Bejelentkezés Regisztráció

Dalolj nekem

Dalolj nekem! - CCLVI / XXVII.

2006-09-30 09:16:00 Kerékgyártó György - Szűcs József

Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek

\"Dalolj Az eliten luxus hegyoldal a luxusul elit nagy fánál. Kicsit följebb ködfoltok pöttyözik a hegyoldalt. Magányos gerilla ereszkedik alá: gerilla a ködben. Szivarozik, sárgásakat pök, és Geyer Flórián dalát fütyüli spanyolul. Meg sem torpan, amikor hirtelen áthúz előtte egy gazdátlan nyáj. Már egészen lent jár, amikor hirtelen hangot hall.

   - Állj!
   - Ezt ki mondja? - kérdezi a gerilla, köpve egyet.
   - A Santo Quasimodo-i rendőrség - hangzik a válasz.
   A gerilla megint köp egyet, közben felteszi a kezét.
   - Jól van, akkor megálltam.
   Jesus és Facundo áll föl egy bokor mögött.
   - Fel a kezekkel! - mondja Facundo szabályosan.
   - Már fent van neki - suttogja Jesus idegesen.
   - Nimmá, a két narancslekvár - röhög a gerilla, majd Jesusra néz - Te nagyon ismerős vagy. Nem te fújtad rám a könnygázt a múltkor?
   - Mikor múltkor?
   - Amikor a tévé előtt tüntettünk, ti meg ott bénáztatok. Én dobtalak fejbe egy felszedett utcakővel, nem emlékszel, amigo? Úgy bementünk az épületbe, mint a sicc. Vagy egy tucat fánkot zabáltam a büfében, mikor feltörtük.
   - Miért, volt fánk? - csillan fel Jesus szeme, de aztán higgadtságot erőltet magára. - Nem voltunk felkészülve egy ilyen támadásra. Különben is, a miniszter le akart mondani. És az különben sem én voltam.
   - Na, elég ebből! - emeli meg a hangját a gerilla. - Lenin elvtárs zseniálisan belátta, hogy a ti elpuhult városi agyatok nem érti a cirill nyelvet. Ezért új üzenet van számotokra.
   - És mi az?
   - Jól hegyezzétek a fületeket, mert nem mondom el kétszer!

    - (Reklám) -

A Teatro Palazzo társalgója. Gloria és Francisco televízión követi az eseményeket. Csöndben nézik a híradót, de Gloriát minden átmenet nélkül idegroham fogja el. Feláll, és kiabálni kezd:
   - Teremtő Istenem! Mi lesz, ha a gerillák hírére megmozdul az egész város, a városháza elé gyűlik, és követelni kezdi a kormány lemondását, miközben országosan irányított szervezett bűnözői csoportok autókat gyújtanak fel, esténként megütköznek a rendőrséggel, hogy a televízió egyfolytában őket mutogassa, mi meg reszkessünk az otthonainkban, hogy mikor tör ránk a felbőszült csőcselék, amire feleletképpen az államvezetés kijárási tilalmat akar elrendelni, és így megfosztani bennünket a gyülekezéshez és a véleményalkotáshoz való alkotmányos jogunktól, de csak azért, hogy a politikai erők erényt kovácsolhassanak ebből az egész hercehurcából? Oh, mondd, drága Francisco, mi lesz akkor drága országunk törékeny egén hunyorgó fiatal demokráciánkkal?

   - Oh, drága Gloria - feleli Francisco -, csak jöjjön ide egy gerilla, majd lenyomom én a torkán a tűzrendészeti szabályzatot.
   - Oh, nem, ez túlságosan nagy áldozat volna.
   - Nem, nem: önért bármit. Összetörném a csontját a Büntető Törvénykönyvvel.
   - És ezt értem?
   - Oh, igen, higgye el! Kibelezném az Alkotmány fénymásolatával!
   - Oh, Francisco! - mondja Gloria aléltan, majd hirtelen összeszedi magát. - Csináljon valamit az antennával, hangyás a kép.

    - (Fizetett politikai kampánycsend) -

A városháza díszterme. Jesus és Facundo megilletődötten áll az összehívott elit előtt. A polgármester teszi fel a kérdéseket, a két rendőr felváltva válaszol.
   - Az a lényeg - foglalja össze most épp Facundo -, hogy a vezérek között van valami Buddy Holly.
   - Kicsoda?
   - Buddy Holly Gully. Nem annyira emlékszem, csak hogy a többiek királynak szólítják.
   - Jimmy?
   - Nem, nem Hendrix, valami más… Meg van ott az a másik fickó, akiről azt hittük, hogy meghalt Guevarában. A Bolivár.
   - Nem a Bolíviában eltűnt Guevara?
   - Ja, de, lehet. De ezek csak alvezérek, mert a fővezér valami izé… na, olyan kis szakállas a neve alapján…
   - Pavarotti?
   - Nem, kisebb a szakálla.
   - Domingo? Carreras?
   - Azoknak egyáltalán nincs.
   - Akkor a Vágó?
   - Nem kérdez annyit.
   - Dél-amerikai?
   - Nem.
   - Élő?
   - Igen. Is. Határeset.
   - Rákérdezhetek?
   - Igen.
   - Ki az?
   - A nevére nem emlékszem, de azt üzeni, hogy túszként kezeli a narancsdzsemet, és nagyon szereti Alejandrót. Vagy fordítva, már nem tudom pontosan.*

Vége a CCLVI / XXVII. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton közlik, hogy vagy fordítva.




A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.