vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3646   smaragd • előzmény2633 2018-07-21 15:54:15

 

Színpadképek a "Valahol Délen" - ből:

Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök, a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői

 

Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo)

 

Mezei Mária (Lolita/YT) és Borvető János (Péteri)

 

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház)

1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Bán Klári, Mezei Mária, Kiss Ilona, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor

Rendező: Dr. Székely György 

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas 

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 

Karmester: Bródy Tamás

 

Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t Gáspár Margit bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.

Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten

pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és

vasárnap a  "Luxemburg grófja"

kedden a "Csárdáskirálynő"

szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.

A "Valahol Délen" - ről ezen a fórumon is sok korabeli dokumentumból idéztünk, most, ezek közül választottam néhányat, lsd előzmény, továbbá  https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

 

3645   Búbánat • előzmény3644 2018-07-21 11:55:07

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – képgaléria

A Miskolci Nemzeti Színház és a Szabad Tér Színház bemutatója, a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - előadások: 2018. július 21. és 23.

3644   Búbánat • előzmény3643 2018-07-21 11:40:38

Tegnap este - Kálmán Imre leánya, Yvonne, is ott volt a margitszigeti szabadtéri operett-bemutatón - nagy sikerű előadásban láthattuk A cirkuszhercegnőt.  Az operett még egy előadását láthatjuk  vasárnap este, aztán ősztől a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be és kerül repertoárjára ez a Szabó Máté rendezte új,  zenés-cirkuszos produkció.

3643   Búbánat • előzmény3640 2018-07-21 11:33:19

Miller Zoltán: „Minél fontosabb vagyok valakinek, nekem is annál fontosabb lesz”

Szimhaz.hu, 2018. július 15. vasárnap, 09:00

Miller Zoltánnal beszélgettünk a margitszigeti Cirkuszhercegnő kapcsán hullámvölgyekről, örömökről és az operett műfaj sajátos kihívásairól is.

[...] „ - Mennyire érezted magad komfortosan a Cirkuszhercegnő próbáin?

- A Cirkuszhercegnő egy nagyon érdekes dolog, így szerintem még egyikünk sem mutatott be darabot. Ugyanis az történt, hogy elindult a főpróbahét, ami megállt egy szerdai napon egy nyilvános főpróbával június 6-án, és majd másfél hónapra rá találkozunk. Akkor lesznek még próbák, de ez baromi nagy kihívás elé állítja a szereplőket. Én sem hobbiból kezdtem el hetente egyszer korrepetícióra járni, ahol Dobó Enikővel végigénekeljük az egész darabot. Ugyanis ezt nekem tartanom kell a torkomban, mivel ezek a szerepek nem olyanok, amit csak úgy simán elénekel az ember. A darab fel lett téve, és most nekünk ugyanazon a hőfokon kell tudnunk tartani magunkban.

- Először játszol együtt Dobó Enikővel. Tőle is megkérdeztem, kíváncsi vagyok, te mit mondasz rá: hogyan jut el két színész onnan, hogy bemutatkoztok egymásnak idegenekként, addig, hogy néhány hét múlva szerelmeseket játszotok egy érzelemmel átfűtött előadásban.

- Ennek van egy szakmai része, emiatt mondják a színészekre, hogy mindent el tudnak játszani. Ezeknél a szerelmes szerepeknél azonban nagyon fontos, ami Enikővel szerencsére az első pillanattól megvolt, hogy baráti, kifejezetten jó nexus legyen közöttük – hogy lehetőleg már elsőre szimpatikusak legyenek egymásnak, meglegyen az a bizonyos kémia. Ha ezek nincsenek meg, akkor mindenki énekli a magáét, és az egész szerelmes sztori elcsúszik.

- Dobó Enikő arról is mesélt, hogy Szabó Máté rendezőként viszonylag szabad kezet adott nektek a másik szereposztásban szereplő Eperjesi Erikával és Szőcs Arturral együtt abban, hogy különböző habitusú figurákat és viszonyokat próbáljatok ki, ami nyomán a műfaj határai körül is kialakultak nézetkülönbségek.

- Erre jó példa, amikor felmerült az ötlet, hogy kicsit dobottabb, lazább figuraként csináljam meg az egyik jelenetet. Merthogy én korábban nagyon beleálltam, és mint egy  bonviván, egy erőteljes, szerelmes férfit hoztam. Jó, mondtam, de előbb nézzük meg a dalt! Most csak próbáljuk meg így ezt a jelenetet, mondták. Meg is csináltuk Enikővel, és tök jó volt. De ahogy rátettük a dalt, az egész pocsék lett. Egy emelkedetten hömpölygő zene előtt egyszerűen nem lehetek egy nyegle pasi, bármennyire is mai és modern, mert akkor utána nem születik meg a dal, mivel annak az ég adta világon semmi köze nem lesz az előtte történtekhez. A nézők pedig nem értik, mi történt ezzel az emberrel, aki az előbb még olyan laza volt. Nem sok mindent kell eljátszani az operettben, de ami benne van, azt erősen kell. Főként, ha egy Kálmán Imre operettről beszélünk. Mert a zene és ez a stílus nem enged meg bármit.

- Nem is annyira könnyű ez a könnyű műfaj?

- Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol természetesek a prózai szövegek, de nem ütik a dalokat sem. Arról nem is beszélve, hogy az énekhang legnagyobb ellensége a beszéd. Nem véletlen, hogy a prózai jelentek nagy részében mindenki azon ügyködik, hogy pozícióban tartsa a hangját. Ha ez túlzottan „jól sikerül”, akkora a próza lesz hamis, ha viszont nagyon torkos, természetes a beszéd, akkor abból elég nehéz ebben a stílusban énekelni. Meg kell találni a dolog maiságát, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az egésznek egy stílusban kell lennie, különben hiába jók egyenként, lesz egy dal, majd egy jelenet, még egy dal, még egy jelenet. Előadás viszont nem.

- A Cirkuszhercegnő egy látványos produkció lesz cirkuszi akrobatákkal, zsonglőrökkel. Ez inkább segít titeket, vagy éppen nehezebbé teszi a dolgotokat?

- Ez a történet a maga misztikumával és a tényleges cirkuszi környezettel nem egy szokványos operett, ezért fel lehet ilyesmivel tupírozni. Ez pluszként zseniális, de ha a darab nincsen eljátszva és a dalok jól elénekelve, akkor senkit sem fog érdekelni, hogy valaki triplaszaltót ugrott. Nekünk tehát ugyanaz a feladatunk, mint máskor. Az tény, hogy itt most a cirkuszvilág nem csupán utalásként a háttérben fog látszani, hanem jól fókuszált nemzetközi szintű produkciókat is láthatnak a nézők. Az pedig innen kezdve a rendező és a mi felelősségünk, hogy ne csupán egy-egy kivételes akrobataszám maradjon meg az emlékezetükben.” […]

3642   Búbánat • előzmény3640 2018-07-20 14:38:24

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer”

 Fidelio.hu, BNYF - 2018.07.11. 13:15

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.

3641   Búbánat • előzmény3640 2018-07-20 14:28:08

"Az operettet nem szabad lebutítani csak azért, hogy eladjuk"

Szinhaz.hu - 2018. július 19. csütörtök, 15:42

Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne mesél a giccsesített operettekről és a merészebb színpadra állításokról is. 

3640   Búbánat 2018-07-19 23:00:48

 

Holnap bemutató!

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - Margitszigeti Szabadtéri Színpad

2018. július 20. (péntek) és 22. (vasárnap)

"2018-ban ünnepli 80 éves jubileumát a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, ahol hosszú évek után újra operett is színpadra kerül majd.

Felcsendül majd a jól ismert Kislány vigyázz című dal is és Fedora, Mister X, Sergius Wladimir, Miss Mabel és a többi jól ismert karakter neves színészek által kerül majd megformálásra.

Az eredetileg német nyelven íródott nagyoperett 1926-os bécsi bemutatója mind történetében, mind pedig elsöprő látványvilága miatt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Az egzotikus mesében az artisták, idomárok és bohócok világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Az operett parádés világában azonban az elveszett szerelmesek mégis egymásra találhatnak a kalandok, intrikák és félreértések útvesztőjében, és győz a mindent elsöprő szenvedély.

A Cirkuszhercegnő szereposztásában színpadra lép Miller Zoltán, Dobó Enikő, Harsányi Attila, Litauszky Lilla, Somhegyi György, Papp Endre"

3639   Búbánat 2018-07-19 21:44:57

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...

De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)

A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)

3638   Búbánat • előzmény3637 2018-07-18 13:25:05

1943. JÚLIUS MAGYAR VILÁGHÍRADÓ - Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - videorészletek

(Filmhíradók online)

„Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

 

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

 

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.

3637   Búbánat 2018-07-18 13:22:40

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1943)

középen Udvardy Tibor és Szilvássy Margit

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3636   Búbánat 2018-07-18 13:16:18

 

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1958)

Vámos Ágnes és Nagypál László

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3635   Búbánat 2018-07-18 13:15:29

Kacsóh Pongrác: János vitéz (1958)

Melis György és Fodor János

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3634   Búbánat 2018-07-18 13:14:15

Schubert – Berté: Három a kislány (1953)

Páka Jolán, Maleczky Oszkár, Koltay Vali és Gáncs Edit

A Három a kislány díszlete (1953)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3633   Búbánat • előzmény3631 2018-07-16 17:24:35

Dr. Winkler Gábor arról is mesél a Dankó Rádióban Nagy Ibolya mikrofonja mellől hogy hogyan tudja összeegyeztetni orvosi hivatását, kevéske szabadidejét a könyvírással - és a témába vágó kutatási-feldolgozási-szerkesztői munkával; a gyermekkorában milyen zenei inspirációkat kapott otthonról; az igényes operazene és operettzene,  a  két zenei műfaj között szerinte nem kell merev válaszfalakat húzni; az operettet pedig "nem kell szégyellni"... Mindamellett hasonló zenei érdeklődésű személyekkel szívesen jár össze és rendszeres látogatója az Operának/Erkel Színháznak, de az Operettszínházban is gyakorta megfordul  nemcsak bemutatók alkalmával, de repertoár előadásokon is ott szokott lenni.

Hamarosan, 18 órától meghallgathatjuk a teljes adást - benne a Három a kislány zenéi mellett még

Fényes Szabolcs-melódiákat (Rigó Jancsi), 

Brodszky Miklós dalait:

- Mario Lanza énekli: " Sohasem foglak szeretni" - a  Halászlegény frakkban című filmből 

Lukács Anita  és Vadász Zsolt  énekével: „Az álmom légy"

- Berkes János előadásában: „Pardon, pardon szennyóra” (élő, koncertfelvételről)

 

3632   smaragd 2018-07-16 16:51:06

 

Tegnap, talán a hagyományos naptár szerint német nyelvterületen július 15-én tartott Egon névnaphoz (Egon - Wikipédia: itt) kapcsolódva... három eredeti képdokumentummal bővült Kemény Egon Wikipédia oldala/ itt, a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) szinlapja:

 

  

KARÁDY KATALIN címlapfotókon, a "Fekete liliom" című nagyoperett főszerepében, Zia spanyol grófkisasszony

 A "Feket liliom" nagyoperettről természetesen ezen a fórumon is már többször írtunk, Fényes Szabolcs felkérésére komponálta Kemény Egon, akinek tehetségébe és operettszerzői rátermettségébe vetette bizalmát a színházigazgató zeneszerzőkolléga, remélve, hogy Kemény Egon új operettje bevétele megmenti az Operettszínházat a teljes anyagi csődtől,  -  és így lett, a nagy siker pénzt hozott az Operettszínháznak, ki tudták fizetni a számlákat és fűthető lett a nézőtér...

Ez a plakát már korábban is szerepelt Kemény Egon Wikipédia lapján.

Néhány korábbi bejegyzés  - Kemény Egon fórumából  - a tegnapihoz kapcsolódva:

"BÁRD FERENC ÉS FIA ÉS VIOLIN ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA

Fekete liliom

OPERETT

Írták:

NÓTI KÁROLY ÉS FÖLDES IMRE

Zenéjét 

HALÁSZ RUDOLF

verseire szerzette

KEMÉNY EGON

BOCSÁNATOT KÉREK...francia keringő

MA ÉJJEL...tango dal

DISZKRÉT LEGÉNYLAKÁS...slowflox

ÁDÁMNAK ÉVA KELL...foxtrot"

a "Ma éjjel" ajánlással:

"Karády Katalinnak igaz nagyrabecsüléssel, őszinte szeretettel    KEMÉNY EGON"

464   Ardelao • előzmény 459 2016-11-14 01:16:11

MOZI ÉLET, SZÍNHÁZ-RÁDIÓ, FILM, SZíNHAZ ÉS RÁDIÓ HETILAP - I. évfolyam, 14. szám, 1046. december 27. 

A címlapon: 

„KARÁDY KATALIN - Fővárosi Operettszínház: FEKETE LILIOM (Foto: Fekete)” 

„Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri -, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiállású új színész: Zentay Ferenc, - Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány.” 

„Mit játszanak a színházak

December 27 – 1947. január 2-ig.

……………………….

Fővárosi Operett: egész héten (7 előadás) Fekete liliom"

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket a „képtávirat” kísérőszövegében közölt rövid, de Kemény Egon zenéjét jellemző, lényeges megállapítás: „az operett kereteiből kilépő muzsika”.

459   smaragd • előzmény 446 2016-11-11 17:47:29

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)

nagyoperett 3 felvonásban

Rátonyi Róbert jól ismert "Operett" ( Zeneműkiadó, 1984)  könyve részletesen foglakozik a "Fekete liliom" bemutatójával, a zenére vonatkozó részt emelem ki:

"Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. 

Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott  "Kikelet utca 3" című darabjával.

A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon  muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

( A "Kikelet ucca 3" bemutatója valóban az Operettszínház felkérése és a partitura azonnali elkészítése utánra, még 1928. évre volt tervezve, de színházbeli okok miatt 1929. tavaszára tűzték ki és sikert aratott.)

3631   Búbánat 2018-07-16 15:59:28

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,

a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója

a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorábanakivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:

 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”
Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.

Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 

„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  

…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..

…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..

……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”

…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .

 Dr. Winkler Gábor az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!

A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.

3630   Búbánat 2018-07-16 13:31:46

A Magyar Zenés Színház közeljövőbeli bemutatóinak tervéről már olvashattunk híreket a nyomtatott sajtóban és az internetes portálokon; a Színház igazgató-színésze, Bozsó József ezekről a távlati eseményekről a Dankó Rádió tegnapi operettműsorában élőszóban ugyancsak szót ejtett:

Három kőszínházban mutatja be Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét a Budapesti Operettszínház és a Magyar Zenés Színház az 1848-49 szabadságharc 170. évfordulója jegyében.

Az együttműködési megállapodás alapján jövő márciusban a Békéscsabai Jókai Színházban, 2019 szeptemberében a Veszprémi Petőfi Színházban, 2020 márciusában pedig a Budapesti Operettszínházban adjuk elő a darabot.”

Bozsó József azt is megemlítette, hogy, hogy a darab bemutatásával vidéken is szeretnék népszerűsíteni az operett műfaját, és ehhez szereplőket, díszletet, jelmezeket biztosít az Budapesti Operettszínház a Magyar Zenés Színháznak; Lőrinczy György direktorral ápolt jó kapcsolata ugyancsak elősegítette ennek az együttműködésnek tető alá hozását.

Bozsó József igazgató beszámolt arról is, hogy a színházuk jövő januárban Izraelben Lehár A víg özvegy című operettjét adja elő egy turnén, májusban pedig egy háromhetes, tizenhét állomásos mexikói útra mennek Johann Strauss Cigánybárójával.

3629   Búbánat • előzmény3615 2018-07-11 14:39:04

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

Fidelio.hu, 2018.07.11. 13:40

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.

3628   Búbánat • előzmény3627 2018-07-05 21:16:47

Tiboldi Mária operettszínésszel Szinetár Miklós rendező beszélgetett

veol.hu. Balla Emőke, 2018. június 19.

"Az operett műfajában fontos, hogy valaki egyéniség legyen" – mondta Szinetár Miklós rendező Tiboldi Mária operettszínész Művészbejáró című könyvének veszprémi bemutatóján.

A primadonnát a könyvbemutatón Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a Dubniczay-palotában. Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező úgy fogalmazott: a könyv egy gazdag, sikeres művészpályát, színes életet mutat be. Az operett-előadás mindig egy archoz, hanghoz, egyéniséghez kötődik. Tiboldi Mária összetéveszthetetlen személyiség; rá, az ő megismételhetetlen egyéniségére épültek az előadások.

3627   Búbánat 2018-07-05 21:12:05

Klemen Terézia Házy Erzsébetről szóló új könyvének bemutatójával szinte egyidőben egy másik primadonna saját könyvének bemutatójára is sor került: 

Tiboldi Mária - Művészbejáró

Kiadó:  Velence Városgazdálkodási Kft. 

Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva, 194 oldal

 

Részlet a könyv előszavából:

"Kedves Olvasó!

Lehet, hogy ismer, remélem, hogy már hallott rólam, ha emléknaplómat fellapozza a ’70-es, ’80-as, ’90-es évek színházi és televíziós műsorainak színes palettája tárul Ön elé..."
 

KEDVES MARICA! - MARICA KEDVES!!

Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.
Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag, sikeres élethez?
Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték.
Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy BRAVÓ! BRAVÓ!! BRAVÓ!!!!
De talán mégse csak ennyi. Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó, szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek, és a közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk. Remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám a szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.
Eszembe jut József Attila: "de mi, férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők - szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb..."
Marica kedves, szabad és nagyon is ember. 
Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, hogy bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség, a szeretet. 

Szinetár Miklós

3626   Búbánat 2018-07-03 21:26:13

Dolhai Attila: „Nem érdemes boldogtalan operaénekesnek lenni” - interjú

168 ora.hu  2018. JÚLIUS 1. 18:00 - SZERZŐ: SÁNDOR ZSUZSANNA

"Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész, musicalénekes a Budapesti Operettszínházban sorra játszotta a főszerepeket, például ő volt Rómeó, a veronai szerelmesekről szóló világhírű musicalben. Négy éve azonban bejelentette: váltani akar, operett és operaéneklést fog tanulni. Most mégis visszatér korábbi műfajához, és az István, a király című rockoperában Koppányt énekli majd. Az előadást az idei POSZT-on a legjobb rendezői díjat elnyerő Székely Kriszta viszi színre. A bemutató Baján lesz augusztus végén, ősztől az Operettszínház játssza a produkciót."

3625   Búbánat • előzmény3624 2018-06-30 11:59:45

V4 Operettgála A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

3624   Búbánat • előzmény3617 2018-06-30 11:21:31

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

Az esten Rost Andrea szoprán, Katarzyna Kuncio lengyel mezzoszoprán, Richard Samek cseh tenor és Clemens Unterreiner osztrák bariton szólaltatja meg a legnagyobb operettslágereket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar  (vezényel: Peter Valentovič) kíséretében – közölte a Müpa az MTI-vel. Mint írták, az operett soknemzetiségű műfaj, tény azonban, hogy Közép-Európa különösen gazdag repertoárral büszkélkedhet. Ennek mindmáig népszerű slágereiből áll össze a gálakoncert programja  Lehár Giudittájától A víg özvegyen, A mosoly országán és Kálmán Csárdáskirálynőjén át Strauss A cigánybárójáig.

Az  M5 televíziós csatorna ma este fél nyolctól élőben közvetíti a gálát! (A Müpa előtti térségben,  óriás kivetítőkön is látható lesz a műsor az érdeklődők számára)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten többször is felhívta erre az operett-gálára a rádióhallgatók figyelmét – már csak azért is, mert a műsor vendége Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, akit erről az ünnepi eseményről is kérdezte.

3623   Búbánat 2018-06-30 11:20:02

Ja persze: Zentai Anna született  94 éve! 

Utólag köszönöm az észrevételed.

3622   IVA • előzmény3621 2018-06-30 03:10:32

Azt hiszem, az első mondat hibásra sikerült.

3621   Búbánat 2018-06-29 23:08:12

Ma 94 éve hunyt el

Zentai AnnaZentay (Budapest, 1924. június 29.  – 2017. január 24.) Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész

A tavaly januárban élete 92. évében elhunyt nagyszerű szubrett-énekesnő emlékét két cikk idemásolásával idézem meg:  

  • Szabad Föld, 1981. augusztus 16.

Zentai, színház nélkül

Zentai Anna ugyanolyan vidám, tűzrőlpattant, gömbölyded, mint amilyennek megszoktuk.
Valahányszor megjelent operettszínpadon, mintha forgószél érkezett volna, igazi szubrett volt, lelkesítő, nevettető, olyan, mint amilyen nem minden esztendőben terem.

Volt?
Bizony, a múlt időt használni kell, ha sajnálattal is. Bokorugró szoknyái, krinolinjai, fejkendői, pompázatos kalapjai az öltözőszekrény mélyén hevernek. A Fővárosi Operettszínház szomszédságában lakik, de valójában messzire került tőle.
Faggatnám, miért, de nehezen tud válaszolni. Gondolom: nem is akar. Úgy felelni, hogy senkit se bántson az ember, aligha lehet. S ő már ezt elintézte — úgy ahogy magával.
A szubrett nyugdíjban van,  így döntött, s most is helyesnek találja ezt a lépést. Pihenni akart? Nem hinném. Sokszor kerestem telefonon, soha ne találtam otthon. Fellép, utazik, külföldön van, vidéken jár, tévében próbál — ezeket a válaszokat kaptam.

Ő maga is megerősítette: dolgozik, fellép, rendszeresen találkozik a közönséggel személyesen, és sokkal ritkábban a tévé képernyőjén.
Mit visz magával ezekre az olykor fárasztó utakra?  Magyar nótát, operettet, sok mosolyt, s azt a megnyugtatást, hogy az évek szállnak ugyan, de az optimista, a lelkileg kiegyensúlyozott ember nem veszti el önmagát.

Ennek a derűlátásnak a titkát keresném szűkre szabott beszélgetési időnk alatt. Nyár van, Zentai Anna időnként pihen, napozik, főzőcskézik balatoni üdülőházukban, élvezi a vizet, a napot, a csendet.
Ez is a titokhoz tartozik, ahogy mindennek örülni tud. Nézőtől érkezett levélnek, frissen sült kenyérnek, jól sikerült ruhának, nyugodt alvásnak.
Mindez hozzátartozik az életéhez. Az emlékek is, nagy sikerekről, kedves kollégákról — hányan elmentek már közülük!— szép utakról, belföldiekről, óceánon túliakról.

Van ma új operett? S lesz az operettnek jövője? Erre sem könnyű a válasz.

Hosszas tanulmányt érdemelne, hogy a közönség, aki Zentai Annáért ment be többek között a színházba, milyen kárpótlást talál. Sok mindenről lehetne filozofálni, de a szubrett nem szereti ráncolni a homlokát. Jó feketekávét főz inkább, gyönyörű porcelánban szervírozza, körülötte szép bútorok, szőnyegek, két élet munkájának eredménye.

Férje ugyancsak nyugdíjas már, neves operarendező. Otthonukban ott van a zene világa, jó barátok látogatása, jóleső séták teszik színessé az életüket. És sűrűn csendül meg a telefon, felkérések, meghívások, üdvözlések tarkítják a napot. Sok minden megváltozott esztendők óta. A tehetség marad, sokfélét tudna még játszani Zentai Anna, s talán fog is egyszer.

Ha megkérdezik tőle, hogy van, mindig azt ragyogja: jól. Őszintén mondja, mert azon szerencsések közé tartozik, akik mindig találnak valami örömet. Zentai Anna a községi művelődési házak színpadától a televíziós műtermekig mindenütt egyforma ambícióval pattan a mikrofon elé. És most is mindenki érti, tudja, kikhez szól, kiket akar felvidítani.

Bende Ibolya

Színház és Mozi - 1954. július 25.- VII. évfolyam. 26. szám - Zentay Anna: 'Két szerelem' - Jane Salinas: 'Szicíliai vérbosszú' (filmművészeti folyóirat)

 

Film Színház Muzsika, 1988. november 5.

„Válogatott jelenések”

Zentai Anna

Emilytől Cecíliáig, A mi kis városunk leányalakjától a Csárdáskirálynő főrangú mamájáig terjed az az út, amelyet Zentai Anna a színpadon végigjárt. Sőt, nem is Thornton Wilder az első drámaíró, akit megszólaltatott, hanem - Ibsen. Zentai Annának, a temperamentumos, csupa derű, csupa jókedv, csupa egészség színésznőnek a színművészeti akadémiai vizsgaelőadáson — ugye, milyen hihetetlenül hangzik?! — a Kísértetek Reginája jutott. Utána Szegeden lett Emily, és szinte vele egy időben - a Szöktetés a szerájból szubrettje, Blonde. Egyik nap tehát próza, másik nap muzsika. Operai szerepei — A sevillai borbély Rosinája, a Windsori víg nők Annuskája, a Figaro házassága Cherubinója, az Eladott menyasszony Esmeraldája után már természetes, hogy A denevér Adél szobalánya vagy A mosoly országa Mije is felsorakozott Zentai Anna repertoárjába. Az Operaház is meghívta Blonde szerepére, majd az államosítás második évében a Fővárosi Operettszínház színpadán az Aranycsillag kirobbanó sikerű primadonnája. Ezen a színpadon marad három évtizeden át, játszik, énekel és táncol Lehárt, Kálmán Imrét, Suppét, Offenbachot, Miljutyint, Farkas Ferencet, Vincze Ottót, Eisemann Mihályt és másokat. Ismét operaházi vendégként ő lett a Csínom Palkó Éduskája és a János vitéz lluskája. Zentai Anna most a Fővárosi Operettszínházban lép fel, a Szép primadonna, csodál a világ című Németh Marika-show vendégeként.

D. L. (Dalos László)

3620   Búbánat 2018-06-28 23:49:42

Az Operettszínház honlapjáról

Évadzáró társulati ülésünket az első Honthy-díjak átadásával ünnepeltük

A Budapesti Operettszínházban a korábbi évad díjakat megújítva, első alkalommal adták át a hazai operettjátszás felejthetetlen emlékű, emblematikus művészéről elnevezett Honthy-díjakat.

[...] „A díjátadót megelőző, zártkörű évadzáró ülésen Lőrinczy György főigazgató elmondta, hogy a társulat tagjai az évadban 662 előadást játszottak itthon illetve külföldön, ami rendkívüli teljesítmény. Tájékoztatta a színház tagjait arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma várhatóan június végéig kiírja a pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, miután az ő mandátuma 2019. február 1-én lejár. Lőrinczy egyúttal bejelentette, hogy indulni kíván a főigazgatói posztért, majd röviden kifejtette elképzeléseit a következő négy évre vonatkozóan is. Szeretné az elmúlt félévben megrajzolt irányban továbbvinni az Operettszínházat, és továbbra is művészeti tanács segítségével vezetné az intézményt. A főigazgató hangsúlyozta, hogy szeretné az egész magyar operett játszást segíteni, többek között azzal, hogy kisebb, vidéki és turnéprodukciókba ajánlják be a társulat fiatal művészeit, de szívesen adnak "kölcsön" táncosokat, zenészeket és jelmezeket, emellett több vidéki koprodukcióban is részt vennének. Célja, hogy a vidéki színházakban és a vidéki fesztiválokon a magyar operett játszás minél magasabb színvonalon valósuljon meg, és a műfajt most kóstolgató, fiatal társulati tagok tapasztalatot szerezzenek.

Emellett elkezdtek egy sorozatot a színház egykori sztárjaival, mert azt vallja, hogy egy színháznak nem csak jelene és jövője, hanem története is van. Ennek jegyében tartották meg Domonkos Zsuzsa estjét, szeptemberben kerül sor Tiboldi Mária könyvbemutatójára, majd Jankovits Józsefnek lesz önálló estje a Kálmán Imre Teátrumban.

Az eltelt négy év eredményeiről szólva röviden elmondta, hogy a kormánytól sikerült olyan plusz anyagi támogatást szerezni, amelynek segítségével normalizálni tudták a társulat munkabéreit, kidolgozták a színház új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely rendezi a vendégjátékok kérdéseit, és megnyitották a Kálmán Imre Teátrumot. A cél pedig továbbra is az, hogy a Budapesti Operettszínházban különböző stílusú darabok, zenék és rendezők kapjanak helyet, azaz egy olyan, színes repertoárral rendelkező intézmény legyen, amelybe beleférnek fiatalok, tapasztaltabbak, a drámaiság mellett pedig sok vidám dolog.”

3619   Búbánat 2018-06-28 08:58:15

Új Ember Hetilap - 2018. 06. 24.

Szerző: Mészáros Árpád Zsolt

Emlékezés Rátonyi Róbertre

(sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8. ) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista

„Az első hatvan évem…” – énekelte a korszak egyik legnépszerűbb színésze, táncos-komikusa 1983-ban, a hatvanadik születésnapján a Fészek Klubban. Sokan voltunk, teljesen megtelt a művészklub színházterme, ahová aznap este csak meghívottakat vártak. „Ugye eljössz, mindenképpen gyere el!” – hívott Rátonyi, amikor bent járt nálunk, az akkori munkahelyemen, a Gyulai Pál utcai Ludas Matyi szerkesztőségében. Két tiszteletjegyet kaptam tőle, hogy egy ismerősömet is elvihessem az estjére. Minden elfogultság nélkül mondhatom, Robi fergeteges sikert aratott. Felvonultatta szinte a teljes repertoárját, minden műfajból játszott valamit, amelyben otthonosan érezte magát.

Bármilyen meglepő, Rátonyi eredetileg drámai színésznek indult. Rózsahegyi Kálmán iskolájában tanult, az első vizsgái a Hamletből és a Cyrano de Bergeracból voltak. Akkor még senki sem gondolhatta, hogy egyszer majd a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád című dallal az ország egyik legnépszerűbb operettszínésze lesz. Sokak állítása és a kritikusok szerint is ezt nála jobban senki sem adta elő. A nagy ugrás a prózától az operettig hamar bekövetkezett. Az Operettszínházban a Kata, Kitty, Katinka című darabhoz – a bonviván más irányú elfoglaltsága miatt – kerestek valakit, aki helyettesíteni tudja. Rózsahegyi Kálmán Rátonyit ajánlotta„Van itt nekem kedves öcsém, egy Hamletem, olyat te még nem láttál! – Erre azt mondta a vendégrendező, Horváth Árpád: – Nekem nem egy Hamletre van szükségem, hanem egy énekes színészre. – Nem baj, tud az énekelni is! – válaszolta Rózsahegyi Kálmán bácsi” – emlékezett vissza a kezdetekre Rátonyi Róbert az egyik róla készült televíziós portréfilmben.

A korabeli kritikákból tudható, hogy a fiatal, pályakezdő Rátonyinak már ez az első színpadi fellépése is nagy siker volt. Ámbár saját bevallása szerint akkoriban se táncolni, se énekelni nem tudott még igazán. „Nem tudtam énekelni, akkor még énektanulmányaim sem voltak. Később kezdtem énekelni tanulni. Táncolni egy lépést se tudtam, mert én a Rákócziánumba jártam, a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba, Budán. Bent lakó növendék voltam, és a tanulókat még tánciskolába sem engedték el” – vallotta meg a színész.

A sikeres indulás után az útkeresés nehéz időszaka következett Rátonyi számára. Valahová le kellett szerződnie, így került a pesti Moulin Rouge-ba. Akkoriban még más volt a megítélésük az ilyen szórakozóhelyeknek, a Moulin Rouge színészcentrikus mulató volt. Ifjabb Latabár Árpád volt ott a főrendező és az első számú színész is, aki akkoriban nagy sztárnak számított. Reggelenként ő tanította Rátonyinak, hogy mit kell énekelnie és táncolnia a színpadon az aznapi próbán. „Táncolni később igazából Feleki Kamilltól tanultam. Volt neki egy iskolája a mai Bajcsy-Zsilinszky úton” – emlékezett később a régi időkre a táncos-komikus. Ebből is látszik, hogy minden kezdet nehéz, de ha az indulásnál mentorok segítenek, és van az embernek némi önbizalma meg ambíciója, előbb-utóbb sikerrel jár.

De mit is keresett Rátonyi a Ludas szerkesztőségében az 1970-es évek vége felé? Köztudott, hogy sokoldalú ember volt. Ha úgy adódott, írt is, cikkeket, interjúkat a Fülesbe, apró kis történeteket a Ludas Matyiba. Zsöllye – ez volt a címe a rovatának, amely minden héten megjelent, ugyanúgy, mint Galambos Szilveszter Szilánkjai. Könyveket is írt, például a kétkötetes Az operett csillagai címűt. Szombatonként bejött a Ludasba, hozta a következő hétre szánt kéziratát. Ilyenkor általában csak én dolgoztam a szerkesztőségben. Leült a fotelba, és mesélt magáról, az életéről, a külföldi fellépéseiről, az amerikai magyaroknál töltött hónapokról, a Tháliában éppen aktuális szerepeiről. Igazi élmény volt hallgatni őt. Nagyon szépen beszélt. Hadart ugyan, mégis minden szavát érteni lehetett, szinte tökéletesen artikulált.

 E rövid személyes kitérő után térjünk vissza Rátonyi életútjához. A háborút követően, 1945-ben az elsőként megnyílt színházhoz szerződött, a Pódium Kabaréhoz. Néhány hónapig plakátragasztóként és irodaszolgaként dolgozott, de egy alkalommal muszáj volt beugrania az egyik kabaréműsorba Herczeg Jenő helyett. Ez megint csak elismerést hozott a számára.

Rátonyi életútját a hangos sikerek jellemezték. Akár prózai szerepben, akár táncos-komikusként, akár bonvivánként lépett fel valahol, mindenütt nagy tapsot kapottAz igazi otthona azonban az Operettszínház volt. Így emlékezett vissza az ott töltött időkre: „Elfogadtam Gáspár Margit ajánlatát, aki az akkori Magyar Színház igazgatója volt. Ott bemutatták a Tavaszi hangok című operettet, ami a három Strauss gyerek életéről szólt. Én játszottam az egyiküket. A darab fináléját én dirigáltam le, és látták, hogy nemcsak hadonászok, hanem tényleg értek hozzá.” Ez az eset is jól bizonyítja sokoldalúságát. Rátonyi Zeneakadémiát végzett, hegedűtanári oklevelet is szerzett.

„Az államosításkor ideiglenesen a Gáspár Margit-féle Operettszínházhoz szerződtem, azt mondtam, csak egy-két évről van szó. Huszonkettő lett belőle” – nyilatkozta a már említett portréfilmben. Az Operettben olyan művészekkel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Zentai Anna, Pethes Zsuzsa, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Keleti László – hogy csak néhány nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül. A leghíresebb alakítása Bóni szerepe volt, a Csárdáskirálynőben.
Rátonyi életének fordulópontja, a nagy váltás akkor következett be, amikor az Operettszínházból átszerződött az utca szemközti oldalán álló Thália Színházhoz. A Kazimir Károly vezette teátrumban nehéz prózai szerepek vártak rá a Rámajána, a Karagöz és a Csúsingura című darabokban.


Máig sem tudni pontosan, hogy sikerei csúcsán miért kellett elhagynia Rátonyinak az Operettszínházat. Egyesek szerint Gáspár Margit, mások szerint Vámos László főrendező játszott ebben szerepet. „Ebben a műfajban nem szeretik a ráncokat, mert amikor a táncos-komikusból ráncos komikus lesz, az már nem az igazi. Éppen ezért nem akartam itt megöregedni” – mondta Rátonyi.

Ma már mindegy is, miért ment el, a lényeg az, hogy prózai szerepekben is remekül megállta a helyét, emlékezetes alakításokat nyújtott.

Nem feledkezhetünk meg kabarészerepléseiről sem. Gyakran játszott együtt például Gálvölgyi Jánossal, egyik kedvenc partnerével. Hosszú éveken át konferansziéként szerepelt a televízióban is közvetített szilveszteri kabarékban, az 1970-es, ’80-as években.

Köztudottan családszerető ember volt. Azt mondták róla, azért sikerült a házassága, mert nem színésznőt vett feleségül. Lehet, hogy így van, mindenesetre soha nem volt a pletykarovatok célpontja. Lányával, Hajnival, aki szintén színésznő lett, gyermekkorában bejárták szinte az egész világot, felléptek mindenütt, ahová a külföldön élő magyarok meghívták.
 

A mestersége színész című tévéműsorban Antal Imrének többek között ezt mondta egyszer a színészi hivatásáról„Figyelem az embereket. Amikor a szerepet megkapom, sokat olvasok hozzá, »élve boncolom« a szöveget. (…) Voltaképpen egy sorsot akarok színpadra vinni, nemcsak a pillanatnyi szituációt, amit annak a szereplőnek éppen ott tudnia kell.”

3618   Búbánat 2018-06-26 11:52:24

Nagy Ibolya,  a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője operettműsorában megemlékezett eltávozott két nagyszerű operett-énekesünkről, születése illetve halála mai évfordulóján:

 Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) 

Lehár Ferenc: A három grácia  - Hélène dala: Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (a felvétel bemutatója: 1962. július 8., Kossuth Rádió)

 

Kovács József  (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal: (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban.

3617   Búbánat 2018-06-22 20:30:51

V4 Operettgála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2018. június 30. szombat 19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködők:
 

Rost Andrea - szoprán
Katarzyna Kuncio - mezzoszoprán
Richard Samek - tenor
Clemens Unterreiner – bariton


Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Peter Valentovič

Egy szünettel

  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

  Lehár: Giuditta - Szép itt az élet és oly vidám

  Kálmán: Csárdáskirálynő - Sylvia belépője

  Kálmán: Marica grófnő - Hej, cigány!

  J. Strauss: A denevér

  - Quadrille

  - Orlovszky áriája

  Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  Lehár: A mosoly országa - Vágyom egy nő után

 

  Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

  Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

  Lehár: A víg özvegy

  - Vilja-dal

  - Danilo belépője

  Moniuszko: Halka - Mazurka

  J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata

  Lehár: Giuditta - Giuditta belépője

"Az operett soknemzetiségű műfaj: ismerünk francia és angol operetteket, de olasz, spanyol vagy orosz műveket is e műfajhoz sorolhatunk. Mégsem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Közép-Európa népei számára különösen kedves közös kulturális kincset jelentenek az e régióban keletkezett operettek."

3616   zenebaratmonika • előzmény3615 2018-06-14 17:02:43

Bad Ischl-ben pedig a Lehár fesztiválon a Mosoly országa mellett Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje lesz látható. Erről van valami info? Ott lesz felirat valamilyen nyelven?

3615   Búbánat 2018-06-14 12:00:14

Marica grófnőt június 12-től játsszák a Seefestspiele Mörbisch fesztiválon.

Több újdonságot ígér a fertőmeggyesi (Mörbisch) vízi színpad magyarországi kötődéssel is rendelkező új művészeti vezetője, Peter Edelmann - aki a 2013 és 2017 között működött  Dagmar Schellenberger operaénekesnő-intendánst követi ezen a poszton -,  a bécsi zeneakadémia ének tanszékének vezetői pozícióját váltotta intendánsi megbízatásra.

– A fertőmeggyesi vízi színpad immár több mint hat évtizede szolgálja a Fertő tó idegenforgalmát. Évente százezren kíváncsiak azokra a sikerdarabokra, amiket évadonként műsorra tűzünk. Ez a rang kötelez – idén újdonsággal is előrukkolunk az előadások során. Így például okostelefonon követhetik nyomon a német nyelvű szöveg fordítását a helyszínen azok, akik nem beszélik jól a nyelvet, legyenek azok magyarok, japánok vagy amerikaiak. Idén Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét játssza a vízi színpad népes, közel kétszáz főt számláló nemzetközi szereplőgárdája. Vezető koreográfusunk a budapesti Bodor Johanna említette Peter Edelmann, aki néhány évvel ezelőtt a budapesti operaházban is fellépett Richard Strauss Rózsalovagjában.

– A vízi színpad idei premierjét július 12-én rendezzük, s a Marica grófnőt augusztus 25-ig láthatja a közönség csütörtök-péntek-szombatonként. Újdonság az is, hogy a premier előtt nyolc alkalommal a gyerekeknek tartunk az operettből egyórás összefoglalót, amelynek során a gyerkőcök együtt énekelhetnek és táncolhatnak a szereplőkkel. A jövő nemzedékére fókuszálunk, hiszen belőlük válik színházszerető közönség. Örömünkre valamennyi gyerekelőadásra minden jegy előre elkelt. Bízom abban, hogy a csodaszép környezet, a színvonalas szereplőgárda és a meghökkentően újszerű díszlet – a 45 méter hosszú és 11 méter magas hegedű –, nemkülönben Kálmán Imre örökbecsű operettje a felnőtt közönség tetszését is elnyeri majd – fogalmazott Peter Edelmann, aki baritonistaként 1993-ban debütált a fertőmeggyesi vízi színpadon. Akkor egyik főszereplője volt Lehár A víg özvegy című operettjének. 2019-ben szintén Lehár-operett következik a 6200 néző befogadására képes vízi színpadon, A mosoly országa...
 

/Kisalföld.hu - Gosztonyi Miklős - 2018.06.04. 10:13/


 

3614   Búbánat 2018-06-11 10:11:33

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatának e heti vendégei, mától: Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Peller Károly, az Operettszínház színésze, énekművésze.

Beszélgetőtársuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki vendégeit ezúttal nem a Thália-látványstúdióban fogadja, hanem a Nagymező utcában átellen található Operettszínházban kereste fel.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

(A műsorban elhangzó zenékről  az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicban  adok esetenkint tájákoztatást.)

3613   Búbánat 2018-06-10 23:47:35

Ma 28 éve halt meg Bródy Tamás, zeneszerző, a ki 26 éven át volt a Fővárosi Operettszínház karmestere. 

Karnagy, zeneszerző. Kolozsvárott született 1913. január 24-én. Tanulmányait 1929-33 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és karnagyképző szakán Kodály Zoltán növendékeként végezte. 1936-41 között a Vígszínház karmestere, 1947-től 1973-ban történt nyugállományba vonulásáig a Fővárosi Operettszínház karnagya, majd zeneigazgatója. Liszt-díjas, Érdemes Művész.

Emlékére beteszem ide az alábbi cikket 

  • Film Színház Muzsika, 1988. január 30.

Hetvenöt

Vasárnap késő délután háromnegyedórás zenés műsorral, Rátonyi Róbert köszöntőjével és összekötő szövegével ülte meg rádiónk Bródy Tamás zeneszerző és karmester hetvenötödik születésnapját. Az elhangzott dalok, zeneszámok vagy a kiváló muzsikus művei, vagy olyanok, amelyeket ö vezényelt a rádió mikrofonja előtt.

Bródy Tamásnak - aki egy idő óta sajnálatosan nem szerepel zenei életünkben, és amint Rátanyi Róbert is említette, budai otthonában kedves elfoglaltságának áldozza java idejét: partitúrát olvas, mert a jó partitúra izgalmasabb, mint a legjobb krimi - egyszóval Bródy Tamásnak vannak kis és nagy „legendái”.

Az egyik kicsi — stílusosan - gyerekkorához fűződik, rövidnadrágos elemista idejéhez. Édesapjánál, aki a kolozsvári színház karmestere volt, megjelent szerepet korrepetáim a jeles baritonista, Farkas Sándor. Csakhogy a karnagy úr nem volt otthon. Váratlanul el kellett mennie, az operaénekest már nem tudta értesíteni ... ki tudja, hogy is esett az eset valójában. Az érdekes az, ahogyan a kissrác Bródy Tamás természetes mozdulattal a zongorához ült, és átvette a szerepet a dalnokkal.

Egy későbbi „legenda", már Budapesten. Villem Mengelberg, a világhírű holland karmester nálunk vendégszerepeit, és hallani szerette volna Viski János zenekari művét, az Enigmát. Egy, csak egy zenész volt talpon, aki a partitúrából - mert zongoraletét nem volt! - „blattolva" elzongorázta az Enigmát az érdeklődő dirigensnek, és az Bródy Tamás.

Legendás híre van operaházi vendégszereplésének: a Lohengrint vezényelte, olyan óriási sikerrel, hogy - jó hazai szokás szerint - újabb meghívás ezt nem követte ...

Operettjei, zenés játékai, filmzenéi a sokarcú zeneszerzőt mutatják; a Hatodik emelet című francia vígjáték Heltai Jenő írta verséhez éppen úgy komponált finom muzsikát, mint Török Sándor furcsa színművének, az Ápririlisnak rádióváltozatához.

Munkássága szorosan összefonódott előbb a Vígszínházzal, majd a Fővárosi Operettszínházzal és a rádióval.

Szeretettel köszöntjük a hetvenöt esztendős Bródy Tamást!

(déel) – azaz: Dalos László

 

Életének 78. évében, 1990. június 10-én hunyt el Bródy Tamás.
„A Fővárosi Operett Színház társulata, a Művészeti Alap Zenei Szakosztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetsége megrendültén tudatja, hogy Bródy Tamás zeneszerző és karmester, Liszt-díjas érdemes művész, a Fővárosi Operett Színház nyugalmazott zeneigazgatója, a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának és a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, számos nagy sikerű zenemű alkotója életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek.”

Bródy Tamás zeneszerzői tanulmányait Kodály Zoltánnál, karmesteri diplomáját Unger Ernőnél szerezte meg 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk.-n. Azóta bel- és külföldi színházaknál volt karmester. 1937 óta a Vígszínház zenei tanácsadója. 1947-től 1973-ig; a Fővárosi Operettszínház karnagya és zeneiig.-ja. Az Állami Hangversenyzenekart, a Rádiózenekart több ízben vezényelte, az Operaházban is dirigált. Főbb külföldi szereplései: 1935: Bécs; 1938-39, Bern, Luzern; 1955: Szovjetunió; 1958: Csehszlovákia, Románia; 1959: Lengyelo. (a bp.-i Rádió zenekarával); 1963: Olaszo., Bécs, Pozsony stb.– F. m. Zongoradarabok (Nocturne); szimfonikus művek: (Vadász-nyitány, Scherzo, Suite stb.); rádió és revüoperettek, zenés vígjátékok: Music hall, Az Angol Bank nem fizet..., A VIII. osztály (1947), Köztünk maradjon (1959). Filmzenéiből ismertebbek: Civil a pályán, Csodacsatár, Kulcs a lábtörlő alatt, Nílusparti randevú stb. Komponált még dalokat zenekari kísércttd, táncdalokat, átdolgozásokat, indulókat.

3612   Búbánat 2018-06-09 16:11:23

Franz Lehár: Das Land der Lächelns

Opernhaus, Zürich

Közzététel: 2017. jún. 18.

Piotr Beczała, Julia Kleiter, Rebeca Olvera, Spencer Lang, Cheyne Davidson, Martin Zysset,

Andreas Homoki (Inszenierung),

Fabio Luisi (Leitung)

2017 im Opernhaus Zürich 

DVD-n hamarosan kijön az előadás felvétele:

ACC20435

LEHAR: Das Land des Lächelns

ACCENTUS

3611   Búbánat 2018-06-07 22:55:03

Épp megy a tévében (M3 csatorna): 21.55 - 23.25

Operetthangverseny - Kálmán Imre műveiből 

Siófoki Szabadtéri Színpad - 1983 

(90')

"Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből remek művészek előadásában."

Decsi Ágnes 

Domonkos Zsuzsa

Karády Judit

Lehoczky Éva

Magyar Mária

Oszvald Marika

Petress Zsuzsa

Pitti Katalin

Csányi János

Farkas Bálint

Horváth József

Leblanc Győző

Mucsi Sándor

Straub Dezső

Tréfás György

Közreműködik:

az  MTVA Tánckara (koreográfus: Molnár Ernő);  Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Orosz István

Műsorvezető: Hortobágyi Judit

A Kálmán-koncerten elhangzott műsorszámok voltak:

1. Nyitány – Kálmán-egyveleg (km. a tánckar)
2. A csárdáskirálynő – „Jaj, mamám!” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
3. Kálmán-dal: „Mindenem nekem a színház…” (Petress Zsuzsa)
4. A chicagói hercegnő- dal a dollárról (Oszvald Marika, Straub Dezső)
5. Az obsitos - románc: „Száll a fekete éjben egy Sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Tréfás György)
6. Az ördöglovas – Palotás (tánckar)
7. A cirkuszhercegnő – Fedora belépője „Pour l’ amour” (Pitti Katalin)
8. Marica grófnő –„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Leblanc Győző)

9. A csárdáskirálynő részletei:
= „Jányok, a jányok, a jányok angyalok” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
= „Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Oszvald Marika, Farkas Bálint)
= „Egy a szívem, egy a párom…/Emlékszek még, jut eszedbe…” (Pitti Katalin, Leblanc Győző)
= „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk….” (Oszvald Marika, Pitti Katalin, Farkas Bálint, Leblanc Győző)

10. Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Mucsi Sándor)
11. Kálmán-dal: „Egy álmot látok mindig éjszakán…” (Domonkos Zsuzsa)
12. A hollandi menyecske – hármas „Egy flaska bor és egy édes drága kislány, szívem mást nem kíván…” (Mucsi Sándor, km. Karádi Judit és Magyar Mária)
13. Kálmán-dal: „Egy pesti dáma csupa báj, csupa kedvesség…” (Petress Zsuzsa)
14. Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Csányi János)
15. Marica grófnő – Marica belépője „De jó is lenne szerelmes lenni” (Decsi Ágnes)
16. Az ördöglovas - dal: „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Hormai Horváth József)
17. Kálmán-duett: „Hűvös a szél…május éjszakán gondolsz-e majd rám” (Decsi Ágnes, Hormai Horváth József)
18. Finálé: egyveleg A cirkuszhercegnő és A cigányprímás részleteiből ( km. az összes énekművész és a tánckar)

Szerkesztő: Lengyelfi Miklós
Operatőr: Szalay Z. László

Rendezte: Koltay Beáta

 

Ismétlés: 2018. június 9. szombat 12:25 - 13:55

 

3610   Búbánat 2018-06-04 23:50:58

Rátonyi Róbert Operettfesztivál 

Veszprémi Petőfi Színház (2018.06.21. - 2018.06.24.)

Idén első alkalommal, hagyományteremtő céllal kerül megrendezésre a Rátonyi Róbertnek emléket  állító rendezvény-sorozat (színházi előadás, koncert-gála, egyéb kísérő produkciók)

A fesztiválon látható lesz a Régi nyár című operett is a Budapesti Operettszínház előadásában, de magyar nóta és operett estet is tartanak. Napközben mozgalmas és színes családi programok várják az érdeklődőket a Színházkertben, este pedig a műfaj kiválóságai lépnek fel a nagyszínpadon.

"Az I. Rátonyi Róbert Operettfesztivál zárásaként nagyszabású operett gálát láthat a közönség, amely igazi kikapcsolódást ígér a műfaj kedvelőinek. Felcsendülnek a legnagyobb operett slágerek olyan kiváló művészek tolmácsolásában, mint Oszvald Marika, Szóka Júlia, Peller Károly, Nyári Zoltán, Lukács Anita, Laki Péter, Kardffy Aisha, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház zenekarának közreműködésével, Dinnyés Dániel  és Makláry László vezényletével. Könnyed dallamok, szerelem és humor fergeteges hangulattal fűszerezve!"

3609   Búbánat • előzmény3608 2018-06-03 19:50:44

Én is örültem a rádióadásnak, ahogyan László Ferenc „Muzsikus legendák operettfelvételei”-t kommentáló, véleményező szavainak is.

Egyébként László Ferenc kritikusnak nem közömbös az operett mint műfaj, amit onnan is tudni lehet, hogy a húszkötetes Híres operettek- könyvsorozat tizennegyedik és tizennyolcadik kötetét  (Lehár Ferenc: A víg özvegy; Huszka Jenő: Lili bárónő) ő írta!  Benne CD-melléklet!  /Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA) 

A CD-ken az operettek legismertebb dallamai hallhatóak. 55-65 percnyi műsoridő lemezenként. 
A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-14-lehar-ferenc-a-vig-ozvegy-konyv-cd-melleklettel

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-18-huszka-jeno-lili-barono-konyv-cd-melleklettel

3608   smaragd • előzmény3607 2018-06-03 17:09:13

 

Operettkultúra...ez a szó is elhangzott a műsorban. A különösen szép felvételek László Ferenc kritikus magyarázó, finom szavaival kellemes vasárnapi délutáni élményt adtak, köszönöm szépen! 

Az adás végén gondoltam, hogy sorozatban is szívesen meghallgatnám László Ferenc operettekhez fűzött mondandóját, és lám,  a jövő héten Willi Boskovsky vezényléseiről lesz szó.

(Köszönöm Búbánatnak, hogy kibogarászta a mediaklikken ezt a műsort, Rádióújság nélkül már nem követem az adásokat.)

3607   Búbánat 2018-06-03 12:54:03

A Bartók Rádióban ma 16 órakor kezdődik a

„Lemezelő  - nem csak gyűjtőknek”  

zenei összeállítás – benne, az I. részben,

Muzsikus legendák operett felvételei.

Vendég: László Ferenc kritikus.

Műsorvezető: Madarász Zsolt
Szerkesztő: Bánkövi Gyula

3606   Búbánat 2018-05-30 20:32:58

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Nem szeretem az új dalszöveget, ami erről a bejátszott hangfelvételről is hallható; manapság ezt a szöveget éneklik az Operettszínházban – évek óta.

Ezért nem is nézem meg újra az előadást, ami a repertoáron fut; nem hallgatom meg CD-ről, de a rádióban sem szívesen…

Nekem, s az emlékeimben, már csak megmarad a Gábor Andor-féle dalszöveg jól ismert strófái!

Íme, az eltérések, például:

  • Szilvia belépője, I. felv.

Új szöveg: „Hejja, hejja… A hegyek között van az én hazám”

Régi szöveg: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó”/Ott születtem, onnan jövök én…”

  • Bóni és Feri bácsi kettőse, együttes, I. felv.

Új szöveg: „Bűnös mind a férfi, ki életét leéli…/A lányok, a lányok, éjféli angyalok…”

Régi szöveg: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi” /A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (vagy énekelt változatban gyakran: „jányok”.

  • Bóni dala és együttes, I. felv.

Új szöveg: „Elég volt a szerelemből” /Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér”

Régi szöveg:”Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad” /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád”

  • Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.

Új szöveg: „Táncolnék a boldogságtól” /”Százezernyi angyal zengi: boldogság”

Régi szöveg: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég” /”Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még”

  • Stázi és Edvin kettőse, II. felv.:

Új szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Mint szerelmes fecskepár”

Régi szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Túl az Óperencián”

  • Szilvia, Bóni, Feri bácsi, III. felv.

Új szöveg:„Sorakozzon, aki férfi, most habzik az áldás” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Régi szöveg: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

  • Együttes, III. felv.

Új szöveg: „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk.” (vagy másik szövegvariáns: Sose búsulj, kisangyalom, magunk vagyunk, hukk”) /”Húzzad csak kivilágos virradatig”

Régi szöveg: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk” /Jaj mamám, de gyönyörű szép a világ”

 

Meg aztán a dalszöveg mellett sok helyen a ritmika, az ütemezés, a tempó, és a hangszerelés is, megváltozott az eredeti partitúra hangzásvilágához képest.

Ezen a linken a teljes előadás megnézhető/meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=NXYud6tUDps

CD-hanganyag is ezen a produkción alapszik.

Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

 

Aki szeretné a hagyományos zenét és szöveget kapni, annak ajánlom ezt a lemezt (keresztmetszet)

.http://rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=7519

CD-n is kijött!

Egy másik LP-n pedig a teljes zene rajta van  - a dialógusokkkal.  (Eredetileg rádiófelvétel 1968-ból!)

3605   Búbánat 2018-05-29 12:35:31

 

Budavári Palotakoncertek 2018

Budai Vár Oroszlános udvar

augusztus 3.  és 4.  - 20:30

"Bor, Dal, Asszony” - Operettgála

"Az exkluzív nyári szabadtéri színházi- és koncertélmény. Felejthetetlen hangulatú gálaműsor a Budapesti Operettszínház csodás hangjaival, remek zenekarával és pazar látványvilággal. 

2018-ban hatodik alkalommal csendülnek fel csodálatos operett dallamok a gyönyörű Budai Várban. A műfaj élvonalbeli szólistái mellett, a Budapesti Operettszínház kiváló balettkara lenyűgöző koreográfiákkal teszi teljessé az élményt. Az új gálaműsor a Luther Mártonnak tulajdonított mottó jegyében készült.  „Wer nicht liebt Wein, Weib, Gesang, der bleibt ein Narr sein Leben lang.“

A kétrészes összeállításban helyet kapnak a legkiválóbb operettszerők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc Johann Strauss, Suppé, Sullivan Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei, és méltatlanul elfeledett remekei.

A társulat legmagasabb állami díjakkal kitüntetett balettigazgatójának, Lőcsei Jenőnek rendezésében, a legnagyobb sztárok és fiatal tehetségek közreműködésével a felcsendülő népszerű slágerek a tánckarral és a kórussal kiegészülve egy-egy blokkban dramatikusan is összekapcsolódnak. Rövid dialógusokkal és látványos, sokszor fanyar humorú koreográfiával megalkotott program tematikusan mutatja be az operett nagy témáit.

Előbb a „színház a színházban“ témakört járja körül, majd az izgatott készülődések, a vágyakozások és álmodozások nótái következnek, az első részt pedig egy látványos party zárja. A második rész elején strandoló nők vallanak hűségről és hűtlenségről, azután megérkeznek a bakák és a tisztek, hogy a férfivirtussal kápráztassák el az asszonysereget. Ezt követően az utazások és elvágyódások színes összeállítása következik, végül pedig egy pályaudvari képben a látványos búcsúzások és fogadások vérpezsdítő nótáival jutunk el a fináléhoz.“

 

Jegyár: 7 200 Ft - 22 000 Ft

/jegy.hu program/
3604   Búbánat 2018-05-26 14:24:01

Ma délután a 15:20-tól a Dunán!

Mágnás Miska

Magyar zenés vígjáték, 83 perc, 1949


Rendező: Keleti Márton
Író: Gábor Andor
Forgatókönyvíró: Békeffy István, Bakonyi Károly
Zeneszerző: Fényes Szabolcs, Szirmai Albert
Operatőr: Eiben István
 

Szereplők:
Gábor Miklós (Mágnás Miska)
Mészáros Ági (Marcsa)
Sárdy János (ifj. Baracs István)
Németh Marika (Rolla)
Gobbi Hilda (Nagymama)
ifj. Latabár Árpád (Mixi)
Kemény László (Korláthy gróf)
Latabár Kálmán (Pixi)
Sulyok Mária (Korláthyné)
Pécsi Sándor (Bíró)
Lehotay Árpád (Baracs István)
Pethes Sándor (Eleméry)

 

3603   Haandel 2018-05-23 20:01:16

Der Operetten-Spielplan der Volksoper Wien
Ö1 Hangtár (7 Tage Ö1 | 21.05.2018)

Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Richard Heuberger, Emmerich Kálmán und Ralph Benatzky - in Live-Aufnahmen.

3602   zenebaratmonika 2018-05-22 17:09:36
1 1 it (#1) Verdi  16122 (3690)
2 2 at (#1) Mozart  11887 (2468)
3 3 it (#2) Puccini  11615 (2748)
4 4 it (#3) Rossini  5237 (1269)
5 5 it (#4) Donizetti  4691 (1217)
6 6 de (#1) Wagner,R  4093 (1098)
7 7 fr (#1) Bizet  4027 (903)
8 8 at (#2) Strauss,J  2863 (564)
9 9 ru (#1) Tchaikovsky,P  2709 (691)
10 10 de (#2) Strauss,R  2319 (521)
11 11 fr (#2) Offenbach  2026 (421)
12 12 uk (#1) Handel  1991 (591)
13 13 hu (#1) Lehar  1908 (357)
14 14 de (#3) Humperdinck  1777 (318)
15 15 hu (#2) Kalman,E  1638 (320)
16 16 it (#5) Bellini  1407 (322)
17 17 uk (#2) Britten  1334 (348)
18 18 cz (#1) Janacek  1212 (271)
19 19 fr (#3) Gounod  1084 (278)
20 20 it (#6) Leoncavallo  998 (271)
21 21 fr (#4) Massenet  954 (221)
22 22 ru (#2) Rimsky-Korsakov  949 (261)
23 23 de (#4) Gluck  924 (208)
24 24 it (#7) Mascagni  835 (244)
25 25 cz (#2) Dvorak,A  724 (128)
26 26 de (#5) Beethoven  704 (177)
27 27 de (#6) Weill  607 (120)
28 28 it (#8) Monteverdi  600 (181)
29 29 de (#7) Weber  586 (109)
30 30 uk (#3) Purcell  558 (146)
31 31 fr (#5) Poulenc  541 (145)
32 32 cz (#3) Smetana  529 (105)
33 33 ru (#3) Musorgsky  492 (143)
34 34 at (#3) Benatzky  478 (66)
35 35 fr (#6) Berlioz  458 (99)
36 36 ru (#4) Prokofiev  450 (118)
37 37 ru (#5) Stravinsky  444 (104)
38 38 hu (#3) Abraham  417 (57)
39 39 us (#1) Bernstein  388 (82)
40 40 ru (#6) Shostakovich  378 (88)
41 41 us (#2) Glass [*] 321 (67)
42 42 ru (#7) Borodin  318 (96)
43 43 de (#8) Orff  316 (82)
44 44 it (#9) Giordano  314 (76)
45 45 fr (#7) Debussy  309 (74)
45= 46 de (#9) Lortzing  309 (63)
47 47 fr (#8) Ravel  281 (61)
48 48 at (#4) Haydn  278 (98)
49 49 at (#5) Berg  271 (53)
50 50 us (#3) Menotti  268 (79)
51 51 fr (#9) Rameau  260 (94)
52 52 cz (#4) Martinu  245 (41)
53 53 pl (#1) Moniuszko  238 (67)
54 54 de (#10) Bach,JS  230 (74)
55 55 de (#11) Lincke  204 (21)
56 56 us (#4) Korngold  201 (34)
57 57 it (#10) Vivaldi  197 (54)
58 58 it (#11) Cavalli  196 (55)
59 59 fr (#10) Saint-Saens  193 (53)
60 60 de (#12) Kunneke  192 (37)
60= 61 at (#6) Zeller,C  192 (29)
62 62 us (#5) Heggie [*] 189 (47)
63 63 it (#12) Cilea  182 (44)
64 64 at (#7) Millocker  180 (29)
65 65 us (#6) Gershwin  172 (25)
66 66 de (#13) Nicolai  168 (33)
67 67 it (#13) Cimarosa  165 (51)
68 68 ar (#1) Piazzolla  163 (41)
69 69 ru (#8) Rakhmaninov  155 (55)
70 70 it (#14) Cherubini  150 (39)
71 71 hu (#4) Huszka  149 (13)
72 72 pl (#2) Weinberg  148 (33)
73 73 it (#15) Wolf-Ferrari  144 (45)
73= 74 de (#14) Hindemith  144 (32)
75 75 uk (#4) Dove [*] 142 (35)
76 76 de (#15) Telemann  141 (25)
77 77 nl (#1) Evers [*] 137 (20)
78 78 uk (#5) Ades [*] 132 (32)
79 79 at (#8) Zemlinsky  129 (23)
80 80 it (#16) Pergolesi  128 (57)
81 81 at (#9) Schubert  127 (44)
81= 82 de (#16) Henze  127 (33)
83 83 it (#17) Rota  124 (31)
84 84 fr (#11) Meyerbeer  120 (19)
85 85 us (#7) Adams [*] 119 (27)
86 86 ru (#9) Banevich [*] 118 (13)
87 87 it (#18) Boito  115 (26)
87= 88 de (#17) Lund [*] 115 (17)
89 89 hu (#5) Eotvos [*] 114 (31)
90 90 at (#10) Schoenberg,A  111 (26)
91 91 ru (#10) Frid  109 (25)
92 92 fr (#12) Thomas,A  108 (33)
93 93 at (#11) Ullmann  106 (31)
94 94 fr (#13) Lully  101 (33)
95 95 at (#12) Straus  96 (16)
96 96 it (#19) Salieri  95 (23)
96= 97 it (#20) Ponchielli  95 (18)
98 98 fr (#14) Delibes  91 (25)
98= 99 it (#21) Sciarrino [*] 91 (25)
98= 100 de (#18) Krasa  91 (24)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all composers


Composers: 100 (Productions: 23975, Performances: 103378)
[*] : Living composers (10)

a 100 legtöbbet játszott zeneszerző 2013/14-2017/18 között a világ nagyobb operát operettet játszó színházaiban

 

3601   zenebaratmonika 2018-05-22 16:48:58

Európa és a világ nagyobb operát, operettet játszó színházai. Néha musicalakat is jelölnek, de ez azért hiányos. A legtöbbet játszott zeneszerzők:

Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2013/14 to 2017/18

 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

13 1 hu (#1) Lehar  1908 (357)
15 2 hu (#2) Kalman,E  1638 (320)
38 3 hu (#3) Abraham  417 (57)
71 4 hu (#4) Huszka  149 (13)
89 5 hu (#5) Eotvos [*] 114 (31)
107 6 hu (#6) Szirmai  81 (6)
110 7 hu (#7) Erkel  79 (14)
139= 8 hu (#8) Ligeti  56 (10)
149= 9 hu (#9) Kodaly  51 (8)
192= 10 hu (#10) Vajda [*] 34 (6)
204= 11 hu (#11) Kacsoh  32 (6)
204= 12 hu (#12) Ranki  32 (2)
216= 13 hu (#13) Zerkovitz  30 (2)
220= 14 hu (#14) Eisemann  29 (1)
252= 15 hu (#15) Hubay  25 (3)
293= 16 hu (#16) Goldmark  21 (4)
431= 17 hu (#17) Javori  12 (2)
474= 18 hu (#18) Szokolay  11 (3)
474= 19 hu (#19) Jacobi  11 (1)
576= 20 hu (#20) Selmeczi [*] 8 (3)
700= 21 hu (#21) Taller [*][f] 6 (1)
700= 22 hu (#22) Kurtag [*] 6 (1)
781= 23 hu (#23) Lendvay [*] 5 (1)
781= 24 hu (#24) Mezei [*] 5 (1)
872= 25 hu (#25) Varga [*][f] 4 (1)
872= 26 hu (#26) Gryllus [*] 4 (1)
974= 27 hu (#27) Ivan [f] 3 (1)
1079= 28 hu (#28) Kerek [*] 2 (2)
1079= 29 hu (#29) Farkas  2 (1)
1079= 30 hu (#30) Ruzitska  2 (1)
1079= 31 hu (#31) Orban [*] 2 (1)
1203= 32 hu (#32) Balassa [*] 1 (1)
1203= 33 hu (#33) Matyassy [*] 1 (1)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all composers


Composers: 33 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Living composers (13)
[f] : Female composers (3)

3600   zenebaratmonika 2018-05-22 16:46:16

A legtöbbet játszott magyar operák, operettek a világ nagyobb színházaiban:

in 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

18 1 hu (#1) Lehar (#1)  Die lustige Witwe  1198 (241)
28 2 hu (#2) Kalman,E (#1)  Die Csardasfurstin  816 (165)
39 3 hu (#3) Kalman,E (#2)  Grafin Mariza  586 (107)
76 4 hu (#4) Lehar (#2)  Das Land des Lachelns  271 (47)
89 5 hu (#5) Abraham (#1)  Ball im Savoy  236 (37)
92= 6 hu (#6) Lehar (#3)  Der Graf von Luxemburg  226 (31)
160= 7 hu (#7) Huszka (#1)  Lili barono  113 (9)
170 8 hu (#8) Lehar (#4)  Der Zarewitsch  103 (19)
194 9 hu (#9) Abraham (#2)  Viktoria und ihr Husar  85 (11)
199= 10 hu (#10) Szirmai (#1)  Magnas Miska  81 (6)
230= 11 hu (#11) Abraham (#3)  Die Blume von Hawaii  66 (7)
243= 12 hu (#12) Kalman,E (#3)  Die Herzogin von Chicago  59 (9)
267= 13 hu (#13) Erkel (#1)  Bank ban  53 (7)
273= 14 hu (#14) Kalman,E (#4)  The Bayadere  51 (13)
273= 15 hu (#15) Kalman,E (#5)  Die Zirkusprinzessin  51 (10)
278= 16 hu (#16) Ligeti (#1)  Le Grand Macabre  50 (9)
321= 17 hu (#17) Kodaly (#1)  Hary Janos  39 (6)
341= 18 hu (#18) Lehar (#5)  Giuditta  35 (5)
352= 19 hu (#19) Huszka (#2)  Bob herceg  33 (2)
365= 20 hu (#20) Kacsoh (#1)  Janos Vitez  32 (6)
365= 21 hu (#21) Ranki (#1)  Pomade kiraly uj ruhaja  32 (2)
378= 22 hu (#22) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache  31 (11)
390= 23 hu (#23) Abraham (#4)  Roxy und ihr Wunderteam  30 (2)
390= 24 hu (#24) Zerkovitz (#1)  The Kissing Lady  30 (2)
400= 25 hu (#25) Eisemann (#1)  Fekete Peter  29 (1)
440= 26 hu (#26) Erkel (#2)  Hunyadi Laszlo  25 (6)
440= 27 hu (#27) Hubay (#1)  Anna Karenina  25 (3)
470= 28 hu (#28) Lehar (#6)  Paganini  23 (5)
481= 29 hu (#29) Eotvos (#2) [*] Senza sangue  22 (7)
481= 30 hu (#30) Eotvos (#3) [*] Angels in America  22 (4)
502= 31 hu (#31) Kalman,E (#6)  Das Veilchen vom Montmartre  21 (7)
502= 32 hu (#32) Goldmark (#1)  Die Konigin von Saba  21 (4)
502= 33 hu (#33) Kalman,E (#7)  Die Faschingsfee  21 (2)
669= 34 hu (#34) Kalman,E (#8)  Arizona Lady  15 (4)
669= 35 hu (#35) Vajda (#1) [*] Don Cristobal  15 (2)
669= 36 hu (#36) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin  15 (2)
706= 37 hu (#37) Eotvos (#4) [*] Tri Sestri  14 (3)
741= 38 hu (#38) Kalman,E (#9)  Ein Herbstmanover  13 (1)
741= 39 hu (#39) Lehar (#7)  Frasquita  13 (1)
741= 40 hu (#40) Lehar (#8)  Friederike  13 (1)
813= 41 hu (#41) Lehar (#9)  Zigeunerliebe  12 (5)
813= 42 hu (#42) Javori (#1)  Wedding Dance  12 (2)
813= 43 hu (#43) Kodaly (#2)  Szekely Fono  12 (2)
813= 44 hu (#44) Lehar (#10)  Schon ist die Welt  12 (1)
889= 45 hu (#45) Jacobi (#1)  Sybill  11 (1)
934= 46 hu (#46) Szokolay (#1)  Vernasz  10 (2)
934= 47 hu (#47) Eotvos (#5) [*] Paradise Reloaded  10 (2)
1208= 48 hu (#48) Eotvos (#6) [*] Love and Other Demons  7 (1)
1342= 49 hu (#49) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom  6 (1)
1342= 50 hu (#50) Ligeti (#2)  Aventures, nouvelles aventures  6 (1)
1342= 51 hu (#51) Kurtag (#1) [*] Fin de partie  6 (1)
1522= 52 hu (#52) Eotvos (#7) [*] Le Balcon  5 (2)
1522= 53 hu (#53) Lendvay (#1) [*] La Putain respectueuse  5 (1)
1522= 54 hu (#54) Mezei (#1) [*] Opposite the Catafalque  5 (1)
1731= 55 hu (#55) Selmeczi (#1) [*] Byzantium  4 (2)
1731= 56 hu (#56) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul  4 (2)
1731= 57 hu (#57) Varga (#1) [*][f] Love  4 (1)
1731= 58 hu (#58) Gryllus (#1) [*] Two Women  4 (1)
1731= 59 hu (#59) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti  4 (1)
1957= 60 hu (#60) Huszka (#3)  Maria fohadnagy  3 (2)
1957= 61 hu (#61) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben  3 (1)
1957= 62 hu (#62) Kalman,E (#10)  Marinka  3 (1)
1957= 63 hu (#63) Eotvos (#8) [*] Radames  3 (1)
2199= 64 hu (#64) Kerek (#1) [*] Parody  2 (2)
2199= 65 hu (#65) Farkas (#1)  The Magic Cupboard [c] 2 (1)
2199= 66 hu (#66) Kalman,E (#11)  Kaiserin Josephine  2 (1)
2199= 67 hu (#67) Lehar (#11)  Die Juxheirat  2 (1)
2199= 68 hu (#68) Ruzitska (#1)  Bela futasa  2 (1)
2199= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Pikko hertzeg  2 (1)
2462= 70 hu (#70) Erkel (#3)  Dozsa Gyorgy  1 (1)
2462= 71 hu (#71) Szokolay (#2)  Blood Wedding  1 (1)
2462= 72 hu (#72) Balassa (#1) [*] Cataclysm  1 (1)
2462= 73 hu (#73) Matyassy (#1) [*] Scaevola  1 (1)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  ┗ Work Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all works


Operas: 73 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Works by living composers (23)
[f] : Works by female composers (3)
[c] : Works for children/youths (1)

3599   Búbánat 2018-05-21 13:00:38

123 éve, 1895. május 21-én halt meg Franz von Suppé, a klasszikus bécsi operett egyik nagyhírű mestere. (1819. április 18., Split, Horvátország - 1895. május 21., Bécs, Ausztria)

Franz von Suppé — eredeti nevén Francesco Ezechielle Ermenegildo Cavaliere Suppé Demelli -  dalmát származású osztrák zeneszerző, a bécsi operett műfajának egyik legkitűnőbb reprezentánsa: kifejezési eszközeiben Offenbach követője, de művei szellemében (főleg a bécsi lokálkolorit szerinti alkalmazásában) új utakon járt.

A bécsi zenekonzervatóriumban folytatott tanulmányai után — néhány soproni és pozsonyi színháznál töltött karmesteri évad kivételével — Bécsben élt. Hírnevét és igazi sikereit a szellemesen pezsgő ütemű operettjeivel aratta. A színházi világ „bécsi Offenbachként” tartotta számon. 31 operettet komponált, köztük olyan népszerű műveket, mint a Boccaccio, a Szép Galathea, a Pajkos diákok, a Fatinitza.

Legsikeresebb operettjei között tartjuk számon a magyar környezetben játszódó „Könnyű lovasság”-ot is, amely sokhelyütt Magyar huszárok  címmel került színpadra.

 

Budapesti Hírlap, 1890. május 10.

 „(Suppé-est a népszínházban.)

Zsúfolt ház előtt került ma színre 100-adszor a Boccaccio, S u p p é Ferenc zeneszerző személyes vezetése mellett. Mikor a marciális alakú, de kedélyes, mosolygó arcú öregúr a zenekarban megjelent, tapsvihar fogadta, melyet ö mély meghajlással köszönt meg. Ezután Konti József segítségével beleült a babérlevelekkel díszített karmesteri karosszékbe s megragadva a dirigáló botot, olaszos hévvel kezdte vezetni a zenekart, mely alig volt képes utána nyargalni. Az első felvonás végén a publikum háromszor a lámpák elé hívta s a zenekarból két gyönyörű babérkoszorút nyújtottak fel neki, nemzetiszínű szalaggal: egyet az igazgatóság, egyet a népszínház személyzete részéről. Suppé meghatva hajlongott, Blaháné és Réti Laura közt. Az előadás egyike volt a legjobbaknak s a szereplők közül mindegyik buzgón igyekezett a sikert a gazda szeme előtt minél nagyobbá tenni. A címszerepet Blaháné játszotta, Fiamettát Réti Laura, a színház újonnan szerződött tagja, a ki énekszámaival a tapsnak valóságos viharait támasztotta, a zenekar és kórus is derekasan megtette kötelességét. Blaháné is kapott egy gyönyörű bokrétát.

Előadás után Suppé tiszteletére Piufsich Lajosnál fényes estély volt. Suppé igen jól mulat fővárosunkban. Tegnap este a Hugenottákat nézte meg az Operában, ma meglátogatta az ősz Erkel Ferencet, a kinek ö a Hunyadi László-ját dirigálta 1854-ben, Bécsben — mikor egy magyar operatársulat odafent játszott.

Érdekes adatul fölemlítjük, hogy Suppé saját nyilatkozata szerint magából a Boccaccio-ból neki 100,000 forint jövedelme volt.”
 

3598   Búbánat • előzmény3170 2018-05-10 23:02:25

Kapcs. a 3170. és 3168.  számú bejegyzésekhez

Kiegészítés:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor
 

Amikor a Rádió Dalszínháza műsorára tűzte ezt az operettfelvételt, az RTV Újságban Fischer Sándor előzetes jegyzetét olvashattuk ennek apropóján.

A következő sorokat olvashattuk tőle 1975-ben:

„Az angol zenés színpad alkotásai tulajdonképpen kétszázötven éve ismeretlenek nálunk… 1728-ban mutatták be Londonban Gay-Pepusch Koldusoperáját, az egyetlent, amely hazánkban népszerűvé vált, igaz, hogy csak ötven évvel ezelőtti, Bert Brecht -Kurt Weill-féle német átdolgozás formájában. Az olasz és a német opera, másrészt a francia és a bécsi operett egyeduralma takarta el előlünk az angol zenés drámai műfaj súlyosabb és könnyebb ágát egyaránt, Purcelltől és Händeltől Brittenig. Hozzájárult az ismeretlenséghez a szigetország elzártsága is. Pedig a múlt század második felében ért Arthur Sullivan daljátékai hasonló szerepet töltöttek be Londonban, mint Offenbach művei Párizsban, azzal a különbséggel, hogy Offenbach gyilkos szatíráival szemben Sullivan finomabb öniróniával gúnyolja ki hazájának és korának feudális-kapitalista társadalmát, Viktória királynő uralkodásának gyarmattartó és álszent világát, betűhöz ragaszkodó, kötelező jogszabályait, finomkodó, szentimentális hölgyeit, velük szemben pedig az őszintén uralkodó rabló-kalózok szabad társadalmát, mindnyájuk naiv, királyhű, osztálytudatos nacionalizmusát.

Zenei hangvétele közelebb áll az angol népdalkincshez, mint Offenbach stílus a franciáéhoz. Inkább  Kodály Háry Jánosának jellegére emlékeztet, habár dallamai nem népdalfeldolgozások, csak formában és hangulatban érződik származásuk.

Sullivan több mint húsz darabja közül néhányat a Népszínház a nyolcvanas években műsorára tűzött, de ezek – az egy Mikádó kivételével – nem keltettek visszhangot; a szentimentalizmushoz és naturalizmushoz szokott akkori magyar közönség az angol groteszk, száraz humor célzásait éppúgy nem értette, mint Offenbach vitriolos szatíráinak társadalomleleplező mondanivalóját. Azóta nem került színre hazánkban Sullivan, akit Angliában a nagy zenei és színpadi értékek közt tartanak számon, csak a Rádió mutatta be a háború óta a Mikádó, az Esküdtszéki tárgyalás és A Fruska című dalműveit.

Most tehát először hangzik fel Magyarországon A cornwalli kalóz. Eredeti címe:The Pirates of Penzance. Ez a helység délnyugat Anglia legnyugatibb csücskében, Cornwall tartomány tengerpartján fekszik. Hogy híres volt-e kalózairól, azt nem tudjuk, de hogy hősének figuráját nem a valóságból merítette Sullivan, az bizonyos. Mégis igaz a történet, a tükör torzít, de a kép reális.”

3597   zenebaratmonika • előzmény3595 2018-05-10 15:14:31

Hát jó lenne, ha legalább 3 operettbemutató lenne évente, 2 nagyszínpadon 1 theatrumban.....utóabbi pl. Madarász Zeller, Fall: Sztambul rózsája. Vannak kisszínpados operettek 2 zongorára: pl Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben, Eisemann Mihály: Bástyasétány 77.....

3596   zenebaratmonika • előzmény3595 2018-05-10 15:13:21

Güll baba is jó, de az legalább filmen megnézhető magyarul a youtube-n.

3595   Búbánat • előzmény3593 2018-05-10 12:20:42

A Maya is volt már repertoáron, igaz, évtizedekkel ezelőtt.  Bizony, a Hawaii rózsája kellene, ahogyan a Gül baba is - és sok minden más operett még.

A Cigányprímást az Operettszínház palettájáról hiányolom, de a Lili bárónő is csak a raktárszínházban megy - zongorakísérettel; most kap egy jubileumi zenekaros előadást a nagyszínpadon, egyszeri alkalomra - miért nem marad ott tartósan???.

3594   zenebaratmonika 2018-05-10 11:44:23

Modern Marica lesz jövőre, de szerintem nyudogdtan lehetne operettet vinni a Kálmán Imre Theátrum kistermébe kiszenekarral, jó nem ugyanaz, de erre jutna elég közönség.

3593   zenebaratmonika • előzmény3592 2018-05-10 11:33:11

A Maya lesz operettpremier.

Én tudod a Hawaii rózsáját várnám, de az itt nem megy, pedig olyan szép,  külföldön  6 helyen is megy az idei évadban, Hildesheim-ben 1 hete tették fel és a Lehár fesztiválon lesz Bad Ishle-ben. Baselben pedig az ősszel ment és megy Padernborn-ban is.

https://www.youtube.com/watch?v=hIjdD6fSScA

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

Itt egy hosszú írás a darabról, az Operett Kutató Központ által:
http://operetta-research-center.org/revisiting-honolulu-die-blume-von-hawaii-students-hochschule-fur-musik-osnabruck/

 

A Kálmán Cigányprímás darab más színházban ment tavaly (Turay Ida Színház), idén a Zsuzsi kisasszony megy.

3592   Búbánat • előzmény3591 2018-05-10 11:09:02

Felújítás lesz Huszkától a Mária főhadnagy - koprodukcióban más színházzal mutatják be a következő évadban.

De igazad van, olyan vadonatúj operettbemutató, mint ami volt legutóbb a Kékszakáll, most nem lesz. Én is vártam volna megint egy új operett színpadra állítását. Korábbi években többször is szóba került Kálmán Imre Cigányprímása is - de aztán valahogyan mindig "elfelejtődött..."

3591   zenebaratmonika • előzmény3590 2018-05-10 11:05:42

https://www.youtube.com/watch?v=OFHyBiKEpZg

Íme egy részlet a Carousel-ből, ezt még játszotta a Theater Basel is előző évadban. Richard Rogers a zeneszerző (ld. Muzsika hangja):

http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=hu&is=&by=Richard+Rodgers&loc=&stype=abs&sd=10&sm=5&sy=2016&etype=abs&ed=&em=&ey=

Vártam még egy operettpremiert, a Marica az csak felújítás, eddig is ment, és ezért jó lett volna valami más is.

3590   Búbánat 2018-05-09 21:36:23

A Budapesti Operettszínház 2018/19-es évada

"Magyar szerzők, magyar történetek, legendás nagy magyarok - így lehetne jellemezni a Budapesti Operettszínház 2018/2019-es évadának új bemutatóit.  A Nagymező utcai teátrumban 7 premiert tartunk a következő szezonban, melyek közül 3 ősbemutató. Látható lesz az István, a király, a Maya, a Marica grófnő, a Molnár Ferenc klasszikusából, a Liliomból íródott Carousel, valamint a Semmelweis, a Tündér Lala, és A Pendragon legenda. A rendezők között a színházi szakma legjobbjai dolgoznak majd, mint Székely Kriszta, Béres Attila, Szabó Máté vagy Réthly Attila, de lehetőséget kap a legfiatalabb generáció is. Visszatér Szenteczki Zita, és első alkalommal dolgozik a társulattal Boross Martin. Emellett a korábbi évek tendenciáinak megfelelően több koprodukciós együttműködésre és vendégjátékra is sor kerül sor. Így a Zikkurat Színpadi Ügynökséggel közösen készül az Apáca Show Szente Vajk rendezésében, a Magyar Zenés Színházzal együttműködésben, a Bozsó József irányítása mellett készülő Mária főhadnagy, ami Békéscsabán és Veszprémben lesz látható, a Karinthy Színházzal kötött stratégiai megállapodás keretében pedig az Operettszínház színészei prózai szerepekben mutatkoznak be, és vendégként rendez majd Szabó P. Szilveszter. A közelmúltban új arculattal és honlappal jelentkező Budapesti Operettszínházban május 9-től kezdődött meg a bérletárusítás."

3589   Búbánat 2018-05-09 11:34:39

M3 csatorna, 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10

Thália papnője - Neményi Lili emlékei

Portréfilm (1984)

(55')

A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.

Rendezte: Makk Károly

Írta: László Zsuzsa

Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili

(hirado.hu)

Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet.

László Zsuzsa ajánlja Makk Károly filmjét.

Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem – írta László Zsuzsa.

“Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai….”

3588   Búbánat 2018-05-07 12:09:08

 

Ma 35 éve hunyt el 

"Romhányi József a 20. század nagy költője"

3587   Búbánat 2018-05-07 07:48:52

"Megújultunk" - Új logója van az Operettszínház honlapjának

3586   Búbánat 2018-05-07 07:45:15

Tovább folytatódik KERO és az Operettszínház háborúja: megszólalt az intézményt képviselő ügyvéd a perekről

3585   Búbánat 2018-05-07 07:40:49

Pánik az Operettszínházban

"Nem csak a színpadon láthattak drámát a Budapesti Operettszínház nézői péntek este, ugyanis az egyik néző majdnem az életét vesztette, ám szerencsére gyors volt a segítség."

3584   zenebaratmonika 2018-04-30 20:58:53

Kiváncsian várom a további műsortervet, a színházban még nem tudtak semmit se. Vasárnap különben megtekintettem az Elfújta a szél c. musicalt.

3583   zenebaratmonika 2018-04-30 20:58:50

Fényes Szabolcsról szólt a 2018. ápr. 30-i hogy volt, itt elárulták, hogy 2018. októberében az Operettszínház műsorra tűzi a Maya c. operettjét a zeneszerzőnek.

3582   Búbánat 2018-04-29 21:27:55

Állatkerttől az Operettszínházig - Felföldi Anikó 80

Fidelio - Spilák Klára

2018.04.28. 12:30 

A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Felföldi Anikót a felújított Amerikai komédia bemutatóján köszöntötte a társulat. A jubileum és a bemutató kapcsán az élet kis és nagy dolgairól beszélgettünk.

„– Április 28-án töltöd be a nyolcvanat. Milyen érzések fogalmazódnak meg benned?

– Még csak kóstolgatom... Valójában soha nem foglalkoztatott különösebben a korom. Tudomásul kell venni, hogy múlik az idő. Azt vallom, mindent úgy és akkor kell megélni, ahogy azt a sors eléd teszi. Nem tudhatom még, hogy milyen örömöt vagy bánatot hoz majd a nyolcvan, mindenesetre annak örülök, hogy megéltem és hogy boldogan éltem meg.

Az embert az tartja épségben és egészségben, ha azt érzi, dolga van. Én most is, ahogy egész életem során, úgy érzem, van dolgom.”

 

„– 1966 óta vagy tagja a Budapesti Operettszínháznak. Mi tartott itt annyi éven át?

– Mindenki tudja rólam, hogy hűséges típus vagyok a szakmai és a magánéletemben egyaránt. Amikor idekerültem, úgy éreztem, megtaláltam azt a műfajt, ami igazán nekem való. Eleinte csak zenés darabokban szerepeltem, néhány év után azonban már operettekbe is hívtak. Tavaly pedig a Magyar Operett Napján Nagydíjat kaptam az Operettszínházban töltött több mint ötven évemért. Engedd meg, hogy idézzek az ott elhangzott beszédemből, mert ez tökéletesen elmond mindent:

Imádom az operettet, mert csillogó, mesésen fényes, de a musicalbe szerelmes vagyok. És legnagyobb boldogságom az, hogy ilyen jól elférnek egymással egy fedél alatt. Én szerencsémre megtaláltam a két műfaj közötti átjárót."

3581   Haandel 2018-04-29 09:45:12

Live aus dem Münchner Prinzregententheater
Emmerich Kálmán: "Gräfin Mariza"
29.04.2018 | 19:00 bis 23:00 Uhr | BR-KLASSIK

Gräfin Mariza - Betsy Horne
Fürst Moritz Dragomir Populescu - Peter Schöne
Baron Koloman Zsupán - Jeffrey Treganza
Graf Tassilo Endrödy-Wittemburg - Mehrzad Montazeri
Lisa, seine Schwester - Lydia Teuscher
Manja, eine junge Zigeunerin - Pia Buchert
Karl Stefan Liebenberg - Frank Manhold

Konzertvereinigung Wiener Volksopernchor
Münchner Rundfunkorchester
Leitung: Ernst Theis

PausenZeichen 
"Gräfin Mariza - Kálmáns persönlichste Operette" von Stefan Frey - und Stefan Frey im Gespräch mit dem Dirigenten Ernst Theis

3580   Búbánat 2018-04-27 13:29:27

3579   Búbánat • előzmény3578 2018-04-26 15:09:09

Igen, már olvasom is: Kerényi Miklós Gábornak 2018. április 13-án rendkívüli felmentéssel megszűnt a munkaviszonya, mivel magatartásával megszegte a Munka Törvénykönyve 8. paragrafus 1-4. bekezdését, azaz olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére – árulta el a színház sajtófőnöke.

3578   Edmond Dantes • előzmény3577 2018-04-26 13:22:08

Ez a hír vadonatúj. 2017 novemberében (saját kérésére?) "csak" a munkavégzés alól mentették fel valamint kezdeményezte nyugdíjaztatását. Március 1-én a korábbi hírekkel éppenséggel ellentétes közlemény jelent meg sőt, a rendező később már visszatérését fontolgatta. A "kerúgás", hivatalosabban: munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetése (wiki szerint) 2018. április 13-án történt, a sajtóban pedig csak ma reggel jelent meg 09h00 tájban.

3577   Búbánat • előzmény3576 2018-04-26 11:51:30

Ez már nem új hír...

3576   Edmond Dantes 2018-04-26 09:52:35

Kerúgták Kerót.

3575   Búbánat • előzmény3573 2018-04-22 17:37:38

Kapcs. 3572. és 3573. sorszámokhoz

Virágkor tövisekkel - Múltidéző az Operettszínház egykori igazgatójával

Szinhaz.hu,  Magyar Színházi Portál, 2013. július 24. szerda, 09:06

dr. Venczel Sándor bevezetője:


1988 tavaszán Keszler Pál, az Operettszínház igazgatója révén ismerkedtem meg Gáspár Margittal. Izgatottan kopogtattam Bajza utcai lakása ajtaján, hisz Margitka igazi nagyasszony volt. Első férje Mario Boni olasz gróf, a második Szűcs László magyar dramaturg, szeretője volt Marinetti, a futurizmus nagy alakja. Tagja volt az olasz fasiszta pártnak, majd belépett a Magyar Kommunista Pártba is. Hét évig vezette a Fővárosi Operettszínházat, melynek állandó vendége volt Rákosi, Farkas, Révai.

Margitka már megterített kisasztallal várt, rajta cigaretta, kávé, keksz, likőr, ásványvíz. Elég gyorsan sikerült meggyőznöm arról, hogy nem azért jöttem, hogy lerántsam a leplet a kommunisták színházi gaztetteiről, hanem azért, mert érdekelt a színház aranykora, és főleg ő maga. Kíváncsi voltam, ki az a nő, aki újja köré tudott csavarni grófokat, politikusokat, rendezőket, írókat. A titkot persze nem sikerült megtudnom. Hacsak azt nem, hogy Margit (így szerette, ha szólítottam) rendkívül művelt, fantasztikusan kíváncsi asszony volt, aki 83 évesen engem is gyorsan az ujja köré csavart.

Háromszor jártam a Bajza utcában azon a tavaszon, három óra hangfevétel készülhetett beszélgetéseinkből. Sokat mesélt magnón kívül is. "Ezt most csak magának." - mondta gyakran. Életem legnagyobb lustasága volt, hogy többet nem mentem el hozzá. Pedig Margit még sokat mesélhetett volna...

A beszélgetésekből készült interjú a Színház című folyóiratban jelent meg 1999. augusztusától-októberéig. Köszönet a lapnak, hogy hozzájárult archívumuk felhasználásához. Az interjút a Színház-ban megjelent három részletben közöljük. [,,,]


A Magyar Rádió 2001-ben hangjátékot készített Margit könyve és az interjú felhasználásával.

Forrás: szinigazdasag.hu

 

3574   smaragd • előzmény3572 2018-04-21 21:08:12

 

Nagyon érdekes Gáspár  Margit közvetlen elbeszélésében olvasni ezekről az időkről és a darabokról.

Hiba van a "Jegyzetek" -ben:

"1.Az interjúban említett zenés darabok adatai a következők: A Fővárosi Operett Színházban:"

éspedig a zeneszerző nevét így, hibásan közölték:

"Kemény László: Valahol Délen. Szöveg: Tabi László. Bemutató: 1956. március 30."

 

Így pontos:

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

3573   Búbánat • előzmény3572 2018-04-21 20:22:33

Az előbbi, háromrészes cikknek a  folytatásai  az alábbi linkekről érhetőek el:

FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949 - 1956 

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL II.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  szeptember - a 39-43. oldalon

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  október - a 48-50. oldalon

3572   Búbánat 2018-04-21 19:01:36

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 9 5 6 BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL "VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

[...] "Itt volt például a Mezei Mária-ügy. Ugye tudja, milyen módon került hozzánk... Szóval utána az történt, hogy a Szabad szélnek az egyik főszerepét osztottuk rá. Amolyan félig-meddig comic beauty-szerepet, egy szép komikát; utóbb Apáthi felesége, az isteni Sennyei Vera remekül játszotta el, nagyon nagy sikert aratott benne. A nem tudom hányadik próba után bejött hozzám a Mezei, és azt mondta, ne haragudjak rá, ő nagyon szeret engem, és nagyon bízott bennem, de most lehetősége van rá, hogy Pécsre menjen, azzal csalogatják, hogy a Karenina Annát játszhatja, és hát ő ennek nem tud ellenállni, és kér, hogy engedjem ki a darabból. Mondtam, hogy nézd, ez nagyon nehéz lesz, hogy most egy szovjet darabból kiengedjelek, de hát én annak idején megmondtam neked, hogy szocialista megőrzésre veszlek át, és amint visszatérhetsz a prózára, elengedlek. Menj csak, majd én tartom a hátam. Lett is egy kis botrány, de aztán elsimult. Csakhogy aztán Pécsett sokkal nagyobb botránya lett, egy mesterségesen szított botrány, amibe most nem akarok belemenni, amiatt, hogy kiment bányászokhoz szavalni, és József Attilától a Három királyokat szavalta. A színházon belülről jelentették fel, hogy klerikális propagandát űz. Ekkor a drága, agyafúrt színigazgató, Szendrő József azt mondta, nézd, nem tudlak tovább megvédeni, felbontom a szerződésed, menj vissza Pestre. Mari visszajött, mi pedig ismét szerződtettük, nem törődve a botránnyal; de sajnos éppen nem volt számára más szerep, mint az a rossz, negatív figura az Aranycsillagban, amivel nem lophatta be magát a káderek szívébe. Akkor aztán újra elment, ide-oda, ismerjük a históriát, amikor a Vidám Színpadon szavalta a Bujdosó lányt.4 Ezt először örömmel fogadták, de aztán onnan is kitétették, azzal, hogy ez egy ellenséges, nacionalista izé, szóval amit ilyenkor mondogattak, és Mari nem is tudom meddig szerződés nélkül volt. Es akkor írt nekem egy mélységesen megrendítő levelet, az volt benne, hogy ő ebbe bele fog halni, ő nem tud színház nélkül élni, segítsek rajta. A következő minisztériumi értekezleten szóba hoztam az ügyet; megmondtam: botránya a színházi életnek, hogy egy ilyen kvalitású művész, mint a Mezei, szerződés nélkül legyen. Mire - igen, sajnos ki kell mondanom - Major azt felelte, hogy a Mezei már nem művészi kérdés, hanem csak ÁVO-kérdés. Szó szerint ezt mondta. Ekkor én bejelentettem, hogy mi pedig szerződtetjük. Hogyhogy? Hát úgy, hogy a társulat garanciát vállal érte. És ezt nyugodtan kijelenthettem, mert meg voltam róla győződve, hogy a társulat ezt meg is teszi. Utána összehívtam a társulati ülést, és elmondtam, hogy ez és ez történt, Mezei Mária szerződés nélkül van, mert valamit rossz néven vettek tőle, és én azt ígértem, hogy a társulat garanciát vállal érte. Szavazást kértem - egyhangúan megszavazták. Mari zokogva felállt, és köszönetet mondott a társulatnak. Ettől kezdve óriási sikerei voltak nálunk; a Párizsi vendéget, ami több-százas szériát ért meg, egyenesen neki írattam. És borzasztóan szerettük. Aztán át-szerződött a Madáchba, és én akkor is azt mondtam neki, hogy szocialista megőrzésre voltál itt, ha a próza hív, menj csak, elengedlek. Hát ezt csak azért meséltem el, hogy jellemezzem a társulatot.” [...] 

3571   Búbánat • előzmény3564 2018-04-20 21:23:15

Ez a Lili bárónő  "már nem lesz az enyém"... Bosszús vagyok, mert mire odaszaladtam a pénztárba jegyért, már egy darab sem volt kapható; állítólag mikor az Operettszínház honlapján megjelent a hír az egyszeri, zenekaros színpadi változatról, még aznap az összes jegyet felvásárolták erre a június 6-i egyetlen előadásra.

3570   Búbánat • előzmény3569 2018-04-20 21:18:34

Ezek szerint közel azonosak a meglátásaink erről a musicalről, amit láttunk nemrég az Operettben.

3569   zenebaratmonika • előzmény3568 2018-04-20 12:25:02

Igen, nekem a főcím dal maradt meg, és volt egy, amit Peller Anna vehemensen énekelt revü ruhában az első felvonás végén, annak hagyományos jazzes musical zenéje volt. Anna tényleg ripacs volt, idegesítő, bár a hangja mély és különleges, erős. Még 2 dal, közte egy duett tetszett, de a dallam nem maradt meg bennem. Ez édeskevés azonban ahhoz, hogy mégegyszer megnézzem a művet. A  zenét eröltetettnek nevezném, sokszor dallamtalan, néha már zavaró is. A librettó viszont elviszi a művet a hátán, de csak egy alkalomra....

3568   Búbánat 2018-04-19 12:32:12

Ott voltam én is, a vasárnap esti előadáson.  Először láttam a Rebecca musicalt az Operettszínházban. Béres Attila rendezésében igazán látványos, mozgalmas  színpadi adaptáció sikeredett az ismert regényből. A romantikus, kissé rejtelmes, bűnügyi szálat is magába foglaló, Daphme du Maurier  A Manderley-ház asszonya című művének ez a  megzenésített változata közelebb áll a híres mozifilmben látottakhoz, mint a nagyformátumú regény több szálon futó cselekményéhez.  Az énekes-színészek profi alakítást nyújtottak - élükön Vágó Zsuzsival, Szabó P. Szilveszterrel, de  Polyák Lilla, Mészáros Árpád Zsolt játéka is tetszett. Talán Peller Anna kissé túlzott, vehemens, talán "ripacskodó" jelenetei "lógtak" ki az egészből; kontrasztként kellett felvonultatni az ő karakterét az érzelmes, lírai sodrású és hangvételű ének-zene-prózában jeleskedő művészek karaktereinek ellenpólusaként - ami szerencsére főleg a darab elejére korlátozódik. 

Jó előadás volt. Lelkes tapsokkal nagy közönségsikert aratott a Rebecca!

Mindazonáltal az erőteljes és lágy, lírai vagy harsány zenei betétszámok egyetlen dallamtöredéke sem maradt meg bennem, miután az előadás végeztével - kissé kábultan az élmény-varázslattól - kikeveredtem a Nagymező utcába... Hiába, más egy modern musical-darab zenéje (és szövege), ha a "klasszikusokkal" vetem egybe... 

3567   zenebaratmonika • előzmény3563 2018-04-19 11:49:55

Vágó Zsuzsit a Rebbeca c. Lévay Szilveszter musical főszerepében láttam vasárnap. A darabot látta valaki közületek?

3566   Búbánat 2018-04-16 10:11:55

Köszönöm!

3565   zenebaratmonika 2018-04-16 10:05:59

https://www.youtube.com/watch?v=FCUYTlZFNqQ

Offenbach: Kékszakáll c. operettje a Komische Oper Berlnin előadásában teljes egészében

     

A Komische Oper Berlin műsorterve 2018/19-ben

Korngold: Halott város c. operája is fog menni

Offenbach: Kékszakáll operettje

Bernstein: Candide c. operája/oprettje

Ábrahám Pál: Viktória c. darabja koncert, és 3.1 a szerelem javára c. operettje előadás formájában, ami érdekesség, mert ez a darab már nem kerülhetett bemutatásra 1937-ben Németországban, de Budapesten és Ausztriában sikert aratott.

https://www.youtube.com/user/komischeoperberlin

3564   Búbánat 2018-04-14 22:23:38

Kedves meglepetés - egyszeri alkalom!!!

Lili bárónő 300 PLUSZ 1!

Operettszímhaz.hu , 2018-04-12

„Májusban ünnepeljük a Lili bárónő 300. előadását a Raktárszínházban, mivel azonban ott 100 fős a nézőterünk, nemrégiben színházunk egyik elszánt rajongója, Fejes Hajnalka Lőrinczy György főigazgatóhoz fordult egy nagyszerű javaslattal. Így született meg a Lili bárónő 300 PLUSZ 1 ötlete, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthatnak a nagyszínpadon, természetesen ugyanazokkal a vendégekkel és meglepetésekkel, mint a 300 előadást. A főigazgató úr a Mokka ma reggeli adásában azt is bejelentette, hogy ezúttal nagyzenekari kísérettel játsszuk ezt a közönségkedvencet! A jegyértékesítést megkezdtük!

 

3563   Búbánat 2018-04-14 11:05:30

Villanófényben - Vágó Zsuzsi

Operettszinhaz.hu,  2018. április 14.

"Március végétől ismét látható a Budapesti Operettszínház nagysikerű előadása, az Én és a kisöcsém. Eisemann Mihály klasszikusának címszerepében ezúttal Vágó Zsuzsi mutatkozik be, akivel a nézők eddig elsősorban musicalek főhősnőiként találkozhattak. A műfaji váltásról, a Rebecca felújításáról, a Bársony Rózsi emlékgyűrűről és az eddig megtett útról beszélgettünk a művésznővel."

3562   Búbánat 2018-04-10 13:52:54

Lokál Kecskemét2018. 02. 01. 00:01

A kecskeméti Csárdáskirálynő óriási sikere nyomán

Dobó Enikő

felkérést kapott a Cirkuszhercegnő címszerepére a Miskolci Nemzeti Színháztól.

A produkció előbemutatója Miskolcon lesz, a premiert pedig, Szabó Máté rendezésében, a budapesti Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják július 20-án és 21-én.

Fantasztikus meglepetés és boldogság számomra, hogy a Csárdáskirálynő után alig pár hónappal Kálmán Imre másik csodálatos nagyoperettjének primadonna szerepére kaptam felkérést. Áprilisban kezdjük a próbákat Miskolcon, június elején ugyanott tartjuk a produkció előbemutatóját. Eddig Budapest és Kecskemét között ingáztam, a következő szezonban azonban Miskolc is az úti céljaim között szerepel majd – mondta el a kecskeméti Katona József Színház művésze."

3561   Búbánat 2018-04-10 10:59:27

CIRKUSZHERCEGNŐ – NAGYOPERETTET MUTATNAK BE NYÁRON A MARGITSZIGETEN

szinhaz.org  2018 JANUÁR 13. SZOMBAT, 8:16

Nagyszabású operettbemutatóval készül a Budapesti Nyári Fesztivál jubileumi évadára. Dobó Enikő, Miller Zoltán, Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével július 20-án és 21-én mutatják be a Cirkuszhercegnőt.

 A szigeti nagyszínpad idén 80 éves történetének kezdeteitől jelen levő zenés szórakoztató színpadi műfaja, a Kálmán Imre egyik legnépszerűbb darabjával tér vissza több mint egy évtized kihagyás után a nyári színház repertoárjába. A látványos, szívhez szóló és cirkuszi elemeket sem nélkülöző előadás a Miskolci Nemzeti Színházzal együttműködésben jön létre, rendezője pedig Szabó Máté, a miskolci teátrum művészeti vezetője.

3560   Búbánat 2018-03-31 15:07:28

Egy újabb kritika, ezúttal a  Zene.hu oldalon Offenbach remekének Operettszínházi bemutatójáról:

"A Kékszakállban simán megfér egymás mellett a groteszk humor, a nemi szerepek görbe tükre, és az operai dallamvilág."

 

Kékszakáll – video ajánló

3559   Búbánat 2018-03-31 14:46:05

Mint már a következő évad programjából ismerni lehet, a Müpában idén játszott Suppé A szép Galathea és Kálmán Imre Marica grófnő című darabok után, jövőre is lesz operett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben:

 

Bemutatásra kerül:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Müpa előadásának különlegessége a nemzetközi művészgárda: Szu-Csong herceget kínai tenor, Yijie Shi énekli, Lisa életre keltője pedig az örmény szoprán, Karine Babajanyan.  Xu Zhong személyében a produkció karmestere is Kínából érkezett.

2019. február 2. szombat 19:00 — 21:30

Vezényel: Xu Zhong

A főbb szerepekben:

Szu Csong herceg - Yijie Shi

Lisa Lichtenfels - Karine Babajanyan

Mi - Jenny Hou

Lichtenfels gróf - Ernyey Béla

 

Rendező: Káel Csaba

 

3558   zenebaratmonika 2018-03-23 15:29:35

Érdekes összehasonlítás a budapesti előadáshoz képest, bár németül lesz, de nem baj.

3557   zenebaratmonika 2018-03-23 15:29:31

Offenbach: Blaubart (Kékszakáll) - ma 19.30-tól élőben a Komische Oper Berlinből:

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/blaubart

3556   Búbánat 2018-03-20 12:30:06

Így akarták exportcikké tenni az operettet a kommunisták

 (CSM) Fidelio.hu 2018.03.19. 15:43

Az operett műfajának kapósságára nemcsak a színházigazgatók, a mecénások és az impresszáriók figyeltek fel a 20. század elején, hanem a mindenkori hatalom is. Noha a világháborúk megakasztották a műfaj – és így a magyar operett – nemzetközi hódításait, az operett és a kulturális diplomácia gyakran egymásra talált a világháború utáni szovjet megszállás idején.

Írásunk a Populáris zene és államhatalom című kötet egyik fejezete, Heltai Gyöngyi Az operett szerepe a magyar kulturális diplomáciában című tanulmánya alapján készült. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó könyvében szereplő tizenöt tanulmány a populáris műfajok és a kultúrpolitika viszonyait kutatja, kitérve olyan fontos történésekre, mint a Táncdalfesztivál, a magyar musical születése, a Rock Színház létrejötte és a new wave megjelenése.

3555   Búbánat 2018-03-20 12:30:03
3554   Búbánat 2018-03-19 18:36:15

 

Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2018. március 19.

- A HAZUGSÁGOK HÁLÓJA -

Kálmán Imre: Marica grófnő - operett

Koncerttermi jelmezes játék

Szereposztás:
 

Marica grófnő: Rálik Szilvia

Endrődy Wittenburg Tasziló: Boncsér Gergely

Populescu Dragomir Móric herceg: Hábetler András

Báró Zsupán Kálmán: Haja Zsolt

Liza, Tasziló húga: Rácz Rita

Manja cigánylány: Balga Gabriella

Cuddenstein Chlumec Bozsena hercegnő: Wiedemann Bernadett 

Budafoki Dohnányi Zenekar

Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Magyar Állami Operaház gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikoletta)
Ifj. Sárközy Lajos és zenekara

Duna Táncműhely

Koreográfus: Juhász Zsolt
Díszlet és jelmez: ErKa

Rendező: Böhm György

Vezényel: Hollerung Gábor

 

Hollerung Gábor:

„Zenekarunk szcenírozott formában, koncerttermi jelmezes játék keretében, díszlettel, egyedi rendezéssel mutatja be Kálmán Imre talán legnépszerűbb és legizgalmasabb operettjét, melyben a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmesek végül egymásra találnak. Előadásunk sallangmenetesen, teljes zenei pompájában szólaltatja meg ezt a rendkívül sokféle zenei stílust felvonultató nagyoperettet. Hallhatunk majd amerikai foxtrottot, shimmy-t, bécsi keringőt, magyar csárdást és hamisítatlan cigányzenét is. Bár a történetnek komoly tanulsága is van, mégis az olyan ismert dallamoknak köszönheti népszerűségét, mint a Szép város Kolozsvár, a Hej, cigány; a Szent Habakuk, vagy a Ringó vállú csengeri violám... 

Rost Andrea nyilatkozta még a Marica szerepére kapott felkérése idején, hogy az alcímként „A hazugságok hálója” megjelölés azért számára nem egy fojtogató háló; épp ezek a füllentések és praktikák adják az operett lelkületét. Hozzátette, az operett, mint műfaj régóta jelen van az életében. A bécsi Volksoperben énekelte a Csárdáskirálynő szerepét, Sylviát, nagy kihívás volt a császári főváros egyik jelentős színpadán, egy ennyire közismert és népszerű darabban német anyanyelvű közegben helytállni. Az operett nemcsak zeneileg nagyon igényes műfaj, de a prózai és táncos vénát is ugyanúgy meg kell csillogtatni, mint a magas „C”-t. 

Az operett nem egy könnyű műfaj. Nagy énekesek is vallják, hogy a humor komoly dolog. Az operettet ugyanúgy, mint az operát zeneileg és hangilag pontosan kell megoldani. Ehhez még hozzájön a tánc és a próza, amelyek az operett műfajának meghatározó elemei. Itt is az a lényeg – akár modern, akár hagyományos a rendezés -, hitelesen és szépen szólaljon meg a zene.

Az előzmények közül tudjuk, hogy a címszerepet Rost Andrea énekelte volna, de egy héttel ezelőtt megbetegedett, és így került a képbe Rálik Szilvia, aki – mint Hollerung Gábor az előadás kezdete előtt a közönségnek elmondta - már énekelte többfelé Maricát, ezért örömmel vállalta el a beugrást; nem idegen számára az operett műfaja,  s Kálmán Imre dallamvilága sem.  Erről most mi is meggyőződhettünk az előadás folyamán, hiszen mint primadonna rendkívül felkészülten, jó énekhangi diszpozícióban mutatkozott be sokoldalú szerepében, s nyertünk erről pozitív benyomást mind énekhangja, mind prózája, mind színpadi játéka tekintetében.

A Marica grófnő egyedi kerettörténet kapott, és valóban, koncerttermi jelmezes játéknak lettünk részesei a Bartók Béla Hangversenyteremben, ahol a zenekar lent  az „árokban” játszott, míg fenn a színpad közepén, emelvényen az énekkar foglalt helyett. Előttük zajlott a kosztümös –jelmezes játék a szereplőkkel, gyermekkarral, táncosokkal.

Ami módfelett zavart, az  maga a kerettörténet:  van egy „rendező”, akit a játékban Hábetler András operaénekes személyesít meg, aki a Marica grófnő operettet fogja megrendezni. A játék szerint az operett keletkezése (1923/24) idején vagyunk és megfogan a színházvezetésben: megíratni és előadatni kell egy új operettet a híres Kálmán Imrével, hogy darabjával kihúzza őket a pénzügyi slamasztikából. Máris megjelenik maga a színházigazgató, a producer asszony, és a két szövegíró, sőt, maga Kálmán Imre is, és a rendezőt is bevonva megtanácskozzák, hogy mi legyen a témája az operett-újdonságnak, amire tódulni fog a közönség, kik legyenek a szereplői, milyen látványvilág, díszlet-jelmez szükségeltetik mindehhez, és a legfontosabb: a szükséges anyagi források előteremtése, ha meg ez biztosítva van már, őrködni a rendelkezésre álló költségvetési kereten, melyet nem szabad túllépni.  
Ők öten folyamatosan jelen vannak, és mint megfigyelők követik a születő operettet – jelenetről jelenetre kommentálják a látottakat, ami történik a színen.  Hábetler esetenként kiesik a „rendező” szerepéből, átvedlik a darabbeli  Populescu Dragomirrá, hiszen a játékban fontos karaktert visz, mely a cselekmény bonyolítása szempontjából lényeges, emellett énekelnivalói is vannak az operettben.

Megjegyzem, Hábetlernek eme „beavatós”, narrátor-féle szerep nem új, hasonló feladata volt az Erkel Színházban tavaly bemutatott, Szinetár Miklós rendezte új Cigánybáró operettben is… - beavatja a közönséget a történésekbe: ismerteti a cselekményt, a szituációt, a szereplők közti viszonyt, ki mit miért tesz, mi következik ebből, illetve mire megy ki a játék. Mindezt kissé szájbarágósan, blőd humorral, és játékos poénokkal vegyítve teszi, időnként átöltözik, „átváltozik” az említett másik énjévé....majd vissza…

A hosszan elnyújtott keretjáték meg-megszakítja az operett játszásának folyamatát, kizökkenti a néző-hallgatót az „operett-álomvilágból”. 

A kissé zavaros kerettörténetet leszámítva viszont kaptunk egy rendkívül nívós ének-zenekari produkciót, hozzá kiváló operaénekeseinket! Az egész előadó-apparátus által teljes zenei pompájában csendültek fel a jól ismert Kálmán-dallamok!

Nem lepett meg, hogy az Opera énekesei jól és szépen énekeltek, ahogy egy nagyoperettben dukál, zengő operai hangon szólaltatva meg a dalokat, duetteket, az együtteseket, viszont megleptek azzal, hogy bravúros, könnyed lazasággal „eljátszották” is szerepüket: hol komédiáztak, hol érzelmesen a szerelmest adták,  hol felpaprikázva, dühösen, hol bolondozva, kedvesen, pajkosan formálták meg a figurákat.  És nem okozott gondot számukra a váltakozó ének-próza sem. A pergő dialógusuk és a látványos táncjeleneteik során művészi eszköztárukból a színészi vénájukat is jobban előtérbe helyezhették.  Nem emelek ki senkit az előadók közül, hiszen az operettben mindenki hihetetlenül profi alakítást nyújtott a színpadon.

A zenekar és énekkar, a gyermekkar és a tánckar egyenletes, magas színvonalú, összedolgozott együttműködésének örvendhettem. A fellépő művészek mindegyike microportot kapott, használatuk célszerű volt a dialógusok, a jobb érthetőség miatt.  

A Hollerung Gábor irányította, nagyszerűen felkészített és teljesítő Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság énekkara, a Magyar Állami Operaház gyermekkarának tagjai, az Ifj. Sárközy Lajos és „népi” zenekara, valamint a Duna Táncműhely táncosai közös produkciójában létrejött Marica grófnő különleges, értékes zenei esemény volt.

Böhm György értő-gondos rendezésében - a kerettörténet-koncepciót következetesen végig viszi a játékban - ez a félig szcenírozott „színházi” koncert így is, minden előzetes félelmem ellenére,  működött a jelzésértékű díszletek között , csak hosszadalmas volta kizökkenti a nézőt a „túlmagyarázásaival”: a  keretjáték „bele van rendezve” ebbe a Marica grófnőbe. Viszont ha ezt a körítést kivennénk belőle, úgy az egész felépítmény dőlne; el kell fogadnunk, hogy most nem hagyományos, színházban bemutatott operettként láttuk viszont Kálmán Imre remekét, nem is „tisztán” koncertszerű előadás-változatban került színre, hanem ebben az érdekes, egyedi tálalásban kaptuk.   Rálik Szilvia, Rácz Rita, Balga Gabriella, Wiedemann Bernadett, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Hábetler András (és a többi, prózában foglalkoztatott művész, akinek nevét nem ismertetik a szereposztásban)  nevével fémjelzett Marica grófnő-előadás, úgy hiszem, sokunk örömére, vonzó alternatívát jelentett más színházakból ismert,  többnyire, gyatra, szellemtelen, vokális és hangszeres oldalról is silány Marica grófnőkkel összevetve.

A rendező elmondása szerint ezt a Marica-produkciót az év folyamán több fesztiválra szeretnék elvinni, így a Zempléni Fesztiválon is szerepelni fognak a darabbal. (Nem teljesen költői kérdés a részemről: vajon Rost Andrea a későbbiekben visszakapja Marica-fellépési lehetőségét, vagy már nem forszírozza?...)

A Marica grófnő operett a keretjáték nélkül is, ha nem toldanak be a második részben három másik Kálmán-betétszámot, úgy is, a színházakban legalább három órán át tart, itt a hangversenyteremben az előadás fél nyolcas kezdéssel - egyszeri szünettel - háromnegyed tizenegykor ért végett. (Talán célszerű lett volna előre hozni a kezdés időpontját este 7 órára.)

Remélhetőleg a televízió majd sugározni fogja Kálmán Imre operettjét, hiszen több kamerával vették fel a darabot.

Jelenetképek a bdz facebook oldaláról:

3553   Búbánat 2018-03-14 12:08:32

Kálmán Imre: Marica grófnő

operett

2018. március 18. vasárnap19:30 — 22:00

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Hollerung Gábor

Közreműködők:

Marica grófnő - Rálik Szilvia

Endrődy Wittenburg Tasziló - Boncsér Gergely

Liza, a húga - Rácz Rita

Populescu Dragomir Móric herceg - Hábetler András

Báró Zsupán Kálmán - Haja Zsolt

Manja cigánylány - Balga Gabriella

Cuddenstein Chlumec Bozsena hercegnő - Wiedemann Bernadett

 

Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett)

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Duna Táncműhely

Budafoki Dohnányi Zenekar

próza

Fila Balázs, Klem Viktor, Marton Róbert, Mohai Tamás, Náray Erika, Sütő András, Vincze Márton

Alkotók:

díszlet, jelmez: Túri Erzsébet

koreográfus: Juhász Zsolt

rendező: Böhm György

forgatókönyv: Nemlaha György és Böhm György

3552   Búbánat • előzmény3551 2018-03-14 11:39:45

Nem is baj!  Rálik Szilvia már énekelte Marica grófnőt máshol, sőt a Csárdáskirálynő Szilviáját is, tehát "érti", "tudja" Kálmán Imre dallamvilágát...szerintem jobban "passzol" neki Marica, mint Rost Andreának - akinek nevével fémjelezték eredetileg a címszerepet. Mindenesetre a Rosttal  "csábító"  beharangozó a Müpa operettprodukciójához  a jegypénztáraknál megtette hatását; szinte minden jegy elkelt...

3551   joska141 2018-03-14 09:32:21

Természetesen Rost Andrea a vaásrnapi Müpa Marica grófnő szereplést is lemondta, ha már döntően vele hírdették. Rálik Szilvia lesz helyette!!

3550   Búbánat 2018-03-08 11:04:13

"Nők a férfiuralom ellen"

FÜHÜ, Bóta Gábor, 2018. március 7.

"A Kékszakállú herceg dermesztő vadállat, de a nők nagy csodálója is egyben, aki elteszi láb alól a neki tetszőket, megöli, majd mint kiállítási tárgyakat, vitrinbe teszi őket, hogy örökkön, örökké bámulhassa valamennyit.

A vérfagyasztó históriából nagyszabású viccet csinált Offenbach, amikor Kékszakáll címmel operettet írt belőle, amit most a Budapesti Operettszínház mutatott be, az eredeti megoldásairól ismert, fiatal rendező, Székely Kriszta elgondolásai szerint."

 

3549   Búbánat • előzmény3548 2018-03-06 14:52:52
  • Békés, 1908. július 5.

Víg Nibelungok

"Vasárnap este csodálatosan kevés intelligens publikum verődött össze a színházban. Ellenben az olcsóbb régiókban csak úgy tolongott a közönség. Azok, akik nem jöttek el, semmit sem veszítettek. Megszabadultak egy fércmunka végigélvezésétől, melynek másodszori színrehozatala ellen már előre is tiltakozunk. Inkább a Rab Mátyást vesszük be esetleg közkívánatra harmadszor felemelt helyárakkal, mint ezt a klasszikus hátterű sületlenséget Csodáljuk Strausz Oszkárt a zeneszerzőt, hogy aránylag dallamos és parodisztikus muzsikáját ezzel a szellemtelenséggel túltelített librettóval adta össze vadházasságra. Mert ezt tisztességes viszonynak nem lehet nevezni! Szegény szereplők pedig mindent megtettek, hogy felszínen tartsák a darabot, Károlyi Leona, T. Pogány Janka, Batizfalvi Elza, Lányi Edit, Krasznai, Deési, Asszonyi, Hajnal, Toronyi megadással viselték a librettista által rájuk mért fonák helyzet kényelmetlenségeit. Azt hisszük, ők maguk is csendes részvétet és koszorúk mellőzését kérték, reméljük, hogy a másodszori előadás elleni tiltakozást illetőleg, ők is szolidaritást vállalnak a kritikával. Ami pedig a vasárnapi közönséget illeti, azt az ilyen darabbal valósággal elriasztják a színháztól, úgy hogy mézeskaláccsal sem lehet őket oda többé becsalni, ami pedig sem a színészetnek, sem a direktornak nem érdeke."

3548   Ardelao • előzmény3547 2018-03-06 14:33:10

Képtalálat a következőre: „Oscar Strauss + Beöthy”

3547   Búbánat 2018-03-06 13:39:41

Ma 148 éve született Oscar Straus zeneszerző - ugyanabban az évben, mint Lehár Ferenc -, aki operettjei mellett operákat, filmzenéket és kabarészámokat is szerzett.

Oscar Straus  (1870. március 6., Bécs – 1954. január 11., Bad Ischl) nem állt semmiféle családi kapcsolatban a keringőkirály Johann Strauss dinasztiájával (ahogyan Richard Strauss-szal sem) , de ő is Bécsben született, és a császárvárosban szerezte zenei képesítését, majd a Monarchia és Németország különböző városaiban (Brünn, Teplitz-Schönau, Mainz, Berlin…) tevékenykedett mint színházi karmester. 1900-ban Berlinben Ernst von Wolzogen Überbrettl elnevezésű irodalmi kabaréjának zongoristája és háziszerzője lett.

Zeneszerzői munkásságát Jacques Offenbach nyomdokain haladva szatirikus-parodisztikus művekkel kezdte (A víg Nibelungok). A polgárságot, illetve a burzsoá mentalitást kritizáló, gúnyoló művei azonban nem arattak sikert, ezért hangot váltott, és a közönség igényeinek jobban megfelelő zenés darabokat kezdett el írni. 1907-ben aratta első sikerét Varázskeringő című darabjával, amelyben a romantikus, fordulatos operettmeséhez a bécsi valcer zenei világából táplálkozó, kellemes, fülbemászó muzsikát írt. Rövidesen a korszak egyik legtermékenyebb operettgyárosává vált. (A bájos ismeretlen; Legénybúcsú; Búcsúkeringő; A csokoládékatona;  Kleopátra gyöngyei; Terezina;  stb.) Hamarosan egy sorba került a kor többi híres operettkomponistájával (Lehár, Leo Fall,  Kálmán, Ziehrer).  Zenéjét áradó melódiák, gazdag hangszerelés jellemzik. 

Oscar Straus írt filmoperettet („A moszkvai nász”) és komponált operát is  (Colombine)– de ezek kevéssé értékesek.

1927-ben rövid ideig Párizsban majd Londonban élt, ezt követően visszatért Ausztriába, de az Anschlusst követően (1939) – származása okán – jobbnak látta, ha családjával emigrál: Párizs érintésével Amerikába utazott: előbb New Yorkban,  aztán Hollywoodban élt. 1950-ben visszatért Európába, s rövid párizsi tartózkodás után újra Ausztriában telepedett le. Bad Ischlben hunyt el. Síremléke közvetlenül Lehár nyughelye mellett található.

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
ELMARAD!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)