Bejelentkezés Regisztráció

Kedvenc felvételek


Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények

687 takatsa 2022-09-10 10:01:34

Most pedig következzen Verdi Otello című operája. Két csodálatos felvételt hoztam, magyar felirattal.  Az egyik a ROH 2017-es előadása, itt láttok egy kis részletet belőle, a másik pedig a Scala 2001-es előadása, ebből itt van egy részlet, hátha kedvet kaptok a teljes videók letöltésére.

Az Aida 1871-ben, és a Requiem 1874-ben történt bemutatása után Verdi  "nyugdíjba ment", és nagyon sokáig az volt a szilárd elhatározása, hogy ez a két alkotás lesz élete két utolsó műve. A zenei világ és a közönség is lassan beletörődött, hogy az idős mester pályafutása véget ért, egyedül kiadója, Giulio Ricordi próbálta szívós buzgalommal Verdit új opera írására ösztökélni. Ricordi társra talált az ifjú Boitóban, és hamarosan meglelték a témát is, Shakespeare Otelló c. drámáját, amellyel sikerült felkelteniük Verdi figyelmét. Boito elkészítette a tervezett opera librettóját, majd 1879-ben ismertették tervüket Verdivel. Két év telt el addig, amíg Verdi rábólintott Ricordiék tervére, majd egy csaknem 6 évig tartó - összeveszésekkel -kibékülésekkel tarkított -huzavona kezdődött. Több alkalommal úgy nézett ki, hogy semmi sem lesz a tervezett operából, de végül - Verdi 74 éves korára - elkészült az Otello, és 1887 február 5-én, nagy sikerrel mutatták be a Scalában. 1887, jegyezzük meg a dátumot, a Parsifált 1882-ben mutatták be, és Wagner már 4 éve meghalt. Vajon az öreg Verdi tudott-e még valami újat mondani, tudott-e az életművéhez és az egyetemes zeneművészethez valamit is hozzátenni? Aki csak egyszer is látta-hallotta ezt az operát, az tudja erre a kérdésre a határozott és egyértelmű választ, mert az Otello, Verdi művészetének csúcspontja, és az operairodalom egyik legnagyszerűbb, a maga nemében felülmúlhatatlan alkotása. Verdin kívül kellett ehhez a Shakespeare dráma, kellett Boito minőségi librettója, és kellett Ricordi szívós makacssága, aki "kitaposta" a művet Verdiből. 

Az Otello sokkal több egy szerelmi-féltékenységi drámánál, az Otellóba, mint Desdemona selyemkendőjébe, bele van szőve az emberlét minden nagysága és kicsinysége, minden öröme és bánata, minden szeretete és gyűlölete, az ember élete-halála, üdvözülése-elkárhozása. Otello hozzánk is szól, és üzenete ma is aktuális, megmutatja, hogy mennyire sérülékenyek vagyunk, milyen szakadékok nyílnak közöttünk neveltetésünkből, világnézetünkből, kulturális örökségünkből, korunkból, nemünkből, bőrünk színéből, és még ki tudja miből fakadóan, mennyire könnyű áttörni lelkünk tojáshéj burkolatát, és milyen könnyű manipulálni, cukkolni, hergelni, bármilyen bűnre rávenni, embervoltából kivetkőztetni bárkit. Otello nem egy fekete dúvad, hanem egy érző emberi lény, aki diadalmas hősként is sérülékeny, hiszen lelkében hordozza gyermekkorát, a rabszolgalétet, a megalázottságot, a gyanakvást, amihez társul az öregedő férfi félelme, bizonytalansága és kicsinyhitűsége. Verdi mérhetetlen empátiával formázza meg Otellót, egy olyan hőst, akit gyilkosságában, bukásában sem gyűlölünk, hanem szánunk. Szánjuk, mert bukása ember-létéből fakad, bukásának okát ismerjük, tudjuk és átéljük: Otelló mi vagyunk.

Két videót osztok meg veletek. Elsőként a Covent Garden 2017-es felvételét (Kaufmann, Agresta, Vratogna, Pappano). Ez a Pappano vezényelte előadás közel van a tökéleteshez, mind a zenei, mind a technikai színvonal tekintetében. A rendezés is korrekt, Kaufmann, korunk legjobb Otellója, csúcsformában énekel, méltó párja Desdemonaként Maria Adresta, és  a Jagót alakító Marco Vratogna színészi játéka is lenyűgöző. Szóval ez egy nagyszerű felvétel, aki nem látta, az mindenképpen nézze meg, aki pedig már látta, annak itt az alkalom az újbóli megtekintésre.
Ha Otello, akkor Domingo, hiszen az Otello Domingo emblematikus szerepe volt, hosszú évtizedekig. Ezt tanúsítja a számtalan Otello felvétel is, amely vele készült. Én is Domingoval láttam először az Otellót, az 1986-os, híres Zeffirelli féle filmen, ahol Katia Ricciarellivel és Justino Diazzal énekelt, (Scala, Lorin Maazel). Ez a filmélmény máig bennem él, azért nem ezt mutatom most be, mert egyrészt hiányzik belőle az opera egyik legszebb jelenete, a Fűzfadal, másrészt az 1986-os felvételnél van sokkal jobb, a Scala Muti által vezényelt, 2001-es felvétele, amelyben Domingo partnere Barbara Frittoli és Leo Nucci. Köztudott, hogy az Otello, olyan magas hangokat igénylő tenor szerep, amely Domingónak mindig nehézséget okozott, ezért felvételei többségében, így a Covent Garden, vagy a számtalan MET produkccióban is, Domingo  több áriát alacsonyabb fekvésbe transzponáltan adott elő.  De 2001-ben eljött az igazság pillanata, mert a Scala ragaszkodott a kottában leírtakhoz. És megszületett a csoda, a 60 éves Domingo elénekelte nemcsak élete legjobb, hanem talán minden idők legjobb Otellóját, a magas hangokkal és az öregedéssel küszködve, megrendítően hiteles játékkal, eggyé válva szerepével.

Aki kiváncsi erre a két videóra (teljes, jó minőségű felvételek magyar, angol, német, francia, spanyol és olasz feliarattal) az a videók letöltési linkjeit 3 hétig privátban kérheti tőlem, vagy ha nem regisztrált, akkor az email címemen..


686 takatsa 2022-08-24 12:31:28 [Válasz erre: 685 Klára 2022-08-24 10:50:06]

Kedves Klára, azt írod, hogy "Számomra külön öröm a vadonatúj, alig ismert művek megismerése!". Ez pontosan így van. Az élet egyik fontos jellemzője a folytonos megújulás. Azt, hogy az opera nem halott műfaj, éppen az új és új operák sora bizonyítja. Mindenkit ösztönzök arra, hogy lépjen ki a saját kis komfortzónájából, és ne csak a fejében-szívében elraktározott szűk repertoárt nézze és hallgassa újra és újra, hanem nézzen körül a világban és keresse, találja meg és örüljön a szeme előtt megszülető újnak. Mert ma is élnek közöttünk zeneszerzők, akiket hajt a teremtés, az alkotás vágya és kényszere, és nekünk, mint emberi közegnek, közönségnek ezt az alkotó vágyat támogatnunk, inspirálnunk és katalizálnunk kell az érdeklődésünkkel, a lelkesedésünkkel, a várakozásunkkal, a kiváncsiságunkkal és  örömünkkel. Én a magam szerény eszközeivel ezzel próbálom támogatni a kortárs operát, hogy közétek hozom, és magyar felirattal látom el Adams, Ades, Benjamin, Heggie, Hersant, Kurtág oprafelvételeit, vagy mint most, legfrissebként Wim Henderickx The Convert (A megtérő) c. operáját.


685 Klára 2022-08-24 10:50:06 [Válasz erre: 684 takatsa 2022-08-23 18:18:40]

Kedves T! Az én "ingerküszöbömet" elérte a Britten, az 1984-es változat nagyon jó benyomást tett rám, de nem volt időm megfogalmazni szerény véleményemet.  Érdekes volt felfedezni,  hogy Erzsébet (félreértések elkerülése céljából I. Erzsébet) angol királynőről  is megírtak már mindent, és mindennek az ellenkezőjét, de a téma szemlátomást kimeríthetetlen! Az opera  cselekménye alapján nem csodálkozom az opera kedvezőtlen fogadtatásán!  Nyilván egy hősiesebb, és sokkal pozitívabb valamit vártak! Nem csak az éppen hivatalba lépő fiatal királynő minél kedvezőbb megítélésének elősegítése céljából, de az angol közvéleményben még élénken élt  VIII. Edward és Mrs Simpson botrányos ügye! Aminek aktualitását ébren tartotta, hogy VI. György és lánya, Erzsébet is ennek következtében kerülhetett trónra!

Az énekesek előttem ismeretlenek, de az Erzsébet királynőt alakító művésznő szép hangon énekel, és színészileg is kedvező alakítást nyújt. A többiek is jó hangok. Nekem tetszett a konvencionális rendezés - lehet, hogy kissé maradi vagyok, de én egy operaelőadást élvezni akarok. A színpadképet, a díszleteket és a megfelelő módon felöltöztetett szereplőket! Az sem árt, ha a cselekményt követni tudom! Nem tesz boldoggá, ha utólag, valamely vájtfülű és sasszemmű kritikus tollából fakadt méltatás (ha és nem leszólás) másodszori elolvasása alaőján értem meg, mit is láttam napokkal előbb! E követelmények ez az előadás megfelelt!  A 2013-as előadás még várakozik,  több általad felkínált változat esetén mindig kihagyok pár napot a kettő között.

Letöltöttem a The Convert-et is. Ismét meg kellett állapítanom, hogy rendkívüli mértékben naprakész vagy a világ operaházi eseményeiben, hiszen ennek a darabnak a bemutatója szinte tegnapelőtt volt! Számomra külön öröm a vadonatúj, alig ismert művek megismerése! Szívesen hallgatok vissza már ismert operákat különböző felvételekről, érdekes összehasonlításra adódik lehetőség, de egy új valami megismerése is öröm!


684 takatsa 2022-08-23 18:18:40

Úgy látom, hogy csak keveseknél érte el az ingerküszöböt Britten Gloriana c. operája. No, de sebaj, lépjünk tovább. Újabb meglepetésem a The Convert (A megtérő), egy vadonatúj, belga opera,  amelynek a szerzője Wim Henderickx, és bemutatója Antwerpenben volt, 2022. május 10-én. Itt van egy 23 perces kedvcsináló a 2 óra 30 perces operából, és akinek felkeltette az érdeklődését, annak küldöm a teljes opera letöltési linkjét.

Wim Henderickxről én még sohasem hallottam, 1962-ben született belga zeneszerző, zenekari darabok mellett két kamaraoperát is írt. Zenéjében érződik Messiaen, Xenakis, Stravinsky, Ligeti és Bartók hatása, de a nyugati zenét indiai és az afrikai elemekkel ötvözve alakította ki sajátos egyedi stílusát.  Stephan Hertmans belga író 2016-ban írta a De bekeerlinge c. nagysikerű regényét, a könyv kb. 3 éve került szinte véletlenül Henderickx kezébe, és már az első sorok elolvasása után rájött, hogy végre megtalálta az évek óta tervezett operájának történetét. A regény angol nyelvű kiadásából Krystian Lada, lengyel drámaíró készítette el az opera librettóját. Henderickx az operán több mint 2 évig dolgozott. 

Ez egy valódi "nagyopera", hosszát, tartalmát és zenei megvalósítását tekintve is. A történet a XI. században játszódik. Egy keresztény, francia lány beleszeret egy zsidó fiúba, megszökik otthonról, és áttér a zsidó hitre. Életük szinte folyamatos menekülésben telik. A lányt először  szülei keresik halálra, majd megindul az első keresztes hadjárat, a keresztesek felégetik azt a zsidó falut, ahol védelemre találtak, megölik a lány férjét, elrabolják két nagyobb gyermekét. Az asszony kisbabájával bolyong, a gyermekeit keresve, Jeruzsálembe akar eljutni, útközben elveszíti legkisebb gyermekét is, megerőszakolják, végül sorsába beletörődve újra férjhez megy és tompa fásultságban tölti napjait, majd amikor megtudja, hogy két gyermeke életben van, szüleinél élnek a messzi Franciaországban, mindent hátrahagyva újra útrakerekedik, de a keresztesek elkapják, boszorkányként csaknem megégetik, végül teljesen megtébolyodva bolyong a kis falu romjai között, keresve-siratva halott férjét, eltűnt-meghalt gyermekeit. A történet végülis időtlen, ezer év alatt aktualitásából semmit sem veszített.  Az opera 15. percében, az apa szájából elhangzott kérdést ma is feltehetjük: Zsidók, muszlimok, keresztények, miért nem élhetünk békében egymás mellett?

Az operát Op De Beeck rendezte, aki Belgium egyik leghíresebb képzőművésze.  Így nem csak rendezte az operát, hanem saját maga tervezte a jelmezeket, díszleteket és festette a 15 hátteret, amely előtt játszódik az opera, nélkülözve minden modern és divatos vetítést vagy egyéb vizuális effektet. A díszletek között felbukkanó XX. századi használati tárgyak a történet időtlenségét hangsúlyozzák. Az operát az antwerpeni  Opera Ballet Vlaanderen adja elő, Koen Kessels vezényletével, Lore Binon főszereplésével.  Lore Binonról itt olvashattok, illetve hallgathattok meg néhány felvételt, a barokktól Schönbergig.

Ez az opera zenéjét, megjelenítését, történetét tekintve is lenyűgöző és drámai alkotás, bizonyítva azt, hogy az opera története nem záródott le a XIX-XX. századdal, hanem az opera ma is meg tud mindenkit szólítani, el tud varázsolni, meg tud ríkatni és fontos mondanivalója van mindnyájunk számára.  Privátban vagy emailben kérhetitek tőlem a teljes operafelvételt, magyar, angol és holland felirattal.


683 takatsa 2022-08-08 17:36:36

Örömmel értesítek mindenkit, aki számontartja kis projektemet, hogy elkészült legújabb magyar nyelvű  opera-feliratom, Britten Gloriana c. operájának 1984-es (English National Opera ; Mark Elder) és 2013-as (ROH; Paul Daniel) felvételéhez. A magyar felirattal ellátott teljes felvételek letöltési linkje augusztus 28-ig kérhető tőlem privát üzenetben, vagy email címemen.

Britten két legismertebb, és máig is legtöbbet játszott operája (Peter Grimes:1945, Bliiy Budd:1951) után népszerűsége csúcsán volt, amikor 1953-ban, II. Erzsébet koronázására, megírta Gloriana c. operáját. Az opera bemutatója a koronázást követő hatodik napon, a Covent Gardenben volt, ahol II. Erzsébeten és a szinte teljes királyi családon kívül, a koronázásra - a világ minden tájáról - meghívott illusztris vendégek is jelen voltak. Így minden adott volt arra, hogy a szerző újabb, fényes diadalt arasson, de ennek éppen az ellenkezője történt: ez az opera lett Britten életének legsúlyosabb (és feltehetően legfájdalmasabb) kudarca. A kudarc akkora volt, hogy néhány előadást követően az opera teljesen eltűnt a süllyesztőben, 10 évig egyáltalán nem játszották, majd 10 évvel később felbukkant egy koncertszerű előadás erejéig, és újabb 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Angol Nemzeti Opera előadásában, Mark Elder vezénylésével, Londonban újra előadják. Erről a színre állításról DVD felvétel is készült, és a társulat az Egyesült Államokban, több helyszínen is előadta a művet. Az opera azóta sem vált népszerűvé, csak szórványosan, 5-10 évente adják elő, kiemelésre érdemes a Covent Garden 2013-as felújítása. 

Vajon mi lehet ennek a látványos kudarcnak az oka? Erre könnyű a válasz: a közönség egészen mást kapott, mint amire számított. Egy diadalmas, a koronázáshoz méltó, ünnepi zenét vártak, egy hősi éneket, amely dicsőíti Angliát, a királyságot, és méltó emléket állít az újdonsült királynő híres druszájának, a Spanyol armadán diadalmaskodó és ezzel Angliát a világ urává tevő I. Erzsébetnek. E helyett pedig kaptak egy igencsak zavarbaejtő történetet az öregedő, döntéseit halogató, önmagával és a környezetével vívódó I. Erzsébet és a nála sok évvel fiatalabb unokaöcs, Lord Essex ambivalens kapcsolatáról, amelyet a szűz- és gyemektelen királynő részéről az anyai szeretet és az önmaga által plátóiba kényszerített, elfojtott szerelem, a lord részéről pedig a helyzetet saját, nagyratörő ambícióira kihasználni igyekvés jellemzett. A magánéletről  való lemondás, a beteljesíthetetlen és beteljesületlen szerelem, az öregedés,  frusztráció, gyűlölködés, hatalomvágy, önzés, udvari intrikák megállíthatatlanul sodorják a történetet a tragikus vég felé: lord Essexet halálra ítélik, és Erzsébet az ítélet helybenhagyásával saját sorsát is megpecsételi, ha testben még nem is, de lélekben szerelmével hal, már nem is énekel, csak fél mondatokat, szavakat dünnyög:  "Nincs okom arra, hogy szeressek élni, vagy arra, hogy féljek meghalni." - ezekkel a szavakkal fejeződik be az opera.

Mást várt a közönség, nem ezt. Mást várt az új királynő, mást várt a világ, nem ezt. Akkoriban - ha tényleges hatalma már nem is volt - azért még szent volt a királyság intézménye, szent volt, és éppen egy győztes háború utáni nagyhatalom volt Nagy-Britannia. Az emberek nem ezt várták Brittentől, és nem ezt várták a jövőtől. Mi persze, kései szemlélőként már ismerjük azt a jövőt, amely a fiatal II. Erzsébet előtt állt, ahogyan a királyi család elveszítette minden erkölcsi tartását, és tagjai egymásra sárt dobáló celebekké váltak, ahogyan Nagy-Britannia elveszítette gyarmatbirodalmát, majd az EU-ból is kisodródott, ahogyan devalválódik minden érték, és lassan, de visszatarthatatlanul, mindent elönt a szenny. Mai tudásunkkal már másként látjuk Britten művét, ezt a semmihez sem hasonlítható, csodálatos alkotást, a reneszánsz és a XX. századi zene szintézisét, amely a megrendítő történet ellenére vigasszal tölthet el minket, a szenny árjában még mindig ott áll, elérhető közelségben egy boldog sziget: a zene.

Két felvétel tölthető le tőlem, elsőként és elsősorban az 1984-es felvételt ajánlom, Sarah Walker és  Anthony Rolfe Johnson csodálatos alakításával, Mark Elder vezénylésével.  És van egy újabb felvételem is, a 2013-as ROH felvétel, amelyben - véleményem szerint - a két főszereplő (Susan Bullock és Toby Spence) hang tekintetében nem versenyezhet az 1984-es felvétel előadóival, de a mellékszereplők nagyon jók, a rendezés színpompás és figyelemreméltó, nagyszerű az énekesek színészi teljesítménye, és persze technikailag kiváló, HD minőségű a felvétel.  Így ezt a felvételt is bátran ajánlom a figyelmetekbe.  Kedvcsinálónak nézzetek meg egy-egy kisebb részt az 1984-es és a 2013-as felvételből, a többit pedig magánban kérhetitek a következő három héten.


682 takatsa 2022-08-03 20:28:49 [Válasz erre: 681 Orfeo 2022-08-03 16:49:01]

Bingó! Jól sejtettem, hogy megy ez neked minimális információból is. És - legalábbis számomra - ez bizony nagyon nehéz libretto, mondhatnám azt is, hogy nehézkes szöveg (vagy én vagyok hozzá túl nehézkes) , de megér minden kínlódást, a zene annyira csodálatos, azt élvezem Brittenben, hogy annyira változatos a stílusa, mintha nem is egy zeneszerzőről lenne szó, bár én csak ismerkedem Brittennel (mint minden mással is), de ott van pl. a Csavar fordul, egy pszicho-horror kamaraopera, vagy a Billy Budd nagyopera csupa férfiszereplővel, vagy az az édes-bohókás Szentivánéji álom, egy-egy külön világ, óriási zeneszerző, repertoár darabokként kellene játszani a műveit szerte a világban. És aztán ez a Gloriana, most nem akarok írni róla, majd ha készen lesz a felirat, van egy 1984-es felvételem, Mark Elderrel, és egy 2013-as...


681 Orfeo 2022-08-03 16:49:01 [Válasz erre: 680 takatsa 2022-08-03 16:13:04]

Britten írt jó néhány operát, eddig csak annyit írtál róla, hogy igazi ritkaság, ebből nehéz lenne kitalálni. Viszont, ha a librettók nehézségéből indulok ki, mert te nyilván innen közelítesz, akkor a Gloriana lenne a tippem. Az alapmű (Elizabeth and Essex) nehéz olvasmány.

Mindenesetre, én már most megelőlegezem, hogy a feliratod fel fog érni a mű színvonalához!


680 takatsa 2022-08-03 16:13:04 [Válasz erre: 679 Orfeo 2022-08-03 12:30:59]

Te még sohasem töltöttél le tőlem semmmit, pedig neked is szívesen adom. És igen, ez egy keveset játszott ritkaság, és fantasztikus zene. Én nagy örömmel fordítgatom, és remélem, lesz néhány ember, akinek örömöt szerzek vele. Te nyilván Brittent is nagyon jól ismered, szóval ez egy találós kérdés neked, amit eddig írtam róla, biztosan kitalálod, melyik Britten operáról lesz szó. Amúgy a Bűvös vadász még néhány napig letölthető, ha érdekel, akkor szívesen küldöm a linket. 


679 Orfeo 2022-08-03 12:30:59 [Válasz erre: 678 takatsa 2022-08-03 11:03:36]

talán még a Britten kedvelőknek is meglepetés lesz

Hűha, már alig várom, nyilván a Britten kedvelők is Általad fogják megismerni az operát. Erős a gyanúm, ha ismerték eddig, maximum csak felületesen, amatőr módon. Nagyon sokat fog segíteni a Te komplex feliratod!

Köszönjük Néked Takatsa fórumtárs!


678 takatsa 2022-08-03 11:03:36 [Válasz erre: 677 Klára 2022-08-03 10:54:16]

Köszi szépen a "beszámolót", amit megosztottál velünk, örülök, hogy tetszett neked az előadás. Most kis szünet, mert csavargok itt-ott, más projektben, de már érik a következő magyar feliratos opera, egy igazi ritkaság, talán még a Britten kedvelőknek is meglepetés lesz.


677 Klára 2022-08-03 10:54:16 [Válasz erre: 674 takatsa 2022-07-17 11:21:15]

"Fantasztikus, ez az előadás egy új dimenzió." 
"Tiszta élvezet - zene, színrevitel, One Byron - zseniális." 

Mindkét megállapítással azonosulni tudok, valóban fantasztikus előadás volt! Ahogyan tökéletesen egyetértek Kozlok Lacival is!  Mivel a tulajdonképpeni nyitány alatt a pirosruhás pasi (One Byron, aki  önmagában is fantasztikus:kommentál, átrendezi a szinpadot, ha kell, énekel és táncol, mozgatja az egész előadást)  egyenként bemutatja a szereplőket és szerepüket az operában, a cselekmény tehát tökéletesen világos és egyértelmű. A továbbiakban humoros jelenetek között láthatóak az opera egyes részletei. áriák, kettősök, kórusrészletek. Két nagyon jó énekesnő, egy csepp kis Annuska, aki nem mindennapi akrobatikus elemekkel kiegészítve adja elő áriáját, nem mulasztva el, hogy csipkelődő megjegyzéseket tegyen Agathára. Aki nagyon jó megjelenésú, dekoratív, szépen énekel, de megenged magának pár kritikai megjegyzést a mai közönség celeb-kultuszáról. A két hölgy remekül működik együtt is, nagyon jó kettőst énekelnek, a hangjuk tökéletesen összeillik. Günther Groissböck-ről kiderül, hogy nem csak csodásan énekel, de remek beszédhangja van, és nem kevés humorérzéke is, amit remekül kamatoztat.  Ahogyan arról is szót ejtenek, mit érdemelne az a partner, aki elkésik a próbáról, vagy az a néző, aki előadás közben a mobiltelefonjával foglalatoskodik, ahelyett, hogy a munkájukat végző művészeket figyelné! . Kis korrajz, társadalomkrirtika!

Én is csak ajánlani tudom, megéri azt a két és fél órát!


676 Klára 2022-08-03 10:38:06 [Válasz erre: 675 ladislav kozlok 2022-07-17 12:49:09]

Igazad van, Lacikám! Én elfogadtam Takatsa ajánlatát, és Neked is szót fogadtam. Az eszementeket és is utálom, de ez nem eszement, ez egy szenzációs előadás volt, nagyon jó zenekarral, karmesterrel és szereplőkkel! És jó a magyar szöveg is!


675 ladislav kozlok 2022-07-17 12:49:09 [Válasz erre: 674 takatsa 2022-07-17 11:21:15]

Kedves Takatsa, nagyon jo választás. Én a  Operavision már  láttam, hallottam. A feliratod biztos jo lehet, mindenkinek ajánlom. Ahogy oregszem, tetszenek a modern dolgok, fiatal koromban nagyon konzervativ voltam./ az eszementeket még mindig utálom./  


674 takatsa 2022-07-17 11:21:15

"Fantasztikus, ez az előadás egy új dimenzió." 
"Tiszta élvezet - zene, színrevitel, One Byron - zseniális." 
"Életem egyik legjobb operaestje Amszterdamban múlt szombaton. A rendezés, a zenekar, az énekesek, a kórus, a karmester tökéletes. Sebrennikow rendező egy zseni. Biron színész teljesen elképesztő volt. Ez a Der Freischutz előadása egy életre szóló kincs."
"Kiváló produkció, amely szakít a romantikus opera minden elbátortalanító konvenciójával."
"Ó, végre egy Szerebrenyikov-produkció. LoL"
"Mi köze van ennek a műsornak Weber operájához?"
"Hánynom kellett..."
"A 21. percben jött el a pillanat, amikor a pénztártól visszaköveteltem a pénzemet..."

Még számos, hasonló komment fűztek az Amszterdami Operaház 2022. június 25-i Bűvös vadász premierjéhez, és közvetítéséhez, bizonyítva azt, hogy a  Kirill Szerebrennyikov rendezte előadás igencsak megosztotta a közönséget. A fanyalgók is elismerték, hogy a zenei megvalósítás elsőrangú volt, a fantasztikus zenekarnak, az igen tehetséges, huszonéves osztrák karmesternek (Patrick Hahnn) és a fantasztikus énekeseknek köszönhetően, akik közül kiemelném a két szoprán (Ying Fang, Johanni van Oostrum) és a basszbariton (Günther Groissböck) alakítását. És aki kiverte sokaknál a biztosítékot, az amerikai színész, Odin Lund Biron volt, a vörös ember, aki az egész előadás alatt levakarhatatlanul ott lődörgött, dumált, kommentált, táncolt, a színpadon, valamint 4 dalt is előadott Tom Waits dzsesszénekesnek The Black Rider című albumából, amelyet a  Bűvös vadász ihletett. 

Nekem eddig nem volt sok pozitív emlékem a Bűvös vadászról, egyszer láttam az operát életemben, 2014-ben az Erkelben, Zsótér Sándor rendezésében, és megvallom, nem fogott meg.  Leginkább a szocialista időket idéző, könyvesboltok felett hunyorgó neonbagolyra emlékszem, és arra, hogy Fodor Beatrixtól egyáltalán nem voltam elragadtatva. Ez a produkció viszont egészen más. Én élveztem minden percét ennek a tökéletes zenei megvalósításnak és egy olyan rendezésnek, amely érdekes módon, nem széttördelte a művet, hanem egyrészt megakadályozta azt, hogy beleájuljunk, belealudjunk ebbe a hosszú operába, másrészt az előadás horizontját kitágítva a mű olyan részleteit, finomságait mutatta meg nekünk, amelyek eddig rejtve maradtak előttünk. 

Én mindenkinek melegen ajánlom az Amszterdami Opera által 2022. június 25-én bemutatott Bűvös vadászt. A teljes előadás nagyon jó kép- és hangminőségű, magyar, német, angol és holland feliratos HD videójának letöltési linkje három hétig tőlem kérhető privát üzenetben, vagy email-ben. (emailcím: a linkre jobb egékattintás, majd email-cím másolása)


673 lujza 2022-07-15 00:02:13 [Válasz erre: 672 Búbánat 2022-07-14 11:34:53]

Köszönöm, kedves Búbánat és Jóska, ezt nem gondoltam volna! Én csak kívülről ismerem az épületet, még így, lepusztult állapotában is különleges. Mindig gondoltam, ha nyerek a lottón (nem játszom), biztos megveszem. :))


672 Búbánat 2022-07-14 11:34:53 [Válasz erre: 669 lujza 2022-07-13 23:25:09]

Ez bizony a zuglói (Zichy)"kastély" volt, ahol az említett Kónya-Házy-Kalmár nevével fémjelzett operettfilm forgatása volt. (Az óbudai Zichy-kastélyban anno sokszor  voltam nyári opera-és operettesteken...)  Ha a televízió évtizedek után újból leadná az akkor és ott készült felvételt, erről (is) mindenki meggyőződhetne: felismerné (ha járt egyáltalán ott és bent).


671 joska141 2022-07-14 07:32:20 [Válasz erre: 669 lujza 2022-07-13 23:25:09]

Tisztelt Lujza! Mint a környéken lakó szólok hozzá felvetéséhez. A „kastély” nevén természetesen el lehet vitatkozni, így is használják, úgy is. De az biztos, hogy a "kastély" évtizedek óta, mind a mai napig állandóan filmforgatások helyszíneként szerepel különböző produkciókban.

Az elmúlt évben 5 alkalommal lepték el az utcáinkat (Zichy Géza utca és Abonyi utca) filmesek, de hasonló volt az arány az ezt megelőző években is, annak ellenére, hogy tényleg lakások voltak/vannak benne, ahogy Ön is írja.


670 lujza 2022-07-13 23:26:58 [Válasz erre: 666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34]

Én a 67-es Lohengrint láttam Windgassennel, tényleg egészen túlvilági figura volt, de nagyon hiteles.


669 lujza 2022-07-13 23:25:09 [Válasz erre: 662 Edmond Dantes 2022-07-13 07:22:51]

Az László Fülöp romantikus villája és nem Zichy kastély. Nem hiszem, hogy ott bármilyen felvételek készültek volna, az államosítás után lakások voltak benne. Talán Búbánat az óbudai Zichy kastélyra gondolt.


668 Edmond Dantes 2022-07-13 19:31:44 [Válasz erre: 667 joska141 2022-07-13 18:55:26]

Igen, 1964-ben Svéd Sándor énekelte Telramundot, Mátyás Mária Elzát, a többiek mint 1967-ben.


667 joska141 2022-07-13 18:55:26 [Válasz erre: 666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34]

Köszönöm ezt az információt is. Akkor marad a 64-es év. Talán-talán Windgassen fellépésén Svéd Sándor volt Telramund. Csak arra emlékszem, ő volt egyedül, aki a magyarok között németül énekelt. De hol vannak már ezek az énekesek? Akkoriban mintha több ilyen esemény lett volna itt Pesten.

Jó lenne egy listát látni, hogy azokban az évtizedekben ki mindenki fordult meg a magyar Operában. Persze innen eljuthatunk a mai állapotokhoz. De most pótlólag legalább vannak Tatjana leveleink, amik akkor egyáltalán nem voltak.


666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34 [Válasz erre: 665 joska141 2022-07-13 11:42:09]

Érdekes módon Windgassen is két Lohengrint énekelt az Erkelben, és először -mint Kónya- ő is 1964-ben, másodszor 1967-ben. Utóbbiban Dunszt Mária, Delly Rózsi, Jámbor László és Antalffy Albert voltak főbb partnerei, Kórodi András vezényelt. 


665 joska141 2022-07-13 11:42:09 [Válasz erre: 663 Edmond Dantes 2022-07-13 07:58:22]

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm az információt, valóban a 71-es Lohengrint láthattam-hallhattam. Erősítsem meg abban, régi emlék, hogy ezekben az években volt itt Windgassen is, szintén, mint Lohengrin. Még így több mint 50 év távlatából is emlékszem a két szerepfelfogás közötti különbségre. Windgassen egy éteri figurát ábrázolt, aki már szinte az elején tudja, hogy nem marad itt, Kónya pedig egy hús-vér embert jelenített meg, aki őszintén hitt abban, hogy itt maradhat Elzával.


664 ladislav kozlok 2022-07-13 09:08:04

Puccini, Bohémélet -  Ondrej Lenárd dir., Kincses Vera, Peter Dvorský. Egy forumtásunkat idézném - Ez felvétel maga a fiatalság,  Opus-Bratislava kiado, tv-opera is készult, fent van a Tubuson. A felvétel egyenrangú  a Freni-Pavarotii kettosel. 


663 Edmond Dantes 2022-07-13 07:58:22

Kedves Klára és joska141, Kónya Sándor kétszer énekelte Lohengrint az Erkelben, 1964-ben és 1971-ben. Önök az utóbbit láthatták, a főszerepeket Jola Koziel m.v. (Berlin), Delly Rózsi, Sebestyén Sándor és Antalffy Albert énekelte, Lukács Miklós vezényelt. Nekem Kónyával egy Otello-emlékem van, oldalán a fénykorát élő Sass Sylviával és Sólyom-Nagy Sándorral.


662 Edmond Dantes 2022-07-13 07:22:51 [Válasz erre: 661 lujza 2022-07-12 22:52:24]

A Zichy Géza utcában áll ma is, anno László Fülöp festőművész építtette., ld. itt:

https://bpromantikaja.blog.hu/2020/05/18/a_zugloi_disney-kastely_titkai


661 lujza 2022-07-12 22:52:24 [Válasz erre: 653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56]

Zuglói Zichy kastély? Hol van ilyen?


660 Búbánat 2022-07-12 18:59:01 [Válasz erre: 659 Klára 2022-07-12 18:49:54]

SANDOR KONYA AND HIS RECORDINGS (1)

SANDOR KONYA AND HIS RECORDINGS (2)

A cikk szerzőjétől érdekes véleményt meg összegzést olvashatunk Kónya művészetéről és arról a korról, melyben működött, amit  tudni érdemes és lehet. (Az operett témát sem hagyja ki: az ilyen - kevéske - felvételeit is említi.) 


659 Klára 2022-07-12 18:49:54 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Azért, mert időnként operaénekesek elénekelnek egy-egy operett betétdalt, vagy fellépnek egy operettben, a kettő messze nem ugyanaz! Még akkor sem, ha egyik-másik Lehár operettária valódi tenor-kvalitást igényel. De Lehár ezeket a késői operettjeit kifejezetten Richard Tauber-nek, Richard Tauber-re írta.  Számomra és sokunk számára Kónya Sándor operaénekes volt, méghozzá nagyon jó operaénekes!

Egyébként nincs nevetségesebb, és egyúttal tragikusabb, mikor egy egyébként profi operaénekes Isten tudja milyen indíttatásból operett betétdalra vetemedik, és azt Lohengrin vagy Jago stb. stílusában és pózában adja elő!

Magam részéről értékelném, ha az operett szerzői, énekesei stb. és ezen műfaj rajongói megmaradnának a számos operett profilú fórum keretei között!


658 Klára 2022-07-12 18:34:32 [Válasz erre: 652 joska141 2022-07-12 16:24:12]

Valóban, Kónya Sándot annak idején több alkalommal lépett fel Budapesten. Érdemes kicsit keresgélni a yt-n, vannak nagyon jó felvételek vele.


657 Búbánat 2022-07-12 18:27:24 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Dohnányi Ernő: A tenor is igen jól sikerült Kónya Sándorral. Lásd  az 1973-as televíziós felvétel részletét.  

Kónya Sándor, Gregor József, Marczis Demeter, Fülöp Attila

A karmester: Lehel György (rádiófelvétel is.)


656 takatsa 2022-07-12 18:17:52 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Én ezt nem bírom tovább, számomra büntetés még a szóbahozása is az operettnek. Kénytelen vagyok ellensúlyozni ezt valamivel, különben még aludni sem tudnék ma éjszaka. :) Itt van Kónya Sándor két MET felvétele. (Hollandi és Bűvös vadász), ti is inkább ezt hallgassátok. (lejátszás VLC-vel!)


655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35 [Válasz erre: 654 takatsa 2022-07-12 18:00:50]

"Lemezek, filmek, vélemények"  - operettlemezek, operettfilmek és Kónya Sándor, aki ebben a műfajban is jeleskedett...- élőben és rádió-, televízió-, lemezfelvételeken.  Sokak kedvence volt ő - már az operett műfajának is rangot adott személye - hazai énekespartnereivel közös ilyen produkcióival (is).

E topicban is hely adatik e zenei műfaj klasszis szerzőinek, műveinek, előadóinak, felvételeinek. 


654 takatsa 2022-07-12 18:00:50 [Válasz erre: 653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56]

Istenem, már ide is beszivárog az operett. Persze mit lehet tenni, ha ez a kedvenc felvételed? :)


653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56 [Válasz erre: 651 Klára 2022-07-12 13:49:21]

Kónya Sándor vendégfelléptével anno három operát láttam az Erkel Színházban: Aida, Lammermoori Lucia, A végzet hatalma.  Közülük számomra a legemlékezetesebb előadás Donizetti remekműve volt - nemcsak a kitűnő szereposztás és benne a New York-ból érkezett világhírű tenorunk nagyszerű éneklése - alakítása miatt (1972. december 20. - Kónya mellett Ágai Karola, Palócz László, Albert Miklós, Szalma Ferenc szerepelt, Dőry Dénes vezényelt), hanem mert erre az előadásra vásárolt jeggyel lehettem ott 1973. év elején a zuglói Zichy-kastély dísztermében, ahol „élő” tévé-műsor készült Kónya Sándorral Nagyapám 20 éves volt... címmel: egy operett-portrét készítettek vele, amiben Zeller A madarász és Millöcker Dubarry grófnő c. operettek jeleneteiben láthattuk Házy Erzsébet és Kalmár Magda partnereként. A tévéfilm forgatása díszletek között zajlott, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket – közönség jelenlétében. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattam a helyszínen, mint akik korábban a Rádió Dalszínháza mikrofonja előtt a stúdióban szalagra énekelték a két operett ismert részleteit (mellettük még Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád, Réti József) énekelték a többi szerepet a felvételen).

Erről a személyes élményemről korábban többször említést tettem a fórumon, pld. a Házy Erzsébet topikjában itt is. 


652 joska141 2022-07-12 16:24:12 [Válasz erre: 651 Klára 2022-07-12 13:49:21]

Tisztelt Klára! Amennyire emlékszem, régen volt nekem is, Kónya az Erkelben énekelt Lohengrin előadáson kívül, egyszer a Margitszigeten Radames szerepében is fellépett. Sajnos a többi fellépő nevét már nem tudom.


651 Klára 2022-07-12 13:49:21 [Válasz erre: 639 Klára 2022-06-30 08:12:03]

Végignéztem és hallgattam az 1967-es Tokyo-i Don Carlo felvételt  Kónya Sándorral és a  többiekkel, csak ajánlani tudom mindenkinek. Már aki ezt a fórumot olvassa, és akit érdekel!  A felvétel korához képest nagyon jó minőségű és élvezetes látványt nyújt, bár a reality show-műsorokhoz vagy a MET remek felvételeihez. szokott nézők csalódottak lesznek. (A covid alatt sugárzott, régebbi  MET  előadások felvételei szerint kezdetben ott sem volt minden tökéletes!)

Azon kevesek közé tartozom, akik annak idején tudtak Kónya Sándorról, bár nem sok adat létezett róla, és kis sorbanállás után láttam őt Lohengrinként. Nem jegyeztem meg, ki mindenkivel - amíg az ember ifjú és bohó, addig az ilyesmire nem koncentrál. Gwyneth Jones a későbbiekben Wagner-heroinaként teremtett magának méltán megérdemelt hírnevet, nem gondoltam volna, hogy olasz szerepben ilyen remek alakításai is voltak. A IV. felvonás áriája és kettőse Kónyával fantasztikus, valóban éteri magasságokban lebeg.  Rossi-Lemeni szintén szerepel a rég-látott-nagy-énekesek névsorában, annak idején a MÁO vezetésének volt igénye neves vendégművészek felléptetésére! Például Theo Adam is csodás, és dermesztő Fülöp királyt énekelt nálunk!

Ami ebben a muzeális felvételben külön megragadott: nem tudom, milyen volt akkortájt Japánban sz operakultúra, de sok neves külföldi vendégénekes és karmester lépett fel, elég csak a yt-n böngészni!
Ebben a Don Carlo-ban nyilván helyi zenekar és énekkar működött közre, az autodafé-jelenetben látszott pár kórustag, eltéveszthetetlenül helybeliek, és nem európaiak! Ha mind helybeli zenészek és énekesek voltak, akkor az ő teljesítményük legalább akkora súllyal esik latba, mint a kétségkívül kimagasló főszereplőké!
A Don Carlo is egy olyan opera, amit megfelelő főszereplők nélkül nem lenne szabad bemutatni! Vagy van 6 remek hang, és akkor csodát lát a néző, vagy megette a fene az egészet!

A többi Don Carlo is sorra kerül,  nagyon érdekel Pavarotti, a kedvenc Harteros-Kaufmann-Hampson triumvirátus sem maradhat el, és mellettük is méltó nagyságok énekeltek!

 

 


650 gezakadocsa 2022-07-11 13:56:59 [Válasz erre: 647 ladislav kozlok 2022-07-07 19:59:44]

Salome - Karajan, Behrens, K-W.Böhm, Baltsa, v,Dam, Bécsi filh. (EMI; 1977-es fölv.)


649 takatsa 2022-07-09 11:15:39

Újra Penderecki Die Teufel von Loudun c. operájáról.
A Loudun ördögei c. operát részletesen bemutattam az 542 sz. bejegyzésemben, amikor elérhetővé tettem a mű Hamburgi Operaházban készült felvételét (Tatiana Troyanos, Andrzej Hiolski, Bernard Ladysz, Hans Sotin, Karl-Heinz Gerdesmann, Rolf Mamero, Kurt Marschner, Heinz Blankenburg , vez: Marek Janowski, 1969). Bejegyzésemben részletesen írtam a mű alapjául szolgáló, Aldous Huxley által írt dokumentum-regényről is, amit most nem ismételnék meg. 

Abból az apropóból veszem elő újra ezt a ritkán játszott művet, mert hosszú szünet után, újra műsorra tűzte Penderecki művét egy nagyon rangos operaház, a Bayerische Staatsoper. A premier június 22-én volt Vladimir Jurowski vezényletével, a főbb szerepeket Ausrine Stundyte, Wolfgang Koch, Martin Winkler, Wolfgang Ablinger-Sperrhacke, Andrew Harris, Ulrich Reß, Kevin Conners és Jochen Kupfer énekelte. Az előadást - online stream formájában - az egész világ operakedvelő közönsége követhette.

Megvallom, számomra csalódás volt ez az előadás. Elsősorban a rendezést kifogásoltam. Nem tudom, hogy Simon Stone elolvasta-e Aldous Huxley művét, mindenesetre meg sem próbálta a maga komplexitásában bemutatni ezt a XVII. századi francia történetet. A cselekményt a XXI. századba helyezte, ahol öltönyös alakok Apple MacBookon írják a feljelentéseiket, de ez a történet - komoly sérülés és torzulás nélkül - nem emelhető ki a történelmi környezetből, a királyság és az egyház, a katolikusok-hugenották küzdelmeiből, a kor természettudományos és teológiai elképzeléseiből, vitáiból. A rendező tálalásában a történet egy egyházellenes pamfletté silányul, elveszítve gyökereit, komplexitását, mély- és többrétű mondanivalóját és mindazt, amivel megérinthetné a mai kor emberét is. Ez a rendezői koncepció sajnos az énekeseket is magakadályozta abban, hogy életre keltsék a történet szereplőit. Még az általam amúgy nagyon kedvelt Ausrine Stundyte sem tudta megközelíteni Tatiana Troyanos alakításának hitelességét, Wolfgang Koch pedig egészen szánalmas alakítást nyújtott Grandier szerepében, meg sem kísérelve bemutatni a ragyogó intellektusú, jóképű nőcsábász, nárcisztikus, mindenkit lenéző és mindenkiből gúnyt űző plébánost, akit a város egyik fele imádott, a másik fele pedig gyűlölt, de akiben minden negatív tulajdonsága ellenére, a hamu alatt ott pislákolt a hit lángja, és - bár lett volna más lehetősége is - vállalta a sorsát, a vértanúságot, mert az ellene folytatott koncepciós perben, az igazságtalan ítéletben és a kínhalálban meglátta és megértette Isten jóságát, a lehetőséget a megtisztulásra, örökéletű lelke megmentésére.  Természetesen a kisebb szerepek is megszenvedték ezt a rendezői önkényt és sematizmust, elég, ha csak összehasonlítjuk a gyógyszerésznek és az orvosnak a hamburgi előadásban annyira jól megformált  humorosan-groteszk, de egyben félelmetes párosát a mostani előadás ízetlen-sótlan kettősével.

A kritikai megjegyzésemtől függetlenül jelentősnek és fontosnak tartom a Bajor Operaház előadását, egyrészt azért, mert a zenei megvalósítás, Jurowski nagyszerű vezényletével, a tökéletes kórussal és zenekarral, mind technikai, mind művészi szempontból bámulatos, másrészt azért, mert a mostani előadás újra reflektorfénybe állította Pendereckinek ezt a kivételes művét, amely negyven év távlatából már-már klasszikussá nemesedve méltán sorakozik a XX. század legnagyobb operái közé. Az opera mindkét teljes változata letölthető magyar felirattal, 3 héten keresztül. A letöltési linket privát üzenetben kérjétek tőlem, vagy email-címemen.


648 bermuda 2022-07-07 22:32:29 [Válasz erre: 646 Klára 2022-07-02 19:12:20]

ZÉTA irása BRYAN HYMEL ária lemezéről. A mérges bácsi cimmel. 2015. 3.hó 22..

Zétával ellentétben nekem egyik kedvenc tenorom lett,,figyeltem pályája alakulását,,felesége is énekesnő görög származású..2 kislányuk van és  New Orleasban élnek.. Sokat és nehéz szerepeket énekelt..de mostanában mintha megtört volna a pályafutása..keveset szerepel.Ayou tubeon sok felvétele hallható.


647 ladislav kozlok 2022-07-07 19:59:44

R.Strauss, Salome- Solti, Nilsson, Wiener Philharmoniker, 1962   -CD-1985 - Decca.  


646 Klára 2022-07-02 19:12:20 [Válasz erre: 635 Klára 2022-06-27 12:25:45]

Folytatás, ahogyan megígértem.

Berlioz: Trójaiak a ROH előadásában

Másik operaház, másik előadás, más rendezés- ez nyilvánvaló. A ROH előadás 4 felvonásra osztja az operát, ebből az 1.felvonás Trója, a többi már Karthágó. Az összehasonlítás mindig síkos pálya, ettől eltekintek. Egy dolog biztos: 1983 óta eltelt pár év, fejlődtek a színpadtechnikai, műszaki feltételek, hang- és fényhatás terén is merőben más megvalósítások lehetségesek. A ROH énekkara, zenekara, stb. fantasztikus, és a csepp „nagy mágus” Pappano fantasztikus előadásokat produkál. Nagyon jó rendezés, jó jelmezek – itt a trójai férfiak egyenruhát viselnek. Nem megvetendő szempont!

Cassandra szerepében Anna Caterina Antonacci ismét remekel, nagyon jól jeleníti meg a nő rémálmait és reménytelen küzdelmét a neki hinni nem akarókkal. A korábbiakban ragyogó Carmenként volt alkalmam megismerni, szintén a ROH előadásában. Olcsó poén lenne, hogy Kaufmann és Ildebrando D’Arcangelo mellett csak jó lehetett! Most is nagyon jó, nem csak ragyogóan énekel, de játéka, gesztusai is csodálatosak. Nem másolom ide Coroebus megszemélyesítőjének nevét, aki akarja, megkeresi. Nagyon jó jelenettel indítják az első részt.  A következő jelenetsor – a nép öröme és hálaimája az ostrom befejezése után, Priamosz király és kíséretének bevonulása, Andromaché néma gyásza – simán törölhető lenne, de a kórust és a táncosokat is foglalkoztatni kell (Francia Nagyopera!) Az első felvonás fináléjában  -  a trójai nők Cassandra vezetésével öngyilkosságba menekülnek a várhat gyalázat elől – Antonacci iszonyatos szuggesztivitással, drámai erővel jeleníti meg az elszántságot, a sors önkéntes vállalását.

Aeneas pár perces jelenetben bemutatkozik – Laokoón és a kígyók esetének ismertetése erejéig. Bryan Hymel pár ezt megelőző európai koncert-fellépés után evvel a szereppel, evvel a jelenettel robban be az európai operaszínpadokra. Jonas Kaufmann nagyon készült erre a szerepre, vágyott elénekelni. De nem csak a könyveknek, az énekeseknek is megvan a maguk sorsa! Nem tudni, Hymel mennyi idő alatt készült fel a szerepre, szép hanggal, magassági problémák nélkül és jó alakítással viszi végig a nem könnyű szerepet. Az Operabase szerint néha fellép különböző operaházakban, de túl sok adat nincs róla.

Karthágó : remek színpadkép és díszlet. A színpad közepén a város makettja látható, házak, paloták – melyeken Dido királynő kényelmesen helyet foglal és ülve fogadja népe köszöntését. Időnként a megdicsért és jókedvű fiatalok ugrándoznak a maketten, majd vállukra emelve viszik körül ünnepelt és szeretett királynőjüket.  Sokkal jobb megoldás, mint egy konvencionális balett-betét! Ami azért nem marad el teljesen! A háttér félköríves amfiteátrum, emelkedő széksorokkal, melyekben a nép másik része látható, amint részesei az ünneplésnek. Eva-Maria Westbroek más habitus, más hang, mint a MET egyébként kiváló Tatiana Troyanos-a. Fiatal, sugárzóan szép, remek énekesnő, sokszínű alakítást nyújt, akkor is mosolyogni tud, mikor korábbi hányatott sorsáról énekel, a hangsúly nem a gyászon, hanem az azóta eltelt, nem kevéssé a dolgos népnek köszönhető felemelkedésen, Karthágó virágzásán van. Bensőséges jelenetet énekel testvérével, Annával. A trójaiak és Aeneas megjelenése „kapóra jön” Karthágónak, de remek megjelenése, öntudatos fellépése nem marad hatástalan Didora sem. Domingo negyvenen túl van, amikor a MET színpadán Aeneast elénekli, Hymel kb. 32.  Helyzeti előny! De ez nem az összehasonlítás helye!

Westbroek és Hymel hangban és játékban nagyon jól kiegészítik egymást, csodás jeleneteik és szerelmi kettőseik vannak, de Aeneas megkerülhetetlen SORSA: ITÁLIA!  Hymel-nek az „Inutiles regrets! Je dois quitter Carthage!" ária sem okoz komolyabb gondot, hitelesen és nagyon jól, a szerelmes férfi kínlódását megjelenítve adja elő.  Szenvedélyes jelenetben búcsúzik Didotól. De a finálé Westbroek nagyjelenete. A vidám, romantikus, aggódó és szerelmes nő megjelenítése után remekül érvényesülnek drámai képességei is, nem csak csodálatosan énekel, de színészi alakítása is megragadó.

Én javaslom mindkét előadás megtekintését, pár nap szünet beiktatásával!

 

 


645 Heiner Lajos 2022-07-01 10:58:56 [Válasz erre: 643 ladislav kozlok 2022-07-01 09:58:35]

Az egyik legjobb, Csak az sajnalom, hogy nem Millo volt erzsebet. Tisztelem-szeretem Frenit, de hozza inkabb Mimi es hasonlok alltak közelebb.


644 ladislav kozlok 2022-07-01 10:23:03 [Válasz erre: 641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34]

Elég beírni -

Verdi - Don Carlo 1983


643 ladislav kozlok 2022-07-01 09:58:35 [Válasz erre: 642 Heiner Lajos 2022-07-01 07:06:05]

Ugye jo felvétel. Nekem még VHS kazettán van fennt. Akkor még a tenor tenor volt  és a  bariton nem tenor secund. 


642 Heiner Lajos 2022-07-01 07:06:05 [Válasz erre: 641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34]

Nekem DVDn a polcomon.

 


641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34

Don Carlo  - MET, Levine, Freni, Bumbry,Gjaurov, Domingo. 1983

/orosz felirattal fent van a Tubuson/ 


640 takatsa 2022-06-30 10:07:19

Kedves Klára és Lujza, köszönöm mindkettőtöknek a visszajelzést, remélem, hogy nemcsak nektek szerez majd örömet az új feltöltésem. :)


639 Klára 2022-06-30 08:12:03 [Válasz erre: 637 takatsa 2022-06-29 14:36:22]

Kedves T.!  Az általad említett operaházi előadás  kimaradt az életemből, a jelek szerint nem nagy veszteség! Talán a jövő szezonban még megjelenik, egy kicsit jobb  szereposztással. Ez egyik kedvenc operám! Vannak emlékeim ifjabb koromból, nagyon jó akkori előadásokről és előadókról.

A jelen triumvirátusból a salzburgi előadást ismerem - mire jó a Mezzo tv! Amikor megjelent a DVD, rögvest lecsaptam rá, tényleg milliószor néztem meg. Érdekes lesz az általad hozzáfűzött felirattal újra nézni.

A Scala előadás Nicola Rossi-Lemenijét anno  az Operaházban láttam, a szó legjobb értelmében megdöbbentően jó Fülöp király volt, élmény  lesz ismét találkozni vele!

A Kónya Sándor előadás számomra nagy meglepi! De érdekes, és rámutat a japánok opera és komolyzene iránti érdeklődésére, hogy a yt-n számtalan operaelőadás és komolyzenei koncert található, ottani előadások felvételei, válogatott nagyságokkal! Érdemes kicsit böngészni, sok minden található - persze, csak akkor, ha a mű és az előadók megnevezése nem csak japán írásjegyekkel szerepel!

 


638 lujza 2022-06-30 00:42:16 [Válasz erre: 637 takatsa 2022-06-29 14:36:22]

Először is nagy köszönet! És azt különösen élvezem, ahogy bemutatod ezeket a felvételeket. Én ebben a melegben nulla gondolatot tudnék összeszedni.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.