vissza a cimoldalra
2017-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6254)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Milyen zenét hallgatsz most? (24978)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11193)
A csapos közbeszól (94)

Kolonits Klára (1006)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6421)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
Erkel Színház (8506)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Bartók Béla szellemisége (232)
Zenei témájú könyvek (92)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1174)
Franz Schmidt (2952)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)
Pantheon (2133)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3345   Búbánat 2017-11-18 08:25:18

Ma délután Ismét láthatjuk a televízióban a Csárdáskirálynő című Kálmán-operett magyar mozifilm-változatát (1971):

Duna TV, 15.10 - 17.00

Fsz. René Kollo, Anna Moffo, Karl Schönböck, Dagmar Koller, , Psota Irén, Németh Sándor, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Huszti Péter

Rendező: Szinetár Miklós

3344   Búbánat 2017-11-17 11:08:43

Közel félmillió forint gyűlt össze az Operettszínház és az Ernst Galéria árverésén

Operett.hu, 2017-11-06

"A Budapesti Operettszínház új darabja, a Luxemburg grófja című Lehár-operett bemutató előadása teremtett alkalmat arra, hogy a színház összefogjon az Ernst Galériával, és közös árverésen találjon gazdát négy, a darabban játszó színész számára kedves és értékes tárgy. Az igazi "műkincseket" Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Somogyi Szilárd rendező és Korani Eleni - az Ernst Galéria egyik tulajdonosa - kutatta fel az Ecseri Piacon. Szendy Szilvi rókaprém gallért kapott darabbéli partnerétől, Dolhai Attila egy szecessziós ihletésű nyakláncot vásárolt Fischl Mónikának, Somogyi Szilárd egy századfordulós kínáló tálcát talált Frankó Tündének, míg Korani Eleni egy régi szipkát vélt stílszerű ajándéknak a Sir Basilt megformázó Kálloy Molnár Péternek. A tárgyak licitjéből származó bevételt a Budapesti Operettszínház az Ódry Árpád Művészotthon lakóinak ajánlotta fel, ahol a teátrum egykori művésznője, Arányi Adrienn is él."

3343   Búbánat • előzmény3342 2017-11-17 11:03:59

Kérdés,  kérdőjelek...- az idő (és a szakma)  eldönti ezeket.

3342   zenebaratmonika • előzmény3338 2017-11-10 23:28:07

Hát ez elég kínos ügy lett....

Arról van hír, hogy lesz e valaki helyette? Bár Kero csak művészeti vezető volt, de végül is ő irányította a színházat.

A repertoár maradt, még hátra van a Kékszakáll operett Offenbachtól, Fegya Farmerkirály musicaljet, és egy másik ismeretlen musical a Dorian Gray Várkonyi Mátyástól.

Az is kérdés, lesz e Palotakoncert a nyáron és mi lesz a külföldi turnékkal.

3341   Búbánat • előzmény3338 2017-11-08 16:44:02

Lőrinczy György: "Én sem hinném el, hogy nem tudtam róla" - interjú

 

/Fidelio.hu/

3340   Búbánat • előzmény3331 2017-11-07 15:30:04

Előadásfotók a Luxemburg grófjából

3339   Búbánat 2017-11-07 15:16:18

Villanófényben - Földes Tamás

Operettszínhaz.hu 2017-11-06

"A legújabb szereped a Luxemburg grófjában Sir Basil szerepe. Milyen érzésekkel vágtál bele ebbe a feladatba?

Mindig félek az operett szerepektől. Biztos azért is, mert előttem vannak azok a példák, ahogy ezt a műfajt nagyon nagy színészek játszották, nagyon-nagyon jól. Magamról pedig tudom, hogy én nem vagyok olyan, mint ők. Nem tudom, hogy az a fajta színészet, amit én művelek képes-e arra, hogy működjön az operett műfajában. Hála Istennek, Somogyi Szilárd most a Luxemburg grófjában engedi, hogy önmagam legyek. Nekem fontos, hogy találjak magamban valamit, ami én vagyok egy szerepben, onnantól kezdve tudom megformálni a karaktert."

3338   Búbánat • előzmény3337 2017-11-07 15:12:22

Közlemény (2017.11.07.)

3337   Búbánat • előzmény3336 2017-11-06 10:23:30

Ezzel együtt az Operettszínház is nyilatkozatot juttatott el a hírportálhoz, melyben azt írják, ki fogják vizsgálni az összes felmerült ügyet, noha egyelőre nincs tudomásuk egyetlen ilyen ügyről sem.

3336   Búbánat • előzmény3335 2017-11-06 10:22:07

KMG: "Visszautasítom mindazon állításokat, pletykákat, híreszteléseket, melyek az elmúlt napokban engem értek és imádott társulatom mindennapjait, működését mérgezték és mérgezik. Hogy a nyugodt munkát biztosítsam, döntésem az, hogy a mai nappal munkáltatómtól felmentésemet kértem a Budapesti Operettszínház művészeti vezetői tevékenysége alól, továbbá nyugdíjazásomat kezdeményeztem. Szentpétervári bemutatómat követően minden erőmmel azon leszek, hogy tisztázzam magam."

3335   Búbánat 2017-11-06 10:17:33

Lemondott az Operettszínház visszaélésekkel vádolt művészeti vezetője

Kerényi Miklós Gábor az Indexhez eljuttatott közleményében azt írja, a szentpétervári bemutatóját követően minden erejével azon lesz, hogy tisztázza magát.

3334   Búbánat • előzmény3333 2017-11-05 13:42:41

"macskás"-tól elvetted ezt a nagy lehetőséget...- következményeitől nem tartasz?...

3333   Momo 2017-11-05 13:12:09

3333

3332   Búbánat 2017-11-05 13:03:24

http://www.operett.hu/cikkek/osszeszokott-paros-az-operettszinhaz-szinpadan/1319

 

Összeszokott páros az Operettszínház színpadán

2017-10-30

"Kálloy Molnár Péter és Kálid Artúr évfolyamtársak voltak a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, de barátságuk még előfelvételisként, a katonaság alatt kezdődött, ahol a művész század tagjaiként az Angyalbőrben című sorozatban is együtt forgattak. Az egyetem elvégzése után egyszerre szerződtek a Vígszínházhoz, majd négy évvel később 1997-ben egy időben is távoztak. Pályájuk más-más irányban folytatódott, de mindig volt közös pont: több nagysikerű független színházi projekt, mint a Rocky Horror Show, vagy a S.Ö.R., amit közel 25 éve játszanak töretlen sikerrel. A véletlennek, vagy inkább a Budapesti Operettszínház vezetésének köszönhetően most először állhatnak az ország legnagyobb zenés teátrumának színpadára, ráadásul partnerekként. Az egyik legismertebb Lehár operettben, a Luxemburg grófjában november 4-én mutatkoznak be a nagyközönség előtt. A premier kapcsán beszélgettünk a két művésszel."

 

3331   Búbánat 2017-11-04 16:21:06

Ma este lesz Lehár Ferenc Luxemburg grófjának a bemutatója a Budapesti Operettszínházban, mely produkció a Kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös koprodukcióban jött létre – de már tavaly színre került Kaposvárott Somogyi Szilárd rendezésében, úgyhogy igazán nem is tekinthető vadonatúj bemutatónak; az Operettben viszont évek óta nem láthatta a pesti közönség a darabot, számukra nyilván újdonság lesz majd. 

Én a péntek délelőtt megtartott főpróba-előadást már láttam, a teljes második szereposztást kaptuk.   

Úgy gondolom, igazán nem sokat vesztek azzal, ha kihagyom az első szereposztást… - annyira nem lelkesedtem be ettől a rendezéstől, de még inkább nem a bonviván szerepet (René) alakító György Rózsa Sándor tenorjától – aki mint színész ugyan jól játszik, de egy klasszikus operett igényes tenor szólamának elénekléséhez ez kevés, amit nyújtott. A fiatal, tehetséges művész inkább maradjon továbbra is meg a musicalek mellett, mert abban inkább illúziót keltő alakítással tud érvényesülni. Hozzáteszem, az első szereposztásban kitűzött Dolhai Attila  Gy. R. S.-nál képzettebb énekhang birtokosa, de azzal együtt sem rendelkezik azzal a szükséges technikával, meg vokális hangszépséggel, amivel mondjuk anno Baksay Árpád (vagy a rádiófelvételen Udvardy Tibor) bírt – a René szólamának előadói.

Lukács Anitát jó választás volt kitűzni primadonnának, szép a hangja, megvannak a magasságai, jól játszik, szövege is érthető, kellemes megjelenés a színpadon.  Gondolom, az esti bemutatón, Fischl Mónikára sem lesz Angélaként  panasz…

Szubrettként Simon Panna mozgékony,”vérbő” Juliette-et formált meg. A fiatal művésznő eddig főleg musicalekben mutatkozott meg sikerrel. A Lehár-operettben való színpadi alakítása erősségének, erényének tartom remek tánctudását is, de nem szabad elfelejtenie, hogy mindamellett énekelni is tudni kell, szépen – ez elsődleges szempont kell legyen különösen egy operettben, ha énekes-színésznőként operettben is szerepet kap.  Az első szereposztásra kiírt Szendy Szilvi profi operetténekessé vált az idők folyamán, neki minden adottsága meg van ahhoz, hogy Juliette szerepét is sikerre vigye.

A szubrett párja volt Laki Péter. Őt legutóbb A víg özvegyben láttam, és hozta a „kötelezőt” most is. Brissard zeneszerző alakítója ugyan a pálya elején tart, még nem kiforrott táncos-komikus, de már megmutatkoznak képességei az ének-tánc, szövegmondás, színpadi játék terén. A Simon Pannával együtt előadott két vidám kettősükben („Gyere, tubicám, se kocsink, se lovunk” illetve a „Gimbelem-gombolom”) igyekeznek a „régi nagy szellemek” nyomdokába lépni… ez se kevés… Az első szereposztásban  Kerényi Miklós Máté fog Szendy Szilvi Juliette-je mellett „tüsténkedni”…  

A Madame Fleury – komika-szerep, amit hajdanán a már idősödő Honthy Hannának írtak bele a szövegkönyvbe (Békeffi István és Kellér Dezső 1952-ben átdolgozásában mutatta be a darabot az Operettszínház).  Angéla barátnője, s e változat él manapság is a színházakban; Fleury ötlete a szubrett és a bonviván névházassága és ő ajánlja Sir Basil figyelmébe az újsütetű Luxemburg grófját (René festőművészt).  A pénteki főpróbán a Pécsi Nemzeti Színházban is sok szerepben bemutatkozott Vermes Tímea opera-operetténekes  játszotta Fleuryt – sokkal fiatalosabbra véve a karaktert a nagy elődökénél. Nem tudok „fogást” találni alakításán. A mai bemutatón Frankó Tünde mutatkozik be „komika”-ként.

Utoljára hagytam a szerintem legjobban sikerült alakítást nyújtó Földes Tamást. Sir Basil szerepe ugyancsak igen hálás feladat a mindenkori megformálójának, legyen elég csak Feleki Kamillt említenem, aki fogalom volt a komikus szerepkörében.

Nyári Oszkár mesélte tavaly egy interjúban, még a kaposvári Luxemburg grófja bemutató után, aki Basilt játszotta akkor:

Nagyon érdekes ellentmondása a szerepnek, hogy a színésztől inkább komédiázást, mint énektudást igényel, miközben a két leghíresebb dalt éppen Sir Basil énekli. Az egyik a Szívem szeret, a másik a Polkatáncos. Nagy lehetőség ez a szerep, aminek meg is kell tudni felelni…Jó lenne egy-egy ilyen sűrű pillanatot teremteni, miközben meg kell rajzolni egy rózsaszín ködben úszó, szerelmes, agyalágyult öregurat, aki saját „ugarandai” elveit követve itt, a világ fővárosában, Párizsban csak elbukhat. Egy biztos: Sir Basil problémájával mindannyian találkoztunk már vagy találkozni fogunk. Öregedve, az életből kifelé haladva vajon mibe kapaszkodhatunk? Pénzünk, pozíciónk vajon versenyezhet-e egy fiatalember kacsintásával? A kérdésben benne a válasz: nem versenyezhet. Akkor sem, ha mi ezt nem akarjuk észrevenni, és ezért nevetségessé válunk. Ez a szerep, ez az életkor épp a mezsgyén van: azt képzeljük, már minden a miénk, és közben épp most veszítjük el. Sir Basil megéli saját, kisszerű drámáját, és közben, remélem, nevet rajta az egész nézőtér.”

Nos, ezt a gondolatsort következetesen tette magáévá Földes Tamás a főpróbán! Minden szín, egyéni humor is, lelemény, olykor improvizálásnak ható szövege, a gegek egész sora, mind a helyén vannak, mindent kihoz belőlük, amelyek a hatás érdekében „kifizetődnek” = vagy annak akarnak látszani, a  színpadi partnereivel remekül, összehangoltan dolgozik együtt, magas hőfokon játssza a még nem is annyira idős, kelekótya, szenilis, mindenáron nősülni akaró, korrupt Sir Basilt. Telitalálat ebben a szerepében, a poénjai is mind, rendre „ülnek”. Földes Tamás színpadi játéka, éneke, tánca, szövege mind-mind remek, szórakoztató perceket szerez a néző-hallgatónak! Ma este ebben ebben a szerepben Kálloy-Molnár Péter fog bemutatkozni a közönségnek.

A többi kisebb szerep alakítója közül említem: Langer Soma, Vanya Róbert, Pálfalvy Attila (ők hárman: Lord Lanchester, Lord Winchester és Lord Worshester), Papadimitriu Athina (a bírónő szerepében).

Az Operettszínház énekkarát, zenekarát Szabó Mónika vezényelte, akit most először láttam teljes operettet dirigálni a színházban.  Úgy gondolom, a szimpatikus és tehetséges ifjú karmester hölgy előtt még sok jó feladat áll, ehhez a Lehár-operett zenekari irányításának mostani munkája további „löketet” ád…

A színpadra állításról, rendezésről pár gondolat:

Nem először volt szerencsém látni színpadon különböző rendezésekben a Luxemburg grófját. A kaposvári színház és az Operettszínház koprodukciójában most újra színpadra kerülő alkotás szerintem nem a legsikerültebbek közé tartozik, de még el tudom fogadni, mert annyira nem rossz, hogy ne lenne nézhető, hallgatható és élvezhető – de nem tudok attól elvonatkoztatni, hogy Lehár operai igényű zenéjét megint csak „elszabták”…

Tudom, ma általános szokássá vált a múltban megírt darabokat aktualizálni, leporolni, a szöveget átdolgozni, új verseket írni hozzá, s mint tudjuk még attól sem riadnak vissza, hogy új szerepeket írjanak bele a darabba, ahogy ez régente is megtörtént, amikor egy-egy kiöregedő, nagy művészt továbbra is hálás feladathoz juttatták azzal, hogy úgymond jutalomjátékot kapott a neki írt szereppel és így a publikum tovább örvendhetett kedvence színpadi alakításának egy új szerepkörében. Itt Madame Fleury karaktere és szerepére gondolok. Változatlanul benne van a produkcióban.

Másik észrevételem:  az utóbbi operettbemutatók alkalmával kénytelen-kelletlen megszoktam már, de megbarátkozni kevésbé tudtam azzal, hogy az operett ének-zenei anyag közé az átdolgozó alkotók „belopnak” a szerzők más műveiből egy-egy számot, dalbetétet. Erre példa most: megkaptuk Lehár A bécsi asszonyok című operettjéből a nevezetes tamburmajor induló-számot: „A banda élén, míg megyek, száz szem tekint felém” kezdetű szám egy katonakarmester-induló a darabban. A rendező az átdolgozókkal betoldatta a Luxemburg grófjába – és itt maga Madame Fleury (Vermes Timea) énekli- járja a tánckar közreműködésével.

Ugyancsak általánossá vált és ez engem mérhetetlenül zavar: az utóbbi években az Operettszínház sorra hozza operettbemutatóit, melyben önkényesen egyik-másik számot részben áthangszerel! Ilyenek, amikor  a táncos-komikus és a szubrett, énekszámuk második részében abba hagyják az éneklést és csak a hangszerek szólnak, de az előzőtől elütő, más ritmikájú, hangszerelésű rész közbeiktatásával;  olykor csak dobszóló hangzik fel, vagy pár hangszeres játszik, a színpadon az énekművészek térdcsapkodásos, lábcsattogtatásos (pattogtatás) „intermezzója” zajlik, táncosok kíséretében – rafinált koreográfiára lépkedve, ropva.  Tehát ekkor megszakad a szerző által írt kompozíció zenéje, mert amit hallunk, helyébe oda nem illő virtuozitás van jelen csupán. Miért kell A mosoly országába, a Csárdáskirálynőbe, A bajadérba, a Sybillbe, A Marica grófnőbe, a Csínom Palkóba, A víg özvegybe stb. a klasszikus hangszerelést megbontani egy oda nem illő rap betéttel, vagy más táncokat beleszőni: charlston,  dixiland , foxtrott, tangó stb.  A Polkatáncos” számba most egy rap betétet helyeztek el. Lehet, hogy ez tetszetős, és a fiatalságnak ez tetszik és lelkes tapsokkal jutalmazza, de mégis megbont egy hangulatot, az eredeti zenei frázist, a végigkomponált hangszerelést – oda nem illő, a zeneszerző szándékával ellentétesen.  Viszont az előbbieknek némileg ellentmondva, Barta Viktória  miközben maximálisan tiszteletben tartja az operett klasszikus vonalát, koreográfiáiban ötvözi azt a mai kor egyik legnépszerűbb táncstílusával, a street dance-szel. Ez tényleg nem zavaró és élvezetessé teszi a farsangoló, bohó fiatalok elementáris, jókedélyű megmutatkozásait a darab elején, az előadás közben és a fináléban.

Különben a főpróbán látottak alapján elmondhatom azt is, hogy a darab kiállítása igyekszik korhű lenni.  A színpad közepén az Eiffel-tornyot mintázó hatalmas díszlet áll, ami uralja a teret, elé, köré még néhány mobil díszletem kerül, így gyorsan megtörténik  a színpadképek változásai: vidám farsangolás a torony tövében; szállodai recepció; szalon; primadonna villájának kertje; bírósági tárgyalóterem.  Szépek, hangulatosak a jelmezek is, csillognak, villognak. A színész-vezetés, a dramaturgia a rendezői koncepció jegyében fogant. Általában a hagyományok szem előtt tartásával – de olykor üresjáratokkal, döccenőkkel, amikor a tempó lelassul, avagy máskor meg hirtelen meglódul…

A legmulatságosabb jelenetek kétségkívül Sir Basil és a körülötte ólálkodó három lordjának cinikus, haszonelvű, „minden eladható” jeligéjű, az idiotizmusukban, a korrupciójukban és korlátoltságukban gyökerező figurája köré van kihegyezve.  Úgy érzem, néhol túl extrovertáltnak hat, amit a rendező e karakterekkel tesz…

Összességében elmondhatom, hogy láttam már ennél a rendezésnél rosszabbat is, úgyhogy most barátkozzunk meg ezzel a színpadi megvalósítással, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de ez van és már annak is örülni tudok, hogy a Luxemburg grófja-bemutatóval  „Lehár-trilógiává”  bővül a repertoáron lévő A mosoly országa és A víg özvegy a Budapesti Operettszínház 2017/18-as évadában.  

3330   zenebaratmonika 2017-11-02 16:35:58

A 125 éve született Ábrahám Pál leghíresebb világhírűvé vált operettjének magyarországi premierje a Magyar Színhában 1933. december 23-án:

(Színházi Élet 1934/2. szám)

Az elmúlt évtizedben, a hanyatló operett világában, egyetlen név robbant ki diadalmasan: az Ábrahám Pál neve. A legnehezebb helyen kezdte karrierjét: Pest figyelt föl rá. Egy édesen olvadó, mégis modem keringő csendült meg a Viktóriában: »Nem történt semmi, csak elváltunk csendben .,.«

Azután jött a többi. Jött a » teve van egypupu«, jött a »Harminckettes baka vagyok én!«. Első eset, hogy a magyar muzsika pattogó üteme harmonikusan olvadt össze a modern dzsessz ütemével.

Igenis, Ábrahám Pál volt az egyetlen, aki megérezte a kor muzsikáját.. Ezt a lüktető, ideges, ritmustalan ritmust, amikor a szaxofon vezeti a szólamot, vagy a bendzsó, amikor a dob pörgése kivigyorog a zenekarból, mint a duzzadt néger ajkak közül a vakító fehér fogsor, — de amellett Ábrahám Pál művész a szószoros értelmében, költő, akinek melódiában gazdag lelke kicsillan a modernül, groteszkül meghangszerelt dallamok mögül.

A muzsika? Az előjáték nápolyi motívumokkal ékes dallama, a két pattogó duett, az első finaletto klasszikusan modern ötlete, a nagy keringő hatalmas felépítése: megannyi csillogó ékszer a pompás művű operett-dobozban. A zenei aláfestések, a vissza-visszatérő dalötletek » legfásultabb hallgatót is kell, hogy magukkal ragadjak. A »Bál a Savoyban« két órára kizár minden gondot, aki ezt végighallgatja, annak örülni kell a pompás dalcsokornak, melyet egy nagyszerű és ízig-vérig modern tehetség nyújt át neki.

Hajdanában fehér kesztyűs kezekkel cibálta ki Ábrahám Pál a zenekarból a melódiákat, ma rövid karmesteri pálca van a kezében, de szemjátéka, ideges, megérző, nyugtalan dirigálása a régi. Molnár Ferenc »Ördög«-e a karmesteri pulpituson.

A darab meséjeï Pompás vígjáték. Grünwald és Beda urak gyártották, de nálunk  Heltai Jenő mesteri keze alá került, aki teletűzdelte az igazi poézis mosolyával és virágaival. Egy arisztokratapárról van szó, akik egy évi — mézes hét után még mindig szeretik egymást. A férj házasságkötése előtt régi kalandjának, Tangalitának — aki spanyol táncosnő, egy csekket ad, melynek ellenében egy órát, tölt el a csekk bemutatásakor bármikor és bárhol Tangalitával. A táncosnő a Savoy hotel báljára hívja a férjet, — ott akarja beváltani a csekket. A fiatal férj, barátjával, a hetedik nősülése előtt álló törökkel akar elmenni a bálba, természetesen a felesége nélkül, akit valami ürüggyel otthon hagy. Az ifjú asszony és barátnője hamar rádönnek a hazugságra s elhatározzák, hogy ők is elmennek a Savoy báljára, ezzel a kiáltással: — Szemet szemért, csókot csókért. Itt toppan be két új figura a darabba, két pompás alak, egyik Tangalita, a rég várt spanyol táncosnő, a másik pedig egy szerény ügyvédjelölt, aki egyszer az életben ki akarja mulatni magát. Csókot — csókért! A márkiné szemet vet. az ügyvédre és a forgószínpad jóvoltából láthatjuk a két szeparét, ahol pontosan az történik az egyikben, ami a másikban. A harmadik felvonásban aztán kiderül, hogy — semmi különös baj nem történt, mindössze egy csók — egy csókért! Ës mégegyszer fölzendülnek a klasszikusan modem melódiák és a közönség elragadtatva távozik. A mai kényszeredett operett - dzsungelben nagy öröm egy ilyen este!

A szereplők? Harmath Hilda a legnagyobb meglepetés. Hallottunk külföldi nagy sikereiről, most mindent mesérti. Primadonna lett belőle a szó nemes értelmében. Talán így: Primadonna! Első nő! Betölti a színpadot, régi szerénységét öntudatos mozgás váltotta föl, már ott áll a rivalda elején, a sugarak özönében és hangja a szerelmes csalogányé, vagy inkább— a szerelmes asszonyé, aki dalol, mert tele van a szíve!

Rökk Marika tánca: ördögi. Még nem igen láttunk ilyen szubrett-táncot. Lázár Mária fekete szépségében, villogó szemeivel pompás spanyol táncosnő. Törzs Jenő a nagy művész fölényével és rokonszenves öntudatával oldotta meg feladatát. Kabos Gyula: remek. Török diplomata, aki eddig hat feleséget fogyasztott el. végül is Rökk Marikába beleesik. Ha ingatott, azt mondja:

- Ük. ült, ük!

Ezért a bárom »ük«-ért magáért érdemes elmenni a színházba

Ráday Imre az ügyvédjelölt kis szerepvéből kabinetalakítást csinált. Pompás színes«, tele humorral és intelligenciával. Beszéljünk a színpompás képről, a ragyogó toalettekről, a csillagtáncról, a nagy keringő ritmikus kísérő táncáról, a gyönyörű görlökről? Ezt látni kell. A szinház páratlan áldozatkészséggel állította ki a darabot. A rendezés kifogástalan Több annál: költői és bájos.

Bál van ma, bál, táncol Savoy jókedvű mindenki, áll a bál, Szédít a tánc a jazz süvölt taps, lárma, reng belé a föld. Rajta!

Bál van ma, bál, táncol Savoy. Táncold a valcert a nóta száll. Forró a száj, csókolni muszáj. Hajnalig ma meg se állj Míg áll a bál, csókolj, igyál. Végre itt a karnevál.

Fölemelem az írótollamat és szeretettel mutatom az irányt. Az útirányt a Magyar Színházba. Hölgyeim, uraim: mindnyájukat fölkérem egy fordulóra a Savoy bálján. Hálásak lesznek nekem, ha követik a tollam, a szívem útmutatását és megnézik ezt a remek produkciót, a magyar genie és a magyar színjátszóművészet nagyszerű együttesét.

3329   zenebaratmonika • előzmény3328 2017-11-02 14:58:26

Már én is olvastam korábban a cikket, akkoriban mindenki, aki számított a Marton ügynökséggel kötött szerződést, nekik volt a legnagyobb nevük, befolyásuk és ők vitték ki és ismertették meg a németekkel is Ábrahám Pál meg másokat.Az írók közül Nóti Károly futott be nagyobb karriert, a zeneszerzők közül pedig Brodszky Miklós, a többiekre külföldön nem tartottak igényt, még Márkus Alfréd és Eisemann Mihály is csalódottan tért haza. A színészek közül Alpár Gitta, és Ábrahám segítségével Dénes Oszkár és Bársony Rózsi futottak kint be.

Végül a Magyar Színház mutatta be a Bál a Savoyban-t  1933. december 23-án. 1 illetve 2 évvel korábban a Viktória és a Bál a Savoyban is itt került bemutatásra. A Föld Aurél vezette Városi Színház (mai Erkel) végül 1937-ben és 1338-ban a két utolsó Ábrahám operettet, a Júliát és a Fehér hattyút tűzte premierre.

Nem tudom, hogy ez a Marton család megegyezik e a Vígszínház egykori igazgatójának a családjával, vagy csak névrokonok.

 

3328   Búbánat 2017-11-02 13:49:05

Ma 125 éve született Ábrahám Pál.

Esti Kurir, 1933. április 8.

Viharos tárgyalás a  «Bál a Savoyban» előadási joga körül
 

Érdekes harc indult meg hónapokkal ezelőtt a Berlinben nagy sikerrel bemutatott Ábrahám-féle  operett, a Bál a Savoyban előadási joga körül. Hónapokkal ezelőtt az a hír volt elterjedve színházi  körökben, hogy Ábrahám Pál  darabját  az  akkor még működő Fővárosi  Operettszínház fogja  előadni. Kiderült azonban, hogy Ábrahám Pál ideiglenes szerződést kötött Lázár Ödönnela Király Színház volt igazgatójával, amely szerint a Bál a Savoyban a Király Színházé lesz.Lázár Ödön már hónapok óta nem volt színigazgató,  amikor eszébe jutott ez az Ábrahám-féle levél, amit nyomban átruházott  a Király Színház új bérlőtársasága, Föld Aurél igazgató nevére.

A Bál a Savoyban Berlinben, mint ismeretes, igen nagy sikert aratott, és már több mint száz előadást ért meg. Dacára azonban Ábrahám Pál írásbeli ígéretének, még sem kapta meg a Király Színház a darab előadási jogát. Marton Sándor dr. színházi vállalkozó ugyanis már  évekkel ezelőtt lekötötte Ábrahám Pál összes operettjeit, többek közt a Bál a Savoyban című darabot  is s ezért úgynevezett  kérkedési“ pert indított Föld Aurél ellen s arra kérte a bíróságot, hogy ítéletileg állapítsa meg, hogy a Király Színház nem rendelkezik a darab előadási jogával.
 

Ábrahám Pál szerződései

Ez a per viharos tárgyaláson ma került Balogh Árpád  dr. törvényszéki bíró elé. A bíróság tanúként idézte meg a Budapesten tartózkodó Ábrahám Pál  zeneszerzőt, akinek vallomása körül keletkeztek a viharok. Ábrahám előadta ugyanis, hogy még 1930-ban ráruházta Marton Sándorra két darabjának, a Viktóriának és a Hawai rózsájának előadási jogát, majd a többi darabját is Martonnak adta át. A Király Színházban Lázár Ödön igazgatása alatt került színre a Viktória és a Hawai rózsája és dacára annak, hogy mind a két darab nagy sikert aratott, Lázár 15.000  pengő írói honoráriummal maradt neki adósa.
Palágyi Róbert dr. Marton Sándor képviseletében bemutatja az eredeti  szerződéseket, mire a tárgyaló  bíró megkérdezi Ábrahám  Páltól:
— Megmondotta ön Lázár Ödönnek, hogy ön Marton Sándornak kötötte le ezt a darabját is?
— Megmondottam. Sőt Lázár Ödönnel együtt felmentünk Marton Sándorhoz is, aki közölte Lázárral, hogy szerződésileg őt illeti meg összes darabjaim  előadási joga. Nem tehetek róla, hogy elterjedt a  hír a Viktória premierjén,  hogy a Fővárosi Operettszínház fogja előadni a Bál a Savoyban-t. Emiatt Lázár szemrehányást tett, mire azt mondottam neki, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak.
—  Tudja mit — mondotta Lázár -, akkor csináljunk szerződést.

Ábrahám elmondja ezután, hogy levél formájában tényleg lekötötte Lázárnak  a darabot,de közölte vele, hogy véglegesen Marton Sándorral kell majd  megállapodnia.

Kié a darab?

A Király Színház képviseletében dr. Bálint Pál ügyvéd megkérdi Ábrahám Páltól, hogy ha tényleg átruházta a darab előadási jogát Marton Sándorra,  miért adott mégis szerződést a Király Színháznak is.
—  Én a Király Színháznak csak a premier jogát biztosítottam. Közöltem azonban Lázárral, hogy a darab nyilvános előadási joga, zeneszámainak kiadása, rádióelőadás és minden egyéb jog Marton Sándort  illeti.

Palágyi dr. ügyvéd:  Ábrahám nem köthetett végleges szerződést, hiszen a darab akkor még nem is volt készen, azonkívül neki joga van a  szereposztásba beleavatkozni, kikötheti a zenekar nagyságát stb.

Bálint Pál dr.: Ön lekötötte a darab előadási jogát a Király Színháznak is és Marton Sándornak is. Nem tudja ön, hogy ezzel a  büntető törvénykönyvbe  ütköző cselekedetet követett el?
— Nem tudhattam, hogy ebből ilyen per lesz. S közöltem is Lázárral, hogy  állapodjék meg véglegesen Martonnal.

Ábrahám további vallomásában elmondja, hogy minden darabot Martonnak kötött le, aki neki ezekre ötvenezer pengő előleget folyósított. Ezt az előleget a tantiémekből vonják le.

Ábrahám Pált megeskették vallomására. Ezután Lázár Ödönt, a Király Színház volt igazgatóját hallgatják ki, aki elmondja, hogy Ábrahám lekötötte nála a Bál a Savoyban előadási jogát, de a szerződést nem fixírozták véglegesen.
Nem tartotta fontosnak, hogy Martonnál is megállapodjék, mert ő Martonnal  jóba volt és biztosra vette, hogy ő nem gördít akadályokat az előadás elé.

A Király Színház jogi képviselője ezután perbe hívta magát Ábrahám  Pált is.
Majd a bíróság a  perbeszédek  után meghozta ítéletét, amely szerint  a  bíróság kimondotta, hogy a Király Színház nem rendelkezik olyan joggal, amelynek alapján előadhatja, vagy akár hirdetheti a Bál a Savoyban címü  operettet.

Kimondotta a bíróság, hogy az ilyennemü jog személyhez van kötve és a szerző engedélye nélkül a színház igazgatója nem ruházhatja át az előadási jogot.

A törvényszékítélete iránt színházi körökben igen nagy volt az érdeklődés. Az ítélet ellen minden valószínűség szerint a Király Színház fellebbezéssel fog élni.

3327   zenebaratmonika • előzmény3326 2017-11-02 13:10:56

A győri Bál a Savoyban nagyon tetszett, egyedül a díszlet szegényes, de jól lett modernizálva az előadás, pörgős, humoros, Járai Máté Musztafaként hatalmasat alakít és Mahó Andrea Madeleineként remekül énekel, de Tangolita Lázin Beatrix is jól lett kiválasztva, illik hozzá a szerep és elég temperamentumos a dalhoz.

3326   Búbánat • előzmény3324 2017-11-02 12:36:57

Győrbe nem jutottam el a Bál a Savoy-ra. Nincs kizárva, hogy elmegyek megnézni a darabot...

Somogyi Szilárd rendezései közül egyedül a Pécsi Nemzeti Színházban 2010-ben színre vitt operarendezését, Donizettitől a Boleyn Annát láttam. Nem váltotta meg vele a világot... Egyébként ez a Luxemburg grófja a Kaposvári Csiky Gergely Színház és az Operettszínház koprodukciója - Somogyi Szilárd rendezése már 2016-ban színre került Kaposvárott. Most ez egy "fazonírozás" lesz itt az Operettben...

 

3325   zenebaratmonika 2017-11-02 12:14:04

A hétvégén a "Chicagoi hercegnő" c. operettet láttam Kálmán Imrétől, és hát érdekes volt számomra, hogy ő is tudott jazz dalokat írni, tett is bele 4-5 ilyen dalt meg kb. ugyanennyi lassú dalt. Valójában végig a 2 fődalt ismételgették, ami nem volt rossz, de azért jó sem, igazi sláger egy se volt benne. A darab leggyengébb része az átírt librettó lett - az eredetit nem ismerem - az első felvonás még ok volt, parodizálta az amerikaiak pénzéhességét, nincs érték, hagyomány, minden megvehető, de a 2 felvonás már túl sok és nagyon gyerekes, semmi új nem volt az előzőhöz képest, max annyi, hogy felvonult az összes amerikai mesefigura Superman, Mickey és Minnie Mause, Hófehérke a törpékkel, a Pókember, Batman... és még mások, de még ez se lett volna baj, ha nem ilyen primitív előadásban adják elő és ilyen hosszan. 19.00-22.10-ig tartott. Egyszer bőven elég volt.

3324   zenebaratmonika • előzmény3323 2017-11-02 12:07:47

Somogyi Szilárd rendezésében Győrben a Bál a Savoybant láttam. Azt nem nézted meg? Még fut jelenleg is, mert átvitték a mostani évadba.

3323   Búbánat • előzmény3321 2017-11-02 12:02:38

Persze ha nem lesz Sevillai, akkor a pénzemet vissza kell kapnom. De számomra a nyereség így is úgyis a Lehár-operett holnap délelőtti főpróbájának ingyenes megtekintése lesz - benne Kerényi Miklós Mátéval is. A rendező: Somogyi Szilárd.

3322   zenebaratmonika • előzmény3321 2017-11-02 11:59:03

Szerintem nem marad el és Kero a helyén marad, nyilván jó ügyvédjei vannak. Akkor fog bajba kerülni, ha valaki személyesen panaszt tesz rá. Martonra már Kanadából is érkeztek vádak,

http://www.origo.hu/itthon/20171101-marton-laszlo-kanadaban-is-zaklatott-fiatal-lanyokat.html

3321   Búbánat • előzmény3320 2017-11-02 11:51:28

Bevallom: mit sem tudva a nagy port felkavart blogról,  "árukapcsolás" miatt mentem el az Operettszínház Szervezésébe jegyet venni A sevillai borbély meghirdetett decemberi előadásainak egyikére: ez volt a feltétele annak, hogy ingyen jegyhez jussak a Luxemburg grófja című Lehár-operett holnapi főpróbájára. Igy utólag úgy tűnik, az "akció"  azt célozza, a Lehár-operettre kíváncsiakkal "becsalogatni" a nézőket KMG rendezésében színre kerülő Rossini-operára. 

A másik darab, a Luxemburg grófja-bemutató és főpróbája - remélhetőleg - nem fog veszélybe kerülni és rendben lezajlik az Operettszínházban; nem törvényszerű, hogy mások botránya "ragadós" legyen: bár most lehet, hogy  a Sevillai-jegyemért - az esetleges fejlemények tükrében - mégis kidobott pénz volt, amit fizettem érte... 

 

3320   zenebaratmonika 2017-11-01 18:56:44

Nem tudom, figyeltétek e a mai híreket, de az Operettszínház házatáján is kezd meleg légkör kialakulni, ezt talán nem tartozik a témához, de azért mégis csak fontos szót ejteni rá, íme egy cikk:

Teljesen le vagyok döbbenve, de nem kommentálom a történteket...

http://b1.blog.hu/2017/11/01/kalmar_peter_kerenyi_miklos_gabor_kiskoruakat_zaklatott_szexualisan

3319   Búbánat • előzmény3318 2017-11-01 13:23:41

Hát bizony, ezen én is fennakadtam (mármint a fitnesz-féle elképzelésen), emlékezve, milyen remek rendezéssel rukkolt ki Békés András anno a Kékszakállal az Erkelben!  Magam is kíváncsian várom az Operettszínház bemutatóját és csak reménykedni tudok abban, hogy nem a Palotakoncerten látott meghökkentő - bár zseniálisan/virtuózan megoldott - kép fogad majd bennünket az Operett színpadán!

A Rajnai sellő bemutatója elé pedig ugyancsak nagy várakozással és kiíváncsisággal tekintek - függetlenül annak műfajától (opera vagy operett?)... 

3318   zenebaratmonika • előzmény3317 2017-11-01 13:11:49

Ott voltam a Palotakoncerten, azért remélem nem ílyen formában, fitneszesekkel teszik fel az Offenbach művet, és ez a verzió csak a Palotakoncertre készült, Valami olyasmi lenne jó, mint ami az Erkelben ment a 80-as években, nem voltam ott, de a youtube-n láttam. Ja és egy másik Offenbach mű is repertoárra kerül jövőre, a Rajnai sellők az Erkelben, nos ez a mű annak idején bukást jelentett a szerzőnek, nem tudom opera e vagy operett, de ezt is meg lehet szépen csinálni, a zenéjét nem ismerem, külföldön is ritkán játszák. Gondolom a téma megegyezik Wagner Rajna kincse operájával, azt láttam pár éve modern feldolgozásban és gyönyörű volt, igazi rózsaszín mese hintás tündérekkel.

3317   Búbánat • előzmény3316 2017-11-01 11:43:37

Hogy milyen remek színész is Boncsér Gergely, azt kevesen gondolnák róla, ha nem tudnák, hogy az Operettszínházban is játszik és a nézők most találkoznak vele először Raoulként  A hugenották című Meyerbeer-operában az Erkel Színház színpadán -  mely szerepe eléggé visszafogott, szinte statikus alakításra nyújt számára alkalmat (viszont bámulatos magasságokat énekel ki!).

 Nem  tudom, láttad-e a nyáron fellépni a Budai Vár Palotakoncertjén, az Operettszínház társulatával bemutatott operett-gálán.  Például Offenbach Kékszakáll című operettjéből előadott részletekben - a rendezés szerint egy mai fitnesz-szalonba (konditerem?) helyeződik át a cselekmény -   mutatja be olyan képességeit is, amelyekből az is kiderül, milyen jól komédiázik a címszerepben, miközben olyan mozgáskultúrával dolgozik – ő is – ami megkíván tőle tornaszerek, „erőgépek” használata mellett akrobatikus ügyességet is a színpadon - s mindehhez kiváló éneklés, sokmozgásos  tánc és erős koreográfia járul!  Úgyhogy nagyon kíváncsian várom vele jövő februárban az Operettszínház Kékszakáll-bemutatóját!

3316   zenebaratmonika • előzmény3314 2017-10-31 17:09:09

Nagyon fölkapott lett mostanában a fiú. A feleségét, Bordás Barbarát a hétvégén láttam a Chicagoi hercegnő előadásán, sőt korábban az Ének az esőben musicelben. Gergőt a Simándy 100 gálán láttam többek között

3315   zenebaratmonika 2017-10-31 16:53:25

Estsi Kurir 1935. április 17.

Az Ábrahám-operettből péntekre virradó éjszaka is próbálnak - kabalából

Különös rendezői hirdetményt tettek ki ma délelőtt a Magyar Színház társalgójában. A hirdetmény arról intézkedik, hogy Békeffi István', Halász Imre és Ábrahám Pál Történnek még csodák cimü zenés komédiájának csütörtök esti főpróbája után ismét próbálnak. A hirdetmény megjegyzi, hogy ennek a próbának a péntekre virradó éjszaka 12 óra 1 perckor véget kell érnie.
Erről a különös színházi jelentésről Ábrahám Pál, a világhírű magyar komponista a következőket mondja:
— A' késő éjszakai próbál, amely a főpróbát követi — ne nevessenek rajtam — kabalából kérlem a színház igazgatóságától. A hetes szám, a tizenhármas szám és a péntek olyan kabalám , amely eddig mindig bevált és sok jót hozott nekem . Pénteken az ünnep miatt uj operettemből sem főpróbát, sem premiert nem tudunk tartni, pedig eddig minden operettem pénteken került színre. Most tehat úgy segítünk a dolgon, hogy a csütörtök esti főpróba  után  magunkat és a sorsot becsapva, még egy hevenyészett főpróbát fogunk tartani, amely a péntekbe már belenyulik, az első perc letelte után véget is ér.
— A tizenhármas számhoz való görcsös ra gaszkodásom at Európába n mindenütt ismerik. A bécsi Grand Hotelben, a párisi Rafaelben, a londoni Savoyban, az amszterdami Carlton- ban nincs tizenhármas számű szoba. Amikor azonban én megszállok, a 14/a -ből egyszeriben 13. lesz. Kicserélik a táblát.
— Kedvenc számom a hetes is. Ha ebben bizhatom , a Történnek még csodáknak nagy lesz a sikere, mert a Zenebona, A z utolsó Verebély-lány, a Viktória, a Hawai rózsája, a Bál a Savoyban és a Mese a Grand Hotelben után most jön a hetedik operettem .
— És nem szabad a premier előtt álló szerzőtől rossznéven Venni, ha most ideáll és meghatottsággal elmondja, hogy 1929 januárjának egyik havas péntekjén jelent meg először színházigazgatói irodában , kezében a Zenebona partitúrájával.

3314   Búbánat 2017-10-31 16:53:07

Boncsér Gergely hamarosan operában lép fel az Operettszínházban!

Rossini vígoperája, A sevillai borbély december 6-án kerül ott bemutatásra, KERO (Kerényi Miklós Gábor) rendezésében, opera- és operetténekesek "koprodukciójában": a magyar nyelvű  (az új szöveg Galambos Attila munkája) produkciói szereplői: Molnár Levente, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Szvétek László, Frankó Tünde, Bátki Fazekas Zoltán és Kendi Lajos.  Dinyés Dániel vezényel.

Tehát Boncsér a mostani  Hugenották Raoulja után olasz belcanto-szerepben "lubickolhat", aztán megint francia zeneszerző alkotásában méretteti meg magát: Offenbach Kékszakáll c. darabjában a címszerep vár rá jövő februárban az Operettben! Idén augusztusban a Palotakoncerten, a Budai Várban már kaptunk ízelítőt ebből a dalműből; szenzációs, akrobatikus elemekkel teli, parádés alakítást láthattunk tőle az operett két jelenetében.

3313   zenebaratmonika 2017-10-31 16:40:21

Esti Kurir 1935. április 17.

Zerkovitz: „Mi történhetik? ... Csak egyszer élünk"


Az Esti Kurír utazási akcióján az abbáziai vonatán utazik Zerkovitz Béla a tengerpart felé. Harmath Imrével irt, Csak egyszer élünk cimü operettjét szombaton esle m utatja be a Royal Revüszinház. A komponista azonban, hízva a sikerben, elm egy pihenni és a robogó gyorsvonaton igy beszél uj operettjéről:
— Csak a honvággyal hasonlítható össze az az érzés, amely betölti lelkét ann ak az embernek, aki hosszabb ideje nem jelenik meg színpadon a közönség előtt és erre újból alkalom adódik. Harm incéves zeneszerzői pályámon talán még soha annyi lelkesedéssel, jókedvvel nem dolgoztam , mint amikor most elvállaltam Harmath Imre Csak egyszer é lünk» cimü revüoperettje megzenésítését. Harmath Imre első és leghűségesebb munkatársam volt és mindketten büszkén tekinthetünk vissza az ‘ Aranymadár* 350-es sorozatára, melynél n a gyobb sorozatot magyar színpadon csak a legértékesebb magyar daljáték, a «János vitéz> ért meg.
— Különös öröm részem re, amikor oly nagy értékkel startolnátok', mint Kálm án Imre és Ábrahám Pál, mert hiszen uj operettünk jó formán egy időben kerül színre a Király Színház Kálm án-operettjével és a Magyar Szinház uj Ábrahám jával. A budapesti közönséget nem lehet becsapni, amely mindig tudta mit, miért fogadott el és miért u tasíto tt vissza. Illő szerénységgel veszek részt a két világm árkával felveendő versenyben, kikkel szemben harmadik helyre is befutni minden körülmények között megtisztelő.
— További jóslásokb a nem bocsátkozom ,' de bizonyos színpadi tapasztalatomnál fogva elárulhatom , hogy Harmath Imrének ez a két verssora:
„Kár itt minden dumáért,
Élek halok magáért“
szerény muzsikámmal, sokat fogja kínozni azokat, akik szidni szokták nyári estéken a nyitott ablaknál gramofonozókat.
— De én azt m ondom : Mi tö r té n h e tik ? .,. Csak egyszer é lü n k ! ...
 

3312   zenebaratmonika 2017-10-31 16:24:31

Esti Kurir 1935. április 7.

Bársony Rózsi ezredik fellépését ünnepli most - Ábrahám operettben


A Magyar Színház jelenti: Április 20-án,
esetleg 18-án mutaljuk be Németh István, Halász Imre és Ábrahám Pál Történnek még csodák cimü zenés vígjátékét Bársony Rózsival.
Bársony Kózsi újból itthon van. Az Én és a kisöcsém-boli szereplése után elment a Senime- ringre pihenni. Itt négy szerződési ajánlatot kapott: kettőt Bécsbe, egyet Londonba, egyet Parisba. Es ő az ötödiket választotta, amely az utolsó napon jött — Budapestről Abrahám hozta magával.
— Ezt kellett elfogadnom, ez volt az igazi — mondja a világot járt legszökébb pesti primadonna —, mert Ábrahámnak, aki felfedezett, régen adósa vagyok egy fellépéssel.
— Adósa?
— Igen, tartozom neki. ö az én egyetlen hitelezőm.
— Mondja el.
— Pesten a Viktóriában — ez is Ábrahám- operett volt — amolyan főgörl-szerepet játszottam. 'Miért fogadtad el ezt a szerepet?*  — faggatott Ábrahám a Király Színházban. «Neked már nagyobb szerep való.* •Ne bolondozz, Pali — mondtam neki nevetve —, «Ábrahám- operettben minden szerepet el kell játszani*. «Ne főzz, Rózsi!* — mondotta az ekkor már világhírnév kapujában álló Ábrahám, aki aztán később a következő üzenettel lepelt meg en
gem: «Lipcsében kitűzték a Hawai rózsája cimü operettemet. Ha még mindig az a véleményed, hogy Ábrahám-operettben minden szerepel el kell fogadni, ülj vonatra és gyere ki Lipcsébe, ahol a Hawai rózsája szubrettjévé szerződtetnek.* Ekkor még mindig görl vóltam a Király Színházban. Boldogan szaladtam ki Lipcsébe, onnan Drezdába, Berlinbe, Bécsbe szerződtem és eljálszottam a Hawait ötszázhuszon- négyszer, azulán Ábrahám Bál a Savoyban cimü operettjét Bécsben, Berlinben, Londonban háromszázszor, azután a Mesék a Grand Hotelben cimü operettjét játszottam Bécsben százszor.
-— Ez összesen kilencszázhuszonnégy fellépés.
— Igen. Es mindezt megelőzte a Viktória helvenötször, vagyis eddig kilencszázkilencenki lencszer játszottam Ábrahám-operettben. A Történnek még csodákban lépek majd fel ezredszer, mint Ábrahám-szinésznő.
— Primadonna?
— Én nem mondom azt soha, hogy primadonna. Ezt csak a közönségnek van joga mondani. Ez olyan, mintha valaki önmagát méltóságos vagy kegyelmes urnák szólítaná. Én csak színésznő vagyok, igy, egyszerűen színésznő. Ha a közönség kinevez primadonnává, boldogan fogadom. De ez persze csak a premier után derül ki.
 

3311   Búbánat 2017-10-31 11:01:58

Díjeső a Magyar Operett Napján

Operettszínhaz.hu - 2017-10-25

Immár tizenötödik alkalommal ünnepelték a Magyar Operett Napját a Budapesti Operettszínházban. A teltházas, nagyszabású gálaest keretében díjazták az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, valamint átadták a Musica Hungarica Kiadó díjait.

2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították október 24-ét a Magyar Operett Napjává. Ez a dátum azért is különleges, mert ugyanezen a napon halt meg a műfaj másik legnagyobb magyar zeneszerzője, Lehár Ferenc.

A Budapesti Operettszínházban immár 15 éve ezen a napon nemcsak a műfajt köszöntik, hanem a színház kimagasló teljesítményt nyújtó művészeinek is elismeréseket adnak át. Az ötletadó Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője, aki az idei esten szentpétervári rendezése miatt nem lehetett jelen.

A gála első részében, melyet Somogyi Szilárd állított színpadra, a tavasszal megnyílt Kálmán Imre Teátrum repertoárjából láthattak ízelítőt a nézők és elsőként pillanthattak bele néhány szám erejéig a november 4-én debütáló Luxemburg grófjába. Lehár Ferenc világhírű operettjének dallamait György Rózsa Sándor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Laki Péter és Simon Panna tolmácsolta, a koreográfiákat Barta Viktória készítette.

A Szeretni bolondulásig című Fényes Szabolcs est néhány dalát Peller Anna, Lehoczky Zsuzsa és Csonka András énekelte, a Teátrum nyitó előadásából, a Riviera Girlből pedig Lévai Enikő, Dolhai Attila, György Rózsa Sándor, Szabó P. Szilveszter, Németh Attila, Vasvári Csaba, Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté adott elő részleteket.

A nagysikerű est második részét Lőrinczy György főigazgató kezdte személyes hangvételű köszöntőjével, melyben az ünnep jelentőségéről beszélt. "Miért is fontosak az ünnepek?" - tette fel a kérdést. "Először is azért, mert együtt lehetünk: mi, a társulat és Önök, a közönség. Fontosak az ünnepek, mert lehetőséget adnak arra, hogy kiváló művészeket és csodálatos kollégákat köszöntsünk. És fontos azért, mert számadást készíthetünk: megnézhetjük, mi az, amit már elértünk és mi az, ami még ránk vár." 

Lőrinczy György a legújabb eredmények közt, mint legnagyobb büszkeségét a Kálmán Imre Teátrum megnyitását említette, de fontos sikernek tartja azt is, hogy további helyszíneket és városokat sikerül meghódítani a hungarikum magyar operettel, legutóbb október 21én a Wiener Konzerthausban, vagy a hamarosan induló belgiumi és japán turnén, a Budavári Palotakoncertnek és a hozzá kapcsolódó televíziós közvetítésnek köszönhetően pedig nagyot léptek előre az operett népszerűsítésében a szélesebb közönségréteg körében. A megoldásra váró feladatok közé sorolta, hogy "még több fiatalt kell meggyőznünk arról, hogy operettet nézni trendi és jó dolog". Végül Neil Gaiman kortárs angol író gondolatait idézte, miszerint három dolog van, ami feledtetheti a halandóság fájdalmát és könnyítheti az élet rombolását: a bor, a szerelem és a dal, majd hozzátette, hogy a Budapesti Operettszínház mindezt nyújtani tudja a nézőnek, hiszen a Kálmán Imre Teátrum előterében megnyitották az új bisztrót, ahol kitűnő borokat szolgálnak fel, az operettekben tálcán kínálják a szerelmet, és amíg van társulatuk, dal is mindig lesz, hogy "könnyítsünk a hétköznapjaikon és az életükön".

A főigazgatói beszédet követőn adták át az operett napi elismeréseket.

Elsőként a Bársony Rózsi emlékgyűrűt vehette át Vágó Zsuzsi. A díjazottról Oszvald Marika Kossuth-díjas művésznő így beszélt: "Ha egy színésznő a másik színésznőt rajongással nézi, az azt jelenti, hogy nagyon jó. Én a mai díjazottat mindig rajongással nézem, mert nagyszerűt alkot musicalben és operettben egyaránt." A gyűrűt két évente adják át, amit a múlt században Bécsben és Budapesten egyaránt ünnepelt, és az Operettszínház színpadán is fellépő szubrett emlékére alapított özvegye és családja 1981-ben.

[...] Az Évad Operett Színésze díjazottja Szendy Szilvi lett, klasszikus operettek szerepeiben, különös tekintettel a Chicagói hercegnő és a Riviera Girl előadásokban nyújtott teljesítményéért. Kossuth-díjas kollégája, Lehoczky Zsuzsa így mutatta be: "Egy olyan művésznőről beszélek, aki az operett és a hivatása elkötelezettje. Egy szőke szubrett primadonnáról, aki temperamentumos, remekül táncol és énekel, sőt a prózában is kitűnően megállja a helyét."

Hagyomány, hogy a Magyar Operett Napján kerül sor a Musica Hungarica Kiadó díjainak átadására is. 2017-ben az Életmű díjat 45 éves pályafutása alkalmából, klasszikus operettek primadonna szerepeiben nyújtott emlékezetes alakításaiért Domonkos Zsuzsa vehette át Éliás Tibortól, a Musica Hungarica igazgatójától. Domonkos Zsuzsa korábban a Fővárosi Operettszínház Zenés-színészképző Stúdiójának vezető tanáraként olyan nagyszerű művészeket indított el a pályán, mint a most díjazott Szendy Szilvi vagy Peller Károly.

Több, mint fél évszázados pályafutásának művészi teljesítményéért Nagydíjat kapott Felföldi Anikó. Éliás Tibor hangsúlyozta, hogy ezzel a díjjal a művésznő tavaly elhunyt férjére, a fantasztikus zeneszerzőre és karmesterre, Körmendi Vilmosra is szeretnének emlékezni.

A Jászai Mari-díjas Érdemes művész ezekkel a szavakkal köszönte meg az elismerést: "Imádom az operettet, mert mesésen fényes és ragyogó, de a musicalbe szerelmes vagyok. Boldog vagyok, hogy ez a két műfaj ilyen jól megfér egy fedél alatt. És boldog vagyok, mert a két műfaj között megtaláltam az átjárást. Borzasztóan jó, ha azt érzem a színpadon, hogy rám is figyelnek és az előadás végén felzúgó taps nekem is szól. A színház a pillanat művészete, mert kérdés az, hogy mi marad, ha leveszi a maszkját a színész. Emlékeznek ránk, ha már az arcunk ködbe vész?"

A gála hátralevő részében Fischl Mónika, Frankó Tünde, Oszvald Marika és Peller Károly megidézték a Monarchiát, a varázslatos császárvárost, Bécset és az elmúló ifjúságot, majd olyan operett részletek csendültek fel a Cirkuszhercegnőből, a Marica grófnőből és az Ördöglovasból, melyben a főszerep a "mutatós uniformisokba öltöztetett nyalka hadnagyocskáknak és a kérlelhetetlen kőszívű tábornokoknak" jutott. A záró részben a magyar virtus került főszerepbe, részletek hangzottak el a Marica grófnőből és a Cigányszerelemből. Az előbbi művészekhez a két utolsó blokkban csatlakozott Bordás Barbara és Boncsér Gergely is.

Az est műsorvezetője Peller Anna és Kerényi Miklós Máté volt, az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte. 

http://www.operett.hu/cikkek/dijeso-a-magyar-operett-napjan/1318

3310   Ardelao • előzmény3308 2017-10-30 23:50:49

VISSZASZÁLT A FÉSZEKBE . . . . .

A Fészek nagy étterme ünnepi díszbe öltözött. Kálmán Imrét, aki egy estére visszaszállt a Fészekbe, százötven terítékes banketten ünneplik a színpadi szerzők. Féltizenkettőkor még mindig nem érkezett meg az ünnepelt, mert a bankettet megelőző koncerten nem lehetett könnyen szabadulni az autogramkérő és gratuláló közönségtől. Végre megérkezik Fedák Sárival a karján. A komponista először viseli a magyar érdemkereszt második osztályát a zöld szalagon.

— Méltóságos úr lett belőle — mondja egy bennfentes.
— Ezzel nem jár méltóságos cím, — vitatja egy másik tudós.

Huszka Jenőt kérik fel a kérdés eldöntésére. Huszka sem tudja pontosan. Tény, hogy a méltóságos rangban levők szokták ezt a kitüntetést kapni. A pincérhad máris méltóságos úrnak szólítja Kálmánt

— No de méltóságos úr, ... — énekli jókedvűen egy fiatal színész.
Leintik. Ez a sláger véletlenül nem Kálmántól való.

Elhelyezkedés. Névjegycsere. (Nem lovagiassági afférok, hanem mindenki cserélgeti a névjegyét az asztalon, hogy előkelőbb helyre és kellemesebb szomszédok mellé jusson.)

Relle Gabriellát ünneplik, aki úgyszólván próba nélkül gyönyörűen énekelte a ragyogó Kálmán-melódiákat.

— Mi történt volna, ha nem jól vág be? — kérdi egy zeneszakértő.

Az ismert kártyás válaszol:
— Egyetlen rossz bevágással elronthatta volna az egész paklit!
 
Sarkadi Aladárnak nagy szónoki sikere van. Mindenkinek könnybe lábad a szeme, amikor a Tatárjárásról beszél és így fejezi be mondókáját:
— Kálmán Imre, Wallenstein tartalékos hadnagy alázatosan jelentkezik
és várja, hogy mikor kell újra bevonulni.

 
A nép Fedákot akarja hallani. Fel is áll, hunyorgatva körülnéz, aztán mosolyog, mint aki rossz fát készül tenni a tűzre és így szól:

— Kálmán Imre érdekében nem szívesen beszélek ötvenedik születésnapján. A mester nem tud engem revansolni. Fájdalom, nem engedhetem meg magamnak azt a lukszust, hogy valaha is az életben ötvenéves lehessek. ...

A Cigányprímásról emlékezik meg. Azt mondja:

— Volt férjem, Molnár Ferenc, ...

Éljenzés és taps morajlik végig a termen. Fedák igy folytatja:
— Ő magyarázta meg, hogyan kell ebben a szerepben sikert elérni és neki lett igaza. ...

Vincze Zsiga a karmesterek nevében beszélt. Kálmán Imrét szembeállította a „fütyülő komponistákkal." Nagy csend támadt. Mindenki érdeklődéssel jártatta körül a tekintetét a termen.

— Meg fognak sértődni a fütyülő szerzők — vélte egy jámbor lélek.
— Dehogy is! — nyugtatta meg Rátkai. — Fütyülnek azok a kritikára. ...
 
Faragó Jenő verses rigmusa Kálmán Imrénét élteti. Lelkes taps.

A szép fiatalasszony, aki erre az egy estére jött le Budapestre, maga is kipirult arccal ütögeti össze a tenyerét. Általános derültség és még nagyobb taps. Huszka Jenő megmagyarázza Kálmánnénak:
— Magát éltetik. ...
— Oh! Verzeihung — magyarázkodik őnagysága és most már komoly
arccal fogadja az ovációt.

 
Bemutatják Petschauert Kálmán Imrénének.
— Petschauer, a világbajnok. ...
A népszerű vívó rezignáltan vallja be: — Ex!
És erre az ön-kommandóra fenékig üríti poharát.

Stella Adorján

SZÍNHÁZI ÉLET, 1932. november 13-19- (XXII. Évfolyam, 47. szám)

Képek (A.):

1.kép: Nagy társaság az asztal körül

2.kép: Huszka Jenő szónoklata után koccint Kálmán Imrével

3.kép: Még az ünnepi torta ís zongorát ábrázol. ... Ennivaló hangszer…

4.kép: Kálmán Imre és felesége a banketten

5.kép: FEDÁK: Imruskám, írjál nekem egy jó Fedák-operettet!

            KÁLMÁN: Igyunk rá!
 

3309   Ardelao • előzmény3308 2017-10-30 19:33:02

Érdekes egybeesés:

Koppstein Károly keze fiának, (Kálmán) Imrének a vállán egykor éppoly szeretettel és védőn nyugodott, ahogyan később Imre keze ölelte át saját kisfia vállait. 

3308   Ardelao • előzmény3307 2017-10-30 19:06:31

Kálmán Imre családja körében

3307   Ardelao • előzmény3306 2017-10-30 18:34:45

 

A SZÍNHÁZ ÉLET RIPORTJA KÁLMÁN IMRÉVEL

KÁLMÁN IMRE 50 ÉVES

Az ötvenéves Kálmán Imrét ünnepelte az elmúlt héten Budapest és az egész világ. Az osztrák kormány magas kitüntetésben részesítette. Bécsben díszelőadást rendeztek tiszteletére és nem volt olyan nagy rádióállomás, amely a jubileum estéjén megfeledkezett volna arról a tiszteletről, amely a világhírű magyar zeneszerzőnek kijár.

Az ötvenéves Kálmán Imréről bajos volna valami újat mondani. Karrierje egy régi példabeszédet illusztrál, azt, hogy nincs olyan rossz dolog az életben, aminek ne volna egy jó oldala.

Eredetileg zongoraművésznek készült a Zeneakadémián. Az volt az álma, hogy valamikor, mint zongoravirtuóz, a hangversenytermek pódiumán fogja megszerezni a világhírt. Egyszer megfájdult a karja, hosszú hónapokig nem tudott zongorázni. Beiratkozott a zeneszerzés-szakra.
Amint látjuk, jól megtanulta a szakmát.

Hogy miért lett bécsi lakos? Ugyanabból az okból, amiért a másik nagy magyar zeneszerző, Lehár Ferenc is kénytelen volt itt hagyni Budapestet. Akkoriban, amikor Kálmán nevét a «Tatárjárás»-sal szárnyára kapta a világhír, a magyar szerzői jogot semmi sem védte a külföldön. Molnár Ferenc „Ördög”-ét például egyszerre két amerikai társulat játszotta évekig, anélkül, hogy az író az erkölcsi dicsőségen kívül más őrömben is részesült volna.

Lehár és Kálmán kénytelenek voltak Bécsbe költözni. És az is az élet furcsaságai közé tartozik, hogy Oscar Straus és Leo Fall mellett éppen ez a két nagy magyar zeneszerző csinálta meg a bécsi operett renaissance-át.
 
A legkabbalásabb zeneszerzők egyike.
Amikor Bécsbe költözött, szerény kis lakást vett ki magának egy eldugott mellékutcában, a Paulaner-gassén. Itt tartott ki kabbalából tizenöt éven keresztül, holott akkor már egyre fényesebben ragyogott csillaga. Valóságos aszkéta életet élt és tizenöt éven át önfeláldozóan ápolta nagybeteg feleségét, akit a régi kis lakásból vittek utolsó útjára.  

Új lakását viszont minden elképzelést felülmúló ízléssel és gazdagsággal rendezte be. Amikor néhány évvel ezelőtt Ray Götz, a világhírű amerikai zeneszerző meglátogatta, lelkesülten így kiáltott fel:
— Mindig mondom, hogy minden zeneszerzőnek így kellene laknia!
Ray Götz nyilván nem hallott Kálmán Imre régi lakásáról.

Második feleségét a «Montmartrei ibolya» próbáin ismerte meg. A ragyogó szépségű, orosz származású fiatal leány a kórusban énekelt és táncolt. A legboldogabb családi életet élik, a családi szeretet egyébként is alapvető vonása Kálmán Imre jellemének.
 
Rajong az édesanyjáért, de az anyja is érte. Amikor Pesten a «Tatárjárás» ment, Kálmán-mama egy szanatóriumban feküdt, amely valahol egy kaszárnya mellett volt. Egy este, amikor az ezredkürtös éppen a takarodót fújta, Kálmán-mama átszellemülve így szólt az ápolónőhöz: — Das ist auch von meinen Sohn!

A mama különben egyre fiatalabb lesz. Ilyenkor látja az ember, hogy egy világhírű fiú rajongása mennyire meg tudja szépíteni az édesanya életét.

Most is azért örül legfőképpen a jubileumnak, mert tudja, hogy az édesanyját milyen boldoggá tette az ünneplés.

INCE SÁNDOR,

SZÍNHÁZI ÉLET, 1932. november 6-12. (XXII. Évfolyam, 46. szám)

Melléklet: (A.)

Kálmán Imre fényképe (8. oldalon)

Molnár Ferenc és Kálmán Imre („Húszéves kép, 9. oldalon)

Kálmán Imréné gyermekeivel: Károly Imrével és Vera Erzsébettel (9. oldalon)
 

3306   Ardelao • előzmény3305 2017-10-30 16:47:14

KÁLMÁN IMRE EMLÉKÉRE:

PROFILBAN TILOS KÁLMÁN IMRÉT LEFOTOGRAFÁLNI
London, 1933. október 19.

A Langham Place-on, a londoni West, a legfinomabb városnegyed kellős közepén emelkedik az angol rádió csodálatos székháza. Idetartunk együttesen: Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző, Mr.Lubbock, a jónevű, fiatal angol komponista, a BBC operett-rendezője és én. Megyünk Kálmán Imre londoni rádióestjének főpróbájára. . . .

A magyar komponistát különös reverenciával fogadják az óriási épületben. Emeletek és folyosók végtelen labirintusán keresztül jutunk el végül a próbaterembe. Sötétszürke, vastag posztó takarja a falakat és messze-nyúló fémágon, egészen kicsiny mikrofon hajlik a zongora fölé, amely elé Kálmán Imre ül le most a próba megkezdésekor. . . .

Azzal kezdi, hogy a kottalapokba külön bejegyzéseket ír és megkéri John Hendriket, a tenoristát, hogy vegye figyelembe ezeket a külön jegyzeteket, amelyek operettjeinek rendes kiadásából hiányoznak, de amelyekre ő külön súlyt helyez itt, a londoni előadáson. Azt akarja, hogy minden úgy történjék, ahogyan ő azt elgondolta, hogy a legeredetibben, legigazabban, önmagát nyújthassa az angol BBC-n keresztül — az egész világnak.

John Hendrik odaáll a mikrofon elé a (mikrofon nincsen bekapcsolva), felemeli karját és Kálmán Imre belekezd Marica grófnő című operettjének világhírű dalába, a «Jöjj cigány» dallamába. Lassan, szinte dúdolva énekel a tenorista — a mikrofon kívánja így — majd egyszerre, hirtelen, szállni kezd a hangja (elhajlik a mikrofontól), azután újra suttogva folytatja (most egészen belehajlik a mikrofonba), hogy végül a legzengőbb akkorddal fejezze be!

Kálmán abbahagyja a zongorázást; odahajlik a tenorista kottája fölé, magyarázni kezd neki Különböző jelek kerülnek a papírlapra. A tenorista boldog, hogy kottáján a nagy zeneszerző kézírásával örökíti meg külön zenei megjegyzéseit. Utána újra kezdik a dalt próbálni. A végén Kálmán Imre, legteljesebb tetszésének ad kifejezést, még külön meg is kérdezi a tenoristától, hogy kitől tanult énekelni, annyira tetszett neki az «iskolája.»

Aztán áradozva dicséri az angol tánczenét és az angol rádió magas fokú szervezettségét, majd, amikor meg jelenik a próbateremben a BBC külön házi fotografusa, hogy számomra lefotografálja a muzsikust, Kálmán semmiképpen sem akarja az utasításait meg fogadni. Nem hagyja magát, csak szemben lefotografálni. Profilban tilos!

Amikor vége van a próbának, együtt távozom Mr. Lubbockkal, a Kálmán-estély rendezőjével. (Egyike a legjobb neveknek ma az angol rádióban.) Nem tudja eléggé dicsérni Kálmánt! Ennyire kedves, ennyire közvetlen, ennyire melegszívű nagy muzsikussal még nem találkozott!
És milyen remek, szinte a minuciózusságig tökéletes, alkotó-komponista.

Ó, bárcsak minden nagy muzsikus, akivel dolgom van, ilyen volna! — fejezi be egy sóhajjal a beszélgetést Lubbock mester, azután visszasiet a próbaterembe, ahol a megadott instrukciók alapján, tovább folytatja a megkezdett munkát. . . .

LÓRÁNT MIHÁLY

SZÍNHÁZI ÉLET, 1933. október 29 – november 4. (XXIII. Évfolyam, 45. szám)

3305   Ardelao 2017-10-30 14:55:51

 

64 évvel ezelőtt (1953. október 30.), ezen a napon hunyt el Kálmán Imre a világhírű magyar zeneszerző, karmester.

Emlékére egy 1932-ben készült riportot közlök.

Szeretném, ha Pesten az Operában játszanák: «Az ördöglovast» — mondja Kálmán Imre

Kezdjük talán vallomással. Kicsit félve ültem be a múlt hét egyik estéjén a bécsi Theater an der Wien-be, hogy végignézzem Kálmán Imre új operettjét, a «Der Teufelsreiter»-t. Amilyen nagyon örültem előre is Kálmán Imre zseniális magyar muzsikájának, amely mint mindig, biztosan most is a magyar zenének szerez a nagyvilágban újabb diadal-koszorút, picit borsódzott a hátam, vajon mennyi tücsköt-bogarat hordtak itt össze kedves osztrák librettista barátaink.

És túl a bűbájos muzsika minden magyaros szépségén, a legkedvesebb meglepetése az estének a librettó volt. Schanzer és Wellisch könyve.

És a színház a darab magyar voltát a festői kiállítással és a szép előadással valósággal kihangsúlyozza. A Brada mester által betanított magyar csoportos táncok, az álomszép magyar ruhák és a pazar színpad monumentális díszletei meséskönyvbe illő keretet adnak Kálmán Imre tündéri muzsikájának.

(Zárójelben: a ruhákat a program szerint Lilian tervezte. Lilian egyenlő Karczag Lilivel. Hubert Marischka feleségével. Karczag Lili édesanyja Kopácsy Juliska volt. A vér nem válik vízzé!)

Kálmán Imre vendégszerető házában, fehér asztal mellett arról beszélgettünk, hogy miképpen képzeli el «Az ördöglovas» pesti előadását?

— „Legjobban szerelném” — kezdett Kálmán Imre az intervjuba,— „ha az Operában kerülhetne színre a darab. Radnay Miklós be is jelentette, hogy feljön Bécsbe megnézni az operettet, de eddig még nem volt szerencsénk hozzá.” ...
(— Annyi dolga van Radnainak a jövő szezon személyzeti ügyeivel otthon — mondom,— hogy előbb biztosan rendet akar a saját házában.)

— „Úgy képzelem” — folytatta Kálmán,— „hogy a Nemzeti Színház néhány kitűnőségével kellene kiegészíteni az Operaház nagyszerű együttesét és akkor nagyon érdekes produkcióval lehetne megajándékozni a pestieket.

A címszerepet Kiss Ferencnek szántam.” ...

(Újra közbevágok: — Remek szerep lenne Ferinek!)

— „Metternichet Odry játszhatná és a királyné szerepére, ... a királyné szerepére, ... kitünő lenne, ...
(Kálmán elgondolkozik, én segítek neki: — Tasnády Ilona!)

— „Ezt a két szerepet, amely teljesen beszélő-szerep, Bécsben is prózai színészek játszották, illetve játsszák. Ami a címszerepet illeti, Kiss Feri remekül énekel.”

Sietek Kálmán Imre érdekes tervét itt átadni a nagy nyilvánosságnak, mert úgy érzem, hogy ez az elgondolás valóban remek produkcióval és egy nagyon nagy sikerrel ajándékozhatná meg a pesti Operaházat. És ezúton is kérem Radnai Miklóst, hogy szakítson időt magának és nézze meg Bécsben az új Kálmán-operettet, mert nagy öröme lesz benne!

Az ebéd végén megvizitelte a nagyok asztalát a ház két kicsinye is. Kálmán Imre Károly úr és Kálmán Lili Erzsébet kisasszony. Az előbbi kétéves. Az utóbbi négyhónapos. Karli már ma zeneszerzői pályára készül, külön gramofonja van, amelyen dadájától személyesen rendeli a slágereket. Például este elaltatni csak úgy lelhet, ha a dada a gramofonnal odaül az ágy mellé és egymásután felteszi Karli kedvenc lemezeit.

— „Tegnap este sokára aludt el a gyerek?” — kérdi Kálmánné a dadát.

A piros-arcú nő mosolyogva válaszol: — „Két Sonnyboy és egy Ronny után.”...
 

BÚS FEKETE LÁSZLÓ

SZÍNHÁZI ÉLET, 1932. május 8-14. (XXII. Évfolyam, 20. szám)

Megjegyzés (A.)

Az ördöglovas. Operett 3. felvonásban. Egy operett, ami eltér a sablontól. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien, 1932. március 10. A magyarországi bemutató: Budapest, Király Színház, 1934. április 21.

A mű Sándor Móric grófnak, a legendás lovasnak állít emléket dalban és muzsikában. A cselekmény lényege, hogy Sándor gróf szerelmes Metternich unokahúgába, Leontine hercegnőbe. (Németh Amadé: A magyar operett története. 2001.)
 

3304   Búbánat • előzmény3303 2017-10-25 11:20:51

Lásd 3252. sorszám alatt is...

Köszönöm, hogy Te is beírtad ezt a zenei eseményt,  mivel elég régen volt, amikor közreadtam itt, és ugye, a beírások "dzsungelében" szinte "eltűnt" már ennek  a különleges operett-koncertnek a hírül adása.

3303   -zéta- 2017-10-25 10:56:53

Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje a MÜPÁ-ban,

2018. február 15-én:

 

Zeller: A madarász - nyitány

Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)

Kálmán: Marica grófnő - Jöjj, cigány

Kálmán: A csárdáskirálynő - Táncolnék

ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet

- Nyitány

- Óra-duett - Ez az ízlés, ez a kellem….

- Quadrille

- Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem

- Tercett - A szívem úgy reszket

Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Szépen bánjak tán a nőkkel?)

Millöcker: Dubarry grófnő - Ez ő, ez ő, a Dubarry

Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány

Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más

Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám

ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő

Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép

Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára

Siecynski: Bécs, álmaim városa

3302   Búbánat • előzmény3301 2017-10-24 21:12:47

Az az egy kivétel: "Pacsirta" -  aminek 1918. február 1-jén Magyarországon (Budapest, Király Színház) volt az ősbemutatója: Martos Ferenc magyar nyelvű szövegkönyvét zenésítette meg Lehár.

Ugyanazon évben, nem sokkal rá, már Bécsben is bemutatták (1918. március 27.) németre fordított librettó nyomán - ennek a változatnak a librettistái voltak: Arthur Maria Willner és Heinz Reichert.

3301   zenebaratmonika • előzmény3299 2017-10-24 16:15:36

Persze, szintem minden Lehár darabot először Ausztriában mutattak be. Amikor jártam Bad Ishle-be akkor láttam a Lehár villát, sajnos nem jutottam be, mert csoporttal voltam, de a táblát megnéztem, és hát nem említették, hogy magyar zeneszerző.

https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4

Ezen a video-n lehet látni Lehárt, amint zongorázik és Tauber énekel.

3300   Ardelao • előzmény3274 2017-10-24 14:52:38

BUDAPESTI HÍRLAP, 1905.10.20.:

"A bolygó görög.

—  Operett  három  fölvonásban.  Szövegét  írta Pásztor Árpád,  zenéjét Buttykay  Ákos.  Először  adták  a  Király-Színházban   1905.  október  19-dikén.  —

       Egy  szerencsés  véletlen Buttykay  Ákosnak  operettszöveget  játszott  a  kezére.  Buttykay  a  mi   legkiválóbb   fiatal   szimfonikusunk:   erőtől   duzzadó,     fényes  talentum,  poéta    és  virtuóz  egy  személyben.   A ragyogó   készültségű   szimfonikus:   Buttykay   nekifogott  az  operettírásnak.  Nagyon  természetes,  hogy  — nem   írt  operettet.   Valami   egészen   mást.   Meglepőt, különöset.   A   Király   Színház   mai   bemutató-estéjének  nemcsak  darabot,  de    műfajt  is    köszönhetünk. Olyan  műfajt,  melynek   az  eljövetelét  várva-várja   a modern  művészet.   Tudjuk,    hogy    a    régi    operett mennyire  kimerült  a  maga  korlátolt  formáiban,  elcsépelt  ritmusaiban,   bohóságaiban,   naivságában,   kicsinyességében.   Sablonná  süllyedt,  s  az  ifjú  dilettánsok  vígan  mázolták  operettjeiket  a  régi  mesterek  kipróbált    patronjain   keresztül. Nem csoda, hogy így  a  patronok  is  idejének  előtte  elkoptak.  El    kellett  valakinek  következnie, a  ki  új  stílust  alkot  magának, a ki  rehabilitálja  az  operettet. A ki  az  operettben  megírja  a  jövő  zenéjét.  Ezt  megtette  Buttykay  Ákos.
       Erre    nem  volt    elégséges    az,    hogy  Buttykay szimfonikus. IIyesmire a   szimfónia   egymaga   nem kvalifikál.  Képzeljük  csak  el,  micsoda  bájos kis darab   volna   például   Strauss Rikárd egy operettje. Buttykay  Ákost  más  valami   kvalifikálta   arra,  hogy A bolygó görög-ben  renesszánszot  csináljon.  Az,  hogy ő  alapjában    nagy  színpadi  talentum,  s  mint  muzsikus  vérbeli  vígjátékíró.  Muzsikájának  annyi  a  színe, hogy  el  nem  homályosítja  semmilyen  színpadi  fény. Melegsége  nem  fojtott  és  lappangó,   mint  az  abszolút szimfonikusoké,   hanem közvetetlen, lüktető, vérmes.   Erotikája ingerlőén érzéki. Temperamentuma  tüzes    és   elragadó.   Azonkívül  elmés,    humoros,    ironikus,  és  igazán,  fiatalosan  vidám. A bolygó görög  stílusában  a  káprázatos  keleti  színpompa  gyönyörűen  egybeforr  a  francia    gráciával,    a    magyar szilajsággal,  s  a  szerkezet  teknikai  szövedékét  német alaposság   fűzi   szorosra.   Goldmark,   Massenet,   Delibes,  Wagner,  Liszt  szolgáltatták  a  frazeológiát,  mellyel  Buttykay A  bolygó görög-ben  oly  fordulatosan, könnyedén   és   elmésen   beszél,  mint   előtte   igen   kevés  komponista.   Látnivaló,  hogy    Buttkay    a    régi operettel   megszakított   minden   közösséget.     Helyenkint,  egy-két  számban  tesz  koncessziót  a  megszokott operett-stílusnak.   Rosszul   teszi.   Ezek   a   számok   kirínak  a  darabból,   nem  Buttykay  lelkéből  valók,  keésbbé  inspiráltak,  halaványak  és  fölöslegesek.
      Az  ő  muzsikájának   ott,  hol   a   szöveg  jókedvű és  eleven,  nincsen  szüksége  táncritmusokra. A bolygó görög  egész  első  fölvonása  csudálatos  frisseséggel  pereg,  mivel  ennek   a  fölvonásnak   van  szövegbeli  humora,  egységes    tónusa  s   bizonyos  kerek  meséje  is. A  bolygó  görög  Homérosz  kalandos    hőse:  Ulisszes. Az   Odisszéa  bonyodalmas  körutazásából   a  szövegíró Pásztor  Árpád  csak  a  három  főállomást  tartotta  meg, s  az  Odisszéa  hölgyei  közül is  csak  a  legismertebbeket: Nauzikát,  Circét  és  Penelopét. Egy-egy  fölvonást  képvisel  mindegyik.
      Nauzika,  a  mikor  a  függöny  először  felgördül, a  parton  ruhát    tereget,    majd    lapdázik   a   többi leánnyal. Megpillantják   a   hajótörött   Ulisszest,     a lánysereg  sikoltozva  széjjelrebben. A   fölvonás   hűségesen  követi  az  Odisszéa  negyedik  énekét.  Nauzika és Ulisszes  szerelmi  kettősét  megzavarja  Eurialosz,  a  vőlegény.  A  két  férfi  összetűzése  bonyodalmat  szolgáltat a  fölvonás  másik  felére.  Megjön  az  öreg  király,  vele a  nép.  A  király  elrémül,  a  nép  ítél  és  szavaz,  persze a  szerelmesek  pártján  van.   Nauzika, a  királykisasszony,  úgy  vágyik  egy  kis  mezalliánszra,  s  épp  kapóra jött  a  hajótörött  idegen.  De  ekkor  dörög  az  ég,  sötét lesz  a  szín,  s    megszólal   a dea ez machina:  Pallasz Athéne.  Leleplezi  a  ravasz  Ulisszest,  elárulja  Nauzikának  a  szörnyű  valót:  Ulisszesnek  felesége  van.  A nép  zúgolódik,  s  Ulisszes  már-már  a  halál  fia.  A  szolgálatra   kész  Pallasz   Athéne,  megint  fölemelkedik   a süllyesztőből,   és   szabad   utat   biztosít   Ulisszesnek.   A király,  mitevő  legyen  szegény,  hatásos  tablóba  állítja népét.  Így  éneklik  a  finálét,  mely  —  így  mondja  Alkinousz  —  operettben  nem  lehet  más,  csak    utazás. Nauzika  megvigasztalódik:  Ulisszes  is  király,  s  a  feleségének  lenni  nem  volna  mezalliánsz.  A  travesztált görög miliő  romantikával  vegyül   össze.   A  fölvonás ügyes  és  jókedvű  s  ragyogóvá  teszi  a  Buttykay  zenéje. Itt  halmozta  össze  Buttykay  az  ő  vidám  ötleteit.  A lapdakórus,   Nauzika  belépője,   az   együttesekbe  szórt néhány  önálló  szám,  köztük  Nauzika    dala: Ezt az urat szeretem ...., a Lohengrin-paródia s utána Ulisszes  bemutatkozása,  végül  a  zárófuga  megannyi apró  remeke  a  zenei  humornak.  A  közönség  ma  este pompásan  mulatott  a  fölvonáson,  s  a  szerzőket  a  szereplőkkel  vagy ötször  hívta  a  lámpák  elé.
       A  második  kép  Circe  szigete.  A  kábító,  rnámorító  női  bűbáj  országa.  Bakhánsnők,  nimfák,  najádok. Aranysugaras   a   levegő,  terhes   az  illattól.   Szállanak a  sóhajok,  csókra  vágyik  Circe  és  vele  mind  a  leány. Megérkeznek    Ulisszes      társai. Lerészegednek és Circe disznókká   változtatja   őket. Magát    Uiisszest figyelmessé  teszi  Pallasz  Athéne,  és  fölfegyverzi  Circe varázslata  ellen.  Mikor  Circe  kéjes   álomba  ringatja a  szerelmes  hőst,    Pallasz  Athéne  fölriasztja,    eléje idézi  Penelope  képét,  mire  Ulisszes  kiragadja  magát Circe  karjaiból,  és  társaival  együtt  menekül  a  veszedelmes  tündér-szigetről.  Ebben  a  képben  az  eposz  romantikája  fölébe  kerekedik  a  szatírának,  s  az  érzékiség  poézise  föltétlen  hatalmába  ejtette  a  muzsikát  is. Csudálatos  gazdagsággal    bugyog  itt  Buttykay Ákos forró, érzéki   melódiája. Csak  még   Goldmark  tudta volna  ezt  így  megcsinálni.  Érdekes  a  két  magyar  talentum  stílusának  a  találkozása.    Hátha  ez  a   keletinek  látszó,    izzó,  perzselő  muzsika  voltaképpen   a  magyar  faj  muzsikája?  Senki  sem  lett  még  úrrá  rajta Goldmárkon  és   Buttykayn  kívül.  A  fölvonás   egyik száma  szebb  a  másiknál.  A  vágyakozó  Circe  dala,  a csók-kettős,   az     altató,     a    búcsúdal: Találkozunk vajjon mi még? . . .  Mily  gazdag,  nagy  talentumból fakadt  ez  mind!  Az  egyik  görög  legény  szólója  — A kis madár, így hazaszáll  . . .  — percekig  tartó  tapsvihart  keltett.  Meg  kellett  ismételni.  Az  egész  közönség  a  muzsika  igézete  alatt  állott  s  viharos  éljenzéssel hívta  a  lámpák elé Fedák  Sárival  és Környey  Bélával együtt  a  zeneszerzőt.
       A  harmadik  felvonás  meghozza  a  kibontakozást körülbelül  úgy,  a  hogy  Homéroszból  tudjuk.  Megint túlteng a travesztia hangja. A zeneszerzőnek ez a felvonás  már  kevés  anyagot  ád.
       A  színház  valóságos  csodát  művelt ezzel a  bemutatóval.  Nincs  egyhamar  operett-színház,  mely  ilyesmire  képes  volna.  A  zenekart  és  énekkart,  kivételképp ez   alkalomra: Kacsóh  Pongrác   dr.   tanította  be  és dirigálta.  Csak  ízig-vérig művész  szolgálhatja  a másik művészt  ennyi  szeretettel,  fáradhatatlan  lelkesedéssel. A  partitúra  egy szépsége  sem veszett kárba; a  zenekar ambíciója  és  figyelme  pótolt úgyszólván  mindent:  tömeget, gyakorlatot  és  — hiányzó  hangszert.  Az  Opera csak  tökéletesebben  játszhatta  volna  a  zenét,  jobban nem.  Azonkívül  volt  a  darab  muzsikájának  egy  gyűönyörű  visszhangja  fönn  a  színpadon: Fedák  Sári  alakítása.   Finomságában,   ötleteiben,   színességében,     a vonalak   harmóniájában   egyaránt  tökéletes. A nagy dekoratív hatás, a  legaprólékosabb  részletmunka  csodálatosan   kiegészítik  egymást  a  Fedák Sári   művészetében.  A  ki  pedig  a  stilizált  mozgás  szépségét,  az antik  gesztus   tökéletességét  akarja  látni,  nézze  meg Circe  altató  jelenésének  az  utójátékát,  a  mint  Fedák Sári   körüljárja   a  nyoszolyát, homlokon  csókolja Ulisszeszt,  virágot  tesz  melléje,  búcsúzik  tőle, lábujjhegyen  távozik,  s  visszafordulva  újra  búcsút  int.  Ez  a megelevenedett antik  plasztika. Környei  Béla gyönyörű  énekével  aratott  nagy  és  megérdemelt  tetszést. A  tenorszólót,  melyet  megismételtettek, Thorma  énekelte.  Kedves volt Németh  József,  jók  voltak  a  kisebb szerepekben Hudák   Juliska, Szegedy   Erzsi, Szentgyörgyi  Györgyike, Molnár, Bársony, Horváth, KörmendyKazal  Biri,  a  színház  széphangú  énekesnője, indiszpozíciója  miatt  mind  az  énekszámokat  elő  nem adhatta,  de  értelmesen  és  hatásosan  mondta  el a  recitált  részeket.   A  kiállítás   pazar  és   ragyogó   volt.   A darab  nagy,  megérdemelt  sikert  aratott. (k.  a.)

3299   Edmond Dantes • előzmény3298 2017-10-24 14:08:54

A Giuditta ősbemutatója 1934. január 20-án volt a bécsi Állami Operaházban,  Jarmila Novotná és Richard Tauber énekelte a főszerepeket, Lehár vezényelt. Magyarországi ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban 1934. április 8-án volt, szintén a szerző vezényelt. Az angol nyelvű wikipédia mint "operatic musikalische Komödie" említi.

3298   zenebaratmonika • előzmény3296 2017-10-24 13:54:06

Úgy emlékszem, a Guiditta premierje az Operaházban volt, és vígoperának is tekintették. Puccini nyomdokaira tört, de az olasz mester is elismerte Lehár darabjait.

Az is érdekes, hogy Lehár és Kálmán Imre egyforma magasak, pontosabban alacsonyak voltak.

 

3297   Búbánat 2017-10-24 10:36:45

A Magyar Operett Napján Lehár Ferenc halála és Kálmán Imre születésnapja egyaránt október 24-re esik.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai műsorát a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya kifejezetten Kálmán Imre emlékének szentelte, aki ma 135 éve született Siófokon.

Az elhangzott zenék:

I. Tatárjárásnyitány (Km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel Breitner Tamás  -élő koncertfelvételről)

II. – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a rádió a három felvonást két részben vette fel, így a felvételen az operett első részének zárójelenetét halljuk.)

„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma”  

Km. Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják. („Melodráma”)

A teljes operett stúdófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
 

III. Kálmán Imre a Cigányprímás operettjéről  beszél, németül, egy archív felvétel részletéről:  Rácz Paliról szól, a híres prímásról, akinek emlékére szobrot is avatott; a zeneszerzőhöz a magyar muzsika mindig közel állott…

IV. – Harsányi Zsolt: Cigányprímás  - az elhangzott részletek több felvételről szólaltak meg:

  • Rácz Pali dala, 2. felv. „Stradivari-dal” (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)
    „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…./ Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…”
  • Vidám négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György, Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – 1964.) 
    „Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után… Egy király, egy király … Én vagyok ma a bálkirály… áll ma a bál…”
  • Rácz Laci és Juliska kettőse ( Petress Zsuzsa, Kelen Tibor - Magyar Állami Operaház Zenekara -- Breitner tamás  - 1965) „Száll, száll, tovaszáll a nyár”

V. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő -  a II. felvonás fináléja

„- Hej, Marica… /Ne szólj, kicsim, ne szólj… /Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!... / Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…”

Km. Németh Marika, Simándy  József, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András

Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

VI.  A Montmartre-i ibolya

A Művészhimnusz  dallamaival ért véget a Kálmán Imre-emlékműsor a Magyar Operett Napján.

Ismétlés délután hat és hét között a Dankó Rádió elérhetőségein

3296   Búbánat 2017-10-24 10:33:01

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc Giudittájához

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc Giudittájához

3295   Ardelao 2017-10-24 01:22:18

135 évvel ezelőtt, ezen a napon született Kálmán Imre.

A neve új fejezetet jelent az operett történetében, a művészete, mint a milliomos bankár lányának hozománya a kopott grófi koronát, bearanyozta, új fénnyel árasztotta el ezt a tizenkilencedik század végén hanyatlásnak indult műfajt. Első sikerének: első operettjének idején a bécsi operett vitte a vezérszerepet a színpadokon, a «Weana Walzer» uralkodott és rontotta az ízlést, eltávolította a ma publikumát a régi operett finomságaitól, zeneiségétől. Ekkor jött Kálmán Imre, a fiatal magyar komponista. Egy zeneszerző végre, aki nem a tantiemek kedvéért, hanem „l’art pour l’art” ír operettmuzsikát. A figyelem egyszerre feléje terelődött. Zenéjében új színek, új hangulatok voltak, zenekara a modern hangszerelés minden csínját-bínját ismerő virtuóz akarásait tolmácsolta, tudatos, komoly művészet volt, amit nyújtott. Ettől az időtől fogva a magyar operettnek jutott a vezérszerep és a nagy nemzetközi operett piacon Kálmán Imre nevének van a legjobb csengése.

A komoly munka és a lelkiismeretes tanulás, önművelés útján jutott el Kálmán Imre az operett komponálás terére. A budapesti Zeneakadémián a tudós Koessler János, annyi kiváló magyar muzsikus nevelőjének vezetése alatt végezte a zeneszerzési tanszakot, scherzókat és kamaraműveket írt és szimfóniákról álmodott. Közben több ösztöndíjat nyert és a Zeneakadémia végzésével bemutatták «Saturnalia» című szimfóniai költeményét, melyet később Kun László zenekara is nagy sikerrel előadott. Zeneszerzői pályafutásának jelentős állomása volt az «Endre és Johanna» című szimfóniai költeménye, melyet a Filharmóniai Társaság adott elő, majd később Helsingforsban is játszottak. A komponálás mellett ez időben kitűnő újságírói működést is fejtett ki Kálmán: a «Pesti Napló» -nak és az «Új Idők»-nek volt éveken át finom tollú, nagy népszerűségnek örvendő zenekritikusa.

Első színpadi műve a «Mikes» című szimfonikus dráma volt, melyet a Magyar Színházban játszottak, később Fényes Samunak ugyancsak a Magyar Színházban előadásra került, «Pereszlényi juss» című történeti vígjátékához irt zenét. Kálmánt ekkor már vonzotta a színpad, a zenei kifejezés fokozására, mélyítésére, sokféle lehetőségének kiaknázására vágyott és operatervekkel foglalkozott. Egyelőre azonban csak műdalokat írt és megnyerte a főváros Ferenc József jubileumi ösztöndíját: két éven át fizetendő 2400 koronákat.

A műdaloktól csak egy lépés volt a kabarédalokhoz. A magyar kabaré ekkor tette meg az első tétovázó lépést, a Vígszínházi Faludyak Andrássy úti kabaréjában olyan emberek egyengették az új műfaj útját, mint Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő. Ebben a kabaréban énekelték Kálmán Imrének első könnyed, finom melódiáit, melyek a későbbi operett-komponista izmos szárnypróbálgatásai voltak. A «Sárga a babám harisnya-kötője,» «Én vagyok a Fedák Sári szobalánya» és a ma is népszerű, pompás, «Mert a Berta nagy liba» bámulatos karriert futottak meg. Hosszú időkön át a legnépszerűbb számai voltak a kabarénak, majd a Vígszínház színpadán Heltai Jenő vidám darabjában, a «Bernát» -ban énekelték sok-sok előadáson. Jellemző Kálmán Imre gazdag invenciójára és eredeti tehetségére, hogy a darab múlt évi reprízén épp olyan frissességgel hatottak ezek a nótái, mint annak idején.

Most már meg volt az átvezető út és következett — az operett. 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban a «Tatárjárás-t», Kálmán Imre első operettjét, mely rövid időn belül elvitte az új magyar komponista nevét a világ minden részébe. Játszották és játsszák még ma is Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Lipcsében, Münchenben, Kopenhágában, Prágában, Londonban, Amerikában, Párisban, Marseillesben, Génuában, Milánóban, Athénben.

A második Kálmán-operett, melyet a «Tatárjárás» óriási sikere után izgatott figyelemmel vártak két világrészben, «Az obsitos» volt. Mint az elsőét, ennek a szövegét is Bakonyi Károly írta és ugyancsak a Vígszínházban került bemutatóra 1910-ben. Bécsben, két alakban is előadásra került
«Az obsitos» 1912-ben, «Der gute Kamerad» címmel, 1914-ben, pedig mint «Gold gab ich für Eisen.» Ebben a formában különösen nagy sikere volt, több mint százszor játszották és a berlini Komische Operben százötven előadást ért meg.

A következő operett a «Cigányprímás» volt. A «Tatárjárás» méltó párjának bizonyult. Kálmán Imre ekkor már bécsi lakos volt, bécsi írók írták a librettóját is és a bécsi Johann Strauss-Theater mutatta be a darabot elsőnek. Itt, több mint kétszázszor játszották egyfolytában. Budapesten 1913-ban mutatta be a darabot a Király Színház, Fedák Sári, Pálmay Ilka, Nyáray Antal és Rátkai Márton játszották benne a főszerepeket - száznegyvenszer. New Yorkban háromszázszor adták «Sári» címmel, a főszerepben egy amerikai magyar primadonnával, Hajós Mariskával.

Negyedszer: a «Kis király» Bécsben, a Theater an der Wien, Budapesten a Népopera játszotta nagy sikerrel, bár Kálmán Imre nem nagyon volt megelégedve ezzel a sikerrel. Bécsben csak nyolcvanszor játszották (Kálmánnál csak százon felül számit), de ennek megvoltak a maga okai.
Louis Treumann a bécsiek kedvence, összekülönbözött Karczag igazgatóval és a Kis király harmadik előadásán otthagyta a színházat, A szerepváltozás aztán nagyon befolyásolta a darab sikerét. De már Olaszországban, Amerikában és Oroszországban óriási sikerrel játszották a Kis királyt is.

Két évvel ezelőtt ismét a Vígszínháznak jutott Kálmán-operett, a «Zsuzsi kisasszony,» mely akkor a szezon szenzációja volt. Magyarországon kívül csak Amerikában játszották ezt a darabot, ott most futja legjobb formáját: «Miss little Springtime» címmel kerül előadásra - Petráss Sárival a címszerepben.

A sort a «Csárdáskirályné» zárja le. A Király Színházban most volt a százötvenedik, előadása. Berlinben nemrég adták kétszázadszor, Stockholmban százhetvenszer játszották már és Bécsben, áprilisban éri meg az ötszázadik előadását.

Kell-e még többet mondani Kálmán Imréről és a «Csárdáskirályné» sikeréről?

(a cikk írója nem ismert)

SZÍNHÁZI ÉLET, 1917. (15. szám)

 

3294   Búbánat • előzmény3293 2017-10-23 23:10:49

Zeneműtár és Színháztörténeti Tár

3293   Búbánat • előzmény3292 2017-10-23 23:00:47

Erre a kérdésedre  az OSZK Zeneműtárában kaphatnánk feleletet illetve kutathatnánk ott.

3292   zenebaratmonika • előzmény3291 2017-10-23 15:53:38

Hát nem semmi szereposztás, kérdés maradt e róla hanganyag vagy filmanyag, sajnos nem valószínű. Karády Tangolitája az fent van a youtube-n.

3291   Búbánat 2017-10-23 13:28:53

Ifj. Latabár Árpád, Karády Katalin, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Németh Marika és Gozmány György Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében. Fővárosi Operettszínház, 1948.

Ifj. Latabár Árpád, Karády Katalin, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Németh Marika és Gozmány György Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében. Fővárosi Operettszínház, 1948.

Ismeretlen fényképész felvétele – Színháztörténeti Tár - Országos Széchényi Könyvtár

3290   zenebaratmonika • előzmény3288 2017-10-23 10:40:13

A Fekete Pétert megnézném, ment is a Madáchban, de mikor el akartam menni rá fáradt voltam, mert aznap jöttem haza külföldről, azt mondták lesz még, de végül levették.... valami rémlik, hogy régen láttam, de lehet az egy másik hasonló darab volt.  Az általad érdektelenek közül a Fame, a Chicago tetszett, egész jó volt a Rudolf és az Elizabet is. A Padlás gyerekekenek való, egyszer talán elviselhető. Az Abigél az csak a történet miatt érdekes, talán 2 dal van benne. A Mozartot nem szerettem. Producereket nem láttam, se a Vámpírok bálját, talán előbbit egyszer megnézném, de már lemaradtam róla, mert levették. A Made in Hungária megnézhető, Hungária dalválogatás. Doktor Herz passz, de annyira nem izgalmas. A Mária Evangéliumát láttam, de aludtam rajta....

A  Csókolj meg Katám pedig engem is érdekelne, ezt nem játszák, de láttam az Ódryn egy Gershwin Cole Porter estet, és az igazán remek volt.

A Csókos asszonyt, most feltette a József Attila színház, ha érdekel, én egyszer láttam, elment, de azért van nála jobb darab is.... picit agyonrágott dalok, de van amit szeretek benne pl. Los Angeles, Debora, Manuela... nem tudom, de ez szerintem a magyar megfelelője Benatzky Fehér ló c. darabjának....

3289   Búbánat • előzmény3262 2017-10-22 18:43:25

Kapcs.: 3262., 3248. sorszámok

Az Operettszínház honlapjáról 

2017-10-20

Közeleg a Luxemburg grófja bemutatója

Az idei évad első bemutatóját november 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Parádés szereposztásban ekkor mutatkozik be a fővárosi közönség előtt a Luxemburg grófja, Somogyi Szilárd rendezésében. A meglepetésekkel, cselszövésekkel teli kacagtatóan humoros és persze mélyen emberi, szerelmes történet premierjéhez kapcsolódóan egy különleges jótékonysági árverésre is sor kerül az Ernst Galéria jóvoltából.

Az előadást rendező Somogyi Szilárd olvasatában a Luxemburg grófja 2017-ben elsősorban arról szól, hogy pénzzel megvásárolható-e a szerelem, vagy sem. Mi történik, hogy ha a művészek és a politikusok világának találkozásakor nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem elérkezik a mindent elsöprő érzelem is. "Mi megadjuk erre a választ: az igaz szerelmet sem pénzzel, sem hatalommal nem lehet megvásárolni, csak és kizárólag őszinteséggel." 

"Régi adósságát törleszti a színház, amikor bemutatja a Luxemburg grófját" - mondta Lőrinczy György főigazgató. A Csiky Gergely Színházzal együttműködésben létrejött produkció két évvel a kaposvári bemutatót követően némiképp átalakítva és tovább gondolva, egy kicsit "felturbózva" érkezik a Nagymező utcába. A főigazgató reményei szerint a születendő előadásban az idősebb korosztály tagjai és az operett rajongók megtalálják a megszokott zenei igényességet, látványvilágot, attraktív táncokat, szívet melengető és egyben humoros történetet, miközben megszólítja a fiatal generáció tagjait is a mai történetmesélés, a steampunk elemeket magán viselő design, a klasszikus stílust a street dance-szel ötvöző koreográfia. "Azt gondolom, az előadás igazi családi operett lesz. A műhöz egy kultikus pár, Honthy Hanna és Feleki Kamill emléke kötődik. Akik látták őket, fogják kézen és hozzák el az unokáikat, nagyon fogják élvezni."  

A látványvilág megálmodója, Túri Erzsébet fontosnak tartja, hogy szakítani akartak a hagyományokkal, nem egy hagyományos operett díszletet álmodtak a színpadra, hanem egy olyan mixet, ami visszaadja a századelő bohém párizsi hangulatát. A díszlet az Eiffel tornyot, mint a város legjellegzetesebb építményét állítja középpontba egy mozgatható vázszerkezettel. Emellett a '20-as évek art deco világa jelenik meg a 21. századi fénytechnika eszköztárát is felvonultatva. A jelmeztervező, a kaposvári társulatból érkezett Cselényi Nóra ruhái is az art deco jegyében születtek, persze némi modern beütéssel. A művészvilág tagjai például az úgynevezett steampunk stílusba (ahol a bőrök, a fémek, a különleges frizurák dominálnak) öltöztetve lépnek színre, míg az arisztokraták klasszikus vonalvezetésű ruhákat kapnak. 

Barta Viktória arra törekszik, hogy miközben maximálisan tiszteletben tartja az operett klasszikus vonalát, koreográfiáiban ötvözze azt a mai kor egyik legnépszerűbb táncstílusával, a street dance-szel.  "Nagyon örülök, hogy az ország első zenés színháza nyitott arra, hogy ezt a bátor és valljuk be, kockázatot is magában rejtő elképzelésünket támogassa. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal nagy esélyünk van arra, hogy a fiatal generációkat bevonzzunk ebbe a csodálatos színházba."

A Luxemburg grófjába vendégként érkezik Kálloy-Molnár Péter, aki Földes Tamással kettőzve játssza majd Feleki Kamill legendás szerepét, Sir Basilt. Mellette Kálid Artúr mutatkozhat be az Operettszínház nagyszínpadán Lord Lanchasterként. Az előadás többi főszerepében a teátrum sztárjait láthatja majd a közönség. Többek között Dolhai Attilát, György Rózsa Sándort, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Frankó Tündét, Vermes Tímeát, Szendy Szilvit, Simon Pannát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert Oláh Tibort, Magócs Ottót, Langer Somát, Vanya Róbertet, Pálfalvi Attilát, Papadimitriu Athinát és Siménfalvy Ágotát.

Dramaturg Lőrinczy Attila, zenei vezető Makláry László, aki mellett Szabó Mónika szintén vezényli a darabot. Az előadás rendezője Somogyi Szilárd.

3288   Búbánat 2017-10-22 17:18:47

"Én és a kisöcsém" - inkább zenés játéknak tartom, bár az operett műfajához sorolják a darabot.  A szerzőik számos népszerű, slágerszámot írtak bele, hallgatni jó azokat, de a történetre magára és színpadi látványvilágára sosem voltam igazán kíváncsi... Persze  lehet jó, színvonalas előadásokat kiállítani belőle, ami tetszhet a publikum erre hajló, rajongó rétegének. Én "megrekedtem" a hagyományos nagyoperettek, daljátékok műfajában, zenei világában, és néhány jazz- meg rádióoperettnél. Úgyhogy se ez, se a "Fekete Péter", sem a "Régi nyár" meg a többi, hasonló jellegű zenés darabok nem vonzanak a színházba - talán a "Csókos asszony" még igen...

 A musical – zenés játék vonulatból pedig a My Fair Lady, A muzsika hangja,a Mary Poppins, a Hegedűs a háztetőn, La Mancha lovagja, a West Side Story és a Kabaré tett és tesz rám valamiféle pozitív érzelmű hatást, ahogyan a Hair, Az Operaház fantomja, a Macskák, az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár, A nyomorultak és a Koldusopera, Egy szerelem három éjszakája azok a darabok, melyek zenei világát  befogadom.

De a többi musical, rockmusical vagy legyen az rockopera (az István, a király, a Képzelt riport…, kivételekkel) számomra érdektelenek: Rebecca, Mozart!, Elisabeth, A Padlás, A dzsungel könve,  Made in Hungária, ABBA, Szépség és a szörnyeteg, Doktor Herz, József és a színes…, Abigél, Menyasszonytánc, Chicago, Rudolf, Oliver, Miss Saigon, Mária evangéliuma, Vámpírok bálja, Producerek, Fame (Hírnév),Sztárcsinálók,  Rómeó és Júlia stb.

Viszont szívesen látnám az Operettszínház színpadán Cole Porter: Csókolj meg, Katám!; Kánkán, Lionel Monckton: Country Girl, Ivan Caryll and Lionel Monckton: The Spring Chicken, Ivan Caryll: Girl from Kay, Gustave Kerker:The Belle of New York, Jerome Kern: Show Boat (Show-hajó), Leslie Stuart:The School Girl, Augustus Barratt- Howard Talbot: Kitty Grey, Paul A. Rubens: Miss Hook of Holland; The Little Maids, Haines E. Herbert – Baker Evelyn: The Cath of the Season (Heltai Jenő fordításában: Bálkirálynő) zenés játékait, akár más darabokat is tőlük.

3287   zenebaratmonika 2017-10-19 11:55:18

Az opiban inkább a musical előadások fogtak meg, pl. a Lévay Szilveszter Maria Antoinette c. musicalje, aminek a zenéje egész jó, bár csak egy sláger van benne, de a történet, a színpadravitel magávalragatott és a szereplők is nagyot alakítottak (Polyák Lilla, Gubik Petra). Tolcsvay-Müller Isten pénze c. musicalja is remek, mind zenében, mind történetben, mind színpadravitelben. MÉg a Szép nyári nap ami beugrik, ott a zenét alapból szeretem, a történet pedig egyszer meg lehet nézni kategória, olyan szocialista feeling.

3286   zenebaratmonika 2017-10-19 11:49:01

Nekem a leggyengébb operett előadás az utóbbi pár évben az Én és a kisöcsém volt, persze volt benne pár ismert dal, mai tetszett, de nagyon félrenyúltak az egésszel, nem csak az volt vele a probléma, hogy transzfesztitabárt ídézett meg a tűsarkús kifestett szoknyás férfikórus, hanem egyáltalán nem volt jó a történet feldolgozása, azon se tudtam nevetni. Nem is tudom, azt a libreettót ki hozta össze....

A Csínom Palkót nem láttam, mert nem az én izlésem ez a fajta zene.

3285   zenebaratmonika • előzmény3282 2017-10-19 11:44:02

Ezt annyira nem figyeltem a Sybillnél, de az legalább jó előadás volt, bár az elős felvonás jóval erősebb a másodiknál zeneileg, kivétel a főária, az Illúzió a szerelem, mert az a 2. felvonásba került.

3284   zenebaratmonika • előzmény3281 2017-10-18 16:15:59

Erre, amit írtál, tudnék is konkrét példát. 2014-ben láttam Ábrahám Viktória című operettjét az operettszínházban, most októbert elején pedig a Fedák Sári Színházban, Soroksáron. A Fedák Sári Színház az eredeti librettót adta elő az eredeti dalokkal, természetesen szegényesebb díszletekkel, de egyáltalán nem volt ez baj, viszont az énekesek semmivel sem voltak gyengébbek az opi művészeinél. Az opi különben a Viktória német verzióját dolgozta át magyarra, amit Alfred Grünwald készített, és ebben japánok szerepelnek, míg a Földes Imre féle eredeti szövegkönyvben Koltai kapitány Kínába kerül. A dalok viszont mindkét verzióban ugyanazok, a Mörbichi operettfesztivál ezt játszotta tavaly, és meg tudtam mézni a youtube-n, sajna azóta leszedték.

Mindenesetre a soroksári előadásban elhangzottak azok a dalok is, amiket az opi kihagyott, és más Ábrahám dalokkal pótolt pl. Ittam egy kis pityókát a Hawaii rózsájából.  Ítt elénekelték kínai/japán lány dalát, ami nagyon nagy hangerjedelmet és hangmagasságot igényel, amit az opi szubrettjei nem igen tudtak volna kiénekelni, ez a kis hölgy viszont probléma nélkül megtette.

https://www.youtube.com/watch?v=YkFDGlutl2E

 

3283   Búbánat • előzmény3281 2017-10-18 12:35:09

Ez úgy van, ahogy mondod...

3282   Búbánat • előzmény3280 2017-10-18 12:33:45

És persze a Sybill verstrófái hallatán is olykor bosszankodom (Ari-Nagy Barbara), és miért kellett átdolgozni a szöveget és keretjátékot írni az örökbecsű daljátékunkhoz, a Csínom Palkó c. Farkas Ferenc-Dékány András „klasszikusához”?...

 

Kíváncsi vagyok, az Operettszínházban ebben az évadban bemutatásra váró Luxemburg grófja és a Kékszakáll c. operettek  dalszövegei milyen mértékű és minőségű  „átkeresztelésnek”  és átdolgozásnak lesznek  kitéve – mi, a közönség, pedig ennek szenvedő részesei…

3281   Klára • előzmény3280 2017-10-18 12:33:35

A "hivatalos" indok ilyenkor, hogy a szövegek kissé idejétmúltak. A nem hivatalos, hogy ezért az átirásért nem kevés suskát lehet felmarkolni! Ami az egyes betétdalok elhagyását illeti, annak idején a bonvivánok, primadonnák, stb tudtak énekelni, mindeféle hangfekvésben és magasságban. Nem egyszer operaénekesek szerződtek át különféle okból (Baksay Árpád, Oszvald Gyula, éppen ők jutottak eszembe), és mikroport nélkül énekeltek. És a mai külföldi operaénekesek közül szép számmal akadnak, akik rendszeresen éneklik az operett-irodalom gyönyszemeit! K.F: Vogt, Kaufmann, René Fleming, Netrebko, stb. Beczala és Hampson pl. jövő februárban operettestet ad a MÜPA-ban. A mi mai operetteseink  - tisztelet a kivételnek - nem tudnak énekelni, és sokuknak a hangja is hagy maga után kivánnivalót! Ami a szerzői jogvédelemre vonatkozó megjegyzést illeti, az sajnos egy idő után elévül, és akkortól - ahogy mondni szokták - szabad a pálya!

3280   Búbánat • előzmény3279 2017-10-18 12:19:03

Persze, Harmath Imre is!  Meg Földes Imre, Szilágyi László, Emőd Tamás, Blum Tamás vagy  Fáy Jakab Béla:  Millöcker: A szegény Jonatán; Jones: Gésák.

De még folytatni lehetne a sort...

 

Viszont, akik lecserélték a régi, ismert, megszokott dalszövegeket, azok személyét bármennyire is tisztelem, de "újraalkotásuk" nagyon irritál - gondolok a közelmúltban látott és/vagy a repertoáron lévő darabokra, de a régebbi bemutatókra is: A bajadér verseit jegyző  Müller Péter Sziámira, a Marica grófnő esetében Eörsi Istvánra, későbbi változatában: Kardos G. György - Kállai István;  A víg özvegy verseit újraíró Baranyi Ferencre, a Csárdáskirálynő régi verseit "újragyártó" Kállai Istvánra és Kerényi Miklós Gáborra; A Cirkuszhercegnő - Verebes István; a Cigányszerelem dalszöveg-párosára: Ari-Nagy Babara és Béres Attila; Az Orfeusz az alvilágban - Pozsgai Zsolt; A párizsi élet - Ari-Nagy Babara, A denevér - Zöldi Gergely; Egy éj Velencében - Kállai István - Kerényi Miklós Gábor...

3279   zenebaratmonika • előzmény3278 2017-10-18 11:26:43

Szerintem ezek a régi bevált nevek azért többet mondanak jóval, mint a mai kísérletezgetők... a maiak közül talán Zöldi Gergely, akit lehet értékelni dalszövegírásban.

És az egyik legjobb versfaragót, Harmath Imrét még kifelejtetted. Antal Imre mesélte egy műsorban, hogy Harmat nagyon furcsa ember volt, senkit se engedett be a dolgozószobájába, hanem befütyülték neki az ismeretlen szerzők a dalokat és kiadta rá a szöveget, nem lehetett hozzá bemenni, ha nem  tetszett, kereshetett mást, de kritizálni nem lehetetett.

 

3278   Búbánat • előzmény3276 2017-10-18 11:23:52

Kétségtelen, az Operettszínház elmúlt évtizedéből nem találni olyan operettbemutatót, amelyben a régi, jól ismert szövegekhez ne nyúltak volna hozzá, és toldozták-foltozták, átírták, hozzáírtak, kihagytak, elvettek, olykor úgy elszabták, hogy rá se lehetett ismerni az eredetire.

Bennem egyébként is, a rádiófelvételekről megismert,  "klasszikussá" nemesedett versszövegek élnek tovább, Mérey Adolf, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Szenes Andor, Gábor Andor, Bakonyi Károly, Endrődy Sándor, Erdődy János, Martos Ferenc, Bródy Miksa, Fisher Sándor, Innocent-Vincze Ernő, Kristóf Károly, Szabó Miklós, Baróti Géza, Dalos László, Hámos György, Gáspár Endre,  Romhányi József, Zágon István...

3277   zenebaratmonika • előzmény3273 2017-10-18 11:19:56

Ez  is egy azon operettek közül, amiket mára teljesen elfelejtettek és annak idején nagy siker volt. Buttkay Ákos neve nem sokat mond nekem, most meghallgattam ezt a 3 dalát, akkoriban biztos szerették ezt a típusú zenét, nekem nagyon régies.

Földes Imre neve viszont annál többet mond, hisz ő írta Ábrahám Viktória és Hawaii rózsája operettetje szövegkönyvét. Napjainkban már csak ezt a két Földes Imre darabot játszák, a Hawaiit külföldön, jelenleg a Theater Baselben Svájcban. Földes népszerű színműíró is volt az I világháború környékén, de napjainkban sehol se játszák egy prózai művét se.

Földes írta még 1935-1938 között Brodszky Miklós Szerelmes királyné c. operettje librettóját és még két Ábrahám operettet, a Júliát és a Fehér hattyút , de más szerzőknek is írt.

 

3276   zenebaratmonika • előzmény3275 2017-10-18 11:08:44

Igen a Sybill az jobban tetszett nekem is, de ott is kivágtak dalokat pl. Félrecsapom a kalapom. Nem értem mirét kell megnyírbálni műveket, ez folyamatos az opiban, külföldön nem szokás, az eredetei dalok mennek, esetleg 1-2 ráadással és a dalszövegek is maradnak.

Szerintem a dalszövegeket védi a szerzői jog, szóval nem is lehetne hozzányúlni.

3275   Búbánat • előzmény3268 2017-10-18 11:01:38

Erre mondtam, hogy Szabó Máté rendezőnek ez A víg özvegy-színrevitel az Operettszínházban kevésbé sikeres színpadi adapatáció volt; amit tőle eddig láttam - operett vonalon ,- leginkább a Sybilljét tartottam "mintaszerűnek"...

3274   Ardelao • előzmény3273 2017-10-18 10:40:34

 

De sikert aratott Buttykay „Olívia hercegnő” c. operettje is. Tartalmát - akárcsak a „Csibészkirály” esetében - azért idézem, mert ezek a művek egyhamar aligha fognak szerepelni a Fővárosi Operettszínház műsorán.

SZÍNHÁZI ÉLET – 1923./1. SZÁM:

„OLÍVIA HERCEGNŐ – MEGNYÍLT A FŐVÁROSI SZÍNHÁZ

       […]

       Budapest színházi közönsége egészen szokatlan, felette ritka karácsonyi ajándékot kapott: kettős bemutatót. Egy új színház és egy új magyar operett premiérje zajlott le a karácsonyt megelőző estén és talán sohasem volt olyan találó a rosszul csengő és elkoptatott „zajlik" ige, mint ebben az esetben, amikor a teljes nagy siker viharos zajáról is be kell számolnia a krónikásnak.

       […]

       […] A függöny csak az első taps után lebbent széjjel, hogy föltárja titkát: a házavató, színháznyitó új magyar operettet, a címével már jóval előadása előtt népszerű „Olivia hercegnő"-t […]. Szövegét Földes Imre, sok kitűnő, nagysikerű darab és egy külföldet is diadallal megjárt operett szerzője írta, komponistája pedig „Az ezüst sirály" zeneszerzője, a sokoldalú Buttykay Ákos, aki szimfóniák és „Az ember tragédiája" nagyszabású kísérőzenéjének komponálása mellett nagy sikerrel vonult be már régen a népszerű, gazdag invenciójú operettszerzők sorába is, és Bródy Miksa végtelenül könnyed, elmés verseire új operettjét megint finom, ötletes és gyors elterjedésre született zeneszámokkal aggatta tele.

       Hatalmas színes ernyőjű állólámpákkal tarkított szürke és szép tónusú előcsarnok tárul fel, orgonabúgásos nyitány közben szétlebben a függöny. Ez itt Montesillo Adrienne grófné leánynevelő intézete. De nehogy holmi közönséges internátusra gondoljunk. Két inas beszélgetéséből megtudjuk, hogy a grófné ügyes ötlettel alkalmazkodott a legfrissebb történeti időkhöz és intézetét csakis elűzött, trónjuktól megfosztott uralkodók leányai számára nyitotta meg. Ha akad még valahol király, aki nem vesztette el a trónját és országát, csak ebbe az intézetbe jöhet háztűznézőbe. Néznivalója mindenesetre, akadhat. Lám, már jönnek a fiatal fenségek, csupa viruló, bájos királylány, hófehér intézeti ruhában,
       A sok lány után kedves, játékos ifjú jelenik meg, a fiatal Arisztid gróf (Halmay Tibor), a királyi leánynevelő igazgató-tulajdonosának reményteljes csemetéje, aki ha megharagszik, mindenkit a kardja élére akar hányni — pedig nincs is kardja. Ezt azonban nem szabad zokon venni tőle. A szegény fiú fülig szerelmes Heléna bárónőbe (Vigh Manci), az intézet legelőkelőbb növendékének, Olívia hercegnőnek udvarhölgyébe, aki — mint erről nyomban személyesen meggyőződhetünk — szívből viszonozza az iránta tanúsított érzelmeket. Hogy ez a kölcsönös szerelem pompás ének- és táncszámban jut kifejezésre, azt talán fölösleges megjegyeznünk.
       Mindenki itt van már, megösmerkedünk a kedves, szigorú, de jóságos Montesillo grófnővel is (Kürthy Sári), csak éppen a legfontosabb személy, a címszereplő Olívia
hercegnő nem látható még sehol. […] A lányok, akiknek, úgy látszik, bizalmasa Arisztid, már megsúgták, hogy Olívia és Heléna nem töltötte az intézetben az éjszakát, a hercegnő hálószobájában gyanús bűnjeleket is találnak: egy moziszínlapot és egy bár italjegyzékét, és Heléna bárónő kénytelen végre bevallani, hogy valóban nem volt otthon éjjel Olívia hercegnővel. Moziba mentek, ahol megismerkedtek egy csinos, kedves, karcsú fiatalemberrel és, minthogy lekésték az utolsó villamost, kénytelenek voltak az éjszakát egy bárban tölteni. Természetesen velük volt a csinos, kedves, karcsú fiatalember is, aki nem más, mint Blinting, a híres színész.
       Szörnyűség! csapja össze kezeit a derék Montesillo grófnő. És éppen ma történik ilyesmi, amikor ide készül az intézetbe XV. Don Ramiro, Petrogallia királya, az egyetlen, trónjától még meg nem fosztott európai uralkodó, aki Olívia hercegnő kezét akarja megkérni. Az ám, hát hol is van Olívia hercegnő? Egy remegő lovász, akit kifaggatnak, csak annyit tud, hogy kora reggel nyergeltetett őfensége és kilovagolt sebes iramban a virágzó rétek felé. Montesillo grófnő megijed, pedig nem kell félni, mert íme, megérkezik végre Kosáry Emmy, és egyáltalában nem is tagadja az esetet :

Kalandra akadtam,

Jaj be mulattam

Tegnap este én,

Az éj csodaszép volt,

Csillagos égbolt illata szállt felém.

Nem titkolom én el

Hogy egy legénnyel

Bárban éjjel ittuk a pezsgőt.

S míg csoda gyöngy mese kelt ajakán,

Húzta fülembe a dalt a cigány:

Suhog odakünn a szél,

Kicsi baba szörnyen fél,

Mert a legény, csalfa legény

Gyönyörű mesét mesél.

Kicsi baba jönnöd kell.

Mesebeli hintón el

Csókolva és ölelve

Felviszlek majd a mennybe.

       Fájdalom, nem a kicsi baba jön, hanem a király, XV. Don Ramiro őfelsége, pedig
Olívia hercegnő Blintinget várja, a kedves, fiatal színészt, akinek — úgy látszik — kissé nagyon is mélyen talált a szemébe nézni és aki megígérte, hogy még a kulcslyukon át is eljön hozzá. De nincs idő a sok ábrándozásra. Trombita harsog, dob pereg és nagy kíséretével, huszároktól, alabárdosoktól, virágos kosarakat hordó szép lányoktól kísérve, megérkezik a Király, vagyis Király Ernő, aki pompás, aranysujtásos vörös huszárruhát visel, és valóban XV. Don Ramiro őfelsége, a háztűznézőbe jövő uralkodó. Olívia hercegnő azonban boldogan sikoltja Heléna fülébe: „Látod, eljött, még a kulcslyukon is eljött! "
       Kezdünk zavarba jönni. Kicsoda tehát Király: a király vagy Blinting, a színész. De  
nemcsak mi jövünk zavarba. Olívia hercegnő is. Ő se tudja, vajjon a király vagy a színész áll-e előtte, XV. Ramiro pedig óvatos és szerelmes ifjú, aki világért sem árulná el, hogy álruhás színész-e, vagy valóban király-e. Egyelőre mindenesetre a király szerepét adja és nagy meglepetéssel hallja, hogy egy hozzá hasonló valakivel már előző éjjel megismerkedett Olívia hercegnő, aki azonban kalandjából semmit sem akar elárulni. Hiába faggatja a király:
              Nos, ne féljen.
              Nos meséljen.
              Mi történt kisasszony, az éjen?
Olívia.    Az az én titkom!
A király. Tessék?
Olívia.    Az az én titkom, felség.
       Az operett egyik legszebb száma ez a finom, egészen újszerű kettős. De Földes Imre még csak most kezdi bonyolítani az érdekes, fordulatos mesét. A király, aki már a moziban fülig beleszeretett a szeszélyes kis királykisasszonyba, most szereti meg mélyen és igazán, amikor látja, hogy Olívia hercegnő nem XV. Don Ramirót, hanem Blintinget, a divatos színészt, nem az uralkodót, hanem az embert szerette meg benne. Ámde Olívia  szeszélyes és kiszámíthatatlan lány. Mikor azt hiszi, hogy a király csakugyan király, most már csak azért is kijelenti, hogy ő Blintinget szereti, és ridegen kikosarazza őfelségét, mikor ünnepélyesen megkéri kezét. A megszégyenített, szerelmes király távozik, de csakhamar mint „Blinting" tér vissza, civilben. Olívia most már megelégeli a játékot és kegyetlen bosszúra határozza el magát. A királyra mutatva leleplezi, hogy nem más, mint az álruhában hozzá belopózott színész. Detektívek jönnek és elkísérik az álszínészt, aki most még jobban szereti Olívia hercegnőt.
       A második felvonás színhelye pompás, ragyogó, japán stílusban berendezett bár. Málnai Béla, a díszletek tervezője, ugyancsak kitett magáért és olyan pazar színpadi képeket tervezett az „Olívia hercegnő"-höz, amilyenek alig szerepeltek még nálunk operett színpadon.

       Olívia hercegnő, aki ezúttal nagyszerű estélyi ruhában van, és egy csodálatos, ezüst díszítésű köpenybe burkolózik, természetesen a királyt keresi a bárban. Sejtelme nem csal, mert a király valóban itt mulat, és ő is keresi, várja a párját.
       Mulatozik nagyban Satyr főceremóniamester is, aki gyors egymásutánban ürítgeti a pálinkás poharakat, és nem nagyon zavartatják magukat Heléna és Arisztid sem. A király és Olivia hercegnő között azonban véres komolyságú a harc. Mindegyik a másikat akarná legyőzni, és egyformán szerelmes mindegyik a másikba. A bárba téved véletlenül az igazi Blinting is (Kompóthy Gyula), akit a sors bártulajdonos képében megismertet Olívia hercegnővel. A makacs, nyakas királykisasszony gyorsan kész a tervével: ha a király bitorolhatta a színész szerepét, miért ne bitorolhassa a színész a királyét? Olívia bejelenti, hogy az egész estét Blintinggel fogja tölteni.
       A király pedig most már végig akarja játszani a veszedelmes pártit. Az öreg
Satyr ugyan már teljesen elázott, de annyit még meg tud vele értetni, hogy mindenkivel el kell hitetni, hogy az a frakkos fiatalember, akivel Olívia hercegnő mulat, nem más, mint XV. Don Ramiro, őfelsége, a király. A harminchatodik pohárnál tartó Satyrnak ugyan nehezen megy a fejébe ez a feladat, de azért mégis eleget tesz a parancsnak, sőt annyira belejön a komédiába, hogy végül maga is azt hiszi, hogy a színész a király.
       Kétségbeesett hölgy jelenik meg a bárban, Montesillo grófné, aki Olívia hercegnőt keresi. Olívia atyja egy ellenforradalom által visszanyerte trónját, ismét
aktív uralkodó, és a királyi szülők most jönnek gyermekükért. Olívia hercegnőt tehát el kell vinni, hogy illő módon fogadhassa felséges szüleit, de a hercegnő csak vőlegénye karján akar távozni, a vőlegény pedig nem más, mint Blinting, a színész. Nagy az elképedés, a szerelmes király elkeseredésében már-már inzultálja a szerencsétlen színészt, aki akarata ellenére kerül ebbe a csapdába, de végül belenyugszik a látszólag változhatatlanba és csendesen nézi, amint a büszke
Olívia hercegnő Blinting karán eltávozik a bárból.
       A harmadik felvonás nem kevésbé színes és mozgalmas, mint az előző kettő, de itt már természetesen nincsenek bonyodalmak, Sőt, ellenkezően, itt oldódnak meg az összes félreértések. Mint minden jólnevelt operetthez illik, a szerelmesek végül mégis csak egymásra találnak és bevallják, hogy csak játszottak. Kiderül, hogy
Olívia hercegnő a királyban nem a királyt, hanem az embert szereti, és Don Ramiro őfelségének egészen mindegy, visszakapta-e trónját Olívia hercegnő papája vagy sem. A fő, hogy boldogok lesznek és boldogságukban osztozik a kedves, mulatós Heléna bárónő is, akinek most már nem kell többé elválnia az ő szeleburdi Arisztidjétől.
       Egyébként bízvást állíthatja a krónikás, ezek a párok nem fognak egymástól egyhamar elválni. Huszonötször, ötvenszer, százszor, és ki tudja, hányszor még fogják eljátszani Földes Imre, Buttykay Ákos és Bródy Miksa operettjét, amely a megnyitás napján teljessé tette a fővárosi Színház sikerét.

3273   Ardelao • előzmény3272 2017-10-18 10:38:52

 

Részletek Buttykay Ákos „Ezüstsirály” c. operettjéből:

Németh Marika, Kövecses Béla - Ezüstsirály - Kívánj akármit

Neményi Lili, Szabó Miklós – Ezüstsirály - Hová, hová

Németh Marika, Kövecses Béla - Ezüstsirály - Szép asszony mellett

3272   Ardelao • előzmény3271 2017-10-18 10:33:08

 

SZÍNHÁZI ÉLET - 1923/44. SZÁM:

„Apponyi Albert és leánya az Ezüstsirály newyorki premierjén

Az Amerikai Népszava nagy dicsérő kritikája az Ezüstsirály newyorki előadásáról

Buttykay—Földes operettje a Manhattan Opernhouseban

       Ma érkezett hozzánk az Amerikai Népszava tíz nap előtti száma, amelyben hatalmas öthasábos cikk számol be Buttykay Ákos és Földes Imre operettjének az Ezüstsirálynak newyorki előadásáról. Budapesten a Városi Színházban közel százszor játszották azt a gyönyörű operettet, amely most a Manhattan Opernhouse színpadáról hóditotta meg a yenkiket.

       Az Amerikai Népszava közli az angol lapok szokatlanul meleghangú kritikáit, amelyekben úgy a librettóról, mint a zenéről a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg. Azután a lap kritikusa részletesen beszámol a premierről, külön tárgyalva az előadást, a színészeket, a muzsikát, a librettót.

       Az előadásnak rendkívüli érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a két főszerepet Kosáry Emmi és Király Ernő játszották, akik éppen most vendégszereplő körúton vannak az Egyesült államokban. Az Amerikai Népszava beszámolójából közöljük az alább következő részleteket:

       Háromezer ember!

       Vasárnap este új darabban mutatkoztak be az amerikai magyar színpad illusztris vendégei, Kosáry Emmi és Király Ernő. Állapítsuk meg, hogy ez az este még zajosabb és még melegebb volt, mint a múlt vasárnapi. Külsőségek: háromezer ember a Manhattan Opernhouse nézőterén, szakadatlan ünneplés minden felvonás végén, újrázások és ismétlések, nyíltszíni tapsok és tomboló lelkesedés a harmadik felvonásban, amikor Király magyar nótákat énekel. Ilyen meleg és szép estéje kevés volt a magyar színpadnak Amerikában. A második felvonás végén a közönség az Ezüstsirály komponistáját, Buttykay Ákost akarta látni. A mester, kedves, szinte megható szerénységgel köszönte meg a tapsokat. Kosáry Emminek minden számát megismételtették és hogy még a felvonásköz sem múljon el ünneplés nélkül, az első felvonás után, mikor a csillárok kigyúltak a nézőtéren, a közönség megismerte az egyik földszinti páholyban Apponyi Albertet, aki lányával együtt jelent meg az előadáson. Szinte fékezhetetlen erővel robbant ki a taps, a lelkesedés, a nézőtéren mindenki felállt, percekig ünnepelte a nagy államférfit, aki meghatottan hajlongott a páholyában, s köszönte meg a közönség spontán ünneplését. Nagyon szép, nagyon meleg este volt és Kosáry is, Király is, legnagyobb diadalaik közé sorozhatják a vasárnapi előadást. Ebben a rendkívüli sikerben bizonyára nagy szerepet játszott maga a darab, amely magyarosságával, mindenekfölött pedig finom és előkelő muzsikájával közel tudott férkőzni a közönséghez.

       A sok limonádé után.

       Ezután a kritika részletesen ismerteti a darab tartalmát, majd ezt írja:

       — Buttykay muzsikája a magyar zene legszebb alkotásai közé tartozik. Erről a muzsikáról külön kellene írni, még pedig hosszú értekezést. Buttykay a finom művészek ösztönszerű irtózásával menekül minden közhelytől, egy pillanatra sem útszéli és nem ír le egyetlen gassenhauert sem. A Kosáry belépője meglepően újszerű, érdekes, igazi kis zenei csemege; az első felvonás táncduettje tele van zenei humorral és hangszerelési ötlettel. Öröm, lelki felüdülés volt a Buttykay muzsikája, mestermű a sok limonádé után, amiket eddig hallottunk és amelyekkel majd minden showban inzultálják az embert. Ami az előadást illeti

       Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámái. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai-fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, amely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

       Király Ernő,

aki nem először van Amerikában, az Ezüstsirályban aratta legnagyobb sikerét. Az az ünneplés, amelyben a közönség részesítette, szívből jött, őszinte volt és legfőképpen megérdemelt. Király Ernő nevét nem lehet elválasztani a magyar operettől, amellyel együtt nőtt és együtt lett világhíressé. Azt a Király Ernőt láttuk vasárnap este, aki jóval több, mint tíz év óta dominálja a magyar operett-színpadot és aki nélkül operettsikert nem is igen leheti elképzelni. Elragadóan kedves volt, megint az a színész, akit szívesen lát az ember a színpadon, aki melegséget és valami jó érzést hoz magával. Elegáns, nagy úr, minden mozdulatában ízléses és kedves. Ezt a kedvességet kell a legjobban aláhúzni, mert a bonvivánnak ez a kvalitása a legfontosabb. Stílus van a Király Ernő játékában. Az az igazi hamisítatlan operettstílus, amelyet nem lehet megtanulni, amelyre születni kell. Király Ernőnek ez az alakítása a háború előtti Budapestre emlékeztetett, a Király Színház régi estéire, amelyekről a kritikusok azt írták: diadalmas esték, a közönség a színházból kijövet az operett, kedves melódiáit dúdolgatta. Nagyon szépen énekelt vasárnap Király, férfias tenorján melegen szálltak a Buttykay széles melódiái; töretlen tisztaságában hallottuk ezt a behízelgő kellemes orgánumot, ezt a férfias tenort, (magyar tenort, ahogy Beöthy László mondta) amelynek sok-sok sikerét köszönhette. A közönség a mulatási jelenetek után Király Ernőt nem akarta lebocsátani a színpadról.

       D. Fellegi Teri

vasárnapesti szereplése bebizonyította, hogy nincs kicsi és nagy szerep, nincs hálás és hálátlan szerep, csak színész van, aki a maga egyéniségének a jelentőségével tölti meg a szerepet, amely csak keret a művészi egyéniség számára. A Fellegi Teri virágárus leánya volt a legdrágább, a legbájosabb virágárus leány, akit valaha láttunk, üde, fiatal, friss, mint a virágai. A közvetlensége meghódította és magával ragadta a közönséget. A siker, amelyben része volt, azt mutatja, hogy mennyire benne van az amerikai magyar közönség szívében ez a fiatal művésznő. Az előadás  többi szereplői közül Vámos Vilmos, R. Tóth József, Heltai Nelly, Hegedűs Henrik, Hegedűs Lajos és Mártonfalvy karmester neveit említi fel a kritika.”

3271   Ardelao • előzmény3270 2017-10-18 10:29:59

 

SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/15. SZÁM:

„Ezüstsirály – 100

       A Városi Színház Bohnen estéi feledhetetlen élvezetet szereztek azoknak a boldog embereknek, akik jegyhez jutottak. Faludiéknak persze jólesett, hogy a nagyarányú vállalkozás első hírére már özönlött a jegyekért versengők tömege a Tisza Kálmán-téren, de — mi tagadás — volt egy kis aggodalom is. Eláruljuk: féltették az Ezüstsirályt.
       Elvégre akármilyen nagy is a siker, a húsvéti ünnepek után, és az ilyen drága vendégszereplések után, könnyen érheti baj a legkapósabb darabot is. És itt volt a szombati est a Bohnen Mihály három fellépése között.
       Megállapítottuk, hogy azon a kritikus szombaton nem maradt jegy a kasszában, és zsúfolt nézőtéren gyönyörködött a publikum az Ezüstsirály szépségeiben. Ezek a szépségek pedig az idők folyamán elmélyedtek, ragyogóbbak lettek, a népszerűség zománca növeli értéküket. És így jutott el az Ezüstsirály a Városi Színházban rekord számhoz: a századik előadáshoz.
       Olyan ünnep ez, amit igaz örömmel kell regisztrálni. A Faludi-rezsim néhány évének eredménye, hogy íme, lehet a Városi Színházban ilyent is megérni, csak derekasan hozzá kell látni. Jó darabot, jó előadásban, szép kiállításban.
       Az Ezüstsirályra ez a három jelző teljes mértékben ráillik.
       Az előadás nem marad mögötte az operett fénykorának legszebb teljesítményei mögött. Kétségkívül van ebben érdeme, nagy érdeme a két kiváló vendégnek, dehát hiszen ez is csak a színház érdeme, hogy a külföldi konkurrenciával szemben is nekünk tudta biztosítani Kosáry Emmy és Király Ernő fellépéseit.
      Kosáry Emmy, mint nagyhercegnő, valósággal fenséges. Ha Talma oktatta Napoleont a fejedelmi magatartásra, pózra, Kosáry asszonytól bizony akármelyik fejedelmi hölgy eltanulhatná az előkelőséget, amit még valahogyan lehet tanulni, dehát a felséges szépséget már nehezebb. Király Ernő mintája marad minden énekes szerelmes színésznek. Ideális könnyedséggel jár-kel, énekel, táncol, kedves, elegáns, van humora, tud szentimentális lenni. És ki tud magyarosabban mulatni, nótát húzatni ?
       Aztán jön Sziklay József mandarinja; bátran énekelhetné, hogy a »mandarinok mandarinja vagyok", mert aligha lesz valahol színész, aki ebben a szerepben túltesz rajta. A kecses és fürge Tisza Karola pedig a legjobb partner, akit mindig örömest lát a közönség.

       Mály Gerő, az Ezüstsirály új szereplője minden este jobban kívántatja meg, hogy már láthassuk egyszer egész estére terjedő szerepben. Az új harmadik felvonás egyik oszlopa, Sík Rezső mindig megbízható, jó színésznek bizonyul.
       Stephanidesz Károly régen betéve tudja a partitúrát. Talán jobban tudja, mint Buttykay, a komponista, akit a századik alkalmából ugyancsak lelkesen ünnepeltek a librettistával, Földes Imrével együtt. És a kis Ferenczy Frigyes, a gyönyörű kiállítás kigondolója és elrendezője is méltán kap egy extraüdvözlést a jubileum alkalmából.
       Az Ezüstsirály pedig a századik előadás után is szerepel a Városi Színházban; ez a sirály nem volt vészmadár és ezentúl is a színház szerencsemadara lesz.”

3270   Ardelao • előzmény3269 2017-10-18 10:27:08

 

A SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/12. SZÁMÁBAN MEGJELENT BESZÁMOLÓ FOLYTATÁSA:

Kosáry, Király, Buttykay és Földes
nyilatkoznak az Ezüstsirály új harmadik felvonásáról

       Megkérdeztük az Ezüstsirály két főszereplőjét és a szerzőket: mi a véleményük az új harmadik felvonásról? Itt adjuk a nyilatkozatokat:

Kosáry Emmy:

       Nékem azért kedves az új Ezüstsirály — még kedvesebb, mint a régi volt, — mert az új harmadik felvonásban szív van. Fel is frissíti a játékot az új miljő s az, hogy magyar földön végződik Xénia szerelmi regénye, különösen meghódítja a nézőt. Engem már meghódított... Emlékszem, Földes Imre sehogysem akart harmadik felvonást írni. Még a budapesti első premiér előtt — most már így kell számozgatnom a bemutatókat — azt az ötletet vetette fel, hogy egyáltalában ne is játsszunk harmadik felvonást, hanem a második felvonás végén a zenekar játsszon tovább, elsötétített nézőtér mellett, a finálé befejeztével pedig lépjen ki a rendező és finoman, poentírozottan csak ennyit szóljon :
       — És egymáséi lettek...
       — Az ötlet friss, kedves, szinte amerikaias volt, de nyomban figyelmeztettem Földes Imrét arra, hogy a közönség számára csak a premiér lenne meglepetés, a későbbi előadásokon elvész az ötlet minden finomsága. Valahogy mégis belenyugodott, hogy meg kell írnia a harmadik felvonást. Jó volt, de az új harmadik felvonásban annyi az érzés, annyi a melegség és szerelem, hogy az új harmadik felvonás sikere felér egy új bemutató előadás tapsaival...

Király Ernő:

       — Még a premier napján is úgy volt Bécsben, hogy németül énekelek. Német szó, magyar mulató jelenetben? Nem! Azt hiszem, Rollét, a kitűnő bécsi rendezőt lephette meg legjobban s utána jómagamat, amit ott a premier estéjén cselekedtem. Ahogy a nótám magyaros futamai felcsendültek, lehunytam a szemein, gondoltam egyet - és magyarul énekeltem. A publikum is meglepődött, másodpercnyi csönd támadt a nézőtéren... egyszerre felzúgott a taps — nyertem ! De ebből a nyereségből igen sok jutott a magyar művészetnek s ettől az estétől kezdve mindennap magyar muzsika, magyar szó csengett a Carltheaterben. Ilyen emlékek után hogyne szeretném az új Ezüstsirályt ? Meg kell vallanom, hogy az Ezüstsirály bécsi előadásai után komolyan tartottam attól, hogy pesti bemutatón önkénytelenül németül szólalok meg. A főpróbán kétszer is Johannak tituláltam az öreg Jánost — Mály Gerőt.
       A harmadik felvonásban persze nem fenyegetett már ez a veszedelem, hiszen magyar ennek a felvonásnak minden íze. Művészi pályámnak legszebb emlékei fűződnek az Ezüstsirályhoz, a régihez is, az újhoz is.

Buttykay Ákos:

       — Az ilyesmit könnyebb megcsinálni, mint beszélni róla . . . Szép feladat volt az új harmadik felvonás, mert magyar a levegője, magyar a lelke ... Az ilyen szövegre gyönyörűség muzsikát írni . . . itt a gróf mulató-nótája, hallgassa csak :
„Az én rózsám gőgös, büszke,

Haj, de "rátarti.

Ha elmenek házuk előtt,

Alig pislant ki.

Ha kipislant, nem rám pislant,

Csak az eget nézi . . .

Pedig én még az eget is

Haj, lehoznám néki."

Buttykay leült a zongorához, eljátszotta az édesbús magyar nótát . . Ez volt a felelete.

Földes Imre:

       — Az új Ezüstsirály történetét maholnap jobban ismeri a pesti közönség, mint én magam. A bécsi sikerről azonban szívesen beszélek, mert csak utolsó sorban az én sikerem, mindenekfölött a magyarság, a magyar muzsika a magyar kultúra sikere . . . Pedig eredetileg nem is akartam három felvonást írni. Merő sablon, a harmadik felvonás sem az írónak, sem a főszereplőknek nem adhat kellő teret, a komponista pedig hiába építi fel a legszebb művészi finálét, a zenei finomságok elvesznek. Ennek az ideges kornak a közönsége türelmetlen, elég annak két jó felvonás ... nos, azt gondoltam, de aztán mégis csak megírtam a harmadik felvonást, a régi iskola szerint. Igaz, hogy soha nem tetszett nekem, a bemutató-előadáson kívül egyetlen-egyszer se néztem meg.
       Mikor aztán Bécsbe készültünk az Ezüstsirállyal, szíves örömest írtam új harmadik felvonást s az is természetes, hogy magyar földön játszattam. Arra kellett gondolnom, hogy az Ezüstsirály magyar operett, magyar gróf játszik benne, nem vihetjük tehát külföldre magyar muzsika, magyar zamat nélkül. Buttykay Ákos szép kurucos nótái is magyar levegő után sóhajtoztak, magyar lett tehát az új harmadik felvonás.

(K—y)”

3269   Ardelao • előzmény3265 2017-10-18 10:24:36

 

A következő bejegyzéseket is áthozom a „Magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei” topikból:

SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/12. SZÁM:

Az új Ezüstsirály

      Emlékezetes, szép este volt, amikor először hangzott fel a Városi Színházban Buttykay Ákos nyitánya, az Ezüstsirály bevezető zenéje; először mulatott a közönség Földes Imre érdekes és vidám szövegén; és tapsolt az operett főszereplőinek, Kosáry Emmynek, Király Ernőnek és Sziklay Józsefnek. A premier estnek nagyszerűségén is túltett most a második premieré, amikor egy nagy külföldi siker után ismét visszakaptuk az operettet és két vezető szereplőjét, sőt kaptunk egy új harmadik felvonást is, és egy új színészt, akinek jelentős sikert hozott az új Ezüstsirály. Mály Gerő ez az új színész, a régi nagyszerű Mály, akinek minden szavát nyílttéri taps fogadta a reprízen.
       Az Ezüstsirály második premierje tökéletes, színházi szenzáció volt. Arról szóló hírekkel együtt tudták meg az emberek, hogy Kosáry Emmyt már Berlinbe szerződtették ugyancsak Xénia nagyhercegnő szerepének kreálására. És mintha csak attól félne a közönség, hogy lekésik, úgy ostromolja a Városi Színház pénztárát, hogy mielőbb kaphasson jegyet. Akik már látták az első formájában az operettet, természetesen meg akarják ismerni az új harmadik felvonást is, és akik még nem látták, annál inkább akarják pótolni ezt a mulasztást.
       A Faludi-rezsiim legnagyobb operettsikere így került ismét a közönség elé. A szezon egyik legnagyobb sikere lett ismét az Ezüstsirály. Egészen biztos, hogy az Ezüstsirályt évtizedek múltán is éppúgy fogják emlegetni, mint az operett aranykorának egy-egy kimagasló művét. Amint a régibb nemzedék tagjai most fellángolva beszélnek a Nebántsvirág, a Mikádó, a Lili estéiről, a Blaháné, Hegyi  Aranka, Pálmay Ilka, Küry Klára diadalairól, úgy fogják emlegetni Kosáry Emmynek Xéniáját, amely kétségkívül magasan kiemelkedik a szokvány operettalakítások sorjából. Valami különösen nemes, megragadó vonása van ennek a szerepnek. Magában a librettóban is megvan már ennek a kivételességnek a magva, dehát Buttykay Ákos zenéje még fokozza ezt az előkelőséget, amely a legszebb módon érvényesül, anélkül, hogy rovására menne annak a derűs és mulattató elemnek, amely mégis csak éltető ereje egy igazi operettnek- A káprázatos öltözékeket sem lehet megemlítés nélkül hagyni. Kosáry új toillettjei oly káprázatosak, hogy azokról csak elragadtatással lehet beszélni. Bizony sok pénzbe kerül ez a rengeteg toillette, ami nagyon prózai mozzanat, dehát ez is kell a sikerhez, és elvégre Kosáry Emmynek olyan a szerződése, hogy megbírja ezt a költséget.
Király Ernő szerepe erősen megnőtt a harmadik felvonásban. A bécsiek kedvéért beillesztették a híres mulató jelenetét. A bécsieknek is magyarul énekelt, és képzelhető honfitársaink lelkesedése, amikor végre magyar szót, magyar nótát hallhattak a Carl Színházban. De Budapesten is örömest fogadjuk operett keretében is, ha felcsendül egy mélabús, majd meg egy pattogó ritmusú magyar nóta Hiszen a népszínmű elzüllése folytán úgyis oly ritkán jutunk hozzá. Az meg aztán különösen kedves, amikor a kinai mandarin is meg akar tanulni magyarosan mulatni. Itt szépen belekapcsolódik Sziklay József is a harmadik felvonásba. Az operettnek ez a figurája talán legjobban sikerült Földes Imrének. Valami egészséges operettihlet szállta meg, amikor megcsinálta. De az is bizonyos, hogy ugyancsak keresnie kellene széles e világon színészt, aki oly híven és kacagtatóan tudja tolmácsolni a szerző intencióit, mint Sziklay József. Erős segítsége ebben Tisza Karola, a kecses és jóhangú szubrett.
       Mály Gerőről már megemlékeztünk. Bizonyára fogunk még vele találkozni hosszabb lélegzetű szerepben is. Annyi bizonyos, ha valaha, ezúttal szabad élnünk a „kabinetalakítás" kifejezéssel, amikor az ő ábrázolását dicsérjük.
Sík Rezső nagyon jól játszik drámában is, és igazi nagyúri allűrökkel tudja személyesíteni a férjet, akinek át kell engednie a helyét a vetélytársának.
       Ferenczi Frigyes rendezése most is a helyzet magaslatán volt.

(Folyt. köv.)

3268   zenebaratmonika • előzmény3267 2017-10-18 09:15:34

Vasárnap volt szerencsém megnézni az Operettszínház Víg özvegy c. előadását, hát elég vegyes a kép. A 2. felvonás zeneileg jóval erősebb az elsőnél, az énekesek hangjával elégedett voltam, de Fischl Mónika teljesen érthetetlenül énekelt.Ami nem tetszett, az a librettó, nem ismerem az eredetit, de ez amit láttam nekem nagyon primitívnek hatott és unalmasnak, nevetni se igazán lehetett rajta, max. 2-szer, a többi poén kifejezetten fárasztó volt. Az első felvonás végén a wc-s rész közönséges volt, ha jól láttam Hommonnay önkielégített... az meglepett, hogy angol felirat ment fent, és  német egyáltalán nem volt..

Az opi honlapján ezt írják:

Ari-Nagy Barbara alkalmazta mai színpadra Viktor Léon és Leo Stein szövegét. Egyértelmű, a Béres Attila rendezte új produkció - Daróczi Sándor díszletével, Füzér Anni jelmezeivel és Bodor Johanna koreográfiájával - fiatalságával, frissességével hódít Budapesten.

Na, hát nekem ez fiatalosnak se hatott egyáltalán, inkább gagyi kategória, túl sok volt benne az uncsi fárasztó szöveg, és kevés a zene, amit szerintem alaposan megvágtak.

 

Ennél gondolom a Wolksoper előadása biztos jobb...

3267   Búbánat 2017-10-16 18:23:33

Lehár Ferenc örökbecsű remekét október, november és december folyamán játssza a bécsi Volksoper. Úgy tudom,  náluk – a mi Operettszínházunk repertoárján lévő Víg özvegy-adaptációval ellentétben - az „original” szövegkönyv alapján vitték színpadra a nagyoperettet.

Franz Lehár: Die lustige Witwe – Wien, Volksoper - jelenetképek az előadásból

3266   Búbánat 2017-10-16 18:00:38

Szabó Magda 100 - kiállításmegnyitó és jubileumi Abigél előadás az Operettszínházban + videofilm

Operettszínház.hu, 2017-10-06

100 éve született jelenkori irodalmunk egyik legnagyobb hatású írója, Szabó Magda, akinek műveit ma is rajongásig szereti a közönség, akármilyen formában találkozik is vele: könyvben, filmen vagy színpadon. Születésnapján, október 5-én a Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett a teátrum életében is meghatározó szerepet betöltő szerzőről. Az Abigél című musical 250. előadását tekinthették meg a nézők, köztük mintegy száz Nyíregyházáról érkezett fiatal, emellett a műhöz kapcsolódóan a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös tárlat nyílt.

 

3265   Ardelao 2017-10-16 11:30:23

Az alábbi beírásomat "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei" topikból áthozom ebbe a topikba is, mert részletes ismertetőt ad egy ma már bizonyára nem sokak által ismert operettről:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1919. 24. SZÁM:

A CSIBÉSZKIRÁLY

       Repríz volt múlt héten a Király-Szinházban, de valóságos bemutató számba ment ez a repríz, mert bizony a mai színházi közönségnek csak igen kis hányada emlékszik még azokra az időkre, amikor ugyanezen a színpadon játszották „A csibészkirály"-t. Tizenkét évvel ezelőtt mutatta be ezt az operettet a Király-Szinház és azóta kissé megfeledkeztek a budapestiek a kis Daisyről, a kedves Grolmusról, a mulatságos Gámeczről és a darab sok más vidám figurájáról, melyek most frissen, mintha nem is tartózkodtak volna hosszú éveken át a színházi könyvtár poros csendjében, új életre keltek.
       Az angol miljőben játszó darab szövegét Szél Lajos, egy kiváló magyar mérnök írta, aki a komoly aritmetikai tudományok mellett nagy rutinnal és sok ötletességgel forgatta már tizenkét évvel ezelőtt is a tollat és most dolgozik éppen új darabjai megírásán. Egy új operettlibrettója és egy vígjátéka van készülőben és ha ideje volna hozzá, nagyon szeretne megírni egy középkori verses drámát, mely a valóság köntösébe öltözött mesejáték volna.
       A zene Buttykay Ákos műve. A kiváló komponistát, akit a komoly hangversenyek publikuma épp oly jól ismer, mint a színházakéi, nem kell e helyen és ez alkalommal külön bemutatni. Két nagyszabású szimfóniája, zongoraversenye, az Arany balladájához készült „Ünneprontók" című szimfóniai költeménye és „Az ember tragédiájá”-hoz a Nemzeti Színház számára készült kísérőzenéje mellett tudvalévőleg vannak színpadi művei is, amelyek őszinte sikereket hoztak számára. „A csibészkirály"-on kívül sok nagysikerű előadás emléke fűződik „A bolygó görög" című operettjéhez, mely ugyancsak a Király-Színházban került előadásra és a „Hamupipőke" című operához, melyet az Operaház adott elő. Hogy továbbá Buttykay Ákos operettkomponista azonos az európai hírű zongoraművésszel és a budapesti Zeneakadémia professzorával, talán nem minden olvasója e soroknak tudja, de aligha lesz olyan tagja a színházi közönségnek, aki ne tudná, hogy Kosáry Emma neve előtt a B. betű Buttykay Ákost jelenti, a legszeretetreméltóbb primadonna-férjet.
                                                                     *
„A csibészkirály" a legkevésbbé sem sablónoperett. Minden értékén felül ez egyik legnagyobb érdeme: egyáltalában nem él az operettek unos-untig megszokott rekvizitumaival, egészséges ötlettel olyan szituációkat visz színpadra, amilyenek alig kerülnek oda ebben a műfajban és még a romantikája is olyan beállítású, ami nem hasonlítható a librettók nagy átlagának elkoptatott patronjaihoz. Mert operett, nem maradhatott el a szerelem A csibészkirályból sem. De a szívek és érzelmek története csak halvány fonálként húzódik végig egy kacagtatóan kedves, burleszk betörő-histórián, amely az egész operett magvát alkotja.
       Az egyik szerelmes Daisy, a primadonna, híres starja egy nagy londoni operettszínháznak, aki valamikor nem volt ilyen boldog, mint most, mikor premierre készülhet és nem volt ilyen előkelő primadonna, hanem egy szegény, ostoba kis leány, akit sötét gondolatokra csábított az éjszaka csendje és a víz fekete tükre. Mi tűrés-tagadás, Daisy valamikor öngyilkos akart lenni és végső elkeseredettségében vízbe vetette magát. A mentőangyal azonban ott őrködött a közelben egy derék rendőrfelügyelő képében, aki minden baj nélkül vitte szárazra a kis öngyilkosjelöltet, kit a holdfénynél, vizesen, prüszkölőn meglátni és megszeretni pillanat műve volt. Megmentő és megmentett azután elváltak és nem is tudták meg egymás kilétét. De
Daisy épp ugy nem felejtette el szabadítóját, mint a derék Edward Leyton az ő védencét és keresik egymást, hátha egyszer véletlenül megint összeakadnak.
       Mi már akkor ismerkedünk meg velük, mikor ez a titkos óhaj régen ég a szívük mélyén. De Daisy most már primadonna és semmi oka sincs arra, hogy öngyilkosságot akarjon elkövetni. Éppen premier előtt állnak, a színház javában készül „A Csibészkirály" című operett bemutatójára és Daisy öltözőjébe garmadával hordják a virágot az udvarlók. Ott sürög-forog az igazgató is, a kritikus is, ki és befut az ügyelő és bejön a kórus is, hogy még egyszer utoljára elpróbálja Daisyval a főszámot. A primadonna, szerepéhez híven, csibésznek van öltözve, művészien rongyos fiúruhában, nagy tollas karbonári kalapban, a harmadik felvonásban azonban estélyi ruhában lesz és már ott hevernek öltöző-asztalán a pompás ékszerek, melyeket viselni fog.
       Leyton rendőrfelügyelő, aki szenvedélyesen üldözi a betörőket, elárulja az igazgatónak, hogy betörés készül, el akarják lopni a primadonna ékszereit és kénytelen az öltöző környékén megfelelő számú rendőrt elhelyezni, hogy idejekorán lefülelhessék a jómadarakat Daisynek természetesen nem szólnak, nehogy felizgassa a dolog. Alig libben ki Daisy a színpadra, kiürül az öltöző és pontosan, ahogyan a rendőrfelügyelő megjósolta, megjelenik halk, macskaléptekkel Grolmus,
a híres betörő két társával. Egyenesen Daisy toilette-asztalához tartanak és javában zsákmányolják a kincseket, mikor besurrannak Leyton emberei és lefülelik őket. A szín pár pillanatig ismét üres marad és Daisy fut vissza a színpadról, hogy a tükör előtt kis festéket tegyen arcára. Két rendőr e pillanatban visszatér, megpillantják az operett jelmezébe öltözött „Csibészkirályt" és e szavakkal, hogy:
       — Ni, egy még itt maradt ! — fülön csípik a meglepett primadonnát is és viszik magukkal a többiek mellé a dutyiba.
       A második felvonás két részből áll. Az elsőben a rendőrségi fogház kőfallal körülkerített udvara a színhely. Két rendőr beszélgetéséből megtudjuk, hogy Leyton rendőrfelügyelő állandóan álöltözékben a betörők közé jár, kilesi minden tervüket, titkukat és a munkánál azután rajtuk üt. Ez a magyarázata annak, hogy a betörők állandóan kudarccal dolgoznak. A színházhoz mozgósított rendőrök visszatérnek a zsákmánnyal, magukkal hozzák Grolmust és társait, valamint Daisyt, akit szintén betörőnek tartanak.
       Daisy csak a díszes triumvirátustól tudja meg, hogy miért cipelték őt el az öltözőjéből és mikor értesül arról, hogy betörőnek vélik őt is, boldogan felsikolt :
       — Hiszen ez pompás ! Nagyszerű reklám lesz!
       Vidáman megadja magát sorsának és felcsap a bandába, hiszen ez a legegyszerűbb módja annak, hogy baj nélkül kiszabaduljon a furcsa kalandból. Grolmus segítségével pillanatok alatt megszabadulnak bilincseiktől és a kőfalon át megszöknek.
       A szín változik: a színpad egy tolvajkocsma kedélyes helyiségét tárja elénk. Sorra gyülekeznek a betörők, tolvajok, kik nagy ünnepre készülnek: ma lesz a Csibészkirály választása. Gámecz két húgát hozza magával noviciáknak. Ma kell letenniök a vizsgát, hogy felvehetők-e a céhbe. Csak Grolmus kompániája hiányzik és egy leány szepegve hozza hírül, hogy a társaságot elfogta a zsaru. A nagy búsulás azonban, ami ennek nyoméban támad, nem tart sokáig. Vidám nótázással megérkeznek a szökevények: Grolmus, Daisy és a többiek.
       Ott van a betörők közt a rendőrfelügyelő is két emberével, hogy kilesse az újabb terveket. Leyton meglepetve ismeri fel Daisyben azt, akit állandóan keres és elhatározza, hogy megmenti a bűn fertőjéből. Daisy is felismeri .a rendőrfelügyelőben azt a fiatalembert, aki után vágyódik, mióta a hullámokból megmenekült. Sajnálja, hogy ily mélyre süllyedt és elhatározza, hogy megmenti.
       Először a vizsgát tartják meg. Csengőkkel teleaggatott babát hoznak be, annak a zsebkendőjét kell kilopni úgy, hogy a csengők meg se szólaljanak. Gámecz két húga nagyon ügyetlenül végzi a feladatot, Daisy azonban remekel, nem csak a zsebkendőt lopja ki a bábu zsebéből, hanem elcsórja a csengőket is anélkül, hogy bárki észrevenné. llyent még a legvénebb betörők se láttak. Hát még amikor Daisy
a szélsípokkal telerakott szőnyegen, melyen a surrunó járást tanítják, nemcsak hogy úgy fut végig, hogy egy síp se szólaljon meg, de a sípokon lépdelve egy vidám nótát is elzenél. Grolmus egészen elérzékenyül ennyi tehetség láttán és azt indítványozza, hogy maga helyett Daisyt válasszák meg csibészkirállyá. A választás közfölkiáltással meg is történik és Daisy azonnal szónokolni kezd :
       — Népemhez!
       Grolmus azonban leinti. Előbb a koronázásnak kell megtörténnie. Behozzák a palástot, jogart és koronát, felültetik az új csibészkirályt a trónra, azután ünnepélyes menetben Vonulnak el az új király előtt az alattvalók, az egész tolvaj és betörőtársaság. Az ünnep azonban nem volna teljes, ha meg nem koronáznák egy nagyszabású — betöréssel. Grolmus azt indítványozza,, hogy miután a primadonna öltözőjében pórul jártak, köszörüljék ki a csorbát azzal, hogy betörnek a primadonna lakááéra. Az új „Csibészkirály" lesz a vezérük.
       Daisy felújong. Hiszen így a legkényelmesebben fog hazajutni! Kiválaszt magának néhány embert, köztük Grolmust, akit nagyon megszeretett és Leytont, akit minden áron meg akar menteni.
       A harmadik felvonásban a társaság bravúrosan végrehajtja a betörést. A díszes szalonban azonban legnagyobb megrökönyödésre Daisy leleplezi magát. Leyton boldogan újong föl és ő is levetve inkognitóját szerelmesen veszi birtokba a legnagyobbszerűbb zsákmányt: Daisyt magát.

                                                                   *

       Ezt a kedves, mulatságos cselekményt csengő-bongó rímekben és ötletes prózában írta meg Szél Lajos, Buttykay Ákos pedig olyan muzsikát komponált hozzá, ami — ne értsék félre ezt — szinte túl jó operettnek. Nemcsak dalok, táncok, indulók pompás sokasága van Buttykay partitúrájában, a zenekari ötletek végtelen változatossága pajzánkodik állandóan az orkeszterben, szinte nem is győzi figyelni az ember azt a sok kedves részletet, amely ellenállhatatlanná teszi ezt a finom, tartalmas és mesterien instrumentált muzsikát.
       A Király-Színház pazar szereposztásban hozza ismét színre „A Csibészkirály"-t. A főszerepet, Daisyt, Fedák Sári játssza, aki nagy sikerrel alakította ezt a pompás nadrágszerepet már az operett bemutatóján, most pedig sok komoly drámai szerepe után vidáman, egészséges pajkos humorával tér vissza kis kirándulásra, benne az operett birodalmába, ahol — hiába távozott — sokkal inkább otthon van ma is, mint sokan mások. Nem lehet részletezni Fedák Sári Daisyjét, ezt a sokaknak új alakítását. Fedák ismét Zsazsa, egyéniségének minden bájával, eredetiségével, varázsával.
       A partnere Grolmus szerepében Rátkai Márton, aki pompás figurát csinál a vén betörőből. A bemutatón, tizenkét évvel ezelőtt Sziklay Kornél játszotta ezt a szerepet, most Rátkai kacagtatja meg mókáival, fürgeségével közönségét. Az érzelmes rendőrfelügyelőt Király Ernő alakítja, kinek kellemes orgánuma megkapóan érvényesül a szép, finom Buttykay dalokban. Ihász Aladár, akit őszinte elismerés illet meg a kitűnő rendezésért is, a szerencsétlen színházi igazgatót játssza, akitől a premiér közepén hurcolják el ostoba félreértésből a rendőrök a primadonnát. Latabár Árpád és Nádor Jenő két betörő alakjában jeleskednek, Mányoki Gizi mint takaros
Kitty szobaleány arat sok tapsot és nagyon kedves jelenség a fiatal Bellák Annus is. Szirmai Imre a kritikus, Raskó a tűzoltó szerepében egészítik ki a kitűnő együttest, mely előreláthatóan sok-sok estén át fogja sikerre vinni A Csibészkirályt-t.”

3264   Búbánat 2017-10-14 16:10:17

Mától nyolc hét nyolc szombatján kerül ismét adásba a televízióban először 2001-ben sugárzott, az operett históriáját nem túl komoly formában  feldolgozó magyar zenés filmsorozat:

Operett.hu: Hétköznapi operett - A Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig – VIII/1. rész

Október 14.:  18:15-től az M3 műsorán!

„1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi- interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet Offenbach : Orfeusz az alvilágban c. operettjéből.”

Műsorvezető:

  • Rózsa György
  • Szerednyey Béla

Időtartam: 55 perc

Epizód:  8/1. rész

Felelős szerkesztő: Vitézy Zsófia
Forgatókönyvíró: Horváth Péter
Rendezte: Horváth Péter

3263   Búbánat 2017-10-14 14:39:06

A 25 éve meghalt Rátonyi Róbert emlékére és felesége 90. születési évfordulójához

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operett műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, személyes emlékeit osztotta meg Rátonyi Róbertről, az Operettszínház egykori legendás táncos-komikusáról, aki később a Thália Színház tagjaként is beírta magát a színművészet nagy magyar alakjai közé, és akinek két kötetes Operett könyve máig fontos forrásműve a magyar operettirodalomnak.

Rátonyi Róbert 69 évesen, október 8-án, 25 éve hagyott itt bennünket.   

Rátonyi Róbert felesége idén július 13-án ünnepelte a 90. születésnapját, amely ünnepéhez innen is, utólag, gratulálok neki és kívánok minden szépet, jó egészséget, szeretettel.

3262   Búbánat • előzmény3248 2017-10-13 23:02:55

Tévesen írtam, hogy megvolt a darab premierje.

Felturbózott Luxemburg grófja előadás készül az Operettszínházban

 

"Lehár Ferenc az operett irodalom egyik legmulatságosabb műveként számon tartott darabja november 4-én debütál a Budapesti Operettszínházban."

/Forrás: Fidelio.hu/

3261   Ardelao • előzmény3260 2017-10-13 19:29:16

A bababatündér plakátja

3260   Ardelao 2017-10-13 19:28:03

A BABATÜNDÉR SZERZŐJE MEGHALT.

„A közelmúlt egyik legnépszerűbb zeneszerzője: Bayer József, a múlt hónapban hosszas betegeskedés után elhunyt Bécsben.

A boldogult, egyike volt a császárváros legünnepeltebb és legtöbb sikert aratott komponistáinak. 1852-ben született Bécsben s huszonnyolc éves korában már az udvari operaház karmestere lett. Nevét azonban nem annyira karmesteri kiválósága, mint inkább szerzeményei tették ismertté. Kétségtelen, hogy a bécsi muzsikusvilág egyik kitűnő emberét vesztette el benne. Attól az időtől kezdve, hogy első keringője népszerű lett, számtalan dolgot produkált, mind kitűnőt és — ami a karrierjét a legjobban magyarázza — mindig igazi bécsit. A muzsikája minden ízében, minden taktusában, lüktetésében bécsi muzsika volt és Bécs szerette és megbecsülte az ő nagyon tehetséges és bámulatosan produktív komponistáját.

Hellmesbergertől tanult hegedülni majd a konzervatóriumon Bruckner volt a tanára. A konzervatórium elvégzése után az udvari Operaház zenekarának lett másodhegedűse, majd balett karmester lett és ebben a minőségében húsz ballettet irt, amelyek a színház legnagyobb sikere voltak. Az első nagy sikere a »Wiener Walzer« volt, amelynek a premierje 1885-ben volt a bécsi udvari Operaházban és a balett hatalmas sikere egyszerre ismertté tette Bayer nevét.

Életének igazi diadala, nagy sikere a »Babatündér« volt. Érdekes, hogy a szegedi árvízkárosultak javára rendezett jótékony-célú előadásra írta Bayer ezt a ballettet. Az előadást Metternich Pauline hercegnő vezetése alatt Bécs arisztokráciája rendezte és az ötletet a szöveghez Metternich Pasqualine hercegnő adta. Óriási sikere volt a balettnek, amelyet, azóta Európában majdnem mindenütt előadtak, nálunk is igen nagy sikere volt. Balettjein kívül öt operettet szerzett és nagyon sok vaudeville-t, apróbb énekes bohózatot zenésített meg. Műveiben alkalmazkodott a közönség ízléséhez s ez volt sikereinek titka. Nálunk a Babatündér és a Bécsi keringő című balettjei kerültek színre s mind a kettő hosszú ideig állandó műsordarabja volt Operaházunknak.

Az utóbbi években sok igaztalan mellőzés miatt teljesen visszavonult Bayer a színháztól és abbahagyta a komponálást is. Régi vesebaja újult ki s tette tönkre munkaképességét. Hosszas gyötrődéseitől váltotta meg a halál. Temetésén képviseltette magát a bécsi Operaház és a császárváros minden nagyobb zenei intézete.”

A ZENE, 1913. április hó (IV. Évfolyam, 4. szám)

Josef Bayer (1852.III.6. Wien – 1913.III.12. Wien),[megj., A.]

3259   smaragd • előzmény3258 2017-10-13 08:04:34

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 112. születésnapi évfordulóján említsük meg, hogy színpadi karrierje a Fővárosi Operettszínházból indult, 90 évvel ezelőtt.

(Meghagylak abban a szép illúzióban, hogy az Operettszínház archívumában megtalálhatók a bemutatók.)

Gyermekoperettjei a "Dörmögő Dömötör"és "A három jóbarát" nem teljes mértekben az ő művei ugyan, de minden bizonnyal meghatározó volt már ezek sikerében is kiváló zenei tehetsége.

Néhány bejegyzésben már írtunk színpadi műveiről ezen a fórumon is, a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" fórumból majd áthozok továbbiakat.

Búbánat fórumtársunk biztosan megtalálja azokat az évekkel ezelőtti bejegyzéseinket, amelyekhez most csatolhatjuk itt is Beretvás Károly nevét, akit Bozó Péter operett-forráskatalógusa Kemény Egon nevéhez kapcsolt.

3258   Ardelao 2017-10-13 04:25:19

 

Az ifjúság zenei ízlésének formálása rendkívül fontos feladat.Természetesen az, hogy mit tekintünk értékes zenének, mindig is korfüggő volt.

A Budapesti Operettszínház aktuális kínálatában szerepel néhány zenés gyermekdarab is: Zenés gyermekprogramok a Budapesti Operettszínházban

Ezekben a gyerekek nemcsak az operett műfajából kaphatnak ízelítőt.

Néha azonban be lehetne mutatni egy-két régebbi, klasszikusnak számító gyermekdarabot is, mint amilyen a Dörmögő Dömötör, A három jómadár, Postás bácsi szerencséje, stb. E darabok szövegét és kottáit bizonyára még őrzi az Operettszínház archívuma.

Korabeli hírek:

8 ÓRAI UJSÁG, 1928-02-25 (SZOMBAT):

„SZÍNHÁZ:

Postás bácsi  szerencséje. (Házi  főpróba.)
A  Fővárosi  Operettszínház  holnap  délután  új gyermekdarabot mutat be, ebben a szezonban már a  harmadikat.  A Mackó  úrfi  kalandjai-t,  A  jégkirály  kincsé-t most a Postás  bácsi  szerencséje követi,   amelynek   szövegét. Breitner Károly írta,  a muzsikáját pedig Lajtai Lajos  szerezte. A Postás  bácsi  szerencséje egy jókedvű és mókás  kedélyű  postásról  szól,  aki  rengeteg  kaland és vidám  epizód után éri el  a  boldogságot. A  gyermekdarabnak az  a  különös  érdekessége, hogy  ez  lesz  az  első  gyermekrevü  Budapesten. Az előadáson három  zenekar  működik közre:  a rendes  színházi  zenekar, egy cigányzenekar és egy jazz-band. A jazz-band a nagy indián jelenetet és az exotikus banánjelenetet fogja kísérni. A női főszerepet Lészay  Kató, a legifjabb primadonna  játssza,  aki legutóbb  a  Városi  Színházban  Fedák  Sári  mellett aratott igen nagy sikert és aki játékával és hangjával most is meg fogja nyerni a közönség tetszését. A Postás bácsi szerepében a gyermekdarabok sztárja, Sarkadi Aladár lép ismét a kicsinyek elé, akinek szereplése nélkül most már úgyszólván elképzelhetetlen egy igazi gyermekdarab. Sarkadi bácsi,  mint ahogy a gyermekek nevezik, rengeteg tréfát talált ki a gyermekközönség szórakoztatására.”

A FENTI ÚJSÁGBAN MÉG A KÖVETKEZŐ HIRDETÉS OLVASHATÓ:

„POSTÁS BÁCSI SZERENCSÉJE
a nagy érdeklődéssel várt új látványos gyermekdarab, szombaton délután — először — a Fővárosi Operettszínházban.  Főszereplők a  gyermekvilág kedvencei:
Sarkadi Aladár és  Lészay Kató,
a két gyermekprimadonna:
Szécsi  Hédy  és  Horváth  Manci,
azonkívül Palotay  P.  Tibor, Kürty  Teréz, Borbély és Tary. Mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok,  fényes  kiállítás,  teljes  zenekar, olcsó helyárak.”

Kemény Egon születésének 112. évfordulóján – a zeneszerzőre, karmesterre, és sok más zeneszerző zeneműveinek hangszerelőjére, ill. társszerzőjére emlékezve – áthozom még ide két korábbi bejegyzésemet, amely a Kemény Egon topikban a 1012. és a 1037. szám alatt szerepel. Egyúttal hivatkozom smaragd fórumtársnak a Kemény Egon topikban olvasható, 1038. bejegyzésére is:  

ESTI KURIR, 1928.11.13.:

"Dörmögő Dömötör 
A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt. 

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő. 

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.”

(A Dörmögő Dömötört egyébként több éven át és több helyen is előadták, hogy csak néhányat említsek:

1929. október 20. Fővárosi Operettszínház

1931. január 4. Vígszínház

1931. január 11. Vígszínház

1934. március 4. Fővárosi Operettszínház

1936. december 26. Városi Színház

1940. július 14. A színház

1958. január 26. Móricz Zsigmond Művelődés Háza)

ESTI KURIR, 1929. 12. 03.:

A három jómadár 
A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje 

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény 
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”

3257   Búbánat • előzmény3247 2017-10-11 13:10:08

Kapcs.: 3247. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)

3256   Búbánat • előzmény3255 2017-10-11 13:09:36

Lapozgassunk és írjunk be.

3255   Ardelao • előzmény3254 2017-10-11 11:53:06

Igazad van! Mindenki lapozgasson csak! Ne írjunk be semmit! :)

3254   Búbánat • előzmény3253 2017-10-11 11:29:25

Van még sok ilyen kedves cikk ott, csak fel kell  „lapozni”…

3253   Ardelao 2017-10-11 11:19:54

MISKA!

Meghalt egy kedves ember, igazabban, meghalt a kedves ember.

A legkedvesebb, akit valaha ismertünk, akit mindenki szeretett, akit tárt karokkal fogadnak most odaát. Márton Miksa* a legnépszerűbb lakója volt Bohémiának; ő maga, a szó legnemesebb értelmében vett bohém. Szerette az életet és szerette az embereket. Jól is élt mindig, gusztusosan és stílusosan, csak jó-barátai voltak, asszonyok-férfiak rajongtak érte.

Egymaga el-tudott mulattatni egy nagy társaságot és fiatalabb éveiben, amikor újságíró volt, a legderűsebb és legmulatságosabb cikkeket írta,«Uhi» álnév alatt.

Aztán a színpad felé fordult szeretetével és leghíresebb munkái «Az Izé» című operett és a «Heidelbergi diákélet» fordítása volt. Az előbbit Pálmay Ilka játszotta igen sokszor a Népszínházban, az utóbbinak Harmath Hédi (H. Hedvig, 1884-1911, megj. A.), aki első felesége volt, szerzett szinte páratlan sikert. Híresek voltak rögtönzései, Molnár Ferenccel együtt, percek alatt egész operetteket komponáltak és adtak elő, a zenekar is ő maga volt, pompás zongorajátéka külön értéket adott ezeknek a rögtönzéseknek.

Heltai Jenő a sógora és a legjobb barátja volt, évtizedeken át együtt voltak, úgyszólván mindig. Gyönyörű társaság fogadja most a drága Miskát odaát, idelenn pedig megsiratja mindenki, aki csak egyszer is találkozott vele.

Isten veled, kedves Miska!

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1936. augusztus 5. (22. Évfolyam, 178. szám)

*Márton Miksa (1871.IX.24. – 1936.VIII.2.), ügyvéd, újságíró, zenekritikus (megj. A.)

3252   Búbánat 2017-10-10 14:51:59

A MÜPA honlapjáról

„Az operett legjava a Müpában”

„Bécs a Müpába költözik!

"2018. február 18-án a Met három operasztárja - Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével a legnépszerűbb operettslágereket hozza el a magyar közönségnek."

Bécsi, bécsibb - operett!Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje

  • Zeller: A madarász - nyitány
  • Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
  • Kálmán: Marica grófnő - Jöjj, cigány
  • Kálmán: A csárdáskirálynő - Táncolnék
  • ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet
  • - Nyitány
  • - Óra-duett - Ez az ízlés, ez a kellem….
  • - Quadrille
  • - Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
  • - Tercett - A szívem úgy reszket
  • Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Szépen bánjak tán a nőkkel?)
  • Millöcker: Dubarry grófnő - Ez ő, ez ő, a Dubarry
  • Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány
  • Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más
  • Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám
  • ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő
  • Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
  • Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
  • Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára
  • Siecynski: Bécs, álmaim városa

"Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget."

Rendező: Müpa

3251   Búbánat • előzmény3250 2017-10-06 10:11:13

Javaslom, fent a  "Haladjunk tovább..." topicba írtakat figyelmesen elolvasni:

a 142. és 144. sorszámok alatt ott van egy minta is...a szerint próbáld meg, én is úgy tettemm, teszem..

 

3250   zenebaratmonika 2017-10-05 23:19:09

Ez a beszúrás nem múködik még nekem, de úgy nézem már a régi módszer se jó.

Búbánat te hogy csináltad? Anu jó hogy utólag is lehet szerkeszteni, javítani, amit beírtam.

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

 

3249   zenebaratmonika 2017-10-05 23:18:13

Október 1-én megtartották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. jazzoperett premierjét a sváci Baselben, eredetileg szeptember 28n lett volna, de elhalasztották, mert még nem voltak még kész vele.... Az előadást nem operaénekesek, hanem prózai színészek énekelték. A zenekar pedig fent a forgószínpad részen volt. Íme egy kis előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

3248   Búbánat 2017-10-05 19:48:20

Lehár: Luxemburg grófja az Operettszínházban – előzetes

 

Tegnap este megvolt a premier.

3247   Búbánat 2017-09-29 12:54:09

Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. Kemény Egon: Valahol Délen
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz

Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

(A műsort az Intervízió is átveszi)


Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. Kerekes János: Állami áruház
2. Fényes Szabolcs: Két szerelem
3. Kerekes János: Kard és szerelem
4. Vincze Ottó: Budai kaland
5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
6. Bágya András: Három napig szeretlek
7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában
8. Lendvay Kamilló: Knock out
9. Gyöngy Pál: Narancshéj
10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon
11. Horváth Jenő: Péntek Rézi
12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok

Közreműködik:
Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László
3246   Búbánat 2017-09-21 15:59:53
Az Antikvárium.hu 4. online aukciója

Fedák Sári: Útközben I-II. (szerzői aláírt, számozott példány)

89. tétel

KIKIÁLTÁSI ÁR: 17 000 HUF

LICIT INDUL:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00

LICIT ZÁRÁS:
2017. 10. 01. vasárnap 20:00

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Budapest, é.n., Szőllősi Zsigmond kiadása (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 223 p.; 232 p.

Szerzői aláírt, számozott példány.

"Ebből a könyvből a szerző által tervezett Fedák-kötésben és sajátkezű névírásával 500 számozott példány készült. Ez a példány a 238-as számú".

A címlap előtti oldalon a szerző keretes, fekete-fehér arcképével illusztrált kiadás.

Fedák Sári nagy port kavaró visszaemlékezésének az "Útközben"-nek ez az aláírt, számozott példánya már kötésében is magán viseli a felejthetetlen színésznő egyéniségét, mivel magát a kötést is ő maga tervezte.

Kiadói aranyozott, virágmintás hímzett selyem könyvszalaggal díszített egészvászon Fedák-kötésben lévő, megkímélt állapotú példány.

Tóth Károly így méltatta Fedák könyvét: "a mű szubjektív, tiszta hangja, mély érzésvilága magasba emeli a könyv színvonalát, ahogy magának Fedáknak a színpadi játéka is mély érzésekről, magas szintű művészi tehetségéről tanúskodik".

Árverési feltételek


aukció időpontja:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00 - 2017. 10. 01. vasárnap 20:00

aukció helyszíne:
https://www.antikvarium.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:
1095 Budapest, Soroksári út 18.

kiállítás ideje:
Szeptember 21. és szeptember 28. között H-P.: 10-18; Szo.: 10-13

egyéb információ:

Az aukció online zajlik: 2017.09.21. 0:00-tól 2017.10.01. 20:00-ig!

A tételekre licitálni csak az alábbi weboldalon lehet:
https://www.antikvarium.hu/aukcio/

A tételekre vételi megbízást kizárólag, az axioart oldalán keresztül adhat!
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Farkas Eszter (cimbalom)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Kósa Dávid
"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:30 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Várjon Dénes (zongora), Biczó Bernadett, Várkonyi Zsófia (hegedű), Baksai Réka (brácsa), Kirkósa Tünde (cselló), Szappanos Edit (ének)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
Narrátor: Simkó-Várnagy Judit
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
"Hamucsellócska"
Zenés mese a Hamupipőke nyomán

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Horváth Ágnes (brácsa), G. Horváth László (hegedű), Háry Péter (cselló), Szűcs Péter (klarinét), Kiss Péter (zongora)
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió zongorára, klarinétra és brácsára, K. 498
LISZT: Obermann völgye
DEBUSSY: G-dúr trió

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Said Tichiti (ének, guembri, ud, ütőhangszerek), Ibrahima Fall
(djembe, balafon), Khalid Moutahir (ének, ütőhangszerek), Fehér Károly, Somogyvári Balázs, Merkovics Zoltán (ütőhangszerek)
"Zenél a világ! - A Szaharán innen és túl"

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
mesélő: Lukácsházi Győző
"Bonbon matiné"
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

16:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

"Demeniv Mihály, harmonikaművész és tanítványai, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek koncertje"
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

17:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Szabóki Tünde, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián, Kovács István (ének)
Lutheránia Énekkar
Budapesti Vonósok
Vezényel és a műről előadást tart: dr. Kamp Salamon
"Budapesti Vonósok – Bach közelében 1."
J.S. BACH: János-passió BWV 245
Jézus elfogatása
Péter megtagadja Jézust

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Lesták Bedő Eszter (hegedű, barokk hegedű), Pilz János (hegedű, barokk hegedű), Rajncsák István (barokk brácsa), Mahdi Kousay (cselló, barokk cselló), Sovány Rita (viola da gamba, barokk cselló), Martos Attila (violone), Pivon Gabriella (barokk fuvola),
Cszizmadia Angelika (csembaló), Dinyés Soma (orgonapozitív, csembaló),
Varga Judit (csembaló)
"Kamarazene korhű hangszereken"
BIBER: e-moll szonáta, C. 142
J.S. BACH: D-dú;r gambaszonáta, BWV 1028
J.S. BACH: g-moll triószonáta, BWV 1029
MOREL: Chaconne en Trio
PACHELBEL: c-moll partita
J.S. BACH: C-dú;r triószonáta, BWV 1037
J.S. BACH: 5. Brandenburgi verseny, BWV 1050

17:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Szecsődi Ferenc, Csévi Flóra (hegedű),
Szentpéteri Gabriella (zongora),
Kiss Zenede tehetséggondozott növendékei
"Ünnepi koncert - a Klebelsberg Kuno Hét programja."
Ignaz Pleyel, Rózsa Miklós és Hubay Jenő

18:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: Zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: II. szimfónia

18:55 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Metropolitan Operaközvetítések a MűPában"
THOMAS ADÈS: Az öldöklő angyal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó (szoprán), Erdős Attila (bariton), Pataki Bence (basszus), Virág Emese (zongora)
Műsorvezető: Kovács Sándor
Művészeti vezető: Marton Éva
"Mihalovich-dalok"
Emlékezés a 175 éve született zeneszerzőre, a Zeneakadémia rektorára

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bándi János, Bándi Írisz Réka (ének)
Salgó Tamás (zongora)
HANDEL: Jöjj, béke angyala (duett)
LULLY: Gavotte / hegedű szóló (Bándi Írisz Réka),
ERKEL: Bánk bán/Bánk-Gertrudis (duett)
WAGNER: Tannhäuser / Romerzählung (Bándi János)
VERDI: A trubadúr / Máglyaária, (Bándi Írisz Réka)
BIZET: Carmen / Seguidilla (duett)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Feriencsik László (fagott)
Capella Savaria
Művészeti vezető: Kalló Zsolt
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 214
JOHANN FRIEDRICH FASCH: C-dúr fagottverseny, FaWV N:C1
WILLEM DE FESCH: E-dúr concerto grosso, op. 3/3
WILLEM DE FESCH: a-moll concerto grosso, op. 3/6
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 213

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Ishimoto Hiroko (zongora)
"Női szerzők a férfiak árnyékában"
Fanny Mendelssohn, Teresa Carreno, Lili Boulanger, Elfrid Andrée, Benna Moe, Haruna Miyake, Agathe Backer, Dora Pejacevic és Amy Beach művei

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich, Érdi Tamás (zongora)
Veronika Eberle, Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian, Andrea Hallam (brácsa), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Fejérvári Zsolt (nagybőgő)
Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott)
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
DEBUSSY: En blanc et noir
CHOPIN: cisz-moll noktürn, Op. posth.
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, Op. 23
JANÁČEK: Concertino
JANÁČEK: Pohádka
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kruppa Bálint (hegedű)
Szent Efrém Férfikar (karnagy: Bubnó Tamás)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"Orbán 70, Csíky 80"
ORBÁN GYÖRGY: Serenata No.1
ORGÁNY GÖRGY: Hegedűverseny
CSÍKY BOLDIZSÁR: Új mű - ősbemutató
CSÍKY BOLDIZSÁR: Gulag

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
"Élet és halál táncai"
BARTÓK: Táncszvit
LISZT: Haláltánc
RICHARD STRAUSS: Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)