vissza a cimoldalra
2018-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61171)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (186)
Operett, mint színpadi műfaj (3728)
Kolonits Klára (1077)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1123)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2935)
Lisztről emelkedetten (923)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Élő közvetítések (7461)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Zenetörténet (239)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3727   Búbánat 2018-10-21 22:46:14

ORIGO2018.10.20. 10:29

Kiss-B. Atilla, az Operettszínház újonnan kinevezett főigazgatója elküldte az Origónak a főigazgatói pályázatának teljes szövegét.

Ebből pontosan kiderül, mik a tervei a világ nagy operaházaiban is sikerrel szerepelt, Kossuth-díjas operaénekesnek. A balettigazgató Apáti Bence, a kiváló balettművész, a főzeneigazgató Pfeifer Gyula karmester lesz. Mint pénteken megírtuk, miután a szakmai bizottság nagy többséggel Kiss-B. Atillára szavazott, Kásler Miklós miniszter őt nevezte ki. Azt is megírtuk, hogy az eddigi főigazgató, akinek mandátuma most járt le, tudomásul vette a döntést. A több mint 100 oldalas, rendkívül érdekes pályázatot most elolvashatja az Origón:

BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ A NEMZETI DALSZÍNHÁZ - KISS-B. ATILLA PÁLYÁZATA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA - 2018. AUGUSZTUS 15.

3726   telramund • előzmény3724 2018-10-20 14:08:04

Apáti Bence  írásai kismiskák a ballib ármánykodása és hazugságai mellett.Jó lesz mindenkit szavánfogni és akkor sok minden kiderülne. az ellenzéki oldlaon is,mind most ,mind a múltban.Bizony!

3725   telramund • előzmény3723 2018-10-20 14:02:09

Hát a Bánk bán legfeljebb a filváltozatban forr össze a nevével,mármint ,hogy vele forgatták.De nekem Bánk bán Simándy nevével forr össze és még azért Ilosfalvy és Joviczky is ott vannak.

3724   joska141 2018-10-20 11:34:24

A HVG internetes felületéről:

https://hvg.hu/kultura/20181020_Ezzel_a_mondattal_gratulalnank_Apati_Bence_kinevezesehez?s=hk

Az ominózus mondat:

„Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mennyire tekinthető etikus újságírói magatartásnak, hogy Bence életvitelszerűen balettigazgató lesz az Operettszínházban.”

A mondat apropóját az adta, hogy Apáti Bence, aki jelenleg még újságíró, korábban élesen kritizált egy másik újságírót, aki az egyik színházban fellép és onnan jövedelmet kap.

3723   Búbánat • előzmény3721 2018-10-20 10:35:35

Az első interjú

Kiss B. Atilla:Az Operettszínházban mindennek helyet kívánok adni, ami érték

MTI2018. 10. 20. 09:32  Lokál Extra

A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes erről az M5 csatorna pénteki Kulturális Híradójában beszélt annak kapcsán, hogy őt választották az Operettszínház új főigazgatójának.

Mint a műsorban elhangzott, az erdélyi származású tenor tanulmányait Prágában és Luxembourgban végezte. 1993-ban debütált a Kolozsvári Operában, majd 1999-től a Magyar Állami Operaház tagja lett. Főként hőstenor szerepeiről ismert, neve Erkel Bánk bánjának címszerepével forrt össze.

“A pályázatom címének az egyik része a Nemzeti Dalszínház” – mondta a műsorban Kiss B. Atilla.

“Mindennek helyet kívánok adni, ami érték. Olyan műveknek és olyan műfajnak is, amely még nem körvonalazódott, még nem született meg, megrendeljük, létrehozzuk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz, hogy a hungarikumnak számító magyar operettek, a dalművek, magas szinten létrehozott musicalek és “a frissen komponáltatott művek magas színvonalon jöjjenek létre, komoly szakmai műhelyekre van szükség, ezeket kívánom megteremteni”.

3722   Búbánat • előzmény3718 2018-10-20 10:30:28

KÖZLEMÉNY

(Az Operettszínház honlapjáról)

3721   smaragd 2018-10-19 23:28:18

Különös, hogy a nyertes pályázat készítőjével nem készült azonnal interjú.

3720   Búbánat • előzmény3717 2018-10-19 22:50:45

Igen, Kiss. B. Atilla  pályázatát nem ismerhettük meg;  ha akarja, közzéteszi, de ha nem, úgyis hamarosan következnek az interjú-megkeresések, s azokból majd talán összeáll a kép, megismerni fogjuk milyen irányba halad, kikkel, milyen  támogatással és célkitűzésekkel, konkrét tervekkel lát majd munkához februártól a teátrum társulatával. 

3719   smaragd 2018-10-19 17:49:15

Cseberből vederbe...?

3718   Búbánat 2018-10-19 17:40:34

Lőrinczy György számvetése az Operettben

(Fidelio.hu) 2018.10.19. 11:05

 A Budapesti Operettszínház leköszönő főigazgatója közösségi oldalán köszönte meg az elmúlt 18 évet.

„Tizennégy évet dolgoztam menedzserként a Budapesti Operettszínházzal, három évig vezettem művészeti vezetővel az intézményt, és az elmúlt embert próbáló egy évben a régi és új csapattal elért szakmai eredményekre vagyok a legbüszkébb, és talán ez idő alatt tanultam a legtöbbet a szakmáról és az emberi kapcsolatokról…” – kezdi bejegyzésében az Operettszínház főigazgatója, akit 2019. február 1-jétől Kiss B. Atilla operaénekes vált a vezetői poszton.

Most lezárul életemnek több szakasza is.

„A pályázatoknak és versenyeknek az a természete, hogy nem mindig olyan eredmény születik, mint amilyet szeretnénk. Többen is pályáztunk, és csak egyikünk nyerhetett. Január 31-én adom át a színház vezetését utódomnak, Kiss B. Attilának. Gratulálok neki és csapatának a győzelemhez, és mindent el fogok követni, hogy az átadás és átvétel zökkenőmentes legyen. Attilának azt kívánom, hogy ugyanannyi öröme legyen ebben a csodálatos társulatban, mint amennyi nekem volt az együtt töltött idő alatt. Én csak köszönettel tartozom az elmúlt évekért, a hatalmas közös sikerekért, a csodálatos szakmai és emberi kapcsolatokért. Külön szeretném megköszönni mindazok támogatását (vezetőtársak, művészbarátok és újságírók) akik tavaly novembertől mellettem álltak.”

Lőrinczy György jövőbeni terveiről is írt: „Tavasszal – ha kifújtam magam – új feladatok várnak rám, amelyeket a rám jellemző módon, előre nézve, optimistán és mindig a következő lépésre koncentrálva szeretnék megoldani. A mellékelt kisfilmben – a teljesség igénye nélkül – megpróbáltuk összefoglalni azokat az eredményeket, amelyekre a most lezáruló időszakból talán a legbüszkébb vagyok. Találkozunk!”

3717   zenebaratmonika • előzmény3715 2018-10-19 17:25:44

Nem tudni róla semmit, furcsa, hogy egy operaénekes. A pályázatát nem tette  közzé?

3716   telramund 2018-10-19 12:58:15

Még egy ilyen rossz hír hétvége előtt nem kell.A hírtől lerekedtem!Na ez politika keményen .

3715   Búbánat • előzmény3714 2018-10-19 10:24:20

Ez aztán a meglepetés!  Vagy nem is az?...

Kiss B. Atilla -  a  Budapesti Operettszínház főigazgatói pozícióját 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a júliusban kiírt pályázat nyertese. A kinevezés tényét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjújában közölte. (2018. október 19., péntek)

Előzmény:

Index.hu - 2018.09.24. 08:43

"Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót"

"Megtartották a Budapesti Operettszínház igazgatóválasztásának utolsó előtti felvonását: a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. A Népszava értesülését az Index forrásai is megerősítették.

A másik két pályázó Lőrinczy György, a jelenlegi igazgató és Szente Vajk musicalszínész és -rendező voltak. Beadta pályázatát a színház korábbi igazgatója, Kerényi Miklós Gábor (Kero) is, akit korábban azért nyugdíjaztak és mentettek fel az operettszínházi munkavégzés alól, mert többen zaklatással és nem megfelelő viselkedéssel vádolták meg. Kero azonban még a társulati szavazás előtt visszavonta a pályázatát.

Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyanakkor információink szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban, információink szerint felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne, aki jelenleg a kormány propagandalapja és hivatalos üzenőfüzete, a Magyar Idők publicistája, az Echo TV és a Hír TV műsorainak visszatérő szereplője."

Kiss B. AttilaKiss B. Attila

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A Népszava úgy tudja: a bíráló bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert, a szolnoki és Kirják Róbertet, a nyíregyházi színház igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen, és a társulati akaratot tükrözve Lőrinczyre szavaztak. A lap úgy tudja, a többiek viszont Kiss B. Atillát támogatták, noha a szabályok szerint több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. 

3714   Pristaldus 2018-10-19 10:09:55

Kiss B. Atilla az Operett Színház új főigazgatója! 

3713   Búbánat 2018-10-17 10:14:06

Tiboldi Mária - Művészbejáró

"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.

Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."

[...] 

A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.

/Operettszínház honlapjáról/

3712   Búbánat 2018-10-10 13:33:15

Felhívom a figyelmet a József Attila Színházban 2018. október 12-én látható Kálmán Imre-operettelőadásra:

A Kassai Thália Színház vendégjátéka keretében egy alkalommal mutatják be:

A montmartre-i ibolya  című Kálmán-operettet.

Rendező: László Sándor

Violetta Cavallini, árva: Dégner Lilla
Ninon, énekesnő: Lax Judit
Raoul Delabois, festő : Madarász Máté
Florimond  Ronger, zeneszerző: Nádasdi Péter
Henry Lőry, író: Habodász István e.h.
Signora Spaghetti, végrehajtó: Varga Lívia
Camille Durandné, Violetta mostohaanyja: Nagy Kornélia
Rotschild baroness, mecénás: Szabadi Emőke
Chanoir, színházigazgató: Illés Oszkár
Frascatti tábornok, hadügyminiszter: Pólos Árpád

Fordította: Szenes Andor, Szenes Iván
Dramaturg: Gyarmati Kata m.v.
Zenei vezető, hangszerelés: Látó Richárd m.v.
Korrepetítor: Dégner Lilla m.v.
Koreográfus: Gyenes Ildikó m.v.
Díszlet- és jelmeztervező: Csík György m.v.

3711   Búbánat 2018-09-29 12:21:37

 

"Hogy volt?!"

Duna TV, 2018. szeptember 30. vasárnap 04:25 - 05:25 (ism.)

Primadonna, szubrett, bonviván régen és most

(2018) (60')

"Hogy volt?!... Ünnepelt hősök, bájos mesefigurák, gyönyörű ruhaköltemények, virághegyek, pezsgő a cipőből, pletykák, turnék, próbák és csillogás. Ezt gondolja a néző, az operettet szerető és az operett-tagadó közönség az egyre népszerűbb zenés műfaj „frontembereiről”. A mai Hogy voltban leszállnak közénk a primadonnák, ránk mosolyognak a múlt század fordulóján és a mai színpadokon is hódító bonvivánok, megnevettetnek a szubrettek, és sok zenével, történettel újra elvarázsol mindenkit a magyar operett. Jól ismert melódiák, színészek és történetek az archívumból és a meghívott művészektől."

Vendégeink: Oszvald Marika, Domonkos Zsuzsa, Peller Károly, Benkóczy Zoltán, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Szendy Szilvi és Jankovits József.

3710   Búbánat • előzmény3709 2018-09-28 10:13:13

Pontosan ezt várnám én is!  Ritka kivételek: mindig örültem, ha az "operettesek" közé meghívtak vagy darabra szerződtettek vendég operaénekes művészeket. 

Pl. Pitti Patalin, Kolonits Klára, Sudár Gyöngyvér, Csonka Zsuzsa, Sáfár Mónika, Bende Zsolt,  Kovácsházi István, Nyári Zoltán, - vagy napjainkban Boncsér Gergely. (Frankó Tünde állandó tag az Operettszínházban.)

3709   Pristaldus • előzmény3708 2018-09-28 09:13:33

...és dögunalom szereposztással!

Miért kell hosszú évek óta, mindig ugyanazzal a 4-5 névvel, egymás után csinálni a bemutatókat?

Fischl, Bordás, Dolhai, a csúnyán éneklő Lukács Anita...Mások nem is kapnak lehetőséget!

Az Operett színházra is ráférne valamiféle újítás, frissítés, mert erősen elcsaládiasodott és belterjes lett a felhozatal!

Félnek is a vátozásoktól, főleg olyan igagatót nem akarnak, aki egy kicst is fontosnak tartja az éneklést!

3708   Búbánat 2018-09-26 21:36:11

Megkezdődtek a Maya című revüoperett próbái

"Sok évtizedes kihagyás után, régi adósságát törlesztve tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs egyik legnépszerűbb darabját, a Mayát. Az 1931-ben íródott mű látványos show elemekkel gazdagított revü-operett, melyben a szerelmi játszmák mellett a félreértéseken alapuló vérbő humor is hangsúlyosan jelen van. A címszerepet alakító Fischl Mónika és Bordás Barbara olyan elődök nyomdokába lép, mint Honthy Hanna, Karády Katalin és Almási Éva. A november 30-ai bemutató rendezője Réthly Attila, akinek nevéhez az Operettszínház olyan nagy sikerei köthetők, mint az Én és a kisöcsém vagy a Dorian Gray."

3707   Búbánat • előzmény3706 2018-09-26 21:31:53

SZENTE VAJK VIDEÓÜZENETBEN ISMERTETI OPERETTSZÍNHÁZI PÁLYÁZATÁT

Szinhaz.org.  - 2018 SZEPTEMBER 11. KEDD, 8:00

 

3706   zenebaratmonika • előzmény3705 2018-09-26 12:09:44

Persze nem a kor a lényeg. Szente Vajk pályázatát se láttam, de gondolom musicalbarat lehet.

3705   Edmond Dantes • előzmény3704 2018-09-25 16:38:47

Mahler 28, Radnai Miklós 33 évesen lett az Operaház (fő)igazgatója olyan korban, amikor még nem volt "divat" ilyen fiatalon ilyen magas posztra kerülni. Természetesen se pro se kontra nem hasonlítom Szente Vajkot Radnai Miklóshoz, még kevésbé Mahlerhez, csak a korukat.

3704   zenebaratmonika • előzmény3703 2018-09-25 15:54:25

Az operaénekes az nem jó választás, bár nem láttam a pályázatát. Szente Vajk meg túl fiatal még erre. Maradt Lőrinczy szerintem.

3703   Edmond Dantes • előzmény3702 2018-09-25 15:21:17

Hááát, ilyenkor szokás azt mondani, hogy nem vagyunk jósok :-)

Kikerestem Szente Vajk frappáns videóüzenet-pályázatát, fő erénye, hogy rövid. Ő -igaz, Lőrinczy György főigazgató felkérésére!- az Apáca Show-val tette be a lábát az ajtóba...vajon ez milyen ajánlólevél?

Lőrinczy Györgyöt még az előző miniszter nevezte ki, nem biztos, hogy ez előny lesz a "végleszámolásnál" "végelszámolásnál". Operaénekeseket operaházakban is elég ritkán neveznek ki (fő)igazgatónak, bár vannak kivételek. Tokody Ilona sem lett főig. 2014-ben a Nagymező utcában. Kiss B. Atillát nem gondolnám ideális operettszínházi igazgatónak, még a hírekben emlegetett leendő balettigazgatóval az oldalán sem.

3702   zenebaratmonika • előzmény3700 2018-09-25 11:36:33

Akkor most ki az esélyes? Kiss B pályázatát nem láttam sehol se.  Lőrinczy Györgyé nagyon tetszett.

3701   Búbánat • előzmény3700 2018-09-24 17:28:38

Emlékeztetőül, négy évvel ezelőtt -  2014 augusztusában - :

Lőrinczy György művészeti menedzser, Bozsó József színész, rendező, kulturális menedzser és  Tokody Ilona operaénekes nyújtottak be pályázatot a Budapesti Operettszínház vezetésére.

Ismeretes az eredmény.

3700   Edmond Dantes 2018-09-24 09:31:21

Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót

Az index információi szerint a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja szintén az index információi szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban...felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne. További részletek és a bizottság névsora   i t t.

3699   Búbánat • előzmény3628 2018-09-20 13:07:29

Dankó Rádió. "Túl az Óperencián"

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégei a stúdióban az operett „Nagyasszonya”, Tiboldi Mária és Pápai Szabó György, református lelkész újságíró. Beszélgetésükben egyebek közt a nemrég megjelent Tiboldi Mária portré-életrajzi könyvéről is szó esik… „A támogató, inspiráló szellem, és az alkotó foglal majd helyet a stúdióban".

 

A könyv maga tulajdonképpen egy memoár, (emlékirat, önéletrajz) melyhez ajánlást Szinetár Miklós írt:

„Kedves Marica- Marica kedves!!

 Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.

 Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag sikeres élethez?

 Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett, világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték. Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy  BRAVÓ!  BRAVÓ!!  BRAVÓ!!!

 De talán mégse csak ennyit.  Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek és közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk, remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.  

Eszembe jut József Attila: „ de mi, férfiak férfiak maradjunk, és nők a nők- szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb…” 

Marica kedves, szabad és nagyon is ember.

Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség,  a szeretet. ”

3698   Haandel 2018-09-17 19:21:32

vs
Gräfin Mariza
(Seefestspiele Mörbisch 2018)

3697   Haandel • előzmény3696 2018-09-17 19:04:17

Csar...das...Fürst...  

(:(

3696   Haandel 2018-09-15 16:39:02

Volksoper Wien
Die Csárdásfürstin (Premiere)
16 September 2018 | 20:00 | ORF III

3695   Edmond Dantes 2018-09-11 19:29:54

Kerényi Miklós Gábor visszavonta operettszínházi pályázatát, szavazás során a társulattól Lőrinczy György jelenlegi főigazgató kapta a legtöbb szavazatot. Részletek a hvg.hu-n itt.

3694   Búbánat 2018-09-08 08:28:27

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ-KRITIKA

MAGYAR IDŐK, SZEPTEMBER 7. PÉNTEK 11:16 2018. 09. 07. 13:15

„ÉLJEN AZ IGAZ SZERELEM!”

„KLASSZIKUS OPERETTET HOZTAK A KECSKEMÉTIEK A VIDÉKI SZÍNHÁZAK FESZTIVÁLJÁRA”

B. Orbán Emese

Javában zajlik a Vidéki Színházak Fesztiválja a Pesti Magyar Színházban. A részt vevő nyolc vidéki társulat mindegyike olyan erős darabbal érkezett a megméretésre, hogy igazán nem lesz könnyű dolga az öttagú zsűrinek. A Kecskeméti Katona József Színház Kálmán Imre leghíresebb, legtöbbet játszott operettjével, a Csárdáskirálynővel szállt be a versenybe.

[…] A végére hagytam, ami egyáltalán nem tetszett: a vége.

Kálmán Imre az első világháború kitörésekor abbahagyta az 1914 tavaszán elkezdett munkát. „Nem tudok zenét szerezni akkor, amikor… a fronton egymást öli a világ” – nyilatkozta, és csak egy év múlva, Lehár Ferenc biztatására folytatta. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is többször kifogásolta például Kerényi Miklós Gábor 2009-es rendezésével kapcsolatban a háborús motívumokat, illetve azokat a karaktereket, amelyek nem szerepeltek az eredeti műben, például a mankós katonák, illetve az Orfeumba beállító sebesült Schulteis.

Nem igazán értem, miért nem tudott ellenállni Béres Attila a kísértésnek, miért kellett megdöbbenteni a már-már eksztázisban lévő közönséget a gépfegyverropogással, az aláhulló vércseppekkel, az előbb még vidáman daloló, földre rogyó teljes szereplőgárdával, ennek a jelenetnek a többszöri megismétlésével. Értjük mi az utalást, de nem biztos, hogy kellett ez ide. Valahogy nem esett jól…

Hadd idézzem Kálmán Yvonne szavait: „Soha nem volt apám szándéka, hogy a Csárdáskirálynő háborús darab legyen, ez a show a szerelemről szól.” Ennek szellemében én is a mű eredeti munkacímével zárom írásomat: Es lebe die Liebe, vagyis Éljen a szerelem!

 

3693   Búbánat • előzmény3691 2018-09-07 21:27:43

"Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. "

 Persze azért ha olyan zenekari szólamanyagból ból játszik - játsszana az Operettszínház zenekara, mint amilyen kiváló zenekari hangzást produkált anno mondjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Bob herceg (1965 - Sebestyén András - Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Palócz László, Kovács Péter) vagy a Mágnás Miska (1961 - Bródy Tamás - Gyurkovics Mária, Zentai Anna, Bartha Alfonz, Szabó Miklós vagy később: 1969 - Sebestyén András - Andor Éva, Zentai Anna, Korondy György, Palcsó Sándor)  operettfelvételén, akkor nincs, nem lehet, nem lesz hiányérzete a közönségnek az Operettszínházban. - A Dankó Rádióban éppen ma hallhattunk kitűnő részleteket a Mágnás Miska mindkét rádiófelvételéről!  Nagyszerű zenekari anyag mindkettő! 

Persze igaza van Lőrinczy Györgynek abban, hogy szerzői előírásokat tükröző, autentikus partitúrával (is) rendelkeznie kell(ene) a teátrumnak - amiből elkészíthetnék a minőségi zenekari játszáshoz mindenkor szükséges hangszerszólamok teljes kottaanyagát is. Hogy az előadások zenekari hangzása minden kényes ígényt kielégítsen s egyben hű maradjon a zeneszerző szándékához: a megálmodta, leírta partítúrához.

Egyébként ha olyan gondjai vannak az Operettszínháznak, hogy nem elégedettek a rendelkezésükre álló zenekari kottaanyaggal, kérjék ki a Rádiótól azokat a hangszerszólam-kottákat, amelyekből  az ismert, nagyszerű rádiófelvételek során játszott a rádiózenekar s amely felvételekről nap mint nap hallunk szép részleteket a Dankó Rádió operettműsorában -  azoknak nemcsak ének-, de minőségi zenekari hangzásában (is) gyönyörködhetünk!

3692   smaragd • előzmény3691 2018-09-07 19:07:16

 

"A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink"

 

Kemény Egon nagyoperettjeivel kapcsolatban 

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál 

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946)

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Somogyi Nusi, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád Rendező: Tihanyi Vilmos Karnagy: Endre Emil Díszlet: Bercsényi Tibor, Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek Revükoreográfia: Rudas-fivérek 

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

wikipediaoldaláról https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon 

megadhatom Bozó Péter kutatási eredményeit, az alábbi linkeken olvasható

http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363

http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon

hogy mi maradt meg....akkor, vajon van-e még kottája az Operettszínháznak ezekből a sikeres művekből most...?

Fájdalmas ez a helyzet...mégis örülök az őszinte helyzetfelmérésnek és talán most már rendben lehet vezetni az intézményt, az egykori, nagymúltú Fővárosi Operettszínházat.

3691   Búbánat • előzmény3690 2018-09-07 13:53:12

Idézek Lőrinczy György pályázatának – „5 . A ZENEKAR”  - fejezetéből bekezdéseket. 

(a kiemelések tőlem származnak.)

„Makláry László zeneigazgató 2019 végéig vállalja a Színház zenei vezetését. Zeneigazgató úr javaslatát elfogadva, 2020. január 1-től a zeneigazgatói feladatokat kinevezésem esetén Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója venné át. Silló karnagy úrral való megbeszéléseinken az alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennünk.

Az elmúlt évtizedekben a zenekari felállásból eltűnt a 2. oboa, 2. fagott és a 4. kürt szólamok megszólalása a nagyoperettekben. Számunkra elvi kérdés, hogy mint az Operában Erkelnél és Bartóknál, úgy a nagyoperettekben Kálmánnál és Lehárnál is szólaljon meg minden leírt hang, annyi a hangszeren, amennyire a szerző írta. Ennek megvalósítását vagy a jelenlegi zenekari struktúra minimális átszervezésével, vagy optimális esetben néhány státusz megnyitásával fogjuk elérni. Ezen felül a színház énekkarának szólamarányait is az évek előrehaladtával közelíteni kell az optimálishoz.

A Budapesti Operettszínház zeneigazgatója koordinálja és vezeti az egész színház zenei életét. Mivel ez egy igen sokoldalú feladat, ezért segítőtársak nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Szabó Mónika karigazgató, Takátsy Tamás zenekari igazgató, Mihalics János vezető korrepetítor továbbra is változatlan formában folytatná munkáját. Dinyés Dániel első karnagy dolga lenne a teljes operett-repertoár napi szintű kézben tartása, az előadások szakmai színvonalának ellenőrzése, az esetleges zongorás, illetve szükség esetén zenekaros próbák kiírása, egyszóval ő lenne az operett tagozat zenei vezetője. Szándékunkban áll Dinyés karnagy úr mintájára létrehozni ugyan ezt a posztot a musical tagozatnál is. A színház kiváló karmesterét, Bolba Tamást kérjük fel erre a posztra. Szinte teljesen természetes elvárás a két kolléga felé, hogy a gondozásukra bízott tagozatok teljes repertoárját, mint karmesterek is napi szinten birtokolják. Természetesen a fent felvázolt munkastruktúra a két karnagy vonatkozásában nem azt jelenti, hogy nincs átjárás a két műfaj között, sőt.

Mint ahogy sok esetben a szólisták között, úgy a karmesterek esetében is természetes az „átjárás” a műfajok között. A szereposztások megalkotásánál, az egyes előadások véleményezésénél minden vezető véleményére, „fülére” szükség van. A zeneigazgató koordinálja a két tagozat zenei irányítását, és karmesterként napi szinten, mintegy beugrás készen birtokolja a színház teljes repertoárját. A két tagozat zenei vezetői megbízatása 2019. szeptember 1-től lesz esedékes.

Hála a Budapesti Operettszínház utánpótlás képzési szisztémájának, a szólisták terén rendelkezésünkre állnak tehetséges, agilis pályakezdők, illetve már némi rutinnal rendelkező fiatal szólisták. Karmester-utánpótlás viszont sajnos alig van. Ezért szándékunk szerint mihamarabb el kell kezdeni a potenciális utánpótlás felkutatását. Ezt egy projekt – ösztöndíj rendszerben képzeljük el, miszerint egy-egy új darab bepróbálásának folyamatában az ösztöndíjas, mint a bemutatandó darab zenei vezetőjének asszisztense vesz részt a próbafolyamatban, jelen van a zongorás összeénekléseken, majd a próbatermi, és színpadi zongorás próbákon, és zenekari próbákon. Mint karmester, tevőlegesen vezet minden próbahelyzetben egy-egy próbát, sikeres együttműködés esetén egy színpadi zenekaros összpróbát, és különlegesen sikeres helyzetben néhány előadást is lebonyolíthat. Ezt az ösztöndíj rendszert a Zeneakadémiával karöltve, vagy – amennyiben nem fogadóképesek – az akadémia nélkül képzelem el.

A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink. A musicalek kottái általában rendben vannak, hiszen a szerzők nagy része saját maga gondozza a kottákat, illetve a jogi képviselőjük is naprakész ezen a téren is. Ez nem mondható el a magyar operettek nagy többségéről. Kálmán és Lehár hagyaték körültekintően gondozott, de egyéb operett szerzőink kottái környékén a teljes káosz uralkodik. Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. És a sort folytathatnánk tovább az Eisemann-életműnagy részével, Zerkovitz Bélával, stb.  Ezért a Budapesti Operettszínháznak – mint a 58 műfaj nemzeti letéteményesének – akár az EMB-vel, az NKA-val és a Színházi Intézettel összefogva, akár saját erőből évek hosszú sora alatt fel kell kutatni ezeknek a műveknek minden elérhető kottáját, és ki kell adni, de minimum létre kell hozni ezeknek a műveknek a facsimile, vagy legalábbis az eredetihez legközelebb álló megfelelőjét.”

3690   Búbánat • előzmény3689 2018-09-07 13:06:31

Lőrinczy György közzétette pályázatát

Legfontosabb céljait pályázata végén tizenkét pontban foglalta össze a jelenlegi főigazgató:

  1. A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
  2. Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
  3. A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
  4. Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
  5. Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
  6. Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
  7. A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
  8. A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
  9. A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
  10. Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
  11. A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
  12. A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása.
3689   Búbánat 2018-09-07 13:03:28

Lőrinczy György főigazgató pályázatáról

A Budapesti Operettszínház minden dolgozója hivatalos arra a jövő keddi rendkívüli társulati ülésre, amelyre a színház vezetésére pályázó jelölteket is várják. A jelenlegi főigazgató korábban kijelentette, csak a társulat támogatása esetén marad ringben.

Kiss B. Atilla újbóli megkeresésünkkor nem kívánt nyilatkozni lapunknak, annyit azonban elmondott, hogy pályázatát a döntésig nem tervezi nyilvánosságra hozni, továbbá cáfolta azon értesüléseinket, amely szerint Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház színművésze közreműködőként lenne megemlítve a pályázatban.

3688   Búbánat 2018-09-03 21:49:38

Operett Gála a Magyar Operett Napján

2018. október 24.,  szerda

Az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál összes képviselője egy közös nagy gálaelőadásban!


Orosz, román, német, magyar sztárszólisták együtt, a Budapesti Operettszínház színpadán, egy látványos operett gálában!


A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Leo Fall, Huszka Jenő és Ábrahám Pál legnagyobb slágerei…

3687   Búbánat 2018-08-31 15:45:31

Augusztus 31. péntek 19.00, szeptember 1. szombat 15.00 és 19.00
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem   

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő

Rendező: Béres Attila

 A Budapesti Operettszínház vendégelőadása

Az Operettszínház honlapjáról:

"A halhatatlan komponista 1928-ban Bécsben, majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett darabja Kálmán Imre gazdag életművének, jóllehet aktualitása aligha vitatható.

A történet szerint Mary, az elkényeztetett amerikai milliomoslány, fogadást köt barátnőjével, az ugyancsak dúsgazdag Edith Rockefellerrel, hogy melyikük tud európai útjuk során valami olyan különlegességet vásárolni, ami pénzért talán nem is kapható. A tét egymillió dollár. Az utazás során Mary megismerkedik Borisszal, egy képzeletbeli kelet-európai kis ország, Sylvária attraktív trónörökösével, és viharos találkozásukkal kezdetét veszi a világrendszerek küzdelme. A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben.

Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek. A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok - a 7óra7 kritikája szerint a nézők 'egy valódi zenésszínház-történeti pillanatnak lehetnek szem-és fültanúi.'

A Budapesti Operettszínház közönsége Lőrinczy Attila átiratában ismerkedhet meg A chicagói hercegnővel."

 

3686   Búbánat 2018-08-29 11:42:18

Én úgy gondolom, Kerényi Miklós Gáborra - és pályázatára - kevesen kíváncsiak, és lesznek rá "vevők" - Ő már .lejárt lemez, "elfújta a szél"... hamuból, már nemigen lesz parázs!

3685   Edmond Dantes 2018-08-29 08:53:47

Kerényi Miklós Gábor: "A Metoo-botrány ellenségeim próbálkozása volt". A hvg.hu összefoglalója annak kapcsán, hogy a volt főigazgató ismét pályázik a posztra. A cikk itt, a pályázat onnan kiindulva Kero Fb-linkjéről letölthető.

3684   Edmond Dantes 2018-08-29 08:46:27

Lőrinczy György beszélgetése Rónai Egonnal az ATV Egyenes beszéd c. műsorában 2018.08.28:  itt elérhető.

3683   Búbánat 2018-08-28 09:28:21

Magyar Idők.hu - 2018. AUGUSZTUS 28. KEDD 06:55

DÖNTÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK

LŐRINCZY GYÖRGY: „FONTOS, HOGY HŰ MARADHASSAK AHHOZ, AMIT A SZAKMÁBAN LÉTREHOZTAM”

B. Orbán Emese

Tavaly április végén az Emberi Erőforrások  Minisztériumának (Emmi) akkori vezetője, Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház főigazgatóját kérte fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének, aki viszont nem egészen másfél évvel kinevezése után lemondott tisztségéről. Az operettszínház főigazgatói pozíciójáért való pályázatra pedig újból jelentkezett. Lőrinczy Györggyel beszélgettünk döntéseinek hátteréről, jövőbeli elképzeléseiről.

– Művészeti menedzserként hogyan került kapcsolatba Balog Zoltánnal?
– A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként alakult ki közöttünk egy olyan személyes kapcsolat, hogy a miniszter úr jelölt engem a színházművészeti bizottságba, ahol megoldottam néhány, addig problémás kérdést, így egyre több feladatot bízott rám, és végül meglepő módon felkért az NKA alelnöki posztjára.

– Nem félt a kihívástól?
– Olyan nagy kihívásnak éreztem és a bizalmát olyan megtisztelőnek, hogy bár féltem, hogy sok lesz, nem mondtam nemet. De az még hozzátartozik az elmúlt egy évhez, hogy akkor még nem tudtam: 2017. november 3-tól egyedül fogom vezetni az operettszínházat, intenzív sajtóérdeklődést és egyedülálló színházetikai problémát kezelve, magánéleti krízissel súlyosbítva, hiszen egykori barátomról volt szó. Amikor az alelnökséget elvállaltam, a színházban még minden rendben volt, és nem egyedül végeztem a vezetői teendőket.

– Ez lenne a lemondásának hátterében?
– Az elmúlt tíz hónap olyan nehéz volt az életemben, olyan napi kihívásokkal, hogy minden feladatomnak megfeleljek és pszichésen is bírjam a terhelést, hogy én már korábban elhatároztam, hogy ezt a két feladatkört együtt nem szeretném vállalni. Találkozásom Kásler Miklós miniszter úrral ebben megerősített. Ahogy a közleményemben is benne volt, az NKA alelnöke a mindenkori kulturális miniszter „keze alá kell dolgozzon”, ez egy bizalmi állás. És én azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben teljesen természetes, hogy az ember felajánlja a lemondását, bármeddig is szól a mandátuma.

– És meddig szólt a mandátuma? A miniszter úr nyilatkozatából, amelyben előrevetítette, hogy változás várható a kulturális alap élén, úgy tűnt, mintha mostanában járna le.
– A megbízatásom 2021-ig szólt. A félreértésre az adhatott okot, hogy miniszter úrral már korábban megbeszéltem, hogy lemondok, viszont ezt egy időben terveztem bejelenteni azzal, hogy az operettszínház 2019-ben lejáró főigazgatói posztjára benyújtom a pályázatomat.

– Van összefüggés a két döntése között?
– Arra gondoltam, hogy elsősorban és kifejezetten a társulat, de az én személyes ambícióim miatt is, ha ismét bizalmat kapok, akkor megmutathatom, hogy egyedül is sikerre tudom vinni a Budapesti Operettszínházat egy művészeti tanáccsal. Ezenkívül pár éve van szerencsém a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is tanítani, ahol egy PhD-dolgozatot is készítek a színházmenedzsmentről, amit most félbehagytam, mert az már egyáltalán nem fért bele. Mindkét intézményből érkezett felkérés a következő tanévre, és az idő is lejár, hogy a doktorimat befejezzem.

– Az elődei az NKA alelnöki posztján általában egyfajta kultúrideo­lógiát közvetítettek, ön viszont kulturális menedzser. Nem érezte magát kakukktojásnak?
– Remélem, hogy az én tevékenységemből is összeáll majd egy látásmód, de az tény, hogy mindig a következő feladat megoldására koncentrálok. Ezenkívül egész életemben probléma volt, az óvodától a néptánccsoportig, hogy nem tudok klikkekben részt venni. Nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki meg akarja nekem mondani, hogy kit szeressek és kit nem. Én ezt alanyi jogon döntöm el, nem befolyásol, hogy ki mit mond, és ez egyre jobban erősödik, az eredmény pedig az, hogy egyik klikk sem érez a magáénak.

– Mi volt a legnagyobb feladata?
– Komoly szervezési munkát igényelt az NKA beolvasztása az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe, az Emetbe, amikor született egy kormányzati döntés a háttérintézmények összevonására, és az, hogy a pályázati folyamatot menedzserként megpróbáljam kicsit lerövidíteni. Ezenkívül arra jöttem rá, hogy vannak olyan határterületek, például az összművészeti lapok vagy a képzőművészeti albumok, amelyek két kollégium közé esnek tematikában, ezért elindítottam egy összefogást a kollégiumok között.

– Mikor köszön el a kulturális alaptól?
– Idén lesz 25 éves az NKA, és ebből az alkalomból a kollégáimmal kitaláltunk egy 25 napos fesztivált, amelyik szeptember 23-án indul a Müpában és október 17-én zárul a Várkert Bazárban, az ebben a színházi évadban 25. életévüket betöltő fiatal művészek részvételével. A két dátum között minden kollégium bemutatkozik. A jelenlegi tervek szerint ezt a fesztivált végigviszem, és az alatt az alelnöki feladataimat is ellátom. Nekem első helyen van a szervezet működőképessége, tehát ha úgy alakul, hogy tovább kell maradnom, azt is vállalom, illetve az utódomnak a segítését is, ezt beszéltük meg a miniszter úrral.

– Ön szerint minek alapján kellene eldönteni egy kulturális termék támogatását?
– Sokat gondolkodtam ezen, hogy mit is kellene figyelembe venni a kultúra értékelésénél, finanszírozásánál. Szerintem egy kulturális produktumnak három mércéje lehet. Az első a szakmai színvonal, ami nem kéne, hogy szubjektív legyen, ezért „szakmai”. Azután következik az „ízlésfaktor”, hogy tetszik-e a véleményalkotónak, és a harmadik, hogy van-e üzenete, illetve hogy milyen üzenetet közvetít. Tehát el kell dönteni, hogy akarunk-e olyan kulturális terméket támogatni, aminek mondjuk az üzenete megfelelő, de az ízlése vagy a szakmai színvonala nem vállalható. Ennek a hármas mércének a mentén rendet lehetne rakni a fejekben; ha egy hibádzik, esetleg elfogadható, viszont ha kettő, akkor már szerintem baj van.

– A Pentaton ügynökséget tizen­nyolc évig vezette, ezalatt nemcsak Miklósa Erika és Érdi Tamás koncertjeit menedzselte, hanem állami megrendeléseket is teljesített: a Millenáris és a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait bonyolította le. Hogyan került a magánszférából az operettszínház élére, éppen amikor az állam átvette az intézményt?
– Egy jó művészeti menedzsment úgy működik igazán jól, ha az ember beleszól érdemi dolgokba. A belföldi és a külföldi forgalmazás miatt eléggé belefolytam az operettszínház mindennapjaiba: repertoárkialakításba, sztárépítésbe. 2014-ben az intézmény az államhoz került, és a vezetői ciklus alatt öregségi korhatárt elérő ember csak engedéllyel lehet igazgató, ezt viszont nagyon nehéz megkapni, ráadásul nagyon nagy lett az intézmény is, ezért úgy döntöttünk, hogy én pályázom meg a főigazgatói pozíciót, és Kerényi Miklós Gábor pedig mint művészeti vezető lesz mellettem.

– Mi volt a személyes motivációja?
– Ha nem akarok magamnak hazudni, az az igazság, hogy akkor már rengeteg projektben voltam úgymond második ember, és engem izgatott, hogy első számú vezetőként vajon helyt tudok-e állni.

– Melyek azok az eredmények, amelyekre büszke mint operettszínházi főigazgató?
– Azt szoktam mondani, hogy a menedzseri munkában a tervek és a véletlenhez való igazodásnak a szenzitív turmixát kell az embernek előhívnia magából. Ez működött, amikor csődbe ment a Moulin Rouge bérlője, és a Somossy Orfeum egykori épületegyüttese 1922 óta után ismét eggyé vált, ezáltal lett egy kamara-játszóhelyünk, a Kálmán Imre Teátrum. Ezzel párhuzamosan kaptunk kiemelt állami támogatást, ami még mindig csak 37 százaléka a költségvetésünknek, a 63 százalékot a saját bevételeink képezik a taóval együtt, ami egy kiemelkedő gazdasági teljesítmény állami intézményhez képest. Rendbe tettük a szervezeti működési szabályzatunkat, illetve szabályoztuk, hogy egy állami intézményben hogyan tudjuk a vidéki és külföldi tevékenységet adóügyileg rendezni, hogy az államhoz kerülés ne ölje meg a vállalkozószellemet. Művészileg pedig úgy érzem, hogy kicsit nyitottunk olyan előadásokkal, mint a Chicagói hercegnő, A víg özvegy, a Szegény Dzsoni és Árnika és a napokban Baján, szabadtéren nagy sikerrel bemutatott István, a király, amelyek új, illetve fiatal alkotóknak egy kicsit más esztétikájú művei, hogy ne csak egy rendezői ízlés jelenjen meg. Továbbá újabb külföldi városokat hódítottunk meg a magyar operettnek, növeltük az előadás- és nézőszámot.

– A nézőkkel való kommunikációt is fontosnak tartja…
– Igen, hogy a közönség megtalálja és megértse azt, ami tetszik. Megújult a logónk is, letisztult a honlapunk. Megpróbálunk olyan intézményi kommunikációt folytatni, ami az előadásainkról szól.

– Van veszélye egy váltásnak a Budapesti Operettszínház élén?
– Nagyon fontos kiemelni, hogy az operettszínháznak gyakorlatilag nincs olyan kiemelt költségvetése, ami nem jelent rizikót. Itt ma 450 ember dolgozik, kell a kapcsolati tőke, hogy például a téli németországi turné előlegét megkapjuk, ha éppen nincs miből utalni a fizetéseket. Egy váltás esetén vagy az államnak kell több pénzt adnia, vagy a pályázóknak kell felmutatniuk azokat a menedzsereket, akik ezt az üzleti modellt tovább tudják működtetni. Továbbá egy ekkora intézményt csak egy összeszokott csapat tud jól vezetni. Nem vált be máshol sem, hogy egy pályázat megnyerése után olyan emberek kerültek vezető pozícióba, akik azelőtt egy kávézóban összegyűlnek, és megbeszélik, hogyan fogják vezetni az intézményt.

– A közalkalmazotti tanácsnak és a szakszervezetnek is van szavazata a szakmai bizottságban…
– Ők úgy tervezik, hogy összehívnak egy rendkívüli társulati ülést, ahol meghallgatják a jelöltek elképzeléseit. Az biztos, hogy az én életemben az lesz a legfontosabb nap. Mert ha a társulat az elmúlt négyéves és főleg az elmúlt tíz hónapos munka után nekem bizalmat szavaz, velem szeretne továbbra is színházat csinálni, akkor én már elértem azt, amit akartam. A társulat nekem a legnagyobb hajtóerő, hiszen ez a funkció nem egzisztenciális kérdés. Az a fontos, hogy én, mint Lőrinczy György, ahhoz, amit a szakmában létrehoztam, és amiért azok is elismernek, akik különben nem szeretnek, hű tudjak maradni.

https://magyaridok.hu/kultura/dontesek-es-osszefuggesek-3421994/

3682   Búbánat • előzmény3680 2018-08-28 08:30:27

Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető is pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára - lásd: 3678. sorszámnál beírt linket. 

A Fidelio.hu vele is készített interjút, ebből idézem az alábbi részt:

"Említette a közös munkát az Operettszínház művészeivel, ami a Szegeden bemutatott Apáca show előadásban volt az ön rendezésében. Kerényi Miklós Gábor, aki ugyancsak megpályázta a főigazgatói pozíciót, tegnapi Facebook-bejegyzésében így fogalmazott az előadással kapcsolatban: „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus »madách-színházi« előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban.” Hogyan kommentelné a kijelentést?

Szabályosan bóknak veszem. Ha azt mondja, hogy ez egy professzionálisan elkészített előadás, az nagyon jól esik, a Madách Színházról pedig bízom benne, hogy mindenkinek a minőség jut az eszébe, hiszen ott mindig a legmagasabb minőségben igyekeznek dolgozni. Nálam sem volt ez másképp az Apáca show esetében sem, amit összesen 28 ezer ember láthatott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, és bízom benne, hogy az ott lévő nézők boldogan, feltöltődve tértek haza."

3681   Klára • előzmény3678 2018-08-26 15:31:43

"Az az igazság, hogy semmilyen hatalomra nem vágyom- mondta az ATV Egyenes beszéd műsorában Kerényi Miklós Gábor az operettszínház igazgatói posztjára beadott pályázatával kapcsolatosan." 

Mi lenne, ha még vágyna is valamilyen hatalomra? Egyébként, akit (akiket) zaklatás miatt eltávolítottak valamely tisztségből, beosztásból, stb, mint őt, azoknak semmilyen vezetői beosztásra nem lenne szabad jelentkezniük! Persze, ehhez minimális szégyenérzettel is rendelkezniük kellene, a kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) ego mellett!

3680   Edmond Dantes 2018-08-26 13:59:44

Index-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok Apáca Show-produkciójáról itt.

(Megjegyzés: Kero lejjebb belinkelt ATV-s interjújában újbóli Operettszínház-főigazgatói pályázása egyik fő okaként hozta föl, hogy ezt a darabot hamarosan bemutatják a Nagymező utcában.)

3679   Edmond Dantes • előzmény3677 2018-08-26 13:52:31

Ha hallotta volna a teljes beszélgetést...mi mindenre mást vagy nem válaszolt etc., a szerkesztő pedig "elengedte".

(Zárójel: ATV megfelelően rendszerkonform, kb. annyira "ellenzéki" -így, idézőjelben- mint az ellenzék maga.)

3678   Búbánat 2018-08-26 11:39:31

Kik pályáztak az Operettszínház vezetésére?

Fidelio.hu

2018.08.23. 12:20

  • Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője
  • Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Szabó P. Szilveszter színművész, a Budapesti Operettszínház tagja
  • Lőrinczy György művészeti menedzser, a Budapesti Operettszínház főigazgatója
  • Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető
3677   telramund • előzmény3676 2018-08-26 11:09:04

Talán nem az ATV-ben kellene  nyilatkoznia,de reméljük fáradozása  erdménytelen lesz.Bár a többi jelölt sem megoldás.Művészkedni vagy igazgatni  nagy különbség.

3676   Edmond Dantes 2018-08-25 22:04:06

Kerényi Miklós Gáborral augusztus 24-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszégetett Rónai Egon. Rövid összefoglaló itt.

(Megjegyzés: a teljes beszélgetés felvételét nem találtam a csatorna netes felületén, holott oda a műsor minden interjúja szokásosan felkerül. A linkben olvasható összefoglaló a hallottakhoz képest erősen szűrtnek tűnik.)

3675   Búbánat • előzmény3674 2018-08-25 21:15:09

Köszönöm a beszámolót! Talán hangfelvétel vagy video készült valamelyik előadásról, esetleg CD vagy DVD idővel kijöhet még.

3674   zenebaratmonika 2018-08-25 12:49:03

2018. augusztus 9-án Bad Ischl-ben megtekintettem  a Hawaii rózsája c. Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda c. operettet. Szines előadás volt virágos tarka díszlettel. Felirat nem volt, így csak németül ment a darab, amit nem értettem (előtte megnéztem a tartalmát a Winkler féle Operettek könyvéből. ) Az librettó át lett valamelyest írva, és belekerült Ábrahám Pál karmester is a darabba, mint narrátor. A darab zenéje csodás, kb. 15 dal van benne, amik változatosak, jazz dal, swing, hagyományos operett dal, induló egyaránt előfordul közöttük. A színészek remekül játszottak, táncoltak, steppeltek magas színvonalon. A főszereplő énekesnő Laya hercegnő hangja elragadó volt, nagy hangterjedelmű, a táncos komikus szereplők végig parodizálták a darabot.

Örülök, hogy megnézhettem a darabot, remélem Magyarországon is látható lesz a következő években.

Utolsó 2 előadás Bad Ischl-ben: 2018. augusztus 26. és szeptember 1.

http://www.leharfestival.at/programm/die-blume-von-hawaii/

3673   Búbánat 2018-08-23 19:50:28

Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort

Fidelio.hu, 2018.08.21. 16:30

 Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.

Júliusban írtak ki pályázatot az  Operettszínház főigazgatói posztjára, a nyertes 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót. A dalszínház jelenlegi főigazgatója, Lőrinczy György többször elmondta, hogy újra pályázni fog. „Ezen az úton mennék tovább” – jelentette ki arra a kérdésre, hogy merre vinné a színházat a következő években. (Lőrinczy György nemrégiben lemondott  NKA alelnöki tisztségéről is többek között „az Operettszínház főigazgatói pozíciójáért zajló pályázat” érdekében.)

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, akitől idén áprilisban vált meg rendkívüli felmondással a színház, egy nappal az augusztus 22-i határidőt megelőzően közösségi oldalán bejelentette, megpályázza az Operettszínház főigazgatói álláshelyét.

„Tudom, szinte vakmerő bátorság ez – de miközben elsősorban rendezni szeretnék és egyáltalán nem vágynék semmilyen vezető szerepre, mégsem tudom elkerülni” – írja a posztban, hozzátéve, a döntő lökést az Apáca Show című darab szegedi megtekintése adta számára. „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus „madách-színházi” előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban. Ekkor úgy éreztem, nincs mit tennem, nem menekülhetek el a helyzet megfogalmazása elől.”

Kerényi Miklós Gábor ezt követően kifejti, szerinte egy színháznak arra van szüksége, hogy a saját útját járja. „A Budapesti Operettszínháznak, mint Nemzeti Intézménynek egyrészt volt – másrészt az elkövetkező években, a jövőben még fokozottabban kell, hogy rá jellemző saját arculata legyen!”

Elavult ajánlás

Noha pályázatának részleteit a beadási határidő lejárta után teszi majd közzé Kerényi, megosztotta a bejegyzéssel azt a korábbi, 2013-as szándéknyilatkozatot, amelyet a világhírű operett-szerző, Kálmán Imre lánya fogalmazott meg az öt évvel ezelőtti pályázathoz. Ebben Kálmán Yvonne Kerényi Miklós Gábor több rendezését is méltatja: „A Csárdáskirálynőt az elmúlt években bemutatták Ukrajna nagyvárosaiban, Baden-Badenben, Berlinben és hamarosan elviszik Tel Avivba is. A Marica grófnő Kerényi Miklós Gábor rendezésében nem csak Budapesten, hanem másik kedvenc színházamban, Szentpétervárott is hatalmas siker.”

Ezután édesapjához, Kálmán Imréhez hasonlítja Kerényit: „Ki kell jelentenem, hogy minden alkalommal hatalmas nemzeti büszkeség tölt el, amikor a Budapesti Operettszínház produkcióit nézem, adjanak elő bármit is. Vérprofik, mondhatom így, köszönhetően Kerényi Miklós Gábornak, aki egy igazi varázsló, csakúgy, mint az édesapám, Kálmán Imre: élteti a magyar lelket, és a legbámulatosabb és legcsodálatosabb élményt nyújtja a közönségnek.”

„Dühít, hogy ilyen lépésre szánta el magát.”

A Fidelio megkereste Kálmán Yvonne-t, hogy megkérdezze, fenntartja-e az öt évvel ezelőtti szándéknyilatkozatban szereplő állításokat és a mostani pályázat során is ajánlaná-e Kerényit az Operettszínház élére.

„Valóban támogattam KERO-t 2013-ban, de egyáltalán nem támogatom őt 2018-ban. Ennek morális okai vannak. Nem ismerem a magyar törvényeket, nem tudom, hogy bűnös vagy ártatlan-e, de többen is szörnyű vádakkal álltak elő vele szemben” – mondta el lapunknak Kálmán Yvonne, hozzátéve: „Ha ezeknek csak egy része igaz, az már szégyenteljes. Voltam néhány próbáján, és szörnyű volt, ahogy inzultálta a színészeket. A legalantasabb nyelvezetet használta, és az énesek sokszor sírtak, az idegösszeroppanás szélére kerültek a viselkedésétől.”

Kálmán Yvonne-nak a 2013-as szándéknyilatkozat megfogalmazása után többször voltak szakmai kifogásai Kerényi rendezéseivel kapcsolatban, többször kérte például a rendezőt, hogy vegye ki A Csárdáskirálynőből a háborús motívumot, illetve azokat a karaktereket, akik nem szerepelnek az eredeti műben (többek között a mankós katonákat, illetve Schulteis-t). „Soha nem volt apám szándéka, hogy A Csárdáskirálynő háborús darab legyen, ez a show a szerelemről szól. Ugyanez történt a Marica grófnő esetében is, amiben egy majdnem meztelen táncost szerepeltetett.

Könyörögtem neki, hogy ezt vegye ki a darabból, de ennek a kérésemnek sem tett eleget.

Kerényi legutóbbi Facebook-bejegyzése kapcsán Kálmán Yvonne megjegyezte: „Úgy idézett tőlem egy 2013-as levelet, hogy tudja, hogy már nem az a véleményem. Dühít, hogy ilyen lépésre szánta el magát.”

Kálmán Yvonne azt is elmondta, Kerényi Miklós Gáborral ellentétben a mostani pályázat során a jelenlegi főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja. „Fantasztikus munkát végzett az intézményben, nemzetközi szintre emelte a színházat, miközben a magyar kultúrát helyezte a középpontba. A külföldi sikerek egyrészt édesapám zenéjének, másrészt a közösen szerzett együttműködéseknek szólnak. Úgy tudom, számos nagyszabású terve van, köztük egy új Csárdáskirálynő- és Marica grófnő-előadás színrevitele, aminek nagyon örülök. Hálás vagyok, hogy létrejönnek ezek az előadások, mint ahogy annak is, hogy színházat nevezett el az apámról. Ő egy igazi csapatjátékos.”

Információink szerint Kerényi Miklós Gáboron és Lőrinczy Györgyön kívül Kiss B. Atilla operaénekes és Szente Vajk színész-rendező, a Madách Színház tagja is pályázik az Operettszínház vezetésére. Mindkettőjüket megkerestük, ám nem kívántak nyilatkozni.

A főigazgatói pályázat ügyében Kásler Miklós miniszter a szakmai bizottság véleményének kézhezvételétől számított harminc napon belül hoz majd döntést. A pályázat eredménytelensége esetén a döntéstől számított hatvan napon belül új kiírást tesznek közzé.

3672   Edmond Dantes • előzmény3671 2018-08-23 17:49:54

Akkor logikusan a kozmedia (egyik) kedvence, Szente Vajk is befuto lehet.

3671   Pristaldus 2018-08-23 14:44:12

Kero újra benyújtja a pályázatát, amin személy szerint nem csodálkozom, ismerve erőszakos természetét, és a jó vastag bőrt a pofáján! Azon viszont elcsodálkoztam, hogy Kiss B. Attila az ő ajánlását használja a saját pályázatában!

3670   Edmond Dantes 2018-08-23 11:13:33

Kerényi Miklós Gábor (Kero) -negyedmagával-  ismét pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára, részletek itt.

3669   telramund • előzmény3668 2018-08-22 15:27:55

Válaszom: nálam az operett nem itt kezdődik.Minden szereplőről írhatnék részletesen,de sem vitázni,sem okoskodni nem kívánok. Ha sokan nem is tudják,de elég otthon vagyok ebben a műfajban IS!Sőt hallottam igazi bonvivánokat nem beszélve a primadonnákról.Az említtett két operaénekes férfi nem operettes éneke nem jelenti azt,hogy hangjukkal bajom lenne(bár lehetne,de meddő vitákba nem megyek bele).Az én fülemnek az operett mást jelent.Ha egy Jonas Kaufmann vagy Anna Netrebko nem jön be a műfajban,pedig a hangjuk ott van ,ahol kell,miért alkudnék meg másoknál?Volt ennél sokkal,de sokkal jobb  Palotakoncert.Ez nekem nem volt az,akárki is fényezze,hogy szebben hangozzék.

3668   Edmond Dantes • előzmény3661 2018-08-22 13:07:08

(Be)írását olvasva aggódva ültem a tévé elé (felvételről láttam), ehhez képest kellemesen csalódtam. Nem látom annyira aggályosnak operettjátszásunk színvonalát, inkább átfazonírozásról beszélnék, amit lehet nem szeretni, de az úgynevezett régi nagyokat illetve az ő manírjaikat, stílusukat a mába átemelni ebben a műfajban szerintem még inkább anakronizmus lenne mint az operajátszásban. Fischl Mónikán kívül tetszett  a primadonna-fachban Lukács Anita és nagyon jó Bordás Barbara is, csak utóbbi inkább szubrett-primadonna. (Az "Emlékszel még..."-hez tényleg nem annyira passzol a hangja és főleg az "arcberendezése".) Bonvivánban talán sosem voltunk igazán erősek, úgy tudom, máig Király Ernő számít "A" magyar bonvivánnak, ami/aki jó régen volt. Dolhai Attila, a "két Vadász" (Dániel és Zsolt) is jó(k), Rab Gyulát most fedeztem föl és engem egészen elragadott Boncsér Gergely a Volga-dalban. Azt gondolnám, ezt a nótát nyugodtan elő lehet adni operaszerűen, miként pl. női párját :-) a Vilja-dalt szokták az operadívák. Kikerestem Udvardy Tiborral, szerintem ő is operásan énekli ezen a felvételen, erős falzettes magas hanggal a végén, Boncsér falzett nélkül csinálta. Néhány számban hiányoltam a szólista(k) táncolását, ami 1-1 primadonna vagy bonviván esetében még megbocsátható (életkor, alkat-testsúly), de pl. Laki Péternél, aki hangban sem túl erős és elég sok számban fellépett, zavaró volt, hogy nem táncolt. Kedves szubrettemnek, Szendy Szilvinek pedig pár kiló minuszt tanácsolnék ;-) A karmester hölgy elöl-hátul erősen dekoltált nagyestélyijével kissé túlkompenzálta a női karmestereknek azt a szokását, hogy többnyire fekete nadrágkosztümben vezényelnek, egyébként nem volt vele (sem) bajom. Makláry László hatalmas rutinja biztosan nagy segítség sokaknak. A műsort igényesnek mondanám, kivéve a nyitó jelenetet, ahol Honthy "hátán" masíroztak be a primadonnák és kihagytam volna a műsorba nem illő Állami áruház-számot.

3667   Búbánat • előzmény3664 2018-08-22 12:11:35

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

Budavári Palotakoncert-interjúk 09.

Szentgyörgyi Rita, Fidelio.hu, 2018.07.23. 10:55

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.

Milyen várakozással tekint az idei Palotakoncertek elé?

Nekem ez lesz az első Palotakoncertem, eddig csak a tévé képernyőjén keresztül  néztem a nagyszabású operettgálát. Két számban veszek részt, Lehár Ferenc Paganini című operettjéből énekelek, valamint egy bordalban működöm közre. A külföldi fellépéseim miatt amolyan last minute, kétnapos próbaidőszakra van lehetőségem. Különleges élménynek tartom, hogy a Budai Várban léphetek fel, ami impozáns miliőt és hangulatot ad az operettnek.

Lírai tenorként felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj, más energiákat szabadít fel az emberből.

Az Operettszínház és a Co-Opera révén nem ez az első találkozása a műfajjal.

Az újévi gálakoncerten szerepeltem az Operettszínházzal Szegeden és Debrecenben. Nagy élmény volt egy ilyen összeszokott társulattal, profi és segítőkész  partnerekkel dolgozni. Az Operettszínházzal a Co-Opera révén kerültem kapcsolatba. Vadász  Dániel projekt igazgató tavaly felkért Almaviva gróf szerepére A sevillai borbélyban. Csodás feladat volt a bel canto legnagyobb szerzőjének, Rossininek a művével bejárni az országot. Nagyon örültem, hogy visszamehettem vele Szegedre is, ahol a zenei tanulmányait kezdtem.

A tavalyi évet a zürichi Operaház nemzetközi operastúdiójának a tagjaként töltöttem. Idén a budapesti Operaházban debütáltam  Taminóként A varázsfuvolában és Fernandóként a Cosí fan tuttéban. Nagy kihívásokkal teli év előtt állok. Kaptam egy két éves szerződést a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz részéről, ahol három Mozart tenorfőszerepet fogok énekelni, Taminót, Fernandót és Don Ottaviót. Emellett egy európai turnén veszek részt a Grammy- díjas  koloratúrszoprán- karmester Barbara Hannigannel Tom Rakewell szerepében Sztravinszkij A léhaság útja című operájában. Jelenleg Belmonte szerepét próbálom a Szöktetés a szerájból című operában Saarbrückenben, onnan repülök majd vissza a Palotakoncertre. 

3666   telramund • előzmény3664 2018-08-22 11:02:29

Rab Gyulát valóban nem említettem,de különösen nem fogott meg bonviván szerepkörben semmiképpen.Más az opera és más az operett..

3665   Búbánat 2018-08-22 08:10:29

 

Lemondott Lőrinczy György, az NKA alelnöke

2018. augusztus 21. kedd, 12:08

Szinhaz.szerk.

Az Operettszínház főigazgatója a teátrum élére benyújtott pályázata, és a mostanában szüneteltetett egyetemi oktatói tevékenysége folytatási szándéka miatt adta be a lemondását.

Lőrinczy György a Budapesti Operettszínház főigazgatója is, vezetői ciklusa februárban lejár, és azt mondta, hogy a napokban beadja a pályázatát a következő időszakra. Az NKA tisztségével kapcsolatban a következőket mondta az Origónak:

Személyesen is találkoztam korábban Miniszter úrral. A Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztsége a mindenkori miniszterhez kötődő, bizalmi feladat. Részben ezért, részben az Operettszínház főigazgatói pozíciójáért zajló pályázat, illetve a számomra oly fontos és egy ideig idő hiányában szüneteltetett egyetemi oktatói tevékenységem folytatása érdekében benyújtottam Miniszter úrnak a lemondásomat. Miniszter úr megköszönte a munkámat, és elfogadta az indokaimat a lemondásommal kapcsolatban. Egyébként, az irányításommal megálmodott és most szervezett, szeptemberben induló NKA 25 Fesztivál lebonyolításában azonban még részt veszek. Utódom kinevezéséig természetesen ellátom feladataimat.

Az Origo Információi szerint tehát Kásler Miklós miniszter személyesen találkozott Lőrinczy Györggyel, elfogadta az indokait a lemondását illetően, és érdemeinek elismerése mellett megköszönte a munkáját.

(Forrás: Origo)

3664   IVA • előzmény3661 2018-08-22 00:11:27

Kb. a műsor első 30–40 percét néztem a tévében. Dolhai Attila éneklése bennem is aggályokat ébresztett, kételyt aziránt, hogy ki tudna teljesedni az operettbonviván szerepkörben. Ugyanakkor tökéletesen elnyerte a tetszésemet Rab Gyula, aki 2016-ban a Capuletek és Montague-k koncertszerű előadásán, idén a Così fan tuttéban és A varázsfuvolában hívta fel magára a figyelmemet. Úgy gondolom, alkalmi operettfellépései helyreállíthatnák a bonviván szerepkör rangját.

3663   Búbánat • előzmény3661 2018-08-21 23:03:54

Csak a koncert végét láttam a televzió képernyőjén át---ezért véleményt nem nyílvánítok. Majd az ismétlést követően.  A végéről egyedül a ritkán hallható Állami Áruház-ból  (Kerekes János operettje) előadott együttes tett rám valami pozitív hatást.

3662   Haandel • előzmény3661 2018-08-21 20:17:59

:(((
 

(Cirkusz? …,  1/x-Musical?..., Agrobatika?..., ???
‘Guten Morgen!’, de ez nem az igazi operett titka!

A  műfajok szerencsétlen keverése,
az igazi operett hiábavaló keresése!)
3661   telramund 2018-08-21 12:34:20

Budavári Palotakoncertek közül egy, két szó  a 2018-as produkcióról.

Válságban az operett.Nem maga a műfaj.Az előadók színvonala.Operettet játszani nem könnyű.Kell hozzá egy jól hallható hang,érthető beszéd és tánctudás,na meg egy kis beleélés is.A Budapesi Operettszínház a musicelek előtérbe vételével,szinte lefejezte az operettjátszást.Az utánpótlás még szubrett-táncos komikus szinten adva van,többnyire  szerényebb énekesi képességgel,de jó akrobatikus tánccal meg sok ordítással, nyüszítéssel

és sok,sok manírral.Megéltem a műfaj több nagy korszakát,de operettet játszani primadonna és bonviván nélkül nem lehet.Eleve alkatilag egyedül Fischl Mónika felel meg primadonna elvárásomnak.A többi primadonna szerepben parádézó hölgyről nem írnék.De bonvivánnak egyik szereplő sem igazán megfelelő.Boncsér Gergely operai hangvétellel énekel,de a Volga dal nem egy opera ária.Egyébként sem szeretem, ha operista operettet énekel.(Ebben persze voltak kivételek,de nem sokat sorolhatnék fel)A nagyon szimpatikus Dolhai Attillára meg egy estét alapozni képtelenség.Hallgatva lereked az ember,ahogy feszíti főként a magas hangokat.Vadász Zsolt nem is tudom.Főként nem a hangjával van a bajom.Örömmel vettem, hogy Oszvald Marika kicsit visszavette magát.Nagyon sok mindent letett az asztalra.Harsányságának csökkentése előnye.A zenekar –tánckar kivette részét a produkcióból a Főzeneigazgató úr és egy szomorú tekintetű karmester-hölgy vezényletével.

Ez volt a 6. Palotakoncert!A hatodik helyen.

3660   Búbánat 2018-08-21 10:13:27

Állami áruház - Glauziusz bácsi dala - Feleki Kamill

Részlet az 1952-ben készült filmből...

Zeneszerző: Kerekes János

 

Ma 110 éve Törökbálinton megszületett  Feleki Kamill  színművész, Kossuth-díjas érdemes és kíváló művész.  Az operett műfaj hazai legnagyobbjainak egyike. Zseniális táncos és nevettető volt.

(1908. augusztus 21., Törökbálint- 1993. október 18., Budapest)

 

  • Film Színház Muzsika Évkönyv, 1977

„Nekem élet a színház, nélküle nincs más " - FELEKI KAMILL

Jelen van akkor is, ha éppen nem játszik új szerepet: régi alakításainak emléke évek múlva is elevenen él bennünk. A Kabaré operettszínházi előadásában most Schultz úr szerepére készül.

Ha holnapra kellene beadnom és megvédenem doktori disszertációmat FELEKI KAMILL színészi pályájáról, készséggel vállalkoznék rá, hiszen betéve ismerem ezt a szívemhez közelálló témát: 1971. február 27. és június 12. között tizenhat folytatásban közölte a Film Színház Muzsika regényes életrajzi riportsorozatomat Feleki Kamill művészi pályáról Én nem vagyok már gyermek ... címmel. De hogy most csupán szemelgessek ebből a máris oly gazdag életműből — máris, mondom, hiszen örökifjú színészünk jövőre lesz mindössze hetvenéves —, ez a feladat zavarba ejt. Hol kezdjem, mivel folytassam?

Azzal talán, hogy Kamillt édesapja, látva gimnazista fia olthatatlan színházszeretetét, valami nagyon szép színházi élménnyel akarta megajándékozni? Hát az így történt: Elviszlek fiam. a Magyar Színházba. Megnézzük Törzs Jenővel a Peer Gynt-öt.
Sajnos, elnézte a színlapon a dátumot, s aznap este, amikor elmentek a Magyar Színházban a Charley nénjét adták. De Kamill ezt sem bánta, mert érzékei már akkor nyitva álltak a színpadi komikum minden ízének, színének, árnyalatának a befogadására.

A tánc mágiája azonban leginkább a Király Színházban és a Fővárosi Operettszínházban ragadt rá már diákkorában. Az operettelőadásokon a nagy, népszerű, táncoskomikusok minden mozdulatát a nézőtérről leste, figyelte, az agyába véste. Aztán otthon addig gyakorolta. amíg meg nem tudta ő is csinálni.
Több volt ez puszta utánzásnál, mert már a saját karakterét, egyéniségét, humorát is próbálgatni kezdte a táncmozdulatokban. Egész kis koreográfiákat képzelt el, s ezeket a legnagyobb könyörtelenséggel hajtatta végre önmagával. Mindent egymaga tanult meg és egymaga talált ki. S minden otthoni próba addig tartott, amíg az aznapra kitűzött tánc tökéletesen nem ment. Valóságos akrobatikus mutatványokat sajátított el autodidakta módon.

Gimnáziumi évei alatt ez volt az igazi iskolája.
A család csöndes béketűréssel figyelte.
A mikor aztán Rákosi Szidi híres színiiskoláját elvégezte, a vizsgaelőadáson ötperces boszorkányos táncos magánszámával frenetikus sikert aratott. Ott volt a tapsolok közt Z. Molnár László, a közismert epizódszínész, a fiú odaadó patrónusa.

„— Jól figyelj rám, Kamill — mondta a siker boldogságától szinte lángot vető fiúnak az öltözőben —, néhány percen belül felkeres téged két színigazgató. Az egyik Lázár Ödön, a Király Színház direktora, aki maga is tanúja volt a sikerednek. Azonnali szerződést fog neked felajánlani, erre, ha kívánod, mérget veszek. De ne válaszolj neki rögtön, mert néhány perc múlva megérkezik ide Wertheimer Elemér, a Magyar Színház igazgatója is, akinek az imént én telefonáltam, hogy rohanjon, van itt egy neki való tehetség. ö is szerződtetni akar, de neki se válaszolj rögtön. Habozz a két ajánlaton. Majd amikor már kellően egymásra licitáltak a gázsidat illetően, várd meg az adut, Lázár Ödön utolsó ajánlatát, s akkor aláírhatod a szerződést. De eszedbe ne jusson Wertheimerhez elszerződni, ott prózai szerepeket kellene túlnyomórészt játszanod, te pedig selypítesz, orrhangon beszélsz és kicsi vagy. A táncban van a te varázserőd, a Király Színház a te világod ...”

Z. Molnárnak igaza is lett, meg nem is. Mert Feleki Kamill képessé vált az operett és a zenés, táncos komikum terén megszerzett virtuóz tehetségét összeegyeztetni, sőt — ez a jobbik szó rá —, összetársítani a prózai szerepekben megkívánt sokoldalúsággal. Akkor idézi emlékezetünkbe, hogy valóban selypít, orrhangon beszél és alacsony termetű, és akkor feledteti el mindezt velünk, amikor akarja, illetve amikor a szerepe, figurája megkívánja. Nem bizonyította-e be elégszer a legutóbbi egy-két évtizedben a Vígszínház, a Madách Színház, a József Attila Színház színpadán, hogy milyen sajátos egyéniségű nagy prózai színész is. A nadrág, a Spanyolul tudni kell, a Hotel Plaza, a Vam- piloo-egyfelvonásosok, A Waterlooi csata, a Harmónia, a Napsugár fiúk című színdarabokban nyújtott teljesítményei egyenrangúan sorakoznak a Csárdáskirálynő Miska főpincérje, a Luxemburg grófja Sir Basilja, az Állami áruház Glauziusz bácsija, a Koldusopera Peacokja, a Tűzijáték Gusztávja, a Hello, Dolly Vandergeidere, vagyis a zenés, táncos szerepek sokasága mellé.

Vegyünk elő egy gyorsfényképet egyik legnagyobb és személyiségére talán legjellemzőbb szerepéről. Sir Basil belépője a Luxemburg grófja második felvonásában. Három elegáns angol lord, bizonyos Lanchester, Winchester és Worchester várja a jöttét türelmetlenül, mert újabb ugarandai koncessziókat remélnek tőle. És Sir Basilhátul megjelenik, mint egy divatlapból kivágott szeladon, magakelletően, lábujjhegyre emelkedve. Lazán lecsüngő karral előresiet, mondhatni begördül a színre. Megszokott mozdulattal nyújtja a botját az egyik, a kürtőkalapját a másik lordnak, míg a harmadik a prémes bundát segíti le róla.
S akkor ott áll talpig zsakettben, vén kecskéhez illő szakállal, cicabajusszal, s félig kopasz fején két helyes frufruval. És kesztyűje, mint a kisgyereknek, egy madzagon a nyakában lóg, hogy el ne veszítse.
Ezt a figurát Feleki Kamill találta ki mindenestől, hogy annál komikusabb legyen, amikor nyafogva, selypítve, sóváran, epekedőn, ömlengve és „vaccsolva” ezt énekli: Én nem vagyok már gyermek, ki papírsárkányt kerget, de gyermekké tesz már egy szép szempár.

De volt Feleki még gyermek ezután is — s akkor is Honthy Hanna oldalán — pöttömnyi, aranyos, mókás kis portás-boy Három tavasz című Lajtai-operettben. És ezt énekelte: Nekem élet a színház, én csak ott vagyok én, Nekem nélküle nincs más, a nagy Föld kerekén.

Lehet, hogy szentimentálisnak hangzik, de — ez az ő dala.

3659   Búbánat • előzmény3656 2018-08-06 12:27:52

Budavári Palotakoncert – „Bor, Dal, Asszony” – operettgála - 2018. augusztus 3-4. – fotó/video/montázs

3658   Búbánat 2018-08-03 11:07:28

Piazzolától Lehárig

Opera-vilag.net, 2018. július 31.

Operától a tangóig – Erwin Schrott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

BÉKEFI TEODÓRA írása a július 15-i koncertről

A margitszigeti gálakoncert könnyed nyári estnek ígérkezett; legizgalmasabb lehetőségének az tűnt, hogy talán közelebb juthatunk Erwin Schrott titkának megfejtéséhez. Napjaink egyik legnépszerűbb énekese ő, sajátos jelenség, akihez hasonló karakter nem igazán mutatható fel. Néhány „összetevő” viszonylag ismert: fantasztikus hang, megnyerő megjelenés, ellenállhatatlan mosoly. Hozzátehetjük még – kissé sztereotip módon – a dél-amerikai énekes „latin kisugárzását” (szenvedélyét? tüzét?) is. És nagyon boldogok lehetünk, hogy a koncert címe Operától a tangóig – talán a második részben valamiről tényleg fellebben a fátyol! Mindezeken túl ismert még, hogy az énekest tetoválások díszítik, és szeret különleges ékszereket viselni – megjelenése egy rocksztáréhoz hasonlatos.

Azt az információt már a koncertnek köszönhetjük, hogy Schrott több nyelven is hibátlanul beszél. Magyarul is mondott néhány szót, majd a francia nézőknek már folyékonyan, franciául gratulált az aznapi VB-győzelemhez. A legtöbbet angolul és spanyolul beszélt: éneklés előtt általában mondott pár szót az elhangzó áriáról vagy dalról, vagy csak elmondta, mennyire szereti Budapestet. Szerencsére azért énekelt is, és ahogy várható volt, nem lehetett benne kivetnivalót találni. Hangi adottságain túl Schrott legnagyobb ütőkártyája, hogy gyakorlatilag mindent el tud játszani.

[...] Ezek után szinte magától értetődő volt, hogy A szicíliai vecsernye Procidájaként (Et toi, Palerme), Attilaként (Mentre gonfiarsi l’anima) és a Szerelmi bájital csodadoktoraként (Quanto amore) is remek.

Ha nem Erwin Schrott lett volna az est másik fellépője, már sokkal korábban szó esett volna Pasztircsák Polináról is. Az Erkel Színházban Donna Annaként már megmutatta ragyogó tehetségét Schrott mellett, ezúttal Zerlina és Adina szerepében lépett vele színpadra egy-egy duett erejéig. Az énekesnő az operairodalom három tragikus nőalakját is megidézte; Violetta leghíresebb áriáját (Sempre libera) szépen, de kicsit sablonos játékkal adta elő. A Bajazzók Neddájának Madárdala azonban minden szempontból nagyon jól sikerült, a Faust Ékszeráriája pedig az este egyik legszebb és legmegindítóbb pillanata volt.

[…] A koncert első részében tehát a legismertebb operák leghíresebb áriáit hallhattuk két csodás énekestől – adódik a kérdés, mi mást is kívánhatna az ember egy szép, nyári estén? Úgy tűnik, szabad telhetetlennek lenni, és várni még ezen felül is valamit, egy érdekes felfedezést például, ami a jól összerakott koncertműsorokkal általában együtt jár. Az est második felében ugyanis egyrészt spanyol és dél-amerikai tangózene, másrészt pedig Lehár- és Kálmán-operettek részletei szerepeltek. Az elsőre furcsának tűnő párosításról egész hamar kiderült, hogy telitalálat. És nemcsak azért izgalmas, mert Carlos Gardel és Enrique Granados például Kálmán és Lehár kortársai voltak – persze adja magát, hogy belegondoljunk, milyen zene íródott Spanyolországban és Argentínában, amikor itt az operett aranykorát élték.

De bizony arra is rá kell ébredni ezen az estén, hogy a tangó és az operett mennyire hasonlítanak: mindkettő sajátos színpadiassággal közelít az emberi érzelmekhez (általában a szerelemhez), és ettől a felfokozottságtól lesznek egyszerre furcsák és nagyon szerethetőek.

Erwin Schrottnál és Pasztircsák Polinánál pedig biztosan nem találhattak volna jobb alanyt a két világ tolmácsolására és összekapcsolására. Schrott nemcsak Don Giovanni és Leporello egy személyben, hanem kiváló tangóénekes, és – valóban fellebbent kissé a fátyol! – táncos is. Valószínűleg a közönség nagy része akkor veszett el végleg, amikor az első tánclépéseket megtette, pedig, ha jobban belegondolunk, ez talán nem is akkora meglepetés.

Nagyobb felfedezés volt, hogy Pasztircsák Polinának milyen jól áll az operett: igazi Lehár-primadonnává lényegült át, és pillanatok alatt kedélyes, békebeli Monarchia-hangulatot teremtett minden színpadra lépésekor. A két szál váltakozása csodás egyensúlyban működött, és végül A víg özvegy egy részletében (Lippen schweigen) fonódott össze. Nem nagy meglepetés ez sem, de újabb adalék: Schrottnak Lehár is jól áll.

Szót kell még ejteni Vörös Eszter bandoneónművész színvonalas közreműködéséről, aki Erwin Schrottot kísérte a zenekar mellett a koncert második felében. Az énekes maga is kiemelte, hogy Vörös Eszter nemcsak kiváló zenész, hanem ismerője a spanyol nyelvnek és kultúrának is, ami nyilván behozhatatlan előny egy ilyen specifikus hangszer esetében. Schrott a Magyar Állami Operaház Zenekarával való elégedettségének is hangot adott: „mindent el tudnak játszani” – mondta.

Ez eléggé igaznak tűnt, a tangózenében ugyanúgy megállták a helyüket, mint az opera- és operettrészleteknél, amelyekben nyilván nagyobb tapasztalatuk van; Francesco Ivan Ciampa lelkes és indulatos vezénylése mellett az est egyre fokozódó hangulata is hatással lehetett rájuk.

Bármily meglepő is tehát, az este legnagyobb eredménye nem az volt, hogy néhány lépéssel közelebb kerültünk Erwin Schrott (valószínűleg és remélhetőleg megfejthetetlen) titkához. Kiderült ugyanis, hogy amikor egy argentin táncos csípője megmozdul Piazzola zenéjére, valószínűleg valami hasonló történik, mint amikor a közép-európai ember mozgása ösztönösen felveszi (akár ültében is) a Lehár-zene ritmusát. És ebben az univerzalitásban van valami szívmelengetően gyönyörű.

 

3657   Búbánat 2018-08-01 21:12:42

Opera. hu július 28.

az Operaház Facebook oldaláról

ÓRIÁSI SIKER A SAAREMAAI OPERAFESZTIVÁLON

Péntek este Strauss nagyoperettjét , A cigánybárót mutattuk be a Saaremaai Operafesztiválon + fotógaléria

 Az Opera társulata kapott egy kis észt segítséget is a gyermekstatiszták formájában. A közönség kirobbanó lelkesedéssel fogadta az előadást. 

 A cigánybáró Szinetár Miklós által színpadra állított változata szerepelt a műsoron, amiben  Boncsér Gergely, valamint Zavaros EszterWiedemann BernadettRőser Orsolya HajnalkaSzvétek László, valamint Hábetler András a főszereplő. 

3656   Búbánat • előzmény3647 2018-08-01 20:09:27

Augusztus 3-án és 4-én az Operettszínház társulatának Bor, dal, asszony című gálaestje

Budavár Palota - Oroszlános Udvar

 

Boncsér Gergely: Ugyanúgy kell énekelni az operettet és az operát!

Budavári Palotakoncert-interjúk 13.

Spilák Klára

2018.07.27. 09:50

Boncsér Gergely operaénekes az Magyar Állami Operaház mellett a Budapesti Operettszínháznak is rendszeres vendége. Épp oly kiválóan formálja meg az operettek bonvivánjait, mint az operák tenor szerepeit, így nem meglepő, hogy a Budavári Palotakoncerteknek is állandó fellépője.

Augusztus 3-án és 4-én ötödik alkalommal veszel részt az Oroszlános Udvarban felcsendülő gálaesten. Opera vagy operett? Melyik áll közelebb hozzád?

A kettő egyvelegéből építkezem. Az operettekre oly jellemző kedvességet, bájt és játékosságot átmentem az operai szerepeimbe, amiktől a karaktereim színesebbek, árnyaltabbak tudnak lenni. Ugyanakkor az operaéneklési követelményeit és stílusjegyeit felhasználom az operettekben. A két dolgot tehát megpróbálom jól ötvözni. Ettől az operetténeklésem tökéletesebb, az operajátszásom pedig kifejezőbb lesz.

Másként kell énekelni operettet, mint operát?

Semmiképp. Hiszen mind a két műfajnak van drámai és játékos oldala, vagyis ha különbséget kell tennünk, akkor ezek inkább a műfajokon belül jelennek meg. Vannak vígoperák, mint mondjuk a Kékszakáll, amit az Operettben játszunk, és olyan operettszólamok, amik már operai minőséget követelnek. Tehát az operán és az operetten belül is vannak apró stílusbeli különbségek, amik egymásnál megjelennek.

A Palotakoncertek az operett műfajának kiemelt eseményei. Milyen ezeknek az esteknek a hangulata?

Az elején mindig nagyon izgulunk, mert erre az estére soha nem egy szokványos gálával készülünk, minden évben egy kifejezetten erre az egyetlen alkalomra szóló összeállítás készül. Vagyis mindig premiernek számít, és az ember a premiereken mindig izgul… De ez épp csak addig tart, amíg színpadra nem lépünk, mert

ahogy ott megállsz a gyönyörű környezetben és megszólal a zene, egyszerűen feloldódsz, és rájössz, hogy itt azt csinálod, amit a leginkább szeretsz,

a közönség azért jött, hogy eltöltsön egy emlékezetes estét, úgyhogy hajrá, élvezzük a helyzetet.

Az idei gálán milyen számokban lépsz színpadra?

A csodás kis feleségemmel, Bordás Barbival énekeljük Frick és Gabrielle duettjét a Párizsi életből. Ezen kívül Lehár Ferenc Cárevics című operettjéből a Volga dalt adom elő. Ezzel a számmal még nem találkoztam a pályám során, azaz igazi debütálás lesz és máris az egyik kedvencemmé lépett elő. Azért szeretem nagyon ezt a dalt, mert akkor lesz igazán hatásos, ha az ember a szívét-lelkét beleteszi, de közben minden sallangot levesz róla.

Hogy látod, milyen súlya, jelentősége van ezeknek a koncerteknek?

Kétségkívül súlya van, az operett kedvelői már ismerik és várják „A” Palotakoncerteket, amik az elmúlt években Magyarország kiemelkedő koncerteseményeivé léptek elő. De ezek csak egyszer vannak egy évben. Ezért az egyik szemem sír, a másik viszont nevet, mert hála a Duna Televíziónak sok millióan láthatják a tévéfelvételt, amit ráadásul egész évben folyamatosan ad a csatorna. Egy olyan minőségi műsort kapnak a nézők, amit újra és újra szívesen néznek. Itt lehet lemérni igazán ennek a koncertnek a súlyát.

 

Ez az interjú a gálakoncert szólistáit bemutató sorozat része.

A többi részt itt találja.

 

 

3655   Búbánat 2018-07-31 17:49:04

Nacsa Olivér mesél 1986-ról, politikáról, családról és operettről

ORIGO.hu - SZTANKAY ÁDÁM2018.07.29. 10:18

"- Miként lett ön operettrajongó? Még az ön generációjában is sokan vannak, akik úgy látják: ez a műfaj egyszerűen ciki.

- Ezt is otthonról hozom: a szüleim gyerekként gyakran vittek el az Operettszínházba. Ausztriában Lehár Ferencnek, Kálmán Imrének a társadalom minden szegmensében óriási kultusza van, a legjátszottabb szerzők, akik Mozart mellett vannak eltemetve. Hogy mást ne mondjak, példának okáért: A New York-i Metropolitan-ben évekig játszották Plácido Domingo főszereplésével „A víg özvegyet”. A párizsi Garnier operában is operettek sorát játsszák, köztük Lehár Ferenc Víg özvegyét, amely Puccini-szintű alkotás – teszem hozzá, Puccini nagy rajongója volt Lehárnak. Nálunk minderről sajnos nem sok szó esik. Az operett elsősorban az eleganciáról szól, történetei pedig gyakorta játszódnak az arisztokrácia világában, bárók, grófok, hercegek között. Talán ezért sem véletlen, hogy a szocializmus idején annyira degradálták az operettet, rásütötték a bélyeget: bárgyú műfaj, bárgyúságra fogékony közönségnek.

Fentiek dacára örömmel tapasztalom, hogy a kezdetben kézzel-lábbal tiltakozó ismerőseim – akiket a magam érveivel, illetve egyéb próbálkozásaival sikerült „behúznom” egy-egy operett-előadásra, azok kivétel nélkül mind lelkes visszajárók lettek."

3654   Búbánat • előzmény3653 2018-07-28 13:10:33

Vincze Ottó Budai Kaland című operettjének rádió-keresztmetszetéből hangzottak el ma délelőtt részletek a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.  Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicban, a 2819. sorszám alatt  részleteztem, mely dalok csendültek fel a műsorban ebből a darabból. 

Ezeket újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma 18 és 19 óra között.

3653   Búbánat • előzmény3652 2018-07-28 11:45:57
  • Film Színház Muzsika, 1962. május 25.

BUDAI KALAND
 

Új magyar daljáték a Fővárosi Operettszínházban

Klasszikus példáin, egy „János vitéz”-en, egy „Háry János”-on túl, van ennek a műfajnak újabb-kori hagyománya is: a rádió 1950-ben bemutatott „Csínom Palkó”-ja nyitja a sort, a „Lészen ágyú” folytatja, ugyancsak a rádióban. S hogy az Operett Színház saját hagyományára hivatkozzunk, természetesen a „Szelistyei asszonyok”-at említjük. Nemes-szép törekvés teremtette ezeket a műveket; egy kis magyar történelem valamennyi, dallamokban elbeszélve. Egy kis valóság, hősiesség, romantika — a mese sugaras világában, szóljon bár a történet Rákóczi koráról, a szabadságharc
ágyúöntő-műhelyéről, igazságos Mátyás király udvaráról...

Új és sikerült daljáték a most bemutatott Budai kaland”, Barabás Tibor, Semsei Jenő, Vincze Ottó és Romhányi József színpadi játéka!

A naiv bájú história 1653-ba, a török időkbe visz, egy mesebeli Szekszárd mesebeli vénasszonyok-kavarta „boszorkány-pőréhez”, amely az özvegy, ám mégis leányzó Dóra Istvánné, született Mészáros Anna tündöklő szépségének megirigyléséből lobbant. Anna, szegény leány, az éltes molnárhoz ment férjhez; a molnárt a lakodalmon guta ütötte, Annának tehát asszonyi a neve, mégsem asszony. Fiatal és gyönyörű. Vágyódik a szerelemre. S ez, furcsamód, akkor kopogtat nála, Ambrus mester képében, amikor súlyos váddal terhelten, a főbíró színe előtt áll.
Kissé lassú léptetéssel indul a történet; az „ördöggel szerelmeskedő” Anna pöre, az első felvonás akcióiban, színpadi mozgásában nem izgalmas annyira, amennyire voltaképpen az. Ám a második felvonásban nagyobb a lendület, a mozgalmas- játékos-humoros budai képek, a bonyolódó história ellenére, olyan ritmust és atmoszférát teremtenek, amelynek lehetősége korábban is adva van. Török idők, Buda. Hárembe való fondorlatos behatolás itt is van tehát. Nem adunk igazat azoknak, akik más művekre hivatkozva, reminiszcenciákat emlegetnek: a hárem-kép, hogy úgy mondjuk — anyagszerű! Témából, korból fakad. No meg balettra ad alkalmat, s egy daljáték második felvonásában ezzel élni nemcsak szabad, de kell is!

Szokatlan tán, ha ezt a szót írjuk ide: tisztaság! Valami jóillatú tisztaság lengi be a történetet, érzelmek s érző emberek tisztasága. Született egy rokonszenves új népi hős, a kor ezermester-mesterembereinek sorából: Kisjó Ambrus, kádár és muzsikálóláda-készítő, tiszta — ismét csak ez a jelző! —, furfangos, jóeszű, nyíltszívű legény. Oda illik elődjei sorába... És tiszta a „Budai kaland” — s ez tán a legnehezebb! — humorában is. A két adószedő török, Szinán basa, a török főurak figurái módot kínáltak volna, hogy a „blődli” felé lendítsék jeleneteiket, tán attól félve, hogy kevés lesz ennyi humor. Nem kevés, ennyi kell, ennyi elég! Mindez a      mértéktartó, lírai szövegkönyv íróit, Barabás Tibort és Semsei Jenőt dicséri, s a rendező Horvai Istvánt és a játékmester Szilágyi Beát.

Vincze Ottó muzsikája a daljáték-hangvételben elődei útján járó, rendkívül dallamos, helyenként vígoperai igényű és mértékű zene. Legsikerültebbnek két szerelmi kettősét és kórusait éreztük. Ezek a kórusok egyébként jelentős feladatot adtak a Fővárosi Operettszínház énekkarának, amely az utóbbi években sokat fejlődött.

Horvai István rendezésének nagy érdeme az előadás egységes, nemes stílusa. Meg nem oldottnak s tempótlannak az említett első felvonást tartjuk. Németh Marika szépen éneklő Annájában az tetszett leginkább, hogy mindvégig — ha hárem-öltözetet viselt is! — megőrizte önmagában a szekszárdi parasztlányt, gyanútlanságával, naiv hitével, de talpraesettségével is. Sárdy Jánosról le kell írnunk végre, hogy ő a bonviván! Játékának sajátos kedvessége van, s azért oly természetes és igaz, amit csinál, mert mélységesen hisz benne Hadics László mackós Husszeinje mellett méltán tűnt föl Gyurián József bőhumorú alakítása. Tetszett a szépen éneklő Krémer József és Kovács Ibi. Csákányi László budai basája ismét amellett szól, milyen jó karakterszínész s mértéktartó komikus, aki játssza. Homm Pál, Garamszegi Mária, Márkus Ferenc, Rajnai Elli és Sárosi Gábor nevét írjuk még ide a hosszú színlapról, és Balogh Edináét, aki a szólót táncolta, finoman, artisztikusan. Igen tetszettek Köpeczi Bócz István játékos színpadképei; valamennyi: akár egy-egy meseillusztráció. Az előadás koreográfiáját Hidas Hédi készítette. Gyulai Gaál Ferenc vezényelte a szépen szóló zenekart. Virány László eredményes munkáját dicséri a kitűnően szereplő kórus.

Ez a színház harmadik bemutatója az elmúlt évadban. A három közül kettő új magyar mű! A Fővárosi Operettszínház törekvéseit és eredményeit megilleti a figyelem!

D. L. (Dalos László – „Búbánat” megjegyzése)

3652   Búbánat 2018-07-28 11:43:37
  • Népszabadság, 1962. június 2.

BUDAI KALAND

Új magyar daljáték az Operettszínházban

Évadzáró újdonságként a Fővárosi Operettszínház vígopera- számba menő művet mutatott be, Vincze Ottó, Barabás Tibor és Semsei Jenő szövegére, Romhányi József verseire komponált Budai kaland című daljátékát. A darab a XVII. században játszódik, részben török, részben magyar környezetben, és a műfaj rendíthetetlen szabályainak megfelelően, szerelmesek hányattatásáról s egymásra találásáról szól. Az írók színes, romantikus, sok kedves és eredeti ötlettel fűszerezett szövegkönyvet kerekítettek, bőven adagolták a humort, a tréfát, de sikeresen elkerülték az olcsó hatásoknak még a látszatát is. Az írói munka értékét azonban elsősorban a zenén mérhetjük le — amelynek megszületését lehetővé tette —, Vincze Ottó kitűnő muzsikáján. Tíz-egynéhány éve. Farkas Ferenc és Sárközy István igényes művei nemesítették daljátékká az operettet, de kezdeményezésük színpadjainkon hosszú ideig nem talált folytatásra; csak a Rádió vallotta magáénak a szórakoztató műfaj színvonalemelésének ügyét.

Vincze Ottó műve egyenes folytatása (de nem epigonja) olyan nagy sikerű színpadi alkotásoknak, mint a Csínom Palkó vagy a Szelistyei asszonyok.
Zenéje két forrásból merít: szerencsésen elegyíti az operett érzelmes hangulatát keleties motívumokból szőtt groteszk elemekkel. Az érzelmes dalok azonban nem válnak érzelgőssé, s a groteszk sem fajul torzzá ebben a muzsikában. Szerkesztésükben rafinált, hatásukban azonban egyszerű, fülben megragadó dallamok sorakoznak, s a zeneszerző kitűnő dramaturgiai érzékkel, a helyes arányok biztosításával, a líra és a zenei humor megfelelő adagolásával kerülte el a dagályosság, a terjengősség veszélyét. Gondosan felépített — s az énekesekre komoly feladatot bízó — munka minden egyes énekszám, kitűnően hangzanak, ötletesek a kórusok (szerencsére sok a tömeg jelenet, és így gyakran lép színre az énekkar), hatásos, ízléses zenekari ötletek egész sora tarkítja a zenei képet.

A zeneszerző szándéka ebben az előadásban nem maradt „írott malaszt”, Gyulai Gaál Ferenc karmester és Virány László karigazgató gondoskodott arról, hogy a partitúra meg is szólaljon, a zenei vezetők nemcsak rutint, lelkesedést is latba vetettek a jó ügy érdekében.

Köpeci Bócz István táncos díszleteinek és színes jelmezeinek keretét Horvai István rendezése töltötte meg élettel, mozgással, a lendületes, pergő előadás az ő alapos munkáját dicséri. A rendező egyszerűségre törekedett, sikerült külsőséges túljátszás helyett valódi színészi teljesítményre ösztönöznie színháza jó egynéhány tagját. Kár, hogy a „göre- gáborkodás” még mindig kísért az Operettszínházban (ha nem is olyan mértékben, mint az évad másik magyar újdonságában), méghozzá a magyar és a „török” szereplők játékában egyaránt. A rendezés helyenként fölöslegesen merevítette tablóvá a képet, egy- egy népszerű főszereplő megjelenését a közönség észreveszi, s tapssal regisztrálja akkor is, ha a színpad nem köszönti beléptét „vigyázz állás”-sal.

A szereplők közül (a színlap 33-at sorol fel!) elsőnek a cselekmény fő szálát vivő Sárdy János és Németh Marika kívánkozik megemlítésre. Sárdy kedves figurát farag szerepéből, Kis jó Ambrus ezermester furfangos alakjából. Valami természetes báj veszi körül játékát, énekét, nincs egyetlen mesterkélt, hazug gesztusa, harmonikusan egyesíti szerepében a színész és az énekes feladatait. Németh Marika teljesen mellőzte a primadonna kiszámított hatáskeltő eszközeit, egyszerűen, természetesen mozog, s nagyon szépen énekel. Kevésbé tetszett a darab második szerelmespárja: Kováts Ibi típus szubretté változtatta szerepét, Krémer József pedig elsősorban délceg megjelenésére bízta a sikert. Csákányi László ismét kitűnő alakítást nyújtott Szinán budai pasa szerepében. Az ő szerepében (háremjelenet) fenyegetett leginkább az ízléstelenség veszélye, de kivételes művészettel kerülte el, hogy a humor malackodássá fajuljon. Hadics László és Gyurián József  töröknek öltözött „Zoro és Huru” jétéka nagy derültséget keltett, de — úgy érezzük — itt helyénvaló lett volna némi mértéktartás. Az előadás többi részese közül megemlítendő Homm Pál, Rajnai Elli, és szép, tiszta énekükért Venczl Margit, Harján Emma, valamint Novák Ica. Hidas Hédi koreográfiáját ezúttal is gondosan valósította meg a tánckar, Balogh Edina látványosan töltötte be a szólótáncos feladatát.

/Breuer János/

3651   Búbánat 2018-07-27 10:55:33

A ma 111 éve született Sárdy János emlékére

A fotón: Danilo A víg özvegyben

 

Kacsóh Pongrác-Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz - Sárdy János - Én, a pásztorok királya

Jancsi belépője az. felvonásból

 

  • Magyar Nemzet, 2007. július  26.

"Sárdy János holnap lenne százéves"

Filmcsillag, az Operett Színház és az Opera ünnepelt művésze volt. Akik látták a színpadon - akár János vitézként, Bob hercegként vagy Papagenóként -, nem felejtették el. Azoknak ott van a szívében, a halhatatlanok páholyában. Többek között olyan partnerekkel lépett fel, mint Bajor Gizi, Karády Katalin vagy Honthy Hanna.Sárdy János egy nap híján száz évvel ezelőtt, 1907. július 27-én született a Somogy megyei Nagykónyiban.

1922-ben a pápai tanítóképzőbe iratkozott be, de a szerető családi közösségből kiszakadva képtelen volt megszokni új környezetét. Egyetlen menekülést talált az idegen kisvárosi világ elől: a színházat. Kevéske pénzéből, ha csak lehetett, színházba járt. Egy Zerkovitz-operett oly nagy hatást tett rá, hogy már nem akart mást, mint a színház valóságának részesévé válni.

Az álmok beteljesedésére azonban várnia kellett. Kántortanító lett, műkedvelő társaságokban lépett fel. Szabadidejében énekelni tanult. Családja aggódva szemlélte szárnypróbálgatásait, Rózsahegyi Kálmán színidirektor egy alkalommal eltanácsolta a színészi pályától.
Egy operaházi próbaéneklés után végül szerződést kapott, s 1936 októberében Ottóként Erkel Bánk bánjában lépett a színpadra. Egy évvel később már a kritika is felfedezte, könnyű, hajlékony, lírai tenorként méltatta. Nem sokkal tenorként méltatta. Nem sokkal később már nagy énekesi feladatokkal bízták meg. Sárdy az Operaháznak 1958-ig volt a tagja, ekkor szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1969-ig, haláláig játszott. Érzelmes énekstílusa mellett a közönség rendkívül szerette amiatt, hogy üde, természetes jelenségként friss levegőt vitt a magyar színpadi művészetbe. Elegáns színészi eszközeivel megfogta a publikumot, ugyanakkor ízes magyar beszédével a nép gyermeke maradt. Rendkívüli kedvessége a színpadon túl is tartott.

Természetessége, derűje filmszerepeiben is érvényesült. Népszerűségét az 1940-ben készült Te vagy a dal című film alapozta meg, majd összesen tizenöt magyar mozgóképben kapott többnyire énekes feladatokkal is bíró szerepet. Emlékezetes alakítása többek között a Mágnás Miska mérnöke. Népszerűsége Karády Katalinéval vetekedett. 38 éve nincs közöttünk.

/Tölgyesi Gábor/

3650   Búbánat • előzmény3645 2018-07-25 19:27:41

"A cirkusz csodája a színpadon: A cirkuszhercegnő"

fnc.hu, 2018. július 21., szombat

„… visszagondolva teljesen magától értetődőnek tűnik, hogy A cirkuszhercegnő igazi artistaszámokat vonultasson fel. Korábban ezek a számok a színfalak mögött történtek – egyszer sem tárult az egyszeri közönség szeme elé, a színészek is csupán hivatkoztak rájuk. Most azonban a nézők valódi cirkuszi produkciókat láthatnak, amelyek úgy illeszkednek az operett történetébe, mintha mindig is a részei lettek volna. Nem csak színesebbé teszik a darabot, de a történetet is előre lendítik és erőteljesebbé varázsolják.

Így például az Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás műsorban fellépő világhírű Dosov csoport lélegzetelállító ugródeszka- és handstandszáma csodálatosan visszaadja a magasra törő főhősök álmait és az azokban rejlő veszélyt. Ezzel szemben a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című összművészeti darabjából is ismert Váradi Diana és Váradi Mihály zseniális, csupaszív kutyaszáma tökéletesen adja vissza azt az esendőséget, ami a mellékszereplők sajátja, és ami nem kevesebbé, hanem éppen szerethetővé teszi őket. Jerabek Csenge káprázatos drótkötél-egyensúlyozó számával pedig az emberi kapcsolatok törékenységéről mesélt.

Ezeket a produkciókat a tánckar levegőszáma egészítette ki, melyre Vincze Tünde, Magyar Légtornász Egyesület alapítója és a Baross Imre Artistaképző Intézet tanára tanította be őket. Ez által a cirkusz világa akkor is érezhetően és autentikusan jelen volt, amikor nem a mutatványoké volt a főszerep, hanem a szereplőket alakító színészek munkáját domborították ki.

A cirkuszi produkciók pedig tökéletesen illeszkednek a rendező Szabó Máté koncepciójához…”

 

Bizonyára ősztől, a miskolci teátrumban is láthatják a nézők ezeket a cirkuszi attrakciókat és továbbra is a Fővárosi Nagycirkusz említett művészei lépnek majd fel az operett-produkcióban.

3649   smaragd • előzmény3648 2018-07-24 05:11:22
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

3648   Búbánat 2018-07-23 19:45:22
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

 

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

3647   Búbánat 2018-07-22 21:10:51

Budavári Palotakoncertek 2018-ban is

 Augusztus 3-5. között idén immár hatodik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház művészei két operett gálaestet tartanak, a rendezvény utolsó napján pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes látványos előadását tekinthetik meg azok, akik ellátogatnak a Budai Vár Oroszlános Udvarába.

Palotakoncrt.hu

Sajtótájékoztató – 2018. június 13.

A Savoyai teraszon megtartott sajttájékoztatón részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára is, aki ünnepi alkalomnak nevezte a Palotakoncerteket, mert a hungarikum magyar operett nemzeti kultúránk szerves része és fontos eleme. „Ha külföldre megyünk, nem csak a Sziget, Puskás Ferenc és a Rubik-kocka jut rólunk az emberek eszébe, hanem az operett is, amit mindig, mindenhol szívesen, szeretettel fogadnak és sok helyre hívnak. Ez a rendezvénysorozat Európa egyik leggyönyörűbb díszletében, a Budai Várban is évről évre az operett műfaját igyekszik minél több emberhez eljuttatni, ezzel az európai kultúrát és minket, magyarokat is erősít” – mondta az államtitkár. Majd hozzátette, hogy különösen bíztató az is, hogy év közben egyre többen járnak színházba és egyre több és színesebb a nyári program kínálat is. A 2017-es és a 2010-es adatokat összehasonlítva kiderül, hogy az eltelt 7 évben csaknem kétmillióval több színházjegyet adtak el. Tavaly 6,7 millió jegy kelt el. A nyári programokat egyébként a kormány kiemelten támogatja, például a fesztiválok támogatása három év alatt a háromszorosára emelkedett, de ezzel párhuzamosan csökkentették a fesztiválok ÁFA-ját is.

Vadász Dániel, a programsorozat egyik producere arról beszélt, hogy miután sikerült megvalósítaniuk az eltelt öt évben azt a célkitűzésüket, hogy a műfajt újra fogalmazzák, és átpozícionálják itthon, most újabb feladatokat fogalmaztak meg maguknak. Az idei évben a tánc lett a három este összekötő eleme. Augusztus 3-án és 4-én az Operettszínház társulatának Bor, dal, asszony című gálaestjét láthatják a nézők, amit ezúttal a teátrum koreográfusa, korábbi balettigazgatója, Lőcsei Jenő állít színpadra, augusztus 5-én pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csárdás! – A Kelet tangója című produkcióját lehet majd megtekinteni. „Évek óta beszélgetünk Lőcsei Jenővel arról, hogy milyen ötleteket lehetne még belevonni a produkciókba. Arra gondoltunk, hogy ezúttal ő legyen az, aki önállóan fogalmazhatja meg koncepcióját, mind a műsor, mind koreográfiák tekintetében” – árulta el a producer, aki számára a Nemzeti Táncegyüttessel való együttműködés különösen kedves, mert a folklór, a népzene az operettekben is hangsúlyosan jelen van. „A néptáncban és az operettben is benne van ebben a magyar nemzeti érzés, lendület, lelkület, romantika, szenvedély. Fontos, hogy ezeket a kulturális értékeket együtt ünnepeljük. Ünnepeljük együtt a magyar zenét, a magyar zenés színházi hagyományokat és különösen az operettet” – zárta beszédét Vadász Dániel.

A másik producer, Nacsa Olivér elmondta, hogy továbbra is a Palotakoncertek az egyetlen olyan zenés színházi esemény, ami televízióban főműsoridőben látható. A hagyományoknak megfelelően, idén is az augusztus 20-i állami ünnepség sorozat záró programjaként kerül képernyőre a Duna TV-n.

Pindroch Ferenc producer azt emelte ki, az Oroszlános udvar építési munkálatai abba a szakaszba értek, amikor lehetőségük van arra, hogy nagyobb lelátót építsenek, ezáltal még több látogató tekinthesse meg a programokat, amire igen nagy igény van.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elárulta, hogy az idén a producerekkel egyetértésben úgy döntöttek, hogy az Operettszínház szinte teljes operett csapata részt vegyen a gálán. A főigazgató emlékeztetett, hogy mindig is az együttműködésekben hitt és úgy véli, a magán- és az állami szféra összefogásának eredménye az államtitkár által említett sok millió eladott színházjegy. „Szerintem kiemelt jelentőségű dolog, hogy az állami finanszírozás mellett cégek, üzletemberek, producerek is fontosnak tartják, hogy értékes kulturális eseményeket segítsenek és hozzanak létre. Ezért rendkívül fontos a TAO támogatás – bár megszigorítva, de – életben tartása, mert ez a garanciája annak, hogy ilyen sok kulturális esemény tud megvalósulni.” A főigazgató örül annak, hogy ismét itt lesznek a Zsuráfszky Zoltán által vezetett együtt tagjai. „Fontos ez az összefogás, mert nemzetközi porondon is működő menedzserként, producerként államtitkár úrhoz hasonlóan én is azt gondolom, a világ arra kíváncsi a művészetünkből, ami leginkább idekötődik.”

Lőcsei Jenő, koreográfus, korábbi balettigazgató, legendás táncművész kapta idén a feladatot, hogy új koncepció révén megújítsa a gálaestet. Míg a korábbi években az volt a tematika, hogy a műsor nagy részét az Operettszínház repertoáron lévő darabjainak nagy slágerei adták, és mellettük kapott helyet egy-két új szám, illetve a következő évad bemutatóiból néhány részlet, ezúttal egy olyan műsort állítottak össze, amelynek túlnyomó része kifejezetten erre az alkalomra készül, a szerkezet pedig úgy épül fel, hogy a dalok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. „Vesszőparipám, hogy próbáljuk meg a dolgokat mindig másképp. A szándékunk az, hogy egy olyan műsort csináljunk, amelyik vidám és színes lesz, nevettetve nevettessünk, ahol lehet, sok öniróniával. Én azt a fajta operett-játszást szeretem leginkább, amikor iróniával közelítünk, egyfajta görbe tükröt tartva a néző és magunk elé, próbáljuk a dolgokat színéről és visszájáról is megmutatni. Akkor izgalmas az előadás, ha ezen a pengeélen táncolnak a történetek és a néző dönti el, hogy a dolgot a színéről vagy a visszájáról szeretné látni” – mesélte Lőcsei Jenő.

 

A Budavári Palotakoncertekhez tavaly csatlakozott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a társulat idén az Észak-Amerikában, Kanadában és Európában már számos helyen bizonyított Csárdás, a Kelet tangója című műsorukkal mutatkozik be. A szerelmi háromszög történetet feldolgozó darab rendezője és koreográfusa Zsuráfszky Zoltán. A táncszínházi előadáson a nézők – miközben végigkövetik a főszereplő szerelmespár konfliktusát, illetve egymásra találását – gyönyörködhetnek a Kárpát-medence táncainak szépségében, virtuozitásában, zenei világának sokszínűségében és gazdagságában. Ez az előadás Budapesten most először lesz látható!

A Bor, dal, asszony című gálaestet Makláry László főzeneigazgató és Szabó Mónika karigazgató vezényli, Lőcsei Jenő mellett a koreográfus Lénárt Gábor.

Közreműködnek: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Csuha Lajos, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Kocsis Dénes, Lévai Enikő, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. Vendégként lép fel Cseh Antal és Rab Gyula.

 

A Budavári Palotakoncertek előadásaira jegyek már kaphatók, belépőiket megválthatják www.jegy.hu oldalon, az Interticket országos hálózatában, valamint személyesen is a Budapesti Operettszínház jegyértékesítési pontjain.

Támogatók: Miniszterelnökség, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros Önkormányzata, Hungarikumok Nemzeti Tanácsa, a rendezvény fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A magán szponzorok: Törley Pincészet, Veolia Magyarország. Médiatámogató: Fidelio

3646   smaragd • előzmény2633 2018-07-21 15:54:15

 

Színpadképek a "Valahol Délen" - ből:

Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök, a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői

 

Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo)

 

Mezei Mária (Lolita/YT) és Borvető János (Péteri)

 

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház)

1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Bán Klári, Mezei Mária, Kiss Ilona, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor

Rendező: Dr. Székely György 

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas 

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 

Karmester: Bródy Tamás

 

Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t Gáspár Margit bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.

Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten

pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és

vasárnap a  "Luxemburg grófja"

kedden a "Csárdáskirálynő"

szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.

A "Valahol Délen" - ről ezen a fórumon is sok korabeli dokumentumból idéztünk, most, ezek közül választottam néhányat, lsd előzmény, továbbá  https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

 

3645   Búbánat • előzmény3644 2018-07-21 11:55:07

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – képgaléria

A Miskolci Nemzeti Színház és a Szabad Tér Színház bemutatója, a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - előadások: 2018. július 21. és 23.

3644   Búbánat • előzmény3643 2018-07-21 11:40:38

Tegnap este - Kálmán Imre leánya, Yvonne, is ott volt a margitszigeti szabadtéri operett-bemutatón - nagy sikerű előadásban láthattuk A cirkuszhercegnőt.  Az operett még egy előadását láthatjuk  vasárnap este, aztán ősztől a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be és kerül repertoárjára ez a Szabó Máté rendezte új,  zenés-cirkuszos produkció.

3643   Búbánat • előzmény3640 2018-07-21 11:33:19

Miller Zoltán: „Minél fontosabb vagyok valakinek, nekem is annál fontosabb lesz”

Szimhaz.hu, 2018. július 15. vasárnap, 09:00

Miller Zoltánnal beszélgettünk a margitszigeti Cirkuszhercegnő kapcsán hullámvölgyekről, örömökről és az operett műfaj sajátos kihívásairól is.

[...] „ - Mennyire érezted magad komfortosan a Cirkuszhercegnő próbáin?

- A Cirkuszhercegnő egy nagyon érdekes dolog, így szerintem még egyikünk sem mutatott be darabot. Ugyanis az történt, hogy elindult a főpróbahét, ami megállt egy szerdai napon egy nyilvános főpróbával június 6-án, és majd másfél hónapra rá találkozunk. Akkor lesznek még próbák, de ez baromi nagy kihívás elé állítja a szereplőket. Én sem hobbiból kezdtem el hetente egyszer korrepetícióra járni, ahol Dobó Enikővel végigénekeljük az egész darabot. Ugyanis ezt nekem tartanom kell a torkomban, mivel ezek a szerepek nem olyanok, amit csak úgy simán elénekel az ember. A darab fel lett téve, és most nekünk ugyanazon a hőfokon kell tudnunk tartani magunkban.

- Először játszol együtt Dobó Enikővel. Tőle is megkérdeztem, kíváncsi vagyok, te mit mondasz rá: hogyan jut el két színész onnan, hogy bemutatkoztok egymásnak idegenekként, addig, hogy néhány hét múlva szerelmeseket játszotok egy érzelemmel átfűtött előadásban.

- Ennek van egy szakmai része, emiatt mondják a színészekre, hogy mindent el tudnak játszani. Ezeknél a szerelmes szerepeknél azonban nagyon fontos, ami Enikővel szerencsére az első pillanattól megvolt, hogy baráti, kifejezetten jó nexus legyen közöttük – hogy lehetőleg már elsőre szimpatikusak legyenek egymásnak, meglegyen az a bizonyos kémia. Ha ezek nincsenek meg, akkor mindenki énekli a magáét, és az egész szerelmes sztori elcsúszik.

- Dobó Enikő arról is mesélt, hogy Szabó Máté rendezőként viszonylag szabad kezet adott nektek a másik szereposztásban szereplő Eperjesi Erikával és Szőcs Arturral együtt abban, hogy különböző habitusú figurákat és viszonyokat próbáljatok ki, ami nyomán a műfaj határai körül is kialakultak nézetkülönbségek.

- Erre jó példa, amikor felmerült az ötlet, hogy kicsit dobottabb, lazább figuraként csináljam meg az egyik jelenetet. Merthogy én korábban nagyon beleálltam, és mint egy  bonviván, egy erőteljes, szerelmes férfit hoztam. Jó, mondtam, de előbb nézzük meg a dalt! Most csak próbáljuk meg így ezt a jelenetet, mondták. Meg is csináltuk Enikővel, és tök jó volt. De ahogy rátettük a dalt, az egész pocsék lett. Egy emelkedetten hömpölygő zene előtt egyszerűen nem lehetek egy nyegle pasi, bármennyire is mai és modern, mert akkor utána nem születik meg a dal, mivel annak az ég adta világon semmi köze nem lesz az előtte történtekhez. A nézők pedig nem értik, mi történt ezzel az emberrel, aki az előbb még olyan laza volt. Nem sok mindent kell eljátszani az operettben, de ami benne van, azt erősen kell. Főként, ha egy Kálmán Imre operettről beszélünk. Mert a zene és ez a stílus nem enged meg bármit.

- Nem is annyira könnyű ez a könnyű műfaj?

- Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol természetesek a prózai szövegek, de nem ütik a dalokat sem. Arról nem is beszélve, hogy az énekhang legnagyobb ellensége a beszéd. Nem véletlen, hogy a prózai jelentek nagy részében mindenki azon ügyködik, hogy pozícióban tartsa a hangját. Ha ez túlzottan „jól sikerül”, akkora a próza lesz hamis, ha viszont nagyon torkos, természetes a beszéd, akkor abból elég nehéz ebben a stílusban énekelni. Meg kell találni a dolog maiságát, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az egésznek egy stílusban kell lennie, különben hiába jók egyenként, lesz egy dal, majd egy jelenet, még egy dal, még egy jelenet. Előadás viszont nem.

- A Cirkuszhercegnő egy látványos produkció lesz cirkuszi akrobatákkal, zsonglőrökkel. Ez inkább segít titeket, vagy éppen nehezebbé teszi a dolgotokat?

- Ez a történet a maga misztikumával és a tényleges cirkuszi környezettel nem egy szokványos operett, ezért fel lehet ilyesmivel tupírozni. Ez pluszként zseniális, de ha a darab nincsen eljátszva és a dalok jól elénekelve, akkor senkit sem fog érdekelni, hogy valaki triplaszaltót ugrott. Nekünk tehát ugyanaz a feladatunk, mint máskor. Az tény, hogy itt most a cirkuszvilág nem csupán utalásként a háttérben fog látszani, hanem jól fókuszált nemzetközi szintű produkciókat is láthatnak a nézők. Az pedig innen kezdve a rendező és a mi felelősségünk, hogy ne csupán egy-egy kivételes akrobataszám maradjon meg az emlékezetükben.” […]

3642   Búbánat • előzmény3640 2018-07-20 14:38:24

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer”

 Fidelio.hu, BNYF - 2018.07.11. 13:15

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.

3641   Búbánat • előzmény3640 2018-07-20 14:28:08

"Az operettet nem szabad lebutítani csak azért, hogy eladjuk"

Szinhaz.hu - 2018. július 19. csütörtök, 15:42

Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne mesél a giccsesített operettekről és a merészebb színpadra állításokról is. 

3640   Búbánat 2018-07-19 23:00:48

 

Holnap bemutató!

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - Margitszigeti Szabadtéri Színpad

2018. július 20. (péntek) és 22. (vasárnap)

"2018-ban ünnepli 80 éves jubileumát a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, ahol hosszú évek után újra operett is színpadra kerül majd.

Felcsendül majd a jól ismert Kislány vigyázz című dal is és Fedora, Mister X, Sergius Wladimir, Miss Mabel és a többi jól ismert karakter neves színészek által kerül majd megformálásra.

Az eredetileg német nyelven íródott nagyoperett 1926-os bécsi bemutatója mind történetében, mind pedig elsöprő látványvilága miatt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Az egzotikus mesében az artisták, idomárok és bohócok világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Az operett parádés világában azonban az elveszett szerelmesek mégis egymásra találhatnak a kalandok, intrikák és félreértések útvesztőjében, és győz a mindent elsöprő szenvedély.

A Cirkuszhercegnő szereposztásában színpadra lép Miller Zoltán, Dobó Enikő, Harsányi Attila, Litauszky Lilla, Somhegyi György, Papp Endre"

3639   Búbánat 2018-07-19 21:44:57

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...

De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)

A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)

3638   Búbánat • előzmény3637 2018-07-18 13:25:05

1943. JÚLIUS MAGYAR VILÁGHÍRADÓ - Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - videorészletek

(Filmhíradók online)

„Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

 

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

 

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.

3637   Búbánat 2018-07-18 13:22:40

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1943)

középen Udvardy Tibor és Szilvássy Margit

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3636   Búbánat 2018-07-18 13:16:18

 

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1958)

Vámos Ágnes és Nagypál László

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3635   Búbánat 2018-07-18 13:15:29

Kacsóh Pongrác: János vitéz (1958)

Melis György és Fodor János

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3634   Búbánat 2018-07-18 13:14:15

Schubert – Berté: Három a kislány (1953)

Páka Jolán, Maleczky Oszkár, Koltay Vali és Gáncs Edit

A Három a kislány díszlete (1953)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

3633   Búbánat • előzmény3631 2018-07-16 17:24:35

Dr. Winkler Gábor arról is mesél a Dankó Rádióban Nagy Ibolya mikrofonja mellől hogy hogyan tudja összeegyeztetni orvosi hivatását, kevéske szabadidejét a könyvírással - és a témába vágó kutatási-feldolgozási-szerkesztői munkával; a gyermekkorában milyen zenei inspirációkat kapott otthonról; az igényes operazene és operettzene,  a  két zenei műfaj között szerinte nem kell merev válaszfalakat húzni; az operettet pedig "nem kell szégyellni"... Mindamellett hasonló zenei érdeklődésű személyekkel szívesen jár össze és rendszeres látogatója az Operának/Erkel Színháznak, de az Operettszínházban is gyakorta megfordul  nemcsak bemutatók alkalmával, de repertoár előadásokon is ott szokott lenni.

Hamarosan, 18 órától meghallgathatjuk a teljes adást - benne a Három a kislány zenéi mellett még

Fényes Szabolcs-melódiákat (Rigó Jancsi), 

Brodszky Miklós dalait:

- Mario Lanza énekli: " Sohasem foglak szeretni" - a  Halászlegény frakkban című filmből 

Lukács Anita  és Vadász Zsolt  énekével: „Az álmom légy"

- Berkes János előadásában: „Pardon, pardon szennyóra” (élő, koncertfelvételről)

 

3632   smaragd 2018-07-16 16:51:06

 

Tegnap, talán a hagyományos naptár szerint német nyelvterületen július 15-én tartott Egon névnaphoz (Egon - Wikipédia: itt) kapcsolódva... három eredeti képdokumentummal bővült Kemény Egon Wikipédia oldala/ itt, a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) szinlapja:

 

  

KARÁDY KATALIN címlapfotókon, a "Fekete liliom" című nagyoperett főszerepében, Zia spanyol grófkisasszony

 A "Feket liliom" nagyoperettről természetesen ezen a fórumon is már többször írtunk, Fényes Szabolcs felkérésére komponálta Kemény Egon, akinek tehetségébe és operettszerzői rátermettségébe vetette bizalmát a színházigazgató zeneszerzőkolléga, remélve, hogy Kemény Egon új operettje bevétele megmenti az Operettszínházat a teljes anyagi csődtől,  -  és így lett, a nagy siker pénzt hozott az Operettszínháznak, ki tudták fizetni a számlákat és fűthető lett a nézőtér...

Ez a plakát már korábban is szerepelt Kemény Egon Wikipédia lapján.

Néhány korábbi bejegyzés  - Kemény Egon fórumából  - a tegnapihoz kapcsolódva:

"BÁRD FERENC ÉS FIA ÉS VIOLIN ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA

Fekete liliom

OPERETT

Írták:

NÓTI KÁROLY ÉS FÖLDES IMRE

Zenéjét 

HALÁSZ RUDOLF

verseire szerzette

KEMÉNY EGON

BOCSÁNATOT KÉREK...francia keringő

MA ÉJJEL...tango dal

DISZKRÉT LEGÉNYLAKÁS...slowflox

ÁDÁMNAK ÉVA KELL...foxtrot"

a "Ma éjjel" ajánlással:

"Karády Katalinnak igaz nagyrabecsüléssel, őszinte szeretettel    KEMÉNY EGON"

464   Ardelao • előzmény 459 2016-11-14 01:16:11

MOZI ÉLET, SZÍNHÁZ-RÁDIÓ, FILM, SZíNHAZ ÉS RÁDIÓ HETILAP - I. évfolyam, 14. szám, 1046. december 27. 

A címlapon: 

„KARÁDY KATALIN - Fővárosi Operettszínház: FEKETE LILIOM (Foto: Fekete)” 

„Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri -, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiállású új színész: Zentay Ferenc, - Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány.” 

„Mit játszanak a színházak

December 27 – 1947. január 2-ig.

……………………….

Fővárosi Operett: egész héten (7 előadás) Fekete liliom"

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket a „képtávirat” kísérőszövegében közölt rövid, de Kemény Egon zenéjét jellemző, lényeges megállapítás: „az operett kereteiből kilépő muzsika”.

459   smaragd • előzmény 446 2016-11-11 17:47:29

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)

nagyoperett 3 felvonásban

Rátonyi Róbert jól ismert "Operett" ( Zeneműkiadó, 1984)  könyve részletesen foglakozik a "Fekete liliom" bemutatójával, a zenére vonatkozó részt emelem ki:

"Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. 

Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott  "Kikelet utca 3" című darabjával.

A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon  muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

( A "Kikelet ucca 3" bemutatója valóban az Operettszínház felkérése és a partitura azonnali elkészítése utánra, még 1928. évre volt tervezve, de színházbeli okok miatt 1929. tavaszára tűzték ki és sikert aratott.)

3631   Búbánat 2018-07-16 15:59:28

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,

a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója

a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorábanakivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:

 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”
Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.

Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 

„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  

…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..

…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..

……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”

…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .

 Dr. Winkler Gábor az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!

A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.

3630   Búbánat 2018-07-16 13:31:46

A Magyar Zenés Színház közeljövőbeli bemutatóinak tervéről már olvashattunk híreket a nyomtatott sajtóban és az internetes portálokon; a Színház igazgató-színésze, Bozsó József ezekről a távlati eseményekről a Dankó Rádió tegnapi operettműsorában élőszóban ugyancsak szót ejtett:

Három kőszínházban mutatja be Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét a Budapesti Operettszínház és a Magyar Zenés Színház az 1848-49 szabadságharc 170. évfordulója jegyében.

Az együttműködési megállapodás alapján jövő márciusban a Békéscsabai Jókai Színházban, 2019 szeptemberében a Veszprémi Petőfi Színházban, 2020 márciusában pedig a Budapesti Operettszínházban adjuk elő a darabot.”

Bozsó József azt is megemlítette, hogy, hogy a darab bemutatásával vidéken is szeretnék népszerűsíteni az operett műfaját, és ehhez szereplőket, díszletet, jelmezeket biztosít az Budapesti Operettszínház a Magyar Zenés Színháznak; Lőrinczy György direktorral ápolt jó kapcsolata ugyancsak elősegítette ennek az együttműködésnek tető alá hozását.

Bozsó József igazgató beszámolt arról is, hogy a színházuk jövő januárban Izraelben Lehár A víg özvegy című operettjét adja elő egy turnén, májusban pedig egy háromhetes, tizenhét állomásos mexikói útra mennek Johann Strauss Cigánybárójával.

3629   Búbánat • előzmény3615 2018-07-11 14:39:04

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

Fidelio.hu, 2018.07.11. 13:40

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.

3628   Búbánat • előzmény3627 2018-07-05 21:16:47

Tiboldi Mária operettszínésszel Szinetár Miklós rendező beszélgetett

veol.hu. Balla Emőke, 2018. június 19.

"Az operett műfajában fontos, hogy valaki egyéniség legyen" – mondta Szinetár Miklós rendező Tiboldi Mária operettszínész Művészbejáró című könyvének veszprémi bemutatóján.

A primadonnát a könyvbemutatón Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a Dubniczay-palotában. Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező úgy fogalmazott: a könyv egy gazdag, sikeres művészpályát, színes életet mutat be. Az operett-előadás mindig egy archoz, hanghoz, egyéniséghez kötődik. Tiboldi Mária összetéveszthetetlen személyiség; rá, az ő megismételhetetlen egyéniségére épültek az előadások.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Zeneakadémia megújult orgonája
Nyilvános családi rendezvény

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterem

Gál-Tamási Mária, Gátay Tibor, Illési Erika, Mózes Anikó, Bodó Antónia (hegedű), Csoma Ágnes, Polónyi István (brácsa), Kertész György, Liptai Gabriella, (cselló), Kovalszki Mária, Taraszova Brigitta (zongora)
HAYDN: D-dúr („A pacsirta”) vonósnégyes, Op. 64, No. 5
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
BRAHMS: f-moll zongoraötös, Op. 34

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

CAFe Budapest
BERNSTEIN: Trouble in Tahiti
Bakonyi Marcell, Dinah: Meláth Andrea
Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila (ének)
Vezényel: Dobszay Péter
FEKETE GYULA: Római láz
Meláth Andrea / Makiko Yoshida, Szabóki Tünde / Imai Ayane
Vezényel: Serei Zsolt
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

The King's Singers:
Patrick Dunachie, Timothy Wayne-Wright
Julian Gregory
Christopher Bruerton, Christopher Gabbitas
Jonathan Howard
The King's Singers
16:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Zhang Márkó, Radnóti Róza (zongora), Kapor Andrej (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Szilasi Dávid (zongora)
BEETHOVEN: Hét variáció egy Mozart témára WoO 46 “Bei Männern welche Liebe fühlen”
SCHUMANN: Adagio és Allegro Op. 70.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
CHOPIN: g- moll ballada op 23.
LISZT: E-dúr Legenda
GRIEG: Norvég tánc Op.35 No.1
DVOŘÁK: Szláv tánc Op.72 No.2
RACHMANINOV: Orosz dal Op.11 No.3
BRAHMS: Magyar táncok No.2, No.1

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: V. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)