Bejelentkezés Regisztráció

Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek


631 Búbánat 2021-01-17 13:02:20 [Válasz erre: 630 Búbánat 2021-01-17 11:21:41]

Kapcs. 630. sorszám

Helyesen: "írd"


630 Búbánat 2021-01-17 11:21:41
 

ifj. Johann Strauss - Victor Leon, Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér  

Gróf Zedlau  és lakája, Joseph  levélkettőse”

 (Fülöp Attila és Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió 19.30-21.40

Magyar dalszöveg: Fischer Sándor

A gróf: Mit írjak szépet? 

Lakáj:  Diktálja lassan, arra kérem!...

A gróf: A cél! csak ez vezéreljen!

Lakáj: De mindent bele, ami kell! 

A gróf: "Ó, kedvesem, mióta láttalak,

örökre él az első pillanat.

Szívem kigyúlt egy röpke perc alatt,

a vágyam ég, hogy újra lássalak! 

Egy randevúra kérlek meg tehát,

pont tízkor várok Grinzingben Terád. 

A kert a kaszinóban nyitva van.

Ó édesem!  Ó édesem! Jöjj oda pontosan! "

Lakáj: Ez hat, ez szép!

A gróf: Most jön a vég. 

Írdd, amíg tart az ihletés.

"Te drága édes angyalkám,

ó jöjj, ó jöjj és hallgass rám,

a randevúra jó a hely,

ott várlak Rád, ne késs csak  el.

Ó jöjj, ó jöjj, ha hív a szó,

ne mondd, hogy nem, mondd azt, hogy jó.

Szerelmem ennyit érdemel!

Te loptad szívem el!  

Szerelmem ennyit érdemel!

Te loptad szívem el!"

Lakáj: Elszédül, annyi szent,

hódít ő. Itt a dokument!

A gróf: El jő, azt gondolod?

Lakáj: Ebben biztos vagyok!

A gróf: Hátha tán mást szeret,

a szíve nem szabad, mit tehetek?

Lakáj: Jó lesz és izgató.

A gróf: Hát az nem lenne jó.

Lakáj: Ám bátor és igénytelen

egy ilyen kis manöken,

és én a gróf urat tekintem.

A gróf: Mit írtunk csak a kis levélben?

"Te drága édes angyalkám...."

ism.


629 Búbánat 2021-01-11 13:04:09

Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda

 „Kuplé”

I. 

 Ahány keze van a szentnek, maga felé hajlik.

Milyen szép is ez az élet, akkor hogyha zajlik.

Felfogásom egyszerű: a saját zsebem nézem,

akkor vagyok boldog, hogyha másét benne érzem!

S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom,

sodorom, sodorom nem azért mondom,

ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét.

Sodorom konokon bele a zsebbe,

sodorom, sodorom, csak ide tedd be,

konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom,

ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha.

II. 

Nem mondhatják, barátaim, ez az ember balga.

Megtanultam mások kárán: aki bírja marja.

Felfogásom egyszerű, mert az élet nem álom.

Amit én ma megígérek, holnap azt nem állom.

S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom,

sodorom, sodorom nem azért mondom,

ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét.

Sodorom konokon bele a zsebbe,

sodorom, sodorom, csak ide tedd be,

konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom,

ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha.


628 zenebaratmonika 2021-01-09 19:46:25 [Válasz erre: 627 Búbánat 2021-01-08 21:12:09]

Jajj, ezt nagyon szeretem, különösen Sennyei Vera előadásában.


627 Búbánat 2021-01-08 21:12:09

Ránki  György - Hubay Miklós - Vas István: Egy szerelem három éjszakája (1961)

Búcsú Budapesttől

Isten veled, Budapest te édes,
Isten veled, fényes éjszaka!
Itt ezentúl mindig csak sötét lesz...
Mit keresek én itt? - ó, lala!
Tündöklés a boldog keveseknek,
Mely a ránk csukódó éjbe tűnt...
Hol vannak a dámák és a krekkek?
Isten veled, édes életünk!

Ó, ha visszanézek, hihetetlen,
Hogy valóság volt ez valaha...
A jogász-bált egyszer rég mi ketten:
Ő meg ő nyitottuk... - ó, lala!
S később, mikor belénk bújt az ördög,
Tudtuk, hogy tilosba tévedünk..!
Isten veletek, ti régi flörtök!
Isten veled, édes életünk!

Pannónia-szálló és Vadászkürt,
Ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a bár, a kis Parisien?
Jánoshegyi reggeli utána,
És a sikk, amellyel vétkezünk...
Isten veled, szívünk minden álma,
Isten veled, édes életünk!

Ó, Király-díj, póló, zsúr meg estély,
Pezsgőzés meg Zserbo-bo-bo-bo,
Néha nyáron egy vidéki kastély,
Ezt szeretjük ez nekünk való!
Egész ország, de csupán az úri!
Ez kellett csak, ez jutott nekünk,
Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni...
Isten veled édes életünk!

Hm-hm-hm-hm-hm...

Egész ország, de csupán az úri!
Ez kellett csak, ez jutott nekünk,
Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni...
Isten veled édes életünk!


626 Búbánat 2020-11-18 21:25:30

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika

Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős

(Andor Éva és Simándy József énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András).

A Rádió Dalszínháza keresztmetszet-felvételének bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10

Lányok kara:

Drága doktor!  Drága doktor!

Szép kis verset! És könyörgünk...

Goethe, a költő:

Ha semmi másban itt nincs hiány, ennyi még telik tőlem talán! 

Mennyi sok szerelmes szív van, és a hűség oly kevés!

Könnyű szerelmet találni, ámde hűséget nehéz! 

Aláírom és átadom! 

Lányok kara:

Jaj de csodás...

Goethe, a költő:

Ma láttam könnyes szép szemét, ne búsuljunk soha, édes!

És  még nem szenved és nem szeret,

és mintha már nem élne!  

Lányok kara:---

Goethe, a költő:

Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, melynek párja nincs. 

Nincs szenvedés a földön olyan, mint édenkert magányosan!

Lányok kara:---

Goethe, a költő:

(- Miért áll itt egymaga némán, ily kedves és szép lány?)

Mit írjak tenéked, kisleány, valami szépet!

Te drága gyermekem, egyetlen kincsem!

Magunk vagyunk s egy szót sem ejt ki ajkad!

De én azért e csendből úgy is értem

néma szád, de szíved mégse hallgat!

Friderika:

Úgy remeg a szívem, annyira félek!  

Mert ez a szerelem túl nagy ígéret!

Nézd, az a sok lány mindegyik szebb,

szőke, vonzó, és mind tüzesebb.

Lángol az arcuk a táncmuzsikára,

nem hat-e rád is a múlt üde bája?

Drága ó drága, úgy féltelek én!

Nincs nyugodalmam a földkerekén!

Goethe, a költő:

Minden vágyam, minden álmom,

minden rejtett vallomásom,

minden könny és sóhajtás

azt susogja, nem kell más.

Friderika:

És hogyha jönnek új szerelmek?

Goethe, a költő:

Engem úgysem érdekelnek!

Friderika:

És ha jönnek százszor szebbek?

Goethe, a költő:

Nálad ők nem édesebbek!

Nézz ide, angyalkám!

Nézd, mit hoztam néked! 

Többet ér ez ám, mint száz ígéret!  

Add ide drágám, szép kezedet!

Nézd, neked adtam az életemet! 

Ujjadra húzom a gyűrűmet én,

a boldogság ide áll melléd!

Villan a fény az aranykarikán,

légy Te az asszonyom, isteni lány!

Együtt:

Minden vágyam, minden álmom,

minden rejtett vallomásom,

minden könnyes sóhajtás

azt susogja, nem kell más....

Ó, légy enyém!  Ó, légy enyém! 


625 Búbánat 2020-09-18 11:33:24

Carl Zeller: A madarász

 Ádám dala (III. felv.)

„Nagyapám még ifjú volt”

Dalszöveg magyar fordítása: Fischer Sándor

I.

Nagyapám húsz éves volt,

Lombok közt sütött a hold.

Mikor épp tilosba járt,

És a fák közt lányt talált.

Olyan édes volt a lány,

Csalogány dalolt a fán.

Énekétől zeng a táj,

És csókra vár a száj.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Újra szólj el ne szállj.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Hogyha hívlak rám találj.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Hogyha hívlak el ne szállj.

II.

Nagyapám már hetven volt,

És már nem sütött a hold.

De ha arra lányka járt,

Ez a vén legény megállt.

Sóhajt drága nagyapám,

Hova lett a régi lány.

Hol van már a régi táj,

A kis dalos madár.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Újra szólj el ne szállj.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Hogyha hívlak rám találj.

Muzsikálj muzsikálj muzsikálj,

Hogyha hívlak rám találj.


624 Búbánat 2020-08-03 21:54:49 [Válasz erre: 616 Búbánat 2020-05-01 22:35:14]

Kapcs.  616., 545. sorszámok

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Magyar szöveg: Gábor Andor nyomán Innocent Vincze Ernő

Zórika dala, I. felvonás („Volt egy egy leányka…./Óh, add ide édesem...")

Szövegvariáns, és javított, teljes szöveg

I. vers

Volt egy leányka, gazdag leányka,

Ő nem hallotta még ezt a szót: szerelem,

Bársony kabátja, selyem a ruhája,

Ezüstje és kincse töménytelen

Úgy csókolta virágról a harmatot ő,

S csodálta a holdat, az égre, ha jő,

Úgy várta a boldogság égi hadát,

Kutatta naponta, milyen álmot lát.

 

Óh, mondd csak, te lány, te kis árva beteg,

 A Hold s a virág mire kell teneked?

 

Óh, add ide, édesem, a kék eget énnekem,

Óh, még a csókod is kell,

S vedd a szívemet el,

Csókodban száz csillag fénye tüzel,

Kér ez a szív szelíden,

Csak szeress te híven,

Másra nem vágyik szegény szívem.

II. vers

Van egy leányka, szegény leányka,

Ő nem tud semmi mást, csak e szót: szerelem,

Rongyos babája, nincs drága bundája,

S nincs már meg a kincs, a töménytelen,

Nem csókolja virágról a harmatot ő,

Nem nézi a Holdat, az égre, ha jő,

De tudja a boldogság égi hadát,

Meglelte virágon s holdvilágon át.

 

Óh, mondd csak nekem, te kis árva beteg,

A holdnál s virágnál mi szebb teneked?

 

Óh, add ide, édesem, a kék eget énnekem,

Óh, még a csókod is kell,

S vedd a szívemet el,

Csókodban száz csillag fénye tüzel,

Kér ez a szív szelíden,

Csak szeress te híven,

Másra nem vágyik szegény szívem


623 Búbánat 2020-08-03 21:41:54 [Válasz erre: 544 Búbánat 2017-01-20 18:07:44]

622 Búbánat 2020-05-05 22:57:26

Múltidéző

1926-03-21 / 59. szám
/Világ/

A híres Lili-keringőt nem Bánffy György báró írta, hanem Bánfi Sándor pesti zenetanár

(A Világ tudósítójától.)  Március húszadikán éjjel Bajor Gizi ajkáról csendül fel a Lili-operett édesbús keringője, az a leheletszerű múltszázadvégi érzékiségtől átfűtött dallam, amelyet Hegyi Aranka és Küry Klára megvesztegető művészete csaknem teljes három évtized legnépszerűbb áriájává avatott. A Nemzeti Színház mai csarnokának falai közül indult el hódító útjára a Lili-keringő, a Népszínház fénykorában, Evva Lajos igazgatása alatt szárnyalt fel először és most, hosszú némaság után, újra ezeken a deszkákon szólal meg. Éjjeli előadást rendeznek a Nemzeti Színház művészei K. Hegyesi Mari emlékezetére s ezen az éjszakán Hegyi Aranka, az első diadalmas Lili emlékén kívül egy boldogtalan életű, tragikus sorsú magyar muzsikus szomorú árnyéka is odavetül a rivalda elé... A Bánfi Sándoré.
Hányan vannak még, akik tudnak róla, akik hallottak róla? A Lili-keringő szerzőjét sohasem Bánfi Sándorban látta a közönség, hanem Bánffy György báróban, a szilágysomlyói eredetű ismert muzsikusban, aki kortársa volt Bánfi Sándornak, csak valamivel szerencsésebb, mert bárónak is, tehetségesnek is született és országgyűlési képviselő volt, elég súlyos ahhoz, hogy egyik operettjéhez, A fekete hajó-hoz Rákosi Jenő írjon szöveget.

Az a nemzedék, amely ma az élet delelőjén áll, amely a Lili-keringő epedő hangjai mellett vallott szerelmet, ennek a híres operett-betétnek a szerzőjéül mindig Bánffy bárót ismerte és nem is csoda, hiszen szegény Bánfi Sándor szürke veréb volt hozzáképest: előbb jogász, aztán — a budapesti izraelita tanítóképző zene- és énektanára.
Harminchat esztendős volt Bánfi Sándor — családi nevén: Deutsch —, amikor hóna alatt selyempapírba burkolt papírtekerccsel beállított Szirmai Imréhez, a Népszínház verhetetlen bonvivánjához.

És most átadom a szót a Lili Plinchard-jának:
— Szomorú, beesett arcú, ha jól emlékszem, oldalszakállt viselő ember volt ez a Bánfi. Engem a színházban keresett: Kérem, — mondta — egy keringőt írtam, azt hiszem, sikerült a dolog, nagyon kérem, protezsáljon be engemet Hegyi Arankának. Szeretném, ha ő énekelné el. Lezongorázta előttem a keringőt s én, úgy, ahogy voltam, siettem Hegyi Arankához a szomszédba. A szerzőt magammal vittem. Arankának is tetszett a szépen felépített valcer. Most már csak Evvát, a direktort kellett megnyerni. Evva is el volt ragadtatva, annyira, hogy a nagy sikert ígérő Hervé-operettbe, a Lili második felvonásába szúrta betét gyanánt. Ő maga írta hozzá a szöveget. Azt hiszem, kevés operett-vers van, amit olyan sokan tudtak volna fejből, mint ezt. A múlt század végén százezren és százezren énekelték:

„Oh, ha e kis könyvbe nézek,
Feltűnnek mind az emlékek.
Zeng újra kürtszó,
Oly bűvösen hangzó,
Mint az álom
Zeng újra felém 
Szép ifjúságom.

Oh, mily bohó valék,
Mily balga gyermek!
Oh, e szerelmek ábrándvilága rég,
— Mint könnyű felhő —
Úgy eltűnék.
Kacagnom kell szinte rajta:
Ez voltam én,
De könnyű ragyog át a mosoly felszínén,
A múltat visszasóhajtva.
Csalfa remény!
Tudom, ah ily boldog nem leszek én."

— Ez a Bánfi Sándor — folytatja Szirmai — valami hitközségi alkalmazott volt Pesten. A nagy dicsőség után, amelyet a Lili-keringővel szerzett, még több dalt írt, úgy tudom, operettet is komponált, de nem boldogult vele. Búskomor lett s többször említette előttem, hogy nem bírja sokáig, mert még az egyetlen sikerét is elorozzák tőle ...
(Itt eszembe jutott Kiss Józsefnek az a mondása, hogy vannak poéták, akik egyetlen négysoros versben tökéletesen kiélik magukat és ki is égnek.)
— Aztán eltűnt a szemünk elől. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez a derék, nagytehetségű ember a lipótmezei elmegyógyintézetben meghalt. Lehetett akkor vagy hatvan éves. Annyi bizonyos, hogy a köztudatban még ma is az erdélyi Bánffy György báró szerepel, mint a Lili-keringő szerzője. Szó sincs róla! Ezt a gyönyörű dalt a szürke, sovány kis zsidó zenetanár írta. És hogy énekelte azt Hegyi Aranka!... 1882-ben volt a bemutató, 1894-ben az első repríz, akkor már Küry Klárával. Nem tudtam ellent állni, — a napokban bekukkantottam a Nemzetibe, amikor a Lili-t próbálták. Még csak nyers képet láttam, de biztos, hogy Bajor Gizi, Kiss Feri (az én szerepemben), Pethes Sándor nagyszerűek lesznek. Bajor Gizinek nincs erős énekhangja, ő majd zongorakísérettel adja elő a Bánfi Sándor keringőjét.

— Hadd mondjam itt el — emlékezik vissza Plinchard —, milyen nehéz volt Küry Klárit kapacitálni a Lili eljátszására. -— Hogy én Hegyi után eljátsszam? — tiltakozott Küry — és volt benne valami igazság, mert nagyon is eleven emlékkel kellett megbirkóznia. A Népszínház akkor rendszerint üres karzatok előtt játszott. Evvának az volt a kabalája, hogy Küry mint Lili behozza a karzatot. Ez az érv hatott, Küry föllépett és megtelt a karzat. A történeti hűség kedvéért azt is el kell mondanom, hogy Küry az én partnerségemhez kötötte a föllépését. Abban az időben ugyanis még nem énekeltem olyan sűrűn, mint később, a Lili-repríz nagy sikere után. A premiertől a reprízig Tihanyi Miklós és Solymossi Elek játszotta Plinchard-t. Különben ezt mind megírom a memoárjaimban, amelyeken most dolgozom. És én is rehabilitálni fogom Bánfi Sándort.

Talán nem érdektelen följegyezni, hogy a Lili, Hennequin és Millaud e pompás vígjátéka, amelybe Hervé dallamai pókhálószerűen szövődnek, a világ minden színpadán megbukott — Párizs és Budapest kivételével. Bécsben háromszor próbálkoztak vele; sem Girardi, sem Treumann nagy művészete nem tudta a műsoron tartani. A harmadik fölújításhoz Küry Klárát szerződtette a bécsi direktor. Treumann volt a partnere.
— Ügy dolgozott, szegény, mint egy artista — mondta Küry, mikor a kudarc után hazajött —, a földhöz vágta magát, a deszkát harapta, —: semmi sem használt, a bukás teljes volt.
Párizsban ma is játsszák a Lili-t, aminthogy állandóan műsoron van Hervé másik bűbájos vaudeville-je, a Mamselle Nitouche is („Nebáncsvirág”). Budapesten Hegyi Aranka, Tihanyi Miklós és Kassai Vidor (mint Saint Hypothèse márki), azután Küry Klára és Szirmai Imre művészete avatta klasszikussá a Lili-t.
— Mikor a Népszínház összeomlott — fejezi be reminiszcenciáit Szirmai — és azt a páratlanul gazdag ruhatárat elárverezték, olt ültem sírva és néztem, hogyan kótyavetyélik el ezt a sok nagyemlékű drágaságot. Másnap hordár állít be hozzám, csomaggal és levéllel a kezében.
A levelet Braun Sándor, a Budapesti Napló és A Nap boldogult főszerkesztője írta. A csomagban két színpadi ruha volt: Plinchard és Napóleon uniformisai. Friedmann Adolf, Ősbudavára volt tulajdonosa vette meg az árverésen Braun Sándor biztatására és aztán nekem ajándékozta. Ma is ott őrzöm a szekrényemben két legismertebb alakításomnak e drága emlékeit.

... Plinchard tüzéruniformisa március huszadikán Kiss Ferencen fog feszülni. Bánfi Sándornak az egyetlen sikerű dalköltőnek keringőjét Bajor Gizi fogja énekelni. Akiket a boldog tizenkilencedik századvég hangulatába hódítanak az Oh, mi bohó valék akkordjai, áldozzanak egy meghatott pillanatot Bánfi Sándornak, a névtelennek, akinek külön tragikuma volt, hogy egy másik — ma már szintén — névtelen muzsikussal cserélték össze.

Molnár Jenő


621 Héterő 2020-05-04 22:55:31 [Válasz erre: 620 takatsa 2020-05-04 16:11:21]

7 helyes, 7 téves.


620 takatsa 2020-05-04 16:11:21 [Válasz erre: 619 Héterő 2020-05-04 15:30:21]

Tegeződés-magázásba ebben az esetben próbáltam némi (sajátos) logikát követni, bár néhol kizökkentem belőle, ha elkapott a hév.

Tehát (általában) a feliratomban a gróf tegezi az alábbvalókat, részeg katonát játszva tegezi Bartolót, de Alonsoként magázza Bartolót. Figaro tegezi Rosinát, Basiliót, magázza Almavivát és Bartolót. Bartolo tegezi Figarót, Rosinát, Basiliót, magázza a részeg katonát. Rosina tegezi Lindorót, Figarót, magázza Bartolót. Kicsit bonyolult és szövevényes, és időnként belegabalyodtam és lehet, hogy nem voltam következetes. És lehet, hogy az olaszban Figaro és Rosina magázódnak, de az operában való kapcsolatuk annyira közvelen, baráti és cinkos, hogy a tegeződés számomra természetesebbnek tűnt.

Enneken a 2016-os magyar fordításnak a megítélésében teljesen egyetértünk. Én egyébkként sem szeretem a trágárságot, de aki ezt művelte ezzel a bájos operával, annak a számára nincsen kegyelem.:)


619 Héterő 2020-05-04 15:30:21 [Válasz erre: 618 takatsa 2020-05-04 13:02:11]

Kedves takatsa, nagyon reméltem, hogy nem lesz túl sértő a rád vonatkozó rész; valójában nagyon hálás vagyok, mert fény derült korábbi balfogásomra, így lesz módom javítani.

A 2-3 hét, amit valóban írtál, nálad munka melletti, "főleg éjszakai" tevékenységet jelentett, így bátorkodtam teljes munkanapokra átszámítani. :-)

Nyomatékosan ismétlem, amit korábban is mondtam:
csináld bátran, ne riasszon el semmi kritika, valóban sokan örülnek, ha tudják követni a tartalmat.
Amint láthattad, mások hajlamosak nálad sokkal jobban eltérni az eredeti szövegtől, és azok a sorok korántsem olyan szellemesek, mint a tieid, sőt, rendkívül közönségesek is tudnak lenni – teljesen indokolatlanul.

De hogy ne úszd meg most sem némi korholás nélkül:
az angolból nehéz megfejteni, mikor tegeződnek és mikor nem, olaszul viszont nagyon kifejező és tartalmilag meghatározó.

Egyébként – minden szimpátiám a tiéd !


618 takatsa 2020-05-04 13:02:11 [Válasz erre: 617 Héterő 2020-05-04 10:35:19]

Kedves Héterő!
Ha már az én munkám került górcsöved alá, akkor úgy gondolom, illik rá válaszolni. 
Először is pontosítani szeretnék; nekem sem egy hétig tart egy felirat elkészítése, és nem ez szerepelt a válaszomban, amelyre hivatkozol:

"Lehet, hogy más ember másképpen működik, de én egy operában is akkor tudok a megértés magasabb szintjére jutni, ha egy-egy zenei mondatot, frázist, aztán egy áriát, utána egy nagyobb egységet újra- és újra, teljes figyelemmel végighallgatok. Tehát a feliratkészítésem nem a librettóból indul ki, hanem a zenéből, a konkrét videó-felvételből, az énekes gesztusaiból, mimikájából, tekintetéből, szerepformálásából. Így a feliratom abszolút szubjektív, egyedi, egy előadáshoz kötött, leginkább az érzéseimet tolmácsolja, és azt, amit én megérteni és felfogni voltam képes a műből. Ebből a szempontból az idő nem jellemző és nem jelentős faktor, a napszak - mivel sok, és egyéb elfoglaltságom van - leginkább éjszaka, és ha számszerűsíteni szükséges, akkor nagyjából 2-3 hét."

Szóval - nagyjából 2-3 hét. Privátban már folytattam veled egy hosszabb csevegést a feliratkészítésről, ezt most csak ismételni tudom. Én nem librettót fordítok, hanem feliratot készítek egy konkrét videóhoz, a szintén az adott videóhoz készült angol feliratból kiindulva. Mivel az angol feliratból indulok ki, ez lényeges kötöttséget jelent, a magyar felirat megtartja az angol felirat időzítését, és a librettóból azok a sorok lesznek lefordítva, amelyet az angol feliratkészítő fontosnak tartott. A felirat a librettóhoz képest tehát mindig redukált, rövidített szöveg. A célja az, hogy úgy adja vissza az opera hangulatát, úgy segítse a történések megértését és úgy vezesse végig a hallgatót az operán, hogy közben a háttérben maradjon és ne vonja el a hallgatót a zene és a látvány komplex élményétől.  

A felirataim egyrészt erősen kötődnek az angol felirathoz, másrészt mérhetetlenül szubjektívek. Én azt szeretném bennük visszaadni, amit nekem jelent ez a zene és ez a konkrét előadás. Én (büszkén) vállalom a szubjektivitásomat, és ezt megtehetem: nem vagyok költő, nem vagyok nyelvész, a napi munkám (orvos vagyok) egyáltalán nem kötődik ehhez a területhez, én műkedvelő vagyok, nekem ez (az egyik) hobbim, nem tartozom számadással ezzel senkinek. Te, kedves Héterő,  párhuzamosan nézed az operát az angol és a magyar feliratommal (és persze ez is sokkal jobb, mintha csak a feliratokat néznéd zene nélkül), de reményeim szerint vannak és lesznek olyanok, akik az operát fogják nézni önfeledten, és a feliratom talán egy icipicit hozzátesz majd az élményükhöz. Én (saját magamon kívül) nekik készítettem a feliratot.

Írtam már jó pár feliratot opera-videókhoz, de eddig csak "komoly" operákhoz (pl. Don Giovanni, Rigoletto, Traviata, Simone Boccanegra, Anyegin, Bohémélet, Pillangó kisasszony, Turandot, Manon, Parsifal, Trisztán és Izolda,  Kisvárosi Lady Macbeth, Ades: the Tempest, stb) de ez az első vígopera-feliratom. Az a cél vezérelt, hogy visszaadjam azt a bájos és ártatlan, mindenféle szarkazmustól, cinizmustól vagy durvaságtól mentes humort, ami ezt a csodálatos operát jellemzi. Ebbéli igyekezetemben gyakran elrugaszkodtam az eredeti szövegtől, ezt nem tagadom, de talán bocsánatos bűn ez. Mindenesetre ennek eldöntését rábízom a felhasználóra, a Sevillai borbély néhány napig még letölthető. Ez egy csodálatos előadás, bátran adja mindenki a gyereke, unokája kezébe, ha az a célja, hogy megszerettesse vele az operát, amelyért itt, velem- és veled együtt sokan, élünk-halunk. 
 


617 Héterő 2020-05-04 10:35:19

A MET operaközvetítéseinek kapcsán kérdezte nemrég egyik fórumtársunk a másiktól:
mennyi ideig tart egy feliratot elkészíteni? Úgy egy hét. – volt a válasz.

Nos, ha némi elrugaszkodást megengedünk az eredetitől, akkor elképzelhető. A sevillai borbély -libretto azonban humorral gazdagon átszőtt olasz szöveg, óvni kellene az eredetiségét, amennyire lehetséges. Ha egyetlen szó jelentésén is el tud szöszmötölni az ember, akkor bizony kissé tovább tart a dolog.

A MET-oldalon belinkelt Sevillai-DVD nagy örömömre szolgált, azonnal letöltöttem és nézni kezdtem. A magyar szövegen kívül angol is van, jelezte takatsa, ezért egyszerre bekapcsoltam mindkét feliratot, a képernyőn fent az angol, lent a magyar, dupla élvezet. Nagyszerűen ment minden – a PIÓCA szóig. Emlékeztem, hogy én "eret vágatna"-ként fordítottam régebben, ám – sajnos – mindkét értelmezés csúnya baki! Merem remélni, hogy takatsa barátom nem orrol meg rám, hiszen nemcsak ő meg én, hanem – egyetlen kivétellel (!) – az átnézett összes fordítás alaposan félreértelmezte a sanguigna -szót, ráadásul takatsának mentsége lehet, hogy az angol szöveg vezette félre, ilyen mentségem nekem sajnos nincs.

Az operákban rendszerint tocsognak a vérben (egyes rendezéseknél néha szószerint), így könnyű asszociálni a sangue = vér szóra, és máris a borbélyok által korábban gyakran művelt érvágás vagy piócázás ugrik be.

A szótárban ennyi áll:
               sanguigna n fn műv 1. vörös kréta 2. vöröskréta-rajz
Első látásra nem illik a szövegbe, és a "vér" már gyorsan kimosta a józan gondolatokat a fordítók agyából.

               SANGUIGNA

    Eredeti:
               Tutti mi chiedono, tutti mi vogliono,
               donne, ragazzi, vecchi, fanciulle,
               qua la parrucca, presto la barba,
               qua la sanguigna, presto il biglietto...

takatsa feliratában új szavak jelennek meg, merészen még sort is cserél,
a biztonság kedvéért van érvágás is, pióca is:
               Vénség, süldő lány, pisis (!!!) kisgyerek,
               mindenki mindig csak engem keres.
               Parókát, parfümöt, érvágást, piócát,
               és ezt a levelet diszkréten adja át!

Az angol forrás takatsa fordításához, piócával bizony:
               Everyone wants me... (mindenki engem akar)
               children, old men, young maidens. (gyerekek, öregek, fiatal lányok)
               A wig, a shave, leeches for the liver! (parókát, borotválást, piócákat a májra)
                                               A note to deliver! (egy levél, vidd el)

Az alábbi idegen nyelvű szövegek forrása egy Párisban készült DVD-felvétel.

Angol: itt egyszerűen kimarad a sanguigna, ami bölcs megoldás, ha elképzelés sincs arról, hogy mi akar ez lenni; és sokkal jobb, mintha bekerülne valami könnyfakasztó pótszöveg, amiben lehetőleg szerepel a "szív".
               My wig! Quick, shave me! (A parókámat! Gyorsan borotválj meg)
               0000000, Deliver this letter! (Vidd el ezt a levelet)

Francia: itt is kimarad a sanguigna, az előzővel azonos a tartalom:
               Ma perruque! Vite, rasez-moi!
               0000000, Portez cette lettre!'

Spanyol: itt a pióca:
Trae la peluca, corta la barba, (Ide a parókát, borotválj meg)
las sanguijuelas, pronto, la carta. (piócákat, gyorsan: a levelet)

Német: – és az egyetlen fordító, aki eltalálta a sanguigna jelentését.
Megérdemli, hogy megismerjük a nevét: Inken Henkel
               hier die Perücke, rasch den Bart,
               hier das Rot, schnell den Brief ...
A "presto / presto"-ból  "rasch / schnell" lett, stilizálás nélkül még pontosabb lett volna.

Harsányi Zsolt és Blum Tamás szövegében a sanguigna csokorrá változott:
               Parókát gyorsan, hozni a csokrot,
               Szakállat nyírni, levelet vinni,
_______________________

Létezik fordítás, amelyiknél csak abból ismerhető föl, hol járunk, hogy a Figaro, Figaro... következik sorra (forrás: tarjangz -oldal).
Állítólag a fiatalok számára manapság ebben a stílusban kell írni...
Galambos Attila (2016)
               Percenként hívnak, Már várni se bírnak,
               Hát rám tör a falka, Mert viszket a farka,
               Száz különös óhaj, Sok ezer sóhaj.
               Szükségük van reám! Ilyen a karmám...

A "választékos" nyelv végigvonul a művön:

       Ezek manapság csak fércműveket írnak.
       Hát van ezekben jómodor vagy ízlés?
       Vagy kecsesség? Egy lószart!
       És ez engem úgy, de úgy elborzaszt...
                                (Engem is elborzaszt, és remélem: nem csak engem!)
_______________________

Végül a strófa a SANGUIGNA = PIROSÍTÓ,  helyes értelmezésével
(a *-melletti szórend stilizált):

               Mind engem hívnak, mind engem akarnak,
               asszonyok, leányok, öregek, gyerekek. *
               Ide parókát, hamar a szakállát,
               ide pirosítót, hamar a levelet.


616 Búbánat 2020-05-01 22:35:14 [Válasz erre: 545 Búbánat 2017-01-20 18:08:55]

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Magyar szöveg: Gábor Andor

Zórika dala, I. felv. 
(Házy Erzsébet lemezfelvételén ezzel a szöveggel hangzik el a dal)

Magamban éltem s eljöttél értem,
A szerelemről nem tudtam semmit sem még.
Aludt a szívem, de vártalak híven,
Mert tudtam, hogy eljön az álmom még.

Az erdőnek sírtam el, ha bánatom volt,
A társam a szél, jó barátom a Hold.
És álmodtam ébren sok éjjelen át,
Hol vár majd az ismeretlen boldogság.

És halkan, csak halkan, ne sejtse meg más,
Szép álomba hívott egy bűvös varázs...

Nézz rám, ha szeretsz igazán,
Érted tüzel úgy a szám!
Nézd, csak a tűz, csak a vágy
Lobog szívemen át!
Hidd el, így sohasem vártak rád!
Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt rád még!

Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt még rád!


615 Búbánat 2020-04-08 20:35:35 [Válasz erre: 588 Búbánat 2018-09-30 16:33:36]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Tengerész induló

Bessy:

Kis kadétnak pehely a bajusza...


Ha zúg a szél és viharos a tenger,
Gyorsan közeleg a vész,
De nem remeg tőle mégsem az ember,
Ha igazi tengerész!

Hullámra hullám, robog a vitorlán,
Szörnyű csata folyik ott,
Ám végre mégis menekül az orkán,
Kiragyog a horizont!

Hip-hip hurrá, rajta legények,
Mindenki a helyén!

Tengerészek:
Hip-hip hurrá, senki mással
Nem cserélek én!

Bessy:
Hip-hip hurrá, tengeren élni
Az csuda jó, az szép!

Tengerészek:
Hogyha lép, hogyha lép,
Női szíveket összetép!

Bessy:
Nincs szebb élet, mint a tengerész,
Bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljad hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Tengerészek:
Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Bessy:
A hosszú útnak gyönyörű a vége,
Partra evez a legény,
A párja várja odahaza végre,
Csókért eped a szegény.

A tengerésznek, ha ölel a karja,
Szörnyen viharos a csók,
És abbahagyni soha nem akarja,
Ölelik a kis kacsók.

Hip-hip hurrá, rajta, legények,
Mindenki a helyén!

Tengerészek:
Hip-hip hurrá, senki mással
Nem cserélek én!

Bessy:
Hip-hip hurrá, tengeren élni
Az csuda jó, az szép!

Tengerészek:
Hogyha lép, hogyha lép,
Női szíveket összetép!

Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!


614 Búbánat 2020-03-11 14:02:59

Émile Zola a zenéről

Zenevilág, 1903. január 6. (1. szám)

„Éltem alkonyán kezdtem érdeklődni a zene iránt, azután, hogy Bruneau Alfrédot megismertem. Ő egyike a legelmésebb, legszenvedélyesebb és leggyöngédebb zenebarátoknak, akit valaha ismertem. A zenedráma kérdésében mindennap újra meg újra csodálkozom azon a nagy befolyáson, melyet a jó szövegkönyv a zeneszerzőre gyakorol. Gounod halála alkalmából elolvastam mindazon cikkeket, melyek életének munkásságát bírálták s azt vettem észre, hogy a kritikusok azt a sok kudarcot, melyet Gounod a színpadon vallott, mindig a szerencsétlen szövegnek rótták fel. Pedig ez volt az a korszak, melyben a költemény csak ürügy volt a komponáláshoz.
Ma, midőn a zenedráma új alakban diadalmaskodik, lehetetlen fel nem ismerni a jó szöveg rendkívüli fontosságát. Meggyőződésem az, hogy több fiatal és tehetséges zeneszerző balsikerét csakis a szöveg rossz megválasztásának tulajdoníthatjuk. Azt hiszem, hogy a megzenésítendő drámában feltétlenül szükséges a logikusan indokolt milieu, a húsból és vérből való szereplők, egyszóval a cselekmény emberi volta; a zeneszerző egyedüli teendője azt kommentálni, az eseményeket zeneileg szemléltetni. Szóval, elsősorban minden e személyektől és a milieu-től függ; hiába pazarol a komponista óriási tehetséget, sosem fog érdeklődést kelteni, nem fog nagyot és igazat alkothatni, ha arra kényszerítik, hogy valószínűtlen cselekvénnyel, szív- és értelemnélküli bábukkal küzdjön.
Utóbbi időben gyakran vitatkoznak azon a lapokban, hogy a komponista és librettista miként osztozzanak a darab anyagi és erkölcsi sikerén. És úgy hallom, hogy a szövegírót csak kontárnak tekintik, kinek feladata a másiknak a dolgát elrontani. Csakugyan, úgy látszik, hogy mi sem könnyebb, mint egy operaszöveg megírása; annál is inkább,

mivelhogy verselés dolgában igen türelmesek vagyunk. Gondoljuk meg, hogy ezzel szemben mekkora a komponista munkája: a partitúra megírása hónapokat, némelykor éveket követel; aztán a hangszerelés, több mint ezer lap írott hangjegy. Az a gondolat, hogy a színháztól a librettista ugyanannyit kapjon, mint a komponista, igazságtalannak látszhatik. Másrészt a szövegek általában, — még a műsoron megmaradt operáknál is — olyan rosszak, hogy érthető az emberek csodálkozása, ha azt hallják, hogy a szöveg és a zene írója egyenlően osztoznak. De az is bizonyos, hogy az igazság végül mégis kiderül, mert csakis a komponista neve marad fenn.
Mégis, éppen az imént állítottam, mennyire ritka egy jó költemény; természetesen olyan szöveget értek, mely segíti a komponistát, a helyett, hogy hátrányára volna. Kérdezzük csak meg a fiatal zeneszerzőket és ők el fogják panaszolni gondjaikat és kétségbeesésüket, melyeket a jó librettóra való vadászat okoz, olyan librettóra,  amilyenről álmodnak és amilyent nem találnak. Tehát nem helyes, ha kicsinyeljük a szövegíró feladatát. Bármily szerény is az, kiváló fontosságú lesz abban a pillanatban, midőn az egész mű sikere függ tőle. Sajnos, erre elég példánk van; minden kárba vész, ha a költő nem támogatta a komponistát.
Úgy vélem, kissé gyermekes dolog a szövegíró és zeneszerző jogos osztályán vitatkozni. A kérdés legegyszerűbb megoldása az, hogy a komponista saját magának librettistája is legyen. Igen, az a meggyőződésem, hogy a zenésdráma mai alakjánál, a zeneszerző dalművéhez saját maga írjon szöveget.
Nem is bocsátkozom annak tüzetesebb tárgyalásába, hogy lehet-e másként.
Fontoljuk meg, a mit feljebb mondottam: a zene nem különálló dolog, hanem beburkolja a cselekvényt, egybeforr a személyekkel. Ezért lehetetlennek tartom, hogy a cselekmény és a személyek az egyik részről származzanak, míg életük és lelkűk forrása másutt legyen. Olyan szoros itt az összefüggés, hogy a műnek csakis egy alkotója lehet. Ha elképzelem egy zenésdráma alakulását, a cselekményt és a személyeket a zenével egybeolvadni látom. Hogy e gyermeknek, melynek egy feje és egy szíve van, két apja legyen, — e gondolat határozottan bánt... Ha a komponista már nem írja meg saját maga a szövegét, van még egy út, hogy azt mégis sajátjává tegye: ha a költőhöz oly barátság fűzi, hogy csaknem egy lélek vele.

Bizony nehéz a francia zenedráma sorsa! Egy olyan despotikus, mindenható szellem, mint Wagneré, szörnyen ránehezedik a következő generációra. Láttuk ezt irodalmunkban. Hugo, Lamartine és Musset után, úgy látszik, hogy a lírai költészet örök időkre kimerült. Fiatal költőink kétségbeesetten kínlódnak, hogy egy kis eredetiségre tegyenek szert. Éppen így a zenében a wagneri forma saját logikájában, teljességében és tökéletességében zsarnokként uralkodik, olyannyira, hogy azt gondoljuk, miszerint hosszú ideig nem teremtenek újat s oly kitűnőt. A tér el van foglalva és csak utánzatokat termel... Mióta Bruneau barátom megszerettette velem a zenét, némelykor elgondolkozom ezeken. Wagnert elhanyagolni gyerekesség volna. A mit ő meghódított, azt nekünk is meg kell szereznünk. Ő új formát teremtett s nekünk nem szabad visszafelé haladnunk s egy régebbit elfogadnunk. De a helyett, hogy az újabbnál megállnánk, elválhatunk tőle; a mi francia zenészeinknél ugyanez a megoldás. Semmisem mozdulatlan, minden indul és halad. Új mesterek fognak jönni, akik mellett Wagner elavul. Ne feledjük, hogy különböző nemzetek különböző műveket termelnek, még ha ugyanaz a teremtő szellem uralja is a világot. Én úgy képzelem, hogy a francia dalmű, megtartván a zenekar folytonos helyzetfestését, kommentálván a személyeket s nem juttatván nagyobb szerepet az éneknek, mint hogy az ész és szív kifejező eszköze legyen, fajunk szenvedélyességének, derűit genialitásának festésében fog nagyot és újat teremteni.  Zenedrámát látok, mely közvetlenül emberi, nem vész el az Észak homályos mitológiájában, hanem körünkben játszik s visszatükrözi a mi fájdalmainkat és örömeinket. Nem kívánok én frakkba, avagy munkásblúzba öltözött operát. Nem: elég, ha bábuk és képzelt színhelyek helyébe élő lényeket adnak elénk, kiknek örömében és bánatában osztozunk. Megkívánnám, hogy maga a szöveg lekösse figyelmünket, mint valami érdekfeszítő történet, melyet nekünk elmondanak. Öltöztessék bársonyba a szereplőket, ha úgy tetszik, de a bársonyban is emberek legyenek s az egész műben az emberiség hangja zengjen! Erről álmodom: a dalmű legyen emberi, anélkül, hogy a képzeletet túlcsigázza, vagy a misztikusát hajhássza. Egész tájunk keljen életre a műben, hol az emberiség szenvedélyeit, örömeit, bajait a zene magyarázza.
Ó zenészek! Remegtessétek meg szívünk húrjait, hogy könnyeink peregjenek, vagy
csengő kacaj fakadjon az ajkakon s oly nagyot alkossatok, hogy a szimbólumok piedesztálján pihenő kolosszus, Wagner is elsápadjon bele.. Zengjétek az életet, az élet örökszép dalát!“
*
Zola remek cikke, melynek nyomán a fenti kivonatos és szabad fordítás készült, 1893. novemberében jelent meg a Le Journalban. A cikket a múlt évben újra leközölte a nemzetközi zenetársaság folyóirata, elég szellemes, bár Zola soraival távolról sem vetekedő kommentár kíséretében. Hasznos szolgálatot véltünk tenni azzal, hogy a magyar olvasóközönség számára is megmentettük a feledés nirvánájából azokat az örökértelmű, lángésztől és hazaszeretettől duzzadó eszméket, melyek a fenti sorokban foglalván s melyekből a magyar zeneszerzők és szövegírók is bőségesen meríthetnek tanúságot.

Közli: Lazarus Margit.


613 Búbánat 2020-03-10 20:20:39

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

Annie dala a kis királykisasszonyról

[Eredeti verssorok 1902-ből  (a rádióból - későbbi felvételekről -  részben más, átírt dalszöveggel ismerjük)]  

Volt egyszer egy kis kurta szoknya és abban egy kis királylányka.
Szerette őt egy hős királyfi, kinek lyukas volt a topánja.
Szép volt a kis királykisasszony, de nem volt neki több szoknyája.
És mégis-mégis a királyfi  szívének ő volt a királya.

Oh, mért hogy egy kis kurta szoknyát, meg egy lyukas topánt manap,
Egymást akárhogy is szeressék, nem esket össze már a pap.

A nóta vége mindig oly bús.  A pénzes zsák arannyal telve,
Elvitte a királykisasszonyt, hiába lázadt föl szerelme.

Lesz néki majd hintója pompás, ragyogni fog szép köntösében.
De hogyha egy lyukas topánt lát, elfojtja majd a könnyét szépen.
Oh mért hogy egy kis kurta szoknyát,  meg egy lyukas topánt manap,
Egymást akárhogy is szeressék, nem esket össze már a pap.


612 Búbánat 2020-03-08 11:55:07

A trombitás c. operett

Hermann E. Darewski jr. - Weiner István

A Wampeticsben voltam vacsorázni,

Hallgattam a katonazenét.

A karnagy úrral is kokettáltam ott,

Majd a bandában néztem szét.

Megtetszett nékem egy derék legény,

A bajsza, mint a szén.

Lobbanékony a szívem.

Belelőtt a szerelem,

Rögtön beléje szerettem én.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Megtudtam róla, hol van a lakása,

Hogy Csélcsap Vencel a neve.

Csak azt nem tudtam kinyomozni sehogy,

Vajon szabad-e a szíve.

Megírtam néki ezt levélben is

Szerelmem őszintén.

De a levelet neki nem mertem elküldeni,

És csak titokban epedtem én.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Tegnap előtt a konyhába kinézek,

Képzeljék a rettentő blamázst!

Kit látok ülni a szobalány ölén,

Szerelmemet, a trombitást!

Csiccsant az úr a bal fenékemet,

A karjába kinyúlva von,

Jaj nagysága instálom, az unoka barátom,

Nem én vagyok én egész bolond.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Zentai Anna (Budapest, 1924. június 29. – 2017, január 24. )

https://www.youtube.com/watch?v=4RErZ-2X7SQ

https://www.youtube.com/watch?v=RAmUEK01E0E


611 smaragd 2020-03-06 16:53:53 [Válasz erre: 610 Búbánat 2020-03-05 18:53:02]

A felvételek:

Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang

Tömegdal gyermekkarra nagyzenekari kísérettel

Magyar Rádió.

Bemutató: 1952. május 1.

Andor Ilona Gyermekkara nagyzenekari kísérettel énekelte a Rádióban.

Előadás: Magyar Zenei Hét 1953. október 21 – november 1.

Zeneakadémia, Kórus- és Kantátabemutató, 1953. október 25.

A Magyar Rádió Gyermekkara külföldi fellépéseinek is egyik sikerdarabja volt.

1959-ben lemezfelvételen is megjelent, rövid időn belül több ezer példányt vettek meg.

Forrás:

Kemény Egon: Gyermekjátékok CD, ismertető füzet

Rádiófelvételek:

  • Petress Zsuzsa

Tóth Kamarakórus

Magyar Rádió Tánczenekara

Vezényel: Zsoldos Imre, 1953

  • Andor Ilona Gyermekkórusa

a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

Lemezek:

  • Énekel: a Magyar Rádió Gyermekkórusa

a Magyar Hangverseny Zenekar Kisegyüttes kíséretével

Vezényel: Csányi László

1959 Lemezfelvétel

1975 Hungaroton

  • Ének: Magyar Rádió Gyermekkara

Zene: Magyar Hangverseny Zenekar Kisegyüttes

Vezényel: Botka Valéria

Képeslap-lemez, Qualiton, „Budapest” Hanglemezgyár

1959 Hungaroton

(A Hungaroton adatai remélhetőleg pontosak, ezt én is a YouTube-ról vettem át.)

CD

  • Andor Ilona Gyermekkórusa

a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

Kemény Egon: Gyermekjátékok 2019 Szerenád Média Kft.


610 Búbánat 2020-03-05 18:53:02 [Válasz erre: 609 smaragd 2020-03-05 18:43:26]

A YouTube-on mostanság többször visszahallgattam mind a két ismertetett felvételről.


609 smaragd 2020-03-05 18:43:26 [Válasz erre: 608 Búbánat 2020-03-05 18:19:14]

A Kinyílott a pitypang több lemezfelvételen és rádiófelvételen is megjelent, ez a legújabb lemez: https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok-523

19. Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang… - 3:14:64    
(„Szökkenj, pajtás, pattanj ki az ágyból! …”)
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.


608 Búbánat 2020-03-05 18:19:14

"A Rádió dalaiból”  (RTV Újságból)

"Kinyílott a pitypang"

Kemény Egon zenéje és Dalos László verse

Énekli: Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió tánczenekara -1953. május 10., Kossuth Rádió, 22.15 – 

Énekli: Andor Ilona gyermekkórusa (hanglemezen is ) – 1952. május 30.,  Petőfi Rádió, 6.15 – "Ifjúsági tömegdalok"

  1.  

Szökkenj, pajtás, pattanj ki az ágyból,

rózsaszínű hajnalt virágzik az ég.

Csillog a két szemed, elrepül az álom,

menetelő kedvünk együtemre lép.

Kinyílott a pitypang, kivirult a rét,

sárgarigó rikkant, víg dala szárnyal szét.

Ocsúdik a kaptár (énekkaros változatban: méhes), döng a kicsi méh,

édes mézre éhes, száll a virág felé.

Víg a fa: gyógyítja harkály doktor.

Kékvizű tó partján két gém áll.

Kinyílott a pitypang, üzennek a fák,

Csalogat a visszhang: új öröm vár most ránk!

2.

Hajrá, pajtás, ugorj át a gáton,

hajítsd el a labdát, fuss, akár az őz!

Csónakon jó nagyon kievezni nyáron.

Hogyha sokat úszol, igen nagyra nősz!

Kinyílott a pitypang…  stb.

3.

Menjünk, pajtás, hívogat az erdő,

duruzsol a szellő, mosolyog a táj.

Dombokon, völgyeken barangolunk együtt,

rét virágát szedjük, csilingel a nyáj.

Kinyílott a pitypang…  stb.


606 Búbánat 2020-02-13 23:26:12

Johann Strauss – Karl Haffner – Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér

 Dr. Falke és Eisenstein kettőse, I. felv.

Dalszöveg

Falke

Azért jöttem, hogy ma este meghívjalak egy pazar hercegi estélyre, ahol ott lesznek az opera összes táncosnői.

Eisenstein

Mondd, megbolondultál? Hát egy óra múlva be kell rukkolnom a dutyiba!

Falke

Ráérsz holnap reggelig. Ma eljössz velem az Orlovszky villába, tudod, az a lengyel herceg, aki nem győzi a pénzét egyedül elkölteni. Te, az új generációból, a balettiskolából is lesznek néhányan! Remekebbnél remekebb kis patkányok.

Eisenstein

Patkányok! Te, még gusztust kapok, ne uszíts!  (előveszi az óráját)

Falke

A herceg arra kért, hogy hívjak meg néhány jó kedélyű cimborát. Az, ez az a bizonyos patkányfogó?

Eisenstein

Patkányfogó?

Falke

Azt mondják, hogy te ezzel a kis órával minden nőcskét behálózol. Udvarolgatsz nekik, mindegyiknek odaígéred.

Eisenstein

De még egyiknek sem adtam oda…

Falke

No, majd este újra kipróbálhatod az órád vonzóerejét, mert okvetlenül számítok rá, hogy eljössz.

Eisenstein

Te én mennék, de a dutyi… Mutyiba a dutyiba? …

Falke

Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám.

Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva.

 Szép az élet, hogyha mersz, hiszen úgyis röpke perc.

Balerina, rózsalánc lenge báli toalettben

vár ma rád, hogy átöleljen,

hogyha hív a polkatánc. Szép lesz, hidd el, mire vársz?

Fellángol a véred, a szíved dobog,

ha égi szírének igéznek ott.

Elröppen az éj gyönyörök közt majd,

elűzi a nappali gondot, bajt.

Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd mily nagyszerű volt a búcsúest.

Belátod ezt?

Eisenstein

Belátom ezt.

Csak meg ne tudja majd az asszony!...

Falke

Csókold meg úgy, hogy nyugton maradjon, búcsúzz el így: „Aludj, kis macska”.

Eisenstein

Nem, nem! „Egérke” jobb, lesz majd, mert ő oly csacska

Falke

Jó, ne macska 

Együtt
mert a macska úgy oson ki, akárcsak mi.

Falke

Ha elalszik, nincs veszély, ahelyett, hogy börtönbe térj,

ma vár ránk egy tündéri éj.

Együtt

Ma vár ránk egy tündéri éj.

Falke

Majd álnéven viszlek oda, marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha. No, jössz?

Eisenstein

Jaj, ki tud ellenállni?

Falke

Ne félj!

Eisenstein

De hát…

Falke

Ne hagyj prédikálni! Gyere, nem fogod megbánni!

Eisenstein

Igaz is, mehetek, hisz álarcban leszek.

Falke

Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd,

mily nagyszerű volt a búcsúest.

Eisenstein

Könnyebb lesz a fogda, hisz értem ezt,

ha nagyszerű volt a búcsúest.

Falke

Nos, eljössz?

Eisenstein

Hogy tagadjam meg? Persze, elmegyek!

Falke

Ne félj, ezt soha el nem feleded!

Együtt

Vacsorára indulok

hol dalolni és táncolni

szép leányok közt mulatni,

hajnalig vigadhatok…

Vár ma ránk fényes bál, trallala…


605 Búbánat 2020-01-28 11:08:46

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - műsorfüzet

Bemutató előadás: 1999. december 17-én, a Csokonai Színházban


604 Búbánat 2020-01-24 23:01:44

Lehár Ferenc: A mosoly országa – dalbetétek:

„Vágyom egy nő után”

„Egy dús virágzó barackfa ága”

„Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!”

Színházfüzet  (1935)

Erzsébetvárosi - Kisfaludy Színház - Józsefvárosi

 


603 Búbánat 2020-01-12 11:40:57 [Válasz erre: 602 Búbánat 2020-01-12 11:33:58]

Híres operaáriák tenorhangra, zongorakísérettel 

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadó:

Zeneműkiadó Vállalat 

Kiadás éve:

1957

Kötés típusa:

Ragasztott papírkötés

Oldalszám:

88 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar 

Méret:

28 cm x 20 cm

Megjegyzés:

Kottákkal.

TARTALOM

BIZET, G.: CARMEN, Virág-ária 72
CSAJKOVSZKIJ, P.: ANYEGIN, Lenszkij áriája 77
ERKEL FERENC: BÁNK BÁN, Hazám, hazám 85
GOUNOD, CH.: FAUST, Faust cavatinája 66
MOZART, W. A.: SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL, Belmonte áriája
MOZART, W. A.: VARÁZSFUVOLA, Tamino áriája 12
VERDI, G,: AIDA, Radames románca 58
VERDI, G.: ÁLARCOSBÁL, Richárd balladája 52
VERDI, G.: RIGOLETTO, A mantuai herceg canzonettája 42
VERDI, G.: TRAVIATA, Alfréd áriája 39
VERDI, G.: TRUBADUR, Manrico strettája 46
WAGNER, R.: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK, Walter mesterdala 23
WAGNER, R.: LOHENGRIN, Grál-elbeszélés 17
WAGNER, R.: WALKÜR, Siegmund tavaszi dala 31


602 Búbánat 2020-01-12 11:33:58 [Válasz erre: 601 Búbánat 2020-01-12 11:24:16]

HÍRES OPERAÁRIÁK – szoprán

Kiadó:

Editio Muscica 

Kiadás helye:

Budapest

Kiadás éve:

1957

Kötés típusa:

Ragasztott papírkötés

Oldalszám:

100 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

28 cm x 20 cm

Megjegyzés:

Kottákkal.

TARTALOM

L. Beethoven: Fidelo, Leonora áriája 20
P. Csajkovszkij: Anyegin, Levéljelenet 75
Erkel Ferenc: Bánk bán, Melinda áriája 96
Ch. Gounod: Faust, Ékszerária 67
W. A. Mozart: Don Juan, Donna Anna levéláriája 8
W. A. Mozart: Figaro házassága, Susanne áriája (Rózsaária) 3
W. A. Mozart: Varázsfuvola, Pamina áriája 17
G. Verdi: Aida, Nilusparti ária 58
G. Verdi: Álarcosbál, Amália áriája 49
G. Verdi: Trubadur, Leonora börtönáriája 44
R. Wagner: Lohengrin, Elza álma 37
R. Wagner: Tannhäuser, Erzsébet áriája (Csarnokária) 30


601 Búbánat 2020-01-12 11:24:16 [Válasz erre: 600 Búbánat 2020-01-12 11:06:30]

HÍRES OPERAÁRIÁK – bariton

SZERKESZTŐ: Varga PÁL

Zeneműkiadó Vállalat 

1960

Fűzött papírkötés

102 oldal

Művek énekhangra ls zongorára 

Magyar  Német 

29 cm x 21 cm

TARTALOM

Bizet, G.: Carmen, Torreador dal

89

Erkel, F.: Bánk bán, Bordal

100

Gounod, Ch.: Faust, Valentin imája

84

Mozart, W. A.: Don Juan, Pezsgő-ária

12

Mozart, W. A.: Figaro házassága, Figaro áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Papageno áriája

20

Rossini, G.: Szevillai borbély, Figaro belépője

10

Verdi, G.: Álarcosbál, René áriája

76

Verdi, G.: Rigoletto, Rigoletto monológja

59

Verdi, G.: Rigoletto, Rigoletto nagy áriája

64

Verdi, G.: Traviata, Germont áriája

55

Verdi, G.: Trubadur, Luna áriája

73

Wagner, R.: Tannhäuser, Wolfram versenydala

29

Wagner, R.: Tannhäuser, Dal az esthajnali csillagokhoz

35


600 Búbánat 2020-01-12 11:06:30 [Válasz erre: 599 Búbánat 2020-01-12 11:00:17]

HÍRES OPERAÁRIÁK – basszus

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadó: Editio Musica

 

Kiadás éve:

1958

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés

Oldalszám:

102 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

29 cm x 21 cm

Megjegyzés:

Kotta.

TARTALOM

Borogyin, A.: Igor herceg, Koncsak áriája

85

Csajkovszkij, P.: Anyegin, Gremin áriája

93

Gounod, Ch.: Faust, Mefisztó rondója

66

Gounod, Ch.: Faust, Mefisztó szerenádja

71

Mozart, W. A.: Don Juan, Leporello regiszter áriája

14

Mozart, W. A.: Szöktetés a szerájból, Ozmin áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Sarastro áriája I.

27

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Sarastro áriája II.

30

Muszorgszkij, M.: Borisz Godunov, Borisz áriája

76

Ránki Gy.: Pomádé király, Pomádé áriája

100

Rossini, G.: A szevillai borbély, Rágalomária

43

Verdi, G.: Don Carlos, Fülöp áriája

56

Verdi, G.: Simone Boccanegra, Fiesco áriája

53

Wagner, R. : A bolygó Hollandi, Daland áriája

33


599 Búbánat 2020-01-12 11:00:17 [Válasz erre: 598 Búbánat 2020-01-12 09:09:56]

HÍRES OPERAÁRIÁK – koloratúrszoprán

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadás éve:

1960

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés

Oldalszám:

106 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

29 cm x 21 cm

TARTALOM

Donizetti, G.: Lammermoori Lucia, Őrülési jelenet

44

Erkel F.: Bánk Bán, Melinda áriája, Tisza-parti jelenet

96

Erkel F.: Hunyadi László, Erzsébet áriája (La Grange ária)

88

Mozart, W. A.: Szöktetés a szerájból, Konstanza áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Az Éj Királynőjének I. áriája

19

Offenbach, J.: Hoffmann meséi, Olympia áriája

26

Rossini, G.: Szveillai borbély, Rosina áriája

79

Verdi, G.: Rigoletto, Gilda áriája

33

Verdi, G.: Traviata, Violetta áriája

60

 


598 Búbánat 2020-01-12 09:09:56

Híres operaáriák _Alt _ Zeneműkiadó Vállalat (1960)

Oldalszám: 102

ALT HANGRA ZONGORAKÍSÉRETTEL - BERÜHMTE OPERNARIEN/ALT MIT KLAVIERBEGLEITUNG

Bizet, G.: Carmen, Habanera

48

Bizet, G.: Carmen, Seguidilla

54

Bizet, G.: Carmen, Kártya ária

60

Csajkovszkij, P. I.: Pique Dame, Paulina áriája

65

Gluck, Chr. W.: Orpheus, Sirató ária

3

Muszorgszkij, M.: Hovanscsina, Márfa jóslata

69

Muszorgszkij, M.: Hovanscsina, Márfa dala

76

Rossini, G.: A szevillai borbély, Berta áriája

8

Verdi, G.: Álarcosbál, Ulrica áriája

32

Verdi, G.: Don Carlos, Eboli áriája

40

Verdi, G.: Trubadur, Azucena áriája

16

Verdi, G.: Trubadur, Azucena elbeszélése22

 

FORDÍTÓ_ Romhányi József

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés


597 Búbánat 2019-05-23 11:57:20

Szirmai Albert – Gábor Andor: Gróf Rinaldó

Dalszöveg:

Kaliforniai dal

Száll a szellő, száll, messze földig jár,

Ó, bocsáss véle, álom tündére,

Sóhajtásom száll, én is mennék már,

Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.

Refrén:

Kaliforniába vágyom,

 Az arany hazája vár,

Sokkal szebbek ott a lányok,

Szebben szól a madár.

Kaliforniába vágyom,

Hol a kék vizek felett,

Szívem bút, borút és fájó

Szerelmet elfeled.

 

Boldogság völgye, álmaim földje,

Ó, ha elmennék, ó, ha ott lennék,

Sír a szél lágyan, nem visz el vágyam,

Itt vagyok, hervadok, bánat országban.

Refrén:

Kaliforniába vágyom,…

Boldogság völgye, álmaim földje, …

 

Sóhajtásom száll, én is mennék már,

Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.


596 Búbánat 2019-05-07 15:00:35 [Válasz erre: 588 Búbánat 2018-09-30 16:33:36]

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

 

Lucy Harrison és Tom Miggles (Tom Fleetwood) kettőse, II.. felv.:

Csöndes álmok éjjelén

Tom:

Csöndes álmok éjjelén

Ringó csónak lágy ölén

Asszonyomhoz járok én

Visz az álom,

Járok száz veszélyen át,

Míg csak világ a világ.

Sosem hagyom el a párom.

 

Lucy

Mért nem jött vissza ő,

A nyugalmam nem lelem,

Merre jár, engem hova vár.

Álmom nincsen már.

Ez a szerelem szállna bár,

csak szállna

Felém hozná az álom, a vágy ide.

Mért nem jön, eljár az idő

Vissza sose miért nem

jön ő már.

 

Tom:

Csöndes álmok éjjelén

Ringó csónak lágy ölén

Asszonyomhoz járok én

Visz az álom,

Járok száz veszélyen át,

Míg csak világ a világ.

Sosem hagyom el a párom

 

Lucy:

Sok álmatlan éjjelen át

Mindig gondolok reád,

Vissza várom őt, a párom.


595 Búbánat 2019-03-20 11:03:39

AVAGY SZABAD-E ÚJRAKÖLTENI A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ DALSZÖVEGEIT?

  • 2011. március, Színház.NET 

…az eredeti bécsi, nagyvárosi népnyelv kifinomult kétértelműségeit csak „bécsiül” lehet érteni, szolgai fordításuk magyarul értelmetlen…

Az Operettszínház a 2006-os premier óta hol megfontoltan, hol ingerülten reagál a Csárdáskirálynő dalbetéteinek átköltésével kapcsolatos értetlenkedésre, fanyalgásra. Az 1915-ös bécsi
változat remake-jének szánt előadás alkotóinak a maguk szempontjából igazuk lehet: nyilatkozataikból, de még az előadás promóciójából is jól látszik, hogy nemcsak új műfajkoncepciót, de az Operettszínház új imázsát is erre a korszerűsített változatra igyekeznek építeni. A „koncepció” amúgy alighanem méltányolható szempontja, hogy külföldi turnékon valóban a nemzetközi operettvilágban ismert és játszott
eredeti Csárdásfürstint érdemes előadni.

A fanyalgók helyzete sem irigylésre méltó, mert nem könnyű szabatosan megfogalmazni (bár a továbbiakban kísérletet teszünk rá), mi a baj azzal, hogy a Túl az Óperencián helyett Messze száll a fecskepár, az Álom, álom, édes álom helyett Százezernyi angyal zengi: boldogság, a Jaj, cica… helyett Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér (s az ugyancsak átírt A lányok, a lányok, a lányok angyalok és Szilvia belépője) idegenül ható, új szövegeivel halljuk a Csárdáskirálynő ismert dallamait. Kállai István és Kerényi Miklós Gábor új magyarításai a szótári hűség szempontjából valóban jobban illeszkednek az 1915-ös bécsi Béla Jenbach-Leo Stein-szöveghez, s ritmikai, prozódiai problémák is ritkán akadnak. (Kérdés persze, hogy ha ezeket a dalokat átfazonírozták, miért kegyelmeztek meg a többi Gábor Andor-versnek.) Voltaképpen azonban mégsem teljesen ezt a bécsi variánst játsszák. Akkor ugyanis nem hagyhatták volna meg a Hajmási Péter, Hajmási Pál-tercettet (igaz, itt duettként); és nem használnák még csak nem is a Gábor Andor-féle dalszövegek némelyikét, hanem az 1954-es Kellér-Békeffy-féle változat átiratait, Innocent Vince Ernő szövegeit, és mindenekelőtt Anhilte prózai szerepéből sem csinálnának újfent éneklő ál-Cecíliát.
Alapvető kérdés, hogy az 1916 novemberében bemutatott magyar Csárdáskirálynő (akkor még Csárdáskirályné!) valóban az „Urtext” Csárdásfürstin műfordítása-e. Látszólag alig van különbség köztük, mégis inkább két különböző darabról kell beszélnünk.

[…]

Gábor Andor a Hajmási Péter szövegében ezt a nagy trükköt veti be: a szőlő, a kenyér motívumát és a Hajmási nevet szintén kölcsönveszi. Amivel a közönség rejtett emlékezetét megmozgatja, az Szilágyi és Hajmási székely népballadája, melyet először Toldy Ferenc közölt nyomtatásban 1827-ben, de Vörösmarty, utóbb pedig Gyulai Pál is feldolgozta költői beszélyben. Gábor Andor az indító kép elemeit a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-ben megjelent I. kötetéből veszi (amelynek további népszerű kiadásai ott sorakozhatnak az operettlátogatók családi könyvesvitrinjeiben):

– Pajtásom, pajtásom, kinyeres pajtásom!
Már hét esztendeje, hogy mü fogván estünk
Császár tömlöcébe, két gerezd szőllőért…

Innen tehát a kenyér és a szőlő metaforája az operettdalban:

Ne búsulj, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér…

De a ballada szituációja is áthallásos. A Szilágyi és Hajmási legtöbb változatában a török császár leánya segít megszökni a két magyar rabnak, s velük is menekül; az út során azonban a férfiak összekülönböznek, hogy melyiküké legyen a lány. (Ha a népköltészet növényi szimbolikájának közkeletű értelmezésére gondolunk, akkor a „két gerezd szőllő” említése valamilyen szexuális kihágást sejtet, és egyértelmű, hogy a leány erotikusan is vonzódik a magyar nemesifjakhoz.) Egyes változatok szerint a férfiak párbajra mennek, melyben Hajmási László halálos sebet kap. Más, komikus változatokban azonban egyikőjüknek eszébe jut, hogy otthon várja a feleség, s így a párbaj elmarad. Gábor Andor mindkét szituációt bekapcsolja a történetbe. Bóni és Edvin első felvonásbeli párbajában vagy Kerekes Ferkó és Bóni Szilvia sorsa feletti elkeseredett civakodásában – harmadik felvonás – nem nehéz felismerni a párhuzamot, különösen, hogy Bóni a Stázi iránt érzett vonzalma miatt nem egészen veszi komolyan lovagias felajánlását. Bizonyos értelemben ez az operett csúcspontja, a Csárdáskirálynő dramaturgiailag legfontosabb dala.

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy 1954-ben Kellérék Honthynak ügyeskedték át a tercettet, és emiatt aztán a Honthy Hanna kedvéért Cecíliává átírt Anhilte-szerep lesz a voltaképpeni főszerep. Így kerül át a Hajmási Péter az első felvonásba, ahol Cecília partnerei Kerekes Ferkó és – Bóni helyett – Miska (Feleki Kamill) lesznek. Miska szerepe miatt Innocent Vince át is írja a második versszakot. A „Gyere rózsám, gyújtsál gyertyát, / Vagy gyújtsd meg a villanyt” helyett Miska azt énekli: „Józan fejjel nem jó nézni, / Hogy mulatnak mások…” Bóninak, Szilviának és Kerekes Ferkónak az 1954-es változatban a Kivilágos virradatig jut, amelyben jószerével csak a sírva vigadás nemzeti közhelye marad meg. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a Bónit az 1948-as felújítás után nagy sikerrel játszó Latabár Kálmán az új változatban átadja szerepét a fiatal Rátonyi Róbertnek. Kellérék megoldásával nemcsak a Szilvia- Edvin-Bóni-Stázi vonal, vagyis az alapszerepkörök, a klasszikus primadonna-bonviván-táncoskomikus- szubrett konfliktuscsoport színtelenedik el, de a darab voltaképpeni értelme is megváltozik. Cilikéék tercettjében ugyanis már csak az egykori vetélkedés emlékéről van szó, és ez dramaturgiai szempontból sokkal gyengébb, mint az 1916-os változat megoldása. Ez a szituáció mutatja a legjobban, hogy az 1954 után leggyakrabban játszott Kellér-Békeffy-librettó voltaképpen törli a darab alapkonfliktusait, és igazából csak nosztalgiázik egy letűnt, tétek nélküli, békés világ fölött. Revüoperetté válik, amibe, kényszerűen, összekötő szövegek is kellenek.

[…]

Tulajdonképpen lehangoló, és feltehetően a tercett drámai helyzetének meg nem értéséből fakad, hogy a Hajmási-csárdás az Operettszínház mostani remake-jében is egyszerű revüelemmé fokozódik le: a Weilersheim-házban énekli Anhilte, az egykori sanzonett, duettben Miska „ikertestvérével”, Alfonzzal. A bécsi változatnál erősebb Gábor Andor-féle verzió tercettje így veszíti el kulcsszerepét Kelléréknél, és így válik gyakorlatilag jelentéktelenné a Kerényi rendezte előadásban.

Miért kell vajon 2006-ban a bécsi változathoz visszaigazítani az Álom, álom, édes álom refrénjét erre: „Százezernyi / angyal zengi: / boldogság, / Százezernyi / forró csókkal / várok rád!”? Vajon az Álom, álom, édes álomból ma már nem hallatszik ki Csongor panasza Vörösmarty mesejátékából?

Álom, álom,
Édes álom,
Szállj a csendes föld fölé;
Minden őrszem
Húnyjon, csak nem
A várt s váró kedvesé. […]
Álom, álom, édes álom,
Ah, csak most ne légy halálom.

Gábor Andor szövege arról szól, amit Csongor is panaszol Tünde eltűnése után: az egymástól búcsúzó szerelmesek (Edvin és Szilvia a második felvonás végén) nem mernek hinni abban, hogy egyáltalán találkoznak-e még. (Ráadásul éppen 1916-ban fut az Operaházban a Csongor és Tünde egy igen reprezentatív kiállítású szériája.)
Valószínűleg kevesebben vennék ma már észre, mint 1916-ban, hogy az első felvonás fináléjában, a házastársi ígérvény aláírásakor elhangzó duett (megint csak Edvin és Szilvia), az Egy a szívem, egy a párom szövegötlete Petőfi 1843 márciusában írt, Kakasszóra hajnal ébred című népdal-imitációjából való kölcsönzés:

Kakasszóra hajnal ébred,
Én lányokkal nem beszélek.
Mert ha szólok őhozzájok,
Hajnal lesz a két orcájok.

Így valaki azt gondolná,
Én is kakas vagyok talán;
S hej, a kakas hamis madár,
Untalan más fészekhez jár.

Pedig én kakas nem vagyok,
Hanem filemile vagyok,
Egy a fészkem, egy a párom,
Egyért élek a világon.

Gábor Andor átveszi Jenbachék német szövegének „üzenetét” („Eine nur – die ist die Echte, / Eine nur – die ist die Rechte…”), a hűség illuzórikus témáját, de a Petőfi-vers ízeit keveri bele:

Egy a szívem, egy a párom,
Boldogságom tőle várom,
Más leánytól még az édes csók sem kell.
Egy a párom, egy a szívem,
Egyet tud szeretni híven…

S ha ez nem lenne elég: a Te rongyos élet refrénje Laczkó Géza Zrínyi-regényének, a Német maszlag, török áfiumnak a Nyugat 1913/8. számában megjelent folytatásában olvasható részletéből származik, alighanem ezek a regény szimbolikus kulcsmondatai: „A király? Távoli kegyes idegen… A harc? Patkány-marakodás! A hadi pálya? Bohóc-kapaszkodás! Az élet? Rongy, rongy, rongy!”

Maga a „Túl az Óperencián” verssor azonban megint csak Petőfinél, a Pató Pálban olvasható:

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

A laikus befogadó értelmezői kontextusát a magyar szöveg úgy helyezi át, hogy nem a házastársi hűtlenkedést, hanem a házasság halogatásának témáját sugallja: hol lesznek boldogok? Seholsincsországban, a mesében, vagyis sehol és soha:

Túl az Óperencián boldogok leszünk,
Túl az Óperencián csókra éhezünk,
Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk,
Túl az Óperencián fészek vár reánk!

Minden egyéb érthető a dal verzéiből. Érdekes módon Kállai és Kerényi ezeket változatlanul hagyják:

EDVIN De megesik a férjjel ott is, trallala, a hámból hogy kirúg!
STÁZI A férjek, kikről kegyed beszél, trallala, de furcsa kisfiúk!
EDVIN A feleség az csak ül otthon, trallala, és stikkel és imád!
STÁZI S ha kimaradsz, nincs egyéb dolga, trallala, csak szépen várni rád!
EDVIN Ez így van, és nem változhatik, trallala, Pesten úgy, mint Bergengócián!

Folytathatnánk.

[…]


594 Búbánat 2019-02-10 14:47:16

Buttykay Ákos – Bakonyi Károly: Hamupipőke

Mesejáték három felvonásban

Rózsavölgyi és Társa császári és királyi udvari zeneműkereskedése 

Oldalszám: 147
 

Megvásárolható: 9.800 Ft – a www.antikvarium.hu oldalon.

Kötés típusa:

Félvászon

Oldalszám:

147 oldal

Nyelv:

Magyar 

Méret:

30 cm x 24 cm

Megjegyzés:

                                                     A   A kottaborító grafikája Kürthy munkája.

TARTALOM

I. felvonás.
Előjáték 3
1. sz. Ludmilla: Perdülj rokka 9
2. sz. Hamupipőke belépője 23
3. sz. Dal a karosszékről 26
4. sz. Induló (kar) 29
5. sz. Ország báró belépője 31
6. sz. Együttes 34
7. sz. Finale 42

II.  felvonás.
1. sz. Együttes 58
2. sz. Gavotte (kar) 72
3. sz. Dal a mesebeli herczegkisasszonyról 81
4. sz. Együttes 86
5. sz. Az álom játszik tán velem 94
6. sz. Pista dala 96
7. sz. Finale 102

III. felvonás.
Előjáték 129
1. sz. Óh édes, szépséges álom 133
2. sz. Pista dala 137
3. sz. Dal a papucsról 138
Záró szám 145


593 Búbánat 2019-01-21 14:12:39 [Válasz erre: 592 Búbánat 2019-01-18 10:27:13]

SZABÓ MIKLÓS: Szabadság-dal – V.V. Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - (Iván dala)

Miért, miért, ki tudja, miért, 
mért szenved egy ember a másikért? 
Miért, hogy egyik gazdag úr, 
a másik a porba hull? 
Ahol a sorsa örökös áldomás, 
van háza, földje száz, 
de mindenéből mi jut neked, 
csak sáros cipője, semmi más. 
Az életedben más cél úgy sincsen, 
hát fényesítsed szépen! 
De itt van már a fényes hajnal, 
már süt reám a napsugár. 
Indul a nép diadalmas rajjal, 
és büszke szívünk zenéje száll. 
Mert eljött az a boldog óra, 
már hallom szép harangszavát. 
A szabadság lemosolyog ma a porba, 
és nem lesz többé szolgaság. 
Mert eljött az a boldog óra, 
már hallom szép harangszavát. 
A szabadság lemosolyog ma a porba, 
és nem lesz többé szolgaság.


592 Búbánat 2019-01-18 10:27:13

A dohányon vett kapitány - szövegkönyv (68 oldalon)

DOHÁNYON VETT KAPITÁNY

Operett 3 felvonásban 5 képben.
 

Szövegét irta - Adujev

Zenéjét szerzetté: Scserbesov

SZEREPLÖK:

Peter Alexejevics cár:

Akaki, ceremóniamester: Szmurov, kalmár:

Ljuba, a leánya:

Zsuljev,kereskedő:

Glikerija, leánya:

Nenila Verfolomojevna,bojárasszony

Anton,a fia:

Iván,a szolgája:

Arina,Ljuba volt dajkája:

Germaine,marquise:

Diana,grófnő:

Niniche,fogadósné:

Van Bláziusz,holland kapitány:

Gerváni Hannibál,a cár keresztfia:

Stresnyof, bojár fiú:

Korzakof, bojár fiú;

Lugin, bojár fiú:

Kikötőparancsnok:

Mouton, főszakács:

Keke, szakács:

Szolga Szmurovnál:

Kocsis

I. bojár:

II. bojár

III. bojár

IV. bojár

Bojárok, bojárasszonyok, fiuk,lányok, matrózok, szolgák, női cselédek, szakácsok.

 

- 2 -


Első felvonás.


/Szmurov kalmárnak, a cári hajók vitorlavászon szállítójának a kertje Moszkvában. A háttérben, lehetőleg magasabban az előtérnél ünnepi asztalokat terítenek a szolgák és cselédek. A szín mögé a Nagy Péter kori Moszkva tájképe és aranyló ősze borul/
 

l. szám. Megnyitó kar:
/terités közben, ételhordás etb./


Vendéglátó víg lakomára
készül mára fel ez a ház
Perdülj, fordulj, meg se állj
mert az óra gyorsan jár.
Ünnep van ma, ünnepi napra
készítsd gyorsan, mind, ami kell
Hordj fel tüstént minden jót!
mákos patkót, mogyorót
Nem marad itt ma senki éhen, itt a tál

kés meg a villa vár
s hogyha kedved szeszre áll
itt a telt pohár.
Itt van a tányér, itt a kancsó, itt a bor
melytől a véred forr.
Ennél bővebb ételsor
nincs sehol!
Vendéglátó víg lakomára
készül mára fel ez a ház!
perdülj, fordulj, meg se állj
mert az óra gyorsan jár!
Ünnep van ma, ünnepi napra
kész van máris, mind, ami kell
itt az asztal, itt a szék
Jöhet már a vendégség.


/a kar után belép Szmurov kalmár és a cselédek közül eléje siet Arina, a dajka, a zene elhalkul, melodráma/


591 Búbánat 2018-10-19 10:23:11

Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni

Szeretnélek csöndes nyári este téged várni

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!

 

Szőke Tisza udvaromon a zöld tónál

Fáj a szívem nem szeret így az én rózsám

Nem futhatok utána

Más neki a babája

Bánja is ő, hogy vágyom én a csókjára!

 

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni

Szeretnélek csöndes nyári este téged várni

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!

 

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!


590 Búbánat 2018-10-18 10:19:32

Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház
 

Glauziusz bácsi dala (először Feleki Kamill előadásában vált ismeretessé, az 1952-ben bemutatott operettfilmből)

  • Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán;
    egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám;
    és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek;
    és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek.
  • Ő életében hajlongott sokat, 
    és mást se tett, csak szolgált másokat.
    És nyár és ősz, és tél jött, sok tavaszra, 
    de életének nem volt semmi haszna.
    Sok gondja közt csak egy volt a remény, 
    hogy életem majd másként élem én.
    A képem nézte és büszkén mondta rám: 
    te boldogabb leszel, kis unokám!
  • Hány évtized múlt el mögöttem, örömtelen és sótalan;
    a kenyerem javát megettem, s csak tűrtem egyre szótalan;
    hány aljas fráter rámkiáltott, hány semmi ember rángatott;
    hogy untam azt a rossz világot, mit nagyapám énrám hagyott.
  • Én életemben hajlongtam sokat, 
    és szolgáltam csak egyre másokat.
    És nyár és ősz és tél jött sok tavaszra, 
    s az életemnek nem volt semmi haszna.
    Csak egyben bíztam, mint már annyian, 
    hogy boldogabb lesz lányom vagy fiam.
    De tudva jól, a semmit kergetem, 
    csak szánni tudtam minden gyermeket.
  • És ha most egy kis képre nézek, sok régi dolgot szégyellek;
    de egy kis büszkeséget érzek, s nem csak azért, mert szép gyerek;
    de mert tudom, hogy két kezemmel, az ő jövőjét védhetem;
    s hogy végre megtelt értelemmel, az életünk s az életem.
  • Ő mások előtt nem hajlong soha, 
    az ő élete nem lesz mostoha.
    Mert nyár és ősz és tél jön sok tavaszra, 
    és életének egyre több a haszna.
    Mert bizonyság már, nem csupán remény, 
    hogy szolga nem lesz ez a kis legény.
    A képét nézve, büszkén mondja szám: 
    hogy EMBER lesz az én kis unokám!

589 Búbánat 2018-10-05 12:45:10 [Válasz erre: 372 Búbánat 2015-08-22 13:03:59]

Kapcs. 372. sorszám

Kiegészítés

Jacques Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.

Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala:

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    

Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!

Laura: Ugyan mitől fél?...

Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Laura: Ki ő?

Valentin: A szeme, mint a napsugár!

Laura: A színét még most sem tudom.

Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  

Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…

Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!

Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…

Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….

Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?

Valentin: A neve az én drága titkom.

Laura: Csak egyszerű leány?:

Valentin: Nem, nem..

Laura: Bárónő talán?

Valentin: Nem, nem..

Laura: Nagyúri asszony?

Valentin: Nem…

Laura: Hercegkisasszony?..

Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!

Laura: Mondja hát, ki az a valaki?

Valentin:

Azt nem merem bevallani.

Jöjj bűvös dal! Segítni hív.

Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,

ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.

Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,

nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!

De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,

s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.

Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.

Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.

Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,

nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!

Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!

Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…

 

(Ez a szerelmi kettős elhangzott ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolásában. Km. a Magyar Álllami Hangversenyzenekar, a karmester Fischer Sándor - a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25. 

Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.)


588 Búbánat 2018-09-30 16:33:36 [Válasz erre: 587 Búbánat 2018-09-30 16:01:37]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse – a III. felv. jelenete

1. vers

Bessy:

Lassan uram, édes uram, miért oly mohó,
Kár e nagy sietés.
Hát hol marad az udvarias bók, sima szó,
Kézcsókra kész bevezetés.

Fritz:

Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz,
Nincs hozzá élő szavam.
Lázban ég és nem vigyázva
Szenvedély, ha megrohan.

Bessy:

Na, de, méltóságos úr!
Nem szokás ölelni ily vadul.

Fritz:

Mert a Méltóságos úr

Bessy:

Túlon túl dúl-fúl.
 

2. vers

Fritz:

Nem megyek el én,
Amíg csókot nem ád,
Vágyam ég, mint a szén.
Átölelem édes, aranyos derekát,
A leckét jól tudom én!

Bessy:

Tréfa ide, tréfa oda,
Nem járja ám,
Ugrálni, mint egy bolond!
Látja, miért nem hallgat engem?
Minden leckét rosszul mond.

Fritz:

Mert a méltóságos úr
asszonyt ölel ily vadul.

Együtt:

Mert méltóságos úr,
Túlon túl dúl-fúl.


587 Búbánat 2018-09-30 16:01:37 [Válasz erre: 586 Búbánat 2018-09-30 15:39:29]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse, III. felv.

Jenki-dal (kuplé)

1. vers

Fritz:

Volt valahol, élt valahol
Egy aranyos nő,
Róla e dalban sok szó lesz,
Yorkba bemegy és nyitott egy
Boltot is ott ö,
Egy pálinkás-boltot, au, jesz.
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt
Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

2. vers

Bessy:

Csak hamarán gazdag a lány,
Jól megy a kis bolt.
Házat is épít, való ez.
Cifra terem, pince, verem,
Nyolc szoba is volt,

És hálóterme is. Au, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig,
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt
Mindegyikük hoz jenkit,
Tiz jenkit, száz jenkit,
Nincs itt holt idény,
Náluk fő az erény

Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

3. vers

Fritz:

Múlik egy év, meg sok egyéb,
És a derék nő
Borzasztó nagy titkot érez,
Bús a regény, bús a szegény,
És a baját ő
Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki.
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt
Megszületett gyorsan az
Uj jenki, kis jenki,
Izmos kis legény,
És ha ordítja: apám,
Megfordul száz jenki,
Jót mosolyog mindenki
Ifjú és vén. 

4. vers

(a zenekari játék után dalszöveg ismétlés, majd a refrén együtt:)

Bessy:

Járt oda majd mindenki,

Fritz:

Tiz jenki,

Bessy

Száz jenki,

Fritz:
Gazdag és szegény,

Bessy:

És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Együtt:

Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.


586 Búbánat 2018-09-30 15:39:29 [Válasz erre: 585 Búbánat 2018-09-30 15:04:34]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse, II. felv.

„Dzsilolo”

1. vers:

Bessy:

Történt hajdanán,
Hogy egy hottentotta lány
Párizsba ment a kis bohó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Oly szörnyen szegény,
Derekán egy kis kötény,
Több éppenséggel semmi, ó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Csak ment, mendegélt,
Egy kukkot sem beszélt,
Csupán az utcasarkon posztoló...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
...rendőr úr előtt,
Ki rendre inti őt,
Monta hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!
 

2. vers

Bessy:
Bár múlt az idő,
Soha nem tanult meg ő
Egy szót sem franciául, ó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Ma már nem szegény,
Tele pénzzel a kötény,
S alatta habselyem trikó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Csak megy, mendegél,
Egy kukkot sem beszél,
S ha férfinép utána fordul, ó...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Kacéran csak int,
És rögtön érti mind,
A szót hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!


585 Búbánat 2018-09-30 15:04:34 [Válasz erre: 584 Búbánat 2018-09-30 14:57:38]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

 Lucy belépője

1. vers

De nagyot iramodtam,
Amíg ide jutottam
A meredeken és a sűrűn át!
Egyenesen előre,
Falusi levegőre,
Oda, ahol a szemünk
Oly messze lát!
Falusi szelek szállnak,
Tovarepül a bánat,
A faluban az élet oly vidám!
A falu csupa ének,
Dalolnak a legények,
Dalol a kicsi kisleány,
Falun az élet oly vidám!

(Refrén:)
Óh, mily szép:
Völgy ölén, rét füvén
Nem gyötör se bál, se zsúr,
Messze mind a frakkos úr!
Pillangó, vadvirág, lombos ág,
Felhő száll az égen át,
Csodás, mesés világ!

2. vers:

Ha a faluban élnék,
Én sohase henyélnék,
Hanem amire rám köszönt a nap,
A falu füve selymén a teheneket fejném,
Hajamon a virágos nagy kalap!
Falusi liba lennék,
Sok pirosítót tennék,
A falusi legényt hódítanám!
S ha közeleg az este,
Valahol a füzesbe'
Valaki, tudom, várna rám, 
Falun az élet oly vidám!

(Refrén:)
Óh, mily szép:
Völgy ölén, rét füvén
Nem gyötör se bál, se zsúr,
Messze mind a frakkos úr!
Pillangó, vadvirág, lombos ág,
Felhő száll az égen át,
Csodás, mesés világ!


584 Búbánat 2018-09-30 14:57:38 [Válasz erre: 44 Búbánat 2008-02-02 00:06:05]

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

„Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…”

Lucy és Tom szerelmi kettőse, II. felv.

Kapcs. a 44. sorszámhoz - pontosítva újra leírom a dalszöveget

1. vers:

Tom:

Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,

Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt!

Lucy:

Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja,

De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák!

Tom:
Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék!
Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék!

Lucy:
Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!

Tom:
Behunyva a szemem...

Lucy:
Reszketne a kezem...

Együtt:
Az ajkát érezném!

2. vers: 

Lucy:

Virágos kis kertemben várom virággal a párom,

Halk léptekkel jön majd felém, az álmok csodás éjjelén.

Tom:

A rózsámat majd megtalálom, de szép lesz az álmom.

Az ajtómon halkan be jő, átkarol, megcsókol ő!

Lucy:

Ha jönne a legény a tavasz illat idején, elibe elmennék.

Ha jönne a legény, fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék

Tom:

Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!

Lucy:

Behunyva a szemem,

Tom:

Reszketne a kezem

Együtt:

Az ajkát érezném!....

Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,

De szép volna, szép a világ, és az álmok tündércsodás!

 

 


583 Búbánat 2018-08-01 11:35:36

Ránki György - Vas István - Hubay Mikós:  Egy szerelem három éjszakája c. musicaljéből (1961)

"Búcsú Budapesttől "  (Sennyei Vera előadásában a rádió sugározta)

Isten veled, Budapest, te édes,
Isten veled, fényes éjszaka!
Itt ezentúl minden csak sötét lesz.
Mit keresek én itt? Oh la la!
Tündöklés a boldog keveseknek,
mely a ránk csukódó éjbe tűnt.
Hol vannak a dámák és a krekkek?
Isten veled, édes életünk!

Ó, ha visszanézek, hihetetlen,
hogy valóság volt ez valaha.
A jogászbált egyszer még mi ketten,
ő meg én nyitottuk. Oh la la!
S később, mikor belénk bújt az ördög,
s tudtuk, hogy tilosba tévedünk.
Isten veletek, ti régi flörtök,
Isten veled, édes életünk!

Pannónia-szálló és Vadászkürt,
ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?
Jánoshegyi reggeli utána,
és a sikk, amellyel vétkezünk.
Isten veled, szívünk minden álma,
Isten veled, édes életünk!

Ó, Király-díj, póló, zsúr meg estély,
pezsgőzés meg Zserbo-bo-bo-bo.
Néha nyáron egy vidéki kastély,
ezt szerettük ez nekünk való.
Egész ország, de csupán az úri,
ez kellett, csak ez jutott nekünk.
Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni.
Isten veled, édes életünk!

 


582 Búbánat 2018-07-11 23:24:41

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

(1954)

Krisztina és Rudi vidám kettőse

Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve,
Hogyha benne megbúvik a búbánat.
Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca,
Nyári naptól elég hamar felszárad.
Csípje a kánya a csípni valót,
Félre a búval, mert csattan a csók.
Adj egy édest repetának.

Magyar lánynak magyar legény a babája,
Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.

Jó magyar lány leszel, kurta szoknyát felveszel,
Megcsodálja mindenki a formáját.
Két szoknya, bő szoknya, van ám néki száz fodra,
Nem ez teszi magyarrá a szép lánykát.
Csípje a kánya a csípni valót,
Félre a búval, mert csattan a csók.
Adj egy édest repetának.

Magyar lánynak magyar legény a babája,
Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája


581 Búbánat 2018-06-10 12:59:06

Balassa Sándor: Az ajtón kívül

opera öt tételben

Szövegét – Wolfgang Borchert drámája nyomán – Fodor Géza készítette

Librettó - részletek

 

 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.