A Kremerata Baltica Enescu-lemeze
George Enescu: Octet Op. 7
Piano Quintet Op. 29
Gidon Kremer
Kremerata Baltica
Warner Music Group Company - 755979682
\"A legcsodálatosabb zenész Mozart óta.\"
Ezt a cseppet sem visszafogott kijelentést Pablo Casals tette a román születésű (és kalandos élete ellenére mindvégig román állampolgárságú) George Enescuval kapcsolatban.
A Bartók-kortárs csodagyerek 7 évesen kerül a császárvárosba, és 11 évesen már be is fejezi a Bécsi Konzervatóriumot. Massnet Wertherjének bécsi bemutatója után elhatározza, hogy Párizsba megy és zeneszerzést tanul a mestertől. 16 éves korára itt is befejezi tanulmányait.
Triókat, vonósnégyeseket és szimfonikus zenekarokat alapít. És persze koncertezik.
Bejárja előbb Európát (Budapest 1930.), majd csakhamar meghódítja Észak-Amerikát is.
Míg Toscanini utódjaként a New Yorkiakat dirigálja őrült sikerrel, Európában a legnagyobb hegedűsök egyikeként tartják számon.
Közben arra is jut ideje, hogy román és francia kulturális közszerepeket vállaljon, hazája zenei tehetségeinek fesztiválokat szervezzen, olyan növendékeket tanítson, mint Menuhin vagy Lipatti, ápolja közismert jó kapcsolatát a román királynővel, és mindezek mellett komponáljon.
Ez utóbbi tevékenysége talán a mai napig sem ismert eléggé. Bár Román Rapszódiáit számtalan lemezfelvétel őrzi, művei jelentős része kimaradt a nemzetközi repertoárból. Pedig megérdemelné a nagyobb figyelmet. Nemcsak azért, mert manapság szinte csak a kuriózumokat lehet CD-n megjelentetni, hanem saját jogon is. Mondhatnánk, a minőség jogán.
A német későromantikán nevelkedett, francia impresszionizmussal megfertőzött balkáni gyökereit soha nem tagadó Enescu hihetetlen precizitással, tökéletes formaérzékkel építi fel műveit. Az érzelem és az értelem nála kéz a kézben jár.
Az op. 7-es Oktett és az op. 29-es Zongoraötös között negyven év, de alig néhány tucat kompozíció áll.
Határozott szólamvezetés, kidolgozott ellenpont, tucatnyi, jó pillanatban érkező zenei ötlet teszi \"igazi zenévé\" a darabokat.
Hangzásviláguk nehezen definiálható, de tény, hogy ma is frissen, izgalmasan szólnak.
Sok mai szerző boldogan bevállalná őket. (És sok kritikus fanyalogna a \"posztmodern\" újabb térhódítása miatt.)
Az 1996-ban alakult Kremerata Baltica tagjai, élükön az idén 55 éves Gidon Kremerrel meggyőzően, nagy tónusgazdagsággal és a művekbe vetett hittel szólaltatják meg (a zongoraötöst hanglemezen most először) a csipkerózsika álmukból (talán) lassan ébredő két kompozíciót.