vissza a cimoldalra
2021-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8648)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7576)
Kedvenc felvételek (213)
Opernglas, avagy operai távcső... (21102)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5134)
Társművészetek (2468)
Milyen zenét hallgatsz most? (25096)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62718)
Kedvenc előadók (2872)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Momus társalgó (6360)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11816)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
A nap képe (2294)
Eiffel Műhelyház (595)
Pantheon (2964)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3091)
Kimernya? (4311)
Simándy József - az örök tenor (697)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4908)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2290)
Kolonits Klára (1188)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2906)
Franz Schmidt (4024)
Momus-játék (6099)
Lisztről emelkedetten (1148)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5253)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (120)
musical (211)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: takatsa
Leírás:
Honlap:
   


takatsa (1433 hozzászólás)
 
Eiffel Műhelyház • 5872021-10-14 23:05:58

Most jöttem a Mester és Margaritáról. Én is meglepődtem, hogy nincsen zenekar, hanem felvételről szól, a zenekar és azt hiszem, a kórus is. Még ez lett voln a legkevesebb baj, de iszonyúan ki volt hangosítva, nemcsak a zenekar, hanem az énekesek is, és elég torzan szólt. Amúgy ez egy mestermű, le a kalappal Gyöngyösi Levente előtt, egy nagyon jó, eklektikus zene, szinte minden zenei stílus képviselteti magát, minőségben felér bármelyik Webber musical-lel, ezzel a produkcióval kellene körutaznia az Operaháznak, nem a Sába királynőjével, biztosan nagyobb siker lenne, vagy ki is tehetnék az Operavisionra, hadd lássák sokan a nagyvilágban. Feltétlenül szólnom kell a librettóról, ami egészen zseniális. Amúgy teltház volt, sok-sok fiatallal, jobb lenne ezt nagyobb helyszínen előadni, Erkelben, vagy stadionban, és élőzenével (ami persze nehezebb, mert ez bizony minőségi zene, helyenként szövevényes, igen nehéz elemekkel, talpán legyen az a zenekar, kórus, karmester, aki hibátlanul abszolválja, és meg kell említeni, hogy nagyszimfonikus zenekar mellett rockzenekar is szükséges, meg zongora, meg sok elektromos kütyü, szóval biztosan nehéz ezt koncertről-koncertre összehozni és a megfelelő minőséget biztosítani). Az énekes-gárda is meglepően jó volt (Sáfár Orsolya kivételével), nagy kedvvel játszottak és hát csodás balettkar, légtornászok, nagyszerű rendezés, színpadi varázs, minden volt, ami egy kiváló produkcióhoz szükséges. Ez a mű és előadás méltó Bulgakov művéhez, nem elvesz belőle, hanem hozzáad, jó volt ez az est, jó volt az Eiffel, köszönet érte mindenkinek.


Kedvenc felvételek • 2112021-10-14 07:55:34

Elektra, 1999, Duna Plaza, cikk a 18-19. oldalon.



Az e heti két Elektra ajánlatom továbbra is letölthető.


Kedvenc felvételek • 2022021-10-12 12:17:04

Kedves Lujza! Most éppen olyan az elfoglaltságom, hogy napközben ráérek, és kedvem is van hozzá, így kb hetente kirukkolok egy új - magyar feliratos - operával. Ennek a letöltése negyedóra. Ha érdekel, és van hetente 2 órád, akkor pedig megnézed, vagy csak elraktározod.  (Ez persze nem lesz mindig így, mert vagy elfogynak az engem érdeklő operák, vagy elfogy a kedvem, vagy változik a munkabeosztásom.)


Kedvenc felvételek • 1992021-10-11 07:01:56

Nagyon szívesen. Lesz majd meglepetés a következő hétre is, csak győzzétek letölteni és megnézni. :)


Kedvenc felvételek • 1952021-10-10 11:04:39

Remélem, hogy a másik felvétel is elnyeri a tetcésedet. :)


Eiffel Műhelyház • 5832021-10-10 10:36:20

Ez is ritka, hogy bármiben egyetértesz velem. Ókovács-hozsannákat nem szoktam olvasni, tudok én magamtól is gondolkozni-fogalmazni-hülyeségeket írni. Én már sokszor voltam ott előadáson, mindegyik nagyon tetszett és az akusztikával is meg voltam elégedve. Nekem jó a közlekedés is, olyan pedig úgysem lesz, ami mindenkinek tetszik. Én azért drukkolok, hogy valami jó, és szebb legyen, és örülök minden pozitív eredménynek.


Kedvenc felvételek • 1932021-10-10 09:58:36

Úgy látom, hogy két fórumtársnak is tetszett a Weinberg opera, hurrá, már nem éltem hiába. :)

No, de lépjünk tovább, és kanyarodjunk kicsit vissza Richard Strausshoz. Innen tölthetitek le az Elektrát, két különböző előadásban, a szokás szerint magyar felirattal, használati utasítással.



A Mesternek az 1905-ben bemutatott Salome után sikerült egy még horrorisztikusabb operát létrehoznia, az Elektrát, amelynek a bemutatója 1909-ben volt. Ez a straussi életmű egyik leglenyűgözőbb alkotása, a XX. századi opera egyik alapműve. Sokáig agyaltam, hogy az opera melyik előadását válasszam, és a válogatásban a ti segítségeteket is kértem. Mivel itt videóról van szó, olyan felvételt kerestem, amely mind kép- mind hangminőségben megüti a ma elvárható mércét, ezért sajnos kiestek a régebbi legendás Strauss előadók felvételei. Így is maradt jó pár technikailag megfelelő színvonalú felvétel, csak aztán jött a bökkenő: olyan felvételt kellett keresnem, ahol a zenekar-karmester-rendezés-három főszereplő együttesen megfelel a kívánalmaknak. Ez pedig - egy ilyen mű esetében - szinte lehetetlen feladat. De "aki keres, az talál", és itt van az a két felvétel, amelyet szeretettel ajánlok a figyelmetekbe.



Különösen az elsőt: ez egy óriási előadás minden szempontból. Az 1981-es operafilmről van szó, amelyet Götz Friedrich rendezett, a Bécsi Filharmonikusok játszanak Karl Böhm vezényletével és a három főszereplő Leonie Rysanek (Elektra), Astrid Varnay (Klytämnestra) és Caterina Ligendza (Chrysothemis). Ez egy legendás és megismételhetetlen előadás, a régmúlt-közelmúlt óriási énekeseivel, akiket jó hang- és képminőségben csak ezen az egy felvételen élvezhetünk. Ez a felvétel egyben lezárása is egy aranykornak, hiszen a 86 éves Karl Böhmnek ez volt az utolsó dirigálása (nem is érte meg a film bemutatóját), és ez a felvétel a két nagyszerű művész, az akkor 55 éves Rysanek és 63 éves Varnay hattyúdalának is tekinthető. Maga a film is varázslatos, bátran ajánlom ezt a felvételt mind az operával ismerkedőknek, mind a sokat tapasztalt vén rókáknak, garantáltan nagy élményben lesz részük. Érdekességként még annyit tudnék elmondani, hogy Rysanek előzőleg számtalanszor szerepelt az Elektrában, de nem Elektraként, hanem Chrysothemis-ként, ez az egyetlen Elektra alakítása. Varnay pedig, az előző évzizedek legendás Elektrája, 63 évesen Klytämnestra zseniális megformálásával búcsúzott Strausstól. 



A másik felvétel - azt hiszem - több vitát fog kiváltani. Ez a 2010-es, sazburgi felvétel, a Bécsi Filharmonikusokat Daniele Gatti vezényli, a főbb szereplők: Irene Theorin (Elektra), Eva-Maria Westbroek (Chrysothemis), Waltraud Meier (Klytemnestra). Az biztos, hogy technikailag, mind az audio (6 csatornás DTS), mind a video minőségét tekintve, ez a felvétel nagyságrendekkel jobb, mint az 1981-es; 30 év alatt ennyit fejlődött a technika. Így kiváló minőségben élvezhetjük a Bécsi Filharmonikusok plasztikus és sokrétű játékát, Gatti nagyszerű vezényletével. Az Elektra szerepében ezen a felvételen debütáló Theorin - bár nem ideális Elektra-hang - átélésében, játékában teljesen meggyőző. És hát itt van Waltraud Meier, felejthetetlen Klytemnestra alakításával. Addig, amíg az 1981-es felvételen Varnay - bár zseniálisan - de egy elég egysíkú, groteszk, szinte Grimm mesébe illő gonosz boszorkát alakít, Walt Disney rajzfilmeket megszégyenítő sátáni kacajjal, Meier szerepformálása sokkal többrétűbb. Persze ő is gonosz, hiszen férj-gyilkos, de ugyanakkor áldozat is: a saját bűne áldozata. Egy olyan lény, akit a saját bűne dezintegrált, éjjel-nappal szenved miatta, amely bűn alól nincsen feloldozás, nincsen megbocsátás, nincsen enyhület.  Meier kiválóan bemutatja azt, hogy a bűn micsoda rombolást tud véghezvinni a bűn elkövetője személyiségében, olyan rombolást, amelyből már nincsen menekvés. Meier és Varnay felfogásbeli különbségét jól mutatja az a jelenet, amikor Klytemnestra értesül Oresztész haláláról.  Varnay percekig tartó sátáni kacajra fakad, Meier pedig ott áll elveszetten, torz és kiüresedett arccal, szemében a megkönnyebbüléssel keveredett gyásszal és iszonyattal. Tragikus sors az övé, akárcsak Elektra lányáé, akit a féktelen bosszúvágy tesz emberi ronccsá, a bosszú, amely már nem eszköz a kezében, hanem az egyetlen és végső cél: életének értelme. Bizony, ez egy szörnyű opera, még a Saloménél is szörnyűbb, éppen ezért hárul jelentős feladat Elektra húgára, Chrysothemisre, hogy ellenpólust képezve felmutasson valami halvány reménysugarat, hogy élnek még emberi lények is a földön, olyan nők, akik férjhez menni, gyermeket nevelni, megbékélni szeretnének. És ezen a ponton válik nagyon problematikussá a 2010-es felvétel. Mert amíg az 1981-es felvételen Caterina Ligendza igen szépen oldja meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, számunkra is elviselhetővé téve ezt az örjöngő operát, addig a 2010-es felvételen a fiatal Eva-Maria Westbroek teljes kudarcot vall. Westbroeket hangi adottságai sem teszik a szerep ideális megformálójává, de ezen segíthetett volna az, ha rutinosabb, vagy határozott rendezői instrukciókat kap, de mindez hiányzott, így tőle egy életerőtől duzzadó, meglehetősen agresszív drámai szoprán alakítást láthattunk, egy Elektra-2-t, aki a duettekben túlénekelte az amúgy lírai színeket is bemutató Theorint. Westbroek alakítása ennek az előadásnak a nagy vesztesége, mert különben egy csaknem tökéletes Elektra felvételt kaptunk volna, hiszen a mellékszereplők (pl. az Oresztészt alakító René Pape) is kiválóak voltak.  De ettől függetlenül, ez is egy nagyon jelentős felvétel, töltsétek-lássátok-hallgassátok, szerezzen nektek is annyi örömöt, amennyit nekem szerzett.


Pantheon • 29572021-10-09 12:39:08

Böszörményi Zsuzsa


Eiffel Műhelyház • 5782021-10-09 08:46:18

Ez a komplexum egy nagyon alaposan átgondolt és megtervezett, kiválóan megvalósított létesítmény, amely a budapesti operajátszás bázisát  és hátországát biztosítja, előadó-termei pedig kiválóan fogják szolgálni a kisebb előadói apparátust igénylő barokk- és modern operákat. Ez a technikai háttér valóban biztosítja a magyar operajátszás megújulását és fejlődését. Én nagyon örülök az Eiffelnek, mert ez azt bizonyítja, hogy pozitív fejlemények is vannak a hazai zenei életben.


Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik • 86342021-10-08 17:32:20

Már csak Asmik Grigorián és Karita Mattila miatt is érdemes megnézni. És a jó hír, hogy nov. 11-ig elérhető lesz a videó. Nánási Henrik is haza jöhetne időnként, ha jól tudom, akkor 2017-ben dirigált utoljára itthon.


Kedvenc felvételek • 1912021-10-08 16:23:21

Aki esetleg nem látta a felvételt, annak magyarázatként annyi, hogy a színpad két szintes. A felső szint a jelen, egy Németországból Braziliába tartó hajó fedélzete, az alsó szint pedig a múlt, - Auschwitz.


Kedvenc felvételek • 1882021-10-07 23:02:37

A többi is Weinberg. Igen, nagy rendezés, egyetértek. De miért lenne filmopera?Majd kapsz néhány nap múlva filmoperát, egy 1981-es Elektrát. :)


Kedvenc felvételek • 1852021-10-07 17:14:49

Persze, Sosztakovics és Weinberg életreszólóan barátok voltak, évtizedekig egymás közelségében éltek, Weinberg Sosztakovicsra, mint idősebb testvérre tekintett. Sosztakovics meg volt győződve Weinberg zsenialitásáról, és amiben lehetett, segítette. Persze ez édeskevés volt a boldoguláshoz, hiszen Sosztakovics is sokáig kegyvesztett volt, az operaírástól véglegesen eltiltották, és azt követően is többé-kevésbé csak megtűrt személye volt a kommunista diktatúrának. Weinberg pedig még orosz sem volt, csak egy gyanus jöttment. Visszatérve Sosztakovics hatására, ez nyilvánvaló, de Weinberg persze nem másolta az idősebb mestert, hanem a Sosztakovics-elemeket integrálta a saját stílusába, akár csak Bartók Debussy és R. Strauss zenéjét.


Franz Schmidt • 40212021-10-07 08:23:33

Hát, nem egy gyakran foglalkoztatott opera-karmester. A linked szerint 2000-ben szerepelt utoljára Bécsben. De máshol is csak elvétve kap lehetőséget.


Kedvenc felvételek • 1792021-10-06 19:12:18

Köszönöm az élménybeszámolódat, úgy látom, hogy téged is ugyanúgy megérintett ez az opera, ahogyan engem is. Igen, az egyik jellegzetessége a soknyelvűség, hiszen minden szereplő az anyanyelvén beszél, illetve németül, ha a német katonákkal kommunikál. Így lengyel, orosz, francia, angol, német és jiddis szavak és mondatok kavarognak. Biztos, hogy ez az előadás egyik problematikája lehetett, nemcsak az énekesek, hanem a közönség részéről is, persze, mire előadták ezt az operát, addigra már régen meghonosodott a feliratozás, így nem jelent nehézséget az előadás követése és megértése. Viszont ez a soknyelvűség remek lehetőséget nyújtott Weinbergnek arra, hogy megcsillanthassa zenei sokoldalúságát, így hallhatjuk a francia fogoly kislány csicsergését, a lengyel parasztasszony megindító imáját, az orosz fogoly népdal-jellegű áriáját, vagy a német katonák bécsi keringő-paródiáját. Ez a soknyelvűség és sokszínűség emléket állít a sok-sok országból odahurcolt foglyoknak, és csak részben igaz a te "kétszereplős" megfigyelésed, hiszen a mellékszereplőknek is óriási jelentőségük van, és ezt a zeneszerző az eszközeivel külön is hangsúlyozza: mindegyikük értelmetlen pusztulásra ítélt egyedi emberi lény és halálukkal nemcsak egy szám, nemcsak egy ember semmisül meg, hanem maga az univerzum, az egész teremtett világ is sérül. Ezt a megrendítő gondolatot ennyire szépen és hatásosan talán még senki sem tudta úgy megfogalmazni, testközelbe hozni, megélni és átéltté tenni, mint Weinberg. 


Kedvenc felvételek • 1772021-10-05 19:03:13

Hát, ha orosznak lehet nevezni. :)  Akár azt is lehet rá mondani, hogy szovjet zeneszerző volt, bár sok jót nem kapott a Szovjetúniótól, hiába menekült oda. Filmre kívánkozik az ő (és családja) mellőzött és szerencsétlen élete. És látod, egy igazi zsenit hajt a belső meggyőződése és a tehetsége, függetlenül a körülményektől, függetlenül az elismeréstől, függetlenül mindentől. 


Erkel Színház • 109562021-10-05 11:20:58

Edződj. :)


Kedvenc felvételek • 1742021-10-05 11:15:43

Weinberg nagyon jó zeneszerző, Sosztakoviccsal egyenértékű, de líraibb habitusú. Hallgasd meg pl. a Csellóversenyét. Jó lenne beszerezni a többi operáját. Annyit találtam, hogy az 1985-ben írt Idiot c. operáját (Dosztojevszkij Félkegyelmű c. művéből) a Mannheimi Opera mutatta be 2013-ban, és erről CD felvétel készült. Azt hiszem, hogy ez volt az egyetlen operája a The Passengeren kívül, amit bemutattak.


Kedvenc felvételek • 1722021-10-03 20:16:20

Szívesen, Laci. Örülök, hogy megoszthattam veled ezt az élményt.


Beethovenről - mélyebben • 7222021-10-03 13:08:34

Hja, a mesterséges intelligencia lassanként képes lesz arra, amit egy konzis zeneszerző-tanuló stalusgyakorlat címén fél óra alatt összedob. Igaz, hogy a mesterséges intelligenciának most még egy kicsit több idő kell, néhányszáz nap, és utána még egy zeneszerző, aki életet lehel a monoton futamokba. Csak így tovább. Azért a sakkozás egyelőre jobban megy a mesterséges intelligenciának, mint a zeneszerzés. Sakkban legyőzi a sakkvilágbajnokot is, zeneszerzésben viszont...


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51242021-10-03 11:52:48

Kedves Chord, ez egy igazán szép élménybeszámoló és méltatás, és nagyon örülök, hogy életjelt adtál magadról. Egy dolog biztos, nekem is óriási élmény volt ez a koncert. És az is biztos, hogy abban is igazad van, ez a produkció nem a legjobb helyen hangzott el, a Müpa túl nagy ehhez. Én is ültem már barokk előadáson a Müpában az első sorban (Simone Kermes) és fantasztikus volt, viszont most lényegesen hátrább ültem, a piros zoknit ugyan én is láttam, de lehetséges, hogy ezért nem voltam tökéletesen elégedett az énekesek teljesítményével, mert rossz helyen ültem. Lehet, hogy az Eiffelben jobb lett volna ez a koncert, de az egy másik cég (sajnos). Nem tudom, hogy mikor lesz újra ekkora barokk élményben részünk, de azért reménykedem.


Kedvenc felvételek • 1702021-10-03 11:06:18

Kezdem a legfontosabbal, innen tudjátok letölteni Mieczysław Weinberg The passenger (Az utas) című operáját, magyar felirattal (rövid használati utasítás és licenc mellékelve).



Ez az opera óriási meglepetés számomra, és úgy gondolom, nektek is az lesz. Megvallom, én Weinbergről sohasem hallottam, és arról, hogy ő szerezte a 20. század egyik legnagyobb operáját, pláne nem. Erre a műre teljesen véletlenül találtam rá, az általam nagyrabecsült és szeretett, Currentzis karmester koncertjeit böngészve.



De kis is volt ez a Mieczysław Weinberg? MInt nevéből is sejthető, egy lengyel (zsidó származású) zeneszerző, aki 1919-ben született Varsóban, és 1996-ban halt meg Moszkvában. Weinberg szülei és húga koncentrációs táborban haltak meg, ő maga pedig 1939-ben, 20 évesen menekült a Szovjetunióba. A Varsóban megkezdett zenei tanulmányait Minszkben fejezte be, majd a II. világháború kitöréskor Taskentbe evakuálták. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot a nála 13 évvel idősebb Sosztakoviccsal, akinek ösztönzésére 1943-ban Moszkvába költözött, ahol  - szinte a szomszédságában élve - csaknem naponta találkozott egymással a két zeneszerző.  1943-ban Sztálin meggyilkoltatta Weinberg apósát, Weinberg is folyamatos zaklatásnak volt kitéve, műveit nem játszották illetve betiltották, majd 1953-ban börtönbe is került, zsidó nacionalizmus vádjával, holott  elsősorban lengyelnek tartotta magát, jiddisül sem tudott, és nem is tartott kapcsolatot zsidó szervezetekkel. A börtönből Sztálin halála menekítette ki, de élete végéig mellőzött volt és műveit - dacára Sosztakovics közbenjárásának - nem játszották. Pedig igencsak termékeny zeneszerző volt, hiszen többek között 26 szimfóniát, 17 vonósnégyest, közel 30 szonátát különféle hangszerekre és 7 operát komponált. E hatalmas életmű felfedezése és újrafelfedezése a mostani generáció feladata. Weinberg élete végéig mellőzött volt, animációs filmekhez és cirkuszi műsorokhoz írt zenével tartotta fenn magát. Gerinc-tuberkulózisban, majd Chron betegségben szenvedett és 1996-ban halt meg.



A The passenger (Az utas) c. operát Weinberg 1968-ban írta. A mű alapjául  Zofia Posmysz lengyel írónő és auschwitzi túlélő 1962-ben írt regénye szolgál. Weinberget a regény mélyen megérintette, mivel az ő családját is kiirtották, és már régen foglalkoztatta a gondolat, hogy emléket állítson családjának és mindazon millióknak, akik koncentrációs táborban vesztették életüket. De senki se gondolja azt, hogy itt egy "szokványos" koncentrációs tábori történetről van szó, ez nem egy Schindler listája 2, sokkal univerziálisabb, mélyebb, megindítóbb.  És nemcsak mondanivalójában, hanem zenei megvalósításában is fantasztikus, ez egy egyedülálló szépségű és tragikumú mű. Az opera 1968-tól az íróasztal-fiókban volt, és - bár mnden követ megmozgatott - Sosztakovics sem tudta elérni a színrevitelét. A szovjetek eleve idegenkedtek minden műtől, ami a holocaustról szólt, ez az elutasítás egyrészt rejtett antiszemitizmusuk, másrészt pedig attól való félelmük miatt volt, hogy ennek a témának felszínen tartása kisebbíti a szovjet nép szenvedésének és háborús veszteségének jelentőségét. A mű ősbemutatója, szcenirozott előadás keretében, 2006-ban, moszkvai Sztanyiszlavszkij Színházban volt. Az igazi bemutató és világpremier pedig 2010-ben, a Bregenzeni Fesztiválon történt,  David Pountney rendezésében, Johan Engels díszletével, Teodor Currentzis vezényletével, a  Bécsi Szimfonikusok és a Prágai Filharmonikus Zenekar közreműködésével. E felvételről készített Blueray lemezről készítettem a magyar felirattal ellátott, és letöltésre felkínált bemutatót.



Az operát azóta a világ számos nagyvárosában bemutatták, de Magyarországon még sohasem.  Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy töltse le, és nézze meg ezt a fantasztikus operát. Én nemcsak a maroknyi aktív fórumosban reménykedek, hanem azokban is, akik be-benéznek a Momus fórumba, és olvasgatják a bejegyzéseket. Hátha akad köztük valaki, aki elő tudja mozdítani azt, hogy a mű Magyarországon is bemutatásra kerüljön. Ez minden vágyam.



Végezetül, az operának magyar vonatkozása is van Miksch Adrienn személyében, aki Detrioitban, MIamiban, és tudomásom szerint Izraelben is énekelte az opera egyik főszerepét. Erről egy riportot itt olvashattok.


Opernglas, avagy operai távcső... • 210992021-10-03 10:52:34

Örülök, ha tetszett. Most következik a "nagy dobás"-om, nézz majd be a "kedevnc felvételek" topikba, ha érdekel. :)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75732021-10-02 17:19:12

Köszönöm dni írását a Nemzeti Filharmonikusok és Ránki Fülöp koncertjéről. Ha ehhez hozzátesszük Fáy Miklós rövid kritikáját, akkor - úgy gondolom - árnyalt képet kapunk a koncertről.


Wagner • 26762021-10-01 23:20:41

Nyertél. :) Egy ilyen ED provokálta vita után jó egy kicsit ellazulni és valami kellemes könyvet olvasni, ráadásul egy olyat, amiben Wagner úr abszolút pozitív szereplő. Hiába, én szeretem Wagnert, akkor is, ha beleesik a festékes hordóba, és akkor is, ha ennyire mocsok dédunokája van.


Opernglas, avagy operai távcső... • 210942021-10-01 22:58:24

Akkor használd így, de írjad külön: Fukar lovag. (Mellesleg, ahogyan írtam, a dráma eredeti magyar fordításában is ez volt a címe.) Különben volt bennem is egy kis kétség, hogy mi legyen a magyar név, végül nem is adtam magyar nevet, ha letöltöd a videót, annak The Miserly Knight maradt a címe, szóval ez az opera becsületes magyar neve. :)


Opernglas, avagy operai távcső... • 210932021-10-01 22:56:17

Lehet, hogy én csak konyhanyelvül tudok. :) Mindenesetre én még nem találkoztam olyan, skupojjal, aki a magáéból nem akart adni, de a máséra nem áhítozott. Ez a kettő dolog együtt jár. A mi lovagunk is pontosan ezt tette, amikor a második felvonásban jó részletesen elmesélte, hogyan szerezte filléről-fillérre a vagyonát, elszedve a szegény özvegyasszontól is a betevő falatját. Aki csak szerezni és szerezni akar magának, mindig többet és többet, annak soha, semmmi sem elég és az a másét veszi el, mindent elvesz, mindenkitől, amit csak tud. Itt vannak a fösvény szó szinonimái.


Opernglas, avagy operai távcső... • 210902021-10-01 21:11:10

Kedves bátyám, már régen lefordítottam és közzé is tettem a Fösvény (zsugori, fukar) lovagot. De neked itt külön is megadom a linket, hogy nehogy lemaradj róla, még 2 napig letölthető.



A fösvény, zsugori, fukar, rokonértelmű szavak, jelentésükben nem érzek különbséget. Valamikor régen, úgy tudom, hogy megjelentek Puskin Kis drámái magyar fordításban is, én sajnos nem tudtam megszerezni azt a kötetet, de abban szerepelt ez a dráma is, és magyarra akkor Fukar lovag-nak fordították. Én azért használtam a Fösvény kifejezést, mivel Moliere hasonló darabja magyarul Fösvény címen jelent meg, így ez a szó jobban benne van a köztudatban, mint a másik kettő. 


Franz Schmidt • 40172021-10-01 17:53:03

Sajnos a feltett kérdésre (és egyebekre) csak akkor kapunk választ, ha fizetünk havi 3 dollárt.


Wagner • 26732021-10-01 16:06:18

Hát, akkor legyen ez a nap találóskérdése: honnan származik az idézet? Aki megfejti, az közelebb jut az én belső és rejtett gondolataimhoz, nem mintha ez különösebben érdekes lenne. Annyit segítek, hogy egy pici humorérzék kell a megfejtéshez, így számodra ez teljesen reménytelen.


Erkel Színház • 109492021-10-01 11:12:38
Opernglas, avagy operai távcső... • 210862021-10-01 10:55:43

Október 30-án? Nálatok egy hónappal kell előreállítani az órát, nem egy órával? :)


Wagner • 26712021-10-01 10:49:09

Én már el is kezdtem olvasni, a Wagnerről szóló könyvet. Igazán olvasmányos és emberközelbe hozza a nagy zeneszerzőt. Íme egy kis részlet a könyvből:



"Ez a jelenés több volt, mint mitikus! Mint ahogy Wagner úr valamennyi megnyilvánulásában több volt, mint az emberi tulajdonságok jelzővel kifejezhető értékhatára. Még kacsázó járása is több, mint csámpás, mert Wagner úr részeg is volt, de részegsége is több, mint mámor, mert Wagner úr némileg próféta is volt, hatalmas arányokban, önkívületig feszülő boldogságában, túláradó vidámságában, szinte minden pillanatban készen arra, hogy megölelje az egész világot, ahol hat hónapig tart az ünnep, és a hetedik nap a munkáé, de azt átalussza az ember. És közben oly hihetetlenül megrendítően, elefántszerűen csúnya, krokodilszerűen derűs és jóindulatúan közönyös, hogy egyaránt irigylésre és sajnálatra méltó. Bibircsókos, ráncos arca, vastag, széles ajka, hetyke, hézagos barna fogazata olyan, mint egy koponyának készített üres tök, és keménykalapja mellé tűzve, egyetlen szál hetyke gyertyát visel.

Vörös, fehér, kék csíkos trikót hord, tetovált, barna karokat, spárgából alkalmazott övén rajta felejtette a csomagvivő fácskát, és hatalmas cipői később beismert zenei hajlamait jelezték jó előre a leváló talpak kasztanyettszerű csattogásával."


Erkel Színház • 109432021-09-30 19:27:03

Kérdeztél valamit? Nekem ez nem tűnt fel, egy kérdőjel sem szerepelt a hozzám intézett írásodban. Tudod, erre nagyon érzékeny vagyok, mert én minden kérdésre válaszolok. Szóval, ha ez kérdés volt, akkor annyit tudok erre mondani, hogy a 10936-os bejegyzésemet én humornak szántam, első betűjétől az utolsóig. Hogy ezzel a humorral mi volt a célom, azt nem árulom el, azt mindenkinek saját magának kell kitalálnia. Nem vagyok bennfentes, így nem tudom, hogy bárkinek van-e bármi terve az Erkellel, de ha a véleményemre vagy kíváncsi, akkor nem hiszem, jobb hely az Erkel annál minden szempontból, hogy lebontsák, és különben is a belső tere a magyar bauhaus egyik legszebb alkotása. 


Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik • 86302021-09-30 14:55:55

Hát tudod, én szeretem a Pressert, meg a Webbert, meg a Bernsteint (ezek majdnem rímelnek is egymással), a többit viszont hanyagolom. De most be kellene fejeznünk itt ezt az eszmecserét, mert ez a topik egyrészt a Haandel előtti tiszteletadást, másrészt pedig az aznapi, interneten elérhető linkek közlését szolgálja, és ha beszélgetésünket folytatjuk, akkor egyesek nagyon szúrós szemmel fognak ránknézni.


Erkel Színház • 109412021-09-30 13:44:51

Hát én ezt a bauhaus-stílust vagy mit, a The Rough Guide to Budapest-ből vettem. Azt sem tudom, hogy mi az a Bauhaus, valami német összetett szó lehet, talán épületház?, de a bau akár odu-t is jelenthet, ahol ugyebár mókusok laknak, és az Erkel azért annál egy kicsit nagyobb, szóval lehet, hogy igazad van (ebben).


Erkel Színház • 109362021-09-30 11:30:56

Bizony, bizony. Csak herdálják és herdálják és herdálják a közpénzt, pedig már hányszor és hányszor figyelmeztetted őket, kedves Jóska bátyám. De hiába, ezek nem tanulnak semmiből. Pedig igazad van, de még mennyire. Mert itt van pl. ez a jegyeladási, közönségszervezési módszer, ami teljesen csődben van, mint ahogyan írod is. Bezzeg a régi szép időkben, amikor még szocalista brigádok voltak, és ahol brigád van, ott brigádnapló is van, és mennyire jól mutatott abban a naplóban, hogy a kultúrára szomjazó olvasztárok kis csapata megnézte a Bánk bánt az Erkelben. És a feleségem is, ahogyan szervezte a gimiseinek az operabérletet, már hajnalok hajnalán vonatra szállt, aztán állt a pénztárnál 4 órán keresztül, hogy megújíthassa a bérletecskéit. Hát, ennek az aranykornak már vége van, és sohasem fog visszatérni. Most itt van az internet, azon böngészhetsz.  És mit találtak ki ezek az ütődöttek erre az évadra? Hát azt, hogy saját magad állítsad össze a bérletedet, és minél több előadásra váltasz jegyet, annál nagyobb kedvezményt kapsz. Hát én jól kitoltam velük, kiettem őket a vagyonukból, mint Móricz novellájában  Kis János, annyi, de annyi jegyet vettem onlájn, hogy lesz olyan hét, hogy három előadásra is elmegyek, és a közpénzt jól megcsapoltam, olyan óriási kedvezményt kaptam. 

Apropó Jóska bátyám, te hány előadásra vettél jegyet ebben az évadban? Csak azért kérdezem, mert nemigen láttam tőled az utóbbi időben élménybeszámolót egy-egy koncertről, pedig botor fejjel régebben azt hittem, hogy a fórum elsőrendű célja az, hogy megosszuk élményeinket-örömünket a többiekkel.

Na, de térjünk vissza a botrányos Dzsizellére és a vásárolt 650 jegyre. Hát ez vajmi kevés, valóban, főleg ha hozzászámoljuk a hasonló látogatottságú Salomét is, mint azt voltál olyan kedves előző bejegyzésedben megemlíteni. Ekkora hodályban 650 néző, ez nem maradhat így tovább. Drasztikus intézkedés szükséges. Holnapra romboljunk le az Erkelt. Nem kell nekünk ez a városképet csúfító, otromba szocreálnak kinéző bauhaus förmedvény. Romboljunk, hogy építhessünk, hogy építhessünk helyette egy szép plázát, az úgysincs a környéken, abban nyugodtan korzózhatnánk, járhatnánk a multiplexbe és vásárolhatnánk a márkás farmert és swarovski kristályt, és jóllakhatnánk a gyorskifőzdékben. Az operát, meg effajta huncutságot pedig hagyjuk a bécsiekre, ők amúgy is furcsa népek, folyjon nekik a csapból is az a büdös sevillai pomádé, tóduljanak csak egymást taposva az operájukba, meresszék szemüket a díszletek nélküli színpadra, nem is érdemel mást az a degenerált banda.

Már csak egy kényes kérdés maradt: mit kezdjünk azzal a 650 beteges emberrel, akik jegyet vásároltak a Dzsizellére? Mert bizony ők herdálják el a közpénzt, az ő szórakoztatásukra a mi zsebünkből húzzák ki azt a több millió forintot. Jóska bátyám, nem elég csak siránkozni, a tettek mezejére kell lépni! Ezek a rajtunk élősködő emberek komoly büntetést érdemelnének, akár rájuk is robbanthatnánk az Erkelt, de én ilyen drasztikus megoldásnak nem vagyok híve, legyünk velük kedvesek és türelmesek. Nekem az lenne az ötletem, hogy a jegyük árából vásároljunk nekik pornócsatorna előfizetést a kábeltévéjükhöz, akkor kényelmes otthoni körülmének között skubizhatnák közelről az emberi testeket, ez is jelenthet annyi művészi élményt, mint a klasszikus balett.

A balettistákat, meg a zenekart, meg az énekkart, az énekesekkel együtt ki kell rúgni, ne zabálják ők az izzadságos munkával összekuporgatott közpénzünket. Nem kell Erkel, nem kell Operaház, nem kell Eiffel, erre a furcsa időtöltésre éppen elég a Müpa.


Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik • 86282021-09-29 18:22:35

Jaj, kismókus, ne provokálj. Tudod, hogy én mennyire utálom az operettett. Most is, majdnem kiugrottam az ablakon, amíg megtaláltam neked ezt a linket. :))


Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik • 86242021-09-29 16:38:31

Ha valaki lemaradt a tegnapi bécsi borbélyról, és érdekli az előadás, akkor innen egy hétig letöltheti a teljes audio felvételt.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51222021-09-28 23:41:40

Nagyon szép volt a ma esti koncert a Müpában. Sokan voltak, kb 80%-ban telt meg a nézőtér, bár azt hiszem, hogy a harmadik emeletre nem adtak jegyet. Én már sok felvételt hallottam a világ egyik legjobb barokk zenekarától, az Ensemble Les Arts Florissants-tól, de a személyes találkozás óriási élmény volt. Ez a zenekar tökéletes, egészen egyedi hangzás, plaszticitás, és csodálatos színek jellemzik, és William Christie sugárzó jelenlétű karmester. És persze Handel zenéje. Az énekesek viszont eléggé közepesek voltak. Lehet, hogy azoknak, akik képernyőn keresztül követték a koncertet, más a véleményük (a hangtechnikusok csodákra képesek), de egyiküknek-másikuknak annyira pici hangja volt, hogy még a nagyon alkalmazkodó és diszkrét zenekar mellett is alig hallhatóak voltak. A szoprán (Ana Vieira Leite) alulról lógott ki a sorból (különösen az első felvonásban volt indiszponált, bántóan hamis intonálással, a magas lageban nyerítő, éles hangokkal, aztán a mű felétől belesimult a többi előadó színvonalába), a tenor (Jacob Lawrence) és a bariton (Matthieu Walendzik) pedig a közepesnél kicsit jobb volt. Ja, és persze volt egy zseni is (ami azért elvárható egy ilyen koncerten), az egyik kontratenor, Hugh Cutting. Igen, ő valami egészen más minőséget képviselt mint a többi énekes, ami már az első megszólalásakor nyilvánvaló volt. Nem is tudom, hogy mikor hallottam utoljára ennyire szép hangú, és tökéletes technikai tudással rendelkező kontratenort. Ő és a zenekar megmutatta, hogy a barokk opera milyen csodálatos. Köszönet ezért a nagyon szép estéért.



Míg el nem felejtem, hátha érdekel valakit, William Christie-n tűzpiros zokni volt. :)


Wagner • 26592021-09-28 18:42:26

Nagyon szívesen. Remélem, hogy most ezegyszer sikerült neked is örömöt szereznem.


Wagner • 26552021-09-28 15:18:10

Kedves ED! Nem adok békecsókot, de jóindulatom bizonyítékaként fogadd el ezt a két csodálatos Wagner operát. Remélem, hogy a magyar felirat segítségedre lesz abban, hogy mindent megtalálj, amit Wagner zenéjében és gondolataiban keresel.


Kedvenc felvételek • 1662021-09-28 12:41:41

Kedves Lujza, "kinek a pap, kinek a papné". Pontosan azért töltöttem fel mindkét felvételt, hogy mindenki megtalálja a számára kedveset. Én úgy gondolom, hogy a két felvétel kiegészíti egymást, két különböző perspektívából láttatva a művet a hallgatónak komplexebb és árnyaltabb élményt  nyújtva. Kis szójátékkal élve, nekem az volt a benyomásom, hogy a MET felvételnek a tökéletességében rejlik a tökéletlensége, a salzburginak pedig a tökéletlenségében a tökéletessége. De ez persze csak magánvélemény. Remélem, hogy a Fösvény lovag nemcsak meglepetés lesz, hanem elnyeri a tetszésedet is. Nem az Alekót tartom rossz műnek, hanem azt az előadást, amelyen elérhető. De remélem, egyszer előkerül majd egy olyan tökéletes felvétel, mint amilyen a glyndebourne-i Fösvény lovag.


Wagner • 26462021-09-28 12:09:53

kapcsolódva a gondolatodhoz, a "Heil" egy üdvözlésforma, nagyjából úgy fordítható, hogy Üdv. Ez az üdvözlésforma a hitleri idők miatt negatív töltést kapott. Ezért ha én ma hangos "Heil"-lel üdvözlök valakit (pláne karlendítéssel és bokacsattogtatással), az méltán kelt felháborodást. No, de visszafelé a dolog nem működik. Ha valaki 50 évvel Hitler előtt használta ezt a köszöntési formát, azt miért kellene elítélni? Ez egy típikus gondolkodási-logikai hiba, amikor egy kifejezésnek az idők során alaposan módosult jelentését a múltba visszavetítjük, és múltbeli alkalmazóján számonkérjük.


Wagner • 26442021-09-28 12:01:51

Ó, hát én nagyon sokszor magam sem tudom, hogy mi fejezi ki jól, vagy jobban a gondolataimat, de pontosan azért jó a fórum és ez a baráti kör, hogy Serkesztő úr ezekben az esetekben kisegítsen. És azt külön köszönöm, hogy számomra eddig mindig nyílt lehetőség gondolataim fésültebb kifejtésére, nem úgy, mint a fórum két szerencsétlenebb tagjának, akik ezt a lehetőséget már sohasem kapják meg. 


Wagner • 26362021-09-28 00:16:26

Közben kitörlődött a válaszom, így megpróbálom megfogalmazni másképpen. Én nem hiszek a pro-náci és pro-fajelméletben. A nácizmus nem Wagner zenéjéből nőtt ki és nem Wagner szolgáltatta hozzá az ideológiai alapot. Wagner abban a korban élt, amikor a nemzetállamok véglegessé váltak, és a nacionalizmus komoly hajtóereje volt az akkori történelemnek. MInden nép büszke volt a saját nemzetére, minden nép különbnek tartotta magát a másiknál, és minden nép szorgosan gyártotta a saját őstörténetét, mitológiáját. Ebben nem volt semmi rendkívüli, ilyen volt a világ. A Ring ideológiailag semmivel sem ártalmasabb mint a mai Gyűrűk ura, vagy bármelyik más nép valódi- vagy művi őstörténete. És nyilvánvalóan Wagnerre hatottak korának filozófiai irányzatai, de Nietzsche-t vagy a többi német filozófust szintén nem lehet fasisztának, vagy előfasisztána tekinteni, még akkor sem, ha filozófiájuknak elemeit később Hitlerék felhasználták. Ahogyan az akkor általánosnak mondható antiszemitizmus sem vezetett egyenesen a holocausthoz, Shakespearetól Puskinon át a német vagy francia romantikusokig alig találni olyan írót, akinek egyik-másik művében ne lennének antiszemita történetek. Hitler után, mi már egészen más szemmel látjuk az antiszemitizmust, mint akkoriban. És ezen felül sem volt angyal Wagner, voltak viselt dolgai, amelyeket egy sértődött dédunoka össze tud lapátolni, nagy tudomány vagy kutatómunka ehhez nem is kell, hiszen ezek nagyrésze közismert. És aztán lehet ebből könyvet írni, manapság úgyis a leleplezések a divatosak. Nőgyűlölő volt Wagner? Mai szemmel biztosan igen, de akkoriban még nem mai szemmel láttak az emberek, és a nők szerepe, társadalmi megítélése is más volt. De valóban nőgyűlölő lett volna? Ha valaki végignézi a Tristan és Isoldát, akkor egyértelmű nem a válasz, mert a női szeretetről, és a férfi-nő kapcsolatról ilyen szép és ilyen mélységű mű se előtte, se utána nem született, egy zeneszerző, aki gyűlöli a nőket, ilyen mű megalkotására sohasem lett volna képes. És különben is mi történik? Az ember él, azután meghal, elporlad, de a művei megmaradnak, és a művek igazi élete pedig csak a szerzőjük halála után kezdődik. És a wagneri zene - Wagner emberi lététől és halálától függetlenül - él, sokunk örömére. Az pedig, hogy ez a zene mérgező lenne, és generációkat - köztünk minket is - megmérgezett és deformált volna, egyszerűen hazugság és rosszindulatú kitalálció, a gyűlölködő dédunoka agyszüleménye. Engem ezért nem érdekel ez a könyv, és nem is fogom soha elolvasni, mert engem a wágneri zene érdekel, és nem ez a gyűlölködés és egy életmű félremagyarázása, befeketítése, amely ennek a könyvnek a fő törekvése. És arról, hogy Wagner vér szerinti utódai milyenek voltak a XX. vagy a XXI. században, nem Wagner tehet, semmi köze hozzá és nem az ő felelőssége.


Kedvenc felvételek • 1632021-09-27 23:48:23

Hogyan találtam meg? Írhatnám azt, hogy úgy, hogy kerestem, de ez így nem igaz, teljesen véletlenül, a "vak tyúk is talál szemet" metódussal. Az Alekoval kapcsolatban, gondolkodtam, hogy megvásárolom az egész Troikát, de belehallgatva cseppet nem tetszett, így várok egy jobb felvételre. A fösvény lovagban viszont nem fogsz csalódni, fantasztikus felvétel és igazi Rachmaninov zene.


Olvasói levelek • 118122021-09-27 22:07:52

Kedves Heiner Lajos, engem érdekelne. Már a cím is felkeltette az érdeklődésemet. Scarpia szobabiciklin? Szegény Scarpia valahogyan mindig rossz lóra tesz, ezen sem juthat messzire,


Wagner • 26322021-09-27 19:52:09

Milyen szóhasználatomról beszélsz? Én csak a te írásodból idéztem (olvasd el a saját bejegyzésedet, és idézőjelet is azért használtam, mert a te bejegyzésedből idéztem, szó szerint) és én nem gondolok Siegfried Wagnerre, maximum csak a Richardra, mert engem marhára nem érdekelnek Wagner fel- és almenői, engem a wagneri zene érdekel, pl. a Tristan és Isolda, vagy a Parsifal, és abban én nem találtam egyetlen nácit vagy neonácit, vagy antiszemitát, vagy harmadik birodalmat, sőt még Hitler sem kuksolt ott a zenekari árokban. És az, hogy mit csinált Wagner pereputtya a hitleri időkben, vagy most, az pedig egyáltalán nem érdekel, mint ahogyan az sem érdekel, hogy mit csinál manapság Handel köbükunokaöccse. Mert csinálhatnak bármit is, ez se nem ad hozzá, se nem von le semmit Handel vagy Wagner zenéjének értékéből. Lelked rajta, ha bulvárkönyveket olvasol és az sem érdekel, ha utána az ott olvasottakat megtoldod a saját fröcsögéseddel is, és le is írhatod nyugodtan, ha hagyják, csak arra kérlek, hogy mindezt egyes szám első személyben tegyed, mert ez a te magánvéleményed. Ha érdemben akarsz hozzászólni ahhoz, amit leírtam, akkor tegyed azt, de visszautasítom azt, hogy olyan sanda célzásokat adjál a számba, amelyekről szó sem volt, és az én beírásomra hivatkozva folytasd a kisded játékaidat. 


Wagner • 26302021-09-27 18:12:10

Látod, megy ez neked. Azok a "mások", akikre "meg vonatkozhat", majd ideírják, és igaz, csak virtuálisan, de melegen kezet ráznak veled.


Wagner • 26282021-09-27 17:31:35

"Szeretjük, csak ezentúl másképp." - Mi ez a többes szám első személy? Én mindenesetre nem tartozom bele a te többesszámodba. Wagnert összehozni a nácizmussal, harmadik birodalommal, volt és van és lesszel, ez csak egy sértődött harmad-dédunokaöccs fantazmagóriája, provokációja és néhány ember mocskolódása. Az, hogy te hogyan szereted Wagnert és hogyan másképp, a te dolgod, leírhatod, elolvasom, gondolom más is elolvassa, de jobb lenne, ha egyes szám első személyben írnád a véleményedet.


Wagner • 26262021-09-27 16:32:23

Biztosan jól fogy a könyv, ilyesmire mindig akad vevő szép számmal. És valamiből meg kell élnie ennek a Gottfriednek is, ha már zenét nem tud szerezni. Liszt szerette Wagnert, és nekem háttérinformációnak ennyi elég. Minden más érvnek és ellenérvnek pedig ott van Wagner zenéje.


Kedvenc felvételek • 1602021-09-27 10:34:29

Kedves Klára köszönöm szépen a visszajelzésedet. Asmik Grigorian Salome alakítása engem is lenyűgözött, éppen ezért osztottam meg veletek, mert az öröm csak akkor válik teljessé, ha megosztjuk másokkal és együtt örülünk. A mai technika óriási lehetőséget ad arra, hogy egy-egy fantasztikus előadás élménye ne csak a jelenlevő szerencsések kiváltsága legyen, hanem mi, kevésbé szerencsések is osztozni tudjunk ebben, ráadásul a kamera által olyan közeli felvételeket is láthassunk, amely a nézőtéren ülőknek nem adatik meg, és amelyek teljessé teszik élményünket. Remélem, hogy ez az ismeretlen Rahmaninov opera is eljut hozzátok. :)


Kedvenc felvételek • 1582021-09-27 07:32:49

Most pedig egy igazi ritkaság következik. Rachmaninovot mingnyájan ismerjük zongora virtuózként, karmesterként, szimfonikus művek és zongoraversenyek zeneszerzőjeként, de operaszerzőként szinte ismeretlen. Életében több opera komponálásával is foglalkozott, de ezek közül csak három egyfelvonásos művet fejezett be. E három, szinte ismeretlen opera közül "legismertebb" az Aleko, amelyet 1892-ben diplomamunkaként írt, Puskin Cigányok című verse alapján.  Másik két operája, A Franceska da Rimini (Dante drámája alapján) 1907-ben, a Fösvény lovag (Miserly Knight, Skupoy Ritsar) pedig 1903-ban született. Ezeket az operákat nagyon ritkán adják elő, nagyon kevés lemezfelvételt készítettek, jobbára ezek a felvételek is csak részleteket tartalmaznak, a 3 opera komplett előadásáról "Troika" néven pedig - tudomásom szerint - csak egy DVD-felvétel készült, de ez a 2015-ös felvétel (rendezésében, előadásában, művészi megvalósításában) sajnos nem magas színvonalú, így hamis képet fest Rachmaninov opera-szerzői munkásságáról.  Ráakadtam viszont egy fantasztikus Fösvény lovag felvételre, és most ezzel a felvétellel szeretnélek megismertetni titeket.

Ezt az egyfelvonásos (nyitány és 3 szín) operát Puskin azonos című verse alapján Rachhmaninov 1904-ben szerezte.  A munkát Csajkovszkíj nagy lelkesedéssel támogatta, és Csajkovszkij hatása a zenén is érződik. Az opera érdekessége, hogy csak 5 férfi szerepel, női szereplő nincsen.

 A felvétel a 2004-es Glyndebourne-i Fesztiválon készült, a Londoni Filharmonikus Zenekart Vladimir Jurowsky vezényelte, a főszereplő Sergei Leiferkus volt. A Fösvény lovag innen tölthető le egy hétig. A felvétel természetesen magyar feliratot is tartalmaz (amely  tetszőlegesen kikapcsolható, illetve váltható más nyelvű feliratokra). Meghagytam a nagyon jó minőségű, eredeti, 6 csatornás DTS audio sávot, a lejátszás VLC lejátszóval javasolt. Remélem, hogy örömmel fogadjátok ezt a ritka, zenei csemegét. 


Kedvenc felvételek • 1572021-09-25 22:21:59

Meggyőztél, ebben abszolút igazad van.


Kedvenc felvételek • 1542021-09-25 18:22:28

Egy kisterc ide vagy oda Palerdinek tényleg nem számít, már ha lehet pontosan definiálni nála a hangmagasságot, de kétlem, hogy Palerdi előadása  jobb és átéltebb lesz, mint amilyen Bretzé lett volna. De mindegy, számomra felejtős lesz az az előadás, mert legalább Kovács János vezényelne. Pedig rendszeresen, évről-évre mentem én a Parsifálra, de egyszer minden sorozatnak vége...


Richard Strauss • 7762021-09-24 08:09:53

Jó ez a felvétel, egyedül Ausrine Stundyte nem tetszik, azzal a kicsi és fátyolosan-fedett-seszínű hangjával. Önmagában ez sem lenne baj, csak sajnos ő játssza Elektrát. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75612021-09-24 08:03:11

Köszönöm ppp az összefoglalót. Salome valóban egyszemélyes mű, ha ő jó, akkor szinte minden más lényegtelen, és ez persze fordítva is igaz, az előző szezon tanusága szerint. :)


Richard Strauss • 7692021-09-23 20:10:33

Ejnye Laci. Katit nem küldeni kell, hanem vinni. Tudod, van egy olyan magyar szólás, hogy "könnyű Katit táncba vinni" :)


Richard Strauss • 7672021-09-23 19:16:00

Enek az 1981-es filmnek (rendezője  Götz Friedrich) nagyon érdekes a története. Ez egy stúdió-felvétel, a 86 éves Böhm dirigál, aki meg sem érte a film bemutatóját, mert a felvételt követően néhány hónap múlva meghalt. Aztán a filmet felvették az énekesekkel, úgy hogy zúdították rájuk az esővizet, és órákig hemperegtek a vízben, vérben, sárban. A szájmozgásukra szinkronizálták utólag a zenei felvételt. Olyan az egész film, mint egy némafilm korszakból való horrorfilm, de még annál is sokkal expresszívebb, groteszkebb és ijesztőbb, mert ennek hangja is van. Az énekesek többsége már túl van pályája csúcsán, de ez egy rendkívül szuggesztív és izgalmas előadás, valódi élmény, látnotok kell (és fogjátok is majd látni, magyar felirattal). 


Richard Strauss • 7652021-09-23 16:29:55

Végignézegettem legalább 7 felvételt, és végül kettő maradt, ami igazán tetszik, mind az énekesek, zenekar, vezénylés, rendezés és a kép- és hang minőség szempontjából. Az egyik az 1981-es Elektra film (Böhm, Leonie Rysanek, Astrid Varnay, Catarina Ligendza, Dietrich Fischer-Dieskau). Van egy blue ray változata, amely érdekes módon technikailag is egészen jó minőségű. A másik felvétel pedig ami maradéktalanul tetszik a 2014-es salzburgi előadás unitel felvétele (René Pape, Daniele Gatti, Iréne Theorin, Robert Gambill, Eva-Maria Westbroek, Waltraud Meier stb).


Erkel Színház • 109332021-09-23 16:14:51

??. MIért lett volna Salzburgban rossz? A Salburgiaknak jó volt, 2018-as szereplés után 2019-ben is visszahívták. Ha nekik jó volt, akor nekünk is jó lett volna, ezt írtam. Itthon nem tetszik sokaknak.


Richard Strauss • 7622021-09-23 13:12:54

Sajna csak az arte felvételt sikerült megszereznem, ráégetett német felirattal. Kellene egy felirat nélküli verzió is. :)


Richard Strauss • 7602021-09-22 22:28:15

Köszönöm szépen a javaslatokat. Nekidurálom magamat és végignézem mindegyiket, aztán majd meglátjuk, melyikhez lesz a legnagyobb affinitásom. Persze, húzok a régiekhez, de lényeges (sajnos) az a szempont is, hogy a hang- és képminőség ne legyen nagyon rossz. És jó lenne első nekifutásra valami hagyományosabb rendezés, hogy a meghökkentő megoldások ne vonják el a figyelmemet. Megvallom Stemme-t nem kedvelem, de azért ő is kap egy esélyt. És azért érdekel az Abbado féle felvétel is, mert Abbadót nagyon szeretem. Érdekes, hogy mennyi, jobbnál jobb videót lehet fellelni erről az operáról. Bezzeg az Árnyéknélküli asszonyból rosszabb a felhozatal, pedig az a nagy kedvencem, és jó lenne belőle egy olyan video felvétel, amely maradéktalanul tetszik.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75552021-09-22 22:18:44

Én már sokszor hallottam Shöck Atalát, és minden fellépése óriási élményt jelentett számomra. Szerintem hosszú évek óta ő a legszebb hangú magyar énekesnő. A barokktól Gounodon át Wagnerig, minden szerepében kiváló. Carment is többször énekelt, de abban sajnos nem láttam.


Richard Strauss • 7562021-09-22 18:53:29

Lenne egy kérdésem a Strauss rajongókhoz. Szeretnék egy picit foglalkozni az Elektrával. Van néhány video-felvétel, ami szóbajön, csak nem tudom, meyikbe érdemes igazán belemélyednem. Közülük melyiket javasoljátok? (Vagy esetleg Theorin, vagy valami más?)

Varnay-Rysanek-Böhm

Nilsson-Rysanek-Levine

Marton-Fassbaender-Abbado

Behrens-Voigt-Levine

Stemme-Pieczonka-Salonen


Erkel Színház • 109302021-09-22 15:21:40

Tudom, hogy itt sokaknak nem tetszik Bretz Gábor, de ha Salzburgban megfelelt, akkor talán ebben a produkcióban is helye lett volna.


Erkel Színház • 109262021-09-22 13:30:45

Kedves Búbánat! Köszönöm, hogy megosztottad az élményedet velünk.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75472021-09-22 09:46:41

Oké, ez érthető, egy szerkesztőnek sokmindenre kell tekintettel lenni.


A MET felvételei • 16082021-09-22 09:38:37

Ó, csak annak örülök, de nagyon, hogy egyetlen szavunk sem egyezik, így plágiummal biztosan nem vádolhatsz. :) Amúgy a fordítást még tavaly koranyáron készítettem, a MET 2017-es felvételéhez, és azt a teljes felvételt akkor meg is osztottam veletek. Ezt a fordítást adaptáltam most a 2021- január végi Radvanovsky-Beczala koncert áriájához.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75452021-09-22 09:14:31

Privátban?? Talán fész, hogy kimoderálnak? :)



Én pl. adnék egy-két lehetőséget annak a kisinyovi kislánynak, aki a Marton Éva döntőben szerepelt. Arra az előadásra szívesen elmennék...


Erkel Színház • 109182021-09-22 09:12:34

És jó volt az előadás? Vagy legalább jobb volt, mint tavaly? Mert én úgy gondolom, hogy ez a lényeges kérdés és a lényeges szempont. Az, hogy mennyibe került, mennyi néző volt, milyen a kalkulált vagy elvi anyagi veszteség, ehhez a kérdéshez képest teljesen lényegtelen. Ha ez a merkantilista szemlélet - amelyet folyton hangoztattok - győzedelmeskedne, akkor be kellene zárni az Erkelt, meg a z Eiffelt, meg az Operaházat se kellene többet kinyitni, meg a Müpa tevékenységét is át kellene profilirozni. Amúgy a Richard Strauss művekhez akkora zenekari apparátus kell, hogy azok előadása csak nagy játszótereken valósítható meg. Ugyanakkor a R. Strauss művek sohasem lesznek annyira népszerűek, hogy megtöltsék az Erkelt. Még egy előadásra sem, pláne többre. Egy előadást pedig - normális színvonalon - csak úgy lehetne tartani, ha importálnánk az előadást (ahogyan a Müpa számos esetben). De akkor - hosszútávon - szélnek kellene ereszteni a társulatot. Tehát le kell nyelni a békát, és közpénzből kell finanszírozni az operajátszást, többek között a Salomét. (Nyilván sok-sok embernek ez fáj, és ezt kidobott pénznek tartja, de azért kicsit furcsa, ha ún. operaszeretők hőbörögnek a közpénzből való finanszírozáson.) Egy dolgot lehetne számonkérni, ha már közpénzből való finanszírozás történik, és ez az előadás minősége. Erre kellene fektetni a hangsúlyt, úgy általában is, egy komolyzenei fórumon pedig pláne. 



Szóval, milyen volt az előadás??


Erkel Színház • 109102021-09-20 22:09:42

Rostnak csak egy baja van, de az gyógyíthatatlan: már nem tud énekelni. (magánvélemény)


A MET felvételei • 16022021-09-20 15:54:07

Azért nem leszek teljesen hűtlen ehhez a topikhoz sem, itt van egy ici-pici meglepetés.


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 23802021-09-20 15:50:52

Szegény fehérek, már rabszolgának sem kellenek. Ráadásul a gyapottermesztés is kiment a divatból. Most mi lesz velük? Persze ez a komolyzene jelenére és jövőjére Magyarországon (ez a topik címe)  nincsen semmi hatással, de te tudod, hogy ebbe a topikba miket irkálsz. :)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51162021-09-19 23:11:50

Voltam egy csodálatos koncerten a Müpában ma este, az volt a címe, hogy Berlin-Budapest Lieder. Megvallom, hogy Horti Lilla kedvéért vettünk rá jegyet, mert már régen hallottam énekelni. Még a műsort sem néztem át tüzetesen, amikor jegyet vettem, így, hogy úgy mondjam, elég tájékozatlanul léptem be a koncertterembe.Körülnézve konstatáltam, hogy szinte üres a Fesztivál-terem, amin azért eléggé meglepődtem, kb. 1/8 ház lehetett. Maga a koncert viszont felülmúlta minden várakozásomat. Először - bemelegítésként - Balog József játszott egy Helmuth Lachenmann művet, ez különösebben nem fogott meg, de utána következett Horti Lilla, Bartók 5 dalával Ady Endre verseire, Balog József kíséretével. Ez a viszonylag korai (1916) Bartók mű írai szépséggel szólalt meg Horti Lillla tolmácsolásában, majd Aribert Reimann 5 dalát adta elő a német bariton, Benjamin Appl, szintén zongorakisérettel. Ezt követte Ligeti Der sommer c. műve, Horti Lilla előadásában. Ebben a Ligeti műben, amely egy rövid dal, tulajdonképpen csak egy csodálatos dallamív  - a Bartók dalok főként mezzo hangfekvése után -, Horti Lilla tündökölt. A szünet után Kurtág György Hölderlin dalai következtek, Appl előadásában. Én eddig is tudtam, hogy Kurtág egy zseni, de arra, hogy egy emberi hangra milyen elképesztő zenét lehet írni, csak most jöttem rá. A dalok többségét Appl minden kíséret nélkül énekelte, hihetetlen muzikalitással és precizitással teremtette meg ezeknek az őrülettel határos Hörderlin verseknek a légkörét, és ebben csak egy dal esetében volt némi segítsége egy harsonás (Gáspár Olivér) és egy tubás (Lukács Gergely) személyében. A Müpa tájékoztatójában az áll, hogy Benjamin Appl világsztár, ezt bizonyította is, ezeknek az extrém nehézségű és szépségű daloknak az előadásával. De az est valódi csúcspontja csak ezután következett, egy számomra teljesen ismeretlen, 1976-ban születet zeneszerző (Gordon Kampe), negyedórás dalciklusával. Ezt a zseniális, teljesen szürrealisztikus szövegű zeneművet Horti Lilla, Balog József és Szűcs Péter (basszusklarinét) adta elő, nem tudok mit írni róla, ezt hallani kell, hallani kellett volna mindenkinek. Csak reménykedem abban, hogy a felvételt valamikor a nagyközönség számára is elérhetővé teszik. Az est záró ciklusa válogatás volt Schönberg kabaré-dalaiból, amelyeket a két énekes - zongora kísérettel - felváltva adott elő, a dalok, könnyed és humoros hangvételükkel, tulajdonképpen ráadásnak voltak tekinthetők.



Ha lehet olyat írni, akkor egy tökéletes dalestnek lehettem tanúja, a nagyszerűen összeválogatott XX-XXI. századi műveket világszínvonalon tolmácsolták az est előadói. Le a kalappal előttük, mindenki fantasztikus volt, kivételes élménnyel ajándékoztak meg minket.



A szünetben - tolószékben - eltolták mellettem Kurtág Györgyöt, és ő rámnézett azzal a világszép, szelíd szemével.


Opernglas, avagy operai távcső... • 210752021-09-19 18:12:43

Interneten láttam, Beczala elég rossz volt, Semenchuk jobb. Az egész koncert nagyjából közepes. Persze ez csak az én véleményem. :)


Olvasói levelek • 118082021-09-19 16:00:18

Ebben most is van logika. A "Legfrissebb fórumaink" ablakának a címét nyilván meg kell változtatni, pl. "Kiemelt fórumaink" címre. Ebben az ablakban az a 10 topik szerepel, amelyet a szerkesztők - saját preferanciájuk szerint - a legfontosabbnak tartanak. Ez a 10 topik mindig szerepel ebben az ablakban - függetlenül attól -, hogy mikor történt új beírás, de a 10 topik sorrendjét szintén az új bejegyzés időpontja határozza meg. Az olvasói levelek-csapos közbeszól ablaka alatti ablakban pedig csak a "frissesség" számít (ennek az ablaknak a címe lesz majd a "Legfrissebb fórumaink"), tehát az összes topik közül friss beírás szerinti sorrendben látjuk az első 16-ot. Az "összes topik"-ba természetesen beletartoznak a kiemelt topikok is, ez a duplikáció oka. - Én legalábbis ezt a következtetést vontam le. :)


Kedvenc felvételek • 1502021-09-19 11:49:28

Most pedig, a Nyugat lánya, Hoffmann és Manon után jöjjön egy picivel nehezebben emészthető, de azért már klasszikusnak nevezhető és közkedvelt opera, Richard Strauss Saloméja, ráadásul azonnal két előadásban, természetesen mindkettő magyar felirattal. A két előadás innen tölthető le, egy hétig. (Egyesével töltsétek le, akkor nem kell kicsomagolni, ajánlott VLC lejátszó használata, a magyar felirat automatikusan indul, de más nyelvű feliratra is váltható)

Azért gondoltam erre az operára, mert egyrészt ezt az operát nagyon szeretem, másrészt gyógyírnak szánom a tavalyi borzalmas előadásra.

Azért töltöttem fel két előadást, mert mindkettő fantasztikus, ráadásul ég és föld közöttük a különbség, az embernek néha az az érzése, mintha nem is ugyanazt az operát nézné-hallaná. A két felvételben egy közöset találtam: mindkettőben van magyar énekes, ami méltán töltheti el büszkeséggel a szívünket.



Az első felvétel a MET 2008-as előadásáról készült (Summers; Mattila, Komlósi, Uusitalo, Beglei). Ez az előadás a maga nemében felülmúlhatatlan, igazi etalon. Megvallom, én pontosan a tökéletességük miatt szeretem a MET előadásait, itt minden klappol, a díszlet, a rendezés, a jelmezek és persze elsősorban az énekesek, a mellékszereplőket is beleértve, a zenekar, a karmester. Minden annyira tökéletes, hogy az már időnként szinte fáj. Mattila talán a legjobb hangi állapotában és legjobb szerepében, a romlottság és a gonosz igazi megtestesítője, és persze ott van a mi Komlósi Ildikónk, a (szerepének megfelelően) tökéletes boszorkány, egy nagyon jó hangú és kiválóan játszó Heródes és Jokanaan, és persze a zsidók, és sorolhatnám tovább, a legkisebb szereplők előadása is tökéletes. És persze szól ez a fantasztikus strausszi zene, mérnöki precizitással adagolva. Egy igazi amerikai előadás, ahol minden egy picit egysíkú, egy picit szájbarágós, de nagyon  egyértelmű: a jó nagyon jó, a rossz pedig nagyon gonosz, és ha igazi katarzis talán nincs is, de azért a végén van egy halvány happy end, bár a jó sajnos meghalt, de a gonosz azért megbűnhődött, mert még a kéjenc Heródesben is maradt egy kis etikai norma, a világ, bár nem a legszebb arcát mutatta meg nekünk ma, de azért nyugtalanságra nincs okunk, igaz, hogy János meghalt de Krisztus már melegít és a gonoszon majd végleg győzedelmeskedik: Christus vincit... Azért nem akarok senkit sem lebeszélni erről az előadásról, sőt!!! Ez egy csodálatos előadás, mindenkinek látnia kell, még akkor is, ha az előadás végén az embernek marad egy pici hiányérzete.



Ha pedig van egy kis hiányérzet, akkor jöjjön a második felvétel amely 2018-ban készült Salzburgban (Franz Welser-Möst; Asmik Grigorian, Bretz Gábor, Julian Prégardien, John Daszak, Anna Maria Chiuri, Wiener Philharmoniker). Egy dolog biztos: ez nem Amerika. A rendezés (Romeo Castellucci) igencsak zavarbaejtő, minenkiről csöpög a szétkenődött vörös festék, Salome tejben fürdik, de véres foltját - csakúgy, mint Ágnes asszony- hiába mossa. A mellékszereplők egyenetlen teljesítményt nyújtanak, és még a hétfátyoltáncból is (amelyre annyira várunk) csak a zene marad. De akkor mit kapunk helyette? Megkapjuk a mi Bretz Gáborunkat, aki egy igazi, fekete színű, mindenki fölé tornyosuló, mindenkit megátkozó ószövetségi próféta. (Bretz Gáborra nemcsak illik a próféta-szerep - nagyszerűen teljesíti - hanem róla aztán igazán elmondható, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. A salzburgiaknak megfelel, de nekünk, másra van szükségünk, még a Gurnemanz-szerepből is kigolyózták, ki érti ezt? - mert én nem.) És itt van persze Asmik Grigorian. Nos, ő megérdemel egy picit hosszabb méltatást. Én először az apukája, Gegam nevével találkoztam, ő volt az a szomorú-sorsú tenor, aki a Gergiev féle Forzában énekelt, amit 1 éve töltöttem fel nektek (az Amazonnál 34 dollárért kapható, persze azon nincsen magyar felirat). És ez a kis Asmik a nagy Gegam lánya, egy csoda. Csaknem szeretni-való Salome. Ez persze kicsit túlzás, de az biztos, hogy sajnálni való. Nem egy főgonosz, mint az a Mattila, hanem egy gyötrődő, frusztrált, kissé pszichotikus emberi lény, aki valahogyan szabadulni vágyik abból a környezetből, amely a személyiségét eltorzította és tönkretette, de amely környezetnek egyben ő, a fő haszonélvezője is.  Ez a szabadulni vágyás persze perverz és patológiás, olyan, amilyen kitellik az ő megnyomorított emberi lényéből. Az ember csak szeretetre vágyik, ő is, bármi áron. Na, ez az, amit nem fog megkapni Jánostól, nem is kaphat meg tőle, mert ezekből a vallási fanatikus, eszelős prófétákból egy dolog hiányzik: a szeretet. De ő egy királylány: minden az övé, mindent megkaphat - bármi áron - és meg is kap, még azt a csókot is, a mérhetetlenül aljas és gyáva nevelőapja közreműködésével. Ez az Asmik lány egy igazi Salome, olyan, amilyennek Wilder és Strauss megálmodta, egy förtelmesen-gyönyörűséges Salome, aki magában hordozza mindazt a vágyat, mindazt a szeretet-éhséget, mindazt a brutalitást és mindazt a félelmet, ami hét lakat alatt ott rejtőzik minden emberi lényben.  Igen: ilyen az ember. És ilyen - minden kis hibája ellenére - egy hiteles előadás, és ilyen a strauss-i zene, és ilyen Salome. Asmik játéka döbbenetes, egy szerepet így nem lehet megtanulni, ilyen játékra, ilyen átélésre, ilyen intenzitásra csak a legnagyobbak képesek.  Nézd meg ezt az előadást, szeresd meg Asmik Grigoriánt, szeresd meg (még jobban, mint eddig) Richard Strausst, és ismerd meg egy kicsit jobban - önmagadat.



Végezetül óhatatlanul eszembe jut a Vörös Győző-féle díszlet, amellyel reklámozták a tavalyi előadást. Mintha a díszlet ebben a lélektani drámában bármit is számítana. Istenem, milyen nyomorultak.....milyen nyomorultak vagyunk.



U.i.: Úgysem tudom teljesen magamban tartani, de elkészültem további két opera magyar feliratával, amelyeket a következő hetekben mutatok be. Elsőként egy igazi raritást, egy nagyszerű Rachmaninov operát, pompás előadásban és szereposztásban. A másik opera pedig ... a XX. század talán legmegrendítőbb operája.


A MET felvételei • 16002021-09-19 11:45:26

Eltelt újra egy hét, és én a következő opera-ajánlómmal jelentkezem. De most, hogy site-tulajdonosaink és moderároraink kísérleteinek eredményeképpen régi-régi elfeledett topikok - vizihullaként - felszínre bukkantak, én is, próbaképpen átteszem székhelyemet a kedvenc felvételek c. topikba, hiszen mi másról lenne itt szó, mint kedvenc felvételeimről, amelyek számomra annyira kedvesek, hogy magyar feliratot is készítettem hozzájuk.

Szóval ránduljatok át most ebbe a másik topikba, kedves barátim és ellenségeim, összegezve: szeretteim, mert higgyétek el, én egyként szeretlek, vagy legalábbis próbállak szeretni titeket, mit is tehetnék mást, ember vagyok, próbálkozok.


Olvasói levelek • 118062021-09-19 11:13:00

Mások véleményétől eltérően én egyetértek a Momus szerkesztőinek, a fórumot érintő szerkezetátalakító törekvésével. Úgy gondolom, hogy a szájt tulajdonosának és szerkesztőinek a joga megszabni a honlap alapvető irányultságát, azt, hogy mi tartozik szorosan, és mi lazábban egy komolyzenei magazin tárgykörébe, és ennek megfelelően, saját prefranciájuk szerint súlyozni a fórum témáit, kiemelni azokat a témákat, amelyeket ők fontosnak tartanak, és ezeket a fősodorba tartozó témákat elválasztva kezelni a többi témától. Azt, hogy melyek legyenek ezek a kiemelt témák, a tulajdonosnak-szerkesztőknek kell eldönteniük, nekünk pedig tudomásul kell vennünk. Mivel mi, tagok, eléggé különbözőek vagyunk, ezért a kiemelt témákat iletően konszenzus nem lesz közöttünk, de talán nem is szükséges, ez végső soron a szerkesztők kompetenciája és nem a miénk. Tehát lesz egy blokk a kiemelt témáknak. Gondolom, hogy a kiemelt témákat a moderátoroknak fokozott figyelemmel kell kísérniük, és kigyomlálni az oda nem való, "off" bejegyzéseket. A demokráciát pedig az biztosítaná, hogy a többi téma is maradna, tehát mindenki ki tudja bontakoztatni magát, ahogyan eddig is tette.


Erkel Színház • 109052021-09-18 13:06:20

Kedves Ladislav. Nagynehezen, a facebookon megtaláltam azt, hogy ez az előadás regisztrációhoz kötött. Az operaház honlapján ennek semmi nyoma nincsen, de a facebookról a következő linken lehet a regisztrációs oldalra jutni:



Remélem, hogy még nem maradtál le róla.


Franz Schmidt • 40112021-09-16 13:34:29

Jaj, nehogy 36 eurót adjál ki egy Franz Schmidt kottáért, amikor itt van egy csomó, tök ingyen, közte a Beethoven variáció is. :)


Franz Schmidt • 40082021-09-16 11:11:12

Szívesen. :)



Az utolsó hozzászóló nem erről a műről ír, hanem a Das Buch-ról, és annak a Monteverdi kórus általi előadását méltatja. Itt van ebből egy rövid részlet.


Franz Schmidt • 40062021-09-16 07:59:29

Egészen jó stílustanulmány. :) Rosszul adtad meg a linket, nem nyitható meg, de segítek: itt a jó link.


Erkel Színház • 108952021-09-15 14:35:08

Kösz az infót, kipróbálom. Nekem tényleg mindig óriási probléma az Operaház körüli parkolás, így minden javaslatnak, megoldásnak örülök. És ott általában van üres parkoló? Remélem nemsokára aktuális lesz. :)


Marton Éva • 8362021-09-15 12:44:52

Hát, ez az Ókovács monológ elég meglepő, mert sikerült az énekesekről szinte semmit sem írnia, hacsak azt nem, hogy a többségük nem tekinthető muzsikusnak. (?). Hogy az emeletről hogyan szóltak a hangok, azt én nem tudhatom, de egy dologban igaza lehet, a zenekar differenciálatlanul szólt, ez az online közvetítésben is pontosan így hangzott, de nem hiszem, hogy az akusztika vagy a hangmérnökök hibája lett volna, az okot másban kellene keresni. Én nem sopánkodnék azon, hogy keletről jött az énekesek többsége, ez általános trend, nézzünk csak körül a világ nagy színpadain, úgy tudom, hogy pl. Netrebko is keletről jött. A belcantót pedig már régen ellepték a kis sárga énekesek, ez a miénk is úgy szórta a magas c-ket, hogy öröm volt hallgatni, aztán később majd megtanítja valaki Bohéméletet is énekelni. Azt az ukrán basszistát pedig jó lenne nemcsak egy előadásra megszerezni, csakúgy, mint a kisinyovi szexi mezzót. Voltak nyugatiak is, legalább ketten, a német-török hölgy is megérne egy misét, nemcsak Marton Éva különdíját, az amcsi baritonnal is érdemes lenne egy énektanárnak intezíven foglalkozni, mert kiváló hang-matéria (sőt, volt még egy, nyugati kontratenor is, de őrá tényleg kár egy szót is pazarolni). Kár, hogy róluk, illetve a többi énekesről Ókovács főigazgató szinte egy szót sem írt, de talán a következő levelében rájuk is szán néhány sort, addig is Zsdú stb...


Erkel Színház • 108932021-09-15 10:48:34

MIért lenne ez érdekes ötlet? Ha valaki peremkerületben lakik, vagy Budapest vonzáskörzetébe eső településen, akkor az autó az egyetlen lehetősége, hogy eljusson koncertre. És akkor a parkolás már elsőrendű szempont lesz. Nem beszélve arról, hogy a Müpában és az Eiffelben ingyenes a parkolás. Az opera környéklén szörnyen neház parkolni, ráadásul a parkolóként funkciónáló, fizetős üres telkek általában csak 11-ig vannak nyitva, és akkor az ember nézegetheti az óráját és izgulhat, hogy végetér-e időben az előadás. Voltál már koncerten az Eiffelben? Mert ha igen, akkor tapasztalhattad, hogy kulturált hely, jó akusztikájú előadóteremmel, ahol nagyon sok opera nagyszerűen előadható. Pl. a Poppea fantasztikus volt, de több barokk operát láttam már ott, nagyszerű előadásban.


Erkel Színház • 108892021-09-14 17:00:17

Én azért szólnék néhány jó szót az Eiffel érdekében, meret ez az egyetlen hely (a Müpán kívül), ahol nagyszerűen lehet parkolni, és ez nálam fontos szempont. Ráadásul tavaly, a csonka évadban is láttam 3 élvezetes előadást az Eiffelben, az akusztika is jó. Az Erkel körül egyre nehezebb a parkolás, az Operaháznál pedig szinte lehetetlen, különösen majd a jövőben, ha tényleg igaz, hogy este csak az ott lakók parkolhatnak.


Erkel Színház • 108782021-09-13 17:12:13

Lehet bármilyen hirdetés, ha kétes a minőség. Jelenleg az a helyzet, hogy a Müpa opera-előadásai garantáltan magas színvonalúak és jó minőségűek, inkább oda mennek azok az emberek, akik ezt a műfajt kedvelik, mint az Erkel-Eiffel iszonyatosan változó színvonalú előadásaira. 


A MET felvételei • 15992021-09-13 08:31:24

Kedves Héterő! Nem tudom, hogy miért vagy dühös arra, ha néhány fórumtársam örül a feltöltéseimnek, és ezt meg is köszönik. Végül is te is örülhetnél ezeknek, hiszen értékes operákról van szó, kiváló előadókkal, és jó minőségűek a felvételek. Ráadásul a magyar felirat nem levakarhatatlanul ráégetett, hanem egy mozdulattal kikapcsolható, illetve váltható a mindig rendelkezésre álló  más nyelvű (angol, német, francia, spanyol, időnként svéd, orosz) feliratra. A következő hetekben lesz néhány igazi opera-ritkaság is, amelyek lehet, hogy számodra is ismeretlenek, és remélem, neked is örömöt szereznek. 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51072021-09-12 15:12:53

Más helyszínek: Akit érdekel, vagy lemaradt róla, vagy csak egyszerűen meg akarja őrizni, annak a következő linkről egy hónapig letölthető Ferenc pápa találkozása a felekezeti vezetőkkel, a szentmise, és a misét követő, Ferenc pápáról szóló, "Csakis együtt" c olasz film.


A MET felvételei • 15902021-09-11 22:07:52

Jah, és szerinted miszterJohnson alias Ramirrez rablónak a seriff általi megszólítása melyik kategóriába esik. Legalábbis a tegezést nehezményezted a Nyugat lánya felirat-fordításban. Gondolom úgy kellett volna fordítanom, hogy kedves Rabló úr, szíveskedjék lefáradni a padlásról (ld.1568).



De lenne egy ennél sokkal komolyabb kérdésem hozzád, Héterő: veled kapcsolatban melyik megszólítást használjam, amikor Klárát és Lujzát folyamatosan sértegeted? Azt a formulát, hogy Kedves Héterő, nagyon szépen kérlek, a továbbiakban szíveskedjél felhagyni Klára és Lujza inzultálásával, vagy pedig a második változatot? Nekem nyugodtan címezheted a kritikáidat, mivel - végül is - rólam és a fordításaimról van szó. Én a továbbiakban is ezeket derűsen és  jó szívvel fogadom.


A MET felvételei • 15872021-09-11 17:03:30

És akkor jön a következő opera, ami kis meglepetés lesz, mert a Salomét tolom még egy héttel tovább, hajózzunk még egy kicsit a francia vizeken, Jöjjön Massenet Manonja. Ez most hirtelen ötlet volt nálam, nem készültem erre, megvallom, ebből a történetből csak Pucciniét ismertem, Massanet zenéjéből csak részleteket. Aztán 2 hete, hogy láttam Netrebkót a Müpában, visszaemlékeztm a régi szép időkre, Traviátára és Bohéméletre, és gyorsan előbányásztam ezt a 2008-as, berlini felvételt, Netrebkoval, Villazonnal, Barenboimmal. Hát, ez egy csoda. Lehet, hogy Barenboim nem a legjobb francia romantikus karmester (ráadásul úgy, hogy csak 10 napja volt megismerkedni a művel), lehet, hogy Netrebko francia kiejtése hagy némi kivánnivalót, de ez így, ahogyan van, lélegzetelállító. Itt nem arról van szó, hogy Netrebko fantasztikus színész, annál sokkal többről: Netrebko azonosul a szerepével, 37 évesen az első felvonásban 16 éves csitri, majd a 3-4 felvonás nagyvilági, léha dámája, végül az utolsó felvonás haldokló utcalánya, minden hangjában, mozdulatában, rezzenésében hiteles és tökéletes. És Villazonnal párban felülmúlhatatlan, ennek az operának szebb és hitelesebb előadása nem lehetséges. Innen tudjátok letölteni egy hétig, természetesen magyar felirattal, a lejátszás javasolt VLC lejátszóval. 



És, hogy ez mennyire felülmúlhatatlan előadás, azt legjobban a MET 2019-es felvételével lehet bizonyítani (Oropesa, Fabiano, vez: Benini).  Ez is egy MET-hez méltó előadás, a zenekar nagyon jó, talán stílusosabban is játssza a francia operát, mint a berliniek, a mellékszereplők kifogástalanok, szép a díszlet, a rendezés, a jelmezek, szinte minden tökéletes, egy dolgot kivéve. De ez az egy dolog a leglényegesebb: Az Oropesa-Fabiano páros meg sem közelíti Netrebkót és Villazont, fényévekre van tőle, egy lapon nem is említhető a két produkció. Itt van ez a MET felvétel is, hogy lássátok a különbséget. (Ehhez is odabiggyesztettem a magyar szöveget, amit Netrebkóékhoz készítettem.) 



Jó zenehallgatást kívánok, és egy hét múlva a két Salome felvétellel folytatom.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75422021-09-08 12:49:45

Úgy látszik, hogy szövegértési nehézségeim vannak, biztosan féreértettelek.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75402021-09-08 10:51:09

Mármint azt, hogy Fleming csak egy túlhájpolt MET Celeb? Én egy pillanatig sem állítottam azt, hogy Fleming jobb lírai szoprán énekes, mint amilyen lírai szoprán volt Netrebko. Sőt, állítom, hogy Netrebko a maga nemében teljesen egyedülálló volt. A vita abból indult ki, hogy ED állítása szerint Netrebko a drámai szerepekben is ugyanolyan nagyszerű és egyedülálló, mint amilyen volt a lírai szerepekben. Ha ezzel is egyetértesz, az a te dolgod, vitatni én nem fogom. :)


A MET felvételei • 15842021-09-08 10:42:31

Kedves Ladislav, nagy öröm, hogy végre valaki egyetért velem ebben a kérdésben. Ez egy nagyszerű opera, és kiváló előadás. Töltsed le bátran, mert a magyar felirat mellett német, angol, francia és spanyol feliratot is találsz, közülük valamelyik biztosan jó lesz, hogy maradéktelenul élvezhesd ezt a csodás felvételt.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75362021-09-07 11:44:47

Nézd, én csak annyit szerettem volna elmondani, hogy Netrebko egy egészen páratlan lírai szoprán volt, amit bizonyítani is kívántam egy ritkán hallott áriájával (amit gondolom, meg sem hallgattál), és nagyon-nagyon sajnálom mindazt, ami vele és a hangjával az elmúlt 10 év alatt történt. Példaként felhoztam néhány énekest, aki megfelelő önismerettel rendelkezve, ellenállt a csábításnak, és maradt egész életében a saját fachjában. Erre te túlhájpolt MET celebnek titulálod Fleminget. Egy zenei fórumban én - elsőrendűen - nem a szavak szintjén kívánok véleményt kifejteni, hanem magával a zenével. Ezért álljon itt a túlhájpolt MET celeb 2000-es Donna Anna produkciójából egy ária. Ezt meghallgatva ki-ki kialakíthatja a saját véleményét Fleming művészetéről. Ezt a meddő, és sehová sem vezető vitát a részemről szeretném befejezni. Jószándékom bizonyítékaként - ha kívánod - szívesen elküldöm neked a MET 2010-es Tosca felvételét Netrebkoval és Eyvazovval, hogy hallgathasd, ha neked ez tetszik.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75332021-09-06 23:18:27

Oké, köszönöm a pontosítást, kicsit elragadott a hév, biztosan az utolsó budapesti koncertjének élménye munkálkodott bennem. :)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75322021-09-06 23:16:18

Fleming 1959-ben született, és 48 éves korában énekelte Tatjánát. Érdemes meghallgatnod azt a felvételt, hogy lássad, mennyire intact volt a hangja. És ahogyan írtam is, időben kell tudni abbahagyni az éneklést. Netrebko 48 éves korában Toscát, Turandotot, meg Isten tudja miket énekel. Énekeljen bármit, ami jól esik neki, meg amiben pénzt lát, a neve miatt még sokáig mindent el tud adni, aztán hallgassa az, aki akarja,és akinek ez tetszik. Én úgy gondolom, hogy hibás vágányra állt, minden szempontból, amiről már sohasem tud lejönni. És azt, hogy mennyire sérült a tisztánlátása, értékrendje, jól példázza az Eyvazov-ügy. De ez csak az én véleményem, nem biztos, hogy igazam van, és az is lehet, hogy többféle igazság létezik, ppp-jé, ED-é a tiéd és még sokan másoké.


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel színház

Vaszilij Vajnonen / Michael Messerer / Borisz Aszafjev
Párizs lángjai

11:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház, Bánffy Miklós terem

"Miklósa30+"
koncert

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Alexander Melnyikov (zongora)
"A fekete-fehér színei"
Debussy: Prelűdök, 2. kötet
Berlioz–Liszt: Fantasztikus szimfónia, op. 14
21:00 "Kóda"

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház, Bánffy Miklós terem

Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita

19:00 : Budapest
Erkel színház

Carl Orff: Carmina Burana
Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Jevgenyij Koroljov (zongora)
Keller András (hegedű), Homoky Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló), Buza Vilmos (nagybőgő)
Concerto Budapest
Beethoven–Mahler: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
J. S. Bach: 1. (d-moll) zongoraverseny, BWV 1052
Schubert: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)