vissza a cimoldalra
2022-05-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63276)
Kedvenc felvételek (601)
Opernglas, avagy operai távcső... (21365)
Társművészetek (2540)
Digitális kerekasztal (111)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7665)
Kedvenc előadók (2928)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5397)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8706)
Momus társalgó (6378)
Milyen zenét hallgatsz most? (25108)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11850)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3159)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1519)
Franz Schmidt (4112)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2373)
W.A.Mozart (1553)
Wagner (2699)
Pantheon (3085)
Momus-játék (6273)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5126)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (107)
Kimernya? (4533)
musical (226)
A nap képe (2306)
Gaetano Donizetti (1007)
Balett-, és Táncművészet (6133)
José Cura (596)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Az angyalhang és ami mögötte rejlik – Renata Tebaldi 100
- zéta -, 2022-02-01 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Renata Tebaldi 100 100 esztendeje ezen a napon, Pesaroban látta meg a napvilágot a XX. század meghatározó szopránegyénisége, Renata Tebaldi. Édesapja elismert csellista, édesanyja ápolónő – szép énekhanggal. Szülei válása után Langhiranoban nőtt fel – ma itt van sírhelye, a városka kastélyában pedig kiállítás emlékezik rá.

Zenével a parmai Arrigo Boito Konzervatóriumban ismerkedett meg, előbb zongorázni, majd énekelni kezdett. Első énekesi fellépte 17 évesen az iskola falai között zajlott, Giordani pályakezdőknek való lírai dala, a ’Caro, mio ben’ mellett egy cseppet sem tanulóknak való áriával jelentkezett, Pillangókisasszony híres nagyáriájával. Akkoriban biztosan vakmerő lett volna a feltételezés, de utólag nyugodtan belemagyarázhatjuk, hogy az ezt követő szédítő karrier is e különös kettősség jegyében zajlott, líra és dráma példás váltakozásában.

Fantasztikus olasz énekesgeneráció érkezett azokból az évekből, Corelli és di Stefano 1921-es, Bastianini 22-es éppúgy, mint Tebaldi, Siepi 1923-ban, Bergonzi 1924-ben született, náluk csak pár évvel volt idősebb Simionato, Del Monaco, Gobbi és Taddei. Ők mind egyszerre jelentkeztek a világot jelentő operadeszkákra, s mind onnan Milánó környékéről.

Első színpadi bemutatkozása Boito Mefistofeléjében a II. világháború kellős közepén, 1944 májusában zajlott, a kisebb szopránszerepet, Elenát énekelte Rovigoban. Innentől kezdve már csak főszerepek szegélyezték az útját, 1945 januárjában Parmában debütál Mimi szerepében, áprilisban ugyanott a Fritz barátunkban (Mascagni), majd alig tíz nappal később (!) az Andrea Chénier Maddalenáját énekli. Ugyanezen év decemberében Triesztben már az Otello Desdemonája (Francesco Merlivel a címszerepben). Jövő áprilisában Elsa a Lohengrinben.

1946 április végén meghallgatja Őt Arturo Toscanini: a ’La Mamma morta’-t és a ’Fűzfadal és Ave Maria’-t viszi bemutatkozásul, megint a líra s dráma keveréke. Az ősz Maestro akkor ragasztja rá az „La Voce d’Angelo”, azaz „angyalhang” jelzőt, ami majd egész pályafutása alatt elkíséri, szinte védjegye lesz. A következő hónapban már Toscanini vezényletével debütál a Scalában egy koncerten. Betette a lábát az ajtóba, alig múlt 24 éves. Még elénekli a Tosca címszerepét (elsőnek Cataniában), majd övé a világ.

Innentől felgyorsul a pálya, hamarosan Itália-szerte keresett énekes, akit Anconától Vigevanoig mindenütt szeretettel és zajosan ünnepelnek. A Scalában is sorozatosan színpadra lép. A nürnbergi mesterdalnokokban debütál Tullio Serafin vezényletével (az egyik este épp Alessandro de Sved, azaz Svéd Sándor énekli Sachs-ot), de a Bohéméletben is hamar bemutatkozik (Sergio Failoni dirigálja – akinek utolsó fellépései ezek Milánóban). Bemutatkozik a Tannhäuserben is, nem kisebb tekintély dirigálja, mint Karl Böhm.

Egy pár évig, cirka 1955-ig a Scala az otthona, ahol még véglegesre csiszolja az alaprepertoárját, az eddigieket néhány ellentétes szólammal bővíti (pl. Violetta, Aida, Falstaff-Alice, La Wally, Adriana Lecouvreur, Mefistofele-Margit, Végzet-Leonóra, stb.). Ekkor még rá lehet beszélni különlegességekre is, mint például Tatjánára az Anyeginben (Bastianini és di Stefano partnereként).

Utána valami eltörött az angyalhagú díva és a Scala között. Gyanítható, hogy a nagy vetélytárs, Maria Callas térhódítása lehetett az ütközőfelület. 1955-ben bemutatkozik Rudolf Bingnek az Otelloban és ott is marad New Yorkban egészen 1973-ig. Milánó már csak két operaprodukcióban kapja meg ezután. Az amerikai metropolisban viszont korlátlan sztár. (Ugyan Callas egy évvel később bemutatkozik ott is, de sztárallűrjei és lemondásai megosztották a publikumot és a szakmát egyaránt.)

Tebaldi viszont megvetette lábát az amerikai kontinensen (elsősorban a New York-Chicago-San Francisco-Philadelphia négyszögben), behúzott még néhány fontos szerepet (Simon Boccanegra-Amelia, Manon Lescaut, Nyugat lánya-Minnie, Gioconda, stb.). Egy sor – papíron nekivaló – szerepet viszont kihagyott, esetleg csak lemezre énekelte fel (pl. Norma, Trubadúr-Leonóra, Álarcosbál-Amelia, Don Carlos-Erzsébet, Turandot-Liú, Santuzza, stb.).

Érdemes végignézni a leggyakrabban énekelt szerepein: Toscát 167, Mimit 117, Violettát 103, Desdemonát 97 alkalommal keltette életre.

Renata Tebaldi 100 Egyedülálló volt a visszavonulása, eltökélt tervezettséggel vitte véghez. 1973-ben a MET-ben elénekelte utolsó színpadi alakítását, ahogy azzal mutatkozott be, 193 előadás után Desdemonával búcsúzott. Még nem volt 51 éves sem, gyakorlatilag hiba nélkül csinálta végig a pályát, de nem hagyta magát eltéríteni. Dalestekkel járta a világot még néhány évig, átrándult Ázsiába is (Japán, Dél-Korea, Hong Kong, Fülöp-szigetek). Látványosan békét kötött Milánóval, ennek bizonyságául utolsó dalestjét náluk adta 1976 májusában. Utolsó koncertjeinek műsorát szinte a „még mit énekelhettem volna” jegyében állította össze: helyet kapott Musette keringője, Santuzza áriája, az általa hanyagolt Bellini-Donizetti-Rossini triász dalai, s a ráadások között A mosoly országa híres tenoráriája is.

Nálunk csak majdnem lépett fel, lemondta a tervezett 1965-ös Traviatát és Bohéméletet, helyette Renata Scottót kaptuk, de az már egy másik történet.

Vetélytársnőjével ellentétben magánéletéből mindvégig szigorúan kizárta a világot. Visszavonultsága is így zajlott, néhány eseményre kilátogatott San Marinóból, de megmaradt annak a királynői alkatú, mindig tökéletes frizurájú, megközelíthetetlen dívának, aki korábban is volt. 2004-ben hunyt el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Enyedi Gergely klarinét MA diplomakoncertje
Copland: Klarinétverseny
Közreműködik: A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Marsovszky Paul
Sebastián Tozzola: Paisaje Folklórico Nro. 1
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Közreműködik: Mali Emese (zongora)
Mozart: A-dúr klarinétötös, K. 581
Közreműködnek: Szabó Gergely, Könczei Zsombor (hegedű), Nagy Salamon (brácsa), Balázs Emma (cselló)
Enyedi Gergely (klarinét)

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Bach, a vígopera, a kávé és a kamaszlány
Fazekas Gergely előadása 3/3

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Gál Károly, Fahidi Patrícia, Bugony Beatrix, Tury Enikő, Ludvig István, Müller Mónika (hegedű), Sörös Jenő, Babácsi Csaba (brácsa), Balog Endre (cselló), Nyári László (bőgő), Polonkai Judit, Fábry Bálint (fagott); Kubik Anna (vers), Beischer-Matyó Tamás (házigazda)
"Új utakon - kamarakoncert"
Beischer-Matyó Tamás:
Lirico e scintillante – versenymű két fagottra és vonósokra (ősbemutató)
Little Concerto – hegedűre, gordonkára és kamarazenekarra
Casals Dreams about Birds – vonószenekarra
Honeypot and Forest Dance - két jellemrajz medvékről (ősbemutató)
Quainties – szvit vonószenekarra (ősbemutató)
Zoo – 3 jellemrajz két fagottra és vonószenekarra: 1. Krokodilok, 2. Fekete párducok, 3. Cerkófmajmok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Roman Rabinovich, Fejérvári Zoltán (zongora)
"A zongora kétszer 2022"
Stravinsky: Concerto két zongorára
Poulenc: d-moll versenymű két zongorára és zenekarra (zenekar nélküli változat)
Schumann: Bilder aus Osten (Keleti képek), op. 66
Brahms: Változatok egy Haydn-témára, op. 56b

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária, Gombár Anikó, Bán Máté, Simon Dávid (fuvola)
Paul Hindemith: Plöner Musiktag Nr.5. Abendkonzert (1932)
Florent-Schmitt: Quatuor de flutes op.106. (1949)
Ingolf Dahl: Serenade (1960)
Doráti Antal: Sonate per Assisi (1980) részletek
Tóth Armand: Heszperidák kertje (2019-20)
Sofia Gubaidulina: Quartet (1977)
Eugéne Bozza: Jou d'été á la montagne (1955)

19:45 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Diana Tischenko (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
Haydn: I. (C-dúr) hegedűverseny
Mahler: I. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
A mai nap
született:
1891 • Richard Tauber, énekes († 1948)
1930 • Friedrich Gulda, zongorista († 2000)
elhunyt:
1953 • Django Reinhardt, jazz-muzsikus (sz. 1910)
1954 • Clemens Krauss, karmester (sz. 1893)
2014 • Andor Éva, énekművész (sz. 1939)