vissza a cimoldalra
2022-01-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5269)
Kedvenc előadók (2897)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62847)
Társművészetek (2517)
Opernglas, avagy operai távcső... (21195)
Kedvenc felvételek (451)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Digitális kerekasztal (12)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3033)
Momus-játék (6155)
Lehár Ferenc (792)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5024)
Média, zene, ízlés (130)
Erkel Színház (11232)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5309)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1507)
Richard Strauss (780)
Franz Schmidt (4073)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2327)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3007)
Gaetano Donizetti (997)
musical (218)
Plácido Domingo (946)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Segítség szegény elgyötört atyák számára (Zenei lexikon gyerekeknek)
Johanna, 2012-10-03 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Zenei lexikon gyerekeknek MONIKA és HANS-GÜNTER HEUMANN:
Zenei lexikon gyerekeknek
192 oldal
5990 Ft
Rózsavölgyi és Társa

*

Ajánlás

Papa!” – „Tessék!” – „Mi az, hogy barokk?” – „Hát ez meg hogy jut eszedbe?” – „A zongorakottámnak az a címe, hogy Könnyű zongoradarabok a barokk korból” – „Barokk kornak nevezik az 1600 és 1750 közötti időszakot, amikor csodálatos zenét komponáltak. Johann Sebastian Bach is ennek a korszaknak egyik jelentős zeneszerzője.” – „Mozart is barokk zeneszerző volt?” – „Nem, ő a bécsi klasszikus zene képviselője.” – „Ő nem olyan szép műveket komponált?” – „Dehogyisnem. Ő is különlegesen szép műveket komponált, de másképpen.” – „Szebbeket, vagy nem annyira szépeket?” – „Hát ezt nagyon nehéz volna megmondani…” – „No, ha ez ilyen nehéz, már nem is csodálom, milyen nehéz nekem a barokk darabokat gyakorolni.”

Bizony, néha ilyen beszélgetéseknek is ki van téve egy szegény elgyötört atya… És mivel nyílván nem én vagyok az egyetlen olyan szülő, akit a gyermekei ilyen kérdésekkel bombáznak, a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy egy jól érthető, szemléletes zenei lexikon – mint amilyen ez is – rendkívül fontos a gyerekek számára. Már órák óta a legnagyobb élvezettel bújom ennek a kedves kis lexikonnak a levonatát. Gratulálok a nagy fantáziával megáldott szerzőknek és a Schott zenei kiadónak.

Peter Schreier

A legteljesebb mértékben egyetértek Peter Schreier szavaival. A gyermekeknek valóban szükségük van egy jól érthető, szemléletes zenei lexikonra. Monika és Hans-Günter Heumann könyve pedig sok szempontból meg is felel ezen elvárásoknak. Ami már első látásra is a könyv legnagyobb érdemének tűnik, az a rengeteg színes rajz. Andreas Schürmann akvarell technikával készült színes illusztrációi igazán kedvesek, jól érthetőek, sokszor tréfásak, ötletesek. Azt gondolom, ez nagyon fontos egy gyermekeknek szóló könyv esetében.

A lexikon felépítése nem teljesen szokványos. Abban persze igen, hogy a szócikkek ábécésorrendben követik egymást, de némelyik fogalom magyarázata kisebb párbeszéd formájában zajlik. A könyv két „szereplője”, Klári és Frici beszélgetései nyomán tudhatunk meg számos dolgot hangszerekről, szakkifejezésekről, műfajokról, korszakokról, s egyéb zenei fogalmakról. Sőt lassanként a két gyermek egész családját (beleértve különféle idegen országokba szakadt távoli rokonait) is megismerhetjük. Ily módon kiderül például, hogy Frici felmenői közül néhányan New Orleansban élnek, s amikor Frici meglátogatja őket a családjával, egy rakás dolgot mesélnek a kisfiúnak a jazz keletkezéséről.

Egyébként megdöbbentő, mennyire művelt családban él ez a két kedves zenebarát gyermek. Az anyukák, apukák, nagymamák és egyéb rokonok fejből mondják a gyerekeknek a legkülönbözőbb évszámokat, a zeneszerzők műveinek számát, vagy akár azt is, mikor fejlődött ki a klarinét és hogyan nevezték az ősét.

A lexikon egyébként különféle szimbólumokat is használ, gondolom a könnyebb érthetőség kedvéért, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban szükség van-e ezekre. Mindenesetre szépek, színesek, és a könyv elején összesítve megtekinthetők. Kis ikonok jeleznek például egy-egy országot. Ha, teszem azt, egy szó olasz eredetű, a könyv ezt egy kis ikonnal jelzi, amely a pisai ferde tornyot ábrázolja. A spanyol vonatkozásokat egy bika szarvai, a franciát az Eiffel-torony, a görögöt egy oszlopfő, az oroszt pedig hagymakupolák szimbolizálják. Nekünk, magyaroknak a gémeskút lett a jelünk.

Ami néha zavaró lehet olvasás közben, az a magyar fordítás milyensége. Az az érzésem, hogy a fordítók, R. Keresztény Györgyi és Reviczky Béla nem igazán tájékozottak a magyar zenei szaknyelvben. De talán még a zenében sem. És ez bizony nagy kár. Mert a lexikonban szereplő magyarázatok időnként nehezen érthetőek, máskor olyan szavakat tartalmaznak, amilyeneket a mindennapi zenetanulás során a gyermekek nem igazán használnak. Ilyen például az „ütem” szócikkben szereplő alapütés szó. Amennyire én tudom, ezt a szót igen ritkán használjuk a mérőütés megnevezésére, miképp viszonylag kevésszer mondjuk a hangállomány szót is (a hangterjedelem helyett.)

Akadnak azonban ennél sokkal kellemetlenebb hibák is, amelyek szintén a fordítók zenei műveletlenségét jelzik. A „kadencia” szó magyarázatában a fordítás Beethoven 5. zongoraversenye kapcsán így hangzik: „Egy szólóhangverseny vége előtt a szólistának még egyszer alkalma nyílik arra, hogy egész játéktechnikai tudását bemutassa.” Azt hiszem, ilyet nem ír le senki, aki életében halott már zongoraversenyben felhangzó kadenciát.

Néha viszont csak a fogalmazás ügyetlensége az, ami zavaró: „A fehér muzsikusok a 20. század elején kezdték el utánozni a feketék zenéjét, amely egyre színesebb lett.” olvasható a „Jazz” címszónál. Most sem értem egészen, hogy a feketék, vagy a fehérek zenéje lett-e ily módon színesebb a fordítók szerint. De nem szeretném tovább ragozni a hibák ismertetését. A lényeg az, hogy a könyv valóban szép kiadvány és rengeteg igazán hasznos információt tartalmaz. A kisebb hibákat pedig talán egy következő, javított kiadásában már nem is fogjuk viszontlátni.

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tommaso Benciolini (fuvola), Filipp Kopacsevszkij (zongora)
Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Yunsung Chang
Mozart: D-dúr fuvolaverseny, K. 314
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Mondok Yvette (szoprán), Oláh Vilmos (hegedű), Lajkó István (zongora)
Medtner: Sonate-Vocalise mit einem Motto ‘Geweihter Platz’ von Goethe, op. 41/1
Medtner: Sonata-Ballada, op. 27
Medtner: 2. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 44
A mai nap
született:
1705 • Farinelli (Carlo Broschi), énekes († 1782)
1937 • Baranyi Ferenc, költő, műfordító, operai író
1951 • Szenthelyi Miklós, hegedűs
elhunyt:
1883 • Friedrich von Flotow, zeneszerző (sz. 1812)
1960 • Edwin Fischer, zongorista (sz. 1886)
2007 • Palánkay Klára, énekes (sz. 1924)