vissza a cimoldalra
2022-01-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Digitális kerekasztal (58)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5271)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62850)
Opernglas, avagy operai távcső... (21198)
Kedvenc felvételek (459)
Kedvenc előadók (2898)
Társművészetek (2517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3020)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5311)
Richard Strauss (781)
Pantheon (3035)
Erkel Színház (11240)
Rost Andrea (2064)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2329)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5025)
musical (220)
Franz Schmidt (4074)
Lisztről emelkedetten (1162)
Juan Diego Flórez (749)
Lehár Ferenc (792)
Média, zene, ízlés (130)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A Nemzeti Fiharmonikus Zenekar évadnyitó hangversenye
- dni -, 2018-09-28 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Hamar Zsolt 2018. szeptember 25.

LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt

Megtartották a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó koncertjét, magyar szerzők műveiből, ahogy az illendő. Elsősorban maga a válogatás keltette fel az érdeklődésemet, Ezeket a darabokat viszonylag ritkán hallhatjuk koncerten, nem tudni miért.

Ligeti Román concertóját már hallottam élőben, ezt – ahogy az életmű összes többi darabját – előadták az UMZE 8-9 évig tartó sorozatában. Nagyon-nagyon fiatalkori „zsenge”. Szellemes, élvezhető de talán a hangszerelés kiforratlansága miatt kevéssé transzparens zene, ez még nem az a Ligeti-stílus, ami a szerzőt aztán világszerte ismertté tette.

Tudom, nem éppen akkor kellene morgolódnom, amikor éppen megtörik a csend, de egyszerűen nem értem, hogy Ligeti érettebb zenekari műveit (Atmosphères, Lontano stb.) miért nem hallhatjuk itthon szinte soha. Csak az érdekesség kedvéért vessenek egy pillantást erre a rövid keresésre:

bachtrack.com/find-concerts

Tehát ebben a szezonban Európa-szerte mintegy nyolcvan koncerten játszanak Ligetit, és csak az Atmosphères-t hét különböző helyen adják elő. Holnap Frankfurtban Christoph Eschenbach vezényli, November elején Hamburgban Nagano – és így tovább...

Bartók zongoraversenyeit viszont szerencsére itthon is gyakran előadják, de egyértelmű, hogy a közülük a harmadik a legnépszerűbb - és az első a legritkább.

Dohnányi Ernő második szimfóniáját néha lehet hallani – tudtommal a MÁV Szimfonikusok és az Óbudai Danubia Zenekar is előadta már – de nekem még nem volt hozzá szerencsém. Dohnányi a maga korában valóságos intézmény volt, ma inkább másodrendű szerzőnek tartjuk. Én viszont kifejezetten szeretem az ilyeneket tanulmányozni. Egyrészt csak rajtuk keresztül lehet igazán megismerni az „elsőrendűeket” - hiszen nem mindegy, hogy milyen oktatás révén és milyen közegben lettek a zsenik igazán zsenik. Másrészt pedig az is előfordul néha, hogy a másodrendűről kiderül, hogy nagyon is alábecsülik, és bőven belefér az első osztályba is…

A koncert kezdő-darabjával kapcsolatban nem is szeretnék szószaporítani, Az NFZ karbantartva, egészségesen szól, az ifjúkori Ligeti nem vette őket nagyon igénybe.

Ilyesmitől inkább a második műsorszámnál tartottam, merthogy Bartók első zongoraversenye a szólista számára igazán rendkívüli feladat. Ránki Fülöp technikailag mindezt győzte, inkább azt a magabiztos agresszivitást keveselltem, amit egy „barbaro” Bartók előadása igényel. Nagyon ígéretes, a tendencia most, egyetlen előadás alapján is nagyon pozitív. Egyértelműnek tűnt, hogy a fiatal szólista szinte hangról-hangra nyugszik meg, és teljesít egyre jobban. A harmadik tétel közben valószínűleg már nem ért rá arra, hogy megilletődött legyen.

Érdekes koncepciónak tűnt, hogy az ütős-szekció, pontosabban a kisdob előreült a zongorával szemben, mintha kettősverseny-szólista lenne. Bartók mindig komolyan figyelembe vette az ilyen lehetőségeket, a szokásos ülésrendtől való eltérést pontosan jelezte például a „Zené”-ben. Nem tudok róla, hogy az első zongoraversenynél is lett volna hasonló igénye, szóval lehet, hogy ez most kivételesen nem a szerző előírása szerint történt, de végül is egyáltalán nem szólt rosszul…*

És a Dohnányi szimfónia…

Ugyanúgy színes és szellemes, ahogy a többi – ismertebb – kompozíció, csak ez egy többtételes nagyobb forma, és éppen ezzel van bajom. Azt tudtuk, hogy a szerzőnek nem nagyon van saját stílusa, de itt ezt már nem nagyon lehet leplezni. Ahány tétel, akár annyian írhatták volna. Valójában nem maga az egység hiányzik, inkább az, hogy ezzel együtt elvész az egy irányba mutató mondanivaló, a művészi közlés. Dohnányi írni akart egy szimfóniát, de hogy miért, az végig nem derült ki. Kár, mert egyébként sok szép és izgalmas pontja van a darabnak. Egyre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmüket. Nagyon gyakran hallani olyat, amikor egy fúga a konstrukció mélypontja. Sok közülük a gondolattalan, izzadságszagú szerkezet. (Ismerik talán a viccet az idős zeneszerző tanácsáról: „Fiam, ha nem jut eszedbe semmi, írj fúgát!”). Dohnányi Ernő fúgája viszont a negyedik tételben kifejezetten jó, végig következetes, és a befejezése is szellemes. Szóval, azt hiszem, az én szememben Dohnányi marad olyan második vonal-béli szerző, akinek szívesen meghallgatom a műveit.

* Figyelmeztettek, hogy ennek azért nézzek utána - és okkal. Ezt az ülésrendet tényleg Bartók írta elő. (dni)

Ránki Fülöp, Hamar Zsolt
fotó:© MNF - Hargitay Olivér

Hírek
• A Szegedi Nemzeti Színház közleménye
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Borbély László habilitációs koncertje
J.S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
Beethoven: 28. (A-dúr) zongoraszonáta, op. 101
Liszt: 3. Mefisztó-keringő
Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83
Messiaen: Madárkatalógus – L’alouette calandrelle (Sziki pacsirta)

18:30 : Budapest
BMC, Könyvtár

LFZE Elektronikus Zenei Médiaművészet Tanszaki Koncert

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Benjamin Britten: Szentivánéji álom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mischa Maisky (cselló), Martha Argerich (zongora)
Műsorvezető: Becze Szilvia
"CZIFFRA100"
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elina Vähälä (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
Bernstein: Candide - nyitány
John Corigliano: „The Red Violin” - hegedűverseny
Dohnányi: fisz-moll szvit, op. 19
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez: Hamar Zsolt
J. Brahms: D-dúr szerenád, No. 1, op. 11
Dohnányi E.: fisz-moll szvit, op. 19
A mai nap
született:
1887 • Arthur Rubinstein, zongorista († 1982)
1932 • Szendrey Karper László, gitárművész († 1991)
1944 • John Tavener, zeneszerző († 2013)