Bejelentkezés Regisztráció

Kamara

Ez tangó, ez tangó, ez tangó (A Quartett Escualo Piazzolla-lemeze)

2008-04-22 07:53:00 Kerékgyártó György

\"A del Angel
ASTOR PIAZZOLLA művei

Quartett Escualo

Warner
5144-23855-2

A tangót fúzióba állítani a klasszikus zenével elsőre olyan elvetélt ötletnek tűnhet, mint – mondjuk – Győzikére bízni Higgins professzor szerepét a Vígszínház nagyszínpadán. Aztán mégis beugrik, hogy a tánczene már a reneszánsz vége óta igyekszik kilépni a szórakoztató műfajok kereti közül, és az európai zene fősodrának része lenni; no meg, hogy e törekvések nélkül nem lennének barokk szvitjeink, Chopintől mazurkáink és polonézeink, valamint Kék Duna keringőnk.

A XX. századi zene egyik különös alakja, az argentin Astor Piazzolla már fiatal komponistaként azt vette a fejébe, hogy hazája védjegyét, a tangót emeli be a klasszikus zenei örökségbe. Piazzolla 1921-ben született, vagyis a tangó aranykorában, amikor ez az édes-bús, markáns lüktetős tánc és zene a kávéházak, kocsmák, bordélynegyedek vendégeinek szórakoztatására szolgált. Amikor az egzotikusnak ható, tengerentúli muzsikával ismerkedő európai öregek sokkoltan figyelték, hogyan simulhat össze ennyire, és ilyen szemérmetlenül két test tánc közben, mialatt a fiatalok mit sem törődve az erkölcsi intelmekkel belevetették magukat a tangó érzéki sodrásába. (Mentségükre legyen mondva, hogy a szexuális forradalom csak a hatvanas években, a beatzenével, a fogamzásgátlók és a szintetikus drogok terjedésével tört ki.)

A fiatal Piazzolla Bartók és Stravinsky követőjeként kezdte, idő kellett ahhoz, hogy megteremtse saját zenei világát. Ez az, ami a Nuevo Tango nevet kapta. Az említett két zenei óriás művein edződött Piazzolla ugyanis éppen a korai évek tapasztalatának köszönhetően tudott új formát adni a tangónak: elszakadt annak édesen búgó előadásától, és feszes, szaggatott, pattogós stílust hozott létre, amelyen áthallani a XX. század közepi zene kötődését az ütős hangszerekhez, a zajokhoz, zörejekhez. A formaalkotás olyan jól sikerült, hogy a fáma szerint sok európai hallgató a mai napig előbb ismeri meg a Nuevo Tangót, mint az eredetit, éppen ezért ez tűnik számára az autentikus változatnak.

Piazzolla tizenkét darabját most Quartett Escualo rögzítette lemezre. Az együttes 2002-es alakulásakor az argentin komponista műveinek népszerűsítését tűzte ki céljául, és már sikerült jó néhány fesztiváldíjat besöpörnie, emellett a londoni Independent februárban, az Evening Standard pedig márciusban a hét CD-i közé választotta albumukat. A tizenkét felvétel valóban ennek a zenének értő tolmácsolásáról tanúskodik, nem fog csalódni, aki végighallgatja.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.