vissza a cimoldalra
2022-12-08
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5778)
Opernglas, avagy operai távcső... (21629)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63972)
Társművészetek (2585)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Balett-, és Táncművészet (6159)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3325)
Operett, mint színpadi műfaj (5259)
Pantheon (3201)
Momus-játék (6361)
A díjakról általában (1180)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1599)
Birgit Nilsson (60)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3188)
Kimernya? (4696)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (141)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5405)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5230)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A nap képe (2349)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

646   Klára • előzmény635 2022-07-02 19:12:20

Folytatás, ahogyan megígértem.

Berlioz: Trójaiak a ROH előadásában

Másik operaház, másik előadás, más rendezés- ez nyilvánvaló. A ROH előadás 4 felvonásra osztja az operát, ebből az 1.felvonás Trója, a többi már Karthágó. Az összehasonlítás mindig síkos pálya, ettől eltekintek. Egy dolog biztos: 1983 óta eltelt pár év, fejlődtek a színpadtechnikai, műszaki feltételek, hang- és fényhatás terén is merőben más megvalósítások lehetségesek. A ROH énekkara, zenekara, stb. fantasztikus, és a csepp „nagy mágus” Pappano fantasztikus előadásokat produkál. Nagyon jó rendezés, jó jelmezek – itt a trójai férfiak egyenruhát viselnek. Nem megvetendő szempont!

Cassandra szerepében Anna Caterina Antonacci ismét remekel, nagyon jól jeleníti meg a nő rémálmait és reménytelen küzdelmét a neki hinni nem akarókkal. A korábbiakban ragyogó Carmenként volt alkalmam megismerni, szintén a ROH előadásában. Olcsó poén lenne, hogy Kaufmann és Ildebrando D’Arcangelo mellett csak jó lehetett! Most is nagyon jó, nem csak ragyogóan énekel, de játéka, gesztusai is csodálatosak. Nem másolom ide Coroebus megszemélyesítőjének nevét, aki akarja, megkeresi. Nagyon jó jelenettel indítják az első részt.  A következő jelenetsor – a nép öröme és hálaimája az ostrom befejezése után, Priamosz király és kíséretének bevonulása, Andromaché néma gyásza – simán törölhető lenne, de a kórust és a táncosokat is foglalkoztatni kell (Francia Nagyopera!) Az első felvonás fináléjában  -  a trójai nők Cassandra vezetésével öngyilkosságba menekülnek a várhat gyalázat elől – Antonacci iszonyatos szuggesztivitással, drámai erővel jeleníti meg az elszántságot, a sors önkéntes vállalását.

Aeneas pár perces jelenetben bemutatkozik – Laokoón és a kígyók esetének ismertetése erejéig. Bryan Hymel pár ezt megelőző európai koncert-fellépés után evvel a szereppel, evvel a jelenettel robban be az európai operaszínpadokra. Jonas Kaufmann nagyon készült erre a szerepre, vágyott elénekelni. De nem csak a könyveknek, az énekeseknek is megvan a maguk sorsa! Nem tudni, Hymel mennyi idő alatt készült fel a szerepre, szép hanggal, magassági problémák nélkül és jó alakítással viszi végig a nem könnyű szerepet. Az Operabase szerint néha fellép különböző operaházakban, de túl sok adat nincs róla.

Karthágó : remek színpadkép és díszlet. A színpad közepén a város makettja látható, házak, paloták – melyeken Dido királynő kényelmesen helyet foglal és ülve fogadja népe köszöntését. Időnként a megdicsért és jókedvű fiatalok ugrándoznak a maketten, majd vállukra emelve viszik körül ünnepelt és szeretett királynőjüket.  Sokkal jobb megoldás, mint egy konvencionális balett-betét! Ami azért nem marad el teljesen! A háttér félköríves amfiteátrum, emelkedő széksorokkal, melyekben a nép másik része látható, amint részesei az ünneplésnek. Eva-Maria Westbroek más habitus, más hang, mint a MET egyébként kiváló Tatiana Troyanos-a. Fiatal, sugárzóan szép, remek énekesnő, sokszínű alakítást nyújt, akkor is mosolyogni tud, mikor korábbi hányatott sorsáról énekel, a hangsúly nem a gyászon, hanem az azóta eltelt, nem kevéssé a dolgos népnek köszönhető felemelkedésen, Karthágó virágzásán van. Bensőséges jelenetet énekel testvérével, Annával. A trójaiak és Aeneas megjelenése „kapóra jön” Karthágónak, de remek megjelenése, öntudatos fellépése nem marad hatástalan Didora sem. Domingo negyvenen túl van, amikor a MET színpadán Aeneast elénekli, Hymel kb. 32.  Helyzeti előny! De ez nem az összehasonlítás helye!

Westbroek és Hymel hangban és játékban nagyon jól kiegészítik egymást, csodás jeleneteik és szerelmi kettőseik vannak, de Aeneas megkerülhetetlen SORSA: ITÁLIA!  Hymel-nek az „Inutiles regrets! Je dois quitter Carthage!" ária sem okoz komolyabb gondot, hitelesen és nagyon jól, a szerelmes férfi kínlódását megjelenítve adja elő.  Szenvedélyes jelenetben búcsúzik Didotól. De a finálé Westbroek nagyjelenete. A vidám, romantikus, aggódó és szerelmes nő megjelenítése után remekül érvényesülnek drámai képességei is, nem csak csodálatosan énekel, de színészi alakítása is megragadó.

Én javaslom mindkét előadás megtekintését, pár nap szünet beiktatásával!

 

 

635   Klára • előzmény612 2022-06-27 12:25:45

Nem igazán tudom, illik-e egy nagylelkű ajánlatot egy  hónap után megköszönni, és reagálni rá, de szerintem inkább későn, mint soha! Tagadhatatlan, hogy a Trójaiakat "azon melegében" letöltöttem, kutyafuttában meg  is köszöntem, de aztán jöttek az ünnepek, és a szürke hétköznapok, sok egyéb elfoglaltsággal, és a Trójaiak várólistára kerültek. Ha kibírták a több éves háborút, ez a pár hét meg sem kottyant nekik!  E.D.-nek igaza van (ez itt nem a reklám helye!), valóban grandiózus mű, sok szereplővel és nem kevés említésre méltó áriával, kórussal, sőt, a francia opera hagyományaihoz híven balett-betéttel.  Berlioz - pestiesen szólva - apait-anyait belelett!

A MET produkcióhoz sok kommentár nem kell, a szokásos Metropolitan-színvonal. Ezt az előadást ismertem, de öröm volt újra megnézni! Grandiózus rendezés, a forgószínpad sok mindenre lehetőséget ad, látványos tömegjelenetekkel, nagyon jó kórussal, zenekarral, és válogatott énekesekkel. (bár a trójai nők első rész végi nyíltszíni tömeges öngyilkossága nekem túl morbid volt). Ami nem megvetendő, nincs modernizálva!  Jessye Norman nem csak elénekli Cassandra félelmeit, rettenetes látomásait, de tökéletes színészi alakítással is megajándékozza a nézőt. Az első (trójai) részben kevés kivételtől eltekintve folyamatosan színpadon van, szinte ő kommentálja az eseményeket. Későbbi csodálatos pályafutása során igazolta, hogy a megérdemelten lépett a MET színpadára ebben a szerepben. Coröbus-sal előadott jelenete az optimista szerelmes és a vészterhes látomásokkal küzdő nő remek kettőse. (pár nappal a nagyon jó, de alig véget érő Rienzi után ebben az operában is találnék meghúzni való részeket!)

Érdekes a váltás a második, karthágói részre! Az első rész hősies, de búskomor zenéje után vidám jelenet, a nép köszönti a Dido királynőt, aki szép, de kissé hosszú bevezető áriájában a szomorú múltról énekel, majd megköszöni népének az áldozatos munkát, mellyel naggyá tették Karthágót, és megjutalmazza őket. Berlioz őt is bőven ellátta énekelni valóval! Francia opera, sőt Nagyopera, tehát a balett-jelenet sem maradhat el!  Tatiana Troyanos-hoz sem kell sok kommentár, csodálatosan énekel, és remekül játszik, mint mindig.

Domingo becsületesen végig énekelte, végigjátszotta Aeneas nem könnyű szerepét.(érdekes jelenség volt abban a bordó harisnyanadrágban, és mellvértben, amibe a jelmeztervező a trójai férfiakat öltöztette, nyilván éles különbséget akart mutatni a trójai és karthágói férfiak között, és nem volt jobb ötlete!) Mindenki tudta, hogy a legendás „3 tenor” közül nem ő volt a magas „C”-k mestere, bár megvolt neki.  (Birgit Nilsson-nak elhiszem!) Nem vagyok annyira vájtfülű, hogy a transzponálást felfedeztem volna, T-nek is hiszek!  Ezt a transzponálást meg tudom bocsátani Domingonak. Több, illetve tartós színpadi jelenléte a második részben van. Szép és meggyőző szerelmi kettőst énekel Didoval, De hívja a Sors, hívja Itália, mennie kell! Az „Inutiles regrets! Je dois quitter Carthage!" ária előadását érdemes megnézni! Ahogyan végigénekelte, ahogyan befejezte – mint aki alig hiszi el, hogy erre képes volt! Azt hiszem, ez különbözteti meg a „hangbirtokost” a „művésztől”! És kivárja a nyíltszíni taps befejezését, nem kezd el hajlongani, az előadás folytatódik. Rövid kettős Didoval, Aeneas el. Az opera folytatása, fináléja már teljesen Didoé, illetve Troyanosé, aki ezt is remekül oldja meg.

Elkeseredésre semmi ok - a ROH Trójaiak bemutatójáról is megírom szerény véleményemet, egyelőre érjétek be ennyivel. Egyesek szerint belőlem néha így is kicsit sok van.

 

 

 

 

612   takatsa 2022-05-23 15:22:32

Most pedig léket vágok a francia romantika zászlóshajóján, következzék Berlioz les Troyens című operája. Az operát két változatban tölthetitek le. A ROH 2012-es előadásának 1-2 részét, és a 3-4 részét, valamint a MET 1983-as előadását, (mellette egy bónusszal DiDonato előadásában Dido áriája, 2020-ból). A Covent Garden előadását különösen ajánlom a figyelmetekbe, full HD, 2 audiosávval (2.0 stereo és 5.1 surround), a magyar mellett angol, német, francia és spanyol felirattal. A letöltött videók lejátszására VLC-t javaslom.

Nyugodtan állíthatjuk azt, hogy ez az opera Berlioz főműve, amelyen 1856-tól 1861-ig dolgozott. A librettót is Berlioz írta, Vergilius Aeneis c. eposzának felhasználásával. Berlioz nem volt valami szerencsés ezzel az operával. Már maga a témaválasztás is problematikus volt, az antik téma ebben az időaszakban lerágott csontnak számított, és a mű monumentalitása is mindenkit riasztott. A teljes mű nem is hangzott el Berlioz életében. Hosszas huzavona után 1863-ban került sor a mű bemutatójára, a párizsi Théâtre Lyrique-ben, de csak az opera 3-5 felvonása hangzott el, és az is erősen vágott formában.  Berlioz nagyon sok kompromisszumra kényszerült, amelyet az általa szerkesztett és kiadott partitúra is bizonyít, hiszen számos - választható - vágást tartalmaz, amelyet Berlioz kénytelen-kelletlen engedélyezett. A teljes opera előadására csak Berlioz halála után 21 évvel, 1890-ben került sor, de ez az előadás is számos vágást tartalmazott, ráadásul Berlioz kívánságával ellentétben nem egy napon, hanem megbontva, két egymást követő napon adták elő az operát, német nyelven. A párizsi Opéra-Comique végül 1892-ben adta elő a teljes operát, ez tekinthető a teljes opera igazi bemutatójának. A XX. század első felében igen keveset játszották Berlioz művét, csaknem feledésbe merült. A partitúra 1969-es kritikai kiadását követő évtizedekben a világ nagy operaházaiban műsorra tűzték a teljes operát amely ma már egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és a kritikusok is a valaha szerzett egyik legnagyobb operának tartják. 

Az 1983-as MET produkcióhoz csak annyit tennék hozzá, hogy ezzel az operával debütált Jessye Norman a MET színpadán, és bizton állíthatom, Cassandra produkciója felülmúlhatatlan. Tatiana Troyanos igen szép és lírai Dido alakítása is emlékezetes. Domingo csak nagynehezen vállalta fel az operairodalom egyik legnehezebb, magas fekvésű tenor szólamát, és főleg a szerelmi kettősben nyújtott nagyszerű alakítást, bár meg kell jegyeznünk, hogy az első- és utolsó felvonás 1-1 kisebb részében a szólamot transzponálva énekelte. Az én igazi ajánlatom a ROH 2012-es előadása, Pappano vezénylésével. Emlékezetes Anna Caterina Antonacci drámai és szuggesztív Cassandrája és Westbroek sokszínű és árnyalt Dido alakítása. Az igazi csoda viszont az üstökösként berobbanó amerikai tenor, Bryan Hymel, aki az utolsó pillanatban, a gyengélkedő Jonas Kaufmanntól vette át a szerepet. Hymelről én csak annyit tudok, hogy 1-2 év alatt, ragyogó formában, csodaszép hangon abszolválta a legnagyobb tenor szerepeket, aztán 2016-tól teljesen eltűnt, még mindig várják és hirdetik fellépéseit a világ legnagyobb operaházaiban, de évről-évre lemondja a szerepeit. Valaki itt biztos sokkal többet tud róla, mint én, mindenesetre nagy kár érte.  És ez a ROH előadás különben is fenomenális, a díszletek, a rendezés, a kórusok, a balett, a mellékszereplők csodálatosak, és mindez tökéletes audiovizuális-technikai megvalósításban. Remélem sokatoknak szerzek örömöt ezzel a felvétellel.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

Magyar Vonóstrió:
Szilvásy Viktória (hegedű), Rudolf András (brácsa), Maróth Bálint (gordonka)
"Adventi hangverseny"
Bach - Mozart: Prelúdium és Fúga
Haydn: G-dúr trió
Schubert - Wolf: Dalok
Beethoven: Szerenád op. 8

18:45 : Budapest
Sára Sándor vetítő- és koncertterem

Iván Tímea, Molnár Noémi (hegedű), Juhász Barna (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Hangverseny Végh Sándor emlékére"
Schubert: g-moll vonósnégyes D 183
Dvorák: F-dúr (Amerikai) vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Harcsa Veronika (szoprán)
A Metrum Ensemble szólistái: Kéringer László, Mizsei Zoltán (tenor), Rákóczy Anna (fuvola), Rozmán Lajos (klarinét), Agárdi Eszter (cselló)
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus nőikara (karigazgató: Nemes László Norbert)
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói: Pintér Anna (fuvola), Tóth-Kiss Petra (oboa), Tarcsay Éva (angolkürt), Robotka Bertalan (zongora)
Vezényel: Rozmán Lajos
Purcell–Britten: Three Divine Hymns
Harvey: Ricercare una melodia (fuvolára és szalagra)
Kondor Ádám: Positions
Dunstable: Három motetta
Stravinsky: Kantáta

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ifj. Bazsinka József beszélget Hilarion Alfejev zeneszerzővel
Hilarion Alfejev: Karácsonyi Oratórium (magyarországi bemutató)
Kriszta Kinga (szoprán), Fokanov Anatolij (basszus)
Concerto Budapest
Magyar Állami Operaház Énekkara és gyermekszólistái
Vezényel: Kovács János

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ingrid Fliter (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vaszilij Szinajszkij
Kilar: Orawa - szimfonikus költemény vonószenekarra
Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
Dvořák: IX. (e-moll, „Az Újvilágból”) szimfónia, op. 95
A mai nap
született:
1865 • Jean Sibelius, zeneszerző († 1957)
1890 • Bohuslav Martinů, zeneszerző († 1959)
1919 • Mieczysław Weinberg más néven Moishe Vainberg zeneszerző († 1996)
1939 • James Galway, fuvolista
1944 • Erdei Péter, karnagy, zenepedagógus
1948 • Molnár András, énekes