vissza a cimoldalra
2017-11-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2424)
Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1182)
Élő közvetítések (6688)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szilágyi Szilárd naplója     [ kapcsolódó fórum ]
• 2008-11-04 - Tolosai siker  
A naplóm meglehetősen zabos lehet rám, mert mostanában nem sűrűn használtam, de mentségemre volt elég más dolgom. Példának okáért a Banchieri Énekegyüttessel október 1-től két hetes Japán turnét csináltunk végig. Ez egyébként már a hetedik volt és a siker okán (amiről majd később) jövőre is meghívást kaptunk. Most azonban még melegében szeretném megosztani a Momus olvasóival a Cantemus Vegyeskar legújabb szép eredményét.

Óriási sikert ért el a Szabó Soma vezette Cantemus Vegyeskar a 40. alkalommal a spanyolországi Tolosában megrendezett Nemzetközi Kórusversenyen.


A tolosai verseny egyébként nem ismeretlen a nyíregyházi énekesek előtt, hiszen 1991-ben a Pro Musica Leánykar két első helyet, a Cantemus Gyermekkórus 1999-ben egy második díjat, a Pro Musica két harmadik díjat, míg a Banchieri Énekegyüttes 1995-ben és 2001-ben három első és egy második, valamint egy közönségdíjat szerzett itt. A vegyeskar tagjai közül többen voltak részesei a korábbi sikereknek és a mostani alkalommal is arra készültek, hogy ismét megmutathassák a világnak Nyíregyháza világszínvonalú kóruskultúráját. A 38 fős csapat ráadásul két kategóriában is jelezte részvételét a versenyen, hiszen a vegyeskari kategória polifón és folklór részei mellett, a kamarakórus kategória egyházi és világi részében is indítottak egy 16 fős együttest. A kitartó munka, a sok próba végül meghozta gyümölcsét, hiszen a vegyeskar mindkét részét megnyerte a kategóriának és két első díjat, míg a kamarakórus egy második és egy harmadik, valamint egy különdíjat nyert a magas színvonalú megmérettetésen. Ez alkalommal a szerencse is segített az egyébként hihetetlenül jó munkabírással rendelkező és ezúttal is a legjobb formáját hozó énekeseken. A folklór versenyen a zsűri ugyanis a nagy rivális rigai Kamer Kórust értékelte jobbnak néhány ponttal, azonban a lett kórus a versenyszabályzatban meghatározott legkevesebb 15 percnél 2 perccel kevesebb időt énekelt, így 10 büntetőpontot levontak tőlük és ezzel a Cantemus Vegyeskart hirdették ki első helyezettnek. A tolosai verseny nagydíját is a Cantemus Vegyeskar kapta, hiszen az összes induló közül az ő műsorukat értékelte a zsűri a legmagasabb pontszámmal, de itt is szükség volt egy kis szerencsére. A verseny kamarakórus kategóriáját magasan nyerő 12 fős amerikai Antioch Kamarakórus ugyanis magasabb pontszámmal zárta a versenyt, mint a Szabó Soma vezette nyíregyházi együttes, de ők mindannyian profi énekesek voltak és a verseny szabályzata értelmében csak amatőr együttesnek ítélik oda a verseny nagydíját. Így ezt a díjat is a Cantemus Vegyeskar hozta el és ezzel jogot nyert arra, hogy jövőre a Kórusok Európa Nagydíjáért is versenybe szálljon a franciaországi Tours városában. A Cantemus Vegyeskar ezzel az eredményével egyébként történelmet írt, hiszen a tolosai verseny nagydíját még soha nem ítélték oda magyar kórusnak és ráadásul rövid időn belül immár másodszor próbálkozhat a legmagasabb kitüntetésnek számító Európa Nagydíjas versenyen is. (Emlékeztetőül: a vegyeskar először 2006-ban nyerte el a goriziai verseny nagydíját, aminek eredményeként tavaly Arezzoban mérkőzhettek az Európa Nagydíjért, de akkor nem sikerült a bravúr!) 2009-ben talán ezt a koronát is megnyerheti az együttes. A tolosai verseny eredménye azonban mindenképpen fantasztikus teljesítmény és sokáig emlékezetes marad a Cantemus számára!

Az utazás bővelkedett egyéb izgalmakban is. Némileg a mi hibánkból, csak két repülőgépre sikerült jegyet foglalnunk. Az első csapat el is ment rendben, a másik viszont csak több mint 10 órás késéssel érkezett Tolosába, mivel a Budapesten törölték a Lufthansa düsseldorfi járatát és így csak jóval később Frankfurton keresztül, az eredeti két részlet helyet háromban jutottunk el Bilbaoba, majd onnan Tolosába. Az idő is rendesen kifogott rajtunk. Egész héten esett az eső, csak november 1-én volt ragyogó szép idő. Pont jókor. Aznap éjfélkor hirdették ki a verseny eredményét. Ide kapcsolódik egy aranyos sztori. Két rátermett lánykísérőnk Maider és Lur a vegyeskar több férfitagjával aláíratott egy papírt, melyben vállalták hogy amennyiben nyerünk a versenyen másnap korán reggel a tengerben meg kell mártóznunk. Az elfogyasztott jelentős mennyiségű sör, bor és egyéb szeszféleségek hatására a fiúk gondolkodás nélkül belementek a dologba. November 2-án aztán számon kérték a lányok az ígéretet és reggel hét órakor esőben lementünk a tengerhez és a legfeljebb 15 fokos vízben úsztunk egyet. Maider és Lur persze velünk jött. Elsőként ők futottak a tengerbe! Úgy tűnik a baszk virtus sem különb a magyarnál!

• 2008-09-09 - Régi történet  
Olvasom az interneten, hogy bajok vannak a Magyar Rádió művészegyüttesei körül.

A téma nem új keletű, de az azért engem is megragadott, amikor az író megemlítette, hogy a szimfonikus zenekar hárfását azért kritizálta a rádió menedzsmentje, mert viszonylag kevés dolga van és ugyanannyi pénzt kap, mint egy hegedűs, pedig az jóval többet játszik. Állítólag azt tanácsolták a zenekar vezetésének, hogy ha nincs szerepe a műben a hárfásnak, akkor az ütős szekcióban adjanak neki munkát.

Hogy a pénz hiánya, vagy a butaság, esetleg szimpla rosszindulat vezérli ilyenkor a Rádió vezetését? – nem tudom.

De eszembe jutott egy régi történet. Még ifjú énekesként a debreceni Csokonai Színházban az énekkar tenor szólamát „erősítettem”, amikor nagy megtiszteltetés ért hét másik társammal, köztük Kelemen Zolival és Vadász Danival együtt. A színház műsorra tűzte Pinczés István rendezésében, Shakespeare: Sok hűhó semmiért című vígjátékát és ehhez kértek énekkari tagokat szerepelni. Stílszerűen egy énekegyüttest kellett alakítanunk persze külön fizetségért, mert a munkaszerződésünk csak azt írta elő, hogy a zenés darabokban kell közreműködnünk, a prózai darabokban jár a külön pénz. Azért írtam, hogy megtiszteltetés ért bennünket, mert nem önként lehetett jelentkezni, kiválasztottak bennünket. Boldogan mentünk a rendezőhöz megbeszélésre, aki nagyon lelkesen előadta zseniális ötletét. Két reneszánsz madrigált kellett elénekelnünk a darab közben. Repestünk az örömtől. Azért a biztonság kedvéért egyikünk – mint gyakorlatias ember - rákérdezett a külön fizetségre is. Pinczés nagyot nézett. Hogyhogy külön fizetség? Hát nekünk az a dolgunk, hogy énekeljünk, ezért kapjuk a fizetésünket. Próbáltunk érvelni, hogy hát a munkaszerződés, meg ez egy prózai darab, stb. Gondoltuk, hogy sarokba szorítottuk, de kivágta magát. Tudják mit? – mondta. Mától kezdve ez egy zenés darab, elvégre van benne két zenei betét is!

És valóban. Abban az évben Shakespeare vígjátéka zenés darabként szerepelt a Színház műsorán. Ékes példájaként a korlátlan pofátlanságnak.

• 2008-07-29 - A Cantemus Vegyeskar szép sikere Torreviejában  
Nem tudom, hogy létezik e bárhol a világon még egy ilyen kórusverseny, mint amit a spanyolországi Torreviejában rendeznek meg 1955 óta minden évben? Azért nem tudom, mert egyrészt meglehetősen speciális versenyről van szó, hiszen ezen a versenyen minden a Habanera körül forog. Ez ugyanis a verseny apropója. Habanera dalokat kell énekelni a kórusoknak. A Habanera az egyik legősibb és legismertebb kubai zene és egyben táncfajta is. Témája minden esetben a szerelem körül forog, de mint megtudtuk, Spanyolországban a bölcsődalt is evvel a névvel emlegetik. Mivel a tánc is különlegesen ringatózó mozgásokból áll, úgy ahogy az anyuka ringatja karján a gyermeket. A másik különlegessége a versenynek, hogy a kórusversenyekhez képest szokatlanul nagy a díjak mellé adott pénznyeremény. Az első díj pl. 12.000 eurót ér, ami egy amatőr kórusversenyhez képest nagyon nagy összegnek számít. Ráadásul a versenynek két kategóriája is van, egy a jellegzetes Habanera, a másik pedig a polifón kategória. Mindkét kategóriában kiadnak első, második és harmadik díjat, valamint számos különdíjat is. A verseny nem meghívásos, tehát bármilyen – akár gyengébb képességű – kórus is jelentkezhet, persze a szervezők nyilván figyelembe veszik a kórusok eddig elért eredményeit a meghívásnál. Annál is inkább, mivel az útiköltségen kívül, mindent a szervezők állnak. És ez mindenképpen figyelemre méltó, ha hozzátesszük, hogy Torrevieja egy kivételesen jó fekvésű tengerparti üdülőközpont. Innen már csak pár órás hajóút a főként angol fiatalok által kedvelt és népszerű Ibiza szigete. A szállás és napi háromszori étkezés 3 csillagos szállodákban biztosított minden kórus számára akár a kórusverseny teljes ideje alatt is, tehát hat napon keresztül. A kórusversenyre 600 eurós kaució ellenében lehet nevezni, mely összeget visszaadják, ha a kórus elindul a versenyen. Az idei versenyre több mint húsz kórus érkezett a világ minden tájáról. Magyarországot idén a Szabó Soma vezette Cantemus Vegyeskar képviselte. A kórusoknak 20 perces műsort kellett bemutatni, melyben egy kötelező és két szabadon választott Habanera mellett még két további kórusművet mutathattak be saját nemzeti kórusművészetükből. A magyar kórus Gyöngyössy Levente Te lucis ante terminum és Kodály Zoltán Mátrai képek című kórusművét mutatta be a három Habanera dal mellett. A Cantemus szerencsés helyzetben volt, hiszen a július 21-én kezdődött verseny harmadik napján léphettek fel, a fennmaradó napok pedig már a kikapcsolódást jelentették a kórus tagjai számára. Az eredményhírdetésre 26-án került sor, amin természetesen a díjazott kórusok léptek fel. A Cantemus Vegyeskar a polifón kategória 2. helyezését nyerte el, valamint a kórus vezetője Szabó Soma karnagyi különdíjat kapott, így mindenképpen eredményesnek volt mondható a kórus szereplése, annak ellenére, hogy többen reméltek egy díjat a Habanera kategóriában is, aminek első díját egyébként megérdemelten egy Fülöp-szigeteki kórus nyerte el.

• 2008-07-16 - 20 éves a Banchieri  
Megvolt tehát a Banchieri 20 éves jubileumi hangversenye. Nehéz róla írni, mert természetszerűleg nem igazán sikerül objektíven megítélni. Egyetlen támpont a hangfelvétel. Most már egy párszor meghallgattam és általánosságban nem okozott csalódást, nagyjából ezt éreztem koncerten is. A program egyébként két részes volt, meglehetősen formabontó, de egyben azért ragaszkodtunk a hagyományokhoz is. Reneszánsz egyházi művekkel kezdtük, Lobo, Byrd, Gibbons és Gesualdo szerzeményeivel. Gesualdo „Tenebrae factae sunt” című művét szólamkettőzéssel énekeltük, tehát 12 fővel, ebben közreműködött Sally Dunkley is a Tallis Scholarsból, aki volt olyan rendes és most már sokadszor tisztelte meg jelenlétével és hangjával a koncertünket. Ezután következett a formabontó rész, mert bár reneszánsz madrigálok szerepeltek a műsoron, ezeket egy történetté fűztük fel és egyvégtében énekeltük. A műveket eredeti nyelven szólaltattuk meg, a karakterek és a történet egyszerűsége nem feltétlenül igényelt segítséget, de azért a tökéletes érthetőség kedvéért projektoron a művek elé a történetet kommentáló szövegeket vetítettünk és persze színpadi játékkal is segítettük a megértést. Kísérlet volt a javából, de a közönség reakciója és a visszajelzések alapján sikeresen oldottuk meg a feladatot. A szünet utáni második részt könnyedebb hangvételű művekből állítottuk össze és persze egy kicsit a nosztalgikus hangvétel is helyet kapott a programban. Az eredeti felállásból egy ember nem tudott eljönni. Marik Sanyi az USA-ban él, de rajta kívül teljes volt a csapat. Két olyan számot énekeltünk így, amelyet annak idején nagyon sokszor, James Taylor: That Lonesome Road és Randy Newman: Short People szerzeményeit. Jellegzetes King’s Singers repertoár mindkettő, de nekünk is nagyon a szívünkhöz nőtt. Ennek a résznek is volt egy különlegessége. Az Illés szekerén című lemezünkön volt egy felvétel, a „Színes ceruzák”, amit aztán koncerten soha nem énekeltünk, mert Szabó Soma eredetileg már úgy dolgozta át a dalt, hogy a stúdióban egy ember több szólamot is ráénekelt a felvételre. Most ezt is elénekeltük, kibővítve az eredeti 6 fős felállást 9 szólamra. Sok időnk persze ezután sem lesz, 20-án már a Cantemus Vegyeskarral indulunk a spanyolországi Torrevieja-ba, ahol egy Habanera versenyen fogunk részt venni. Legközelebb onnan jelentkezem!

• 2008-07-10 - Csehország-Sumperk  
Valamit tegnap nagyon elbaltáztam, mert a csehországi koncertünkről írt bejegyzésemet, nem engedte menteni a rendszer és azonmód el is veszett. Most pótolom. Nyíregyháza-Sumperk távolság nagyjából 700 km és mint kiderült végig autópályán lehet haladni. Ezt valahogy tavaly nem vettük észre. Akkor ugyan Hradec Kralovéba szólt a meghívásunk, de az irány ugyanaz, a két város nincs messze egymástól. Mégis a tavalyi út kegyetlenül hosszúnak tűnt, a mostanit meg lezavartuk 8 óra alatt. Hasznos szerkezet a GPS. Mostani zavartalan és gyors utunk ennek köszönhető. Visszatérve a tavalyi Hradec Kralovéban adott koncertünkre, ennek köszönhető volt a mostani meghívás. Akkor egy helyi énekegyüttes, a Gentlemen Singers és menedzserük jóvoltából kaptunk meghívást, idén szintén ők segítették a sumperki koncert létrejöttét. Sumperk egy teljesen érdektelennek tűnő kisváros, ahol idén második alkalommal rendeztek egy hétig tartó zenei fesztivált és ebben a programban kapott helyet a Banchieri koncertje. Rajtunk kívül még egy cseh, egy lengyel és egy szlovén hangszeres együttes adott ill. ad hangversenyt a fesztivál programjában. Mi voltunk az egyetlen "a capella" együttes és mi énekeltünk nagyrészt reneszánsz műveket, a többi fellépő inkább barokk programot választott. A helyszín egy nagyon szépen felújított barokk templom a városka főterén, kiváló akusztikával. Szerintem szakrális célokra már nem használják. Turista látványosságként és koncertek helyszíneként funkcionál. Mintegy 400 ember kényelmesen helyet foglalhat benne. Kb. ennyi jutott nekünk is, azaz teltház. Meglepődtem, hiszen a várost először megpillantva ezt a nézőszámot nem reméltem. És azt sem, hogy előadásunk értő fülekre talál. A reneszánsz művek mellet énekeltünk Orbán Györgytől kórusműveket, valamint a végére maradt egy stílusparódia Paul Drayton-tól, a Masterpiece. Legkönnyebben ezen a művön mérhető le, a hallgató zenei tájékozottsága. Most minden poénja ült az előadásnak és ez a közönséget is dicséri. A szervezés egyébként kiváló volt minden szempontból és mi is kiválóan éreztük magunkat. Gondolom a közönség is. Felállva tapsoltak, három ráadással sem akartak elengedni bennünket. Kellemes élmény volt, most azonban már a július 12-én, azaz szombaton esedékes 20 éves jubileumi koncertünkre készülünk gőzerővel!

A csehországi fesztivál beharangozója megtekinthető itt:
http://www.youtube.com/watch?v=Snz7CQou9Ro

Ja persze a lényeg! Heiner Lajosnak igaza volt a cseh sörökkel kapcsolatban!

• 2008-07-08 - Mi újság Nyíregyházán?  
Kedves Momus olvasók!

Kicsit meg vagyok szeppenve, mert bár elég régóta követem a Café
Momus honlapját, arra álmomban sem gondoltam, hogy egyszerre a
Művész-Blog rovat kellős közepén találom magam, ráadásul ilyen rangos társaságban. Mentségemre legyen mondva, nem az én ötletem
volt! Dauner Nagy Istvánt szerettem volna elcsábítani Nyíregyházára, a 20 éves Banchieri Énekegyüttes jubileumi koncertjére, de - autópálya ide vagy oda - a keleti végek még mindig nagyon messze vannak a fővárostól. Talán ezért is született meg a gondolat, hogy próbálkozzam meg egy "Mi újság Nyíregyházán?" blog írásával. Persze volt némi előzménye ennek a felajánlásnak, hiszen internetes ismeretségünk Istvánnal meglehetősen régre nyúlik vissza.

Mivel lassan éjfélt üt az óra és reggel 6 órakor indulunk a Banchierivel Csehországba koncertezni, megpróbálom rövidre fogni és inkább csak címszavakban felvillantani az elmúlt hét eseményeit. Mi újság tehát Nyíregyházán 2008 júliusának elején? Míg a Szabó Soma vezette Cantemus Vegyeskar Belgiumban koncertezett, addig Szabó Dénes és az idén végzett nyolcadik
osztályosok csapata Velencében, Firenzében és Pisában "kirándultak", aminek nyilván számomra azért is van nagy jelentősége, mert a lányom is most ballagott a Kodály Iskolából és láthatóan remekül érezte magát Olaszországban. Meg remekül érezte magát 8 éven keresztül ebben az iskolában, ami azért talán még sincs olyan messze a fővárostól. Olykor-olykor odáig is elhallatszik az itteni énekszó. Megérdemlik, hogy emlegessék őket, ha már az USA-tól Japánig ismerik a Cantemus kórusainak nevét! A magam részéről pedig igyekszem, hogy a Momus olvasói is napra készek legyenek a "kodályi végvárak" harcaival kapcsolatban.

Reményeim szerint legközelebb Csehországból jelentkezem.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Olivastro együttes
"Kora reneszánsz chansonok és liturgikus dallamok"

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva (zongora)
Házigazda: Tóth Endre
"Táncok és dalok - eredetik és átiratok"
ROBART SCHUMANN - CLARA SCHUMANN: Liederkreis (Dalciklus), Op.39
– In der Fremde (Idegenben), Op.39 No.1
– Intermezzo, Op.39 No.2
– Die Stille (Csönd), Op.39 No.4
– Mondnacht (Holdas éj), Op.39 No.5
– Schöne Fremde (Szép idegen), Op.39 No.6
– Frühlingsnacht (Tavaszi éj), Op.39 No.12
ROBERT SCHUMANN: Davidsbündlertänze (Dávid-szövetségi táncok), Op.6
GRIEG: Dalok (a szerző zongoraátiratai) Op.52
– Modersorg (Egy anya gyásza), Op. 15, No. 4
– Det forste mote (Az első találka), Op. 21, No. 1
– Du fatter ej Boigemes evige Gang (A költő szíve), Op. 5, No. 2
– Solveigs Sang (Solveig dala), Op. 23, No. 18
– Kjaerlighet (Szerelem), Op. 15, No. 2
– Gamlemor (Öreg anya), Op. 33, No. 7
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Eckhardt Gábor (zongora), Déri György (cselló), Borbély Mihály (klarinét)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, Op.11
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/1-4
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/5-8
BRAHMS: a-moll trió, Op.114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Almásy László Attila (orgona)
J.S. Bach, Max Reger, Jean Langlais és Liszt Ferenc művei

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Gódor Erzsébet (cimbalom)
"Az ezerszínű cimbalom"
Gódor Erzsébet cimbalomestje
Scarlatti, Mozart, Liszt, Debussy, Rachmaninoff, Bartók, Piazzolla és kortárs magyar szerzők

19:00 : Budapest
ERőMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Ház

Novák Zita, Mihályi Éva, Mohácsy Orsolya, Puskás Ticia, Kovács Péter, Keskeny Ferenc (hegedű), Ludmány Dénes, Barát Adrienn, Horváth Ágnes (brácsa), Kádi Erika, Háry Péter, Balog Endre (gordonka)
Házigazda: Zelinka Tamás
"Kodály - Dohnányi Emlékév Koncertsorozat/2A"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Vass István (zongora)
km.: Hegyes Ádám (zongora)
BEETHOVEN: Op.26 Asz-dúr szonáta
BARTÓK: Zongoraszonáta
BACH: Olasz koncert BWV 971
MOZART: d-moll zongoraverseny K.466

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sonus Ütőegyüttes (művészeti vezető: Szabó István)
Markus Bellheim (zongora)
Horváth István (tenor), Alexandru Agache (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
Nyugat-afrikai ütőhangszeres zene
LIGETI: Zongoraverseny
MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen
BARTÓK:Cantata profana, BB 100
19:00 : Gödöllő
Királyi Váró

Scheuring Kata (fuvola), Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1690 • Charles Theodore Pachelbel, zeneszerző († 1750)
1868 • Scott Joplin, zeneszerző, zongorista († 1917)
1934 • Alfred Schnittke, zeneszerző († 1998)
elhunyt:
1982 • Házy Erzsébet, énekes (sz. 1929)