vissza a cimoldalra
2020-07-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11538)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (721)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3975)
Kimernya? (3707)
Operett, mint színpadi műfaj (4384)
Franz Schmidt (3641)
Gioacchino Rossini (1034)
Régizene (3428)
Élő közvetítések (8501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4864)
Lehár Ferenc (715)
Pantheon (2695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20522)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1433)
Sass Sylvia (478)
Antonin Dvorak (199)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
4383   Búbánat 2020-07-14 20:42:28

MAGYAR KINCSEK BÉRLET 3 nagyzenekari koncert a Pesti Vigadóban

2021. január 9. 19.30 Pesti Vigadó A bécsi operett ezüstkorának két mesterét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét   Magyar Kincsek  programján szerepeltetni egyszerre tűnhet meglepő – és mégis teljességgel indokolt döntésnek, hiszen műveik könnyed nemzetközisége és a büszkeségünkre alapos okot szolgáltató magyaros jellege egyaránt közismert. Világhódító operettjeik dallamai jószerint időtlen népszerűségnek örvendenek, s ezt a programon Farkas Róbert vezényletével felhangzó zenekari számok éppúgy érzékletesen bizonyítják majd, akárcsak azok a primadonnai magándalok, amelyeknek megszólaltatója a tehetségét már az operett világában is megbámultató Miklósa Erika lesz.

Az operett-részletek mellett két különleges Lehár-szerzemény is szerepel a programban:  az1888-ban, alig 18 esztendősen komponált Concertino, amelynek szólistája a zenekar koncertmestere, a többszörös versenygyőztes Miranda Liu lesz; valamint a nevezetes Arany és ezüst keringő, amely 1902-ben a zeneértő és művészetpártoló arisztokrata hölgy, Pauline von Metternich (Metternich kancellár unokája és az ördöglovas Sándor Móric gróf leánya) bécsi báljára íródott.

I. koncert: 2021. január 9. 19.30 Pesti Vigadó

Magyar Kincsek - Operettek világa

LEHÁR: A bálványférj – nyitány
LEHÁR: A víg özvegy – szvit
LEHÁR: A mosoly országa – Vadrózsák keringő
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra
-szünet-
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – nyitány
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – Heia, in den Bergen
KÁLMÁN: A Montmartre-i ibolya – Du Veilchen von Montmartre
LEHÁR: Giuditta – keringő
LEHÁR: Giuditta – Meine Lippen, die küssen so heiss
LEHÁR: Arany és ezüst keringő, op. 79
KÁLMÁN: A chicagói hercegnő – Medley

Közreműködik:
Miranda Liu – hegedű, Miklósa Erika – ének
Concerto Budapest
Vezényel: Farkas Róbert

4382   Búbánat 2020-07-13 15:51:26

Előzmény:

http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1851#340424

  • Magyar Nemzet, 1959. január 8.

Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékay Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékai András állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.

  • Film Színház Muzsika, 1959. február 20.

A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája)  című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.

A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.

A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.

  • 1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:

"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.

  • 1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.

Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.

  • Esti Hírlap, 1959. október 21.

HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával,  s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.

  • 1959. november 22. Esti Hírlap

„A karácsony rózsája” -  Párizsban

400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.

  • Esti Hírlap, 1960. január 8.

LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.

  • Esti Hírlap, 1961. december 24. 

Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.

  • Esti Hírlap, 1962. március 27.

□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.

4381   Búbánat • előzmény4379 2020-07-13 14:43:02

A híradásból úgy tünik ki, hogy csak Lehár műveiből áll össze a koncert ének-zenei anyaga. Persze, amíg nem kapunk műsor-részletezést, egyelőre csak találgathatunk...

4380   zenebaratmonika • előzmény4378 2020-07-13 12:03:49

2020. szeptemberében a Drezdai Operház műsorára került Ábrahám Pál egyik elfeldett operettje (2017-ben lett felújítva német nyelven)

MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL

Lustspiel-Operette in zwei Akten mit einem Vor- und Nachspiel

Libretto von ALFRED GRÜNWALD und FRITZ LÖHNER-BEDA | nach ALFRED SAVOIR | Musik von PAUL ABRAHAM | semiszenische Aufführung |

AUSVERKAUFT - EVENTUELL RESTKARTEN 

26. September 2020

Ein elegantes Hotel an der Côte d’Azur, in dem sich internationales Publikum tummelt und europäische Adelige bei Jazzbandmusik Heiratspläne schmieden – vom emsigen Personal bestens versorgt mit Cocktails. Auf den ersten Blick nicht ungewöhnlich. Doch nichts ist wie es scheint. Der schüchterne Kellner Albert, der eigentlich Hotelerbe ist, verliebt sich Hals über Kopf in die aus ihrem Land vertriebene, mittellose spanische Prinzessin Isabella, die wiederum einem österreichischen Prinzen versprochen ist. Material genug für einen echten Hollywoodfilm – folgt man den Argumenten von Marylou, Tochter des vor dem Bankrott stehenden amerikanischen Filmproduzenten Makintosh. Die selbstbestimmte, moderne Frau hat sich in den Kopf gesetzt, die Firma ihres Vaters vor dem Ruin zu retten, platzt mitten ins Geschehen und wirbelt mit ihrem Unverständnis für die längst überholten Werte der alten Welt die fragile Ordnung der feinen Gesellschaft durcheinander. Das Grand-Hotel steht Kopf: wer schnappt sich wen, und wie wird der Film ausgehen?
Getragen durch Paul Abrahams vielseitige Musik – von Walzer bis Foxtrott, von Tango bis Jazz – entsteht ein lustvolles Verwirrspiel à la Hollywood. Der Witz der Handlung, wie auch die Partitur, sonnen sich noch im Abglanz der untergegangenen Weimarer Republik. Von Berliner Bühnen verbannt, bringen Abraham und seine Librettisten diese parodistische Liebeserkärung an die Absurditäten der Operette 1934 bereits im Exil auf die Bühne.

Ugyanez az operett egyébként a Hamburgi operaházban is műsorra kerül az ősszel (egyébként ez 2020. májusában lett volna eredetileg)

 

4379   zenebaratmonika • előzmény4378 2020-07-13 12:03:47

Köszi szépen az információt.

Kizárólag Lehár operettek kerülnek műsorra?

4378   Búbánat 2020-07-11 11:51:06

Balatonfüred, 2020. július 25., szombat

Anna-fesztivál

Gyógy téri nagyszínpad, 20.30 óra


Operettgála

a Magyar Állami Operaház magánénekeseivel és balettkarával.


Repertoáron a 150 éve született Lehár Ferenc művei.


Rendező: Káel Csaba

4377   Edmond Dantes 2020-07-10 08:46:07

Apáti Bencének kétségkívül igaza van. Mint írja: Hujber Ferenc "nem egy könnyű ember" és az is igaz, hogy zaklatták SZFE-n. Részlet Hujber Ferenc wikipédia szócikkéből: "2013 júliusában Hujber egy interjúban bevallotta, hogy annak idején vásárolta érettségijét, melyre szüksége volt ahhoz, hogy színművészeti főiskolára felvételizhessen, továbbá diplomamunkáját is plagizálta. A Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgálatot indított, a vizsgálat lezártáig az egyetem vezetősége nem kívánja kommentálni az ügyet."  Más: "Hujbert letaglózta, hogy a Blikk szerint megtarthatja a diplomáját." és "...az állítólagos hamis érettségivel kapcsolatban rendőrségi feljelentést tettek." forrás: hvg.hu. Más: Hujber Ferenc itthagyott bennünket és Kanadába költözött. forrás 444.hu Más: Kábítószer birtoklásának vétsége miatt vádat emeltek Hujber Ferenc ellen. forrás: origo.hu Más: A Story magazin szerint Hujber ellen vádat emeltek könnyű testi sértés miatt. A napokban kellene megjelennie a bíróságon, de Kanadába költözött. forrás: story / hvg.hu. További információk egy valóban hiteles személyiségről femina.hu-n. Nagy gratula a balettigazgatónak véleményvezérnek! A hiteles, megfelelő embert találta meg a megfelelő ember. Miként zsák a foltját.

4376   honournö 2020-07-10 00:27:58

 

Apáti Bence "szemöldökhúzogató" pikirt cikke, amelyet alább majd idézek, lehet hogy helyt is állna.

Felteszem azonban a kérdést, hogy miután  épp Apáti jelenlegi anyaszínháza a "Budapesti Operettszínház" sem mentes a zaklatási botrányoktól, sőt Kiss B. Atilla főigazgató meggyőzően a nagyközönség előtt nem tudta tisztázni mégcsak kétharmados többségben sem magát, sem az "embereit" a zaklatási ügyekben, így  van-e létjogusltsága Apáti cikkének. (A minisztériumi vizsgálat biztos Kss B. javára zajik?,zajlott...?).

Ugyanakkor mindannyian jól emlékszünk még Kerényi Miklós Gábor hetedhét világra szóló fenekelős és stb. bot-rányára, bot-lására. Erről a  Kerényi Miklós Gáborról az a hír járja, hogy a jelenlegi operettszínházi főigazgató, -aki az MMA elnökségi tagja-,  szóval eme "fedhetetlen"  előélet után az elhíresült rendezőt az MMA-ba vitte be akadémikus jelöltnek. (Egyáltalán az operettszínházi főigazgatói állás nem összeférhetetlen-e az MMA befolyásos tisztségével, és a kultúrpolitikával való szoros összefonódással(?), nem illett vona-e már magát ama tisztség alól elegánsan felmentenie? Egyébként az MMA ha csak egy ilyen esettel szemben  is megengedő, akkor mennyire mérvadó és hiteles irányítója a MAGYAR KULTURÁLIS ÉLETNEK. Vagy ott, ahol és akik ezt eldöntötték, (a jelenlegi MMA elnökkel együtt) nem is hallottak erről a Kerényi-ügyről?

 

Az alábbiakban olvasható Apáti Bence sorainak részlete, illetve a bemásolt hivatkozást mellékeltem.

https://www.origo.hu/itthon/20200709-apati-bence-hujber-ferenc-szinhaz-es-filmmuveszeti-egyetem.html

 

"Apáti Bence: Kussolás van"

a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, a Magyar Nemzet főmunkatársa a Hír TV internetes oldalán írt a botrányról. Egészen pontosan arról, hogy a magát függetlennek és objektívnek mondó ellenzéki propagandasajtó, az Indextől a 24-ig, a hvg-től Soros blogjáig fülét-farkát behúzva hallgat az ügyről. Apáti Bence írásából közlünk két fontos részletet.

"...Hujber Ferencnek most megszületik egy olyan bejegyzése, amiben testszégyenítésről, megalázásról, hatalommal való visszaélésről számol be. Ráadásul személyes tapasztalati alapján. Ennek azért akár lehetne hírértéke is a függetlenobjektív sajtóban, hisz Hujber pont arra mutat rá, amit Upor László már több interjúban is megpróbált tiszta erőből megcáfolni, jelesül, hogy a Színművészeti Egyetem finoman szólva sem patyolattiszta zaklatást ügyek tekintetében. Erre mit látunk, érzünk tapasztalunk?"

"

Csak néma csendet, és egy több napos hulla bűzét. Második napja szaglik ez a 1995-ből előhúzott hulla, de a haladó sajtómunkások úgy látszik egytől egyig elkapták a koronavírust - ismert, hogy a COVID-19 egyik kísérő tünete a szaglás elvesztése - nem éreznek semmilyen hullabűzt, és ezért nem akaródzik nekik tollat ragadni.

Kussolás van."

 

4375   Edmond Dantes 2020-07-04 17:02:26

Szinetár Dóra 27 év után elszerződik az Operettszínháztól Kálomista Gábor Tháliájába. Részletek a Magyar Narancs interjújából (a teljes interjú a print változatban olvasható el):

Szinetár Dóra: "Egyrészt úgy tűnt, hogy a jelen vezetésnek nincs rám szüksége, és az ízlésünk, a művészeti elképzeléseink is egészen eltérőek. Másrészt, és ez volt a döntő szempont, kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Sosem hívtak még tagnak másik társulatba, az elmúlt harmincnégy év alatti rengeteg szerepem mindegyike egyszeri felkérés volt." (...)

"Az Operettszínház balettigazgatójának (Apáti Bencének – C. D. = Czenkli Dorka/ManCs - ED) ezerszer durvább megnyilvánulásai vannak közszereplőként, a kinevezésekor mégsem kérdezte meg senki, miért nem mondunk fel zsidók, melegek, másként gondolkodók, és mindenki, akiket hol burkoltan, hol egyértelműen elítél hetenként egy élő tévéadásban. A Tháliában többek közt Molnár Piroskával, Zayzon Zsolttal, Tamási Zolival játszhatok együtt Béres-, Valló- és Tarnóczi-rendezésekben, ráadásul nagyon tisztességes fizetésért. Ez elsősorban Kálomista Gábor érdeme. A társulat nagyon szereti, és láthatóan a színházba semmit sem visz be az egyéb dolgaiból. Úgy érzem, nem tisztem az életé­nek a közös munkánkon kívül eső részét megítélni. Szeretném olyan munkából eltartani a három gyerekemet, amely szakmai­lag kihívás, de emberileg nem kell belehalni. Hiszem, hogy jó lesz ott nekem."

"Bármi is lesz a (operettszínházi - ED) vizsgálat eredménye, 2020-ban ez egy vállalhatatlan történet. Vannak férfiak, akik nem veszik észre, hogy a világ megváltozott, hogy az, ami egykor két fröccs mellett jó kis kansztori volt, ma már hál’ istennek jogtalan, jogsértő, büntetendő magatartás. Vannak helyzetek, amikor tudni kell azt mondani, hogy elnézést, hibáztam, levonom a konzekvenciákat. De láthatóan nem így történik. Pedig egyszerű és világos a képlet, bármit is kommunikál most a vezetőség például olvasópróbákon a színház és a társulat bemocskolásának szándékáról. A dolgozók jó része csak túlélni próbál, mert félnek a retorziótól, féltik a jövőjüket."

Az interjúra reagált Apáti Bence operettszínházi balettigazgató illetve üzent Szinetár Dórának: A bíróságon találkozunk! (mno.hu)

„Ezt az aljas és vérlázító hazugságoktól hemzsegő mondatot bírta válaszolni arra a kérdésre Szinetár Dóra művésznő, az Operettszínház tagja a Magyar Narancs című hetilap újságírójának kérdésére, hogy miképpen bírja a gyomra, hogy bír tükörbe nézni, úgy, hogy a hírhedt fideszes, Kálomista Gábor színházába fog szeptembertől elszerződni” – olvasható Apáti Bence legújabb blogbejegyzésében.

Apáti Bence kijelentette blogbejegyzésében, melyet IDE KATTINTVA is elolvashatnak:

„Szinetár Dóra! Szavaid természetesen nem maradhatnak következmények nélkül. Hazudtál, megrágalmaztál. (…) Nem kérdés, hogy be foglak perelni. A bíróságon találkozunk.”

4374   Búbánat 2020-07-03 10:42:57

Nyáresték Budapesti Operettszínház módra

SZABAD ÉG ALATT
Zenés találkozások a Budapesti Operettszínház sztárjaival

Sajtóesemény - összefoglaló

/Operettszínház.hu/

Ismerős dallamok és operettsztárok felszabadult jó hangulatban - a Budapesti Operettszínház június 30-án ízelítőt adott nyári koncertsorozatából, mellyel júliusban újraébred "tavaszi álmából" a Színház. A nézők és a művészek egyaránt nagyon várják az előadások visszatérését, így a hosszú szünet utáni első színpadra lépés friss energiái már a tegnapi sajtóeseményen is érezhetőek voltak. Négy szereposztásban, kilenc estén keresztül, népszerű operett-, és musicalrészletek - ez a teátrum nyári "koktélajánlata". Maga a helyszín is kuriózum, hiszen a Pesti Vármegyeháza klasszicista udvarán csendülnek fel a legszebb dalok, amiről talán kevesen tudják, hogy rendkívüli akusztikai adottságokkal rendelkezik. Emellett közeli, családias hangulatban láthatja a közönség kedvenc művészeit, valódi találkozás élményével, ahol az előadás alatt kialakul egy különleges kapcsolat a nézők és a fellépő művészek között.

"A csodálatos helyszín a Vármegyeháza patinás szívében található" - mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a sajtótájékoztatón. - "Ez egy ékszerdoboz hangulatú félig zárt tér, amely felül nyitott, így ki tudunk menni a szabad ég alá, de körben zárt, ezáltal remek akusztikával rendelkezik, tehát nem is szorul hangosításra."

A főigazgató arra is kitért, hogy a hosszú bezártság után milyen fontos a találkozás a művészek és a nézők között. - "A pandémiás időszak mindannyiunkat próbára tett. Próbára tette a türelmünket, az egymásba vetett bizalmunkat, a hitünket, a kitartásunkat. Azt gondolom, hogy az Operettszínház remekül állta és állja a próbát. Sikerült a közalkalmazott dolgozóinknak és művészeinknek megélhetést biztosítani, és biztonságban tudhatták magukat a szabadúszó művészeink is, akik hűségesen teljesítettek az Operettszínház irányába.

Egyedülálló módon sikerült egy olyan forrást elkülöníteni, amely biztosítja megélhetésüket egészen szeptember végéig." - mondta el beszédében. "A csoda az előadók és a közönség között jön létre valahol félúton, és ezekre a találkozásokra lassan sort tudunk keríteni." - tette hozzá Kiss-B. Atilla.

[…] - "A Vármegyeháza udvarán vetített hatások egészítik ki a látványt."- folytatta Somfai Péter műszaki igazgató. "Közel visszük a közönséghez az előadást, az akusztikus produkció szinte együtt lélegzik a nézőkkel."

A sajtótájékoztató kellemes nyitóhangulatát Janza Kata és Szabó P. Szilveszter duettje teremtette meg az Elisabeth című musical egyik részletével. Elhangzott Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből a Hej, cigány Dolhai Attila előadásában, végezetül pedig Dancs Annamari és Laki Péter perdült táncra a "Cintányéros cudar világ" közkedvelt slágerével.

4373   Edmond Dantes • előzmény4371 2020-07-03 08:41:26

Óóó, ez nem számít. Az számít, hogy az Operettszínház teljes vezérkara aláírta a SZFE kinyírását ...  NER-konform átalakítását párt(fog)oló nyilatkozatot. Az sem gond, hogy vélhetően egyikük sem SZFE-n végzett: 1 db. operaénekes, 2 db. karmester, 1 db. jobboldali véleményvezér balett-táncos. Minden bizonnyal anélkül is jól ismerik az Operettszínház SZFE működését, szellemiségét. Ha Kriza Zsigmond még az Operettszínház kötelékébe tartozna, nem kétséges, ő is aláírta volna a nyilatkozatot. Ő csak tudja, micsoda fertő van ott ... mármint a SZFE-n.

4372   david28 • előzmény4371 2020-07-02 23:20:24

Nagyon kapós lett ez a metoo is, jön az Eszenyi-effektus vol.2.

4371   detto 2020-07-02 22:45:55

https://nlc.hu/sztarok/20200702/operettszinhaz-aldozat-megalazas/amp/

4370   detto 2020-07-02 22:45:53

https://nlc.hu/sztarok/20200702/operettszinhaz-aldozat-megalazas/amp/

4369   detto 2020-07-02 22:45:50

https://nlc.hu/sztarok/20200702/operettszinhaz-aldozat-megalazas/amp/

4368   zenebaratmonika • előzmény4366 2020-07-02 13:59:55

Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus c. Ábrahám operett vezérdala, Tobias Bonn előadásában https://www.youtube.com/watch?v=8LTBJnufBZ4

 

4367   Búbánat 2020-07-02 10:55:45

Tegnap a harmadik résszel lezárult Huszka-emlékműsor (Dankó Rádió - "Az a szép")  adásának ismétlése apropóján ide is beírom a 83 éves zeneszerzővel készült interjú szövegét, amelyet 1960-ban bekövetkezett halála előtt alig több mint egy évvel publikált a hírlap:

A 83 éves Huszka Jenő moszkvai sikeréről és emlékeiről

  • Esti Hírlap, 1958. december 24.

A könnyű zene budapesti hívei az elmúlt nyáron igen sokat tapsoltak az Aranyvirágnak, Moszkvából pedig olyan hírek érkeznek, hogy a Lili bárónő estéről estére táblás házakat vonz. Erről beszél Huszka Jenő.

— A moszkvai bemutatóra néhány balettszámmal, egy palotással, s a bonviván számára egy nagyáriával bővült a zenei anyag. Akik már látták, elmondják, hogy ragyogó kiállításban került színre a Lili bárónő. Kár, hogy a moszkvai televízió hullámai még nem érnek el hozzánk.

Az Aranyvirág sikerét hozzuk szóba:
— Az Aranyvirág egy kicsit mindig az ifjúságomra s ami ezzel szorosan összefügg: a Balatonra emlékeztet. A Bob herceg 1902. évi bemutatója után történt, hogy Beöthy László, a Király Színház akkori igazgatója a következő őszre darabot rendelt tőlem. A téma: Nápoly és a tenger volt. Soha nem jártam ekkor még tengerparton, hisz annyi pénzem sem volt, hogy zongorát vehettem volna.
A Bob herceget is úgyszólván hangszer nélkül írtam meg. Valamiféle tengerélményre azonban mindenképpen szükségem volt, ezért, leutaztam a Balaton mellé, Fonyódra. Éppen naplementekor érkeztem a tóhoz; a víz vadul hullámzott. Estére már csak úgy zsongtak bennem a melódiák,így lett a Balaton „társszerzőm“. Fonyódot különösen megszerettem, talán éppen hangulati gazdagsága miatt. A Lili bárónő dallamainak legtöbbjét itt komponáltam, a Mária főhadnagyot pedig teljes egészében.

— Sokszor és sokan kérdezik tőlem, hogy mi indított el a zeneszerzői pályán. Furcsának tűnik, de egy nyolcéves koromban szerzett élményemet tartom e tekintetben a legdöntőbbnek. Akkor voltam életemben először színházban. Offenbach Orfeusz a pokolban című operettjét játszották. A zene leírhatatlan hatást tett rám. Valósággal átalakította benső énemet. Offenbachot ma is nagyon szeretem. A bécsi operettiskola például soha, semmiféle hatással nem volt rám. Offenbachtól tanultam meg, hogy a jó operettmuzsikának lírainak és drámainak kell lennie egyszerre.

Muzsikám fő erejének a magyar levegőt, a magyar jelleget tartom. Budapestet a századforduló idején importoperettekkel árasztották el. Akkoriban az angol táncoperett dívott. Váratlanul hatott, hogy egy fiatal zeneszerző magyar zenét mert írni.

— További tervek? ... Ezzel mindig tele a tarsolyom. Füredi barátaim szüntelenül kérnek, hogy komponáljak egy Füredi emlék című dalt. Bevallom, mostanában állandóan ez a téma foglalkoztat, mert valami olyan dalt szeretnék írni, ami méltó ehhez a kedves hangulatú, patinás fürdőhelyhez, ahol — ifjúságomban és idősebb koromban egyaránt — olyan sok szép órát töltöttem el — fejezi be visszaemlékezéseit a nyolcvanhárom éves mester.

H. L.

4366   Búbánat • előzmény4362 2020-06-29 15:06:27

Große Operette von Paul Abraham„Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus“ Moderation: Stefan Lang

https://www.deutschlandfunkkultur.de/grosse-operette-von-paul-abraham-dschainah-das-maedchen-aus.1091.de.html?dram:article_id=479389

KONCERT | Sendung am 27.06.2020 um 21:00 Uhr

Sendung am 27.06.2020 um 21:00 Uhr

 „Madama Butterfly als Operette in Vietnam! – Paul Abrahams musikalisches Liebesabenteuer eines französischen Marineoffiziers mit einer Dschainah, der vietnamesischen Variante einer japanischen Geisha, ist eine wilde Mischung aus Puccini, Puszta und Jazz.”

Aufzeichnung vom 22. Dezember 2019 in der Komischen Oper Berlin

Paul Abraham
Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus
Große Operette in zwei Akten auf ein Libretto von Alfred Grünwald und Fritz Löhner-Beda
Bühnenpraktische Rekonstruktion von Henning Hagedorn und Matthias Grimminger

Dschainah – Hera Hyesang Park
Pierre Claudel – Johannes Dunz
Hortense Cliquot – Zizie de Paris
Yvonne – Mirka Wagner
Baron Bogumil Barczewsky – Dániel Fiko
Erzähler – Klaus Christian Schreiber

Chorsolisten der Komischen Oper Berlin
Chor der Komischen Oper Berlin
Orchester der Komischen Oper Berlin
Leitung: Hendrik Vestmann

4365   Búbánat 2020-06-29 08:01:30

Az ország egyik legrégebbi társadalmi eseményét mindenképp szerette volna megrendezni a város, ezért a végsőkig kivárt a döntéssel, de a jelenlegi környezetben nem tudnák a megszokott színvonalon megtartani az Anna-bált, így az elmarad – olvasható Balatonfüred Város Önkormányzatának hivatalos közleményében.

A szívkórház előtti téren felállított nagyszínpadon viszont megrendezik a hagyományos Operagálát, amelyen világhírű darabokból csendülnek fel részletek, előtte egy nappal pedig a Magyar Állami Operaház művészei lépnek fel a Gyógy téren. Az eredetileg a bálra tervezett, Káel Csaba rendezte operett műsor rendhagyó módon ezúttal szintén a szabadtéri színpadon lesz látható.

A július 21–25. között zajló Anna-fesztivál keretében idén nyolcadik alkalommal a Hagyományok Házával közösen megrendezi a város a prímásversenyt is. A megmérettetésen a hagyományos magyar népzenét játszó fiatal hegedűsök zenélnek, a legjobb produkciókból és meghívott előadók műsorszámaiból gálakoncert is lesz a Gyógy téren felállított nagyszínpadon.

Bár a 195. Anna-bál elmarad, a bálozni vágyó 18 éves balatonfüredi lányok nem maradnak le a patinás eseményről, hiszen a város meghívja őket a jövő évi Anna-bálba.

4364   Búbánat 2020-06-26 16:09:41

5 perc reflektorfény - Bojtos Luca

/operett.hu/

1) Milyen színészként az életed a négy fal között? Általában véve is, és a jelenlegi helyzetben.

Általában ezerrel pörgök, újabb és újabb impulzusokat igénylek (társaságkedvelő vagyok, szeretek szórakozni), de egy idő után a mozgalmas időszakot mindig felváltja egy befelé forduló korszak; elcsöndesedésre, énidőre van szükségem.

Ilyenkor bezárkózom, és intenzívebben reflektálok magamra és a környezetemre, többet olvasok, jógázom, más figyelemmel hallgatok zenét, keresek-kutatok. Elfogadtam, hogy ez is egy ilyen időszak. Most  újra van lehetőségem elmélyülni egy-egy tevékenységben, anélkül, hogy bármi megzavarna. Szelektálni, átgondolni, mi, ki fontos, értékes, és hogyan lesz tovább. Persze hiányoznak a szeretteim és a színház, és aggódom azokért, akiknek érzelmi és egzisztenciális bizonytalansággal kell szembenézniük, de bízom benne, hogy hamarosan véget ér ez az időszak, és talán picit bölcsebben térünk vissza a hétköznapokba; jobban fogjuk tudni értékelni az eddig természetesnek vett dolgainkat és tisztábban látni, mi az, ami valóban fontos.
 
2) Mi a legkedvesebb emléked gyerekkorodból?

Huh, rengeteg van! Csodaszép gyerekkorom volt, csodálatos családom van! Rengeteget kirándultunk, utaztunk, ó, és a balatoni nyarak! Iszapvárépítés, szentjánosbogár-vadászat, a táborozások, faházikó- és hókunyhóépítés... és anyu verset olvas, apu vicces kitalált történeteket mesél, biciklizni tanít. A bátyámmal sok csínyt elkövettünk, inkább az öccse voltam, mint a húga; vele minden izgalmas kaland volt! A színházba is akkoriban szerettem végérvényesen bele; 6 éves voltam, amikor először játszhattam az Operettszínházban, A muzsika hangja című előadásban. Akkor újították fel a színházat, mi pedig a próbák között a folyosókon bújócska-fogócskáztunk. Mindennek annyira más illata volt, és mindenki olyan kedves volt velünk! Csupa móka és felszabadultság volt ebben a varázsvilágban létezni...

 3) Szakma vagy magánélet? Miként tudod összeegyeztetni a kettőt?

Egyikről sem tudnék, és nem is szeretnék lemondani; a barátaimról, a kapcsolataimról, a velük töltött minőségi időről, az énidőről és a színházról sem. Egyik sincs a másik nélkül. Szeretnék minél többet tapasztalni, érzékelni és megélni az életemben; szenvedélyesen élni. A színházban is a világ megismerése foglalkoztat a legjobban, mindig szeretnék valami újat megtudni és megérteni az életről, az emberek működéséről és kapcsolódásukról. Szerencsére azok, akik közel állnak hozzám elfogadják, hogy időnként eltűnök, tudják, hogy most máshol - a színházban, a próbán, a szerepemen - van a fókuszom, nincs ebből sértődés vagy félreértés. Üzennek, hogy szeretnek, várnak, majd jelentkezzek. Innen is köszönöm nekik, és ölelem őket! Értik, hogy ilyen az életem, így működöm, és ezzel együtt fogadnak el.

4) Meséld el a legkedvesebb és a legkínosabb színházi élményedet!

Érdekes, hogy kinek mi jut ilyenkor az eszébe... szerintem ez mindig változik.

A legkedvesebb... azok a pillanatok versmondáskor, amikor egyedül állsz az üres térben, nincs kellék, nincs fogódzó, nincs semmi, csak te vagy egyedül a hangoddal, az arcoddal, a szemeiddel, épp akkora a tér, és olyan közel vannak a nézők, hogy még pont be tudsz fogni mindenkit, és vinni őket magaddal.
Huh, ha ez sikerül, akkor érzed, hogy történt valami. Az varázslat.

A legkínosabbat sosem mondanám el, remélem, csak az tudja, aki ott volt, és akinek úgy éreztem, muszáj elmondanom. De! A Cirkuszhercegnőt próbáltuk a Miskolci Nemzeti Színházban, volt egy akrobatikus, karika dobálós, énekes-táncos számunk. A rendező azt kérte, hogy próbáljuk meg még egyszer, több energiával; nekem nem kellett kétszer mondani, a karikát olyan lendülettel pörgettem meg, hogy az egyenesen a zenekari árokban landolt. Szerencsére senkinek sem esett baja!

5) Szerinted mi egy színész legfontosabb erénye?

Manapság az emberek nem figyelnek egymásra, sem magukra; olyan könnyen ítélkezünk, véleményezünk, és címkézzük fel egymást. Több megértésre, türelemre és elfogadásra lenne szükség. Hiszek abban, hogy alapvetően senki sem gonosz, és a hibák megbocsáthatók, ha beszélünk róluk, és jobban megértjük egymást. Fontos feladatunknak gondolom kimozdítani a nézőket a komfortzónájukból, kapcsolódásra, gondolkodásra, párbeszédre bírni, nyitottabbá tenni, bevonni és érzékenyíteni őket. Így egy kicsit közelebb kerülhetnénk egymáshoz, és megérezhetnénk valamit abból, hogy mi is az ember, mennyiféleképpen látjuk a világot, és hogy nem vagyunk egyedül.

+1 Meséld el a kedvenc viccedet, vagy humoros anekdotádat!

,,És ámulok,
hogy elmúlok"
/J. A./

Elég furcsa a humorom... Lehet, hogy nem is vagyok annyira vicces... Mégis elhalmoznak szubrett es komika szerepekkel...

Az interjút készítette: Bánkövi Dorottya

4363   Búbánat 2020-06-26 16:05:58

5 perc reflektorfény - Kocsis Dénes

/operett.hu/

1) Milyen színészként az életed a négy fal között? Általában véve is, és a jelenlegi helyzetben.

 2) Mi a legkedvesebb emléked gyerekkorodból?

 3) Szakma vagy magánélet? Miként tudod összeegyeztetni a kettőt?

4) Meséld el a legkedvesebb és a legkínosabb színházi élményedet!

5) Szerinted mi egy színész legfontosabb erénye?

4362   Búbánat 2020-06-25 20:25:43

A Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)  topicjában (1968. sz.)  olvasott hír:

Ábrahám Pál  Dschainah - das Mädchen aus dem Tanzhaus című operettjének felvételét /Komische Oper Berlin/

2020. június 27-én, 21 órakor sugározza a Deutschlandfunk Kultur.

Itt meghallgatható majd: https://www.deutschlandfunkkultur.de/.

*Ez az Ábrahám Pál operett már nem Kemény Egon zenekari hangszerelésével jött létre.

4361   Búbánat 2020-06-19 12:24:36

Elkezdődtek a Marica grófnő próbái az Operettszínházban

ORIGO2020.06.18. 17:18

Elindult a Budapesti Operettszínház Marica grófnő című előadásának olvasópróbája. A nagyszínpadi bemutató három szereposztása utoljára a járvány előtt találkozhatott személyesen. 

Megkezdődött a Marica grófnő című előadás olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban. A társulatot elsőként Kiss-B. Atilla főigazgató üdvözölte, és megköszönte a művészeknek a járvány időszaka alatti folyamatos művészeti együttműködést és az innovatív tartalmakat, melyeket az Operettszínház közönsége az online felületeken követhetett. Így a veszélyhelyzet alatt sem állt le a Budapesti Operettszínház művészeti tevékenysége: más formában, új felületen, de továbbműködött a lehetséges kereteken belül.

Kálmán Imre operettjét Bozsik Yvette rendező-koreográfus viszi színre az új évadban. A tavalyi sikeres János vitéz-előadás után Bozsik Yvette már „ismerősként” köszöntötte a társulatot. A Marica grófnő-t is ő viszi színre rendező-koreográfusként. 

Marica grófnő szövegkönyve Orbán János Dénes írói közreműködésével visszanyúl az eredeti német szöveghez, valamint az 1924-25-ös Harsányi Zsolt-féle szövegkönyv alapjaihoz. A jó hangulatú olvasópróba előtt bemutatkozott ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is, aki a néptánc tiszta forrását szeretné majd az adott színházi kontextusra adaptálni. A Tündérkertben szerinte „embertáncot” fognak járni. Az előadás karmestereként Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett egy ifjú tehetség, Dobszay Péter mutatkozik be. 

4360   Edmond Dantes • előzmény4359 2020-06-16 22:07:53

Tud valaki az Operettszinhaz kozonsegenek atlageletkorarol vagy keszult errol felmeres? Tartok tole, hogy magasan reprezentalt a veszelyeztetett (elet)korosztaly ...

4359   zenebaratmonika 2020-06-16 20:02:35

Azt tudjátok, hogy az operettszínházban, hogy fogják tartani a 1.5 méteres távolságot? A jegy.hu-n, úgy nézem minden ülésre ültetnek embereket. Úgy tűnik a cél, hogy a nyájimmunitás kialakuljon, tehát a lakosság 60%-a vagy több átessen a víruson. Persze ezt nem mondják ki... ráadásul szeptember után a covid még fel is fog erősödni...

4358   Edmond Dantes 2020-06-16 16:47:37

Exkluzív interjú a két egykori operettszínházi dolgozóval a munkahelyi zaklatásokról (RTL Klub, 2020. június 15.)

Folyamatos zaklatásokról és megaláztatásokról mesélt több egykori operettszínházi dolgozó is. A Fókusznak exkluzív interjút adott az a két lány, akik csak álnéven mertek nyilatkozni, pedig tanúk és több bizonyíték is alátámasztja, hogy milyen megaláztatásokon mentek keresztül az intézményben. A teljes interjú ide kattintva tekinthető meg.

4357   Búbánat 2020-06-16 16:12:14

Olvasom, hogy az Egri Gárdonyi Géza Színház meghirdette a 2020/21-es évadát -   A nagyszínpadi bemutatók között szerepelni fog Kálmán Imre A montmartre-i ibolya (novemberben) és Eisemann Mihály Bástyasétány 77. című operettje is.

4356   Amalgám 2020-06-15 14:54:47

Június 4-én láttak napvilágot az Operettszínházhoz köthető zaklatási botránnyal kapcsolatos első információk, vagyis immár tizenegy nap telt el az eset nyilvánosságra kerülése óta. Azóta – eltekintve egyetlen hozzászólástól, amely nem az ügy érdemi részére vonatkozott, hanem az intézmény egyik művészének önként vállalt közszerepléséhez kapcsolódott – igyekeztem tartózkodni a témával összefüggő véleményem megfogalmazásától, hiszen olyan kérdésről van szó, amelyben intőleg magasodnak elénk a zaklatási ügyekből – bár inkább kifejezetten szexuális zaklatási ügyekből – kinőtt -#metoo mozgalom túlkapásai, az azon eluralkodó kollektív pszichózis, a gyakran jogon kívülinek tűnő, tisztességes eljárásokat mellőző felelősségre vonások, az internetes és média-lincselések. Ilyesminek semmiképp nem szerettem volna a részese lenni, ezért önként vállalt hallgatásba burkolóztam tehát, és mindvégig azon gondolkodtam, vajon mi is lehetne az, amit a kezdeti, látványos erőfeszítések után a színház vezetése még megtehetne ennek a csúnya ügynek a rendezése érdekében. Azután egyszer csak megjött a megoldás. Nem a saját fejemből pattant ki, külső, távoli forrásból érkezett, de ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – olyannyira példaértékűnek és követendőnek tartom, hogy a róla szóló egyik sajtótudosítás belinkelésével ezúton is szeretném hozzásegíteni a leginkább kézenfekvő cselekvési mód megtalálásához az Operettszínház mindazon vezetőit, akiknek a felelőssége megalapozottan merülhet fel az intézménynél történtek helytelen kezelésében. Tessék:

https://borsodihir.hu/kozelet/2020/06/lemondott-a-vasalodeszkas-tornatanart-megalazo-tankeruleti-vezeto

4355   Búbánat 2020-06-13 17:49:30

2020.06.13  19:00 - 21:10  Bartók Rádió

Jacques Offenbach: Szép Heléna

Háromfelvonásos operett

Szövegét Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta

Vezényel: Pierre Dumoussaud

Km.: Lausanne-i Operaház Énekkara(karig.: Jacques Blanc) és a

Lausanne-i Sinfonietta

Rendezte: Michel Fau

Szereposztás:

Páris - Julien Dran (tenor),

Menelaosz - Michel Fau (tenor),

Agamemnon - Christophe Lacassagne (bariton),

Kalkhasz - Jean-Claude Saragosse (bariton),

Achilleusz - Jean-Francis Monvoisin (tenor),

Ajax I. - Pier-Yves Tetu (tenor),

Ajax II. - Hoël Troadec (tenor),

Heléna - Julie Robard-Gendre (szoprán),

Oresztész - Paul Figuier (kontratenor),

Bacchisz - Marie Daher (szoprán),

Leona - Béatrice Nani (mezzoszoprán),

Partenisz - Laurene Paterno (szoprán),

Philokómusz - Jean-Raphaël Lavandier (próza),

Euthycles - Richard Lahady (próza)

(Lausanne, Operaház, 2019. december 27.) 

4354   Búbánat • előzmény4353 2020-06-13 09:54:49

A cikk  megjelent: Magyar zene - 53. évf. 4. sz. (2015. november)

4353   Edmond Dantes • előzmény4352 2020-06-13 09:50:21

A minden bizonnyal megerdemelt koszonethez hozzatennem, hogy Mikusi Balazs tudtommal mar nem vezetoje a Zenemutarnak.

4352   Búbánat 2020-06-13 09:38:14

Bozó Péter: CSONTOS KARABÉLY – ÚJRATÖLTVE

Bozó Péter a Csínom Palkó előadástörténetével foglalkozik.

A Csínom Palkó a Farkas-hagyaték forrásainak fényében

Az OSZK Zeneműtárának 2015. szeptember 10- én, Farkas Ferenc emlékére rendezett konferenciáján elhangzott előadás írott változata. A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Munkatervem támogatásáért köszönettel tartozom Tallián Tibornak, valamint a pályázatomat befogadó kutatóhely, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának, Richter Pálnak. A hivatkozott források az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában találhatók. Köszönet illeti Mikusi Balázs Zeneműtár- vezetőt, hogy felhívta figyelmemet a gyűjteménybe frissen bekerült hagyatéki anyag még feldolgozatlan forrásaira.

4351   Edmond Dantes • előzmény4348 2020-06-11 19:00:46

Netán a Röhej évada találóbb elnevezés lenne?

4350   Edmond Dantes • előzmény4336 2020-06-11 18:55:58

Úgy tűnik, az EMMI is megirigyelte, hogy a Budapesti Operettszínházban, ahogy Kiss-B.Atilla főigazgató a minap fogalmazott: "Túl jól mentek a dolgaink, egymást követték a tomboló sikerek, az Operettszínház látogatottsága egyáltalán nem csökkent, hanem 100 százalékos,..".

Vizsgálja a minisztérium az Operettszínház igazgatójának felelősségét a zaklatás-ügyben

"Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter utasítására felállt egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az adott ügy tisztázásával kapcsolatban." Mint az index. hu írja: "A minisztériumnak mint fenntartónak ugyanakkor több kérdést is küldtünk a fentin kívül. Korábban megírtuk, hogy a zaklatások elszenvedőit segítő Biztonságos Terek projekt koordinátora az ügyről hónapokkal ezelőtt tájékoztatta Fekete Péter kulturális államtitkárt, aki semmit nem válaszolt a levelére. Az erre vonatkozó, hétfőn feltett kérdésre nem kaptunk választ, ahogy arra sem, az ügy első bejelentésekor tett-e lépéseket a minisztérium, illetve mit gondolnak Kiss-B Attila felelősségéről az ügyben. Szerdán aztán újabb levélben fordultunk a minisztériumhoz, mivel Kiss-B. Atilla a Hír TV műsorában egyrészt bevallotta, hogy Kriza azért távozott közös megegyezéssel, mert "rávetült a gyanú árnyéka", másrészt azt, hogy külső szakemberekkel kivizsgáltatta az ügyet, és a vizsgálat nem igazolta az állításokat." További kérdéseket is feltettek az EMMI-nek, de választ egyik kérdésre sem kaptak sem az EMMI-től sem Kiss-B.Atillától. A teljes cikk index. hu-n ide kattintva olvasható el.

 
4349   Búbánat • előzmény4348 2020-06-11 16:52:33

És miért kell nekünk egy külföldi (brit) (opera)rendező? Operettet színpadra állítani nálunk  - ha jól tudom - az elmúlt évtizedekben  mindig hazánk szülötteit kértek fel eddig. Igaz, Lehár művei - zenéi legalábbis -  operai minőséget képviselnek...

4348   joska141 • előzmény4345 2020-06-11 16:44:12

Sokféle jelzőt lehet a „mosoly” szó elé tenni, annak megfelelően változik a szó hangulata is. Azt azonban feltételezem, hogy az Operettszínház a „mosoly” szót a „Mosoly évada” kifejezésben a legáltalánosabb értelemben használja, nevezetesen: mosolyt varázsoljon az emberek arcára.

Ennek a La Mancha lovagja, az Anna Frank naplója, a Nyolc és fél, a Mata Hari történet szinte teljes egészében megfelel, az ember nem győz közben mosolyogni.

Az a mű, melynek címében is szerepel a „mosoly” szó: Lehár: A mosoly országa, pedig – a rendező megfogalmazása szerint – „szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal…”. Ez a sommás megállapítás - fogalmazzunk úgy – legalábbis vitatható. Ha valaki így közelíti meg ezt a drámai alkotást, akkor…

Egyébként minden csupa mosoly…

4347   Búbánat 2020-06-11 16:38:29

Mivel idén Lehár-év van (április 30-án, 150 éve született a zeneszerző), nem értem, hogy A mosoly országa új bemutatóját miért csak jövő januárra ütemezte be az Operettszínház? 

De idén Huszka Jenő-év is van: az Operettszínház nem tekintette fontosnak, hogy a Nagyszínpadon valamelyik darabját játsszák. Huszka 145 évvel ezelőtt, 1875. április 24-én született és 1960. február 2-án hunyt el, 60 esztendeje!  Tehát kettős évforduló - és semmi új Huszka-bemutató! A 2021/2022 évadtervben ajánlatos lenne pótolni ezt, ha megkésve is. (Bob herceg?, Gül baba?, Aranyvirág?, Lili bárónő - a nagyszínpadon?...)

Jövő decemberben, az akkor 100 éve elhunyt Jacobi Viktor emlékét szolgálná, ha 2021-ben színpadra kerülne a Leányvásár című operettje!

A Marica grófnő bemutatóját nem lett volna szükségszerű októberre ütemezni - csak azért, mert hagyománnyá vált, minden évben Kálmán Imre születésének évfordulójához  (október 24.) kötni az eseményt: felújítani valamelyik operettjét.. Nem elfelejtve, ugyanazon az októberi napon (24-én) hunyt el Lehár Ferenc! 

 Idén nincs ("Kálmán-év"), de volt és van "Lehár-év"és "Huszka-év"!  - anélkül telik el, hogy a két nagyszerű zeneszerzőnk művei közül új bemutatóval készült volna a Színház az idén.  Erre nincsen magyarázat! 

Persze, nincs sok értelme mindezen töprengeni már, a következő évad terve meghirdetésre került, ám a 2021/22 évad terve még  előkészítés előtt állhat. Érdemes lenne jobban odafigyelni a nevezetes szerzők dátumaira.  (Franz von Suppé Boccaccio-ja is elsikkadt valahol "félúton"...)

4346   Búbánat • előzmény4345 2020-06-11 13:16:36

A MOSOLY ÉVADA - 2020/2021-es évadbejelentő sajtótájékoztató az Operettszínházban!  - Videó - YouTube

(53:26 perc)

4345   Búbánat • előzmény4343 2020-06-11 13:03:13

Öt bemutatót tervez a jövő évadban a Budapesti Operettszínház, amely A mosoly évadá-ra készül.

MTI2020.06.11. 10:36 – Origo,hu

A "mosoly évada" nevet adta következő szezonjának a Budapesti Operettszínház. Kiss-B. Atilla főigazgató a színház szerdai budapesti sajtótájékoztatóján köszönetet mondott nézőiknek, amiért hűségesen kitartottak a színház mellett a pandémiás időszakban, és figyelemmel kísérték az online felületeiken közzétett tartalmakat. Azoknak a nézőknek is köszönetet mondott, akik nem igényelték vissza jegyeik, bérleteik árát.

A főigazgató azt is elmondta, hogya tervek szerint az évadot a főpróbahéten abbahagyott La Mancha lovagja című produkcióval nyitnák szeptember közepén,majd az éppen bemutatott Tajtékos dalok című produkció előadás-sorozata folytatódik.

A Raktárszínházban az Anne Frank naplója című produkció és a vele együtt játszott A képfaragó című táncjáték látható majd, és pótolják a kistermekben elmaradt további előadásokat is.

A nagyszínpadon elmaradt előadásokat nem minden esetben tudják pótolni, helyettük más produkciókat választhatnak a nézők. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét október 23-án mutatják be a nagyszínpadon Bozsik Yvette rendezésében. A János vitéz című produkciót is színpadra állító művész elmondta: az foglalkoztatja mostanában, hogyan tudja a szépséget megfogalmazni. A darabot a Szentivánéji álom című műhöz hasonlította, mint mondta, egy szép erdélyi tündérkertben képzelték el a teret és a jelmezeket is. Kiemelte, hogy az előadásban komoly szerepe lesz a színház balettegyüttesének. Alkotótársként Krizsán Dániel és ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is részt vesz a munkában.

A mosoly országa című Lehár-operett premierjét 2021. január 29-én tartják. A darabot rendező Stephen Medcalf videoüzenetében azt mondta, korábban Marseille-ben dolgozott együtt az operettszínház főigazgatójával, aki a budapesti munkára felkérte. A mosoly országa magával ragadó mű, szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal és szomorúsággal is – mondta a rendező.

Március 26-i bemutatóval a Nine/Kilenc című musicalt állítja színpadra Balázs Zoltán, a Maladype alapító-rendezője, aki elmondta, hogy Magyarországon kevésbé ismert darabról van szó, amely Federico Fellini8 és fél című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült. A mű szövegkönyve Arthur Kopit, a zene és a dalszöveg Maury Yeston munkája.

Várkonyi Mátyás és Béres Attila Mata Hari című kémoperáját Somogyi Szilárd rendezésében láthatja a közönség 2021. április 30-tól. Várkonyi Mátyás zeneszerző elmondta, a történetetaz teszi izgalmassá, hogy nem tudni, ki a kém.Várkonyi Mátyás a sajtótájékoztatón megemlékezett arról is, hogy az idén 40 éve alapították a Rock Színházat. Elmondta, hogy tevékenységük nem múlt el nyomtalanul, hiszen több darabjuk is megtalálható az operettszínház műsorán: a repertoár része például a Dorian Gray, és az Abigél-t – a Viktória című produkció mellett – újra műsorra tűzik.

 

4344   Búbánat • előzmény4343 2020-06-10 19:16:45

Köszönöm. Úgy látszik, akkor nem jutott el hozzám ez a közlés (vagy már nem emlékeztem rá.)

4343   joska141 • előzmény4342 2020-06-10 18:36:29

Tisztelt "Búbánat"! A következő évadról, bértelekről már korábban, 06.04-én, e-mail üzenetben tájékoztatotta az elmaradt előadások pótlásával egyidejűleg Főigazgató Úr titkársága, a következők szerint:

BEMUTATÓ BÉRLET (volt Premier Bérlet) Előadások: vasárnap 19.00

La Mancha lovagja                            2020. szeptember 13.

Marica grófnő                                    2020. október 25.

A mosoly országa                              2021. január 31.

Nine                                                   2021. március 28.

Gondolom ezek lesznek az új évad bemutatói.

4342   Búbánat • előzmény4336 2020-06-10 17:32:34

Kiss- B. Atilla a HÍR TV-ben elmondta, hogy összeállt az Operettszínház 2020/2021 évad terve, a tájékoztató füzet egy példányát bemutatta - amiből egyelőre nem árult el részleteket , mit, milyen darabújdonságokat (bemutatók) láthat majd a publikum, de publikus lesz hamarosan az évad-meghirdető tájékoztatójukon. 

(Korábban  a főigazgató úr utalt arra, hogy a Marica grófnő bemutatója is várható...)

4341   Edmond Dantes • előzmény4340 2020-06-10 17:21:23
4340   Búbánat 2020-06-10 17:20:26

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=330&menuId=24

Az elmaradt előadásokkal és az új bérletekkel kapcsolatos információk

Kedves Közönségünk!

Örömmel értesítjük Önöket,hogy 2020. 06. 11-től szervezési irodánk, pénztárunk és jegyárusító pavilonunk újra várja Önöket.

Ügyfélfogadási idő:
Pénztár: H-P: 11-19, Szo-V: 13-19
Szervezés: H-P: 9-17
Pavilon: 10-18

2020. 06. 11-től megkezdjük a 2020/21-es évad bérleteinek értékesítését

4339   Edmond Dantes • előzmény4336 2020-06-10 17:17:22

Ugyanez (ugyanez???) "kissé" (kissé???) más hangszerelésben:

Az Operettszínház igazgatója beismerte, zaklatásgyanú miatt távozott az ügyvezető

"Azt tudom mondani, hogy rávetült a gyanú árnyéka, és közös megegyezéssel megváltunk egymástól", mondta a Hír TV műsorában Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Kriza Zsigmond korábbi ügyvezető igazgatóról, akit az Indexnek nyilatkozva a színház több volt vagy jelenlegi munkatársavádolt meg szexuális zaklatással és hatalommal való visszaéléssel, megalázó bánásmóddal. Ez minden tekintetben újszerű információ. Kriza távozását ugyanis februárban az Operettszínház egy olyan közleményben jelentette be, amely szerint a színház „teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira tekintettel, közös megegyezéssel távozik”, és ebben a sikeres munkán kívül semmilyen információ nem szerepelt gyanúról. A vádakat ismertető cikkünk készítésekor pedig konkrétan rákérdeztünk arra Kiss-B. Atillánál, „Közrejátszott-e az akkor kiadott közleményekben foglaltakon kívül Kriza távozásában bármilyen magatartásbeli probléma?”, de a főigazgató ezt akkor még határozottan cáfolta: "Dr. Kriza Zsigmond magatartásával, munkájával kapcsolatban soha, semmilyen szabálytalanságot vagy kifogasolható momentumot nem tapasztaltam, távozási szándékát sajnálattal vettem tudomásul"- állította nekünk akkor ... az ügyben az Indexnek nyilatkozó áldozat azt állítja, bizonyítéka van arról, hogy a panasz bejelentésekor Kiss-B. Atilla nem ígérte, hogy kivizsgálná az ügyet, ehelyett beküldte őt egy zárt ajtós megbeszélésre Kriza Zsigmondhoz, noha épp róla szóltak a panaszok. Az áldozat az Indexnek elmondta: őt sem külső szakember, sem más személy azóta nem kérdezte a panaszairól, az ügy bármilyen körülményéről, az ő mint panasztevő tapasztalatairól, és vizsgálat lefolytatásáról vagy annak eredményéről soha nem tájékoztatták. Ugyanezt állítja a hivatalos bejelentést tevő, a színházi és nem színházi térben történő zaklatások elszenvedőit segítő Biztonságos Terek projekt koordinátora is. Kérdéses ugyanakkor  az is, ugyan miért kellett a "gyanú árnyéka" miatt távoznia az ügyvezető igazgatónak, ha egy vizsgálat valóban arra jutott, hogy nem történt semmi. ...  a Biztonságos Terek projekt koordinátora, Rihay-Kovács Zita korábban rendelkezésünkre bocsátott egy levelet, amelyet az kulturális államtitkárnak küldött el márciusban, és amelyben jelezte neki, hogy tudomása szerint az Operettszínházban zaklatás történt. Az államtitkártól választ sem kapott." A teljes cikk index. hu-n ide kattintva olvasható el.

4338   Búbánat • előzmény4337 2020-06-10 17:10:26

Erről a CD-ről többször játszott be zenekari részleteket (Nyitány; Tánckeringő - "A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Richard Bonynge") a Dankó Rádió operettműsorai: "Túl az Óperencián", "Az a szép"  

De más Kálmán-operettek zenekari számait is hallottuk már a rádióban, ugyanerről  a CD-ról - a bonus részből:

[Plus bonus tracks of orchestral selections from some of Kálmán’s other operettas: Der Zigeunerprimás; Die FaschingsfeeDas Hollandweibschen and Der Teufelsreiter]

http://www.musicweb-international.com/classrev/2005/Feb05/kalman.htm


 

4337   joska141 2020-06-10 16:15:19

Ha már ismételten szóba került ezen a fórumon az operett magyarországi megújítása 2019.szeptemberében Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynő rendezése által, szeretném felhívni a figyelmet a következőkre:

A napokban jelent meg az egyik torrent oldalon a 2002.évi szlovák (!!!) Csárdáskirálynő felvétel, melynek szereposztását, a CD borító alapján, közlöm:

Emmerich KÁLMÁN (1882-1953) Die Csárdásfürstin (The Gypsy Princess)

Operetta in Three Acts Libretto by LeoStein and Bela Jenbach

Sylva Varescu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Yvonne Kenny

Edwin Ronald . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Michael Roider

Countess Stasi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mojca Erdmann

Count Boni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Marko Kathol

Feri von Kerekes / The Notary . . . . . . . . . . . . . Karl-Michael Ebner

General Rohnsdorff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hellmuth Klumpp

The Prince . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Heinz Holecek

The Princess . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Yvonne Kálmán

Slovak Radio Symphony Orchestra, Slovak Philharmonic Chorus (Chorus-master: Marian Vach) Conduct: Richard Bonynge (!!!)

A szereplőgárda utolsó neve figyelemre méltó: Yvonne Kálmán (Kálmán Imre leánya!!!), aki a néhai Felföldi Anikó által is megformált hercegnő szerepét alakítja.

4336   Búbánat 2020-06-10 11:08:06

https://www.youtube.com/watch?v=0I3ZUMOxnPE

Magyarország élőben extra: Kiss-B. Atillával (2020-06-09) - HÍR TV

•2020. jún. 9.

„Túl jól mentek a dolgaink, egymást követték a tomboló sikerek, az Operettszínház látogatottsága egyáltalán nem csökkent, hanem 100 százalékos, de mindennek megvan a böjtje – jelentette ki Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház igazgatója annak kapcsán, hogy a teátrum több volt munkatársa is zaklatással vádolta meg az intézmény azóta már távozó ügyvezető igazgatóját. Egyikük az Indexnek azt nyilatkozta, hogy Kriza Zsigmond megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett. Kiss-B. Attila a Magyarország élőben című műsorunkban politikai jellegű támadásnak nevezte a lejárató cikket.”

4335   Edmond Dantes 2020-06-10 09:28:03

Hír TV tegnap esti interjúja Kiss-B. Atillával. A minap megjelent index. hu-cikk (idézem - ED) "nem pusztán szándékos lejáratás, hanem politikai jellegű támadás." Ez abból is nyilvánvaló Kiss-B.Atilla szerint, hogy a cikk "június 4-én, húsz perccel a (trianoni - ED) harangok elcsendesedése után jelent meg és több mint hat órán át vezető cikk maradt az a hír, hogy panaszkodnak nem tudom mire, nem tudom, kicsodák". Összehangolt sajtótámadás, azóta is. Kiss.-B Atilla szerint "a színházbani túl jól mennek a dolgok, az Operettszínházban egymást érik a szép sikerek, 100%-os látogatottsággal, tomboló sikerrel futottak az előadások" (nyilván a járvány kezdetéig - ED). Írásbeli panasz nem érkezett, szóbeli panasznak értékelhető információk érkeztek, de ilyesmik kivizsgálására nincsenek eszközei. Majd azt mondja a főigazgató, hogy mégis kivizsgáltatta az ügyet erre szakosodott szakemberekkel, de nem találtak semmit, semmi nem igazolta az állításokat. Az ügyvezetőre "rávetült ugyan a gyanú árnyéka (a főigazgató egy szóval nem említette és a riporter sem kérdezte, hogy miféle gyanú árnyéka-ED), kellemetlen ügyekkel kellett foglalkoznia, kellemetlen helyzetek alakulhattak ki", de ez is régen történt, ő közös megegyezéssel még februárban távozott. "A társulat -nagy része- értetlenül áll, miért kell ezt a műfajt folyamatosan bántani, sújtani." A pandémia miatt a kommunikáció elég nehézkes, (Kiss-B.) még nem tudott a társulat elé állni, hogy bebizonyíthassa: kivizsgáltatta az ügyet. " A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.

Kiss-B.Atilla tehát, bár nem voltak eszközei, kivizsgáltatta az ügyet azaz a nem-tudja-mire-nem-tudja-kicsodák-panaszokat, de nem találtak semmit. Nincs itt ott semmi látnivaló, nem történt semmi. Szinetár Dóra és Dolhai Attila ismert Fb-bejegyzésének ill. videó-bocsánatkérésének akár csak megemlítése sajnálatos módon már nem fért bele a Hír Tv-s "interjú" szűkre szabott időkeretébe. Talán majd legközelebb.

4334   Edmond Dantes • előzmény4333 2020-06-09 16:39:31

A videóüzenetből -önkényesen- három "apróságot" emelnék ki: a megszólaló művész szavai egyértelművé teszik, hogy a) "meetoo-ügy": van  b) "ilyen ügy": van c) "a munkáltatói felelősségről sem feledkezhetünk el". A labda a főigazgató térfelén: van. Trianon: volt. Trianon-musical: lehet. Belső késztetés (bármire): lehet. Teljeskörű vizsgálat és nyilvánosság valamint -ha van kit és miért- felelősségrevonás: kötelező.

4333   joska141 • előzmény4331 2020-06-09 14:06:19

Szintén a teljesség kedvéért: Dolhai Attila nyilvánosan bocsánatot kért, ami nagyon tiszteletre méltó, kevés embertől lehetett mostanában ilyet hallani ilyen témában.

https://24.hu/kultura/2020/06/09/dolhai-attila-operettszinhaz-zaklatas-kiss-b-attila-bocsanatkeres/

"Ricora" 4332.szám alatti kérdésére: miért nyilvánuljon meg a Főigazgató Úr? Az elmúlt napokban, Trianon kapcsán, Főigazgató Úr több fórumon nyilatkozott az Ő belső késztetéséről, ami szintén nagyon tiszteletre méltó. Azt hiszem, ilyen fennkölt, nemzeti sorstragédiát érintő, típikusan az Operettszínház tematikájába tartozó témák esetén nem illenének bele olyasmik, amivel egyes dolgozók egyes más dolgozók cselekedeit említik. Már Mikszáth is megírta - lásd.Különös házasság vége - nagy cél - Operettszínház Nemzeti Dalszínházzá talakítása - érdekében egyes gályáknak el kell süllyedniük. Ennyi.

4332   ricora 2020-06-09 13:14:59

A főigazgató reagálhatna, ha már az intézményéről nem nemzeti színekben

ugyan, de megjelenik egy-és más...

Talán ebből is kijönne egy  "ZAKLATÁSI MUSICAL"  a magyar(ázkodó) "broadway"-en

4331   Edmond Dantes 2020-06-08 10:13:33

A rend kedvéért szükséges belinkelni az (újabb) Operettszínház-esetet először megíró index. hu tegnapi cikkét:

Dolhai Attila kiáll az Operett zaklatások eltussolásával vádolt vezetője mellett

Facebook-oldalára kitett, majd eltávolított videójában a színház vezetését védte, többek között azt mondta, hogy „Kiss-B. Atilla egy jó ember, jó szándék vezérli, és megérdemli azt az esélyt, hogy ezalatt az időszak alatt, amire a kinevezését megkapta, megvalósítsa azokat a színházi elképzeléseket, amit ő szeretne. Én ebben őt támogatom.”

"...Dolhai szerint a cikk nemcsak a színház vezetését, hanem az egész színházat támadta, és arra kéri azokat, „akiknek bármilyen sérelme van”, azok ne a sajtóhoz forduljanak, hanem használják a jogi utat, vagy az erre kialakított fórumokat. Dolhai szerint az áldozatok kiállása „mérgezi a hétköznapokat”, a személyes sérelmek nem a közönségre tartoznak, akit ilyen ért, 'ne rajtuk álljon bosszút'.” A teljes cikk ide kattintva olvasható el.  

A teljesség kedvéért pedig szükséges be- illetve ide másolni Szinetár Dóra Fb-bejegyzését is, íme:

"Az a jóhírem van Dolhai Attila számára, hogy ha a három lánya közül valamelyiket a majdani munkahelyén az egyik főnöke szexuálisan zaklatja, megjegyzéseket tesz a mellei méretére, érdeklődik, hogy voltak-e leszbikus kapcsolatai, és megígérteti vele, hogy a hármas szex élményét neki tartogatja, akkor a kislányának felnőtt nőként is joga lesz ezt a munkaadójának jelenteni, és ha az pökhendi módon a segítségkérést elutasítja, a felelősséget elhárítja, és a történteket megpróbálja eltussolni, akkor joga lesz a bírósághoz és/vagy a nyilvánossághoz fordulni. Ugyanis 2020-ban, már nem csak Európában, de Magyarországon is vannak a nőknek is jogai. Bár kettessel kezdődik a személyi számunk, nekünk is jogunk van megvédeni magunkat a bántalmazás, megszégyenítés és hátrányos megkülönböztetés minden formájától. És ha ezt a jogot egy dolgozó nő a munkahelyén nem érvényesítheti, akkor joga van a nyilvánossághoz fordulni. Az ő kislányainak is! És a feleségének is. Nem kell arra gondolniuk, hogy ha segítséget mernek kérni, akkor az “egyéni problémáikkal” “személyes sértettségükkel” esetleg “kellemetlen hangulatot teremtenek”, és nem hagyják a többi kollégát “jókedvűen dolgozni”. Azért jó hír ez, mert ahogy Attilát ismerem, ha az ő lányaival, vagy feleségével ilyesmi történne, és ő megtudná, akkor személyesen taposná ki az illetők beleit. És nem nyugtatgatná azzal a lelkiismeretét, hogy “biztos nem úgy történt”, hogy “fontosabb, a munkahelyen folyó csodás alkotás nyugalma”, vagy hogy az illető amúgy olyan “jó ember”. Jó ember persze, csak más nála a prioritás. Meg az értékrend. De szerencsére jogállamban élünk, és viszonylag sajtószabadságban. Legalább el lehet mondani. Meg le lehet írni. Aztán lehet reménykedni, hogy következménye is lesz. Mindenesetre ezt az utolsó cérna szálat megpróbálni elvenni a bajban levőktől szégyenteljes és vállalhatatlan. De úgy látom időközben ő is rájött...." Idézet vége.

The show must go on ...

4330   joska141 • előzmény4329 2020-06-08 08:04:58

Tisztelt „Amalgám”

Egyetértőleg idézem értékes hozzászólásából a következő kívánságot: „bízvást reménykedhetünk abban, hogy (Dolhai Attila művész úr) a közeljövőben kiteljesíti színpadi pályáját”.

Felhívom szíves figyelmét, hogy ez a „kiteljesedés” a napjainkban már meg is történt. Dolhai Attila művész úr alkotótársa és aktív közreműködője volt a Budapesti Operettszínház egyelőre csak online látható „Trianon 100” bemutatójának.

(Zárójelben: van abban valami freudi elem, hogy az Operettszínház egyre inkább a minket ért sorstragédiák – Mohács 1526, Trianon 1920 – felé fordul, mintegy intézményesíti, nemzeti rangra emeli a „sírva vígad a magyar” sztereotípiát.)

4329   Amalgám • előzmény4326 2020-06-08 06:41:28

A magam részéről rendkívül örülök neki, hogy az Operettszínházat érintő fejleményekkel összefüggésben a nyilvánosság elé lépett Dolhai Attila művész úr is, és egyből ilyen példaértékű bátorsággal állt ki az ügy azon érintettje mellett, akitől a fizetését kapja. Kérlelhetetlen elszántságról tanúskodó, megalkuvást nem tűrő fellépése a vétlen közönségen nemtelen bosszút álló, hétköznapokat megmérgező, még a sajtónak is nyilatkozni merészelő páriákkal szemben egy olyan eset kapcsán, amelynek során – a vonatkozó híradás szerint és feltehetően az intézménynél kialakult bántalmazó légkör miatt – több mint harminc munkatárs távozott az Operettszínháztól, nem csak azért tölthet el minket örömmel, mert a közönség tagjaiként természetszerűleg hálásak vagyunk a minket érő bosszúval szemben nyújtott oltalomért, hanem azért is, mert az eddig főként bonvivánként tevékenykedő, esetleg Koppány féktelen lázadójának alakját megformáló művész úr által most tanúsított kiváló természetes humorérzék és szórakoztató-képesség láttán bízvást reménykedhetünk abban, hogy a közeljövőben kiteljesíti színpadi pályáját, és számos alkalommal ingerel majd minket felhőtlen kacagásra a táncoskomikus szerepkörében is.

4328   Edmond Dantes • előzmény4326 2020-06-07 21:47:48

Magyarország ... őőő ... Budapesti Operettszínház ...őőő... Dolhai Attila jobban jól teljesít!

4327   Edmond Dantes • előzmény4325 2020-06-07 21:45:21

Ezen már pár napja túl vagyunk, ld. 4319-4320-4321-4324  :-)

4326   tamando 2020-06-07 16:21:00

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház munkatársai

Azt állítják: a Budapesti Operettszínház főigazgatója is tudott a hatalmi visszaélésekről, de nem tett semmit. Az ügyvezető igazgatót, aki a hivatalos kommunikáció szerint munkája sikeres elvégzése után önként távozott, szerintük emiatt állították félre.

Cikkünkben többek között a színház egy volt munkatársa mesélt arról, hogy az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek. Egy másik volt munkatárs pedig azt állította, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett. Mindketten azt mondták, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.

 

Dolhai Attila Facebook-oldalára kitett, majd eltávolított videójában a színház vezetését védi, többek között azt mondja, hogy "Kiss-B. Atilla egy jó ember, jó szándék vezérli, és megérdemli azt az esélyt, hogy ezalatt az időszak alatt, amire a kinevezését megkapta, megvalósítsa azokat a színházi elképzeléseket, amit ő szeretne. Én ebben őt támogatom".

Dolhai szerint a cikk nemcsak a színház vezetését, hanem az egész színházat támadta, és arra kéri azokat, "akiknek bármilyen sérelme van", azok ne a sajtóhoz forduljanak, hanem használják a jogi utat, vagy az erre kialakított fórumokat. Dolhai szerint az áldozatok kiállása "mérgezi a hétköznapokat", a személyes sérelmek nem a közönségre tartoznak, akit ilyen ért, "ne rajtuk álljon bosszút".  

 

Az Index cikkében megszólaló nők egyébként, amennyiben arra kerül sor, a bíróságon is készek tanúsítani az általuk elmondottakat, és bemutatni bizonyítékaikat.

Szinetár Dóra, aki nemrég köszönt el az Operettszínháztól, Facebook-oldalán nyilvános posztban reagált Dolhai videójára. Posztjában többek között azt írja, hogy "bár kettessel kezdődik a személyi számunk, nekünk is jogunk van megvédeni magunkat a bántalmazás, megszégyenítés és hátrányos megkülönböztetés minden formájától. És ha ezt a jogot egy dolgozó nő a munkahelyén nem érvényesítheti, akkor joga van a nyilvánossághoz fordulni". Szinetár hozzáteszi, hogy ahogy Dolhait ismeri, ha az ő lányaival, vagy feleségével történne olyasmi, amit a cikkben megszólalók elmeséltek, és ő megtudná, "akkor személyesen taposná ki az illetők beleit

4325   tamando 2020-06-07 16:06:43
  • Az Index több forrása is panaszkodott a Budapesti Operettszínház 2019-ben kinevezett új főigazgatójának (Kiss-B. Atillának) és ügyvezető igazgatójának (Kriza Zsigmondnak) szakmai munkájára és az általuk teremtett munkakörnyezetre.
  • Az ügyvezető igazgató egy évvel kinevezése után, a hivatalos indoklás szerint sikeres munka után, közös megegyezéssel távozott, forrásaink szerint ugyanakkor más van a háttérben.
  • A színház egy volt munkatársa szerint az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek.
  • Egy másik volt munkatárs azt állítja, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett.
  • Mindketten azt állítják, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.
  • Egy szakmai szervezet tájékoztatta az Operettszínházat fenntartó minisztériumot, de választ sem kapott az államtitkártól.
4324   Edmond Dantes • előzmény4322 2020-06-07 09:51:26

Úgy bizony! Megbízható, jó híreket, interjúkat és "interjúkat" megbízható és jó médiumokból kell és lehet szerezni. Mit nekünk "megalázó kommunikáció" és "elviselhetetlen munkakörnyezet", " gyakori megalázások" és egyebek: mindezek "alaptalan rágalmak" (4319), ha egyszer a főigazgató és a már professzionális kirúgott ügyv.ig.-Millenáris után az Operettszínházból is lapátra került- ezt állítja. Az origo. hu és az ez alatt (4323) belinkelt orszagut. com- "interjú" nem csupán a megtévesztésig hasonló tartalmú, szövegű és szellemiségű, de figyelemreméltóan gyors reagálásnak is tekinthető index. hu 4319 alatt belinkelt cikkére. Elhanyagolható különbség, hogy origo. hu "interjú" szerzője Origo névre hallgat (elég ritka név mifelénk), a másik "interjút Oláh Zsolt jegyzi. Igen, ő valószínűsíthetően annak a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) és más intézmény/ek/nek a sajtósa is, akinek MMA mint saját (!) sajtósának, a fizetése mellett ösztöndíjat is biztosít. Kiss-B.Atilla, talán mondanunk sem kell, az MMA elnökségi tagja. Ez az interjú ettől szép, ettől kerek, ettől hiteles. A siker- és csóközönt csak csekély mértékben árnyalja az a sajnálatos tény, hogy a színház idei (egyik?) fő attrakcióját, az emlékeim szerint a főigazgató pályázatában is szereplő új Trianon-musicalt egy ideig nélkülöznünk kell. Nem, nem a covid19-járvány miatt, hanem, azért, mert -hadd idézzem a főigazgató mindkét "interjúban" elhangzott szavait- "...mint ahogy Trianon maga nem sikertörténet, a pályázat sem lett az. Túl rövid volt az idő ahhoz, hogy olyan minőségi termés szülessen, amire igazán büszkék lehetünk. A pályázatot eredménytelennek nyilvánítottuk, ..." Azaz, ha jól értem Kiss-B.Atillát,  a trianoni tragédia ismétlődött meg -kicsiben- a Nagymező utcában is. E két esemény ilyetén párhuzamba állítását joggal tekinthetnők blaszfémiának, ha nem egy hazáját féltő, igaz magyar ember szájából hangzana el, hanem mondjuk Alföldi Róbert mondaná ugyanezt, vonná ugyanezt a párhuzamot egy sikertelen Trianon-darabpályázat indoklásaképpen... a Nemzeti Színház igazgatói székében.

4323   Búbánat 2020-06-06 20:32:12

AKI ÚJRA DIVATBA HOZTA A DALJÁTÉKOT - Beszélgetés Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával

országut.com

/Oláh Zsolt/

2020. június 3.

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.

[...] 

„Arra a kérdésre, hogy miért érezte úgy, hogy a széles körben elismert életúttal a háta mögött  operettigazgató akar lenni, Kiss-B. Atilla azt válaszolta, hogy belső indíttatást érzett arra, hogy odafigyeljen az Operettszínházra és az operett műfajára.

Az operett is komoly műfaj, ha igényesen nyúlunk hozzá, és ha az a célunk, hogy megfejtsük a szerzői szándékot, akár zeneileg, akár a librettó szempontjából. A könnyebb hangvétele, vidámsága és optimizmusa nem azt jelenti, hogy művészi megvalósításában könnyedebb utakra kell lépnünk - fejtette ki a főigazgató.”

4322   joska141 • előzmény4321 2020-06-06 16:04:38

Megkövetek mindenkit, azt hiszem rossz HVG360 cikket olvastam – vagy egy régebbi évaddal foglalkozott az általam idézett cikk, vagy egy más országban levő zenés színházzal, amikor „katasztrofális” jelzőt használat.

A Budapesti Operettszínház illetőleg Nemzeti Dalszínház eddigi időszaka – Kiss B. Atilla ma nyilvánosságra került interjúja szerint (szó szerint idézem ezt a részt):

A 2019. februári megválasztása óta eltelt időszakkal kapcsoltban Kiss-B. Atilla azt mondta, hogy a színháznak nagyszerű éve volt.

„Februártól februárig az Operettszínház több mint hatszázhatvan, javarészt telt házas előadást játszott székhelyén, vendégjátékai alkalmával, szabadtéri helyszíneken és külföldön. Gyönyörű bemutatók születtek, a régi előadásokat pedig felújítottuk”

A teljes interjút a következő linken lehet tanulmányozni:

https://www.origo.hu/kultura/20200606-kissb-attila-belso-indittatast-ereztem-arra-hogy-odafigyeljek-az-operettszinhazra.html?utm_source=hirkereso

Még egyszer elnézést a felületes véleményformálásért.

(Zárójelben: A Főigazgató úr és Vidnyánszky Főigazgató úr azonos keresztneve az interjúban kétféle módon szerepel: Attila és Atilla formájában. Mind a két forma majdnem egyenlő számú előfordulású, gondolom ezzel is a köztük levő belső azonosságot kívánták illusztrálni.)

4321   Edmond Dantes • előzmény4320 2020-06-05 09:52:10

Haladjunk sorban. A Víget -az ön szavaival élve- az ottani sajnálatos események kirobbanásakor már nyugodtan tekinthetjük NER kompatibilis intézménynek. Nem az egykori igazgató ügyére gondolok, mert az nem "Víg-ügy" volt. "Víg-ügy" a hivatalban lévő és újból pályázó igazgató ügye volt ... azaz inkább még mindig az, hiszen az egyik fórumtársunk (jogos) óhaja, a teljeskörű vizsgálat még tart. (Már ha tart...talán sohanapjáig.) NER kompatibilis intézménynek az Újszínházat (is) tekinthetjük és az ottani ügy valóban eltussolásra lezárásra került. A topiknál maradva illetve visszatérve: az Operettszínházban ezek szerint eljött a botrány 2.0, ha egyelőre nem is tudunk sokat, még annyit sem, amennyit az 1.0-ról. Megjegyzem, az 1.0 főszereplője is eléggé NER kompatibilis volt, amikor az ő botránya napvilágra került, csak azért nem "szólt" nagyobbat, mert az illető akkor már "csak" művészeti főtanácsadói vagy hasonló címet viselt. Hogy mire céloz azzal, hogy a mostani ügy netán "egy másik, kibontakozó botrány elfedésére szolgál", nem tudom, de érdeklődve várjuk a fejleményeket. Abban kételkednék, hogy az Operettszínház "rosszul sikerült évada" egy új botrány kiváltója lehet. Ugyan ki fog emiatt akár csak szót emelni? Az ország elsőszámú prózai társulata hány éve is produkál "rosszul sikerült évadot" kimagasló sikerű évadokat? Na és? A Nemzet(i) Főigazgatója egy pocsék kritikákat kapott, de persze ...khm... szenzációs sikerű Csárdáskirálynővel hódít Beregszász, Debrecen és a Bajor Gizi rakpart után immáron a pesti Broadway-n is. Innen már csak egy lépés (lesz) az igazi, a new yorki Broadway. Ott a helye mert az legalább jó messze van, sok sikeret kívánunk néki.. S végül: "nem mondható ki, hogy az új vezetés ... abszolút alkalmatlan/ok/ ilyen feladatra" ... vagy inkább csakis ez mondható ki? Legfeljebb nem mondják ki.

4320   joska141 • előzmény4319 2020-06-05 08:14:51

Biztos vannak könyvek, amikben szociológiai szempontok szerint elemzik egy-egy botrány kirobbanását, fejlődését majd elhalását. Ezen könyvek számára érdekes lesz a nálunk, kulturális területen az elmúlt és jelen évben kirobbant verbális és non-verbális erőszak témája.

Azért is érdekes lenne az elemzés, mert az első intézmények – Vígszínház, SZFE, Katona József Színház – finoman szólva nem teljesen NER kompatibilis intézmények voltak.

Ellentétben a mostani, Operettszínház, botrány címzettje már abszolút NER alá tagozódott intézmény, mintegy a Nemzeti Színház fiókszervezete, irányaiban, irányultságában mindenképp.

Egyáltalán nem kicsinyelve az olvasottakat, együttérezve az áldozatokkal, felháborodva az elkövetők – sajnos szokásos – cinikus hárításán, el lehet gondolkodni, hogy ez nem egy másik, kibontakozó botrány elfedésére szolgál?

Ugyanis a NER kompatibilis Operettszínház első, teljes, új évadja eddig katasztrofális volt, amiről a HVG360 a következőket írja: „olyan rosszul sikerült például a részben a Kárpátia gitárosa, Szijártó Zsolt által szerzett Mohács 1526 – Európa kapuja című rockmusical, hogy nem tudták bemutatni az évadban, és bebukott a trianoni „békeszerződés 100. évfordulójára kiírt pályázat is. A színház fénykorában a jegypénztár előtt kígyózó sorok eltűntek, a szóbeszéd szerint az új előadások némelyike jelentős veszteséget termel”

Nem mondható ki, hogy az új vezetés – Kiss B. Attila és Apáti Bence és Pfeffer Gyula – abszolút alkalmatlanok ilyen feladatra, inkább odadobunk egy frissen „önként” távozott valakit és az összes sarat rádobáljuk.

4319   Edmond Dantes 2020-06-04 20:59:19

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház  munkatársai

Az Index több forrása is panaszkodott a Budapesti Operettszínház 2019-ben kinevezett új főigazgatójának (Kiss-B. Atillának) és ügyvezető igazgatójának (Kriza Zsigmondnak) szakmai munkájára és az általuk teremtett munkakörnyezetre.

Az ügyvezető igazgató egy évvel kinevezése után, a hivatalos indoklás szerint sikeres munka után, közös megegyezéssel távozott, forrásaink szerint ugyanakkor más van a háttérben.

A színház egy volt munkatársa szerint az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, őt súlyosan megviselték a vele történtek.

Egy másik volt munkatárs azt állítja, az ügyvezető igazgató a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett.

Mindketten azt állítják, minderről tájékoztatták a főigazgatót, de ő nem tett semmit.

Egy szakmai szervezet tájékoztatta az Operettszínházat fenntartó minisztériumot, de választ sem kapott az államtitkártól.

A főigazgató szerint kizárólag a rossz munkavégzés miatti retorzióktól tartó munkatársak panaszkodtak, alaptalanul.

A volt ügyvezető igazgató szerint is alaptalan rágalmakról van szó.

A teljes cikk index.hu-n ide kattintva olvasható.

4318   joska141 • előzmény4317 2020-06-04 06:12:14

Maximálisan egyetértek Önnel

4317   Búbánat • előzmény4316 2020-06-03 21:43:21

A Művész úrnak a cikk címében idézett mondata mindazonáltal nem rejtői képzelet, talán inkább rejtett politikusi vénájára utaló kitétel.

4316   Búbánat • előzmény4315 2020-06-03 21:30:11

:-)... 

4315   joska141 • előzmény4314 2020-06-03 21:26:47

Igyekszem a téma szelleméhez méltó megrendüléssel írni, de Dolhai Attila idézett szavai - sajnos - teljes hasonlóságot mutatnak Rejtő Jenő (P.Howard) "örökbecsű" mondatával a Vesztegzár a Grand Hotelben című művéből. Nem hiszem, hogy azt idézni kellene, mindenki ismeri.

4314   Búbánat • előzmény4312 2020-06-03 21:07:10

DOLHAI ATTILA: FONTOS, HOGY NE FESZÜLTSÉGET SZÍTSUNK AZ EMBEREK KÖZÖTT

kulissza.blogstar.hu - 2020.06.03.

Budapesti Operettszínház: Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicaljét négy részben, június 4-én, 5-én, 6-án és 7-én 16 óra 30 perces kezdettel láthatják a színház Facebook-oldalán.

4313   Búbánat • előzmény4312 2020-06-03 19:55:44

"Musical"

4312   joska141 2020-06-02 14:59:14

Mai információ az interneten:

https://www.origo.hu/kultura/20200602-otthon-forgatott-trianon-darabbal-keszul-a-budapesti-operettszinhaz.html?utm_source=hirkereso

Az Operettszínház Facebook oldalán június 4-én 20 óra 20 perctől lesz látható-hallható a Trianon darab/emlékezés (sajnos nem tudom a pontos műfaji meghatározását)

4311   Búbánat 2020-06-01 13:07:49

Egy érdekes cikkre bukkantam a neten: Huszka Jenő írása a korabeli „angol operett” térhódításáról a XX. század elején.

  • Fővárosi Lapok 1901. december 2.

Az angol operett.

Abból az alkalomból, hogy a Magyar Színház felelevenítette Sullivannak. a kiváló angol zeneköltőnek Mikádó-ját, önkéntelenül elgondolkoztam kissé az operetteknek azon az újabb irányán, a melynek kezdetét nagyrészt épen a Mikádó első nagy sikerében kell keresnünk. A Mikádó-ból vette ugyanis észre a vén Európa, hogy az angolok tudnak zenét írni, még pedig igazán szép, bájos és hangulatos zenét, a mely semmivel sem áll mögötte más nemzetek zenéjének. De tartsunk sorrendet.
. . . Volt egyszer, hol nem volt, volt a világon egy ember. Karmester is volt, zsidó is volt, Jakab is volt. Ennek a három körülménynek éppen elégnek kellett volna lenni arra, hogy ez az ember az örök feledés homályába merüljön. De csodák-csodája, az emberke kapta magát és egy csapásra kiemelkedett az ismeretlenség sűrű ködéből. Igaz, hogy e célra Orfeuszt, a régelmúlt idők e derék lantosát, és a poklokat vette segítségül, de ezek akkora buzgósággal állottak szolgálatába ennek az ördöngös kis manónak, hogy valóban hálás lehetett érte. Offenbach Jakab nevét szárnyára kapta a hír s vele együtt hálásan köszöntötték mindenek a francia múzsát. Hosszú időkre megadta ő a francia operett-zene színvonalát, és, hála e dicső nemzet hatalmas géniuszának, az utána következő nemzedék sem volt méltatlan hozzá. Megbecsülte magát, őszinte szeretettel ápolta a hagyományokat, és Szép Heléna, Hoffmann meséi meg a többiek méltó utódokra, találnak még a legújabb francia zeneszerzők partitúráiban is.

Nem is volt hálátlan a világ, mindenütt teli tüdővel szívták magukba a francia zenéből kiáramló balzsamos levegőt, mindenütt hozsannákat zengtek a nagy nemzet nagy fiainak.
De talán sehol sem fogadták olyan lelkesen a francia operetteket, mint éppen nálunk! És ez az őszinte, nagy rajongás a francia múzsa iránt később sem csökkent; nem csökkent még a legutolsó évtizedben sem. A legújabb nemzedék, Audran, Hervé, Varney, Roger, Messager és a többiek itt részesültek a legszívélyesebb fogadtatásban, nálunk aratták legnagyobb diadalaikat.
A francia zenében mindenütt megnyilatkozó esprit előtt való e feltétlen meghódolás a magyar közönség jó ízléséről, romlatlan kedélyéről tett tanúságot; az igazi művészet kultuszát jelentette. És mégis, csodálatos, ez az ízlés pár év óta alaposan megváltozott. A változás ott kezdődik, a mikor a Gésák szinte páratlan sikerrel bevonult a magyar főváros egyik előkelő színpadára, s utána diadalutat tett az egész országban.
Ekkor jutott ugyanis először szóhoz Sidney Jones és vele az operett-zene szecessziója.
És itt egy kis kitérést kell tennem. Lehetetlen ugyanis észre nem vennem a párhuzamot a kétféle szecesszió közt, a mely egyrészt az operett-zene — másrészt az opera-zene körében tért hódított. Majdnem egyidejűleg keletkezett mind a kettő. Az utóbbi alatt értem a Verdi nyomdokain haladó olasz opera — és az ezzel homlokegyenest ellenkező Wagner-opera két hatalmas stílusának egyesítési törekvéseit. Itt Mascagni volt az áttörő, az ő nyomában jártak az olasz veristák, sőt rálépett erre a nyomra a francia zeneköltők legnagyobbjainak egyike, Massenet is, akkor, a midőn a Navarrai lányt megírta.
Az operett-zene szecessziója alatt pedig értem az újabb angol operett-stílust szemben a franciák örökbecsű alkotásaival. Szándékosan használom az újabb kifejezést, mert Sullivant nem sorozom a szecessziónisták közé, bár, mint legelöl említettem, tőle indult ki az újabb angolos irány. Nála ugyanis még találunk kedves, bájos mesét, szép, hangulatos zenét és a mi a fő, nála nem kerül túlsúlyra sem a jellegzetes, négy- negyedes, erősen pattogó ütem, sem pedig a tánc. Az ő operettje csak annyiban tekinthető kiinduló pontnak az új iránynál, mert angol ember írta és mert a tárgya keleti.
És itt visszatérhetünk Sidney Jonesra. Előre is ünnepélyesen kijelentem, hogy legkevésbé sincs szándékomban az angolok ez idő szerint legnépszerűbb zeneköltőjét kicsinyelni. Az ő óriási tehetsége egyébként, azt hiszem, eleve kizárja ezt a feltevést. Teljes elismeréssel kell adóznom a Gésáknak is, amely valóban megérdemelte nagy sikerét. De mi történt azóta? A Gésák révén valóságos anglománia fejlődött ki nálunk, a mely azóta szakadatlanul dühöng. Sidney Jones, Kerker, Monckton, Caryll, Leslie Stuart és a többiek a népszerűségnek szinte hallatlan fokára emelkedtek. Hogy igazán szép zenét írnak, az kétségtelen, de tény az is,

hogy az operett-stílust teljesen ferde irányba terelték. A zenében túlteng a négynegyedes, jellegzetes ütem, a mi bizony még a legszebb melódiákat is előbb-utóbb béklyókba veri, egyhangúvá válik, ugyannyira, hogy már a nagyközönség is kezdi észrevenni a legtöbbször önkéntelen reminiszcenciákat.
De mit beszélek a zenéről? Hiszen a zene jóformán háttérbe szorul és átengedi a teret a táncnak. Táncol itt boldog, boldogtalan: az előkelő
angol lady, a kedves kis kínai leány, az inas, a szobalány, a komoly angol konsul, a császár, a japán és kínai urak és hölgyek, mind táncolnak. Hogy miért, azt ők maguk sem tudják, a közönség még kevésbé, de nem is törődik vele senki. Azt még csak meg tudom érteni, ha egy bolondos szobalány vagy egy még bolondosabb kínai táncol, de hogy miként jut ahhoz egy tiszteletreméltó angol miss, vagy egy még tiszteletreméltóbb angol konzul, hogy táncoljon, ez már rejtély előttem.
És a szöveg? Erről talán legjobb, ha nem beszélünk. A Gésák szövegében legalább van némi poézis, de a többi, az igazán összehalmozása a         legértelmetlenebb zagyvalékoknak, a mit csak ember fia elképzelhet. A szellemtelenség valóságos orgiát ül az újabb angol operettekben.
Mindez nem volna nagy baj, ha nem veszélyeztetné a közönség ízlését. De hogy mennyire befészkelte magát nálunk ez az angol-imádás, annak legékesebb bizonysága, hogy még legkiválóbb és legtehetségesebb zeneszerzőink egyike is megpróbálkozott ezzel az iránnyal (hiszem, hogy először és utoljára tette). Ő ugyan szellemes szövegírót választott magának, a zenébe is belevitte az egyéniségét és tudását, de éppen az döbbentett meg, hogy még komoly zeneműnk egyikét is annyira magával ragadta az új áramlat, hogy meghódolt neki, ha csak egy pillanatra is.
Ennél komolyabban megdöbbentett azonban a tavaszi szezon egy színházi eseménye: a Veronka bukása. Hogyan? Ez a kedves szövegű, végtelen finomságokkal és gyönyörű melódiákkal teli francia operett már nem felel meg a mi közönségünk ízlésének? Valóban szégyellnünk kell, hogy az angolok iránt való rajongás bacchanáliái közben ennyire megfeledkeztünk magunkról és az igazi művészetről. Ez visszaesés, vagy talán annál is több: süllyedés.
Meg vagyok győződve, hogy ízlésünknek ez a kis kirándulása nem fog sokáig tartani. Az angol burleszk- operettek tobzódása elérte legmesszebbmenő határait. Még egy lépés, és akkor okvetlenül be kell következnie a reakciónak. Eljön a zenei renaissance, a melynek napsugaras melege, bódító illata hamar feledtetni fogja velünk ébredező öntudatunk megdöbbenését.
. . . Az az ördöngös kis manó pedig, az ő mitológiai isteneinek társaságában, mosolyogva, nyugodtan várja azt az időt, a mikor az ő hatalmas nemzete diadalmasan fogja legyőzni a nagy Albiont.

Huszka Jenő.

4310   smaragd • előzmény4307 2020-05-29 16:59:19

Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.

Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.

Felvételek a YouTube-ról:

*Paul Abraham: Die Blume von Hawaii in der Kölner Philharmonie (WDR 2009) https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8...

Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.

Die Solisten:

Melba Ramos – Prinzessin Laya

Melvin Edmondson – Jim Boy

Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro

Kay Stiefermann – Harald Stone

Stefan Bwoing – Buffy

Heike Susanne Daum – Bessie

Anja Metzger – Raka

Boris Leisenheimer – Sunny Hill

Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.

*Paul Abraham: Ball im Savoy in der Kölner Philharmonie (WDR 2010) https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&feature=youtu.be

Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.

Die Solisten:

Heike Susanne Daum, Sopran

Susanne Martin, Sopran

Romana Noack, Sopran

Andreas Scheideger, Tenor

Miljenko Turk, Bariton

4309   Búbánat 2020-05-29 10:19:45

Friss információ a jegyárak visszatérítéséről, előadások pótlásáról és az új bérletekről

/Operettszínház/

4308   Búbánat 2020-05-28 10:15:22

A közelmúltban elhunyt Fülöp Attilának, a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjának emlékére:

Leo Fall: Elvált asszony

„Operett dióhéjban”

A televízió-változat számára a szövegkönyvet átírta: Rátonyi Róbert

Dramaturg: Bánki László

Vezető operatőr:  Mestyán Tibor

Rendezte: Félix László

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát vezényli: Bródy Tamás

Szereplők:

Fülöp Attila – Karel

Pászthy Júlia - Jana, a felesége
Zsadon Andrea - Gonda
Csákányi László - A törvényszék elnöke
Bende Zsolt - Peter Bakansej
Rátonyi Róbert - Scrop  hálókocsi kalauz 
Bujdosó Mária - Martie
Gyabronka József - Villem
Katona Lajos - Denter
Kishegyi Árpád - Ruiter

4307   smaragd • előzmény4306 2020-05-28 08:39:03

Átírt változat alatt természetesen újrahangszerelést értek, nagy zenekarról az előadás lehetőségeihez igazodva.

4306   smaragd • előzmény4304 2020-05-28 04:50:04

A 4304 számú bejegyzéshez

Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.

Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.

Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.

Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.

4305   Búbánat • előzmény4304 2020-05-27 23:16:05

Nagyszerű! Köszönöm! Meghallgatom.

4304   zenebaratmonika 2020-05-27 21:42:01

Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk

Sajnos a híres Johny dal (néger dal)  kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.

Lent magyar felirat is választható, az angol eredeti mellett az automatikus fordításnál.

Az operettet eredetileg 1931-ben mutatták be német nyelven, és úgy vált európai sikerré. A darab Németországban, Ausztriában és Svájcban manapság is népszerű, de az USA-ban most, 2019-ben játszották először. Az eredeti szövegkönyvet a szintén magyar Földes Irme írta, amit Löhner és Beda dolgozott át németre.

Az operett nagyon exotikus mind történetét, mind zenéjét illetően, a szerepeket pedig fehér, fekete, sárga és hawaii énekesek játszák, ami szintén különlegessé tesz a jazz-operettet, amely átmenet az operett és a musical között, ötvözve mindkettőt.

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk&t=271s

 

4303   Búbánat 2020-05-26 14:15:48

Interaktív tabló - Kozmér Alexandra

2. Milyen út vezetett téged a Budapesti Operettszínházba?

Igazán szerencsésnek mondhatom magam, úgy érzem, szeretnek az égiek, hiszen a 21 év operaházi, vezető magántáncosi tagságom után, ahol finoman szólva elfogyott körülöttem a levegő, a legjobb pillanatban hívott Apáti Bence gyakorlatot tartani az Operettszínház balettegyütteséhez. Később ifj. Harangozó Gyulával felkértek a készülő Diótörő női főszerepére is, ez volt az én "próbatáncom" a társulathoz.

3. Mi az a három legfontosabb szakmai siker, amit elértél idáig?

Mivel nagyon tudom értékelni a kisebb sikereket is, így nehéz kiemelni "csak" hármat. Ahogy elkezdtem ezen gondolkodni, számtalan jutott eszembe. Inkább olyanokat tudok felsorolni, amikre büszke vagyok. Az operettszínházas Diótörő benne van ebben a háromban, ahogy életem első Hattyúk tava főszerepe is, hiszen mindkettőt egy szakmailag nehéz periódus, nagyobb kihagyás után táncoltam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy dolgozhattam Seregi Lászlóval, aki igencsak fukarkodott a szereposztásokkal. Nagyon megválogatta, hogy kinek ad oda egy-egy szerepet, hiszen darabjait nem pusztán technikailag kellett magas szinten eltáncolni, de elvárta azt is, hogy tökéletesen az általa megálmodott figurává váljunk. Így lehettem én 14 év alatt az ötödik Makrancos Katája. Ahogy Pártay Lilla alkotásaiban is megtiszteltetés volt minden szerep. Talán a II. Nureyev Nemzetközi Balettverseny első díja kedves még a szívemnek, amely még főiskolásként meghozta első operaházi főszerepemet, a Diótörőben.

4302   Búbánat • előzmény4301 2020-05-26 14:15:31

Érdekes cikk. Köszönöm!

4301   joska141 2020-05-26 12:21:01

Jó dolog, hogy a koronavírus járvány (hál istennek) lecsengésével összhangban az Operettszínház foglalkozni kezd végre újra azzal a tevékenységgel, ami a nevéből eredő profilja:

A mai cikk szerint:

https://www.origo.hu/kultura/20200526-kissb-atilla-magyar-embernek-el-kell-kezdenie-trianon-kibeszeleset.html?utm_source=hirkereso

Ez a megszólalás csak 1 nappal maradt el Vidnyánszky Attila tegnapi „Nemzet színháza” vezető sajtótájékoztatójától, ahol ugyanezt a témát említették.

4300   Búbánat 2020-05-23 14:47:43

Az operett ugyan megosztó műfaj, de nem giccs

2020. MÁJUS 23. SZOMBAT 10:15 MNO.hu

"Ha létezik megosztó zenei műfaj, akkor az operett az. Vélhetően nem a zenéje okán, inkább a szövegkönyvek giccsbe hajló álomvilága bőszíti a sznobokat, no meg a történetek azonos kaptafára méretezett abszurditásai. Nos, mindezektől mentes Kálmán Imre: A chicagói hercegnő című dzsesszoperettje, amelynek két esztendővel ezelőtti, Operettszínházbeli előadását szombaton este kilenckor sugározza az M5."

4299   Búbánat • előzmény4298 2020-05-20 09:32:55

Kedves "Ladislav" ! Ha Te is ajánlod, akkor már ketten vagytok...; értékítéleted számomra  megbízható és hiteles.  Megpróbálkozom Kleopátra gyöngyeivel...

4298   ladislav kozlok • előzmény4297 2020-05-20 09:24:26

Kedves Búbánat, érdemes megnézni  a Kleopátra gyongyeit, annyi dráma után jol esik egy kis vidámság. Még ott van a operavisio-n. 

Unnep van ma nálunk, úgy néz ki , hogy egyelore  Szlovákiában  legyoztuk ezt a diszno vírust.

4297   Búbánat • előzmény4295 2020-05-17 22:09:14

Köszönöm a linket, a figyelemfelkeltést!

Oscar Straus (1870 – 1957)  - Lehár Ferenc kortársa, egy évben születtek, mindkettőjük sírja Bad Ischlben, egymáshoz közel találhatóak; amikor a  festői alpesi városkában jártam, a helyi temetőbe is elzarándokoltam, ahol nyugszanak. Kevésbé ismert operettje a "Kleopátra gyöngyei" (a téma parodisztikus, kissé emlékeztet Offenbach Szép Helénájára, csak itt nem a görög istenek világában, hanem az ókori Egyiptomban vagyunk; az újféle hangszerelés meg ritmusvilág például Kálmán Imre A chicágói hercegnő című, kései művére emlékeztető) nekem CD-n megvan, de bevallom, a zenéje nem igazán kapott meg. Ez az operett O. Straus középső alkotókorszakából való (a bemutató: Bécs,  1923.) A CD kiadvány kísérő füzetéből tudni lehet, hogy a sikertelen bemutatót követően a komponista maga a 1924-es berlini bemutatóra, később meg a fia, Ervin Straus is, jelentős változtatásokat végeztek a darab hangszerelésén, utóbbi például jazzes elemekkel egészítette ki, a rárakódott politikai és erotikus felhangoktól megtisztította,  és ezt a változatot 1957-ben mutatta be Zürichben. Időközben az eredeti partitúra elveszett, töredékesen maradt meg a berlini verzió autográfja is. Az operettből készült zongorakivonatok között eltérések mutatkoztak, végül „A Kleopátra gyöngyei” hosszú időre feledésre került.  Utóbb  Herbert Mogg karmester vállalta, hogy a rendelkezésekre álló forrásokból elkészíti a berlini változat rekonstrukcióját. Ez a hanganyag került rá a CD-re (2003., Bad Ischl Nyári Fesztivál)

Winkler Gábor írja az Operettek könyvében: "sokszínű a hangszerelés, a helyenként merész dallamvezetés, a felcsendülő részletek szokatlan hangközei, sok esetben félhangokon történő – kromatikus – mozgása számos vonatkozásban operetten túlmutató zenei megközelítést" mutat.

Az operett zenéje, tanúsíthatom,  gyökeresen különbözik Oscar Straus első  „bécsi” valcer-operettjeinek behízelgő dallamvilágától (legismertebbek: „Varázskeringő”, „A csokoládékatona”, „Legénybúcsú”, „Búcsúkeringő”) – csak ezekből készültek a magyar rádióban stúdiófelvételek.  Ezeket ismertem, mielőtt e Straus-ritkaságot  CD-ről meghallgattam: elmondhatom, ez az operett nem az én „romantizált” zenei világomhoz áll közel.  Melodikája, ritmusvilága, hangszerelése gyökeresen különbözik attól, amit Oscar Straus nevezett, kedvelt muzsikái keltenek bennem.

 A Komische Oper Berlin új produkciójának trailere alapján elég „meredek” és blőd rendezésben, de „ütős” hangszerelésben, nyilván ragyogó kiállításban jut el a nézőkhöz a szerző(k)nek ez a csaknem elfeledett - és zeneileg többször átdolgozott -  zenés színpadi alkotása.

Az interneten most nincs alkalmam megtekinteni a linken ajánlott előadást.  Rákeresek majd még…

4296   Búbánat 2020-05-17 18:46:10

A  Duna TV Hogy volt?!  c. műsorában ma du. Kálmán Imrére és műveire emlékezett, meg sztorizott a televízió stúdiójában, Radványi Dorottya műsorvezető moderálásával:

Huszti Péter, Tiboldy Mária, Oszvald Marika, Kállay Bori, Kardffy Aisha és Kerényi Miklós Máté.

A zenei bejátszásokban számos archív film-,koncert- és előadásrészlet idézi fel Kálmán Imre ismert melódiáit.

"Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A cirkuszhercegnő, A bajadér néhány azok közül a Kálmán Imre darabok közül, amiket az egész világ ismer."

(2017) (55')

4295   nickname 2020-05-16 21:34:04

Operett különlegesség holnap az Operavision oldalán! Kleopátra gyöngyei.

4294   Búbánat • előzmény4288 2020-05-14 11:14:56

Huszka Jenőre emlékezünk

Operettszínház.hu, 2020. április 24.

"Pontosan 145 éve, 1875. április 24-én, Szegeden született az egyik legismertebb magyar operettszerző, Huszka Jenő. Édesapja törvényszéki bíró volt, a kis Jenő általa került közel már ifjú korában a zenéléshez, hiszen gyakran muzsikált otthon, ő tanította először hegedülni is. Tehetsége hamar kitűnt, már ötévesen fellépett, később pedig az akkor szegedi Városi Zenedének nevezett zeneművészeti karon folytatta tovább hegedűtanulmányait, sőt önszorgalomból még zongorázni is megtanult.

Már diákként két színpadi művet írt, egyiket közülük - nagy bátorságról és elszántságról tanúbizonyságot téve - elküldte Paulay Edének, a Nemzeti Színház akkori főigazgatójának. Bár Paulay - aki nem is sejtette, hogy egy diák első szárnypróbálgatásait olvassa épp - elutasította, ez nem szegte kedvét, sőt, kielemezte saját művét, feljegyezvén, milyen hibákat vétett, hogy ezzel is fejlődjön.

Miután leérettségizett, édesapja kérésére Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Három esztendő leforgása alatt mindkét egyetemet sikeresen befejezte, és bár nagyszerű állásajánlatokat kapott, úgy döntött, külföldön próbál szerencsét: Párizsba utazott, és a Lamoureux zenekar elsőhegedűse lett. Hazatérése után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett el dolgozni, ott ismerte meg Martos Ferencet, aki később a librettistája lett. Első színpadi műve, a Tilos a bemenet! című zenés bohózat premierjére 1898-ban került sor. Ekkoriban sodorta össze az élet az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, aki annyira megihlette, hogy következő darabját neki írta: ez nem volt más, mint a Bob herceg, amelyet 1902. december 20-án mutattak be. Bár a Népszínház igazgatója kezdetben szkeptikus volt, a darab olyan nagy sikernek bizonyult, hogy ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön - Londonban, Bécsben, Olaszországban és az USA-ban is - műsorra tűztek.

"A legnagyobb siker zúgása morajlott ma végig a Népszínházon egy magyar operett első előadásán: olyan sikeré. amelyet a sokat látott s újabban sok viszontagságot szenvedett színház mostani igazgatása alatt még nem ért meg. Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est: Huszka Jenőé és Fedák Sárié. (...) Köszöntsük tehát először a fiatal mestert, aki egy elfelejtett bohózat, koncert-dalok és betét-nóták félhomályából ma kilépett a hírnév és népszerűség verőfényére. (...) Csupa új dallam, új ötlet, s valamennyi válogatott dallam, és nem köznapi ötlet." - írták a premier másnapján a Budapesti Hírlapban.

Egy év múlva, 1903-ban Aranyvirág című operettjével nyílt meg a Király Színház. Ez az időszak volt a magyar operett fénykorának kezdete." [...] 

4293   Búbánat 2020-05-05 22:56:58

Múltidéző

1926-03-21 / 59. szám
/Világ/

A híres Lili-keringőt nem Bánffy György báró írta, hanem Bánfi Sándor pesti zenetanár

(A Világ tudósítójától.)  Március húszadikán éjjel Bajor Gizi ajkáról csendül fel a Lili-operett édesbús keringője, az a leheletszerű múltszázadvégi érzékiségtől átfűtött dallam, amelyet Hegyi Aranka és Küry Klára megvesztegető művészete csaknem teljes három évtized legnépszerűbb áriájává avatott. A Nemzeti Színház mai csarnokának falai közül indult el hódító útjára a Lili-keringő, a Népszínház fénykorában, Evva Lajos igazgatása alatt szárnyalt fel először és most, hosszú némaság után, újra ezeken a deszkákon szólal meg. Éjjeli előadást rendeznek a Nemzeti Színház művészei K. Hegyesi Mari emlékezetére s ezen az éjszakán Hegyi Aranka, az első diadalmas Lili emlékén kívül egy boldogtalan életű, tragikus sorsú magyar muzsikus szomorú árnyéka is odavetül a rivalda elé... A Bánfi Sándoré.
Hányan vannak még, akik tudnak róla, akik hallottak róla? A Lili-keringő szerzőjét sohasem Bánfi Sándorban látta a közönség, hanem Bánffy György báróban, a szilágysomlyói eredetű ismert muzsikusban, aki kortársa volt Bánfi Sándornak, csak valamivel szerencsésebb, mert bárónak is, tehetségesnek is született és országgyűlési képviselő volt, elég súlyos ahhoz, hogy egyik operettjéhez, A fekete hajó-hoz Rákosi Jenő írjon szöveget.

Az a nemzedék, amely ma az élet delelőjén áll, amely a Lili-keringő epedő hangjai mellett vallott szerelmet, ennek a híres operett-betétnek a szerzőjéül mindig Bánffy bárót ismerte és nem is csoda, hiszen szegény Bánfi Sándor szürke veréb volt hozzáképest: előbb jogász, aztán — a budapesti izraelita tanítóképző zene- és énektanára.
Harminchat esztendős volt Bánfi Sándor — családi nevén: Deutsch —, amikor hóna alatt selyempapírba burkolt papírtekerccsel beállított Szirmai Imréhez, a Népszínház verhetetlen bonvivánjához.

És most átadom a szót a Lili Plinchard-jának:
— Szomorú, beesett arcú, ha jól emlékszem, oldalszakállt viselő ember volt ez a Bánfi. Engem a színházban keresett: Kérem, — mondta — egy keringőt írtam, azt hiszem, sikerült a dolog, nagyon kérem, protezsáljon be engemet Hegyi Arankának. Szeretném, ha ő énekelné el. Lezongorázta előttem a keringőt s én, úgy, ahogy voltam, siettem Hegyi Arankához a szomszédba. A szerzőt magammal vittem. Arankának is tetszett a szépen felépített valcer. Most már csak Evvát, a direktort kellett megnyerni. Evva is el volt ragadtatva, annyira, hogy a nagy sikert ígérő Hervé-operettbe, a Lili második felvonásába szúrta betét gyanánt. Ő maga írta hozzá a szöveget. Azt hiszem, kevés operett-vers van, amit olyan sokan tudtak volna fejből, mint ezt. A múlt század végén százezren és százezren énekelték:

„Oh, ha e kis könyvbe nézek,
Feltűnnek mind az emlékek.
Zeng újra kürtszó,
Oly bűvösen hangzó,
Mint az álom
Zeng újra felém 
Szép ifjúságom.

Oh, mily bohó valék,
Mily balga gyermek!
Oh, e szerelmek ábrándvilága rég,
— Mint könnyű felhő —
Úgy eltűnék.
Kacagnom kell szinte rajta:
Ez voltam én,
De könnyű ragyog át a mosoly felszínén,
A múltat visszasóhajtva.
Csalfa remény!
Tudom, ah ily boldog nem leszek én."

— Ez a Bánfi Sándor — folytatja Szirmai — valami hitközségi alkalmazott volt Pesten. A nagy dicsőség után, amelyet a Lili-keringővel szerzett, még több dalt írt, úgy tudom, operettet is komponált, de nem boldogult vele. Búskomor lett s többször említette előttem, hogy nem bírja sokáig, mert még az egyetlen sikerét is elorozzák tőle ...
(Itt eszembe jutott Kiss Józsefnek az a mondása, hogy vannak poéták, akik egyetlen négysoros versben tökéletesen kiélik magukat és ki is égnek.)
— Aztán eltűnt a szemünk elől. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez a derék, nagytehetségű ember a lipótmezei elmegyógyintézetben meghalt. Lehetett akkor vagy hatvan éves. Annyi bizonyos, hogy a köztudatban még ma is az erdélyi Bánffy György báró szerepel, mint a Lili-keringő szerzője. Szó sincs róla! Ezt a gyönyörű dalt a szürke, sovány kis zsidó zenetanár írta. És hogy énekelte azt Hegyi Aranka!... 1882-ben volt a bemutató, 1894-ben az első repríz, akkor már Küry Klárával. Nem tudtam ellent állni, — a napokban bekukkantottam a Nemzetibe, amikor a Lili-t próbálták. Még csak nyers képet láttam, de biztos, hogy Bajor Gizi, Kiss Feri (az én szerepemben), Pethes Sándor nagyszerűek lesznek. Bajor Gizinek nincs erős énekhangja, ő majd zongorakísérettel adja elő a Bánfi Sándor keringőjét.

— Hadd mondjam itt el — emlékezik vissza Plinchard —, milyen nehéz volt Küry Klárit kapacitálni a Lili eljátszására. -— Hogy én Hegyi után eljátsszam? — tiltakozott Küry — és volt benne valami igazság, mert nagyon is eleven emlékkel kellett megbirkóznia. A Népszínház akkor rendszerint üres karzatok előtt játszott. Evvának az volt a kabalája, hogy Küry mint Lili behozza a karzatot. Ez az érv hatott, Küry föllépett és megtelt a karzat. A történeti hűség kedvéért azt is el kell mondanom, hogy Küry az én partnerségemhez kötötte a föllépését. Abban az időben ugyanis még nem énekeltem olyan sűrűn, mint később, a Lili-repríz nagy sikere után. A premiertől a reprízig Tihanyi Miklós és Solymossi Elek játszotta Plinchard-t. Különben ezt mind megírom a memoárjaimban, amelyeken most dolgozom. És én is rehabilitálni fogom Bánfi Sándort.

Talán nem érdektelen följegyezni, hogy a Lili, Hennequin és Millaud e pompás vígjátéka, amelybe Hervé dallamai pókhálószerűen szövődnek, a világ minden színpadán megbukott — Párizs és Budapest kivételével. Bécsben háromszor próbálkoztak vele; sem Girardi, sem Treumann nagy művészete nem tudta a műsoron tartani. A harmadik fölújításhoz Küry Klárát szerződtette a bécsi direktor. Treumann volt a partnere.
— Ügy dolgozott, szegény, mint egy artista — mondta Küry, mikor a kudarc után hazajött —, a földhöz vágta magát, a deszkát harapta, —: semmi sem használt, a bukás teljes volt.
Párizsban ma is játsszák a Lili-t, aminthogy állandóan műsoron van Hervé másik bűbájos vaudeville-je, a Mamselle Nitouche is („Nebáncsvirág”). Budapesten Hegyi Aranka, Tihanyi Miklós és Kassai Vidor (mint Saint Hypothèse márki), azután Küry Klára és Szirmai Imre művészete avatta klasszikussá a Lili-t.
— Mikor a Népszínház összeomlott — fejezi be reminiszcenciáit Szirmai — és azt a páratlanul gazdag ruhatárat elárverezték, olt ültem sírva és néztem, hogyan kótyavetyélik el ezt a sok nagyemlékű drágaságot. Másnap hordár állít be hozzám, csomaggal és levéllel a kezében.
A levelet Braun Sándor, a Budapesti Napló és A Nap boldogult főszerkesztője írta. A csomagban két színpadi ruha volt: Plinchard és Napóleon uniformisai. Friedmann Adolf, Ősbudavára volt tulajdonosa vette meg az árverésen Braun Sándor biztatására és aztán nekem ajándékozta. Ma is ott őrzöm a szekrényemben két legismertebb alakításomnak e drága emlékeit.

... Plinchard tüzéruniformisa március huszadikán Kiss Ferencen fog feszülni. Bánfi Sándornak az egyetlen sikerű dalköltőnek keringőjét Bajor Gizi fogja énekelni. Akiket a boldog tizenkilencedik századvég hangulatába hódítanak az Oh, mi bohó valék akkordjai, áldozzanak egy meghatott pillanatot Bánfi Sándornak, a névtelennek, akinek külön tragikuma volt, hogy egy másik — ma már szintén — névtelen muzsikussal cserélték össze.

Molnár Jenő

4292   Búbánat 2020-05-02 12:25:44

Operettmúzeum

  • Magyar Jövő, 1927. október 27.

SZÍNHÁZ – MŰVÉSZET

A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ HÍREI

• Harmath Hilda a kiváló primadonna játssza "A bíborruhás asszony" Katalin cárnőjét a pompás operett összes előadásain.
• Dayka Margit A bíborruhás asszonyban a –szubrett-szerepben.
• Fenyves Sándor hatalmas baritonján szólalnak meg Mihajlovics Mihály hadnagy gyönyörű énekszámai A bíborruhás asszony előadásain.
• Tamás Benő egy nagykövet szerepében minden szavával harsogó kacagást kelt A bíborruhás asszony előadásain.
• Bánó Mihály az elcsapott kegyenc gárdaezredes szerepében egyik erőssége A biborruhás asszony előadásainak.
• Miért van nagy sikere A bíborruhás asszonynak? Mert Harmath Hilda, Dayka Margit, Fenyves Sándor, Tamás Benő kvartett a legjobb operett együttes. Mert A biborruhás asszony minden ének- és táncszáma robbanó sikerű.

Mert A bíborruhás asszony ragyogó kiállításban pompás kosztümökben kerül a közönség elé.

A biborruhás asszony

Jean Gilbert 3 felvonásos operettjének bemutatója

A színház szerda esti premierjén három ritka vendég jelent meg: a jó operett, a nagyszerű előadás és a teljes siker. Ritka vendég így együttesen mind a három a miskolci színház színpadán. A sok könnyű fajsúlyú, üres operettek után A bíborruhás asszony határozott haladást jelent az operett termelések terén. Nem ad különleges újításokat. A bécsi operettek megszokott sablonjától is csak annyiban tér el, hogy cselekménye mentes a banális jelenetektől és a három felvonáson keresztül tudja mindig oly szövevényesen bogozni a cselekményt, hogy jelenetről jelenetre váratlan és előre nem sejthető fordulatokkal tudja ébren tartani a figyelmet. E tekintetben emlékeztet némileg az Alexandra pergő változatos librettójára.

A cselekmény II. Katalin cárnőt állítja a mese központjába, aki körül könnyű kis kalandokat játszat a bukott és az új kegyenccel. A cári udvar levegője ennek megfelelően — szemben a pazar fényű dekorációk súlyával — könnyű és nem mentes a szellemes franciás izzó kiszólásoktól. Maga a cárnő a Pompadour kópiája kevesebb aláhúzásokkal. Még a librettó tendenciája is azonos a Pompadour operettével: ott a francia királyi, itt az orosz cári udvart állítja a könnyű szerelmi kalandok központjába. Csak a humor forrása helyeződött át a Calicot poétáról az e téren a múltban mindig bőséges anyaggal szolgáló osztrák diplomáciára.
Az ügyes, fordulatos mesét Gilbert igen szellemes és sokszor fülbemászó muzsikával tűzte tele. Különösen a hangszerelése ragyogóan színes a zenének. Van a második felvonás elején egy szóló, amit Fenyves énekelt a férfikarral, ami a legszebb és a legmegkapóbb része a muzsikának.

A színház pazar dekorációval hozta színre az operettet. Az első felvonás trónterme és a harmadik felvonás fogadó szobája, továbbá a toalettek, a kar jelmezei festői szépek voltak. E ragyogó keretben simán gördülő előadás pergett le, amelynek mindegyik szereplője a helyén volt. Harmath Hilda tiszta ezüstös csengésű hangja, hódító megjelenése, elegáns, vérbeli primadonna játéka és ragyogó toalettjei nemcsak nagysikert arattak, hanem egyben azt is jelentették, hogy a primadonnaválság szerencsés és nagyszerű megoldást nyert. Dayka Margit az osztrák diplomata feleségét alakította finom humorral, temperamentumos játékkal és tánccal. Tamás Benő osztrák nagykövete a harsogó derűt hozta a színpadra. Minden jelenésében nagyszerű volt. Fenyves férfias játékával és meleg, érces baritonjával az egyébként rövid szerepében is egyikét nyújtotta legjobb alakításainak. Bánó Mihály is elegánsan és igen jól játszotta meg a bukott kegyencét. Az epizódszerepekben igen jó volt Salamon Gizi udvarhölgye, Zilahy részeg muzsikja és Gáspár kedves humorú udvarmestere. A sikerben osztozik Rátkai, a rendező és Simándi karnagy zenekara is. A közönség sokat és szívesen tapsolt.

 (vág.)

A Magyar Rádióban stúdiófelvétel készült A bíborruhás asszony legszebb részleteiből.

A dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  

A felvételen Gyenes Magda, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla és Rátonyi Róbert énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Új felvételeink Gilbert operettjeiből”   - Bemutató: 1956. március 23, Kossuth Rádió, 19.10 – 19.52

4291   Búbánat • előzmény4290 2020-04-27 22:15:31

Most vettem észre, az előbbi bejegyzésemet nem ide szándékoztam beírni, hanem a Magyar Rádió operett topicjába, most oda is beírom.

4290   Búbánat 2020-04-27 19:55:41

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában – hat és hét óra között - Kálmán Imre melódiáiból kaptunk egy összeállítást:

Kálmán Imre - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás

- Nyitány 

Raffay Erzsi és Svéd Sándor felvételéről: „- Óh, holdas este! Miért vagy szívem veszte! Óh, holdas est… Tebenned éltem, tebenned reméltem…Te voltál lelkemnek ringató zenéje … /Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Treszka dala a „csókos Juliskáról”:  „- A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) -1959

Treszka dala: „Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Zentay Anna és az MRT Énekkara, vezényel: Vincze Ottó) - 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22- )

 

Kálmán Imre Rudolf Schanzerr, dr. Ernst Wellisch – Szenes Andor: Az ördöglovas

- Palotás, II. felv.

- Sándor Móric dala, II. felv.: „Suhan az éj, elkerül az álom…../Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Bolberitz Tamás) - Ilosfalvy Róbert új felvételei (részletek, 1982)

- Sándor Móric dala, I. felv.: „Egy kislányért a szívem úgy fáj, valakit, valamit de nagyon vár.  Egy kislánynak a szeme oly kék, ragyogó, lobogó, gyönyörű szép.  Egy kislányért a szívem fáj, mikor lesz a kislány az enyém már…” .(Dolhai Attila, km.  a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – „Mi muzsikus lelkek”   Dolhai Attila önálló lemezéről  (2019. december 14., 1 CD, kiadó: Carnet-csoport)

 

Kálmán Imre – Paul Knepler - Herczeg Géza Dalos László: Joséphine császárné

Rádió Dalszínháza bemutatója – az operett keresztmetszet: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Közreműködik a Magyar Rádió  és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Joséphine dala: „… Bűvös szép vidék… lent a tenger. Úgy zúg a hullám! … Nincsen ottan tél, a béke szigetén. Messze, szép vidék. / A szívem vágytól hajszolva ég, szeretnék most is ott élni még! … Perzsel az ég csókok szigetén…” (Kalmár Magda, km. az MRT Énekkara) 

- Napóleon dala: „Én írok neked, drágám, mily szomorúság szállt rám.  Most nem tudod, hogy bármit kérsz, megtenném érted én!  Nem vagy az enyém szép éjfekete asszony, de itt a,képed  mindig velem, mert szomjazom a szád, szép éjfekete asszony, a szívem fáj, szerelmesem!  Nem vagy az enyém szép éjfekete asszony, de soha másra nem nézek már!  Szenvedek a vágytól, miért vagy olyan távol? A szívem ide visszavár! …Az élet nélküled mit ér, nekem oly rég csak te vagy a fény, a fény….” (Korondy György

- Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét, fel újra, új csatába küld, a harcos tudja a tisztét, ha új támadásra zeng a kürt! Nem hátrál, csak az ki gyáva, a zászló alatt előre hát! ….Szent esküt tegyünk mind egy szálig, hogy küzdünk, ha kell mindhalálig! … ” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRT Énekkarának férfikara)

Kálmán Imre: A cigányprímás – keringőegyveleg (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

 

4289   smaragd 2020-04-27 18:18:33

Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.

Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján

Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.

A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.

Főszereplő sztárgárda: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.

Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.

„Kikelet ucca 3.

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”

A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.

A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.

A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:

„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)

2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…

Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.

https://kemenyegon.hu/ Blog

4288   Búbánat 2020-04-24 19:06:57

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

2020.04.24  MTVA Archívum

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én  Fotó: MTI/Zinner Erzsébet)

Csodagyerekként indult, hegedűsként már ötéves korában fellépett. Tizenhét éves korától a Zeneakadémián Hubay Jenő növendéke volt, de a zeneszerzés szakot is elvégezte. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy „komoly ember” legyen, ezért a jogtudományi doktori oklevelet is megszerezte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban lett tisztviselő, első színpadi művét (Tilos a bemenet, 1899) hivatalnokként írta.

A minisztériumban régi barátja, Martos Ferenc ült vele szemben, akinek oroszlánrésze volt Huszka sikerében, mert ő írta az operettek librettóit. A Népszínház 1902-ben mutatta be a Bob herceget, Fedák Sárival a címszerepben. A színigazgató borúlátó volt, de a darab több mint százszor ment táblás házzal. A fülbemászó dallamok kottái iránt is élénk érdeklődés mutatkozott, a „Londonban, hej, van számos utca…” rövid idő leforgása alatt több mint ötven kiadást ért meg.

A sikersorozat a Király Színházban folytatódott. A Gül baba 1905-ben valósággal lázba hozta a publikumot. A bemutatón háromezer szál rózsa burkolta illatfelhőbe a színpadot és a nézőteret, a színészek Isztambulból hozott török szövetből varrott jelmezekben játszottak. A közönség és a kritikusok is az elragadtatottság hangján szóltak a darabról.

A bemutató, 1919 óta a mai napig egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, amelyet ma is világszerte tűznek műsorukra a zenés színházak. Betétdalai közül a Cigaretta-keringő állt ellen a legsikeresebben egy évszázad változó ízlésének és divatjának.

 A szerző alkotóereje nem apadt el, de a következő évtizedekben ritkábban követték egymást az újabb daljátékok. A Huszka-bemutatók azonban továbbra is igazi eseménynek számítottak, a sikert borítékolni lehetett. A Hajtóvadászatot 1926-ban, az Erzsébetet 1939-ben, a Mária főhadnagyot 1942-ben mutatták be.

Huszka Jenő derűs ember volt, szerette a társaságot, élete utolsó napjáig terveket szőtt. Még hajlott korában is komponált, a Szabadság, szerelem kottáit 1955-ben vetette papírra.

Nem csak zeneszerző volt, jogászként a zeneszerzők jogvédelmét látta el, az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdésével. Budapesten halt meg 1960. február 2-án.

4287   Búbánat 2020-04-21 12:44:01

Közeleg április 24. A magyar klasszikus operett megteremtőjére, Dr. Huszka Jenő zeneszerzőre emlékezünk,  aki 145 évvel ezelőtt ezen a napon született,  de halálának  60. évfordulója is az idei évre esik: Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.

 A Dankó Rádióban Erdélyi Claudia, az „Az a szép” műsor vezetője és szerkesztője jelezte, ezen a napon – a kettős évforduló jegyében - operettműsorát Huszkának szenteli! Várom!...

A  sajnálatos vírusjárvány miatt az Operettszínház nem tudta megtartani a március 27-re meghirdetett Huszka-emlékkoncertet,  más rendezvényekhez hasonlóan sajnos ez is elmaradt.

Csak remélni tudom, hogy amikor lecseng a járvány és újra nyit a színház, pótolni fogják ezt az estet, még az idén!

Az Operettszínház honlapján olvashattuk:

Huszka gála

„Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. A komponista születésének száznegyvenötödik, halálának hatvanadik évfordulója előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra március 27-én.

 Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra és Vadász Zsolt.

A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula."

4286   Búbánat 2020-04-20 12:30:20

 

Múltidéző:

Molnár András operaénekes kevéssé ismert, tőle szokatlan szerepkörben:

részlet  Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjéből  - Ötvös Csilla és Molnár András előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=u0cphw0ODDA

„ Mia bella Signorina” – televíziós felvétel

4285   Búbánat 2020-04-17 10:42:07

2020.04.17  22:35 - 23:30  Duna World (HD)

 

Hogy volt?!

2014

Tiboldi Máriát köszöntjük

Rendezte: Varga Zs. Csaba 

Az aktuális rész ismertetője: Tiboldi Mária egy percig sem bánta meg, hogy végül nem régésznek tanult. Tiboldi Mária eljátszotta az operett-irodalom összes nagy ívű primadonnaszerepét. Fiatalon hajtotta az ambíció, így elszerződött Bécsbe, majd bejárta Európa színpadait, és egyre másra meghódította a külföldi show műsorokat is, nemcsak énekesként, hanem műsorvezetőként is. Mert dönteni akkor is, amikor 10 év után hazajött, és újrakezdett mindent a fővárosi Operettszínházban  - sikerrel.

4284   Búbánat • előzmény4283 2020-04-16 23:08:24

Máshol azt olvastam a hírrel kapcsolatban, hogy az Operettszínház új vezetése nem igazán foglalkoztatta Szinetár Dórát, ugyanis nem preferálják a musical előadásokat. Maximum 4-5 előadása volt havonta, a friss tervek szerint pedig tavaszig havonta egyszer lépett volna színpadra, ráadásul vezetői döntésre maga a musicalelőadások száma is jóval kevesebb lett.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest

Baráth Emőke, Fodor Beatrix, Fodor Gabriella, Sáfár Orsolya, Szemere Zita, Balga Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Szegedi Csaba, Bretz Gábor, Kálmán Péter, Szvétek László - ének
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez. Madaras Gergely
Rossini: A sevillai borbély - nyitány
Rossini: A sevillai borbély - „Ecco ridente in cielo” (Almaviva kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Largo al factotum” (Figaro belépője, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Se il mio nome saper voi bramate” (Almaviva szerenádja, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Una voce poco fa” (Rosina kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „La calunnia è un venticello” (Don Basilio rágalomáriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „A un dottor della mia sorte” (Bartolo áriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Ah! Qual colpo inaspettato” (Almaviva, Figaro és Rosina tercettje, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Cinque… dieci… venti” (Figaro és Susanna kettőse, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Se vuol ballare, signor Contino” (Figaro cavatinája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non so più cosa son, cosa faccio” (Cherubino áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non più andrai” (Figaro C-dúr áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Porgi amor” (A grófné kavatinája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Voi che sapete” (Cherubino áriája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Un moto di gioia” (Susanna ariettája, II. felvonás), K. 579
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Crudel perchè finora” (Almaviva és Susanna kettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Hai già vinta la causa” (Almaviva áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Dove sono i bei momenti” (A grófné áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - Sull'aria! Che soave zeffiretto (A grófné és Susanna levélkettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Deh vieni, non tardar” (Susanna rózsaáriája, IV. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - II. felvonás finálé
A mai nap
elhunyt:
1930 • Auer Lipót, hegedűs, tanár, karmester (sz. 1845)