Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


7384 Edmond Dantes 2020-10-10 22:07:03 [Válasz erre: 7381 takatsa 2020-10-06 13:25:18]

Nos, mi derult ki a ma esti Poppean? Egyes hirek szerint "egeszsegugyi okokbol" csokkentett letszammal es kihagyott szamokkal tartjak meg az eloadast.


7383 Kati 2020-10-07 14:05:58 [Válasz erre: 7381 takatsa 2020-10-06 13:25:18]

Igazad van. Élni kell, a megfelelő biztonsági intézkedéseket betartva.


7382 Edmond Dantes 2020-10-06 14:15:52 [Válasz erre: 7381 takatsa 2020-10-06 13:25:18]

Privátban :-) egyébként mint látom, a mai Poppea-főpróba elmarad...


7381 takatsa 2020-10-06 13:25:18 [Válasz erre: 7380 Edmond Dantes 2020-10-06 10:10:57]

Ne tartson vissza semmitől a  Covid. Az életet élni kell, és nem lehet félelemben élni. Én nagyon kiváncsi vagyok az Operaház Poppeájára, és majd szombat este minden kiderül...


7380 Edmond Dantes 2020-10-06 10:10:57 [Válasz erre: 7379 -zéta- 2020-10-06 09:34:26]

Én azóta várom Székely Kriszta Hoffmannját -már írtam is róla- amióta bejelentették. A Hoffmann különben is speciális kedvencem és szerintem sok mindent kibír ... még egy rendezőcentrikus produkciót is. Csak -Lujzához hasonlóan- a covid engem is visszatart a színháztól. Ezért nem tudok színházi élményeket megosztani hosszabb ideje és sajnos még jó ideig. Ellenállok a csábításnak, pedig van csábítás: olyasmikre is elég könnyen lehet jegyet szerezni, amikre máskor szinte lehetetlen vagy csak hosszas várakozás után. (Poppea is be volt tervezve tavasszal, de a premier után -vagy még előtt?- kitört a járvány.)


7379 -zéta- 2020-10-06 09:34:26 [Válasz erre: 7378 lujza 2020-10-05 22:56:07]

Velem többször előfordult, hogy lelkesedtem Cseh Antalért, mélybasszusként is tetszett helyenként, meg magasabb baritonszerepekben is. (Bár ez a pendlizés életveszélyes játék.) De ezen az estén nem jött össze.

Bátor előadás a Poppea, mi több: szerethető, mégha a színpadi világa elüt a szokványostól. Kiváncsian várom, Székely Kriszta mit kezd majd a Hoffmann meséivel...


7378 lujza 2020-10-05 22:56:07

Kedves Zéta, nekem nem lett volna bátorságom leírni, hogy a Katona Poppeája jó, pedig én is így éreztem. Bár én még a premier környékén láttam, a zárlat előtt, amikor még Nagy Ervin volt Otho, de ő is tetszett, sőt nekem akkor Cseh Antal is. Félnék is most megnézni az Opera produkcióját, szerencsére a vírus jelenleg amúgy is távol tart az ilyen kirándulásoktól.


7377 Speranza 2020-09-24 13:50:48 [Válasz erre: 7376 Fabricius 2020-09-24 11:41:09]

Jürgen Sacher 2014 júniusában a Strauss-fesztiválon már fellépett Heródes szerepében, még a Szikora János-féle rendezésben, Manuela Uhl volt akkor a címszereplő. Sachert teljesen jól lehetett hallani abban a díszletben, egyáltalán nem tűnt a szerepre alkalmatlan hangnak, alakítása pedig legalábbis korrektnek volt nevezhető. Az igaz, hogy a hangfaja karaktertenor, de Heródest, bár eredetileg hőstenor szerep, elég gyakran Mimék szokták énekelni, ez a másik nagy csúcsszerepe a karaktertenoroknak, mivel főszerepet az ő hangfajukra nem nagyon írtak. Azt nem tudom, hogy most milyen lehetett Sacher Heródese, de nekem egyáltalán nincs rossz emlékem róla és nem is emlékszem, hogy akkor is ennyire szidták volna.


7376 Fabricius 2020-09-24 11:41:09

Heródessel kapcsolatban végig az volt az érzésem, hogy nem találja helyét a színpadon. Ez felveti a kérdést, hogy volt-e egyáltalán színészvezetés a rendező részéről! Abban is igaza van ppp-nek, hogy szinte az összes fontos jelenet a palota felső szintjére lett rendezve, ezáltal pedig akkusztikailag lett elcseszve az egész opera. A próféta viszont a zenekari árokból énekelhette a ciszternás részeket, így ő abból az állásból jobban hallatszott a többieknél, ami etikátlan húzás a karmester és a rendező részéről!  Lukács eleve erős drámai egyéniség, és remek jellemformáló színész, tulajdonképpen az egyetlen nagy hatású figura az egész rendezésben.


7375 Klára 2020-09-24 11:05:51 [Válasz erre: 7374 takatsa 2020-09-24 10:36:50]

De ha valaki mégis kedvet kapna, ha mástól nem, hát az ingyenjegy soha vissza nem térő lehetőségétől?

Egyébként nagyon optimista vagy: Ahányszor már előfordult, hogy egy kissé kétesre sikerült produkciót megismételtek, még jelen esetben is sor kerülhet rá!


7374 takatsa 2020-09-24 10:36:50 [Válasz erre: 7371 Klára 2020-09-24 09:18:03]

Az biztos, hogy ppp kritikája sokkal visszafogottabb volt, mint amit megszoktunk tőle, de azért nagyon távol állt a szerecsenmosdatástól. Mert a véleménye ugyanúgy lesújtó volt, mint Zétáé, vagy bármelyikünké a fórumban, akik látták az előadást. Hogy Gösh alulmúlhatatlan produkciójáról nem írt hosszú sorokat, ez érthető, mi már ezt megtettük. És, hogy nem Gösh az igazi felelős, ezt is helyesen írja. Hogy szinte egyetlen pozitívumként Lukács Gyöngyinek a zárójelenet alatti drámai nézését emeli ki, ez is minősíti az egész előadást. Örülök, hogy kiemelte Jürgen Sacher alkalmatlanságát is erre a szerepre, bár én Bándit sem szívesen hallgattam volna. Abban pedig teljesen igaza van, hogy Rálik ezerszer jobb Salome lett volna. Rálik a német operákban kiváló, emlékezzünk csak az Árnyéknélküli asszonyban, vagy a Walkürben nyújtott alakítására. 

Akik ppp kritikájától kedvet kaptak a Salome megnézésére ebben a szereposztásban, azoknak ingyenjegyet biztosítok (reménykedve abban, hogy az iszonyatos kudarcból tanulva, az operaház vezetősége soha, de soha többet nem tűzi műsorra a Salomét ebben a szereposztásban.)


7373 macskás 2020-09-24 09:58:59

7373


7372 Kati 2020-09-24 09:46:16 [Válasz erre: 7369 telramund 2020-09-23 21:26:52]

Én is megnézném, az biztos. A két kritika kifejezetten kíváncsivá tett.


7371 Klára 2020-09-24 09:18:03 [Válasz erre: 7370 lujza 2020-09-24 02:16:28]

Eredetileg arról volt szó, hogy a második előadást felveszik és majd valamikor sugározzák. Remélhetőleg nem éjszakai adásban!

A második kritika szerintem kissé szerecsenmosdatás ízű! Hogy a régi, bevált produkciókat miért cserélik le, ez igen jó kérdés!


7370 lujza 2020-09-24 02:16:28 [Válasz erre: 7369 telramund 2020-09-23 21:26:52]

Pedig elhiheted, hogy egy nagy tévedés volt ez a Salome! Bár én nem is láttam végig, mert menekülőre fogtam, de ahhoz eleget láttam és hallottam, hogy ezt megállapíthassam. Szerintem azért is írnak már másodszor róla, mert sajnos nincs más előadás, és ki tudja mikor lesz? Én ráadásul az írás végével még inkább egyetértenék: miért kellett egy jó produkciót lecserélni egy gyengébbre?

Egyébként a földszinten hátul volt egy kamera, az előadást rögzítették. Sőt, ki tudja, hogy nézők nélkül nem vették-e föl mégis valamikor?


7369 telramund 2020-09-23 21:26:52

Nem lehetett olyan rossz ez  a Salome előadás,ha két jó hosszú ktritikai is csámcsog rajta.Az első még érthető.Új produkció,a második a szokásos célból született,érezhető,hogy célja van ugyan de célba nem ér.minden erőlködése ellenéreKár,hogy a tv nem vette fel,biztos belenéznék,hogy mi istörtént ezen az estén .


7368 telramund 2020-09-23 14:19:58 [Válasz erre: 7367 Edmond Dantes 2020-09-22 19:48:48]

Tavaly én is örömmel vettem meg a méregdárga  könyvet,amely reményeim szerinrt  a játékok törénetét meséli el ,korabeli képekkel illusztrálva . Na messsze nem erről van szó és ,egy nagy csalódása volt az egész .Gyakorlatilag az utoldó pár évtizedet fogalalta magába mind a szöveg ,mind a képanyag.Átlapoztam azóta sem volt a kezemben!


7367 Edmond Dantes 2020-09-22 19:48:48

Par honapja en is orommel forgattam Szekely Gyorgy Salzburg-konyvet. Valosagos enciklopediaja nagy -es kevesbe sikerult- produkcioknak, nagy -es kisebb szamban kevesbe nagy- eloadoknak, alkotoknak, sok fotoval. Csak "nyomokban" = parszor volt szerencsem ott lenni 1-1 eloadason, nagy felhajtasra, pucc- es/vagy smukkparadera nem emlekszem. Kocsik nem hajthatnak be a "box-utcaba", de az automarkak szerintem nem okvetlenul jelzik a kozonseg, meg kevesbe a produkciok szinvonalat. Ezen az alapon igazi "muveszi" szinvonalert a monte-carloi kaszinoba kell(ene) menni. Na oda aztan mar delutan zudulnak a RR-ok, Bentley-k es Ferrarik ... es nem am kevert parkolasi rendben: RR/Bentley-parkolo balfele, Ferrarik jobbra. Vagy forditva. Legalabbis, amikor arra jartam. Mondom: jartam, sajnos gyalogszerrel.


7366 lujza 2020-09-18 02:23:30

Kedves Zéta, már megint csak egyet tudok érteni veled! És megnyugtattál, hogy semmit se vesztettem azzal, hogy hazamentem.


7365 -zéta- 2020-08-14 13:32:16

Azért a mai nap (aug.14) is megérne egy misét...;-)

született:
1901 • Franz Konwitschny, karmester († 1962)
1924 • Georges Pretre, karmester († 2017)
1951 • Kovács János, karmester
elhunyt:
1981 • Karl Böhm, karmester (sz. 1894)
1996 • Sergiu Celibidache, karmester (sz. 1912)


7364 lujza 2020-08-09 22:39:42 [Válasz erre: 7363 Heiner Lajos 2020-08-09 08:53:02]

Létezik olyan statisztika, hogy egyes hónapokban (pl. júliusban) magasabb a születések száma?


7363 Heiner Lajos 2020-08-09 08:53:02

A nagy nyári "felfutásból" számolj vissza kilenc hónapot, és eljutsz a legsötétebb, leghidegebb téli hónapokhoz. A tizenkilencedik-huszadik század fordulójakor nemhogy televízió nem létezett még, de nagyon sok helyen villanyvilágítás sem. Az embreknek csak el kellett foglalniuk magukat valahogy ...-)


7362 lujza 2020-08-09 01:14:07

Kedves Zéta, ezen a júliuson már én is tűnődtem korábban. De, hogy legyen még munkád, itt vannak a karmesterek is. Ma például ketten is születtek. :))


7361 ladislav kozlok 2020-07-04 21:59:07 [Válasz erre: 7358 Edmond Dantes 2020-07-04 21:48:24]

Nézd meg, vagy halgasd meg a muncheni  Vespres... aljasság  a kobon, mit muveltek Verdi  zenéjébol, ép balett - rock-ra ... 


7360 Speranza 2020-07-04 21:56:52 [Válasz erre: 7358 Edmond Dantes 2020-07-04 21:48:24]

Pedig a Vesprihez hozzátartozik a balettzene, az általam ismert felvételek többségén szerepel is (így Muti Scalás videofelvételén, illetve 1978-as firenzei felvételén is, vagy az RCA teljes stúdiólemezén). Az igaz, hogy az élő előadásokból gyakran khúzzák, akárcsak az Otello, a Trubadúr vagy Don Carlos balettzenéit, melyek kimondttan a párizsi köznöségnek tett engedményként készültek, utólagos betoldásként. A Macbeth balettzenéje "határeset", mert annak eredetileg is van egy rövidebb balettje, de a hosszabb verziót is gyakran beleteszik a felvételeken és előadásokon.


7359 Speranza 2020-07-04 21:56:50 [Válasz erre: 7358 Edmond Dantes 2020-07-04 21:48:24]

7358 Edmond Dantes 2020-07-04 21:48:24

A Szicíliai vecsernye balettzenéjéről tudomásom sem volt, amíg egy hónappal ezelőtt -dni- fel nem adta a Kimernyában. Nagyon Verdis zene volt, először a nyitányai között kerestem, szerencsére Muti összerakott egy lemezt Verdi-nyitányokból. -kórusokból és -balettzenékből és ezen keresztül találtam meg a Vespri-balettzenét. Apró csel volt, hogy -júniusban- az "Ősz"-tétel volt a feladvány :-) Azért érdekes, hogyan tud egyazon -számomra ismeretlen- karmester hitelesen elvezényelni (ráadásul hegedül is a Vivaldiban) két ennyire másfajta zenét.


7357 ladislav kozlok 2020-06-02 19:56:33 [Válasz erre: 7356 Héterő 2020-06-01 23:06:28]

Kérlek, magyarázd meg nekem privátban , mert nem egészen értem.


7356 Héterő 2020-06-01 23:06:28 [Válasz erre: 7355 daunerni 2020-06-01 19:45:53]

Az már igaz: ha a lyukkal van baj, mert nem ott van, ahol lennie kellene, akkor nem úgy használtatik, amint szokásos. Gyakorta szóba kerül manapság.


7355 daunerni 2020-06-01 19:45:53 [Válasz erre: 7353 gezakadocsa 2020-05-01 17:00:39]

Nagy kincsem volt, orosz kiadású hanglemezen a Goldberg variációk, természetesen Glenn Gould-dal (a korai változat.)

Sajnos alig-alig volt hallgatható, mert egyszerűen nem a közepén volt a lyuk. Szóval maga a lemez nyávogott. :-)


7354 márta 2020-06-01 19:12:43

Heiner Lajos kitűnő Berlioz-írásának elolvasása után, volt szíves részleteket mutatni nekem a DVD felvételből. Teljesen egyetértek elragadtatott véleményével, gyönyörű alkotás, nagyszerű muzsikálás! Jó, hogy fölhívta rá a figyelmünket.

A magam szakmája szemszögéből csak annyit szeretnék hozzátenni elemzéséhez: a filmfelvétel képileg is remek! Nagynehezen megtaláltam a tokon a rendező nevét: Sébastien Glas.

Izgalmasan világítja a hanyszereseket és a kórust is, a fények élesek. A vágás lendületes, de egyáltalán nem kapkodóan klipszerű. A rendező láthatóan jól ismeri a művet, tudja, mit kell mutatni, de néha nem csak mechanikusan követi a kottát, de üzen is, hogy ő mit tart lényegesnek. Az operatőrök is kiválóak. Szóval a film hangulata és színvonala teljesen méltó a muzsikáláshoz.


7353 gezakadocsa 2020-05-01 17:00:39

Héterő társunk megjegyzéseivel nem akarok, s a műszaki dolgokban nem is tudnék vitatkozni, csak arra tekintettel, hogy ismét terjedőben van a bakelit lemez, figyelmeztetés gyanánt írom le, hogy nekünk utoljára japán gyártmányú, direkt meghajtású, stroboszkópos lemezjátszónk volt, s bizonyos lemezek azon is nyávogtak, a stroboszkóp beállítása után is, vagyis talán nem a motor volt gyönge. Én arra emlékszem, hogy sok akkor új, nyilván nyugaton is tömegesen gyártott műanyag lemez már szemmel láthatóan sem volt teljesen egyenes (vízszintes, kellően merev), s a lejátszón hullámzott forgás közben, s ez okozta sokszor a nyávogást. A ma újonnan préselt ilyen lemezek már egyenesek (legalábbis amin föl van tüntetve talán az, hogy 180 g), de az áruk többszöröse egy CD-nek. Az én legidősebb fiam -CD-gyűjtemény után- ezekre kapott rá pár éve, s én (is) vadásztam össze neki már egy csomó LP-t,  zömében használtan, de olykor újakat is. Ő nem is használ mosót, hanem valami spéci kendővel törli le a lemezeket időnként. 


7352 Héterő 2020-05-01 14:04:18

Hosszú - nem hosszú bejegyzések? A Bruckner-téma (ezideig már három!) elemzését szinte habzsolja az ember!

A személyes élményekkel dúsított cikk és a hasonlóan magvas hozzászólások a szerző iránti nagy elkötelezettséget bizonyítják, és a "ki-a-fene-ez-a Bruckner, még egy operát sem írt..." -szemléletű olvasónak beindítják a fantáziáját: "...lemaradtam valamiről?"

Élmény volt mindezt olvasni!

Kis megjegyzést fűznék hozzá gezakadocsa technikai vonatkozású kérdéséhez: "ki nem emlékszik arra, hogy az LP-k sokszor „nyávogtak”, főleg, ha lemezmosót használt az ember" -megállapítás műszaki szempontból picit biceg: a lemezjátszó nyávog és nem a lemez! A lemezmosó kedvezőtlen hatása is arra mutat, hogy a készülék motorja már nem áll hivatása csúcsán. Meg kell védenem a múlt (már-már elfeledett) zseniális hangrögzítési módszereit.

Kíváncsi lennék, hogy a (régen kihalt) videomagnók HiFi-hangrögzítő lehetőségét használta-e valaha valaki hangfelvételre? Hiszen a széles videoszalag a forgó fejdobbal kiváló, közel veszteség- és torzításmentes rögzítést tett lehetővé!

A CD-szabvány: 44,1 kHz, 16 bit, illetve a DVD-szabvány: 48 kHz, 16 bit - nem alkalmas vájtfülűeket kielégítő hangminőségre.
A Blu-ray: 48 kHz, 24 bit már füllel ordítóan hallható jelentős ugrás a korábbiakhoz képest.

Az analóg hangzás híveit azonban tesztelném szívesen, vajon meg tudják-e különböztetni a 96 kHz, 32 bit -es digitális felvételtől az analógot.
Már terjedőben a 192 kHz-es mintavételi frekvencia is...

És nincs másolási veszteség, és nincs nyávogás. :-)


7351 -zéta- 2020-05-01 11:20:44 [Válasz erre: 7349 gezakadocsa 2020-04-30 22:29:44]

Az ilyen bejegyzésekért szeretem én kinyitni a Momust...;-)

Kicsit én is hosszabb leszek.

Sok évvel ezelőtt (90-es évek eleje-közepe lehetett) elindultam kocsival a Balatonra és jó szokás szerint bekapcsoltam a Bartók Rádiót, ahonnan egy fantasztikus zene szólt. Egyből levettem, hogy én ezt a darabot nem ismerem, de Bruckner-gyanús (addigra volt ugyan néhány fekete lemezem tőle, de hűvös távolságtartással viseltettünk egymás iránt, bár voltak kivételek, majd később arra is visszatérek). Viszont ez a muzsika elképesztően megragadott. Még arra is emlékszem, hogy - mivel tudtam, hogy Székesfehérvár után megszűnik a Bartók Rádió vétele és csak valahol Balatonfüred környékén fogom tudni legközelebb befogni - Székesfehérvár mellett félreálltam és egy parkolóban hallgattam végig a cseppet sem rövid felvételt, mert nem tudtam abbahagyni...

Az f-moll mise volt és Cebilidache vezényelte a münchenieket. Azóta mind a mű, mind a karmester elsőrangú kedvenc lett.

De ott voltam még régebben Eugen Jochum utolsó budapesti koncertjén, ahol a Bambergieket vezényelte. És akkor hallottam először Brucknert élőben, a VII. szimfóniát (azért nem rossz ezzel a művel így megismerkedni, de erre csak utólag jöttem rá). A koncert megvilágította, hogy Brucknert hogyan szabad megközelíteni és interpretálni. (Egyébként ott volt ezen a koncerten az említett Heiner Kolléga is, akivel csak jó másfél-két évtizeddel később ismerkedtünk össze és erre egy sör mellett az előadás hangsúlyos, ám nem zenei incidense felidézésével jöttünk rá - lásd még: a fekete macska.)

Szóval Jochum kapcsán szerettem meg Brucknert, de sokáig nem jutottam ennél tovább, mert más élő tapasztalatok a Brucknert amúgy is gyéren csepegtető hazai kínálatban nem erősítették ezt meg és az akkor idehaza kapható lemezek sem feltétlenül a legjobb oldaláról mutatták meg ezt a későromantikus mestert. 

Egyértelműen Jochum kedvéért mentem el egyébként erre a koncertre. (Első nyugati utamra azzal a szent elhatározással utaztam, hogy feltétlenül hozok egy komplett Trisztán és Izoldát, amihez még jó rózsavölgyis kapcsolattal sem tudtam itthon hozzájutni. Amikor - rutinos ismerősök javaslata alapján - a bécsi Opera aluljáró nagy lemezboltjában megkerestem a "Trisztán-polcot", azon 18 teljes felvétel között választhattam. Órákat töltöttem ott a bőség zavarában, végül is kínos döntésképtelenségemet áthidalva az egyetlen objektív szempont alapján választottam, megvettem a legolcsóbat, 299 schillingért az 1953-as bayreuth-i előadást Jochummal, Varnayval, Vinay-vel - és milyen jól döntöttem, ma is ott vannak a képzeletbeli dobogómon.)

Ezután következett az a bizonyos második Bruckner-élmény a székesfehérvári parkolóban, a közvetítés végén derült ki a mű és az előadók.

Azért kellett mindezt olyan hosszú lére eresztve elmondani, hogy vannak olyan szituációk a zenebarát életében, amelyek segítenek megnyitni (vagy rossz esetben elzárni) olyan interpretációs csatornákat bizonyos művek és komponisták irányában. Nekem Cebilidache terjengőssége határozottan bejön Brucknernél, akkor is ha jóval takarékosabb Jochum is nagy kedvenc. Nem ütik egymást, jöttem erre rá alig pár évvel ezelőtt.

S ha már említetted Herbert Blomstedtet, még egy emlék: 1995-ben a Kongresszusi Központban vendégszerepelt a San Francisco-i Filharmonikusokkal, s kijött egy idős bácsi, akinek a vezénylésében nem volt két egymással rímelő mozdulat, mondhatni aritmikusan hadonászott. Igen ám: a zenekar szólt, mint az álom, emlékeim szerint a Zaratustra és egy Brahms-szimfónia volt műsoron. Azon a koncerten meg azt tanultam meg, hogy nem szabad foglalkozni azzal hogy mit látunk egy dirigens tevékenységéből, egyedüli mérce az, hogy mit hallunk...


7350 gezakadocsa 2020-04-30 22:46:05

Bocsánat, egy rövid javítás: az előző hozzászólás utolsó előtti bekezdésében természetesen nem a Tátrai v4-t fedeztük föl a Concerto Bp. zkr. soraiban, hanem Konrád Györgyöt.


7349 gezakadocsa 2020-04-30 22:29:44

Daunerni Bruckner-cikkéhöz szeretnék hozzászólni, miután jobb híján privát tettem neki néhány észrevételt, s ő azt válaszolta, hogy itt tegyem akár kibővítve közzé.

„Hálából” –mint rövidesen kiderül- azt fogom részletezni, hogy több dologban nem értek egyet vele. Nagyon egyetértek viszont azzal, amit a kritikák természetéről, lehetőségeiről, szubjektivitásáról, a kedvencekről és arról ír, hogy nem mindegy, hogy éppen mikor, hol, mit és mennyit hallgat az ember.

Kezdem azzal, hogy magam (aki csak közönséges zeneszerető és hallgató vagyok) igen régen szeretem Brucknert. Az viszont nagyon meglepett, amit nem is értek egészen, hogy hogy fér össze a Buddha-módra való vezénylés azzal, hogy Celibidache a ”követ” nézve föltárja Brucknert, míg Karajan csak magára figyel. (A cikket én úgy tudtam csak értelmezni, hogy Buddha számára magán kívül megszűnt minden, hiszen közömbösek a külső körülmények, stb.) Na mármost egy karmesternek a zkr. és a minden előadóművész szerint alapvető szerepet játszó közönség is külső körülmény, amit befolyásolnia kell, s lehetőleg úgy, hogy az előadandó mű szerzőjének céljait szolgálja, a szerző szándékainak  megfeleljen.

Ha valaki csak magára figyel, ez lehetetlen. (Leszámítva az ősi viccet, miszerint a Bécsi Filh. egyik tagja hgv-re igyekezve ismerőssel találkozik, aki megkérdezi tőle, hogy aznap este a vendég karmester mit fog vezényelni, mire a zkri tag azt válaszolja, hogy azt nem tudom, de mi mindenesetre Beethoven műsoron lévő műveit fogjuk játszani.)

Elvi alapon sem tartom elfogadhatónak azt, hogy ha valaki úgymond karikírozza az előadott darabot, az segíti az előzőekben írt művészi célokat. (A sokat emlegetett művészi alázatról nem is beszélve.) Még kevésbé jöhet ez szóba olyan szerzőnél, mint Bruckner, aki kétségtelenül zömében terjedelmes zeneműveket írt. Az csak hab a tortán, hogy ő nem buddhista, hanem mélyen hívő és gyakorló katolikus volt.

Magam a youtube és a Berlini Filh. honlapja segítségével több Celibidache-fölvételbe belehallgattam, direkt kíváncsiságból, híresekbe, Brucknerbe és más általam ismert művekbe is, de komoly csalódást okozott. Nem kaptam meg bennük a nagy fokozásokat és az érzelmi tartalmat sem. Berlinbe 1954 után 1992-ben tért vissza, s az egyetlen műsorszáma a filh. élén Bruckner VII. szimfóniája volt, ami talán a legnépszerűbb. A zkr. honlapján (Digital Concert Hall) visszahallgatható, bár nekem már lejárt a vírusos helyzetben kapott 30 napos ingyenes lehetőségem, így csak rövid részletet tudok ismét föleleveníteni, de az pont a 3. tételből van, ami inkább altató nála, mint scherzo, összességében pedig az átlagosan kb. 65 perces darab itt 95 perc, ha ebben biztosan benne is van a rövid bevezető rész és a végén párperces ováció. (Érdekes különben, hogy nem a Filh. nagytermében, hanem a Schauspielhausban volt a hgv. Utóbbi nézőtere csaknem annyival kisebb, mint pl. az országos átlagnál jóval nagyobb Szegedi Nemzeti Színház teljes befogadóképessége.) Hozzáteszem, hogy nekem is van olyan kedvenc fölvételem, ahol a szokásosnál lassabbak a tempók, de ez nem fullad unalomba, monotóniába vagy érdektelenségbe. (Pl. Karl Böhm utolsó fölvétele Beethoven IX. szimfóniájáról a bécsiekkel, de Klemperer, Furtwängler vagy éppen Fricsay F. több előadása is fölhozható lenne.)

Karajan pedig szerintem nemcsak magára figyel. Az előzőekben írtak alapján ezt sikerrel meg sem tehette, de nyilvánvaló az is, hogy a jó produkció alapja a próba, az előadók hozzáállása, fölkészültsége, összeszokottsága, s az alkalom esetleges plusz ösztönző hatása – szerencsés esetben ezek együttese. Ebből pedig egy videó fölvételen vajmi kevés látszik a karmester arcát nézve, márpedig én is jobban szeretem Karajan fölvételeit hallgatni, mint az ő videóit nézni, pedig nagyon sok remek snitt van bennük a szólistákról és a zkr. egyes részeiről is, a hangminőség ált. kiváló és zeneileg is igen jók rendszerint, csak legtöbbet őt mutatják, s az ő vezénylési stílusa éppen nem látványos, sőt sokszor irritáló ez a képi világ és beállítás. (Ha zenét nézek, a hgv-re képzelem magam, ahol ugye ált. a karmestert hátulról látja az ember.) Mindazonáltal nekem megvan dvd-n Karajannal a IX. szimf. 1985-ös hgv.fölvétele (Berlini Filh.), ahol egyébként a 2. tételt a Daunerni által hivatkozott bécsi előadásánál is pár másodperccel gyorsabban játszották. (A dvd-n rajta van még a VIII.szimf. utolsó, bécsi, közönség nélkül fölvett előadása is, amit a DG CD-n is kiadott /Bécsi Filh./)

Még érdekesebb viszont, hogy Furtwängler 1944. októberi berlini élő fölvételén ez a tétel alig több 9 percnél, pedig ő nem a gyorsaságáról ismert. (Ide nem értve néhány általában darab végi fölgyorsulását, de az is csak egyes előadásokon.) Ez a F. féle fölv. egyébként megjelent a Praga nevű (nem cseh), különleges élő hgv-k kiadására specializálódott cég kiváló minőségű CD-jén, ahol mellette rajta van még a VII. szimf. 2. tétele, mégpedig az, amit Daunerni említ, mint a háború végén N.o-ban játszottat. (1942. áprilisi hgv. fölvétele, s csak a 2. tétel maradt meg belőle.)

Hogy kinek milyen lemezgyűjteménye van, az szerintem elsősorban a gyűjtés idejétől és az illető körülményeitől függ. Magam a 70-es évek elején kezdtem gyűjteni (addig semmilyen lemezjátszónk sem volt, hifit megközelítő pedig csak 80 körül lett). Akkoriban az átl. LP 60-70 Ft-ba került (a Supraphon nyugati licensz kiadásai 90, esetleg 120 Ft-ba, ellenben 1 kg kenyér 3,60, majd 5,40 volt), a szovjet Melódia csak 50, novemberenként pedig csak 40, de emlékszem egy szegedi akcióra, amikor bizonyos új Melódia lemezeket 15,-Ft-ért lehetett kapni. A Melódiának pedig sok zeneileg kiváló fölvétele volt, részint a háború végén Németországból „hazavitt” fölvételek, részint pedig a befutott szovjet szólisták nyugati fölvételeinek másolatai. (A préselés minőségéről és a lemezek kiállításáról ne beszéljünk.) A keletnémet Eterna is kiadott sok eredetileg nyugati fölvételt, többek között a Daunerni által helyesen említett nagyszerű drezdai Staatskapellével és a lipcsei Gewandh. zkr-ral, de ott is föltűnő volt a különbség az eredeti és a licenszkiadás minősége között, s az a szovjetnél drágább is volt. Ehhöz képest az eredeti nyugati lemezek darabja 250,-Ft volt, viszont egy időben a Philips (olykor Fontana címkével) csak 150. Magam így vettem néhány 150-es lemezt Eugen (egyik testvére is karmester volt) Jochummal, emlékszem, Mozart késői szimfóniáit vez. a Concertgebouw élén – remekül. Én azóta nemcsak ismerem, de becsülöm is őt.

Elég korán átváltottam a CD-re (ki nem emlékszik arra, hogy az LP-k sokszor „nyávogtak”, főleg, ha lemezmosót használt az ember), s az összes LP-t el is adtam. Eleinte digitális fölvételek beszerzésére törekedtem, de utóbb rájöttem arra, hogy ez egyáltalán nem helyes, s igen sok régi analóg, akár mono fölv. van, ami fölveszi a  versenyt, ma már a  hangminősége is egész  jó, zeneileg pedig sokkal jobb. (Furtwängler az egyik legjobb példája ennek.) A CD-nél már a két világ közti árkülönbség jelentősen csökkent, csak a beszerzési lehetőségek voltak sokáig korlátozottak, viszont nyugaton hamar megjelentek olcsó sorozatok is, s alkalmi vételek is mindig adódtak. Sokszor rádióhallgatás alapján vadásztam fölvételeket, ami pedig olykor igen messze volt a hifitől, utóbb pedig sok olyan fölvételt szereztem meg CD-n, ami LP-n megvolt és tetszett. Érdekes viszont, hogy voltak olyanok, amik évekkel később már közel sem tetszettek annyira (ez már az LP időszakra is értendő) – ez is adalék a Daunerni által írtak alátámasztására.

Mindezek alapján nálam a szimfóniák egyikét sem Jochum vezényli, bár régóta ácsingóztam a Daunerni által ismertetett (eredetileg még EMI) albumra. Megjegyzendő, hogy J. fölvette a DG-nek is az összes B. szimf-t, a Berlini Filh. és a Bajor Rádió Zkr. közreműködésével, kiegészítve a Te Deummal és a 3 misével is – ez nagydíjas album lett már LP korában. Ezeken kívül is vannak még B-től fölvételei más zenekarokkal és más cégekkel is. A misék külön is megjelentek kedvezményes kiadásban, nekem az van meg, gyönyörű. A Te Deumot én Karajannal szereztem be. Ő kétszer is fölvette a DG-nél, de van több hgv-fölvétele is ebből. A két stúdió-fölv. nagydíjas lett, az elsőn (ADD) a Berlini, a másodikon (DDD) a Bécsi Filh. játszanak – nekem a 2. van meg és tetszik, de emlékszem Haitink amszterdami Philips-fölvételére is (analóg) 2 LP-n, ami a VII. szimfónia mellett volt, azok se voltak rosszak, bár az én egyik első nagy Bruckner-élményem Solti Gy. bécsi fölvétele volt (Decca, 1966, ma olcsó kiadásban CD-n is van, miután S. fölvette az összeset dig. Chicagoban). H-t is eminens B-vezénylőként tartják számon, de Karl Böhmöt is, aki a bécsiekkel részint a Deccánál, részint a DG-nél vett föl több szimf-t is (párat hallottam vele a rádióban, s a IV. szenzációs, temperamentumos fölvétele meg is van –Decca, 1974). Széll Gy. sem utolsó (ebben sem) – neki a III., VII. és VIII. elérhető, több zenekarral és több céggel is. (Köztük van Salzburgból a drezdai zkr. is.)

Karajan kezdettől sok Brucknert vezényelt (a háború előtt és Londonban is), s sok fölvétele is van. Érdekes, hogy a berliniekkel a DG-nél fölvett sorozata a cég 100 éves jubileumára kiadott azon katalógusában is benne van, ami a 100 legjobb fölvételt tartalmazza, továbbá a Scala alles über Klassik und Jazz c. folyóirat 1999. szept-okt-i számában, ahol annak a kétrészes tanulmánynak a második fele van, amiben a XX. század 10 legjobb (+ egy ráadás) karmesterének tevékenységét ismerteti és jellemzi a szerző, s a második részben mindenkitől 1-2-3 legjobb fölvételt is ajánl, s Karajannál itt is az egyik ez a Bruckner-sorozat. (Egy másiknak a drezdai zkr. a közreműködője, az a Mesterdalnokok; EMI. Velük ugyanott szerepel Carlos Kleibernél a Trisztán, DG.)

Ennek ellenére az ált. kritikai vélemény szerint, ami pedig már K. halála után született, a VII. és VIII. szimf. bécsi, közönség nélküli fölvétele (1988., DDD, Bécsi Filh.,a VII. K. legutolsó lemezfölvétele) a non plus ultra.  J. Stanleynek a klasszikus zenéről írt reprezentatív albumában pl. a VIII. szimf. ezen fölvétele az egyetlen konkrétan ajánlott fölv. Brucknernél. Tényleg nagyon szépek egyébként. (Nekem megvolt a berlini sorozatból a VII., s ma is onnan van a VI., míg a IV. is megvan velük, de az EMI 1970-es fölvételén.)

Brucknerben (is) azonban mindenképpen Furtwängler az egyik, ha nem a fő etalon. (Daunerni vele kapcsolatos cikkénél már késztetést éreztem a hozzászólásra, bizonyos dolgokban ott sem értve egyet vele…) Érdekes módon hozzáférhető fölvétele viszont elég kevés van, de azok zöme élő fölv. Pl. 1944-ben, októberben az említett IX. mellett a bécsiekkel Bécsben a VIII-t adta elő, s az kapható volt (DG). A IV-nek is van egy szenzációs fölvétele a bécsiekkel és vele, egy 1951-es müncheni hgv-ről (Orfeo). A VII. is megvan teljes egészében, egy szintén 1951-es hgv-ről, Rómából, a berliniekkel, kevésbé jó hangminőséggel.

Haitinknak már a dig. korszakból van pl. a III-ról egy nagydíjas szép bécsi fölvétele (Philips). Nem maradhat ki a sorból Günter Wand, aki gyakorlatilag Bruckner-fölvételeivel futott be, meglehetősen öregen, s utána már Schubert- és Beethoven-sorozatai is –méltán- nagy sikert arattak. (RCA ill. deutsche harmonia mundi címkével jelent meg első sorozata a kölni rádió zkr-val, ezek ma olcsóbban is kaphatók, majd más zenekarokkal is, már dig. több szimf., élő fölvételek, RCA.)

Ma persze már majdnem mindenki előadja és föl is veszi Bruckner sok szimfóniáját.

Kevesen teszik ezt meg azonban az ún. „OO” és „O” szimfóniájával (az említett nagyágyúk sorozataiban sincs benne egyik sem) – nálam az elsőt a Brucknerben nagyon elismert Georg Tintner vez. (Skót Nemz. Zkr., DDD, Naxos), a másodikat Chailly (Decca, DDD, RSO Berlin), még egy-egy rövidebb darab is van mellettük.

Bruckner eredetileg orgonista volt, ehhöz képest nem sok orgonaművet írt, de azokból is van fölv., ha nem is sok. (Egy teljes egy CD-n a Novalisnál, Erwin Horttal.) Ismert még a vonósötöse is, amit pl. a kieg. Melos v4 is fölvett.

Zéta hívta föl a figyelmemet arra, hogy a momus-nál elérhető az, hogy hol mit lehet a vírusos időszakban ingyen nézni és hallgatni. Ebben a Berlini Filh. Digital Concert Hallja is benne van, amit már említettem. Míg a 30 napos ingyenesség nem járt le, nagy élvezettel hallgattam ott sok mindent, köztük a mai legöregebb nagy öreget, Herbert Blomstedtet is, aki 2011-2020. között négyszer is vezényelte Berlinben a filh-kat Brucknerrel (is), s mindannyiszor roppant érdekesen, szemléletesen, élénken és szimpatikusan beszélt a szünetben leforgatott 15-20 perces ott szokásos műsorrészben az egyes B-művekről (a IX. is köztük van), ami többek között a művek megértését is elősegíti – s amik szinkronban is voltak az ő igen szerény, eszköztelen, de érzékeny, nagy sikert arató vezényléseivel.

Nekünk minden igyekezetünk ellenére elég ritkán jutott lehetőségünk „ínyenc” hgv –re eljutni, de azok közül kettő is Brucknerhöz kapcsolódik: 1986-ban a Prágai Tavaszon a VII. szimfóniát hallottuk, az Orchestre de Paris és Barenboim előadásában, míg 1991-ben föl tudtunk menni a Berlini Filh. két bp-i hgv-re is, ahol a 2. napon az V. szimf. volt. (Itt is Barenboim vez.)

Utolsó élő Bruckner-élményemet pedig a momus-nak köszönhetem, mert amikor legutóbb kisorsoltak, akkor abból –tavaly tavasszal- egy olyan hgv-t választottam, amit a Müpában a Nemz. Filh. (Hamar Zs. vez.) adtak, s a második félidőben a IV. szimf. volt. (Feleségem a pár nappal előtte váratlanul előállott itthoni helyzet miatt nem tudott velem jönni, de elhívtam egyik bp-i unokatestvéremet, s ő is azt állapította meg, hogy azért Brucknerben is volt temperamentum.) Itt is azt szűrtem le, hogy miként egy sor remekműnél, ennél is igaz az, hogy ha már tisztességesen előadják a művet, érdemes meghallgatni, sőt, hiszen élőben az igazi.

Szabadjon még arra kitérnem, hogy kb. 20 éve eljutottam egy ausztriai párnapos rendezvényre, aminek a helyszíne 20-30 km-re délre volt Bruckner szülőföldjétől és kezdeti működési helyétől. Elragadtatással néztem a szálláshelyem erkélyéről a csodálatos osztrák tájat, ahol nagy távlatok, nagy hegyek de mezők is, s minden rész gondosan megművelve, minden  tiszta, élő és egymással összhangban van, s akkor Bruckner jutott az eszembe, hogy talán innen meríthette ihletét monumentális műveihöz. (Vállalom, ha valakinek emiatt eszébe jut Örkény Macskajátékok c. darabjának az a része, ahol a kiérdemesült énekes kigúnyolja a két rivális nő zeneértelmezését Wagner kapcsán – anyagtalanság, stb., nagyon szellemes.)

Az pedig, hogy nincs meg több Bruckner-darab többféle fölvételen, részint annak a következménye, amit írtam, részint pedig annak, hogy őt tényleg nem lehet mellékesen hallgatni, időigényes is, s mi gyerekeink mellett sokáig még helyi hangversenyre se igen tudtunk eljutni, de az otthoni hallgatás is leginkább fejhallgatón és késő este vagy kora hajnalban volt lehetséges. Ma már a gyerekek többségében kiröpültek, s nem túl sokat vannak Szegeden, én pedig nemrég nyugdíjas lettem, de azért most is a fejhallgató a gyakoribb – legföljebb ilyen hozzászólásra futja könnyebben…

Befejezésül más: ebben a rovatban vettem észre Heiner Lajos (ő volt gyermekeim kiskorában „Apa szegedi zenebarátja”, amikor –elég sokáig- nem Szegeden laktunk) bejegyzését Konrád Györggyel kapcsolatban. Vele és az általa idézett Meixner Mihállyal (az ő felesége is szegedi volt) is egyetértek, viszont kiegészítem azzal, hogy én hallottam a Tátrai v4-t nem is egyszer élőben, sőt –ismét a momus-sorsolásnak köszönhetően- feleségemmel 2018 végefelé a Zeneakadémián örömmel fedeztük föl a Concerto Bp. zkr. soraiban, ahol egy igen jóhangulatú est második felében Csajkovszkij VI-ját adták elő egész varázslatosan, Keller András vezényletével. Sőt azon az ünnepi hgv-en is ott voltam, amit Szegeden az akkor még „csak” 90 éves Konrád György tiszteletére (és közreműködésével) rendezett Szeged Paganinije, Szecsődi Ferenc.

Elnézést a Bruckner-méretű hozzászólásért, de hogy kerek legyen a kritikával kapcsolatos eszmefuttatás: emlékszem a Tátrai v4 egyik debreceni hangversenyére, ahol észrevettem, hogy az egyik Bartók v4 (ugyebár ezek nem a fülbemászó jellegükről közismertek) előadása közben a helyi napilap zenekritikusa a 2. sorban, papírral és ceruzával a kezében elaludt. Tátrai Vilmos ezt látva játék közben a szemével oda is vágott talán éppen Konrád Györgynek (vagy Banda Edének). Másnap vagy harmadnap természetesen biztos részletes elemző kritika jelent meg az újságban…


7348 takatsa 2020-04-26 10:06:29 [Válasz erre: 7347 lujza 2020-04-26 00:33:38]

A recept nagyon egyszerű:
legyél jó ember.
Kovács Jánosnak ez sikerül
másnak pedig nem...


7347 lujza 2020-04-26 00:33:38

Legszívesebben földig hajolnék Kovács János karnagy úr emberi nagysága előtt! Ha minden karmester így tudna emberileg a muzsikusaihoz hozzáállni, talán sokkal több csodaszép koncertet hallhatnánk!


7346 Edmond Dantes 2020-04-17 09:45:38 [Válasz erre: 7345 -zéta- 2020-04-17 09:11:37]

Haaat ... ha a Don Carlosban a takarekossag es a nivos kiseres a lenyeg, akkor jo lehetett (kottahu tempokkal tenyleg nem lehetett gond), de pl.a minapi MET-streames Don Carlosban Tony Pappanoval nem ezt tapasztaltam. Ahogy a nota mondja:  mindenki maskepp csinalja ;-) mindenesetre a maestro azota nemigen szelesitette romantikus operarepertoarjat..

PS Nyesztyerenko hangi fenykoraban, abban a bizonyos masik, Obrazcovas Don Carlosban is tuljatszotta a szerepet, eleg tiszta emlekem szerint sokat hadonaszott, futkosott..zeneileg elsorangu volt.


7345 -zéta- 2020-04-17 09:11:37 [Válasz erre: 7344 Edmond Dantes 2020-04-17 08:58:40]

Az a bizonyos Don Carlos...


7344 Edmond Dantes 2020-04-17 08:58:40

Vashegyi Gyorgy zenei terrenuma az un. "regi" zene. Mint elhangzik, 21 eves koraban is az volt -magam is lattam a riportban nem nevesitett Gluck-Orfeuszt a mai Ujszinhazban- es azota is az. Nem allitanam klasszikus "mindenevo" zenekar elere es a helyeben nem is palyaznek ilyen posztra. Nem lattam vele a Don Carlost, de ugy kepzelem, jo esetben felejtheto produkcio lehetett, ha eppenseggel nem merenylet Verdi ellen, kozremukodok ellen, kozonseg ellen es foleg Vashegyi Gyorgy = maga ellen ... ahogy Mozart operai sem az o vilaga, ha vezenyel is Mozartokat. Maradjon meg sajat komfortzonajaban: klasszikus oratoriumok mint az altala (mellesleg altalam is) nagyrabecsult Rilling professzor es vezenyeljen "regi" operakat max. a Gluck-Haydn "voros vonalig" vagy inkabb meg korabbiakat. Szabad vegyertekeit remelhetoleg hasznosan es most elhunyt elodjevel szemben elfogulatlanabbul, higgadtan lekotik MMA-elnoki teendoi, bar par honapja eros kiserlet tortent az ellenzekinek nem mondhato MMA kiuresitesere is. Regi "szep" (?) idok, amikor meg MMA szamitott kormanykozeli kifizetohelynek (a Szechenyi Muveszeti Akademia es NKA elleneben) ... aztan feltuntek a hataron tulrol atroppent ifjutorokok ertsd: ifju erdelyiek-partiumiak es a mar nem annyira ifju karpataljai geniusz ... szoval van mit orizni es vedeni Vashegyi maestronak a rabizott felsegteruleten.


7343 Heiner Lajos 2020-04-13 19:03:45

Nagy-nagy örömmel olvastam -zéta- interjúját Konrád Györggyel. Sajnos, a Tátrai-kvartettet sosem hallottam élőben, és Tátrai kamarazenekarát is csak egyszer. De sosem felejtem el néhai atyai barátom, Meixner Mihály szavait: Hallottál valaha is egy rossz tempót,  stílustalan megoldást Tátraiéktól?


7342 -zéta- 2020-04-03 10:29:42 [Válasz erre: 7341 Edmond Dantes 2020-04-03 08:54:43]

Sajnos, Peskó hazai tevékenységének értékelésében máris elkezdődött a történelemhamisítás. Az egyik a pesti operai fő-zeneigazgatói pályázat, a másik a pécsi távozás... És még a nekrológok sem mind mentesek ettől... 


7341 Edmond Dantes 2020-04-03 08:54:43

Elszomoritott Pesko Zoltan tavozasa es megerintett -zeta- bucsuztato-bucsuzo irasa. Ahogyan az is elszomorito volt, ahogyan a cikkben emlitett utolso magyarorszagi allasabol tavozni kenyszerult, kenyszeritettek, kijatszottak vagy ahogy a cikk idezi ot magat: atvertek. Ki is? Kik is? Miert is? Kekszakallut idezve: "most mar mindegy"... Nyugodjek bekeben!


7340 lujza 2020-04-01 01:48:31

Bölcs és okos asszony a Művésznő, szívből gratulálok neki, és az interjúhoz is!


7339 ladislav kozlok 2020-03-31 07:36:14

Milyén szép foto Kolonits Muvész norol, szíve - lelke ott van az arcán.


7338 ladislav kozlok 2020-03-31 07:36:13

Milyén szép foto Kolonits Muvész norol, szíve - lelke ott van az arcán.


7337 eszbe 2020-03-27 15:55:42

Keresztes Zoliról már rég hallottam hírt, sosem gondoltam volna, hogy épp egy László Boldizsár-interjú és egy világjárvány kapcsán fog megtörténni.


7336 ladislav kozlok 2020-03-26 09:52:14

Dvorský igazgatosága idejében Kolonits Klára is énekelt Pozsonyban - Violettákat. 


7334 Edmond Dantes 2020-03-10 09:25:18 [Válasz erre: 7332 IVA 2020-03-09 22:42:09]

Így igaz. Sőt, Balassa György és Gál György Sándor Operák könyve szerint is, éspedig a XVIII. (!) szd. elején azaz -ha nem is napjainkban, amitől sokan ódzkodnának- nagyjából 80-100 évvel korábban más forrásokhoz képest. Szóval van itt (is) "kavar". Általam autentikusnak gondolt helyeken pl itt és itt viszont ez áll:  L'azione è in un villaggio nel paese dei Baschi". Talán nem tudta mindenki, én sem. És ma már egész Olaszország (nem Baszkföld) "chiuso".






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.