vissza a cimoldalra
2022-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63696)
Kedvenc előadók (2933)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5676)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Mindhalálig denevér - Lugosi Béla
- kegy -, 2004-07-23 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Lugosi Béla Nemzeti zeneművészetünk egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja ő. A tengerentúlon a legtöbben nem is tudják, hogy a véres színpadi művek oly nagyszerű komponistája, Lugosi Béla magyar származású. Pedig kétség nem férhet hozzá, s ő maga sem csinált belőle soha titkot: Budapesten látta meg a napvilágot. A legenda szerint az anyavérrel szívta magába a zene szeretetét, de ez nem teljesen igaz.

Kisiskolás korú volt, amikor a steril városi környezetből - egy családi rokonlátogatás alkalmával - először került el a messzi Transzszilvániába. Itt váratlanul transzba esett, és attól fogva különös dolgok történtek vele, amelyek a pályájára is kihatottak.

A transzból felébredve vagy egy hétig csak a Denevérik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdalt volt hajlandó énekelni, hiába mondták neki a szülei, hogy ez nem erdélyi, hanem dunántúli dallam. Az egy hét elteltével közölte a szülőkkel: archeológus lesz, és a denevértesszőlősi ásatásokon ő találja majd meg a Batman csontvázát. A szülők nemigen tudtak bekapcsolódni a beszélgetésbe, mert jószerivel nem tudták, mi az a Batman. Még azután sem, hogy a kis Béla közölte velük: nem a BATka MANó rövidítése!

Talán a kifogástalan, üde erdélyi levegőnek köszönhetően, hamar visszajött a transzból, és beavatta szüleit: mégis zeneszerző lesz, világhírt vív majd ki magának, de még nem döntötte el, hogy Vlad Ţepes vagy Drakula művésznéven. Apja, aki - akárcsak felesége - egyáltalán nem értette, bizonytalanul azt felelte: a Drakula jobban hangzik. Jó, akkor úgy lesz, bólintott Béla.

Ezután - a transznak köszönhetően már kész zeneszerzőként - azonnal Amerikába utazott, egy kis padlásszobát bérelt ki az éhező-nyomorgó művészek fellegvárában, Beverly Hillsben, és lázas igyekezettel, néha 48-52 órát dolgozva alvás, evés, mosdóhasználat és képregényolvasás nélkül, megkomponálta Rocky Horror Show című színpadi munkáját. A mű komoly sikert aratott - nem csak szakmai körökben. A bemutatót követő napon még a Beverly Hills-i suszterinasok is fütyülve próbáltak vért szívni.

A siker nem szállt Lugosi fejébe. Nem költözött el Beverly Hillsből, továbbra is ragaszkodott a hegyoldal meghitt kis úszómedencéihez, a platánok árnyában meghúzódó szolid golf- és teniszpályákhoz, a szegényes, de tetszetős angolkertek sarkában megbúvó házi szaunákhoz. Pedig egy zeneműkiadó szorgalmazta, hogy tegye át székhelyét New Yorkba, a Vampire State Buildingbe.

Sorra születtek a nagy művek: Elsőként egy gyermekoperát mutatott be Állatkerti útmutató címmel a szegény gyerekeknek. A legkisebbek ma is nagy-nagy kedvvel dúdolják, hogy "a hód arcán enyhe pírral / csókolózik a vámpírral". Az Állatkerti útmutatót azonban újabb nagy művek követték: Interjú a vámpírral, Bőregerek és emberek, Szerelem első denevérig, Bécsi vér... felsorolni is nehéz volna mindet.

Lugosi Béla nagy utat járt be. Zenéje milliók számára vált "mindennapi kenyérré". Amikor a művészt a közönség iránti tiszteletről, a lelkiismeretes munkáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: "a vér kötelez". A hálás rajongók pedig életüket és vérüket adták volna kedvencükért, aki - s ez nem csupán póz volt nála - haláláig az egyszerű emberek életét élte. Mindvégig ugyanabban a puritán, fekete koporsóban aludt, amelyben Budapesten meglátta a napvilágot. Ebben is temették el élete alkonya után, pontban éjfélkor.

Emlékét kihegyezett karókkal őrizzük.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Accord Quartet: Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
Haydn: 27. (D-dúr) vonósnégyes, Hob. III:34 [op. 20/4]
Beethoven: 9. (C-dúr) vonósnégyes, op. 59/3 („Razumovszkij”)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Váradi László (zongora)
"Hangulatkoncert"
J. S. Bach-Busoni: Chaconne
Liszt: Sposalizio
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Chopin: b-moll szonáta, Op.35

18:00 : Budapest
ELTE Jogtudományi Karának díszterme

Dr. Szabó Balázs (orgona)
A Magyar Rádió Gyermekkórusa
vezényel: Dinyés Soma és Vargáné Körber Katalin
"Kodály 140. - 3. koncert"

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: Tosca

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
"Évadnyitó koncertek 2."
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
J. S. Bach: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
Mahler: 1. (D-dúr) szimfónia („Titán”)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Amszterdami Concertgebouw Zenekara
vezényel: Fischer Iván
Bartók: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
Bartók: Hegedűverseny, op. posth., Sz. 36, BB 48a (1907-08)
Beethoven: V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, Op.67
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes († 2011)
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)