Bejelentkezés Regisztráció

Vokális művek

Lise Davidsen - Beethoven, Wagner, Verdi és mások művei

2021-06-06 23:04:14 Heiner Lajos

Lise Davidsen - Beethoven, Wagner, Verdi és mások művei Lise Davidsen
London Philharmonic Orchestra
Sir Mark Elder

Decca 485 1507

Pár éve ígéretes tehetség volt, most a világon az egyik legkeresettebb énekesnő. Sosem hallottam énekelni korábban, érdekes koincidencia, hogy amikor e CD – amúgy második árialemeze – ismertetése felmerült, a lemez borítóképével a címoldalán jelent meg a Gramophone áprilisi száma.

Az ezüstkorong hanganyaga meglehetősen heterogén. Az első szám Leonóra áriája a Fidelioból, majd Cherubinin (Medea, „Dei tuoi figli la madre”), a Parasztbecsületen, és két Verdi-árián át jutunk el az utolsó opusig, a Wesendonck-dalokig (a Mottl-féle zenekari változatig).
Ez a program feltehetően a művésznő verzatilitását kívánja reprezentálni.

De lássuk (halljuk) részletesebben. Milyen Davidsen hanganyaga ? – persze ahogy hangfelvételről megítélhető.

Hatalmas a volumen. A hangszépség egyéni ízlés dolga, számomra Verdiben egy kicsit „szőrös”, de csak nagyon kicsit. Egy konkrét példa, a „Pace, pace”.
Technikailag tökéletes. Az ária indítása, pianotól mezzoforten át decrescendoba.

Vagy a misero pane éteri pianissimoja, a záró Maledizione valóban döbbenetes ereje.

Fentiek dacára, nincs a hangban igazi morbidezza. Magyarázat helyett: hallgassák meg az áriát Milanovval (a későbbi, ötvenes években készült lemezét javaslom), és talán érthetővé válik, mire gondolok.

A lemez számomra legnagyszerűbb darabja a Wesendonck-dalok interpretációja. Wagner zenéje nem áll közel hozzám – de ez az opus még sosem hatott rám annyira, mint most.
A zenekari kíséret, a felvétel hangzása elsőrangú. A megszólaló darabok szövege a kísérőfüzetben négy nyelven.
Nagyon szép gesztus a Decca részéről, hogy Mamma Lucia nyúlfarknyi szerepét a veterán Rosalind Plowright énekli.

Davidsen rendkívül intelligens énekesnőnek tűnik, nem csak vokális teljesítménye alapján, hanem tudatos pályaépítése miatt is. Pályáját tíz évre előre tervezi – s ahogy a kísérőfüzetben nyilatkozza, „Egyszer majd igenis szeretném Brünnhildét és Izoldát, de ezeket a szerepeket sokáig szeretném élvezni, és nem akarom a pályámat megrövidíteni azzal, hogy ezeket a valóban súlyos szerepeket túl korán alakítom.”

Beszámolóm vége felé most megnéztem Davidsen idei fellépéseinek listáját. S jók voltak megérzéseim Wagnerrel kapcsolatban. A művésznő – egyetlen zongorakíséretes esttől eltekintve – ebben az évben csak Wagner operáiban lép fel.
Erzsébetet, Sieglindét, a Mesterdalnokok Éváját énekli Münchenben, Bayreuthban, a Metropolitanben.

A kísérőfüzet képeiről egy másfél nilssonnyi fiatal nő mosolyog ránk, még a fotókról is átsüt a lényében rejlő derű és vitalitás.

Csak reménykedhetünk abban, hogy hírét veszi a Magyar Állami Operaház közelgő újranyitásának, s egyszer majd hozzánk is ellátogat...






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.