Bejelentkezés Regisztráció

Főtéma

Geszty Sylvia emlékezete

2018-12-17 23:59:36 - zéta -
Geszty Sylvia emlékezete

Ma érkezett a szomorú hír: Stuttgartban 84 éves korában elhunyt Geszty Sylvia.

Geszty Sylvia emlékezete Nem tudom megállni, hogy ne meséljem el kedvenc interjúmat, amit vele készíthettem. Már bőven elmúlt 75 éves, akkoriban épp Bécsben élt. Először valamelyik osztrák kirándulást céloztam meg, de amikor telefonon bejelentkeztem nála, nyomban említette, hogy hamarosan Budapesten élő testvéréhez látogat, inkább találkozzunk Pesten. Nekem kényelmesebb volt, örömmel belementem.

Karácsonyra érkezett. Megbeszélésünkhöz híven, Szenteste délelőttjén felhívtam, megcélozva, hogy majd az ünnepek után fussunk össze. Legnagyobb meglepetésre lazán felajánlotta a másnap esti találkozót. Hát, nem tipikus interjú-időpont a Karácsony első napja. De nem volt mit tenni, ha akkor nemet mondok, biztosan nincs interjú.

Felautóztam hát 25-én este 6-ra egy nagy csokor virággal, a hóval vastagon beborított Szabadsághegyre. Elegánsan felöltözve fogadott, s jöttömre már kapta is fel a bundát. Így derült ki, hogy Ő inkább keresne valami vendéglátó-ipari egységet. „Csak van nyitva valami…” Belém karolt és kicsúszkáltunk a kocsiig.

Már akkor is csodálattal adóztam a bátorságának, hogy nyolcvanhoz közeledve, csak úgy beül egy ismeretlen alak ütött-kopott, öreg Opeljébe és nekiálltunk karácsonyeste nyitva lévő helyet keresni. Hosszas bolyongás után kikötöttünk a Dérynében, ott a Tabán közepén. Mivel szinte minden zárva volt, kellő zsúfoltság és ricsaj fogadott bennünket. Nagy nehezen beverekedtük magunkat egy sarokba, rendelt két deci vörösbort (naná, villányit, teljesen képben volt a hazai borkínálatban) és mesélt, mesélt.

Ahogy egy közös ismerősünk mondta róla korábban, olyan volt, mint egy vidám kobold. Míg beszélt, egyre az járt az fejemben, milyen fantasztikus Zerbinetta lehetett. Az első pillanattól fogva bizalmába fogadott, úgy éreztem, bármit megkérdezhetek tőle. Az énektechnikát érintő kérdéseket lelkesen illusztrálta, pincéreink őszinte örömére. Demonstrálva hangi állapotát, simán fölskálázott a háromvonalas tartományba.

Talán még egy interjúmon sem nevettem ennyit. Azt hiszem, ez volt a titka: mindig, minden körülmények közt derűsnek maradni. Ahogy kerestük a szavakat, hogyan lehet szalonképesen leírni, mit is szeretett volna az egykorvolt hazai operapotentát az ifjú zeneakadémistától egy premier főszerepéért. (Mondott vagy négy verziót.) Vagy, ahogy utánozta a világhírű pályatársnőt az Éj királynője transzponált magasságaival, s mára sztárrá lett basszbariton tanítványt az eltorzult szövegmondásával a Tűzvarázsban. Ha fiatalkorában létezett volna a stand-up comedy műfaja, biztos abban is hatalmas sikert arat.

A borúsabb témákat is szinte vidáman kommentálta. Hogy mit hol rontott el, a tévedéseit, a zsákutcákat éppúgy, mint a káprázatos sikereket. Nem búsongott, nem okolt másokat, minden sztoriból a helyzet frappáns vidámsága maradt meg. Hogy miként mondott fel az A kategóriás operaházban, hogy miért nem írta alá a fantasztikus lehetőséget kínáló turnészerződését, s hagyta ott az ígéretes lemezfelvételt. Jó két és fél órát csevegtünk, majd hazafuvaroztam, gyönyörködött a kivilágított fővárosban, s kicsit sétáltunk is a hóban. Úgy éreztem, mintha mindig ismertem volna.

S még tartozom neki a Művészetek Palotájának bemutatásával, ha majd legközelebb Pestre jön…






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.