Ez nyilván a szilveszteri előadás miatt történt meg, De manapság ebből már nem csinálnak nagy ügyet, sokszor "emelnek át" parádés áriát valamelyik főszereplő kedvéért, aki brillírozni akar.
Tényleg, ez történt, beillesztettek egy Luxemburg grófja-paródiát az előadásba!
Ha csak nem valami szilveszteri, külön betétszámként került "becsempészve" oda a darabba.
Bocsánat, de a "Szívem szevet" nem A denevérből, hanem a Luxemburg grófjából való.
Hasonlókat gondoltam én is, tulajdonképpen egyik produkciótól se voltam elragadtatva. Ezek után a másnapi bécsit már meg se néztem.
Valamikor, talán még a 60-as évek végén volt az Erkelben egy másik Denevér, szintén Szinetár rendezésben, de az mintha modernebb lett volna. És abban volt balett a báli jelenetben, a Császárkeringőre készített Seregi László nagyon attraktív koreográfiát. Nem beszélve Melis Györgyről, aki fantasztikus bájjal énekelte el azt, hogy "Szívem szevet".
Igen, Schenk rendezései a STOP-ban kikezdhetetlenek. Van közöttük időtálló, van kevésbbé. Én ezt a Denevért a hazaihoz hasonlítottam, és az általa kiváltott rossz hangulat enyhítésére javasoltam. Ha nem igazán vált be, bocs! Friss szemmel nézve nyilván jobban előjönnek a gyenge pontok! Lehet, hogy egyes szereplők számára jutalomjátéknak szánták?
Visszahallgattam a Semperoper 2018. Szilveszteri koncert formában megvalósított Denevér előadását. A sok prózai részt összefoglaló konferanszié szerepeltetésével oldották meg, annyival rövidebb és talán frappánsabb is, főleg a cselekményt ismerő néző, hallgató számára. Annak a szereplőgárdáját - és karmesterét - kellett volna ebbe az előadásba belelopni! Az ún. nagyoperettek előadása komoly énekesi követelményeket támaszt a szereplőkkel szemben, ez fóleg a bonviván és a primadonna szerep kiosztását nehezíti. Gondoljunk a késői Lehár darabokra, melyeknek főszerepét egyenesen egy Richard Tauber nevő tenoristára írta! Kevés az olyan profi operaénekes, aki kellő mozgékonysággal és humorral helyt tud állni ezekben a szerepekben.
Azt gondolom, hogy a bécsitől sem voltam elragadtatva. Schenk 40 éves rendezése (is) poros, de A denevér úgy látszik, a StOP -egyik- szent tehene és nem nyúlnak hozzá, így is behozza a közönséget ... ahogy egy másik Schenk-őskövület, a "legbécsibb" opera is, amit a 60-as évek óta az ő rendezésében játszanak. (Utóbbit én is láttam, t.k. Garancával.) Hibátlan Adél (Regula Mühlemann, megtanultam a nevét) és -szemben pesti kartársnőjével- húga is a helyén. Nylund inkább Wagner- és Richard Strauss-hang (és alkat), de szerintem nem esett nehezére az átkirándulás ide. Kevésbé voltam kibékülve Okka von der Damerau-al: az övé sem operett-hang (és -alkat) ... de legalább nem változott "nővé" mint a pesti herceg(nő). Ez a dolog megérne egy gender-tanulmányt. Komoly hangi kifogás érheti Eisensteint (Georg Nigl), erősen küszködött a magasságokkal. Az a szerep inkább tenornak való, még ha gyakran bariton énekli is: az "én" Eisensteinem pl. Gulyás Dénes volt. A többiek jók. A báli jelenetet feldobta a Mennydörgés és villámlás-balett, Pesten nem emlékszem igazi balettbetétre. Talán nincs hozzá hely az Erkelben.
Nem tudom, én valahogy a bécsi Denevértől se voltam elragadtatva, sőt. Ezek után kíváncsi lennék, ha ED is megnézi, ő mit gondol.
Koszonom, megnezem. Nagy elony, ha atporgetheto a "weajner" vagy barmely proza.
Kedves ED! A Bécsi Staatsoper kitűnő Fledermaus előadást streamelt! Azt hiszem, ismétlésben még elérhető.
Szilveszteri covid-kinomban raszantam magam A deneverre (M5), nem kellett volna... elhulve eszleltem, hogy meg a regi Szinetar-rendezesben jatsszak, amit mar ugy 20 eve is tokeletesen elavultnak ereztem. Nem kellett (kellemesen) csalodnom: az avittas, poros libretto-cselekmeny nem vesztette el bargyusagat, csikorgo humortalansagat. Ebben a szinpadi keretben a nehany Strauss-slager eltunt mint a buborek. A szinesz-enekesek nagyjabol egy also-kozepkategorias videki brettli szinvonalat hoztak. Volt egy elviselheto Adel elviselhetetlen huggal (Ida), tulsulyos-sulytalan bariton tenor foszerepben, turheto "igazi" tenor/ka, kinosan feszengo herceg, primadonna nehany szep magas hanggal es/de fajoan hianyzo kozep- es mely regiszterrel, egy kellemes ugyved es egy (kisse?) beszedhibas foghazigazgato. A 3. felvonast kihagytam, emlekeim szerint ott meg kevesebb zene van, a reszeg bortonort pedig ugy otvenszer lattam a teveben Latabarral.Haho,a vilag egyik vezeto zenei egyutteseben is 2021 van!
"..mindegy, csak fizesse meg a közvetítői díjat, a többi mellékes": attól tartok, ez a helyzet.
Bocs, akkor honnan tudja a kedves néző, hogy tulajdonképpen mire vesz jegyet, illetve kiket fog látni a színpadon? Vagy az mindegy, csak fizesse meg a közvetítői díjat, a többi mellékes?
Finoman fogalmazva is slendriánság!! Egyébként is rosszalkodik a gyomrom, a helyzet gáz (bocs!), ahogyan a felvezető szöveg is, amitől padlót fogtam!!
Lohengrin-elojatek nem lesz az eloadason? Volt mar pelda ra. Lasd hetvegi Jatek-kerdest. Megfejtes hetfo delben!
Az Opera honlapjáról:
"az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház nézőterein csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen hagyva. A közvetlenül egymás mögötti ülőhelyek ugyancsak nem foglalhatók el a 1,5 méteres védőtávolság biztosítása érdekében.
Az Opera elkötelezett, hogy előadásait a továbbiakban is megtartsa, ugyanakkor az új kormányrendelet értelmében korábban meghirdetett előadásainak nézőit kénytelen átültetni, amiről értékesítési munkatársaink a jegyvásárlókat kiértesítik. Mivel a megváltozott nézőtéren a korábban megváltott helyek biztosítása nem lehetséges, a bevezetett rendelkezésekre tekintettel nézőink rugalmasságát és szíves megértését kérjük.
Amennyiben Tisztelt Nézőink a megváltozott feltételek mellett nem kívánják az Opera előadásait látogatni, jegyvisszaváltási szándékukat kérjük, legkésőbb az adott előadás kezdetét megelőző időpontig jelezzék a jegy@opera.hu e-mail címen!
Az új ültetési rend kialakítása és novemberi előadások jegyeinek átfoglalása idejére a Magyar Állami Operaház felfüggeszti a decemberi előadásaira szóló jegyek értékesítését. "
A jegy.hu olykor a valóságtól messze lemaradva követi az eseményeket, olyan is előfordult már, hogy egy hónapokkal korábban elhunyt művésszel hirdetett egy produkciót. Ezúttal valószínűleg a négy évvel ezelőtti premier szereposztását nézték be....
Néhány perccel ezelőtt kaptam meg a Jegy.hu következő hónapokra vonatkozó színházi előadás ajánlatait. Az ajánlatok között szerepel az Erkel Színház, az erre vonatkozó részt szó szerint idézem:
Traviata Erkel Színház |
||
|
||
Fülledt hangulatú, mámoros estélyek, fényűző, féktelen élet, gyöngyöző pezsgő – és egy lassan ölő betegség. Ezek jellemzik a kaméliás hölgy életét, amíg váratlanul be nem köszönt életébe az igazi szerelem. Egy előadáson belül 2 címszereplő!!! Kiváncsi vagyok, hogyan osztják fel egymás között az egyes felvonásokat. |
A Napkirály is emberből volt, innen is kívánunk gyors felépülést...
Kattints rá az ez alatti beírásomban vagy itt erre: 154. Tatjána-leveléből. Ő maga írja meg mindjárt az elején, igaz, hogy csak mintegy mellesleg, a sorok között.
Hol olvastad, hogy elkapta Ókovács? Annyira vigyázott szegény tényleg. Hogy van most?
Az Origo információi szerint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója is koronavírusos.
Úgy tudjuk, a hét eleje óta beteg, és a felesége, Máthé Zsuzsa is koronavírusos. Otthon vannak, enyhébb tünetekkel. Ókovács Szilveszter az új Vajda-operában egy rövid prózai szerepet eljátszott volna, de így le kellett mondania.
István, az opera, avagy a közmegegyezés boldog viharairól
Ókovács Szilveszter 154. Tatjána-leveléből -önkényesen és nem okvetlenül fontossági sorrendben- a következőket emelem ki:
1) Főigazgató úr elkapta a koronavírust: jobbulást, gyors felépülést neki (is)!
2) Előző ponttól nem teljesen függetlenül, a levélben hangsúlyosan "foganatosított biztonsági intézkedések" remélhetőleg hatékonyabbak lesznek mint az ő esetében, különös tekintettel a fotókon látható művészek egymástól távolról sem távoli elhelyezkedésére.
3) Tatjána néni végre-valahára életre kelt, elment az Erkelbe és megnézte a darabot. Remélhetőleg nincs krónikus betegsége és nincs veszélyeztetett korban sem. Vannak fiatal és egészséges nénék is. S ha már elment, provokatív(nak tűnő) kérdéseket is feltett, amiket Főig. úr a tőle megszokott és elvárható magabiztossággal válaszolt meg (ld. a cikket).
4) "..se Muhi, se Mohács, se Trianon nincs, ha folyamatosan erős a központi hatalom..": köszönjük, értjük az aktualizálható megállapítást.
PS 3149 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 35 krónikus beteg. Forrás: kormányoldal 2020. október 25. - 09:31. "Az új rekord részben annak is köszönhető, hogy megnövekedett az elvégzett tesztek száma Magyarországon. A pozitív tesztek aránya 16,6 százalék." Forrás: itt.
off:
Az István, a király 21:15-kor ért véget, nem fél órával később.
Sehol nem találom a tavalyi bérletemet. Valaki esetleg ki tudna segíteni privátban egy bérletszámmal? Köszönöm!
Ha III. Gusztáv élne, forogna a sírjában. (Vö.: G. Ford egykori amerikai elnök bonmot-ja csacsi nyelvbotlása Lincolnról.) Arfvidsson asszonyt pedig kirúgnák vagy lecsuknák álhírterjesztésért.
Gondolom, ha Verdi a 75-ig születésnapját ünnepelne, az Álarcosbál nepnemzeti lenne és a végén nem ölnek meg a vezetőt, a Ballo is műsoron lehetne.
Azt olvastam valahol, hogy statisztákkal együtt több, mint 200 ember van a színpadon az Istvánban. Ez mégis mehetett, Az álarcosbál nem. -:(
Nem beszelve a Salomenal sokkal nagyobb tomegeket (es v i r u s tomegeket?) megmozgato, irdatlan koltsegeket folemeszto Istvan, a kiralyrol. Ugy tunik, a Bank ban helyett az Istvan, a kiraly lesz nemzeti dalmuvunk. Vagy maris az.
Ez így igaz, vannak ilyen operák, de én csak FIg úr kijelentését idéztem.....
Bőven találni az operairodalomban 2-3 szereplős operákat, mind a klasszikusok, mind a modernek között. Operaházunk természetesen ilyeneket nem mutat be. Mi „tökös gyerekek” vagyunk: ha csak 1 (illetőleg a felvétellel 3) előadásban, de bemutatjuk az óriási apparátust igénylő Salome-t, költsük már az adófizetők pénzét, járvány idején.
Azonban, ha már a Miniszterelnök Úr megnézte/meghallgatta Kurtág György magyar zeneszerző operáját a Scala-ban, esetleg a Magyar Állami Operaház is megpróbálkozhatna vele. Igaz, négyszereplős, de a szereplők fizikailag olyan távol vannak az előadás alatt egymástól, hogy a „szociális távolságtartás” megvalósulhat.
Láttam a Társművészetek fórumban az M5 említett adását (2191 - 2193-ig), nem igazán akarom kommentálni, sok jót nem tudnék mondani. De abban konkrétan elhangzott Ókovács Szilveszter szájából, hogy az új darabokból lmegtartják legalább a bemutatót, hogy a darab készen legyen (?), és a későbbiekben csak elő kelljen venni. Valamint előtérbe kerülnek a kesebb szereplőgárdát igénylő művek. Sajnos, 2-3 fős kvázi kamara-opera nincsen.
hol az Erkelben futó István, a király előzetese?
Úgy tudom, valami olyasmi a vezérlőelv, hogy a következő egy-két hónapban elsősorban a premierek (hogy a beléjük fektetett munka eljusson a bemutatóig és később már repertoárként elő lehessen venni őket) ÉS a kisebb létszámot igénylő darabok fognak menni (mert covid-compatibilisek)
SchiffER András !
Egy Poppea ment összesen. Nincs benne kórus, a zenekar talán 25 fős...
Valaki meg tudja magyarázni, miért maradtak el az Álarcosbál előadások, ha az István a király és a Poppea előadásai mennek? Ez volt karácsonyig az egyetlen, amiért vidékről felmentem volna Pestre.
Sajnos eleve ott van a baj, hogy a VAK-hoz hasonló "teljesítményekkel" hírnevet lehet szerezni.
Berendi Tibor agyondolgozta magát. Sokkal többre becsülöm bármely futballistánál, főleg a maiaknál.
A konkurens oldalon volt egy igencsak tartalmas mai mo.-i egyházzenei fórum, amely sajnos megszűnt.
Tisztelt ED! Köszönettel vettem a Puskás-musical egy más formátumú ismertető írását. Tanultam belőle.
Fel nem foghatom, hogy ha egy írásban valakiket elismeréssel említünk – Pl.: Puskás Öcsi, Szente Vajk stb. – akkor ugyanabban a bekezdésben miért kell másokba – Pl.: Moldova György, néhai Berendi Tibor – képletesen belerúgnunk? Mi köze egy adott témájú darabhoz, hogy arról a témáról mások ilyen van olyan okból nem írtak?
Az meg szimpla bunkóság, ha egy már elhunyt, nem közszereplő személyt csak családi nevén említünk, lásd: „Berendi”.
Ahogy említettem: tanultam az idézett írásból, illetőleg annak szerzőjéről. Tipikus példája annak az embernek, aki – a mondás szerint – felfelé nyal, lefelé rúg. És ilyen ember lehet „nagykövet” nálunk.
Felhaborito!!
Hol a tsikos-gulasch? Egyetlen matyo lany se, pedig ök a mi, a MAGYARSAG buszkesegei! Nem is szolva a vilaghiru Veresegyhazi Asszonykorusrol, koztudott, fociban meg a vilaghiru felcsuti csapatot is megvernek!
Mindannyian, akik némi zenei ízléssel rendelkezve itt fórumozunk, tudhatjuk, hogy egy ilyen "mű" csakis egy nagy halom fekália ócska giccs lehet. L. még ezt is: https://ujszinhaz.hu/szindarabok/ricse-ricse-beatrice/
Schiff Andrásnak objektíven igaza van, amikor a popszemétről megmondja a véleményét, és kijelenti, neki van igaza. Ez axióma. Pont.
Persze az emberek 95%-a hőbörögni kezd, mit pofázik az az alak, akiről a 95%-os halmaz 98+%-a sohasem hallott. Celebekről és feltűnési viszketegségben szenvedő hülyegyerekekről viszont a 95%-os halmaz 99+%-a.
Nem értelek félre, sőt nagyon is egyetértünk. Ettől függetlenül lesújtó a véleményem a mai magyar klérus nagy részéről.
Lehet, hgy félreértesz. Én nem a püspöki kar zenei műveltségére, vagy zenei izlésére utaltam, már csak azért sem, mert ezt nem ismerem. Csak arra bátorkodtam utalni, hogy a Strauss féle Salomének nincsen sok köze a bibliai történethez, és messze áll a keresztény gondolatiságtól. Ezt a művet az Eucharisztikus Kongresszussal összehozni valószínűleg a tudatlanság bizonyítéka.
Kissé megkésve, de fontos, építő szellemű és szakértő írásokat sosem késő megosztani, íme:
Puskás-musical: állva tapsolt a nézőtér az előbemutatón
Puskás mint musical – Szöllősi György* jegyzete
Aki ma Magyarországon musicalt készít Puskásról, sokat kockáztat. Előítéletekkel kell megküzdenie, fanyalgás lesz az osztályrésze már akkor, amikor még nem is látta senki a darabot. A Puskás-rajongók attól tartanak, csorbul a mítosz, méltatlan lesz az előadás a legnagyobb hőshöz. A hivatásos gúnyolódók már a gondolatától is viszolyognak, ha lélekemelő, a nemzeti büszkeséget tápláló, közös, magyar élmény van kilátásban. A téma ráadásul annyira kézenfekvő, populáris és hálás, hogy évek óta se szeri, se száma a musical- és filmterveknek Puskásról, ám ezek megvalósításához tudás, pénz, munka, művészi alkotóerő is kell, amiből valami mindig hiányzik. Ha viszont valaki mégis megvalósítja, amit megálmodott, máris mindenki mindent jobban tud, hiszen a téma annyira kézenfekvő, populáris és hálás...
Ma már. De nem volt ez mindig így. Nekem mondjuk már vagy harminc éve rögeszmém, hogy ez a mi legnagyobb sztorink a XX. században, de például Moldova György a nyolcvanas években még ilyeneket írt, miután elesett a lehetőségtől, hogy könyvet írjon Puskásról: „Lehetne írni egy őszinte könyvet róla, mint emberről – ehhez viszont Öcsi nem elég érdekes jellem! A cipőjét sem kötheti meg korábbi riportalanyaimnak: Berendinek, a ferencvárosi állomásfőnöknek vagy Leskónak, a hegyaljai szőlésznek. Tizedrész annyit sem csinált életében, mint ők.” Nos, Szente Vajk író-rendező, Szabó László producer, Juhász Levente zeneszerző, Galambos Attila szövegíró, Túri Lajos Péter koreográfus és a többi alkotó szerencsére nem Berendiről, a ferencvárosi állomásfőnökről vagy Leskóról, a hegyaljai szőlészről készített musicalt, hanem Puskás Ferenc lenyűgöző és világhírű sztorijáról, amelyben meglátták és amelyből kihozták a mindannyiunk szemébe könnyeket csaló magyar hőstörténetet és az örök, általános emberi értékeket. Új művészi nemzedék dinamizmusa, lelkesedése, hazaszeretete segít végképp halhatatlanná tenni a mi szempontunkból kudarcosnak gondolt XX. század világraszóló magyar sikersztoriját és annak hőseit. Ember Márk például négyéves volt, amikor az általa megformált Czibor Zoltán meghalt. A nyolc-, tízesztendős gyerekszereplők, akik – szerencsére – mit sem tudnak az ötvenes évekről, zokogtak a meghatottságtól az Erkel színházban, a nemzeti ünnepre időzített előbemutatót követő vastaps után és azt skandálták: „Puskás Öcsi!, Puskás Öcsi!”
Büszke vagyok rá, hogy a tizenöt éve a Nemzeti Sport kiadójának gondozásában megjelent Puskás-könyvem több exkluzív története visszaköszönt a színpadról (megindító volt az öt éve elhunyt Puskás Ferencnét megelevenedni látni a darabban Kovács Gyopár alakításában), és nagy öröm, hogy immár ebben az érzelmes, hatásos színpadi műfajban is megcsodálhatjuk közös büszkeségünket, a Puskás-történetet. Tisztelet az alkotóknak és a szereplőknek, hogy az előítéletek gyűrűjében, a világjárvány fenyegetésének őrült bizonytalanságában ilyen vagány, nívós és – a minapi előadások után máris kijelenthető – sikeres produkciót állítottak színpadra. Csütörtök óta özönlenek hozzám is a gratulációk, amelyek stábtagként csak nagyon kis részben illetnek meg, de amelyeket továbbítva, azokhoz csatlakozva én is csak azt mondhatom: bravó, hölgyek és urak, nagy ölelés, köszönet és gratuláció!
Magyarnak lenni a világon a legjobb.
*Szöllősi György a Nemzeti Sport zenei szaklap főszerkesztője
Sokszor gondolnánk azt, hogy a momus „mezei”operakritikusai csak úgy „pártosan”, elfogultan (rosszindulatúan) beszélnek a levegőbe, egymással csatáznak.Pedig csak a magyar valóság szomorú kultúrális képe tárul itt fel. Szerencsére a magyar Operaház kezünkbe ad bizonyítékokat a rögzített felvételeivel. Sajnálnánk, ha e Salome felújításról nem készülne felvétel.(Izgatottan várjuk a Salome-vendégszereplés visszhangját Brno-ból!) De addig is remélhetően még hozzáférhető a KoronaGála.(Olyan jó lenne külföldieknek is elküldeni véleményezésre!) Addig is itt egy látlelet, kiemelve előzetesen néhány mondat:
„…egymást váltó énekesek üvöltöznek a mikrofonnal.”
„…nem világos, hogy mi a rendezvény célja. Biztosan nem az énekhangok ünneplése, és még biztosabban nem valami zenei eseményről van szó, hiszen alig hallani éneklésszerű éneklést, kifejezésszerű zenélés”
„Legalább a vége legyen jó. Boross Csilla. Hang is, akarat is, meg annak a megértése, hogy egy ária, jelen esetben a Méregária a Giocondából, önmagában is valami zárt, kerek, valahonnét valahová tartó és jó esetben oda is érkező egység és folyamat. Van remény…”
Első helyen "kedvencemmel", Véres András győri pispekkel. Amúgy a jelenlegi (fő)papság kulturális igénye valahol Silye Jenő felséges harmóniáinak szintjét verdesi. A Salome helyett javasolnám egy Kaszap István-oratórium szcenírozott előadását.
Nem hallottam az előadást, az elvet viszont fent tartom. Ettől még persze, lehet h rosszul volt dirigálva is az egész.
Kedves Dávid, Te biztos nagyon értesz hozzá, de remélem, nem hallottad az előadást! Mert ha ott lettél volna, felteszem, nem írsz le ilyen csacskaságot.