vissza a cimoldalra
2021-05-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11631)
A csapos közbeszól (95)

Sass Sylvia (481)
Régizene (7221)
Opernglas, avagy operai távcső... (20901)
Kimernya? (4025)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4636)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5139)
Pantheon (2899)
Jonas Kaufmann (2504)
Franz Schmidt (3822)
Nagy koncertek emlékezete (45)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2199)
Lisztről emelkedetten (1130)
Udvardy Tibor (239)
Rost Andrea (2060)
Társművészetek (2389)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62578)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Geisha
Bodajky Nagy István, 2000-01-12 [ Szakcikk hiszékenyeknek ]
nyomtatóbarát változat

A magyar származású Blaskó Dávid Geisha címmel írt egy drámát, amelyben emléket állít egy laza erkölcsű, ezért említésre méltó honfitársunknak, Franklin Benjamin Pinkerton, alias (e.:aljas!) Habzó Áronnak.
Habzó Áron és Blaskó Dávid valamikor a csongrádi Szt. Imre Gimnázium tanulói voltak. Árcsi, így nevezték diáktársai, az intézet pedellusának, (Petykó tatának) és Kanalas Matildnak (htb.) hetedik gyermeke volt, aki felcseperedvén, Láczay hajóskapitány, a híres Lukács Béla gőzös parancsnoka kalandos életén felbuzdulva elhatározta, törik, szakad, kimarad a gimnáziumból...
Tervét nagyban elősegítette az a tény, miszerint éppen hét tantárgyból állt bukásra. Állást vállalt. Előbb egy tiszai kompnál, majd a Délibáb személyhajó matrózaként mosta a fedélzetet Dévény és Csongrád viszonylatában. Itt néhány évre megszakad a történet. Egy-két kocsmai verekedésen kívül semmi érdemleges életrajzi adattal nem szolgálhatunk. Később derült fény arra, - Blaskó Dávid jóvoltából - hogy Árcsi is kivándorolt Ámerikába, mint olyan sok honfitársunk. Előbb rágógumit árult Massachusetts Államban, de mert évekig tartó gyötrelmes tanulás árán sem tudta kiejteni a számára otthont adó állam nevét, beállt az Egyesült Államok tengerészei közé, sorhajókapitánynak.
Kihasználta, hogy Anglia, Oroszország, Franciaország és Hollandia mellett az Egyesült Államok is megszerezte a partraszállási és kereskedelmi jogokat Japánban. A nyakán maradt, eladatlan rágógumikkal üzleti spekulációba kezdett. Segítségére volt ebben - a szintén csongrádi születésű - Góró Jóska, aki néhány évvel korábban hagyta el a gimnáziumot és országunkat. Góró Nagasakiban főtt kukoricát, ingatlant és Gésákat árult a tengerparton, főleg amerikai tengerészek számára. Habzó Áron, a mi Árcsink egy - Jacksonville - Tahiti - Új Kaledónia - Jászárokszállás - Nagasaki - útja alkalmából adott Górónak százhúsz Yent. Százért Gésát, a húszasért pedig kimonót kapott. A kimonó sorsáról tudunk többet, mert azt Habzó Áron hazaküldte az édesanyjának, aki évekig használta tehénfejés közben. Közvetlenül a halála előtt menyének ajándékozta, legidősebb fia félszemű feleségének, aki az anyósa iránti indokolt tiszteletből a kutyaólba tette. Itt találta meg az értékes leletet Palásti Pál amatőr muzeológus a hatvanas években, és tette közkinccsé. Jelenleg is a Dr. Tary László Kubikus Múzeumban van kiállítva, mint Vihar-sarki kubikus talicskatakaró. Hasonló feltűnést keltve, mint a szentesi címerben ábrázolt pálmafa.
Köszönetet kell mondanunk Giacomo Puccini - olasz apától és magyar anyától származó - zeneszerzőnek, aki Balassa Imre és Gál György Sándor megbízásából megírta Habzó Áronról, a mi Árcsinkról szóló operáját. Egy helyütt az operában nem mint Benjamin Pinkertont szerepelteti, hanem igazi magyar nevén nevezve, Habzó Áronként. Erre a mindenki által ismert részre gondolok:

Andante molto calmo! ...

Lásd egy szép nap végre,
füstfelhő száll az égre,
ott a távoli láthatáron
hajó jön, Habzó Áron.

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2021-05-14
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1858 • Megnyílt a Royal Opera House a Covent Gardenben
született:
1567 • Claudio Monteverdi, zeneszerző († 1643)
elhunyt:
1982 • Ádám Jenő, karnagy, zenepedagógus (sz. 1896)