Bejelentkezés Regisztráció

Gaetano Donizetti


825 Búbánat 2014-10-18 13:26:47
[url] http://www.youtube.com/watch?v=FTKFtHQOvkc; ANNA BOLENA: DOMINGO- SOULIOTIS- HORNE- BAKER [/url] Director: Henry Lewis 1966, New York – ÉLŐ FELVÉTEL (4 CD) Interpretes: Placido Domingo (Percy) Marilyn Horne (Giovanna) Janet Baker (Smeton) Elena Souliotis (Anna Bolena) Raymond Gibbs (Rochefort) Közzététel a Youtube-on 2013. máj. 25. (2:46:40 )

824 Búbánat 2014-09-16 21:33:09
Két éve számoltam be itt a 644. sorszám alatt a Duna Palotában bemutatott Donizetti-vígoperáról, és most arról adhatok hírt, hogy ugyanez a produkció újra előadásra kerül, két alkalommal is: szeptember 18-án, másnap 19-én pedig a Belvárosi Művészeti Napok keretében! Duna Palota - Színházterem, 19 óra A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar bemutatja [url] http://www.dunapalota.hu/concert/szerelmi-bajital; Donizetti: Szerelmi bájital [/url] vígopera két részben, magyar nyelven Szereplők: Adina - Szakács Ildikó Nemorino - Balczó Péter Belcore - Gaál Csaba Dulcamara - Jekl László Gianetta - Staszny Zsófia valamint a Bel Canto Kamarakórus Rendező:Fehér András Közreműködik a Duna Szimfonikus Zenekar Karmester: Deák András

823 Búbánat 2014-07-30 14:14:41
[url] http://operavilag.net/kiemelt/aki-a-vegen-nevet/; Aki a végén nevet [/url] Operavilág.net, 2014. július 29. Donizetti A csengő és Cimarosa A titkos házasság című operája a Budapesti Nyári Fesztiválon, 2014. július 25. KONDOR KATA írása „Medveczky Ádámról hajlamos vagyok azt hinni, hogy még csodát is képes volna tenni, olyan örvendetes javuláson tudnak keresztül menni a pálcája alá kerülő együttesek. A Művész Szimfonikus Zenekarról információ hiányában persze igazságtalan lenne azt feltételezni, hogy nem mindig játszanak ilyen jól, ezúttal a szépen kidolgozott játékmód mindenképpen dicséretet érdemel. Emellett a karmester szinte emberfeletti munkával még azt is meg tudta oldani, hogy az őt rendesen szinte sose látó énekeseket is összefogja. Mérlegre téve az előadásokat, a rossz összbenyomás ellenére sem mondhatjuk azt, hogy nem akadtak bennük értékek. Nem túl szerencsés ugyanakkor, ha a produkció saját maga ellen dolgozik, és némi rosszul sikerült bohóckodással vonja el a figyelmünket az értékesebb művészi tényezőkről, vagy csak elveszi a kedvünket attól, hogy egyáltalán tovább nézzük az előadást. Így a végére már nem sok kedvünk maradt nevetni.”

822 Búbánat 2014-07-30 14:13:26 [Válasz erre: 820 Búbánat 2014-07-20 13:23:49]
Ez a Szerelmi bájital ma is műsoron szerepel a Mezzón, 17:45-től.

821 Búbánat 2014-07-20 13:25:58 [Válasz erre: 820 Búbánat 2014-07-20 13:23:49]
Lásd még 773. és 779. sorszámoknál is.

820 Búbánat 2014-07-20 13:23:49
Ma délután a Mezzo csatorna műsorán először: Olga Peretyatko a Szerelmi bájitalban! [url] http://www.mezzo.tv/en/our-programs/donizettis-lelisir-damore-opera-de-lausanne; Donizetti's L'elisir d'amore at the Opéra de Lausanne [/url] Orchestre de Chambre de Lausanne, Choeur de l'Opéra de Lausanne, Jesús López Cobos (conductor) Olga Peretyatko (Adina) Stefan Pop (Nemorino) George Petean (Belcore) Lorenzo Regazzo (Dulcamara) Eva Fiechter (Giannetta) Adriano Sinivia (Stage Director) Recorded at the Opéra de Lausanne in October 2012 Directed by Stéphane Metge

819 Búbánat 2014-07-20 13:22:59 [Válasz erre: 818 Janus 2014-07-17 13:14:12]
Nem csak utólag, a személyes tapasztalatok birtokában, hanem már előtte is okosabb lehetünk, ha kellően vagyunk informálva és levonhatjuk a következtetéseket.

818 Janus 2014-07-17 13:14:12 [Válasz erre: 817 Búbánat 2014-07-17 09:57:45]
Ilyenkor mindig elgondolkozik az ember, hogy akkor ennek mi értelme van? Miért nem választottak két Donizetti egyfelvonásost? Redukált, kamarahangszereléssel. Több értelme lett volna.

817 Búbánat 2014-07-17 09:57:45 [Válasz erre: 816 Janus 2014-07-16 18:18:58]
Valószínűleg a kis színpad mérete is meghatározza ezt: nincs zenekari árok, a színpad jobb oldalán van egy kis sarok, oda szorítanak be néhány hangszerest. Legalábbis a korábbi évek nyári operettbemutatói alkalmával ezt tapasztaltam. A partitúra komoly (át)hangszerelésének lehettem fültanúja is. Biztosan lesznek húzások a Cimarosa-operában, és Donizetti Csengőjében is, bár ez utóbbi önmagában is elég rövid, egyfelvonásos - utóbbiból végképp nem szabadna semmit kihagyni.

816 Janus 2014-07-16 18:18:58 [Válasz erre: 814 Búbánat 2014-07-14 15:31:38]
A Cimarosa opera milyen mértékben lesz zanzásítva? Tudja valaki? Majdnem elmentem rá, de mikor megláttam az előre jelzett játékidőt elment tőle a kedvem. Zanzára nem vagyok kíváncsi mióta hallottam rémhíreket róla, hogy mit műveltek az operával pár éve Gödöllőn. Igaz, itt lesz zenekar. Mondjuk a magyar opera kedvelők kb. 95, hanem 99% úgyse mozdulna rá Cimarosára - pedig A titkos házasság egy remek darab! Kár, hogy már nem megy az Operában.

815 svaler 2014-07-15 18:58:40 [Válasz erre: 733 svaler 2013-06-16 19:41:02]
Hiánypótlás (letörölt videók helyett): [url]http://www.youtube.com/watch?v=2IjwF1toCsg;Betly Magyarországon[/url]

814 Búbánat 2014-07-14 15:31:38
Érdemes lesz kimenni a Városmajorba július 25-én, pénteken: a (fedett) szabadtéri színpadon két vígopera kerül bemutatásra: Budapest Nyári Fesztivál-2014 1.) Donizetti: A csengő Don Annibale - Ürmössy Imre Enrico - Egyházi Géza Serafina - Geszthy Veronika Rosa asszony - Szolnoki Apollónia 2.) Cimarosa: A titkos házasság Geronimo - Ürmössy Imre Robinson gróf – Egyházi Géza Paolino - Kiss Tivadar Carolina - Geszthy Veronika Lisetta - Csonka Zsuzsanna/Herczenik Anna Fidalma – Szolnoki Apollónia Közreműködik a Művész Szimfonikus Zenekar Karmester: Medveczky Ádám Díszlet: Szolga István, Erdei Gábor Jelmez: Csonka Zsuzsanna Rendező: Tóth János (Azt nem értem, miért van a Cimarosa darabnál Lisetta szerepében két énekművész megjelölve, mikor a nyári fesztivál-naptárban csak egy előadás szerepel belőle Különben egyes internetes portálokon Szolnoki Apollónia helyett Pánczél Éva van feltüntetve mindkét operában, Robinson grófként Busa Tamás neve szerepel, vagy Paolino neve mellé is két énekest tüntetnek fel: Kiss Tivadart és Balczó Pétert. Azt hiszem, csak a helyszínen fog kiderülni, mi a valós szereposztás.)

813 Heiner Lajos 2014-06-30 21:37:45
http://www.prestoclassical.co.uk/favourites/1063/Gaetano-Donizetti A Presto mai számából. Én ugyan a felével sem értek egyet.

812 Búbánat 2014-04-20 16:36:51
Ma éjjel az Unitel Classica csatornán láthatjuk: 22.00 – 00.10 Gaetano Donizetti: Lucrezia Borgia Lucrezia Borgia: Renée Fleming Gennaro: Michael Fabiano Maffio Orsini: Elizabeth DeShong Duke Alfonso: Vitalij Kowaljow San Francisco Opera Orchestra, Chorus and Dance Corps Conductor: Riccardo Frizz Director: John Pascoe

811 Búbánat 2014-03-03 13:37:24 [Válasz erre: 810 IVA 2014-03-02 04:33:18]
Szerintem az olasz nyelven bemutatott Szerelmi bájital magyar feliratozása Blum Tamás magyar fordításán alapulhat. De ha máskor nem, majd áprilisban megtudhatjuk ezt, mikor a pécsi társulat az Erkel Színházban vendégszerepel a vígoperával.

810 IVA 2014-03-02 04:33:18 [Válasz erre: 809 Búbánat 2014-02-28 13:17:11]
Fordította Blum Tamás – Vajon ez úgy értelmezendő, hogy a magyar feliratozás nem nyers-, hanem a műfordításból készült?

809 Búbánat 2014-02-28 13:17:11
Ma este a Pécsi Nemzeti Színházban Donizetti-bemutatót tartanak: [url] http://www.pnsz.hu/eloadas/92/szerelmi-bajital; Szerelmi bájital - vígopera két felvonásban olasz nyelven feliratozással [/url] Az előadás április 26-án Budapesten is megtekinthető lesz az Erkel Színház Primavera-sorozatában.

808 Búbánat 2014-01-31 13:35:32
Világpremier! Egy ritka Donizetti-opera - lemezújdonság a Dynamic kiadótól, az eredeti francia verzió nyomán: GAETANO DONIZETTI (1797 -1848): [url] http://www.challengerecords.com/products/1374431058/; LE DUC D’ALBE [/url] - négyfelvonásos opera - a zeneszerző a Párizsi Opera számára kezdte el 1838-ban komponálni művét, de befejezetlen maradt az opera, így annak tervezett - 1840. évi - bemutatójára már nem kerülhetett sor. Negyvennégy évvel később az operát a szerző vázlatai alapján tanítványa, Matteo Salvi kiegészítette és befejezte. Az opera szövege franciából olaszra lett fordítva. Ezt a változatot (Il duca d’Alba) a Teatro Apollo mutatta be1882-ben. Ez a verzió volt az eddigi előadások, felvételek, lemezkiadások alapja is. - viszont tavaly újra rekonstruálták Donizetti operáját, mégpedig az eredeti, a francia színpadra írt koncepció szellemében. Ebbe erősen beledolgozott Giorgio Battistelli olasz zenetudós. Ezt a régi- új, francia nyelvű változatot hozta ki 2012-ben a Dynamic kiadó – a világon elsőként! Symfonisch Orkest van de Vlaamse Oepra Koor van de Vlaamse Opera Conductor: Paolo Carignani Vlaamse Opera Gent Cast Georges Petean (Le Duc D’Albe) Ismael Jordi (Henri de Bruges) Rachel Harnisch (Hélène d’Egmont) Vladimir Baykov (Sandoval) Igor Bakan (Daniel) Gijs Van der Linden (Carlos/Balbuena) Stephan Adriaens ( Un tavernier) Code / (No. of supports) CDS7665/ (2 CD) Barcode: 8007144076658 Category: Opera Audio Format: DDD Recorded in/on: Antwerp - May, 2012 Duration: CD1: 75’50 CD2: 66’18 Notes: English, Italian Packaging: Jewel box Price: Double CD full price STRONG POINTS: World Première! According to the original French version ! Libretto available online

807 Csákovics 2013-11-04 13:13:00 [Válasz erre: 806 Csákovics 2013-11-04 13:12:46]
Siker...

806 Csákovics 2013-11-04 13:12:46 [Válasz erre: 805 Csákovics 2013-11-04 13:11:31]
[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.htmlu;BETLY[/url]

805 Csákovics 2013-11-04 13:11:31 [Válasz erre: 804 Csákovics 2013-11-04 13:09:58]
És harmadszor... :-D Mától olvasható a [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html; BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html;IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)

804 Csákovics 2013-11-04 13:09:58 [Válasz erre: 803 Csákovics 2013-11-04 13:07:22]
No, még egyszer: Mától olvasható a[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html; BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html;IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)

803 Csákovics 2013-11-04 13:07:22
Mától olvasható a[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html,BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html,IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;_)

802 Janus 2013-09-19 14:07:33 [Válasz erre: 798 Búbánat 2013-09-19 12:04:37]
Most már emlékszem, hogy én is olvastam ezt, csak nem itt az oldalon. De köszönöm ezt is.

801 Janus 2013-09-19 14:06:31 [Válasz erre: 797 parampampoli 2013-09-18 20:49:21]
Köszönöm!

800 Búbánat 2013-09-19 13:10:26 [Válasz erre: 799 Búbánat 2013-09-19 13:08:56]
[url] http://www.olgaperetyatko.com/photos-videos/; Olga Peretyatko [/url]

799 Búbánat 2013-09-19 13:08:56 [Válasz erre: 773 Búbánat 2013-09-17 10:52:22]
Eddig nem hallottam róla: [url] http://www.olgaperetyatko.com/photos-videos/; Olga Peretyatko [/url] Kedden este egy nagyszerű [url] http://www.mezzo.tv/en/our-programs/donizettis-lelisir-damore-opera-de-lausanne; Szerelmi bájital-előadást [/url] sugárzott a Mezzo-csatorna, melyben a nevezett fiatal orosz szoprán énekelte Adinát. (a közvetítésben a Lausanne Opera tavaly októberben rögzített produkcióját láthattuk). Peretyatko elbűvölő jelenség. Éneklése ugyan nem mindenben elégített ki, a hangja kissé éles és olykor elvékonyodó, de a hang biztos alapokon nyugszik, és a tecnikája is további sok más, szép szerep eléneklésére predesztinálhatja a most még főleg Rossini és Donizetti operáira specializálódott énekesnőt. Különben nagyon jól mutat a színpadon, de tehetsége, muzikalitása amúgy is jól érvényesül a világot jelentő deszkákon… Biztosan fogunk még róla sokat hallani. A youtube-on található felvételei közül itt van a Lammermoori Lucia “őrülési-jelenetének” részlete. Koncertszerű előadás. Eléggé visszhangos a terem. Kíváncsi vagyok a hangjáról alkotott véleményetekre, mert bevallom, azért kissé bizonytalan vagyok, hova is tegyem, hova sorolhatnám, kihez is hasonlíthatnám? [url] http://www.youtube.com/watch?v=WutumT6J6go; Gaetano Donizetti: Lucia di Lammermoor - "Regnava nel silenzio" [/url]

798 Búbánat 2013-09-19 12:04:37 [Válasz erre: 796 Janus 2013-09-18 20:19:57]
Ehhez kapcsolódóan: az interneten található egy szöveges áttekintés „A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956)” címmel. Itt olvasható a következő bekezdés: „1952-ben a Rádióban elkezdődtek a rendszeres operafelvételek, mert a közvetítéseknél sokszor érthetetlenné vált a szöveg. A színpad körül elhelyezett mikrofonok nem tudták a mozgó, cselekvő énekesek hangját tökéletesen felvenni. Végleges elhatározás akkor született, amikor a Fidelio felvételénél különféle technikai kifogások merültek fel. A rabok kórusánál a lánccsörgés túl erősen hangzott, és mikor a rabok az őr szavára megfordultak, elveszett az énekük, mert a mikrofonnak is hátat fordítottak. Célul tűzték ki, hogy a stúdióban felvett operák jól érthető magyar szöveggel csendüljenek fel és azok technikailag kifogástalanok legyenek. Elsőként Donizetti Lammermoori Luciaját rögzítették hangszalagra. (Közreműködött az Operaház ének- és zenekara. Vezényelt: Kórodi András. Énekeltek: Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Littasy György, Külkey László, Tiszay Magda, Kövecses Béla.) 1952-től a Zenei osztály felvételi tervében szerepelt és meg is valósult Glinka Ivan Szuszanyin és Erkel: Bánk bán c. zeneművének bemutatása. Haydn 220. születésnapján sugározták a zeneköltő eddig szinte teljesen ismeretlen A rászedett hűtlenség c. vígoperáját, amit Esterházy herceg szolgálatában írt és amelyet a 18. század óta nem játszottak. Új operabemutatók fölött is bábáskodtak a rovat munkatársai. 1951-ben Kadosa Pál Huszti kalandjával ismerkedhetett meg a közönség. A történetet Jókai Huszti beteglátogatók c. elbeszélése nyomán dolgozta át Szabolcsi Bence zenetudós. Udvardy Tibor kiválóan oldotta meg a darab tenorszerepét. Kórodi András vezényelte a Rádiózenekart és a Földényi-kórust. 1951-ben az új magyar operairodalom sikeres művei közé sorolható Ránki György Pomádé király új ruhája c. meseoperája. A bemutatónál kitűnő énekesgárda vonult fel: Littasy György, Maleczky Oszkár, Gyurkovics Mária, Mindszenti Ödön és Várhelyi Endre. A karnagyi tisztet Polgár Tibor töltötte be. 1954-ben Polgár Tibor maga is új operával lépett a Rádió színpadára. Kisfaludy Károly A kérők c. darabjából alkotott vígoperát. (Vezényelt: Ferencsik János, a három főszereplő: Gyurkovics Mária, Katona Lajos és Székely Mihály.) A szerző a felvételt követően külön köszönetet mondott a Rádió énekkarának és zenekarának. 1953-ban a Rádió az operaházi bemutatót megelőzve felvette Mejtusz szovjet zeneszerző Fagyejev: Ifjú gárda c. regényéből készült négyfelvonásos operáját. A darabot az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban abban a szereposztásban, ahogy az Operaházban előadásra került. (Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György, a zenekart Kórodi András vezényelte.) E rovat speciális sorozatai közé tartozott 1952–1955 között a Mindenki operája, amelyet szombat esténként 19 órakor közvetítettek. Neves szakemberek írták a szövegeket és a szerkesztők (Bitó, Pusztay) is felváltva osztozkodtak a feladatokon. {III-395.} A bevezető és összekötőszöveget Somló István mondta el. A magyar opera története sorozat 1952-ben indult, de 1956 után is foglalkozott a klasszikus operák születésével, esztétikai elemzésével. Illusztrációként elhangzottak a legszebb dalbetétek, kettősök is. 1952–1954 között kb. havonta más-más cím alatt e rovat mutatta be a világhírű írók és zeneszerzők közti kapcsolatokat. Shakespeare, Puskin, Schiller, Gogol megzenésített, feldolgozott alkotásaiból adtak ízelítőt. A rádió ösztönzésére készülő operák bemutatóit időnként operaházi premierek is követik. Az első nagy siker, a rádióban 1951-ben bemutatott Pomádé király új ruhája, Ránki György vígoperája volt. Az átdolgozott színpadi változatot 1953-ban mutatta be az Operaház. Hajdú Mihály Kádár Kata c., a népballadák világát idéző operája a rádióban 1957-ben, az Operaházban 1959-ben csendült fel. Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond c. operáját 1955-ben mutatta be a rádió. A színpadi bemutató először 1957-ben az NDK-beli Greizben, majd 1960-ban a budapesti Operaházban volt. Emlékezetes premier volt Petrovics Emil C´ est la guerre c. egyfelvonásos operája a rádióban 1961-ben, egy évvel később pedig az Operaházban. Balassa Sándor Az ajtón kívül c. operája 1977 decemberében hangzott el először a rádióban és 1978. október 20-án kelt életre az Operaház színpadán. A rádióban mutatták be többek között Jereb Ervin Botrány az Ingeborg-hangversenyen (1979), Kósa György Kocsonya Mihály házassága (1982), Hidas Frigyes Dunakanyar {III-448.} (1987), Doráti Antal A küldött (1988), Balassa Sándor A harmadik bolygó (1989) és Lajtha László A kék kalap c. operáját (1990). Ezt a szöveget egyébként beírtam már a Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel c. topicba, a 319. sorszám alatt.

797 parampampoli 2013-09-18 20:49:21 [Válasz erre: 796 Janus 2013-09-18 20:19:57]
Lord Asthon: Svéd Sándor Lucia:Gyurkovics Mária Edgardo: Szabó Miklós Arturo: Külkey László Raimondo: Littasy György Alisa: Tiszay Magda Normanno: Kövecses Béla Vezényel: Kórodi András

796 Janus 2013-09-18 20:19:57
Van egy Lucia felvétel Gyurkovics Máriával, Svéd Sándorral, Koródi Andrással. Le lehet tölteni a Hungaroton netes boltjából is. Ennek nem tudjátok véletlenül a teljes szereposztását? Bosszantó számomra, hogy ezekről nem adnak információt, hogy megvásárolsz tőlük egy-egy felvételt.

781 Janus 2013-09-18 08:36:55 [Válasz erre: 780 Janus 2013-09-18 08:35:27]
Csak persze Donizetti bravúr áriái és díváknak írt szerepei más eszközöket használnak, de a lényeg ugyanaz volt szerintem. De mondom: biztos nincs igazam és nem is fogok vitatkozni. Mindenki azt hallgatja, meg szereti amit arra érdemesnek tart valami miatt.

780 Janus 2013-09-18 08:35:27
Érdekes én nem érzem hatásvadásznak Bartolit :-) és nem zavar a barokk operák kissé öncélú, az énekesek tehetségének megcsillogtatását szolgáló kelléktára se, a sok koloratúra és ékítmény. Sőt: szerintem ilyenekkel Donizetti operái is tele vannak, mert ő is nagy díváknak írta darabjait. De nem kell nekem esni, biztos nincs igazam :-). Különben se nagyon látom értelmét ilyesmikről vitatkozni. Inkább csak hallgatom, amiről úgy látom érdemes hallgatni :-).

779 frushena 2013-09-17 17:52:04 [Válasz erre: 778 Búbánat 2013-09-17 17:49:32]
"szélsőséges" ??? Rendkívül finoman fogalmaztál.

778 Búbánat 2013-09-17 17:49:32 [Válasz erre: 776 frushena 2013-09-17 16:07:52]
Bartoli csak egy példa arra, hogy mindenkinek megvan itt a maga "vesszőparipája", akiért tűzön-vízen kiáll. De ezt inkább a saját topicjába tegyük. Csak az a baj, hogy ez a másik (aki meg a sajátját "védi") oktalan „kioktatásával” is jár, ami olykor egész szélsőséges méreteket és formákat ölt itt… Különben egyetértek hozzászólásod lényegével.

777 Orfeusz 2013-09-17 16:24:47 [Válasz erre: 776 frushena 2013-09-17 16:07:52]
..én már elmondtam és csak magamat ismétlem:) de én szeretem Bartolit, és hagyom magam megvezetni hatásvadász eszközeivel, tegye csak nyugodtan, én élvezem

776 frushena 2013-09-17 16:07:52 [Válasz erre: 775 Cilike 2013-09-17 15:57:07]
itt már mindegy, hogy személy vagy nem ... évek óta megy ez a meddő vita ... És ahogy írtam, nem csak róla ... Szerintem ez ennyi év távlatából unalmas, mindenki csak ismétli önmagát. Azok is akik szeretik és azok is, akik nem! Mint valami ócska szalagos kazi, amit magnó játszik le ... Csak ez nem használódik el!

775 Cilike 2013-09-17 15:57:07 [Válasz erre: 771 frushena 2013-09-17 02:27:58]
Nem Bartoli személyéről írtam, hanem arróla stílusról, amit ő énekel. Én spec. egyiket sem szeretem. De nem mondom, hogy Te ne szeresd. Szerintem ez a hangszerszerű használat idegen az emberi hangtól, elveszíti pont a "humana" jellegét a "vox humana". Csak a hehegés marad.

773 Búbánat 2013-09-17 10:52:22
Ma este – 20.30-kor - a Mezzo csatornán: Szerelmi bájital L'elisir d'amore, de Gaetano Donizetti (1797-1848) Melodramma giocoso in two acts Libretto by Felice Romani based on the libretto Le philtre by Daniel-François-Esprit Auber Orchestre de Chambre de Lausanne, Choeur de l'Opéra de Lausanne, Jesús López Cobos (conductor) Olga Peretyatko (Adina) Stefan Pop (Nemorino) George Petean (Belcore) Lorenzo Regazzo (Dulcamara) Eva Fiechter (Giannetta) Adriano Sinivia (Stage Director) Cristian Taraborrelli (Sets) Enzo Iorio (Costumes) Fabrice Kebour (Lighting) Recorded at the Opéra de Lausanne in October 2012 Directed by Stéphane Metge

772 chenier 2013-09-17 10:44:13 [Válasz erre: 770 Romeo 2013-09-16 23:50:58]
Egyetértek. Valószínű, hogy anno a menedzserei találták ki számára ezt a förtelmes stílust, mert úgy tudom, hogy addig senki nem művelte. Azóta már érvényesült az 'egy bolond százat csinál' jelenség!

771 frushena 2013-09-17 02:27:58
rohadtul unalmas, hogy mindig lefussuk ezeket a köröket Bartolival kapcsolatban ... a dolog pikantériája meg az, hogy ezt a Donizetti topicban. De ez megy a Gruberovában, Nyetrebkóban, Kaufmann-ban, mindenhol.

770 Romeo 2013-09-16 23:50:58 [Válasz erre: 768 Cilike 2013-09-16 21:51:19]
Bartoli egy iszonyatos hatásvadász! Hogy ennyi ember bedöl ennek a randa- hallhatatlan hangnak és ripacs szinésznek, az teljesen érthetetlen.

769 zalbarna 2013-09-16 21:57:55 [Válasz erre: 768 Cilike 2013-09-16 21:51:19]
Sztem Bartoli nem magát mutogatja, hanem Vivaldit, ha magát mutogatná, nem vágna olyan arcokat....de ezen nem veszünk össze...én meg Simándytól mászok a falra...:)))

768 Cilike 2013-09-16 21:51:19 [Válasz erre: 767 zalbarna 2013-09-16 21:34:34]
Az a stílus, amit Bartoli is képvisel, számomra öncélú magamutogatás. Tudom, hogy skandalum, de a barokkot sem nagyon szeretem, ezt az ágát meg aztán végképp nem. Ez már csak az én bajom....

767 zalbarna 2013-09-16 21:34:34 [Válasz erre: 766 zalbarna 2013-09-16 21:31:50]
Az eredeti belcanto egy éneklési technika, nem egy műfaj(ta).

766 zalbarna 2013-09-16 21:31:50 [Válasz erre: 765 Cilike 2013-09-16 20:56:17]
Az van a köztudatban, amit használnak. Az eredeti belcanto-t már a preklasszika is kereste. Elfelejtették. Tudniillik a barokk korban is csak pár ember tudta Európában. Azt írták róla, hogy születni kell rá. Két külön dolog .

765 Cilike 2013-09-16 20:56:17 [Válasz erre: 762 Búbánat 2013-09-16 18:48:22]
Azért azt gondolom, hogy nem véletlenül azok maradtak meg a köztudatban, amelyek megmaradtak. És a franciák szerintem kikérnék maguknak, hogy a belcantohoz sorolják őket. Én is kaptam anno egy "Belcanto albumot" (kottát), ami tele volt ilyen barokkra hajazó értékelhetetlen énekszámocskákkal. Nagyon gyenge eresztés. Még a legjobb a "nina pazza per amore" egy részlete volt. Nekem belcanto Rossini-Bellini-Donizetti. Biztos beszűkült vagyok...:-)

764 nizajemon 2013-09-16 19:37:20 [Válasz erre: 750 telramund 2013-09-16 09:39:52]
Van Szűcs Mártától egy Lucia 1felv ária fent. Nekem abban teljesedik ki mindaz,amit annyira szeretek a hangjában.

763 Búbánat 2013-09-16 19:01:39 [Válasz erre: 762 Búbánat 2013-09-16 18:48:22]
Persze, a klasszikus operettirodalom mint fogalom a XIX. század második felére jellemző.

762 Búbánat 2013-09-16 18:48:22 [Válasz erre: 756 frushena 2013-09-16 15:16:04]
Közös barátunk mennyit tudna mesélni e felsorolt komponistákról, és áradozni a többnyire méltatlanul elfeledett műveikről! Az utóbbi években CD-ken kijött gazdag operakínálatot látva, és megismerve ezeket az operaritkaságokat, felül kell bírálni eddigi nézeteinket, amikor a bel canto, a „szép ének” fogalmát szűkebb értelemben csak a híres olasz komponista-triász operáira vetítjük ki. Bizony, Pacini, Mercadante, Mayr, Paer, Spontini is ott vannak, akikre árnyékot vetettek a „nagyágyúk”, De igaza van zalbarnának, mert tévesen él bennünk, és használjuk a bel canto kifejezést redukálva csak a korai romantikus operaszerzők alkotásaira. Pedig valójában már a XVII. századtól datálhatjuk ezt az énekstílust, de a XIX. század második felének olasz és francia operairodalmának jellemzésére is értenünk kellene ezt az ének-zenei stílust. Magam részéről továbbra is a kora-romantikus olasz operaszerzők műveit sorolom ide, vagy a franciákét: a Thomas, Bizet, Gounod előtti időszakból mondjuk Méhul, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer színpadi alkotásait. De még a német operakomponista Weber meg Marschner is belefér, Nem beszélve Verdi Rigoletto előtti műveiről vagy Wagner Rienzijéről is. Tehát én a bel canto kifejezést behatároltan, többnyire az 1800-as évek első felére korlátozva használom. Mert ez az én igazi, nagyon kedvelt és kedves zenei világom, benne az én szeretett műfajommal a XIX. századi opera- és operettirodalom színe javával.

761 frushena 2013-09-16 15:47:27 [Válasz erre: 760 zalbarna 2013-09-16 15:41:47]
semmi gond, ettől függetlenül egyetértek az általad leírtakkal!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.