vissza a cimoldalra
2021-07-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11690)
A csapos közbeszól (95)

Sass Sylvia (485)
Help me! (1157)
Franz Schmidt (3885)
Bartók Rádió (793)
A MET felvételei (1522)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2251)
Opernglas, avagy operai távcső... (21040)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5018)
Giuseppe Verdi (1407)
Kimernya? (4184)
Operett, mint színpadi műfaj (4860)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62684)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5184)
Ilosfalvy Róbert (969)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4777)
Sport (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

5968   Búbánat • előzmény5967 2020-12-08 13:31:29

Két utólagos pontosítást teszek a beíráshoz (a klaviatúrámon a 3-as szám csak a billentyű erőteljes leütésére "aktiválódik", erre most már oda kell figyelnem): 

"Korányi Frigyes báró magyar zeneszerző (1869 – 1936),”                                                                   

„Dies Irae” kantáta, amelynek bemutató előadása 1936. február 12-én volt a Városi Színházban

(A beküldésnél nem így ömlesztve történt a szöveg,  kellően szét tördeltem, hogy áttekinthető legyen, a források szerint)

5967   -zéta- 2020-12-08 13:20:25

Kedves Játékostársak, Búbánat Fórumtárs tegnapi válaszát bemásolnám:

"Korányi Frigyes, báró Forrás: Prágai Magyar Hírlap 1932. május 30., Budapest Rádió közvetítése 20.00 órától: A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület kantáta-estjének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy: Lichbenberg Emil. 1. Bach: Preludium és Fuga e-moll. Orgonán előadja Zalánfy Aladár 2. Bach: Kantáta: „Ne hagyj el, már leszáll az alkony". Énekkar, tenorszóló és zenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. 3. Bach: Kantáta: „Ah mennyi bánat és keserv". Szoprán, bariton-szóló és zenekarra A szólót énekli K. Sztojanovits Lili és Matuska Miklós. 4. Korányi Frigyes: Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Énekkar, tenorszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. – Bemutató előadás! 5. Schubert: Mirjám diadaléneke. Énekkar, szopránszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Sándor Erzsi. Korányi Frigyes báró magyar zeneszerző (1869 – 196), A híres orvosprofesszor fia, hírneves közgazdász, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek volt elnöke, két ízben pénzügyminiszter, majd Magyarország párizsi követe, aki a politikai és közgazdasági tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozott. Sabatial, Scharf és Weiner Leó voltak zenetanárai, Szerzeményei: Vonósnégyesek, zongoraquintett, kórusművek, kantáták; az említett „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza” mellett a legnevezetesebb a „Dies Irae” kantáta, amelynek bemutató előadása 196. február 12-én volt a Városi Színházban a szerző emlékünnepélye alkalmával (km. a Palestrina kórus, továbbá Báthy Anna, Tutsek Piroska, Rösler Ervin, Tibor Zoltán. Nevezetesebb zeneművei még: Ave virgo; Miatyánk; Idyll, zenekari művek, Komm süsser Tod énekkari mű, melyet a bécsi opera énekkara adott elő. Korányi báró a Nemzeti Zenede alelnöke, a Hubay Jenő Társaság elnöke, a Liszt Ferenc Társaság alapító tagja is volt. Zenekritika Napkelet - 10. évf. 7. sz. (1932. július 1.) „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Br. Korányi Frigyes kantátája. A képzett műkedvelőénekesekből és muzsikusokból, jórészt azonban hivatásos művészekből szervezett Budapesti Ének- és Zenekaregyesület minapi műsora eleve is szokatlan érdeklődést keltett. A testület hangversenyein, nagytudású, kitűnő karnagya, Lichtenberg Emil jóvoltából már egy negyedszázad óta majdnem kizáróan Schütz, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, főleg azonban Bach és mindig csak újra Bach legnagyobb szabású műveit halljuk, érthető tehát, hogy egy teljesen új név s még hozzá a jelenkori Magyarország egyik kiváló államférfijának zeneszerzői bemutatkozása meglepetést, a mindenkor tamáskodók és mindent jobbantudó fejcsóválók körében óvatos állásfoglalást eredményezett. Ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, hogy Szent Ferenc Naphimnusza olyan gyönyörű és megnyugtató hatást váltott ki a klasszikus műsorokon nevelődött közönségben, hogy ezzel minden gáncsoskodás elvesztette jogosultságát. Azokat pedig, akik a szerző politikai és művészi tevékenysége között vélnek érthetetlen összefüggéseket felfedezni, felvilágosítjuk, hogy mind a kantáta, mind a nemrégiben ugyancsak nyilvánosságra került vonósnégyes, két más quartettel egyetemben még Korányi Frigyes pénzügyminisztersége előtti időben keletkezett. A kantáta (vegyeskar, nagyzenekar tenorszólóval) stílusa polifon, imitációs, eleinte teljesen lírai jellegű, majd oratóriumszerűen kiszélesedő, amelyben arioso és recitativ elemek váltakoznak egymással. A költői szöveg képeit és hangulatát gazdag zenekari aláfestés teszi plasztikussá. A zenében világosan tükrözik vissza Szent Ferenc lényének végtelen szeretetreméltósága és az az ellentét, ami mélységes világfájdalma és Isten világának minden szépségét és csodáját ittas, naiv lélekkel magábaszívó, szeretettől túláradó élete között fennáll. Ennek megfelelően a bevezetés «doloroso» hangulata mindig derűsebb, világosabb színekbe enyhül, hogy egy nagy kifejlődés csúcspontján hangozzék fel a Naphimnusz, hálaadás az Úrnak, amiért áldásaiban részesülhetünk. A mű minden felesleges páthosztól mentes bensőséges, lírai karaktere Liszt, és a nagy német romantikusok, Schumann, Wagner hatására mutat, míg világos formaszerkezete francia ihletésre vall. Harmóniai alapja telt hangzású, témáinak vonalai pregnánsak, átváltoztatásra és ellenpontos feldolgozásra rendkívül alkalmasak. Hangszerelésének gazdag színezete és ökonomikus jellege teszi lehetővé, hogy a valamennyi zenei tényezőt egyesítő, ünnepélyes záróhimnusz új fényben és erőben tüntesse fel az alaptémákat és nagyszabású emelkedettségben zárja le a szívet-lelket üdítő alkotást. Báró Korányi műve őszinte, nagy sikert aratott. Lichtenberg karnagy és gárdája nagy gonddal és szeretettel interpretálta a művet. Az előadás fénypontja volt Székelyhidy Ferenc dr. gyönyörű éneke és átszellemült deklamációja. A bemutatott újdonság előtt két fenséges Bach-kantáta : «Bleib bei uns, denn es will Abend werden» és «Ach Gott wie manches Herzeleid» került előadásra. Utána Schubert hatalmas diadaléneke, «Mirjam» hangzott el...”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona), Samodai Bence János (trombita)
Purcell: Rondo
Bach: Chaconne BWV 1004
Vivaldi – Bach: D-dúr Concerto BWV 972
Karg-Elert: Toccata – Herr Jesu Christ dich zu uns wend
Bach: Nun komm der Heiden Heiland BWV 659
Karg-Elert: Nun danket alle Gott
Nagy István: Változatok egy magyar népdalra (Ősbemutató)
Karg-Elert: Fantasia – Ein feste Burg
Martini: Toccata

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Fesztivál Akadémia 2021"
Brahms: Brácsadalok, op. 91
Horti Lilla (szoprán), Maxim Rysanov (brácsa), Balog József (zongora)
Enescu: C-dúr vonósoktett, op. 7
Kokas Katalin, Alissa Margulis, Langer Ágnes, Jonian Ilias Kadesha (hegedű), Maxim Rysanov, Kelemen Barnabás (brácsa), Várdai István, Kokas Dóra (cselló)
Rahmanyinov: 1. (g-moll) zongoratrió („Elégikus”)
Kelemen Barnabás (hegedű), Fenyő László (cselló), José Gallardo (zongora)
Wagner: Siegfried-idill
A Fesztivál Akadémia Budapest művészei
Vezényel: Maxim Rysanov
A mai nap
született:
1903 • Vaszy Viktor, karmester († 1979)
elhunyt:
1948 • Sergio Failoni, karmester (sz. 1890)
2014 • Carlo Bergonzi, énekes (sz. 1924)