Bejelentkezés Regisztráció

Vokális művek

Ünnepi vesperások Szent Mihály és Szent Márton napjára / Schola Hungarica

2008-08-11 09:12:00 Kerékgyártó György

\"Polyphonic Polyphonic Vespers for St. Michaels’s and St. Martin’s Days
Schola Hungarica
Conducted by Janka Szendrei and László Dobszay

BMC
BMC CD 128

Az ószövetségi zsoltárok imádkozása a kezdetektől kiemelten fontos volt a keresztény egyház életében. Kevés adat van rá, de kimutatható, hogy már az első századokban rendszeresen imádkoztak zsoltárokat a közösségek reggel és este. Fontos kiemelni, hogy nem csupán a szerzetesi közösségekről van szó, a világiakat is ösztönözte Szent Pál buzdítása: szüntelenül imádkozzatok (1Tessz 5,17).

A 4. századtól, a keresztényüldözések végégétől a közös imaórák nyilvánossá váltak Keleten. Az egyházszervezet hierarchiája ebben a korban még nem volt olyan következetes, mint a későbbi századokban, a liturgikus élet a püspökségeken belül szerveződött, ezért a zsoltárimádkozásból kialakuló zsolozsmázás is a székesegyházakban zajlott.

A zsolozsma lényege a szüntelen ima, Isten folytonos dicsőítése. A középkorban a nyugati szerzetesség atyjának tartott Szent Benedek regulájában meghatározza a napi imaórákat és azok szerkezetét, de ebben meghagyja, ha valakinek nem felel meg az általa jelölt rend, ossza be azt másképp, csupán annyit tanácsol, hogy a 150 zsoltárt hetente imádkozzák végig. A zsolozsma gerincét tehát a zsoltárimádkozás jelenti, amely során a teljes zsoltároskönyvet imádkozzák végig, újra és újra. Ennek módja az évszázadok alatt csiszolódott.

A Schola Hungarica egy különleges 16. századi anyagot dolgozott fel. A zsolozsma egyik legszebb része az esti imádság, a vesperás. 1571-ben egy Anna Hannsen Schuman nevű özvegyasszony 239 többszólamú művet tartalmazó kódexet ajándékozott a pozsonyi Szent Márton társkáptalannak. A művek nagy része – melyeknek csak kevés esetben azonosítható a szerzőjük, többségük ismeretlen alkotó zenéje – a vesperás kiegészítésére szolgál.

A lemez három tematikus részt emel ki ebből a gazdag kódexből: egy Szent Mihály- és egy Szent Márton-napi vesperás dalait, valamint egy Szent Márton tiszteletére bemutatott mise négy részletét. A lemez terjedelme nem volna elegendő arra, hogy a teljes vesperásokat bemutassa, ezért a Szendrei Janka és Dobszay László szerkesztette anyag – természetesen a szerkezet megőrzésével – inkább a vesperások jellegének megismertetésére törekszik. A kor szokásának megfelelően keverik a gregorián és a többszólamú részeket.

A zsolozsma csúcspontját az úgynevezett canticumok adják, amelyek mindig újszövetségi szövegeken alapulnak. A vesperásban ez a Magnificat, vagyis Mária Istent magasztaló éneke, amelyet Lukács evangéliumának tanúsága szerint Erzsébetet látogatva mondott el. Dobszay László közlése szerint a pozsonyi kódexben nagy számú Magnificat-variáció található. A lemezen a Schola Hungarica a Szent Mihály-vesperásban négy verset idéz gregorián dallammal, a Szent Márton-vesperásban pedig a teljes Magnificatot éneklik polifon kidolgozásban. A canticumhoz tartozó antifónákat gregorián és polifon formában is bemutatják.

Hamarosan vége a nyárnak, közeleg Szent Mihály ünnepe, majd Szent Márton emléknapja. Mindkét estén érdemes lesz elővenni ezt a kitűnő lemezt.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.