vissza a cimoldalra
2021-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8648)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7576)
Kedvenc felvételek (213)
Opernglas, avagy operai távcső... (21102)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5134)
Társművészetek (2468)
Milyen zenét hallgatsz most? (25096)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62718)
Kedvenc előadók (2872)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Momus társalgó (6360)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11816)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Eiffel Műhelyház (595)
Pantheon (2964)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3091)
Kimernya? (4311)
Simándy József - az örök tenor (697)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4908)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2290)
Kolonits Klára (1188)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2906)
Franz Schmidt (4024)
Momus-játék (6099)
A nap képe (2293)
Lisztről emelkedetten (1148)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5253)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (120)
musical (211)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Illa berek - Matula bácsi
- kegy -, 2004-11-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Matula bácsiMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: "lapjával húz, élivel kormányoz". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel színház

Vaszilij Vajnonen / Michael Messerer / Borisz Aszafjev
Párizs lángjai

11:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház, Bánffy Miklós terem

"Miklósa30+"
koncert

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Alexander Melnyikov (zongora)
"A fekete-fehér színei"
Debussy: Prelűdök, 2. kötet
Berlioz–Liszt: Fantasztikus szimfónia, op. 14
21:00 "Kóda"

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház, Bánffy Miklós terem

Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita

19:00 : Budapest
Erkel színház

Carl Orff: Carmina Burana
Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Jevgenyij Koroljov (zongora)
Keller András (hegedű), Homoky Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló), Buza Vilmos (nagybőgő)
Concerto Budapest
Beethoven–Mahler: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
J. S. Bach: 1. (d-moll) zongoraverseny, BWV 1052
Schubert: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)