vissza a cimoldalra
2021-05-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11631)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (1129)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4621)
Régizene (7185)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (882)
Operett, mint színpadi műfaj (4726)
Pantheon (2895)
Momus-játék (6040)
Társművészetek (2388)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2195)
Franz Schmidt (3819)
Eiffel Műhelyház (547)
Palcsó Sándor (346)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5134)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2871)
Kimernya? (4016)
bakelitmentés (16)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

5969   Edmond Dantes • előzmény5967 2020-12-08 14:05:33

Kieg.: a koncert nyitó száma "nálam" J.S.Bach: g-moll prelúdium és fúgája volt. A művet  ugyanabban az évben még egyszer előadták, a Filharmóniai Társaság koncertjén, az Operaházban, Dohnányi Ernő vezényletével. Egy kritika a zeneakadémiai Naphimnuszról a Napkelet 1932. július 1-jei számából (itt állt össze nekem, kiről van szó):

"Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Br. Korányi Frigyes kantátája. A képzett műkedvelőénekesekből és muzsikusokból, jórészt azonban hivatásos művészekből szervezett Budapesti Ének- és Zenekaregyesület minapi műsora eleve is szokatlan érdeklődést keltett. A testület hangversenyein, nagytudású, kitűnő karnagya, Lichtenberg Emil jóvoltából már egy negyedszázad óta majdnem kizáróan Schütz, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, főleg azonban Bach és mindig csak újra Bach legnagyobbszabású műveit halljuk, érthető tehát, hogy egy teljesen új név s még hozzá a jelenkori Magyarország egyik kiváló államférfiának zeneszerzői bemutatkozása meglepetést, a mindenkor tamáskodók és mindentjobbantudó fejcsóválók körében óvatos állásfoglalást eredményezett. Ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, hogy Szent Ferenc Naphimnusza olyan gyönyörű és megnyugtató hatást váltott ki a klasszikus műsorokon nevelődött közönségben, hogy ezzel minden gáncsoskodás elvesztette jogosultságát. Azokat pedig, akik a szerző politikai és művészi tevékenysége között vélnek érthetetlen összefüggéseket felfedezni, felvilágosítjuk, hogy mind a kantáté, mind a nemrégiben ugyancsak nyilvánosságra került vonósnégyes, két más quartettel egyetemben még Korányi Frigyes pénzügyminisztersége előtti időben keletkezett. A kantáté (vegyeskar, nagyzenekar tenorszólóval) stílusa polifon, imitációs, eleinte teljesen lírai jellegű, majd oratóriumszerűen kiszélesedő, amelyben arioso és recitativ elemek váltakoznak egymással. A költői szöveg képeit és hangulatát gazdag zenekari aláfestés teszi plasztikussá. A zenében világosan tükrözik vissza Szent Ferenc lényének végtelen szeretetreméltósága és az az ellentét, ami mélységes világfájdalma és Isten világának minden szépségét és csodáját ittas, naiv lélekkel magábaszívó, szeretettől túláradó élete között fennáll. Ennek megfelelően a bevezetés «doloroso» hangulata mindig derűsebb, világosabb színekbe enyhül, hogy egy nagy kifejlődés csúcspontján hangozzék fel a Naphimnusz, hálaadás az Úrnak, amiért áldásaiban részesülhetünk. A mű minden felesleges páthosztól ment bensőséges, lírai karaktere Liszt, és a nagy német romantikusok, Schumann, Wagner hatására mutat, míg világos formaszerkezete francia ihletésre vall. Harmóniai alapja telt hangzású, témáinak vonalai pregnánsak, átváltoztatásra és ellenpontos feldolgozásra rendkívül alkalmasak. Hangszerelésének gazdag színezete és ökonomikus jellege teszi lehetővé, hogy a valamennyi zenei tényezőt egyesítő, ünnepélyes záróhimnusz új fényben és erőben tüntesse fel az alaptémákat és nagyszabású emelkedettségben zárja le a szívet-lelket üdítő alkotást. Báró Korányi műve őszinte, nagy sikert aratott. Lichtenberg karnagy és gárdája nagy gonddal és szeretettel interpretálta a művet. Az előadás fénypontja volt Székelyhidy Ferenc dr. gyönyörű éneke és átszellemült deklamációja."

5967   -zéta- 2020-12-08 13:20:25

Kedves Játékostársak, Búbánat Fórumtárs tegnapi válaszát bemásolnám:

"Korányi Frigyes, báró Forrás: Prágai Magyar Hírlap 1932. május 30., Budapest Rádió közvetítése 20.00 órától: A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület kantáta-estjének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy: Lichbenberg Emil. 1. Bach: Preludium és Fuga e-moll. Orgonán előadja Zalánfy Aladár 2. Bach: Kantáta: „Ne hagyj el, már leszáll az alkony". Énekkar, tenorszóló és zenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. 3. Bach: Kantáta: „Ah mennyi bánat és keserv". Szoprán, bariton-szóló és zenekarra A szólót énekli K. Sztojanovits Lili és Matuska Miklós. 4. Korányi Frigyes: Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Énekkar, tenorszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. – Bemutató előadás! 5. Schubert: Mirjám diadaléneke. Énekkar, szopránszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Sándor Erzsi. Korányi Frigyes báró magyar zeneszerző (1869 – 196), A híres orvosprofesszor fia, hírneves közgazdász, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek volt elnöke, két ízben pénzügyminiszter, majd Magyarország párizsi követe, aki a politikai és közgazdasági tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozott. Sabatial, Scharf és Weiner Leó voltak zenetanárai, Szerzeményei: Vonósnégyesek, zongoraquintett, kórusművek, kantáták; az említett „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza” mellett a legnevezetesebb a „Dies Irae” kantáta, amelynek bemutató előadása 196. február 12-én volt a Városi Színházban a szerző emlékünnepélye alkalmával (km. a Palestrina kórus, továbbá Báthy Anna, Tutsek Piroska, Rösler Ervin, Tibor Zoltán. Nevezetesebb zeneművei még: Ave virgo; Miatyánk; Idyll, zenekari művek, Komm süsser Tod énekkari mű, melyet a bécsi opera énekkara adott elő. Korányi báró a Nemzeti Zenede alelnöke, a Hubay Jenő Társaság elnöke, a Liszt Ferenc Társaság alapító tagja is volt. Zenekritika Napkelet - 10. évf. 7. sz. (1932. július 1.) „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Br. Korányi Frigyes kantátája. A képzett műkedvelőénekesekből és muzsikusokból, jórészt azonban hivatásos művészekből szervezett Budapesti Ének- és Zenekaregyesület minapi műsora eleve is szokatlan érdeklődést keltett. A testület hangversenyein, nagytudású, kitűnő karnagya, Lichtenberg Emil jóvoltából már egy negyedszázad óta majdnem kizáróan Schütz, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, főleg azonban Bach és mindig csak újra Bach legnagyobb szabású műveit halljuk, érthető tehát, hogy egy teljesen új név s még hozzá a jelenkori Magyarország egyik kiváló államférfijának zeneszerzői bemutatkozása meglepetést, a mindenkor tamáskodók és mindent jobbantudó fejcsóválók körében óvatos állásfoglalást eredményezett. Ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, hogy Szent Ferenc Naphimnusza olyan gyönyörű és megnyugtató hatást váltott ki a klasszikus műsorokon nevelődött közönségben, hogy ezzel minden gáncsoskodás elvesztette jogosultságát. Azokat pedig, akik a szerző politikai és művészi tevékenysége között vélnek érthetetlen összefüggéseket felfedezni, felvilágosítjuk, hogy mind a kantáta, mind a nemrégiben ugyancsak nyilvánosságra került vonósnégyes, két más quartettel egyetemben még Korányi Frigyes pénzügyminisztersége előtti időben keletkezett. A kantáta (vegyeskar, nagyzenekar tenorszólóval) stílusa polifon, imitációs, eleinte teljesen lírai jellegű, majd oratóriumszerűen kiszélesedő, amelyben arioso és recitativ elemek váltakoznak egymással. A költői szöveg képeit és hangulatát gazdag zenekari aláfestés teszi plasztikussá. A zenében világosan tükrözik vissza Szent Ferenc lényének végtelen szeretetreméltósága és az az ellentét, ami mélységes világfájdalma és Isten világának minden szépségét és csodáját ittas, naiv lélekkel magábaszívó, szeretettől túláradó élete között fennáll. Ennek megfelelően a bevezetés «doloroso» hangulata mindig derűsebb, világosabb színekbe enyhül, hogy egy nagy kifejlődés csúcspontján hangozzék fel a Naphimnusz, hálaadás az Úrnak, amiért áldásaiban részesülhetünk. A mű minden felesleges páthosztól mentes bensőséges, lírai karaktere Liszt, és a nagy német romantikusok, Schumann, Wagner hatására mutat, míg világos formaszerkezete francia ihletésre vall. Harmóniai alapja telt hangzású, témáinak vonalai pregnánsak, átváltoztatásra és ellenpontos feldolgozásra rendkívül alkalmasak. Hangszerelésének gazdag színezete és ökonomikus jellege teszi lehetővé, hogy a valamennyi zenei tényezőt egyesítő, ünnepélyes záróhimnusz új fényben és erőben tüntesse fel az alaptémákat és nagyszabású emelkedettségben zárja le a szívet-lelket üdítő alkotást. Báró Korányi műve őszinte, nagy sikert aratott. Lichtenberg karnagy és gárdája nagy gonddal és szeretettel interpretálta a művet. Az előadás fénypontja volt Székelyhidy Ferenc dr. gyönyörű éneke és átszellemült deklamációja. A bemutatott újdonság előtt két fenséges Bach-kantáta : «Bleib bei uns, denn es will Abend werden» és «Ach Gott wie manches Herzeleid» került előadásra. Utána Schubert hatalmas diadaléneke, «Mirjam» hangzott el...”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1909 • Hámory Imre, énekes († 1967)
1914 • Carlo Maria Giulini, karmester († 2005)
1955 • Anne-Sofie von Otter, énekes
elhunyt:
1707 • Dieterich Buxtehude, zeneszerző (sz. vlsz. 1637)
1957 • Ezio Pinza, énekes (sz. 1892)