vissza a cimoldalra
2021-05-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11631)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (7196)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (883)
Lehár Ferenc (757)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4625)
Franz Schmidt (3820)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2196)
Udvardy Tibor (237)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5135)
Kimernya? (4020)
Zenei témájú könyvek (103)
Operett, mint színpadi műfaj (4727)
Lisztről emelkedetten (1129)
Pantheon (2895)
Momus-játék (6040)
Társművészetek (2388)
Eiffel Műhelyház (547)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Mindhalálig denevér - Lugosi Béla
- kegy -, 2004-07-23 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Lugosi Béla Nemzeti zeneművészetünk egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja ő. A tengerentúlon a legtöbben nem is tudják, hogy a véres színpadi művek oly nagyszerű komponistája, Lugosi Béla magyar származású. Pedig kétség nem férhet hozzá, s ő maga sem csinált belőle soha titkot: Budapesten látta meg a napvilágot. A legenda szerint az anyavérrel szívta magába a zene szeretetét, de ez nem teljesen igaz.

Kisiskolás korú volt, amikor a steril városi környezetből - egy családi rokonlátogatás alkalmával - először került el a messzi Transzszilvániába. Itt váratlanul transzba esett, és attól fogva különös dolgok történtek vele, amelyek a pályájára is kihatottak.

A transzból felébredve vagy egy hétig csak a Denevérik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdalt volt hajlandó énekelni, hiába mondták neki a szülei, hogy ez nem erdélyi, hanem dunántúli dallam. Az egy hét elteltével közölte a szülőkkel: archeológus lesz, és a denevértesszőlősi ásatásokon ő találja majd meg a Batman csontvázát. A szülők nemigen tudtak bekapcsolódni a beszélgetésbe, mert jószerivel nem tudták, mi az a Batman. Még azután sem, hogy a kis Béla közölte velük: nem a BATka MANó rövidítése!

Talán a kifogástalan, üde erdélyi levegőnek köszönhetően, hamar visszajött a transzból, és beavatta szüleit: mégis zeneszerző lesz, világhírt vív majd ki magának, de még nem döntötte el, hogy Vlad Ţepes vagy Drakula művésznéven. Apja, aki - akárcsak felesége - egyáltalán nem értette, bizonytalanul azt felelte: a Drakula jobban hangzik. Jó, akkor úgy lesz, bólintott Béla.

Ezután - a transznak köszönhetően már kész zeneszerzőként - azonnal Amerikába utazott, egy kis padlásszobát bérelt ki az éhező-nyomorgó művészek fellegvárában, Beverly Hillsben, és lázas igyekezettel, néha 48-52 órát dolgozva alvás, evés, mosdóhasználat és képregényolvasás nélkül, megkomponálta Rocky Horror Show című színpadi munkáját. A mű komoly sikert aratott - nem csak szakmai körökben. A bemutatót követő napon még a Beverly Hills-i suszterinasok is fütyülve próbáltak vért szívni.

A siker nem szállt Lugosi fejébe. Nem költözött el Beverly Hillsből, továbbra is ragaszkodott a hegyoldal meghitt kis úszómedencéihez, a platánok árnyában meghúzódó szolid golf- és teniszpályákhoz, a szegényes, de tetszetős angolkertek sarkában megbúvó házi szaunákhoz. Pedig egy zeneműkiadó szorgalmazta, hogy tegye át székhelyét New Yorkba, a Vampire State Buildingbe.

Sorra születtek a nagy művek: Elsőként egy gyermekoperát mutatott be Állatkerti útmutató címmel a szegény gyerekeknek. A legkisebbek ma is nagy-nagy kedvvel dúdolják, hogy "a hód arcán enyhe pírral / csókolózik a vámpírral". Az Állatkerti útmutatót azonban újabb nagy művek követték: Interjú a vámpírral, Bőregerek és emberek, Szerelem első denevérig, Bécsi vér... felsorolni is nehéz volna mindet.

Lugosi Béla nagy utat járt be. Zenéje milliók számára vált "mindennapi kenyérré". Amikor a művészt a közönség iránti tiszteletről, a lelkiismeretes munkáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: "a vér kötelez". A hálás rajongók pedig életüket és vérüket adták volna kedvencükért, aki - s ez nem csupán póz volt nála - haláláig az egyszerű emberek életét élte. Mindvégig ugyanabban a puritán, fekete koporsóban aludt, amelyben Budapesten meglátta a napvilágot. Ebben is temették el élete alkonya után, pontban éjfélkor.

Emlékét kihegyezett karókkal őrizzük.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1849 • Carl Otto Ehrenfried Nicolai, zeneszerző (sz. 1810)
1916 • Max Reger, zeneszerző (sz. 1873)