vissza a cimoldalra
2021-07-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11690)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (1521)
Opernglas, avagy operai távcső... (21040)
Help me! (1156)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5018)
Giuseppe Verdi (1407)
Kimernya? (4184)
Operett, mint színpadi műfaj (4860)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62684)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5184)
Ilosfalvy Róbert (969)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4777)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2250)
Sport (196)
Társművészetek (2432)
Franz Schmidt (3884)
Zenetörténet (313)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

7433   Klára • előzmény7430 2021-03-03 08:01:43

"Ott van leírva, analfabéták kíméljenek." Ezt azért nem kellene! A vitapartnert nem fikázni kell, hanem meggyőzni! Persze,ez nem mindig könnyű, de éppen ez benne a szép. Igaz, ehhez érvek kellenek.

7430   Cilike • előzmény7429 2021-03-02 20:29:18

 Nem szavakat, kifejezéseket ragadtam ki, hanem a kritika sarokpontjait. Nem csak a rendezést nem értette, a szereplőket is fikázta. Ott van leírva, analfabéták kíméljenek. 

 

7429   eccerű • előzmény7427 2021-03-02 19:40:15

Nem láttam az előadást, csak e bejegyzés után elolvastam zéta kritikáját. Biztos én vagyok alulkulturált, de egyáltalán nem éreztem egetrengető ellentmondást a kettő között. (Természetesen a tenorista minősítésével nem tudok mit kezdeni, ahhoz hallani kellett volna őt). Viszont azt látom, hogy Cilike fórumtársunk lelkesen kiragadott az összefüggő szövegből néhány szót, kifejezést, majd nagy hévvel megcáfolta azt, amit zéta sem állított. Egyáltalán nem éreztem a kritikát negatívnak a rendezést illetően, de biztos én értelmezem rosszul. Még annyit hozzátennék, hogy a próbafolyamat milyensége egy dolog, de ez a szereplők, alkotók magánügye, a kritikus abból kell dolgozzon, amit az előadásból lát. Így aztán értelemszerűen neki nem kell, hogy olyasmi egyértelmű legyen, amit a rendező egyszer egy próbán, horribile dictu egy interjúban elmondott a darabról, és adott esetben teljesen másként látja ugyanazt, mint a szereplő, aki végigéli a rendezés megszületését az első próbától a többedik előadásig, amire összecsiszolódik a produkció.

7427   Cilike 2021-03-02 12:30:56

Az általános meg nem értésre akkor reagálnék. Megmondom őszintén, nem tekintem napi feladatomnak az itteni tevékenységet, már csak azért sem, mert a közhiedelemmel ellentétben keményen dolgozunk. Ami a kritikát illeti, lehet persze bárkinek véleménye, egészen addig a pontig, amíg az ember nem azt érzi, hogy kifejezetten elfogult, rosszindulatú.  Erre mondom én, hogy szakmaiatlan.

    Igyekszem a leírtak időrendjében haladni.  Miért kell a fontainebleau-i kép?  Szerintem is hosszú az opera amúgy is, de ebben a koncepcióban számomra végül igazolta magát ennek a szükségessége. Azáltal, hogy megcsillantotta a sors a két fiatal előtt a boldogság esélyét, aztán rögtön el is vette, és ezt mi látjuk, a későbbi két kettősük is teljesen már jelentőséget kap. ami természetesen LÁTHATÓAN más, mint például az előző rendezésben volt. Magam sose láttam még ennyire világosan, hogy közük van egymáshoz, noha igazából  egy soha be nem teljesedett kapcsolat fűzi őket össze. Talán épp ez a lényeg. Mert Erzsébetnek kinyilvánítottan, megrendezetten Fülöppel intim a viszonya, hiszen ők házasok. Ami mégis Carloshoz húzza, az éppen a meg nem történtség.

  A kritika írója szerint nem izgatta Hilbrichet a szabadság, csak az elnyomás. Miért, van benne valaki, aki szabad? Épphogy nincs. Még Fülöp sem, aogy láthatjuk.  Az elnyomás, ami megjelenik a színpadon, maga a szabadság hiánya. 

  Azt írja, hogy a rendező nem ért a tömegmozgatáshoz. Na ezen hangosan kacagtam, mint olyan, aki részt vett a próbákon, ahol a 90 énekkari tagot, a szólistákat, statisztákat  beállította. Aránylag kevés rendezővel találkoztam, aki ennyire TUDJA kezelni a színpadon jelenlévő tömeget. Más kérdés, hogy nem menetelést és vonuló sorokat rendezett, mint Mohácsi az Aidában -ó be szép is volt, ugye? EZ volt a cél, amit a kritika írója őskáosznak nevez. ami azért, ha megfigyelte volna, a kellő pillanatokban varázsütésre rendeződni tud, nyilván véletlenül, ugye? Nem azért, mert ki lett gyakorolva?

   Az, hogy Erzsébetből csak annyi maradt meg az úrnak, hogy ügyetlenül hurcilássza a retikuljét, elég furcsa, mert a retikülnek egyrészt szerepe van, ki is derül, másrészt  a Carlossal való első duett végén el is tűnik, és csak Lerma kezében látjuk viszont, ugye? Ezzel szemben ennél az énekesnő sokkal többet tesz. Eljátszik egy nagyon fiatal, két férfi között őrlődő nőt, aki szembe is mer szállni a királlyal -a férjével -, aztán mégis tőle kér védelmet, hiszen akárhogy is megsértette azzal, hogy a bizalmasát csúful elkergette, mégiscsak ő az egyetlen, akihez valódi kapcsolat fűzi. Élő ez a viszonyrendszer , a maga bonyolultságában, mindenkinek mindenkihez zavaros és ambivalens a kapcsolata. Észre lehet ám venni, ha az ember nem úgy ül oda, hogy eleve utálja az egészet. Olvastam olyat, akinek sikerült, pedig szintén csak a streamet látta. 

   Felrója a szerző  Eboli széttört tükrét. Mintha arról szólna az ária szövege, hogy a szépség mennyi bajt hozott a hölgyre. ennek TÜKRÉBEN talán nem is logikátlan a tükörtörés. Az "Ágnes asszonyság" inkább annak a látvánnyá konvertálása, hogy a száműzetésbe küldött udvarhölgyet már nem kötik a látszat-magatartási szabályok. (Szerintem.) 

  Ami Eisenstein és Bergman felemlegetését illeti, ha akarom, bármely rendezésben ki tudom mutatni, honnan inspirálódott a rendező. Aligha lehet újat kitalálni, minden eszközt ismerünk már. Ezt is kifejezetten rosszindulatú megjegyzésnek kellett tekintenem.

   Azt írja a kritika szerzője:Carlosról nem jön át rendezői olvasat. Ó, dehgynem. Azért nem vette észre, mert mást várt. Egy hőst, aki csalódott szerelmében és emiatt az elnyomott nép megmentését teszi élete vezérlő csillagának. Ezzel szemben ennek a Carlosnak a háta közepére se kell a flamandok szabadságharca. Tesz ő magasról az egészre.  Posa rángatja bele, aki puszta jószándékból sikeresen tönkreteszi barátja életét. (És mellékesen a megszemélyesítője nagyon szépen és árnyaltan el is játssza ezt a figurát, aki igyekszik egyensúlyozni és mindenkivel korrekt viszonyban maradni,egy tökéletesen elvarázsolt alak, aki egyszerűen nem veszi tudomásul a körülötte levő realitást. )    A kinézetét bírálni meg elég ciki, mert én ugyan imádtam Kelent, de elég viccesen nézett ki ebben a szerepben. Azu, hogy Riveronak g fölött elfogyna a hangja, az szakmailag egyszerűen értelmehetetlen.  Fogalmazzunk úgy, nem igaz. Tökéletesen szólt, és én élőben hallottam. Nem volt ott semmiféle kevert fejhang, hacsak nem a pianokra gondol, na olyanok voltak, ez tény. Nem üvöltötte végig a szerepet, tényleg felháborító.

    Szóval, megismétlem:szakmaiatlan és hozzá nem értő. Azt kihagytam, hogy kifejezetten rosszindulatú. 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona), Samodai Bence János (trombita)
Purcell: Rondo
Bach: Chaconne BWV 1004
Vivaldi – Bach: D-dúr Concerto BWV 972
Karg-Elert: Toccata – Herr Jesu Christ dich zu uns wend
Bach: Nun komm der Heiden Heiland BWV 659
Karg-Elert: Nun danket alle Gott
Nagy István: Változatok egy magyar népdalra (Ősbemutató)
Karg-Elert: Fantasia – Ein feste Burg
Martini: Toccata

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Fesztivál Akadémia 2021"
Brahms: Brácsadalok, op. 91
Horti Lilla (szoprán), Maxim Rysanov (brácsa), Balog József (zongora)
Enescu: C-dúr vonósoktett, op. 7
Kokas Katalin, Alissa Margulis, Langer Ágnes, Jonian Ilias Kadesha (hegedű), Maxim Rysanov, Kelemen Barnabás (brácsa), Várdai István, Kokas Dóra (cselló)
Rahmanyinov: 1. (g-moll) zongoratrió („Elégikus”)
Kelemen Barnabás (hegedű), Fenyő László (cselló), José Gallardo (zongora)
Wagner: Siegfried-idill
A Fesztivál Akadémia Budapest művészei
Vezényel: Maxim Rysanov
A mai nap
született:
1903 • Vaszy Viktor, karmester († 1979)
elhunyt:
1948 • Sergio Failoni, karmester (sz. 1890)
2014 • Carlo Bergonzi, énekes (sz. 1924)