vissza a cimoldalra
2021-05-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11631)
A csapos közbeszól (95)

Sass Sylvia (481)
Régizene (7221)
Opernglas, avagy operai távcső... (20901)
Kimernya? (4025)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4636)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5139)
Pantheon (2899)
Jonas Kaufmann (2504)
Franz Schmidt (3822)
Nagy koncertek emlékezete (45)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2199)
Lisztről emelkedetten (1130)
Udvardy Tibor (239)
Rost Andrea (2060)
Társművészetek (2389)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62578)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Corvette
Leírás:
Honlap:
   


Corvette (1369 hozzászólás)
 
Régizene • 72192021-05-14 22:51:46

Hát ez meg mi volt? :(


Régizene • 72182021-05-14 21:57:56

Kellemetlen...Na hiszen! A te fülednek max! Az enyémet biztosan nem báncsa.


Régizene • 72162021-05-14 21:29:36

Ez neked akkor zörej?


Régizene • 72122021-05-14 12:34:03

Iskolás zenekarok számára is szoktak nemzetközi versenyeket kiírni, és mindig nagyon pontosan megadják, hogy milyen minőségben és mikrofonozásal kérik a beküldendő anyagot. 



A most varázsába jó, ha mindenki belekalkulálja a szólista indiszponáltságát, technikai nehézségeit és esetleges hangulati változásait. Amíg egy jó minőségű előadás és felvétel esetén mindig megkapod a feledhetetlen élményt, addig egy élő koncertnél a csalódási index igen magas. És a 10. rossz koncert után már te sem akarsz újabb fiaskó részese lenni.



Szerintem az élő előadásoktól is lehet csömöre az embernek. Nekem pl. már semmi kedvem koncertekre járni, pedig erősen be vagyok oltva zenével. Amúgy értem mit írsz.


Régizene • 72102021-05-14 10:55:28

Várjunk egy kicsit! Napjainkban a nemzetközi versenyek beugrója minden esetben egy hangzó anyag elkészítése és elküldése a zsűri számára. A zsűri ez alapján dönt, hogy az illetőt meghívják-e az elődöntőbe vagy sem. Ennyit a valóságos hangzás elsődlegességéről és jelentőségéről.



Azt már csak félve merem megjegyezni, hogy hazánkban az audiokultúra valahol a bányászbéka segge környékén keresendő. Érdemes megnézni, hogy pl a lengyelek milyen és mekkora méretű nemzetközi vásárokat tartottak ilyen tematikában, mielőtt jött a Covid. A BNV területe kicsi lett volna hozzá. 


Régizene • 72062021-05-13 17:34:05

Tegnap döntenem kellett egy fontos kérdésben. Mit csináljak? Kövessem otthon kényelmes körülmények között egy nagy képernyős led tévén 8K felbontásban a Premier League mérkőzéseit, vagy menjek ki a határba meccset nézni és szotyizni, ahol a megyei harmadosztályú Bivalybasznádi Ízzadás SE tartott bemelegítő mérkőzést a vakondoktúrásokkal tarkított kaszálón. Szerinted melyik opciót választottam?


Régizene • 72012021-05-11 23:38:35

Én nem hallgatok Spotify-t. Ezért.


Régizene • 71992021-05-11 21:50:51

Ezt nem értem. A felvételen a csellista, mint szólista van jelen. Nem bújik meg a háttérben és nem is nyomják el. Teljesen jók az arányok. Te biztosan ezt a felvételt hallgattad meg?  


Régizene • 71942021-05-10 22:11:05

Lám, a felvételi anomáliát te is kiszúrtad. Így van, a csellóverseny pont úgy szól, mint a szimfónia. Mázli, hogy a jelszintet nem kell átállítani a BWV 1052-nél. Erre azért figyeltek.



Na most egy lószínt a csellóverseny jellemzésére használni kicsit szokatlan és formabontó dolog. Nem is igazán értem, hogy mit akarsz te ezzel, ahogyan a csellista esetén sem világos számomra, hogy most levett-e a lábadról avagy sem. És mitől érdekes az, hogy neked tetszik a kadencia?


Régizene • 71922021-05-10 18:26:46

Két bejátszás:



1



2



Ez a zenekar a Orfeus Barock Stockholm, művészeti vezetőjük Luca Guglielmi. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, nehogy valaki öszekeverje őket a fantáziátlanul és dögletesen unalmasan játszó Orpheus Chamber Orchestra-val.





Szóval. Ez egy nagyon jó album. A C.P.E. Bach szimfónia egyszerűen rárúgja az emberre az ajtót. Ez azért tisztelentlenség - mondaná Luke Skywalker Radics Peti hangján. Lehengerlő a zene, a zenekar, a hangzás...Úgy összességében minden. Aztán jön a BWV 1052-es darab. Aki ennyiből nem tudja, hogy miről van szó, az kezdjen el sűrgősen zenét hallgatni! A zenekart kicserélik, ahogyan a hangmérnököt és a mikrofonokat is. Nagy a kontraszt a szimfóniához képest. Mindenki látványosan egyet hátrébb lép. A versenyművet példásan játsszák, kár, hogy Jean Rondeau verziója után kicsit laposnak hat az egész, pedig valójában nem az. Ennek az az oka, hogy a csembaló most abszolút prioritást élvez. Valósággal kidomborodik a felvételből. Olyan, mintha egy méterrel a zenekar előtt játszana. A kíséret a szó szoros értelmében csak kísér. Lábujjhegyen, diszkéréten, nehogy akárcsak egy pillanatra is megzavarja a szólistát. És lenyűgöző, ahogyan a csembaló pianoit lekövetik. A csembalón ti. van egy kar, amelyet ha eltolnak balra, lefojtódik a hangzása. A zenekar is pont így csinálja. Ezt így kigyakorolni...Le a kalappal! Tényleg.



A fő attrakció a C.P.E. Bach csellóverseny a. A szólista Johannes Rostamo. Érdemes lesz megjegyeznünk a nevét. Dieltienst egyszerűen lemossa a színpadról. Ilyen is ritkán történik. Feltétlen ajánlom az első tétel Piazzola ihlette kadenciájának meghallgatását. Apropó kadencia. Nem tudok eléggé hálás lenni az 1052-es harmadik tételének a kadenciájáért. Végre valaki vette a fáradságot és írt hozzá egy újat.



Az album végére kapunk egy nyúlfarknyi darabot Die Himmel erzählen die Ehre Gottes, BWV76 - Sinfonia címmel. Szép, ízléses. 



Feltétlen ajánlott a lemez meghallgatása. Sajnos a Youtube most nem lesz segítségtekre. De majd megoldjátok valahogy.




Régizene • 71882021-05-09 18:41:39

Chi vidde più lieto e felice di me ? · Vincent Dumestre · Guillemette Laurens · Le Poème Harmonique



Nekem ez a kedvencem a Bellerafonte lemezről.


Régizene • 71802021-05-08 22:03:52

Én soha nem értettem, hogy mi tud embereket rávenni ilyen robotszerű éneklésre. Az emberi tényező itt tökéletesen elfelejtődik, amitől totál múzem feelingje lesz az előadásnak. Pistike, ne állj olyan közel a vitrinhez mert beidul a riasztó! Hogy anno ezt így énekelték? A Bellerafonte di Castaldi lemezt meghallgatva alig hihető. Mondjuk semmi sem lehetetlen. Mindenesetre számomra mindig kellemetlen egy ilyen interpretáció hallgatása.  


Lisztről emelkedetten • 11272021-05-07 22:54:21

Nem neked kell. Én az orgonistára gondoltam. Ő a zenész.


Régizene • 71692021-05-07 21:37:12

Boccherinit? Te? Néha tényleg azt hiszem, hogy valaki feltörte a fiókodat és a nevedben írkál ide.



Én ma egy nagy adósságot törlesztettem. Meghallgattam a Le Musiche di Bellerofonte Castaldi egyes sorszámú Alpha lemezt.



Volt erről itt valaha szó?




Lisztről emelkedetten • 11212021-05-07 21:31:32

Öreg kutya nem tanul új trükköket. 


Lisztről emelkedetten • 11192021-05-07 17:00:14

Az 1003. bejegyzésben már írtam erről.


Régizene • 71672021-05-07 13:21:33

Ha hihetek a kiírásnak, akkor ezen a napon mutatták be Beethoven 9. szimfóniáját. Számomra ez a referencia előadás. 08:10-tól feltétlen érdemes belehallgatni. Ezt csak ők tudták.



Ludwig van Beethoven - Symphony No. 9 in D minor, op. 125 Herbert von Karajan Berliner Philharmoniker Soprano - Anna Tomowa-Sintow Alto - Agnes Baltsa Tenor - Peter Schreier Bass-Bariton - Jose van Dam Wiener Singverein 1977 studio recording




Régizene • 71662021-05-07 13:03:55

Melyikőtök hallotta már a Csókos zsellérek, az Ugat a varjú, és a Szederjes a kasza című zenés színműveket?


Lisztről emelkedetten • 11172021-05-07 12:28:49

De ez csak 31 perc az eredeti 45 helyett. Ejnye!


Régizene • 71642021-05-07 11:15:42

Miért? A koncepciója az volt, hogy a dallamot, a lassan mozgó részeket tempo giusto játssza, a gyors futamokat pedig lezseren, lazán odavetve, kvázi díszítésként, így hozva létre egy látványos ellenpontot. Nem állítom, hogy ez túl fantáziadús megoldás lenne ( egy feszesebb és kicsit lassabbra vett tempó esetén gyönyörűen és kottázhatóan kinyílt volna a darab ), viszont így nagyon elnagyolt lett, amitől  a hangok nem tudják rendesen kizengeni magukat,  csúnyán egymásra rakódnak, és ennek a zenei szövet látja kárát. De nem akarok okoskodni, én sem értek az orgonához és az előadóművészethez. Sőt! Mondjuk ki báran, hogy semmihez sem értek. Örülök, ha 16%-ot úgy-ahogy befogadok. Akárcsak ti. :)


Régizene • 71622021-05-07 09:31:16

Érdekes hangszín, jó zene, rossz előadás. Azért kössz! :)


Régizene • 71562021-05-06 19:16:33

Csak a 84%-nál.


Régizene • 71542021-05-06 18:22:52

Mindenki ért a zenéhez, mert mindenki zenésznek születik! Csak van, aki egy kicsit tovább gyakorol. De ez ne akadályozzon meg téged abban, hogy megmond a zenészeknek a tutit! Igaz, hogy párszor úgy érezzük magunkat, mint az Örkény egypercesben a műfordító, akinek a művelt olvasó elmagyarázza, hogy a négerek nem úgy beszélnek, ahogyan a könyvben olvasható. Igaz, hogy ő maga nem műfordító, az íráshoz sem ért, el is ismeri készségesen, de azért pontosan tudja, hogy a négerek hogyan beszélnek. Hát, jelenleg itt tartunk. De úgy is írhatnám, hogy még mindig itt tartunk. Aztán jön menetrendszerűen a reakció, hogy nézzük már meg, milyen zenei oktatás van Magyarországon és ne döngessük itt a mellünket. Ja. Mert a te diplomád ér valamit. A te iskolád ott van a világ 100 legjobb egyeteme között. Ja.


Régizene • 71502021-05-06 11:53:06

Az a sok gasztroblogger szerinted ért bármit is a gasztronómiához? A webbeteg olvasgatásából lett már orvosi diploma? 


Régizene • 71492021-05-06 11:39:27

Ismertem egy katonazenész harsonást, aki konkrétan nem tudott kottát olvasni, de ha a tolócsövet kihúztad neki 30 centire és azt mondtad, hogy na innen játsszd el az az Aranyesőt. ő hibátlanul eljátszotta.


Régizene • 71422021-05-05 15:23:39

Évekig jártam kötelező népzenére, de ilyen nagyröptű szavak egy tanár száját sem hagyták el. Talán ha egyszer volt hangszeres zenei példa, de énekből is tán kétszer. Kallós Zoli bácsitól hallgattunk meg pár felvételt, meg egy nénitől, aki állítólag Bartók kedvence volt. Nevét már nem tudom, de a lelket kiénekelte magából az öregasszony. Érdekes volt. 



Szóval nekem a népdal = kotta. 


Régizene • 71402021-05-04 20:58:33

Teach me! :)


Régizene • 71352021-05-04 17:26:51

Kicsikét bocsánat! Ha a nótának van hangszerkíséretes változata és ismerem is azt, akkor van létjogosultsága a harmóniában való gondolkodásnak és éneklésnek, mert a kíséret ott van bennünk. Magunkban halljuk és ahhoz viszonyítunk. Ez a belső hallás vagy mi. De ha nincs banda a nóta mellé, akkor mi legyen?


Régizene • 71342021-05-04 17:12:11

Segítek egy kicsit. Simon Dentről csak pár hete hallottam, és nagyon megörültem, amikor a szél befújta hozzám ezt a lemezét. Na, de ki ez a pali? Sokat nem tudtam meg róla. 1950-es születésű, angol nemzetiségű, és 1974-ben ő volt Karajan első oboása. Hoppá! Egy külföldi a nagy német zenekarban! Lothar Koch jóval késöbb ment nyugdíjba, de amennyire tudom, Koch nem volt százas, így kellett egy másik szólamvezető is, akire mindig számítani lehetett. Hogy Dent meddig volt a zenekarban? Passz. De nem is ez a fontos, hanem a próbajátékon vele szemben megfogalmazott elvárás. Mert nem olyan oboistát keresett Karajan, aki tökéletes technikával bírt, hanem akinek volt zenei kisugárzása. Ez Dentet nagyon meglepte. A többi már történelem.



De nézzük, hogy mit kapunk a felvételtől! Dent olyan hangon fúj, amiért az oboisták konkrétan ölni tudnának. Éneklően, könnyedén, erőlködéstől mentesen, nagy hangon, kiegyenlítetten. Persze sötétség is van benne rendesen, mert olyan nincs, hogy egy német zenekarba (pláne akkoriban) bárki beülhessen egy világos, éleskés, franciás hanggal. Hogy milyen gyártmány a hangszere? Francia. Lorée. :) Csak hát Dent angol, ezt ne felejtsük, és az angol oboaiskola inkább hasonlít a némethez, mint a franciához. 



És az a vibrátó...Ritkán mondok ilyet, de az övé egyszerűen lenyűgöző. Fenomenális. Ez a pasas annyira igényes, annyira tele van jó ízléssel, hogy csak kapkodom a fejem. Hangindítás és lezárás? Példaértékű! Zeneiség? Bokán fosom magam tőle. A Cimarosat feltétlen hallgassátok meg! Ne készüljön senki histórikus előadásra, mert nem lesz ilyen. De az, AHOGYAN eljátssza Dent ezeket a többnyire unalomig ismert darabokat, egészen szenzációs. Komolyan mondom, hogy felvillanyozott! 



Viszont van két dolog, amelyre jó lesz felkészülnötök. Az egyik az intonációs anomália. Amikor lassú tétel van, mindent kínosan a helyére fúj, viszont gyors futamoknál, főleg, ha oktáv vagy annál nagyobb ugrások vannak, hajlamos föléintonálni. Nem vészesen, de azért bassza a csőrömet a dolog. A hármas F hangot is hanyagolhatná. Az mindig csálé az oboákon.



Másik idegesítő jelenség a díszítés. Dent egyszerűen nem tud barokkot díszíteni. Annyira életidegen minden egyes hozzáköltése, hogy azt kívánom, inkább ne csinált volna semmit. Gondolta, hogy ez így is jó lesz. Hát nem! De nem csak a barokkot gányázza el, sajnos a többibe is belerúg párat az ízléstelen futamaival. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy miért van karmester. Miért nem mondja legalább ő a szólistának, hogy barátom, ezt most erősen túltoltad, itt, ennél a résznél. Látod? Ez így randa, gusztustalan, ne csináld, ennél te sokkal, de sokkal jobb vagy, csak megfeledkezél magadról. Hát nem mondta. Inkább asszisztált csendben ehhez a rémülethez.



Akkor most mi legyen? Kuka lesz ebből vagy megdicsőülés? Megdicsőülés. Mert Dent fantasztikusan jó. Technikailag hibátlan, igaz, hogy egy kicsit hamis és hajlamos stílustalanul díszíteni, összességében mégis egy hatalmas művészt ismerhetünk meg személyében. Tökéletesen uralja a színpadot és döglesztően muzikális. Megértem, hogy Karajan lecsapott rá.   


Régizene • 71312021-05-04 14:19:20

Neki legalább valami az eszébe jutott róla. Nekem max. Gregor József.



Ezt ismered? Cisztercita haj, hová lett a vaj...? 


Régizene • 71292021-05-04 12:49:04

Élőzenét hallgatni? Akkor minek költünk annyit hifire? Nooooormális? 



Amit a második felétől írsz, az egy kicsit homályos. Tehát akkor éneklek jól egy népdalt, ha a díszítések ügyes játékával meg tudom teremteni egy templom visszhangját? De hát ilyen a világon nincs !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Régizene • 71232021-05-03 13:43:14

Én nem értem, hogy mit zabálnak a népek ennyire ezen a kiadványon. Szegénykém olyan semmilyen. Nem az a baj vele, hogy old school, hanem,  hogy rém fantáziátlan. Nem ledagrádálásként mondom, de ilyet a magyar vidéki zenekarok is simán ki tudnak csiholni magukból egy kicsit is jobb pillanatukban. Komolyan! Ha valaki csak ezt a verziót ismeri, mert elolvasta a külföldi szaksajtó hozsannázó kritikáit és megette az írást, mint tehén a lucernát, akkor olyan nagyon rosszat nem tett vele magával, mert kiindulási alapnak nem rossz Kleiber verziója. De ha belegondolok, hogy Karajan mire volt képes ezzel a két nagylélegzetű művel és micsoda energiákat tudott felszabadítani a berliniekben, akkor ez itt sajnos csak egy gyenge kreálmány. Ritkán unatkozom Beethoven szimfónián, de ez itt erősen visszaélt a türelmemmel. Nagyok az ecsetvonások, a részletek elvesznek, minden olyan matt, sötét, szinte már szaladnék a CD állványhoz, hogy leemeljem onnan Gardiner előadását, amely ehhez képest egy ezer színbenl pompázó akvarell. Az 5. szimfónia szódával elmegy, a 7. biztatóan indul, de sajnos a 2. tétel csúnyán leül - majdnem azt írtam, hogy elveszíti drámaiságát, de olyan neki Kleibernél soha nem volt -,  a 4. meg hót punnyadt, épp csak belemelegszik egy kicsit a végére, hogy egy kókadt timpani ütéssel befejeződjön. Ebben az utolsó taktusban benne is van minden. Ha nem tudnám, hogy vége a műnek, várnám a következő tételt. Így befejezni egy szimfóniát...



Kleibert a Traviátáért szeretem. Azt kegyetlenül tudta. Beethovent...Hát...Inkább ne tőle. És legfőképp ne cédén. Még hifis szempontból is gyenge. Egyszerűen nem fért bele a zenekar a 16 bitbe. Jelenlétérzet nyista.




Régizene • 71212021-05-02 23:51:06



Bernhard Henrik Crusell (1775-1838) Divertimento in C Major for Oboe and Orchestra Simon Dent (Oboe)





 


Régizene • 71202021-05-02 23:49:28

Az enyéim nem hallgatnak komolyzenét.


Régizene • 71182021-05-02 19:17:22

Nézzed már! A mai napra esik a Péter és a farkas bemutatója.



Akkor tessék, itt egy érdekes előadás belőle.





 


Régizene • 71172021-05-02 18:55:44

Szerinted nem? Pedig de!



Westermann bármikor eljátssza abban a felfogásban azt a gyors tételt, ahogyan Alessandrini dirigálja, és fogadni mernék, hogy Alessandrini is szívesen megcsinálná azokat a poénokat, melyeket Westermann játékában hallhatunk. Csak hát nem teheti. Az ő kottájában más van és ez korlátozza a lehetőségeit. Itt nem arról van szó, hogy Westermann elcseszi a dolgokat, hanem arról, hogy Alessandrini irígykedve hallgatja őt.



Westermannt mindenki irígykedve hallgatja. Ő áruvédjegy a histórikus lemezpiacon. Amire rá van biggyesztve a neve, azt te leveszed a polcról, kifizeted és otthon megnézed, hogy pontosan mit is vásároltál. Vele nem nyúlsz félre. És ez az oboa szonáta, ez a g-moll, ez valami fantasztikusan oda lett rakva. Xenia Löffler háromszor meggondolná, hogy eljátssza-e utána ugyanazon a koncerten.



Kár, hogy csak a basszista dolgában értünk egyet.  




Régizene • 71152021-05-02 13:52:35

Még valamit hozzá szeretnék fűzni a megjegyzésedhez, mert szerintem itt van a qtya elásva. Mint írtam, a két gyors tétel közötti eltérés kb 5%. Ez látszóag nem sok, viszont esetünkben teljesen megváltoztatja az előadói lehetőségeket.



Alessandriéknál ez áll a kottában abc hangokkal:



D B A G FISZ G A G F ESZ D C B A B C B A G FISZ E D D'.



Westermann kottájában viszont egy hanggal kevesbb van a végén:



D G A B A G FISZ G F ESZ D C B A B C B A G FISZ E D (!).



És itt van a hiányzó oktáv ugrás. Westermann nem játssza be ezt a kétvonlas D hangot. Miért? Mert az oboa szonátában ez a hang már nincs benne, ahogyan a tétel egyéb részeiben sem.  Ez a pici hiány az, amely lehetővé teszi számára, hogy jobban tagoljon, jobban megrágja a dallamot és kiemelje az összetartozó részeket. A zenekar viszont nem lassulhat le, nem tagolhat, mert az ő kottájukban pár hangjeggyel több van a kritikus helyeken. 



Szóval Alessandrini előadása soha nem lehetett volna olyan, mint Egarré. Nagyon tetszetős és virtuóz, ahogyan zenélnek, de a punch hiányzik. Ez az, amiben az oboa szonáta többet ad.


Régizene • 71142021-05-01 22:18:15

Pedig ezt így játsszák a világ másik felén is.



Oboe Sonata in G Minor, HWV 364a, Op. 1, No. 6: IV. Allegro · Academy of Ancient Music · Richard Egarr



Mert így az igazi. Alessandrini nem artikulál különösebben. Tempóban eltolja a cuccot, oszt csá. De ha neked az ő előadása tetszik, hát legyen.


Régizene • 71112021-05-01 21:17:10

Tőlem? :)


Régizene • 71092021-05-01 20:16:43

A tudást lopni kell! Persze nem úgy, hogy gátlástalanul beemeljük a törzsanyagot.



Van itt egy másik érdekes dolog is. Ez a nyitány. Három részből áll. Most az utolsó tételre koncentrálj 03:05-től!



Siroe Ouverture · Rinaldo Alessandrini



És akkor hallgasd meg ezt 04:02-től!



Sonata for oboe and continuo in G minor Op. 1 No. 6 HWV 364a (ca 1712)



Az egyezőség kb 95%. Nekem elhiheted.Tudom.





És, hogy ez a basszista milyen jó...! Le a kalappal!



"Pensa a chi geme"




Régizene • 71062021-05-01 12:42:01

21:20-tól belehallgatva nyomokban ugyanezt a szerkesztési elvet vélem felfedezni. Itt  az oboa játssza a bújtatott szólamot. Egy protestáns népéneket.



Ezek a monoton tartott hangok gyilkosak. Kizártnak tartom, hogy eredetileg ennyire lassan játszották volna ezt a lassú tételt. 


Balett-, és Táncművészet • 61012021-04-30 20:38:09

Javaslom átolvasni a ZAK-kal kapcsolatos megjegyzéseidet. Az nonszensz, hogy mindenféle differenciálás és konkretizálás nélkül sommás megjegyzéseket tegyél egy oktató közösségre. Ha a ZAK alkalmazásában állnál és belülről ismernéd a szervezet tagjait, akkor elgondolkodnék a szavaidon, de mint kiderült, nem vagy tagja a csapatnak és mindössze jól értesült pletykák alapján sírod vissza a nagy elődöket és nyílvánítod jobboldalinak az oktatók nagy részét. Ez nem korrekt. Valami konkrétummal ideje volna előállni. Ne csodálkozz, ha pártfogásomba vettem őket. Ha azt írtad volna, hogy az órákon politikai agitálás folyik és politikai nézeteik alapján érnek sérelmek tanárokat és hallgatókat, akkor nekem is kinyílt volna a bicska a zsebembe, de hát ilyenről szó sincs. A diákok próbálnak tanulni, a tanárok igyekeznek őket tanítani. Covid-19 előtt sem volt könnyű a dolguk, most végképp nem az. Az, hogy ki jobboldali, ki ellenzéki vagy politikailag közömbös, teljesen indifferens egy tanórán. Ha valaki mégis megszegné a munkahelyi etikettet, az intézmény vezetőjének kötelessége közbelépni, de még ő sem tarthatja nyílván vagy gyűjthet adatokat azzal kapcsolatban, hogy ki, melyik oldalon áll. Ha megkérdezném a rektortól, hogy tényleg a többséget alkotják-e a jobboldali érzelműek a tanári karban, egyszerűen nem értené a kérdést és durva provokációnak tekintené. Az meg egyenesen vérlázító, hogy egyedül a jobboldaliakat tartod jogrend szerint élőknek. 


Balett-, és Táncművészet • 60942021-04-30 14:27:53

Személyeskedtél. Szokás szerint. :(



A környezeted megfigyelésével, a ZAK tanári karának szakmai felkészültségét kétségbe vonva és a politikai nézetükre vonakozó érzékeny információk kiteregetésével azt a benyomást kelted, hogy te a ZAK alkalmazásában állsz. Arra azért vigyázz, a munkáltatók nagyon rossz szemmel nézik, ha egy munkatárs nagy nyílvánosság előtt pocskondiázza a munkahelyét! Ennek rendszerint azonalli elbocsátás a vége.


Balett-, és Táncművészet • 60892021-04-30 06:46:11

Zavarban vagy?


Balett-, és Táncművészet • 60862021-04-29 21:57:04

Listázzátok őket? Ők tudnak róla? Beleegyezésüket adták a felméréshez?


Régizene • 71022021-04-29 20:51:34

Vagy változtass a táplálkozási szokásaidon!


Régizene • 70992021-04-29 12:24:53

Kettős látás esetén feltétlen két hangszer a gamba. Ilyenkor nincs könnyű helyzetben a játékos, mert döntenie kell, hogy melyiken akar játszani.



Ez az új szél szerintem nem új szél, csupán egy kósza kísérlet, de a kísérletező kedvet nem szabad tönkretenni. Akinek tetszik, játssza így! Ha tudja. De nem fogja tudni, mert nincs rá egyelőre metodika. 


Régizene • 70922021-04-28 21:25:08

Az a csembaló...mintha lengő cinek szólnának.


Balett-, és Táncművészet • 60772021-04-28 16:49:20

A ZAK tanári karának gusztustalan savazása mióta kritikus megnyílvánulás az állammal szemben? 


Balett-, és Táncművészet • 60752021-04-28 12:00:41

Úgy ni! Sározzál be mindenkit elvtelenül és névtelenül! Ne csodálkozzunk, ha a ZAK oktatói egy ilyen beszólás után majd úgy néznek ránk, mint a véres ingre. Gondolom az ilyen és ehhez hasonló megjegyzések miatt nem kap a fórum lóvét az államtól. 


Régizene • 70882021-04-27 23:37:56

230V. Magyarországon már régóta nincs 220V. 



1:1  :)


Régizene • 70852021-04-27 23:18:37

Akkor ez nem hálózatról megy? Érdekes...


Régizene • 70822021-04-27 22:17:44

Tegyük fel, hogy van egy kép otthon a faladon és minden nap ránézel tízszer. Húsz éve nem cserélted le. Persze, hogy többet látsz bele és fogsz fel belőle, mint én, aki éppen csak rápislantott. De valaminek akkor is működnie kell! Az első benyomás nálam nagyon számít, és én ebben vagyok jó. 10 másodperc elég, hogy megmondjam egy albumról, hogy jó-e vagy sem. Nem több. Ezért tudok kitenni ide annyi lemezt, mert nem fecsérelem el az időt az aljával. Biztosan elbukom így egy-két fontos lemezt, de összességében még mindig én jövök ki jól.  




Régizene • 70802021-04-27 22:04:43

De hiszen ez egy elektromos orgona! A szakma egyik jeles képviselője az ilyet úgy szokta hívni, hogy "antikrisztus". Ebben a templomban olasz nyelven is tartanak misét. Nyáron eléggé felmelegszik. Gondolom télen meg hideg. Egyszer bevittem ide a lányomat fagyizás előtt, csak úgy, körülnézni. Utána folyton templomokba akart járni... Kedvence a gyertyagyújtás. Szeret tüzeskedni.



Az én feleségem nem orgonál. Viszont jól főz. :)


Régizene • 70792021-04-27 21:45:18

Számomra ezek langyos előadások. Amit nem akarok azonnal még egyszer meghallgatni, az nálam örökre elbukott. Maghallani és megszeretni, ez az én mottóm. Kár, hogy most nem találkoznak az ízléseink.



Nekem ez a fajta előadásmód a vonzó:



Concerti per l'organo ed alti stromenti in G Minor, No. 1, HWV 289, Op. 4: II. Andante (variations) · Ensemble Zaïs and Paul Goussot


Régizene • 70762021-04-27 20:52:31

Kezdődik? Huh! Megnyugodtam. Mennyire szarul hangzott volna, hogy ez nálad a referencia. Jó, hát te ezeket hallgathattad anno. Akkoriban (1984) még erős hiányokat szenvedett a régizene kiadás. Viszont a Cheri Lady-re már csak egy évet kellett várni. :)



Mára azért jobb a helyzet. Handelből is. Mert itt van példának okáért ez az előadás:



Handel: Organ Concerto HWV 309, Op. 7 No. 4 in D minor 01. Adagio & Organo ad libitum



A második tétel ismerős lehet máshonnan is. 



Concerti per l'organo ed alti stromenti in D Minor, No. 4, HWV 309, Op. 7: II. Allegro



Mondjuk ez az a lemez, amelyen úgy játsszák Handelt orgonán, hogy meg bírom hallgatni. A többiek...Hagyjuk! Fostenger vesz minket körül, csoda, hogy nem fúlunk belé.




Régizene • 70742021-04-27 16:17:47

 





Se Youtube, se semmi. Hihetetlen. De jó az album.


Régizene • 70732021-04-26 14:22:51

 





Egy zeneileg hibátlan album. És ha ezt mondják nekem, hogy Xenia Löffler játszik rajta, én elhiszem. Most kivételesen Luise Haugk muzsikál nekünk.



Concerto for Oboe, Strings and Basso continuo in B flat major - III. Allegro · Antonín Reichenauer · Musica Florea · Luise Haugk



Minden műsorszám nagyon jó. Feltétlen ajánlott a meghallgatása.


Régizene • 70712021-04-25 21:20:46

Szerintem az intonáció nem okozhat gondot. De az is lehet, hogy tévedek. Szal fogalmam sincs róla. 


Régizene • 70672021-04-25 14:32:19

Óvatosan ezzel a ZAK dologgal, mert könnyen öngól lehet belőle. Ti. az a fagottverseny  pont, hogy a ZAK jelenlegi elvárásai szerint lett feljátszva. Ebben aztán tényleg semmi régizenés nincs. Ez egy végletesen modern előadás, histórikus hangszerparkkal kivitelezve. Berkhout soha nem merészkedett volna el ilyen messzire, de még Azzolini sem, pedig hát ő aztán igazán nem egy félős típus.



Whelan inkább modern hangszeres semmint histórikus. Innen a szélsőséges dinamika használata.



Összegezve: ez a lemez azért tetszik neked annyira, mert nem histórikus. Ha ilyen előadásokat akarsz hallani, ülje be a ZAK tanszaki hangversenyeire. :)


Régizene • 70632021-04-24 23:05:07

Kicsit felelőtlen volt az invitálás...:)



Akkor hallgassunk bele ismét egy kicsit ebbe az albumba!



VIVALDI // 'Juditha triumphans, RV 644: Air Armatae face et anguibus' by Jupiter



Először azt hittem, hogy a nóták tematikájának van valami köze Jupiterhez, ehhez az ókori istenhez, de nem. A zenekart hívják így, amelynek művészeti vezetője és életre hívója Thomas Dunford.



https://en.jupiter-ensemble.com/biography



Az együttes honlapja nem túl informatív a tagokat illetően. Vagy ismered őket arcra, vagy nem. Ha nem, az a te bajod. Meg gondolom, lesz még itt változás bőven a jövőben, kár volna bármit is most, a kezdetek kezdetén felelőtlenül kőbe vésni. Így hirtelenjében nem látok többet ebben az összeállításban, mint egy ad hoc projectet, amelynek főszereplője ráadásul nem is az együttes (!), hanem egy énekes, nevezett Lea Desandre. A tagok névsora csak itt olvasható:

https://outhere-music.com/en/albums/jupiter-alpha550



Kicsit erős a csapat. Méghogy azért álltak össze, mert régóta tolják együtt a zenét különböző előadásokban, és eljött az ideje, hogy végre közösen is letegyék a névjegyüket az asztalra...Blablabla. Egyértelmű, hogy itt az énekes hölgy szekerét tolják (vagy húzzák), és ők csak mint másodlagos szereplők vannak jelen a lemezen. Sajna. Valakinek nagyon fontos volt, hogy ez az amúgy nem rossz énekes balerína kijöjjön ezzel a lemezzel (sicc!), és én jobban örültem volna, ha a teljes lemez róla szól, nem csak a 60 százaléka, mert akkor kiderült volna, hogy 60 percre már nem tudja lekötni a figyelmet. Aki ezt a pár áriát meghallgatja tőle, nagyjából képbe kerül a képességeit és gyengeségeit illetően. Többet elvárni tőle...? Majd a jövő eldönti.



Ez a hivatalos trailer, ez a Air Armatae face et anguibus c. ária nem pont így csendül fel a lemezen. Ott, a korongon, a barázdák,vagy ha úgy jobban tetszik, a nullák és egyek halmazában, sokkal jobban érthetők a kiénekelt hangok, bár azért még így is piszkosul kellett hegyeznem a fülemet, hogy követni tudjam őt a futamokban. 



Miért kellett ez a vacak videó? Nem értem. Az énekesről ordít, hogy tök fáradt, ha jön egy nehezebb futam behunyja a szemét, nehogy elrontsa, vezényelget magának...Hát akkor miért van van ott Dunford? Miért sasol mindenkit és jelzi egész testével pillanatról pillanatra, hogy minek kellene történnie? Az elhelyezkedéséből és a mozdulataiból egyértelmű, hogy rá kellene figyelni, viszont az énekes teljesen a saját útját járja és nagyjából kész csoda, hogy az ária végére együtt érkeznek meg. Ahányszor meghallgatom ezt a felvételt, mindig szurkolok Leának, nehogy elveszítsék őt egy Lepsény felé vivő kanyarban. Nem egy szerencsés előadás ez, és kifejezetten rossz fényt vet a lemezre is. Aki nem hallja ki a futamok hibáit és a rossz helyre pozícionált hangokat, akinek nem tűnik fel a technikai küzdelem, az hallgassa meg ezt az áriát,

https://www.youtube.com/watch?v=rXmF6h3Yd_A

majd játssza le újból az alphás felvételt. Ugye-ugye, mennyivel másabb Fagioli?



Kérem, lehet így is énekelni, és több tucatnyian vannak a világon, akik ezt a minőséget bármikor hozzák. Csak a legutóbbi Vespron mit énekeltek már össze a szólisták! Ehhez a társasághoz nem lesz könnyű Lea Desandrenak csatlakozni.



" She was invited to perform alongside prestigious conductors and musicians such as William Christie, Sir John Elliot Gardiner, Jordi Savall, Raphaël Pichon, Christophe Rousset, Marc Minkowski, Fabio Biondi, Leonardo Garcia Alarcon or Emmanuelle Haïm; as well as renowned stage directors: Barrie Kosky, Jan Lauwers, Jean-Yves Ruf, Aurélien Bory, Jean Bellorini".



Ez így szép leírva, és bizonyára nyomós oka volt annak, hogy ezek a zenészek meghívták magukhoz Leat énekelni. Viszont nem tudom nem észrevenni, hogy ennek a lassú tételekben rendkívűl muzikális ifjú tehetségnek alig vannak mélyei, és ami talán még szembetűnőbb: a hangjának nincs koncerttermet betöltő képessége. Ki hallotta már Bartoli Gluck 2001-es albumát?

https://www.youtube.com/watch?v=OO8aFGQNGz8

Ez tipikusan egy stúdiós felvétel. Itt úgy énekel Bartoli, ahogy koncerttermi körülmények között képtelenség, mert a pianokat talán már az első sorokban sem lehetne hallani. Csak hát Bartoliról tudjuk, hogy ha kiengedi a hangját, akkor a csillár is bellibben egy picit, Desandreről meg egyelőre nincs ilyen információ. Én nem lepődnék meg, ha az ifjú hölgy a késöbbiekben is csak a stúdiós lemezekre gyúrna. Itt, ezen a Vivaldi lemezen, nagyon kellett neki a mikrofon a szája elé.



Ez az ária azért megérdemel egy biccentést:

youtu.be/sY9FdzQBYLc



A kamaraegyüttes viszont zseniális, és ha nincs az a 3 versenymű az albumon, akkor nagyon szomorú lennék. Így azonban fülig ér a szám és nem győzök betelni velük. És mivel fájlból hallgatok zenét, megtehetem azt is, hogy dobjam az összes áriás részt, és csak a versenyműveket tartsam meg. A hiányzó részekből úgyis bőven el vagyok látva itthon számomra sokkal tetszetősebb kiadásokkal.



UI: András haveroddal nagyon ráragadtatok erre az ifjú hölgyre. Én nem értelek benneteket, de hát ti tudjátok.


Régizene • 70582021-04-23 23:38:19

Az operett tőlem is nagyon távol áll. Vagyunk ezzel még így páran. 



Ellenben találtam egy nagyon jó orgonás lemezt. Én a helyedben lehajolnék érte. 


Régizene • 70562021-04-23 22:30:45

Kemény vagy, mint a vídia!



Viszont hátrább az agarakkal! Kocsis Zoltán pl. Kálmán Imre szerzeményeit kifejezetten dícsérte. 


Régizene • 70522021-04-23 17:28:24

Hát igen, Ilosfalvy hangilag egy másik univerzum.



De ha már így belemelegedtünk, nem mehetünk el szó nélkül emellett az előadás mellett. Az MMA hivatalos Youtube csatornájáról van. Még a karmester is tapsol neki. 


Régizene • 70462021-04-23 12:07:35

Pedig hát ő volt "A" Bánk bán. Sőt, sokaknak még mindig ő az. 



Ez itt érdekes lehet számodra.



Ezt az áriát egyszerűen nem lehet normálisan elénekelni, mert prozódiailag úgy fos, ahogy van. Teljesen szembemegy a magyar nyelv hangsúlyozásával. 


Régizene • 70442021-04-22 23:35:09

Én tudom, hogy jó a Vivaldi. De, hogy te mit fogsz kapni ezért a simándis beszólásért a nyugdíjas hölgyektől...Két év akasztást. Minimum!


Régizene • 70422021-04-22 21:05:03

Ez is egy kantáta. Kicsit északabbról. 1983-at írunk.



Telemann - Trauer-Music eines kunsterfahrenen Canarienvogels, TWV 20:37





 


Régizene • 70412021-04-22 20:52:30

Nekem senki nem tanított vibrátózást. Nem tartották fontosnak. Én sem forszíroztam a dolgot, sokáig jól elvoltam nélküle. Egyszer aztán kedvet kaptam rá, de akkor is csak a tartott hangok kedvéért. Meg nem tudnám mondani, hogy hogyan képeztem. Egyszerűen csak ott volt, készen. Persze van abban valami fantasztikusan izgalmas, hogy a vibrálást milyen tempóban csinálod. Lehet egészen lassan és gyorsan is. Marco Fornaciari is példásan képezi a hangot. Ebben a Vivaldiban is van vibrátó. Téged zavar? Engem nem. Mert nem tolja túl egy határon. Megmarad ízlésesnek.




Régizene • 70382021-04-22 18:44:48

Ajánlott olvasmány.


Régizene • 70362021-04-22 17:41:05

Kicsikét bocsánat! Enyhén cikinek érzem, hogy nekem kell vibrátó ügyben közbeszólnom, de hát ez van. Magad, uram, ha szolgád nincs! Vibrátó és vibrátó között hatalmas különbségek vannak. A vibrátó helyes használat esetén nem vesz el a műből, ellenkezőleg, gazdagítja a hangzást. A vibrátó pl fúvósoknál teljesen természetes dolog. Abban a pillanatban, hogy helyére rakod a légzéstechnikádat, máris megjelenik. Akarod vagy sem, ott lesz a hangban. Ugyanez van énekhang esetén is. Persze a vibrátót ki lehet kényszeríteni egyéb trükkökkel is, de ezt hamar kiszúrja az ember. Más az amplitudója. Természetellenes és patikamérlegen adagolt.



David Abel vibrátója a fafúvós vibrátót imitálja. Nincs benne semmi tolakodó vagy mesterkélt. Diszkrét és gyönyörű. Éppencsak, hogy jelen van. És a zenei megformálása is top kategória. Ő nem Mága Zoltán, ha feltűnt volna.



Nincs azzal gond, ha valaki valamit nem szeret, de szerinem kár vadítani az olvasóközönséget. Ne legyen vibrátó? Ha valami természetellenes, akkor az az egyenes hang. Sem énekhangon, sem hangszeren képezni nem könnyű dolog. Legalább olyan nehéz, mint direkt hamisan játszani. 


Régizene • 70302021-04-21 22:49:58

Na, ezért nem szabad zenét tanulni!


Régizene • 70272021-04-21 21:15:38

Nézzük, milyen egy jó kamarafelvétel! Ilyen:



Beethoven - Violin Sonata No. 10 in G Major, Op. 96: II. Adagio espressivo



Az album 1988-ban jelent meg először. A hangmérnök David Wilson volt. Chordnak ez a név még mond valamit. Wilson ezt megelőzően nem vett fel soha hegedűt, így sokat kellett próbálkoznia a mikrofonbeállítással. A végén egy jó magas létráról belógatta őket és ez hozta meg a sikert. (  Recording: A spaced-pair of Schoeps microphones, driving a vacuum tube line-level amplifier, are used to capture a naturally open, & dynamically accurate sonic presentation ).



Abel Guarnerin játszik, Steinberg egy Hamburg Steinway D zongorán. 2016-ban az Analogue Production gondozásában újra kiadták az albumot, a háttérmunkát  a Cohearent Audio hangmérnöke, Kevin Gray végezte. Érdemes rákeresni a stúdió honlapjára. Gray részletesen beszámol a műszerparkjukról, így aki kiváncsi, hogy melyik a világ legjobb D/A konvertere, itt választ is kaphat a kérdésére.



Nekem egy SACD ripp van ebből a kiadványból 24/176,4 kHz felbontásban. Egy élmény a hallgatása. Nekem ma ez volt terítéken. Ki tudja hányadszor...




Régizene • 70262021-04-21 20:57:02

Jó hangja van a pasasnak. Mély és öblös.



Szóval? Mi volt anno az a kétszer két hét kényszerszünet?


Régizene • 70232021-04-21 09:40:35

De hiszen ez ez egy sertés fraktál! Hihetetlen, hogy hol tart a tudomány.




Régizene • 70212021-04-20 22:25:04

Neked is vannak metamorfózisaid. :)



Ez a jószág énekelte anno az ünnepeltnek, hogy szomorú szülnapot.




Régizene • 70192021-04-20 21:55:26

Ki az a Zalbarna?


Régizene • 70172021-04-20 21:15:19

Te aztán különösen megérdemelted volna! Ha ez neked jelent valamit, én egyetlen zenésznek sem emelnék sem szobrot, sem nemzeti mauzóleumot, sem semmit. Elismerem a teljesítményüket, de ennek ellenére még mindig sehol nincsenek tudásban pl. egy mellkassebészhez képest.


Régizene • 70162021-04-20 21:07:15

A hegedűs fórumtárs lett volna a célszemély, nem te. Benéztem a sorszámot. :) Ez egy ilyen indiszponált nap. Tudom, hogy téged máshonnan tiltottak ki. Igaz, nem a modorod, hanem a sarkallatos zenei véleményed miatt.


Régizene • 70122021-04-20 15:56:07

Én is ezt hallottam róla. Becsszóra. Hol található a hangszer?


Régizene • 70112021-04-20 15:53:45

A Mekk Elek Művek élt, él és élni fog.




Régizene • 70102021-04-20 15:48:50

Arra pont tökéletes, hogy megmutasd egy nebulónak, hogy hogyan kell fagottozni. Hogy mi az a levegővezetés és hangképzés. Egyébre viszont nem használnám.



Te kit küldtél el a picsába, hogy kétszer is felfüggesztettek a fórumon?


Régizene • 70072021-04-20 14:01:46

Vivaldiban nem lehet csalódni, a Naive kiadóban viszont egyre gyakrabban. Az elmúlt pár év terméséből jócskán volt mit selejtezni, közöttük Sinkovsky lemezt is!



Ez az 5. sorszámú fagottos album sem lesz hifis legenda. Hallgattam fejhallgatóval, nagy rendszeren is...hát nem egy Wilson Audiophile. De még az elfogadható kategóriában van. Aki beszerzi, nem nyúl mellé, de csodákat se várjon tőle.



Érdemes Azzolinit és Berkhoutot összehallgatni, mert nagyon másként viszonyulnak Vivaldihoz. Azzolini a hangszeres bravúrt hajkurássza, Berkhout a dallamot és a harmóniát. Körte és alma. Az ízlések biztosan szórni fognak, én továbbra is Berkhoutra szavazok. Brüggen zenekarában azért bőven volt kivel szakmáznia. Ez sokat számít!



Azzolini lemeze viszont tart egy nagyon fontos érdekességet. A vonós szólam fafúvókkal lett kiegészítve, amitől a zenekar mérete és hangereje nagyot nőtt. Az első műsorszámban akkora a fúvós kavalkád, hogy még a kürtöt is belehallottam. Nincs kürt. :)


Régizene • 70052021-04-20 13:09:22

Ez a feeling nagyban a hangszernek köszönhető. 1965-ben készült barokk mintára. Tehát nem a romantikus orgonairodalomhoz idomul, sokkal inkább az azt megelőző időszak műveihez. 4734 sípja van, 63 regisztere és 4 klaviatúrája. És a hangja valóban vékonyabb  és finomabb, mint egy Szuhoj utánégetője full üzemmódban.



Az előadás felfogásán persze lehetne rágódni egy sort. Nem tenném oda az ujjamat a histórikus beütésre, ennek ellenére mégis van benne valami alapvetően igaz és örök, ami 1985-óta is átsüt a felvételen. Kár, hogy a Youtube-ra feltöltött album hibás. Kattog, szakadozik. Nem mintha onnan hallgatnék zenét.


Régizene • 70002021-04-20 09:58:23

7000




Régizene • 69992021-04-20 09:56:59

Szép dolog az orgonamuzsika és szívesen hallgatom, akár kevéssé ismert előadók játékát is. De most itt az ideje, hogy valami igazán nagyszerű kerüljön terítékre. Mert megérdemeljük..





A felvételt a Telarc alapítója, Robert Woods készítette 1985-ben! Kevés albumra lehet rámondani, hogy tökéletes, ez az. Művészi és hifis szempontból is. J. S. Bach ezen a lemezen mindenkinek tartogat valamit, a kezdőktől egészen a legelvadultabb rajongókig.



Toccata, Adagio, and FUGUE in C Major, BWV 564.


Régizene • 69982021-04-19 21:48:40

Hogy ne feküdjünk le éhgyomorra:



Bassoon Concerto in A Minor, RV 497: I. Allegro molto · Sergio Azzolini · L'Onda Armonica · Antonio Vivaldi · L'Onda Armonica · Sergio Azzolini





 



És az örök referencia:



Concerto in A Minor RV 497 for bassoon, 2 violins, viola & continuo: Allegro molto · Frans Robert Berkhout


Régizene • 69932021-04-19 12:14:33

Miért-miért...Csak! :)


Régizene • 69912021-04-18 20:54:47

 





Karl Leister 1959-ben került a Berlini Filharmónikus Zenekarhoz és 30 évig vezette a klarinét szólamot. Karajannak nagy kedvence volt, imádta a pasast. Amikor a zenekar az 1990-es évek elején fellépett Budapesten, az összes hazai klarinétos ott volt a koncerten, mert egyszer az életben még látni akarták, ahogyan a mester a zenekarban dolgozik.

 

Mert hogyan is játszik ő? Ahogyan senki más. Hatalmas, bársonyos hangon, éneklően, a hangokat úgy indítja, hogy nincs kezdetük, csak úgy beúsznak valahonnan a semmiből, a staccatói pedig olyanok, mint amikor egy nyakláncról elszabadulnak a gyöngyök. Puhán elpattognak, olyan lehelet könnyedén, amely mindig mosolyt csal az arcomra. Nem is értem. De a legjobban a hirtelen dinamikai váltásait szeretem és azt, ahogyan egy kitartott hangon ezernyi hangszínnel képes játszani. Hangsúlyozom: egy hangon! Na meg a levegő kezelése. Aki meghallgatja a felvételeit, azon fogja kapni magát, hogy ugyanabban a tempóban veszi a levegőt, mint Leister. Egészen döbbenetes élmény. 

 

Leister egy karizmatikus fafúvós. Nem lehet nem odafigyelni rá. A trombitásoknál Mauirice André volt ilyen kaliberű muzsikus. Barbár embernek tartom az olyat, aki le tudja kapcsolni, ugyanakkor örök barátsággal ölelem keblemre azt, aki tart tőle néhány felvételt a gyűjteményében.

 

A felvétel 1983-ban készült. Azóta csak egy-két ember próbálkozott Spohr klarinétversenyeinek újrafelvételével. Leister már eljátszotta őket. De legalább megpróbálták.

 

A zenekart a Stuttgarti Rádió Zenekar kíséri. Itt játszott 3 évtizeden át Lencsés Lajos is.



Csak, hogy értsétek: Leister nem csak egy kiváló szólista volt, aki bármit verejtékezéstől mentesen el tudott eljátszott, hanem 30 évnyi lemezfelvételnek adott értelmet és rangot elképesztő játékával. Miatta lettek kedvenceim a berliniek.





Clarinet Concerto No.1 C minor Op. 26

 


Régizene • 69902021-04-18 20:40:41

Hogy motor-e? És tudja, és tudja, és tudja!



Dínókban pedig foghatatlan vagyok.




Régizene • 69882021-04-18 19:46:16

Te nem ismerted őt? Miről beszélgetsz te a Z generációval? Komolyzenéről? Ők már Komár László nevét sem ismerik.


Olvasói levelek • 116192021-04-18 18:03:51

LOL


Régizene • 69862021-04-18 15:42:43

Dominique barátod nagyon jó zenész. Élmény hallgatni a játékát.



Zamárdi a lehetőségek települése. Pumped Gabó karrierje is itt indult el. 


Régizene • 69842021-04-17 22:37:22

Mindenkire fogadtam volna, csak őrá nem. Ez tényleg Balbastre? A vége Cimarosa és Corrette, de az eleje...Pláne az indítás...Mintha valami 20. századi francia szerzőt hallanék. Érdekes zene.



Most egy fenomenális J.S. Bach albumot nyúzok. Még meghallgatom párszor, aztán kiteszem ide.



Ami a hárfás Vivaldi Négy évszakot illeti, revideáltam a véleményemet vele kapcsolatban. Eddig azt mondtam róla, hogy nem rossz. Most átkerült a feltétlen ajánlott kategóriába. Igaz, hogy hangszerelésileg egy kicsit vegyesbazár és következetlen, de összességében nagyszerű hallgatni.


Régizene • 69812021-04-17 15:57:20

Szerettem volna a mókuskás képet beilleszteni ide, de nem megy.



Régizene • 6978

2021-04-16 13:57:22

Mondasz valamit. Ezek a félig domisztikált élőlények egyre több emberi vonást mutatnak. Misi Mókus pl. a kasztrációs szorongása miatt kelt anno útra. Le akarták vágni az ő szép, méretes, fekete farkát. Asszem.


Régizene • 69762021-04-16 13:36:51

Ma már nem az egyház nevezi ki az elöljárókat. Azok az idők elmúltak. Lásd a legutóbbi református püspök "kinevezést". 



Én Tihanyba elsősorban a somlói galuskáért, a rántott fogasért és a kilátásért járok. Egyszer a szemem láttára kebelezett be ott egy mókust egy helybéli kígyó. Elég ügyetlen volt csóri. A hátsó lábánál fogva akarta lenyelni, és amikor a combtőhöz ért, nagyon eltanácstalanodott.



Egy kortárs népdal-feldolgozás.


Régizene • 69752021-04-16 12:47:05

Ez a Dunford valamit nagyon akar ettől az anorexiás csajtól. 




Régizene • 69732021-04-16 12:31:05

Önarckép.





Ez a tihanyi orgona pontosan melyik? Vagy Tihanyban nincs is több? Sajna én csak a csatornákban vagyok járatos.


Régizene • 69702021-04-16 10:01:03

Perverz.


Olvasói levelek • 116122021-04-14 21:26:43

Igen, nem vagyunk egyformák és a csápjaink is eltérően érzékelnek. Az enyém például extrém módon szenzitív. Ezt a szövegértési dolgot szerintem ne forszírozd. Nem a Bayer showban vagyunk.  



Én is értem daunerni álláspontját, és örülök, hogy végre elindult egy beszélgetés egy felvetődött problémáról. Gondolom mindenki, aki egy kicsit is kötődik a fórumhoz, kíváncsi rá, hogy milyenek a jövőbeni kilátásaink. Peace! :)


  
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2021-05-14
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1858 • Megnyílt a Royal Opera House a Covent Gardenben
született:
1567 • Claudio Monteverdi, zeneszerző († 1643)
elhunyt:
1982 • Ádám Jenő, karnagy, zenepedagógus (sz. 1896)