vissza a cimoldalra
2022-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63426)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5519)
Társművészetek (2543)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7674)
Kedvenc felvételek (635)
Opernglas, avagy operai távcső... (21388)
Momus társalgó (6381)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8710)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11857)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
W.A.Mozart (1554)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5381)
A nap képe (2312)
Gaetano Donizetti (1008)
Operett, mint színpadi műfaj (5174)
Ilosfalvy Róbert (999)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2387)
Pantheon (3100)
Momus-játék (6298)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5158)
Franz Schmidt (4123)
Kimernya? (4549)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1545)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (901)
Eiffel Műhelyház (725)
Zenetörténet (315)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Ratio Educationis
- kegy -, 2005-11-25 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Ratio Educationis Hogy Max Ritter sikerkönyve, az Elfeledett zeneünnepek mennyire körültekintően precíz, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ellentétben más hasonló munkákkal - noha nem azért, hogy nekünk hízelegjen, csak a filológiai pontosság kedvéért - magyar vonatkozású eseményekre is utal.

Később megvilágítandó okokból ma már kevesen tudják, hogy Mária Terézia iskolázott, de amatőr zeneszerző volt. Az udvari neveltetés természetesen előírta a hangszerismeretet (a császárnő közepesen, de lelkesen játszott spinéten), ám a magyar rendeket megkoronázásakor pátoszos vérgőzbe borító uralkodóasszony nem állt meg itt: kisebb darabokat komponált a magányos éjszakákon, amelyekből - az udvari szóbeszéd szerint - nem volt túl sok.

A császárnő 1775-ben megbízta az udvari kancellária egy fiatal tanácsosát, Ürményi Józsefet, hogy dolgozza ki az iskolarendszer átfogó reformját, mert itt a felvilágosult abszolutizmus ideje, nincs helye tétlenségnek. Ürményi kiváló szakembereket vett magához: Makó Pál, volt jezsuita egyetemi tanárt (akinek rendjét maga a császárné oszlatta fel, hogy vagyonára téve a kezét abból finanszírozzon egyet s mást - például az iskolareformot), Tersztyánszky Dániel levéltár-igazgatót és Kollár Ádám történészt, a bécsi udvari könyvtár vezetőjét.

A lelkes emberek hozzáértő munkálkodását látva az iskolarendszer reformja nagy eseménynek ígérkezett. A császárnő két dolgot határozott el: hogy a neve Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere, rövidebben Ratio Educationis lesz, és hogy maga komponál egy kórusművet a kihirdetés napjára. Mára Terézia továbbá azt is eltervezte, hogy a művet egyszerű gyermekekből verbuvált kórus adja majd elő, jelképezvén, hogy ez a reform őérettük van.

A munka jó két évig tartott, a végső szöveg jóváhagyására - és az ünnepségre - 1777. augusztus 22-én került sor. Eredetileg augusztus 20-ára tervezték, de Mária Terézia ragaszkodott ahhoz, hogy kedvenc magyar testőrségével nézhesse végig Pesten a Szent István napi tűzijátékot, és a Ratio Educationist csak azután iktassák be, hogy visszaértek Bécsbe. Az egész kissé körülményes volt, de a testőrség így legalább három napig ihatott.

Mária Terézia az ünnepség zenei részét meglepetésnek szánta, így mindenki meglepődött, amikor a hivatalos ceremónia végeztével zenészek társaságában egy sereg gyerek vonult fel, az uralkodóasszony pedig hozzákészült a vezénylethez.

A botrány a második tétel alatt tört ki. A kissé már kapatos magyar testőrség, amelynek tagjai dülöngélve álltak a Burg termében, a gyerekek látványára először halkan kuncogni kezdett, majd egyre hangosabban böffentgetni a nevetéstől. Azt történt ugyanis, hogy az éneklő kicsinyekről mindenkinek a császárnő pletykák szerinti zabigyerekei jutottak eszébe, s a finom borok hatása alatt senki nem tudta türtőztetni magát. Az említett második tétel végén, amikor a csodás hangú kicsinyek épp fátyolos tekintettel énekeltek a boldog jövőbe, a testőrség sorai közül valaki jól érthetően - németül!!! - meg is kérdezte: "Bessenyei uram, csak nem kend dorongolt itt versfaragás helyett?". Erre kitört a szilaj hahota, néhány udvaronc matróna elájult, a királynőt elfutotta a méreg, fölosztotta a tömeget.

Mária Terézia természetesen megsemmisítette a kéziratot, és az udvari krónikákból töröltetett minden feljegyzést, ami az eseményre utalt volna. A pasquillusokat fővesztés terhe mellett gyűjtötték be.

Ritter a protestáns történetírókon került jutott az információkhoz: ők "pápista fertőnek" nevezték az eseményt, s néhány titkos írásban meg is glosszázták tisztességgel. Ugyanakkor az esetet casus bellinek használták arra, hogy a Ratio Educationist be ne engedjék a protestáns iskolákba.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

John Cranko / Pjotr Iljics Csajkovszkij / Kurt-Heinz Stolze: Anyegin

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet - Zenetörténeti Múzeum

"Múzeumok Éjszakája"
Tárlatvezetések, hangversenyek

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Virágh András Gábor, Fekete Károly (orgona)
Kárpát-medencei Egyesített Református Kórus
Vezényel:
Arany János
Berkesi Boglárka
Berkesi Sándor
Erdélyi Dániel
Süll Kinga
"Református énekek XIX."

21:00 : Budapest
FUGA

Trio Kegelstatt:
Juliette Leroux (hegedű), Horia Dumitrache (klarinét), Villányi Dániel (zongora)
Bartók Béla: Kontrasztok
Clara Schumann: Hegedű-zongora szonáta
Alban Berg: Négy darab klarinétra és zongorára, op .5
Darius Milhaud: Szvit hegedűre, klarinétra, zongorára, op. 157b
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)
1977 • Szervánszky Endre zeneszerző (sz.: 1911)