vissza a cimoldalra
2022-10-07
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63768)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5706)
Opernglas, avagy operai távcső... (21517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7737)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2408)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc felvételek (703)
Milyen zenét hallgatsz most? (25127)
Kedvenc előadók (2933)
Társművészetek (2575)
Momus társalgó (6406)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Kimernya? (4605)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3275)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5222)
Operett, mint színpadi műfaj (5231)
Momus-játék (6321)
Lisztről emelkedetten (1174)
Verdi-felvételek (635)
Ilosfalvy Róbert (1006)
Szkrjabin (551)
A díjakról általában (1170)
Rost Andrea (2127)
Miklósa Erika (1288)
Pantheon (3147)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5396)
Erkel Színház (11301)
Kedvenc magyar operaelőadók (1248)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (34808 hozzászólás)
 
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52212022-10-06 20:51:49

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (13)



Sir Arthur Sullivan: Patience, or Bunthorne’s Bride



(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)



Opéra comique (operett) két felvonásban



Szövegkönyv: Sir William Schwenck Gilbert



Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre



Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház



Bemutatjuk Arthur Sullivan operettjét (keresztmetszet – angol nyelven): 1966. június 24., Kossuth Rádió, 18.50 - 19.20



A lemezfelvételen – keresztmetszet - közreműködik: 



Szereposztás















































Calverley ezredes, a dragonyos gárdák tisztje 



John Shaw (bassz-bariton)



Murgatroyd őrnagy, a dragonyos gárdák tisztje 



Trevor Anthony (bariton)



Dunstable hercege, hadnagy, a dragonyos gárdák tisztje 



Alexander Young (tenor)



Reginald Bunthorne, költő



George Baker (komikus bariton)



Archibald Grosvenor, költő



John Cameron (lírai bariton)



Lady Angela



Marjorie Thomas (mezzoszoprán)



Lady Saphir



Elizabeth Harwood (szoprán)



Lady Ella



Heather Harper (szoprán)



Lady Jane



Monica Sinclair (kontraalt)



Patience, tejeslány



Elsie Morison (szoprán)




Pro Arte Orchestra,

Glyndebourne Festival Chorus



Vezényel: Sir Malcolm Sargent



Felvétel: 1959. február 6. (nyitány) és 1961. október 17–20.



 



Miről szól az operett? Mi a történet?



Gilbert és Sullivan hatodik együttműködése – egy szatíra az 1870-es és 80-as évek angliai esztétikai mozgalmáról, beleértve a divatokat, a felületességet, a hiúságot, a képmutatást és az igénytelenséget, a romantikus szerelmet, a vidéki egyszerűséget és a katonai dühöt.



Az operett egy vidám bohózat a viktoriánus esztétikai időszakról, a kor "esztétikai őrületét" gúnyolja, amikor a költők, zeneszerzők, festők és tervezők mindenféle munkája valóban termékeny volt – de egyesek úgy érveltek, üresek és önkényesek. Ez a művészi mozgalom annyira népszerű volt, és olyan könnyen nevetségessé vált, mint értelmetlen hóbort, hogy a Patience nagy sikert arathatott. 



A történet  a Surrey-Hampshire-i határon játszódik, ahol az emberek gyakran sétálnak a hampshire-i Aldershot-i katonai bázistól a Surrey-i Guilford kastélyig (Bunthorne kastély). 



A cselekményről:



A késő viktoriánus esztétikai mozgalom komikus feladványában szerelembeteg leányzók, dragonyos őrök és romantikus költők szerelmesek egymásba és önmagukba.  A falu összes jószülött fiatal hölgye, akiket elragadtatottan áthatott a korabeli idők esztétizmusának eszméje, két egymással ellentétes esztétikus költőbe szerelmes – egy „materiális” és egy „idilli” költőbe – az előbbi, Reginald Bunthorne rendkívül népszerű férfi és női társai körében, aki műveinek létjogosultságával és a női imádattal küzd. Patience egyszerű falusi tejeslány, akinek udvarol egy fiatal herceg (önmagát esztétikai álságosnak nevezi) és gyermekkori játszótársa, Archibald Grosvenor, a nagyszerű szépségű „idilli költő”. Grosvenor saját ellenállhatatlan szépségét siránkozza, mondókás hülyeségeket szórva, ezzel mindenki féltékenységét kiváltva. Ezalatt egy csapat dragonyos katona visszatér a faluba és döbbenten veszik észre, hogy minden jegyesüket hatalmába kerítette a fantáziadús költők eszméi.  Bunthorne felajánlja magát, hogy kisorsolják a hölgyek között, de Patience közbelép. A költők mindketten szerelmesek Patience-be, ő azonban nem törődik a költészettel, nem érdekli Bunthorne munkája vagy státusza, visszautasítja közeledését, hiszen látta, mennyire boldogtalanná tette a többi lányt. Szeretne beleszeretni egy férfiba, önzetlenül, hírnév és címek nélkül.  



A II. felvonás azzal kezdődik, hogy Lady Jane egy nagy basszushangszeren (hagyományosan csellón) játszik bukolikus környezetben. A falusi hölgyek most Grosvenort követik, a katonaemberek pedig esztétákká változtak, hogy visszanyerjék figyelmüket.  A fordulatok hosszadalmas komikus sorozata után a két költő találkozik, és Grosvenor átengedi az esztétikai területet Bunthorne-nak.  Patience elhagyja Bunthorne-t Grosvenorért. A tejeslány idővel eljut oda, hogy rájöjjön, az igaz szerelemnek teljesen önzetlennek kell lennie - „el kell hervadnia, csípnie és égetnie kell!” A hölgyek újra összeállnak a dragonyosokkal: visszaváltoznak a „szépen pattogtató, vidáman csevegő, mindennapi fiatal lányokká” - katonai kérői nem látják értelmét az esztétikának, de úgy döntenek, hogy mégis megpróbálják elnyerni a nők szívét... Mindenki talál magának megfelelő partnert, kivéve Bunthorne-t, aki egy liliomot tart a kezében.



 



Az operett zenéje nálunk kevéssé ismert, aminek oka lehet, hogy a Rádió Dalszínháza nem készített a darabból magyar nyelvű változatot, ugyanakkor az angol nyelvű stúdiófelvétel keresztmetszetét vagy részleteit többször sugározta a rádió:



Néhány dátum



1966. június 24., Kossuth Rádió, 18.50 - 19.20



1967. szeptember 15., Petőfi Rádió, 15.00 -15.20 Az I. felv. fináléja



1968. február 10., Petőfi Rádió, 18.57 - 19.35



1968. május 21., Petőfi Rádió, 22.59 - 24.00



1968. augusztus 9., Petőfi Rádió, 23.12 - 0.10



1969. január 8., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00



1969. június 24., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00



1969. szeptember 11., Petőfi Rádió, 12.00 - 12.30



1969. október 23., Petőfi Rádió, 22.00 - 22.30



1970. február 16., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00



1970. augusztus 25., Petőfi Rádió, 9.10 - 9.35



1971. január 9., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.45



1971. december 6., Petőfi Rádió, 23.15 - 20.00



1973. december 3., Petőfi Rádió, 22.13 - 23.00 A Jolantha részleteivel



1976. július 2., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1978. február 10., Petőfi Rádió, 22.56 - 24.00



1978. augusztus 19., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.15



1979. június 30., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.45



1979. augusztus 24., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1979. november 11., Petőfi Rádió, 22.08 - 23.00



1980. január 7., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1980. április 24., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1980. december 16., Petőfi Rádió, 21.03 - 21.40



1981. december 16., Petőfi Rádió, 16.40 - 17.00 Az I. felv. fináléja



1983. március 9., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1984. szeptember 14., Petőfi Rádió, 15.05 - 15.25 Az I. felv. fináléja



 



Ének-zenei illusztrációk:



Az „Operett, mint színpadi műfaj topik 5230. sorszámú bejegyzésébe linkelt videókon részletek szólalnak meg a Patience-ből, néhány színházi előadás felvételéről.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 57042022-10-06 14:04:18

Négy nagyszerű énekest hallhattunk tegnap este (2022. október 5.)  a MÜPA hangversenytermének színpadján, ahol Verdi A trubadúr című operájának ritka, koncertszerű előadása hangzott el, amely felülmúlta a várakozásomat.



Manrico alakítója, az örmény tenor, Hovhannes Ayvazyan, Leonorát éneklő olasz szoprán, Selene Zanetti, Luna gróf szerepében román bariton, Serban Vasile lépett fel, míg Azucenát Komlósi Ildikó, jubiláló operaénekesünk – negyven éve van a pályán! – lépett fel. A kisebb szerepekben Gáspár István (Ferrandó), Szalai-Illés Gabriella, Kálmán László, Kelemen Dániel és Boros Sándor, a Nemzeti Énekkar művészei mutatkoztak be, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén pedig a neves olasz karmester, Carlo Montanaro személye ugyancsak előrevetítette, hogy hatalmas sikerre lesz kilátásunk!



Röviden: a nemzetközi szereposztásban megvalósult produkció emlékezetes előadás élményével ajándékozott meg mindannyiunkat, akik ott lehettünk a zsúfolásig megtelt nézőtéren, és személy szerint elbűvölve hallgattam meg az összes közreműködő művész interpretálásában bemutatott csodálatos Verdi-operát, amely - csak a "bel cantót" előtérbe helyezve - igazi katarzis-elemekkel tele tűzve hatott rám, és gondolom még sokakra, akik jelen voltak. Kár, hogy csak egyszeri alkalomra jött létre Verdi remekének ilyen formátumú bemutatója!



Néhány személyes benyomásról szólok, amelyek a fellépett művészek ének-zenei produktuma révén elementáris, szívet megindító hatást váltottak ki – úgy érzem - nemcsak belőlem...



Az emésztő láng képei a második felvonás elején, amikor a bosszúálló cigányasszony énekében felidézi a máglyatüzet, amely megölte anyját;  a borzalmas történet drámai elmesélése szinte letaglózott, és mintha a közönség vérét is meghűtötte volna; Komlósi Ildikó, ahogy megszállottan – csupán hangjával - „közvetítette” megőrjítő emlékeit és ilyen árnyalt, érzelmileg átfűtött  átadásban, soha ilyet más Azucéna-szereplőktől nem kaptam ilyen ihletett, megrázó előadásban!  Óriási közönségsikere volt az ünnepelt művésznőnek!



A szoprán Selene Zanetti lenyűgöző Leonora volt, mennyei hangjával, amely arc- és testbeszédével együtt képes volt kifejezni az eksztázis érzését, amikor Manrico iránti szerelméről énekelt, vagy a Lunával énekelt önfeláldozó kettőse a IV. felvonásból, de az összes ária, amit szólamára komponált Verdi, mind elhangzott a koncerten, és végig, minden jelenetében igen magas színvonalon énekelt. Említhetem még, a harmadik felvonásban, amikor Manrico és Leonora szerelmükről énekelnek, a két énekes és a zenekar hangzatai szinte összeolvadnak, vagy az opera utolsó pillanataiban Leonora feltörő, a szerelmétől búcsúzó gyötrelmes hangja ahogy a szenvedély lázában szárnyalt a zenekar fölött.



Hovhannes Ayvazyan, mint Manrico, erőteljes színpadi jelenléttel bírt, hangja talán nem robusztus, hangszíne azonban ebben a spinto szerepkörben jól érvényesült, szép, kiegyenlített regiszterén megragadta a hősi érzést valamint a lelkes vagy éppen elérzékenyülő szeretőt/fiút. A kényes f-moll ária tökéletes volt, a stretta is jól sikerült, a csúcs-hang is megvolt: itt talán tenorjából több is lehetett volna, ha – bár nem kötelezően előírt –hosszabban kitartja. Megérdemelt sikere volt neki is.



Azt hiszem, az egyik legforróbb tapsot Serban Vasile kapta Luna gróf híres nagyáriáját követően!  Az igen szimpatikus fiatal bariton gyönyörű orgánummal rendelkezik és jó énektechnikáját kamatoztatva nagyszerű teljesítményt nyújtott, kifejezve ábrándozó szerelmét éppúgy, mint féltékeny dühét, amikor tekintete és gesztusai a könyörtelen, megvetett udvarló megtestesítői voltak. Nagyon lenyűgözött az a képessége is, hogy erőltetés nélkül elérje és könnyen megtartsa a magas hangokat.



Az első felvonásban, amikor Manrico, Luna és Leonora a szerelemről és a halálról énekeltek, az említett énekesek megindítóan adtak kifejezést érzelmeiknek, de az opera záró, börtönjelenete is Azucenával kiegészülve, a legmeghatóbb és szívet szorító pillanatokat szereztek ragyogó előadóművészetükkel. 



A Nemzeti Filharmonikusok Kórusa nagyszerű munkát végzett, különösen a népszerű Cigánykórus és a Katonakórus részekben, de a bevezető, Ferrandóval énekelt vagy az apácakolostor jeleneteiben is igen meggyőző volt.



A kisebb szerepek közül említést érdemel az Énekkarból szólistaként bemutatkozott Gáspár István, mint Ferrando, elegáns modort, precíz gesztusokat és tekintélyt sugárzó hangot felvonultatva, míg Szalai-Illés Gabriella Inese kellemes kísérője volt Leonorának. (Csodálkoztam az előadás végi tapsrend alatt virágcsokrokat kiosztó egyik férfi munkatárson, aki udvariatlanul viselkedve, a kisebb szerepeket éneklő férfiaké után, csak utolsóként adta át neki.)



Az óriási sikerű előadás során Carlo Montanaro karmester gondoskodott arról, hogy a Nemzeti Filharmonikusok zenekara „kiszolgálja” az énekesek igényeit, biztosítva számukra a szükséges érzelmi hangsúlyt és zenei drámaiságot.


Operett, mint színpadi műfaj • 52302022-10-05 17:51:08

Sir Arthur Sullivan:  Patience, or Bunthorne’s Bride



(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)



"opera comique"



Operett 2 felvonásban  



Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert



Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre



Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház



A vázlatos cselekmény:



A színhely a Bunthorne-kastély előtti tér. A falu összes leányzója – köztük Lady Jane -  Reginald Bunthorne, egy „ábrándos”, „esztétikus”  költő szíve iránt eped, de ő csak az egyszerű tejeslányt, Patience-t szereti, ám viszonzatlanul.  Megjönnek a faluba a 35-ös dragonyosok, akiket mélyen felháborít, hogy korábbi kedveseik egy hosszú hajú széplélek után epednek. Amikor azonban Bunthorne egyedül van, bevallja, csak pózol. Patience arról mesél Angelának, hogy négyéves korában szerelmes volt egy kisfiúba. Grosvenor költő megkéri Patience kezét, de az visszautasítja. A fejőlány felismeri kisgyermekkori szerelmesét, de rádöbben, hogy őt most szeretni hiábavaló dolog volna. Bunthorne elmeséli a dragonyosoknak, milyen nehéz helyzetben van. Úgy határoz, hogy tombolajegyeket hoz forgalomba, s a nyertesnek nyújtja kezét. Lady Jane és a lányok meg is veszik a jegyeket. Patience önzetlenségből beleegyezik, hogy hozzámegy Bunthorne-hoz, mire a dühös lányok figyelme a katonák felé fordul. Megjelenik azonban a másik költő, Grosvenor.



II. felvonás



 A lányok szerelmet vallanak Grosvenornak, Lady Jane pedig elhatározza, hogy megszerzi magának a kétségbeesetten menekülő Bunthorne-t. Abban a reményben, hogy megkaphatják a lányokat, a dragonyosok is széplelkekké válnak. Bunthorne rábeszéli Grosvenort, hogy hagyjanak fel a vetélkedéssel, de elveszíti Patience-t, aki ráébred, hogy önző dolog volna, ha szeretné. Grosvenor és a lányok lemondanak szépelgő szerepükről, s most hogy Patience Grosvenort végre közönségesnek látja, a fejőlány úgy dönt, hogy mégis tudná őt szeretni. Bunthorne visszatérne Lady Jane-hez, de elhalássza előle egy nemes hadnagy. A dragonyosok feleséget választanak, Bunthorne-nak pedig nem marad más, mint hogy csodálhatja egy tulipán vagy egy liliom szépségét – minthogy (hamisan) azt állította, hogy erre vágyik. Így: "Senki sem Bunthorne menyasszonya."



Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:



Video - trailer    Odyssey Opera 



video 1



video 2



video 3



video 4



video 5



video 6



video 7



video 8



video trailer(2)  á l'auditorium du Musée d'Orsay



 



 


Lisztről emelkedetten • 11732022-10-05 08:17:08

Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny - New York - Carnegie Hall



"Ehhez hasonló Liszt ünnep még nem volt az országhatárokon túl."



ORIGO 2022.10.04. 14:03



Óriási szakmai figyelem követi a New York-ban a héten megrendezésre kerülő Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. A verseny művészeti vezetője György Ádám Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vezetésével New York egyik legpatinásabb szimfonikus zenekara kíséri majd a négy ifjú tehetséget a döntőben a Carnegie Hall nagytermében.



A verseny kiemelkedő lehetőség arra, hogy szavak nélkül beszéljünk az értékeinkről. 2022-re a verseny egész hetes Liszt Fesztivállá nőtt New Yorkban, az eseményt Tóth Péter zongoraművész szólóestje zárja október 9-én a Carnegie Hallban.


Verdi-felvételek • 6342022-10-04 11:16:43

A végzet hatalma – töredékek egy hajdan volt előadásból



(YouTube) - 34:09 perc



1984.06.18-án készült ez az igazi „kalóz” felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban.



Rendező: Békés András



A produkció utolsó (122.) előadása



Karmester: Nagy Ferenc



Szereposztás:



Calatrava gróf – Szalma Ferenc



Leonora di Vargas – Moldován Stefánia



Don Carlos di Vargas – Póka Balázs



Don Alvaro – Ilosfalvy Róbert



Gvárdián – Kováts Kolos



Fra Melitone – Bende Zsolt



Preziosilla, cigánylány – Ercse Margit



Mastro Trabuco, öszvérhajcsár – Laczó András



Alcade (fogadós) – Tóth Sándor



Orvos – Tóth János



Curra, Leonora komornája – Farkas Éva



Ilosfalvy Róbert  mint Alvaro Carlos-szal való kettőse (párviadal jelenetük)  az időskálán a 27:00 perctől kezdődik.


Ilosfalvy Róbert • 10052022-10-04 11:15:39

A végzet hatalma – töredékek egy hajdan volt előadásból



(YouTube) - 34:09 perc



1984.06.18-án készült ez az igazi „kalóz” felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban.



Rendező: Békés András



A produkció utolsó (122.) előadása



Karmester: Nagy Ferenc



Szereposztás:



Calatrava gróf – Szalma Ferenc



Leonora di Vargas – Moldován Stefánia



Don Carlos di Vargas – Póka Balázs



Don Alvaro – Ilosfalvy Róbert



Gvárdián – Kováts Kolos



Fra Melitone – Bende Zsolt



Preziosilla, cigánylány – Ercse Margit



Mastro Trabuco, öszvérhajcsár – Laczó András



Alcade (fogadós) – Tóth Sándor



Orvos – Tóth János



Curra, Leonora komornája – Farkas Éva



Ilosfalvy Róbert  mint Alvaro Carlos-szal való kettőse (párviadal jelenetük)  az időskálán a 27:00 perctől kezdődik.


Szkrjabin • 5502022-10-04 10:41:20

Szkrjabin két arca - Szkrjabin 150



Budapest

Zeneakadémia, Nagyterem

Budapest, Liszt Ferenc tér 8.



2022. október 10. hétfő 19:00



Ötödik alkalommal kerül megrendezésre az Orosz Zenei Fesztivál, mely ezúttal a 150 éve született Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin zenéjét helyezi fókuszba. A késő romantikus komponista már életében megosztó személyiség volt, zenéje nagy utat jár be a korai romantikus hangvételtől a kései euforikus, expresszionista stílusig. Szkrjabint egész életében vonzotta a miszticizmus, a teozófia. Kezdeti vallásosságát felváltotta egy Messiás-komplexus, amiben saját teremtő erejét szerette volna művészete által a végsőkig elvinni, mellyel az emberiség megmentését és felemelését tűzte ki az elérendő végső ars poeticájának. Bár hasonló célokra fesztiválunk nem vállalkozhat, de reméljük, hogy a fesztivál végén egy emelkedettebb lelkiállapotba kerülünk, ezzel is közelebb kerülvén a fájóan fiatalon elhunyt alkotó által megálmodott célokhoz.



Műsor:



„A ROMANTIKUS”

Zongora: Palojtay János




III. fisz-moll szonáta op. 23

4 mazurka

cisz moll op. 3 no. 6 • fisz-moll op. 3 no. 2

C dúr op. 25. no. 2 • e moll op. 25 no. 3

Valse op. 38

3 prelüd:

f moll op. 17. no. 5 • a moll op. 11. no. 2

H dúr op. 11. no. 11

2 poéma op. 32

Fisz dúr • D dúr

IV. (Fisz dúr) szonáta







„A MISZTIKUS”

Zongora: Csalog Gábor




9. szonáta („Fekete mise”) • B-dúr prelűd op 35. no. 2

G-moll prelűd op. 37 no. 4 • D-dúr prelűd op. 39 no. 2

G-dúr prelűd op. 39. no. 3 • Asz-dúr prelűd op. 39. no. 4

Fisz-dúr etűd op. 42 no. 3 • Fisz dúr etűd op. 42 no. 4

Fisz-dúr prelűd op 48, no. 1 • Albumlap op. 45. no 1

C-dúr prelűd op. 48. no. 2 • Fragilité op. 51 no. 1

Enigme op. 51. no. 2 • Nuances op. 56 no. 3

Etude op. 65 no. 2 • Poéma op. 71 no. 1

Poéma op. 71 no. 2 • 5. szonáta


Rost Andrea • 21262022-10-03 23:04:53

Most kerek a világ – Születésnapi beszélgetés Rost Andreával



Nők Lapja – Koronczay Lilla - 2022. SZEPTEMBER 28.



"Kicsit bágyadt. Reggeli fáradtság, legyint, sóhajt egyet, kisöpör a homlokából egy kósza hajtincset, és újra felragyog a tekintete. Ott áll előttem a fiatal Gilda, Pamina és Pillangókisasszony. S meglepetésemre, a „kis Cini”, aki a 68-as Táncdalfesztivál számait fújja. Végre visszatalált önmagához – jelenti ki világhírű opera-énekesnőnk, aki hatvanadik születésnapját egy különleges hazai koncertkörúttal koronázza meg."


Miklósa Erika • 12862022-10-03 22:24:22

Szerep, amelyre születni kell



MIKLÓSA ERIKA RENGETEG EMBERHEZ ELJUTTATJA A MINŐSÉGI ZENÉT



MNO.HU - PETROVICS GABRIELLA - 2022.09.29. 06:11



"Az Éj királynője tette nemzetközileg ismertté, amelyet ötszáz alkalommal adott elő, legutóbb pedig Erzsébet királynéként egy lélekemelő áriát énekelt el, amibe beleremegett a közönség szíve. Miklósa Erika opera-énekesnő életében a zene, a tehetséggondozás és a sport is központi helyet foglal el. Minderről és a nemrég átvett Magyar Szent István-rend kitüntetésről is beszélgettünk."


Ilosfalvy Róbert • 10042022-10-02 13:48:26

Ilosfalvy Róbert – interjú



/Képes Európa - 1998. július 15./



Hódmezővásárhelyről indult, s bejárta a világot. Volt a kölni opera tagja, állandó vendég a Covent Gardenben, a müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházakban. Először a Magyar Állami Operaház magánénekese, majd örökös tagja lett. Énekelt többek között Erkel-, Verdi-, Puccini-, Wagner-operákban tenor szerepeket. Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, és a közönség az idén örökös tagjai közé választotta. Ilosfalvy Róbert hetvenegy éves.



- Két örökös tagságom is van. Az egyiket itt az Operában, magas fokú szakmai elismerésként az örökös tagok szavazata alapján kaptam meg. A másik, amit lábnyomommal is megpecsételtem. Ez utóbbi azért nagyon kedves, mert széles körből választottak ki, és a maguk szakmájában jelentős művészek között lehetek.



- Hódmezővásárhelyen született. Már gyerekkorában kapcsolatban állt a zenével, az énekléssel?

- Édesapám iskolai tanító volt, édesanyám háztartásbeli, és négy gyereket nevelt fel. Mindkét szülőm nagyon muzikális volt, énekelt a váráshelyi templom vegyeskarában. Én pedig örököltem szüleimtől az adottságot, a zene szeretetét. Otthon már egészen fiatalon zongoráztam, énekeltem.



- Mi volt az első, döntő operaélménye?

- Gyerekként, mint ministráns, bekerültem a templom légkörébe, a jezsuiták neveltek. Később segédkántorkodtam a Belvárosi templomban. Eskettem, temettem, így kerültem fel a kórusba, és mivel mondták a hívek, de szép hangod van Robi, elhatároztam, hogy feljövök Budapestre továbbtanulni. A végső lökést akkor kaptam, amikor negyvenhatban lejött Pestről vendégszerepelni a Sevillai borbéllyal Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Nagypál Laci. Ez volt az első meghatározó operaélményem.



- A Zeneakadémián mint tenor kezdte tanulmányait?

- Tizennégy éves koromig a felsőszoprán szólamot, a mutálás után a mélyebb baritont énekeltem. A Zeneakadémián, illetve később azonban kiderült, hogy tulajdonképpen tenor vagyok.



- Végzősként az Operaházhoz szerződött?

- Harmadikos voltam, amikor jött a hír, hogy megalakult a Honvéd Művészegyüttes, és szép hangú énekeseket keresnek. Vásárhelyi Zoli bácsi volt a karmester. Hangképzést, zeneelméletet tanultunk. Jó iskola volt.



- Viszont egészen más volt, mint az operaéneklés.



- Persze más volt, de később szólista lettem, énekeltünk duetteket, áriákat. Például ezerkilencszázötven május elsején a Hősök terén én énekeltem a Bánk bán Hazám, hazám áriáját. Hatalmas élmény volt annyi ember előtt énekelni...



- Végül is hogyan került az Operaházhoz?

- Könnyű ugrással. Ötvenhárom nyarán Bukarestben volt a Világifjúsági Találkozó, és azon fiatal operistáknak énekversenyt hirdettek. A tenoristák közül az első díjat nyertem el a Hazám, hazámmal és a Mesterdalnok versenydallal. Életem egyik legboldogabb pillanata volt. Tóth Aladár meg sem hallgatott, úgy mondta: „Ennek a tenoristának itt a helye!”, és nekem adta a Hunyadi László címszerepét. Ötvennégy májusában ezzel debütáltam.



- Az ötvenes években talán a zenés színpadi műfaj volt leginkább védett a kommunista ideológiától.

- Nem mondhatnám, mert például az Operaházban is ment az Ifjú Gárda című opera, amelyben legnagyobb megrökönyödésünkre és derültségünkre a színpadon Sztálin hangja szólalt meg hangszórón keresztül...



- A hatvanas évek elején repertoárban és lírai szerepkörben Ön volt Simándy József mellett a másik vezető tenorista. Milyen nagy sikerre emlékszik vissza ebből az időből?

- Hatvanegyben kirobbanó siker volt Gardellivel a Manon Lescaut, címszerepben Házy Erzsébettel, ahol én Des Grieux szerepét énekeltem. Hat évig ment teltházzal.



- Hol énekelt a VIT-en kívül először külföldön?



- Hatvannégyben egy holland fesztiválon, ahol Gluck Iphigenia Tauriszban című operájában Spiládesz tenorszerepét énekeltem. Feltűnést keltettem az ott összegyűlt menedzserek körében, és több szerződést is ajánlottak. Nagy nehezen kiengedtek, oratóriumokat énekeltem Bécsben a Konzerthausban Karl Böhmmel. Egyébként el voltunk zárva a nyugattól. Hatvanhatban úgy éreztem, eljött az idő, hogy nyugaton is megmutassam a magyar operakultúrát. Nem disszidáltam, de ki kellett szöknöm...



-???



- A bregenzi fesztiválon Offenbach Szép Heléna operettjéből Páris szerepére kaptam meghívást. Onnan írtam Aczél Györgynek, hogy ha fiatal szovjet, román, bolgár operaénekesek kimehetnek nyugatra, hogy megmutathassák magukat, akkor talán engem is kiengedhetnek egy év fizetés nélküli szabadságra. Aczél visszaválaszolt valahogy így: „Ilosfalvy elvtárs, helyesebb lenne, ha a kérését személyesen megbeszélhetnénk itthon.” Na, gondoltam, akkor én soha nem léphetem át a határt. Beintettem... De mert elterjedt, hogy Ilosfalvy disszidált, és az igazgató is írt, visszajöttem ősszel a társulati ülésre. Ezután kimehettem Kölnbe, ott élt a családom is. Megkaptam az egy év fizetés nélküli szabadságot, amiből tizenhat év lett.



- Nyugaton minden fenékig tejföl volt?

- Tíz év után el sem tudtam képzelni, hogy idősebb koromban Németországban éljek, noha rokonszenves művészemberek vettek körül. Nyolcvanegyben vissza is jöttem, és most már innen mentem vendégként a Covent Gardenbe.



- Értékelik-e külföldön a mi operáinkat?

- Sajnos nem tudnak sem a Hunyadi Lászlóról, sem a Bánk bánról.



- Van-e kedvenc operája, szerzője?

- Szívemhez és hangomhoz közel állnak Verdi és Puccini operái. Lélekből kell énekelni őket. Tizenkét Verdi- és hat Puccini-főszerepet énekeltem pályámon. Máig nagy kedvencemnek, a már említett Des Grieux-nek köszönhetem első nagy sikeremet, amit a világ jelentős operaszínpadain is a legtöbbet énekeltem. A Wagner-operák közül A nürnbergi mesterdalnokok Stolzingi Walter szerepe hangilag és előadás szempontjából is közel áll hozzám.



- Gazdag életútján, bejárva a nagy operákat, milyen lényeges különbséget talált? Például az európai és az amerikai operák között?

- A közönség egészen más. Az amerikai nézők - mivel nem élnek benne anynyira az opera világában, mint az európaiak - általában lelkesen fogadják az előadásokat, míg Európában, ha nem tetszik az énekes, bizony kifütyülik.



- Tanúja volt ilyen kínos esetnek?

- Éppen A nürnbergi mesterdalnokok előadásán a Covent Gardenban történt, hogy Geraint Evans énekelte a Beckmessert, és a második felvonásban elfelejtette vagy összekavarta a szerenád alatt a szöveget és leállt. Roppant kínos volt. Lucia Popp-pal ültünk egymás mellett, s döbbenten vártuk, mi lesz ebből? Bár nem történt komolyabb zűr, azok, akik ismerték az operát, tudták, miről van szó. A végtelenül szimpatikus Colin Davis, angol karmester leszólt Evansnek nyugodt hangon: „Kezdjük újra a szerenádot!” És ment minden tovább...



- Nyilván sok, kedves találkozás emlékét őrzi.

- Nagyon sokét. A müncheni Köpeny előadása óriási élmény volt, mert a kiváló Günther Rennert rendezte, s Váradi Julival és Dietrich Fischer-Diskauval énekeltem együtt, akivel meg is tárgyaltuk, hogy egyidősek vagyunk. Diskau nagyon jó benyomást tett rám, végtelenül rokonszenves és szerény ember, holott a daléneklésben ő a király. És a karmesterek, akiktől rengeteget tanultam, mint Karl Böhm, Carlos Kleiber, Wolfgang Savallis, Lorin Maazel. Zubin Mehtával a firenzei Maggiore Operában A nürnbergi mesterdalnokokat énekeltem, ahol Hermann Prey volt a Beckmesser, és ragyogó figurát hozott, új dolgokat láttam és hallottam tőle...



- Szívesen kirándul át az operából más műfajba?

- Johann Strauss operettjében, a Cigánybáróban és Lehár Ferenc Mosoly országában énekeltem. Szu-csong szerepe felér egy operai szereppel. Nagyon jó kirándulás volt, szívesen csináltam.



- Divatos lett az operaáriák show-szerű előadása. Gondolok itt a „három tenor” világsikereire. Önnek mi a véleménye erről?

- Az, hogy hárman összeálltak százezres tömeg előtt, érdekes dolog. Az, hogy ez később iparrá vált, hát, tudja Isten... Sokan elítélik, mert pénzre megy. Elismerem, igazán szép hangú, muzikális tenorok valamennyien, de szerintem azt az emlékezetes első fellépést meg kellett volna hagyni inkább szép emléknek.



- Ugyanezt magyar tenorok is megtehetnék.

- Meg is tettük! Két héttel ezelőtt mi nem hárman, hanem háromszor hárman, kilencen koncerteztünk Szolnokon nagy sikerrel. Együtt énekeltük a Traviata Pezsgő-duettet hármas csoportokban. Jól szórakozott a közönség. Úgy tudom, már gondolkoznak a szervezők a folytatáson.



- Kitűnő kondícióban van. Hogyan csinálja?

- Igyekszem karbantartani magam. Hogy hetvenegy évesen éneklem a Bánk bánt, azt annak köszönhetem, hogy sportszerűen éltem és élek, kint teniszeztem, most itthon úszom és kerékpározom.



- Mi a legkedvesebb elfoglaltsága?

- Meg fog lepődni: az éneklés. Lassan rekordokat döntögetek a tenorok világában. S amíg bírom, énekelek...



VÁCZY ANDRÁS


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53952022-10-01 13:56:51

  • Élet és Irodalom, 2005-10-28 / 43. szám



Fodor Géza: Nagy magyar énekesek 2.





 



Házy Erzsébet CD-jének energiacentruma a Manon Lescaut szerelmi kettőse Ilosfalvy Róberttel 1965-ből. A hang érzéki telítettsége teljes, a szenvedély elementáris, a vibrato, a portamentek, az elnyújtott magánhangzók erotikája szédítő. E jelenetnek nem ismerem az övékénél erotikusabb előadását. Házy alakítása a kongeniálison túl zseniális, Puccini realisztikus operafiguráját mitikussá emeli. Manonja „arany Aphrodité”, akinek a szerelem a létmódja, és nem erkölcstelen, mert erkölcsnek a létezéséről sem tud.



[...]



Nem tudom, ki lehet-e még hallani Cherubin két számából, hogy ki volt az 50-60-as évek fordulójáig: szerelemittas kobold, Kierkegaard megkülönböztetésével: a darabban levő apróddal szemben a mitikus apród. (Egyetlen párját ismertem meg később: Maria Ewinget Jean-Pierre Ponnelle Figaro házassága-tévéfilmjéből.) A CD elején, Cherubin, Tatjána és Nedda áriáiban valami közös: a gerjedelem olyan foka, amely majd szétfeszít, szinte kibírhatatlan vággyá hevül, csak kiénekelni lehet. De Házy ezen az állapoton belül is disztingvál: érzékelteti, hogy Cherubin és Tatjána még szűz - a vágy az előbbinél tapasztalatlan, az utóbbinál az ártatlanság számára új és annál hevesebb, Nedda asszonyi vágyakozása pedig szabadságvágy is. És talán ez volt Házy Erzsébet operaszínpadi lényének és létezésének a legfőbb jelentése: a Nő zsigeri szabadságvágya, amely nem akar tudni semmi korlátról, megfontolásról, morálról. ...”



Nagy magyar énekesek - a Hungaroton portrélemezei: Házy Erzsébet [2003]




Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52202022-10-01 13:14:39

Valóban, az alcímben szereplő  "Peri" perzsa szó inkább fedi a történet egyik szálát, jelentése: "gyönyörű, szárnyas szellemek, akik szépségükről híresek" (wikipédia), tehát tündérnek is fogható. Köszönöm, hogy erre rámutattál! Az alcímben szereplő másik, angol "Peer" szót pedig talán helyesen magyarosítottam, ugyanis a Wikipédia szócikke szerint is:



"A peer a francia pair (páros, egyenlő) szó átvétele, mely a kora középkorban az uralkodóval való egyenlőséget jelentette, a király csak primus inter pares (első az egyenlők között) volt. Az örökletes monarchiák kialakulása előtt Franciaországban a pairek maguk közül választottak királyt (például Capet Hugót, a Capetingek ősét) és ennek az elvi egyenlőségnek a szimbóluma a mai napig a főrendi korona. Régebben fontos, ünnepélyes eseményeken a főrendek még koronával a fejükön jelentek meg..."  



Ilyen értelemben az operett egyik főszereplője, a lord Chancellor maga a "The Peer" (egy főrend), míg a szereplők közt  "Earl" rangokkal megnevezett más főurak is találhatók. 



Ami az Iolanthe cím magyar fordítását illeti, a "Jolantha" talán Fábián Imre zenetörténész, zenekritikus (Mátészalka, 1930. június 15 – Hamburg, 2002. december 19.)  magyarosított "leleménye" , aki az operett zenei anyagának rádióbemutatójára (1962) az összekötőszöveget írta ( a rádióújságba írt ajánló sorokban övé a "félig ember, félig tündér" szóhasználat, amit átvettem tőle)  és ezzel a címmel sugározta aztán a rádió az operett részleteit évtizedeken át (vagy a rádió valamelyik szerkesztője lehetett a "ludas"?...). 



Meg aztán azért sem volt szerencsés ez a "Jolantha" cím, mert magyar kiejtésében, hangzásában Csajkovszkij operájának címére emlékeztet: "Jolánta", azzal összekeverhető.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52182022-09-30 15:07:30

JOLANTHA



Bemutatjuk Arthur Sullivan operettjét (keresztmetszet – angol nyelven): 1962. március 12., Petőfi Rádió, 20.00 - 21.00



A D’Oyly Carte Opera Énekkarát és az Új Londoni Szimfonikus Zenekart Isidore Godfrey vezényli.



(DECCA, LP, 1960)



Az összekötő szöveget Fábián Imre írta. Elmondja Váradi Hédi és Gábor Miklós



Eredeti cím: Iolanthe, or The Peer and the Peri [Iolanthe, avagy főúr és főúri lány]



Nagyoperett két felvonásban.



A librettó szerzője: Sir William Schwenck Gilbert



Bemutató: 1882. november 25., London, Savoy Theatre



Sir Arthur Sullivan, az operett-műfaj máig is legismertebb s legnépszerűbb angol mestere 1842-ben született egy ír katonakarmester gyermekeként. Tanulmányait német mestereknél végezte s a zenetörténet nagyjainak nyomdokába szeretett volna lépni. Nevét mégsem szimfonikus alkotásai és Walter Scott nyomán írt operája, az Ivanhoe őrizték meg, hanem operettjei, melyek legtöbbször a vígopera mértékével közelednek a műfajhoz.



Sullivan legismertebb operettje A mikádó, aminek magyar nyelvű stúdiófelvételét  - a szerző más műveivel együtt (A Fruska – A Pinafore hadihajó;  A cornwalli kalóz – A penzance-i kalózok;  Esküdt széki tárgyalás)  - a Rádió Dalszínháza bemutatta, ugyanakkor Sullivan több híres operettjének zenéjét a rádióban sugárzott  csak angol nyelvű lemezfelvételekről ismerhette meg a hallgató (A gondolások; Patience; Jolantha stb.)



A félig ember, félig tündér Jolantha romantikus történetét a korabeli angol környezetbe áthelyező operettjét 1882-ben mutatták be a londoni Savoy színházban.



1883. május 22-én Sullivant Viktória királynő lovaggá ütötte a „zeneművészet előmozdítása érdekében” nyújtott szolgálataiért Nagy-Británniában.



Szereposztás



Lord Chancellor – John Reed (buffo-bariton)



George, Earl of Mountararat – Donald Adams (bariton)



Thomas, Earl Tolloller – Thomas Round  (tenor)



Private Willis, közlegény a gránátos gárdától – Kenneth Sandford (basszus)



Strephon, árkádiai pásztor – Alan Styler (bariton)



Queen of the Fairies – Gillian Knight (kontraalt)



Iolanthe, egy tündér, Strephon anyja – Yvonne Newmann (mezzoszoprán)



Celia, egy tündér– Jennifer Toye (szoprán)



Leila, egy tündér – Pauline Wales (mezzoszoprán)



Phyllis, egy árkádiai pásztorlány – Mary Sansom (szoprán)



Hercegek, márkinék, főrendek, grófok, bárók és tündérek kórusa



Nem köztudott, hogy Sullivan kibővített hangszerelést írt a katonazenekar számára, amelyet a March of the Peers és az I. felvonás fináléjában alkalmaztak. Ez a hangszerelés szerepelt az eredeti produkcióban a Savoy Színházban, de azóta ritkán hallható, valószínűleg az ezzel járó többletköltség miatt. Az operai nívójú klasszikus operettnek ez az olyan teljes stúdiófelvétele, amely a kibővített hangszerelést használja, így külön érdekesség; nélkülözi a dialógusokat, a teljes zenei hanganyag megtalálható rajta.



Cselekmény



A tündérkirálynő halálra ítélte Jolanthát, mert halandó felesége lett, de azután megkegyelmez neki, ám csak azzal a feltétellel, hogy soha többé nem látja a férjét.  Jolantha fia, Strephon Phyllisbe szerelmes, de a lordkancellár, aki – mint annyi más főnemes – maga szeretné feleségül venni a lányt, ellenzi e házasságot. Strephon beszámol gondjáról Jolanthának, de Phyllis meglátja őket, s – mivel a halhatatlan nő nem látszik többnek 17 évesnél – nem hiszi el, hogy a fiú az anyjával beszélgetett, ezért megsértődik. Kijelenti, hogy hozzámegy egy arisztokratához, mire Strephon a tündérek segítségét kéri. Mivel a lordkancellár semmibe veszi őt, a tündérkirálynő úgy határoz, hogy Strephont elküldi a Lordok Házához, azt kérvén, hogy változtassák meg a parlament napirendjét. Phyllis Strephon bocsánatát kéri, s amikor a fú elutasítja, ő elájul. 



A második felvonás azzal kezdődik, hogy a Westminsternél silbakoló Private Willis a politikáról elmélkedik. A tündéreket nagyon izgatják a főrendek. A királynő ugyan figyelmezteti őket, milyen következményekkel jár a halandóval kötött házasság, maga Willisen felejti a szemét. Amikor a lordkancellár elutasítja Jolantha Strephon és Phyllis ügyében mondott védőbeszédét, az anya elmondja a titkot: a lordkancellár nem más, mint az ő régelhagyott férje, Strephon apja. A tündérkirálynő erre kijelenti, hogy Jolantha felfüggesztett halálos ítéletét most végre kell hajtani, de akkor előállnak a tündérek azzal a vallomással, hogy valamennyien a főrendek feleségei lettek. A lordkancellár javaslatot tesz a törvény módosítására: azoknak a tündéreknek kelljen meghalniuk, akik nem lesznek halandók feleségei. A királynő beleegyezik ebbe, és Willis felesége lesz. A férfinak szárnyai nőnek, s ketten együtt elrepülnek Tündérország felé.



Néhány dátum



1962. március 12., Petőfi Rádió, 20.00 - 21.00 



1962. augusztus 31., Kossuth Rádió, 13.15 - 14.00



1962. november 28. Kossuth Rádió, 14.20 - 15.10



1963. január 19., URH-műsor, 19.40 - 19.30



1963. február 4., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.10



1963. március 21., URH -műsor, 18.40 - 19.05



1963. június 7., Kossuth Rádió, 8.10 - 9.10



1963. november 28., Kossuth Rádió, 22.15 - 23.12



1964. január 19., URH-műsor, 20.30 - 21.10



1964. február 22., URH-műsor, 18.40 - 19.05



1964. március 14., Petőfi Rádió, 18.00 - 19.00



1964. július 21., Petőfi Rádió, 17.55 - 18.30



1964. augusztus 25., Kossuth Rádió, 13.15 - 13.45



1965. február 19., Petőfi Rádió, 18.01 –- 19.00



1965. május 5., URH-műsor, 21.13 - 21.45



1965. július 19., URH-műsor, 22.01 - 22.30



1965. szeptember 4., Petőfi Rádió, 16.00 - 16.54



1965. december 4., Petőfi Rádió, 14.00 - 14.50



1966. január 22., URH-műsor, 22.04 - 22.30



1966. augusztus 4., Petőfi Rádió, 15.40 - 16.14



1966. november 1., Petőfi Rádió, 21.25 - 22.23



1966. december 14., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00



1966. december 24., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00



1967. augusztus 22., Kossuth Rádió, 13.59 - 14.20  Ballada és az I. felv. fináléja



1967. szeptember 19., Petőfi Rádió, 22.24 - 23.00



1967. december 9., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.03



1968. január 7., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00



1968. június 6., Kossuth Rádió, 23.40 –- 0.25



1968. szeptember 12., Kossuth Rádió, 23.10 - 24.00



1968. november 23., Kossuth Rádió, 12.20 - 13.00



1969.május 23., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00



1970. május 17., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00



1971. december 28., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1972. május 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.02



1972. november 11., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.40



1975. január 7., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.03



1976. április 23., Kossuth Rádió, 23.40 - 24.00



1976. augusztus 23., Petőfi Rádió, 23.00 - 24.00



1976. december 14., Petőfi Rádió, 8.53 - 9.33



1977. február 16., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.33



1977. június 14., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.25



1979. február 16., Petőfi Rádió, 22.15 - 23.15



1979. május 19., Petőfi Rádió, 14.40 - 15.00 Ballada és az I. felv. fináléja



1979. július 14., Petőfi Rádió, 15.30 - 16.00



1979. október 10., Kossuth Rádió, 20.50 - 21.29



1980. március 3., Petőfi Rádió, 22.03 - 23.00



1980. május 12., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00



1980., július 3., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00



1980. október 24., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.00



1981. szeptember 27., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00



1982. szeptember 5., Petőfi Rádió 21.58 - 23.00



1983. március 31., Petőfi, Rádió 23.20 - 24.00



1983. július 20., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1983. október 24., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1984. március 23., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1984. július 12., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1984. december 14. Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1985. július 24., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



Ének-zenei illusztrációk:



Az Operett, mint színpadi műfaj  topik 5228. sorszáma alatt betettem videókat amelyeken részletek szólalnak meg a Jolantha színházi előadás-felvételei közül.


Operett, mint színpadi műfaj • 52282022-09-29 21:49:09

Arthur Sullivan: Iolanthe - English National Opera - 2018



Iolanthe at the London Coliseum 



video 1



video 2



video 3



video 4



video - Trailer



The entrance of the Peers from Iolanthe - Harrogate Theatre, 2011



 


Kedvenc magyar operaelőadók • 12472022-09-29 15:17:06

Magyar Katolikus Rádió - "Zenei barangolás"



„Magyar operaénekesek magyar nyelvű felvételeiből”



Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila



Elhangzott: 2022. augusztus 21., 20.04 - 21.00



 



- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária és Hunyadi László kettőse „Mily boldogság, hogy mellettem vagy...”, II. felv. (Gyurkovics Mária és Joviczky József)



- Wagner: Lohengrin – Ortrud és Telramund kettőse, II. felv. (Delly Rózsi és Jámbor László)



- Wagner: Lohengrin – Lohengrin búcsúja (Závodszky Zoltán)



- Offenbach: A szép Heléna – Az Adonisz siratók (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának teljes felvételéről, 1965



- Adam: A lonjumeau-i postakocsis – Chapelou dala (Sárdy János, km. Énekkar)



- Puccini: Pillangókisasszony – Sharpless konzul és Cso-cso-szán levél-jelenete (Szecsődi Irén és Svéd Sándor)



- Verdi: Ernani – Carlos, Ernani, Elvira tercettje és Don Silva áriája, cabaletta (Déry Gabriella, Simándy József, Palócz László és Szalma Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Tóth Péter)  - az opera részleteinek bemutatója (Dalos László szövegfordítása): 1961. november 1., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00



- Rossini: Tell Vilmos – Arnold és Tell kettőse, I, felv.  (Ilosfalvy Róbert és Jámbor László, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) az Erkel Színház előadásának hangfelvételéről (1963)



Az adás visszahallgatható: itt


Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 31772022-09-28 23:11:23

A világhírű szopránnak jól állt a felújított Operaház



Index.hu - Sümegi Noémi  2022.09.28



Anna Netrebko fényesen csengő, bársonyos hangja először töltötte meg az Andrássy úti Ybl-palotát, és a néző elégedetten nyugtázhatta – ha eddig nem –, hogy érdemes volt az Operaháznak a teljes körű rekonstrukció során visszaadni azt a meleg tónusú ragyogást, amit az újraaranyozott karzatok jelentenek – a gondosan „felépített” akusztikáról nem is beszélve –, mert a hang és a miliő találkozásából csoda született.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53942022-09-27 11:21:26

Házy Erzsébet - Offenbach: A szép Heléna - Az Adonis siratók  (YouTube-ról)



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  (1965)



 



Jacques Offenbach: A szép Heléna  (La belle Hélène – 1864)



Operett három felvonásban



Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20., Kossuth Rádió, 19.58 – 21.52



Fordította: Fischer Sándor



Vezényel: Bródy Tamás



Km.: az MRT szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Horváth Ádám



A szereposztásból:



Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)

Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)

Heléna – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)

Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)

Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)

Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)

Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)

Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)

Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)

Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)

Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)

Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)


Ilosfalvy Róbert • 10032022-09-27 11:03:46

Új Ember Magazin – 2003 április



Egy világhírű tenorista



Ilosfalvy Róbert



Közel ötven esztendeje, hogy egy fiatal tenorista átütő erejű sikert aratott Erkel Hunyadi László című operájának felújítása során az Erkel Színházban. A tenorista Ilosfalvy Róbert volt. Nem kezdőként lépett porondra, korábban a honvédség művészegyüttesét erősítette, rangos fellépések sorakoztak már háta mögött. Az Operaház légkörében azonban mások az igények, a követelmények és a szereplők lélektani terhelései is lényegesen nagyobbak. Ilosfalvy mégis pazarul helytállt, neve - az egykori katolikus kántoré - rövid idő leforgása alatt országosan ismertté vált. Nem túlzás, ha elmondjuk: az 1945 után színre lépett férfi énekesek sorában Simándy József és Melis György mellett Ilosfalvy tekinthető a legnagyobb fölfedezésnek; ők hárman a világ bármely operaszínpadán szívesen látott vendégművészek lehettek volna. A Mozart-operák közül Belmonte és Tamino tenorszerepe, Verdi Macduffje és Puccini Bohéméletének Rodolphja álltak legközelebb Ilosfalvyhoz, amíg el nem érkezett a művészi csúcspont, a Manon Lescaut 1961-es budapesti bemutatója. Ebben az évtizedek óta nem játszott műben Ilosfalvy Des Grieux szerepét énekelte Lamberto Gardelli vezényletével, Házy Erzsébet oldalán - s ezeket az előadásokat olyan különleges hangszépséggel és beleélő erővel énekelte, hogy szinte magával ragadta az Operaház közönségét egy távoli, érdekes világba. Az ifjúság és a kegyetlen sors összeütközésének ezt a tragikusan szép, lírai alkotását az említett két művész, Házy és Ilosfalvy páratlan szuggesztivitással varázsolták a színpadra. Minden bizonnyal ez a szerep alapozta meg a tenorista világkarrierjét is. Az 1960-as évek közepétől Bécs, München, Köln, London, San Francisco dalszínházai, a New York-i Carnegie Hall is, láthatták vendégül a még harmincas éveiben járó művészt, aki fényes hangmagasságával, belső izzásával és muzikalitásával valódi élményt nyújtott hallgatóinak. Ha a hazai kultúrpolitika nem fanyalog annyira a külföldön (vagyis nyugaton) elért sikerekről, Ilosfalvyról elismerő, méltató kritikák és fényképek diadalmas sorozata jelenhetett volna meg a sajtóban. És akkor még egy szót sem ejtettünk a nyugati világcégek által vele készített kitűnő hanglemezekről. Tenoristánk abban is kivételesnek számít, hogy majdnem ötven éven át sikerült megőriznie művészpályájának folyamatosságát; még hetvenen felül is maradandó élményt nyújtott közönségének. Ez a kimagasló, empatikus művész jól tudja, hogy hangja nemes adottság, ám mindezt csak a szív és a lélek harmonikus egységével sikerül olyan művészi erővé transzformálnia, amelynek sugárzásából részesülhettek a hazai és a külföldi operakedvelők tízezrei.



Szeghalmi Elemér


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52172022-09-26 13:30:22

  • Film Színház Muzsika, 1960-08-26 / 35. szám



"Szervezés vagy rendezés?"



A Rádió Dalszínháza Charles Lecocq-ot, s annak is legidőtállóbb operettjét, az Angol asszony lányá’’-t mutatta be a legutóbbi vasárnap. A korszerűsítés munkáját Kristóf Károly avatott kézzel végezte el, s inkább csak az emberábrázolás naiv egysíkúsága miatt éreztük azt, hogy a darab értékei elsőrendűen muzikális vonatkozásúak. Miközben lassan elgördültek az akadályok a szép Clairette és a deli Pitou szerelmének útjából, egy meglehetősen megállapodott jelenségen s annak okain gondolkodtunk el. Azon, hogy míg a prózai rádiódaraboknál a rendezői munka gyakran mutat önálló stílusra, de legalábbis a műalkotó továbbfejlesztésére való törekvést, zenés darabok esetén (minél nagyobb az apparátus, annál inkább), a rendező munkája szinte kivétel nélkül az előadás lebonyolítására korlátozódik, tehát afféle szervezéssé szegényedik. Kétségtelen, hogy a rádióban művészi szempontból igen nehéz egy nagyoperett rendezőjének a dolga. A szövegnek és a játékstílusnak a műfajban hagyományos kezdetlegességére a színpadon a rendező komponálta látványosság jótékony árnyéka borul, s a rádióban mindez „premier plánba” kerül. Mi sem jellemzőbb, mint hogy még az olyan ötletgazdag, s technikai vonatkozásban szüntelenül újat kereső rendező, mint László Endre, operettről lévén szó, mintha csak feladata szervezési fázisának megoldásáig jutott volna el. Rendezői gondolat alig-alig érződött. S bár az örök rádiós dilemmában, hogy egy operett főszerepeit énekesek játsszák-e, vagy színészek - rendező helyesen döntött a zene javára, a kitűnő énekeseknek ennyire mégsem lett volna szabad szavalniuk. Miként a lap más helyén lepergett filmvitában, most itt is felmerülhetne a „Hogyan tovább?’ kérdése. Miközben a zenei rendező, Ruitner Sándor korszerű, kristálytiszta, élvezetes zenei felvételeit hallgattuk, arra gondoltunk: a naturalizmus vasmarkát kellene - stilizált műfajról lévén szó — sürgősen lefejteni.



/Török Tamás/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52162022-09-26 13:13:52

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (11)



Az Angot asszony lánya c.  /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ - Opéra comique, 3 actes  részleteit (keresztmetszet) eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.



Erre példák




  • Francia nyelvű változat 



1966. december 21., Kossuth Rádió, 20.50 - 22.00  bemutató:



Charles Lecocq: Angot asszony lánya- keresztmetszet - Suzanne Lafaye, Colette Riedinger, Georgette Spanellys, Bernard Alvi, Gabriel Bacquier, Henry Médus, Louis Musy, Michel Caidou, a Párizsi Szimfonikus Zenekar és Énekkar, vezényel: Richard Blareau.    (1958)



Albert István összekötő szövegét Ráday Imre mondja el. Szerkesztő: Bitó Pál



Válogatás a rádióadások közül:



1967. február 19., Kossuth Rádió, 12.55 – 14.05 



1967. április 8., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.00



1967. május 12., Kossuth Rádió, 19.35- 19.48



1967. június 22., Kossuth Rádió, 22.55 – 23.27



1967. október 7., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.03



1968. március 16., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.00



1968. július 8., Kossuth Rádió, 8.15 – 9.04



1968. július 23., Petőfi Rádió,13.00 – 13.47



1969. január 2., Kossuth Rádió, 23.20 – 24.00



1969. január 31., Kossuth Rádió, 22.25 – 23.00



1969. március 10., Kossuth Rádió, 8.15 – 9.10



1970. október 18., Petőfi Rádió, 22.00 – 23.00



1970. december 4., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00



1971. október 17., Petőfi Rádió, 22.30 – 23.00



1971. december 11., URH Rádió,16.05 – 17.00



1972. augusztus 22., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.53



1972. december 16., Petőfi, Rádió, 8.05 – 8.36



1973. június 2., Petőfi Rádió, 21.13 – 21.40



1973., július 28., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.03



1973. december 28., Kossuth Rádió, 23.26 – 0.25



1974. február 10., Kossuth Rádió, 23.15 – 24.00



1974. június 25., Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00



1974. december 15, Petőfi Rádió, 17.15 – 18.00



1975. február 15., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.45



1975. június 28., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.45



1975. november 25., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30



1976. június 19., Petőfi Rádió, 15.50 – 16.30



1977. január 31., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30



1977. augusztus 22., Petőfi Rádió, 23.00 – 24.00



1977. december 23., Petőfi Rádió, 18.00 – 18.30



1978. február 15., Petőfi Rádió, 18.33 – 19.18



1978. május 21., Petőfi Rádió, 9.00 – 9.34



1978. szeptember 3., Petőfi Rádió, 23.35 – 24.



1978. november 22., Kossuth Rádió, 17.32 – 18.15



1979. január 1., Petőfi Rádió, 9.30 – 10.30



1979. június 16., Petőfi Rádió, 14.40 – 15.45



1980. március 24., Petőfi Rádió, 23.30 – 24.00 



1980. július 7., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.45 



1980. szeptember 13., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.42



1980. december 28., Petőfi Rádió, 9.05 – 10.00 



1981. május 15., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00



1982. február 1., Petőfi Rádió, 19.38 – 20.30



1983. augusztus 3., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1983. szeptember 11., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00



1983. december 19., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1984. február 8., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1984. augusztus 29., Petőfi Rádió, 14.00 – 15.00



1984. október 22., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1985. február 4., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1985. április 11., Kossuth Rádió, 10.50 – 11.29



1985. július 11., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00



1986. január 25., Petőfi Rádió, 10.30 – 11.00



1986. október 17., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.50



 




  • Magyar nyelvű változatok – két stúdiófelvételről



I.



Charles Lecocq: Angot asszony lánya 



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1950. december 12., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00



Szövegét Clairville, Siraudin és Koning nyomán átdolgozta Kristóf Károly



Vezényel: Polgár Tibor



Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus



Rendező: Rácz György



Szereposztás:



Ange Pitou, népénekes – Homm Pál

Clairette, virágáruslány – Petress Zsuzsa

Hortensie Langé, primadonna – Mezei Mária

Pomponnet, fodrász – Horváth Tivadar

Marie Antoinette – Sennyei Vera

De Brienne, pénzügyminiszter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)

Louchard, rendőrügynök – Képessy József

Amaranthe – Medgyaszay Vilma

Babette – Soltész Annie

Jeanette – Sitkey Irén

Butoux, zöldséges – Balázs János

Polgármester – Lengyel Vilmos

Városházi tisztviselő – Harsányi Rezső

Gamain, lakatos – Kovács János

Odette, komorna – Balogh Erzsi

Piaci vevő – Tóth Böske

Foglyok a Bastille-ban – Berki József, Szegedi Szabó István

Hirdető – Bánffy György

Lakáj – Szabados Lehel

Vendéglős – Pázmán Ferenc

Vendég a fodrászüzletben – Tamás Benő

Marianne, forradalmárnő – Peéry Piri



Válogatás a rádióadások közül:



1957. november 4., Kossuth Rádió, 15.40 – 15.59  részletek



1958. december 16, Kossuth Rádió, 23.35 – 24.00  részletek



1983. június 12., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00  Teljes felvétel



II. 



Charles Lecocq - Victor Koning, „Clairville” (Louis-François Nicolaïe), Paul Siraudin: Angot asszony lánya 



/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ - Opéra comique, 3 actes.



A Rádió Dalszínházának bemutatója, az operett új, teljes felvétele: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00.



Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József



Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor



Vezényel: Polgár Tibor



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(Karigazgató: Vajda Cecília)



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: László Endre



Szereposztás:



Ange-Pitou, költő és utcai énekes – Szabó Miklós

Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – HÁZY ERZSÉBET

Hortensie Lange, primadonna – Németh Marika

Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – Rátonyi Róbert

Larivaudière, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja - Csákányi László

Louchard, rendőrtiszt, Larivaudière besúgója – Benedek Tibor

Amarante, piaci kofa – Kiss Manyi

Polgármester – Balázs István

Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)



Válogatás a rádióadások közül:



1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00  Teljes felvétel



1960. szeptember 10., Petőfi Rádió, 20.30 – 22.15  Teljes felvétel



1960. október 19., Kossuth Rádió, 21.30 – 22.00



1960. december 16., Kossuth Rádió, 13.20 – 13.45



1961. március 3., Kossuth Rádió, 18.30 – 19.05



1961. július 9., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00  Teljes felvétel



1961. július 22., Petőfi Rádió, 18.05 – 18.45



1962. január 26., Petőfi Rádió, 18.05 – 18.45



1962. augusztus 11., Petőfi Rádió, 18.20 – 19.00



1962. szeptember 19., Petőfi Rádió, 20.25 – 21.00



1963. február 20., URH Rádió, 19.20 – 19.40



1963. március 20., Kossuth Rádió, 17.15 – 17.33



1963. november 12., Petőfi Rádió, 16.21 – 16.50



1964. január 10., URH Rádió, 19.00 – 19.35



1964. február 11., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.48  Teljes felvétel



1965. május 9., Petőfi Rádió, 14.20 – 16.02  Teljes felvétel



1965. május 26., Petőfi Rádió, 22.19 – 22.56



1965. augusztus 21., URH Rádió, 18.35 – 19.00



1965. november 2., Petőfi Rádió, 14.00 – 14.40



1966. január 20., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.47  Teljes felvétel



1966. június 30., Kossuth Rádió, 15.06 – 15.40



1966. augusztus 18, Petőfi Rádió, 14.00 – 15.42  Teljes felvétel



1966. november 15., Kossuth Rádió, 23.30 – 24.00



1967. január 15., Petőfi, Rádió 21.07 – 21.45



1967. június 3., Kossuth, Rádió 11.06 – 13.05  Teljes felvétel



1967. szeptember 18., Kossuth Rádió, 14.05 – 14.26



1967. december 10., Petőfi Rádió, 15.23 – 15.45



1968. szeptember 6., Petőfi Rádió, 10.00 – 11.42  Teljes felvétel



1970. április 25., Kossuth Rádió, 21.30 – 22.00



1970. augusztus 13., Kossuth Rádió, 9.31 – 10.00



1971. június 23., Kossuth Rádió, 16.18 – 16.38



1971. október 31., Petőfi Rádió, 21.01 – 22.43  Teljes felvétel



1972. január 29., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.45



1973. december 4., Petőfi Rádió, 21.18 – 23.00 Teljes felvétel



1974. október 1., Petőfi Rádió, 20.53 – 22.35  Teljes felvétel



1975. október 19., Petőfi, Rádió 19.48 – 21.30  Teljes felvétel



1976. március 10., Petőfi Rádió, 18.33 – 20.19  Teljes felvétel



1977. szeptember 23., Petőfi Rádió, 20.48 – 22.33 Teljes felvétel



1978. október 21., Kossuth Rádió, 21.18 – 23.00  Teljes felvétel



1979. április 10., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32 Teljes felvétel



1979. november 20., Kossuth Rádió, 12.50 -14.32  Teljes felvétel



1980. május 20., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32  Teljes felvétel



1981. március 3., Petőfi Rádió, 21.18 – 23.00  Teljes felvétel



1981. november 25., Kossuth Rádió, 11.35 – 12.00 



1982. március 23., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32  Teljes felvétel



1982. július 10., Petőfi Rádió, 14.48 – 16.35  Teljes felvétel



1982. december 14., Kossuth Rádió, 13.00 – 14.43  Teljes felvétel



1984. április 28., Petőfi Rádió, 14.35 – 16-17  Teljes felvétel



1985. április 11., Kossuth Rádió, 10.50 – 11.29 Teljes felvétel



1986. augusztus 2., Kossuth Rádió, 20.16 – 22.00 Teljes felvétel



1987. december 5., Kossuth Rádió, 19.45 – 21.27  Teljes felvétel



1988. október 7., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00  Teljes felvétel



1989. december 4., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00  Teljes felvétel



1991. január 26., Petőfi Rádió, 19.18 – 21.03  Teljes felvétel



1992. április 5., Petőfi, 21.05 – 22.47  Teljes felvétel



1992. november 15., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.46  Teljes felvétel



1993. december 12., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.51 Teljes felvétel



1995. február 19., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.52 Teljes felvétel



1996. július 7., Petőfi Rádió, 21.03 – 22.51  Teljes felvétel



1997. április 6., Petőfi Rádió, 21.03 – 22.51 Teljes felvétel


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 637052022-09-25 18:02:08

Nagyon keveset nyújt a nagy reklámmal hirdetett csoportos épületlátogatás-túra az Operaházban. A nyelvhasználat igénybevétel szerint öt és hétezer forintért a „túrakalauz” a földszinti érkezőcsarnokban időpontra összegyűlt egyenként mintegy három-négytucat embert a nagy, díszlépcsőházon át „feltúrázza” a földszinti nézőtérre, ahol helyet foglalva bámészkodhat, csakúgy, mint az első emeleti Vörösszalonban.  Az „idegenvezetőnk” mindkét helyszínen röviden szól az épület építésének történetéről, a most felújított OPERA főbb látnivalóiról, a belső kivitelezési munkálatok során beépített és/vagy restaurált projektelemek értékeiről, néhány belső terének funkciójáról. Aztán bekukkanhatunk a királyi páholyba, majd azon a szinten maradva, az oldalsó páholysorból letekinthetünk le és szét az előttünk mélységében kibontakozó látnivalókra (színpad, az emeleti páholysorok, a földszinti ülések, kárpitozás, márványzat, faburkolat, aranyozás, faragványok stb., felettünk a nagycsillár és a freskók). A rövid séta folytatódik az első emeleti cukrászda megtekintésével, majd a dohányzó folyósón át visszavezet a díszlépcsőház két karéjába, hol állva vagy a lépcsőkön helyet foglalva, Ybl Miklós szobra előtt, minimális kellékek közt, kis operakoncertet ad elő az Opera énekkarának egy-egy szoprán és tenor szólistája.  A fiatal művészek énekét hangszóróból hallatszó zenekar kíséri. Műsorukkal – amit szabad fényképezni, videózni – ér véget a mintegy 60 perces operatúra.



Emlékszem, a bezárás előtt, de még régebben, egyszer szintén befizettem  egy vezetett „opera tour” látogatásra, amely a mostaninál sokkal gazdagabb volt, több látnivalót kínált: a királyi lépcsőház, a Székely Bertalan terem, de a felsőbb emeleti szintekre is feljutottunk, a második emeleti két szalonba is benézhettünk, még feljebb pedig az akkor még ott működő varrodába, a cipészműhelybe, a balett-próbaterembe is felkísérték a csoportot és azokon a helyeken is kaptunk egy kis tájékoztatót az ott folyó munkákról. Sőt, az épület egyetlen eredeti szerkezetét is megtekinthettük, ami egészen magasan,  a csillárpadláson található, az eredeti helyén, a nézőtér tetőteréig nyúló falába van beépítve.  Akkor módunkban volt a fszt. nézőtérre tisztítás céljából teljesen leengedett nagycsillárt is megcsodálni. 



Szóval, amit most „mutogatnak” nekünk, semmivel sem több annál, mint amit láthat a néző, ha helyet vált egy opera- vagy balettelőadásra.



Még a mai kis „zanzásított” énekkoncertről: egyvelegszerű, rövid kis részletekben egyebek közt a következő operákból is hallottunk áriát illetve kettőst:



Puccini: Bohémélet – Musette keringő dala



Leoncavallo: Bajazzók – Harlequin szerenádja



Donizetti: Szerelmi bájital – Adina és Nemorino kettőse



Verdi Rigoletto – Gilda és a Mantuai herceg kettőse



Egyébként egyszerre öt hat csoportot is vezettek a túra során, amikor összetalálkoztak a csoportok, olyan bábeli hangzavar és olyan kavalkád alakult ki, hogy az ember a saját szavát sem hallotta, és a tömeg akkora volt, mint amit általánosságban az  operaelőadás szünetében megtapasztalhatunk. És mindenki fotózott, vakuzott, filmezett egyszerre jobbra és balra,  fel és le, olyan káosz hangulat alakult ki, egymást lökdösve, helyezkedve, és botorkálva...



Úgyhogy, ennyi pénzt - és időt - felesleges volt rászánnom erre a kis operaházi "felfedező" kirándulásra.



Persze, aki most először jut el az Operába (hazai és külföldi személy) és kíváncsi rá, annak most minden új lehet,  egyúttal felkeltheti érdeklődését, hogy később visszatérjen és egy opera- vagy balettelőadásra is jegyet váltson. Nyilván ez is a cél...



Majd elfelejtettem, a hangzavart fokozta, hogy a nyitott színpadon a zongorát éppen hangolták  Netrebko romantikus ária- és dalestjére...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 637002022-09-25 13:44:43

Tosca-premier az Operaházban - Galéria



(Origo.hu)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 636992022-09-25 13:43:58

Kapcs. 63694. sorszámhoz



Igen, a tavaly decemberi Hoffmann meséi-bemutató produkciója került át az Operába.


Pantheon • 31432022-09-25 13:36:06

Fodor Tamás hegedűművész,  egykori együttese, a Budafoki Dohnányi Zenekar volt koncertmestere, a Pesti Vigadó munkatársa


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 636932022-09-24 12:16:42

Kedves Zéta!



Érdemes volt elmenni a tegnapi (szeptember 23.)  Hoffmann meséire is az OPERÁ-ba.   Megállapításoddal egyetértek, az ismert francia karmester, Alain Guingal személyében egy igen értő muzsikus vezényli hat alkalommal Offenbach remekét! Mondhatni, a francia repertoár avatott mestere ő, akinek tevékenységét már volt alkalmam méltányolni itt a fórumon, amikor 2017-ben az Operában Werthert vezényelt (lásd: Jules Massenet ! Ki ismeri ?  topicban a 282. sorszámú bejegyzésemben leírtakat).  Érdemének tartom, hogy ezen az előadáson a Kesselyák Gergely-féle megközelítéstől eltérően, nála érzéseim szerint sokkal szuggesztívebben és teltebb hangzásban szólalt meg az Operazenekar, de az Énekkar és a szereplő művészek mind, az ő „bűvkörében” nagyszerű, élvezetes produkciót nyújtottak,  igazi, sziporkázó ”offenbachi” hangélményekben részesítettek.



A ragyogó énekteljesítmények között egyetlen láncszem akadt, amely kevesebb élményt produkált a többiekénél és csalódást keltett. Ugyanis kíváncsian vártam Andrew Foster-Williams basszbariton művész bemutatkozását Lindorf / Coppélius / Miracle / Dapertutto négyes szerepében.  (Még egy előadást énekel holnap 11 órakor) - de nem hagyott különösebb nyomott bennem alakítása, de szerepértelmezése sem. 



Írod, hogy „Kálmán Péter a tavalyi csalódást keltő produkcióját semlegesíteni tudta...”, ez biztosan úgy van; számomra a csalódás most a neves angol operaénekes fellépte volt, ugyanis a magyar kollégájához képest, bár jó hangdiszpozícióban énekelte a négy sötét jellemű karaktert, mégis hiányzott belőle valami „nagyformátúság”, ami Kálmán alakításaiban inkább kidomborodik, és Foster-Williams zeneileg és színészileg nem eléggé diabolikus figurákat formált azokból, mely szerepeket meg kell személyesítenie. Ugye, Hoffmannt egy démon kíséri végig a darabban, sátáni alak, aki a döntő pillanatokban útját szegi, és megsemmisíti a boldogságát, még mielőtt az beteljesülhetett volna.  Nos, ebből a démoniságból keveset hozott elő a basszbariton karaktere. Inkább „szímpatikusra” és olyan „buffósra” vette a figurát, az énekhang erőssége is lehetett volna több.



Kolonits Klára ezúttal is lenyűgözött csodás, virtuóz és lírai énekhangvarázsával egyaránt, valamint újra megmutatta azt is, hogy mennyire probléma nélkül képes magáévá tenni a rendező olykor közönséget megosztó szerepértelmezését a karakterépítésben.  László Boldizsár, Mester Viktória és a többiek is mind, alakításaikban kihozták képességük legjavát. Nem is maradt el az előadás végén a „szokásos” vastaps; megfigyeltem, hogy a vendég karmestert, Alain Guingalt, aki remekül fogta össze és irányította zenekarát és a színpadon szereplő művészeket, a mindig remeklő énekkart is, mennyire lelkesen ünnepelte őt is – velem együtt – a publikum.  



Harmadszor láttam most e rendezésben a Hoffmann meséit – összességében ez az előadás tetszett eddig a legjobban.


Kedvenc magyar operaelőadók • 12462022-09-24 10:27:16

Isten éltesse Szűcs Mártát!



2022.09.07. 13:04   caruso



„Első igazgatója, Mihály András még ismerhette Gyurkovics Mária 1937-es Rigoletto-beli szenzációs debütálásának legendáját, hiszen a friss diplomás szopránt ő is a mélyvízbe dobta: apró szerepek helyett azonnal Gildaként mutatta be a pesti közönségnek. Szűcs Márta nem vallott kudarcot, sőt néhány hónappal később a Budapesten vendégeskedő, pályája zenitjén lévő Piero Cappuccilli partneréül is kiírták. „Eddigi pályám legkitűnőbb Gildájával énekeltem most, az Erkel Színház színpadán!” – nyilatkozta nem sokkal később a sztár-bariton.”



Ott voltam azon a forró sikerű Rigoletto-előadáson (1982). Valóban, Cappuccilli nem túlzott, amikor Szűcs Márta Gilda-alakítását e szavakkal méltatta.  Azokban az éveken Szűcs Mártánál jobb Gildát keresve sem találhattak volna idehaza. Amúgy a koloratúrszopránunkat az olasz belcanto mondhatni akkori egyetlen reprezentánsaként tartotta számon a szakma az Operaház művészei között. 



Hat évvel ezelőtt személyesen is találkozhattam a kiváló, a színpadtól akkor már régen visszavonult szopránunkkal: az Albertfalvai Közösségi Ház kultúrtermében (1116 Budapest, Gyékényes utca 45–47.)  egy nagyon szép, „Anyák napja” jegyében rendezett opera-operett koncertre mint néző jött el, a közönség körében, az első sorban foglalt helyett.  Csák József operaénekes, aki a Közösségi ház operastúdiójának vezetője is, nemcsak énekelt, konferált, hanem az ünnephez illő Petőfi- és József Attila-verset is elmondott, a műsor elején külön köszöntötte a megjelent Szűcs Mártát, és Szilfai Márta operaénekest is, felelevenítette a pályatársakkal együtt töltött énekművészi pálya számára meghatározó, emlékezetes szerepeit, melyekben partnere lehetett nekik a színpadon, és felléphettek együtt sokfelé. 



Megható találkozás volt, és civilben viszontlátni az OPERA egykori két kiváló művészét, akiket hatalmas tapsokkal köszöntöttünk a széksorainkból!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53932022-09-23 09:27:57

Ismét sikeres volt a Házy Erzsébet énekverseny – A zene az kell!



/Felvidek.ma – 2022.09.19 – Benyák Mária/



„Sokan vannak, akik tájainkról származnak, nagyot, jelentőset alkottak, világhírnevet szereztek és ezzel ráirányították a figyelmet szülőföldjükre. Van, akikről mégis a szülőföld elfeledkezett. Nem így Házy Erzsébetről, a gyönyörű primadonnáról, az évszázad Manonjáról, a budapesti Operaház tagjáról, aki 1929-ben Pozsonyban látta meg a napvilágot, de rokoni szálak kötik Somorjához, Tejfaluhoz, Nyárasdhoz is, és mindig szívesen emlékezett gyökereire.



Hogy emléke tovább éljen, de azért is, hogy a fiatal tehetséges énekeseknek lehetőségük legyen a bemutatkozásra, szervezte meg Klemen Terézia, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapítója és elnöke hat évvel ezelőtt először a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt.



A versenyt idén már hatodik alkalommal hirdették meg, és mint mindig, most is opera, operett és musical kategóriában várták a jelentkezéseket.”



Az énekverseny helyszínéül ezúttal is az érsekújvári kultúrház szolgált.


Operett, mint színpadi műfaj • 52272022-09-22 20:02:58

Kapcs. 5226. sorszám



(Folytatás)



A Miskolci Nemzeti Színház operett, daljáték, zenés játék, musical bemutatói 1972/73-tól 1997/98-ig:



1972. szeptember 22. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1973. január 12. – Zerkovitz Béla: Doktor úr – Zenés bohózat 3 felvonásban



1973. február 26. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban



1973. szeptember 28. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban



1973. október 14. – Horusitzky Zoltán: Csipkerózsika – Mesejáték 2 részben



1974. szeptember 27. – Zeller: A madarász – Nagyoperett 3 felvonásban



1975. január 6. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban



1975. február 14. – Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – Tragikus musical 2 részben



1975. október 3. – Suppé: Boccaccio – Nagyoperett 3 felvonásban



1976. április 16. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban



1976. október 8. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban



1977. május 13. – Offenbach: Szép Heléna – Nagyoperett 2 részben



1977. október 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1978. június 2. – Wassermann: La Mancha lovagja – zenés játék



1978. szeptember 29. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban



1979. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban



1979. december 7. – Millöcker: Dubarry – Nagyoperett 2 részben



1980. május 9. – Monnot: Irma, te édes – zenés komédia 2 részben



1980. december 19. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 2 részben



1981. május 29. – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája – zenés dráma 3 felvonásban



1982. november 19. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1983. november 11. – Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nagyoperett 2 felvonásban



1984. november 29 – Vaszy Viktor: Dankó Pista – Daljáték 2 részben



1985. március 19. – Lajtai Lajos: A régi nyár – Zenés játék 2 részben



1985. október 18. – Hervé: Nebáncsvirág – Bohózatos operett 3 felvonásban



1985. november 29. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban



1986. november 10. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban



1987. december 18. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban



1988. november 18. – Presser Gábor: A padlás – félig mese – félig musical 2 részben



1989. február 23. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban



1990. január 19. – Wassermann: La Mancha lovagja – Musical 1 részben



1990. november 30. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban



1991. január 15. – Fényes Szabolcs: Maya – Operett 2 részben



1992. január 31. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban



1992. december 11. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1993. december 17. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1994. november 10. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1995. április 21. – Kander: Kabaré – Musical 2 részben



1995. október 3. – Loewe: My Fair Lady – Musical 2 részben



1996. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Operett 3 felvonásban



1996. december 20. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban



1997. február 21. – Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Rockopera 2 részben



1997. június 6. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben



1997. november 21. – Bock: Hegedűs a háztetőn – Musical 2 részben



1998. május 8. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Regényes operett 3 felvonásban


Operett, mint színpadi műfaj • 52262022-09-22 20:01:43

Érdekességképpen, összegyűjtöttem (kiírtam) a Miskolci Nemzeti Színházban 1949/1950-es évadtól 1997/1998-as évadig játszott operett, daljáték, zenés játék, musical darabokat:



1949. október 21. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban



1949. december 23. – J. Strauss: Bécsi diákok (Zenéjét Strauss-művekből és korabeli muzsikából feldolgozta: Majorossy Aladár)



1950. február 15. – Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1950. március 26. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1950. május 20. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban



1950. szeptember 18. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban



1950. december 23. – Székely György: Aranycsillag – Nagyoperett 3 felvonásban



1951. március 16. – Miljiutyin: Szibériai rapszódia (Nyugtalan boldogság) – Nagyoperett 3 felvonásban



1951. május 12. – Bródy Tamás - Kerekes János: Palotaszálló – operett 2 részben



1951. szeptember 15. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Operett 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)



1951. december 22. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban



1952. április 8. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban



1952. október 24. – Miljutyin: Havasi kürt – Nagyoperett 3 felvonásban



1952. december 19. – Sárközy István: A szelistyei asszonyok – Operett 3 felvonásban



1953. február 13. – Kerekes János: Állami Áruház – zenés vígjáték 3 felvonásban



1953. március 26. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Daljáték 3 felvonásban



1953. április 18. – Lehár Ferenc: Vándordiák (Garabonciás) – Daljáték 2 részben



1953. április 30. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban



1953. november 13. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban



1954. június 6. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban



1955. február 11. – Huszka Jenő: Bob herceg – Nagyoperett 3 felvonásban



1955. április 24. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban



1955. november 4. – Farkas Ferenc: Zeng az erdő – Nagyoperett 3 felvonásban



1956. március 1. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban



1956. október 3. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban



1957. március 28. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban



1957. június 29. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban



1957. november 22. – Kálmán Imre: A bajadér – Nagyoperett 3 felvonásban



1958. március 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1958. május 9. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1958. november 14. – J. Strauss: A cigánybáró – Nagyoperett 3 felvonásban



1959. szeptember 24. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1959. november 22. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban



1960. április 29. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban



1960. május 6. – Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 – Zenés vígjáték 3 felvonásban



1960. december 2. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban



1961. január 20. – Hervé: Nebáncsvirág – Operett 3 felvonásban



1961. április 7. – Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Operett 3 felvonásban



1961. november 3. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban



1962. február 23. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban



1962. október 5. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban



1962. november 9. – Tamássy Zdenkó: Jaj, a mama! – Zenés komédia 3 felvonásban



1962. december 30. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban



1963. április 12. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Daljáték 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)



1963. október 11. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban



1963. december 6. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban



1963. december 21. – Eisemann Mihály: Anna-bál – Operett 3 felvonásban



1964. március 27. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban



1964. június 4. – Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság – zenés vígjáték 3 felvonásban



1964. október 30. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban



1965. február 12. – Ábrahám Pál: Viktória – Nagyoperett 3 felvonásban



1965. május 20. – Szirmai Albert: Mágnás Miska – Operett 3 felvonásban



1965. október 1. – Fall: Sztambul rózsája – Nagyoperett 3 felvonásban



1966. január 28. – Fényes Szabolcs: Maya – Revüoperett 3 felvonásban



1966. április 9. – Loewe: My Fair Lady – Zenés játék 3 felvonásban



1966. október14. – Kálmán Imre: Ördöglovas – Nagyoperett 3 felvonásban



1966. december 16. – Benatzky: Az esernyős király – Sanzon-operett 3 felvonásban



1967. február 17. – Lajtai Lajos: Három tavasz – Revüoperett 3 felvonásban



1967. május 5. – Huszka Jenő: Gül baba – Nagyoperett 3 felvonásban



1967. október 6. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban



1968. február 9. – J. Strauss: Mesél a bécsi erdő – Nagyoperett 3 felvonásban (zenéjét összeállította és részben szerzette: Betlen B. László)



1968. április 12. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben



1968. október 11. – Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1969. február 7. – Behár György: Éjféli randevú – Revüoperett 2 részben



1969. szeptember 26. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban



1969. december 12. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban



1970. május 8. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban



1971. január 8. – Fall: Pompadour – Nagyoperett 3 felvonásban



1971. április 25. – Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – Revüoperett 3 felvonásban



1971. október 1. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban



(Folytatom)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53922022-09-21 15:34:27

Planquette: A corneville-i harangok - Kettős a hagyományról - Házy Erzsébet és Korondy György  (YouTube)



Robert Planquette (1848-1903): A corneville-i harangok 



/Les closhes de Corneville - 1877. április 19. Théatre des Folies-Dramatiques/



Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet



Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban



Magyarországi bemutató: 1878. március 23. Pest, Népszínház



A Rádió Dalszínházának új, teljes felvétele, magyar nyelven - bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00



Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő



Szereposztás:



Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet (a prózát is ő mondja)

Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)

Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)

Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)

Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)



Bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)



Vásárbiztos (intéző) – Michels János (Galgóczi Imre)



Kormányos – Szirmay Jenő



Matróz – Hága József



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Balassa Sándor



Rendező: Cserés Miklós dr.


Opernglas, avagy operai távcső... • 214972022-09-21 14:26:31

-:))



A Traviatát sem hagytam volna ki Aspendosban (szeptember 14. – az Izmiri Állami Opera vendégjátéka és produkciója)  de nem maradt rá lehetőségem...



 









Verdi:Traviata - video montázs (1) - 2022.09.14.



Traviata - video montázs - 2022.09.14.



Amint érzékelem, a bejátszásokat visszanézve, Verdi operájának főhőse itt egy jól megtermett macska volt...


Opernglas, avagy operai távcső... • 214952022-09-20 22:48:46

29.  Aspendos Opera és Balett Fesztivál



Giuseppe Verdi: Aida – 2022. szeptember 10.



Kissé bonyolult logisztikával, de két hete, először sikerült eljutnom Aspendosba (Dél-Törökország), a kiváló állapotban fennmaradt híres ókori római színházba, és ott megnéznem egy varázslatos szabadtéri Aida-előadást!





Utazási irodán keresztül, még az év elején – a június-júliusi Írország és Észak-Írország megvalósult körutazás mellett - lekötöttem csoportos indulással egy másik nagy és hosszú szeptemberi török-körutat is, aminek egyik állomása volt Aspendos meglátogatása. Utóbb jutott eszembe, hogy érdemes lenne kihasználnom a lehetőséget: a Földközi-tenger partján található Antalyában több napos üdülés (is) vár rám, és onnan alkalom nyílna egyénileg visszatérni Aspendosba a szeptember 10-i, esti operaelőadásra és utána még az éjjel visszautazhatok az utascsoport szálláshelyére.  Tehát megkerestem – ugyancsak itthon – egy másik utazási irodát is, ami egy napos szervezett túra keretében lehetőséget biztosít Aspendosban az általam kiválasztandó esti előadás(ok)on részt venni, oda eljutni. Örömömre, sikerült ezt is elintézni, lekötni a transzfert és megvásárolni az Aida-jegyet (a legolcsóbb áron, 65 Euróért, a hatalmas, félkaréjú nézőtér egy több emeletnyi magaslati üléspontjára).  Hozzáteszem, a körút során előzőleg Aspendosban már rácsodálkoztam a nagyszerű, nem teljesen amfiteátrum jellegű antik színházépületre és a színpadon felépített monumentális, a fáraók korát idéző színpompás díszletegyüttesre, úgyhogy nagyon vártam a pár nappal későbbi visszatérést – magát az operaelőadást!





Az Aspendosi Antik Színházban pár nappal korábbi ottjártamkor készített fényképeim közül  (premier előtt már a helyén volt és megtekinthettük a hatalmas  díszletegyüttest) szívesen betennék ide néhányat a sajátjaim közül – ha ebben a T. Szerkesztőség segítségemre lenne. (Az opera esti előadásán a fényviszonyok miatt, sajnos, nem sikerültek a készített felvételeim.)



 A tengerparti Antalya szépséges városából  Aspendosba a szeptember havi Opera és Balett Fesztivál előadásokra (Aida, Traviata, Don Quichote – Minkusz-balett, Carmina Burana, Gála-koncert) a megjelölt szálloda- felvevőponttól (az óvárosban a Hadrianus-kapu közelében lévő McDonalds) visznek ki az úgynevezett dolmuş-ok (iránytaxi-féle minibusz).  A távolság mintegy negyven kilométer, amit kb. egy óra alatt megtesz a jármű és kényelmesen, időben odaérhetünk a 21 órai kezdésre. (Visszafelé az út hasonló módon történik.)



Korának egyik legnagyobb, máig épségben megmaradt római kori színháza mintegy 15 ezer főt képes befogadni. Kiváló akusztikája miatt rendeltetésszerűen használják nyaranta opera-, balett- és koncertek megtartására a szinte tökéletes állapotban megmaradt ókori színházat.  Aspendost az időszámítás előtt a 10. században az achájok alapították, és az ókori időszak egyik virágzó városa volt.  A görög építész, Zeno által tervezett színházat a rómaiak az i.sz. után a 2. században építették, mely építmény mindmáig az egyik legfigyelemreméltóbb állapotban fennmaradt színház a világon.  Erről bővebben itt olvashatunk. 





Lehetetlen saját szavakkal megfogalmazni - megpróbálni visszaadni - a több ezer éves falak között előadott Verdi-remekmű kapcsán bennem felgyülemlett gondolatokat, legyen szó zenéről, énekről, szereplőkről, színházról, a látványvilágról, a „miliő” -ről.  Megannyi érzés kavarog bennem, pedig már tíz nap telt el azóta és még mindig az élmény hatása alatt állok.  Az interneten rátaláltam egy nyolc évvel ezelőtti Aida-beszámolóra, aminek szerzője pontosan és hűen írja le az Aspendosban már akkor is bemutatott produkcióról kialakult véleményét, amire én most  nem vállalkozom, hiszen csak ki kellene cserélnem abból a szövegből a színpadra alkotók, az előadó-szereplők, a közreműködők nevét, és - kis módosításokkal - máris aktualizálhatom azt:  



Szerzőjének akkori „csipkelődése” és "kritikája" szinte rímel az idén most látott előadásról kialakított saját meglátásaimmal, azokkal, amiket akár leírhatnám; láthattam, hallhattam és megtapasztaltam mindazt a csillagfényes éjszakában, amit 2014-ben már leírt a kritikus; miközben belefelejtkeztem Verdi csodálatos zenéjének szépségeibe, túl voltam azon, hogy esetleg bosszankodjak és eltekintsek a szabadtéri megvalósítás során óhatatlanul felmerülő és észlelt, olykor kellemetlen zavaroktól; bár a nagyszerű akusztika miatt nemcsak a szép, az élvezetes, de esetenként a „csúnya” is, a „fals” is, a zajok, zörejek, dinamika, árnyalatok, egyéb „egyenetlenségek”, pontatlanságok is jobban kiütköztek (inkább a zenekarban); a közreműködő török énekművészek és zenészek pedig nyilván nem a bécsi STOP, de még csak nem is a mi OPERÁNK minőségi szintje, azonban így is, ez az új rendezés a  látványt, a balettet, a kórust, a korhű jelmezt és díszletet, a témát, történetet és az antik színház helyszínét tekintve,  megteremtette azt az illúziót, mintha itt és most lennénk részesei az ókori helyszíneken játszódó tragikus szerelmi drámának, ami kvázi „egyenes adásban” közvetítve valósulhat(ott) meg épp előttünk. Mindezzel együtt ez az aspendosi Aida-produkció különlegességével,  az itt nem említendő, konkrét hiányérzeteimet, esetleges fenntartásaimat mégis, megmagyarázhatatlan módon semlegesítette, talán az egzotikumával, az antik idők „megelevenedésének” tükrében,  ami tényleg egy varázslatos színtéren sajátságos élménnyé fakadva lenyűgözött. A számos országból eljött „nemzetközi” közönség a hely szellemének (is) adózva hatalmas tapsviharral fejezte ki tetszését a kapott Aida-élményért.  Mindenképp megérte számomra ez az Aida-„kitérő”, aminek élményével tovább gazdagodott a hatalmas ország  bejárt részeiről szerzett benyomásaim tárháza, legyen szó a kulturális és történelmi örökségéről, a népek vándorlásáról, keveredéséről vagy földrajzról, a fantasztikus természeti képződmények felfedezéséről, melyek sokszínűségükkel amúgy is  erősen hatottak rám, képzeletemet felgyújtva.  



Az Aida színlapja:



Helyszín: Aspendos Antik Szabadtéri Színház



Időpont: 2022. szeptember 10., 21 óra



Színpadra állítás: Ankarai és Antalyai Állami Opera és Balett produkciója



Km.: Antalyai Állami Operaház Énekkara, Zenekara és Balettkara



Karmester: Raoul GÜRINEIS



Rendező: Vincenzo Grisostomi TRAVAGLINI



Színpadtervező: Özgür USTA



Jelmeztervező: Gürcan KUBILAY



Fénytervező: Giovanni PIRANDELLO



Koreográfus: Szergej TERECSENKO



Szereposztás:



Aida – Feryal Türkoğlu



Radames – Efe Kişlali



Amneris – Ezgi Karajaya



Amonasro – Eralp Kiyici



Ramfis – Zafer Erdas



A fáraó – Engin Suna



Hírhozó – Emrah Sözer



LINK:



A 2022. szeptember 10-i Aida-előadás videofelvétele (YouTube-ról – az I. felv. eleje nincs rajta)



További előadások voltak és lesznek még e hónapban az Aspendos-i Antik Színházban:



Verdi: Traviata (14-én), Minkusz: Don Quijote – balett (17én), Orff: Carmina Burana (21-én). A fesztivál szeptember 25-én Gálakoncerttel zárul.



  Itt említem meg azt is, hogy szeptember 29-én Plácido Domingo ad koncertet az ókori szabadtéri színházban. Mellette közreműködik: Jennifer Rowley (szoprán).  A Limak Filharmonikus Zenekart Eugene Kohn vezényli.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52152022-09-02 16:06:22

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (10)



A koldusdiák c. Carl Millöcker-operett részleteit eredeti (német) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.



Erre példák




  • Német nyelvű változat – két stúdiófelvételről



I.



1961. április 7., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00 - Carl Millöcker: A koldusdiák   („Der Bettelstudent”)  - keresztmetszet - Anday Piroska (Rosette Anday), Wilma Lipp, Réthy Eszter, August Jaresch, Franz Bierbach, Rudolf Christ, Kurt Preger, Richard Sallaba, Erich Kaufmann, Eberhard Wächter, Karl Dönch, Chor und Orchester de Wiener Volksoper. Leitung: Anton Paulik (1955)



Válogatás a rádióadások közül:



1961. április 7., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00



1962. április 3., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00



1965. szeptember 29, Petőfi Rádió, 18.45 - 19.00 (a II. felv. fináléja)



1965. november 1., Petőfi Rádió, 15.20 - 16.00



1967. március 25., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00



1968. június 6., Petőfi Rádió, 13.15 – 13.30 (a II. felv. fináléja)



1971. szeptember 14., Kossuth Rádió, 16.26 - 16.42 (a II. felv. fináléja)



1976. szeptember 28., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.12



1977. szeptember 19., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.20



1977. november 23., Petőfi Rádió, 16.51 - 17.00



1977. december 28., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30



1978. január 21., Kossuth Rádió, 15.40 - 15.55 (a II. felv. fináléja)



1979. augusztus 6., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.40



1979. október 30., Petőfi Rádió, 21.58 - 23.00



1980. május 2., Petőfi Rádió, 19.20 - 20.02



1980. június 28., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.45



1980. augusztus 1., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (a II. felv. fináléja)



1980. november 11., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44



1980. december 20., Petőfi Rádió, 15.00 - 15.39



1981. április 14., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44



1981. május 6., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (a II. felv. fináléja)



1981. augusztus 23., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.30



1982. december 15., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00



1983. január 10., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.00



1983. június 29., Petőfi Rádió, 18.35 - 19.25



1983. október 12., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.20



II.



1982. július 23., Kossuth Rádió, 20.35 - 21.30 Carl Millöcker: A koldusdiák („Der Bettelstudent”) - keresztmetszet - Hilde Konetzni, Hilde Guden, Lotte Schädle, Fritz Ollendorff, Peter Minich, Rudolf Schock, Kurt Pratsch-Kaufmann, Adam Losensky, Ernst Krukowski, Chor der Deutschen Oper Berlin, Berliner Symphoniker. Dirigent: Robert Stolz (1966) 



Válogatás a rádióadások közül:



1982. július 23., Kossuth Rádió, 20.35 - 21.30



1983. május 13., 3. Műsor, 12.23 - 12.55



1984. január 26., 3. Műsor, 13.07 - 13.59



1984. április 16., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1984. július 17., Kossuth Rádió,17.30 - 17.42 (az I. felv. fináléja)



1984. szeptember 26., Kossuth Rádió, 15.57 - 16.49



1985. január 9., Petőfi Rádió, 19.05 - 19.55



1988. október 7., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.50




  • Magyar nyelvű változatok – három stúdiófelvételről



I.



Carl Millöcker: A koldusdiák



Rádiófelvétel - részletek, 1957 



Km.  Gencsy Sári, Raskó Magda, Kövecses Béla, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.



Válogatás a rádióadások közül:



1958. április 16., Kossuth Rádió, 13.15 – 14.00 (Zeller: A madarász részleteivel)



1958. május 26., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.50 (Millöcker: A szegény Jonathan részleteivel)



1959. október 26., Kossuth Rádió, 13.05 – 13.45 (Lehár: Paganini részleteivel)



II.



Carl Millöcker: A koldusdiák



Operett három felvonásban, két részben



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00



Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta



Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György



A verseket Blum Tamás írta



Vezényel: Kerekes János



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Békés András



Szereposztás:



Simon Rimanowski, a koldusdiák – Palcsó Sándor

Jan Janicki – Bende Zsolt

Nowalska grófnő – Neményi Lili

Laura – Vámos Ágnes

Bronislawa – Svéd Nóra

Bogumil gróf – Maleczky Oszkár

Ollendorf, szász ezredes – Palócz László

Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre

Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor

Ulászló – Verdes Tamás

Porkoláb – Göndöcs József

Piffke, börtönőr – Almási József

Puffke, börtönőr – Gál János

Kocsmáros – Balázs István

Herold – Harkányi Ödön



Válogatás a rádióadások közül:



1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00 (Teljes felvétel)



1964. szeptember 20., Kossuth Rádió, 20.10 - 22.00 (Teljes felvétel)



1966.február 5., Kossuth Rádió, 10.12 - 12.00 (Teljes felvétel)



1966. augusztus 31., Petőfi Rádió, 14.25 - 16.13 (Teljes felvétel)



1967. augusztus 12., Kossuth Rádió, 12.15 -13.00



1967. november 9., Petőfi Rádió, 10.14 - 11.59 (Teljes felvétel)



1968. április 8., Kossuth Rádió, 8.15 - 9.10



1968. augusztus 6., Kossuth Rádió, 22,40 - 22.50 (a II. felv. fináléja)



1970. április 9., Kossuth Rádió, 22.15 - 22.30 (a II. felv. fináléja)



1972. december 14., Kossuth Rádió, 17.30 - 17.42



1975. november 13., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.20 (Teljes felvétel)



1976. február 27., Petőfi Rádió, 23.00 - 24.00



1976. június 27., Petőfi Rádió, 16.00 - 16.55



1976. december 11., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.22



1977. március 4., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30



1977. június 3., Petőfi Rádió, 19.57 - 20.30



1978. május 14., Kossuth Rádió, 18.45 - 20.31 (Teljes felvétel)



1980. március 11., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.35 (Teljes felvétel)



1981. szeptember 22., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.35 (Teljes felvétel)



1982. június 26., Petőfi Rádió, 14.40 - 16.25 (Teljes felvétel)



1983. február 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.52



1983. december 10., Petőfi Rádió i, 14.45 - 16.30 (Teljes felvétel)



1984. október 27., Kossuth Rádió, 19.45 - 21.30 (Teljes felvétel)



1985. augusztus 31., Kossuth Rádió, 19.45 - 21.30 (Teljes felvétel)



1985. október 2., Kossuth Rádió, 8.55 - 9.37



1986. május 31., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.50 (Teljes felvétel)



1986. október 15., Kossuth Rádió, 8.55 - 9.37



III.



Carl Millöcker: A koldusdiák



Operett három felvonásban, két részben



Az operett új, teljes rádiófelvétele



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1988. december 25., Kossuth Rádió, 16.35 – 18.15



Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos G. György



A verseket Blum Tamás írta



Vezényel: Pál Tamás



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Zenei rendező: Matz László



Rendező: Tímár Béla



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Simon Rimanowski, a koldusdiák – Molnár András

Jan Janicki – Póka Balázs

Nowalska grófnő – László Margit

Laura – Kalmár Magda

Bronislawa – Sánta Jolán

Bogumil gróf – Szüle Tamás

Ollendorf, szász ezredes – Melis György

Wagenheim őrnagy – Kovács Pál

Porkoláb – Rozsos István

Piffke, börtönőr – Benkóczi Zoltán

Puffke, börtönőr – Maros Gábor



Richthofen, zászlós – Oszter Sándor (próza)



Válogatás a rádióadások közül:



1988. december 25., Kossuth Rádió, 16.35 – 18.15 (Teljes felvétel)



1988. december 31., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.35 (Teljes felvétel)



1990. április 7., Petőfi Rádió, 21.25 - 23.10 (Teljes felvétel)



1991. június 29., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.38 (Teljes felvétel)



1992. január 26., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.40 (Teljes felvétel)



1992. május 31., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.40 (Teljes felvétel)



1993. augusztus 15., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)



1994. március 27., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)



1994. szeptember 25., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (Teljes felvétel)



1994. október 23., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)



1995. június 4., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)



1996. november 10., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.38 (Teljes felvétel)



1999. április 25., Kossuth Rádió, 19.40 - 20.00 (Részletek)


Momus-játék • 63102022-09-01 16:08:49

Én napokon belül "földön, vizen, levegőben, valamint sínek" között " folytatom - nem idehaza -, így a legnagyobb  sajnálatomra, a szeptember sem a játék hónapja  itt a számomra...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 636102022-09-01 16:00:54

Legutóbbi, "Édes néném..." operalevele végén Ó.Sz. beígérte, hogy a jövő heti, szokásos "levélkéjében"  Toscával foglalkozik majd.



Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra (pótkötet)



Origo.hu - 2022.09.01. 08:24



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 230. LEVÉL



„Édes Néném,...”



„Nem titok, hogy az OPERA vezetését szívesen folytatnám, a Gyakran Hozzám Vágott Kérdések sorozatát viszont ezzel a három szösszenettel végképp és biztosan befejezem!”




  1. Miért áll csupa külföldiből a Magyar Nemzeti Balett?

  2. Miért nincs itthon több operaház?

  3. Kiből lesz énekkari művész?


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52142022-08-31 10:08:34

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (9)



A corneville-i harangok c. Robert Planquette-operett részleteit eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.



Erre példák




  • Francia nyelvű változat 



1960. augusztus 1., Kossuth Rádió, 21.25 - 22.00 – Robert Planquette: A corneville-i harangok - részletek (Joseph Peyron, Michel Dens, Martha Angelici, Nadine Renaux, Jacques Thirace,  Pierre Hiégel, a Lamoureux Zenekar, a Raymond-Saint-Paul Énekkar. Vezényel: Jules Gressier) – 1958



1961. január 1., Petőfi Rádió, 10.00 - 10.35 



1966. július 9., URH Rádió, 18.35 - 19.10 



1967. július 21., Petőfi Rádió, 22.07 - 22.25



1972. augusztus 8., Petőfi Rádió, 19.20 - 19.54  



1973. augusztus 13., Kossuth Rádió, 22.20 - 22.56



1978. május 8., Kossuth Rádió, 17.49 - 18.25



1979. szeptember 13., Kossuth Rádió, 21.05 - 22.00 (Messager Veronika c. operettjének a részleteivel)



1981. január 4. Kossuth Rádió, 17.40 - 18.10



1983. szeptember 19., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00 



 




  • Magyar nyelvű változatok – két stúdiófelvételről



I.



Robert Planquette: A corneville-i harangok



- Részletek - rádióbemutató: 1959. december 26., Kossuth Rádió, 9.05 - 10.00. Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós



- Keresztmetszet - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. január 13., Kossuth Rádió, 20.30 - 21.45. Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.



Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.



1960. március 13., Kossuth Rádió, 10.05 - 10.45 



1960. április 22., Petőfi Rádió, 21.05 - 21.45



1961. november 16., Petőfi Rádió, 18.40 - 19.54 



1963. július 22., Petőfi Rádió, 19.50 - 21.00



1963. december 11., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.17



1964. augusztus 16., Petőfi Rádió, 14.25 - 15. 37 



1964. október 23., Kossuth Rádió, 16.10 - 16.45



1966. szeptember 10., Kossuth Rádió, 12.15 - 12.57



1967. február 23., Petőfi Rádió, 19.00 - 19.25



1968. február 6., Kossuth Rádió, 10.30 -11.00



1968. szeptember 30., Kossuth Rádió, 23.45 - 0.25



1969. február 27., Kossuth Rádió, 22.20 - 23.03 (Leo Fall::„Sztambul rózsája” részleteivel) 



1970. szeptember 5., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.45 



1971. augusztus 9., Kossuth Rádió, 22.20 - 23.00 



II.



Robert Planquette (1848-1903): A corneville-i harangok 



/Les closhes de Corneville - 1877. április 19. Théatre des Folies-Dramatiques/



Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet



Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban



Magyarországi bemutató: 1878. március 23. Pest, Népszínház



A Rádió Dalszínházának új, teljes felvétele, magyar nyelven - bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00



Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő



Szereposztás:



Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet (a prózát is ő mondja)

Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)

Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)

Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)

Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)



Bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)



Vásárbiztos (intéző) – Michels János (Galgóczi Imre)



Kormányos – Szirmay Jenő



Matróz – Hága József



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Balassa Sándor



Rendező: Cserés Miklós dr.



Válogatás a rádióadások közül:



1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 - 22.00 (Teljes felvétel)



1972. január 26., Petőfi Rádió, 20.38 - 23.00 (Teljes felvétel)



1972. szeptember 15., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00



1972. november 7., Kossuth Rádió, 12.20 - 13.10



1973. február 20., Petőfi Rádió, 15.50 - 16.05 



1973. július 1., Kossuth Rádió, 22.15 - 23.08 



1973. november 24., Kossuth Rádió, 11.23 -12.00 



1974. április 21., Petőfi Rádió, 8.59 - 9.59 



1974. december 1., Petőfi Rádió, 20.15 - 22.20 (Teljes felvétel)



1974. december 25., Petőfi Rádió, 20.05 -20.50



1975. március 9., Kossuth Rádió, 22.50 - 24.00 



1975. június 20., Kossuth Rádió, 23.06 - 24.00



1975. augusztus 3., Kossuth Rádió, 17.15 - 17.57 



1975. december 24., Petőfi Rádió, 20.16 - 20.42



1976. május 16., Kossuth Rádió, 17.55 - 18. 28



1976. szeptember 7., Petőfi Rádió, 21.22 - 23.43 (Teljes felvétel) 



1976. november 29., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.30



1977. január 4., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30 



1977. október 8., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.40 



1977. október 21., Petőfi Rádió, 21.22 - 23. 33 (Teljes felvétel) 



1978. december 24., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00



1979. május 2., Kossuth Rádió, 17.33 - 18.15



1979. november 18., Kossuth Rádió, 19.52 - 22.00 (Teljes felvétel)  



1980. június 5., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 



1981. február 4., Kossuth Rádió, 17.40 - 18.15 



1981. október 21., Petőfi Rádió, 16.40 - 17.00 



1981. december 23., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44 



1982. július 15., Petőfi Rádió, 22.10 - 23.00 



1982. augusztus 9., 3. Műsor, 17.30 - 18.05



1982. szeptember 27, Kossuth Rádió, 10.35 - 11.22 



1983. január 20., Kossuth Rádió, 12.55 - 14.00 



1984. október 11., 3. Műsor, 11.10 - 12.00 



1985. február 2., Kossuth Rádió, 19.45 - 22.00 (Teljes felvétel)



1986. augusztus 25., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.25 



1987. augusztus 8., Kossuth Rádió, 19.35 - 22.00 (Teljes felvétel)



1988. február 1., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.00



1989. november 18., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.00 (Teljes felvétel)



1991. szeptember 30., Petőfi Rádió, 9.30 - 10.00  


film és zene • 2142022-08-30 17:45:18

Megnéztem a moziban az Ahol a folyami rákok énekelnek című amerikai filmet. Benne felcsendül Tosca „Imá”-jának rövid részlete  ("Vissi d'arte, vissi d'amore”) – Renata Tebaldi énekfelvételéről



Km. Orchestra dell'Accademia Nazionale di Santa Gecilia, Francesco Molinari-Pradelli



https://www.soundtrackmania.net/all-34-songs-you-heard-from-where-the-crawdads-sing-2022-soundtrack.html/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52132022-08-29 11:21:22

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (8)



A mikádó c. Arthur Sullivan-operett részleteit eredeti (angol) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.



Erre példák




  • Angol nyelvű változat – két stúdiófelvételről is



I.



1961. július 4., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 - Arthur Sullivan: A mikádó – részletek (Brenda Bennett, Marjoire Eyre, Derek Oldham, Josephin Curtis, Martin Green, E. Nickel-Lean, Darell Fancourt, Radley Flynn, Sydney Granville, D’Oyly Carte Opera énekkara, a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Isidore Godfrey) - 1958



1961. december 31., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.40



1962. április 16., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00



1963. január 9., Petőfi Rádió, 20.25 - 21.00



1963. november 9., Petőfi Rádió, 14.30 - 14.45



1964. június 16., URH-Rádió, 19.40 - 20.00



1969. február 6., Kossuth Rádió, 23.08 - 24.00 



1983. november 8., Petőfi Rádió, 21.26 - 22.20



II.



Sir Arthur Sullivan: A mikádó - Dialógusok nélküli, teljes, angol nyelvű stúdiófelvétel



2020. augusztus 25., Bartók Rádió, 19.35 – 21.11



Kétfelvonásos operett



Szövegét Sir William Schwenck Gilbert írta



Vezényel: Sir Malcolm Sargent



Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar  (1957)



A szereposztás:

Mikádó – Owen Brannigan (basszus),

Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),

Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),

Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),

Pish-Tush – John Cameron (bariton),

Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),

Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),

Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),

Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)



 




  • Magyar nyelvű változat



Arthur Sullivan – William Schwenck Gilbert: A mikádó 



/Eredeti címe: The Mikado (1885) /



Rádió Dalszínházának bemutatója1968január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



Vezényel: Breitner Tamás



Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (karigazgató: Bódy Irma)



Zenei rendező: Erkel Tibor



Rendező: Békés András



Szereposztás:



A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)

Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)

Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)

Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)

Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)



Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)

Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)

Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)

Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)



Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép



Válogatás a rádióadások közül



1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.20 (teljes felvétel)



1968. március 25., Kossuth Rádió, 19.36 - 21.23 (teljes felvétel)



1968. november 1., Petőfi Rádió, 10.00 - 12.04 (teljes felvétel)



1969. november 2., Kossuth Rádió, 12.56 - 13.40  



1970. december 16., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 



1972. április 16., Petőfi Rádió, 8.30 - 10.19 



1972. június 11., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 (teljes felvétel)



1972. november 15., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00



1973. január 2., Kossuth Rádió, 23.02 - 24.00



1973. június 21., Petőfi Rádió, 20.28 - 22.15 (teljes felvétel)



1973. augusztus 31., 3 Műsor (URH adás), 21.55 - 22.10 



1974. április 10., Kossuth Rádió, 8.05 - 9.00



1975. február 16., Petőfi Rádió, 8.30 - 10.18 (teljes felvétel)



1975. augusztus 9., Kossuth Rádió, 15.10 - 15.55



1975. szeptember 23., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00



1975. október 31., Petőfi Rádió, 22.33 - 23.30



1976. január 24., Petőfi Rádió, 9.33 - 10.00



1976. október 24., Petőfi Rádió, 15.33 -16.15 



1976. december 25., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.25 



1977. május 15., Petőfi Rádió, 22.50 - 24.00



1977. július 1., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.22



1977. augusztus 23., Petőfi Rádió, 21.28 - 23.31 (teljes felvétel)



1977. november 23., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (Az I. felv. fináléja)



1978. augusztus 31., Petőfi Rádió, 20.33 - 21.07



1978. november 21., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.40 (teljes felvétel)



1978. augusztus 31., Petőfi Rádió, 20.33 - 21.07



1979. július 9., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.42



1979. szeptember 11., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.39 (teljes felvétel)



1980. november 17., Petőfi Rádió, 19.30 - 20.30



1981. január 13., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.39 (teljes felvétel)



1981. április 18., Kossuth Rádió, 22.38 - 23.20



1981. május 30., Petőfi Rádió, 8.38 - 9.42 



1981. július 7., Petőfi Rádió, 21.38 - 22. 30



1982. január 11., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (Az I. felv. fináléja)



1982. március 20., Kossuth Rádió, 22.47 - 23.30 



1982. április 22., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.19 



1982. június 12., Petőfi Rádió, 14.41 - 16.30 (teljes felvétel)



1983. április 16., Petőfi Rádió, 14.35 - 16.30 (teljes felvétel)



1984. szeptember 1., Petőfi, 20.35 - 22.24 (teljes felvétel)



1985. január 4., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00 



1985. október 19., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.52 (teljes felvétel)



1986. december 20., Kossuth Rádió, 19.59 - 22.00 (teljes felvétel)



1988. október 1., Petőfi Rádió, 17.05 - 18.53 (teljes felvétel)



1989. november 4., Petőfi Rádió, 19.05 - 21.00 (teljes felvétel)



1991. október 23., Petőfi Rádió, 17.03 - 19.00 (teljes felvétel)



1992. május 17., Petőfi Rádió, 21.05 - 23.00 (teljes felvétel)



1994. december 11., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (teljes felvétel)



1996. december 15., Petőfi Rádió, 21.03 - 23.00 (teljes felvétel)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 56522022-08-29 11:16:45

A koncert nem mikroportos volt. 


Pantheon • 31242022-08-28 17:48:08

Jorge Milchberg argentin zeneszerző, az El Condor pasa című világsláger komponistája. (93)


Zenei események • 10252022-08-28 17:24:20

Egy tegnap esti szabadtéri opera-operett koncertről beszámoló



A megvásárolt jeggyel a nagyközönség előtt lezárt területről, a budapesti Öntőház Udvarból is megnézhette az augusztus 27-ére halasztott esti tűzijátékot az, aki ott volt tegnap (augusztus 27.) a Várkert Bazárban a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarának megrendezésre került Zenében szabadon – A jövő operacsillagai című szabadtéri hangversenyén - megjegyzem, az eredetileg meghirdetett kezdés  19.30-kor lett volna, de az előre hozott időpont direkt jól jött:  aki akart, ott maradhatott a várkert melletti  (részünkre fenntartott) környezetben, ahonnét jó rálátás nyílik a Duna partjaira...



Az opera-operett gálaesten Donizetti, Erkel, Verdi, Puccini, J. Strauss, Lehár és Kálmán híres művei közül csendült fel néhány szép ária és kettős, míg Rossini és Mascagni operáiból zenekari részletek hangzottak el.  



Az érdeklődőkkel zsúfolásig tele szabadtéri koncerthelyszínen (mintegy 1500 fő) a tervek szerint olyan fiatal előadók csillogtatták volna meg tehetségüket, akik hazai és nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el, és „akik nevét jó eséllyel láthatjuk majd az opera és az operett műfajának legnagyobb szerepeiben”.  



Sajnos, két fiatal énekművész (Tuznik Natália és Szeleczki Atúr) betegség miatt lemondta részvételét, de a szervezők találtak két nagyszerű kollégát, akik vállalták a beugrást: Kiss Diána és Pataki Adorján. Mindkettőjükhöz lehetett szerencsénk a közelmúltban: a szoprán a Várban, az augsztusi Palotakoncerten operettdalokat énekelt, míg a tenor Forestót alakította Verdi Attila c. operájában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.   A harmadik fellépő művész személyében nem történt változás: Süle Dalma, szoprán.



A Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarát Dénes István vezényelte.



Az est háziasszonya, műsorvezetője a Bartók Rádió zenei szerkesztője, Becze Szilvia volt.



Az említett okok miatt a tervezett program némileg módosult: kimaradt a Hunyadi László-ból „Ó végre pár nyugodt pillanat"– László áriája (Szeleczky Artúr); Verdi: „Tacea la notte…”Leonora áriája A trubadúrból (Tuznik Natália).



A koncert „felütése” Rossinival kezdődött: A tolvaj szarka nyitánya igen jól szólt az akusztikailag is remek adottságú Öntőház Udvarban.  Dénes István, akit nemrég a Margitszigeten volt alkalmam látni dirigálni az Attilá-ban, ezúttal inkább laza, könnyed kéz- olykor test (csupán váll)-mozdulatokkal irányította az Operaház zenekarából alakult együttes jól képzett hangszereseit, akiket méltán tapsoltunk meg az eljátszott pompás szám után.  Mellesleg Dénes István a humorát is folyamatosan csillogtatta, olykor a közönség felé kikancsitva, sőt, a zene alatt felénk fordulva, egyes még beszélgetőket tréfásan megintve,  csendre szólítva. Olykor a zene ütemére bennünket is tapsra szólított, vagy amikor egy légycsapóval "gyarapította" az ütőeszközök számát a zenekarában a Tolvaj szarka nyitánya alatt.



Következett a Manrico-ária pótlására betett Nemorino románca Donizetti Szerelmi bájital című operájából, ami Pataki Adorján szép tenorján, képességeit biztosan kiaknázva énekelte el, talán az est legnagyobb tapsát kiváltva.  Neki az est folyamán még egy önálló száma volt: „De’ miei bollenti spiriti”Alfredo II. felv.-beli  áriája a Traviatából, amit ugyancsak nagy tetszéssel fogadtunk, pláne, hogy a cabalettát követő „stretta” („O mio rimorso!”) is remekül sikerült.



A fellépett művésznőket is jól ismerheti már a publikum, hiszen mindketten énekelnek az OPERÁ-ban és a Budapesti Operettszínházban. Először Süle Dalma érkezett a pódiumra. Őt ugyancsak nemrég láthattuk: az Oroszlános Udvarban, a Palotakoncerten a Hoffmann meséiből adta elő Olympia „Baba”-áriáját, itt most a Hunyadi László című Erkel-operából énekelte a Ah, szememben mámor s öröm ragyog” – Gara Mária cabalettája, melyet briliáns technikával, szépen csengő hangon oldott meg, biztos magasságokkal.



Kiss Diána A csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operettből Szilvia belépőjével kezdett. Operai hang az övé, jól funkcionál, amit a továbbiakban bizonyított Puccini Manon Lescaut-jában is: két igényes részletét tolmácsolta: előbb Pataki Adorjánnal Manon és Des Grieux szerelmi kettősét („Oh, sarò la più bella…”)  hallottuk, majd - Mascagni Parasztbecsület c. operájának Intermezzója után közvetlenül - Manon megrendítő szépségű, IV. felvonásbeli áriáját („Sola, perduta, abbandonata” abszolválta Kiss Diána, lelkesedésünket kiváltva.



Érkezett megint Süle Dalma, aki ifj. Johann Strauss A denevér c. nagyoperettjéből Rosalinda csárdásával - Klänge der Heimat” -  brillírozott.



Lehár Ferenc Víg özvegyének közkedvelt részlete sem maradhatott ki a koncert összeállításából: „Lippen schweigen” – Hanna és Danilo szerelmi kettőse Kiss Diána és Pataki Adorján előadásában.  A III. felvonásban hangzik fel ez a gyönyörű duett, amit most nem németül, nem is magyarul („Ajk az ajkon” vagy „Minden vágyam súgom lágyan” ), hanem ezúttal olasz nyelven énekelte a két fellépő; Dénes István elmondta nekünk: pár éve Olaszországban dirigálta Lehár mesterművét, ami akkor olaszul ment, annyira megtetszett neki a produkció - és innen jött az ötlet -, hogy itt a koncerten is ezen a nyelven énekeljék el a fellépők a szoprán és a tenor híres kettősét, próbáljanak meglepni bennünket - ami sikerült is,  kellemes meglepetést szerezve a nem szokványos, számunkra ismeretlennek ható fordítással.  



Hátra maradt még a „finálé”: az elmaradhatatlan „Brindisi” Verdi Traviatájából – ezúttal mindhárom fellépő énekművész – Kiss Diána, Süle Dalma, Pataki Adorján – előadásában.



A szép kellemes, zenés, nyáresti program befejezéseként, ráadásként, felcsendült még Brahms 5. Magyar Tánca.  



Nagy tapsok és brávók hangzottak el minden egyes műsorszám után; a fellépő művészeket, előadókat, karmestert és zenekart a koncerten vastapssal köszöntöttük.  



Végezetül, egy bakiról mindenképpen említést kell tennem.  Becze Szilvia, aki amúgy felkészülten, minden műsorszám előtt ismertette az elhangzó áriákról, kettősökről, zenekari számokról tudnivalókat, a Csárdáskirálynő c. operett zeneszerzőjének következetesen Lehár Ferencet nevezte meg.  (Előszörre azt gondoltam, hogy csak nyelvbotlása volt, de másodszorra is Lehár nevét említette! Szegény Kálmán...)



Az örömteli gálaest után pedig ki-ki maradhatott továbbra is az Öntő Udvarban, hogy 21 órától megtekintse a Szent István napra emlékező, „ünnepi tűzijáték-attrakciót”.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 56482022-08-28 17:24:02

Egy tegnap esti szabadtéri opera-operett koncertről beszámoló



A megvásárolt jeggyel a nagyközönség előtt lezárt területről, a budapesti Öntőház Udvarból is megnézhette az augusztus 27-ére halasztott esti tűzijátékot az, aki ott volt tegnap (augusztus 27.) a Várkert Bazárban a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarának megrendezésre került Zenében szabadon – A jövő operacsillagai című szabadtéri hangversenyén - megjegyzem, az eredetileg meghirdetett kezdés  19.30-kor lett volna, de az előre hozott időpont direkt jól jött:  aki akart, ott maradhatott a várkert melletti  (részünkre fenntartott) környezetben, ahonnét jó rálátás nyílik a Duna partjaira...



Az opera-operett gálaesten Donizetti, Erkel, Verdi, Puccini, J. Strauss, Lehár és Kálmán híres művei közül csendült fel néhány szép ária és kettős, míg Rossini és Mascagni operáiból zenekari részletek hangzottak el.  



Az érdeklődőkkel zsúfolásig tele szabadtéri koncerthelyszínen (mintegy 1500 fő) a tervek szerint olyan fiatal előadók csillogtatták volna meg tehetségüket, akik hazai és nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el, és „akik nevét jó eséllyel láthatjuk majd az opera és az operett műfajának legnagyobb szerepeiben”.  



Sajnos, két fiatal énekművész (Tuznik Natália és Szeleczki Atúr) betegség miatt lemondta részvételét, de a szervezők találtak két nagyszerű kollégát, akik vállalták a beugrást: Kiss Diána és Pataki Adorján. Mindkettőjükhöz lehetett szerencsénk a közelmúltban: a szoprán a Várban, az augsztusi Palotakoncerten operettdalokat énekelt, míg a tenor Forestót alakította Verdi Attila c. operájában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.   A harmadik fellépő művész személyében nem történt változás: Süle Dalma, szoprán.



A Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarát Dénes István vezényelte.



Az est háziasszonya, műsorvezetője a Bartók Rádió zenei szerkesztője, Becze Szilvia volt.



Az említett okok miatt a tervezett program némileg módosult: kimaradt a Hunyadi László-ból „Ó végre pár nyugodt pillanat"– László áriája (Szeleczky Artúr); Verdi: „Tacea la notte…”Leonora áriája A trubadúrból (Tuznik Natália).



A koncert „felütése” Rossinival kezdődött: A tolvaj szarka nyitánya igen jól szólt az akusztikailag is remek adottságú Öntőház Udvarban.  Dénes István, akit nemrég a Margitszigeten volt alkalmam látni dirigálni az Attilá-ban, ezúttal inkább laza, könnyed kéz- olykor test (csupán váll)-mozdulatokkal irányította az Operaház zenekarából alakult együttes jól képzett hangszereseit, akiket méltán tapsoltunk meg az eljátszott pompás szám után.  Mellesleg Dénes István a humorát is folyamatosan csillogtatta, olykor a közönség felé kikancsitva, sőt, a zene alatt felénk fordulva, egyes még beszélgetőket tréfásan megintve,  csendre szólítva. Olykor a zene ütemére bennünket is tapsra szólított, vagy amikor egy légycsapóval "gyarapította" az ütőeszközök számát a zenekarában a Tolvaj szarka nyitánya alatt.



Következett a Manrico-ária pótlására betett Nemorino románca Donizetti Szerelmi bájital című operájából, ami Pataki Adorján szép tenorján, képességeit biztosan kiaknázva énekelte el, talán az est legnagyobb tapsát kiváltva.  Neki az est folyamán még egy önálló száma volt: „De’ miei bollenti spiriti”Alfredo II. felv.-beli  áriája a Traviatából, amit ugyancsak nagy tetszéssel fogadtunk, pláne, hogy a cabalettát követő „stretta” („O mio rimorso!”) is remekül sikerült.



A fellépett művésznőket is jól ismerheti már a publikum, hiszen mindketten énekelnek az OPERÁ-ban és a Budapesti Operettszínházban. Először Süle Dalma érkezett a pódiumra. Őt ugyancsak nemrég láthattuk: az Oroszlános Udvarban, a Palotakoncerten a Hoffmann meséiből adta elő Olympia „Baba”-áriáját, itt most a Hunyadi László című Erkel-operából énekelte a Ah, szememben mámor s öröm ragyog” – Gara Mária cabalettája, melyet briliáns technikával, szépen csengő hangon oldott meg, biztos magasságokkal.



Kiss Diána A csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operettből Szilvia belépőjével kezdett. Operai hang az övé, jól funkcionál, amit a továbbiakban bizonyított Puccini Manon Lescaut-jában is: két igényes részletét tolmácsolta: előbb Pataki Adorjánnal Manon és Des Grieux szerelmi kettősét („Oh, sarò la più bella…”)  hallottuk, majd - Mascagni Parasztbecsület c. operájának Intermezzója után közvetlenül - Manon megrendítő szépségű, IV. felvonásbeli áriáját („Sola, perduta, abbandonata” abszolválta Kiss Diána, lelkesedésünket kiváltva.



Érkezett megint Süle Dalma, aki ifj. Johann Strauss A denevér c. nagyoperettjéből Rosalinda csárdásával - Klänge der Heimat” -  brillírozott.



Lehár Ferenc Víg özvegyének közkedvelt részlete sem maradhatott ki a koncert összeállításából: „Lippen schweigen” – Hanna és Danilo szerelmi kettőse Kiss Diána és Pataki Adorján előadásában.  A III. felvonásban hangzik fel ez a gyönyörű duett, amit most nem németül, nem is magyarul („Ajk az ajkon” vagy „Minden vágyam súgom lágyan” ), hanem ezúttal olasz nyelven énekelte a két fellépő; Dénes István elmondta nekünk: pár éve Olaszországban dirigálta Lehár mesterművét, ami akkor olaszul ment, annyira megtetszett neki a produkció - és innen jött az ötlet -, hogy itt a koncerten is ezen a nyelven énekeljék el a fellépők a szoprán és a tenor híres kettősét, próbáljanak meglepni bennünket - ami sikerült is,  kellemes meglepetést szerezve a nem szokványos, számunkra ismeretlennek ható fordítással.  



Hátra maradt még a „finálé”: az elmaradhatatlan „Brindisi” Verdi Traviatájából – ezúttal mindhárom fellépő énekművész – Kiss Diána, Süle Dalma, Pataki Adorján – előadásában.



A szép kellemes, zenés, nyáresti program befejezéseként, ráadásként, felcsendült még Brahms 5. Magyar Tánca.  



Nagy tapsok és brávók hangzottak el minden egyes műsorszám után; a fellépő művészeket, előadókat, karmestert és zenekart a koncerten vastapssal köszöntöttük.  



Végezetül, egy bakiról mindenképpen említést kell tennem.  Becze Szilvia, aki amúgy felkészülten, minden műsorszám előtt ismertette az elhangzó áriákról, kettősökről, zenekari számokról tudnivalókat, a Csárdáskirálynő c. operett zeneszerzőjének következetesen Lehár Ferencet nevezte meg.  (Előszörre azt gondoltam, hogy csak nyelvbotlása volt, de másodszorra is Lehár nevét említette! Szegény Kálmán...)



Az örömteli gálaest után pedig ki-ki maradhatott továbbra is az Öntő Udvarban, hogy 21 órától megtekintse a Szent István napra emlékező, „ünnepi tűzijáték-attrakciót”.


Operett, mint színpadi műfaj • 52122022-08-28 12:34:47

Köszönöm a statisztikákat - ami megerősíti Lehár helyét és A víg özvegy népszerűségét a műfajon belül.


Operett, mint színpadi műfaj • 52082022-08-28 12:25:01

A denevér persze etalon - ezért is hoztam külön sorban.


film és zene • 2132022-08-28 12:22:04

Mozart: Don Giovanni  - francia operafilm (1979)



Ruggerro Raimondi, John Macurdy, Kiri Te Kanawa, José van Dam



M5 csatorna, ma éjjel 20.00 – 22.55



 



Bernstein: West Side Story – amerikai zenés film (musical) – 1961



Natalie Wood, George Chakiris, Russ Tamblyn, Richard Beymer



Duna TV, ma éjjel 21.25 – 23.50


Operett, mint színpadi műfaj • 52062022-08-28 12:15:15

Nálunk, a Magyar Királyi Operaház műsorán is szerepeltek operettek, daljátékok – bemutatók:



 A repertoárra rendszeresen vissza-visszatérő A denevér, a János vitéz, a Három a kislány és a Csínom Palkó mellett ott voltak:



Buttykay Ákos: Hamupipőke (1912 - 1914 között 10 előadás)



Jacobi Viktor: Sybill (1938 - 1939 között 29 előadás)



Lecocq: Angot asszony lánya (1897 - 1904 között 9 előadás)



Lehár: A garabonciás (1943 - 1944 között 15 előadás)



Lehár: Giuditta (1934 - 19 előadás)



Lehár: A hercegkisasszony (1910 - 1923 között 23 előadás)



Lehár: A mosoly országa (1930 - 1946 között 157 előadás)



Lehár: A víg özvegy (1958 – 1959 között 34 előadás – a Margitszigeten)



Lehártól még bemutatták a Városi Színházban a Frasquitát (1925), a Paganinit (1926), a Cárevicset (1928) és a Friderikát (1930) is!



Messager: Fortunio (1907 – előadás)



Millöcker: A koldusdiák (1921-től 1958-ig 21 előadás – a Városi Színházban is)



Offenbach: A banditák (1933 – 5 előadás)



Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1890 – 1892 között 28 előadás)



Offenbach: Orfeusz a pokolban /”alvilágban” (1923-tól 1958-ig 50 előadás – a Városi Színházban is)



Planquette: Rip van Winkle (1935 – 1936 között 13 előadás)



J. Strauss: A cigánybáró (1905 – 1958 között 135 előadás)



Sullivan: A mikádó (1924 – 1958 között 17 előadás – a Városi Színházban is)



Suppé: Boccaccio (1913 – 1914 között 40 előadás)



Suppé: A szép Galathea (1902 – 1905 között 12 előadás)



Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (1922 – 1958 között 91 előadás – a Városi Színházban is)



Későbbi évtizedekben az Erkel Színházban bemutatták Lehár Ferenctől a Cigányszerelmet is (1999), Millöckertől újra A koldusdiákot (1962 – 1964), Offenbachtól színre került a Kékszakáll (1981 - 1985).



Lehár Ferenc Víg özvegye pedig napjainkig a világ legjátszottabb operettje, ami operaházak repertoárjára is felkerül(t), párbeszédes és/vagy koncertszerű változatban is.  A MET mellett a New York City Opera, Chicago, San Francisco, San Diego, Kairó, Amsterdam, London, Párizs, Berlin,  Koppenhága, Stockholm, Róma, Velence, Barcelona, Genf, Zürich, Lyon, Brüsszel, Drezda, Prága, Pozsony, Bukarest, Kolozsvár, Tokió, Lisszabon, Szentpétervár, Graz, Belgrád, Lipcse,  Dallas, Frankfurt stb, operaházaiban mutatták be, sőt az operett balett változatát előadta a Buenos Aires-i Teatro Colon is.


A nap képe • 23312022-08-27 10:48:37

Ilosfalvy Róbert itthon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon is alakította Don Josét a Carmenben  (1980 nyarán) - "vendégként".



Rendezte: Szinetár Miklós.



Díszlet: Varga Mátyás.



Jelmez: Márk Tivadar.



Koreográfus: Barkóczy Sándor.



Karigazgató: Molnár László.



Vezényel: Pál Tamás.



Szereplők: Ilosfalvy Róbert, Ivan Ponomarenko, Mészöly Katalin, Zempléni Mária, Réti Csaba, Gyimesi Kálmán, Gregor József, Kenessey Gábor, Vámossy Éva, Seregélly Katalin


Operett, mint színpadi műfaj • 52002022-08-27 10:24:22

A Mezzo csatorna sugározza ma 12.30-tól az ismert klasszikus operettet:



Hervé: Mam’zelle Nitouche (magyar címen jobban ismert: Nebáncsvirág)



Louis Auguste Joseph Florimond Ronger, azaz Hervé (1825-1892) „Vaudeville-operettje”



Bemutató: 1883. január 26., Párizs, Théâtre des Variétés



Szövegkönyv: Henri Meilhac és Albert Millaud



Opera de Lausanne, 2018



Orchestre de Chambre de Lausanne



Choeur de l’Opera de Lausanne



Conductor: Christophe Grapperon



Stage direction: Pierre-André Weitz



Időtartam: 02:06



A szereposztásból:



Denise de Flavigny, Mam’zelle, zárdanövendék– Lara Neumann

Célestin, orgonista/Floridor – Damien Bigourdan



Le Vicomte Fernand de Champlâtreux – Samy Camps

Le Major, comte de  Château-Gibus – Eddie Chignara



Loriot,  officier - Olivier Py



A  háromfelvonásos operettből itthon a Rádió Dalszínháza magyar nyelvű stúdiófelvételt készített:



Bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth Rádió,  20.10 – 22.00



Fordította: Zágon István

Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus



Zenei rendező: Beck László

Rendező: Solymosi Ottó



Szereposztás:



Denise de Flavigny – Neményi Lili

Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre

Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád

Chateau Gilbeaux, őrnagy – Egri István

A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit

Corinne – Olty Magda

Loriot, őrmester- Fekete Pál

Kapusnő – Koloss Margit

A részeg – Hlatky László

Színigazgató – Zách János

Színésznő – Darvas Magda


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53912022-08-26 19:22:57

Kapcs. 4627. sorszám



René Kollo és Házy Erzsébet a Marica grófnő c. operettfilmben



Házy Erzsébet a jelenetben nem énekel, Kollo énekszáma („Hej, cigány...”) alatt lép be a „képbe”...



Lásd az időskálán:



1:29 – 1:35



2:34 – 2:37



3:50 – 3:51



Gräfin Mariza



VHS, 1971



Rendező: Eugen York



Wiener Operettenchor, Wiener Symphoniker,



Dirigent: Wolfgang Ebert



Gräfin Mariza (film) Operette von Emmerich Kálmán





Fernsehinszenierung, BR Deutschland 1974



Gräfin Mariza – Házy Erzsébet

Graf Tassilo - Renè Kollo

Lisa - Dagmar Koller

Koloman Zsupán - Kurt Huemer

Fürst Populescu - Benno Kusche

Fürstin Bozena - Ljuba Welitsch

Tschekko - Kurt Grosskurth

Mamutschka - Irma Patkos

Manja - Olivera Miljakovic

Mariza barátnõje - Sunyovszky Szilvia

Penizek - Latinovits Zoltán



Choreographie: Antal Fodor

Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert

Szenenbild: Otto Pischinger


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52122022-08-25 15:08:10

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (7)



A Boccaccio  c. Franz von Suppé-operett részleteit eredeti (német) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.



Erre példák




  • Német nyelvű változat – két stúdiófelvételről is



I.



1965. július 24., Petőfi Rádió, 19.44 - 20.15 – részletek - Rudolf Schock, Renate Holm, Alice Oelke, Ursula Schirrmacher, Rupert Glawitsch, Ernst Krukowski, Peter Manuel, Erfried Marlo, km. a Günther Arndt Énekkar és a Berlini Szimfonikus Zenekar, vezényel: Frank Fox



1965. szeptember 15., Kossuth Rádió, 8.20 - 8.50 



1966. szeptember 11., URH Adó, 19.38 - 20.08 



1968. szeptember 22., Kossuth Rádió, 22.50 - 23.25 



1973. november 27., Kossuth Rádió, 8.20 - 8.52



1977. július 26., Petőfi Rádió, 8.43 - 9.15 



1979. december 8., Petőfi, 15.00 - 15.31 



1980. augusztus 30., Kossuth, 12.45 - 13.16 



1981. október 30., Kossuth Rádió, 13.54 -14. 25 



1986. szeptember 3., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.00 



II.



1969. október 30., Kossuth Rádió, 14.36 -15.00 – részletek - Anneliese Rothenberger, Heinz Hoppe, Nicolai Gedda, Hermann Prey, Hans Günther Grimm, km. a Berlini Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Carl Mihalski



1977. január 23., Kossuth Rádió, 18.05 - 18.28 



1977. április 6., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.30



1979. január 12., Petőfi Rádió, 18.33 - 18.55 



1983. március 28., Kossuth Rádió, 15.05 - 15.27. 



1985. szeptember 13., Kossuth Rádió, 17.53 - 18.15 



1986. június 6., Petőfi Rádió, 17.08 - 17.30 



1989. augusztus 23., Petőfi Rádió i, 21.28 - 21.50 



1994. szeptember 17., Petőfi Rádió, 11.35 - 12.00  




  • Magyar nyelvű változatok (két rádiófelvételről)



I.



1956. július 20., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.00 – részletek - Fábry Edit, Osváth Júlia, Neményi Lili, Sándor Judit, Szabó Miklós, Fekete Pál, Mindszenti Ödön, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor



1957. december 19., Kossuth Rádió, 17.35 -18.00 



1958. június 4., Kossuth Rádió, 13.15 -13.40 



1958. szeptember 15., Kossuth Rádió, 14.15 - 14.55 (A „Nebáncsvirág” részleteivel)



1958. november 1., Kossuth Rádió, 10.25 - 11.00 



1959. február 12., Kossuth Rádió, 17.05 - 17.25 



1959. május 20., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00 („A diadalmas asszony” részleteivel)



1959. december 25., Petőfi Rádió, 20.30 - 21.00 



1960. július 3., Kossuth Rádió, 10.00 - 10.55 (A „Fortunio dala” részleteivel)



1960. augusztus 7., Kossuth Rádió, 16.35 - 17.00 



1960. október 25., Kossuth Rádió, 18.30 - 19.00 („A szép Galathea” részleteivel) 



 II.



Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett három felvonásban (két részben)



A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35 (két szünettel)



Librettó: Friedrich Zell (Camillo Walzel), Richard Genée



Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György



Dalszövegeket Róna Frigyes fordította



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)



Vezényel: Erdélyi Miklós



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Molnár Mihály



Szereposztás:



Fiametta – László Margit (Örkényi Éva)

Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál)

Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő)

Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann)

Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván)

Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor)

Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)

Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor)

Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János)

Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari)

Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt)

Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán)

Könyvárus – Várhelyi Endre

Herceg – Kemény László

Tofano, diák – Horkai János



Válogatás az elhangzott adások közül:



1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35 (teljes felvétel - BEMUTATÓ)



1961. szeptember 27., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.00 



1961. november 4., Kossuth Rádió, 20.50 - 23.35 



1961. december 4., Kossuth Rádió, 8.10 - 9.00 („A 66-os szám” és „A corneville-i harangok” részleteivel)



1962. március 30., Kossuth Rádió, 11.20 - 12.00   



1962. április 11., Kossuth Rádió, 18.40 - 19.00 („A szép Galathea részleteivel) 



1962. augusztus 29., Petőfi Rádió, 19.50 - 22.22 (teljes felvétel)



1963. április 7., Kossuth Rádió, 13.30 - 14.00 



1964. március 19., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.22 (teljes felvétel)



1964. június 19., Petőfi Rádió, 18.00 -18.55



1964. augusztus 23., Kossuth Rádió, 11.31 - 11.56



1965. március 9., Kossuth Rádió, 15.35 - 16.00 



1965. július 11., Petőfi Rádió, 20.37 - 23.00 (teljes felvétel) 



1965. október 24., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.10



1966. augusztus 11., Petőfi Rádió i, 14 -16.29 (teljes felvétel) 



1967. február 17., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.18 



1967. október 3., Petőfi Rádió, 10.00 - 12.43 (teljes felvétel)



1967. december 31., Kossuth Rádió, 12.55 - 13.25 



1968. november 14., Kossuth Rádió, 23.22 - 24.00



1969. május 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.39



1970. március 10., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.00



1972. február 10., Kossuth Rádió, 18.05 - 18.48 



1972. július 13., Petőfi Rádió, 18.47 - 21.44 (teljes felvétel)



1973. június 4., Kossuth Rádió, 23.39 - 0.25



1974. április 24., Petőfi Rádió, 20.25 - 23.00 (teljes felvétel) 



1974. augusztus 3., Kossuth Rádió, 23.05 - 24.00 (A „Pajkos diákok” részleteivel) 



1975. szeptember 20., Kossuth Rádió, 15.10 - 15.55 



1976. március 26., Petőfi Rádió, 12.00 - 12.30



1976. október 13., Petőfi Rádió, 21.26 - 22.33



1977. július 10., Petőfi Rádió, 12.22 - 13.00



1977. augusztus 11., Petőfi Rádió, 21.22 – 24.00 (teljes felvétel)



1978. március 18., Petőfi Rádió, 9.15 - 9.55



1978. december 23., Petőfi Rádió, 10.48 - 11.40



1979. május 19., Petőfi Rádió, 20.38 - 23.00 (teljes felvétel) 



1979. június 14., Kossuth Rádió, 20.17 - 21.15



1980. május 17., Petőfi Rádió, 20.52 - 23.36 (teljes felvétel),



1980. július 9., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00



1981. január 8., Kossuth Rádió, 19.15 - 21.38 (teljes felvétel)



1981. december 10., Kossuth, 14.15 - 15.00 



1982. február 6., Kossuth Rádió, 20.52 - 23.34 (teljes felvétel)



1983. szeptember 14., Kossuth Rádió, 16.06 - 16.49



1984. január 8., Kossuth Rádió, 20.52 - 23.32 (teljes felvétel)



1985. október 22., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00



1986. július 19., Kossuth Rádió, 19.34 - 22.00 (teljes felvétel) 



1986. december 11., Kossuth Rádió, 10.46 - 11.35 



1987. június 5., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.50



1987. szeptember 13., Kossuth Rádió, 19.35 - 23.00 (teljes felvétel)



1989. április 9., Kossuth Rádió, 19.34 - 23.00 (teljes felvétel)



1990. október 20., Kossuth Rádió, 19.52 - 23.00 (teljes felvétel)



1991. december 21., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.20 (teljes felvétel)



1994. március 5., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (teljes felvétel)


A nap képe • 23282022-08-25 15:03:25

Cappuccilli az örök kedvenc marad! Az „Operamúzeum” topikba anno elkezdtem bejegyezni az általam látott operákat (is), ami eszemben volt és leírtam a múltból – persze sok minden kimaradt (a feljegyzéseim elég hézagosak voltak...) és felejtettem is. Abba is hagytam...



Cappuccillivel látott operaelőadás élmények - 1982., 1983. évekből – emlékezetesek és kihagyhatatlanok, a listámon is szerepeltek (191. és 192. sorszámok alatt írtam be, némi pontatlanságokkal a szereposztásból):



Verdi: Rigoletto

Lukács Ervin – Piero Cappuccilli, Szűcs Márta, Sebastian Gonzalez, Póka Eszter



Verdi: A végzet hatalma

Medveczky Ádám - Piero Cappuccilli, Rohonyi Anikó, Molnár András, Kováts Kolos, Bende Zsolt, Mészöly Katalin, Fülöp Attila



Verdi: A trubadúr

Medveczky Ádám - Piero Cappuccilli, Tokody Ilona, B. Nagy János, Takács Tamara



Verdi: Simone Boccanegra

Medveczky Ádám – Piero Cappuccilli, Kincses Veronika, B. Nagy János, Begányi Ferenc


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52112022-08-23 11:34:35

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (6)



A gerolsteini nagyhercegnő c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.



Erre példák




  • Francia nyelvű változat – két stúdiófelvételről is



I.



1966. november 11., Kossuth Rádió, 19.25 – 20.42 (részletek) Jeanette Beaucomont, Marcelle Croisier, Magda Samuart, Cécile Sonnys, Gisele Prèvet, Eugenia Zareska, André Dran, Jean Mollien, Georges Lacour, Gabriel Bonton, Georges Théry, John Riley, Párizsi Lyric kórus és a Párizsi Pasdeloup zenekar. Vezényel: René Leibowitz   - „Bemutatjuk új lemezünket” -  Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.  Szerkesztő: Bitó Pál



1967. október 19., Kossuth Rádió, 13.35 – 14.00 



1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 – 11.17 



1969. december 21., Petőfi Rádió, 21.30 – 22.11



1970. június 17., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00 



1971. február 6., Petőfi Rádió, 8.15 – 8.45



1972. január 25., Kossuth Rádió, 23.30 – 0.25 



1972. szeptember 24., Kossuth Rádió, 21.24 – 22.00



1973. január 10., Kossuth Rádió, 23,00 – 24.00   (A „Périchole” részleteivel)



1975. január 30., Petőfi Rádió, 22.15 – 23.00 00



1978. június 21., Petőfi Rádió, 23.02 – 24.00 



1978. augusztus 23., Petőfi Rádió, 18.10 – 19.00 



1980. augusztus 28., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00



II.



1980. június 9., Petőfi, 21.50 – 23.00 (részletek) Regine Crespin, Mady Mesple, Maria Cardo, Daniele Castaing, Francoise Gyral, Marie-Therese Techene, Alain Vanzo, Charles Burles, Robert Massard, Claude Melonie, Tibet Raffali, Francoise Loup, a Toulouse-i Capitole Színház ének- és Zenekara. Vezényel: Michel Plasson



1980. november 23., Kossuth Rádió, 15.14 – 16.00



1982. július 24., Petőfi Rádió, 21.20 – 22.00 (Az „Angot asszony lánya” részleteivel)



1983. július 12., 3. Műsor, 9.00 – 9.45



1984. március 19., 3. Műsor (URH adó), 18.12 – 18.50 



1984. május 15., Kossuth Rádió, 10.35 – 11.29 



1985. február 15., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00 




  • Magyar nyelvű teljes felvétel 



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - nagyoperett három felvonásban



A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 –23.04 (két szünettel)



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás



Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



A nagyhercegnő – Házy Erzsébet

Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika

Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)

Bumm tábornok – Melis György

Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)

Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)

Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)

Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)

Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)

Olga – Koltay Valéria

Ida – Svéd Nóra

Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)

Gyerek – Olasz György

Andie – Orczy Teréz



1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 – 23.04 (teljes felvétel)



1972. augusztus 6., Kossuth Rádió, 13.58 – 14. 40



1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00  



1974. június 5., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.00 



1974. december 22., Kossuth Rádió, 13.49 – 14.39



1975. június 22., Petőfi Rádió, 20.15 – 22.36 (teljes felvétel)



1976. július 1., Kossuth Rádió, 16.05 – 17.05 



1976. augusztus 10., Kossuth Rádió, 22.59 – 24.00



1976. október 17., Kossuth Rádió, 12.56 – 13.52



1976. december 9., Petőfi Rádió, 20.51 – 23.25 (teljes felvétel)



1977. szeptember 11., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30 



1979. november 4., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00 (teljes felvétel)



1979. november 29., Petőfi Rádió, 22.00 – 23.00



1980. február 25., Kossuth Rádió, 17.09 – 17.26  



1981. január 17., Petőfi Rádió, 21.53 – 23.00 



1981. július 21., Petőfi Rádió, 21.22 – 24.00 (teljes felvétel)



1981. december 7., Petőfi Rádió, 22.01 – 23.00  



1982. május 25., Petőfi Rádió, 20.35 – 23.00 (teljes felvétel)



1987. május 19., Kossuth Rádió, 17.30 – 17.42 (Az. I. felv. fináléja)



1994. augusztus 21., Petőfi Rádió, 20.12 – 22.35 (teljes felvétel)



1999. november 6., Kossuth Rádió, 19.40 – 20.00 


Bizet és a Carmen • 2952022-08-23 11:03:49

A Bartók Rádió mai operaközvetítése:



19.00 - Prológ – Georges Bizet: Carmen



A mikrofonnál: László Ferenc



19.35 –22.00 - Georges Bizet: Carmen



Négyfelvonásos opera



Szövegét – Prosper Mérimée azonos című novellája nyomán – Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta



Vezényel: Thomas Beecham



Km. Versailles-i Gyermekkar, Francia Rádió Gyermekkara, Francia Rádió Kórusa (karig. René Alix), Francia Rádió Nemzeti Zenekara



Szereposztás:



Carmen, cigánylány - Victoria de los Ángeles (szoprán)

Don José, tizedes - Nicolai Gedda (tenor)

Escamillo, bikaviador - Ernest Blanc (bariton)

Micaëla, parasztlány - Janine Micheau (szoprán)

Frasquita, cigánylány - Denise Monteil (szoprán)

Mercédès, cigánylány - Marcelle Croisier (mezzoszoprán)

Zuniga, hadnagy - Xavier Depraz (basszus)

Morales, szakaszvezető - Bernard Blantey (bariton)

Dancairo, csempész - Jean-Christophe Benoït (bariton)

Remendado, csempész - Michel Hamel (tenor)



(EMI - 1960)


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10322022-08-22 14:28:05

Kedves "márta"!



A Petőfi Rádió élőben közvetítette a kérdezett Bánk bán-előadást az Erkel Színházból: 1969. május 10-én, 19 órától.



(Bejegyeztem ide  a topikba a 17. sorszám alatt: ott még a Kossuth Rádiót jelöltem meg.)



Vezényel: Ferencsik János

Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Németh Amadé)



Rendező: dr. Kenessey Ferenc



Szereposztás:



II. Endre király – Sebestyén Sándor

Gertrud – Komlóssy Erzsébet

Ottó – Réti József

Bánk bán – Simándy József

Melinda – Ágai Karola

Tiborc – Melis György

Petúr bánk – Faragó András

Biberach – Palócz László

Sólom mester – Galsay Ervin

Udvarmester – Jóny Imre



Megemlítem azt is, hogy a Magyar Rádió egykori zenei szerkesztője, zenekritikus, Kertész Iván rádió-sorozatának egyik adásában – Emlékezetes előadások a Magyar Állami Operaházban – , erről a Bánk bán-előadásról adott egy áttekintést, és az élő operaközvetítés hangfelvételéből játszott be ének-zenei részleteket. (1993. szeptember 26., Bartók Rádió, 9.05  – 10.00)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635722022-08-22 13:47:10

Magyar elfogultságaim, avagy miért ne legyen az OPERA igazgatója külföldi?



ORIGO, 2022.08.22. 09:06



Ókovács szerint az opera – 232. levél.



Édes Néném,



Igen, így van, igaz a hír, meghirdették a főigazgatói pályázatot, mert lassan letelik a Magyar Állami Operaház élén töltött második ciklusom is.



[...]



Én ebben a szellemben írom a magam dolgozatát, a pályázatot, mert tennivaló is maradt, ötlet is jön, helyzet is van, így aztán írni is lesz miről. A minisztériumi zsűri pedig majd – remélem – valaki magyart választ, ha nem engem, akkor mást.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52102022-08-22 11:07:03

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (5)



A szép Heléna c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) és német nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.



Erre példák




  • Francia nyelvű változat: Janine Linda, Lolly Valdarnini, Luciens Mars, André Dran, Roger Giraud, Jacques Linsolas, Jean Mollien, Armand Duval, Jean Hoffmann, Jacqueline Vitry, Annette  Martineau,  Janine Weishaurt,  a Párizsi Filharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz



1955. november 22., Kossuth Rádió, 17.10 – 18.00



1956. augusztus 14., Kossuth Rádió, 17.10 – 18.00



1957. december 21., Kossuth Rádió, 10.10 – 11.00



1959. január 23., Petőfi Rádió, 21.05 – 21.40



1973. április 1., Kossuth Rádió, 23.10 – 24.00




  • Német nyelvű változat: Erna Roscher, Gisela Morgen, Manfred, Jungwirth, Wilhelm Klemm, Gerd Pallesche, Paul Reinschke, Hanz-Peter Schwarzbach, Friedrich Steffens, a Lipcsei Rádió zenekara, vezényel: Herbert Kegel



1963. június 8., Kossuth Rádió, 13.13 – 13.45 



1965. július 7., Petőfi Rádió, 17.05 – 17.35 



1968. november 28., Kossuth Rádió, 13.35 – 14.07



1970. december 8., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.36 




  • Magyar nyelvű teljes felvétel 



Jacques Offenbach: A szép Heléna – nagyoperett három felvonásban



A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32



Szövegét Ludovic Halévy és  Henri Meilhac írta



Fordította: Fischer Sándor



Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(karigazgató: Vajda Cecília)



Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám



Szereposztás:



Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)

Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)

Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)

Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)

Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)

Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)

Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)

Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)

Philcomus – Pásztor János

Euthycles – Andrecz Vilmos

Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)

Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)

Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)

Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)

Rabszolga – Árossy Aladár



1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32 (teljes felvétel)



1966. február 13., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.15 (teljes felvétel)



1966- április 8., Petőfi Rádió, 20.35 – 21.00



1966. október 23., Kossuth Rádió, 20.58 – 23.27 (teljes felvétel)



1967. április 5., Petőfi Rádió, 21.51 – 23.00 (teljes felvétel)



1968. augusztus 28., Petőfi Rádió, 11.08 – 13.17 (teljes felvétel)



1969. április 10., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.27



1969. május 14., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.33



1969. július 23., Kossuth Rádió, 17.56 – 20.32 (teljes felvétel)



1969. november 9., Kossuth Rádió, 23.00 -24.00 



1970. január 11., Petőfi Rádió i, 19.07- 19.50



1970. február 18., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00 



1970. augusztus 12., Kossuth Rádió, 18.53 – 21.35 (teljes felvétel)



1970. szeptember 17., Kossuth Rádió, 15.35 – 16.00 



1970. november 28., Petőfi Rádió, 9.00 – 9.45 



1971. március 5., Kossuth Rádió, 8.20 – 9.00 



1971. május 11., Kossuth Rádió, 23.03 – 24.00



1971. július 9., Kossuth Rádió, 15.33 – 16.00



1971.október 27., Kossuth Rádió 14.26 – 14.49



1972. szeptember 9., URH RÁDIÓ, 14.00 – 14.34 



1972. október 28., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.00



1975. február 28., Petőfi Rádió, 19.00 – 19.44 



1975. május 10., Petőfi Rádió, 20.50 – 23.00 (teljes felvétel)



1975. november 3., Kossuth Rádió, 17.20 – 17.55



1976. április 27., Petőfi Rádió, 21.27 – 23.41 (teljes felvétel)



1976. október 10., Kossuth Rádió, 20.06 – 20.59  („A denevér” részleteivel)



1978. november 11., Petőfi Rádió 20.49 – 23.00 (teljes felvétel)



1980. február 23., Petőfi Rádió, 19.27 – 21.46 (teljes felvétel)



1981. augusztus 28., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.44 (teljes felvétel)



1985. július 10., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.00  („A párizsi élet” részleteivel)



1986. június 4., Kossuth Rádió, 17.25 – 18.02 



2020. október 27., Bartók Rádió, 19.35 – 21.43  (teljes felvétel)


Miklósa Erika • 12852022-08-22 11:01:04

 Miklósa Erika közel sem lett egyenlő művészi rangra helyezve Marton Évával, aki a Wikipédia szerint is a legtöbbet díjazott művész a magyar opera világában. Marton Éva a Nemzet Művésze is, ami címet/rangot a jövőben Miklósa Erika is megkaphatna  majd, ha betölti a 65. életévét -  amennyiben megéri ezt a kort és persze ha még akkor is a jelenlegi kormány lesz hatalmon...  A Magyar Corvin láncról még nem is szóltam...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53902022-08-21 11:56:55

Az OPERA kulturális magazinműsora az „Opera Café”, annak van egy portré-sorozata, amelyben Ókovács Szilveszter főigazgató beszélget a Magyar Állami Operaház új, örökös tagjaival.



A youtube-on elérhető a tavaly kitüntetett Róka István portréja is.  



A már 81. évében járó tenorista a beszélgetés során szóba hozta Házy Erzsébetet, akivel sok operaelőadásban énekeltek együtt; úgy fogalmazott, igyekezett minden kollégával, partnerével jó barátságot ápolni:  „Házy Erzsivel én nem vesztem össze... én voltam talán az egyik. Nem tudom, még hányan voltak, mi jó haverok voltunk.”



Azt már én teszem hozzá, Róka és Házy az Operán kívül is szerepeltek együtt, például rádiófelvételen:



Jacques Offenbach: Kékszakáll – klasszikus nagyoperett három felvonásban. A Rádió Dalszínháza teljes, magyar nyelvű felvételén (bemutatója, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 - 22.00 óra.  Házy utolsó ilyen munkája volt a rádióban) a Kékszakáll lovagot Róka István (próza: Harsányi Gábor), míg Klementina királynét Házy Erzsébet énekelte (próza: Kohut Magda). 



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos. Közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.


Abbado – az ember • 1582022-08-21 11:54:52

A Bartók Rádió sugározza ma 18.30 és 19.30 óra között:



Muzsikuslegendák - Claudio Abbado karmester 



Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila



(A 2021. október 3-i adás ism.)


Miklósa Erika • 12732022-08-20 19:56:00

Miklósa Erika: Haza – ez az, amit sosem lehet kiszakítani belőlem



/Index.hu - 2022.08.20. 18:06/



Az énekesnőt Magyar Szent István-renddel tüntették ki, amire intelemként tekint, és úgy gondolja, hogy a szakadékok soha nem áthidalhatatlanok.





Szombaton a Sándor-palotában adták át a Magyar Szent István-rendet, amit idén Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnek és Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendezőnek, a nemzet művészének ítéltek oda. Miklósa Erika egy hosszú Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy mit jelent számára ez a kitüntetés.



A békességben élés legyen közös programunk – írja Miklósa Erika, akit a legnagyobb állami kitüntetéssel, Magyar Szent István-renddel díjaztak. Ezt a kitüntetést rendszerint olyan személyeknek ítélik oda, akik pályájukkal, életművükkel, nemzetközi sikereikkel az ország fényét emelik, így nem csoda, ha egy művész ilyenkor számot vet, és elgondolkodik azon, milyen üzenetet közvetíthet munkájával.




Amióta csak megtudtam, hogy augusztus 20-án Magyar Szent István-renddel tüntetnek ki, azóta próbálom megfogalmazni ezeket a gondolatokat. Az elején nem ment. Aztán egy hetet Kolozsvárott voltam, s valójában ott kezdte el diktálni a szívem ezeket a mondatokat. Ha olykor – a harmincéves pályámon – elgyengültem is a cél előtt, sosem adtam fel, s nyugodtan fordulhattam tanácsért a szívemhez. Lehet, hogy a szív törvénye szerint élek?




A kiskunhalasi születésű operaénekes a bejegyzésében Gregor Józsefről is megemlékezett, aki mentorként, kollégaként és tanárként is jelentős szerepet töltött be a életében. Mint írja, egyre többször jutnak az eszébe Gregor József tanításai, aki szerint a legfontosabb és legnagyobb feladatunk embernek és jónak lenni, főként egy megrémült világban. Ez az elismerés többek között ezért is emberségre ösztönzi Miklósa Erikát, aki szerint jónak lenni ugyan nehéz, de nem érdemes másnak lenni.




Haza – ez az, amit sosem lehet kiszakítani belőlem. És úgy veszem, hogy a Magyar Szent István-rend egy »intelem« is, hogy a kitüntetést a hazámtól kaptam, Magyarországtól. Még sokáig szeretném megszolgálni ezt. Hiszek abban, hogy a hit és a humánum soha nem lehet túl sok, soha nem elég belőlük, és a szakadékok soha nem áthidalhatatlanok.




Erre az utolsó gondolatra erősített rá pár sorral később, amikor kifejtette azt a vágyát, hogy a békességben élés legyen közös programja mindenkinek, majd gratulációját fejezte ki Rofusz Ferencnek, aki szintén átvehette a Magyar Szent István-rendet.


A díjakról általában • 11682022-08-20 15:27:05

Magyar Szent István-rend kitüntetést kapta 2022-ben:



MIKLÓSA ERIKA, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán operaénekes



RÓFUSZ FERENC, Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635672022-08-20 12:32:35

Galéria



Fabio Sartori olasz operaénekes és hazai operaénekeseink léptek fel tegnap a Szent István-napi gálaműsoron az Operaházban



(Origo.hu)


Operett, mint színpadi műfaj • 51972022-08-20 10:56:00

Itthon évek óta szinte csak magyar szerzők műveiből válogatnak részleteket a producerek a Budavári Palota Oroszlános udvarában rendezendő augusztusi szabadtéri koncertek műsorába.  Alkalmanként becsúszik egy-egy külföldi komponista operettjéből vett szám, de a hangsúly Lehár, Kálmán, Huszka "hármasán" van, hozzájuk olykor egy-egy Jacobi-, Kacsóh-, Ábrahám-, Zerkovitz-szerzemény társul, ez a struktúra idén sincs másképp. Ráadásul mindig ugyanazokat az unalomig ismert, ismételt, "elcsépelt" dalokat, kettősöket, együtteseket halljuk... (Hol vannak/maradnak Nádor Mihály, Buttykay Ákos, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál, Buday Dénes, Farkas Ferenc, Polgár Tibor vagy Vincze Ottó jelentős számú színpadi művének slágerei?...)



Szeretnék végre klasszikus operettek gáláját is élvezni egy-egy koncerten: Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus, Ziehrer alkotásaival a középpontban!  A műfajt kedvelő közönség - biztos vagyok benne - ezeket is szeretné, és legalább megismerné ha erre alkalom kínálkozik.



Évtizedekkel ezelőtt a Magyar Rádió rendszeresen rendezett és szerkesztett ilyen - klasszikus operetteket is műsorára tűző - operett-gálákat, elsősorban operaénekeseink közreműködésével.


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10302022-08-20 08:58:59

Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



2022. augusztus 20., Bartók Rádió, 19.00 – 21.10



Erkel Ferenc: Bánk bán



Háromfelvonásos opera



Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta



Átdolgozta: Nádasdy Kálmán



Vezényel: Ferencsik János



Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,



Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Németh Amadé)



Cimbalomszóló: Tarjáni Tóth Ida



Violino d’amore szóló: Németh Géza



Angolkürtszóló: Pásztor Béla



Szereposztás:



Bánk bán - Simándy József (tenor),



Melinda, a felesége - Ágai Karola (szoprán),



Gertrud, II. Endre felesége - Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán),



Ottó, meráni herceg - Réti József (tenor),



II. Endre - Sólyom-Nagy Sándor (bariton),



Petur bán - Faragó András (basszbariton),



Biberach - Palócz László (bariton),



Tiborc, paraszt - Melis György (bariton),



Udvarmester - Jóky Imre (tenor),



Lovag - Rajna András (bariton)



Felvétel ideje és helye: 1969, Torockói téri Református templom, Budapest


Gaetano Donizetti • 10082022-08-20 08:56:53

Lammermori Lucia operaközvetítés ma este  (20:30) a Mezzón.



A főszerepekben: Elena Mosuc, Juan Diego Flórez, Marco Caria



Vezényel: Marco Armiliato



Barcelona, Gran Teatre del Liceu, 2015


A díjakról általában • 11672022-08-19 23:10:16

Augusztus 20. alkalmából adományozható kitüntetéseket kapott mások mellett:



A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozat



DR. KOLLÁR ÉVA Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt tanszékvezető egyetemi tanára,



Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat



BUDAI LÍVIA operaénekes



GRÁF ZSUZSANNA Liszt Ferenc-díjas karnagy, érdemes művész, az Angelica Leánykar alapítója és vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzőjének tanára, a Városmajori Gimnázium zenei tagozatának alapító vezetője,



Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat



DR. MINDSZENTY ZSUZSÁNNA Liszt Ferenc-díjas karnagy, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Művészetközvetítő és Zenei Intézetének nyugalmazott főiskolai docense, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének társelnöke,



SZAMOSI SZABOLCS Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója és a Szegedi Dóm zeneigazgatója, a pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház volt orgonistája, karnagya és zenei vezetője



Magyar Érdemrend Lovagkereszt



Dr. KARASSZON DEZSŐ orgonaművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara nyugalmazott egyetemi tanára, orgona és egyházzenei tanszaka megalapítója, a debreceni Schola Calviniana alapító karnagya orgonaművészként és egyházzene-történészként, illetve oktatóként végzett iskolateremtő munkája, példaértékű életútja elismeréseként.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53892022-08-19 22:09:49

Egy rádióadás a múltból



1997. március 4. (kedd), Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00



„Egy énekes – több szerep”



HÁZY ERZSÉBET felvételeiből



Szerkesztő: Varga F. István




  1. Gluck: Orfeusz – Ámor áriája, I. felv.

  2. Bellini: Az alvajáró – Amina és Elvino szerelmi kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc és az MRT Énekkara)

  3. Smetana: Az eladott menyasszony – Masenka áriája, III. felv.

  4. Puccini: Manon Lescaut – Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (km. Ilosfalvy Róbert)

  5. Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”

  6. Kodály: Háry János – Örzse dala

  7. Weill: Mahagonny – Alabama blues (km. a Magyar Állami Operaház Nőikara)

  8. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics – Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse (km. Udvardy Tibor)

  9. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője (km. az MRT Énekkara)

  10. Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – Örzse és Jóska szerelmi kettőse: „Szív küldi szívnek szívesen” (km. Melis György)

  11. Zeller: A madarász – a Hercegnő dala - „Rózsadal”

  12. Planquette: A corneville-i harangok – Germaine dala - „Harangdal” (km. az MRT Énekkara)

  13. Offenbach: A szép Heléna – Heléna románca


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 56142022-08-19 11:58:12

Visszatérve még Aida Garifullina gála-koncertjére, itt van egy másik  "hihetőbb" kritika is: Együtt örülni  (Operavilag.net)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635662022-08-18 15:30:21

Fabio Sartori: „A színpadon nem kímélem magam”



Papageno.hu – Szentgyörgyi Rita, 2022. augusztus 16.



Az OPERA immár harmadik alkalommal rendezi meg nagyszabású augusztus végi nyárzáró koncertjét. A német Jonas Kaufmann, az amerikai Lawrence Brownlee és a francia Patricia Petibon után egy hőstenor, Fabio Sartori érkezik augusztus 19-én az Operaházba.



Kocsár Balázs a gálaest dirigens nyilatkozta a Magyar Nemzet lapnak ("Nyárzáró koncert az operaházban" - mno.hu – 2022. 08.17. – Lengyel Emese):



„Nagyon fontos, hogy az Opera mint kiemelt intézmény lehetőséget adjon az operabarátoknak, hogy olyan művészeket is megismerhessenek, akik világszerte az operai körfogás résztvevői, s egyben a legnagyobb színpadok sztárjai. Lényeges, hogy ezeket a művészeket ne csak a különböző felvételekről láthassa, hanem élőben élvezhesse a magyar közönség is. Ez a törekvés folyamatos, s örülünk, hogy Sartori úr elfogadta a meghívásunkat.”



 „Ez a koncert Jonas Kaufmann fellépésével kezdődött az Eiffel Műhelyháznak a parkmegnyitóján, tavaly pedig egy francia és egy amerikai művészt hallhattunk. Az idei gála átkerült az Operaházba, s mivel egy kiváló tenorista vendégeskedik nálunk, a fellépő művész repertoárjához igazítva alakítottuk ki a műsort. Csokorba szedtük a legnagyobb szerepeit, s Sartorinak ezúttal a legnagyobb magyar énekesnők lesznek a partnerei, akik önálló dalokkal is szerepelnek.”



Műsor - az OPERA honlapjáról


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52092022-08-18 14:26:35

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (4)



Az Orfeusz az alvilágban c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) és német nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.



Erre példák:




  • Francia nyelvű változat: Marie Carpentier, Janine Lindenfelder, Monique Chalot, Claudine Collart, Simone Pebordes, Jean Hoffmann,  André Jonqueres, Jean Mollien, Bernard Demigny, André Dran, a Párizsi Philharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz.



1955. november 15., Kossuth Rádió, 22.15 – 23.00



1956. február 21., Kossuth Rádió, 17.15 – 18.00



1958. szeptember 17, Kossuth Rádió, 13.15 – 14.00



1959. július 7., Petőfi Rádió, 17.55 – 18.25



1960. június 15., Kossuth Rádió, 23.20 – 24.00



1961. szeptember 1., URH Rádió, 21.40 – 22.00



1965. szeptember 12., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.58 - „A bemutatótól a világsikerig: Orfeusz az alvilágban” - Marie Carpentier, Janine Lindenfelder, Monique Chalot, Claudine Collart, Simone Pebordes, Jean Hoffmann,  André Jonqueres, Jean Mollien, Bernard Demigny, André Dran, a Párizsi Philharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz. - Kristóf Károly összekötőszövegét elmondja Csengery Judit és Ráday Imre. Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya




  • Német nyelvű változatok:



1. Else Liebesberg, Karl Terkal, Hans Strohbauer, Erich Majkut, Szemere László, a Bécsi Operettzenekar, vezényel: Kurt Richter



1981.  január 1., Petőfi Rádió, 7.00 – 7.54  (részletek Offenbach műveiből)



2. Jutta Vulpius, Friederike Apelt, Gudrun Fischer, Ruth Schob-Lipka, Hannerose Katterfield, Peter Schreier, Werner Enders, Karl-Friedrich Hölzke, Wolfgang Hellmich, Hermann Christian Polster, a Lipcsei Rádió Énekkara és a Drezdai Filharmonikus Zenekar, vezényel: Robert Hanell



1983. szeptember 15., Kossuth Rádió, 15.05 – 15.58 



1986. október 3., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.50 



 




  • Magyar nyelvű teljes felvételek  - a Rádió Dalszínháza bemutatói



Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban



I. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)



Szövegét Ludovic Halévy és  Hector Cremieux írta

Fordította: Romhányi József



Vezényel: Blum Tamás



Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)



Hegedűszóló: Hidy Péter



Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Rácz György



Szereposztás:



Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)

Euridike – László Margit (Váradi Hédi)

Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)

Jupiter – Melis György (Ráday Imre)

Juno – Tolnay Klári

Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)

Styx Jankó – Maleczky Oszkár

Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)

Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)

Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)

Minerva – Dunszt Mária

Merkur – Külkey László (Velenczei István)

Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)

Morfeusz – Pálfy Endre



1963. november 19., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.00



1964. november 1., Petőfi Rádió, 16.35 – 18.33



1964. május 8., Kossuth Rádió, 15.00 – 15.40 (részletek)



1965. július 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 20.25



1965. augusztus 5., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00



1966. szeptember 18., Petőfi Rádió, 17.20 – 19.20



1967. december 25.  Petőfi Rádió, 16.15 – 17.00  (részletek)



1968. április 19., Petőfi Rádió, 10.00 – 12.00



1968. augusztus 1., Kossuth Rádió, 14.20 – 15.15 (részletek)



1987. augusztus 30., Kossuth Rádió, 19.47 – 22.10



1997. október 5., Petőfi Rádió, 21.03 – 23.00



 



II. Új, teljes felvétel



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1990. december 31., Petőfi  Rádió, 21.00 – 22.45



Szövegét Ludovic Halévy és  Hector Cremieux írta.



Fordította: Romhányi József



Rádióra alkalmazta: Romhányi Ágnes



Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Pál Tamás



Zenei rendező: Fejes Cecília.



Rendező: Bozó László



Szereposztás:



Orfeusz - Gulyás Dénes



Euridike - Kertesi Ingrid



Közvélemény - Takács Tamara



Jupiter - Miller Lajos



Juno – Béres Ilona



Pluto (Ariszteusz) - Rozsos István



Styx Jankó - Haumann Péter



Diana - Csonka Zsuzsa



Vénusz - Ulbrich Andrea



Minerva - Pelle Erzsébet



Merkúr - Korcsmáros Péter



Mars - Szüle Tamás (Szokolay Ottó)



Morfeusz - Fried Péter



1990. december 31., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45



1992. december 13., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45



1994. június 19., Petőfi Rádió, 21.20 – 22.50


Pantheon • 31192022-08-17 07:34:37

Wolfgang Petersen (81) német filmrendező. Forgatókönyvíró, producer


Pantheon • 31202022-08-17 07:34:37
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 76862022-08-16 10:45:11

Verdi: Attila – Bevezető jelenet a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásáról - 2022



/YouTube – 2022. augusztus/



Odabella – Maria Agresta



Attila – Bretz Gábor



A Magyar Állami Operaház Énekkarát és Zenekarát Dénes István vezényli.



Km. a Feledi Projekt Táncegyüttes


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 55982022-08-16 10:44:37

Verdi: Attila – Bevezető jelenet a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásáról - 2022



/YouTube – 2022. augusztus/



Odabella – Maria Agresta



Attila – Bretz Gábor



A Magyar Állami Operaház Énekkarát és Zenekarát Dénes István vezényli.



Km. a Feledi Projekt Táncegyüttes


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 76832022-08-16 09:48:04

Egy rövid részlet az operából - valamivel jobb képminőségben:



Verdi: Attila – Odabella áriája és jelenet – Marton Éva, Gregor József, énekkar - Margitsziget, 1972  (YouTube)



Margitszigeti Szabadtéri Színpad, bemutató: 1972. július 7.



Giancarlo del Monaco rendező az olasz nyelvű előadás főszerepeit Gregor Józsefre (Attila) és Marton Évára (Odabella) osztotta, a MÁV Szimfonikus Zenekart és a Magyar Állami Operaház Énekkarát Lamberto Gardelli vezényelte.



Az előadás további szereplői voltak:



Kónya Lajos (Ezio),



Szilágyi Ferenc (Foresto),



Nagy János (Uldino),



Bódy József (Leone)



Díszlettervező: Fülöp Zoltán



Jelmeztervező: Márk Tivadar


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 76812022-08-16 09:38:43

Zéta a második, vasárnap esti előadásról írta beszámolóját. Agresta a pénteki premieren - amennyire meg tudom ítélni - "gond nélkül"  énekelte el a legkényesebb részeket is... (a vasárnapi előadást nem láttam).



Megjegyzem, anno Kolonits Klára is legalább ilyen jó volt Odabella szerepében - ott voltam azon az előadáson is - 2004-ben.  



Idézek a Napi.hu oldaláról  (2004. július 8.- Sebők Miklós)



„Verdi Attilájának utolsó jelentős előadása ugyanitt, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt több mint 30 éve Gregor Józseffel, Marton Évával, a világsztár Lamberto Gardelli vezényletével. Most a címszerepre hoztak sztárt a szervezők – a Szabad Tér Színház Kht. és a zenekart, kórust biztosító debreceni Csokonai Színház – az orosz Konstantin Gorny személyében. Bár a bemutatót felvezető sajtótájékoztatón Gorny még viccelt is, hogy Olaszországban Attilával riogatják a rosszcsont gyerekeket, azért az ő hun vezérét nem vetik szét az érzelmek és a vadság. A további – magyar – főszereplők közül Kolonits Klára emelkedik ki Odabellaként, az Attila által elfoglalt Aquileja város hős védőjeként. Bár Kolonitsot a rendezői akarat többnyire a huntól az elismerés jeleként kapott kard emelgetésére korlátozza, szopránja szárnyalt a kissé fakó tenor (Kiss B. Attila – Foresto, Odabella kedvese) és bariton (Massányi Viktor mint Ezio római hadvezér) mellett."


Ilosfalvy Róbert • 10022022-08-16 09:22:26

Népszava Sajtófotók - 1997-08-25 / Gy. Balázs Béla:



Ilosfalvy Róbert operaénekes



Akiknek van hozzáférésük az Arcanum oldalához, az alábbi linkekre kattintva a néhai kiváló tenoristánk, Ilosfalvy Róbert civil képeiből láthatnak jónéhányat.



Mindegyik fotó 1997 nyarán, a Magyar Állami Operaház épületének bejárata előtt készült operaénekesünkről, aki rövid ujjú fehér ingben, utcai nadrágot viselve, vidáman, mosollyal az arcán, áll az egyik kandeláber mellett (és talán mintha szóra és/vagy énekre nyílna a szája ezeken a róla készített képeken...):



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=790&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=791&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=792&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=793&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=794&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=795&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=796&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=797&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=798&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=799&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=800&layout=s



https://adt.arcanum.com/hu/view/NepszavaSajtofotok_1997_08-3/?query=ilosfalvy&pg=801&layout=s


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3172022-08-16 08:58:05

Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



19:00 – 19.30 Prológ



Jules Massenet: Manon 



A mikrofonnál: László Ferenc



19.35 – 22.13 Jules Massenet: Manon 



Ötfelvonásos opera



Szövegét – Antoine François Prévost nyomán – Henri Meilhac és Philippe Gille írta



Vezényel: Michel Plasson



Km.: Toulouse-i Capitol Színház Ének- és Zenekara (karigazgató: Guy Lhomme)



Szereposztás:



Manon – Ileana Cotrubas (szoprán),

Des Grieux lovag – Alfredo Kraus (tenor),

Lescaut – Gino Qulico (bariton),

Des Grieux gróf, a lovag apja – José van Dam (basszbariton),

Guillot de Morfontaine – Charles Burles (tenor),

De Brétigny – Jean-Marie Frémeau (bariton),

Poussette, színésznő, Manon barátnője – Ghylaine Raphanel (szoprán),

Javotte, színésznő, Manon barátnője – Colette Alliot-Lugaz (szoprán),

Rosette, színésznő, Manon barátnője – Martine Mahé (mezzoszoprán),

Kocsmáros – Jacques Loreau (tenor),

1. katona – Roger Trentin (basszus),

2. katona – Laurent Jean Melac (bariton)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635602022-08-15 14:45:31

Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra No.9



ORIGO - 2022.08.14. 11:27



Ókovács szerint az opera - 231. levél.



Édes néném,




  1. Miért mindig Japánban turnézik az OPERA?

  2. És ha máshova is megy a turné, akkor hova is?

  3. Végül, de korántsem utolsósorban: mikor is lesz világszínvonalú operánk?


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 55942022-08-15 14:23:34

Attila, a legyőzhetetlen harcos



mno.hu  - Oszlányi Gyöngyvér - 2022. augusztus 15.



"Verdi szenvedélyes zenéjét XXI. századi látványtechnikával idézte meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház legújabb bemutatójában, az Attila című operában. A hun király alakját Bretz Gábor alakította hitelesen, a női főszerepben a világhírű olasz szoprán énekesnő, Maria Agresta lépett a közönség elé."



"A közönséget teljesen elkápráztatta a lebilincselő látványvilág, amelyet a négyszáz négyzetméternyi LED-falon látható apró részletességgel kidolgozott animációs és filmes hatású háttérképek tettek lenyűgözővé. A valósághű multimédiás képi világ életre keltette az ezerötszáz évvel ezelőtti kort, amiben a opera története játszódik."


Verdi-felvételek • 6332022-08-15 13:56:25

Azzal a helyzeti előnnyel rendelkezem, hogy kb. két éve hozzájutottam a szegedi Álarcosbál eme felvételéhez, és már akkor rácsodálkoztam, milyen kiváló alkotó-és közreműködőgárda hozta létre ezt az értékes, újszerű ábrázolású operaprodukciót, ami a látottak és elhangzottak alapján, számomra is a reveláció erejével hatott! 


Miklósa Erika • 12722022-08-14 09:06:06

2022. augusztus 14-én (vasárnap) 20:00 órától látható felvételről a Miklósa25 című gálaest az M5 csatorna műsorán. 



2016. január 21-én Miklósa Erikát ünnepelte az Erkel Színház közönsége. Magyarország egyik legnépszerűbb operaénekesnője pályafutásának 25. évfordulójára külföldi művészbarátait is Budapestre invitálta. Daniela Pini és Leonardo Ferrando mellett színpadra lépett Boncsér GergelyDolhai Attila és Horváth István is, közreműködött Wolf Péter,  Szlama László (koboz), a Quartett Escualo, továbbá a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, vezényelt Silló István. Az Aczél András rendezte műsorban Miklósa Erika specialitása, a koloratúr bravúráriák mellett a musical és az operettvilág slágereiből is ízelítőt adott.




Rost Andrea • 21252022-08-14 09:02:06

Remélem, Rost Andrea is olvassa ezeket az alanti bejegyzéseket...



Még hátravannak a következő Rost-koncertek ("lenszkij" bejegyzése, lásd 2111. sz.)  A Magyar Nemzet tudósítója Debrecen után talán azokon is ott lesz?...



Veresegyház: 2022.08.13. https://mezesvolgyinyar.hu/events/rost-andrea-es-hot-jazz-band-zenekar/



Szeged: 2022.08.17. https://www.szegediszabadteri.hu/hu/page/show/rost-andrea-es-vendegei



Budapest: 2022.09.08. https://www.zsidokulturalisfesztival.hu/programok/budapest-klezmer-band (itt ugyan csak sztárvendég)



Budapest: 2022.10.15. https://andrearost.com/hu/naptar/2022-10-15T19_00_00/rost-andrea-es-vendegei-szuletesnapi-nagykoncert/ (erről többet egyelőre nem tudni)



Prága: 2022.10.21. (nincs adat)



Tokió: 2022.11.03. (nincs adat), de: https://andrearost.com/hu/naptar/2022-11-10T19_00_00/szuletesnapi-nagykoncert-tokioban/, ill. október-november turné Japánban a Varázsfuvolával



Pécs: 2022.11.25. https://www.pfz.hu/koncert/1630/szuletesnap


Rost Andrea • 21132022-08-13 12:33:20

ROST ANDREA KEREK VILÁG CÍMŰ SZÜLETÉSNAPI KONCERTJÉVEL ÜNNEPELTE A KÖZÖNSÉGÉT



"Az áriákban hallható szívdobbanás"



Oszlányi Gyöngyvér – mno.hu – 2022.09.11.



Idézek a koncertbeszámolóból:



„A Debreceni Ünnepi Játékokon a Kossuth téri nagytemplom előtt, méltó környezetben lépett fel turnéja második állomásaként Rost Andrea operaénekesnő Héja Domonkos világhírű karmester, az Augsburgi Színház főzeneigazgatója vezényletében, a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az esten partnere volt a nemzetközileg is elismert fiatal basszbariton operaénekes Sándor Csaba, akinek a személyében egy sármos, jó stílusú és hangú előadót ismerhetett meg a közönség. Együttes játékukban igazi énekesi energiák lobbantották lángra a dallamokat, amit a hallgatóság ovációval és hosszan tartó tapssal jutalmazott.”



„A debreceni Kossuth-szobornál Rost Andrea egy önfeledt, énekesi tudásának legmagasabb szintjét könnyedén hozó, és a hangmagasság korlátait nem ismerő előadásmódjában feledhetetlen estet nyújtott a közönségének.”



„Az est második fele az operaáriáké volt, a szünet előtti első részben azonban Rost Andrea a Budapest Klezmer Band zenekar közreműködésével, zsidó dalok révén önfeledten éneklő kislánnyá változott. Egy komolyabb hangvételű, minden generációnak szóló jiddis dalban, amelynek a címe Donna, a gettó szörnyűséges történeteit adta elő úgy, hogy szinte belesajdult a hallgatók szíve. Az operaénekesnő egy esküvői ünnepre is elcsábította a közönséget, egy hatszáz fős lakodalomról szólt a klezmer nóta.”



"Sándor Csaba operaénekessel előadott duettjük közben még táncra is perdültek Lehár Ferenc zenéjére, a közönség tapskíséretében keringőztek a színpadon.



Bizet Carmenjében, Puccini Tosca-áriájában nemcsak a sebezhetőségét mutatta meg, hanem azt a határozott nőt is, aki, ha valamit akar, azt el is éri. 



Szenvedélye a bel canto stílust követve tiszta, szép hangerőt adott áriái­nak, a drámai hatáshoz a szabad ég alatti koncert teliholdja is megkapó díszletként szolgált. Kifejező árnyalatú énekhangja, megkérdőjelezhetetlen hangtechnikai mozgékonysága a magas hangok skáláján, az érzelmek erős kifejezése és meleg hangja utánozhatatlanná tette őt. Nem csoda, hogy mindenhol a világon ünneplik tehetségét.



Rost Andrea egyébként híres arról, hogy jól tud együttműködni a zenekarral, figyelve minden szólamot, a zene oltárán ünneplőbe öltözteti a hangokat, és szerényen adja tovább közönségének mindazon érzelmeket, melyektől a lélek megtelik szeretettel és a dallamok lágyan viszik tovább az életbe vetett hitet.”


Verdi-felvételek • 6262022-08-13 10:14:46

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



19.00 – 21.29 órakor



Verdi: Az álarcosbál



Háromfelvonásos opera



Szövegét Antonio Somma (1809-1864) írta



Vezényel: Nicola Luisotti



Km. a Milánói Scala Ének- és Zenekara



Szereposztás:



III. Gusztáv, svéd király – Francesco Meli (tenor)



Amelia – Sondra Radvanovsky (szoprán)



René Ankarström gróf, a férje – Luca Salsi (bariton)



Ulrica, jósnő – Julia Matocskina (mezzoszoprán)



Oscar, apród – Federica Guida (koloratúrszoprán)



Silvano, matróz – Liviu Holender (basszus)



Samuel, összeesküvő – Sorin Coliban (basszus)



Tom, összeesküvő – Jongmin Park (basszus)



Bíró – Constantino Finucci (tenor)



Amelia inasa – Paride Cataldo (tenor)



 



(Milánó, La Scala, 2022. május 4.)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 55892022-08-13 00:27:44

Az Attila című korai Verdi-opera sok-sok év eltelte utáni újbóli bemutatója Margitszigeti Szabadtéri Színházban sokakat vonzott ki a péntek esti előadásra; engem is érdekelt ez az új produkció és a benne fellépő művészek produktuma, úgyhogy ott voltam és örültem sikerüknek. De ugyanakkor azt nem gondoltam volna, hogy 1) kvázi mintha moziban lennék és egy színes, szélesvásznú kosztümös-jelmezes történelmi kalandfilmre váltottam jegyet...; 2) déjà vu érzés fogott el,  mikor a nyitány alatti vetítésben egy hatalmas sas madár köröz és suhan a kies tájak felett... Emlékeztem a tíz évvel ezelőtt új rendezésben bemutatott Hunyadi László c. Erkel-opera nyitányára, mely  alatt vetített képen egy felszálló repülőgép egyszer csak hollóvá alakul át...3) egyes felvonások közti   interregnumot/átmenetet  nem Verdi által komponált,  a történések hangulatára utaló különleges hanghatású zörejek töltik majd ki...



Többet nem is mondanék erről a különben tényleg nagy sikerrel - és szemet gyönyörködtetően is - lement első előadásról, hiszen vasárnap este még egyszer láthatjuk ezt az új Attila-produkciót a szabadtéri színpadon. 



Megemlítem, hogy a szünetben lehetőség van bemenni a Víztorony emeleti szintjeire és ott ingyen megtekinteni Attila életét és korát bemutató igen érdekes  történelmi tablót, amely kiállítási anyag átfogó képet nyújt a legendák szőtte  hun király alakjáról.



A Magyar Nemzetben jelent meg előzetesen egy beharangozó cikk,  amiből idézem Bretz Gábor és Maria Agresta nyilatkozatát szerepükről:



„Sajnos még nem volt szerencsém magamra ölteni ezt a szerepet, de nagyon hálás vagyok, hogy Bán Teodóra felkérésére most mégis lehetőségem nyílik erre. Az Attila Verdi egy korai műve, ám annak ellenére, hogy későbbi szerzeményeihez hasonlóan gyönyörű, szívhez szóló dallamok vannak benne, nem sűrűn játszott opera” – fogalmazott az Attilát alakító basszbariton énekes, Bretz Gábor, majd hozzátette: „Megannyi Verdi-szerepet játszottam már, kisebbet és nagyobbat egyaránt, és akárcsak a többi, ez is komoly kihívást jelentett, jelent számomra. Szép és sokrétű karakter, amely mára, azt hiszem, igazán közel került hozzám. Mindent megteszek, hogy a lehető leg­őszintébben, legszebben tudjam tolmácsolni a nézőknek.”



„Szerencsés vagyok, mert megannyi nagy múltú női szerepet énekelhettem már, Odabella mégis kiemelkedően fontos számomra, hiszen igazi fordulópontot jelentett a karrieremben, melynek köszönhetően tizenegy évvel ezelőtt egy sokkal nagyobb közönség előtt léphettem fel, és megismerhettem jelenlegi menedzseremet is” – emlékezett vissza a neves olasz szoprán, Maria Agresta.



„A Margitszigetről csak jó emlékeim vannak, szinte minden évben visszatérek ide, tavaly a Carmenben, előtte Erkel Ferenc István a király operájában játszottam. A hatalmas fák igazán különleges atmoszférát kölcsönöznek a színháznak, mindig nagyon örömteli és felemelő itt színpadra állni” – mondta Bretz Gábor.



Maria Agresta végezetül pedig csak annyit tett hozzá: a szabadtéri műsorok kivételesek, és sokszor emlékezetes pillanatokat teremtenek. Remélem, a mi Attilánk is éppen ilyen lesz. Meglepő, inspiráló és felejthetetlen.


Pantheon • 31152022-08-12 23:09:26

Anne Heche amerikai színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró. (53)



Harrison Ford társaként szerepelt a Hat nap, hét éjszaka című romantikus filmben (1998)


Pantheon • 31142022-08-11 22:18:07

Tóth Éva, operetténekesnő ma hajnalban elhunyt (61) - Második férjével, Leblanc Győzővel a „Vasárnap esti kívánságműsor" egyik televíziós adásában ismerkedett össze. Operaénekes férjével külföldön és idehaza is elismert párost alkottak.  Korábban a Budapest Televízióban,  napjainkban pedig a Hatoscsatornán műsorvezetőként is láthattuk a népszerű házaspárt.


Operett, mint színpadi műfaj • 51962022-08-11 19:54:07

Volt rá példa, hogy a tévékamerák mindkét koncertnapon jelen voltak, sőt: a főpróbán ugyancsak (egyszer azon is ott voltam és láttam), aztán ebből a két- három felvett anyagból "vágták össze", ami végül a televízió képernyőjére került (és nem az egyes előadott számok sorrendjében...).



Az 5192. sorszám alatt belinkelt Origo-beszámolóban sem említenek műsorvezetőt/konferansziét, csak három személyt neveznek meg, akik a nyitó esten elmondták köszöntőbeszédüket: 



Dr. Vadász Dániel, az Operettissima Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Budavári Palotakoncert művészeti vezetője és producere



Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója 



Nacsa Olivér, a Budavári Palotakoncert producere


A Magyar Zenekarok helyzetéről • 1072022-08-11 19:36:20

Demeter Szilárd elhúzná a szimfonikusok nótáját, aggódnak a karmesterek



Index.hu – Sümegi Noémi – 2022.08.11.



"Valószínűleg sejtette Demeter Szilárd, hogy szavai nagy hullámokat vetnek majd, nem véletlenül kezdte úgy a komolyzenei együttesekről vett példáját, hogy erre 'nyilván felhördülnek néhányan'. A magyar zenei élet általunk megkérdezett prominens képviselői nem hördültek fel, de elmondták a szakmájukat érintő kérdésekről a véleményüket."



"Nem véletlenül kavart nagy port Demeter Szilárd Indexnek adott interjúja, amelyben többek között a magyar kulturális életben meglévő párhuzamosságokról beszélt, és arról, hogy racionális szervezéssel felére lehetne csökkenteni a költségeket és hatékonyabbá tenni a munkát. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke példaként a komolyzenei együtteseket hozta fel, és könnyen lehet, hogy ezekkel a mondatokkal 'megszondázta' a zenei élet képviselőinek véleményét:



Tucatnyi komolyzenei együttest tartunk el közvetlenül vagy közvetett módon állami forrásból – mondta az interjúban. – Rengeteg pénzbe kerülnek. Nélkülözhetetlen, presztízsműfaj, nem is ellene beszélek, nem a rockzenész horgad fel bennem a komolyzenészek ellen. De állítólag amikor összehívták a karmestereket, és megkérdezték, hogy ha egyszerre kellene színpadra állítani az összes zenészt, hány együttest állíthatnának össze, azt mondták, hogy négy teljes zenekart. Ha van tizenkét komolyzenei együttes, amiből egyszerre, egy időben négyet lehetne színpadra állítani, akkor miért ne lehetne összesen négy államilag finanszírozott együttes, ahol minden zenész akkora fizetést kap, hogy ne kelljen öt-hat helyről összekaparnia a pénzét? Ez a fajta menedzsmentlogika hiányzik a kultúrából."



[...]



"A megszólalók értik, hogy gazdasági válság van, ám úgy látják, hogy ebben a helyzetben még nagyobb szükség van a művészetekre, és remélik, hogy folytatódhat az az építkezés, amellyel sikerült itthon tartani a legtehetségesebb muzsikusainkat. 



A BÉR JELENTI A LEGNAGYOBB KÖLTSÉGET, ÉS AZ ELVONÁS CSAK ÁLLÁSHELYEK MEGSZÜNTETÉSÉVEL LEHETSÉGES,



ez viszont szerintük profilvesztéshez, működési nehézségekhez és akár teljes összeomláshoz is vezethet. A komolyzene közönsége öregszik, ezen viszont csak hosszú távon lehetne változtatni, és semmiképen sem a zenei élet szűkítésével. Az alábbiakban olvashatják a zenei élet képviselőinek véleményét: kerestük a világhírű, jelenleg a legnagyobb állami támogatással rendelkező, Fischer Iván vezette   Budapesti Fesztiválzenekart (BFZ) is, ők azonban nem kívántak élni a megszólalás lehetőségével."



Akik a témában elmondták véleményüket:



Herboly Domonkos. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikusok Szövetségének elnöke



Keller András, a nemrég az Egyesült Királyságban rendkívüli nemzetközi sikert arató, állami fenntartású Concerto Budapest Kossuth- és Liszt-díjas zeneigazgatója, első karmestere, a világhírű Keller Kvartett alapítója



Vashegyi György karmester, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapítója és művészeti vezetője



Hollerung Gábor, karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, jelenleg az egyetlen önkormányzati fenntartású budapesti komolyzenei együttes, ügyvezető zeneigazgatója



Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház mesterművésze



Zsoldos Dávid, a Papageno igazgatója, az Európai Zenei Tanács elnökségének tagja, a Magyar Zenei Tanács elnöke


Operett, mint színpadi műfaj • 51942022-08-11 19:10:17

Köszönöm. Vonzó program lehetett...



A Duna TV két részben sugározni fogja a Palotakoncert felvételét ("A tizedik"), amit nyilván szerkesztett változatban láthatunk majd hamarosan a csatornán:



I. rész: augusztus 20., szombat, 20.05 - 21.00



II. rész: augusztus 21., vasárnap, 21.25 - 22.20


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635552022-08-10 20:08:13

"TENORISSIMO – ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel"



Gálakoncert két részben  (2022. augusztus 19., 20.00 óra)



 "Az OPERA immár harmadik alkalommal rendezi meg nagyszabású augusztus végi nyárzáró koncertjét. A német Jonas Kaufmann, az amerikai Lawrence Brownlee és a francia Patricia Petibon után egy hőstenor, Fabio Sartori érkezik hozzánk, és körülvesszük őt a programban illusztris magyar énekesnőkkel – ezúttal a Kodály Zoltán park helyett az újranyitott Operaházban."


Operett, mint színpadi műfaj • 51922022-08-09 22:19:06

Jubileumot ünnepelt a Budavári Palotakoncert



ORIGO - 2022.08.09. 16:12


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32602022-08-09 20:42:47

A Szegedi Nemzeti Színház 1946-tól napjainkig az alábbi Verdi-operákat mutatta be és vette  repertoárra  - a szegedi bemutatók időrendi sorrendjében: Rigoletto, Otello, A traviata, A trubadúr, Aida, Az álarcosbál, Don Carlos, Nabucco,  A szicíliai vecsernye, A végzet hatalma, Simon Boccanegra, Macbeth, Falstaff, Giovanna d’Arco („Johanna” címen),  Luisa Miller, Ernani. (Némelyiket többször,  felújítva és új rendezésben is.) 



Ha a színház mostani vezetése azért cserélte le a tervezett Falstaffot, hogy a Verdi-sorozatát újabb alkotással  (bemutatóval) gyarapítsa, úgy A kalóz mellett még szóba jöhetett volna: Oberto, A pünkösdi királyság, A lombardok, A két Foscari, Alzira, Attila, A haramiák, Jeruzsálem, A legnanói csata, Stiffelio,  Aroldo



Én sem értem, miért éppen A kalóz jött be a képbe?... (Megjegyzem, ez opera magyarországi bemutatója a Müpában volt, 2013-ban, és hatalmas sikerű koncertszerű előadásban hallhattuk – erről én is írtam egy beszámolót a Momusra.)   A szereposztásról nem szól a közlemény.  (A Falstaff-produkció talán túl drága lenne a mostani költségtakarékos időkben; A kalóz színpadra vitele viszont kisebb együttessel megoldható lehet és "kigazdálkodható"?...)



Ami Donizetti Tudor-trilógiáját illeti.  A Maria Stuarda után valóban jöhetne – szívesen venném én is - akár a Roberto Devereux. Azonban az előbbi opera nem repertoár-darabként került színre és csak koncertszerű előadásként mutatta be két alkalommal a Színház.  A később keletkezett tudor-opera is inkább hangversenyszerű formában kerülhetne Szegeden bemutatásra – ha ilyen szándék lett volna (lenne).  Volt már ez Pesten is, hasonló módon előadatva. Viszont a trilógia első darabját,  a Boleyn Annát ("Anna Bolena") játszotta már a Szegedi Nemzeti Színház, ott repertoáron volt, 1979-ben állították színpadra és 13 előadást ért meg. - ami nem zárja ki, hogy újra színre kerüljön itt egyszer. (Pesten is nagy sikerrel ment az Operában - 1997-ben mutatták be.) 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 52082022-08-08 15:54:35

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (3)



1968. május 6., Kossuth Rádió, 20.54 - 22.00 



Bemutatjuk új operettlemezünket



Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya  [La fille du tambour-major]



Opéra comique (operett) három felvonásban



A lemezfelvételen – keresztmetszet -  közreműködik: Liliane Chatel, Suzanne Lafaye, Nadine Sautereau, Remy Corazza, Michel Dens, Thierry Peyron, Jacques Pruvost, Dominique Tirmont, a René Duclos kórus, a Párizsi Conservatoire Zenekar, vezényel Felix Nuvolone



 (1966)



A bemutató ideje és helye: 1879. december 13., Párizs, Théâtre de Folies-Dramatiques



Szövegkönyv: Alfred Duru és Henri Charles Chivot



Magyarországi bemutató: 1880. december 17, Budapest, Népszínház, „A franciák Milánóban [avagy az ezred-dobos leánya]” címmel; később a cím második része elmaradt.



Magyar szöveg: Evva Lajos és Fái Jakab Béla



A cselekmény helyszíne és ideje: Biella kolostora, Észak Itáliában (I. felv.), Della Volta herceg novarai kastélya (II. felv.), az Arany Oroszlán szálloda előtere Milánóban (III. felv., 1. kép), utca Milánóban (III. felv, 2. kép) – 1806-ban, a francia-osztrák háború idején.



Szereplők:



Stella - Liliane Chatel  (szoprán)



Della Volta herceg - Thierry Peyron (tenor)



Della Volta hercegné - Suzanne Lafaye (mezzoszoprán)



Robert, a francia sereg hadnagya - Michel Dens (bariton)



Monthabor, az ezred tamburmajorja - Dominique Tirmont (basszus)



Griolet, az ezred dobosa - Rémy Corazza (tenor)



Claudine, markotányosnő - Nadine Sautereau (szoprán)



Bambini márki - Jacques Pruvost (tenor)



A zárda főnökasszonya (szoprán)



Clampas , fogadós (bariton)



Francesca, egy apácanövendék (könyebb szoprán)



Ének- és tánckar: nemesurak- és hölgyek, tisztek, katonák, apácák, inasok, az utca népe



Albert István összekötőszövegét Örkényi Éva és Agárdy Gábor mondja el.



Az operett zenéje nálunk kevésbé ismert – aminek oka lehet, hogy a Rádió Dalszínháza nem készített a darabból magyar nyelvű változatot - bár sok figyelemre méltó részletet tartalmaz.



Ezen a francia nyelvű lemez-keresztmetszetfelvételen az alábbi részletek (számok) vannak rajta:



- Stella dala: „Legenda a tiltott gyümölcsről” (Chatel)



- Robert dala: „Ilyen nagy hévvel!” (Dens)



- Claudine és Robert kettőse: „Dal a szamárról” (Sautereau, Dens)



- Stella és Robert kettőse: „Kegyelem! Szánjatok meg!” (Chatel, Dens)



- Griolet dala: „A szerelmes szabó kupléja” (Corazza)



- Stella dala, I. felv.: „Bátor kis franciák!” (Chatel)



- Claudine és Griolet kettőse: „Volt egyszer egy hercegnő” (Sautereau, Corazza)



- Della Volta hercegné  dala: „Kuplé a migrénrő”l (Lafaye)



- Négyes (Corazza, Peyron, Dens, Tirmont)



- Claudine kupléja (Sautereau)



- Keringő és jelenet (Lafaye, Sautereau, Chatel, Dens, Corazza, Tirmont)



- Stella és Robert kettőse (Chatel, Dens)



- Stella dala: „A tamburmajor lánya vagyok” (Chatel)



- Tarantella (Sautereau, Dens)



- Finálé (Chatel, Lafaye, Sautereau, Corazza, Dens, Peyron, Pruvost, Tirmont)



Akárcsak az előző beírásomban tárgyalt „La Périchole” operettnél, „A tamburmajor lánya” szövegkönyve is rímel egy Donizetti-operára: ott a La Favorite (A kegyencnő), itt Az ezred lánya környezete, miliője és kora a minta.  A tamburmajor lánya Offenbach élete végén alkotott - a befejezetlen operája, a Hoffmann meséi komponálását megelőző - utolsó három operettjének egyike és legsikeresebb darabja volt.



A szövegírók Donizetti azonos korban, a francia-osztrák háború idején játszódó „Az ezred lánya” vígoperáját tekintették előképnek: egy fölöttébb szabad átdolgozása a vígoperának. Bonaparte Napóleon, konzul, ama hadjáratának korát idézi, amelyet az osztrákok ellen vezetett Itáliában.  Az operett utolsó jelenetében a szerzők nagyszabásúan ábrázolják a franciák bevonulását Milánóba.



A cselekmény egy fiatal olasz nőt állít a középpontba, aki felfedezi valódi identitását, lemond arisztokratikus neveléséről, és feleségül megy egy iránta kitartó, lelkes, francia katonához.



Az operett Lombardiában játszódik 1806-ban.



1. felvonás – Egy elhagyatott olasz kolostorban.



Egy francia katona század Robert hadnagy vezetésével átkelt az Alpokon, hogy találkozzon az első konzul seregével. Robert Monthabor tamburmajor (dobos őrnagy) és Griolet katona társaságában behatol egy kolostorba, ahonnan az összes apáca elmenekült a megszállóktól való félelem miatt. Már csak egy fiatal nő maradt ott, aki bűnbánatért imádkozik, és aki nagyon hamar megkedvelteti magát a számára szimpatikus, ám kezdetben ellenségesnek tekintett katonákkal. Ő Stella, Della Volta herceg és hercegnő lánya. Természetesen Robert, a nemes szándékú hadnagy beleszeret a bátor lázadó lányba, és ez kölcsönös: Stellának is megtetszik a jóképű katonatiszt, s megkéri, egységével kísérje el szüleihez.



2. felvonás – Egy szoba Della Volta herceg Novare kastélyában



Robert hadnagy csapattársaival a Novare hercegének palotájába érkezik, ott tartózkodásakor meglepetten tudja meg, hogy Della Volta hercegnő Monthabor  tamburmajor (dob-őrnagy) elvált felesége, az is tisztázódik, hogy Stella  az ő elveszettnek hitt lánya. A fiatal lány nagy lelkesedéssel jelentkezik vivandière-nek („terepápolóként”) apja társaságába. Della Volta herceg Stella valódi származásának kiderülése ellenére ragaszkodik eredeti elhatározásához: ő nevelte fel Stellát, feladata, hogy elrendezze jövőjét. A katonacsapatnak tovább indulnia kell, s közben egy óvatlan pillanatban Stella is Róberttel szökik.



3. felvonás első jelenete: Az Hôtellerie du Lion d'Or Milánóban.



A háború zajlik a frontokon. A hadnagyot, a tamburmajort, az egész kis csapatot hajszolja az osztrák rendőrség, végül kelepcébe esnek, rajtuk csapnak, Stellát is elfogják, akihez az aggódó szülei hiába könyörögnek, hogy  menjen feleségül egy bizonyos Bambini márkihoz.  Azonban nem érnek el célt nála. Robert-t haditörvényszék várja, ám Monthabor, a tamburmajor eléri egykori feleségénél, a hercegnénél, hogy közbenjárásával eszközölje ki a hadnagy tárgyalás nélküli szabadon bocsátását.



3. felvonás második jelenete: Egy utca Milánóban



A csata legvégén Napóleon győzelme mindent megváltoztat. Távolról egy dal hirdeti a francia csapatok érkezését. Milánó köszönti azokat, akik kiszabadították lakóit az osztrák iga alól. Stella pedig a Bambinivel készülő kikényszerítendő házasság elől menekülve a nászmenethez idejében érkező, azt szétkergető Robert hadnagyhoz megy feleségül. A tamburmajor is örül: ha a feleségét nem is szerezheti vissza, legalább a lánya boldog révbe ér.



 



Balassa Imre Offenbachról írt könyvében – „Offenbach regénye” - úgy fogalmaz erről az operettről, hogy zenéjében fel- felbukkannak megkapó és olykor szellemes részletek, az utolsó jelenetben a szerzők nagyszabásúan ábrázolják a franciák bevonulását Milánóba. Lobognak a trikolorok, mindenki az utcára tódul. Egy szellemes kortárs szerint, valójában maga Offenbach vonul be diadalmasan a lombard fővárosba, magasba emelve a dicsőséges francia zászlót.  Offenbach egy életrajzírója szerint: „mintha kiengesztelődést keresne a régi katona-szatírákért, a parodisztikus Marseillais-ekért, az ironikus Gloire-kórusokért..” Offenbachnak ez a századik színpadi műve...



A Magyar Rádió magyar nyelvű stúdiófelvételt  ebből a híres Offenbach-operettből sem készített! Az itt részletezett francia nyelvű operettfelvétel keresztmetszetét vagy részleteit viszont többször sugározta a rádió:



Néhány dátum:



1968. május 6., Kossuth Rádió, 20.54 - 22.00 



1970. június 26., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.35



1971. április 14., Petőfi, Rádió, 23.15 - 24.00 



1972. október 13., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00 



 1974. június 19., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00 („Az Orfeusz az alvilágban” részleteivel)



1974. augusztus 6., Kossuth Rádió, 22.58 - 24.00 (A „Périchole” részleteivel)



1975. augusztus 5., Kossuth Rádió, 15.28 - 15.59 (Klasszikus operettrészletek között)



1976. július 11., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00 



1977. január 21., Petőfi Rádió, 22.33 - 23.00  



1977. június 2., Petőfi Rádió, 22.00 - 22.33  



1977. június 21., Petőfi Rádió, 22.33 -23.00 



1979. január 11., Petőfi Rádió, 22.15 - 23.00  



1979. március 29., Petőfi Rádió, 23.15 - 00.00



1981. január 31., Kossuth Rádió, 10.05 -11.12 (A „Périchole” részleteivel)



1983. február 3., Kossuth Rádió, 22.30 - 23.00 (Klasszikus operettrészletek között)



1983., október 15., Petőfi Rádió, 15.50 - 16.30



1984. szeptember 27., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00



1987. április 3., Kossuth Rádió, 8.05 - 8.50 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635452022-08-08 15:28:22

 "törlés érinti a 2023-ra tervezett Primavera Fesztivál, TáncTrend és Pas De Quatre előadásait is."



Megjegyzem, az idei Primavera Fesztivált sem tartotta meg az OPERA...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53882022-08-07 19:56:53

Zeller: A madarász - Rajna-keringő - Házy Erzsébet



(YouTube-ról)




  • A hercegnő belépője, I. felv. - Rajna-keringő: „Ó, de szép! Ó, de szép! Drága kép!  Rajna-táj, égi báj! Halld a szíved jelszavát...Ó szépséges Rajna-táj! /Egy lány sincsen fából...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



 Libretto és versek Moritz West és Ludwig Held munkája



Magyar szöveg és a versek fordítója: Fischer Sándor - Erdődy János



„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel három részletet, Melis György is hármat (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47)  - az egyik felvett operettrészlet ez az itt belinkelt dal, a másik kettő tőle:



Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Sonja dala 

- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: GiudittaGiuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók" (km. az MRT Énekkara)


Radnai György művészete • 662022-08-07 11:20:31

Születésének 112. évfordulóján Radnai György énekművészetére emlékezve:



Verdi: Az álarcosbál – René áriája (III. felv.) – Radnai György – Lamberto Gardelli



Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara



"Nagy magyar előadóművészek: Radnai György"



Hungaroton Records LTD  1979



LPX 12167 Mono



(YouTube)



Forrás: Verdi: Az álarcosbál – részletek (Ilosfalvy Róbert, Radnai György, Takács Paula, László Margit, Tiszay Magda – Lamberto Gardelli)  - Hungaroton, SLPX 11665  - 1973


Operett, mint színpadi műfaj • 51902022-08-06 12:00:17

Lemezújdonság



Franz von SUPPÉ (1819–1895) Die Reise um die Erde in 80 Tagen (‘Around the World in 80 Days’)



Janáček Philharmonic Orchestra • Dario Salvi



(Jules Verne regényének színpadi változata nyomán)



https://www.naxos.com/CatalogueDetail/?id=8.574396



Előjáték  


Operett, mint színpadi műfaj • 51892022-08-06 11:19:11

Zenebaratmonikának



Az Operettszínház oldaláról:



Budavári Palotakoncert - 2022



Az idén kihagyom ezt a koncertet. 


  
Hírek
• A Budapesti Fesztiválzenekart választották Az Év Zenekarának
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Somogyi Anita, Kovács Nóra (szoprán), Gombkötőné Túri Zsuzsa (mezzoszoprán)
Tóth Anikó (brácsa), Fülöp Attila (klarinét)
Ewald Rézfúvós Együttes
Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus
vezényel: Molnár Éva és Kiss Boldizsár
"Pertis: +15 - emlékest"
Pertis Jenő:
Fanfár
Csak azt mondd meg rózsám
Holub bieli (Fehér galamb)
Szerenád sárgában
A megátkozott lány balladája
Luther Henderson: The Saint's Hallelujah

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Puccini: Tosca

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Schöck Atala (ének)
Szokolay Ádám (zongora)
"Daloskönyv"
Fauré: Les berceaux, Le papillon et la fleur, Après un rêve
Debussy: Deux romances
Debussy: D’un Cahier d’ esquisses
Debussy: Masques
Liszt: Es muss ein Wunderbares sein, Drei Zigeuner, Über allen Gipfeln ist Ruh
Chopin-Liszt: Lengyel dalok No. 4. Bacchanal
Chopin: Cisz-mol noktürn, op. 27. No. 1
Bartók: Öt dal Ady Endre verseire, op. 16.

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Szutrély Katalin (szoprán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
vez.: Vashegyi György
Schumann: Manfréd – nyitány
Wagner: Wesendonck-dalok
Brahms: III. szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kiss Péter (zongora)
Medikus Zenekar
Vezényel: Dubóczky Gergely
A Medikus Zenekar jótékonysági koncertje
Ravel: Lúdanyó meséi – részletek
Rahmanyinov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18
Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei

19:45 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Alina Ibragimova (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
Ljadov: Az elvarázsolt tó, op.62
Prokofjev: I. (D-dúr) hegedűverseny, op.19
Rachmaninov: III. (a-moll) szimfónia, op.44

20:30 : Budapest
Szent István Bazilika

Horti Lilla, Sherry Williams (ének), Brian Charette, Virágh András Gábor (orgona)
Modern Art Orchestra
vezényel: Fekete-Kovács Kornél

"A Liszt Ünnep nyitókoncertje"
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Farkas Mira (hárfa)
Drahos Rebeka (fuvola)
Debussy: Arabeszk, no. 1, Beau Soir
Glinka: Noktürn
Fauré: Sicilienne, Apres un réve,
Parish Alvars: Szerenád
Mouquet: Flute de Pan
Renié: Esquisse
Parish Alvars–Fahrbach: Fantázia
A mai nap
született:
1912 • Tátrai Vilmos, hegedűs († 1999)
1936 • Charles Dutoit, karmester
1955 • Yo-Yo Ma, csellista
elhunyt:
1959 • Mario Lanza, énekes (sz. 1921)
2008 • Fodor Géza, dramaturg, kritikus, színház- és zeneesztéta (sz. 1943)