Ezt a topicot találtam a "legilletékesebbnek" az alábbi hírhez:

Az M5 csatorna ma esti, 2021.02.14. 19:00-kor kezdődő, "Ez itt a kérdés portré" c. műsorában László Boldizsár lesz a vendég.

Interjú Barnák Lászlóval a Szegedi Tükör aktuális számából (2021.02.06.):

„Barnák László a színház és a szabadtéri egyesítéséről: Nagyon vagány kihívás!

Május elsejével egyesül a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok. A 2,5 milliárdos gigaintézményt Barnák László, a színház jelenlegi főigazgatója vezeti majd. Vele beszélgettünk az új feladatáról.

– Szeged közgyűlése is szavazott arról, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nkft. megszűnik, és feladatait a Szegedi Nemzeti Színház veszi át. Mikor és hogyan értesült erről? Felkérés volt ez? Feladat, amelyet meg kell oldani? Mit mondott Botka László a két intézmény újraegyesüléséről?

– Január közepén egyeztető beszélgetésre voltam hivatalos a városházára. Ezen vázolta fel Botka László, hogyan látta a tulajdonos önkormányzat az elmúlt két évben a szabadtéri működését, elsősorban gazdasági szempontból. Arról is beszélt a polgármester, hogy a koronavírus-járvány és a kormányzati intézkedések milyen helyzetbe hozták Szegedet. Úgy látta, látja a polgármester, hogy költséghatékonysági és művészeti szempontból is érdemes lenne összevonni a két intézményt, a színházat és a szabadtérit. Ez váratlanul ért. Bevallom, egészen másra számítottam.

– Mire?

– Arra, hogy a nehéz helyzet miatt a színház anyagi támogatásáról egyeztetünk. Azt tudtam, hogy tavasszal a város a járvány miatt leállíttatta a szabadtéri játékok megrendezését. A szabadtéri vezetése úgy döntött, ha csökkentett módban is, de megtartják a fesztivált. Ehhez pályázati támogatást szereztek. Ennek az időszaknak a végén valamifajta veszteséget könyvelt el a szabadtéri. És az is felmerült, hogy a korábbi összevonás, amely 2000 és 2004 között volt, és amelyet Székhelyi József igazgatása alatt éppen Botka László szüntetett meg, mégis működőképes lehet. Az is szerepet játszott az önkormányzat döntésében, hogy a Szegedi Nemzeti Színház az elmúlt két és fél évben nagyot tudott fejlődni nézőszám és bevétel tekintetében is. Elindult egy olyan fejlődés és változás, ami a szabadtéri játékokat is jellemezte.

– Beszéljünk először a pénzügyi, anyagi dolgokról. A színház költségvetési intézmény, a szabadtéri pedig gazdasági társaság, a versenyszférában teljesített. Hogyan lehet ebből a szempontból összefésülni a két intézményt?

– Még nagyon az elején járunk mindennek. Sok információt kell még összegyűjtenem a szabadtéri működéséről, amely teljesen más jogi és gazdasági feltételek között működött, mint ahogy mi. A szabadtéri például sokkal szabadabban gazdálkodhatott. Volt egy eredménytartaléka, amihez hozzá lehetett nyúlni. A színházban a fenntartói támogatás havi összege alapján tudunk tervezni, ahhoz kell igazodnunk. Ez a működési formából adódik, mások a jogszabályok. Ezt nagyon alaposan át kell nézni. Ebben sok segítséget kapok az önkormányzattól, amire szükség is van. Két ekkora léptékű intézmény összeolvasztása ugyanis nagyon sok buktatót rejthet magában. Míg művészetileg nagyszerű kihívás például az, hogy a műsor összeállításánál hogyan használjuk ki a helyszíneket, esetlegesen még tovább tágítva a horizontot, ahol a szabadtéri mozgott, ám a pénzügyi, jogi procedúrák miatt nagyon óvatosnak kell lennünk. A Reök-palota, mint ingatlan kezelését is meg kell oldanunk. Emellett nyaranta több száz időszakos munkavállaló kapcsolódik a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz. Az téves elgondolás, ha valaki úgy tekint erre az egészre, hogy a szabadtérit nyáron kell csinálni, a kőszínházat pedig ősztől tavaszig. Ennél ez sokkal bonyolultabb, összetettebb feladat. Egészen máshogy kell gazdálkodni, hirtelen kell egy-egy nagyszabású produkciónál komolyabb összegeket kifizetni, hiszen például direkt az adott estékre készülnek a jelmezek, díszletek és koreográfiák – mások a léptékek. Ezért is fontos az önkormányzati támogatás és segítségnyújtás az átláthatóságban. Két és fél hónapunk lesz arra, hogy elvégezzük ezt a munkát. Az a legfontosabb, hogy az összeolvadás egyik intézménynek se váljon kárára. Erre nagyon igyekszünk odafigyelni.

– Eddig jellemzően a pénzügyi, jogi dolgokról beszéltünk, de a nézőt a színpad érdekli. Mi és hogyan változik, ha változik a deszkákon?

– A szabadtérin esténként négyezer nézőt kell bevonzani a Dóm térre. Közülük minden második vidékről érkezik: Szegeden nyaral, és megnézi az aktuális darabot, vagy kifejezetten az adott előadásért utazik a városba. Épp ezért mindig olyan darabokat kell bemutatni, amelyekben az alkotók és a szereplők személyét nagy érdeklődés övezi. Mi egész évadban próbálunk, játszunk, ezért ismernek bennünket a városban. A szabadtéri előadásainak sikeréhez – és a telt házakhoz – az is hozzátartozik, hogy országosan ismert művészek lépnek színpadra. Az mindenképpen fontos lesz ezután is, hogy ilyen előadások legyenek a Dóm téren. A tavalyi évről az idei évadra áthozott műsor izgalmas, sokrétű és színvonalas. Nem egyszerűen arról van, lesz szó idén, hogy menedzseljük a tervezett műsort. Ez az évad készen van, a járványon múlik, sikerül-e és hogyan sikerül bemutatni az előadásokat. A legmagasabb szintű produkciókat kell biztosítanunk a nézőknek. Azt vallom, ahogy a színházba, úgy a szabadtérire is a legjobbakat kell megnyerni színészként, rendezőként is.

– Mondhatjuk úgy, hogy a szabadtéri – éppen a léptékek miatt – egyfajta tagozatként működik majd az összevonás után?

– Biztos, hogy nem lenne jó irány teljesen összemosni a most még különálló két intézményt. Valóban szükség lesz arra, hogy külön „tagozatként”, külön lábként álljon meg a szabadtéri. Ne feledjük azt sem, hogy teljesen más brand a színház és a szabadtéri. De ez így van jól. Bár a Szegedi Nemzeti Színház az utóbbi években visszakerült az országos színházi térképre, mégis elsősorban helyben erős brand, míg a Szegedi Szabadtéri Játékok országosan ismert márka. Ezt mindig szem előtt kell tartani művészeti, kommunikációs és minden más szempontból is.

– Hogyan lehet bármit is tervezni ebben a rendkívüli járványhelyzetben?

– Nagyon megnehezíti a tervezést a járványhelyzet. Hónapok óta mást sem csinálunk, mint mindent újratervezünk. Ez hónapról hónapra hatalmas kihívás. Ehhez jönnek most már a szabadtérivel kapcsolatos kihívások is.

– Milyen ez a kihívás? Örömteli? Felelősségteljes?

– Nagyon vagány kihívás! És ahogy már korábban mondtam, közben nagyon óvatosnak kell lennünk. Számos kérdés van, amit alaposan meg kell beszélnünk. Ugyanakkor abba belegondolni, hogy mennyi nagy ívű tervet lehet megvalósítani a Szegedi Nemzeti Színház működésén kívül is, az azért mosolyt tud csalni az arcomra. De mindent csak körültekintően lehet csinálni. Egy két és fél milliárdos gigaintézményt fogok vezetni májustól. Itt tényleg figyelni kell. A Szegedi Nemzeti Színházról és a Szegedi Szabadtéri Játékokról is van egy kialakult kép az emberek fejében. Egy sikeres intézménnyel egyesülünk, ami nagyon komoly felelősséggel jár.” (Garai Szakács László)

Részlet a Botka László polgármesterrel készült interjúból a Szegedi Tükör aktuális számából (2021.02.06.)

„[…] - Lemondott a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. Mi lesz a szabadtérivel? Mennyiben befolyásolja ez az idei évadot?

- A képviselők szavaztak a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok összevonásáról is, amelyek 2004-ig egy intézményként működtek, akkor választottuk szét őket. Az elmúlt évek tapasztalata azonban bebizonyította: sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban lehet úgy működtetni mindkettőt, ha egyesülnek. Megszűnnek a párhuzamosságok, nem kell külön gazdasági apparátust fenntartani. A képviselők szavazata alapján a lemondott Herczeg Tamás helyére a színház főigazgatóját, Barnák Lászlót neveztük ki a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nkft. élére. Május elsejével egyesül a két intézmény. Arról is határoztak a képviselők, hogy az államháztartási törvénynek megfelelően a szabadtéri teljes vagyonával, személyi állományával és kötelezettségeivel beolvad a Szegedi Nemzeti Színházba. Az egyesülés nem befolyásolja a szabadtéri idei évadát. Reményeim szerint színvonalasabb és költséghatékonyabb lesz a szabadtéri, és a szegedi művészek nagyobb szerepet kapnak a nyári játékokon, amelynek sikeres előadásai tovább játszhatók majd a színházban. […]” (Garai Szakács László, Szabó C. Szilárd)

A 90 éves Juhász József köszöntése a Színház honlapján.

Beszámoló a delmagyar.hu oldalon Szeged idei költségvetéséről. A végén szó van a Szabadtéri és a Színház összevonásáról is:

"[...] A polgármester döntött a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nemzeti Színház összevonásáról is, amely két lépcsőben valósul meg. A Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-t április 30-ig Barnák László, a színház főigazgatója irányítja. Ezt követően a cég feladatait – a fesztivál szervezését és lebonyolítását, a Reök-palota működtetését – költségvetési szervként a színház látja el."

Egy cikk a lemondásról a Délmagyarországból, amiben szó van az ügy hátteréről is.

"A Szegedi Nemzeti Színház nem pótolja a pandémia miatt elmaradt előadásait, ezért arra kéri nézőit, hogy december 15-ig nyilatkozzanak a fel nem használt jegyeik és bérlethányadaik sorsáról."

Egy cikk a mai Délmagyarországból a december 22-re tervezett operabemutatók előkészületeiről.

A Szöktetés a szerájból produkció november végére tervezett napi szereposztásai olvashatók a Színház honlapján.

A jövő keddi, november 10-i operabeavató énekesei a Színház honlapja alapján:

"Kriszta Kinga, Horváth István, Kolonits Klára, Réti Attila"

A Dido és Aeneas produkció tervezett szereposztása a Színház honlapján.

 A Négyhangú opera produkció tervezett szereposztása a Színház honlapján.

Újabb hír a Színház honlapjáról a Tannhäuser produkcióval kapcsolatban:

"[...] A 2020. október 24-re és 25-re tervezett Tannhäuser előadások pótlására, a produkció nagysága és a külső résztvevők nagy száma, egyeztethetőségének nehézségei miatt, nem kerül sor.  Az ezekre az előadásokra szóló jegyek és bérletek 2020. december 22-ig válthatók be bármely más meghirdetett saját előadásra vagy az évad végéig érvényes voucherre cserélhetők a jegyirodában.

Nem maradnak operaélmény nélkül a műfaj szerelmesei. 2020. december 22-én Henry Purcell Dido és Aeneasát illetve Tom Johnson: Négyhangú Operáját Göttinger Pál rendezésében mutatja be a Szegedi Nemzeti operatagozata a Kisszínházban. [...]"

Mai hír a Színház honlapjáról, hogy pozitív COVID-teszt miatt elmaradnak a Tannhauser tervezett előadásai (is). Az esetleges pótlásról később adnak tájékoztatást.

A Színház honlapján olvasható a Szöktetés a szerájból produkció tervezett szereposztása.

Egy rövid írás a Délmagyarország mai (2020.10.12.) számából az operabeavató sorozat második alkalmához kapcsolódóan.

Az Operabevató sorozat következő, most vasárnap délutáni (okt. 11., 15:00) előadásán a Színház honlapja alapján Máthé Beáta ás Szélpál Szilveszter lépnek fel.

Köszönöm Neked és Chord fórumtársnak is a reagálásokat! Majd igyekszem tágítani látókörömet a Vivaldi-zenét illetően. A két küldött linket meghallgattam. Különösen a furulyás tetszik; szédületes!

Minden jót!

Köszönöm reagálásodat és a linket! Igen, szeretem Verdi műveit, alapjában véve „operás” vagyok.

A Stabat matert több változatban is ismerem. Amit belinkeltem, azt bő 20 éve. És még eddig ezt találtam számomra a „legérvényesebbnek”. Érdekes módon éppen mostanában hallgattam bele abba a felvételbe, amit Te linkeltél. Igen, 25 év alatt sok minden változik. Erős, karakteres előadás az Allessandrinié. Világos, hogy Ő „keményebben” értelmezi a művet. Ez a felfogás is jogos természetesen. De a kíséret ritmusa nekem túlzóan „pregnáns”, főleg ebben a tempóban. (Lehet, hogy hülyeséget írok, de így valahogy „eltolódik” a hangsúly: a kisnyújtott ritmusérték helyett már-már kiséles ritmusértéket hallok, ami zavar.) Továbbá, a felső szólam uralkodása miatt számomra szinte eltűnnek a harmóniák, főleg az énekszólam alatt. És így kevéssé érzékelem a szöveghangsúlyok alatti váltásokat, ami miatt „szegényebb” lesz számomra az előadás.

Üdvözletem!

A Nap tiszteletére én is beküldök két zenét.

Nagyon szeretem Vivaldi vokális zenéjét (is). Ez a Stabat mater részlet az egyik kedvencem.

És a kedvenc operanyitányom Tőle.

(OFF. Bocsánat, csak a pontosság kedvéért: az "És ezért még fizetnek is..." c. könyv írója, Otto Strasser, a Bécsi Filharmonikusok második hegedűszólamában játszott, annak szólamvezetője is volt, és a Filharmonikusok elnöke is. ON) 

Egy beszélgetés Dinyés Dániellel az Operabeavatókról, a Színház honlapjáról.

Volt valaki a tegnap esti alkalmon? Hogyan sikerült?

Végre felkerült valami kicsi konkrétum a Színház honlapjára a most vasárnap esti, kisszínházbeli Operabeavatóval kapcsolatban:

"Fellépnek Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház tagja és Varga Donát."

A Színház honlapja szerint Pál Tamás nem vezényli sem a Tannhausert, sem a Turandotot, nem tagja az Operatagozatnak, és nem lesz vendégművész sem. Egyedül az Örökös tagok névsorában szerepel a neve.

Köszönjük a linket!

Ez már a többedik Dinyés-interjú a terveiről, de én még egyikben sem olvastam a szerintem egyik legfontosabb kérdésről: ki fog vezényelni? 

Márok Tamás beszámolója a Dóm-téri operavetítésekről.

A Színház honlapján olvasható a tervezett szeptember-októberi műsor.

Szeptember 13.: Operabeavató (részletek nélkül)

Október 24-25.: Tannhauser

"Kissé" megkésve, még egyszer az Agrippináról. Csak most találtam rá Bóka Gábor írására az Opera-Világon. A teljesség kedvéért linkelem be.

A Délmagyar honlapjáról:

Koszorúzás Gregor József Dóm-téri szobránál, és Emlékest a Városháza udvarán. A cikkekben lévő fotókra kattintva megnézhetők az események képgalériái.

Hátha valaki még nem olvasta... Fáy Miklós írása a Szegedi Szabadtéri Agrippina produkciójáról az ÉS-ben. Egy reklámot kell előtte megnézni.

Egy rövid reflexió Fáy Miklóstól: Agrippina szája

Helyszíni tudósítás és beszélgetések az Agrippina produkcióról a Szegedi TV tegnap esti Körút c. műsorában. A "Körút 200716" felett levő képre kattintva indul a video.

02:10-08:05 Beszélgetés Pányik Tamás rendezővel

09:05-14:30 Részletek az I. felvonásból a szerdai főpróbán

14:30-20:15 Beszélgetés Mester Viktóriával

20:10-30:50 Beszélgetés Harangozó Gyula művészeti igazgatóval

30:50-35:50 Beszélgetés Pál Tamással

Két előzetes a készülő Agrippina produkcióról:

"Közönségtalálkozó: a Szabadtéri idei nyitóoperája a hatalomhoz való viszonyunkat veszi górcső alá" tudósítás és képek

"Szegedi Hírek 20 07 08" helyszíni tudósítás a tegnap esti próbáról a videoban 13:20-tól 15:00-ig.

Interjú Dinyés Dániellel a Délmagyarország 2020. július 4-i számában. (Csak a nyomtatott kiadásban szerepel, az interneten nem.)

" DINYÉS DÁNIEL CÉLJA A VÁROS OPERAÉLETÉNEK FELLENDÍTÉSE

ÚJÍTÁSOKKAL KÉSZÜL AZ ÉVADRA

Új programsorozatot indít a szegedi színház zenei vezetője, Dinyés Dániel a következő évadban, nézetei szerint ugyanis az opera műfajának megértésén keresztül vezet az út a megszeretéséig. Elsődleges célja a szegedi közönség érdeklődésének felizzítása az operajátszás iránt. Hosszabb távú tervei között több bemutató és fiatalítás is szerepel.

SZEGED, KOÓS KATA

Dinyés Dániel zeneszerző, előadó, karmester vendégelőadások keretében többször ellátogatott már Szegedre. Emellett egykori mestere, Oberfrank Géza karmester, aki az 1980-as években főzeneigazgatóként tevékenykedett a szegedi színházban, sokat mesélt neki a napfény városának operaéletéről.

– Szeged számomra mindig is érdekes kiindulási pontja és generálója volt a magyar operaéletnek. Vagy innen indultak művészek, akik később meghatározók lettek, vagy Szegedre érkeztek a fővárosból, hogy itt teljesítsék ki pályájukat — mondta.

LASSÚ VÍZ PARTOT MOS

Elmondása alapján nagy örömmel vállalta Barnák László színi direktor felkérését a teátrum zenei igazgatói posztjának betöltésére.

– A legizgalmasabb feladat számomra, hogy újra felizzítsam a szegedi közönség érdeklődését az opera műfaja iránt. Hiszem, hogy az operára, azok mondanivalójára minden korosztálynak szüksége van. Pláne napjainkban, amikor a zene- és a filméhség mindent áthatnak. Az opera e kettőt tudja ötvözni, kiszolgálni, hiszen történetet mesél el a zenén keresztül. Szerintem a fő kérdés a tálalás, nem az, hogy szükség van-e rá – fejtette ki, majd hozzátette: vállalásában a hosszú távú tervezés vezérli, semmit nem akar elsietni vagy erőltetni. Elsődleges célja Szeged bizalmának elnyerése.

– A jövő évadot készen kaptam, egy nulladik évnek szánom, mely alatt össze kell szednem annyi aranyfedezetet a közönség irányából, hogy a rákövetkező évadra, melyet már én fogok összeállítani, kíváncsian és nyitottan érkezzenek majd – mondta.

BEAVATÓ-SOROZAT

Az operajátszás népszerűsítése céljából a zenei vezető a jövő évadban újdonságként Szegeden is elindítja a fővárosban, a Katona József Színházban, majd a Hatszín Teátrumban közel egy évtizede óriási népszerűségnek örvendő Operabeavató című programsorozatát.

– Minden évadban havi rendszerességgel találkozunk majd a kisszínházban, és egy operát dolgozunk fel részletenként egy teljes éven át, mely a következő évad nyitó operabemutatója lesz a nagyszínházban. Első alkalommal Puccini Bohéméletére esett a választásom – részletezte.

TÖBBET ÉS FIATALABBAT

Dinyés Dániel elmondta, tervei között szerepel az operabemutatók számának növelése, valamint az operatagozat fiatalítása is. Utóbbi tekintetében nagyban számít a tapasztalt művészek közreműködésére.

– Operaéletet szeretnék, nem csupán operaelőadásokat, Egy évadban öt címet szeretnék kiállítani. Két nagyszínpados és egy kisszínpados operabemutatót, egy koncertszerű operát és az operabeavató-sorozatot. Ezáltal Szeged teljesen unikálissá válna a többi vidéki teátrum operajátszásához képest. Szeretnék továbbá kiemelt figyelmet fordítani a kórusra, melyben igen sok a tehetség. A fiatalok terelgetésében nagy szerepet szánok a tapasztalt művészeknek is, mint többek között Vajda Júlia, Kónya Krisztina vagy Réti Attila – fejtette ki."

Adatok az Agrippina-produkcióról a Szabadtéri honlapján, és egy video a próbákról.

"Évadot zárt a szegedi színház társulata" - írás a Délmagyarban.

Idézet a cikk végéről: "[...] Emellett új zenei vezetővel kezdi majd az új évadot a teátrum: Dinnyés Dávid zeneszerző veszi át a zenei igazgatói posztot Gyüdi Sándortól."

Gondolom, Dinyés Dánielről van szó...

Meghirdette 2020/21-es évadát a Szegedi Nemzeti Színház.

Tisztelt david28!

"Ugyan. Puccini azért írta ezt az áriát, hogy pénzt keressen vele.[...]"

Honnan tudja ezt ilyen határozottan, milyen források támasztják alá ezt a kijelentését?

Kijavították a Színház tavaly szeptemberben megrongálódott tetőszerkezetét.

Tegnaptól két hétig a Színház YT-csatornáján megtekinthető a tavalyi Parasztbecsület produkció, adja hírül a Színház honlapja.

A február 25-i koncert két műsorszáma megtekinthető a YT-on. A "Pál Tamás, karmester" topicba linkeltem be.

A Szegedi Szimfónikusok 2020. február 25-i, Pál Tamás vezényelte koncertjének két műsorszáma megtekinthető:

Haydn 49. szimfónia

Beethoven 7. szimfónia

Márok Tamás írása a február 25-i, Pál Tamás vezényelte szimfonikus koncertről.

A Szegedi Szabadtéri Játékok honlapján olvashatunk az idei Agrippina-produkció előadóiról.

(Bocsánat a kissé malíciózus megjegyzésért: idén is lesz "sztárvendég"... )

A tiszatajonline-on olvasható egy, a Szeged Televízióban február 13-án elhangzott, Szabó Istvánnal és Sándor Pállal történt beszélgetés szerkesztett változata. Ehhez kapcsolva, de attól elkülönítve olvasható az alábbi, a Tannhäuser-produkcióról szóló szöveg:

"Tannhäusert rendezett volna Szegeden, de lemondta

A Zárójelentés című filmben szerepel néhány jelenet Wagner Tannhäuser című operájából. Ezeket tavaly vették föl a Szegedi Nemzeti Színházban. Ezek után kérték föl Szabót a teljes opera megrendezésére, amit el is vállalt. Februárban azonban lemondta a fölkérést. Betegségére hivatkozott, a műsorban azt mondta, a szemével rendszeresen kezelésre kell járnia.

A színház operai évadának szenzációja lett volna a Tannhäuser színpadi bemutatója Szabó rendezésében. Az Oscar-díjas filmrendező nagyon ritkán rendezett operát életében, Magyarországon csak Eötvös Péter Három nővérét. A 90-es években Bécsben A trubadúrt, Lipcsében a Borisz Godunovot állította színre, 1983-ban pedig Párizsban épp a Tannhäusert, Victor Vasarely díszleteivel.

A Tannhäusert utoljára a 60-as években játszotta rendszeresen a Szegedi Nemzeti Színház, 1995-ben egyetlen koncertszerű előadást tartottak. A darab végül most is így szólal meg március 20-án."

A Színház honlapján olvasható, hogy:

"A Szegedi Nemzeti Színház Wagner Tannhäuser című operáját Szabó István betegsége miatt koncertszerű előadásban állítja színpadra."

A Színház honlapján már szerepelnek Tannhauser-eőadási napok.

Hollósi Zsolt írása a Cosí fan tutte produkcióról.

A Színház honlapján olvashatók a Cosi fan tutte produkció napi szereposztásai.

Hollósi Zsolt írása a Cosi fan tutte produkciót "beharangozó" rendezvényről.

Időközben teljessé vált a honlapon a Tannhauser tervezett előadói gárdája (bár a "Négy fiú" mellett még csak egy név van).

A Színház honlapján olvasható a Tannhauser tervezett szereposztása, még hiányosan.

Hollósi Zsolt írása a Mágnás Miska produkcióról.

Maximálisan egyetértek!

A Színház honlapján olvasható a Cosi fan tutte produkció tervezett szereposztása.

A Színház honlapján olvasható a Mágnás Miska produkció tervezett szereposztása és előadási napjai.

Márok Tamás írása a Köpeny/Gianni Schicchi produkcióról, képekkel.

Paradox módon igazat kell adnom Heiner Lajos fórumtársnak: szerintem is "valami jelentős" született a szegedi operajátszás történetében. Ugyanis a Szegedi Nemzeti Színház Köpeny/Gianni Schicchi produkciója kapcsán a "fegyvernek látszó tárgy" kifejezés mintájára meg lehet alkotni az "operaelőadásnak látszó-hallatszó történés" kifejezést. Ezzel a kifejezéssel tudnám jellemezni legjobban a múlt pénteki és szombati bemutató előadásokat. A részletekbe nem mennék bele. Csak egy nagyon pozitív és egy nagyon negatív dolgot emelek ki.

1. Nagyon gratulálok a jubiláló Vajda Júliának: mindkét estén szenzációsan jelenítette meg Frugola és Zita alakjait!

2. ELÉG VOLT Turpinszky-Gippert Béla szerepeltetéséből!!! Csak remélni tudom, hogy az idei évadban nem tűzik ki sem Baracs, sem Ferrando, sem a Tannhauser egyik tenor szerepére sem. Bár lehet, hogy hiú remény...

Most már vannak napi szereposztások is.

Néhány gondolat Göttinger Páltól, a Köpeny/Gianni Schicchi produkció rendezőjétől.

Így néz ki a Színház tetőzete a tegnapi vihar után.

Színház honlapján olvashatók a Köpeny/Gianni Schicchi produkció adatai: szereposztások és előadási napok.

Érdekesség, hogy Cseh Antal lesz Michele és Chicchi is, és Turpinszky Gippert Béla lesz Luigi és Rinuccio is. A napi szereposztásokból még nem derül ki, hogy ugyanazon az estén éneklik-e mindkét szerepet. Bár ellentmondás van az általános szereposztás és a napi szereposztások között: az általánosban Cseh Antal és Réti Attila van kiírva Michelere, a napi szereposztásokban viszont csak Cseh Antal neve szerepel...

Tegnap délután az M1-en azt mondták be, hogy az M5 felveszi a koncertet, filmet készít belőle és valamikor később sugározza.

Meghirdették a Szabadtéri jövő nyári műsortervét. Nem a Dóm téren lesz opera, hanem az újszegedi szabadtéri színpadon, mégpedig Haendeltől az Agrippina.

Márok Tamás írása a Szabadtéri idei Aida-produkciójáról. Néhány kép is.

Átadták az idei Dömötör-díjakat. Többek között:

legjobb operaénekesnő: Horák Renáta

legjobb operaénekes: Szélpál Szilveszter

Bejelentették a Dömötör-díj idei jelöltjeit. Az operaénekesi kategóriák:

Legjobb operaénekesnő: Horák Renáta (Figaro házassága), Horti Lilla (Bajazzók), Somogyvári Tímea Zita (Figaro házassága)

Legjobb operaénekes: Andrejcsik István (Május), László Boldizsár (Parasztbecsület), Szélpál Szilveszter (Bolondokháza)

Márok Tamás írása a tiszatajonline-on a Parasztbecsület-Bajazzók produkcióról.

Egy írás (ha jól emlékszem) a múlt szombati Délmagyarból Kelemen Zoltánnal kapcsoltaban, az április 6-7-i előadásokról.

A mai Délmagyarban pedig Gyüdi Sándor írt az április 5-7-i előadások hátteréről. Ez utóbbi írás olvasói levélként jelent meg, nem cikként. Ezt nem találtam a netes felületen, így nem tudom idelinkelni.

Hollósi Zsolt írása a mai Délmagyarban a Parasztbecsület-Bajazzók produkcióról.

Márok Tamás írása a Hunyadi László márciusi miskolci előadásáról.

Búbánat fórumtárs hétfőn már beírta a Giuseppe Verdi topicba az idei Szabadtéris Aida szereposztását.

Két írás a produkcióról: egy a Szabadtéri honlapjáról, egy pedig a Délmagyar honlapjáról. 

A Színház honlapja szerint változott a Bajazzók szereposztási terve: Neddát Horti Lilla mellett nem Benedekffy Katalin, hanem Ferenczy Orsolya és Bocskai-Kovács Éva éneklik majd. Az áprilisi előadások időpontjai már fent vannak, de napi szereposztás még nincs.

Egy rövid tudósítás a mai Délmagyarországban a múlt pénteki Bohéméletről.

Márok Tamás írása a Május-ról.

Bocsánat, "kissé" megkésve! Márok Tamás írása László Boldizsár jubileumi koncertjéról.

Hollósi Zsolt írása a Május-Bolondokháza produkciókról a Délmagyarország mai (2019.01.14.) számában. Képek is.

A Színház honlapján olvashatók az áprilisi Parasztbecsület és Bajazzók produkciók szereplői. Bemutató: április 5. (A belinkelt lap a Parasztbecsületé, a lap tetején lehet "átkattintani" a Bajazókéra.)

A Színház honlapján olvashatók a januári Május és Bolondokháza produkciók szereplői, és az elődási napok is.

Márok Tamás írása a Figaro házassága produkcióról. Néhány fotó is.

Egy nézői vélemény a Figaro házassága múlt szombati előadásáról, ami a Délmagyarország c. lap mai, 2018. november 16-i számában jelent meg:

"Felejtendő Figaro

A Délmagyarország jó szokása szerint a hűséges előfizetőit jutalmazza, legutóbb a szegedi színház Figaro házassága című vígoperájára sorsoltak páros belépőket. Örültünk mi is a szerencsénknek, s november 10-én este ott ültünk a színház második emeletén az első sorban.

Boldogságunk az előadás alatt egyre inkább bosszúsággá változott, aminek több oka volt. A díszlet leginkább origamihoz volt hasonló, egy nagy dobozt nyitogattak-csukogattak a díszletesek (feltűnő színű egyenruhában, így még inkább magukra vonva a figyelmet) a teljes előadás alatt, látványosnak még csak véletlenül sem volt nevezhető az említett faszerkezet. Az első felvonásban a szereplők faládákat rakosgattak teljesen feleslegesen ide-oda, amelyeknek igazából semmi közük sem volt a darabhoz. Az előadást szintén végigkísérte az alkoholfogyasztás okkal, ok nélkül. Az egyéb kiegészítő kellékeket is stíluskáosz jellemezte, azokat hol a szereplők, hol a színpadmunkások, hol az énekkari tagok tették errébb-arrébb (vagy éppen felborították véletlenül).

A színészek szövegét egyáltalán nem lehetett érteni, ez lehetett hangtechnikai hiányosság is, de a szövegkiejtést tanulni is lehetett volna, amíg nem megy rendesen! Hallottam nem egy operát, ahol az előadók minden szava tisztán csengett, most ez abszolút nem volt igaz. A legjobban a díszletmunkásokat lehetett megérteni, mert ők hangtalanul tették, ami a dolguk volt.

A szünetben beszéltem ismerőssel, aki szintén le volt döbbenve az érthetetlen szövegek miatt, s láttuk, hogy többen haza is mentek. A taps menet közben csak halk, rövid, inkább udvarias volt, a darab befejezése után ugyan kicsit erősebb, de nem tartott túl sokáig, nem hívták ki a szereplőket a függöny elé. A zenekar volt az előadás egyetlen dicsérhető szereplője, a taps a végén is elsősorban nekik szólt.

Ezzel a produkcióval nem vonzották be a közönséget újabb előadásokra, mint ahogy azt a színház igazgatója a műsor előtti rövid beszédében remélte. Talán nem kellene kettős, sőt hármas szereposztásban játszani a darabot, hanem kisebb létszámú, de jó gárdát alkalmazni, akár magasabb bérért. Felmerült bennem a gondolat, hogy úgy akart a színház bevételhez jutni, hogy egy előadást eladott a Délmagyarországnak (amely így sem volt telt házas), s nem törődtek annak színvonalával („parasztnak tanyára ez is jó lesz”, mit akarnak ingyen?).

Matusik János, Szeged"

Hollósi Zsolt írása a Délmagyarország c. lap 2018. november 6-i számából:

"Tetszett a nézőknek a Figaro házassága a Co-Opera projektben a Nagyszínházban

Egy bolond nap

A szegedi társulat A sevillai borbély után most a történet folytatását, a Beaumarchais-trilógia másik sikerdarabját, Mozart Figaro házasságát mutatta be a hétvégén Pál Tamás vezényletével, Szabó Máté rendezésében a Co-Opera projektben a nagyszínházban. A közönség vevő volt a produkcióra.

A Gördülő Opera rendhagyó vendégjátékával együtt Szabó Máté rendezése már az ötödik Figaro házassága produkció Szegeden a rendszerváltás óta. Galgóczy Judit Figarója a 90-es évek elején olyan jól sikerült, hogy színházi találkozót tudott vele nyerni az operatársulat. Ha még azt is megemlítjük, hogy Pál Tamás épp ezzel a darabbal indította 43 évvel ezelőtt, 1975-ben szegedi korszakát, nem nehéz belátni: komoly hagyományai vannak az Egy bolond nap alcímet viselő örökzöld Mozart-remekműnek a Tisza partján.

Hagyományos rendezést és kísérletezve újítót is láthatott már a publikum, könnyen elfogadta most Szabó Máté értelmezését is: a vagyonos borász, Almaviva gróf birtokán napjainkban játszódik a történet. Khell Csörsz praktikusan modern díszlete leszűkíti ugyan a játékteret, de gördülékennyé teszi a helyszínváltozásokat: hatalmas, forgatható deszkakonténerből nyílnak ki a jelenetek, barokk parókát viselő, piros munkaruhás díszítők segítenek a bútorok mozgatásában. Benedek Mari jelmezei is maiak, az immár pazar humorú Marcellinává érett Vajda Júlia úgy fest a kalapban és a kései menyasszonyi ruhában, mintha maga II. Erzsébet királynő lépett volna színpadra.

Hármas szereposztásban játsszák, így érdemes többször is megnézni a produkciót. Kiss András hangban és karakterben is jó választás Figaro szerepére, a premieren különösen a népszerű I. felvonásbeli C-dúr áriával aratott sikert. A telt házas szombati előadáson a Szegeden végzett Pataki Bence alakította a komornyikot. A fiatal baritonistára felkészültségének, színpadi megjelenésének, hangi adottságainak és muzikalitásának köszönhetően komolyabb nemzetközi karrier is várhat, ideális Mozart-énekes, oldott játékkal keltette életre Figarót, és az áriákkal is meggyőzte a közönséget.

Két teljesen különböző karakterű Susannát láttam, a premieren a szépen éneklő Horák Renáta imponálóan magabiztos és kidolgozott játékkal okos kis viperának ábrázolta a komornát, olyannak, aki rögtön átlát a szitán, és ügyesen kézben tartja a szálakat. Másnap a minden szempontból perfekt alakítást nyújtó Rácz Rita a figura hagyományosabb értelmezését adta, cserfes, bájos, elbűvölő Susannájáért nem véletlenül bolondul mindenki, ráadásul poétikus, katartikus rózsaáriát énekelt. Jó végre újra Szegeden látni-hallani.

Somogyvári Tímea Zita hangjához méltó főszerepben mutathatta meg, hogy vérbeli Mozart-szoprán: a grófné kavatinája és III. felvonásbeli áriája után is megérdemelten nagy tapsot kapott. Szombaton Rálik Szilvia énekelte a grófnét; akinek ugyan nem ez az igazi szerepköre, de drámai kifejezőereje, színpadi rutinja könnyedén átlendítette a vokális kihívásokon. Az már a rendezés érthetetlen sutasága, hogy épp az operairodalom egyik legszebb szopránáriája („Gyorsan hervad a nász virága”) közben kell grófnéként selyemhuzatot húzogatnia a székekre, miközben arra ott lenne a rengeteg alkalmazott.

Bár Szélpál Szilveszternek szerintem kicsit korai még Almaviva szerepe, okosan megoldotta a feladatot, a gróf III. felvonást nyitó kényes áriáját is meggyőzően énekelte. Kendi Lajos – jellegtelen hangja, modorossága miatt – Almavivája inkább mitugrász kiskakasnak hat, mint macsó szívtiprónak. A különben nem túl sok eredeti ötletet hozó rendező a gróffal ment legmesszebbre a napjainkat idéző bolondozásban: Almaviva szerszámosládát kerít, hagy feltörje felesége ajtaját, majd fúrógépet vesz elő, és a használati utasítását kezdi lapozgatni. Ha már lúd, legyen kövér, ezekből a kortárs poénokból lehetett volna több is, mert az kevés, hogy folyton csak borozgatnak.

Azt el lehet fogadni, hogy a hagyományokkal szemben szoprán is énekelheti a nadrágszerepet, de az már kínos, hogy az egyébként intelligensen, tehetségesen bolondozó Gyüdi Eszter egy premieren ilyen vékonyka gyermekhangon nyekeregheti Cherubino slágeráriáit az „operafellegvár” színpadán. Operaigazgató apukájának biztosan erre is van kézenfekvő művészi magyarázata. Másnap a mezzoszoprán Kálnay Zsófia szinte burleszkszerűre vett, és vokálisan sokkal meggyőzőbb Cherubinóját felüdülés volt hallgatni. A népes szereplőgárdából Altorjay Tamást érdemes még kiemelni, aki Bartolóként sértett daccal énekelte a bosszúáriát, tetszett Kovács Éva vicces Barbarinája és az énekkar odaadó játéka is.

Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a Szegedi Szimfonikus Zenekar, régen előfordultak rézfúvós gikszerek, bizonytalankodások, ma már ilyesmit szinte nem is hallani. Pál Tamás értő, muzikális dirigálásával a darab komikus hatású, könnyed dallamai éppúgy karakteresen, stílusosan szólaltak meg, mint a drámai csúcspontok."

A Délmagyarország c. lap tegnapi (2018. nov. 6.) számában jelent meg Hollósi Zsolt írása a Figaro házassága produkcióról, a nov. 2-i és 3-i előadásokról. Nem tudom a lap weboldaláról idelinkelni, mert csak előfizetőknek nyílik meg. Beszkenneltem a cikket, de nem tudom ide beilleszteni a képet...

A Figaro házassága előadásainak konkrét napi szereposztásai is olvashatók a Színház honlapján.

A Színház honlapján olvashatók a novemberi Figaro házassága szereplői és az elődási napok is. Konkrét napi szereposztás még nincs fent.

Közben megtaláltam. (Elolvasásához előbb egy reklámot kell megnézni.)

Márok Tamás írása a Rigoletto-produkcióról.

Olvasta valaki Fáy Miklósnak a Rigoletto-előadásról szóló írását? Az ÉS-ben jelent meg július 6-án. Neten nem tudtam elérni.

Tegnap sajtótájékoztató volt a Co-Opera jövő évadbeli Figaró házassága produkciójáról, amin Gyüdi Sándor és Barnák László is részt vett. A cikk végén a főbb szerepek alakítóiről is írnak.

Két hír:

A Színház énekkarának néhány tagja adott szólókoncertet hétfőn

Információk a Szabadtéri idei Rigolettojáról

Gratulálok a Díjazottaknak!

Bocsánat az ünneprontásért, de az a tény, hogy Turpinszky Gippert Béla bármilyen énekesi díjat kaphatott szegedi produkcióiért, nálam már "túl van a piros vonalon", és számomra azokat a döntéshozókat minősíti le és hitelteleníti el, akik ezt a díjat Neki odaítélték.

Sajtótájékoztató a jövő évad tervéről

"[...] Barnák László hangsúlyozta, hivatalban lévő elődje, Gyüdi Sándor – akit nemrégiben a szimfonikusok igazgatójává választottak – vezeti az operatagozatot, vele állították össze a műsortervet. Mozart operáját, a Figaro házasságát koprodukcióban Szentendrén mutatják be a nyáron, november 3-ától Szabó Máté rendezésében a szegedi közönség is láthatja. Halasi Imre állítja színpadra áprilisban a Parasztbecsületet és a Bajazzókat. Januárban pedig a kisszínházban Toronykőy Attila rendez két egyfelvonásost: Donizetti Farsangi kalamajkáját és a korábbi operaigazgató, Molnár László Szép Ernő Májusából írt új operáját. [...]"

Nincs hír se a karmesterekről, se az énekesekről.

Tudomásom szerint a jövő évadról még semmi biztosat nem lehet tudni.

Vajon mit értett a Főigazgató Úr azon, hogy "A Parsifal keresztény mű..."

Felkerült a Színház honlapjára az Ernani konkrét napi szereposztása.

A jövő heti négy előadás után lesz még kettő május közepén.

Márok Tamás beszélgetése Gyüdi Sándorral a szegedi városi tv Ar(t)cok c. sorozatában.

Privát üzenet ment

A Színház honlapja szerint március 17-én 15 órától lesz az utolsó előadás. Az áprilisi naptár is fent van már, abban nincs Bál a Savoyban. De sok szabad nap is van még benne; nem tudni, oda miket terveznek. A májusi műsornaptár pedig még szinte teljesen üres. Szerintem nem vesztett sokat, hogy nem látta. Hétvégén összeírom a véleményemet, és jövő hét elején elküldöm privát üzenetben.

Én voltam két előadáson, még decemberben (16. este, és 23.)

Felkerültek a Színház honlapjára az Ernani áprilisi előadásainak adatai

(Konkrét napi szereposztás még nincs.)

Tudomásom szerint a Színház honlapján eddig még nem jelent meg hivatalos szereposztás az Ernaniról.

Az Ernanival kapcsolatban a helyi lap mai számában a rendező változásáról volt hír: a Főigazgató bejelentette nem Göttinger Pál, hanem Toronykőy Attila rendezi.