vissza a cimoldalra
2022-12-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5779)
Opernglas, avagy operai távcső... (21629)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63972)
Társművészetek (2585)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Balett-, és Táncművészet (6159)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3325)
Operett, mint színpadi műfaj (5259)
Pantheon (3201)
Momus-játék (6361)
A díjakról általában (1180)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1599)
Birgit Nilsson (60)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3188)
Kimernya? (4696)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (141)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5405)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5230)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A nap képe (2349)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

672   Búbánat • előzmény669 2022-07-14 11:34:53

Ez bizony a zuglói (Zichy)"kastély" volt, ahol az említett Kónya-Házy-Kalmár nevével fémjelzett operettfilm forgatása volt. (Az óbudai Zichy-kastélyban anno sokszor  voltam nyári opera-és operettesteken...)  Ha a televízió évtizedek után újból leadná az akkor és ott készült felvételt, erről (is) mindenki meggyőződhetne: felismerné (ha járt egyáltalán ott és bent).

669   lujza • előzmény662 2022-07-13 23:25:09

Az László Fülöp romantikus villája és nem Zichy kastély. Nem hiszem, hogy ott bármilyen felvételek készültek volna, az államosítás után lakások voltak benne. Talán Búbánat az óbudai Zichy kastélyra gondolt.

662   Edmond Dantes • előzmény661 2022-07-13 07:22:51

A Zichy Géza utcában áll ma is, anno László Fülöp festőművész építtette., ld. itt:

https://bpromantikaja.blog.hu/2020/05/18/a_zugloi_disney-kastely_titkai

661   lujza • előzmény653 2022-07-12 22:52:24

Zuglói Zichy kastély? Hol van ilyen?

653   Búbánat • előzmény651 2022-07-12 17:12:56

Kónya Sándor vendégfelléptével anno három operát láttam az Erkel Színházban: Aida, Lammermoori Lucia, A végzet hatalma.  Közülük számomra a legemlékezetesebb előadás Donizetti remekműve volt - nemcsak a kitűnő szereposztás és benne a New York-ból érkezett világhírű tenorunk nagyszerű éneklése - alakítása miatt (1972. december 20. - Kónya mellett Ágai Karola, Palócz László, Albert Miklós, Szalma Ferenc szerepelt, Dőry Dénes vezényelt), hanem mert erre az előadásra vásárolt jeggyel lehettem ott 1973. év elején a zuglói Zichy-kastély dísztermében, ahol „élő” tévé-műsor készült Kónya Sándorral Nagyapám 20 éves volt... címmel: egy operett-portrét készítettek vele, amiben Zeller A madarász és Millöcker Dubarry grófnő c. operettek jeleneteiben láthattuk Házy Erzsébet és Kalmár Magda partnereként. A tévéfilm forgatása díszletek között zajlott, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket – közönség jelenlétében. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattam a helyszínen, mint akik korábban a Rádió Dalszínháza mikrofonja előtt a stúdióban szalagra énekelték a két operett ismert részleteit (mellettük még Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád, Réti József) énekelték a többi szerepet a felvételen).

Erről a személyes élményemről korábban többször említést tettem a fórumon, pld. a Házy Erzsébet topikjában itt is. 

651   Klára • előzmény639 2022-07-12 13:49:21

Végignéztem és hallgattam az 1967-es Tokyo-i Don Carlo felvételt  Kónya Sándorral és a  többiekkel, csak ajánlani tudom mindenkinek. Már aki ezt a fórumot olvassa, és akit érdekel!  A felvétel korához képest nagyon jó minőségű és élvezetes látványt nyújt, bár a reality show-műsorokhoz vagy a MET remek felvételeihez. szokott nézők csalódottak lesznek. (A covid alatt sugárzott, régebbi  MET  előadások felvételei szerint kezdetben ott sem volt minden tökéletes!)

Azon kevesek közé tartozom, akik annak idején tudtak Kónya Sándorról, bár nem sok adat létezett róla, és kis sorbanállás után láttam őt Lohengrinként. Nem jegyeztem meg, ki mindenkivel - amíg az ember ifjú és bohó, addig az ilyesmire nem koncentrál. Gwyneth Jones a későbbiekben Wagner-heroinaként teremtett magának méltán megérdemelt hírnevet, nem gondoltam volna, hogy olasz szerepben ilyen remek alakításai is voltak. A IV. felvonás áriája és kettőse Kónyával fantasztikus, valóban éteri magasságokban lebeg.  Rossi-Lemeni szintén szerepel a rég-látott-nagy-énekesek névsorában, annak idején a MÁO vezetésének volt igénye neves vendégművészek felléptetésére! Például Theo Adam is csodás, és dermesztő Fülöp királyt énekelt nálunk!

Ami ebben a muzeális felvételben külön megragadott: nem tudom, milyen volt akkortájt Japánban sz operakultúra, de sok neves külföldi vendégénekes és karmester lépett fel, elég csak a yt-n böngészni!
Ebben a Don Carlo-ban nyilván helyi zenekar és énekkar működött közre, az autodafé-jelenetben látszott pár kórustag, eltéveszthetetlenül helybeliek, és nem európaiak! Ha mind helybeli zenészek és énekesek voltak, akkor az ő teljesítményük legalább akkora súllyal esik latba, mint a kétségkívül kimagasló főszereplőké!
A Don Carlo is egy olyan opera, amit megfelelő főszereplők nélkül nem lenne szabad bemutatni! Vagy van 6 remek hang, és akkor csodát lát a néző, vagy megette a fene az egészet!

A többi Don Carlo is sorra kerül,  nagyon érdekel Pavarotti, a kedvenc Harteros-Kaufmann-Hampson triumvirátus sem maradhat el, és mellettük is méltó nagyságok énekeltek!

 

 

639   Klára • előzmény637 2022-06-30 08:12:03

Kedves T.!  Az általad említett operaházi előadás  kimaradt az életemből, a jelek szerint nem nagy veszteség! Talán a jövő szezonban még megjelenik, egy kicsit jobb  szereposztással. Ez egyik kedvenc operám! Vannak emlékeim ifjabb koromból, nagyon jó akkori előadásokről és előadókról.

A jelen triumvirátusból a salzburgi előadást ismerem - mire jó a Mezzo tv! Amikor megjelent a DVD, rögvest lecsaptam rá, tényleg milliószor néztem meg. Érdekes lesz az általad hozzáfűzött felirattal újra nézni.

A Scala előadás Nicola Rossi-Lemenijét anno  az Operaházban láttam, a szó legjobb értelmében megdöbbentően jó Fülöp király volt, élmény  lesz ismét találkozni vele!

A Kónya Sándor előadás számomra nagy meglepi! De érdekes, és rámutat a japánok opera és komolyzene iránti érdeklődésére, hogy a yt-n számtalan operaelőadás és komolyzenei koncert található, ottani előadások felvételei, válogatott nagyságokkal! Érdemes kicsit böngészni, sok minden található - persze, csak akkor, ha a mű és az előadók megnevezése nem csak japán írásjegyekkel szerepel!

 

637   takatsa 2022-06-29 14:36:22

A minap láttuk a Don Carlost az Operaházban. Jó kis előadás volt, olasz karmesterrel (Leonardo Sini), két nagyszerű női énekessel (Ádám Zsuzsanna, Gál Erika), derekasan küzdő Posával (Szegdi Csaba), jó zenekarral, énekkarral. Sajnos az operában más szereplők is felléptek, két hű-de-rossz basszus (Palerdi, Gábor), és egy kritikán aluli tenor (Carlo Ventre), de ezt már megszokhattuk, hogy az egyébként pompás Operaházi előadásoknál mindig van egy-két de... Mindenesetre arra jó volt ez az előadás, hogy kedvet kapjak Verdinek ehhez a különleges operájához, amelynek eredeti címe Don Carlos volt, és az ősbemutatót 1867 március 11-én, Párizsban tartották. Az eredeti Don Carlos egy igazi operaszörny volt, a maga 5 felvonásával, balettjával, és terjedelme még a Wagner operáékat is felülmúlta. Az opera-igazgatók és maga Verdi is érezhették, hogy ez így nem lesz jó, ezért aztán Verdi az eredeti operát kismilliószor átírta, és immár olasz nyelven, egyre-másra születtek meg a Don Carlók, amelyeknek legismertebb variánsa a 4 felvonásos "Milan" és az 5 felvonásos "Modena" verzió. A dolgot tovább bonyolította, hogy 1969-ben - Verdi kézjegyével hitelesített - újabb kottalapokat találtak, amelyeket egyszerűen kitéptek az autogram partitúrából. A mintegy 21 percnyi, rekonstruált részekkel bővített kiadás 1980-ban és 1986-ban jelent meg. Mndenesetre manapság az operának sok-sok változata forog közkézen, kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ahány operaház, annyi különböző változatú előadás hangzik fel a világ különböző operaszínpadain. Az Operaház az 5 felvonásos, Modena változatot adta elő, több - feltehetően önkényes - vágással.

Én a bő termésből három különböző felvételt ajánlok a figyelmetekbe. 

Elsőként és elsősorban a 2013-as salzburgi felvételt javaslom. (Antonio Pappano, Jonas Kaufmann, Anja Harteros, Matti Salminen, Ekaterina Semenchuk, Eric Halfvarson). Nem akarok nagy szavakat használni, de ez mind művészi, mind technikai színvonalát tekintve egy tökéletes felvétel, ráadásul a legbővebb változat, amely az új kutatásokat is beleértve a teljes operát tartalmazza. Ez a felvétel Pappano aprólékos elemző munkájának és lassú tempóinak köszönhetően egy hömpölygő, határtalan és végtelen romantikus eposz, Verdi csúcs-szerzeménye, amelyben Verdi - feltehetően életében először és egyben utoljára - elveszítette minden kontrollját, és nem szabott korlátokat zsenije fék nélküli és vulkánszerű, mindent elsőprő kiáradásának. Ez a mű egyszerre felemelő és mélybe tipró, a szó legszorosabb értelmében félelmetes szépségű. A zenének ebben az áradatában egymást követik az áriák, duettek, tercettek, kvartettek, folyamatosan, vég nélkül, tökéletesen. Igen, ez az olasz romantika csúcsa, ezt meg kell hallgatnod, legalább életedben egyszer, és aztán újra- és újra, mert rabjává leszel. Ennek az operának nincsen vége, az utolsó hangok a végtelen térben lebegnek, de nem halnak el soha, hogy aztán előlről újra kezdődjenek, egy soha véget nem érő körforgásban. 

Másodikként a Scala 1992-es felvételét teszem közzé (Muti, Pavarotti, Dessi, Ramey, D'Intino, Coni). Ez a négy felvonásos milánói változat, hogy úgy mondjam kerekebb, sarkosabb, drámaibb, operaszerűbb a 2013-as salzburgi előadásnál, köszönhetően Muti következetességének, vehemenciájának és céltudatosságának. A video-fájlt DVD-ről készítettem, meglepően jó minőségű, és megtartottam mindkét hangsávot (sztereó berendezéssel is próbáljátok ki a 6-sávos verziót, megéri.). Az operát Zeffirelli rendezte, így színpompás és valósághű. És persze mindent visz Pavarotti, már csak őérte is érdemes letölteni, megnézni. 

És harmadikként jön egy meglepetés, igazi kuriózum, egy 1967-es tokiói élő felvétel, meglepően jó, tehát élvezhető technikai minőségben. És ami a lényeg: Kónya Sándor főszereplésével. Kónya Sándorral elég kevés teljes opera-videó maradt fent: ez az egyik. A youtube-on is fellelhető ez a felvétel, de sokkal rosszabb minőségben, így mindenképpen érdemes letölteni. Ez egy nagyon izgalmas, élettel teli előadás, Kónya mellett fantasztikus énekesekkel. Talán elég Gwyneth Jones-t kiemelni, a későbbi Wagner csúcs-szopránt, aki a felvétel idejében még csak 31 éves volt. De persze a többi szereőplő sem akárki (Cvejic, Bruscantini, Rossi-Lemeni; De Fabritiis). Aki foglalkozik ezzel a korral, az tudja, hogy kikről van szó, aki pedig nem, annak itt a lehetőség, hogy megismerje ezeket a nagyszerű énekeseket. És hát Kónya, fantasztikus. Az ember belegondol abba, hogy amikor az Operaházban a publikum Simándy fellépésein örvendezett vagy hüledezett, ugyanebben az időben egy igazi világnagyság-hazánkfia járta a világot és szerzett örömöt, örök élményt a nálunk szerencsésebbeknek...

Don Carlo 1967-Tokio, 1992-La Scala, 2013-Salzburg: ezt a három teljes opera-felvételt tudjátok letölteni magyar felirattal a következő három hétben, a linkeket privátban, vagy emailben kérjétek.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek3."
Debussy: 1. rapszódia
Poulenc: Klarinét-zongora szonáta
Egyed Hunor (klarinét), Hirling Bettina (zongora)
Beethoven: 17. (d-moll) zongoraszonáta, op. 31/2 („Vihar”)
Schubert: B-dúr impromptu, D. 935/3
Szőcs Kristóf (zongora)
J. S. Bach: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009
Tomasz Máté (cselló)
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
Ysaÿe: 6. (E-dúr) hegedűszonáta, op. 27/6
Vörösváry Márton (hegedű)
Dvořák: 3. (f-moll) zongoratrió, op. 65
Kóbor Éva (hegedű), Kiss Lucia (cselló), Balogh Ádám (zongora)

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: Bohémélet

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
Liszt Ferenc:
Erdőzsongás
Desz-dúr Consolation
A Villa d’este szökőkútjai
1. Mefisztó-keringő
Sposalizio
6. Magyar rapszódia
Bartók: Improvizációk magyar népdalokra, Op. 20
Debussy: Suite Bergamasque
Kodály: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Vendégségben az Animánál -Animato /2."
Kállai Ernő és az Anima Musicae

19:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Simon Dávid (fuvola), Fülöp Levente (brácsa), Bábel Klára (hárfa), Szepesi János (klarinét), Háry Péter (gordonka), Seleljo Irén (zongora), Fejérvári János (brácsa), Fejérvári Zoltán (zongora)
"Variációk kamarazenére"
Rohozinski: Suite bréve
Brahms: a-moll trió, op. 114
Sosztakovics: Szonáta brácsára és zongorára, op. 147

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Barbara Kozelj (mezzoszoprán), Tomaž Sevšek (orgona)
J. S. Bach–Liszt: Bevezetés és fúga az Ich hatte viel Bekümmernis című kantátából
Wolf–Reger: Mörike-dalok – 28. Gebet
Wolf–Reger: Spanisches Liederbuch – I. Geistliche Lieder: 3. Nun wandre, Maria, 4. Die ihr schwebet um diese Palmen
J. S. Bach–Liszt: Adagio a 4. (c-moll) hegedű-csembaló szonátából
Wolf–Reger: Spanisches Liederbuch – I. Geistliche Lieder: 5. Führ mich, Kind, nach Bethlehem!
Wolf–Reger: Mörike-dalok – 25. Schlafendes Jesuskind
Reger: Korálfantázia a „Szép fényes hajnalcsillag” kezdetű korálra, op. 40/1
Wagner – Tomaž Sevšek: Wesendonck-dalok – 3. Im Treibhaus, 4. Schmerzen, 2. Stehe still!
Arnič: Koncertprelúdium orgonára, op. 9
Reger – Tomaž Sevšek: A reményhez, op. 124

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sung-Won Yang (cselló), Rab Gyula (tenor), Balla Sándor (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Eötvös Péter
"Tiszta forrásból"
Eötvös Péter: Sirens' Song
Eötvös Péter: Cello Concerto Grosso
Bartók: Négy zenekari darab, op. 12, Sz. 51, BB 64
Bartók: Cantata profana, Sz. 94, BB 100
A mai nap
történt:
1905 • A Salome bemutatója (Drezda)
született:
1915 • Elisabeth Schwarzkopf, énekes († 2006)
1934 • Kun Zsuzsa, balettművész
1967 • Joshua Bell, hegedűs