Meg nem erősített hírek szerint igen: a nézőtéren és minden új rendezés is használni fogja.
Klausztrofobiasoknak lesz mozgolepcsö?
Hányszor írjam még le, hogy lesz lift? Gondolom, már legalább a helye meg is van. Nem ez lesz a gond, hanem a jegyárak.
Megnyugtatására, ha elmarad az akadálymentesítés, jogi lépések következnek:
http://www.meosz.hu/blog/a-meosz-jogi-lepeseket-tesz-ha-elmarad-az-m3-as-metro-aluljaroinak-akadalymentesitese/
Az aluljáró és a felszín közötti akadálymentesítés tudtommal nem tartozik a metró felújítási projektbe, ahogyan a MÁO-lift(ek) sem. Viszont ha már szóba került, lenne egy építő javaslatom. Ha bármely -műszaki, műemlékvédelmi- okból nem építenek be a sok (tíz)csilliárdos költségből ill. annak ellenére közönségliftet MÁO-ba, akkor legalább tegyék lehetővé a személyzeti lift(ek) használatát az arra feltétlenül rászorulóknak. Nem várhatjuk el, nem remélhetjük, hogy bárki-mindenki a művészek, személyzet számára fenntartott lift(ek)en utazzon, arra nincs kapacitás, de kerekesszékesek, súlyosan mozgáskorlátozottak vehessék igénybe a személyzeti liftet, ha ez eddig számukra nem volt engedélyezett. Nincsenek ott sokan.
Ez a mese - mese - meskete kategória! Persze, örülni fogunk, ha mégis - de jelen körülmények között nincs sok esély. Egyébként éppen a Lehel tér és a Nagyvárad tér az a két állomás, ahol még a metróperon és az aluljáró között sincs sem mozgólépcső, sem lift! Az aluljáró és a felszín között "természetesen" itt sincs.
Egy rendkívül prózai kérdés: kinek akarnak játszani? Kire számítanak? És ne mondja senki, hogy ez demagógia. Ha jól tudom, állami fenntartású, tehát a plebs adóforintjából is!
A harmadik emeleti alap helyárak 1500 és 8500 forint közé esnek, az V. kategóriában mondjuk 4500 forintba kerülnek. Matiné olcsóbb (általában félár), premier drágább, általában többszörös. Ha valaki jól lesben áll a neten, matinéidőben 2250 forintért kaphat V. kat. helyet, ami még az elviselhető elhelyezés alsó határa. Hogy a nem látó helyek pl. balett esetében miért nem jönnek számításba, hadd ne mondjam...
A kakasülővel csak az lesz a baj, hogy sokkal kevesebb ülés lesz ott, mint eddig, és még az állóhelyekhez se lesz olyan könnyű hozzájutni. Most üt vissza, hogy ez az épület sokkal kisebb mint a bécsi.
Az interjúban, amit egy hete belinkeltem, van szó a liftről is, amit egészen természetesen beépítenek, de némi körültekintés kell hozzá, mert a nézőtérre nem juthat be a rezgés, amit okozni fog.
Azt hiszem, a következő menűpont a paprikás krumpli volt! (persze, kolbász nélkül)
Oké, de már két hónapja csak parizert eszek, és nem bírom tovább.
"Zabáljanak parizert egy hónapig"! Ki is mondta ezt nem is olyan rég?
Az árfekvés tekintetében én kissé szkeptikus vagyok. Félek, hogy a kispénzű nézők még a kakasülőről is leszorulnak. Számukra - negyedik emelet híján - végső mentsvárként csak a zsinórpadlás marad, vagy esetleg kies otthonukban, hokedlijükön ülve, sztrímelhetik és stírölhetik az onlájn előadást, mobiljukon nézve.
Ne feledkezz meg a páholykanapé(k)ról! Még megdrágult jegyekkel is olcsóbbak, mint egy jobb szállodai ágy. Sajnos a leghosszabb (Wagner-) operák gyakran hangosak, úgyhogy a zavartalan alvás nem garantált.
off Van egy rossz és egy jó hírem az ön mindenki számára. A rossz hír az, hogy az akadálymentesítés a (M3) metró vonatkozásában megvalósul, részletek itt:
http://m3felujitas.hu/akadalymentesites
A jó hír az, hogy a fent belinkelt határozatot, mint ott olvasható, még az előző = 2019 előtti közgyűlés hozta, tehát felszabadultan lehet örülni a hírnek ;-)
Biztos vagyok benne, hogy lesz lift... Hogy a kakasülőhöz való jog benne lenne a törvényben, arról így, ebben a szigorú formában nem vagyok meggyőződve, de mindenképp remélem, hogy a mozgáskorlátozott nézők sem lesznek elzárva a harmadik emelettől, sem az építészeti tér, sem az előadási élmény, sem pedig az árfekvés tekintetében.
Mert törvény van az akadálymentesítésre, és a bottal, kerekes székkel, stb közlekedő nézőnek is joga van feljutni a kakasülőre! Nem úgy, mint boldogult fjúkorunkban! Aznkívül az Operaház építésének korában "kasztrendszer" volt, és szó sem lehetett róla, hogy a csóró harmadik emeleti néző bejusson a büfébe, most olyan átlakítások voltak szükségesek, amik ezt is megoldják. (Zoboky Gábor interjú egy részlete.
https://open.spotify.com/show/5CyhS3EzJClRCH0FRAqdMm )
Sajnos, ez a metró felújítás vonatkozásában még nem valósul meg teljeskörűen, de ezentúl majd metró helyett is operába megyünk!
Lift? Minek az? Az élményért küzdj meg! :)
Lehet , hogy elkerülte a figyelmemet, de a 3 szorosára emelkedett büdzsébe belefért a 3. emeletre tervezett különálló lift is, vagy az sem lesz ??
Ezek mindig helyárak. Egy ülés.
Ti mit gondoltok, én kíváncsi voltam az Opera jövő évi helyáraira, de valamit nem értek. Egy első kategóriás páholy alapára 67.000Ft. Ezért vajon az egész páholyt megkapjuk, mert akkor igen jutányos, vagy csak egy jegyet?
Akkor meg is kaptuk a választ, hogy miért bömböl a zenekar, ha Kocsár Balázs vezényel.
Cilikém, én mint civil pontosan ezt írtam. De helyesebb lett volna az eredeti válaszodat nem Klárának, haném Corvette-nek címezni, aki ugyan nem civil, de érdekes dolgokat tud állítani.
Tehát megismétlem: zenekari próbán a vezénylő karmester mindig az asszisztensét, vagy a vezető betanítót kéri meg, hogy a hangzást ellenőrizze. Ennyi.
Kedves Cilike, lehet, hogy a civilek - mármint én és a sok többi - nem értünk hozzá, de egyelőre még mi járunk operába, és nem a sok magasan kvalifikált nem civil nézi egymást. Egyébként éppen a covid helyzet miatt nem civilek, hanem igen neves és rangos művészek hiányolták a közönséget!
Nem mellesleg, azért van a karmester, hogy féken tartsa rézfúvós szekciót!
Tisztelt Cilike! Idézek hozzászólásából:
Ez a baj a civilekkel, okoskodnak és nem értenek hozzá
Ha el tetszik gondolni, mindig ez volt a baj a civilekkel. Bármihez okoskodtak, nem értettek hozzá, ezért lettek háborúk, felkelések, forradalmak, mind a való életben, mind pedig a művészetekben.
Talán rendeletilag kellene a civileket az okoskodástól eltiltani. Lenne olyan szíves, tisztelt Cilike ezen rendeletet előkészíteni, az Országgyűlés biztos készséggel megszavazza az Ön javaslatát.
Ha én civil volnék, egy ilyen beszólás után biztosan nem járnék többet az operába. Inkább otthon maradnék és nézném a Dallast a tévében.
Ez a baj a civilekkel, okoskodnak és nem értenek hozzá. Minden karmester az asszisztensét kéri segítségnek ilyen szituációban. Ugyanis megbízik benne. A veristáknál általában óvatosan kéne bánni a zenekarral, sokkal több fúvós van ezekben a művekben. Beláthatjuk, hogy egy énekesnek sincs esélye egy rézfúvós szekcióval szemben.
"Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét."
Erre azért befizetnék! Mert vagy vezényel, és akkor nem megy fel az erkélyre, vagy felmegy, jegyezi e fülét - de akkor ki a fene dirigál?
Profi énekesek finom kritikával énekesbarát és nem énekesbarát kategóriába sorolják a karmestereket, nyilvá nem véletlenül!
Semleges vélemény. Érdemes elgondolkodni azon, hogy X opera Y szerepe az énekes(ek)nek "sok". Emlékezetes eszmecsere volt itt a fórumon t.k. Boncsér Gergely Enzójáról, ti. hogy az a szerep nem neki való, mert "sok". Boncsér sok szerepben jó és a hangja is elég, a Giocondában meg nem volt jó, nem volt elég, pontosabban: elveszett a hangja vagy erőlködéssel próbálta túlénekelni a zenekart, ami egyébként valószínűleg nem volt túl hangos ... csak az ő hangjának volt sok.. De nem azért veszett el a hangja, mert a zenekar "bömbölt", hanem mert az ő hangja kilóra kevés abban az elég vastagon hangszerelt darabban. További példák sorolhatók.
Én nem mentségeket keresek, hanem lehetséges magyarázatokat. Az akusztikai anomáliákkal jó, ha tisztában vagytok,ti. nagyon nem mindegy, hogy az előadás során milyen hangzásélményt kaptok.
Én 1998-óta nem járok operába. Egyszerűen nem érdekel a téma. Ebben az évben volt szerencsém Kocsárral két hetet intenzíven próbálni a Figaro házasságát, és akkor nekem nem volt kifogásom vele kapcsolatban. Hogy most milyen? Nem tudom. Meg kellene hallgatni, de nincs hozzá kedvem.
Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét.
Én drukkolok nektek, hogy egyszer majd a momus hangját is meghallja az oepraház vezetése. Persze elöbb szólni kellene nekik, hogy van egy ilyen influenszer internetes zenei napilap.
"Az előadás a közönségről szól" - írta bölcsen Momo. Talán nem kéne sokat filozofálni, mentséget keresni. Valamirevaló karmesternek van asszisztense, akit hátraküld az utolsó sorba, majd fel az erkély tetejére, hogy ellenőrizze a hangzást. A hangerő igenis beállítható, feltéve, hogy profik, akik zenélnek.
Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban a karmesteren múlik. Pláne, ha ő egyben a főzeneigazgató is. Hallottam én az emeleti karzatról, különböző stílusú, szép és kiegyensúlyozott operaelőadásokat nem is egyet az Erkelben, bizonyos karmesterektől, és ugyanazokat a műveket borzalmasan, más karmesterektől. Ilyen egyszerű az egész, nem kell ezt túlbonyolítani. :)
Az opera zenekara amúgy igencsak karmester-érzékeny. Tudnak zseniálisan is játszani, ha értő ember kezében van a pálca.
Az Erkel színházterme szimfónikus zenéhez ideális, operához viszont nem. Operát nem is volna szabad ott játszani. A MüPa nagyterme a multifunkcionális igényekhez lett kialakítva, ergo sok mindenre jó, de úgy igazán semmire nem kiváló. Szimfónikus zenét inkább a Zeneakadémia nagytermében érdemes hallgatni, ott is az emeleti részen, mert a földszinti ülések akusztikai szempontból egy-két kivételtől eltekintve nem jók. Viszont szép a terem. Az is valami. A MüPa nagyterme kamarazenére nagyon jó, ilyenkor a részletek nagyon szépen hallhatók, viszont szimfónikus zenénél 100Hz alatt van egy vágás, és ha a zenekar ezt kompenzálni akarja, akkor növelnie kell a basszus szólam erejét, minek következtében elnyomódnak a magas frekvenciák. A MüPa akkor jó, ha üres. Teltháznál tompa, folytott a hangzása.
Nem érdekes, hogy mi volt régen? Dehogynem! A histórikus mozgalomnak köszönhető ma pontosan tudjuk, hogy 100-200 évvel ezelőtt mekkora létszámmal és hangerőn szólalhattak meg a szimfónikus művek és operák. Lényegesen kevesebben voltak akkoriban a pódiumon vagy az árkokban, mint manapság. Napjaink hatalmas koncerttermei nagy méretű zenekarokat és nagy hangra képes hangszeres szólistákat kívánnak. Az énekesek ennek a felhangosodásnak fizikailag egyre kevésbé képesek megfelelni, de ez igaz a fafúvós szólam szólistáira is.
Egy zeneakar (véleményem szerint) soha nem lehet hangos. Egy jól megépített erősítőn ha emelem a jelszintet, akkor csak a hangnyomást növelem meg, de a torzítást nem. Torzíthat-e egy zenekar? Igen. Ha ordenáré módon, forszírozottan szólalnak meg benne a hangszerek. Minden hangszernek van egy optimális hangereje, de ezt bármikor át lehet lépni. A visszatartó erő ilyenkor a kulturált hangszerkezelés, amelyet hosszú évek kitartó munkájával lehet csak elérni, és tapasztalatom szerint azok, akikbe alaposan beleverték, hogy meddig kínálhatják meg a hangszereiket, nem is lépik át ezt a határt. Egy jó zenekar esetén nem kell tartani attól, hogy a rézfúvós sor, hirtelen ötlettől vezérelve, váratlanul lemossa a többieket a színpadról. Még akkor sem, ha ezt kifejezetten kéri a karmester. A jó ízlés egy időn túl akaratlanul leszabályoz.
Akkor most kinek a sara, ha mégis soknak tűnik olykor a zenekari hangerő az énekesek hangerejéhez képest? A zenekaré, amelynek folyton változtatnia kell a fellépés helyszíneit és emiatt állandóan borul az amúgy is kényes és borzasztó nehezen kialakítható balance? Az énekeseké, akiknél biológiailag kódolt a hangerő nagysága? A zeneszerzőé, aki netán elrontotta a hangszerelést? Az akusztikáé, mert nem alkalmas a helyszín az adott zenei műfaj előadására? A közönségé, mert teleüli a termet és ezzel agyoncsillapítja a hangzást? A karmesteré, mert túl sok embert alkalmaz a feladatra? A zeneigazgatóé, mert rosszul állítja össze a zenekart és gyenge hangi adottságú énekeseket szerződtet le adott produkcióra? Az igazgatóé, mert rossz ízlésű karmestert alkalmaz, aki nem tud a közönség fülével és a terem akusztikai anomáliáit figyelembe véve gondolkodni? Horribile dictu a közönségé, amelynek esetleg nem sok köze van a darabhoz és úgy gondolja, hogy minden, ami a beszédhangerőnél kicsit is hangosabb, már csakis indokolatlanul hangos lehet?
A reneszánszban, barokkban és a klasszikus korban nem kellett az énekeseknek kínlódniuk, hiszen a szerzők kis létszámú zenekart használtak, amelyekben a korabeli hangszerek eleve nem szóltak akkora erővel, mint ma. A romantika, majd a verismo korszak megnövelte a zenekar létszámát, ami elképesztő hangerőnövekedéshez vezetett, Richard Strauss az Elektrában 120 fő körüli létszámot ír elő a zenekarban, ennyien sok operaház zenekari árkába be sem férnek, de ha igen, ez kb. triplája annak, amennyien mondjuk egy Mozart operában vannak. Lehet, hogy ezt a létszámot Astrid Varnay vagy Birgit Nilsson konnyűszerrel túl tudta harsogni, de ha most kisebb hangokkal kell beérni, akkor ez van, nem a legnagyobb hangú énekeshez kell beállítani a hangzást, hanem a kisebbekéhez, hiszen őket is hallani kell. Persze, erre lehet azt mondani, hogy akinek nincs elég nagy hangja, az ne menjen énekesnek vagy ne énekeljen romantikus vagy azutáni operákat. Oké. De mindenki azt énekli, énekelheti, amit kiosztanak rá, ez nem kívánságműsor. Azt sem hiszem, hogy pár évtizeddel ezelőtt háromszor-négyszer akkora hangok voltak az általánosak, mint manapság. Lehet, sőt valószínű, hogy akkor több volt a nagy drámai hang, de minden embernek csak két hangszalagja van, a végtelenségig nem növelhető az emberi hangerő. És nem minden színház akusztikája egyformán jó. Az Erkel Színházé alighanem a jobbak közé tartozik, és ha ott nem hallatszik valaki, az komoly gond. De az sem kicsi nézőtér, ezt ne felejtsük el és pl a Chénier vagy a Tosca hangszerelése igen vastag helyenként, nem beszélve a Wagner- vagy Strauss-operákról...
Egyszer egy délelőtti Rigolettóra véletlenül az Operházba mentünk. Átrohantunk az Erkelbe, az I. felvonás közepén értünk oda. Az első Gilda-Rigoletto duettben Agachét a ruhatárból is remekül lehett hallani. :) Mondjuk igaz, hogy Pál Tamás vezényelt.
Sümegi Eszter és László Boldizsár nem arról híresek, hogy kicsi vagy fénytelen lenne a hangjuk. Wiedemann Bernadett és Kálmándy Mihály pedig kifejezetten nagybirtokosok. Ha ők nem hallatszanak, akkor nem velük van a baj. Én a 7. sorban jól hallottam őket.
Persze, hogy lehet hangos a zenekar.
Csak a harsona szólam önmagában képes lefújni bárkit a színpadról énekkarostól, szólistástól. Nemhogy egy egész zenekar.
Ami az Erkel akusztikáját illeti. Nem Bayreuth és nem a MüPa:
1. Az Erkel színházterme – az elcseszett tervezésnek köszönhetően – nagyon rossz akusztikájú volt eredetileg (Kevés volt a hangerő, viszont zavaróan visszhangos volt, még tele nézőtérrel is.) Ezt javították fel utólag „trükkök százait” alkalmazva. (Hangvető a színpadnyílás körül, visszhang elnyelő bordázat a nézőtér falain, bársonyszékek a nézőtéren, az erkély mennyezetének beszűkítése.) Jó munkát végeztek. Megnőtt a hangerő, jelentősen csökkent a visszhang, de mindent nem tudtak megoldani:
2. Nem egységes a hangerő eloszlása az Erkelben. Az énekesek hanga a színpadtól távolodva (teljesen természetesen) egyre halkabb. Ugyanakkor a zenekari árok fölötti hangvető a zenekar hangját a nézőtér hátsó harmadába veri vissza. Vagyis a zenekar hátrébb erősebben szól, mint az énekesek.
A karmester beállít egy arányt ahhoz képest, amit a zenekari árok szélén hall, és ez a földszint hátsó részén már nem igaz.
Tudom, hogy ez mindent nem magyaráz meg , mert valóban hajlamosak bömböltetni a karmesterek a zenekart.
Ami a hangerőt illeti általában: Az előadás a közönségről szól. Nem érdekes, hogy mit tudtak a hangszerek Mozart korában, és nem érdekes mekkora hangja volt az énekeseknek 60-80-100 évvel ezelőtt. Most kell olyan arányokat beállítani, amelyben minden megfelelően hallatszik.
Ördögi kör! A vége az lesz, hogy az Erkelben, Magyarország egyik legjobb akusztikájú koncerttermében, majd bélhúros vonósnégyessel, lopakodó üzemmódban kell kísérni a romantikus operák énekeseit, mert a modern hangszerpark kihívásait egyszerűen nem bírják megugrani.
Már hogyne lehetne hangos a zenekar!
A mai rézfúvós hangszereknek a korpusza nagyobb, mint a régieké, ez nyilván a hangerőt is befolyásolja. A vonósok pedig már többnyre fémhúrokat használnak bélhúr helyett, ez is nyilván kicsit másképp szól ma, mint a régebbi korokban. A hangolás pedig az idők során egyre feljebb ment, amitől a mostani énekeseknek sokszor bizony már valamivel magasabban van ugyanaz a szólam, mint amikor megírták eredetileg, és egy fényesebben, magasabban szárnyaló zenekari hangzást kell áténekelniük, mint hajdanvolt kollégáiknak...
Aztán egy kicsit más példa: Wagner ugyebár a Ringet a Bayreuthi Festspielhaus hangzásához koncipiálta és nem spórolt a rezekkel az énekes részekben sem. Namármost a bayreuthi zenekari árok egyrészt fedett, másrészt lépcsőzetesen mélyül, és a rezek és az ütők mélyen bent a színpad alatt foglalnak helyet, ettől egész más hangzás jön létre, mint egy normál operaházban, ahol teljesen nyitva van az árok és egy szintben ülnek a zenészek. Azt hiszem, ez teljesen világos. Az énekesek szokták is mondani, hogy Bayreuthban nem kell erőlködni, simán hallatszanak akár mezzoforte dinamikával is, hála a fedett hangzásnak (még a felvételeken is hallatszik a különbség a hangzásarányban).
Végül de nem utolsó sorban: teljesen mindegy, hány hangszert ír elő a szerző a kottában, ha egyszer nem hallatszanak rendesen az énekesek, akkor a zenekar hangos. Lehet hogy pont jól szól, csak az énekesek hangereje kevés, de relatíve akkor is a zenekar hangos. Az operában az énekeseket minden körülmények között hallani kell, különben nem opera, hanem zenekari koncert pantomimmel kísérve. Na persze, ha a rezeknek a kottában fortissimo áll, az valószínűleg nem fog halkan szólni soha...
Hangos volt a zenekar? Nem lehet, hogy az énekesek nem bírták hangerővel?
Lehet, hogy azért volt hangos a zenekar, hogy legalább az hallatsszon?
Vagy lehet, hogy mégis hangos volt a zenekar, és annak ellenére volt hangos, hogy az énekesek bírták volna hangerővel, csak egyszerűen nem tudtak átkelni azon a mindent elárasztó hangfolyamon?
Egyáltalán, lehet egy zenekar hangos, ha pont annyian ülnek benne, mint amennyit a kottában előírnak?
Lehet hangosnak titulálni egy zenekart, ha mindenki jó technikával és egészséges hangerővel játszik?
Egy zenekar hangerejének a megduplázásához tízszerezni kell a létszámot. Hányan voltak? 200-400 fő?
Az nem lehet, hogy a mű hangszerelése okozza az énekesek időnkénti háttérbe szorulását?
Lehet-e indokoltan egy operában elnyomni az énekhangot?
Megannyi megválaszolatlan kérdés.
Kedves Zéta!
A Chénier-ről szóló beszámoló elég teljes és korrekt. Köszönjük!
Végre leírja valaki,-(már más is szóvá tette),- hogy Kocsár Balázs zenei irányítása alatti előadásokon hangfüggöny teszi "hallhatatlanná" az énekeseket, kvázi bömböl a zenekar.
Ha oly sok tapasztalata van a főzeneigazgatónak, mint amennyit állít, nem hallott-e arról a megkérdőjelezhetetlen tudású karmesterektől való SZAKMAI idézetről, amelyet Ferencsik János, Kóródi András, Erdélyi Mikós, (remélhetőleg Kocsár B. tanára: Lukács Ervin is(!) és utódaik Kovács János, -és Medveczky Ádám mindvégig hangoztattak:" Ha a KARMESTER a pulpituson nem hallja jól az énekest normál hangadás mellett, akkor baj van a zenekar hangerejével!" Viszont ha a közönség sem hallja az énekeseket, akkor ÓRIÁSI baj van!! Mi operai nézők, nem szeretjük, hogy az akusztikus szimfonikus zenekart a rockzenekarokat meghazudtoló hangerővel indok nélkül bömböltetik. Szeretjük a dinamikai kontrasztokat hallgatni.
A közzenékben, pl. Parsifalban persze hadd szóljon, borzongjunk bele! De az énekeseket jobb lenne ha nem késztetnék a zenekarral való hangerőversenyre.
Viszont látom, hogy Annemaria Kremer személyében találtak új Salomét, valószínűleg felhívhatta rá valaki a figyelmüket, hogy a magyar közönség még nem képes maradéktalanul felismerni egy olyan tartós operaházi munkakapcsolat értékeit, amelyik esetleg Sera Gösch művésznővel jön létre.
Talán Ókovács Szilveszter főigazgató úr rendezői vállalkozása is értelmezhető ebből a szemszögből, amennyiben személyes áldozatvállalásával szeretne változást elérni a Ház által elfogadhatónak tartott rendezői munka Rátóti Zoltán ilyen irányú képességeinek bemutatása után kialakult megítélésében.
Sem a vezénylés, sem pedig A csodálatos mandarin eltáncolásának az ötletét nem tartom egyébként ördögtől valónak: Domingo mester például foglalkozik az előbbivel bizonyos pályamódosítás után, a balettegyütteshez az utóbbi időben érkezett balettmesterek pedig csodákra képesek, tehát ha a főigazgató úrban esetleg megérik az erre vonatkozó elhatározás, van hová fordulnia.
Miért, ennyi erővel vezényelhetne is, vagy eltáncolhatná a csodálatos Mandarint...
Nem is tudom mit mondhatnék. Ókovács Szilveszter rendez... A Hunyadi Lászlót.
Kíváncsian várom a Wagner-darabok bemutatóját. Egy komoly operaház szakmai felépítménye akkor van rendben, ha rendben van a Wagner-bemutatási képessége is, az pedig egyebek mellett akkor van rendben – szerintem –, ha magvan két jó szereposztásban a teljes Ring. Lássuk hát, tudja-e majd a közeljövőben abszolválni a feladatot a MÁO?
Egyéb észrevételek a balettfórumban.
Plácido Domingóval nyit az Operaház
/Origo.hu/
Az évad leginkább várt eseményének az Operaház megnyitása ígérkezik, amelyet 2022. március 12. és 14. között háromnapos eseménysorozat kísér. Első este ünnepi gálakoncerttel és Plácido Domingo karmesteri közreműködésével nyitja meg kapuit az Andrássy úti dalszínház, másnap A HUNYADI LÁSZLÓT ÓKOVÁCS SZILVESZTER FŐIGAZGATÓ RENDEZŐI DEBÜTÁLÁSÁBAN LÁTHATJA A KÖZÖNSÉG, harmadnap Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az Opera repertoárjára a Magyar Nemzeti Balett előadásában.
Áprilisban Almási-Tóth András rendezésében a Parsifal látható, majd az M. Tóth Géza rendezte Az istenek alkonya.
Forrás:
Plácido Domingo Simon Boccanegra, Erwin Schrott Mefistofele, Peter Seiffert Parsifal, Matthew Polenzani Don Carlos, John Lundgren Barak, Carlo Ventre Andrea Chénier, Annemarie Kremer Salome szerepében lép a közönség elé, míg egy különleges együttműködés keretében Sir Willard White a Porgy és Bess és A kékszakállú herceg vára férfi címszerepét is elénekli, utóbbit magyar nyelven. A 2022 augusztusában pedig a tervek szerint az Eiffel Műhelyház szabadtéri koncertjén Anna Netrebko és Yusif Eiyvazov várja az érdeklődőket. Az Opera Zenekar élén a magyar kiválóságok mellett olyan világklasszisok is a pulpitusra lépnek, mint a Giselle-t vezénylő David Coleman vagy az Anyegint dirigáló Paul Connelly. Verdi Rekviemjét Pier Giorgo Morandi, Az árnyék nélküli asszonyt és az „Ezrek” szimfoniáját Stefan Soltész, Az ezred lányát Fabrizio Maria Carminati, a Máté-passiót Sebastian Lang-Lessing, a Pelléas és Mélisande-ot pedig Frédéric Chaslin tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség, míg az Ybl208 hangversenyt Nánási Henrik dirigálja. Az Opera saját művészeinek és együtteseinek jubileumai előtt is tiszteleg, így Szinetár Miklós rendezőt és címzetes főigazgatót 90., Dózsa Imre balettművész-balettmestert 80. születésnapján köszönti különleges programmal az intézmény, az Opera Gyermekkar pedig 50. jubileuma alkalmából készül gálaestre.
Nagyon jó előadás volt, ajánlom mindenkinek. Szép hangokat hallhattunk, jó rendezést láthattunk.