vissza a cimoldalra
2022-10-07
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63768)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5706)
Opernglas, avagy operai távcső... (21517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7737)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2408)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc felvételek (703)
Milyen zenét hallgatsz most? (25127)
Kedvenc előadók (2933)
Társművészetek (2575)
Momus társalgó (6406)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Kimernya? (4605)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3275)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5222)
Operett, mint színpadi műfaj (5231)
Momus-játék (6321)
Lisztről emelkedetten (1174)
Verdi-felvételek (635)
Ilosfalvy Róbert (1006)
Szkrjabin (551)
A díjakról általában (1170)
Rost Andrea (2127)
Miklósa Erika (1288)
Pantheon (3147)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5396)
Erkel Színház (11301)
Kedvenc magyar operaelőadók (1248)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

„Öcsém, már csak a saját hangodat hallod meg!” – Tatjána Néni levele Szilveszter Öccsének
Татьяна, 2022-01-09 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Tatjána Néni levele Szilveszter Öccsének Édes Öcsém, Szilveszter!

Jó ideje olvasgatom már a hozzám írt leveleidet, itt a faluban is olvassák néhányan. Egy ideig büszke voltam rád, mostanában egyre kínosabb a dolog, majd később, idejében rá is térek Öcsém a miértekre. Tudod rólam, hogy nem vagyok a szavak embere, most biztosan meglepődve olvasod a szokásosnál hosszabban kifejtett soraimat. Öcsém, baj van, te már csak a saját hangodat hallod meg!

De mielőtt rátérnék erre, azért nem bírom megállni, hogy ne a tegnapi csalódással indítsak. Hát Öcsém, egyszer csak a jön a bakter Józsi, hogy képzeljem, az Erkel Színházat Szilveszter odaadta musicalnek. Sápadok, de állom Józsi tekintetét, hiszen én arról tudnék, mert azt az én Unokaöcsém megírta volna. De lobogtatja a Népszavát, amit magamtól meg sem vettem volna. Hát Öcsém, a metsző villám hasított keresztül rajtam!

Tudok már olvasni a soraid között, megtanultam. Tudom, mikor kellemetlen a téma és olyankor előszeretettel mesélsz más lényegtelen dolgokról garmadával. Ez volt akkor is, amikor elvették Tőled az Operaház felújítását. De tudod erről a véleményem, én sajnáltalak ezért a feladatért kezdetektől fogva. Mert láttam, hogy szép művészfejedet lóvá fogja tenni egy rafinált építészmester és így is lett. Te már műsor hirdettél, amikor kiderült, hogy még a régi székeket se vitték ki a nézőtérről, azóta legalább három hosszú év telt el, ha nem több. Jobb volt ez így, mindig mondtam, még ha te ezt sosem mondtad volna ki. Olvastam a soraidból akkor is, amikor már harmadszor vagy negyedszer, már nem is emlékszem, felavattátok az Eiffel Csarnokot. Tudtam rólad, hogy szereted az efféle ceremóniákat, nem bántam, meg a jónép sem haragudott meg érte. Bár az visszajutott még ide is, hogy az a fránya Jónás valahanyadik megnyitón csúnyán beszélt veled ott hátul. Elkényeztetett alak, ha nem jön többet, az sem baj.

De ez az Erkel Színház-ügy nem hagy nyugodni, az éjjel egy szemhunyást sem aludtam miatta. Vártam a leveled, de azután reggelre megvilágosodott: hát, mit is mondhatnál.

Musical! Öcsém, tudod, mifelénk cselédringatásnak mondják az ilyesmit, most ez történt a javából. Így visszagondolva, nem mondom, hogy nem volt előzménye. Ott volt mindjárt az az Elliot gyerek, hát rettenetes dolgokat kellett kiállnod miatta, nem is értettem, egyáltalán miért vállaltad magadra. Utána meg jött Puskás Öcsi, az egy nagy tévedés volt Öcsém. Tudom, mert a faluból felment a focicsapat megnézni. Másnap mind került engem rettentően, nem lehetett nem észrevenni. A boltban a sajtos Feri, a kapusuk azután elmondta, miért. Pironkodtam miattad rettenetest, mondtam is, hogy biztosan nem így akartad. Mondta azt is a Feri, hogy hát alig lézengtek a nézőtéren, mintha itthon lennének egy meccsen a megyei kettőben. Így mondta!

De a közönség régi problémád neked Öcsém, nem véletlenül sosem kerítesz erről egy sort. Ne gyere most a vírussal Öcsém, ne gyere, el se kezdd! A vírust még fel sem fedezték Kínában, neked már nem volt közönséged. A múltkor az özvegy tanítókisasszonyt rábeszéltem a Bohéméletre még, hiszen mindig áradozol, hogy ilyen, meg olyan és hogy már nyolcvan éve teltházakkal megy. De utoljára szóltam bárkinek is, mert jött másnap, hogy miért vertem át. Hiszen féláron is ugyanott ülhetett volna, ha miattam nem veszi meg a jegyét októberben. Félház volt, így mondta.

Tudom, ezért kell neked az a sok bemutató Öcsém, de hát lassan már hetente tartasz egyet, mégsem járnak többen a színházadba. A bugyuta új rendezésekről már beszéltünk sokat, amikor a múltkor a búcsún itthon voltál. Te is elismerted, hogy mennyi tévedés volt, le s vetted ezeket a műsorról ízibe. Akkor ezt a családunkra jellemző karakán lépésnek gondoltam, de hát látom, hogy megint ugyanaz rendez felétek, akkor meg hol maradt a karakán döntés?

Tudtam olvasni a soraid között Öcsém, amikor meg akartad regulázni azokat a haszontalan operaigazgatókat vidékről a minap. Látom Öcsém, hogy menekülsz előre, most megfojtod őket, utána meg elvállalod a vidéki helyszíneket is. Végül is Állami Operaház vagytok, nem Budapesti. Ez benne volt már korábban is, de hát a sok csacska nem vette észre, hogy azért mentetek vidékre, hogy betegyétek a lábatokat az ajtórésbe. A múltkor az öreg traktoros Pista mesélte a kultúrban a fiataloknak, hogy is volt az a téeszesítés. Elvették a lovát a gazdának, persze önkéntes beszolgáltatásnak hívták, így mondta Pista. Utána meg, ha kellett a traktor, be kellett adnia földjét és belépni a téeszcsébe. Mentek is, mint a katonatiszt, persze volt, akit még így is noszogatni kellett.

Az már inkább bántott Öcsém, mint családodbélit, hogy mennyire nem adsz az illemre te sem, éppúgy, mint azok a téesz-szervezők régen. Hogy nem lehet téged elérni, hogy nem válaszolsz, csak a titkárnőkkel üzengetsz és még azokkal sem ugyanazt, hogy megkavard a fejüket. A múltkor meg írtad, hogy csak azért nem ültél le velük, bár időben hívtak és meg is ígérted, mert mentél gitározni a karácsonyi műsorba. Hát Öcsém, tudom én a te gitártudásod, meg láttam is a felvételt, mímelted te azt a gitározást. Ez már nem is cselédringatás, rosszabb annál. Kínos volt neked odamenni, biztos féltél is az érveiktől, azért találtad ki azt a gitározást, csak átlátszó volt. De ha már a felvételt említem, hát Öcsém láttam azt a másikat is, ahol a vezetőtársaiddal együtt hatan hatszor elmondjátok ugyanazt egymás után, csak egyre fásultabban. Öcsém, riasztó volt látni, ráadásul karácsonyi jókívánság volt. Hát miért nem nézitek meg az ilyet, mielőtt elkülditek mindenfelé a világba?

Persze azt is látom Öcsém, hogy mennyire begyedben vannak a magánénekesek, ezért is tiltod őket vidékre menni. Magunk közt szólva, értem is valamennyire, hiszen te mennyit küszködtél és mégsem lehettél közéjük tartozó. Már az első igazgatói évedben előjöttél az elzavarásukkal, hiába mondtam neked, Öcsém, azt fogják mondani az emberek, azért szúrsz ki velük, mert haragszol a sikerükre. Hiszen te is éppúgy tudod, hogy a jónép, az operarajongó értük megyen színházba.

Ha meg nem megy, akkor ott vagyunk, ahol most. Ezen nem gondolkodtál még el, Öcsém?

Amikor a múltkori bokrétaünnepségen itthon voltál, te is említetted, hogy a doktor fia milyen szépen énekelte a műsorban azt a szólót. Mondtam is az apjának, ahogy kérted, szó szerint, hogy írassa konzervatóriumba, mert értékes kincs van a gyerek torkában. De a doktor lehurrogott, hiszen még állást sem tud a maga öccse garantálni neki, ha diplomázik tíz év múlva. Így mondta, én meg hallgattam, mert volt igazság benne jócskán.

Öcsém, elhiszem, nehéz végigolvasni a levelemet, annyi keserűség és mondjuk ki, átvertség árad belőlem. Bizony azt érzem, már csak mész előre vakon és nem hallgatsz senkire, még rám sem. Azt mondják, hogy a műfaj első embere lettél, de azt is, hogy a műfaj napjai meg vannak számlálva. Hát így nem jó bekerülni a történelembe, mondta a Plébános Úr a múltkor a misén. Arról beszélt, hogy a rossz vezetői döntések nyomán minden elpusztulhat. Ezt ugyan a mohácsi vészről mondta, de én tudok a Plébános Úr sorai között is olvasni.

Talán még nem késő.

Szeretettel ölelem a buksi fejedet, мой Cousin!

Татьяна

Hírek
• A Budapesti Fesztiválzenekart választották Az Év Zenekarának
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Somogyi Anita, Kovács Nóra (szoprán), Gombkötőné Túri Zsuzsa (mezzoszoprán)
Tóth Anikó (brácsa), Fülöp Attila (klarinét)
Ewald Rézfúvós Együttes
Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus
vezényel: Molnár Éva és Kiss Boldizsár
"Pertis: +15 - emlékest"
Pertis Jenő:
Fanfár
Csak azt mondd meg rózsám
Holub bieli (Fehér galamb)
Szerenád sárgában
A megátkozott lány balladája
Luther Henderson: The Saint's Hallelujah

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Puccini: Tosca

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Schöck Atala (ének)
Szokolay Ádám (zongora)
"Daloskönyv"
Fauré: Les berceaux, Le papillon et la fleur, Après un rêve
Debussy: Deux romances
Debussy: D’un Cahier d’ esquisses
Debussy: Masques
Liszt: Es muss ein Wunderbares sein, Drei Zigeuner, Über allen Gipfeln ist Ruh
Chopin-Liszt: Lengyel dalok No. 4. Bacchanal
Chopin: Cisz-mol noktürn, op. 27. No. 1
Bartók: Öt dal Ady Endre verseire, op. 16.

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Szutrély Katalin (szoprán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
vez.: Vashegyi György
Schumann: Manfréd – nyitány
Wagner: Wesendonck-dalok
Brahms: III. szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kiss Péter (zongora)
Medikus Zenekar
Vezényel: Dubóczky Gergely
A Medikus Zenekar jótékonysági koncertje
Ravel: Lúdanyó meséi – részletek
Rahmanyinov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18
Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei

19:45 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Alina Ibragimova (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
Ljadov: Az elvarázsolt tó, op.62
Prokofjev: I. (D-dúr) hegedűverseny, op.19
Rachmaninov: III. (a-moll) szimfónia, op.44

20:30 : Budapest
Szent István Bazilika

Horti Lilla, Sherry Williams (ének), Brian Charette, Virágh András Gábor (orgona)
Modern Art Orchestra
vezényel: Fekete-Kovács Kornél

"A Liszt Ünnep nyitókoncertje"
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Farkas Mira (hárfa)
Drahos Rebeka (fuvola)
Debussy: Arabeszk, no. 1, Beau Soir
Glinka: Noktürn
Fauré: Sicilienne, Apres un réve,
Parish Alvars: Szerenád
Mouquet: Flute de Pan
Renié: Esquisse
Parish Alvars–Fahrbach: Fantázia
A mai nap
született:
1912 • Tátrai Vilmos, hegedűs († 1999)
1936 • Charles Dutoit, karmester
1955 • Yo-Yo Ma, csellista
elhunyt:
1959 • Mario Lanza, énekes (sz. 1921)
2008 • Fodor Géza, dramaturg, kritikus, színház- és zeneesztéta (sz. 1943)