vissza a cimoldalra
2022-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5678)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63697)
Kedvenc előadók (2933)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Bajszának emléke – Ferenc József
- kegy -, 2004-10-01 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Ferenc József A legfontosabb osztrák-magyar zeneszerző, aki különösen hosszú és sikerekben gazdag pályát mondhat magáénak. Saját művei mellett érdeme, hogy munkássága, sőt, puszta személyisége is ösztönzőleg hatott a népi zeneművészetre is: számos zenekari toborzó, kesergő és szitkozódó emlegeti Habsburg Ferenc József nevét.

Eredetileg keringőket szeretett volna komponálni. Néhány korai darabja kifejezetten jóra sikeredett, de egyik sem volt átütő. Pedig Habsburgék mindent elkövettek fiuk megfelelő iskoláztatása és alkotásra ösztönzése érdekében. Ferenc József édesapja gyakran fakadt ki fia tohonyasága láttán:
– Itt van ez az izé, ez a Mozart. Ez tudott. Ez is osztrák volt. Te miért nem vagy az?

Akkor következett be változás, amikor Ferenc Józsefet a szülők először vitték el díszszemlére. Az ifjút úgy megindította a marsot játszó katonazenekarok hangzása és látványa, hogy elhatározta, ennek szenteli az életét.

Mindössze tizenhat éves volt, amikor megörökölte apja bécsi zenekarvezetői állását az állami szimfonikusoknál. Azonnal megérezte, a rendelkezésére álló apparátus kicsi ahhoz, hogy minden tervét maradéktalanul megvalósítsa, ezért a zenekar folyamatos bővítésére törekedett egészen 1867-ig.

Teljes mértékben igaza van annak, aki azt állítja, hogy kevés Ferenc József-művet tudunk említeni. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az amúgy kiváló képességű zeneszerző erejét gyakorlatilag teljesen felőrölte a hatalmas apparátus egyben tartása.

Az osztrák zenekarban szerb, horvát, dalmát, macedón, magyar, cseh, lengyel, rutén, cigány és sok más, nem osztrák származású muzsikus játszott együtt. Ezek hol egyetértésben játszottak együtt, hol különállásra vagy dominanciára törekedtek, ami bármely nagy zenekarvezető egészségét felőrölte volna.

A legerősebb lobbi egyébként a magyaroké volt, akik folytonos lázongássukkal végül elérték, hogy a zenekart osztrák-magyar zenekarrá kereszteljék át, bár a darabválasztásba, az előadás módjába és sok egyébbe azután sem volt beleszólásuk.

Ebből az időből maradt fenn Ferenc József egyik híres műve, a Minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve című oratórium, amely vidám színekkel festi a korszakot. Emlékezetes a valamivel később keletkezett Hátul meg a krumplifejű Tisza Pista című gyerekdarabja is, bár ennek számos szövegváltozata maradt fent, némileg megzavarva a befogadót.

1914 nyarán szörnyű merénylet rázta meg az egész osztrák-magyar zenekart: Prágában, A kehelyhez címzett vendéglőben a legyek lecsinálták Ferenc József kifüggesztett arcmását. A hír hallatán komponálta meg Ferenc József Balkán, Balkán, te puskaporos hordó! című művét (noha Prága nem a Balkánon található), amelyet az afro-amerikai hatású, konkrétan kissé bluesos Mondd, hová lettél, Ferenc Ferdinánd? követett. Bizony, a korábbi harsány indulóknak eddigre se hírük, se hamvuk nem volt. Az utolsó próbálkozásnak a Schliffen-terv című ópusz számított, de aztán Ferenc József végleg felhagyott a műfajjal.

Időközben kiderült, hogy a prágai legyek felbujtásában nem kevés szerepe volt a zenekar kisebbségi lobbijainak. Ferenc József egészségét annyira megviselte a tény, hogy két évre rá meg is halt.

Ha zenéje emlékét nem is, a bajuszáét minden osztrák-magyar híven őrzi.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"BDZ-NAP - Párbeszéd az istenekkel"
Megérthető zene
Családi hangverseny karmesteri magyarázattal
Mozart: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

11:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Pálúr János (orgona)
Albinoni kamarazenekar

18:00 : Budapest
Gazdagréti Szent Angyalok Templom

Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Johann Bernhard Bach: g-moll nyitány-szvit
Johann Sebastian Bach: d-moll kettősverseny
Joseph Haydn: f-moll "La Passione" szimfónia

19:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Lakatos György (hegedű), Czene Rudolf (zongora)
Johann Sebastian Bach: c-moll szonáta hegedűre és billentyűs hangszerre, BWV 1017
Ludwig van Beethoven: 5. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, Op.24 („Tavaszi szonáta”)
Johannes Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, Op.108

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Banda Ádám (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dohnányi Oliver
Erkel: Ünnepi nyitány
Bartók: Hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
Dohnányi: Amerikai rapszódia, op. 47
Stravinsky: A tűzmadár - szvit (1919)

19:30 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Anna Netrebko romantikus ária- és dalestje
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)