vissza a cimoldalra
2022-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5678)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63697)
Kedvenc előadók (2933)
Opernglas, avagy operai távcső... (21498)
Társművészetek (2575)
Milyen zenét hallgatsz most? (25125)
Kedvenc felvételek (698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7717)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1247)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3175)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5394)
Kolonits Klára (1224)
Operett, mint színpadi műfaj (5228)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Erkel Színház (11300)
A nap képe (2337)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)
Marton Éva (863)
Momus-játék (6320)
Edita Gruberova (3185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Corvette
Leírás: Hozzám képest a kaffer szarvasvarjú egy kedves énekesmadár. Én szóltam.
Honlap:
   


Corvette (1631 hozzászólás)
Kimernya? • 41482021-07-22 15:46:07

Van pár húszas éveinek elején járó rokonom, értelmesek, roppant műveltek, és fogalmuk sincs a komolyzenéről. Mit komolyzenéről! Azt sem tudják, hogy 1990 előtt milyen könnyűzene létezett! Számukra az univerzum története akkor kezdődött el, amikor megszülettek, és úgy telt az alap- és középfokú zenei oktatásuk, hogy a végére nem emlékeztek semmire. Semmire. Úgy ment át rajtuk az a pár évnyi ének-zene, mint a gamma-sugárzás. Szal, lehet, hogy megérett a tanterv egy kis reformra. Úgy minden tekintetben.


Kimernya? • 41462021-07-22 14:21:56

Nálunk Vivaldi hegemónia van. A lányom most éppen ezért rajong. Figyeld meg az idős fószer arcát! Beszédes.



Bartókot gyermekeknek? Egy ilyen Vivaldi után? Tegye mindenki a kezét a szívére és gondolkodjon el erősen azon, hogy helyesen cselekszik-e!


Kimernya? • 41442021-07-22 13:36:42

Mit tudtunk meg a bejegyzésedből? Azt, hogy a gyerekeid a mikrokozmoszon nőttek fel és neked ezek a művek tetszettek. Ez annyira pozitív! Megyek és gyorsan bontok egy pezsgőt. És a gyerekeid mit szóltak hozzá? Ők is ennyire lelkesek voltak? Mert én még nem találkoztam olyan nebulóval, aki csillogó szemmel beszélt volna ezekről  a darabokról, pedig jó sokáig köztük éltem a zeneiskolákban. Soha nem jöttek oda hozzám, hogy te figyelj, ezt hallgasd meg, hogy ez mekkora zene. Elkerült a szerencse. Ja. 



Kis kiegészítéssel élnék a "tudományos" hozzászólásoddal kapcsolatban. A Jánosi együttes előadása annyiban átirat, hogy a Bartók gyűjtötte fonográf tekercsen csak egy szóló hegedű és egy kontra hallható, nem pedig ez a banda, amely egyébként teljesen autentikus mind a hangszereivel, mind hangszerelésében és előadói gyakorlatában. Szóval eredetit hallunk. Egy hangot nem tettek arrébb vagy bele Jánosiék. Persze megtehették volna azt is, hogy csak ketten játsszák el ezt a rövid nótát, úgy, ahogyan a tekercsen is hallható, de a hagyományos népzenélés nem két hangszeres ezen a vidéken, vagyis nem meghamisították a hangzást, hanem rekonstruálták! Normál esetben így szólt anno a nóta.


Kimernya? • 41422021-07-22 10:08:02

Ma rákerestem, hogy mi a kerettanterv ének-zenéből 1-4. osztályosok számára, és ami a zenehallgatást illeti, Kodály, Bartók, Bárdos hegemóniát látok, amelyet időnként megtör egy kis Csajkovszkij vagy Mozart. Bartókot nagyon sokáig csak akkor szerettem, ha a papírpénzről tekintett vissza rám. Ezeket a gyerekeknek szánt szánalmas zongoradarabjait soha nem tudtam megszeretni, zongora kötelezőn bojkottáltam az előadásukat. Itt meg zúdatják rájuk.



Azért az egy izgalmas pillanat volt, amikor kiderült, hogy Bartók mennyire rossz irányba vitte el a botostáncot.



Eredeti.



Átalakított.


Kimernya? • 41402021-07-21 21:55:57

Viszont ha betennének egy ilyet, vagy egy ilyet, akkor talán egy kicsit vonzóbbá válna a régizene témaköre. Is. Az egész csak akarat és szemléletmód kérdése.


Kimernya? • 41342021-07-21 18:42:22

Ebben egyetértünk. Pont ezért írtam, amit írtam. Mert nem könnyű nekik. 


Kimernya? • 41322021-07-21 17:03:55

Csóri Bocelli! Nem ő tehet róla, hogy ennyire hátára kapta a hírnév. Gondolj bele! Akár csengettyűzhetne is.


Kimernya? • 41292021-07-21 12:53:07

Ne tetézd! :)


Kimernya? • 41262021-07-21 12:01:44

Pilinszky is szerette...


Kimernya? • 41242021-07-21 11:28:31

A fiatalok nem bánják, ha látják a folyamatosságot a múlt és a jelen között. Felsőfokú zenei képzésben csak a dalnak fél évet szentelnek zenetörténet órán. A dal a mai napig népszerű, és nem csak a szép molnárlány miatt ölheti magát egy ifjú a patakba, hanem a szép molnárfiúért is. Csak szólok. Hogy kinek mi tetszik, az az ő dolga. Ízlésről nem vitatkozom, bár megnézve a hivatkozott érzékenyítő dal eladási adatait, nagyon sokaknak tetszett. Lehet a téma miatt. Ezért írtam azt, hogy Csajkovszkij kapcsán akár összekötő zene is lehet. Csajkovszkij is meleg volt, és a 4. és 6. szimfónia konkrétan erről a problematikáról szól. Ha kell, akár le is vezetem. De szerintem erre nem lesz szükség.


Kimernya? • 41172021-07-20 20:43:58

Annyira szép a játéka, hogy 4 perc után lekapcsoltam. Figyelj, ha jó hegedülést akarsz hallani, akkor ezt játszd le!


Kimernya? • 41152021-07-20 20:06:47

Ne menj könnyűzenei producernek! Egy pillanat alatt felkopna az állad.  


Kimernya? • 41132021-07-20 19:51:17

Hát ilyet már nem fognak. Pedig jó zene. Egy Csajkovszkij negyedikhez vagy hatodikhoz tökéletes átkötés.




Kimernya? • 41102021-07-20 18:32:56

Ezek 1984-es kiadású albumok? Egy normális ének-zene tanár nem szorul rá ilyen mankókra. Nem is gondolnám, hogy ezeket bármikor bárki előveszi és felteszi demonstrációs céllal. Ha mégis, akkor az illető nem ének-zene tanár.


Kimernya? • 41082021-07-19 21:52:55

De aggódsz értük!


Kimernya? • 41062021-07-19 19:43:17

Rákantittottam a linkre, és az nem oda navigált, ahová szeretted volna. Pedig érdekes volna átnézni, hogy napjainkban mivel gyötrik a harmadikosokat. Engem harmadikban majdnem megvágtak ének-zenéből.  .


Kimernya? • 41042021-07-19 16:55:27

Hogy mi ez? Kortárs zene. Tőlünk nyugatra ilyeneket is hallgatnak a finom úri népek. Számukra ez teljesen természetes és magától értetődő dolog. Akár a lélegzetvétel, vagy az evőeszközökkel történő étkezés.


Régizene • 74322021-07-18 20:28:49

Azt írtam, de nem abban a kontextusban, ahogyan te értelmezed. Szóval no para! Él még tanár úr, él még a méla Béla, élnek még a magyarok! 


Régizene • 74292021-07-18 19:57:42

Mondtam valaha olyat, hogy egy évig nem fogok ide írni? Nem. Viszont lesz olyan, akivel valszeg csak egy év múlva fogunk találkozni. Remélem meggondolja magát és nem csak a női fenekekkel lesz elfoglalva. És már csak másfél hónap van szeptemberig.   


Régizene • 74262021-07-18 18:18:03

Remélem mindenkinek jól telik a nyara. Szeptember 1-én kezdünk! Addig is jó zenehallgatást!



Zene.


Help me! • 11512021-07-18 17:25:45

A Héja mász az avaron is erről szól.


Help me! • 11492021-07-18 09:13:36

 Madarat tolláról, embert barátjáról. :)


Help me! • 11462021-07-18 04:07:33

A titok lényege a megismerhetetlenség, ergo ha valami lényegét tekintve titkos, akkor semmit nem tudhatunk meg róla. A balladákban a homályok ellenére mindig kiderül valami konkrét, tragikus esemény, ebből az operából viszont semmi. Ha egy párkapcsolat vacak és a felek ezt pontosan tudják, és ennek ellenére nem akarnak kikászálódni belőle, akkor azt kell mondjam, hogy felnőtt módjára gondolkodnak, mert érzelmi alapon szervezik életüket. Az értelem és az érzelem nem halad mindig kéz a kézben, és bár külső szemlélőként sokszor pontosan látjuk, hogy mások hol hibázzák el, benne lenni egy folyamatban teljesen más dolog. Megfejteni, kiismerni egy másik embert? Megtudni róla mindent? Már csak az kéne, hogy ne lehessen életünk választott párunk előtt! Most őszintén, van Judit kérdezősködésének bármi értelme? Nem tudja, hogy senkit nem lehet birtokolni? 


Help me! • 11282021-07-17 08:15:05

Miért? Miért? Csak! :) Mennyivel izgalmasabb a Szindbád c. filmben az a rész, amikor azt mondja Latinovits az egyik hölgynek, hogy hozzá mindig jók voltak a nők, mert soha nem kérdezték tőle, hogy mit hord a kabátja alatt. 


Kedvenc előadók • 28612021-07-15 14:03:29

Mocsári Károlyt hallottam egyszer egy Kocsis dirigálta hangversenyen. Valamelyik Bartók zongoraverseny volt terítéken. Játékával nem lopta be magát a szívembe, meglehetősen mechanikusan nyomkodta a billentyűket. Amikor bejött a színpadra, mindenki azt hitte, hogy ő a zongorahangoló. Nagyon meglepődtünk, amikor meghajolt és leült a klaviatúra elé. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75022021-07-14 21:12:22

Ja. Ha ezt a cuccot adod a dögnek, gyönyörűen kikerekedik tőle. Van benne féregírtó is.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74982021-07-14 18:54:14

Anjuskának soha nem volt még ekkora sansza, hogy a Victoria's Secret reklámarca legyen. Tetszik, nem tetszik, változnak az idők.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74962021-07-14 18:11:33

Kedvencem, amikor egy ilyen Quasimodo kinézetű operaigazgató fogalmaz meg elvárásokat az énekesek megjelenésével kapcsolatban. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74912021-07-13 21:12:54

Ez a mondat átjött neked is?



" Igen, nagy probléma, hogy alig van a világpiacon olyan énekes, akit az operán kívül is ismernek. Kiváló énekesek, de semmit nem mond a nevük".



Ez tényleg nagy probléma, amivel sürgősen kezdeni kell valamit! A henteskisasszony is folyton emiatt panaszkodik nekem. Ma is megkérdezte tőlem, hogy Perrine Devillerst miért nem ismerik, csak ezt a Jonas Kaufmannt, mintha ő volna az egyetlen figyelemre méltó jelenség a komolyzene világában. Mondtam neki, hogy ismerik őt, koncert után rendre a cipőjéből nyakalják a pezsgőt a pingvinbe öltözött fiatalemberek, csak éppen nem Magyarországon és nem Romániában.



Márok Tamásnak nem dobunk össze egy Tidal előfizetést? Hátha akkor  ő is más perspektívából tudná szemlélni a világ komolyzenei történéseit.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74892021-07-13 17:40:23

86 éves a bácsi? Nem csodálom, hogy kínzásként éli meg a versenyek feszített tempóját. Talán ha nem ment volna rá el, akkor ez az értelmetlen beszélgetés sem születik meg. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626672021-07-12 12:08:46

"Akkor még bámultam a felnőtteket, azt hittem jó lesz majd, ha egyszer én is nagy leszek".


Brahms, Johannes • 1682021-07-10 21:05:43

Akarom mondani h-moll klarinétkvintett. Ez a becsületes neve. A lemezborítón is ez áll. Az első tétele szonátaformában készült, innen eredt a képzavar. Sorry vagyok tetőtől talpig.


Brahms, Johannes • 1672021-07-10 16:34:03

Brahms klarinét szonátáit hallgatni bizalmi kérdés. Én ha lehet Karl Leisterre szavazok (remélem nem ikes ige a szavazik), de Julian Bliss is ott van az erős élmezőnyben. 



Róla van szó. Itt éppen a dongót játssza. Az ember csak csodálja a finom ujjmozgását, és közben fel sem tűnik neki, hogy körkörös légzéssel fúj. Ügyes!



Ez pedig a h-moll szonáta 2. tétele. Kicsit giccses a középrész, de attól még szerethető. Lesz, aki soknak találja majd.





 


Brahms, Johannes • 1662021-07-10 14:10:30

Nem érek rá olvasgatni. Én teszem a dolgomat! :)


Brahms, Johannes • 1642021-07-10 12:24:51

Én aztán nem vitatom el tőle az érzelmeket. Voltak neki olykor olyanjai is. Bizonyára. Én az érzelmeket (barokk esetén) inkább a mediterrán országok zenéiben lelem meg.



Csajkovszkij zenéjét különösképpen kedvelem. Mit kedvelem, rajongok érte! Kár, hogy szegénykém már nem fér bele a NAT-ba. Lassan a Rózsavölgyi is leveheti a polcokról a lemezeit, de minimum figyelmeztető cimkével kell ellátnia őket, nehogy véletlenül kesztyű nélkül érjenek hozzá a borítóhoz a kedves vásárlók és nemi identitásukat veszítsék. Lássuk be, az rettenetes volna! Brahms azzal, hogy Detmoldban a bordélynegyedbe született bele, kifejezetten vonzó alternatívát kínál a komolyzene iránt érdeklődő serdülők számára, és egyben a szüleik is megnyugodhatnak. Azt nem tudom, hogy Brahms élt-e nemi életet és ha igen, lehúzta-e előtte a zokniját... De talán akad olyan a fórumon, aki erre az intim kérdésre azonnal rávágja a választ. Régen biztosan volt. Hát én is ezekért a rém fontos információkért járok ide nap mint nap. A zene lassan már nem is érdekel. 


Brahms, Johannes • 1622021-07-10 10:56:06

Bach a  ravatalozóban, a koporsóra hajolva, rázkódó zokogások közepette kente le ezt a 15 perces darabot. Ja. A mű szerkezetét elnézve - veled ellentétben - én egy ijesztően hidegfejű, rémesen komplikált konstruktőrt látok. Brahms mindössze beletette azt az érzelmi tartalmat, amely mindig is hiányzott ebből a műből. Az ne tévesszen meg, hogy pár hegedűs hatalmas romantikus hevülettel, húrokat szaggatva adja elő. Ez a Bach chaconne nem az a tipikus chaconne, amelyet tőrrel a szívben játszanak. De hát ezt már egyszer kibeszéltük.   


Brahms, Johannes • 1602021-07-09 21:03:21

Egy J.S. Bach átirat. És mennyivel hallgathatóbb, mint az eredeti!



Chaconne After Bach's Partita for Violin Solo No. 2 in D Minor, BWV 1004 (Transcribed for Piano By Brahms) · Edna Stern




Brahms, Johannes • 1592021-07-08 13:15:27

Hat évvel a Német requiem előtt:

Begräbnisgesang



Három évvel a Német requiem után:

Schicksalslied




Milyen zenét hallgatsz most? • 250942021-07-05 20:44:21

Találtam neked egy izgalmas előadást az első szimfóniából. Histórikus. Gardiner vezényel. 


Milyen zenét hallgatsz most? • 250932021-07-05 19:26:13

Ezt a tikkelő szemű, bicskával fagyit falatozó zeneszerzőt sajna nem ismerem. Annyit tudok vele kapcsolatban, hogyha egy zenekart rendbe akarsz rakni, akkor jól teszed, ha eljátszatsz velük pár Haydn szimfóniát. Én soha nem kedveltem különösebben ennek a pasasnak a zenei munkásságát, és nagyon megkönnyebbültem, amikor Izotov is hasonló véleményre jutott. Nem vagyok gasztroenterológus, de annyit tapasztalatból biztosan tudok, hogy a zenehallgatásnak semmi köze a defekáláshoz, viszont sokkal több az értő és kifinomult ízlés kialakulásához. Nem akarom sem túl-, sem alulértékelni Haydn zenetörténetben elfoglalt szerepét. Számomra egy Mozart száz Haydn. Éppen ezért nincs értelme Brahms esetén Haydn iránti tiszteletről beszélni. Ha visszadúdolod a Haydn variációk témáját, neked is le fog esni, hogy az a téma szánalmasan gyenge. Még a  körzővel, vonalzóval és tolómérővel szerkesztő Haydnhoz képest is kirívóan gyenge. Én Brahms helyében biztosan megfeszítettem volna magam, hogy egy épkézláb dallamot találjak tőle, és azt cifrázzam meg a saját (!) stílusomban. De Brahms pont erre csapott le! Vajh, miért? És ez a mű nem Brahms, hanem Haydn stílusában íródott! Úgy, mintha Haydn a kortársa, egy romantikus zeneszerző volna. Brahms magára öltötte Haydn gúnyáját és könnyed ujjgyakorlatként lekent egy stílusgyakorlatot az ő modorában. Szerinte Haydntól ennyi tellett volna az ő korában. Képzelem, mekkorákat röhögött miközben írta. Ha így hallgatod a művet, egyből világos lesz számodra, hogy miért olyan bunfordiak a variácók. Hát ezért. 


Milyen zenét hallgatsz most? • 250912021-07-05 13:55:53

Ez most pont témába vág. Hogyha Mozart Haydn volna.


Milyen zenét hallgatsz most? • 250902021-07-05 10:52:54

Mert miről írtam? Az inszemináló kesztyű helyes felvételéről?


Milyen zenét hallgatsz most? • 250892021-07-05 10:49:39

Hát igen. Rengeteg egyéb élménye lehet egy embernek az élete során. A komolyzene csupán egy lehetőség. 


Milyen zenét hallgatsz most? • 250862021-07-04 19:58:49

Engedelmeddel a variációs forma romantika előtti létezéséről én is tudok, az egyszerű dallam pedig nem egyenlő a butával. Nekem nincs bajom sem a zenetudósokkal, sem az elméleti emberekkel mindaddig, amíg professzionális szinten játszanak legalább egy hangszeren. Részemről nehéz olyanokkal zenéről érdemben beszélgetnem, akik maguk pl. nem játszották Brahms hivatkozott művét, és szentül meg vannak róla győződve, hogy ez egy komoly, veretes, roppant értékes darab. Hát nem. Én játszottam, van vele élő kapcsolatom és határozott véleményem. De nem kell velem egyetérteni. Szeretek elgondolkodtatni. Elültetni a bogarat a fejekben. Ennyi a sztori.


Milyen zenét hallgatsz most? • 250842021-07-04 11:43:39

Nem gyűjtöm Böhm felvételeit. Karajanét sokkal inkább.


Milyen zenét hallgatsz most? • 250832021-07-04 11:31:36

Hogy kitől van, csak napjainkban képezi vita tárgyát. Amikor Brahmsnak megmutatták a hivatkozott témát tartalmazó divertimentot, még Haydnnak tulajdonították, és Brahmsban nem merültek fel különösebb kétségek az eredetével kapcsolatban. Különben miért adta volna szerzeményének a Variationen über ein Thema von Jos. Haydn  címet? Logikus, nem? Mi? Hogy a hangszereken játszani nem tudó zenetudósok stílusérzéke kifejlettebb, mint Brahmsé és ők kompetensebbek a kérdés eldöntésében? Ja, ez teljesen hihető magyarázat. :)



Hogy a téma nem illeszthető bele Haydn életművébe? Szerintem simán. Gondolkodjunk már el azon, hogy hány Haydn dallamot fütyörészünk önfeledten a zuhany alatt vagy autószerelés közben! Semmennyit. J. Haydn bár termékeny szerző volt, de egy életet le lehet élni úgy értelmesen és élményekben gazdagon, hogy egyetlen művét sem hallgatjuk meg. Mozarttal kapcsolatban ez már kevésbé mondható el. Mozartnál több zenei közhelyt szerintem senki nem írt. 



A variációk egy témára művekre egy külön topikot lehetne nyitni, és érdemes is volna, mert a zeneművek száma hatalmas. A témát rendszerint valami széles körben ismert és népszerű dallam alkotja, és ebből készít a szerző többnyire gyors variációkat, melyeket megtör egy lassú, moll hangnemű betéttel. Ez a klasszikis recept a romantikában. Én pl nagyon szeretem Schubertnek ezt a darabját. Ez egy fantasztikusan szép téma. Tökéletes pontossággal mutatja, hogy miről szól ez a műfaj. Rakd mellé Haydn témáját és Brahms kibontását! Az egy paródia. És nem a bachi értelemben.


Milyen zenét hallgatsz most? • 250792021-07-03 22:53:43

A Változatok egy Haydn-témára egy fricska Haydnnak. Egy paródia arról, hogy mit lehet kihozni a zenetörténet talán leggagyibb témájából. Meglepően sokat. 


Régizene • 74222021-06-15 10:48:09

Akkor egy év múlva! Csak el ne felejtsem! :)




Régizene • 74102021-06-10 21:55:23

Azért ne essünk már át a ló túlsó oldalára! Pluhar taszít? Ez a Rappresentatione di Anima, et di Corpo konkrétan zseniális. Hallgatnád meg ugyanezt a művet René Jacobs dirigálásával. Rögtön átértékelődnének benned a Pluharral kapcsolatos gondolatok. Nekem alapvetően nincs bajom Pluharral. Ellenkezőleg. Sok kiadványát szeretem, a nejemnek is tetszik, ő is mindig rácsodálkozik, hogy ezeknek a nótáknak soha nincs molylepke szaguk.


Régizene • 74072021-06-10 19:10:25

Akár a régi magyar gasztronómiában. A 60-as 70-es években minden hidegtálat aszpikkal fényeztek le. Úgy gondolták, hogy így szép, így korszerű. Pluhar is mindenbe beleteszi ezt a cimbalomszerű izét, alá egy kis arpeggiot lanttal, és már kész is a finom muzsika. Jó étvágyat! :) 


Régizene • 74042021-06-10 17:38:20

Nekem a zenélő ékszerdobozok ugrottak be róla. Szerintem Pluhart is ez ihlette meg. Hogy tetszik-e? Hát nem is tudom...Érdekes.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74842021-06-10 10:17:33

Ez nem kritika! Még ajánlónak is kevés! Egy bátortalan nyuszi ír így. Értékeltem volna, ha a szerző rugózik egy kicsit a histórikus és modern előadások tengelyén, hogy kell-e, szükséges-e ekkora hang egy hangversenyterembe, hogy ez a folytonos, kikapcsolhatatlan, nagy amplitudójú vibrátózás meddig uralkodhat még az operaszínpadokon, hogy van-e bármi értelme egy áriának, ha csak a hangokat halljuk belőle, a szöveget pedig nem, és, hogy megoszthatja-e a közönséget az a fajta szerepformálás, amelybe Davidsen nem akar belahalni, csupán korrektül, hibátlanul elénekelni? Hogy elég-e a távolságtartó hűvösfejű elbeszélés, vagy kötelező-e az érzelemnyílvánítás is?



Anna Nyetrebkonak nincs mitől félnie.:) 


Régizene • 74022021-06-09 20:53:02

Biber Rosary-szonátáival nem tegnap kezdtem el foglalkozni. Jó párszor már lepörgött nálam a lemeze, és mivel mindig elejétől a végéig hallgattam, van róla egy határozott véleményem és benyomásom. Ebbe nem fér bele Pluhar tingli-tangli játékmódja. Önmagában jól hangzik, hívogató, guszta, meg minden, de ha a teljes szonáta-ciklushoz mérem, egyszerűen nevetséges ez az álnaív magatartása. Rendben, ők így gondolják, szépelegve, szerintük ez így jó, szerinted is, a két zenész szerint meg nem. És már kértelek egyszer, hogy ezt az ócska lemezhangszedős hasonlatot ne alkalmazd ránk! Meg tudod mutatni, hogy hol van a kottán a barázda? Hogy hová kell helyezni a tűt? Nem. Mi legalább nem fejjel lefelé rakjuk fel az ötvonalas papírt a kottatartóra, ha érted, hogy mire célzok. Beszólni én is tudok. :)



Nekem alapvetően nincs bajom Pluharral. Szinte minden kiadványa megvan, asszem mindet meg is hallgattam, és a többsége tetszik. Csak hát úgy vagyok vele, mint a Depeche Mode zenekarral. Ami a 101koncerten rajta van, az még tetszik, amit utána írtak, annyira már nem. Pluhárnál is van egy időszak, amit szeretek, és van egy másik szakasz, amelyet inkább kihagyok. Szerintem átment közönségigény kiszolgálóba, régizene mulatósba, és ide őt már nem tudom követni. Ez a Rosary szonáta második tétel is ilyen. Dáridózzanak velem és sztárvendégeimmel! 



A honi régizenészek Pluharon nevelődtek? Szerinted egy vagy két felvétel bárkit ki tud téríteni a zenei nyugvópontjából? Ha nála tanultak volna és évekig együtt zenéltek volna, akkor már lenne értelme a mondatodnak, de így? A tapasztalatom azt mondatja, hogy lemezről semmit nem lehet érdemben megtanulni és átültetni, pláne nem gyökeresen átalakítani egy már jól beidegzett előadói gyakorlatot.  


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74712021-06-09 12:09:38

Ezért a lemez miatt kár volt ilyen kioktató hangot megütni! Davidsen hatalmas hangerővel megáldott énekes. Dan D'Agostino Relentless fantázianévre hallgató erősítője működhet úgy, mint Davidsen hangképzése. Bármennyire magasra tekeri az ember a potmétert, a hang nem torzul, csak minden jóval hangosabb lesz. A Londoni Filharmónikus Zenekart énekhanggal lefedni nem mindennapi teljesítmény. És ez a zenekar, amelyet a felvételen hallani, nem a kamaraegyüttes verzió!.



Örülök, hogy kiemelted a zenekar nagyszerű teljesítményét. Valóban nem lehet szó nélkül elmenni a képességeik mellett, és hát amit az oboistájuk befúj, az tényleg lélegzetelállító. Hifis szempontból nézve a Decca adott már ki jobb felvételt is. Dícséretes a távoli mikrofonozás, amely nagyon jó teret és mélységérzetet biztosít a hallgatóságnak. Ez most nagyon kell, mert így lehet igazán megérezni, hogy mekkora is ez a zenekar, és, hogy Davidsen mennyire bírja tartani velük a lépést és a hangerőt. Kár, hogy ahogy haladunk előre az album hallgatásában, egyre távolabb kerülünk a színpadtól. Nem szeretem a hangerő menetközbeni állítgatását, de sajnos most rákényszerültem. Ha megtartották volna a Beethoven darabok beállításait, az szerintem pont tökéletes lett volna. 



Davidsen nagyon muzikális, mindemellett a kisujjában van a technika. Egy pillanatra sem feszengtem az áriák hallgatása közben. Aki beül a koncertjére, annak nem kell aggódni, hogy elveszítik őt az első kanyarban. A hangi stabilitás és megbízhatóság alap egy operaénekesnél, és Davidsen bizony mindent bravúrosan kipipál a csekklistán. Konkrétan azt csinál a hangjával, amit csak akar. Kár, hogy néha él is ezzel a lehetőséggel, ahelyett, hogy kicsit inkább visszafogná magát. A karmester sajnos nagyon adja alá a lovat, így történhetett meg pl. a Mascagni áriában az a sugárhajtóműveket megszégyenítő ordítás is. Jobb szót nem tudok rá. Egyszerűen gusztustalan az a rész. Egy rettenetes ízlésficam. De megértem az okát. Hatalmas érzés lehet egy fiatal énekes számára megélni azt, amikor egyszer csak hirtelenjében kinyílik a hangja, pláne ilyen volumenben. Amikor rájön arra, hogy mit kell technikailag csinálni ahhoz, hogy akkor és ott, akkorát szóljon, amekkorát csak ő kíván. Amikor megtalálja saját magához a kulcsot és tudja, hogy semmi sem áll már a világhírnév útjában. Szerintem Davidsen van annyira jó muzsikus, hogy idővel felismerje ezeket a megbocsátható túlkapásait, és már a lemezen is hallani, hogy tud ő disztingválni, gyönyörűen beleolvadni a zenekarba, ha kell.



Ha valami különös értéke van ennek a zenei albumnak, akkor az a zenekar és az énekes időnkénti megindító egymásra találása. Davidsennek bejött az élet. Ilyen jó zenekart kifogni, pláne ekkora formában, bizony ez hatalmas ajándék . Bevonulni a Decca stúdiójába és ott tökélyre fejleszteni az áriákat... Hát ez nem akármi. Ahhoz képest viszont nem lett nagy durranás a lemez.



Mert ez a hang sok mindenre jó, de nem mindenre. Davidsen a sokszínűségét szerette volna megmutatni? Hát az sajna nem sikerült. Beethoven szerintem nagyon jól áll neki, kár, hogy a kicsit is hangosabb részeknél egy betűt sem érteni a szövegéből. És az a Cherubini...Kb, mint amikor egy tanker araszol a Szuezi-csatornában. Ezt az ifjú hölgyet nem a szárnyaló könnyedségért fogjuk megszeretni, az is biztos. A Verdi áriák sem tetszettek. Yoncheva után kicsit művinek hatnak. Patikamérlegen szépen kiadagol mindent, nincs benne semmi hiba, mert nagyon korrektül megadja az adagot, csak hát az íze, az nem az igazi. Olyan langyos, sôtlan. Tegyem hozzá, még így is nagyon magas a zenei színvonala, szinte arcátlanság, hogy fikázom és a szájamra merem venni a nevét. :)



És hát igen, Wagner való neki. Azt nagyon tudja. Az arányokat, az irányokat, profin balanszíroz, a hangja egyszer sem törik meg...Bámulatos. Tényleg. Kár, hogy rám nincs hatással ez a zene. Összességében, az egész album nem olyan, hogy megmaradjon az emlékezetemben. Ez a lemez hifis szempontból soha nem lesz egy áhított grál, és jelentős összegben mernék fogadni, hogy zenei megformálás tekintetében sem fogják referenciaként használni. Én, mint pillanatfelvételre tekintek rá.



Mert itt van egy rendkívüli hangi adottságokkal megáldott, technikailag brilliáns felkészültséggel rendelkező ifjú énekes, aki hatalmas ívű pálya előtt áll. Be fogja tudni váltani a hozzá fűzött reményeket? Szerintem igen. Ha kizárólag azokat a szerepeket énekli, amelyek neki valôk.



Takátsa-nak igaza van, amikor DiDonatohoz méricskéli Davidsent. A régizene énekesek olyat tudnak zeneileg, amelyet a többiek egyáltalán nem. Ha néha belehallgatnál a kedvenc topikom áriás ajánlóiba, akkor ez számodra is világos lenne. Szóval ne bízd el magad a tudásoddal! Ahogy egyszer már írtam valahol: nem mindenki egytollú indián, aki a momusba irogat. És még annyit, hogy a Simándi József Énekversenyen is korcsoportonkénti meghallgatás lesz. Szó sincs róla, hogy hangnemenként fogják őket rangsorolni. Remélem majd Rost Andreát is lesz bátorságod a helytelen eljárás miatt a momus oldalain kioktatnod.



További szép napot kívánok én is!


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74622021-06-08 20:32:42

Köszi a feltöltést! Feltétlen meghallgatom ezt a hivatkozott kiadványt és leírom majd én is, hogy mit gondolsz róla. Jó?


Régizene • 73952021-06-08 17:50:07

Miből gondolod, hogy Magyarországon bárki el akarná így játszani? Elárulom neked, hogy bár sok tolvajlás van a zenei tanulmányok során, a végén mindenki a saját hangját és ízlését akarja kialakítani, és nem a másét lélektelenül leutánozni. A régizenészek mindannyian akadémiai tudáson nevelődtek, majd specializálódtak erre a területre. Hidd el nekem, ezek a zenészek modern hangszeren is otthon vannak, és nem rinyálnak, ha Beethovent vagy Bartókot kell játszani. Ráadásul  nem minden zenész régizene buzi, ezt is hadd tegyem hozzá. 


Régizene • 73932021-06-08 15:06:20

Húzzák a szájukat? Helyes! Húzzák csak! A Pluhár féle rettenetnek semmi köze a mű tartalmához. Tetszetős kis operettbetétet csináltak belőle. De ha neked ez a giccsparádé tetszik... 




Régizene • 73912021-06-07 21:15:03

Ezzel az alternatív kísérettel kiírtottak mindent ebből a nótából, amiért érdemes volt meghallgatni.


Régizene • 73862021-06-06 20:11:11

Nekem meg a korrekt válaszod.


Régizene • 73852021-06-06 20:09:31

És miközben ezt leírtad, a feleséged belekevert a kávédba 5 gramm sertéseknek való féregírtót. :)


Régizene • 73822021-06-06 17:59:24

Mindig erre fogom magam emlékeztetni, amikor majd  Biber Rosary szonátáit hallgatom. 


Régizene • 73812021-06-06 17:54:23

Nem a plafon, az egész tető omlott be! Amit hallhattál az kb olyan, mintha olyan szabályt hoztak volna a fociban, hogy most már bármikor hozzá lehet érni kézzel a labdához. Remélem így jobban megérted a helyzet súlyosságát.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46982021-06-06 17:43:56

Mit fogok akkor hallgatni a konyhában szalonnázás közben?


Régizene • 73782021-06-06 17:40:34

Szerencsére a jó tartású Alexei Ogrintchouk is ott volt a Csajkovszkij verseny zsűrijében. 



Ha valakinek esetleg mégis kétségei támadnának a képességeit illetően, hallgassa meg ezen a felvételen ugyanezt a bevezetőt, igaz egy másik oboista tolmácsolásában. Egyúttal Klaus Tennstedtnek is köszönet az gyönyörű előadásért.


Régizene • 73772021-06-06 15:56:30

Aki keres, az talál. Ezen a felvételen szintén Vallentin játszik, Vivaldit. Az előadást a Csajkovszkij versenyen rögzítették. Csak ismételni tudnám magamat a hibáit illetően. A darab eleje csak azért szól tűrhetően, mert akkor még bírja harapni a nádat. A tétel végére teljesen elkészül az erejével. Kétségbeesetten kapkodja a levegőt, a hangokat csak úgy otthagyja az út szélén, és úgy általában végig az az érzésem, hogy ennek a palinak nem okoz örömet a hangszeres játék. Láthatóan kínlódik. A mozgása leleplezi. De a hangszerének billentyűzete azért aranyozott!  



Barokk oboán így szól a tétel.


Régizene • 73762021-06-06 13:14:33

Felrázni? Bizonyára olyan is akad. Ma belefutottam egy Vivaldi szonátába és hát nagyon vegyesek az érzéseim. Erről a felvételről van szó:



Sonata g-moll RV28 by Antonio Vivaldi



Juri Vallentin | Oboe

Elina Albach | Harpsichord

Patrick Sepec | Violoncello



Hallottunk már ennél jobbat is. A szólistával kapcsolatban itt kapsz infót. Jó iskolák, jó tanárok, elismerésre méltó nemzetközi versenyeredmények, és tessék, ennyi telik tőle. A hangja merev, nincs természetes lecsengése, a játéka kemény és bántóan nyers, ahogyan telik az idő egyre fáradtabb és indiszponáltabb (alig pár perc a 4 tétel!), a harmadik tételt konkrétan újra kellett volna vennie mert hangok akadnak ki vagy késik le róluk, a felütésekkel is hallhatóan hadilábon áll...És mindez miért? Mert olyan erős nádat faragott magának, amellyel nem lehet normálisan eljátszani ezt a darabot.  Sajnos a nyugati világ ezen területén akkora a hangfetisizmus, hogy az elnyom minden racionalitást. És sajna a zenésztársak sem szólnak neki, hogy valamit nagyon nem jól csinál. Hogy rossz érzés hallgatni őt. Hogy az embernek összeszorul a gyomra, amikor látja a hangszerrel való küzdelmét, ahogyan egyre magasabbra és magasabbra emeli  kínjában. Mert fárad a szája, harapja a nádat, amelyből már csak a cérnás terület látszik ki. Hát hogyan lehet így kontrollálni a két rezgő nádnyelvet? Sehogy. Ezek már önálló életet élnek a szájüregében. Neki sem megy. Neki, a nemzetközi versenyek díjazottjának. Elképzelem, hogy milyen versenyek lehettek azok. Nem, inkább nem akarom elképzelni.


Régizene • 73752021-06-06 12:08:20

Egy kicsit sem érzed úgy, hogy valami nem stimmel ezzel az előadással? Hogy ez egy hibrid dolog? Hogy kihúztak egy súlyos téglát a histórizmus tartófalából? Mert, hogy a többségnek nem tűnik fel, hát puff neki. Én azért megkérdezném a zenekartól, hogy akkor most mi van. 


Régizene • 73732021-06-06 08:44:44

Az énekes felső váltóhangról díszít, a vonósok alsóról. Mi ez a baromság? Téged nem zavar, hogy kb 40-50 év gyakorlatát hirtelenjében így megváltoztatják? Mire alapozzák ezt? Megjelent valami tanulmány ezzel kapcsolatban? 



Lassan eljutunk arra a primitív szintre, hogy midenki azt csinál, amit akar, mert a közönség úgyis mindent kritikátlanul elfogyaszt. Ha nem tudják, hogy mit kellene hallaniuk, akkor minek nyüglődni velük? Hát nincs igazam? Így több idő jut otthon a gyerekre és az asszonyra. Manapság már sem rendes hűtőt, sem rendes mosógépet nem lehet kapni. Majd pont a zene maradjon érintetlen a gányálástól? 



Anton Batagovról hallottál már? Az az ember is...Na ő a tökéletes példa arra, hogyan kell visszaélni a közönség tájékozatlanságával és zenészekbe vetett bizalmával.


Régizene • 73702021-06-05 17:59:25

Megfejtés híján elárulom a megfejtést: mindkét mű dúr hangnemben kezdődik és mollban végződik. Ez ritka és különleges jelenség.


Régizene • 73692021-06-05 17:51:50

Egyszerű, ugyanakkor szívbekarmoló. Nem bíztad a sikert a véletlenre. És ahogy hallom, ők is alsó váltóhangról indították a díszítéseket.  


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626412021-06-05 17:19:02

"Zabáljanak parizert egy hónapig"! Ki is mondta ezt nem is olyan rég?


Régizene • 73672021-06-05 17:16:59

De én úgy szerettem volna megdícsérni őket! :)


Régizene • 73652021-06-05 16:27:10

Lehet, hogy a gödöllői koncert óta kicserélődött csapat. 



Inkább örülnél, hogy meghallgatom az ajánlóidat és reagálok rájuk. :)


Régizene • 73632021-06-05 10:32:10

A debreceni Kodály Kórust hallhattuk. Szép volt. Nagyon szép. 


Régizene • 73612021-06-05 09:51:03

Carl Maria von Weber - Concertino - Sharon Kam



 


Régizene • 73602021-06-05 09:02:12

Meglepő, hogy a bal kézre milyen sok feladat hárul. Izgalmasak a kromatikus betétek,és azt is nagyon szépen megoldotta a szerző, hogy a végén a-mollból váratlanul megérkezzen A-dúrba. 


Régizene • 73572021-06-04 17:31:47

Wow! 


Régizene • 73562021-06-04 17:13:05

Hát ezt is megértük. Következetesen alsó váltóhangról díszítenek Bernardiniék.  



Vivaldi: Oboe Concerto in F major, RV 457



Alfredo Bernardini & Ensemble Zefiro



Mi jöhet még?


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626312021-06-04 09:35:19

Akkor meg is kaptuk a választ, hogy miért bömböl a zenekar, ha Kocsár Balázs vezényel. 


Régizene • 73532021-06-03 19:56:12

Meg kéne már hallgatnod azt a lemezt egyszer. Mindegy. Teszek rá.



Ez egy dal.



Ez egy ária. Felhívnám szíves figyelmedet a 01:45-től induló részre.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626252021-06-03 14:06:22

Ha én civil volnék, egy ilyen beszólás után biztosan nem járnék többet az operába. Inkább otthon maradnék és nézném a Dallast a tévében.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626212021-06-03 10:04:15

Én nem mentségeket keresek, hanem lehetséges magyarázatokat. Az akusztikai anomáliákkal jó, ha tisztában vagytok,ti. nagyon nem mindegy, hogy az előadás során milyen hangzásélményt kaptok. 



Én 1998-óta nem járok operába. Egyszerűen nem érdekel a téma. Ebben az évben volt szerencsém Kocsárral két hetet intenzíven próbálni a Figaro házasságát, és akkor nekem nem volt kifogásom vele kapcsolatban. Hogy most milyen? Nem tudom. Meg kellene hallgatni, de nincs hozzá kedvem.



Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét.



Én drukkolok nektek, hogy egyszer majd a momus hangját is meghallja az oepraház vezetése. Persze elöbb szólni kellene nekik, hogy van egy ilyen  influenszer internetes zenei napilap. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626182021-06-02 21:34:19

Az Erkel színházterme szimfónikus zenéhez ideális, operához viszont nem. Operát nem is volna szabad ott játszani. A MüPa nagyterme a multifunkcionális igényekhez lett kialakítva, ergo sok mindenre jó, de úgy igazán semmire nem kiváló. Szimfónikus zenét inkább a Zeneakadémia nagytermében érdemes hallgatni, ott is az emeleti részen, mert a földszinti ülések akusztikai szempontból egy-két kivételtől eltekintve nem jók. Viszont szép a terem. Az is valami. A MüPa nagyterme kamarazenére nagyon jó, ilyenkor a részletek nagyon szépen hallhatók, viszont szimfónikus zenénél 100Hz alatt van egy vágás, és ha a zenekar ezt kompenzálni akarja, akkor növelnie kell a basszus szólam erejét, minek következtében elnyomódnak a magas frekvenciák. A MüPa akkor jó, ha üres. Teltháznál tompa, folytott a hangzása.



Nem érdekes, hogy mi volt régen? Dehogynem! A histórikus mozgalomnak köszönhető ma pontosan tudjuk, hogy 100-200 évvel ezelőtt mekkora létszámmal és hangerőn szólalhattak meg a szimfónikus művek és operák. Lényegesen kevesebben voltak akkoriban a pódiumon vagy az árkokban, mint manapság. Napjaink hatalmas koncerttermei nagy méretű zenekarokat és nagy hangra képes hangszeres szólistákat kívánnak. Az énekesek ennek a felhangosodásnak fizikailag egyre kevésbé képesek megfelelni, de ez igaz a fafúvós szólam szólistáira is. 



Egy zeneakar (véleményem szerint) soha nem lehet hangos. Egy jól megépített erősítőn ha emelem a jelszintet, akkor csak a hangnyomást növelem meg, de a torzítást nem. Torzíthat-e egy zenekar? Igen. Ha ordenáré módon, forszírozottan szólalnak meg benne a hangszerek. Minden hangszernek van egy optimális hangereje, de ezt bármikor át lehet lépni. A visszatartó erő ilyenkor a kulturált hangszerkezelés, amelyet hosszú évek kitartó munkájával lehet csak elérni, és tapasztalatom szerint azok, akikbe alaposan beleverték, hogy meddig kínálhatják meg a hangszereiket, nem is lépik át ezt a határt. Egy jó zenekar esetén nem kell tartani attól, hogy a rézfúvós sor, hirtelen ötlettől vezérelve, váratlanul lemossa a többieket a színpadról. Még akkor sem, ha ezt kifejezetten kéri a karmester. A jó ízlés egy időn túl akaratlanul leszabályoz.



Akkor most kinek a sara, ha mégis soknak tűnik olykor a zenekari hangerő az énekesek hangerejéhez képest? A zenekaré, amelynek folyton változtatnia kell a fellépés helyszíneit és emiatt állandóan borul az amúgy is kényes és borzasztó nehezen kialakítható balance? Az énekeseké, akiknél biológiailag kódolt a hangerő nagysága? A zeneszerzőé, aki netán elrontotta a hangszerelést? Az akusztikáé, mert nem alkalmas a helyszín az adott zenei műfaj előadására? A közönségé, mert teleüli a termet és ezzel agyoncsillapítja a hangzást? A karmesteré, mert túl sok embert alkalmaz a feladatra? A zeneigazgatóé, mert rosszul állítja össze a zenekart és gyenge hangi adottságú énekeseket szerződtet le adott produkcióra? Az igazgatóé, mert rossz ízlésű karmestert alkalmaz, aki nem tud a közönség fülével és a terem akusztikai anomáliáit figyelembe véve gondolkodni? Horribile dictu a közönségé, amelynek esetleg nem sok köze van a darabhoz és úgy gondolja, hogy minden, ami a beszédhangerőnél kicsit is hangosabb, már csakis indokolatlanul hangos lehet?


Régizene • 73502021-06-02 17:40:00

Én az egyszerű dalocskák megjegyzésedre mozdultam rá. Mert ezek nem egyszerű dalocskák.



Aztán miért nincs rezonancia? Sajna a lehallgatási mód most nagyon befolyásoló tényező. Ami a Youtube-on fent van, az nagyon torzított, és a szólamok elhelyezkedése sem deffiniált. Ergo, ha csak így hallottad az albumot, akkor nem azt hallottad, amit én, itthon, a nagy rendszeren. Az más. Egy teljesen más felvétel és előadás.



Ez a sírógörcsös hozzászólás szerintem gáz. Én a helyedben sürgősen törölném. Persze ha a jövőben nem akarsz velem gondolatokat váltani, akkor hagyd! Ismersz már...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626132021-06-02 12:58:36

Ördögi kör! A vége az lesz, hogy az Erkelben, Magyarország egyik legjobb akusztikájú koncerttermében, majd bélhúros vonósnégyessel, lopakodó üzemmódban kell kísérni a romantikus operák énekeseit, mert a modern hangszerpark kihívásait egyszerűen nem bírják megugrani. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626112021-06-02 11:16:08

Hangos volt a zenekar? Nem lehet, hogy az énekesek nem bírták hangerővel?



Lehet, hogy azért volt hangos a zenekar, hogy legalább az hallatsszon?



Vagy lehet, hogy mégis hangos volt a zenekar, és annak ellenére volt hangos, hogy az énekesek bírták volna hangerővel, csak egyszerűen nem tudtak átkelni azon a mindent elárasztó hangfolyamon?



Egyáltalán, lehet egy zenekar hangos, ha pont annyian ülnek benne, mint amennyit a kottában előírnak?



Lehet hangosnak titulálni egy zenekart, ha mindenki jó technikával és egészséges hangerővel játszik?



Egy zenekar hangerejének a megduplázásához tízszerezni kell a létszámot. Hányan voltak? 200-400 fő?



Az nem lehet, hogy a mű hangszerelése okozza az énekesek időnkénti háttérbe szorulását?



Lehet-e indokoltan egy operában elnyomni az énekhangot?



Megannyi megválaszolatlan kérdés.


Régizene • 73482021-06-01 23:34:38

Egyszerű dalocskák? Álljunk meg egy szóra!



Antonia Padoani Bembo (c. 1640 – c. 1720) olasz zeneszerző és énekes volt. Egy Cavalli tanítvány, de tanult ő Barbara Strozzitól is. A rosszul sikerült házasságából három gyermeke született, és miután megelégelte férje ütlegeit, Franciaországba ment szerencsét próbálni. Azt remélte, hogy XIV. Lajos majd felfigyel művészetére, és ez a számítása be is jött. Fellépéseit követően lakhelyet és életjáradékot kapott a Napkirálytól. Ez azért elgondolkodtató. Tudjuk, hogy XIV. Lajos szerette a rongyot rázni, de a zenéhez volt némi affinitása, és ha Bembo nem gyakorolt volna rá zenéjével ekkora hatást, akkor ő sem lett volna ennyire bőkezű vele.



Bembo életműve töredékes. A legtöbb szerzeménye a Produzioni armoniche nevet viselő gyűjteményben maradt fenn, mely a Francia Nemzeti könyvtárban található. Ebben a gyűjteményben 41 darab olasz, francia és latin nyelvű ária és kantáta található. Ária és nem dal! Ez nagy különbség! Valójában nem is értem, hogy honnan jött nálad ez a leegyszerűzés.



2019-ben a Tactus gondozásában 3 lemezen kiadták a teljes sorozatot, és bizony ezekben a szerzeményekben van anyag rendesen.





Hogy honnan tudom? Meghallgattam őket. Kétszer is. Harmadjára már nem ment, mert az előadások összességében nem tetszenek. Különösen a szoprán modoros. Elsőre nem gáz, amit csinál, viszont semmi újat nem hoz 3 óra alatt, és ettől nagyon lapossá válik az előadás, aminek a zene is kárát szenvedi.



Maria Jonas egy másik univerzum. Az alphás lemezről én nem ragadnék ki ide egy áriát sem, mert az albumot egyben, megállás nélkül szerencsés meghallgatni. Nagyon rokonszenves az, hogy Jonas nem sajátítja ki magának a teljes korongot, és a többi zenésztársnak is enged megszólalási lehetőséget. A legjobban a theorba járt, de a csellista is hatalmasat játszik a nyúlfarknyi Jacchini szonátában.



Jonast nem tudom senkihez sem hasonlítani. Jonas, az Jonas. Vagy tetszik neked a nő az első pillanattól fogva, vagy marad az örök életre tartó elutasítás.





Engem gyorsan megvett. Nem most, már korábban. De azzal, hogy az éneklését össze tudtam hasonlítani egy másik, piacon jegyzett produkcióval, különösen megugrott az értéke. Jelen pillanatban ő testesíti meg számomra az ideális énekest. Ő az etalon. Hozzá mérek. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert Bembo nagy valószínűséggel ugyanezen a nívón énekelhetett.  



És igen, tökéletesen igazad van abban, hogy Bembo szerzeményeit nagyon nehéz előadni. Az énekes kvalitásai abszolút döntőek. Próbálom elképzelni, hogy Jonason kívűl lenne-e bárki, aki érdemben megbírkózna ezekkel az áriákkal... Nem, nem tudom elképzelni. Mert Jonas nem csupán elénekli ezeket az áriáka, hanem egyenesen átváltozik Bembová. Reinkarnálódik. Visszafelé. :)



Szerintem fuss még neki párszor ennek a fantasztikasan magas minőségű lemeznek. Hátha rákapsz az ízére. Soha ne mondd, hogy soha!


Régizene • 73472021-06-01 20:42:23

Ezt már láttad? Szerintem jó lett.


Régizene • 73452021-06-01 20:27:25

Cavallit akartál írni szerintem.


Régizene • 73432021-06-01 20:19:13

Kiváncsi vagyok, hogy ki találja meg a kapcsolatot de Visée theorba darabja és Schubert műve között.



Impromptus, D. 899: No. 2 in E-Flat Major:Allegro




Régizene • 73422021-06-01 19:51:03

Szerintem ez a nóta is alkalmas arra, hogy térítsen és lelkeket mentsen.



Robert de Visée - Prélude & Silvains



Az előadó: Stephan Rath





 


Régizene • 73412021-06-01 19:16:06

Frederica von Stade énekli az Asszonyok, hányok c. áriát. Érdemes megnézni az óvodásan átszellemült arcát. 



Az ária.


Régizene • 73382021-06-01 15:35:15

Nyomokban tartalmazza a dallamot. Nagyon ki lett találva ez az "improvizáció". A végén az a kasztanyettes jelenet nekem már egy kicsit sok volt, picit vásári, de a darab felvezetése és a közepe bámulatos. Hogy ez régizene volna? Hát..Nem tudom. Hatásosnak hatásos. Jó zene, jó előadás. Innen érdemes igazán Isaac műve felé fordulni.  


Régizene • 73222021-05-28 21:48:22

Hála a jó istennek ma eljutottatok arra a felismerésre, hogy a modern zene alapvetően nem is zene, a közönség nagy része sznob, és az ismeretlen dolgok megtanuláshoz nem szükséges értő, tapasztalt vezető, mert a kotta önmagában mindenre magyarázatot ad. Karmester se legyen? Vagy ők azért még maradhatnak?


Régizene • 73202021-05-28 19:38:38

Te vagy a közönség. Az értő közönség! Ezt mindig elfelejtem.


Régizene • 73172021-05-28 17:08:12

Mindenki hülye vagy sznob. Ne is folytasd! Ennyi mára pont elég volt.


Régizene • 73162021-05-28 17:07:25

Hajrá!


Régizene • 73132021-05-28 15:22:39

Amikor ez a Berio mű felcsendült a hazai koncertteremben, senki nem ment ki alatta. Sőt! Tetszett a hallgatóságnak.


Régizene • 73112021-05-28 13:04:16

Kis kiigazítással kell élnem. 2018-ban volt trombita első helyezett. Selina Ott.



André Jolivet - Concertino für Trompete, Streicher und Klavier | Selina Ott | WDR Sinfonieorchester


Régizene • 73102021-05-28 12:45:22

Akkor tessék, tanuld meg saját erőből!



Olga Neuwirth: fumbling & tumbling for solo trumpet in C

 


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"BDZ-NAP - Párbeszéd az istenekkel"
Megérthető zene
Családi hangverseny karmesteri magyarázattal
Mozart: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

11:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Pálúr János (orgona)
Albinoni kamarazenekar

18:00 : Budapest
Gazdagréti Szent Angyalok Templom

Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Johann Bernhard Bach: g-moll nyitány-szvit
Johann Sebastian Bach: d-moll kettősverseny
Joseph Haydn: f-moll "La Passione" szimfónia

19:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Lakatos György (hegedű), Czene Rudolf (zongora)
Johann Sebastian Bach: c-moll szonáta hegedűre és billentyűs hangszerre, BWV 1017
Ludwig van Beethoven: 5. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, Op.24 („Tavaszi szonáta”)
Johannes Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, Op.108

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Banda Ádám (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dohnányi Oliver
Erkel: Ünnepi nyitány
Bartók: Hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
Dohnányi: Amerikai rapszódia, op. 47
Stravinsky: A tűzmadár - szvit (1919)

19:30 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Anna Netrebko romantikus ária- és dalestje
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)