vissza a cimoldalra
2022-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5678)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63697)
Kedvenc előadók (2933)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Ráérünk - Pató Pál
- kegy -, 2004-09-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Pató Pál Az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb szenzációjával állunk szemben. Olvasóink megszokhatták: e hasábokon az esszé műfaját használjuk arra, hogy egy-egy kivételes alkotó munkásságát valamelyest ismertessük. Ezúttal azonban - ha egyszerre kívánunk tény- és élményszerűek lenni - a történetmondáshoz kell folyamodnunk.

1823. január 1-jén Kiskőrösön neves zenetörténész született Petrovics Sándor néven. A szülők eredetileg Emilnek szerették volna hívni, de egy jóakarójuk figyelmeztette őket, ez a név ötszáz évre előre jogvédett a zenei szakmában.

A tudós annyira szégyellte paraszti származását, hogy Petőfire változtatta a nevét. Később, amikor értesült, hogy idővel Magyarországon is bevezetik a marxista-lukácsista esztétikát, mindezt megbánta, és egy Vahot Imre nevű zeneműkiadó segítségével részegen nótázó juhásznak öltözve, talicskán tolatta végig magát a Váci uccán. Kifogástalan franciatudása és görög-latin műveltsége azonban kilógott a ködmön alól, így teljességgel hiteltelenné vált.

De mindez csak intermezzo, hiszen számunkra Petőfi (Petrovics) munkássága fontos. Gyakorlatilag mindenütt járt iskolába: a sárospataki és a pápai kollégiumban, Pannonhalmán, a Fasori Gimnáziumban és a Lauderben, azonban rebellis magatartása miatt mindenünnen kicsapták. Egy vándorzenekritikus-társulathoz csatlakozott, de a feudális Magyarországon az 1840-es években nem szívesen fizettek az emberek a zenekritikusi előadásokért. Petőfi ezért egy időre Debrecenben húzta meg magát. Itt következett be életének nagy fordulata.

Iszonyatosan fázott azon a télen, így aztán kényelmetlen lakában, égő pipáját szorongatván a debreceni természettudós, dr. Földi János füvészeti tanulmányát lapozgatta, hátha ráakad valami télen is beszerezhető gyógynövényre, ami kikúrálná náthájából, amikor a kötet lapjai között egy kézzel írott levélre bukkant. A levél így szólt:

"Tisztelt Pató uram!

Alulírott Erkel Ferenc karmester azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy a Magyar Állami Operaház 1884. szeptember 27-i megnyitó ünnepségére egy operát komponálni méltóztassék. Mivel jól tudom, hogy hosszú határidővel dolgozik, most értesítem. A megbízással járó előleget mellékeltem.

Pest, 1884. március - Erkel Ferenc"

Petőfi (Petrovics) izgatottan kutakodott tovább dr. Földi János kötetében. A következő két lap között nem volt semmi, amiből arra következtetett, hogy innen hiányzik valami. Az ötvenedik lapnál azonban újabb levelet talált.

"Tisztelt Pató uram!

Örömmel vettem tudomásul, hogy az elküldött előleget méltóztatott elfogadni, amit jó jelnek vélek. Azonban ez idáig egyetlen kottasor sem érkezett a készülő nemzeti operából. Kérem, mihamarább értesítsen!
Köszönettel.

Erkel Ferenc
Pest, 1884. április"

Petőfi (Petrovics) megint hiányra bukkant a Földi-könyv lapjai között, amelyet ismét levél követett.

"Tisztelt Pató uram!

Levelét még nem kaptam meg, pusztán egy földim tájékoztatott, hogy készülő nemzeti operája címe Ej, ráérünk arra még! Tisztelettel kérem, küldje meg a partitúra kész oldalait, hogy azokat a zenekarnak megmutathassam.
Hálával

Erkel Ferenc
Pest, 1884. június"

A kötetben ezt követően több hiányos hely tátongott, amelyeket ez a levél zárt:

"Tisztelt Pató uram!

Az operával most már ne iparkodjék, a bemutatót megtartottuk. Egyébként jól sikerült.
Baráti üdvözlettel

Erkel Ferenc
Pest, 1884. szeptember 28."

Petőfi-Petrovics ezután lázas kutatásba kezdett, és a kép hamar összeállt: az üres helyek azokat a leveleket jelölték, amelyeket Pató Pál, a XIX. század elejének (sic!) egyik kiváló komponistája nem küldött el, sőt nem is írt meg. A kutatások során arra is fény derült, hogy az Ej, ráérünk arra még! Pató Pál egyetlen, ugyanakkor a mai napig meg nem komponált műve.

A továbbiak megfejtése a modern zenetörténet dolga.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"BDZ-NAP - Párbeszéd az istenekkel"
Megérthető zene
Családi hangverseny karmesteri magyarázattal
Mozart: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

11:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Pálúr János (orgona)
Albinoni kamarazenekar

18:00 : Budapest
Gazdagréti Szent Angyalok Templom

Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Johann Bernhard Bach: g-moll nyitány-szvit
Johann Sebastian Bach: d-moll kettősverseny
Joseph Haydn: f-moll "La Passione" szimfónia

19:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Lakatos György (hegedű), Czene Rudolf (zongora)
Johann Sebastian Bach: c-moll szonáta hegedűre és billentyűs hangszerre, BWV 1017
Ludwig van Beethoven: 5. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, Op.24 („Tavaszi szonáta”)
Johannes Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, Op.108

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Banda Ádám (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dohnányi Oliver
Erkel: Ünnepi nyitány
Bartók: Hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
Dohnányi: Amerikai rapszódia, op. 47
Stravinsky: A tűzmadár - szvit (1919)

19:30 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Anna Netrebko romantikus ária- és dalestje
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)