Krausz Adrienne

Adrienne Krausz
Chopin / Shostakovich 24 Preludes

Pyramid Records

Különös karrier Krausz Adrienné. Győzelem Senigalliában, külön díj Frankfurtban, két második díj Monte Carlóban és győzelem Cincinnatiban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a rendszerváltás után diplomázik, amikor már könnyen lehet utazni, az ember azt gondolná: mi kellhet még? Egy rossz szerződés egy magyar menedzsmenttel, ami garantálja, hogy nem lép fel évekig. Aztán évi egy-két koncert a Rádiózenekarral, az ÁHZ-val, a MÁV-val, a Matávval és valahány név van a naptárban. A kritikák jók, a szakma elismeri, mégis úgy érzi kicsi ez a csárda ennyi dudásnak. Nem lát jobb megoldást: külföldre megy. Keményen dolgozik, és meg is jönnek az eredmények. Minden nagyobb fesztiválon ott van. Játszik Bashmettel, Mintzzel, a Takács-, és Keller vonósnégyesekkel és az igazi karrier kezdete: turné Soltival. Kár, hogy Solti az első koncert előtt egy hónappal meghal.

Egy Párizsban élő svájci, akinek álnéven írt regényéből bestseller lesz Amerikában, a könyv-, illetve filmjogból befolyó pénzt lemezkiadóba öli. A Miami String Quartettől Richter koncertfelvételekig terjed a diszkográfia. Csak különlegességeket ad ki. A tucatáru nem érdekli. ő készíti el Krausz Adrienne első és azóta is utolsó szólólemezét.

Chopin és Shostakovich 24-24 prelűdje hallható rajta. Míg az elsőből számtalan felvétel létezik, az utóbbi nem kapható a piacon. Legalábbis teljes felvétel nem. Pedig többnyire jó darabok.

Az, hogy Krausz Adrienne nagyon tud zongorázni, sosem volt kérdéses. Távol áll tőle a ma divatos \"gépzongoristák\" stílusa vagy még inkább stílustalansága. Szívből játszik. Lélekből. Perfekt technikával. Ja, és még valami. Nem veri a zongorát, és az mégis szól.

Manapság mindenki CD-t készít. Névjegy helyett is. Krausz nem szórja a névjegyeit. Akinek fontos, keresse meg.

Majd\' elfelejtettem. A kiadó azóta megszűnt.