vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7227)
Erkel Színház (10362)
Opernglas, avagy operai távcső... (20352)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Palcsó Sándor (268)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3504)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Kimernya? (3282)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Opernglas, avagy operai távcső... (Sesto, 2003-09-04 14:20:49)

   
20351   Klára • előzmény20350 2019-11-17 18:47:54

Sajtóhiba volt, de köszönöm!

20350   Heiner Lajos • előzmény20349 2019-11-17 12:00:01

BeCzala

20349   Klára • előzmény20348 2019-11-09 18:59:03

Először, másodszor és sokadszor: hálás köszönet a figyelemfelkeltő tájékoztatásért és a válogatásért.

Ami Bedzalát illeti, szerintem  korunk legjobb tenorjai közé tartozik, pár hónapja valaki bedobta e helyen, hogy ki lehetne ma a három tenor? Bár az ötlet kissé bizatt , de Bedzala joggal pályázhatna. A zongorakísérettel előadott operarészletek mindig hiányérzetet keltenek bennem, de ettől függetlenül kétségkívül ragyogóan énekelt. Szláv mivoltánál fogva különösen passzolnak neki a lírai, melankolikus hangvételű áriák és dalok. Cavaradossiként, különösen a Lucevan le stelle áriával Bécsben is frenetikus sikert aratott, pedig a bécsi közönség nem semmi! A Recondita armonia nálam nem nyerő, persze a folyamatos beköhögés zavaró tényező.  Bölcs döntés, hogy - ellentétben a mai szokással - nem vállal szerepet több évre előre, mert a hang változása kellemetlen helyzetekbe hozhatná. A Radamest ettől függetlenül  én nem javasolnám neki, de a MET az ugye, MET és bizonyos csábításoknak nehéz ellenállni!

A Netrebkoval kapcsolatos észrevételekkel egyetértek - Elisabetta abszolút nem neki való. Van a yt-n egy In questa reggia felvétele, az Echo Klassic 2016 díjátadáson készült. Már a bevonulása is "á la Netrebko", az ária pedig jobb lett volna, ha nem lenne! És nem csak azért, mely teljesen mást játszik el - koncertpódiumon - mint amiről az ária szól, hanem mert egyszerűen ez nem az ő szerepköre. Az erőltetés és a majdnem-visongás nem igazán éneklés. Remek színésznő, és a lírai szerepekben verhetetlen, persze ki tudja meddig, mikorra teszi tönkre a hangját.

Netrebko hatalmas népszerűségében sok minden benne van, ami nem biztos, hogy más énekesnőknek ínyére lenne. Saioa Hernándezt csak pár szerepben láttam-hallottam, Radvanovskyt lényegesen többször. Egyik sem az az egyéniség, akihez passzolna egy ilyen jellegű felhajtás. (most a fan-club felhördült, de a fórumon ugye mindenkinek lehet saját véleménye). Eyvazovról inkább semmit.

20348   otello 2019-11-09 14:37:48

Piotr Beczala ária- és dalestje Gironában, valamint Anna Netrebko & co. a Liceuban (2019. november 1. és 4.)

Az előző hosszú hétvégémre klasszikus zene szempontjából nem igazán panaszkodhatok. Korunk két jelentős énekese látogatta meg Katalóniát, vegyes élményeket hagyva bennem.

Piotr Beczala a koncertet Leoncavallo jól ismert Mattinatajával nyitotta – bemelegítésnek semmiképp se mondanám, mert remekül szólt már ez is. Ezután négy, számomra teljesen ismeretlen Karlowicz dal, majd 4 cigánydal következett Dvoraktól. Beczala egy interjúban kifejtette, hogy célja a szláv zenei világ szembeállítása az olasz/nápolyi dalok eltérő atmoszférájával (lásd alább). Nagy biztonsággal, kifejezően énekelt szláv nyelven, a konkrét szöveg ismerete nélkül is átérezhető lett volna, hogy miről is dalol. Így érkeztünk el az első rész (számomra) csúcspontjához: Rimszkij-Korszakov Szadkójából hangzott el a Hindu ária. Beczala, kihasználva a gironai hangversenyterem méretét (talán még a győri Richter-teremnél is kisebb), rendkívül érzékenyen tolmácsolta az áriát: a szláv mondatok remek dikcióval, gyengéden artikulálva kapcsolódtak össze és kulmináltak a leglíraibb részekben, melyeket a tenor néha még pont hallható suttogásig halkított. Teljes flow élmény. A műsor első felét ezek után Cavaradossi két áriája zárta, amelyek megmutatták számomra, hogy miben is igazán jó Beczala. Míg a Recondita armonia egy jól elénekelt elem volt, kissé hiányoltam belőle a fiatal-forradalmár-szerelmes festő hevületét. Ezzel szemben a Lucevan le stelle befelé forduló, komorabb alaphangja jobban kidomborította a lengyel tenor erényeit, aki a műsor második felében is inkább az introspektívebb darabokban nyújtott kiemelkedőt.

A szünet után az egyetlen énekelt olasz áriával, Riccardo/Gusztáv áriájával (Di tu se fedele), nyitott. Emlékszem, amikor először hallottam ezt énekelni felvételen, még nem győzött meg teljesen – most pedig nem győztem csodálni, micsoda italianitá! Ezután következett a koncert tetőpontja: Tosti három dala (L’Ultima canzione, Chi sei tu…, Ideale). Itt találkozott a tenor melankolikus hangütése az előbb említett italianitával. A dalciklus végén alig akart a taps elindulni (pedig végig rendkívül lelkes volt a közönség!) – de ez tipikusan az az áldott pillanat volt, amikor az előadó magára vessen, hogy így letaglózza a közönséget érzelmileg! A záró dal egy, a hangversenytermi intimitáshoz igazított, olyan Ideale volt, ami azt hiszem örökre belém égett. A következő két mű (Torna a Surriento és Mamma son tanto felice), bár jó ízléssel szólalt meg, valahogy egy kis hiányérzetet hagyott bennem. Az elsőnél a részletekre való nagyobb odafigyelés hiányzott, míg a másodiknál még jobb lett volna egy könnyedebb hangütés. Talán túl sok Pavarottit hallgattam… Az estet három francia ária koronázta meg. A Manon álomelbeszélése hozta számomra az est egyetlen kis csalódását. A híres MET-es felvételhez képest, a hangi evolúciójának megfelelően, Beczala már nem piano oldja meg a „Il y faut encore Manon” részt, hanem fortéból csinál decrescendót. Egyéni problémám, hogy ez nekem igazán pianóval üt – egy piano, amit nagyon vártam. A taps után soron következő mű a Carmen Virágáriája volt – egy szóban: mesteri. Azt hiszem, ebben a szerepben látnám most legszívesebben a művészt. A pár perces részletben is Don José állt előttünk és nem Beczala. A zárószám emblematikus szerepének (Werther) ismert áriája (Pourqui me réveiller) volt. Nem tudom, el tudja-e ma valaki ezt jobban énekelni nála. Az utolsó „o souffle du printemps” elhangzása után a közönség java azonnal talpra ugrott és a lelkesedést a művész 2 ráadással hálálta meg: Catari (a teremben tartózkodó feleségének címezve) és a Dein ist mein ganzes Herz (tökéletes német kiejtéssel). Sara Tysman kísérte a tenort végig jó érzékkel zongorán.

Hatalmas bravo!

[Beczala a koncert kapcsán egy hosszabb interjút is adott a La Vanguardia lapnak. Ebből kiderül, hogy 2 évnél többre előre sosem vállal új szerepet, a jövő évi Radames után pedig úgy tűnik, Parsifal jön. Hosszabb távú terv Walter von Stolzing. A MET-ben 2024/25-ig van jelenleg szerződése; Radamesre, Manricóra és Lohengrinre.]

Alig hevertem ki ezt az élményt és hétfőn már jött is Anna Netrebko!

A koncert körülményei kalandosak: kezdetben mint verismo este volt meghirdetve Netrebkóval és Yusif Eyvazovval. Ezek után kiderült, hogy Christopher Maltman is csatlakozik hozzájuk. Majd a meghirdetett program 2/3-a Verdi lett, így átkeresztelték ’Netrebko, Eyvazov és Maltman Verdit énekel’ estté. Végül az utolsó héten kikerült a program első feléből az Ella mi fu rapita és a Pace, pace mio dio – így lényegében fele-fele Verdi és verismo lett. No meg az elmaradhatatlan operett részlet, a netrebkói műsorszerkesztési eklektika fő ismérve.

Az estet az Otello szerelmi kettőse nyitotta. Egyik szemem sírt, mivel Netrebko eszményi Desdemona lehetne, ha éppen nem Toscát vagy Turandotot erőltetné….és, a másik szemem is sírt, mivel Eyvazovnál nehéz csekélyebb kisugárzású Otellót találni. Hadd szögezzem le már itt, én igazán szerettem volna szeretni a tenort, de sajnos még rosszabb élőben, mint vártam. Nekem nem is a csúnya hangszín az igazi gond (karizmával többen megmutatták, hogy úgy is lehet színpadon értékeset nyújtani), hanem a zéró expresszivitás. Netrebko sürgölődő-óvó (végig kotta nélkül énekeltek) Desdemonája Eyvazov lecövekelt Otellója mellett úgy hatott, mint a növendékéért izguló énektanár vagy egy fiáért aggódó anyuka. A duett után a tehetséges fiatal dirigens, Denis Vlasenko vezényelt egy pattogós Nabucco nyitányt, amit a Tu che le vanita követett. Végre Netrebko egyedül – zavart keltő tényező nélkül fel lehet mérni, mit is tud korunk no. 1 dívája. A mérleg pozitív serpenyőjébe leginkább varázslatos lírai pillanatok kerülnek. De – és ez teljesen szubjektív vélemény, nem provokáció – szerintem Netrebko matériája egyszerűen nem Elisabetta, nincsen benne elég drámai kraft (néha az arcán erőlködést is véltem felfedezni). A vaskosabban hangszerelt részeken még csúcshangjai se tudnak a székbe nyomni. Mindennek tetejében pedig ott van ez a furcsa sötétítés, ami élőben kevésbé zavaró nekem, mint felvételen – de így is természetellenesen hat, nem valami meggyőző. A Don Carlo ária után Eyvazov tért vissza elénekelni Rodolfo áriáját a Luisa Millerből, ami számomra az est mélypontja volt. Júliusban pont Beczala énekelte ezeken a deszkákon hatalmas sikerrel…Ezután Maltman lépett színre Macbeth áriájával (Pieta, rispetto, amore…). Az ő megszólalásaiban éreztem végig egyedül, hogy a hangjának való szerepeket énekel (bár lehetne nüanszosabb az előadásmód, túlságosan sok a forte-mezzoforte). Az áriát a Macbeth nyitánya követte, ami után Maltman és Netrebko az Ove son io duettet adták elő. Még meg sem szólalt Netrebko, amikor már megértettem, hogy miért is rajonganak a Lady interpretációjáért. Ahogy a zenészek mögött kétségbeesetten rohant be a színpadra, az ember már nem Anna Netrebkót látta, hanem ízig-vérig Lady Macbethet. Maltmanban pedig partnerére talált és a két stage animal sistergősen felejthetetlen, bár vokálisan azért nem tökéletes, perceket okozott. Az est első felét ezután a Trubadúr első felvonás végi tercettje zárta. A második felet egy langyos Forza-kettős (Invano Alvaro) nyitotta, majd Netrebko interpretálta La Wally nagyáriáját. Ugyanazok a pozitívumok és negatívumok jellemezték, mint a Don Carlos részletet. Ezután a tenor magához képest egészen jól énekelte Mascagni Mamma, quel vino è generosoját.  A Parasztbecsület Intermezzója után Maltman megtáncoltatta Netrebkót a Lippen schweigenben, majd Eyvazov énekelte a Lucevan le stellet. Netrebko utolsó szóló száma az O mio babbino caro volt – egy kérdés maradt bennem (bár a sötétítés ide is beszűrődött): miért nem ezeket a szerepeket énekli?! Ez a lírai, igazi Netrebko hang két vállra fektetett és megvett. Az ária utolsó része 20 másodpercig egy levegővel, még ha önkényes értelmezés is, lélegzetelállító volt. Ezt követően Maltman énekelt egy ízléses Nemico della patriat, majd a zárlat a Vicino a te volt, aminél már hallottam jobbat. Hiába tombolt nekik a közönség, mindössze egy sajátos O sole mio tercett volt a ráadás.

Összességében Netrebko szerintem verhetetlen lenne lírai szoprán szerepekben, de a drámaiakban ma sem az. Hangsúlyozom, nem a „bezzeg Tebaldi” esete forog fenn. Ugyanezen a színpadon és akusztikus körülmények között többször hallottam már Anna Pirozzit, Saioa Hernándezt, vagy Sondra Radvanovskyt. Mindhármuknak több keresnivalója van Netrebko jelenlegi repertoárjában, mint magának az orosz dívának. És hogy mégis miért Netrebko a sztár? Előbbi két énekesnőnél jobban azonosul a szerepeivel, Radvanovsky matériája pedig valljuk be nem ilyen szép. Ehhez vegyük hozzá az Instagram/Facebook jelenlétet, sztárallűröket, és talán közelebb is kerülünk a válaszhoz.

Zárásképpen egy kis válogatás (a Beczala koncert java és Netrebko) a két koncertből. Nem a legjobb minőség, de a lényeg átjön szerintem. Jó zenehallgatást!

20347   nizajemon • előzmény20346 2019-11-08 17:03:32

Pedig az (is) szárnyaló hanggal az igazi.

20346   otello • előzmény20344 2019-11-08 16:31:51

Őszintén szólva...nem. Annyi maradt meg bennem, hogy a "Mi vuoi nelle tue braccia; a forza, riluttante, fremente" részt alig hallottam, pedig szerintem nem volt túlzottan erős a kórus (Theorin áténekelte a másik szereposztásban). Videót még nem találtam viszont.

20345   otello • előzmény20343 2019-11-08 16:27:37

Itt, ha jól tudom, kevesebb időre terveznek előre. Például az idén július végén távozott művészeti vezető 2021-ig készült el a műsorral, tehát 2 évre előre. A Turandot az újranyitási évforduló ünnepség miatt kiemelt projekt volt. (indiszponáltság: én másik előadást láttam a videófelvételhez képest, akkor sem volt igazán jobb)

20344   nizajemon • előzmény20342 2019-11-08 15:42:04

Figlio del cielo jobban sikerül.?

20343   Klára • előzmény20342 2019-11-08 14:03:12

Ez elvileg rendben is van (lenne!), manapság a top énekeseket 4-5 évre előre szerződtetik. Nem biztos, hogy ez jó, de mivel nem tartozom közéjük, szerény véleményem nem mérvadó. Nem a hangvesztésre gondolok elsősorban, hanem a hangszinben, szerepkörben, stb bekövetkező változásokra. De ebben az esetben módot kellene találni a felléptetni kívánt művész lecserélésére, hamár magától nem jön rá, hogy az idő letelőfélben van. Mert a közönség nyilván kapni szeretne valamit a - nyilván nem kevés - belépőjegyért.

Ha eseti indiszponáltság, akkor bocsi. Persze, erre találták fel a cover-rendszert, vagy a beugró helyettesítő énekest.

 

20342   otello • előzmény20341 2019-11-08 13:36:23

Liu-ban egyetértünk! Lindströmnek szimplán (már?) nincs megfelelő hangereje, én erre jutottam a negyedik sorban ülve. Tekintve, hogy legalább 5 éve tervezték ezt az előadást, szerintem még akkor leszerződtették, amikor Turandotként pályája csúcsán volt.

20341   Klára • előzmény20340 2019-11-08 11:37:37

Ezer köszönet! Nálam Jaho a nyerő, Anita Hartig nem nagy szám.  Ahogy az  In questa reggiát is hallottam már sokszor sokkal jobban!

Lise Lindström? vagy a zenekar solt túl erős, vagy a hang túl kevés. Számomra a magasabb hangok inkább visításnak túntek, drámai erő nélkül. Bocs! Kunde az Kunde, és mint már íttam, elismerésem Kalafért. Sokan ifjabban sem meggyőzőek, de neveket inkább ne.

20340   otello • előzmény20337 2019-11-08 10:35:37

Közben találtam még pár videót.
Össze lehet hasonlítani Ermonela Jaho és Anita Hartig Signore ascoltáját.
Emellett Lise Lindström In questa reggiája és a záró duett Kundéval és Theorinnal.

20339   Heiner Lajos 2019-11-08 09:02:21

Oly jó látni, hogy Prága operaélete hamarosan ismét teljessé válik. Majd jövő tavasszal talán ismét lehetőségem lesz meglátogatni legkedvesebb városomat. Nézegetem az operai műsort. A három operajátszó hely - Narodni Divadlo, Statny Opera, Stavovske Divadlo - közül sokszor egy este kettőben is játszanak operát.

20338   Búbánat 2019-11-03 20:38:44

Kínai álomvilág magyar zenészekkel

MNO.hu - 2019. NOVEMBER 3. VASÁRNAP 07:42

ÉLŐBEN KÖZVETÍTIK A TURANDOT PREMIERJÉT A SZENTMARGITBÁNYAI KŐFEJTŐ SZÍNPADÁRÓL

/Pataki Tamás/

Martina Serafin szoprán énekesnővel fémjelezve az olasz operák egyik nagy klasszikusát, Puccini Turandot című művét viszik színre a Fertő tó melletti Szentmargitbánya kőfejtőjének szabadtéri színpadán. Paul Tate de Poo III színpadképében egy mesebeli kínai császárbirodalmat varázsolnak a nézők elé a 2020-as évadban. A július 8-án debütáló produkciót az amerikai Thaddeus Strassberger rendezi.

A Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarát hallhatja a közönség.

20337   Klára • előzmény20336 2019-10-28 15:45:37

Köszönet!

Egy Nessun dorma  - igaz, ez 2018 Verona, de több, mint a semmi! https://www.youtube.com/watch?v=mFV2QyBQtNI

 

 

 

 

20336   otello • előzmény20335 2019-10-28 15:13:11

Ami Kundét illeti: pont ezért emeltem ki, hogy az egyik barátom 45-nek tippelte, mivel nem látszott meg a kor az alakításon (semmiképp se 65). És hallva az utóbbi években sok jól menő mai tenort a Liceuban, szerintem ő abszolút a jobbak közé tartozik - nyilván teljesen szubjektív véleményem.

Itt van vele a Non piangere Liú, csak ezt találtam egyelőre.

20335   Klára • előzmény20334 2019-10-28 13:02:28

Én is az első előadást láttam, nem volt egy túl nagy durranás.

Egyébként Kunde a  wikipédia szerint  65 éves, és ha a Turandot Kalafját hozta, akkor elismerésem. Láttam, hallottam már sokkal rosszabb előadást is vele.

20334   telramund • előzmény20331 2019-10-28 09:32:07

Ennek az előadásnak  tv felvételét láttam,de azt hittem nekem van rossz napom.Ezek szerint nem..Az első szereposztás szereplői hasonló benyomást tettek.

Anita Hartigot Líiuként nem hallottam ,de szerintem a hangja 12 egy trucat.

20333   telramund • előzmény20332 2019-10-28 09:24:44

Némi anyagi befektetéssel,a Staatsoper  streaming rendszerén kerszetül.

20332   otello • előzmény20328 2019-10-27 22:44:59

Élőben sikerült elcsípni vagy felvételről? [Rebeka alakításaiból szerintem is hiányzik egy kis lélek. Inkább játssza, mint éli a szerepeit.]

20331   otello 2019-10-27 22:40:50

Évadnyitány Barcelonában – Turandot két szereposztásban (2019. október 10. és 22.)

A Liceu stílusosan ugyanazzal a darabbal nyitott idén, amivel 20 éve is, az újjáépítés után. Pénzt és paripát nem sajnálva egy formabontó, modern látványt álmodtak a színpadra – jól keverve a Turandot értelmezésének különféle kártyáit. Ha már a hangok miatt nem is feltétlen (lásd lejjebb), a rendezés miatt ajánlanám az azóta kalóz honlapokra (pl. operaonvideo.com) is felkerült élő közvetítésbe betekintést. Nagyon szép többek között az elnyomás alatt sínylődő társadalom már-már orwelli bemutatása: mindenki egyenruhában, egyen világító fejdísszel, folyamatosan megfigyelve gépek által és egy 3D-s technikával megalkotott zárt félgömbbe zárva. Calaf itt úgy kerül Turandot varázsába, hogy igazából nem is pillantja meg őt, csak képzeletében él, amikor ő is felveszi a fénylő fejdíszt. Utóbbi gondolat végigkíséri az egész előadást: Turandotot a szokottnál is kevésbé vonzónak ábrázolják (előnytelen, jégszín ruhájában a nagyária alatt jégbarlangja(?) bejáratába markol, majd később is meglehetősen esetlenül mozog, nem tudja mitévő legyen, miután lassan "leolvad" a rejtvények megfejtése során látványban is) és nyilvánvalóvá teszik, hogy az ő vonzereje csak Calaf fejében élő ábránd. Így amikor Turandot megcsókolása után megszerzi annak fejdíszét, a kettős során már csak ahhoz énekel (remek jelenet, amikor a balkonon „együtt” állnak és Calaf a fejdíszt tartva integet a népnek), míg Turandot Liu felé hajol és a zárlatban Pieta-pózban tartja a halott testet. Turandot utolsó szava után a nép leveti az egyenruhát és boldogan átöleli egymást, amiben Calaf, akinek a víziója törik össze és szembesül az addigi történtekkel, nem tudja őket megállítani – így teljesen összetörve lerogy. Még egy emlékezetes kép a miniszterek álmodozása: a három minisztert mozgása közben egy 3D buborék kíséri, és mellettük más szálló buborékokban látszanak az álmaik tárgyai – végül pedig a lehulló szoborfejek (a korábban kivégzetteket jelképezve) majdnem alátemetik őket. Valahogy így lehet modern technológiával látványos operát csinálni, hiszen úttörő színészvezetést néhány érzelmi kulcsmomentum megfelelő megoldásán kívül nem egy Turandottól várnék.

Sajnos a hangok java viszont nem nyűgözött le. A címszerepben először Irene Théroint hallottam, aki az első szereposztás csalódása volt számomra. Áprilisi Giocondája minden hibájával és annak pozitívumai nélkül énekelte a címszerepet. A rendezés (és már maga a szerep is) kihúzta a lába alól fő erényét, az erős drámai jelenlétet, amivel fél éve izgalmasabbá tett egy unalmas Gioconda rendezést. Vokálisan viszont nem tudott kárpótolni, sőt. A magas hangok többször élesen szóltak, az olasz dikció elkent volt, a mély hangokkal (amik pedig megvoltak tavasszal) nem tudom mi történt. De ezt a „tankönyvien gombócos” megoldást nem értékeltem. Meghallattam a videón és rádiófelvételen is, de nem tűnik úgy, hogy egy különösen rossz estét fogtam volna ki. Sajnálom, tőle többet vártam – ahogyan a második szereposztásban fellépő Lise Lindströmtől is, akinek a MET-ben, ROH-ban vagy Wiener Staatsoperben is énekelt ikonikus szerepe a jéghercegnő. Bár a hang középfekvéstől felfelé ideálisnak mondható a szerepre, kellően metálos, a mély hangok maximum egy Susannánál lennének elfogadhatóak - többször már a negyedik sorig se jutottak el! Emellett a hang volumene sem tűnt mindig elégségesnek, a „Mi vuoi nelle tue braccia a forza, riluttante, fremente?” frázis javát például elnyelte a kórus. Meglehet, hogy a több száz elénekelt Turandot megtette a hatását…

Calaf szerepében az első szereposztásban Jorge de León lépett fel, aki a Jászai Mari-díjas alakítást nem igénylő szerepet egészen korrektül megoldotta. Nyilvánvaló fegyverét (a bombabiztos, fényes magasságokat) itt igazán kamatoztathatta, néha corelli-i hosszúságban tartva a csúcshangokat székbe szegező erővel. A „csúcsok” alatt azonban többször túlságosan erős vibrátója volt és sajnos januári Pinkertonjához hasonlóan itt se nagyon merészkedett a mezzoforte hangadás alá. Alakítása pedig a rendezői utasítások kissé civil végrehajtására terjedt ki. Bár a háromszoros ’Turandot!’ kiáltás erejével versenyezni nem tudott, Gregory Kunde hozta a második szereposztás alakítását, amiért már önmagában megérte jegyet váltani. Az egy évvel ezelőtti des Grieux-höz képest most az első pillanattól hitelesen tudott a szereppel élni (egy életkorát nem ismerő barátom 45 évesnek saccolta!), előadásában egy kis bemelegedés után egyetlen bizonytalan pont se volt vokálisan. A szöveget értelmező éneklés, szenvedélyes alakítás volt az övé, amiben néhány csúcshang kissé matt voltát tudnám csak a mérleg negatív serpenyőjébe tenni. Igazi bónusz volt, hogy ő megfújta a „ti voglio ardente d’amor!” opcionális csúcshangját, koronát téve az egyik kedvenc részemre a műből. Bravo!

Liu szerepében Ermonela Jaho teljesen ellopta a show-t az első előadáson. Már a „ Perché un dì...nella reggia, mi hai sorriso” frázis végén olyan lélegzetelállító tartott pianissimót énekelt, amihez kevés foghatót hallottam élőben (és tökéletesen projektált volt a földszint utolsó soráig, ahol ültem). Az ő Signore, ascoltája számomra az ezt csúcspontja volt – bár a harmadik felvonásbeli jelenetét is kiválóan oldotta meg. Torkában biztosan megvannak a szerep mély részei is, bár középen tán nem szól olyan szépen a matéria. Mondjuk azt nem tudom, miért és hogyan énekel Pillangót ezzel a hanggal... Váltótársa, Anita Hartig, sajnos jelentősen elmaradt Jaho teljesítményétől. Ő nemhogy pianissimót nem tudott énekelni, szerintem még pianót se igazán. Emellett sokszor túl nyitott hangzókkal énekelt, a harmadik felvonásban néha azt éreztem, hogy nem is Liút énekli, hanem kis túlzással Turandot előtanulmányt folytat a hangadást tekintve. Nem tetszett sajnos.

Timur rövid szerepében Alexander Vinogradov igazi luxus volt, míg Ante Jerkunicának néhány magassággal azért meggyűlt a baja. A három miniszter (Toni Marsol, Francisco Vas, Mikeldi Atxalandabaso) korrekt alakítást nyújtottak, néha kissé bizonytalankodva.    

Josep Pons, a Liceu első karmestere szerencsésen kerülte el a Turandot-rezesbanda effektust, bár az első előadáson tán kissé túl lágyra vette az interpretációt, néha mintha Massenet-t vezényelt volna Puccini helyett. A kórusnál én már hallottam jobbat ebben a darabban Pesten.

Végezetül: ha valaki esetleg eljut a decemberi ROH-os Kunde-Jaho-Carlos Alvarez Otellóra, írjon beszámolót feltétlen! Biztosan remek lesz.

      

20330   telramund • előzmény20329 2019-10-27 20:12:12

Köszönöm de gépelési hiba,ami sajnos tobbszor előfordul nálam!Miért haragudnék?

20329   Nagy Katalin • előzmény20328 2019-10-27 19:26:53

Feltételezem megharagszik, mert tényleg nem ez a lényeg, de Fabbio Sartori igazából Fabio. Miután nem dél- vagy közép-olaszországi, hanem venetói (egészen pontosan Trevisoban született) még ki sem jönne a száján a neve két "b"-vel ejtve.

20328   telramund 2019-10-27 12:49:50

Nem tudom hányan látták ,hallották a tegnapi a Simon Boccanegrát a bécsi staatsoperből.,de elmondhatom ,hogy az egyik legszebb előadás volt ,amit hallottam..Ebben nagy szerepe volt az alig 34 éves Simone Piazzolának Simone szerepében.Régnen nem hallottam ilyen szép színű,egy ívben megszólaló bariton hangot,nagyszerű magasságokkal és nagy kifejezőerővel.mellette a veteran Furlanetto énekelte Fiescot Gyengébben sikerült a híres ária,de utána már semmi probléma nem volt és valami elképesztő hatásos kettőst produkáltak Piazzolával az utolsó képben.Még mindig olasz basszus,amiből nem sok szaladgál a világban.Amelia Grimaldit Marina Rebeka énekelte.nagyon szép hangon ,kíváló techikával. Ragyiogó megjelenése ellenére számomra minden produkciója kissé unalmas,de még mindig jobb volt,mint a  toulouse-i Normában.Soha rosszabb Améliát .Gabriele Adornot Fabbio Sartori énekelte igen kíválóan,de előnytelen megjelenése nagyon zavaró ,főleg ifjú szerelmes szerepben(Igaz az operaház nem szépségverseny)Paolo Albionit egy bécsi sok mindenben kisebb szerepet éneklő Clemens Uterrreiner énekelte számomra nem elég hangggal mint teszem azt Faragó András és még néhány akit hallottam ebben az igen fontos szerepben.Paolo Carignani vezényelte a kitűnő előadást.nagszerű zenekaral és énnekkarral.Maga az előadás  2000-i tavaszi salzburgi fesztiválon ment ebben a minimlista,de nem zavaró rendezésben

https://www.facebook.com/groups/1725690464361376/2389353921328357/?comment_id=2389375727992843&notif_id=1572179321463910&notif_t=group_comment

20327   Haandel 2019-10-27 07:39:01

Das Wiener Staatsopernmagazin
27.10.2019 | 15:05 | Ö1

Ausschnitte aus aktuellen Aufführungen der Wiener Staatsoper. 

20326   Klára • előzmény20325 2019-10-25 10:15:02

Persze, hogy nem!

20325   Edmond Dantes • előzmény20322 2019-10-25 09:46:00

Nos, ezt kellene csinálni Pesten (is): Kaufmann-gálát az Arénába. És biztosabb vagyok egy teltházas pesti Arénás-Kaufmannban mint egy teltházas miskolci Jégcsarnokos-Carrerasban. Nem tudom, hány néző befogadására alkalmas az ottani Jégcsarnok, de nem vagyok 100% biztos abban, hogy a kiérdemesült szeladon meg fogja tölteni, éspedig teljes árú jegyek eladásával, vattázás vagy szektorlezárás nélkül...

20324   -zéta- 2019-10-24 22:13:09

Könyvbemutató: A muzsika valódi hangja

A jövőre 100 esztendős Salzburgi Ünnepi Játékokról szóló reprezentatív kötet bemutatója

2019. október 25. péntek 15,30 óra

Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

20323   Haandel 2019-10-23 19:07:13

What happened to opera

(San Diego Reader, by Garrrett Harris, Oct. 17, 2019)

20322   Búbánat 2019-10-14 10:20:42

José Carreras-koncert Miskolcon

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.

20321   Haandel 2019-10-13 14:38:51

Oper aus Österreich
13.10.2019 | 15:05 | Ö1

Kostproben aus dem Repertoire der Volksoper Wien sowie aus Produktionen der Bundesländer-Bühnen. 

20320   otello • előzmény20319 2019-10-11 10:20:37

Kedves Telramund! nagyon köszönöm - egyelőre nevezzük csak lelkes beszámolónak...majd 20 év múlva kritika...talán :)

20319   telramund • előzmény20318 2019-10-08 20:17:35

Kedves Otello! csak irigyelni lehet azért a 24 óráért és a ragyogó összehasonlító ,értékelő,fimoságokra odafigyelő kiemelkeően megírt kritikádért! Nagy gratula!

20318   otello 2019-10-08 16:17:39

A világ két legjobb Normája 24 órán belül – Marina Rebeka és Kolonits Klára Toulouse-ban (2019. október 5. 19.00, október 6. 15.00)

 

Jó ideje számoltam már vissza a napokat az elmúlt hétvégéig, amikor végre élőben hallhattam egyik kedvenc művészem Normáját. Az, hogy mellette a MET utóbbi éveinek legjobb Normáját (márpedig sok helyen ezt írják róla) meghallgathattam, igazi bónusz volt. Az első szereposztás tenorjának és a második szereposztás Adalgisájának rejtélyes eltűnésével úgy alakult, hogy ugyanabban a rendezésben és ugyanazokkal a partnerekkel (sőt, lényegében ugyanarról a helyről) sikerült a két karakteres szoprán előadását élveznem – ami azonnal adja magát egy részletes összehasonlításnak.  

Már Norma néma megjelenésekor meglátszott a két címszereplő eltérő szerepfelfogása. Míg Rebeka az őt egyfajta mágikus lényként tapogató gallok között a fájdalomba belefásult, büszke papnőként állt, addig Kolonits egy emberközelibb, a fájdalmában a reményét tán nem teljesen elvesztett, másokban még szeretet találó papnőt mutatott. Az ezt követő Casta Diva konzisztensen követte ezt a vonalat. A lett szoprán Casta Divája egy reprezentatív, a külvilágnak kötelezően elvégzendő ima „elmondása” volt, amelynek során a zenével összhangban néha előtört a mélyről jövő fájdalom. A másik interpretáció egy sokkal bensőségesebb felfogást tükrözött: a magyar Norma, mintha tán tudomást se venne a körülötte álló követőitől, egy teljesen introspektív imát énekelt, puhább hangütéssel. A felvonás fináléjához közeledve, miközben Adalgisa elbeszéli szerelembe esésének történetét, Rebeka lépésről lépésre olvad fel és engedi át magát az emlékeinek, míg Kolonits arca hamar felragyog és elönti az őszinte boldogság. Pollione megjelenésekor ismét máshogy reagálnak: a premierszereposztás Normájából egy pillanat alatt feltör a korábban gondosan elfedett szomorúság és igazi fúria válik, amit hatalmas tartott záróhang koronáz a felvonás végén. A spinto adottságait maximálisan kihasználva igazán katartikussá teszi az első felvonás végét. Ezzel szemben Kolonitsról egy reményvesztett alabástromszobor képe maradt meg emlékezetemben, egy megcsalt asszony kimondhatatlan fájdalmával arcán. Talán csak most tudatosult benne, hogy a római végleg elhagyta? Érdekes, hogy a két eltérő felfogás eredménye az volt, hogy Marina Rebeka helyett inkább Adalgisával tudott „menni” a néző, beütött időlegesen a Turandot-Liu effektus az első részben. A második felvonás elején mindkét Norma, a teljesen fekete, üres színpad közepén ülve és a gyermekek ruháját/pólyáját szorongatva, megindítóan mutatta be a papnő kétségbeesett vívódását, majd annak Adalgisával való kibékülését. A Mira, o Norma volt az első pont, ahol biztosan elkezdtem érezni, hogy az én Normám Kolonits Klára lesz. Az az ív, ahogy a színpad közepén összetörten, leszegett fejjel ülő Norma lépésről lépésre eljut a megkönnyebbülésig/boldogságig – csodálatos karakterábrázolás. A harcba hívásban ismételten megmutatkoztak a szerepfelfogások különbségei: Rebeka valódi amazon módjára, bosszúvágytól eltelve, az indulat hevében küldte csatába a gallokat és kezét „tábornokként” sokáig tartotta. Kolonits művésznő ezzel szemben hamarabb „lekapta” kezét és egy olyan hajigazítást csinált, ami azt sugallta, hogy néhány másodperccel döntése után meg is rettent annak következményeitől. Nem tudom, hogy utóbbi mozdulat mennyire volt szándékos, minden esetre a szereppel való teljes együttlélegzésre utal. Ha jól tudom, Schopenhauer a Norma zsenialitását abban látja, hogy a néző teljesen elveszíti életkedvét a Qual cor tradisti résznél. Azt kell mondjam, ezek szerint nem látott Kolonits Klárához fogható művészt életében a szerepben. Ami az In mia man alfin tu sei alatt történt, már azért a bruttó 8 percért megérte volna Toulouse-ba utazni. Ahogy eljutunk a Polliónéhoz a szeretetre vágyó arccal simuló papnőtől addig, hogy a hadvezér a lábai előtt hever és Norma kérdezi ’Preghi alfine? Indegno! È tardi’, végül egészen a duett zárlatáig – hát, ez maga volt a MŰVÉSZET. Végig libabőr, a kettős második részében még a szemem is bekönnyezett. Teljes érzelmi K.O.. Ezzel szemben Rebeka itt veszti el a csatát szerintem (vagyis mit veszti el? Kevésbé győz... :) ). Valahogy nem tud igazán szívhez szóló lenni az ő bosszúszomjas Normája, egy csipetnyi lélek hiányzik. Nem látjuk meg benne kellően a szeretetteljes emberi lényt. Ezek után a Qual cor tradisti már csak meggy a torta habján – mindkét előadásban remekül tolmácsolva. Norma végül pedig a színpad elejére jön, miközben a háttérben felcsapnak a lángok…Rebeka mint egyfajta megszabadított bukott angyal, a magyar szoprán pedig mint egy angyallá vált, megtisztuló papnő marad meg utolsó képként emlékezetünkben. Amikor ezek után mindkét Norma egyedül kijött a függöny elé, a színház valósággal felrobbant…

Még néhány gondolat a Normákról. Nagyon jó volt látni, hogy mindkét énekesnő mennyire a képességeinek tudatában alakította a szerepét ugyanazon rendezésen belül. Rebeka sötétebb matériájához, „vágósabb” hangjához, a gyakoribb (de)crescendo használattal karöltve, ez a szerepfelfogás jobban illett. Kolonits mesteri díszítései, leheletfinom megszólalásai pedig az ő Norma-képét tették teljesen hitelessé. Utóbbinál muszáj megemlítenem, hogy a YouTubeos Norma felvételeihez képest is jobbnak hallottam, különösen a mély hangokon. Többször a 20. század első felének historikus koloratúraszoprán felvételeken hallható mellregiszterére emlékeztetett a rendkívül hatásos hangképzés (Rebeka esetében is vannak mellhangok törés nélkül, de valahogy kevésbé kimunkáltak). Végezetül pedig, az egyik olasz barátom külön kiemelte, hogy a magyar szoprán olasz kiejtése jelentősen jobb volt.  

Adalgisa szerepét mindkét szereposztásban Karine Deshayes énekelte. Bár ő mezzónak brandeli magát, nekem egyértelműen telt lírai szopránnak tűnik, egy jó Donna Elvira/Giovanna Seymour hang. Ettől eltekintve azonban nagyon tetszett az, hogy minden frázisán érezni lehetett, hogy pontosan tudja, miről énekel, illetve hogyan kell azt hatásosan előadni. Minden mondatának jelentősége volt, még a sotto voce énekelt hangokat is jól projektálta, így érdekessé tette a szólam kevésbé ihletetten komponált részeit is.

A fiatal spanyol tenor, Airam Hernández most Toulouse-ban debütált a római hadvezér szerepében. Míg hangja jelenleg inkább Nemorino mint Pollione, mégis adottságaihoz szabva egészen korrekt alakítást nyújtott. Bár a szerep javában és főleg a középtartományban sikerült egy hősiesebb hangszínt kikevernie, a cabaletta (szerintem kissé túldíszített is volt, a szerephez nem feltétlen illő) és a nagy ensemble jelenetekben való vokális elveszés megoldása még várat magára. Viszont az Adalgisa-Pollione kettős, valamint a Qual cor tradisti tenor része kifejezetten tetszett. Összességében úgy tűnt, mintha ebben a rendezésben a korábban kalandozó, felelőtlen Pollione a darab végén nőne fel, válna férfivá és törne azonnal össze. Ezt hangban jobban mutatta meg a tenor, akinek színészi képességei még sajnos eléggé kezdetlegesek, a klasszikus kézemelgetés-köpenyrázás tengelyen mozog leginkább. Kíváncsian várom, hogy alakul karrierje!

Oroveso szerepében az első szereposztásban Szabó Bálint meglehetősen unalmas produkciót nyújtott matt hangon. Váltótársa, Julien Veronése ígéretes fiatal basszista – nagyobb, izgalmasabb hangon szólaltatta meg a szerepet. Külön kiemelném még a Clotilde szerepében fellépő remek Andrea Soare-t, igazi luxus volt a kis szerepben ilyen egészségesen csengő hangot hallani.   

A rendezés, egy franciául(!) beszélő szarvasembert kivéve, nagy újdonságot nem igazán hozott. Az, hogy „szarvasunk” pedig a zenére beszélt rá…miért nem lehetett művészi mozgással valahogy a kívánt tartalmat (ha jól tudom, a mondák misztikumát) sugallni? Másrészt igazán feliratozhatták volna, hogy mit mondott. A jelmeztervezőnek viszont gratula, Norma ruhái mesteriek voltak.

Az operát mindkét alkalommal Giampaolo Bisanti vezényelte, az előadások java részében jól ráérezve az optimális belcanto tempókra, hogy a zene se túl gyorssá se túl unalmassá ne váljék. A zenekar néha viszont kicsit hangos volt (például a finálé végén mindkét szereposztás énekeseit eléggé elnyomta).

Összességében életem egy fantasztikus operai 24 óráján vagyok túl. Néhány részletet meg is osztanék belőle az érdeklődőknek. Ezen a linken letölthető [csak hang] mindkét Norma Casta Divája, az első felvonás fináléi (az „Oh! Rimembranza” résztől kezdve), mindkét In mia man.. és az azt követő egész finálé. Emellett a Pollione ária és cabaletta, Adalgisa-Pollione kettős, valamint a második felvonás eleje Kolonits Klárával (a Mira, o Norma végéig bezárólag). Jó zenehallgatást-összehasonlítást! ;)

Kiváló képek mindkét szereposztásról itt.

20317   Edmond Dantes 2019-10-06 14:49:54

Az OperaDigiTárban keres(gél)és kapcsán pár perce találtam meg a dr. Heiner Lajos tudósítása szerint újranyitott Prágai Nemzeti Színház archivumát 1883-ig visszamenőleg. Ha eddig nem volt fenn, ezennel megosztom:  http://archiv.narodni-divadlo.cz/

20316   Haandel 2019-09-29 11:25:56

Das Wiener Staatsopernmagazin
29.09.2019 | 15:05 | Ö1

Ausschnitte aus aktuellen Aufführungen der Wiener Staatsoper. 

20315   joska141 2019-09-19 08:00:39

Egy szeptember 17-i eseményről szeretnék beszámolni. Ekkor volt a Wiener Staatsoper „Solistenkonzert” sorozatában Elisabeth Kulman mezzoszoprán énekesnő önálló estje.

Már abban eltért az ilyenkor szokásos estekről, hogy nem a hagyományos „énekes+zongorista” felállás volt, hanem a Wiener Philharmoniker nyolc tagjából álló együttes kisérte.

A műsor a ma szokásos „cross-over” produkció volt: operaáriák, musical részletek, slágerek Beatles-től Edith Piaf-ig. Gyakorlatilag egy komplett „Ki nyer ma” előadás volt, hiszen daloknak, áriáknak néha csak egy-egy kis részlete, néhány üteme – pl. Walkürök lovaglása, Csarnokária, IX.szimfónia, stb. – hangzott el. Az egyes számok folyamatos átmenetben követték egymást 2 * 50 percen keresztül, és még félórás ráadással. Érdekesség, hogy a művésznő az egész estet kotta nélkül abszolválta ás hangfajától eltérő áriát is bevállalt, mint például a Carmen Torreádor dalt.

Ami miatt szükségesnek tartottam ezt a nagyon jó hangulatú koncertet ezeken a hasábokon említeni, az hogy a művésznő részéről a  Staatsoper szinpadán, a Wiener Philharmoniker tagjainak kiséretével elhangzott Seress Rezső: Szomorú vasárnap című slágere, kifogástalan magyar kiejtéssel és hangsúlyozással!!!

20314   Edmond Dantes • előzmény20313 2019-09-18 17:19:55

Nem, nem, kedves Laci, ezt félreértetted, mert kedveskedés akar lenni, semmi pöttyös máj vagy efféle, de tényleg :-)

20313   ladislav kozlok • előzmény20312 2019-09-18 16:51:17

Drága Edmondom, ne legyél pottyos májú /ezt itt tanultam,és sok minden mást/

20312   Edmond Dantes • előzmény20311 2019-09-18 14:52:16

Sőt: egy énekes nemcsak ember, egy énekes néha és szinte Isten(nő)  :-) és/de reméljük, csak olykor fárad el.

20311   tiramisu • előzmény20309 2019-09-17 14:27:16

Egy énekes is ember... Istenem  elfáradt....

20310   tiramisu • előzmény20309 2019-09-17 14:27:14

Egy énekes is ember... Istenem  elfáradt....

20309   Edmond Dantes • előzmény20308 2019-09-17 09:03:19

Lehetséges. Ókovács Szilveszter, akinek a véleményére sok mindentől függetlenül azért érdemes odafigyelni és én is odafigyelek rá, szóval ő valamelyik Levéláriájában mint a világ legjobb Otellóját harangozta be Antonenkót pesti (MüPás) fellépése előtt. Hittem szép szavának :-) és amit hallottunk, az ott és akkor igazolta a főigazgató laudációját. Akkori beírásomat ld. Nemzeti Hangversenyterem/3895. Ld. u.ott 3897-98: Heiner doktor úr már 2007-ben fölfedezte Antonenkót egy Boccanegra-előadáson, akkor ő harangozta be 2008-as salzburgi Otellóját. Remélni kell, hogy csak kisiklásai voltak-vannak. Fiatal még és van miből és van mit veszítenie ...

20308   Klára • előzmény20305 2019-09-16 21:02:53

Antonenko Salzburgban pocsék Otellót énekelt - rossz napja volt?

20307   Edmond Dantes • előzmény20306 2019-09-16 19:34:37

Csak egy állítólagos illegal fiúgyermekről olvastam. Nagyobb gond, hogy a mai Játék-kérdés énekese aligha lehet ő. Ha lány, még kevésbé.

20306   Heiner Lajos • előzmény20305 2019-09-16 17:49:07

Akkor egy kalányos kérdés: egyes források szerint - sajnos, nem jegyeztem fel, hol olvastam - JFK-nak van egy törvénytelen, ismert operaénekes lánya. Ki?

20305   Edmond Dantes 2019-09-16 16:44:58

Érdekesség: bizonyos "JK" éppen Fischer Ádám vezénylésével fog hamarosan Otellókat énekelni. Másrészt ott van pl. Antonenko, aki a MüPában szédületes Otellót énekelt, a MET-ben (live broadcast) viszont pocsék Radames volt. 

20304   Klára • előzmény20303 2019-09-16 15:12:08

Kedves Telramund!

Ha az a JK az, akire gondolok (?) nekem sem tetszett  a londoni Végzet hatalma, de ennek több oka is van, és Otello-ban is mások voltak a Nagyok, persze ma a mai énekesek énekelnek. De ettől függetlenül fenntartom  a véleményemet, hogy Beczala kiváló énekes, a mai tenor-generáció egyik legjobbja, de a Radames nem neki való. Pár év múlva talán igen, de ma még nem!

20303   telramund • előzmény20302 2019-09-16 13:26:48

Nekem átjött!Viszont Jk nak sem a Végzete serm az Otelloja nem tetszettIstenkíséertés ilyet írni de  nekem nem jött be miután mindkét szerepben hallottam kíválóságokat.

20302   Klára • előzmény20301 2019-09-16 11:45:54

Például?

Egyébként én a Beczala-féle Lohengrintől sem jöttem különösen tűzbe! Korrekt előadás volt, csak éppen Lohengrin nem jött át! (bocs!)

20301   telramund • előzmény20296 2019-09-16 09:27:05

Meg fogja oldani ,ahogy nagyon jól elénekelte a Lohenrgint is.Ha azt vessszük van még olyan tenor akinek nem kellene Verdi hődtenor szerepeket énekelnie,de most ezt kimondani halálos bűnÍ!

20300   ladislav kozlok • előzmény20299 2019-09-15 20:09:29

Csak még annyit, hogy a kínai tenornak  van 1 - 3vonalas esz-je, és nagyon szépen szol  a kozép lágé.    

20299   ladislav kozlok 2019-09-11 11:14:55

Oktober harmadikán a besztercebányai Allami Opera/ Státna opera/  Pozsonyban fog vendégszerepelni Rossini Otello-jával. A szlovák kritika a mult évad legjobb performanszának tekintik eztet. A jegyek nagyon megfizethetok.

www.snd.sk 

20298   ladislav kozlok 2019-09-09 09:45:15

Ebben az évadban unnepli a Szlovák Nemzeti Szinház 100 éves jubileumát. Ebbol az alkalombol szept. 14-ikén unnepélyes koncertet rendeznek a régi, torténelmi operaházban. Az elso részben Smetana és Dvořák muvei csendulnek fel  a másodikban Eugen Suchoňé.        www.snd.sk

Az hiszem megéri 1 hétvévégét Pozsonyban tolteni. Multkor egy magyar turista csodálatát fejezte ki az Ovárosrol - egy kis ékszerdoboznak nevezte.

 

 

20297   Haandel 2019-08-22 18:12:51

The L.A. Opera Names the Lawyer who will Lead the Placido Domingo Investigation

20296   Klára • előzmény20290 2019-08-22 17:49:28

Na ne! Megint egy tehetséges énekes, aki nem tudja mit szabad és mit nem szabad(na) énekelnie?

20295   Edmond Dantes 2019-08-22 16:07:18

"Ilyen operaélmény nincs még egy a világon" Az index.hu képes beszámolója a Veronai Arénáról, a nyári operafesztiválról itt olvasható.

20294   otello • előzmény20290 2019-08-22 11:38:11

Ha esetleg ez az előadás mást is érdekel: tegnap este hirdették ki, hogy augusztus 5. és 7. az időpontok. A jegyeket ma délelőtt tíztől árulják.

20293   Hangyász • előzmény20291 2019-08-19 19:09:36

A szerző "szakértelméről" annyit, hogy jövőre Beethoven születésének 250., nem pedig 200. évfordulója lesz.

20292   Edmond Dantes • előzmény20291 2019-08-19 12:44:31

"Ahogy tavaly, úgy idén is állva tapsolta, dübörögve éljenezte az előadást (A nürnbergi mesterdalnokokat - ED) a közönség, mely a XIX. századi német polgári miliőtől a nürnbergi per tárgyalóterméig, történelmi korszakokat és ideológiákat felvonultató nagyszabású produkció, a zsidók elhurcolásáért vezeklő német lelkiismeret önkritikus apoteózisa." Idézet vége. Akkor mégiscsak akad még olyan "hülye" közönség, amelyik állva tapsol, dübörögve éljenez újragondolt, értelmezett rendezéseket? (Költői kérdés, általánosságban.) Meg vagyok nyugodva.

20291   Búbánat 2019-08-19 08:58:18

"A világsztár: Richard Wagner"

BAYREUTH – ÜNNEPI JÁTÉKOK HŐGUTÁVAL, BORZONGÁSSAL, BUKÁSSAL

2019. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP 14:31 , MNO.hu

Markos Mária

20290   otello 2019-08-17 20:27:29

2020 augusztusában a Castell de Peralada fesztiválon debütál Piotr Beczala Radamesként. Aida Radvanovsky, Amneris Rachvelishvili, Amonasro pedig Carlos Álvarez lesz!

20289   ladislav kozlok 2019-08-06 10:18:54

A prágai Stavovské divadlo-ba újra vissza tér W.A.Mozart Don Giovanni-ja / itt volt az osbemutato 1787 okt. 29/. A legendás Kašlík-Svoboda rendezést újítják fel.

Aug. 14-18., 20-25,  okt. 15 és 16            www.narodni-divadlo.cz

20288   ladislav kozlok 2019-08-04 11:46:27

Ha véletlenul  au gusztus 25.-kén  a Magas Tátra kornyékén jártok, látogasssatok el Késmárkra /Kežmarok/.  Peter Mikulás  és fiatal operatehetségek gálakoncertet adnak 17 orakkor  az evangélikus artikuláris fatemplomban. 

20287   otello • előzmény20283 2019-07-30 17:43:53

Köszönöm! Így, hogy már többször hallottam Radvanovskyt élőben, azt kell mondjam, a felvétel őt negatív irányba torzítja. Élőben se angyali hang, de nagyon effektív, kevesebb kellemetlen éllel.

20286   otello • előzmény20284 2019-07-30 17:41:41

Érdekes kérdés. Voltak olyan kritikushangok, akik szerint Radvanovsky túlságosan drámaira vette a figurát és Verdi/Schiller Luisája ennél jóval szelídebb, "kislányosabb" kellene, hogy legyen. Buratto jelenlegi optimális szerepei szerintem Mimi, Liu stb. lehetnek, amiket amúgy főleg énekel is (felteszem, nagyon jó bennük).  

20285   Búbánat 2019-07-30 12:11:15

Alexander Neef veszi át a Párizsi Operaház irányítását 2021-től. A 45 éves német zenei menedzser Stephane Lissner igazgatót váltja a 350 éves intézmény élén.

A hírt az Elysée-palota jelentette be. Alexander Neef Torontóból érkezik a francia fővárosba, ahol 2008 óta vezeti az operaházat.

A váltás viszonylag problémamentesnek ígérkezik, mivel az új igazgató nagyon jól ismeri a Párizsi Operaházat, hiszen 2008-ig rendszeresen együtt dolgozott rendezőként az akkori vezetővel, Gerard Mortier-val. Neef karrierjét a Salzburgi Ünnepi Játékokon kezdte produkciós vezetőként, majd a New York-i Metropolitan Operában dolgozott. Torontóba érkezve sikerült kitárnia az operaházat a fiatalabb közönség felé. Olyan nemzetközi sztárokat nyert meg az intézménynek, mint Sondra Radvanovsky és Christine Goerke amerikai énekesnők.

Párizsban Neef kereken 220 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat majd évente a neobarokk Granier-palotában és a Bastille téri Operában lévő játszóhelyeken.

Fidelio/MTI 2019.07.30. 08:45

 

20284   telramund • előzmény20283 2019-07-30 10:34:01

Már bocsánat ,de Buratto hangjával lönnyebb elénekelni a szerepet ,mint Radvanovskién.Utóbbi kifejezőereje sokkal nagyobb és küllemben nem sokban különboznek,annyiban, hogy fiatalabb jóval.Eltekintek párhuzamok felsorolásától.

20283   ladislav kozlok • előzmény20276 2019-07-30 08:57:57

Jo munka, kedves ocsém. Szerintem Buratto-nak jobban illik ez a szerep mint a kanadai kolléganonek. 

20282   ladislav kozlok • előzmény20276 2019-07-30 08:57:53

Jo munka, kedves ocsém. Szerintem Buratto-nak jobban illik ez a szerep mint a kanadai kolléganonek. 

20281   telramund • előzmény20280 2019-07-29 19:43:28

Hát így még hangzón is hallgatva elképesztő produkcióBeczala nagyon feljöttbár Elvinoként hallottam régen Zürichben a metes Manontól kezdve jobbnál jobb produkciókat nyújt.

20280   otello 2019-07-29 19:08:34

Igazán nincs mit! Nagyon jól esett kiírnom magamból magyarul...azt hiszem a két Beczalás előadást sosem fogom elfelejteni. 

Közben a YouTube feldobta (néha jó, hogy számon tartják, mi érdekel...) a beszámolómban említett "ráadásos előadás" egész kalóz hangfelvételét. Ha erre a linkre kattintatok, elvileg az első Quando le sere al placidónál indul a felvétel. 

20279   telramund 2019-07-29 18:32:46

Nagyszerű beszámoló.köszönet a nagy munkáért!

20278   Heiner Lajos • előzmény20276 2019-07-29 17:55:35

Köszönet a beszámolóért! Én izgatottan várom - a csak koncertszerű - salzburgi előadást aug. végén (Conlon, Beczala, Machaidze, Domingo, Tagliavini).

20277   otello • előzmény20276 2019-07-29 17:38:26

* az utolsó link véletlen nem a videó elején indul!

20276   otello 2019-07-29 17:34:30

Emlékezetes évadzárás Barcelonában – Verdi: Luisa Miller (július 20., 24. és 26.)

Mindhárom alkalommal, amikor felkeltem az elmúlt bő hétben a székemről, értetlenül vitattuk meg, hogy vajon miért szorult ennyire háttérbe a Verdi életműben a Luisa Miller. A Trubadúr 4 jó szereplője helyett itt 5/6 kell? A történet zagyvaságában legalábbis nincsen nagy különbség. Meglehet az első felvonás nem feltétlen Verdi zenéjének csúcsa, de amit a harmadik felvonásban kottára vetett, az szerintem a legjobbjai közül való (nekem mindhárom alkalom libabőr volt). Látva a közönség reakcióit a Liceuban, azt kell mondjam, nem vagyok egyedül, aki többet szeretné színpadon látni ezt a darabot.

Merthogy a távozó művészeti vezetés fantasztikus előadással búcsúzott. Luisát az első szereposztásban nem kisebb név, mint Sondra Radvanovsky énekelte. Bevallom, felvételről máig nem tartozik a kedvenceim közé a hangja – de a tavalyi Maddalena di Coigny után már biztos voltam, hogy élőben idén sem fogok csalódni. Azt hiszem, kimondhatjuk: a kanadai szoprán pályájának csúcsán van, és azt csinál a hangjával lényegében, amit akar. Luisa rendkívül összetett szerepe (az első felvonás teljesen más hangot kíván, mint az előadás második fele – akárcsak a Traviata) alkalmas is arra, hogy Radvanovsky művészete legjavát megcsillogtassa benne. Az érzelmek legszélesebb skáláján játszik tökéletes stílusismerettel: éteri pianók mellett olyan fortékat is énekel, amire szerintem rajta kívül gyakorlatilag senki sem képes jelenleg (lényegében ugyanarról a helyről hallottam, ahonnan egy hónapja Monastyrskát – még hozzá képest is nagyobb hang). Korábbi felvételeihez képest meglepett, mennyi mellhangot használ – hozzáteszem, nagyon hatásosan, a Wurm-iránti gyűlöletét/szégyenét kifejezve főleg. Például ahogyan a „che alimento sol per esso fido, immenso, ardente amore!” részt megvalósította, azt tanítani lehetne. Formátumos, nagy alakítás – nehéz kiemelnem bármely részét is. Remélem, egyszer kiad majd egy önéletrajzot, amiben megtudjuk, mi történt vele az utóbbi 5-10 évben, amikor egyszerre javult rengeteget hangilag és érett sokat színészileg is. Az alternatív szereposztásban Eleonora Buratto mutatta meg, hogy egy teljesen más hanggal hogyan lehet ugyancsak pazar Luisát énekelni. Az olasz lírai szoprán ezen Luisa Miller előadások nagy felfedezése számomra. Igen nagy, homogén, lírai hang birtokosa – és sok mai lírai szopránnal ellentétben lenn sem huhog/meleg levegőt fúj, ami jól jön az előadás második felében. Emellett nagyon jó ízléssel formálja a szólamot és van jelen a színpadon. Bár csak most debütált a szerepben, így is nagyon mély benyomást tett rám. Ha döntenem kellene a két igen különböző Luisa közt, talán Radvanovsky intenzívebb, hatásos drámai alakítása egy cseppet jobban megfogott, mint Buratto – a papírforma elképzeléshez közelebb eső - Luisája. 2x Brava!

Rodolfo megszólaltatására ma szerintem keresve sem találhattak volna Piotr Beczalánál megfelelőbb tenort. Hatalmas felüdülés volt a fülemnek annyi közepes, jól futó tenor (Jagde, La Colla, Aronica…) után végre egy IGAZIt hallani. Színészileg hiteles, hangilag pazar a nyaktörő szólamban – és mindennek tetejében remek kémia van közte és Radvanovsky között. Remélem idei bécsi Toscájuk és ezen előadások után többször fogják őket szerződtetni együtt – már csak korai Verdinél maradva is, bármikor jegyet vennék egy Lombardokjukra mondjuk. Már a huszadikai előadáson is a legnagyobb taps a Quando le sere al placidót fogadta, de az utolsó előadáson valami egészen emlékezetes következett. Beczala még líraibb hangvételben adta elő az áriát (tényleg csak a legnagyobbakhoz mérhetően szerintem), mint korábban. A közönség pedig már vagy 3-4 perce tapsolt, amikor a színpad elfordult vele és a félhomályba került, hogy Wurmmal közös jelenetét elkezdje. Azonban mi lelkesen továbbra se hagytuk abba a bravózást, így Beczala kis hezitálás után az árnyak közül kilépett (hatalmas üdvrivalgás fogadta), hogy a díszlet előtt megismételje az áriát. És ebben a ráadásban érződött, hogy a művész szívét-lelkét kiteszi a színpadra – a közönség pedig már nem csak bravókkal, hanem a földszinten lábdobogással hálálta ezt meg. Felejthetetlen percek…

A második szereposztás Rodolfója, Arturo Chacon Cruz, sajnos (még) nem játszik egy ligában Beczalával. Lírai tenor hangját sokszor forszíroznia kell a szerepben, amit gyakorlatilag végig legalább mezzoforte énekel. Másrészt a hang két részre „osztható”: a csúcshangokig kissé jellegtelen, fémes csengésű – a csúcsokon viszont remek, amire a művész néhányszor rá is játszik. Összességében hiteles alakítás bizonyos hangi korlátokon belül.

Miller szerepét az első szereposztásban, Luca Salsi évközi lemondása után, a főként a tengerentúlon fellépő Michael Chioldi énekelte. Amikor először láttam az első felvonásban nem győzött meg különösebben, csak a harmadikban Radvanovskyval énekelt kettősük és a záró tercett volt igazán ihletett. Másodszorra már a Miller ária is jól sikerült, összességében egész pozitív kép alakult róla ki bennem. Nagy hang, nem a legszebb fajtából, bár ahogy több spanyol kritikus is észrevette, néhány helyen Milnes-ra emlékeztet élőben. Továbbá, Chioldi színészi részvétele a drámában meggyőzőbb volt, mint váltótársáé – Juan Jesús Rodriguez-é. Viszont most végre megértettem, hogy utóbbi miért a nagy spanyol baritonkedvenc Carlos Alvarez mellett. Rodriguez egy vérbeli Verdi-bariton, aki gyakorlatilag hibátlanul énekelte a szólamot. Csodálkozom, hogy neki nincs (még) Alvarezhez hasonló nemzetközi híre.

A másik apa szerepét a premierszereposztásban Dmitry Belosselskiy énekelte. Ő korábbi MET-es közvetítésekben nem keltette fel az érdeklődésem, így élőben viszont nagyon jónak találtam. Bár a szerep legmélyebb hangjain szólhatna kissé kormosabban, összességében „egy tömbből faragott”, erőteljes basszus hang, ami hiteles színpadi jelenléttel párosul. Walter gróf szerepéből szerintem kihozta a maximumot. A másik Walterről, Carlo Colombaráról sajnos nem lehetek ilyen pozitív véleménnyel. A művésznek már „csak” a kormos mélységek vannak meg, a szerep magasan fekvő részein érezhetően görcsöl, a hangokat pedig csak meg-megcsípi. Így alakítása mind hangilag, mind színészileg darabos és felejthető.

Végezetül a kisebb szerepekről. Wurm szerepében két igen karakteres énekes lépett fel. A mindössze 32 éves horvát basszbariton, Marco Mimica most sokkal jobb benyomást tett rám, mint ősszel a Puritánokban. Bár a hangnak még be kell érnie, már most is jelentős – színészileg pedig intenzíven hozza az ármánykodó figurát. Marco Spotti hangilag kiváló, alakításban kissé visszafogott, elnagyolt Wurm. Federica az első szereposztásban J’nai Bridges hangján szólalt meg. Érdekes módon az amerikai mezzo hangja a szerep alt fekvésében szól hatásosan, de már a szólam középső hangjain is projekciós problémákkal küzd. Így, bár ez a rádión nem annyira hallható, kissé megborult a színpadon a „hangi egyensúly” a Federica-Rodolfo kettősben, ami így vesztett erejéből. Remélem ezeket a problémákat sikerül legyűrnie a fiatal énekesnőnek, mivel nagyon ígéretes matéria birtokosa. Váltótársa, Sonia Prina, viszont a két szereposztás mélypontja. Bár elvileg alt, a szerep mély hangjai nem szólalnak meg, a középfekvéstől felfelé pedig olyan érces, csúnya hangon énekel, amit már régen hallottam. Gemma Coma-Alabert Laura szerepének méretéhez képest meglepően jó énekes.

A zenei irányítás Domingo Hindoyan kezében volt. A fiatal venezuelai karmester jól tartotta a színpad és zenekar közötti összehangot, bár a mű új árnyalatait nem fedeztem fel dirigálásában az ismert felvételekhez képest. A rendezés Damiano Michieletto korábbi zürichi rendezésének a felújítása volt. A darabról a rendező érezhetően nem gondolt sokat és nagy teret kaptak az énekesek egyéni megvalósításai. A hangsúly talán az elnyomó szülők szerepén volt, amire a gyermek Rodolfo és Luisa gyakori színpadra lépései emlékeztettek minket, „mi lett volna ha” jelleggel. Néhány részlet viszont egészen szépen megoldott volt. Luisa nyitóáriája alatt egy kis emelvényen mesél szerelméről, aki végig némán mellette játszik (lásd videók lejjebb) – egyfajta boldogságbomba ellenpontot adva a drámának. Továbbá a zárófelvonás során megalkotott háttérvetítés (gyakorlatilag a méreg feloldódása a vérben) is jó hangulatfokozó elem volt.

Ha a beszámoló felkeltette az érdeklődést, itt az előadás rádiófelvétele (még három hétig) & gyűjtöttem néhány kalózvideót is a YouTuberól:

Tu puniscimi, o signore (Radvanovsky)

A brani, a brani o perfido (Radvanovsky)

A brani, a brani o perfido (Buratto) *ezt a felvételt különösen ajánlom annak, aki még nem hallotta Burattót

Quando le sere al placido (Beczala)

La tomba è un letto sparso di fiori (Buratto-Rodriguez)

Ah! fu giusto il mio sospetto! (Rodriguez)

Lo vidi, e’l primo palpito, majd duett (Radvanovsky-Beczala) 

A finálé a három verzióban (az utolsó előadást Radvanovsky betegség miatt lemondta):

Finálé /1 (Buratto-Beczala-Chioldi) 

Finálé /2 (Buratto-Beczala-Chioldi)

Finálé (Buratto-Chacon Cruz-Rodriguez)

Az utolsó felvonás java (Radvanovsky-Beczala-Chioldi)

 

20275   Búbánat • előzmény20274 2019-07-29 11:06:26

Kálmándy Mihály: „Csak egy-két esetben éreztem halálos csendet”

MÁGÓ KÁROLY2019.07.26. 16:22

Origo.hu

„Péntek este van az Aida premierje a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A fellépők szerint egy monumentális előadásról van szó, egészen kiváló fényekkel és gyönyörű kosztümökkel. És persze nagyszerű énekesekkel. Az egyik főszereplővel, az Etiópia királyát alakító Kálmándy Mihállyal beszélgettünk. Az egész világon keresett és sikeres, friss Kossuth-díjas operaénekes az Origónak beszélt arról is, hogy az elmúlt három évtizedet hogyan élte meg a színpadon, kikkel szeretett a legjobban együtt énekelni. Mesélt például egy varsói előadásról, ahol Marton Évával énekelt együtt, és amely óriási siker volt. Ahogy arról is, milyen volt Plácido Domingóval Rómában egy színpadon lenni.”

20274   ladislav kozlok • előzmény20273 2019-07-29 07:19:00

Es még dicsérem a szegedi kozonséget. Az utolso jelenet elott  elot eleredt az eso, a kozonség nem széledt szét, álva unnepelte ezt a nagyszeru eloadást.

20273   ladislav kozlok 2019-07-28 21:55:27

Tegnap egy kivételesen jo eloadást láttam és hallotttam Szegeden. Aidát adták elo a Domtéren. Pál Tamás - egy varázslo, minden részlete a partitúrának tokekéletesen volt kidolgozva, Es egy ůj csillagot hallottam- Adám Zsuzsannát, Tokéleletes Aida/ csak a pianoi lehetnének fátyolosabbak/, Gál Erika - jelenleg a világ legjobb Amnreris-je  Brava. Sajnos Lászlo B. nem volt  formájában, indiszpozício vagy fáradtság, minden esetre Pozsonyban jobban énekel.

20272   Búbánat 2019-07-24 21:58:51

Parsifal Bayreuthban, avagy terápia helyett diagnózis

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.07.24. 09:13 Origo.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/116 levélária

 Kedves Tatjána Néném!

20271   Búbánat • előzmény20269 2019-07-24 15:43:28

Vittorio Grigolo - O sole mio (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2019. július 20.)

Vittorio Grigolo hatalmas sikerű áriaestjének harmadik, utolsó előtti ráadásszáma volt az O sole mio; a youtube-ra felkerült dal előadója nem elsősorban tenorjával „hozta lázba” közönségét. Persze jól énekelt, és a hangjával tényleg „tud bánni”, de ami most számomra meglepetésként hatott, ahogy „showman”-ként „adta el" magát;  mennyire tudatosan kommunikált a közönségével végig az éjszakába nyúló koncertje alatt.(Volt, hogy megénekeltetett minket: pl. a Traviata -„Brindisi” refrénjét kísérve)

Grigolo különben parádés, igazán nem könnyű műsort állíttatott össze magának az olasz, francia romantikus opera-repertoárjából, melyek részleteit előadva a tenorján megcsillogtathatta lírai és drámai, a komoly és a víg arculatát egyaránt.  Ez oda-vissza működött. Közben túlmozgásaival, gesztusaival, pózolásaival, olykor az éneklés közbeni – Héja Domonkos karmesterrel és operazenekarával együttműködve kidolgozott - „hatásszünetekkel” operált, de olykor a zenék között vagy a zenét is megszakítva egy-egy „szózata” a publikumhoz, megint a showman oldalát tolta előtérbe. Előfordult, hogy az ária második strófáját vagy annak végét,  egyből újra megismételtette, elénekelte (Tosca, A trubadúr, Hoffmann meséi, Traviata… ) - a közönség ovációi kíséretében. Grigoló tényleg „letaglózta” publikumát a szokatlan ilyen és hasonló körítéseivel is. Mindamellett a hol visszafogott, érzelmes oldalát felmutató énjét ugyanúgy kimutatta, mint máshol a váratlanul lobogó, szenvedélyes, kirobbanó, hangos mivoltát; attitűdjei közé tartozott kamaszos mozgáskultúrája is: a színpadon fel-alá való száguldások á la Mick Jagger vagy Kóbor János színpadról ismert megnyilvánulásai – csak itt nem mikrofonnal kézben: a szabadtéren a hangerősítés érdekében az ilyenkor alkalmazott microportot nem nélkülözhette.

A néző-hallgatónak mindenképpen élmény volt Vittorio Grigolo mostani be- és megmutatkozása a Margitszigeten. Meg kell hagyni: nívós, tartalmas, fajsúlyos áriák követték egymást, jól voltak összeválogatva a szép, hatásos áriák, kettősök, nem különben a közbenső zenekari részletek is.  Grigolo és a szoprán-közreműködő, Sáfár Orsolya (a színpadon „Orsinak” szólítva őt, még keringőzni is magához vonta...) a duettekben összecsiszolt párost alkottak.

Nagyon értékeltem, hogy a még az ennyire temperamentumos olasz énekművész a műsorába bevette a bel canto több gyöngyszemét, mindenekelőtt Donizetti ritkán felhangzó operájából (Alba herceg) az igen nehéz, bravúros énektechnikát igénylő áriát is – azonnal, az est nyitószámaként!

A Magyar Állami Operaház Zenekara kitűnően látta el mind kísérői feladatát, mind önállóan játszott zenekari számait, élükön a nagyszerűen dirigáló és Vittorio Grigolóval „közös hullámhosszon” mozgó, a minden extra igényét kielégítő Héja Domonkos karmesterrel!

Ez volt a teljes program:

Első rész:

  1. Gaetano Donizetti: Alba herceg  - „Angelo casto e bel”
  2. Giuseppe Verdi: Rigoletto – „La donna è mobile”
  3. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Nyitány
  4. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital –„ Laralala…Esulti pur la barbara” (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  5. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Prendi, per me sei libero” (Sáfár Orsolya)
  6. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Una furtiva lagrima”
  7. Giuseppe Verdi: Nabucco – Nyitány
  8. Giuseppe Verdi. A trubadúr – Stretta: „Di quella pira”

Második rész:

  1. Jules Massenet: Manon – Des Grieux álomelbeszélése: „En fernant les yeux”
  2. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia keringőáriája: „Ah, je veux vivre” (Sáfár Orsolya)
  3. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Rómeó áriája: „Ah lève-toi soleil!”
  4. Camille Saint-Saëns: Sámson és Delia – Bacchanália
  5. Jules Massenet: Werther – Osszián-dal: „Pourquoi me réveiller”
  6. Georges Bizet: Az arles-i lány – 2. szvit
  7. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Kleinzack-legenda: „Va pour Kleinzack…/Il était une fois á la cour d’Eisenach”

Ráadások:

  1. Giuseppe Verdi: Traviata - Brindisi (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  2. Giacomo Puccini: Tosca – „E lucevan le stelle”
  3. Eduardo di Capua - Giovanni Capuro:  O sole mio (Csatlakozik énekéhez: Sáfár Orsolya)
  4. Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me (Csatlakozik  énekéhez: Sáfár Orsolya) - ezt az utolsó számot a karmesterrel történt nyíltszinpadi "eszmecserét", sugdosást követően magyarul konferálta be Grigolo:"Ne felejts el engem"
20270   Héterő • előzmény20268 2019-07-23 20:40:23

Néha tud kísérteni a balszerencse: Verona, 13.07.13. Pláne 13-ban, 13-án.

20269   Búbánat 2019-07-22 23:41:45

Képgaléria

Vittorio Grigolo áriaestje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – 2019. július 20.

Km. Sáfár Orsolya

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényelte

(Forrás: Facebook)

20268   Edmond Dantes • előzmény20259 2019-07-20 13:26:09

Csak most jutok válaszoláshoz és mint látom a jegytérképen, elég szép ház lesz a Grigolo-gálán, inkább csak a hátsó-szélső helyek egy kisebb része eladatlan jelen állás szerint. Hogy az "eladott" jegyekből mennyit vesztegettek féláron, netán osztogattak szét ajándékba -magyarán: mennyit vattáztak- azt persze nem tudni. Ettől függetlenül azt gondolnám, Grigolo neve itthon nem nagy húzó név, bár itt is láthatóan kétségtelenül nagymenő + nincs műsor (ami csak pár énekesnél pl. Kaufmann, Netrebko nem számít) + az oda- és visszajutás macerás, közlekedési probléma/késői járatritkítás stb. + szeszélyes időjárás, ott még mikroklíma is van (legutóbb vasárnap napközben áztam bőrig a Szigeten egy váratlan záporban) + talán nem vagyok egyedül azzal, hogy gála- és áriaest helyett szívesebben nézek azaz egyre inkább csak néznék meg énekes(eke)t szerepben, komplett operában...és lehetőleg zárt térben. Szabadtéri és templomi előadások sosem lehetnek igazán teljes értékűek akusztikai, időjárási stb. okokból, ez nem csak véleményem, hanem személyes sokszori tapasztalatom is.

20267   Búbánat • előzmény20266 2019-07-20 12:37:00

Vittorio Grigolo: „Mindig tele vagyok meglepetésekkel”

Papageno.hu , 2019. július 12.

A reklámelőzetesben Donizettit, Verdit, Gounod-t és Offenbachot említik meg Grigolo ma esti margitszigeti gálakoncertjlnek műsorából; lásd még az előző sorszám alatti bejegyzést: Sáfár Orsolyával készült interjúban megnevesített szerzőket és operacímeket.

20266   Búbánat 2019-07-20 12:33:45

Operagála – egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral 

Fidelio.hu 2019.06.30. 11:00

A koncerten Vittorio Grigolo partnere kiváló szopránunk, Sáfár Orsolya lesz. Vele beszélgettünk a gálaest kulisszatitkairól.

[...] „Vittorio Grigolo az est programjába Donizetti Szerelmi bájital című operájából választotta a duettet, ezt énekeljük együtt, ez volt a konkrét feladat, ami meghatározta, hogy milyen hangú és alkatú szoprán lehet a partnere. A rólam kiküldött anyagban már a szoprán áriákra is javaslatot kellett tennem, igazodva az előre megadott műsortervhez. Egy-egy áriát énekelek majd a műsor első és második felében.  Mindkét helyre három-négy ötletem volt, ritkaságokat és ismertebb áriákat egyaránt beemeltem az ajánlatba. Végül Vittorio a népszerűbbek közül választott. Így a műsor első felében a Szerelmi bájitalból éneklem majd Adina áriáját, a második részben pedig Gounod Rómeó és Júlia című darabjából Júlia keringőjét. Az este folyamán egyébként olasz bel canto operák és francia nagyoperák áriái csendülnek fel, megtűzdelve néhány zenekari betéttel. Annyit még elárulhatok, hogy az est végén, talán, könnyedebb dalokat is fog énekelni Vittorio. Igazi szerelmes, romantikus este vár a közönségre.”

[...] 

 

20265   nickname • előzmény20264 2019-07-20 11:44:10

A szabadtéri színpad nézőterének méreteiből ítélve igen - én csak ezt értettem gigaest alatt - látványosan nagy tömeg számára rendezett koncert/előadás. Egyébként a jegyek még annyira nem is drágák. Sőt: a drágább helyek keltek el inkább. Nyilván sok lesz a turista.

Vidékiként egyébként nem szeretem a később kezdődés miatt  sem a szabadtéri előadásokat, utána a szünetet is el tudják húzni, mire visszaér mindenki a nézőtérre, mire becsöngetnek, egyáltalán mire az este első fele elindul, és nem egyszer emiatt az orrom előtt megy el az éjféli vonat és csücsülhetek még egy órát a Nyugatiban a következőre várva. Hát emiatt sem járok csak kivétles alkalmakkor szabadtéri előadásra. Ja, hogy miért nem járok autóval? Hát igen, teljesen jogos, de ez van, nem járok autóval, tömegközlekedek.  

20264   IVA • előzmény20261 2019-07-20 07:55:38

Úgy gondolod, hogy az egy Sáfár Orsolya közreműködővel ez egy giga gálaest lesz?

20263   IVA • előzmény20260 2019-07-20 07:53:42

Talán nem mindenki szereti a zsákbamacskát.

20262   IVA • előzmény20259 2019-07-20 07:52:51

Ha engem izgatnának ilyen típusú estek, akkor is érdekelne a műsor. Az Operaház és a Szabad Tér Színház (korántsem hibátlan) ismertője is megemlíti Grigolo szerepeit, de az est műsorának közlésével adós marad.

20261   nickname • előzmény20259 2019-07-20 06:11:58

Nagyobb reklámkampány kellett volna neki. Szerintem tíz rendszeresen operába járából nem biztos, hogy kilenc tudja ki az a Vittorio Grigolo. Plusz szabadtérre a jegyek is borsosabbak. Én az ilyen giga, szabadtéri operagálákat nem kedvelem. Egyébként se szeretem a népeseményeknek tetsző szabadtéri előadásokat. Ritkán veszek rájuk jegyet. Se a hangosítás, se az elemekkel való küzdelem nem vonz annyira. 

20260   lujza • előzmény20259 2019-07-20 00:40:34

Talán nem mindenki szereti őt.

20259   joska141 2019-07-19 21:42:20

Nem értem. Ezeken a fórumokon hosszan elvitázunk a magyar operaélet kétségtelenül meglevő problémáiról, esetleges megoldási módozatairól.

Amikor pedig egy jelenleg tényleg nemzetközileg előkelően jegyzett énekes – Vittorio Grigolo – érkezik hozzánk, akkor féláron (Ma este színház) kínáljuk a július 20-i, margitszigeti, egyetlen fellépésére a jegyeket.

Néztem, innen a Verona Arénába megy, a Traviatában Alfréd lesz, augusztus 1-jén. Már csak állóhelyre vannak jegyek, a többszáz eurós ülőhelyek mind elkeltek.

Nem tudom, miért ez a közömbösség, csak a tényt állapítom meg.

20258   otello 2019-07-18 16:45:01

Az alábbi ajánlásokon felbuzdulva én is javasolnék néhány eseményt a Liceu következő évadából – különös tekintettel a 35 éven aluli fórumozó társaknak. Mivel a közönség elöregedése itt Barcelónában talán még aggasztóbb, mint odahaza (legalábbis 4-5 évvel ezelőtti pesti emlékeim szerint biztosan), a Liceu az idei májustól új kedvezménnyel állt elő a 35 éven aluli nézőknek. Minden széria megkezdése előtt két héttől bármelyik (igen, az első sorba is – és általában vannak nagyon jó szabad ülőhelyek) megmaradt helyre 30 eurós áron lehet jegyeket váltani. Egyébként ezek a jegyek sajnos igen drágák, 130 euró alatt lehetetlen ülni a földszinten bérlet nélkül.  

A következő évad pedig a Liceu újranyitásának huszadik évfordulója lesz, így a helyi anyagi keretek között eléggé kitettek magukért. Néhány érdekesebb program: az októberi évadnyitány Turandot lesz Théorin-de León-Jaho és Lindström-Kunde-Hartig felállásban, decemberben pedig jön az elvileg igen jó ROH-os ParBaj rendezés. Januárban itt mutatkozik be Aida szerepében Angela Meade (Yonghoon Lee lesz Radames és Clementine Margaine Amneris), februárban pedig igazi ritkaság, a Titusz kegyelme lesz szcenírozottan műsoron. Április végén egy másik ritkaság lesz kétszer koncertszerűen – Rossini Szemiramisza, júniusban pedig Carment énekel Rachvelishvili és Margaine Castronovo Don Joséjával. Koncertet ad Camarena, Flórez és Netrebko (utóbbi természetesen férjurával). Talán ennyi dióhéjban. Ryanairrel és Wizz-zel szezonon kívül már nagyon olcsón ki lehet jutni, érdemes lehet összekötni operával egy városlátogatást. Aki siet, most júliusban még elcsípheti a Radvanovsky-Beczala párost a Luisa Miller főszerepeiben! :)

PS: a katasztrófaturistáknak is van ajánlatom: Katharina Wagner új Lohengrin rendezése itt debütál Vogttal a címszerepben március végén.

 

20257   Klára • előzmény20256 2019-07-18 14:11:54

Gratulálunk, hogy Önök hallhatják, láthatják, és őszintén sajnáljuk, hogy mi ebben az élményben nem részesülhetünk!

20256   ladislav kozlok • előzmény20255 2019-07-18 07:35:58

Es nagyon is hálások vagyunk a muvész Urnak, hogy Pozsonyban vendégszerepel.

20255   joska141 • előzmény20254 2019-07-17 21:30:28

Aida - Radames - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Carmen - Don José - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Turandot - Calaf - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Tosca - Cavaradossi - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

20254   ladislav kozlok 2019-07-17 10:10:23

 

Végre-valahára megjelent a pozsonyi opera 2019/20 évadjának a programja. Irok egy-pár ajánlatott =

Dalibor Jenis, elsorangú bariton, oktober 29- Nabucco, november 2 - Macbeth, 2020 Május 9 - Rigoletto, -

Rusalka premier -febr.20,22

 

Aida premier márc. 13,14

Figaro házassága  premier - junius 6

Don Giovanni-  március 19/  Bednárik zseniális rendezése, fiatal szlovák és cseh tehetségek - Boris Prýgl, Peter Nekoranec és az orokifju Peter Mikuláš

Don Carlo - január 18.1 / Peter Mikuláš,  S.Keenlyside/

www.snd.sk

 

 

20253   ladislav kozlok 2019-07-17 10:10:22

 

Végre-valahára megjelent a pozsonyi opera 2019/20 évadjának a programja. Irok egy-pár ajánlatott =

Dalibor Jenis, elsorangú bariton, oktober 29- Nabucco, november 2 - Macbeth, 2020 Május 9 - Rigoletto, -

Rusalka premier -febr.20,22

 

Aida premier márc. 13,14

Figaro házassága  premier - junius 6

Don Giovanni-  március 19/  Bednárik zseniális rendezése, fiatal szlovák és cseh tehetségek - Boris Prýgl, Peter Nekoranec és az orokifju Peter Mikuláš

Don Carlo - január 18.1 / Peter Mikuláš,  S.Keenlyside/

www.snd.sk

 

 

20252   ladislav kozlok 2019-07-14 12:15:31

Placido Domigo Operalia énekversenyét az idén Prágában a Národní Divadlo-ban/prágai Nemzeti Színház/ rendezik meg. Julius 21-27.

A V-4 országokat  Zdislava Bočková/cz/ és Piotr Buszewski /pl/ kéviseli forras- operaplus.cz

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)