vissza a cimoldalra
2021-02-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11571)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (1112)
A MET felvételei (1364)
Régizene (6483)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5084)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4429)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7417)
Erkel Színház (10794)
Momus-játék (6008)
Operett, mint színpadi műfaj (4686)
Franz Schmidt (3787)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2161)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4953)
Társművészetek (2270)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62545)
Kimernya? (3955)
Erkel Ferenc (1091)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A török-német kapcsolat (The Waltz - Ecstasy and Mysticism)
Varga Péter, 2005-06-09 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

The Waltz - Ecstasy and Mysticism The Waltz - Ecstasy and Mysticism
Concerto Köln - Werner Erhardt
Sarband - Vladimir Ivanoff
Universal / DG Archiv
00289 477 5420

Egészen naivnak kellene lennie ahhoz az embernek, hogy azt higgye, egy német klasszikus zenét játszó zenekar és egy török klasszikus zenét játszó együttes tisztán azért készít közös lemezt, hogy az európai és a török zene közötti - egyébként valóságos - kapcsolatokat bemutassa, és nem azért is, hogy más - egyébként nagyon is méltányolható - célokat is szolgáljon vele.

Egészen süketnek, minden zenei másság iránt érzéketlennek kellene lennie ahhoz az embernek, hogy az ebből a lemezből áradó - mindemellett szinte naiv - életöröm ne ragadja magával, és azért se értse meg a lemez nem is olyan rejtett üzentét.

Öt fejezetre tagolódik a zenei anyag, az elsőben Mozart és Dédé Efendi a főszereplők, felváltva következnek műveik. De nem halljuk itt a Szöktetés-nyitányt, a Török indulót, hanem hallunk hat, azért törökös Német táncot (K.571), és halljuk Hamazizade Ismail (Dédé Effendi) szerelmes dalait. Azt hisszük, mert nem ismerjük a tizenötödik századtól keletkezett oszmán zenét, hogy ők érintetlenek maradtak, mereven elzárkóztak attól a világtól, amelyhez hódításaik során igen közel kerültek.

De például a háromnegyedes ritmus nagyon is megfogta őket, és a dallamformálásban is felismerhetők az európai stílus hatásai. Hogy a dalok kíséretét játszó Vladimir Ivanoff vezette Sarband mit és mennyire játszik autentikusan eredeti török hangszerein, nem ítélhetjük sajnos meg, és erre a kísérőfüzet sem tér ki. Mit kellett és mennyire hangszerelni, netán csak az énekszólam maradt fenn?

Mindesetre elsöprő hatásuk van a számunkra különösen ható előadási módnak, akár emberi hangon, akár bizonyos hangszereken a csúszkáló, lebegő hangoknak; de ezek ellenére is lehetetlen nem észrevenni a valóban létező oda-vissza érvényes hatásokat. És Lannerrel - Bécstől az Ottomán birodalomig a fejezet címe - már valóban a keringő világába lépünk, és miért is ne lenne egyik sorozatának címe Pesther Walzer (op.93), a másiké meg Die Osmanen (op.146), közöttük Sebdi Effendi dalával.

Azután Demetrius Cantemir táncai következnek Beethoven néhány Német táncával keverve, és id. Strauss-művek: három Kettenbrücke-Walzer (Op.4).

Végül a Mysticism and Ecstasy fejezet marad a kerengő dervisek zenéjével, még egy Beethoven-tánccal lezárva.

Lehet gondolkodni is utána, de amíg hallgatjuk a lemezt, nem érdemes, csak élvezni a zenét, csodálkozni itt-ott, néha tán megmosolyogni egy-egy előadási fordulatot, és egy kicsit állat leejteni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1930 • Lazar Berman, zongorista († 2005)
elhunyt:
1770 • Giuseppe Tartini, zeneszerző (sz. 1692)
1996 • Mieczysław Weinberg más néven Moishe Vainberg zeneszerző (sz. 1919)