Ha elolvasod, jól jársz (Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról)

Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
Összeállította: ROSTA ERZSÉBET és RÁBAI ATTILA
784 oldal
5980 Ft
Korona Kiadó
2007

Terjedelmes könyvet kaptam ajándékba karácsony előtt. A lexikonméretű anyag első belelapozáskor is szimpatikus volt, de hogy milyen jól hasznosítható zenei kalandozásaim folytán, arra csak a tüzetesebb vizsgálat után jöttem rá.

Szokatlan összeállítás. Nincs benne semmi hókuszpókusz, bevezetés, előszó vagy bármi más, már a legelső oldalon belecsap a sűrűbe és elkezdi az első szócikknél: ablak. És innentől kezdve ábécében halad tovább egészen Zsuzsanna napjáig. A cím igazán beszédes: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról. S tényleg: menetközben a szorgos olvasó bejárja a Földet, akár egyetlen téma esetében megtudhatja, mit jelent az adott hiedelem India muszlimjainál, a germán mitológiában, netán Sri Lankán, esetleg Szatmárban.

És ez ennek a könyvnek a legnagyobb előnye. Pillanatok alatt áttekintést nyerünk egy-egy témában, könnyen, szellemesen és olvasmányosan. Számomra szinte letehetetlennek bizonyult, ami igazán ritkán jellemző.

A hiedelmek és babonák mindennapi életünk részei, együtt élünk velük gyermekkorunk óta. Hisszük őket vagy sem, vannak. Először azt gondoltam, hogy a témának sok köze nem lehet a zenéhez, de tévedtem. Hiszen operai berkeinkben hányszor, de hányszor találkozunk vele? Elsőnek Weber operája, A bűvös vadász jutott eszembe – Agáta esküvője előtti este ugye váratlanul és sokat sejtetően leesik a kép a falról. Miért is? Innen csak egy ugrás volt A bolygó hollandi rejtélyes legendája. Vagy Otello babonás félelmei. Netán Ulrica jósnő bizarr figurája Az álarcosbálból. S a Carmen drámai kártyavetése. Vagy Richard Strauss Holdat bámuló Saloméja. Avagy Puccini örökzöld egzotikuma, A pillangókisasszony. És persze az ezernyi bájital-felhasználás. Se szeri, se száma a babonák és hiedelmek zenei feldolgozásának.

S ha ügyesen keresünk, ebben a kötetben a fentiekre mind-mind rábukkanhatunk. Megtudhatjuk, miért is kellett Améliának éjjel kimennie az Akasztófa-domhoz füvet szedni, miért és mikor viselt álarcot egy uralkodó (vö. Turandot), kik azok a boszorkányok, és miért is olyan félelmetesek a Macbethben, s mitől olyan különleges Otello boszorkányszőtte kendője. Hogy mik azok a fura számok, amik át- és átszövik Alban Berg operáját, a Wozzecket? Hogy pontos oka van, miért három a narancs a Három narancs szerelmesében, miért három a feladott kérdések és a miniszterek száma a Turandotban, s miért háromszor próbálkozhat a péri az Édenbe jutásért Schumann remekművében és így tovább.

A haj nemcsak Sámson rettentő erejét hordozza magában, s nemcsak a Tábornagynénak okozott gondot az őszülés. Rájöhetünk, miért misztikus állat a hattyú (Lohengrin / Parsifal), mitől oly különös a telihold a világ ezernyi táján, s mit jelentenek „mindennapos” ünnepeink, mint a húsvét (Parsifal vagy akár Parasztbecsület) vagy a karácsony, s miért történnek csodák Szent Iván napján (Mendelssohn).
De vannak még direktebb címszavak a könyvben, elég, ha csak az éneklést, a hangszereket vagy a harangot említem.

S egyáltalán: a minket – nem csak operában – körülvevő szokatlan természeti jelenségek (nap- és holdfogyatkozás, üstökösök, áradás, forgószél, tűzvész stb.) mit jelenthettek őseinknek, és mit a ma emberének? Mert a hiedelmekről és babonákról nem csak múlt időben beszélhetünk. Bepillantást nyerhetünk a világ népeinek temetési, születési, esküvői szokásaiba és szertartásaiba, a népi mágia egyes különlegességeibe.

Tudják például, miért hívják a mézesheteket mézesheteknek? Ezt az egyet elárulom: a leányrablás korában a sikeres „akció” után a férj elrejtőzött az új asszonnyal egy hónapig, nász céljából, s mézsört ittak, ami – ezt már a fránya XX. század derítette ki – jó hatással van a termékenységre, másrészt alkoholtartalma folytán oldotta a gátlásokat. S hát nem véletlen, hogy az opera világában hol bukkan elő a mézsör: Hunding házában, aki épp az említett módon kerített asszonyt magának (A walkürben).

A kötet összeállítói, Rosta Erzsébet és Rábai Attila – sejthetően – hosszú évek kitartó munkájával tették egymás mellé a világ babonáit. A kiadvány rendkívül igényesen szerkesztett, egyetlen apró hibácskát sem sikerült fellelni benne. A könyv végén terjedelmes bibliográfia olvasható, külön szedve az internetes források elérhetősége (csak ez 12, apró betűs oldal). Ha valamit hiányolhatunk, esetleg egy Tárgy- és Névmutató, de ne legyünk ennyire finnyásak.

Olvasni kell! És azért nézzünk körül a háztartásunkban, hogy minden igazán a megfelelő helyen legyen.