Megfejtsünk-e minden rejtélyt? (Dr. Pongrácz Pál: A hegedűről ma - Hagyományok, tévelygések, távlatok)

DR. PONGRÁCZ PÁL:
A hegedűről ma - Hagyományok, tévelygések, távlatok
264 oldal
2990 Ft
Ad Librum kiadó

Elképesztő részletességű, hatalmas tárgyi tudást felhalmozó könyvet írt a hegedű kialakulásáról, felépítéséről, fizikájáról Pongrácz Pál. A szerző építészmérnök, aki nyugdíjba vonulása után megszerezte a hegedűépítői képesítést, s a hangszerkészítés mellett a témával kapcsolatos elemző tanulmányokat ír.

Lenyűgöző azt látni, amikor valaki ilyen mélyen képes beleásni magát egy őt érdeklő témába. Pongrácz Pál könyve azonban egyáltalán nem könnyű olvasmány. Néhány fejezet kimondottan érthetetlennek tűnhet azoknak, akik a fizika terén csekély ismeretekkel rendelkeznek.

Az első rész behatóan foglalkozik a hegedű kialakulásával, formavilágával. Miért éppen úgy néz ki, ahogy, mi minden hatott a hegedűkészítők fantáziájára. Építészeti példákkal, képzőművészeti alkotásokkal gazdagította a szerző ezt a fejezetet. Egy helyütt így ír: "Levonható az a következtetés, hogy a hegedűépítés kialakulásának idején a természetben megismerhető arányok - az emberi test arányai - képezték a formaalakítás íratlan szabályait."

Az is kiderül a könyvből, hogy a régi hangszerész mesterek olyan szabályok alapján alkották meg a hegedűket, amelyeket még nem is ismerhettek, hiszen a fizika tudománya még nem volt elég fejlett. Kísérleteztek, s a tapasztalataikat felhasználva egyre tökéletesebb megoldásokhoz jutottak.

A II-IV. fejezetek tartalmazzák tulajdonképpen a hegedű fizikáját. Olvashatunk a hegedűben fellépő erőhatásokról, külön részletezve mindazt a hangszer egyes részeinek tekintetében. Önálló fejezet foglalkozik a gerenda szerepével, minden lehetséges szempontból megvizsgálva azt. Újabb fejezetet kapott a húrláb, szintén elképesztő mennyiségű fizikai képlettel, rajzzal, számítással, amelyeket valószínűleg csak a szakemberek értenek.

Az utolsó fejezet megértéséhez már nem szükséges fizikai előképzettség. Itt a hegedűkészítés dilemmáiról esik szó. Választ kapunk például arra, valóban olyan lényeges volt-e a legendásan szép hangú hangszerek készítésénél a lakk szerepe? Hogy mennyire fontos, ki, hogyan, mennyi idő alatt játszik be egy hangszert? Hogy lehet-e jó a gyári hegedű?

Számomra az egyik nagy kérdés, hogy meg kell-e fejteni minden titkot? A szerző így ír A programozott, gyári hegedűgyártás kihívásai című fejezetben: "Már most több mint felbukkanó tendencia - már valószínű -, hogy a kialakulásától kezdve műalkotásnak tekintett hegedű építése (megalkotása) a modern időnk velejárójaként integrált termelőfolyamattá, marketingtevékenységgé változik. Paradox fintora ez a fejlődés folyamatának, hogy mire az ember (emberiség) képessé válik feltárni és megismerni az önmaga alkotta hegedű minden 'rejtélyét', látens összefüggéseit, akkorára aligha nevezhető alkotásnak, mindinkább gyártmánynak.