vissza a cimoldalra
2022-01-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Digitális kerekasztal (59)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5271)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62850)
Opernglas, avagy operai távcső... (21198)
Kedvenc felvételek (459)
Kedvenc előadók (2898)
Társművészetek (2517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3020)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5311)
Richard Strauss (781)
Pantheon (3035)
Erkel Színház (11240)
Rost Andrea (2064)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2329)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5025)
musical (220)
Franz Schmidt (4074)
Lisztről emelkedetten (1162)
Juan Diego Flórez (749)
Lehár Ferenc (792)
Média, zene, ízlés (130)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Bakfark hangja (Kórusművek lantátiratai)
Varga Péter, 2007-03-02 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

The Voice Of Bakfark The Voice Of Bakfark
DESPREZ, CLEMENS NON PAPA, ARCADELT stb. énekes kompozíciói, BAKFARK BÁLINT-lantfeldolgozások
Voces Aequales
Győri István - lant
Hungaroton
HCD 32308

Bakfark neve jóval ismertebb műveinél. Azt már sikerült a köztudatba sulykolni, hogy létezett, és nagy művésze volt hangszerének, azt már kevésbé, miből is állt ez a nagy művészet. Az igaz, hogy Benkő Dániel három évtizede lemezre játszotta összes művét, de a hetvenes évek vége felé indult projekt felújított CD-kiadása is már húsz éves. Ezen túl azonban nem lehet mondani, hogy a darabok különösebben gyakori szereplői lennének koncerteknek, lemezeknek. Az meg több mint érdekes, hogy a maga korában valóban a legnagyobbaknak kijáró elismeréseket szerzett alkotó ma a nemzetközi hanglemezpiacon sem nagyon fellelhető név. Az ok talán paradox módon éppen az, amiért Bakfark saját korában is hírnevét szerezte: magasrendű, a kor átlagos lanttechnikai követelményeit messze maghaladó művei. Sokat kívánnak előadótól, hallgatótól egyaránt. Nem egyszerű táncocskák. És nem is lehet egyszerűen vokális művek lantfeldolgozásainak tekinteni ezeket a darabokat.

Mesterünk korának ünnepelt zenészei igazából a többszólamú kórusművek szerzői voltak. A lantosok csak akkor érhettek a közelükbe, ha ugyanolyan gazdag szólamszövésű anyagot tudtak bemutatni hangszerükön, mint amazok. De nehéz dolguk volt, a lant nem igazán alkalmas polifon játékra. Ezért csaltak: egyszerűsítettek, a polifon szólammozgást csak néhány akkorddal jelezték, az eredeti műből csupán két-három szólamot megtartva. Szerencséjükre viszont a mai értelemben vett eredetiség akkor nem volt fontos, ezért a művek lehettek ismert szerzők kórusműveinek áttételei lantra. Bakfark éppen abban volt nagy, hogy bizony mindvégig igyekezett nagyon hű maradni az eredeti zenei szövethez. Akár négy-öt szólam esetében is mindent bemutatott, nyílt lapokkal játszott. Ehhez járultak még harmóniai merészségei, amelyeket itt-ott alkalmazott az átírás során, és virtuóz díszítéstechnikája is.

Az idő mára megérett egy újabb Bakfark-lemezre, ha nem is összkiadásra. Viszont lehet, hogy egy tiszta lantanyag ma már nem igazán vonzó. Jó ötlet a vokális eredeti művek és a Bakfark-kompozíciók társítása. Talán csak egy-két letét hiányzik más szerzőktől, hogy azt is halljuk, mivel tudott többet náluk az erdélyi szász származású magyar mester. Lehet, hogy ez tanulságosabb hozzátétel lett volna a lemez anyagához, mint olyan misetételek bemutatása, amelyeket más szerzők komponáltak társaik Bakfark által is feldolgozott világi chansonjainak témáira.

De a koncepció helyes, már csak egy jó énekegyüttes kell a megvalósításához, amely stílusosan prezentálja a kórusműveket. Adva van ehhez szerencsére a Voces Aequales. És kell egy jó lantos, akire mégiscsak az egész épül, úgy hívják: Győri István.

Bakfark két lantkönyvet adott ki, az egyiket Lyonban 1553-ban, a másikat Krakkóban 1565-ben. A fáma szerint azok a kéziratok, amelyeket Padovában halála előtt elégetett - vagy valószínűbben halála után a hatóságok a pestis elleni védekezésképp elégettek - még ezeknél is magasabb színvonalat képviseltek.

Felvonulnak tehát a kor jeles mesteri Josquintől, Clemens non Papán át, Arcadeltig, Sermisyig, Créquillonig. Világi és egyházi művek, chansonok, és a kissé idegen három misetétel. A kórus szépen énekli ezeket, tisztán, és olyan hangvétellel, amelyet ma stílusosnak tartunk. Ennek része az is, hogy csak férfiakat hallunk, egyenes hangon, nagyon összeforrottan énekelni. Kicsit komolynak tűnik a hozzáállás a könnyed, szerelmes szövegű dalokhoz, de jellemző a korra, hogy - mint már említettem - ugyanezen zenei témák akár misetételekben is feltűnhettek, tehát feldolgozásuk így is a komoly, magas művészetet képviselte. Összességében az előadók messze többet nyújtanak, mint hogy csak bemutassák az előzőleg lanton feljátszott mű eredeti változatát.

Győri megtartja ugyanazt a komoly hangvételt, hiszen Bakfark azt igyekezett bizonyítani, egy hangszeres zenész is teljes értékű tagja a kora alkotó művésztársadalmának. Ez az alapkoncepciót erősíti: ha Bakfark arra törekedett, hogy a kórusműveket minél hűbben tegye át hangszerére, ennek az előadásban is tükröződnie kell. A szólista és az együttes tehát összegezve tudását olyan elgondolkodtató és szép, reneszánsz zenét tartalmazó lemezzel jelentkezett, amely legmagasabb rendű formájában mutatja be a Palestrina és Lassus előtti muzsikát.

Hírek
• A Szegedi Nemzeti Színház közleménye
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Borbély László habilitációs koncertje
J.S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
Beethoven: 28. (A-dúr) zongoraszonáta, op. 101
Liszt: 3. Mefisztó-keringő
Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83
Messiaen: Madárkatalógus – L’alouette calandrelle (Sziki pacsirta)

18:30 : Budapest
BMC, Könyvtár

LFZE Elektronikus Zenei Médiaművészet Tanszaki Koncert

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Benjamin Britten: Szentivánéji álom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mischa Maisky (cselló), Martha Argerich (zongora)
Műsorvezető: Becze Szilvia
"CZIFFRA100"
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elina Vähälä (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
Bernstein: Candide - nyitány
John Corigliano: „The Red Violin” - hegedűverseny
Dohnányi: fisz-moll szvit, op. 19
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez: Hamar Zsolt
J. Brahms: D-dúr szerenád, No. 1, op. 11
Dohnányi E.: fisz-moll szvit, op. 19
A mai nap
született:
1887 • Arthur Rubinstein, zongorista († 1982)
1932 • Szendrey Karper László, gitárművész († 1991)
1944 • John Tavener, zeneszerző († 2013)