vissza a cimoldalra
2022-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63696)
Kedvenc előadók (2933)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5676)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Edita Gruberova halálára
- zéta -, 2021-10-22 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova halálára Több volt, mint énekesnő. Ikonná vált már életében. Pedig mindvégig csak az az egyszerű szlovák-német-magyar lány volt, akinek született. Ha Gruber Editnek hívtuk, csak nevetett, de a világ megmaradt Edita Gruberova mellett.

Szülővárosában, Pozsonyban lépett először színpadra A sevillai borbély Rosinájaként mindössze 22 évesen, majd Besztercebányára költözött. Az akkor mintegy ötvenezres lakosú kisváros helyi színházának szoprán mindenese lett, több más feladat mellett még a My fair Lady Elizáját is életre keltette. De ennél fontosabb, hogy elénekelhette élete első Violettáját és Gildáját is. A Traviata megmaradt egy elképesztően jó minőségű filmfelvételen, csak ámulni tudunk. Mindent tudott már 24 évesen. Így utólag természetesnek tűnik (de 1969/70 fordulóján korántsem volt az), hogy előbb utóbb fölbukkant egy igazi operaszentélyben is.

Bécs lassan adta meg magát, vagy mondjuk úgy, hosszabb idő telt el, mire felépítette Gruberovában a világsztárt. Az Éj királynőjeként debütálhatott 24 évesen, de mindjárt utána egy sor kis szerep következett: Arzéna, Barbarina, Bervoix Flora, Ida, Parsifal-viráglány, Kate Pinkerton, Tebaldo és társai. De jöttek apránként főszerepek is, egyre több. A kisebb feladatok azután szép lassan eltűntek.

Érdekes nyomon követni Gruberova pályáját az Ariadné Naxos szigetén c. Richard Strauss-operában. 1972/73-ban Najade apró, de kényes szólamát énekelte hat egymást követő előadásban, öt különböző Zerbinetta mellett, mert a Staatsoper egyik mellett sem köteleződött el. Amikor megkapta a rettegett szerepet (kereken egy évvel Najade után) 1979 végéig senki más nem énekelte Bécsben, utána is csak elvétve. Az pedig már vaskosan történelem, hogy 97 alkalommal lépett fel vele csak a bécsi Staatsoper égisze alatt, legutoljára 36 évvel az elsőt követően. Ez még a 69 bécsi Varázsfuvolát és a 89 bécsi Lammermoori Luciát is meghaladja, valószínű, hogy egyhamar senki nem dönti meg ezt a számot.

Edita Gruberova halálára Az Éj királynője sok ajtót kinyitott neki. Bécs után 1974-ben Salzburgban beugrott Karajan Varázsfuvolájának premierjébe (nem gondolnánk, de René Kollo Taminója mellé), onnantól oda is hazajárt. A MET-ben is ezzel nyert teret, nem véletlenül volt az első évtized emblematikus szólama számára.

A bel canto világa a nagy Varázsfuvola-sorozat után következett. Okosan építkezett, mert nem akarta azonnal behabzsolni a repertoárt. Szép aprólékosan, egyesével lett királynő ebben a rettentő veszélyeket rejtő műfajban. A Normát, a Lucrezia Borgiát csak utolsók között, bőven ötven felett hódította meg. Lépésekben ért fel a csúcsra is, egyszer csak azt vettük észre, hogy a világ a „szlovák csalogány” lábai előtt hever.

Egyik legelső, 1968-as felvételén dalokat énekelt, tisztán, érintetlenül, szinte népdal egyszerűséggel. Ugyanez az egyszerűség nyűgözött le, amikor 2009-ben interjút készíthettem vele, épp a Norma kapcsán. Addigra megtanult a rivaldán közlekedni, de amint lejött onnan, visszavedlett mindennapi háziasszonnyá. Az ikon státusszal kötelezően együttjáró rajongást civil örömmel fogadta, de érezhetően nem volt természete.

A műfaj megkerülhetetlen idolja lett, akit mindig is Callas, Sutherland, Sills, Caballé társaságában fognak emlegetni, amíg a földön az operajátszásnak tábora lesz.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Accord Quartet: Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
Haydn: 27. (D-dúr) vonósnégyes, Hob. III:34 [op. 20/4]
Beethoven: 9. (C-dúr) vonósnégyes, op. 59/3 („Razumovszkij”)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Váradi László (zongora)
"Hangulatkoncert"
J. S. Bach-Busoni: Chaconne
Liszt: Sposalizio
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Chopin: b-moll szonáta, Op.35

18:00 : Budapest
ELTE Jogtudományi Karának díszterme

Dr. Szabó Balázs (orgona)
A Magyar Rádió Gyermekkórusa
vezényel: Dinyés Soma és Vargáné Körber Katalin
"Kodály 140. - 3. koncert"

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: Tosca

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
"Évadnyitó koncertek 2."
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
J. S. Bach: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
Mahler: 1. (D-dúr) szimfónia („Titán”)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Amszterdami Concertgebouw Zenekara
vezényel: Fischer Iván
Bartók: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
Bartók: Hegedűverseny, op. posth., Sz. 36, BB 48a (1907-08)
Beethoven: V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, Op.67
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes († 2011)
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)