vissza a cimoldalra
2021-01-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11567)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5853)
musical (199)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (104)
Média, zene, ízlés (117)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4928)
Társművészetek (2210)
Lehár Ferenc (740)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (185)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4340)
Kimernya? (3919)
Momus-játék (5985)
A MET felvételei (1351)
TOP 10 - Kedvenc énekesek (293)
Kocsis Zoltán (675)
Kedvenc magyar operaelőadók (1197)
Pantheon (2807)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (32295 hozzászólás)
 
musical • 1982021-01-15 21:42:52

Életigenlés jókora pimaszsággal



MNO.hu - 2021. JANUÁR 15. PÉNTEK 06:38



/Petrovics Gabriella/



Ma este közvetíti az Operett online a Tajtékos dalok – Boris ­Vian-revü című előadást, amelyben Kocsis Dénes lép színpadra a XX. századi francia irodalom és művészet rendkívül sokoldalú, különc alkotójaként.



A színésszel, musicalénekessel Dorian Gray, István király és Boris Vian karakteréről, online színházról és új bemutatóiról is beszélgettünk.


Média, zene, ízlés • 1162021-01-15 16:43:03

Káel Csaba: A kultúrát ki kell bányászni, mint a gyémántot



Index - 2021.01.11. 14:08 – Víg György



"Káel Csaba mérnökként, majd rendezőként diplomázott, később filmeket és opera-előadásokat rendezett. Tíz éve a Müpa vezérigazgatója, Andy Vajna halála után kinevezték a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, mindeközben Fertődön igyekszik létrehozni egy európai színvonalú Haydn-központot. Még több stúdiót épít, és arról is van elképzelése, mit kellene tenni az SZFE-vel."


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 49272021-01-15 16:42:10

Káel Csaba: A kultúrát ki kell bányászni, mint a gyémántot



Index - 2021.01.11. 14:08 – Víg György



"Káel Csaba mérnökként, majd rendezőként diplomázott, később filmeket és opera-előadásokat rendezett. Tíz éve a Müpa vezérigazgatója, Andy Vajna halála után kinevezték a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, mindeközben Fertődön igyekszik létrehozni egy európai színvonalú Haydn-központot. Még több stúdiót épít, és arról is van elképzelése, mit kellene tenni az SZFE-vel."


Társművészetek • 22092021-01-15 16:35:18

Káel Csaba: A kultúrát ki kell bányászni, mint a gyémántot



Index - 2021.01.11. 14:08 – Víg György



"Káel Csaba mérnökként, majd rendezőként diplomázott, később filmeket és opera-előadásokat rendezett. Tíz éve a Müpa vezérigazgatója, Andy Vajna halála után kinevezték a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, mindeközben Fertődön igyekszik létrehozni egy európai színvonalú Haydn-központot. Még több stúdiót épít, és arról is van elképzelése, mit kellene tenni az SZFE-vel."


Lehár Ferenc • 7392021-01-15 16:30:20

Budapesten jelenleg a Liszt Frenc Könyv - és Zeneműboltban (VIII. Kölcsey u. 1.) és a Rózsavölgyi és Társa Könyvesboltban (V. Szervita tér 5.) kapható a tavaly októberben megjelent, Lehár Ferenc életútját ismertető, számos képpel illusztrált, érdeklődésre számot tartható könyv - korlátozott példányszámban.


Társművészetek • 22072021-01-15 16:16:55

Megújul a Színház- és Filmművészeti Egyetem



ORIGO



2021.01.15. 12:33



A Színház- és Filmművészeti Egyetem történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként februártól új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várjuk a hallgatókat és oktatókat - írja közleményében az egyetem.



Az Egyetem filmintézete a jövőben Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet néven működik tovább, az Egyetem a névadással tiszteleg az Oscar- és Emmy-díjas nemzetközi hírű operatőr előtt, aki 1955-ben végzett az Egyetem jogelőd intézményében. A „mozgókép" kifejezés használata igazodik a nemzetközi trendekhez és elvárásokhoz.



A mozgóképművészeti képzés a Szentkirályi utcai, mintegy 2254 m2 alapterületű épületből a Duna Televízió egykori székházának egyik épületébe költözik, ahol az eddiginél közel kétszer nagyobb, 4715 m2-es oktatási helyszín várja a hallgatókat és az oktatókat. Az épületrész felújítása érinti a gépészeti, építészeti, elektromos és IT rendszereket is.



A TÁGAS STÚDIÓKAT MODERN, MAGAS SZÍNVONALÚ MOZGÓKÉP-TECHNOLÓGIAI ESZKÖZÖKKEL SZERELJÜK FEL.



Az Egyetem Szentkirályi és Rákóczi úti épületeiben a színművészeti képzés kap helyet, Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet néven. A névválasztással fejet hajtunk a Kossuth-díjas színészóriás, a nemzet színésze előtt. Sinkovits Imre 1947-től volt az Egyetem (akkori nevén Színház- és Filmművészeti Főiskola) hallgatója.



Az Egyetem harmadik, a hallgatók elméleti oktatásáért felelős intézete a Németh Antal Drámaelméleti Intézet nevet kapja. Németh Antal a magyar színháztörténet egyik legjelentősebb alakja, rendezője, aki 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója is volt.



A színművészeti és drámaelméleti képzéseknek helyet adó helyszíneken a képzést szolgáló próba- és zenetermek, tantermek, folyosók, lépcsőházak, mellékhelyiségek felújítása is megtörténik. Az évtizedek óta elhanyagolt, lelakott ingatlanokban mindössze két hónap alatt elvégezzük az elmaradt felújításokat.



AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK RÉSZEKÉNT A VAS UTCAI KOLLÉGIUMHOZ KÉPEST LÉNYEGESEN SZÍNVONALASABB,felújított, önálló kollégiumi épület várja a hallgatókat, ahol a korábbi 50 helyett 70 férőhelyet tudunk biztosítani. Az egyetem vezetésének tervei szerint az Uránia Filmszínház a jövőben a színházi és a mozgóképes képzést egyaránt kiszolgálja majd - zárul a közlemény.


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1842021-01-15 16:05:40

2021. január 15., Bartók Rádió, 19.35 - 20.47



Kate Royal (szoprán) és Malcolm Martineau (zongora) dalestje



1. Robert Schumann: Dalcsokor Josef Karl Benedikt von Eichendorff verseire op. 39 - a) Idegenben no. 1, b) Intermezzo, c) Erdei találkozás, d) A csend, e) Holdas éj, f) Szép idegen, g) A régi várban, h) Idegenben no. 2, i) Bánat, j) Félhomály, k) Az erdőben, l) Tavaszi éj,



2. Johann Rudolf Zumsteeg (1760-1802): Stuart Mária - Friedrich Schiller versére,



3. Robert Schumann: Stuart Mária-dalok op. 135 - a) Búcsú Franciaországtól, b) Fia születésekor, c) Erzsébet királynőhöz, d) Búcsú a világtól, e) Ima,



4. Gabriel Fauré: Három dal - a) Börtön - Paul Verlaine verse op. 83/1, b) Mindig - Charles Grandmougin verse op. 21/2, c) Ősz - Armand Silvestre verse op. 18/3,



5. Robert Schumann: Nyolc dal - a) A hegylakó búcsúja - Robert Burns verse op. 25/13, b) Holland bölcsődal - Rubert Burns verse op. 25/14, c) Anyai álom - Hans Christian Andersen verse op. 40/2, d) Ha ringat az álom - Heinrich Heine verse op. 48/14, e) Régi lant - Julius Kerner verse op. 35/12, f) Lélekközelség - Friedrich Halm verse op. 77/3, g) Esti dal - Gottfried Kinkel verse op. 107/6, h) Szép csillagom op. 101/4,



ráadás: Henry Purcell: Míg a zene szól - Dal az Oidipus c. kísérőzenéből



(Vilabertran, 2017. augusztus 25.) 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43392021-01-15 15:59:27

A Dankó Rádió Az a szép című, délelőtt elhangzott műsorából két operettrészletet említek meg:



Leo Fall - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Gábor Andor  nyomán Szabó Miklós: Sztambul rózsája



 -  Ahmed és Kondzsa Gül kettőse (László Margit és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András):



„- Vágysz-e néha messze szállni, csillagodra rátalálni, mígnem ég a láng! Vidd a táncba ifjú párod, minden álmod megtalálod, véled mennyben jár! Ámde egyet tudni illik, hogyha bár a menny kinyílik, Téged Ahmed táncra hoz, míg a szíved földobog, egy a fődolog, - egy a fődolog, - egy a fődolog! /- Csak valcert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt, mert a valcer a lélekben, pezsgő véredben száz vidám/mámoros nótát fakaszt!  A valcer kincset ér, … /de csakis a valcer, de csakis a valcer, de csakis a valcer, semmi más!..../- Mennybe visz, ha úgy kívánod, megmutatja majd a párod, mindig néki élj!... " 



A  Rádió Dalszínházának bemutatója1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00



Az operettfelvételhez a keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: László Endre



Szereposztás:



Madame Desiré, társalkodónő – Kiss Manyi

Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor

Kamek pasa – Zách János

Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit)

Midili Hanum – Koltay Valéria (Örkényi Éva)

Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)

Müller, kereskedő – Várhelyi Endre

Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László)



Erről a rádiófelvételről ismeretes részletek:



1.Nyitány



2. Kondzsa belépője (László Margit)



3.Együttes (László Margit, Koltay Valéria, km. az MRT Énekkarának Nőikara)



4. Midili és Flórián kettőse: „Az életben minden” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



5..Ahmed dala: „Pompázó virágom,Te drága szép, Seherezádé”  (Ilosfalvy Róbert)



6.Midili és Flórián kettőse: Flórián, a bajszod, jaj de szúr” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



7.Jelenet (László Margit, Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)



8. Kondzsa és Ahmed kettőse és az I. felv. fináléja: „Járjunk a szerelem útján” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)



9.Midili és Flórián kettőse: „Mondd azt, hogy kis bocikám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



10. Kondzsa és Ahmed kettőse: „Csak valcert járj” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)



11..Hármas: ”Nagyapám, én édes nagyapám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)



12. A II. felvonás fináléja (László Margit, Ilosfalvy Róbert)



Leo Fall kivételes egyéni teljesítménye a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került.



 



A Dankó Rádióban hallott másik operettdal volt:



Lehár Ferenc - Robert Bodanzky,  Alfred Maria Willner Gábor Andor: Luxemburg grófja – Basil belépője „Szívem szeret, valóság ez, nem álom...” (Feleki Kamil, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)


A MET felvételei • 13512021-01-15 10:22:12

MEZZO csatorna, ma délután: 13:00 - 14:52



Elektra by Richard Strauss at the Metropolitan Opera



(2016.)



Libretto by Hugo von Hofmannsthal after Sophocle's 'Electra'



First performance in Dresden, Hofoper, 25 January 1909



The Metropolitan Opera Orchestra & Chorus,



 Esa-Pekka Salonen (Conductor)



Patrice Chéreau (Stage Director)



Richard Peduzzi (Sets),



Caroline de Vivaise (Costumes),



Nina Stemme (Elektra)



Adrianne Pieczonka (Chrysothemis)



Waltraud Meier (Klytämnestra)



Eric Owens (Orest)



Burkhard Ulrich (Aegisth)



Susan Neves (Overseer | Confidant)



Bonita Hyman (Serving Woman)



Maya Lahyani (Serving Woman)



Andrea Hill (Serving Woman)



Claudia Waite (Serving Woman)



Roberta Alexander (Serving Woman)



Andrea Hill (Trainbearer)



Mark Schowalter (Young Servant)



James Courtney (Old Servant)



Kevin Short (Guardian)



 Recorded at the Metropolitan Opera, New York, 30 April 2016


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43382021-01-14 15:35:53

Kapcs. 4336. sorszámhoz



Helyesbítem az egyik megnevezett vidám kettősből a szerep és előadójának nevét.



Helyesen: 



- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Kishegyi Árpád és Andor Éva)



Youtube-on megtalálható:



Nádor Mihály: Babavásár - Kisfiú, kisleány - Andor Éva - Kishegyi Árpád



és 



Nádor Mihály: Babavásár - Agglegények dala - Palcsó Sándor



 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43362021-01-14 12:24:27

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő – Kardos Ernő: Babavásár 



A „Túl az Óperencián” adásaiban az elmúlt években  - 2019-ig - sokszor felcsendültek az operett részletei, viszont a szintén napi sugárzású „Az a szép” műsoraiból hiányoltam a Babavásár megragadó dalbetéteit – egészen máig, mert örömömre, végre  ebből a szép operettből is elhangzott egy részlet:



- Maca és Gigi vidám kettőse, I. felv.:Meseintézmény, s ami szintén tény…/ Szólj, szeretsz-e kincsecském? És szeretsz-e úgy mint én?...”  (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)



Remélem, ezt a most hallott vidám duettet a későbbiekben további bejátszások is követni fogják a Babavásárból. Nádor Mihály kiváló zeneszerző, dalművei (operák, operettek, balett, dalai) méltatlanul háttérbe szorultak, pedig invenciós, elbűvölő dallamvilága  - az operettnél maradva - vetekszik a legismertebb magyar szerzőkével; a „Babavásár” nagy kedvenceim közé tartozik, a remek rádiófelvételéről nagyszerű művészekkel felhangzó ének-zenéje, melódiái megkap szépségével: hol érzelmességével,  hol pajkosságával de művének gazdag hangszerelésével is, mindig hat rám.



„Bemutatjuk új operettfelvételünket” – az operett keresztmetszete



Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 – 21.18



Vezényel: Sebestyén András



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)




Zenei rendező: Balassa Sándor



Szerkesztő: Bitó Pál



Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.



Szereposztás:



Gitta – Andor Éva



Richard – Udvardy Tibor

Maca – Koltay Valéria

Gigi - Kishegyi Árpád

Pepi - Palcsó Sándor



Az alábbi részleteket vették fel a Rádió stúdiójában:



- Gitta dala : „Ez mesébe illő, csodás, igazán…/Kicsi lány, kicsi lány, kicsi tündéri lány…” (Andor Éva)



- Maca és Gigi vidám kettőse, I. felv.:Meseintézmény, s ami szintén tény…/ Szólj, szeretsz-e kincsecském?…” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)



- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom. Ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők és mások mindahányan esküvő előtt.…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)



- Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „- Elszállt az édes nyári mámor…./Ó, régi nyár, elszállt madár, sóvárgó vágyunk rád hol talál? Elszállt madár, zengő madár, szép csókos nyárban térj vissza már! Bús szívünk várva vár!.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat! - A szívben a remény sugara kábít! Lesz újra csoda nyár!...” (Andor Éva és Udvardy Tibor)



- Maca és Gigi vidám kettőse, II. felv.: „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)



Gitta dala a mamáról; Gitta és Richard másik szerelmi kettőse, II. felv.: ” Szeme tengerkék, haja tengerszép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség. Kicsi angyalkák, szeme angyalt lát, ha halkan lágyan ringatják…./Drága tündér tán, szőke tündér lány, nincs oly édes szende kis lány, mint az én kis szép mamám… Ő is épp ily szép,Ő is épp így lép. Mit tagadjam, rám hasonlít; rá meg én, mint hű leány/legény” (Andor Éva és Udvardy Tibor)



Maca dala, II. felv.:Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Koltay Valéria és az MRT Énekkara)



 



A mai rádióadásból még említem:



Kálmán Imre Julius Brammer, Alfred Grünwald  Harsányi Zsolt: Marica grófnő Zsupán és Marica kettőse, I. felv.: „Szép város Kolozsvár”  (Rökk Marika és Németh Sándor) - Fővárosi Operettszínház előadásának hangfelvétele, 1992



Kollár Anna énekelte a „Messze a nagy az erdő, messze száll a felhő” dalt Lehár Ferenc Cigányszerelem  c. operettjéből, mint „nótaként” áthangszerelt változatban - a  Dankó Klub  egy korábbi, élő előadásának hangfelvételéről.


Kocsis Zoltán • 6742021-01-14 09:40:50

2021.01.14  12:35 - 13:55  Bartók Rádió













Koncert dél - Hangversenykülönlegességek



 



Kocsis Zoltán első zongoraestje



1. Ludwig van Beethoven:



a) c-moll szonáta op. 10/1,



b) A-dúr szonáta op. 101,



2. Johannes Brahms: Fantáziák op. 116,



3. Claude Debussy: A boldog sziget,



4. Bartók Béla: Szonáta



 (Zeneakadémia, Nagyterem, 1971. január 17.) 



Kedvenc magyar operaelőadók • 11962021-01-13 18:07:45

Aki nehéz gyerekkora után bányamérnöknek készült, aztán újságkihordó lett, ma operák és operettek főhőseit alakítja



/SZTANKAY ÁDÁM/



2021.01.10. 15:59 - Origo.hu



Boncsér Gergely, a Magyar Állami Operaház művésze rendre kimagasló alakításokat nyújt - elég emlékeznünk az Operaház nyári parkavatójára, ahol egyébként Jonas Kaufmann volt a díszvendég. Több szakmai díjat és énekversenyeken elért rangos helyezéseket is magáénak tudhat. A tavalyi évadban az Operaház kamaraénekesi címmel tüntette ki. Ugyanakkor voltak állomásai  az életének, amelyekről más irányokba is indulhatott volna, mint amelyek a zenés műfajok felé vezetnek. Hogy nem így történt, az részben az elfojthatatlan alkotói késztetésnek köszönhető, valamint szüksége volt némi szerencsére is, illetve irigységtől mentes szakmai támogatásra.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50442021-01-13 12:19:41

 Dankó Rádió ma délelőtti "Az a szép" műsorában hallhattuk ismét ezt az operettrészletet:



Jacques Offenbach – Henri Meilhac, Ludovic Halevy - Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő



magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt - először 1970. augusztus 19-én. a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként. (Az ének-zenei hanganyagot keresztmetszet formában már 1968. november 20-án (Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) bemutatta a rádió.



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



- A Nagyhercegnő dala, a Nagyhercegnő és Fritz kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Réti József):



„- A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! /- De mit?



 /- Amit itt látsz. Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi… Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!...



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok! Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



/- Mondja azt, hogy én vele érzek…. Biztos szép, biztos kedves lélek… Azon kell tehát igyekeznem….hogy a szívem is  így érezzen   Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom,  hogy miről van itt szó?... Az ördög engem örök tűzbe dugjon.…ha tudom, milyen sóvárgó…



/- Nos, hát?.../- Mondja még, hogy én vele érzek...Biztos szép, biztos kedves lélek... Azon kell tehát igyekeznem....Hogy a szívem is így érezzen...



/- Ez is nagyon jó… Most érti már? /- Ez tehát a szó…/- Én vagyok ő…/- Ez érthető…”



A teljes operettfelvétel énekszámaiban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.



Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43342021-01-13 12:16:05

A Dankó Rádió ma délelőtti "Az a szép" műsorában hallhattuk ezt a két operettrészletet:



Jacques Offenbach – Henri Meilhac, Ludovic Halevy - Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő



magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt - először 1970. augusztus 19-én. a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként. (Az ének-zenei hanganyagot keresztmetszet formában már 1968. november 20-án (Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) bemutatta a rádió.



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



- A Nagyhercegnő dala, a Nagyhercegnő és Fritz kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Réti József):



„- A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! /- De mit?



 /- Amit itt látsz. Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi… Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!...



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok! Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



/- Mondja azt, hogy én vele érzek…. Biztos szép, biztos kedves lélek… Azon kell tehát igyekeznem….hogy a szívem is  így érezzen   Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom,  hogy miről van itt szó?... Az ördög engem örök tűzbe dugjon.…ha tudom, milyen sóvárgó…



/- Nos, hát?.../- Mondja még, hogy én vele érzek...Biztos szép, biztos kedves lélek... Azon kell tehát igyekeznem....Hogy a szívem is így érezzen...



/- Ez is nagyon jó… Most érti már? /- Ez tehát a szó…/- Én vagyok ő…/- Ez érthető…”



A teljes operettfelvétel énekszámaiban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.



Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál



 



Huszka Jenő – Jókai Mór - Háy Gyula - Fischer SándorSzabadság, szerelem



Melchior dala: Társtalanul járogat az orvos, csak egy régidivatú vén ernyőt hordoz, és soha meg nem áll, betegekhez jár, bekopog, s kikopog mindent..../„Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj, azt hiszem, a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, úgy sajog ez a táj." Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj. „Doktor úr, doktor úr, ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár meggyógyít engem?" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: „Doktor úr, a maga szíve sose fáj?"...  (Csákányi László, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) Hungaroton, 1979. február 24; Petőfi rádió 21.20-22.00., más Huszka-részletekkel együtt.



A daljáték bemutató keresztmetszet-felvételén (1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00) ugyancsak Csákányi László énekli az általa emblematikussá vált dalt (a rádiófelvételen hallható művészek: Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György, valamint km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Várady László).


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50432021-01-12 21:21:38

Kapcs, 4972. sorszám




  • Csili, 1961-11-01 / 11. szám



A Vasas Művelődési Ház és az Erkel Művelődési Otthon közös rendezésében 1961. november 5-én, vasárnap este 7 órakor



az Erkel Művelődési Otthonban (XX.,  Ady Endre u. 133. sz.)



HANGVERSENY

az Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából



Közreműködik:



Fodor János

Kossuth-díjas, az Állami  Operaház tagja



Házy Erzsébet

az Allami Operaház tagja



Zongorán kísér: Érsek Mária,  az Állami Operaház tagja,



A Vasas Művelődési Ház FÉRFIKARA Vezényel: Kárpáti József



A Vasas Művelődési Ház VONÓSZENEKARA Vezényel: Fischoff Walter



„KÉK DUNA" Harmonikazenekar Vezényel: Farkas Antal



Iván Klári, a szavalóverseny győztese



A műsort ismerteti: Lukin László


Lehár Ferenc • 7382021-01-12 20:09:01

  • Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)



A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa



"A magyar világsikerek útján"



A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.



Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.

A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.

Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.

Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.



A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig



Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).

A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.



A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.



A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.

Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.



Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:



1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.

2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.

3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).

4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.

5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:

a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;

b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;

c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”

6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.



Életrajzi regény — életrajzi operettek

Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .

A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.

Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.


Operett, mint színpadi műfaj • 46172021-01-12 20:08:41

  • Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)



A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa



"A magyar világsikerek útján"



A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.



Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.

A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.

Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.

Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.



A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig



Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).

A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.



A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.



A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.

Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.



Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:



1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.

2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.

3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).

4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.

5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:

a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;

b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;

c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”

6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.



Életrajzi regény — életrajzi operettek

Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .

A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.

Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.



[...]


Bartók Rádió • 7822021-01-12 17:10:42







2021.01.12  19:00 - 19:30  Bartók Rádió



 Prológ



Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur



A mikrofonnál: László Ferenc



Szerk.: Bánkövi Gyula 




2021.01.12  19:35 - 21:55  Bartók Rádió



Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur



Négyfelvonásos opera



Szövegét - Eugene Scribe és Ernest Legouvé nyomán - Arturo Colautti írta



Vez.: James Levine



Km.: Ambrosian Kórus (karig.: John McCarthy), Philharmonia Zenekar



Szereposztás:



Adriana Lecouvreur - Renata Scotto (szoprán),



Maurizio - Plácido Domingo (tenor),



Michonnet - Sherrill Milnes (bariton),



Bouillon herceg - Giancarlo Luccardi (basszus),



Bouillon hercegné - Jelene Obrazcova (mezzoszoprán),



Chazeuil abbé- Florindo Andreolli (tenor),



Mlle Jovenot - Lilian Watson (szoprán),



Mlle Dangeville - Ann Murray (mezzoszoprán),



Poisson, valamint Udvarmester - Paul Crook (tenor),



Quinault - Paul Hudson (basszus) 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43332021-01-12 13:23:22

  • Magyar Nemzet, 1950. december 14.



"Angot asszony lánya"

Lecocq-operett a Rádióban                                   



Egy népénekes járja a párizsi utcát, a piacokat, a korcsmákat, dalokat énekel, amelyeknek hegye, mint a tőr, a francia király, XVI. Lajos és udvara s a tékozló arisztokrácia ellen irányul. Együtt éneklik vele a gúnyolódó strófákat a párizsi halaskofák, iparosok, árusok, vele énekel az utca népe s készül valamire, pontosan még maga se tudja, mire. Csak énekel. Dalban forr az elkeseredés, csipkelődés előzi meg az ökölcsapást. Az ütést, amely nemsokára szétzúzza majd a Bastille tömlöcfalait és vele a királyi zsarnokságot. A francia forradalom előestéje ez.

Erről adott színes, mozgalmas, lelkesítő daljátékot kedden este a rádió, felújítva Lecocq „Angot asszony lánya című, híres nagyoperettjét. A szöveget Kristóf Károly ügyes felfrissítésben vitte közelebb egyrészt a francia forradalom idejéhez, másrészt a mi korunkhoz is; Lecocq zenéjét pedig Polgár Tibor dolgozta át, beleszőve a forradalom dallam-motívumait de megőrizve értékes, ódon veretét, s kibontva áradó melódiagazdagságát. A rendező, Rácz György, az operett forradalmi alapgondolatát hangsúlyozta, rendezését a tömegjelenetekre építette fel és sikerült ezzel a kedves, romantikus, szerelmi cselekmény mögött szélesebb, történelmi hátteret nyitni s felvázolnia a XVIII. század Párizsának forrongó néphangulatát, megmutatni az utca erejét.



A címszerepet, a kis párizsi virágáruslányt, Petress Zsuzsa énekelte és játszotta tisztán szárnyaló, elragadóan kedves hangján, őszintén és átélten, friss színészi készséggel. Ange Pitou-nak, a népénekesnek, Homm Pál adott erőteljes, férfias arcélt prózai szövegben és énekben egyaránt, bátorságból és gyengéd érzelmekből olvasztva össze a vonzó figurát. Mezey Mária humorral, egyénien és ízlésesen rajzolt meg egy tipikus párizsi színésznőt, Maria Antoinette-et pedig mértéktartóan karikírozta Sennyei Vera. Örömmel hallgatta a rádió közönsége Medgyaszay Vilma hangját, amely finoman idézte fel a kor stílusát. Egy-egy jellegzetes alakot teremtett meg a mikrofon előtt Horváth Tivadar, Balázs Samu, Képessy József, forradalmi erő harsant meg Peéry Piri szavaiban és őszinte, emberi játékkal járult hozzá az „Angot asszony lánya“ sikeréhez Soltész Anni, Balogh Erzsi, Sitkey Irén, Balázs János, Harsányi Rezső, Lengyel Vilmos, Zala Karola, Tóth Böske, Szegedi-Szabó István, Bánffy György, Berki József és Gera Zoltán.



 Ez az adás mintája volt annak, hogyan kell átdolgozók, rendezők, színészek és technikai munkatársak együttes munkájával korszerűen felidézni a rádióban az operett nagy hagyományait.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43322021-01-12 13:05:39

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek – történelmi rádiódaljáték - Bevezető kórus: „Egyszer majd végre béke lesz!. Egyszer majd végre béke lesz!..”  (Földényi-kórus férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40



Elhangzott a Dankó Rádióban, ma délelőtt az "Az a szép" adásában. 



Továbbá felcsendült egy dal Fényes Szabolcs Maya című operettjéből - egy áthangszerelt változata az "Odavagyok magáért..."  tercettnek. 



ifj. Johann Strauss dallamaira szerkesztett Bécsi vér című operettjéből a Levél-kettőst is  meghallgathattuk Fülöp Attila és Melis György énekében, az 1976-os rádiófelvételről (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.)


Lehár Ferenc • 7372021-01-12 11:14:32

  • Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám



„Utódok és örökösök”



„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?



Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?



Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.



A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.

Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!



Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.



A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”



[...]

/Baróti Géza/



 



Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 


Operett, mint színpadi műfaj • 46162021-01-12 11:14:02

  • Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám



„Utódok és örökösök”



„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?



Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?



Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.



A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.

Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!



Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.



A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”



[...]

/Baróti Géza/



Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43302021-01-12 10:41:39

Sajnos, csak egy szám erejéig...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43272021-01-11 23:18:55

Kapcs. 394. sorszám




  • Kis Ujság, 1950. december 7.



Vesszen a király! Éljen a köztársaság!



"A Bastille ostroma a rádióban"



Reggel 8 óra. A rádió XI. stúdiójában készen állnak a szereplők és a műszakiak a hangfelvételre. Pár perc s bezárják a stúdió ajtóit. Bent ülünk a rendezői fülkében. Nagy ablakon keresztül látjuk a teremben a mikrofon köré gyülekező színészeket. A fülkéből a rendező, ez alkalommal Rácz György irányítja a szereplőket. Mint egy nagy csatahajó kapitánya, úgy foglalja el a helyét a rendezői asztalnál, telefonok, mikrofonok és titokzatos lámpácskák körül.

Toscanini karmesteri lendületével emeli magasra kezeit. Úgy dirigál. Jobbkezével a zene indulását jelzi, balkezével a szereplőket irányítja a mikrofon elé.



EZÜSTHAJÚ ILUSKA

Régi francia operettből készült játékot vesznek fel hanglemezre, hogy azután néhányszor leforgassák a rádióhallgatóknak. A címe: Angot asszony lánya“. A zenéjét Charles Lecocq szerezte. Egy darab Párizst varázsolnak elénk az éter hullámain keresztül. Szerepelnek az operettben a párizsi piacok harcrakész árusai, a szerelmes borbély, az árva kislány, a forradalmi dalköltő és itt van Mária Antoinette és férje, XVI. Lajos.

A darab Medgyaszay Vilma szavaival kezdődik. Szól a zene, aztán elhalkul, Rácz György rendező keze magasba lendül s Medgyaszay Vilma, mint az egyik piaci árus megszólal:

— No, ez az esküvő is jól kezdődik ...

Nézzük, nézzük a mikrofon előtt álló egykori szőke, kékszemű Iluskát, a sanzonok nagy művésznőjét. Arca még most is csupa báj — de a haja már ezüst... A hangja azonban most is csillog.



SZÍNÉSZ ÉS MIKROFON

Aztán jönnek egymásután a szereplők a mikrofonhoz. Az üvegablakon keresztül látjuk a játékot s a rendezőfülkébe beszerelt hangszórón halljuk a hangot.  A színész hangja csak úgy tud igazán kifejező lenni, ha a szerepét a mikrofon előtt is megjátssza és átérzi.  A hangjának színezésével és skálájával — legyen a hallgató bárhol -,  meg kell, hogy „lássa“ a játékot, ha a hangskála megfelelő atmoszférát tud teremteni. A színpadi és rádiójáték között a színész munkájában tulajdonképpen annyi a különbség, hogy a kezében tartja szerepét, amelyet felolvas.



BLAHA LUJZA EGYKORI SZEREPE

Angot asszony lánya: Petress Zsuzsi. Árva kis francia lány, a párizsi zöldségárusok neveltje, akinek kezéért ketten versengnek, a borbély, aki királyokat beretvál és királynők frizuráját készíti és a nép költője, a bátor forradalmár. Kit szerethet más a nép gyermeke, mint a nép költőjét?

Petress Zsuzsi szárnyaló hangján halljuk újra a szép Lecocq-dallamokat. Ezt a szerepet annakidején Blaha Lujza énekelte a Népszínházban. A mostani kis „Blaha Lujza“ azonban náthával küszködik a mikrofon előtt s pillanatra meg is szakad a játék. Zsebkendőjét tartja az orra elé és hatalmasat tüsszent. A hangmérnökök ezt az „intermezzót“ kikeverik a lemezből.



ÓH, LAJOS — XVI. LAJOS...

Halljuk — miután hangjátékról van szó — a királyi udvart, XVI. Lajost és Mária Antoinette-et is, illetve csak Sennyei Verát halljuk, mint Mária Antoinette,. mert a férje rekedt, csak krákog, ami a mikrofonon keresztül legalábbis pincsikutya nyögdécseléséhez hasonlít.

Mária Antoinette intézkedik, ő buktatja meg a kormányt és ő nevez ki új pénzügyminisztert, aki mindjárt hozza az aranyakat, az üres udvari kasszába. Mária Antoinette csak azt mondja: Óh, Lajos, óh, XVI. Lajos, aki aztán mindent aláír — majd így fordul a személyzethez:

— Kamarás, adjon új borogatást a király felséges torkára...



A NÉP GYŐZELME

Finom kórusok (Forrai-kórus) és szép zene — a Rádiózenekar színesíti az operettet, amelynek hőse a népénekes. Ez Homm Pál, akit már a Gerolsteini nagyhercegnőben szívébe fogadott a közönség, aztán kirobbanó sikere volt a „Szabad szél”-ben és most estéről-estére mint honvéd arat tomboló tapsokat az „Aranycsillag”-ban. Homm hangja reális. Tudja fokozni az izzást, amely végül lávaként ömlik el. Igen jó Horváth Tivadar is, a fodrász, Mezey Mária, a színésznő, Balázs Samu, az ájtatos miniszter. Rendkívül karakterisztikus a hangja Képessy Józsefnek, a rendőrfőnöknek. Balázs János, Peéry Piri, Kovács János, különösen tetszettek. Érdekes, amikor a színésznő és a forradalmár-költő kerülnek szembe egymással:

Színésznő: Szeretni fog?

Költő: Nem lángolok könnyen.

Színésznő: Az én tüzemtől koronák gyulladnak meg. .

Költő: Az én dalomtól pedig el is égnek . . .

A végén a nép összefog, a népdal költőjének szavára gyülekeznek. Megszólal a népdal költője:

Polgártársak! Nézzétek!... Vörös zászló a városháza tornyán!. Polgártársak, előre! A Bastille felé!

És felhangzik a kiáltás;

Vesszen a király! Éljen a köztársaság!

Megkezdődik Bastille ostroma.



Aztán megszólal a bemondó kellemes,  ismert hangja. Véget ért az operett-előadás. Bemondja újra a szereposztást és a szerzők nevét: Kristóf Károly és Polgár Tibor írták át. Gratulálnak nekik. A kellemes és változatos operettnek sikere lesz...



P. K.



 



Rádióbemutató:




  • Charles Lecocq – Kristóf Károly: Angot asszony lánya (1950. december 12, Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Medgyaszay Vilma, Sennyei Vera, Homm Pál, Horváth Tivadar, Várhelyi Endre, a Forrai-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. (Később új stúdiófelvétel készült ebből az operettből: lásd 1960. évnél)

     

  • Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya (1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Geszty Szilvia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor. Rendező: László Endre.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43252021-01-11 14:52:22

Egy olvasói beírás a Magyar Fórum 2000. március 16-án megjelent lapszámából:



"Szegényes zenekultúra"



"A Rádió daljáték- és operettműsoraiban folyamatosan visszaszorítják a magyar operett remekeit. A Kossuth és Petőfi rádió operettműsoraiban csaknem teljesen külföldi szerzők művei szerepelnek. Nem Strauss, Millöcker és társai ellen van kifogásom, hanem a torzított arányok ellen. A jelenlegi szemlélet a komolyzene alá gyűri az operettet, és külföldi szerzők alá cenzúrázza a magyar szerzőket. Az igen kirostált Lehár- és Kálmán-művek még hallhatók, de teljesen eltűntek olyan, sokak által kedvelt szerzők, mint Jacobi a Leányvásárral, Huszka a Szabadság, szerelemmel vagy a Mária főhadnaggyal, Szirmai a Tabáni legendával, valamint Erdélyi Mihály, Eisemann, Buttykai Ákos, Nádor József és a magyar operett más csillagai. Ezek mind a magyar zenekultúra részei.



A Rádió feladata a zenei kultúra terjesztése is. Ennek a feladatának csak úgy tud eleget tenni, ha az irányítást annak a kezébe adja, aki szereti az operettet és hallgatóságát is."


Pantheon • 28052021-01-11 14:07:29

Még tavaly, december 8-án, hunyt el Egerszegi Judit, színésznő, Körtvélyessy Zsolt, színész felesége. 67 éves volt. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50422021-01-11 13:49:23

Kapcs.: 5040. sorszámhoz



Persze: lemaradt, köszönöm.



"Lakatos Gabriella"  


Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 6292021-01-11 13:04:09

Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda



 „Kuplé”



I. 



 Ahány keze van a szentnek, maga felé hajlik.



Milyen szép is ez az élet, akkor hogyha zajlik.



Felfogásom egyszerű: a saját zsebem nézem,



akkor vagyok boldog, hogyha másét benne érzem!



S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom,



sodorom, sodorom nem azért mondom,



ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét.



Sodorom konokon bele a zsebbe,



sodorom, sodorom, csak ide tedd be,



konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom,



ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha.



II. 



Nem mondhatják, barátaim, ez az ember balga.



Megtanultam mások kárán: aki bírja marja.



Felfogásom egyszerű, mert az élet nem álom.



Amit én ma megígérek, holnap azt nem állom.



S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom,



sodorom, sodorom nem azért mondom,



ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét.



Sodorom konokon bele a zsebbe,



sodorom, sodorom, csak ide tedd be,



konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom,



ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43232021-01-11 12:45:09

Szirmai Albert – Kristóf Károly: Tabáni legenda



A Rádiófelvétel - részletek - bemutatója: 1957. április 4., Petőfi Rádió 14.15 – 14.45  



Km. Petress Zsuzsa, Szilvássy Margit, Fekete Pál, Palócz László, Rátonyi Róbert és a Magyar Rádió Kamarazenekara, vezényel: Bródy Tamás



A Dankó Rádió „Az a szép”  zenei műsorában legutóbb tavaly júniusban hangzottak el dalok ebből az operettből. 



A mai adásban most egy részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről: ezúttal a „Kuplét” hallottuk Fekete Pál énekében:



„Ahány keze van a szentnek, maga felé hajlik. Milyen szép is ez az élet, akkor hogyha zajlik. Felfogásom egyszerű: a saját zsebem nézem, akkor vagyok boldog, hogyha másét benne érzem!  /S a szakállamat sodorom, sodorom, sodorom dom-dom, sodorom, sodorom nem azért mondom, ügyesen-ravaszon sodorom mindig másét. Sodorom konokon bele a zsebbe, sodorom, sodorom, csak ide tedd be, konokon sodorom, sodorom dom-dom-dom, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha...."


Sport • 1892021-01-11 12:17:53

Keleti Ágnes, tornász, a 100. születésnapját ünnepelte szombaton! A földkerekség legidősebb olimpiai bajnoka az ötkarikás játékokon  tíz érmet, ebből öt aranyat szerzett!



Olvasom, hogy kislányként az volt az álma, hogy csellista legyen.




TOP 10 - Kedvenc énekesek • 2762021-01-11 12:12:42

Láttam Milnes-t Scarpiaként, Otellóként itthon, és Amonasro szerepében is (az Aida koncertszerű előadásán a BKK-ban), sőt ott voltam a Vígszinházban azon az operagálán (1994. december 6-án), melyen rajta kívül Nicolai Gjaurov, Jelena Obrazcova, Marton Éva és Peter Dvorsky is énekelt. Sherriill Milnes baritonja , élő színpadi alakításai, kisugárzása, sármja, máig emlékezetesek maradnak számomra; felejthetetlen élményekkel ajándékozott meg - gondolom sokakat, akik jelen voltak az említett budapesti vendég-fellépésein. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50402021-01-11 10:09:42

Magyar Ifjúság, 1959. november 28.



"14 000 forint értékű vásárlási utalványt osztunk szét 



a FURFANGOSOK budapesti döntőjén



1959. november 29-én délután 3 órakor az



Erkel Színházban"



Közreműködik:



Opera:

HÁZY ERZSÉBET



Dráma:

BESSENYEI FERENC, UNGVÁRY LÁSZLÓ



Chanson:

ZSOLNAY HÉDY



Táncdal:

NÉMETH LEHEL



Operett:

SÁRDY JANOS



Balett:

KATOS GABRIELLA, HAVAS FERENC



Humor:

BENEDEK TIBOR



Zene:

KÖRMENDY együttes



Játékvezető:

PÁLOS MIKLÓS


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43222021-01-11 09:35:49

https://radio-d.hu/operett 



nonstop, napi 24 órán át sugároz



A Magyar, osztrák, francia és angol operettek java.



Legutóbb játszott



Zeller: Der Vogelhändler (A madarász)  Act I. Finale: 'Vivat hoch! Vivat hoch! 'Mörbisch cast, Rudolf Bibl



Luxemburg grófja Farsangi jelenet MRT ének-, és zenekara, Breitner Tamás



Cirkuszhercegnő Kislány vigyázz Korondy György, Kishegyi Árpád, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



Gül Baba II. felvonás - Jártam, kóboroltam...Finálé Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Várhelyi Endre, MRT Ének- és zenekara, Sebestyén András



Der Zigeunerbaron Akt II. Ich will Euch...Nur keusch und rein Jürgen Flimm, Elisabeth von Magnus, Rudolf Schasching, Arnold Schönberg Chor, Wiener Symphoniker, Nikolaus Harnoncourt



Alexandra Floridát ropjuk (A grófnő és Károly) Oszvald Marika, Maros Gábor, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András


Operett, mint színpadi műfaj • 46082021-01-11 09:26:29

Múltidéző



A Magyar Állami Operaház vendégjátéka a Pécsi Szabadtéri Színpadon 1956. július 11-én



Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz



https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/677534/default/doc_url/janosvitezatrubadurvendegjatek1956.pdf



3 felvonásos daljáték



Karmester: Kulka János



Rendező: Mikó András



Koreográfia: Harangozó Gyula



Jelmez: Márk Tivadar



Szereplők:



Kukorica Jancsi - Melis György



Iluska -  Vámos Ágnes



Bagó - Palló Imre



A francia király -  Fekete Pál



A francia királykisasszony – Páka Jolán



Iluska mostohája – Lőrincz Zsuzsa



Strázsamester – Szomolányi János


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 49262021-01-11 09:22:10

Verdi: A lombardok - koncertszerű előadás



So, 25.04.2021 19:00 Uhr München (DE)  Prinzregententheater



Di, 27.04.2021 Budapest (HU)    Budapest - MüPa



Di, 13.07.2021  19:00 Uhr   Ljubljana - Cankarjev Dom



Szereplők:



Arvinio - Galeano Salas



Pagano - Michele Pertusi



Oronte - René Barbera



Giselda - Tamara Wilson



Viclinda - Kristóf Réka



Pirro  - Sebestyén Miklós



Közreműködők:



Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Howard Arman)



Müncheni Rádió Zenekara



Vezényel: Ivan Repušić​​​​​​



A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke, A lombardok az első keresztes hadjáratban. A mű izgalmas ritkaság, amely nem szerepel az operaházak törzsrepertoárján, ezért is érdemes meghallgatni - no meg azért, mert a Müpa koncertszerű előadása igazi sztárparádé, kiváló külföldi zenekarral és kórussal, világklasszis énekes szólistákkal.



Az 1843-as Lombardok Verdi negyedik operája, mindössze bő három évvel későbbi, mint a zeneszerző első színpadi műve, az Oberto. Egyetlen „nagy” Verdi-opera előzi meg: az egy évvel korábbi Nabucco - de még öt újabb, kevésbé ismert darab követi, míg 1847-ben megszületik a második igazi repertoárdarab, a Macbeth. A lombardok a milánói Scala számára készült, akárcsak mindhárom korábbi opera. Érdekesség, hogy első magyarországi bemutatójára egészen 1974-ig kellett várni.



A Temistocle Solera szövegére készült négyfelvonásos alkotás világsztárok előadásában szólal meg.



A két fivér, Arvinio és Pagano alakítója a mexikói-amerikai tenor, Galeano Salas, a III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny fődíjasa, és az elsősorban Verdi-szerepek megformálójaként hírnevet szerzett olasz basszista, Michele Pertusi.



Az amerikai tenor, René Barbera is ismerősünk: nagy sikert aratott a Müpa tenor3 koncertjén.



Giseldát, Arvinio lányát a szintén amerikai Tamara Wilson kelti életre,



Viclinda szerepében pedig Kristóf Rékát köszönthetjük, akit a hazai közönség a 2017-es Virtuózok győzteseként is ismerhet.



A kiváló horvát karmester, Ivan Repušić hannoveri, hamburgi, drezdai, berlini és prágai tapasztalatok után 2017 óta áll az 1952-ben alapított Müncheni Rádiózenekar élén.  (Müpa)


Opernglas, avagy operai távcső... • 207092021-01-11 07:40:15

Verdi: A lombardok - koncertszerű előadás



So, 25.04.2021 19:00 Uhr München (DE)  Prinzregententheater



Di, 27.04.2021 Budapest (HU)    Budapest - MüPa



Di, 13.07.2021  19:00 Uhr   Ljubljana - Cankarjev Dom



Szereplők:



Arvinio - Galeano Salas



Pagano - Michele Pertusi



Oronte - René Barbera



Giselda - Tamara Wilson



Viclinda - Kristóf Réka



Pirro  - Sebestyén Miklós



Közreműködők:



Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Howard Arman)



Müncheni Rádió Zenekara



Vezényel: Ivan Repušić​​​​​​




A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke, A lombardok az első keresztes hadjáratban. A mű izgalmas ritkaság, amely nem szerepel az operaházak törzsrepertoárján, ezért is érdemes meghallgatni - no meg azért, mert a Müpa koncertszerű előadása igazi sztárparádé, kiváló külföldi zenekarral és kórussal, világklasszis énekes szólistákkal.



Az 1843-as Lombardok Verdi negyedik operája, mindössze bő három évvel későbbi, mint a zeneszerző első színpadi műve, az Oberto. Egyetlen „nagy” Verdi-opera előzi meg: az egy évvel korábbi Nabucco - de még öt újabb, kevésbé ismert darab követi, míg 1847-ben megszületik a második igazi repertoárdarab, a Macbeth. A lombardok a milánói Scala számára készült, akárcsak mindhárom korábbi opera. Érdekesség, hogy első magyarországi bemutatójára egészen 1974-ig kellett várni.



A Temistocle Solera szövegére készült négyfelvonásos alkotás világsztárok előadásában szólal meg.



A két fivér, Arvinio és Pagano alakítója a mexikói-amerikai tenor, Galeano Salas, a III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny fődíjasa, és az elsősorban Verdi-szerepek megformálójaként hírnevet szerzett olasz basszista, Michele Pertusi.



Az amerikai tenor, René Barbera is ismerősünk: nagy sikert aratott a Müpa tenor3 koncertjén.



Giseldát, Arvinio lányát a szintén amerikai Tamara Wilson kelti életre,



Viclinda szerepében pedig Kristóf Rékát köszönthetjük, akit a hazai közönség a 2017-es Virtuózok győzteseként is ismerhet.



A kiváló horvát karmester, Ivan Repušić hannoveri, hamburgi, drezdai, berlini és prágai tapasztalatok után 2017 óta áll az 1952-ben alapított Müncheni Rádiózenekar élén.  (Müpa)



Operett, mint színpadi műfaj • 46042021-01-11 07:31:49

Akkor még rophatták,  produkciójuk idején ismeretlen fogalom volt a COVID :-)


Operett, mint színpadi műfaj • 46032021-01-10 23:09:01

Újság, 1934. április



Budapesten találkoznak a divatos operettszerzők



Érdekes találkozója lesz a napokban Budapesten a modern operett nagyjainak. Csütörtökön Budapestre érkezik Lehár Ferenc, aki a Giuditta bemutatóján vesz részt és néhány napig itt is marad.



Pénteken meglátogatja a Király Színházat Oscar Straus, akinek Legénybúcsú című operettjét most újították fel s aki Hollywoodból nemrégen tért vissza Bécsbe.



Szombaton, vagy legkésőbb hétfőn magával hozza az Ördöglovas új zeneszámait Kálmán Imre, aki több hétre Budapestre teszi át a lakhelyét.



Itt lesz Ábrahám Pál is: s ezzel úgyszólván teljes lesz a világ legnépszerűbb zeneszerzőinek véletlen budapesti találkozója.



 



Búbánat: ehhez a névsorhoz hozzáteszem Huszka Jenő zeneszerzőét is, a magyar "klasszikus" operett "atyját"  - aki eleve Budapesten élt és alkotott...


TOP 10 - Kedvenc énekesek • 2722021-01-10 22:23:00

Sherrill Milnes ma 86 éves!



A neten találtam egy három évvel ezelőtt oda feltett, érdekes cikket: a világhíres bariton-operaénekes  - pontokba szedett -  "önvallomását":



Sherrill Milnes is a ‘Florida Icon'



Operatic baritone, Palm Harbor; age 83



 | 2/27/2018



https://www.sherrillmilnes.com/bio/


Kedvenc előadók • 28512021-01-10 21:40:24

2021.01.10  22:00 - 22:56  Bartók Rádió
















„Mesterek órája”


 

Ebe Stignani (mezzoszoprán) énekel



 



1. Gaetano Donizetti: A kegyencnő - Leonóra áriája III. felv. (a közreműködő szimfonikus zenekart



 vez.: Armano La Rosa Parodi),



2. Vincenzo Bellini: Norma - Adalgisa és Pollione kettőse I. felv. (km.: Mario Filippeschi - tenor, Milánói Scala



 Zenekara, vez.: Tullio Serafin),



3. Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila - Bosszúária II. felv. (km.: Olasz Rádió Szimfonikus Zenekara,



vez.: Ugo Tansini),



4. Giuseppe Verdi: Aida - Aida és Amneris kettőse II. felv. (km.: Renata Tebaldi - szoprán, Római Santa Cecilia



 Akadémia Zenekara, vez.: Alberto Erede),



5. Ambrois Thomas: Mignon - Mimi ariettája III. felv. (a közreműködő szimfonikus zenekart vez.:



Armano La Rosa Parodi)



6. Domenico Cimarosa: A titkos házasság - az opera fináléja (km.: Graziella Sciutti, Eugenia Ratti - szoprán,



Luigi Alva - tenor, Franco Calabrese - bariton, Carlo Badioli - basszus, Milánói Scala Zenekara, vez.: Nino



Sanzogno)



 



A mikrofonnál: Fellegi Lénárd



Szerkesztő: Bánkövi Gyula 



Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 14682021-01-10 21:37:54

Már megy a tévében:  harmadszor sugározza az M5 csatorma a RING Estély Erkel Színházi felvételét



A műsorban két nemzetközi sztárvendég, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak lépett fel.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50392021-01-10 10:24:53

Köszönöm. 



Az említett Macska-duettet Házy Erzsébet és Sass Sylvia  az 1975. szilveszteri (december 31.) Sevillai borbály-előadás Éneklecke jelenetében adták elő.  A meglepetás vendégek harmadik szereplője Simándy József.  volt. 



Házy Erzsébet Sass Sylviát mint utódját említi egy vele készült rádiós-beszélgetésben:



"Hallgassanak meg egy beszélgetést Házy Erzsébettel, aki  az iskolás éveiről, pályája indulásáról mesél Sediánszky Jánosnak a Rátkai Klubban." (1976)



"Említhetem Sass Sylviát, akit végtelenül nagyra tartok. Tényleg úgy tekintem, mint egy utánpótlásomat. Szeretem őt. Szilveszterkor  például együtt énekeltünk betétet A sevillai borbélyban, most pedig május elsején egyenes adásban  együtt fogunk énekelni. Úgyhogy a korkülönbség közöttünk nem számít."



Ha már "Macska-duett", itt van egy televíziós produkció (1978)  jelenetéből a fotó:



Rossini :Macska-duett 



Rendező:Szabó Attila





Házy Erzsébet és Bende Zsolt



Forrás: https://stefan2001.blogspot.com/2014/01/macska-duett.html



"Magyar Fotóarchívum"



 



Egy másik televíziós felvétele ismert:



Élő” – TV-műsor felvétele



Gyártási év: 1972 Ideje: 53 perc



Sorozatcím: A TV zenei klubja 72/4.



Riporter - műsorvezető: Antal Imre



A műsorban Házy Erzsébettel elhangzott zenei részletek:



- Mozart: Brandl tercett



(Házy Erzsébet, László Margit, Várhelyi Endre -ének, Pál Tamás-

zongora)




- Rossini: Macska-duett (Házy Erzsébet, László Margit - ének,Pál Tamás -

zongora);
Tapsoló közönség; Antal rövid beszélgetése az előadókkal



Operatőr: Szabados Tamás



Rendező: Sándor Pál


Polgár László • 2702021-01-09 20:34:31

Katolikus Rádió - 2021. január 09. szombat 22:04 - 23.00











Zenei barangolás



Polgár Lászlóra emlékezünk áriafelvételeivel - 74. születési évfordulója alkalmából



Szerkesztő: Magyar Kornél



2021. január 09. szombat 22:04 – 23:00




A 2021. január 3-i adás (20.04) ismétlése



https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2021&mho=01&mnap=03&mora=20&mperc=04



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50372021-01-09 17:43:49

A Kossuth Rádió mai, „Operettparádé” adásában felhangzott operettrészletek között Házy Erzsébet énekhangja is felcsendült:




  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



- Bessy és Fritz kettőse, II. felv. „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, - Dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33



 




  • Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



    A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



    Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



- Maya belépője, I. felv.„Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó …"Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot, de én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény, se tud rám nevetni, ó-ó-ó, ó-ó-ó....”  (Házy Erzsébet)



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.: Ahol mi járunk: feldübög a tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért..." (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 




  • Jacques Offenbach - Henri Meilhac, Ludovic Halevy - Fischer Sándor: A szép Heléna



- Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek, vagy Léda lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…”  (Házy Erzsébet, km az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43202021-01-09 17:29:59

A Kossuth Rádió „Operettparádé”  műsorában az operettdalok mellett - a múlt szombati adás folytatásaként - ma is hallhattunk híres magyar operettszerzőkkel (és Jacques Offenbachhal) kapcsolatos vidám történeteket, anekdotákat Nemlaha György dramaturg, zenei író gyűjtéséből, amelyeket a műsorvezető-szerkesztő Babucs Krisztina vendégei, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kiss- B.Atilla és művésze, Vadász Zsolt osztottak meg a hallgatókkal.



A kis történetek között az alábbi operettrészletek csendültek fel az operettműsorban:




  • Szimai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska



- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: „Csiribiri, csiribiri kékdolmány...”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00



- Miska és Marcsa kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok..../Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát...”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) -  1967, Qualiton - Szirmai Albert operettjeiből részletek,  LP 16560




  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



- Bessy és Fritz kettőse, II. felv. „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, - Dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33




  • Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony



 Kubanek és Hunyadiné kettőse: „Asszonykám, adj egy kis kimenőt, hadd zülljek úgy, mint azelőtt.”  (Oszvald Marika és Faragó András, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Somogyi Szilárd) – 2008, Thália Színház




  • Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77



- Rudi és Tini kettőse, I. felv.: „... Nem kell nékem többé semmilyen óbor csak a csuda jó csókból  literivel innám..../ Ha valaki szesztestvér, minimum egy kettest kér: deci kadar duplán mérve, ezt szereti ő!...”   (próza és ének: Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)  - a Rádió Dalszínházának bemutatója:1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00




  • Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



    A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



    Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



- Együttes:Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré! Hadd legyen a szám a szádé, drágám, miért vagy málé?...” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György és  Rátonyi Róbert)



- Barbara és Rudi kettőse, I. felv.:Oda nézz, a szemafor szabadot jelez, ha jól figyeled, siessünk angyalkám!.../ Itt a lux. itt a lux, itt a luxusvonat, fogd a cso, fogd a cso, fogd a csomagomat..” (Galambos Erzsi és Rátonyi Róbert)



- Maya belépője, I. felv.„Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó …"Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot, de én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény, se tud rám nevetni, ó-ó-ó, ó-ó-ó....”  (Házy Erzsébet)



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.: Ahol mi járunk: feldübög a tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért..." (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 




  • Jacques Offenbach - Henri Meilhac, Ludovic Halevy  – Fischer Sándor: A szép Heléna



- Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek, vagy Léda lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…”  (Házy Erzsébet, km az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52


Cziffra György • 1122021-01-09 10:37:54

2021.01.09  11:00 - 12:00  Bartók Rádió



Mesterek órája - Cziffra György zongorázik



1. Mili Balakirev: Islamey - keleti fantázia (Budapest, Hungaroton Stúdió, 1954. november 4.),



2. Cziffra György: Román cigányfantázia (Budapest, Hungaroton Stúdió, 1955. augusztus),



3. Liszt Ferenc: Magyar fantázia (Párizsi Szimfonikus Zenekar, vez.: ifj. Cziffra György - Párizs, Salle Wagram, 1968. június 24.),



4. Frédéric Chopin: Asz-dúr (Hősi) polonéz op. 53 (1963),



5. César Franck: Szimfonikus változatok (Philharmonia Zenekar, vez.: André Vandernoot - London, Abbey Road Studio, 1961. február 14.)



A mikrofonnál: Fellegi Lénárd



Szerk.: Bánkövi Gyula


Lisztről emelkedetten • 10292021-01-09 10:35:17

2021.01.09  15:05 - 17:00  Bartók Rádió
















Kvartett - Egy zenemű, több előadás


 

Fülei Balázs műsora



Liszt Ferenc: Krisztus oratórium, II. rész - Vízkereszt után



Vendégek: Molnár Anna ének- és Varga Gábor klarinétművész, valamint Somos Csaba karnagy 



Lehár Ferenc • 7362021-01-08 23:44:33







A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta:



Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)



Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-08_21-10-00&enddate=2021-01-08_22-09-00&ch=mr3



Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55  



 



Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),



Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti



 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 




1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),



2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),



3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),



4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),



5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),



6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),



7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)



8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)



 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)



 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )



 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy



 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )



 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa



 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )



 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)


Operett, mint színpadi műfaj • 45952021-01-08 23:43:17







A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta:



Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)



Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-08_21-10-00&enddate=2021-01-08_22-09-00&ch=mr3



Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55  



 



Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),



Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti



 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 




1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),



2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),



3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),



4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),



5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),



6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),



7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)



8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)



 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)



 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )



 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy



 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )



 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa



 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )



 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50362021-01-08 21:33:29

Verdi: Az álarcosbál – Fotó – Ferencsik János, Giuseppe di Stefano, Házy Erzsébet



 



Dátum: 1960. június 21.



Személyek:



Ferencsik János



Giuseppe di Stefano - Riccardo gróf/III. Gusztáv, svéd király



Házy Erzsébet - Oscar, apród



 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43192021-01-08 21:28:32

Egy kis változatosság:



https://radio-d.hu/operett -



Legutóbb játszott (nonstop 24 órán át sugároz a rádió):



Planquette: A corneville-i harangok - Harang dal (Germaine dala) - (Házy Erzsébet, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)



Die Fledermaus - Act I. Komm mit mir zum SouperBernd Weikl, Hermann Prey, Bavarian State Orchestra, Carlos Kleiber



Die Fledermaus - Ouverture New Philharmonia Orchestra, Alfred Scholz



Wien, Wien, nur du allein (Fritz Wunderlich)



Jacques Offenbach - Michel Carré - Leon Battu - Fischer Sándor: Eljegyzés lámpafénynél (Le mariage aux lanternes) Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes)





Lehár Ferenc: Paganini - So ein Mann ist eine Sünde wert (Else Liebesberg, Orchester der Wiener Volksoper)





Lehár Ferenc: Pacsirta - "Más a szerelem a tanyán (Juliska és Sándor kettőse)  Németh Marika és Udvardy Tibor



Lehár Ferenc: Das Land des Lächelns  Dich sehe ich - Wer hat die Liebe ins ins Herz gesenkt?  (Birgit Pitsch-Sarata, René Kollo)



Jacobi Viktor. Sybill - "Holnap már ébred a mező" (Németh Marika és  Ilosfalvy Róbert)



Offenbach: La Belle Heléne "Invocation a Venus: On me nomme Heléne la blonde" (Jessye Norman)


Kortárs zene • 1072021-01-08 21:16:44

2021.01.08  22:00 - 23:00  Bartók Rádió










Ars nova










- a XX-XXI. század zenéje



Lendvay Kamilló műveiből



1. Csajkovszkij mester utolsó üzenete (Budapest Symphonic Band, vez.: Marosi László)



2. Sotto voce no. 3 (Szakály Ágnes - cimbalom, Varga István - klarinét, Vajda József - fagott),



3. Kifejezések tizenegy vonósra (Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez.: Sándor Frigyes)



4. Jelenetek Thomas Mann József és testvérei c. tetralógiájából (Kincses Veronika - szoprán, Polgár László - basszus, a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)



 



Szeresztő.-műsorvezető: Bánkövi Gyula




Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 6272021-01-08 21:12:09

Ránki  György - Hubay Miklós - Vas István: Egy szerelem három éjszakája (1961)



Búcsú Budapesttől



Isten veled, Budapest te édes,

Isten veled, fényes éjszaka!

Itt ezentúl mindig csak sötét lesz...

Mit keresek én itt? - ó, lala!

Tündöklés a boldog keveseknek,

Mely a ránk csukódó éjbe tűnt...

Hol vannak a dámák és a krekkek?

Isten veled, édes életünk!



Ó, ha visszanézek, hihetetlen,

Hogy valóság volt ez valaha...

A jogász-bált egyszer rég mi ketten:

Ő meg ő nyitottuk... - ó, lala!

S később, mikor belénk bújt az ördög,

Tudtuk, hogy tilosba tévedünk..!

Isten veletek, ti régi flörtök!

Isten veled, édes életünk!



Pannónia-szálló és Vadászkürt,

Ó, a disztingvált különterem!

Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?

És a bár, a kis Parisien?

Jánoshegyi reggeli utána,

És a sikk, amellyel vétkezünk...

Isten veled, szívünk minden álma,

Isten veled, édes életünk!



Ó, Király-díj, póló, zsúr meg estély,

Pezsgőzés meg Zserbo-bo-bo-bo,

Néha nyáron egy vidéki kastély,

Ezt szeretjük ez nekünk való!

Egész ország, de csupán az úri!

Ez kellett csak, ez jutott nekünk,

Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni...

Isten veled édes életünk!



Hm-hm-hm-hm-hm...



Egész ország, de csupán az úri!

Ez kellett csak, ez jutott nekünk,

Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni...

Isten veled édes életünk!


Verdi-felvételek • 5942021-01-08 21:09:45

Kedves Lajos!



Sajnos, nem lehetek segítségedre Falstaff-kérésedben: a Mezzo csatornát nem tudom fogni és ismerőseim között sincs ilyen. De ne add fel, másvalakinek lehet hozzáférése, nézte/megnézi, és majd referálni fog.(Különben a Mezzo többször ismétli zeneközvetítéseit.)



Addig is itt van ez a link:



https://belairclassiques.com/film/verdi-falstaff-teatro-real-madrid-laurent-pelly-daniele-rustioni-dvd-blu-ray?lang=en



DVD-n a BelAir kiadványa talán valahonnét becserkészhető....


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624872021-01-08 20:48:06

Tájékoztató a 2020-ban elmaradt előadásokra szóló jegyek és bérletek visszaváltásáról



Opera.hu - 2021. január 7. 13:56



A Magyar Állami Operaház a 2020-as évben a járványhelyzet miatt elmaradt előadásokra szóló jegyek és bérlethányadok visszatérítését vagy utalványra való váltását 2021. január 31-ig meghosszabbítja. Az intézmény egyben felhívja tisztelt Vásárlói figyelmét, hogy a határidőn túl érkezett kérések teljesítésére már nem lesz lehetőség.


Pantheon • 28042021-01-08 14:20:05

Életének 87. évében meghalt Szabó Ildikó színésznő. 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43162021-01-08 13:49:26

A Dankó Rádió oldaláról (2020 januárja)



Ha új év, akkor új lendület! Nincs ez másként a Dankó Rádiónál sem: a népszerű rádióadó az eddigi Csendül a nóta, száll a muzsika szlogenjét egy jóval kifejezőbbre cserélte, azaz Dankó Rádió – A magyar zene rádiója. A szlogen mellé pedig friss műsorstruktúra is társul.



“Egységesebbek lettünk. – kezdte Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója – Az új struktúrával az is célunk, hogy műsorfolyamunk még követhetőbb, áttekinthetőbb legyen. Ezt szolgálja, hogy a naponta jelentkező műsoroknál a hallgató azonos órában azonos hangokat tud megkedvelni, megszeretni.”



A rádió alappilléreit továbbra is a magyar dallamkincs alkotja, vagyis a magyarnóta és a népzene, amelyek mellé az örökzöldek is bekerülnek, mint például a táncdalfesztiválok jól ismert dallamai, és persze az operett műfaja sem merül feledésbe.


Verdi-felvételek • 5922021-01-08 12:46:38

Mezzo csatorna, ma 13:00 - 15:09



Falstaff by Verdi at the Teatro Real, Madrid



(2019.)



Commedia lirica in three acts by Giuseppe Verdi (1813 - 1901)



Libretto by Arrigo Boito after William Shakespeares's plays 'The Merry Wives of Windsor' and 'King Henry IV'



First performance in Milan, Teatro alla Scala, 9 February 1893



Orquesta y Coro Titular del Teatro Real,



Daniele Rustioni (Conductor)



Andrés Máspero (Chorus master)



Laurent Pelly (Stage Direction, Costumes)



Barbara de Limburg (Sets)



 



Roberto de Candia (Sir John Falstaff)



Joel Prieto (Fenton)



Christophe Mortagne (Dr. Caius)



Mikeldi Atxalandabaso (Bardolfo)



Valeriano Lanchas (Pistola)



Rebecca Evans (Mrs. Alice Ford)



Simone Piazzola (Ford)



Ruth Iniesta (Nannetta)



Daniela Barcellona (Mistress Quickly)



Maite Baeumont (Mrs. Meg Page)



 



 Recorded at the Teatro Real, Madrid, 2 May 2019


Operett, mint színpadi műfaj • 45932021-01-08 12:36:17










2021.01.08  21:10 - 22:00  Bartók Rádió



 



Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)



 



Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),



Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti



 



(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 



 



1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),



2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),



3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind),



4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost),



5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo),



6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson),



7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost),



8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)



Lehár Ferenc • 7352021-01-08 12:27:42










2021.01.08  21:10 - 22:00  Bartók Rádió



 



Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)



 



Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),



Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti



 



(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 



 



1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),



2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),



3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind),



4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost),



5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo),



6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson),



7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost),



8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43142021-01-08 12:22:30

A Dankó Rádió mai Az a szép műsorából említem  meg ezt az elhangzott egyetlenegy operettrészlet-bejátszást:



Oscar Straus - Robert Bodanzky, Friedrich von Thelen - Gábor Andor: Legénybúcsú - Hans és Stella szerelmi kettőse, II. felv.: (László Margit és Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András- A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00



„- Van úgy, néha oly fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való. Felébredek, és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…/Egy vicces-spicces óra, az kéne, még az ám, a bortól és a csóktól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne csak nekem! Egy vicces-spicces órát adj nékem Istenem!...”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50352021-01-07 20:05:03

Kapcs. 3599. sorszám



https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSNkRHBK4jo_W31jSkrdRGbvUeguNZw_0MGkQ&usqp=CAU



Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána – Házy Erzsébet



a Színház és Mozi címlapján, 1955. február 11



Fotó: Várkonyi László



„Tatjána szerepében Házy Erzsébet szerzett felejthetetlen perceket. Hangban, játékban és megjelenésben a legjobbat adta. A levélária után hosszú ütemes taps köszöntötte.”





Házy Erzsébet - Tatjana - Csajkovszkij Anyegin című operájában



2000-ben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában Mezey Béla fotóművész albuma:  „Így láttam őket”


Kedvenc magyar operaelőadók • 11952021-01-07 14:50:23



Katolikus Rádió – „Dallamív”



2021. január 07. csütörtök 11:30 - 12:00



Sólyom-Nagy Sándor énekel



Szerkesztő: Magyar Kornél



A 2020. december 30-án elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekesre emlékező műsorban a Kossuth-díjas művész - a Magyar Állami Operaház Mesterművésze ária- és dalfelvételeiből hallunk:



1. Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgona-monológja”, II. felv. Was duftet doch der Flieder”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel:  Ferencsik János)



2. Richard Wagner: Parsifal - Amfortas monológja, I. felv. Wehnvolles Erbe, dem ich verfallen”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János)



3. Gustav Mahler: Egy vándorlegény dalai ciklusból:



- "Szívemben izzó kés van"



- "Az a drága szempár"



(Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Lehel György) – Hungaroton, 1980



4. Kodály Zoltán: Háry János -Toborzó „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Eszik-iszik a táborba', semmire sincs gondja. Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet. Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret...”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - Hungaroton, 1982 



 



Az elhangzott műsor visszahallgatható: itt


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 74002021-01-07 14:41:40



Katolikus Rádió – „Dallamív”



2021. január 07. csütörtök 11:30 - 12:00



Sólyom-Nagy Sándor énekel



Szerkesztő: Magyar Kornél



A 2020. december 30-án elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekesre emlékező műsorban a Kossuth-díjas művész - a Magyar Állami Operaház Mesterművésze ária- és dalfelvételeiből hallunk:



1. Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgona-monológja”, II. felv. Was duftet doch der Flieder”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel:  Ferencsik János)



2. Richard Wagner: Parsifal - Amfortas monológja, I. felv. Wehnvolles Erbe, dem ich verfallen”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János)



3. Gustav Mahler: Egy vándorlegény dalai ciklusból:



- "Szívemben izzó kés van"



- "Az a drága szempár"



(Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Lehel György) – Hungaroton, 1980



4. Kodály Zoltán: Háry János -Toborzó „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Eszik-iszik a táborba', semmire sincs gondja. Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet. Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret...”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - Hungaroton, 1982 



 



Az elhangzott műsor visszahallgatható: itt


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73992021-01-07 14:41:14
Verdi-felvételek • 5912021-01-07 13:28:04

Verdi: Aida



Classica TV - Heute, 14:02 - 16:36 Uhr



I 2014



154 Minuten 



Solisten dieser Interpretation, aufgenommen 2014 in Lüttich, Belgien, sind Kristin Lewis, Massimiliano Pisapia, Nino Surgulazde, Mark Rucker, Luciano Montanaro, Roger Joakim und Chantal Glaude Giovanni Iovino.



Dirigent Paolo Arrivabeni leitet das Orchester und den Chor der Opéra Royal de Wallonie in dieser Performance der Aida. 


Élő közvetítések • 85322021-01-07 13:14:04

Csatlakozom kérésetekez én is!  Hiányzik, nagyon Haandel fórumtársunk.... A kezdetekkor kiválóan együttműködtem Vele a Házy Erzsébet-fórumon itt.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43132021-01-07 13:07:56

A Dankó Rádió mai Az a szép műsorából említem  meg ezt a három énekbejátszást:



Eisemann Mihály – Szilágyi László: Én és a kisöcsém - „Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén…" (Felföldi Anikó)



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig”  - Dankó Klub egyik élő műsorából



Aldobolyi Nagy György:  Charley nénje  - „Maga nekem úgy kell, mint a levegő”  (Páger Antal és  Bodrogi Gyula)



 



(Több mint semmi..  - az operett és zenés színház műfaja "kategóriában")


Társművészetek • 22052021-01-07 11:43:51

Az idei év legjobban várt épületei közé sorolta a Magyar Zene Házát a CNN



A listán a Magyar Zene Háza mellett olyan beruházások szerepelnek, mint a New York-i Far Rockaway Könyvtár, a Tajpeji Előadóművészeti Központ, a quitói Aquarela lakókomplexum, a rönnei (Dánia) Hotel Green Solution House (a világ első „klímapozitív” szállodája), az amszterdami OurDomain Student Housing diákotthon, a Sao Vicente-i Úszó Zenei Központ (Zöld-foki Köztársaság), valamint a Sunac Guangzhou Grand Theatre névre keresztelt kantoni színház.



 


Kolonits Klára • 11852021-01-07 11:33:28

Kolonits Klára honlapjáról:



június 11, 2021





  •  


    Verdi: Simon Boccanegra (Amelia) június 11, 2021, 20:00 - 23:00 Opéra de Rouen Haute-Normandie - Théâtre des Arts, 7 Rue du Dr Robert Rambert, 76000 Rouen, France

     operaderouen.fr 



     





június 13, 2021





  •  


    Verdi: Simon Boccanegra (Amelia) június 13, 2021, 16:00 - 19:00 Opéra de Rouen Haute-Normandie - Théâtre des Arts, 7 Rue du Dr Robert Rambert, 76000 Rouen, France

     operaderouen.fr



     





június 15, 2021





  •  


    Verdi: Simon Boccanegra (Amelia) június 15, 2021, 20:00 - 23:00 Opéra de Rouen Haute-Normandie - Théâtre des Arts, 7 Rue du Dr Robert Rambert, 76000 Rouen, France

     operaderouen.fr




Operett, mint színpadi műfaj • 45922021-01-07 10:44:01

Az Operettszínház honlapjáról hírek: 



A lezárásokkal az Operettszínház előzetesen meghirdetett évada is megváltozott:



-          A Mosoly országa 2021. január 29-re kitűzött bemutatóját a színház novemberre halasztja.



-          A jelenlegi állás szerint a 2021. március 29-i Nine musical-bemutató változatlan időpontban kerül színpadra,



-          2021. második felében még egy bemutatóval készül a Budapesti Operettszínház: A hegedűs a háztetőn várhatóan egy májusi előbemutató után nyáron lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri színpadon, és ezt követően ősztől kerül repertoárra az Operettszínházban.



 


Ilosfalvy Róbert • 9612021-01-07 10:07:07

 



http://pctrs.network.hu/clubpicture/8/3/4/_/don_carlos_szereploi_834702_71616_n.jpg



Forrás: operaslagerek.network.hu



Verdi: Don Carlos  - Erkel Színház (1985)



A fotón látható személyek:



Tokody Ilona, Budai Livia, Polgár László, Lukács Ervin - karmester, Begányi Ferenc, Mikó András - rendező, Ilosfalvy Róbert.


Ilosfalvy Róbert • 9602021-01-07 10:02:00



Ilosfalvy Róbert és Budai Lívia egy Don Carlos szünetében - Köln



Forrás: Café Momus - Galéria - 2021. január 6. 


Ilosfalvy Róbert • 9592021-01-07 10:00:22



Ilosfalvy Róbert és Geszty Sylvia A denevérben (1973)



Forrás: Café Momus - Galéria - 2020. december 31. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50342021-01-06 14:42:26

Csajkovszkij: Anyegin



Dátum: 1955. 02.04. 



http://digitar.opera.hu/www/motor/altalanos/kep.am.php?tmpl=c16operadigitar_tabla_0&ab=c16operadigitar&pa=0110&m=Picture&t=Ari01_Pict_10&k=Foto_Id&ot=kep|jpg&bf=..%2F_objektum%2F%7C&aris=Foto_Id&mid=1000&kid=1774&nk=1



 



http://digitar.opera.hu/www/motor/altalanos/kep.am.php?tmpl=c16operadigitar_tabla_0&ab=c16operadigitar&pa=0110&m=Picture&t=Ari01_Pict_10&k=Foto_Id&ot=kep|jpg&bf=..%2F_objektum%2F%7C&aris=Foto_Id&mid=1000&kid=1773&nk=1



 



A fotókon látható személyek:



Anelli Aarika – Filipjevna



Ilosfalvy Róbert – Lenszkij



Komor Vilmos (karmester)



Házy Erzsébet - Tatjána


Ilosfalvy Róbert • 9582021-01-06 14:32:03

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.10.php?bm=1&as=1773&kr=A_113_%3D%22H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet%22



Csajkovszkij: Anyegin



Dátum: 1955. 02.04. 



A fotón látható személyek:



Anelli Aarika – Filipjevna



Ilosfalvy Róbert – Lenszkij



Komor Vilmos (karmester)



Házy Erzsébet - Tatjána


Bernstein- és Stokowski-szabály • 352021-01-06 14:13:59

RÁDAY ANTIKVÁRIUM ÉS GALÉRIA



10. árverés – Könyv, dedikációk



2021. 01. 06. SZERDA 11:15 - 2021. 01. 17. VASÁRNAP 19:00



https://axioart.com/tetel/leonard-bernstein-west-side-story-dedikalt-kotta-foto-





1. tétel



Leonard Bernstein: West Side Story. Dedikált kotta + fotó.



Kikiáltási ár: 35.000 Ft



TÉTEL TELJES LEÍRÁSA



Eredeti szöveg: Stephen Sondheim. Magyar szöveg: Reményi-Gyenes István.

Budapest, [1978]. Editio Musica (Z.5027). 15 p. 31 cm.

Leonard Bernstein által Reményi-Gyenes Istvánnak, a mű szövegfordítójának dedikált. Tűzött, rajzos kiadói papírborítékban, a képeken látható, jó állapotban.



Hozzá tartozik:

Leonard Bernstein 1948-ban készült eredeti, Reményi-Gyenes István által készített, 24 x 17 cm-es fényképe.



Reményi-Gyenes István: Ott volam... Bernstein Budapesten – 35 évvel ezelőtt c., az Új Tükör folyóiratnak készült cikk gépelt, kézzel javított kézirata. A4 méretben, 4 beírt oldal.



Reményi-Gyenes István: Újabb találkozásom Leonard Bernstein c., az Ország-Világ folyóiratnak készült cikk, gépelt, kézzel javított kézirata. A4 méretben, 4 beírt oldal.



Reményi-Gyenes István a Magyarország szerkesztőségének írt gépelt, kézzel javított levele, melyben arra hívja fel a lap figyelmét, hogy az általuk közölt fotót ő maga készítette - „...tudomásom szerint, egyedül nekem sikerült felvételeket készítenem... ”.



 A4 méretben, 1,5 beírt oldal.


Ilosfalvy Róbert • 9572021-01-06 13:15:50

A Dankó Rádió Az a szép műsorában hallhattuk ma délelőtt:




  • Ilosfalvy Róbert operaénekesre emlékezve, aki 81 éves korában, ezen a napon hunyt el 2009-ben, a gyönyörű tenorján csendült fel a következő szép operettdal a Bob herceg rádiófelvételéről:



Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg –„Dal az első szerelmes csókról”



(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00



„Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon. Ott édes, fűszeres a lég, csak illat és madárdal, s egyszerre csak találkozék egy csodás tündérleánnyal. / Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet..../ Te más világban, én más világban, de híven őrzöm képedet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet!”



Egy másik felvételről is meghallgatható Ilosfalvyval  Bob dala (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - részletek Huszka Jenő operettjeiből. Qualiton, 1962 










https://www.youtube.com/watch?v=zvhqSu7bf6U



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43122021-01-06 13:11:03

Ma mindössze két operettrészlet szerepelt a Dankó Rádió Az a szép műsorán (a kétórás adásidő alatt):




  • Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - Bevezető farsangi jelenet „Farsang van, vígan áll a karnevál…” (Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás (Rádiófelvétel; Qualiton - részletek, 1964)



 




  • Ilosfalvy Róbert operaénekesre emlékezve, aki 81 éves korában, ezen a napon hunyt el 2009-ben, a gyönyörű tenorján csendült fel a következő szép operettdal a Bob herceg rádiófelvételéről - a műsor vége felé:



Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg –„Dal az első szerelmes csókról”



(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00



„Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon. Ott édes, fűszeres a lég, csak illat és madárdal, s egyszerre csak találkozék egy csodás tündérleánnyal. / Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet..../ Te más világban, én más világban, de híven őrzöm képedet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet!”










Egy másik felvételről is meghallgatható Ilosfalvyval  Bob dala (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - részletek Huszka Jenő operettjeiből. Qualiton, 1962 



https://www.youtube.com/watch?v=zvhqSu7bf6U



 



Nagy koncertek emlékezete • 422021-01-06 12:34:40

2021.01.06  19:35 - 21:02  Bartók Rádió



Alfred Brendel zongoraestje



1. Bartók Béla: Négy siratóének op. 9/a,



2. Ludwig van Beethoven:



a) Esz-dúr szonáta op. 27/1,



b) cisz-moll (Holdfény) szonáta op. 27/2,



3. Bartók Béla: Szvit op. 14,



4. Liszt Ferenc:



a) Obermann völgye,



b) Funerailles,



c) Szent Ferenc a madaraknak prédikál



 (Zeneakadémia, Nagyterem, 1981. június 14.) 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73942021-01-06 10:07:02

Holnap délelőtt a Katolikus Rádió műsorán szerepel:   



"Dallamív" "Sólyom-Nagy Sándor énekel"  



kezdés 11.30-órakor



(30 perc)



Szerkesztő: Magyar Kornél


Operett, mint színpadi műfaj • 45912021-01-06 09:48:49

Magyar kincsek - Operettek világa 



- ELMARAD



2021. január 9.szombat 19:30 Pesti Vigadó



LEHÁR: A bálványférj – nyitány

LEHÁR: A víg özvegy – szvit

LEHÁR: A mosoly országa – Vadrózsák keringő

LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra

-szünet-

KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – nyitány

KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – Heia, in den Bergen

KÁLMÁN: A Montmartre-i ibolya – Du Veilchen von Montmartre

LEHÁR: Giuditta – keringő

LEHÁR: Giuditta – Meine Lippen, die küssen so heiss

LEHÁR: Arany és ezüst keringő, op. 79

KÁLMÁN: A chicagói hercegnő – Medley



Közreműködik: Miranda Liu hegedű, Miklósa Erika ének

Concerto Budapest



Vezényel: Farkas Róbert


László Margit • 2152021-01-05 20:51:38

Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről szólalt meg az alábbi szép duett ("Az a szép" - Dankó Rádió)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)



A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben



Fordította: Harsányi Zsolt



Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Fischer Sándor



Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Solymosi Ottó



Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)



I.



MÉDI:

Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül



SCHUBERT:

Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül



MÉDI:

Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve



SCHUBERT:

Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!



MÉDI- SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

Úgy simul a mámoros lelken át.

A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó.



II.



MÉDI:



Ennél szebbet, édesebbet, 

Nem csinálhat senki más!



SCHUBERT:



Ó Istenkém, régi gyengém 

Egy kis komponálgatás. 



MÉDI:

Mennyi mély szenvedély 

Lángol minden kis dalában! 



SCHUBERT

Bennem is lenne még,

Hogyha szólni merhetnék! 



MÉDI - SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

A csendülő, zendülő, 

Szívemben bent ülő, 

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó


Ilosfalvy Róbert • 9562021-01-05 20:51:15

Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről szólalt meg az alábbi szép duett ("Az a szép" - Dankó Rádió)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)



A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben



Fordította: Harsányi Zsolt



Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Fischer Sándor



Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Solymosi Ottó



Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)



I.



MÉDI:

Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül



SCHUBERT:

Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül



MÉDI:

Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve



SCHUBERT:

Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!



MÉDI- SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

Úgy simul a mámoros lelken át.

A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó.



II.



MÉDI:



Ennél szebbet, édesebbet, 

Nem csinálhat senki más!



SCHUBERT:



Ó Istenkém, régi gyengém 

Egy kis komponálgatás. 



MÉDI:

Mennyi mély szenvedély 

Lángol minden kis dalában! 



SCHUBERT

Bennem is lenne még,

Hogyha szólni merhetnék! 



MÉDI - SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

A csendülő, zendülő, 

Szívemben bent ülő, 

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43112021-01-05 20:34:39

Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről szólalt meg az alábbi szép duett: 



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)



A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben



Fordította: Harsányi Zsolt



Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Fischer Sándor



Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Solymosi Ottó



Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)



I.



MÉDI:

Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül



SCHUBERT:

Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül



MÉDI:

Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve



SCHUBERT:

Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!



MÉDI- SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

Úgy simul a mámoros lelken át.

A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó.



II.



MÉDI:



Ennél szebbet, édesebbet, 

Nem csinálhat senki más!



SCHUBERT:



Ó Istenkém, régi gyengém 

Egy kis komponálgatás. 



MÉDI:

Mennyi mély szenvedély 

Lángol minden kis dalában! 



SCHUBERT

Bennem is lenne még,

Hogyha szólni merhetnék! 



MÉDI - SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

A csendülő, zendülő, 

Szívemben bent ülő, 

Libbenő, ringató nótaszó.



ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő

Libbenő, ringató nóta szó


Házy Erzsébet művészete és pályája • 50332021-01-05 17:56:34

Házy Erzsébet "vendég"- fellépései Rossini A sevillai borbély című vígoperájának szilveszteri Erkel Színházi előadásaiban - az "éneklecke" -jelenetben":



Az 1970-es, szilveszteri előadás éneklecke-jelenetében Darvas Iván és Szendrey-Karper László gitáron kísérték Házy Erzsébetet és Ágai Karolát..



(tehát két művész-házaspár szerepelt benne)



 



Egy másik, 1969-es szilveszteri Sevillai borbélyban pedig "meglepetésre" Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Simándy József  lépett fel az éneklecke-jelenetben! 



Erről találtam egy fotót is:



http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.10.php?as=2510&bm=1&mt=0



Rossini: A sevillai borbély



Dátum: 1969. december 31. - szilveszter



Személyek: 



Házy Erzsébet (vendég)



Melis György - Figaro, borbély



László Margit - Rosina


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43092021-01-05 17:47:41

Amiről szóltam korábban, az nyilvánult meg a Dankó Rádió január elsejétől újszerű „Az a szép" műsorát hallgatva ma is: a temérdek nóta, táncdal, örökzöld stb. zenék között elvétve fordul elő - "elveszik az" - operett. Ha jól számoltam,  e zenei műfajból három ilyen dalszám hangzott el a délelőtt 10 és 12 óra között sugárzott műsor-összeállításban:



- Schubert-Berté: Három a kislány – kettős (László Margit és Ilosfalvy Róbert)



- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője  (élő koncerten hangzott el a dal - egy kis kamarazenekarra áthangszerelt változatban ­ -  Eperjesi Erika  előadásában  (Dankó Klub)



- Kemény Egon – Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen - Rodrigo és Jutka kettőse (foxtrot)  „Még nincsen senkim sem…Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Magyar Rádió, keresztmetszet, 1956/1957



Egy közel 120 perces műsorban mindössze három operettbejátszás nagyon kevés! A tavalyi műsorszerkezetben – ami sajnos megszűnt – számíthattunk operettre és kaptuk is, ami az első órai adásidő nagy részét kitöltötte (olykor tíz-tizenkét operettrészlet is belefért!). Nem kellett „vadászni” rájuk, tudtuk, hogy jönnek a dalok sorban, egymásután.


Erkel Színház • 107572021-01-05 17:10:36

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.10.php?as=2510&bm=1&mt=0



Rossini: A sevillai borbély



Dátum: 1969. december 31. - szilveszter



Személyek - a fotón:



Házy Erzsébet (vendég a "zenejelenetben")



Melis György - Figaro, borbély



László Margit - Rosina


Erkel Színház • 107562021-01-05 14:49:45

Házy Erzsébet is kapott "vendég" fellépési lehetőséget egy ilyen szilveszteri "mókázásra"  a Sevillai-ban...



Az 1970-es, szilveszteri előadás éneklecke- jelenetében Darvas Iván és Szendrey-Karper László gitáron kísérték Házy Erzsébetet és Ágai Karolát..



(tehát két művész-házaspár szerepelt benne)



 



Egy másik, 1969-es szilveszteri Sevillai-borbélyban pedig "meglepetésre" Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Simándy József  lépett fel az éneklecke-jelenetben! 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73902021-01-05 13:27:48

„Elismert művészként is kivételes volt, hogy az efféle feladatoktól ódzkodó Ferencsik János elvállalta portrélemezének dirigálását”. „Immer am Ort” – Sólyom-Nagy Sándor halálára

(- zéta -, 2021-01-02)   [Főtéma]



Kiegészítésként hozzáteszem, hogy nemcsak Sólyom-Nagy Sándor portrélemezén vezényelt Ferencsik. 



Gulyás Dénes szólólemezét  (Donizetti-Verdi áriák) is Ferencsik János dirigálta.



https://www.discogs.com/D%C3%A9nes-Guly%C3%A1s-Donizetti-Verdi-Hungarian-State-Opera-Chorus-Orchestra-J%C3%A1nos-Ferencsik-Tenor-Arias/release/10877900


Erkel Színház • 107542021-01-05 13:14:05

Így van, de például  "A sevillai borbély" éneklecke jelenetében is megszokott dolog, amikor a szilveszteri előadás azon pontján valami más, ismert áriát, betétdalt, kettőst, zenei tréfákat, más énekesekkel, zenészekkel is, adnak elő a művészek.


Richard Strauss • 7512021-01-05 12:26:32










Ma esti operaközvetítés a Bartók Rádióban (19.35 – 21.30)



Előtte Prológ (19.00 – 19.30)



Szerkesztő: László Ferenc



 



Richard Strauss: Elektra



Egyfelvonásos opera



Szövegét - Szophoklész nyomán - Hugo von Hofmannsthal írta



Vezényel: Franz Welser-Möst



Km.: Bécsi Filharmonikus Zenekar, Bécsi Állami Operaház Kórus Koncertegyesület (karig.: Ernst Raffelsberger)



Rendező: Krzysztof Warlikowski



Szereposztás:



Klütaimnesztra - Tanja Ariane Baumgartner (alt),



 lányai: Elektra - Aušrine Stundyte (szoprán) és Krüszothemisz - Asmik Grigorian (szoprán),



Aegiszthosz, Klütaimnesztra második férje - Michael Laurenz (tenor),



Oresztész, Klütaimnesztra fia - Derek Welton (bariton),



Oresztész nevelője - Tilmann Rönnebeck (basszus),



Oresztés bizalmasa - Valeriia Savinskaia (szoprán),



Az uszályhordozónő - Verity Wingate (szoprán),



Egy fiatal szolga - Matthäus Schmidlechner (tenor),



Egy öreg szolga - Jens Larsen (basszus),



Felvigyázónő - Sonja Šarić (szoprán),



Öt cseléd - Bonita Hyman (alt), Katie Coventry (mezzoszoprán), Deniz Uzun (mezzoszoprán),



Sinéad Campbell-Wallace (szoprán), Natalia Tanasii (szoprán)



(Salzburg, Felsenreitschule, 2020. augusztus 1.) 



Erkel Színház • 107492021-01-05 12:24:06

Ha csak nem valami szilveszteri, külön betétszámként került "becsempészve" oda a darabba.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43072021-01-05 09:44:00

Várom, hogy Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető  Az a szép c. műsorában ismét hallgathassunk klasszikus operettfelvételek részleteit,  amelyekkel korábban már megörvendeztetett bennünket a Dankó Rádió "régi" (tavalyi) adásaiban.  Várom például megújult műsorába Lehár Ferenc klasszikusait is.  Addig is, míg óhajunk reményem szerint realizálódik, ide illesztem a Bartók Rádióban két nappal ezelőtt sugárzott,  Udvardy Tibor portréműsorában bejátszott, a Rádió Dalszínháza égisze alatt anno felvett Cárevics gyönyörű szerelmi kettősét az alábbi linkről:



2021.01.03  18:30 - 19:30  Bartók Rádió










„Muzsikuslegendák”




Udvardy Tibor operaénekes



Szerkesztő – műsorvezető: Némethy Attila 



A bejátszott zenei részletek között szerepelt ez a híres operett szerelmi kettőse Házy Erzsébettel:




  • Lehár Ferenc – Heinz Reichert, Jenbach Béla - Kulinyi Ernő: A cárevics - Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse, II. fel  (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, rádióbemutató: 1969 










Cárevics: Nyílj ki hát, mint egy kis virág, drága lány! Nekem virulj csupán! Hints derűt, szerte mindenütt, el ne hagyj még! Napfényben maradjál!



Szonja: Kérd az ifjú szép életem, érted eldobom szívesen! Messze űzöm a bánatod egy mosolyért! Nékem ez kincseket ér!



Cárevics: Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem, az édes üdvösség! Fönn, a mennyben még egymásnak szánt minket az ég, Jöttödre vártam rég!



Együtt (és váltakozva a sorokat): Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy! Szívem minden dobbanása csak tiéd!

Légy a mindenem, őrangyalom, szerelmesem, az édes üdvösség!



Cárevics: Felvidul szívem,  lángra gyúl! S hogyha lát,nyíl benne száz virág! Benned él, száz csodát remél! Meghalnék én édes mosolyodért!



Szonja: Mint a lágy harang, cseng felém! Hangod boldogan hallom én! Bár egy élten át hallanám dallamát én, boldogabb lenne e szív!



Együtt (és váltakozva a sorokat):

Légy a mindenem, vigasztalóm, szerelmesem, az édes üdvösség! Fönn, a mennyben még egymásnak szánt minket az ég, jöttödre vártam rég! Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy! Szívem minden dobbanása csak tiéd! Légy a mindenem, őrangyalom, szerelmesem, az édes üdvösség! Nékem szánt fönn az ég! Szerelmem és napom te légy!



Az adás visszahallgatható ezen a linken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-03_18-30-00&enddate=2021-01-03_19-30-00&ch=mr3



A Házy Erzsébettel együtt énekelt Lehár-kettős az időskálán innen érhető el: 18:53:20 – 18:58:12



Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43052021-01-04 14:31:40

Ha marad ez a gyakorlat, akkor mindketten sajnálhatjuk ha  legközelebb például Kemény Egon operettjeinek részletei is leredukálódnak a korábban megszokott négy-öt- hat... dalbetéthez képest csupán egy-két  elhangzó számra.   (A sok nóta közé elvegyítve, mint más, egy-egy operettrészlet is,  az "Az a szép" újszerű adásaiban tapasztalható) 



 De ki tudja, még nem kell feladni minden reményt: hátha Erdélyi Claudiánál  és Babucs Krisztánál is, jöhetnek kedvünkre való változások.  Utóbbi műsorában ("Operettparádé"), ha sok is a szöveg, még mindig hallunk az adásokban átlag nyolc, elmúlt szombaton tizenegy operettszámot (Kálmán Imrétől hetet; Huszkától és Lehártól kettőt-kettőt)  az ötvenöt percnyi műsoridő alatt. 



Nagy Ibolya vezette kora reggeli ismétlőműsorainak örülnünk kell! Csak el ne vegyék azt....


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 624862021-01-04 12:18:04

Múltidéző




  • Pesti Hírlap, 1925. április 1925-04-26 / 94. szám



SZÍNHÁZ ÉS  ZENE



A Denevér  - mint divatrevükeret



A cél szentesíti az eszközt. A jótékonycél — a divatrevüt. Csakis ezzel indokolható ez a mai operaházi előadás. A Denevér-t adták, ezt a klasszikus operettet; elsőrangú szereposztásban, még a legkisebb szerepekben is operaházi művészekkel; de ez a dísz-előadás csak kerete volt egy — tavaszi divatrevünek! Wagner színpada ezúttal átalakult konfekciósok kirakatává;  Brünnhilde és a valkűrök helyét mannequin-ek, magyarul probirmamzellek foglalták el; és a grállovag ezüstös vértezete és hattyúsisakja helyett a legújabb modellek, ruhában és kalapban, exponáltattak. Enyhítő körülmény: az operaházi B-listások érdekében, az u. n. társadalmi gyűjtési akció javára történt.



Ezt a művészi 92-dik szakaszt alkalmazva, elismerjük, hogy az előadás nagy művészi sikerét megfelelő anyagi eredménnyel is támogatta ez a díva revü. Operaházi érdemes, de elbocsátásra ítélt tagok fizetését talán össze is hozza ez a stilizált tányérozás. De nem érhették volna el ezt az anyagi eredményt tisztán művészi eszközökkel is? Hát csak úgy lehet gyűjteni, hogy az adakozót egyúttal másfajta költekezésre, például új toilettek megrendelésére is csábítják? És Alpár Gitta, Relle Gabi, Gábor József, Palló Imre, Rózsahegyi Kálmán művészi teljesítménye nem volna elegendő attrakció, hanem támogatni kell még azt ilyenféle divat-árumintavásárral is?



De nem kifogásoljuk tovább a befejezett tényt. Hanem örömmel megállapítjuk, hogy a Denevér szombati és vasárnapi előadására minden jegy elkelt; és ehhez a szép eredményhez az említett művészeken kívül a csipke és ruche, a selyem és batiszt is hozzájárult. És a konfekciósok talán viszonozzák az operaház vendégszeretetét azzal, hogy ők viszont szalonjaikban időnként előadják majd a Götterdämmerungot. Vagy pedig felruházzák az operaház liliomjait — árengedménnyel.



Tehát a Denevért adtak, elsőrangú szereposztásban. Sajnos, az előadás részletes méltatására sem időnk, sem helyünk; csak általános vonásokra szorítkozhatunk. Az előadás egyik művészi szenzációja Alpár Gitta alakítása, Adél szerepében. A kiváló koloratúra-díva, amióta operettben is vendégszerepelt, elsőrangú szubrettnek is bizonyult, ötletes játéka, pajkos humora és jelentős színésztehetsége ezúttal is hatásosan érvényesült; a nagy kuplé-egyveleg, a kacagó-dal és az arietta előadásában pedig ritka szép hangja és virtuóz énektechnikája aratott viharos elismerést. — Operánk másik fiatal, de máris méltán népszerű primadonnája, Relle Gabi, Rozalindát személyesítette, énekben és játékban egyaránt kitűnően; betétül Szabadosnak ripigis-ropogós refrénű csárdását énekelte, cigányzene kísérettel és olyan zajos sikerrel, hogy meg is kellett újráznia.Gábor Józsefnek Eisensteinje, ismert és gyakran méltatott jeles alakítás; Alfrédnak, az énekmesternek, szerepét a gyöngélkedő Környey helyett Ocskay adta, ugyancsak zajos sikerrel; Dömötör Ilona pompás Orlofszky hercegének kupléját nyílt színen is megtapsolták; Palló Imre kitűnő Falke, Dalnoki Viktor kacagtató fogházfelügyelő és Kruyswick Annie szemrevaló Ida volt;  Frosch fogházőrt pedig fejedelmi humorral játszotta Rózsahegyi Kálmán. A második felvonásban a vendégkoszorút gyarapították, a Mesterdalnokok mester-felvonulásának zenéjére, jellemző operai szerepeik jelmezében párosával bevonuló operaházi magánszereplők, kik azután a kórussal együtt énekelve, eszményi szépségre emelték az együttesek fonetikai hatását. Majd a Gioconda-opera közzenéjére felvonultak a divatrevü szépséges néma szereplői, nagy irigységet keltve szebbnél-szebb toalettjeikkel; majd nagy balett-betét következett: a Kék Duna-keringőt eltáncolták Ptasinszky Jozefin és Kőszegi Ferenc; a Pázmán lovag c. vígopera zenéjére pedig Keresztes Mariska, Almási Sári, Andor Tibor és Brada Rezső, valamint a tánckar adtak elő nagy ballabilet.

Ha még fölemlítjük, hogy a hatásos rendezéssel Márkus László és Mihályi Ferenc végeztek dicséretes munkát; hogy a nyitányt és az első felvonást Máder Rezső, a másodikat Tittel Bernát és a harmadikat Pető Imre vezényelte, úgy beszámoltunk a szép, tarka est változatos eseményeivel.



A közönség zajos tetszéssel fogadta a művészi és anyagi tekintetben egyaránt nagysikerű előadás minden részletét. És ez a kényes ízlésű, nagyigényű közönség, — ott volt a kormányzó úr ő főméltósága nejével, József főhercegék, Izabella főhercegnő leányával, gr. Apponyi Albert családjával, ott volt a születési és a szellemi arisztokrácia számos illusztris képviselője — éjfélig lankadatlan érdeklődéssel nézte és tapsolta a hosszúra nyúlt előadás minden részletét.



De igen érdekes volt a színfalak közti világ is; a túlzsúfolt öltözőkben (hiszen az operaház valamennyi magánénekese egyszerre öltözködött ott ma este) életveszélyes tolongás, a folyosókon valóságos virágkiállítás, a színfalak közt külön kamarák a divatrevü szereplői számára, magán a színpadon pedig a felvonásközökben egyre fotografáltak — olyan volt a színpad és a kulissza, mint a megzavart hangyaboly. De azért sehol sem volt a legcsekélyebb izgalom — csak öröm és vidámság, főleg a B-listások körében ...



Dr. Béldi  Izor


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 43032021-01-04 12:11:31

Sajnos, az új műsorszerkezetben (Dankó Rádió - "Az a szép") alig van operett!  Marad az "Operettparádé" a Kossuthon...?


Pantheon • 28012021-01-04 10:29:37

Meghalt 90 évesen Claude Bolling francia jazz-zongorista, több mint száz film, köztük a Borsalino és a Kaliforniai lakosztály zenéjének szerzője - írta a Variety.com.


Balett-, és Táncművészet • 60402021-01-04 10:03:05

2021.01.04  13:50 - 15:15  M5 (HD)
















Az életbe táncoltatott leány



 



magyar táncfilm,1964



 










A táncjáték a halálba táncoltatott lány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a 18. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradnia.Banovics Tamás emlékére.



Rendezte: Banovich Tamás





Főszereplők: Sipeki Levente, Orosz Adél, Major Tamás, Gobbi Hilda, Galántai Zsolt, Vass Irma




  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1728 • Niccolo Piccinni, zeneszerző († 1800)
1928 • Pilar Lorengar, énekes († 1996)
1934 • Marilyn Horne, énekes
1946 • Katia Ricciarelli, énekes
elhunyt:
1886 • Amilcare Ponchielli, zeneszerző (sz. 1834)
1891 • Léo Delibes, zeneszerző (sz. 1836)
1957 • Arturo Toscanini, karmester (sz. 1867)