vissza a cimoldalra
2021-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5118)
Társművészetek (2460)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2384)
Opernglas, avagy operai távcső... (21077)
Kedvenc felvételek (152)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7543)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Kedvenc előadók (2871)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Erkel Színház (10917)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4894)
Franz Schmidt (4013)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2281)
A MET felvételei (1602)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)
Operett, mint színpadi műfaj (4934)
Jacques Offenbach (491)
Marton Éva (840)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5243)
José Cura (585)
Simándy József - az örök tenor (696)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3089)
Lehár Ferenc (773)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A tanya dala - Regös Bendegúz
- kegy -, 2005-01-28 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

A tanya dala - Regös Bendegúz Egyszerű tehénpásztorként kezdte, így semmi csodálkoznivalónk nincs azon, hogy témáit is elsősorban az egyszerű falusi nép életéből vette. Kizárólag dalokat írt, azokkal azonban éppen úgy járt, mint a nagy előd, Petőfi a verseivel: már a kortársak is úgy énekelték Regös Bendegúz műveit, mintha népdalok volnának.

Első, tulajdonképpen spontán műve, amelyet az RS-jegyzék (az életművét áttekintő Rideg Sándor által összeállított repertórium) nem címmel, csak kezdősorokkal jelez, így indul: "Mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz az ördög most engemet is". A dalt azóta is nagy szeretettel éneklik a Csongrád környéki tanyavilágban, noha az RS-jegyzékben másodikként nyilvántartott dal, a Hiszen ez csak a csépai lókupec szövege rácáfol a Mához egy hétre tartalmára.

Regös Bendegúz munkásságát hosszú ideig egy derék bakter támogatta. A mecénás rajongott a zenéért, így felfogadta Bendegúzt házi szerzőjének. Akkoriban igen ritka volt, hogy egyszerű polgárok magánzenészt tartsanak, de a Szabó bakter megengedhette magának: tellett rá az állami fizetésből. Bendegúz olyan hálás volt a támogatásért, hogy cserébe ki-kihajtotta a bakter teheneit.

Ebben az időben születtek meg a legszebb művei: a Miért teremtett az Isten parasztot? hűen számol be a korabeli tehénpásztorok siralmas életéről, de érdekes szociológiai megfigyelésekre juthatunk a Ténsasszonyom, mérjen már ki több szalonnát! tanulmányozásakor is.

A bakterházban töltött idő alatt Bendegúz csak úgy ontotta magából a slágereket. A piócás ember, a Csicsónénak három lánya, a Megy a gőzös, a Szereti a tik a meggyet vagy a Buga Jóska nem szép ember, de gavallér úgy szálldosott a nép ajakán, mint a cigányátok a szentesi vásárban. Nem is beszélve a Csámpás Rozi hade azt mondta kezdetű remekműről, amelyet már az óvodások is kívülről fújnak.

Sajnos, a bakterházas korszaknak vége szakadt. E dús alkotói intervallum egyik kiváló záródarabja a Kettő zsandár kísér engem kezdetű dal, amelyet a Lekváros gombóc című ópusz kísért. Ez utóbbi különösen érdekes zenetörténeti szempontból, hiszen több kutató egybehangzóan állítja, hogy Presser-Sztevanovity A padlás című musicaljének megírásakor a szerzők e művet tanulmányozva alkották meg a Szilvás gombóc című betétdalt.

A bakterház-korszak elmúltával Bendegúz visszavonultan élt. Néha-néha elhagyta még zseniális ajakát egy-egy dal, de ezek többnyire már feledésbe mentek, mivel nem jellemezte őket az az ihletettség, amely a korábbi Regös-dalokat annyira karakteressé tette.

A sors iróniája, hogy éppen azok nem ismerték fel Regös Bendegúz zsenialitását, akik legjobban szerették a műveit: közvetlen környezetében a halála pillanatáig úgy hitték, csak egy egyszerű tehénpásztor volt. Kivéve az RS-jegyzéket is összeállító Rideg Sándort, aki Indul a bakterház című életrajzi művében méltó módon emlékezik meg e kiváló alkotóról.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)