Bejelentkezés Regisztráció

Nagy zeneszerzők

Illa berek - Matula bácsi

2004-11-12 09:24:00 - kegy -

\"NagyMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: \"lapjával húz, élivel kormányoz\". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.