vissza a cimoldalra
2021-02-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11571)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (1384)
Társművészetek (2281)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4440)
Operett, mint színpadi műfaj (4697)
Franz Schmidt (3790)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2164)
Régizene (6526)
Kedvenc magyar operaelőadók (1203)
Gioacchino Rossini (1044)
Belcanto (953)
Élő közvetítések (8599)
Erkel Színház (10802)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5090)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7425)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1477)
Pantheon (2830)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10708   Hangyász • előzmény10707 2020-09-20 09:08:19

Nem értelek félre, sőt nagyon is egyetértünk. Ettől függetlenül lesújtó a véleményem a mai magyar klérus nagy részéről.

10707   takatsa • előzmény10704 2020-09-19 19:31:04

Lehet, hgy félreértesz. Én nem a püspöki kar zenei műveltségére, vagy zenei izlésére utaltam, már csak azért sem, mert ezt nem ismerem. Csak arra bátorkodtam utalni, hogy a Strauss féle Salomének nincsen sok köze a bibliai történethez, és messze áll a keresztény gondolatiságtól. Ezt a művet az Eucharisztikus Kongresszussal összehozni valószínűleg a tudatlanság bizonyítéka. 

10704   Hangyász • előzmény10698 2020-09-19 09:35:14

Első helyen "kedvencemmel", Véres András győri pispekkel. Amúgy a jelenlegi (fő)papság kulturális igénye valahol Silye Jenő felséges harmóniáinak szintjét verdesi. A Salome helyett javasolnám egy Kaszap István-oratórium szcenírozott előadását.

10698   takatsa • előzmény10697 2020-09-18 16:49:38

Kedves Búbánat,

Nagyon köszönöm ezt a cikket, engem nemcsak meggyőzött, de egészen megrendülten olvastam ezt a részt:

"...Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

Lelki szemeim előtt megjelent a Magyar Püspöki Kar, kiegészülve a pápai nunciussal és talán-talán Ferenc pápával, ahogyan az opera díszpáholyában ülve, extázisban nézik a hétfátyoltáncot. 

10697   Búbánat 2020-09-18 16:03:25

https://ujember.hu/wp-content/uploads/2020/09/Mertekado20200906_teljes.pdf

Új Ember hetilap – Mértékadó kulturális magazinja

2020. szeptember 7 – 13.

Vörös Győző a Saloméról, a Machaerus magasából

„Bibliaillusztráció mint a valóság tükre”

(1 – 5. oldal)

Elkészült a machaerusi palota udvara. Minden készen áll arra, hogy szeptember 15-én, az Erkel Színházban bemutassák Richard Strauss Salome című zenedrámáját. A Rátóti Zoltán által rendezett előadás különlegessége, hogy a világon először itt hangzik el az opera olyan díszletbe foglalva, amely az eredeti evangéliumi-történelmi helyszín pontos és méretarányos rekonstrukciója. Vörös Győző akadémikus, ókorkutató évek óta dédelgetett terve valósul meg ezzel, aki Jordániában koncessziót nyerve – a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt – 2009 óta ásatásvezetője a szirtfokra emelt heródesi palota feltárásának. A szentföldi citadella és benne az oszlopsorral keretezett udvar Heródes Antipász születésnapi ünneplésének helyszíne és Keresztelő Szent János mártírhalálának is tanúja volt. Tekintettel arra, hogy a felbecsülhetetlen örökségértékű régészeti munka egyes fázisait kezdettől rögzítettük a beszélgetéseink során, ezúttal abban maradtunk Vörös Győző professzorral, hogy visszatérő témáink közül most kifejezetten a Salome „hátterére” fókuszálunk. De ahogyan lenni szokott, nem álltunk meg itt. Végül a téma biblikus, művészet-, irodalom- és kutatástörténeti spektruma is szóba került.

/Pallós Tamás.  Fotó: Vörös Győző/Machaerus/

 

„Jordániai munkája folyományaként régóta érlelődött a gondolat, hogy a Salomét eredeti közegében, illetve a valóságnak megfelelő épített környezetben kellene előadni. Mikor és hogyan kezdődött a tervezés?

– 2013 áprilisában írtam meg a vonatkozó ötletemet az Operaházat igazgató Ókovács Szilveszternek, aki aztán kétszer is eljött megmászni és megnézni a Machaerust a Holt-tenger partján. Egyébként Marton Éva, a nemzet művésze, a New York-i Metropolitan Opera történetének legkiválóbb Salome hercegnője is nagy támogatója volt a díszletjavaslatomnak. 2014-ben tartottam egy előadást a Pesti Vigadó dísztermében, a Magyar Művészeti Akadémia első ottani közgyűlésén. Az esemény után odajött hozzám, és anélkül, hogy ebbéli terveimről tudott volna, kijelentette: a machaerusi királyi udvar kiváló operai díszlet lehetne. Aztán segített összekötni a szálakat. Az eredeti elképzelések szerint augusztusban, Jordániában – a Holt-tenger túlpartján, a másik heródesi vár tövében rendezett izraeli Masada Operafesztivál mintájára – tartottuk volna meg a Strauss-zenedráma szabadtéri bemutatóját a Machae - rusnál. A koronavírus-járvány miatt azonban Jordánia is bezárt, így az évenkénti Salome-fesztivál ötletének kidolgozását halasztanunk kellett.”

 

„Amikor az Erkel Színházban egy kétezer évvel ezelőtti épített örökség, a Machaerus udvarát látjuk a Salome díszleteként, ne felejtsük el ezeket az összefüggéseket, passiópárhuzamokat sem. Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

 

„A kiváló francia író, Gustave Flaubert 1850-ben eljutott Palesztinába, megnézte Jeruzsálemet és Júdeát. A Machaeruson ugyan nem járt, de Parent könyve, az 1873-as Tristram-monográfia, valamint az 1874-ben publikált Vignes-fénykép együttesen hatott rá, amikor a Heródiás című, 1877-ben megjelent elbeszélésében a Machaerust már a maga történeti és földrajzi hitelességében mutatta be. A roueni könyvtár archívumából kiderült, hogy Flaubert mindhárom említett kötetet kikölcsönözte. Flaubert Heródiása a csúcspontra emelte a Machaerus ünneplését a romanticizmus irodalmában. A következő láncszem Oscar Wilde 1891-ben, francia nyelven írt Salome drámája volt, amelyben teljes mondatokat idézett Flaubert-től. Richard Strauss azután a Wilde-szöveg Hedwig Lachmann-féle német fordítását zenésítette meg. Az opera premierjét 1905. december 9-én, Drezdában tartották. Budapesten már 1909-ben tervbe vették, végül 1912-ben mutatták be. Wilde-nál és Straussnál ugyan nem kerül szóba a Machaerus neve, de Flaubert után Salome táncának helyszíne már történelmi evidenciává vált a művészet területén is. Az Erkel Színházban felállított machaerusi operadíszlet ősbemutatója a fenti ikonográfiai és irodalmi vonulatba illeszkedik, a világon elsőként felmutatva a történelmi, evangéliumi építészeti tér megidézett valóságát.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1886 • Rácz Aladár, cimbalmos († 1958)
1889 • Vaclav Fomics Nyizsinszkij, táncos († 1950)
1934 • Geszty Sylvia, énekes († 2018)
elhunyt:
2019 • André Previn, karmester (sz.1929)