vissza a cimoldalra
2022-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63696)
Kedvenc előadók (2933)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5676)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Lány a szomszédból (Kathleen Ferrier – Új „centenáriumi” film)
Varga Péter, 2012-12-06 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Kathleen Ferrier - Decca Kathleen Ferrier
A Film by Diane Perelsztejn
Includes Companion CD featuring live recordings of three songs attributed to Bach, Brahms and Gluck

Universal / Decca
CD+DVD
074 3471

Kathleen Ferrier életéről akár hollywoodi-stílusú játékfilm is készülhetett volna már – noha igazi happy ending nélkül. Egy kis angliai faluból az örök hírnévig. Nos, ilyen még nincs, azonban dokumentumfilmmel már többen is jelentkeztek. A Decca az énekesnő születésének centenáriumára megjelentette a legújabbat.

A forgatókönyv rövid foglalata pedig – és ez lehetne minden, Ferrierről szóló film esetében – a következő. Egy szerény anyagi körülmények között élő, angliai, vidéki, középosztálybeli családból származó lány, aki gyermekkorában tehetséges zongoristának bizonyult, nem tudott a fővárosban továbbtanulni. (A múlt század húszas éveinek közepén járunk.) Sőt, tizennégy éves korától dolgozni kényszerült telefonos kisasszonyként. Eközben azért a zenetanulást sem hagyta abba, sikerrel is szerepelt több kisebb jelentőségű versenyen. Aztán rámosolygott a szerencse. Mivel táncolni is szeretett, egy partnerével, aki bankár volt, egészen a házasságig jutott. Huszonhárom évesen nem kellett tehát dolgoznia többé, jöhettek az újabb versenyek.

Az egyik alkalmával ártalmatlan fogadás férjével egy shillingben; el mer-e indulni nem csak zongoristaként, hanem énekesként is? Kathleen Ferrier 1937-ben a carlisle-i zenei versenyen mindkét kategóriában diadalt aratott. Persze az igazi siker még messze, de innen már beindul a karrier. Énekel ezután már hivatásosként is, így hallja a nagy zeneszerző, aki három évre rá, 1946-ban már kész is kifejezetten a hangjára szabott operájával. Ezután fontos szereplések otthon, és turnék a világban, Amerikában egyik koncertjének rádióközvetítését húszmillióan hallgatják. Közben jelennek meg lemezei sorban, még Sinatra és Vera Lynn sincs biztonságban tőlük, és a legnagyobb karmesterek választják partnerül. Aztán egyszer csak fájdalmak jelentkeznek, 1951 januárjában kórház, majd a diagnózis: mellrák. Műtétek és a vég 1953-ban.

2003-ban a BBC már készített egy dokumentumműsort, An Ordinary Diva címmel, azt DVD-n most a 14 darabos centenáriumi összkiadással egy dobozban árulja a Decca (néhány lemeznyi zenét az EMI-nál is rögzítettek annak idején Ferrierrel, ők is kiadták most 3 CD-n azokat). A belga énektanár, Diane Perelsztejn Ferriert hallva határozta el magát, hogy énekelni tanuljon, énektanár legyen, és azt is megfogadta, egyszer filmet készít róla.

De mi áll a rendelkezésére egy filmesnek Ferrierről mozgóképekben? Nem sok. A hatvannyolc percből alig néhány másodpercnyi filmbejátszáson szerepel az énekesnő maga. Szerencsére ezek nagyon fontos bizonyítékok. Arra, hogy az életben tényleg közvetlen, vidám volt. Bár itt nem látható, dohányzott, sört ivott, és sikamlós vicceket mesélt. Ami látható: képes volt a bohóckodásig menő bolondozásra. Tényleg érdekes, mennyire nem figyelt a médiavilág még akkor egy ilyen kaliberű zeneművészre, hogy alig maradt utána ilyen jellegű dokumentum.

Ami abból is következik, talán a világ – mindenféle jelző nélkül – akkor még nem figyelt rájuk annyira. (Amerikai turnéján Ferrier egyedül utazott vonaton hat kofferral, ruháit, sőt a zenekari kottákat is azokban szállítva!) Ezért is lehet, hogy ez a film foglalkozik először súlyának megfelelően azzal a férfival, Rick Daviesszel, egy liverpooli régiségkereskedővel, aki a sikertelen házasság után a negyvenes évek közepétől 1952-ig, amíg el nem küldte, a férfit jelentette Ferrier számára. Ez cáfolja azt a feltételezést, hogy netán akár leszbikus is lett volna. Az Albert Wilsonnal való házasság felbontásának bíróság előtti oka (unconsummated) tulajdonképpen az énekesnő frigidsége volt. Ezek a dolgok abból a szempontból mindenképpen fontosak, hogy egy boldog házasság gyermekekkel mindenképpen legalább késleltette volna a végzetes betegséget.

A filmben tehát beszélő fejeket látunk, írókat például, azután fényképeket, de hallhatjuk Ferrier és nővére, Winifred hangját. Rövid filmbejátszásban szerepel Britten: „Itt volt ez a hang, amelyen meg tudott szólalni ez a végletekig esetlen (extremely awkward) zene.” Tudniillik Händel Messiása a Westminster Apátságban. Aztán elég sokat hallható Bruno Walter, ez is újdonsága a filmnek. A narrátortól ugyan, de elhangzik híres mondata is: „Két nagy zenei élmény történt az életemben: hogy ismertem Kathleen Ferriert és Gustav Mahlert – így, ebben a sorrendben.”

Természetesen egy ilyen film sokat elmondhat egy nagy művészről. Idézhet naplójából, Ferrier esetében ezek a bejegyzések inkább csak az események listázására szorítkoznak, kevés személyes reflexióval rájuk. Az igazi személyiség azonban rejtve marad. Az valójában művészetéből ismerhető meg, illetve az is felmerül: ilyen nagyság esetében felmérhető-e egyáltalán, számít-e egyáltalán, ki volt valójában? Ha ezt tudni akarjuk, lemezeit hallgassuk inkább, például azt, amit a film mellé kapunk, az 1950-ben készült koncertfelvételek a három Bach-dal kivételéve eddig kiadatlanok voltak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Accord Quartet: Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
Haydn: 27. (D-dúr) vonósnégyes, Hob. III:34 [op. 20/4]
Beethoven: 9. (C-dúr) vonósnégyes, op. 59/3 („Razumovszkij”)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Váradi László (zongora)
"Hangulatkoncert"
J. S. Bach-Busoni: Chaconne
Liszt: Sposalizio
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Chopin: b-moll szonáta, Op.35

18:00 : Budapest
ELTE Jogtudományi Karának díszterme

Dr. Szabó Balázs (orgona)
A Magyar Rádió Gyermekkórusa
vezényel: Dinyés Soma és Vargáné Körber Katalin
"Kodály 140. - 3. koncert"

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: Tosca

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
"Évadnyitó koncertek 2."
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
J. S. Bach: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
Mahler: 1. (D-dúr) szimfónia („Titán”)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Amszterdami Concertgebouw Zenekara
vezényel: Fischer Iván
Bartók: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
Bartók: Hegedűverseny, op. posth., Sz. 36, BB 48a (1907-08)
Beethoven: V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, Op.67
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes († 2011)
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)