vissza a cimoldalra
2018-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60802)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (845)
Erkel Színház (9289)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2529)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
Élő közvetítések (7196)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (580)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2732)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)
Kolonits Klára (1066)
Jonas Kaufmann (2255)
Operett, mint színpadi műfaj (3604)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3603   Haandel 2018-05-23 20:01:16

Der Operetten-Spielplan der Volksoper Wien
Ö1 Hangtár (7 Tage Ö1 | 21.05.2018)

Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Richard Heuberger, Emmerich Kálmán und Ralph Benatzky - in Live-Aufnahmen.

3602   zenebaratmonika 2018-05-22 17:09:36
1 1 it (#1) Verdi  16122 (3690)
2 2 at (#1) Mozart  11887 (2468)
3 3 it (#2) Puccini  11615 (2748)
4 4 it (#3) Rossini  5237 (1269)
5 5 it (#4) Donizetti  4691 (1217)
6 6 de (#1) Wagner,R  4093 (1098)
7 7 fr (#1) Bizet  4027 (903)
8 8 at (#2) Strauss,J  2863 (564)
9 9 ru (#1) Tchaikovsky,P  2709 (691)
10 10 de (#2) Strauss,R  2319 (521)
11 11 fr (#2) Offenbach  2026 (421)
12 12 uk (#1) Handel  1991 (591)
13 13 hu (#1) Lehar  1908 (357)
14 14 de (#3) Humperdinck  1777 (318)
15 15 hu (#2) Kalman,E  1638 (320)
16 16 it (#5) Bellini  1407 (322)
17 17 uk (#2) Britten  1334 (348)
18 18 cz (#1) Janacek  1212 (271)
19 19 fr (#3) Gounod  1084 (278)
20 20 it (#6) Leoncavallo  998 (271)
21 21 fr (#4) Massenet  954 (221)
22 22 ru (#2) Rimsky-Korsakov  949 (261)
23 23 de (#4) Gluck  924 (208)
24 24 it (#7) Mascagni  835 (244)
25 25 cz (#2) Dvorak,A  724 (128)
26 26 de (#5) Beethoven  704 (177)
27 27 de (#6) Weill  607 (120)
28 28 it (#8) Monteverdi  600 (181)
29 29 de (#7) Weber  586 (109)
30 30 uk (#3) Purcell  558 (146)
31 31 fr (#5) Poulenc  541 (145)
32 32 cz (#3) Smetana  529 (105)
33 33 ru (#3) Musorgsky  492 (143)
34 34 at (#3) Benatzky  478 (66)
35 35 fr (#6) Berlioz  458 (99)
36 36 ru (#4) Prokofiev  450 (118)
37 37 ru (#5) Stravinsky  444 (104)
38 38 hu (#3) Abraham  417 (57)
39 39 us (#1) Bernstein  388 (82)
40 40 ru (#6) Shostakovich  378 (88)
41 41 us (#2) Glass [*] 321 (67)
42 42 ru (#7) Borodin  318 (96)
43 43 de (#8) Orff  316 (82)
44 44 it (#9) Giordano  314 (76)
45 45 fr (#7) Debussy  309 (74)
45= 46 de (#9) Lortzing  309 (63)
47 47 fr (#8) Ravel  281 (61)
48 48 at (#4) Haydn  278 (98)
49 49 at (#5) Berg  271 (53)
50 50 us (#3) Menotti  268 (79)
51 51 fr (#9) Rameau  260 (94)
52 52 cz (#4) Martinu  245 (41)
53 53 pl (#1) Moniuszko  238 (67)
54 54 de (#10) Bach,JS  230 (74)
55 55 de (#11) Lincke  204 (21)
56 56 us (#4) Korngold  201 (34)
57 57 it (#10) Vivaldi  197 (54)
58 58 it (#11) Cavalli  196 (55)
59 59 fr (#10) Saint-Saens  193 (53)
60 60 de (#12) Kunneke  192 (37)
60= 61 at (#6) Zeller,C  192 (29)
62 62 us (#5) Heggie [*] 189 (47)
63 63 it (#12) Cilea  182 (44)
64 64 at (#7) Millocker  180 (29)
65 65 us (#6) Gershwin  172 (25)
66 66 de (#13) Nicolai  168 (33)
67 67 it (#13) Cimarosa  165 (51)
68 68 ar (#1) Piazzolla  163 (41)
69 69 ru (#8) Rakhmaninov  155 (55)
70 70 it (#14) Cherubini  150 (39)
71 71 hu (#4) Huszka  149 (13)
72 72 pl (#2) Weinberg  148 (33)
73 73 it (#15) Wolf-Ferrari  144 (45)
73= 74 de (#14) Hindemith  144 (32)
75 75 uk (#4) Dove [*] 142 (35)
76 76 de (#15) Telemann  141 (25)
77 77 nl (#1) Evers [*] 137 (20)
78 78 uk (#5) Ades [*] 132 (32)
79 79 at (#8) Zemlinsky  129 (23)
80 80 it (#16) Pergolesi  128 (57)
81 81 at (#9) Schubert  127 (44)
81= 82 de (#16) Henze  127 (33)
83 83 it (#17) Rota  124 (31)
84 84 fr (#11) Meyerbeer  120 (19)
85 85 us (#7) Adams [*] 119 (27)
86 86 ru (#9) Banevich [*] 118 (13)
87 87 it (#18) Boito  115 (26)
87= 88 de (#17) Lund [*] 115 (17)
89 89 hu (#5) Eotvos [*] 114 (31)
90 90 at (#10) Schoenberg,A  111 (26)
91 91 ru (#10) Frid  109 (25)
92 92 fr (#12) Thomas,A  108 (33)
93 93 at (#11) Ullmann  106 (31)
94 94 fr (#13) Lully  101 (33)
95 95 at (#12) Straus  96 (16)
96 96 it (#19) Salieri  95 (23)
96= 97 it (#20) Ponchielli  95 (18)
98 98 fr (#14) Delibes  91 (25)
98= 99 it (#21) Sciarrino [*] 91 (25)
98= 100 de (#18) Krasa  91 (24)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all composers


Composers: 100 (Productions: 23975, Performances: 103378)
[*] : Living composers (10)

a 100 legtöbbet játszott zeneszerző 2013/14-2017/18 között a világ nagyobb operát operettet játszó színházaiban

 

3601   zenebaratmonika 2018-05-22 16:48:58

Európa és a világ nagyobb operát, operettet játszó színházai. Néha musicalakat is jelölnek, de ez azért hiányos. A legtöbbet játszott zeneszerzők:

Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2013/14 to 2017/18

 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

13 1 hu (#1) Lehar  1908 (357)
15 2 hu (#2) Kalman,E  1638 (320)
38 3 hu (#3) Abraham  417 (57)
71 4 hu (#4) Huszka  149 (13)
89 5 hu (#5) Eotvos [*] 114 (31)
107 6 hu (#6) Szirmai  81 (6)
110 7 hu (#7) Erkel  79 (14)
139= 8 hu (#8) Ligeti  56 (10)
149= 9 hu (#9) Kodaly  51 (8)
192= 10 hu (#10) Vajda [*] 34 (6)
204= 11 hu (#11) Kacsoh  32 (6)
204= 12 hu (#12) Ranki  32 (2)
216= 13 hu (#13) Zerkovitz  30 (2)
220= 14 hu (#14) Eisemann  29 (1)
252= 15 hu (#15) Hubay  25 (3)
293= 16 hu (#16) Goldmark  21 (4)
431= 17 hu (#17) Javori  12 (2)
474= 18 hu (#18) Szokolay  11 (3)
474= 19 hu (#19) Jacobi  11 (1)
576= 20 hu (#20) Selmeczi [*] 8 (3)
700= 21 hu (#21) Taller [*][f] 6 (1)
700= 22 hu (#22) Kurtag [*] 6 (1)
781= 23 hu (#23) Lendvay [*] 5 (1)
781= 24 hu (#24) Mezei [*] 5 (1)
872= 25 hu (#25) Varga [*][f] 4 (1)
872= 26 hu (#26) Gryllus [*] 4 (1)
974= 27 hu (#27) Ivan [f] 3 (1)
1079= 28 hu (#28) Kerek [*] 2 (2)
1079= 29 hu (#29) Farkas  2 (1)
1079= 30 hu (#30) Ruzitska  2 (1)
1079= 31 hu (#31) Orban [*] 2 (1)
1203= 32 hu (#32) Balassa [*] 1 (1)
1203= 33 hu (#33) Matyassy [*] 1 (1)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all composers


Composers: 33 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Living composers (13)
[f] : Female composers (3)

3600   zenebaratmonika 2018-05-22 16:46:16

A legtöbbet játszott magyar operák, operettek a világ nagyobb színházaiban:

in 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

18 1 hu (#1) Lehar (#1)  Die lustige Witwe  1198 (241)
28 2 hu (#2) Kalman,E (#1)  Die Csardasfurstin  816 (165)
39 3 hu (#3) Kalman,E (#2)  Grafin Mariza  586 (107)
76 4 hu (#4) Lehar (#2)  Das Land des Lachelns  271 (47)
89 5 hu (#5) Abraham (#1)  Ball im Savoy  236 (37)
92= 6 hu (#6) Lehar (#3)  Der Graf von Luxemburg  226 (31)
160= 7 hu (#7) Huszka (#1)  Lili barono  113 (9)
170 8 hu (#8) Lehar (#4)  Der Zarewitsch  103 (19)
194 9 hu (#9) Abraham (#2)  Viktoria und ihr Husar  85 (11)
199= 10 hu (#10) Szirmai (#1)  Magnas Miska  81 (6)
230= 11 hu (#11) Abraham (#3)  Die Blume von Hawaii  66 (7)
243= 12 hu (#12) Kalman,E (#3)  Die Herzogin von Chicago  59 (9)
267= 13 hu (#13) Erkel (#1)  Bank ban  53 (7)
273= 14 hu (#14) Kalman,E (#4)  The Bayadere  51 (13)
273= 15 hu (#15) Kalman,E (#5)  Die Zirkusprinzessin  51 (10)
278= 16 hu (#16) Ligeti (#1)  Le Grand Macabre  50 (9)
321= 17 hu (#17) Kodaly (#1)  Hary Janos  39 (6)
341= 18 hu (#18) Lehar (#5)  Giuditta  35 (5)
352= 19 hu (#19) Huszka (#2)  Bob herceg  33 (2)
365= 20 hu (#20) Kacsoh (#1)  Janos Vitez  32 (6)
365= 21 hu (#21) Ranki (#1)  Pomade kiraly uj ruhaja  32 (2)
378= 22 hu (#22) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache  31 (11)
390= 23 hu (#23) Abraham (#4)  Roxy und ihr Wunderteam  30 (2)
390= 24 hu (#24) Zerkovitz (#1)  The Kissing Lady  30 (2)
400= 25 hu (#25) Eisemann (#1)  Fekete Peter  29 (1)
440= 26 hu (#26) Erkel (#2)  Hunyadi Laszlo  25 (6)
440= 27 hu (#27) Hubay (#1)  Anna Karenina  25 (3)
470= 28 hu (#28) Lehar (#6)  Paganini  23 (5)
481= 29 hu (#29) Eotvos (#2) [*] Senza sangue  22 (7)
481= 30 hu (#30) Eotvos (#3) [*] Angels in America  22 (4)
502= 31 hu (#31) Kalman,E (#6)  Das Veilchen vom Montmartre  21 (7)
502= 32 hu (#32) Goldmark (#1)  Die Konigin von Saba  21 (4)
502= 33 hu (#33) Kalman,E (#7)  Die Faschingsfee  21 (2)
669= 34 hu (#34) Kalman,E (#8)  Arizona Lady  15 (4)
669= 35 hu (#35) Vajda (#1) [*] Don Cristobal  15 (2)
669= 36 hu (#36) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin  15 (2)
706= 37 hu (#37) Eotvos (#4) [*] Tri Sestri  14 (3)
741= 38 hu (#38) Kalman,E (#9)  Ein Herbstmanover  13 (1)
741= 39 hu (#39) Lehar (#7)  Frasquita  13 (1)
741= 40 hu (#40) Lehar (#8)  Friederike  13 (1)
813= 41 hu (#41) Lehar (#9)  Zigeunerliebe  12 (5)
813= 42 hu (#42) Javori (#1)  Wedding Dance  12 (2)
813= 43 hu (#43) Kodaly (#2)  Szekely Fono  12 (2)
813= 44 hu (#44) Lehar (#10)  Schon ist die Welt  12 (1)
889= 45 hu (#45) Jacobi (#1)  Sybill  11 (1)
934= 46 hu (#46) Szokolay (#1)  Vernasz  10 (2)
934= 47 hu (#47) Eotvos (#5) [*] Paradise Reloaded  10 (2)
1208= 48 hu (#48) Eotvos (#6) [*] Love and Other Demons  7 (1)
1342= 49 hu (#49) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom  6 (1)
1342= 50 hu (#50) Ligeti (#2)  Aventures, nouvelles aventures  6 (1)
1342= 51 hu (#51) Kurtag (#1) [*] Fin de partie  6 (1)
1522= 52 hu (#52) Eotvos (#7) [*] Le Balcon  5 (2)
1522= 53 hu (#53) Lendvay (#1) [*] La Putain respectueuse  5 (1)
1522= 54 hu (#54) Mezei (#1) [*] Opposite the Catafalque  5 (1)
1731= 55 hu (#55) Selmeczi (#1) [*] Byzantium  4 (2)
1731= 56 hu (#56) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul  4 (2)
1731= 57 hu (#57) Varga (#1) [*][f] Love  4 (1)
1731= 58 hu (#58) Gryllus (#1) [*] Two Women  4 (1)
1731= 59 hu (#59) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti  4 (1)
1957= 60 hu (#60) Huszka (#3)  Maria fohadnagy  3 (2)
1957= 61 hu (#61) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben  3 (1)
1957= 62 hu (#62) Kalman,E (#10)  Marinka  3 (1)
1957= 63 hu (#63) Eotvos (#8) [*] Radames  3 (1)
2199= 64 hu (#64) Kerek (#1) [*] Parody  2 (2)
2199= 65 hu (#65) Farkas (#1)  The Magic Cupboard [c] 2 (1)
2199= 66 hu (#66) Kalman,E (#11)  Kaiserin Josephine  2 (1)
2199= 67 hu (#67) Lehar (#11)  Die Juxheirat  2 (1)
2199= 68 hu (#68) Ruzitska (#1)  Bela futasa  2 (1)
2199= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Pikko hertzeg  2 (1)
2462= 70 hu (#70) Erkel (#3)  Dozsa Gyorgy  1 (1)
2462= 71 hu (#71) Szokolay (#2)  Blood Wedding  1 (1)
2462= 72 hu (#72) Balassa (#1) [*] Cataclysm  1 (1)
2462= 73 hu (#73) Matyassy (#1) [*] Scaevola  1 (1)
 ┃  ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃  ┃ ┗ Composer  ┗ Work Number of performances
 ┃  ┗ National ranking
 ┃ ┗ Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all works


Operas: 73 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Works by living composers (23)
[f] : Works by female composers (3)
[c] : Works for children/youths (1)

3599   Búbánat 2018-05-21 13:00:38

123 éve, 1895. május 21-én halt meg Franz von Suppé, a klasszikus bécsi operett egyik nagyhírű mestere. (1819. április 18., Split, Horvátország - 1895. május 21., Bécs, Ausztria)

Franz von Suppé — eredeti nevén Francesco Ezechielle Ermenegildo Cavaliere Suppé Demelli -  dalmát származású osztrák zeneszerző, a bécsi operett műfajának egyik legkitűnőbb reprezentánsa: kifejezési eszközeiben Offenbach követője, de művei szellemében (főleg a bécsi lokálkolorit szerinti alkalmazásában) új utakon járt.

A bécsi zenekonzervatóriumban folytatott tanulmányai után — néhány soproni és pozsonyi színháznál töltött karmesteri évad kivételével — Bécsben élt. Hírnevét és igazi sikereit a szellemesen pezsgő ütemű operettjeivel aratta. A színházi világ „bécsi Offenbachként” tartotta számon. 31 operettet komponált, köztük olyan népszerű műveket, mint a Boccaccio, a Szép Galathea, a Pajkos diákok, a Fatinitza.

Legsikeresebb operettjei között tartjuk számon a magyar környezetben játszódó „Könnyű lovasság”-ot is, amely sokhelyütt Magyar huszárok  címmel került színpadra.

 

Budapesti Hírlap, 1890. május 10.

 „(Suppé-est a népszínházban.)

Zsúfolt ház előtt került ma színre 100-adszor a Boccaccio, S u p p é Ferenc zeneszerző személyes vezetése mellett. Mikor a marciális alakú, de kedélyes, mosolygó arcú öregúr a zenekarban megjelent, tapsvihar fogadta, melyet ö mély meghajlással köszönt meg. Ezután Konti József segítségével beleült a babérlevelekkel díszített karmesteri karosszékbe s megragadva a dirigáló botot, olaszos hévvel kezdte vezetni a zenekart, mely alig volt képes utána nyargalni. Az első felvonás végén a publikum háromszor a lámpák elé hívta s a zenekarból két gyönyörű babérkoszorút nyújtottak fel neki, nemzetiszínű szalaggal: egyet az igazgatóság, egyet a népszínház személyzete részéről. Suppé meghatva hajlongott, Blaháné és Réti Laura közt. Az előadás egyike volt a legjobbaknak s a szereplők közül mindegyik buzgón igyekezett a sikert a gazda szeme előtt minél nagyobbá tenni. A címszerepet Blaháné játszotta, Fiamettát Réti Laura, a színház újonnan szerződött tagja, a ki énekszámaival a tapsnak valóságos viharait támasztotta, a zenekar és kórus is derekasan megtette kötelességét. Blaháné is kapott egy gyönyörű bokrétát.

Előadás után Suppé tiszteletére Piufsich Lajosnál fényes estély volt. Suppé igen jól mulat fővárosunkban. Tegnap este a Hugenottákat nézte meg az Operában, ma meglátogatta az ősz Erkel Ferencet, a kinek ö a Hunyadi László-ját dirigálta 1854-ben, Bécsben — mikor egy magyar operatársulat odafent játszott.

Érdekes adatul fölemlítjük, hogy Suppé saját nyilatkozata szerint magából a Boccaccio-ból neki 100,000 forint jövedelme volt.”
 

3598   Búbánat • előzmény3170 2018-05-10 23:02:25

Kapcs. a 3170. és 3168.  számú bejegyzésekhez

Kiegészítés:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor
 

Amikor a Rádió Dalszínháza műsorára tűzte ezt az operettfelvételt, az RTV Újságban Fischer Sándor előzetes jegyzetét olvashattuk ennek apropóján.

A következő sorokat olvashattuk tőle 1975-ben:

„Az angol zenés színpad alkotásai tulajdonképpen kétszázötven éve ismeretlenek nálunk… 1728-ban mutatták be Londonban Gay-Pepusch Koldusoperáját, az egyetlent, amely hazánkban népszerűvé vált, igaz, hogy csak ötven évvel ezelőtti, Bert Brecht -Kurt Weill-féle német átdolgozás formájában. Az olasz és a német opera, másrészt a francia és a bécsi operett egyeduralma takarta el előlünk az angol zenés drámai műfaj súlyosabb és könnyebb ágát egyaránt, Purcelltől és Händeltől Brittenig. Hozzájárult az ismeretlenséghez a szigetország elzártsága is. Pedig a múlt század második felében ért Arthur Sullivan daljátékai hasonló szerepet töltöttek be Londonban, mint Offenbach művei Párizsban, azzal a különbséggel, hogy Offenbach gyilkos szatíráival szemben Sullivan finomabb öniróniával gúnyolja ki hazájának és korának feudális-kapitalista társadalmát, Viktória királynő uralkodásának gyarmattartó és álszent világát, betűhöz ragaszkodó, kötelező jogszabályait, finomkodó, szentimentális hölgyeit, velük szemben pedig az őszintén uralkodó rabló-kalózok szabad társadalmát, mindnyájuk naiv, királyhű, osztálytudatos nacionalizmusát.

Zenei hangvétele közelebb áll az angol népdalkincshez, mint Offenbach stílus a franciáéhoz. Inkább  Kodály Háry Jánosának jellegére emlékeztet, habár dallamai nem népdalfeldolgozások, csak formában és hangulatban érződik származásuk.

Sullivan több mint húsz darabja közül néhányat a Népszínház a nyolcvanas években műsorára tűzött, de ezek – az egy Mikádó kivételével – nem keltettek visszhangot; a szentimentalizmushoz és naturalizmushoz szokott akkori magyar közönség az angol groteszk, száraz humor célzásait éppúgy nem értette, mint Offenbach vitriolos szatíráinak társadalomleleplező mondanivalóját. Azóta nem került színre hazánkban Sullivan, akit Angliában a nagy zenei és színpadi értékek közt tartanak számon, csak a Rádió mutatta be a háború óta a Mikádó, az Esküdtszéki tárgyalás és A Fruska című dalműveit.

Most tehát először hangzik fel Magyarországon A cornwalli kalóz. Eredeti címe:The Pirates of Penzance. Ez a helység délnyugat Anglia legnyugatibb csücskében, Cornwall tartomány tengerpartján fekszik. Hogy híres volt-e kalózairól, azt nem tudjuk, de hogy hősének figuráját nem a valóságból merítette Sullivan, az bizonyos. Mégis igaz a történet, a tükör torzít, de a kép reális.”

3597   zenebaratmonika • előzmény3595 2018-05-10 15:14:31

Hát jó lenne, ha legalább 3 operettbemutató lenne évente, 2 nagyszínpadon 1 theatrumban.....utóabbi pl. Madarász Zeller, Fall: Sztambul rózsája. Vannak kisszínpados operettek 2 zongorára: pl Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben, Eisemann Mihály: Bástyasétány 77.....

3596   zenebaratmonika • előzmény3595 2018-05-10 15:13:21

Güll baba is jó, de az legalább filmen megnézhető magyarul a youtube-n.

3595   Búbánat • előzmény3593 2018-05-10 12:20:42

A Maya is volt már repertoáron, igaz, évtizedekkel ezelőtt.  Bizony, a Hawaii rózsája kellene, ahogyan a Gül baba is - és sok minden más operett még.

A Cigányprímást az Operettszínház palettájáról hiányolom, de a Lili bárónő is csak a raktárszínházban megy - zongorakísérettel; most kap egy jubileumi zenekaros előadást a nagyszínpadon, egyszeri alkalomra - miért nem marad ott tartósan???.

3594   zenebaratmonika 2018-05-10 11:44:23

Modern Marica lesz jövőre, de szerintem nyudogdtan lehetne operettet vinni a Kálmán Imre Theátrum kistermébe kiszenekarral, jó nem ugyanaz, de erre jutna elég közönség.

3593   zenebaratmonika • előzmény3592 2018-05-10 11:33:11

A Maya lesz operettpremier.

Én tudod a Hawaii rózsáját várnám, de az itt nem megy, pedig olyan szép,  külföldön  6 helyen is megy az idei évadban, Hildesheim-ben 1 hete tették fel és a Lehár fesztiválon lesz Bad Ishle-ben. Baselben pedig az ősszel ment és megy Padernborn-ban is.

https://www.youtube.com/watch?v=hIjdD6fSScA

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

Itt egy hosszú írás a darabról, az Operett Kutató Központ által:
http://operetta-research-center.org/revisiting-honolulu-die-blume-von-hawaii-students-hochschule-fur-musik-osnabruck/

 

A Kálmán Cigányprímás darab más színházban ment tavaly (Turay Ida Színház), idén a Zsuzsi kisasszony megy.

3592   Búbánat • előzmény3591 2018-05-10 11:09:02

Felújítás lesz Huszkától a Mária főhadnagy - koprodukcióban más színházzal mutatják be a következő évadban.

De igazad van, olyan vadonatúj operettbemutató, mint ami volt legutóbb a Kékszakáll, most nem lesz. Én is vártam volna megint egy új operett színpadra állítását. Korábbi években többször is szóba került Kálmán Imre Cigányprímása is - de aztán valahogyan mindig "elfelejtődött..."

3591   zenebaratmonika • előzmény3590 2018-05-10 11:05:42

https://www.youtube.com/watch?v=OFHyBiKEpZg

Íme egy részlet a Carousel-ből, ezt még játszotta a Theater Basel is előző évadban. Richard Rogers a zeneszerző (ld. Muzsika hangja):

http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=hu&is=&by=Richard+Rodgers&loc=&stype=abs&sd=10&sm=5&sy=2016&etype=abs&ed=&em=&ey=

Vártam még egy operettpremiert, a Marica az csak felújítás, eddig is ment, és ezért jó lett volna valami más is.

3590   Búbánat 2018-05-09 21:36:23

A Budapesti Operettszínház 2018/19-es évada

"Magyar szerzők, magyar történetek, legendás nagy magyarok - így lehetne jellemezni a Budapesti Operettszínház 2018/2019-es évadának új bemutatóit.  A Nagymező utcai teátrumban 7 premiert tartunk a következő szezonban, melyek közül 3 ősbemutató. Látható lesz az István, a király, a Maya, a Marica grófnő, a Molnár Ferenc klasszikusából, a Liliomból íródott Carousel, valamint a Semmelweis, a Tündér Lala, és A Pendragon legenda. A rendezők között a színházi szakma legjobbjai dolgoznak majd, mint Székely Kriszta, Béres Attila, Szabó Máté vagy Réthly Attila, de lehetőséget kap a legfiatalabb generáció is. Visszatér Szenteczki Zita, és első alkalommal dolgozik a társulattal Boross Martin. Emellett a korábbi évek tendenciáinak megfelelően több koprodukciós együttműködésre és vendégjátékra is sor kerül sor. Így a Zikkurat Színpadi Ügynökséggel közösen készül az Apáca Show Szente Vajk rendezésében, a Magyar Zenés Színházzal együttműködésben, a Bozsó József irányítása mellett készülő Mária főhadnagy, ami Békéscsabán és Veszprémben lesz látható, a Karinthy Színházzal kötött stratégiai megállapodás keretében pedig az Operettszínház színészei prózai szerepekben mutatkoznak be, és vendégként rendez majd Szabó P. Szilveszter. A közelmúltban új arculattal és honlappal jelentkező Budapesti Operettszínházban május 9-től kezdődött meg a bérletárusítás."

3589   Búbánat 2018-05-09 11:34:39

M3 csatorna, 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10

Thália papnője - Neményi Lili emlékei

Portréfilm (1984)

(55')

A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.

Rendezte: Makk Károly

Írta: László Zsuzsa

Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili

(hirado.hu)

Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet.

László Zsuzsa ajánlja Makk Károly filmjét.

Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem – írta László Zsuzsa.

“Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai….”

3588   Búbánat 2018-05-07 12:09:08

 

Ma 35 éve hunyt el 

"Romhányi József a 20. század nagy költője"

3587   Búbánat 2018-05-07 07:48:52

"Megújultunk" - Új logója van az Operettszínház honlapjának

3586   Búbánat 2018-05-07 07:45:15

Tovább folytatódik KERO és az Operettszínház háborúja: megszólalt az intézményt képviselő ügyvéd a perekről

3585   Búbánat 2018-05-07 07:40:49

Pánik az Operettszínházban

"Nem csak a színpadon láthattak drámát a Budapesti Operettszínház nézői péntek este, ugyanis az egyik néző majdnem az életét vesztette, ám szerencsére gyors volt a segítség."

3584   zenebaratmonika 2018-04-30 20:58:53

Kiváncsian várom a további műsortervet, a színházban még nem tudtak semmit se. Vasárnap különben megtekintettem az Elfújta a szél c. musicalt.

3583   zenebaratmonika 2018-04-30 20:58:50

Fényes Szabolcsról szólt a 2018. ápr. 30-i hogy volt, itt elárulták, hogy 2018. októberében az Operettszínház műsorra tűzi a Maya c. operettjét a zeneszerzőnek.

3582   Búbánat 2018-04-29 21:27:55

Állatkerttől az Operettszínházig - Felföldi Anikó 80

Fidelio - Spilák Klára

2018.04.28. 12:30 

A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Felföldi Anikót a felújított Amerikai komédia bemutatóján köszöntötte a társulat. A jubileum és a bemutató kapcsán az élet kis és nagy dolgairól beszélgettünk.

„– Április 28-án töltöd be a nyolcvanat. Milyen érzések fogalmazódnak meg benned?

– Még csak kóstolgatom... Valójában soha nem foglalkoztatott különösebben a korom. Tudomásul kell venni, hogy múlik az idő. Azt vallom, mindent úgy és akkor kell megélni, ahogy azt a sors eléd teszi. Nem tudhatom még, hogy milyen örömöt vagy bánatot hoz majd a nyolcvan, mindenesetre annak örülök, hogy megéltem és hogy boldogan éltem meg.

Az embert az tartja épségben és egészségben, ha azt érzi, dolga van. Én most is, ahogy egész életem során, úgy érzem, van dolgom.”

 

„– 1966 óta vagy tagja a Budapesti Operettszínháznak. Mi tartott itt annyi éven át?

– Mindenki tudja rólam, hogy hűséges típus vagyok a szakmai és a magánéletemben egyaránt. Amikor idekerültem, úgy éreztem, megtaláltam azt a műfajt, ami igazán nekem való. Eleinte csak zenés darabokban szerepeltem, néhány év után azonban már operettekbe is hívtak. Tavaly pedig a Magyar Operett Napján Nagydíjat kaptam az Operettszínházban töltött több mint ötven évemért. Engedd meg, hogy idézzek az ott elhangzott beszédemből, mert ez tökéletesen elmond mindent:

Imádom az operettet, mert csillogó, mesésen fényes, de a musicalbe szerelmes vagyok. És legnagyobb boldogságom az, hogy ilyen jól elférnek egymással egy fedél alatt. Én szerencsémre megtaláltam a két műfaj közötti átjárót."

3581   Haandel 2018-04-29 09:45:12

Live aus dem Münchner Prinzregententheater
Emmerich Kálmán: "Gräfin Mariza"
29.04.2018 | 19:00 bis 23:00 Uhr | BR-KLASSIK

Gräfin Mariza - Betsy Horne
Fürst Moritz Dragomir Populescu - Peter Schöne
Baron Koloman Zsupán - Jeffrey Treganza
Graf Tassilo Endrödy-Wittemburg - Mehrzad Montazeri
Lisa, seine Schwester - Lydia Teuscher
Manja, eine junge Zigeunerin - Pia Buchert
Karl Stefan Liebenberg - Frank Manhold

Konzertvereinigung Wiener Volksopernchor
Münchner Rundfunkorchester
Leitung: Ernst Theis

PausenZeichen 
"Gräfin Mariza - Kálmáns persönlichste Operette" von Stefan Frey - und Stefan Frey im Gespräch mit dem Dirigenten Ernst Theis

3580   Búbánat 2018-04-27 13:29:27

3579   Búbánat • előzmény3578 2018-04-26 15:09:09

Igen, már olvasom is: Kerényi Miklós Gábornak 2018. április 13-án rendkívüli felmentéssel megszűnt a munkaviszonya, mivel magatartásával megszegte a Munka Törvénykönyve 8. paragrafus 1-4. bekezdését, azaz olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére – árulta el a színház sajtófőnöke.

3578   Edmond Dantes • előzmény3577 2018-04-26 13:22:08

Ez a hír vadonatúj. 2017 novemberében (saját kérésére?) "csak" a munkavégzés alól mentették fel valamint kezdeményezte nyugdíjaztatását. Március 1-én a korábbi hírekkel éppenséggel ellentétes közlemény jelent meg sőt, a rendező később már visszatérését fontolgatta. A "kerúgás", hivatalosabban: munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetése (wiki szerint) 2018. április 13-án történt, a sajtóban pedig csak ma reggel jelent meg 09h00 tájban.

3577   Búbánat • előzmény3576 2018-04-26 11:51:30

Ez már nem új hír...

3576   Edmond Dantes 2018-04-26 09:52:35

Kerúgták Kerót.

3575   Búbánat • előzmény3573 2018-04-22 17:37:38

Kapcs. 3572. és 3573. sorszámokhoz

Virágkor tövisekkel - Múltidéző az Operettszínház egykori igazgatójával

Szinhaz.hu,  Magyar Színházi Portál, 2013. július 24. szerda, 09:06

dr. Venczel Sándor bevezetője:


1988 tavaszán Keszler Pál, az Operettszínház igazgatója révén ismerkedtem meg Gáspár Margittal. Izgatottan kopogtattam Bajza utcai lakása ajtaján, hisz Margitka igazi nagyasszony volt. Első férje Mario Boni olasz gróf, a második Szűcs László magyar dramaturg, szeretője volt Marinetti, a futurizmus nagy alakja. Tagja volt az olasz fasiszta pártnak, majd belépett a Magyar Kommunista Pártba is. Hét évig vezette a Fővárosi Operettszínházat, melynek állandó vendége volt Rákosi, Farkas, Révai.

Margitka már megterített kisasztallal várt, rajta cigaretta, kávé, keksz, likőr, ásványvíz. Elég gyorsan sikerült meggyőznöm arról, hogy nem azért jöttem, hogy lerántsam a leplet a kommunisták színházi gaztetteiről, hanem azért, mert érdekelt a színház aranykora, és főleg ő maga. Kíváncsi voltam, ki az a nő, aki újja köré tudott csavarni grófokat, politikusokat, rendezőket, írókat. A titkot persze nem sikerült megtudnom. Hacsak azt nem, hogy Margit (így szerette, ha szólítottam) rendkívül művelt, fantasztikusan kíváncsi asszony volt, aki 83 évesen engem is gyorsan az ujja köré csavart.

Háromszor jártam a Bajza utcában azon a tavaszon, három óra hangfevétel készülhetett beszélgetéseinkből. Sokat mesélt magnón kívül is. "Ezt most csak magának." - mondta gyakran. Életem legnagyobb lustasága volt, hogy többet nem mentem el hozzá. Pedig Margit még sokat mesélhetett volna...

A beszélgetésekből készült interjú a Színház című folyóiratban jelent meg 1999. augusztusától-októberéig. Köszönet a lapnak, hogy hozzájárult archívumuk felhasználásához. Az interjút a Színház-ban megjelent három részletben közöljük. [,,,]


A Magyar Rádió 2001-ben hangjátékot készített Margit könyve és az interjú felhasználásával.

Forrás: szinigazdasag.hu

 

3574   smaragd • előzmény3572 2018-04-21 21:08:12

 

Nagyon érdekes Gáspár  Margit közvetlen elbeszélésében olvasni ezekről az időkről és a darabokról.

Hiba van a "Jegyzetek" -ben:

"1.Az interjúban említett zenés darabok adatai a következők: A Fővárosi Operett Színházban:"

éspedig a zeneszerző nevét így, hibásan közölték:

"Kemény László: Valahol Délen. Szöveg: Tabi László. Bemutató: 1956. március 30."

 

Így pontos:

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

3573   Búbánat • előzmény3572 2018-04-21 20:22:33

Az előbbi, háromrészes cikknek a  folytatásai  az alábbi linkekről érhetőek el:

FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949 - 1956 

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL II.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  szeptember - a 39-43. oldalon

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  október - a 48-50. oldalon

3572   Búbánat 2018-04-21 19:01:36

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 9 5 6 BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL "VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

[...] "Itt volt például a Mezei Mária-ügy. Ugye tudja, milyen módon került hozzánk... Szóval utána az történt, hogy a Szabad szélnek az egyik főszerepét osztottuk rá. Amolyan félig-meddig comic beauty-szerepet, egy szép komikát; utóbb Apáthi felesége, az isteni Sennyei Vera remekül játszotta el, nagyon nagy sikert aratott benne. A nem tudom hányadik próba után bejött hozzám a Mezei, és azt mondta, ne haragudjak rá, ő nagyon szeret engem, és nagyon bízott bennem, de most lehetősége van rá, hogy Pécsre menjen, azzal csalogatják, hogy a Karenina Annát játszhatja, és hát ő ennek nem tud ellenállni, és kér, hogy engedjem ki a darabból. Mondtam, hogy nézd, ez nagyon nehéz lesz, hogy most egy szovjet darabból kiengedjelek, de hát én annak idején megmondtam neked, hogy szocialista megőrzésre veszlek át, és amint visszatérhetsz a prózára, elengedlek. Menj csak, majd én tartom a hátam. Lett is egy kis botrány, de aztán elsimult. Csakhogy aztán Pécsett sokkal nagyobb botránya lett, egy mesterségesen szított botrány, amibe most nem akarok belemenni, amiatt, hogy kiment bányászokhoz szavalni, és József Attilától a Három királyokat szavalta. A színházon belülről jelentették fel, hogy klerikális propagandát űz. Ekkor a drága, agyafúrt színigazgató, Szendrő József azt mondta, nézd, nem tudlak tovább megvédeni, felbontom a szerződésed, menj vissza Pestre. Mari visszajött, mi pedig ismét szerződtettük, nem törődve a botránnyal; de sajnos éppen nem volt számára más szerep, mint az a rossz, negatív figura az Aranycsillagban, amivel nem lophatta be magát a káderek szívébe. Akkor aztán újra elment, ide-oda, ismerjük a históriát, amikor a Vidám Színpadon szavalta a Bujdosó lányt.4 Ezt először örömmel fogadták, de aztán onnan is kitétették, azzal, hogy ez egy ellenséges, nacionalista izé, szóval amit ilyenkor mondogattak, és Mari nem is tudom meddig szerződés nélkül volt. Es akkor írt nekem egy mélységesen megrendítő levelet, az volt benne, hogy ő ebbe bele fog halni, ő nem tud színház nélkül élni, segítsek rajta. A következő minisztériumi értekezleten szóba hoztam az ügyet; megmondtam: botránya a színházi életnek, hogy egy ilyen kvalitású művész, mint a Mezei, szerződés nélkül legyen. Mire - igen, sajnos ki kell mondanom - Major azt felelte, hogy a Mezei már nem művészi kérdés, hanem csak ÁVO-kérdés. Szó szerint ezt mondta. Ekkor én bejelentettem, hogy mi pedig szerződtetjük. Hogyhogy? Hát úgy, hogy a társulat garanciát vállal érte. És ezt nyugodtan kijelenthettem, mert meg voltam róla győződve, hogy a társulat ezt meg is teszi. Utána összehívtam a társulati ülést, és elmondtam, hogy ez és ez történt, Mezei Mária szerződés nélkül van, mert valamit rossz néven vettek tőle, és én azt ígértem, hogy a társulat garanciát vállal érte. Szavazást kértem - egyhangúan megszavazták. Mari zokogva felállt, és köszönetet mondott a társulatnak. Ettől kezdve óriási sikerei voltak nálunk; a Párizsi vendéget, ami több-százas szériát ért meg, egyenesen neki írattam. És borzasztóan szerettük. Aztán át-szerződött a Madáchba, és én akkor is azt mondtam neki, hogy szocialista megőrzésre voltál itt, ha a próza hív, menj csak, elengedlek. Hát ezt csak azért meséltem el, hogy jellemezzem a társulatot.” [...] 

3571   Búbánat • előzmény3564 2018-04-20 21:23:15

Ez a Lili bárónő  "már nem lesz az enyém"... Bosszús vagyok, mert mire odaszaladtam a pénztárba jegyért, már egy darab sem volt kapható; állítólag mikor az Operettszínház honlapján megjelent a hír az egyszeri, zenekaros színpadi változatról, még aznap az összes jegyet felvásárolták erre a június 6-i egyetlen előadásra.

3570   Búbánat • előzmény3569 2018-04-20 21:18:34

Ezek szerint közel azonosak a meglátásaink erről a musicalről, amit láttunk nemrég az Operettben.

3569   zenebaratmonika • előzmény3568 2018-04-20 12:25:02

Igen, nekem a főcím dal maradt meg, és volt egy, amit Peller Anna vehemensen énekelt revü ruhában az első felvonás végén, annak hagyományos jazzes musical zenéje volt. Anna tényleg ripacs volt, idegesítő, bár a hangja mély és különleges, erős. Még 2 dal, közte egy duett tetszett, de a dallam nem maradt meg bennem. Ez édeskevés azonban ahhoz, hogy mégegyszer megnézzem a művet. A  zenét eröltetettnek nevezném, sokszor dallamtalan, néha már zavaró is. A librettó viszont elviszi a művet a hátán, de csak egy alkalomra....

3568   Búbánat 2018-04-19 12:32:12

Ott voltam én is, a vasárnap esti előadáson.  Először láttam a Rebecca musicalt az Operettszínházban. Béres Attila rendezésében igazán látványos, mozgalmas  színpadi adaptáció sikeredett az ismert regényből. A romantikus, kissé rejtelmes, bűnügyi szálat is magába foglaló, Daphme du Maurier  A Manderley-ház asszonya című művének ez a  megzenésített változata közelebb áll a híres mozifilmben látottakhoz, mint a nagyformátumú regény több szálon futó cselekményéhez.  Az énekes-színészek profi alakítást nyújtottak - élükön Vágó Zsuzsival, Szabó P. Szilveszterrel, de  Polyák Lilla, Mészáros Árpád Zsolt játéka is tetszett. Talán Peller Anna kissé túlzott, vehemens, talán "ripacskodó" jelenetei "lógtak" ki az egészből; kontrasztként kellett felvonultatni az ő karakterét az érzelmes, lírai sodrású és hangvételű ének-zene-prózában jeleskedő művészek karaktereinek ellenpólusaként - ami szerencsére főleg a darab elejére korlátozódik. 

Jó előadás volt. Lelkes tapsokkal nagy közönségsikert aratott a Rebecca!

Mindazonáltal az erőteljes és lágy, lírai vagy harsány zenei betétszámok egyetlen dallamtöredéke sem maradt meg bennem, miután az előadás végeztével - kissé kábultan az élmény-varázslattól - kikeveredtem a Nagymező utcába... Hiába, más egy modern musical-darab zenéje (és szövege), ha a "klasszikusokkal" vetem egybe... 

3567   zenebaratmonika • előzmény3563 2018-04-19 11:49:55

Vágó Zsuzsit a Rebbeca c. Lévay Szilveszter musical főszerepében láttam vasárnap. A darabot látta valaki közületek?

3566   Búbánat 2018-04-16 10:11:55

Köszönöm!

3565   zenebaratmonika 2018-04-16 10:05:59

https://www.youtube.com/watch?v=FCUYTlZFNqQ

Offenbach: Kékszakáll c. operettje a Komische Oper Berlnin előadásában teljes egészében

     

A Komische Oper Berlin műsorterve 2018/19-ben

Korngold: Halott város c. operája is fog menni

Offenbach: Kékszakáll operettje

Bernstein: Candide c. operája/oprettje

Ábrahám Pál: Viktória c. darabja koncert, és 3.1 a szerelem javára c. operettje előadás formájában, ami érdekesség, mert ez a darab már nem kerülhetett bemutatásra 1937-ben Németországban, de Budapesten és Ausztriában sikert aratott.

https://www.youtube.com/user/komischeoperberlin

3564   Búbánat 2018-04-14 22:23:38

Kedves meglepetés - egyszeri alkalom!!!

Lili bárónő 300 PLUSZ 1!

Operettszímhaz.hu , 2018-04-12

„Májusban ünnepeljük a Lili bárónő 300. előadását a Raktárszínházban, mivel azonban ott 100 fős a nézőterünk, nemrégiben színházunk egyik elszánt rajongója, Fejes Hajnalka Lőrinczy György főigazgatóhoz fordult egy nagyszerű javaslattal. Így született meg a Lili bárónő 300 PLUSZ 1 ötlete, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthatnak a nagyszínpadon, természetesen ugyanazokkal a vendégekkel és meglepetésekkel, mint a 300 előadást. A főigazgató úr a Mokka ma reggeli adásában azt is bejelentette, hogy ezúttal nagyzenekari kísérettel játsszuk ezt a közönségkedvencet! A jegyértékesítést megkezdtük!

 

3563   Búbánat 2018-04-14 11:05:30

Villanófényben - Vágó Zsuzsi

Operettszinhaz.hu,  2018. április 14.

"Március végétől ismét látható a Budapesti Operettszínház nagysikerű előadása, az Én és a kisöcsém. Eisemann Mihály klasszikusának címszerepében ezúttal Vágó Zsuzsi mutatkozik be, akivel a nézők eddig elsősorban musicalek főhősnőiként találkozhattak. A műfaji váltásról, a Rebecca felújításáról, a Bársony Rózsi emlékgyűrűről és az eddig megtett útról beszélgettünk a művésznővel."

3562   Búbánat 2018-04-10 13:52:54

Lokál Kecskemét2018. 02. 01. 00:01

A kecskeméti Csárdáskirálynő óriási sikere nyomán

Dobó Enikő

felkérést kapott a Cirkuszhercegnő címszerepére a Miskolci Nemzeti Színháztól.

A produkció előbemutatója Miskolcon lesz, a premiert pedig, Szabó Máté rendezésében, a budapesti Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják július 20-án és 21-én.

Fantasztikus meglepetés és boldogság számomra, hogy a Csárdáskirálynő után alig pár hónappal Kálmán Imre másik csodálatos nagyoperettjének primadonna szerepére kaptam felkérést. Áprilisban kezdjük a próbákat Miskolcon, június elején ugyanott tartjuk a produkció előbemutatóját. Eddig Budapest és Kecskemét között ingáztam, a következő szezonban azonban Miskolc is az úti céljaim között szerepel majd – mondta el a kecskeméti Katona József Színház művésze."

3561   Búbánat 2018-04-10 10:59:27

CIRKUSZHERCEGNŐ – NAGYOPERETTET MUTATNAK BE NYÁRON A MARGITSZIGETEN

szinhaz.org  2018 JANUÁR 13. SZOMBAT, 8:16

Nagyszabású operettbemutatóval készül a Budapesti Nyári Fesztivál jubileumi évadára. Dobó Enikő, Miller Zoltán, Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével július 20-án és 21-én mutatják be a Cirkuszhercegnőt.

 A szigeti nagyszínpad idén 80 éves történetének kezdeteitől jelen levő zenés szórakoztató színpadi műfaja, a Kálmán Imre egyik legnépszerűbb darabjával tér vissza több mint egy évtized kihagyás után a nyári színház repertoárjába. A látványos, szívhez szóló és cirkuszi elemeket sem nélkülöző előadás a Miskolci Nemzeti Színházzal együttműködésben jön létre, rendezője pedig Szabó Máté, a miskolci teátrum művészeti vezetője.

3560   Búbánat 2018-03-31 15:07:28

Egy újabb kritika, ezúttal a  Zene.hu oldalon Offenbach remekének Operettszínházi bemutatójáról:

"A Kékszakállban simán megfér egymás mellett a groteszk humor, a nemi szerepek görbe tükre, és az operai dallamvilág."

 

Kékszakáll – video ajánló

3559   Búbánat 2018-03-31 14:46:05

Mint már a következő évad programjából ismerni lehet, a Müpában idén játszott Suppé A szép Galathea és Kálmán Imre Marica grófnő című darabok után, jövőre is lesz operett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben:

 

Bemutatásra kerül:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Müpa előadásának különlegessége a nemzetközi művészgárda: Szu-Csong herceget kínai tenor, Yijie Shi énekli, Lisa életre keltője pedig az örmény szoprán, Karine Babajanyan.  Xu Zhong személyében a produkció karmestere is Kínából érkezett.

2019. február 2. szombat 19:00 — 21:30

Vezényel: Xu Zhong

A főbb szerepekben:

Szu Csong herceg - Yijie Shi

Lisa Lichtenfels - Karine Babajanyan

Mi - Jenny Hou

Lichtenfels gróf - Ernyey Béla

 

Rendező: Káel Csaba

 

3558   zenebaratmonika 2018-03-23 15:29:35

Érdekes összehasonlítás a budapesti előadáshoz képest, bár németül lesz, de nem baj.

3557   zenebaratmonika 2018-03-23 15:29:31

Offenbach: Blaubart (Kékszakáll) - ma 19.30-tól élőben a Komische Oper Berlinből:

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/blaubart

3556   Búbánat 2018-03-20 12:30:06

Így akarták exportcikké tenni az operettet a kommunisták

 (CSM) Fidelio.hu 2018.03.19. 15:43

Az operett műfajának kapósságára nemcsak a színházigazgatók, a mecénások és az impresszáriók figyeltek fel a 20. század elején, hanem a mindenkori hatalom is. Noha a világháborúk megakasztották a műfaj – és így a magyar operett – nemzetközi hódításait, az operett és a kulturális diplomácia gyakran egymásra talált a világháború utáni szovjet megszállás idején.

Írásunk a Populáris zene és államhatalom című kötet egyik fejezete, Heltai Gyöngyi Az operett szerepe a magyar kulturális diplomáciában című tanulmánya alapján készült. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó könyvében szereplő tizenöt tanulmány a populáris műfajok és a kultúrpolitika viszonyait kutatja, kitérve olyan fontos történésekre, mint a Táncdalfesztivál, a magyar musical születése, a Rock Színház létrejötte és a new wave megjelenése.

3555   Búbánat 2018-03-20 12:30:03
3554   Búbánat 2018-03-19 18:36:15

 

Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2018. március 19.

- A HAZUGSÁGOK HÁLÓJA -

Kálmán Imre: Marica grófnő - operett

Koncerttermi jelmezes játék

Szereposztás:
 

Marica grófnő: Rálik Szilvia

Endrődy Wittenburg Tasziló: Boncsér Gergely

Populescu Dragomir Móric herceg: Hábetler András

Báró Zsupán Kálmán: Haja Zsolt

Liza, Tasziló húga: Rácz Rita

Manja cigánylány: Balga Gabriella

Cuddenstein Chlumec Bozsena hercegnő: Wiedemann Bernadett 

Budafoki Dohnányi Zenekar

Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Magyar Állami Operaház gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikoletta)
Ifj. Sárközy Lajos és zenekara

Duna Táncműhely

Koreográfus: Juhász Zsolt
Díszlet és jelmez: ErKa

Rendező: Böhm György

Vezényel: Hollerung Gábor

 

Hollerung Gábor:

„Zenekarunk szcenírozott formában, koncerttermi jelmezes játék keretében, díszlettel, egyedi rendezéssel mutatja be Kálmán Imre talán legnépszerűbb és legizgalmasabb operettjét, melyben a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmesek végül egymásra találnak. Előadásunk sallangmenetesen, teljes zenei pompájában szólaltatja meg ezt a rendkívül sokféle zenei stílust felvonultató nagyoperettet. Hallhatunk majd amerikai foxtrottot, shimmy-t, bécsi keringőt, magyar csárdást és hamisítatlan cigányzenét is. Bár a történetnek komoly tanulsága is van, mégis az olyan ismert dallamoknak köszönheti népszerűségét, mint a Szép város Kolozsvár, a Hej, cigány; a Szent Habakuk, vagy a Ringó vállú csengeri violám... 

Rost Andrea nyilatkozta még a Marica szerepére kapott felkérése idején, hogy az alcímként „A hazugságok hálója” megjelölés azért számára nem egy fojtogató háló; épp ezek a füllentések és praktikák adják az operett lelkületét. Hozzátette, az operett, mint műfaj régóta jelen van az életében. A bécsi Volksoperben énekelte a Csárdáskirálynő szerepét, Sylviát, nagy kihívás volt a császári főváros egyik jelentős színpadán, egy ennyire közismert és népszerű darabban német anyanyelvű közegben helytállni. Az operett nemcsak zeneileg nagyon igényes műfaj, de a prózai és táncos vénát is ugyanúgy meg kell csillogtatni, mint a magas „C”-t. 

Az operett nem egy könnyű műfaj. Nagy énekesek is vallják, hogy a humor komoly dolog. Az operettet ugyanúgy, mint az operát zeneileg és hangilag pontosan kell megoldani. Ehhez még hozzájön a tánc és a próza, amelyek az operett műfajának meghatározó elemei. Itt is az a lényeg – akár modern, akár hagyományos a rendezés -, hitelesen és szépen szólaljon meg a zene.

Az előzmények közül tudjuk, hogy a címszerepet Rost Andrea énekelte volna, de egy héttel ezelőtt megbetegedett, és így került a képbe Rálik Szilvia, aki – mint Hollerung Gábor az előadás kezdete előtt a közönségnek elmondta - már énekelte többfelé Maricát, ezért örömmel vállalta el a beugrást; nem idegen számára az operett műfaja,  s Kálmán Imre dallamvilága sem.  Erről most mi is meggyőződhettünk az előadás folyamán, hiszen mint primadonna rendkívül felkészülten, jó énekhangi diszpozícióban mutatkozott be sokoldalú szerepében, s nyertünk erről pozitív benyomást mind énekhangja, mind prózája, mind színpadi játéka tekintetében.

A Marica grófnő egyedi kerettörténet kapott, és valóban, koncerttermi jelmezes játéknak lettünk részesei a Bartók Béla Hangversenyteremben, ahol a zenekar lent  az „árokban” játszott, míg fenn a színpad közepén, emelvényen az énekkar foglalt helyett. Előttük zajlott a kosztümös –jelmezes játék a szereplőkkel, gyermekkarral, táncosokkal.

Ami módfelett zavart, az  maga a kerettörténet:  van egy „rendező”, akit a játékban Hábetler András operaénekes személyesít meg, aki a Marica grófnő operettet fogja megrendezni. A játék szerint az operett keletkezése (1923/24) idején vagyunk és megfogan a színházvezetésben: megíratni és előadatni kell egy új operettet a híres Kálmán Imrével, hogy darabjával kihúzza őket a pénzügyi slamasztikából. Máris megjelenik maga a színházigazgató, a producer asszony, és a két szövegíró, sőt, maga Kálmán Imre is, és a rendezőt is bevonva megtanácskozzák, hogy mi legyen a témája az operett-újdonságnak, amire tódulni fog a közönség, kik legyenek a szereplői, milyen látványvilág, díszlet-jelmez szükségeltetik mindehhez, és a legfontosabb: a szükséges anyagi források előteremtése, ha meg ez biztosítva van már, őrködni a rendelkezésre álló költségvetési kereten, melyet nem szabad túllépni.  
Ők öten folyamatosan jelen vannak, és mint megfigyelők követik a születő operettet – jelenetről jelenetre kommentálják a látottakat, ami történik a színen.  Hábetler esetenként kiesik a „rendező” szerepéből, átvedlik a darabbeli  Populescu Dragomirrá, hiszen a játékban fontos karaktert visz, mely a cselekmény bonyolítása szempontjából lényeges, emellett énekelnivalói is vannak az operettben.

Megjegyzem, Hábetlernek eme „beavatós”, narrátor-féle szerep nem új, hasonló feladata volt az Erkel Színházban tavaly bemutatott, Szinetár Miklós rendezte új Cigánybáró operettben is… - beavatja a közönséget a történésekbe: ismerteti a cselekményt, a szituációt, a szereplők közti viszonyt, ki mit miért tesz, mi következik ebből, illetve mire megy ki a játék. Mindezt kissé szájbarágósan, blőd humorral, és játékos poénokkal vegyítve teszi, időnként átöltözik, „átváltozik” az említett másik énjévé....majd vissza…

A hosszan elnyújtott keretjáték meg-megszakítja az operett játszásának folyamatát, kizökkenti a néző-hallgatót az „operett-álomvilágból”. 

A kissé zavaros kerettörténetet leszámítva viszont kaptunk egy rendkívül nívós ének-zenekari produkciót, hozzá kiváló operaénekeseinket! Az egész előadó-apparátus által teljes zenei pompájában csendültek fel a jól ismert Kálmán-dallamok!

Nem lepett meg, hogy az Opera énekesei jól és szépen énekeltek, ahogy egy nagyoperettben dukál, zengő operai hangon szólaltatva meg a dalokat, duetteket, az együtteseket, viszont megleptek azzal, hogy bravúros, könnyed lazasággal „eljátszották” is szerepüket: hol komédiáztak, hol érzelmesen a szerelmest adták,  hol felpaprikázva, dühösen, hol bolondozva, kedvesen, pajkosan formálták meg a figurákat.  És nem okozott gondot számukra a váltakozó ének-próza sem. A pergő dialógusuk és a látványos táncjeleneteik során művészi eszköztárukból a színészi vénájukat is jobban előtérbe helyezhették.  Nem emelek ki senkit az előadók közül, hiszen az operettben mindenki hihetetlenül profi alakítást nyújtott a színpadon.

A zenekar és énekkar, a gyermekkar és a tánckar egyenletes, magas színvonalú, összedolgozott együttműködésének örvendhettem. A fellépő művészek mindegyike microportot kapott, használatuk célszerű volt a dialógusok, a jobb érthetőség miatt.  

A Hollerung Gábor irányította, nagyszerűen felkészített és teljesítő Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság énekkara, a Magyar Állami Operaház gyermekkarának tagjai, az Ifj. Sárközy Lajos és „népi” zenekara, valamint a Duna Táncműhely táncosai közös produkciójában létrejött Marica grófnő különleges, értékes zenei esemény volt.

Böhm György értő-gondos rendezésében - a kerettörténet-koncepciót következetesen végig viszi a játékban - ez a félig szcenírozott „színházi” koncert így is, minden előzetes félelmem ellenére,  működött a jelzésértékű díszletek között , csak hosszadalmas volta kizökkenti a nézőt a „túlmagyarázásaival”: a  keretjáték „bele van rendezve” ebbe a Marica grófnőbe. Viszont ha ezt a körítést kivennénk belőle, úgy az egész felépítmény dőlne; el kell fogadnunk, hogy most nem hagyományos, színházban bemutatott operettként láttuk viszont Kálmán Imre remekét, nem is „tisztán” koncertszerű előadás-változatban került színre, hanem ebben az érdekes, egyedi tálalásban kaptuk.   Rálik Szilvia, Rácz Rita, Balga Gabriella, Wiedemann Bernadett, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Hábetler András (és a többi, prózában foglalkoztatott művész, akinek nevét nem ismertetik a szereposztásban)  nevével fémjelzett Marica grófnő-előadás, úgy hiszem, sokunk örömére, vonzó alternatívát jelentett más színházakból ismert,  többnyire, gyatra, szellemtelen, vokális és hangszeres oldalról is silány Marica grófnőkkel összevetve.

A rendező elmondása szerint ezt a Marica-produkciót az év folyamán több fesztiválra szeretnék elvinni, így a Zempléni Fesztiválon is szerepelni fognak a darabbal. (Nem teljesen költői kérdés a részemről: vajon Rost Andrea a későbbiekben visszakapja Marica-fellépési lehetőségét, vagy már nem forszírozza?...)

A Marica grófnő operett a keretjáték nélkül is, ha nem toldanak be a második részben három másik Kálmán-betétszámot, úgy is, a színházakban legalább három órán át tart, itt a hangversenyteremben az előadás fél nyolcas kezdéssel - egyszeri szünettel - háromnegyed tizenegykor ért végett. (Talán célszerű lett volna előre hozni a kezdés időpontját este 7 órára.)

Remélhetőleg a televízió majd sugározni fogja Kálmán Imre operettjét, hiszen több kamerával vették fel a darabot.

Jelenetképek a bdz facebook oldaláról:

3553   Búbánat 2018-03-14 12:08:32

Kálmán Imre: Marica grófnő

operett

2018. március 18. vasárnap19:30 — 22:00

Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Hollerung Gábor

Közreműködők:

Marica grófnő - Rálik Szilvia

Endrődy Wittenburg Tasziló - Boncsér Gergely

Liza, a húga - Rácz Rita

Populescu Dragomir Móric herceg - Hábetler András

Báró Zsupán Kálmán - Haja Zsolt

Manja cigánylány - Balga Gabriella

Cuddenstein Chlumec Bozsena hercegnő - Wiedemann Bernadett

 

Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett)

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Duna Táncműhely

Budafoki Dohnányi Zenekar

próza

Fila Balázs, Klem Viktor, Marton Róbert, Mohai Tamás, Náray Erika, Sütő András, Vincze Márton

Alkotók:

díszlet, jelmez: Túri Erzsébet

koreográfus: Juhász Zsolt

rendező: Böhm György

forgatókönyv: Nemlaha György és Böhm György

3552   Búbánat • előzmény3551 2018-03-14 11:39:45

Nem is baj!  Rálik Szilvia már énekelte Marica grófnőt máshol, sőt a Csárdáskirálynő Szilviáját is, tehát "érti", "tudja" Kálmán Imre dallamvilágát...szerintem jobban "passzol" neki Marica, mint Rost Andreának - akinek nevével fémjelezték eredetileg a címszerepet. Mindenesetre a Rosttal  "csábító"  beharangozó a Müpa operettprodukciójához  a jegypénztáraknál megtette hatását; szinte minden jegy elkelt...

3551   joska141 2018-03-14 09:32:21

Természetesen Rost Andrea a vaásrnapi Müpa Marica grófnő szereplést is lemondta, ha már döntően vele hírdették. Rálik Szilvia lesz helyette!!

3550   Búbánat 2018-03-08 11:04:13

"Nők a férfiuralom ellen"

FÜHÜ, Bóta Gábor, 2018. március 7.

"A Kékszakállú herceg dermesztő vadállat, de a nők nagy csodálója is egyben, aki elteszi láb alól a neki tetszőket, megöli, majd mint kiállítási tárgyakat, vitrinbe teszi őket, hogy örökkön, örökké bámulhassa valamennyit.

A vérfagyasztó históriából nagyszabású viccet csinált Offenbach, amikor Kékszakáll címmel operettet írt belőle, amit most a Budapesti Operettszínház mutatott be, az eredeti megoldásairól ismert, fiatal rendező, Székely Kriszta elgondolásai szerint."

 

3549   Búbánat • előzmény3548 2018-03-06 14:52:52
  • Békés, 1908. július 5.

Víg Nibelungok

"Vasárnap este csodálatosan kevés intelligens publikum verődött össze a színházban. Ellenben az olcsóbb régiókban csak úgy tolongott a közönség. Azok, akik nem jöttek el, semmit sem veszítettek. Megszabadultak egy fércmunka végigélvezésétől, melynek másodszori színrehozatala ellen már előre is tiltakozunk. Inkább a Rab Mátyást vesszük be esetleg közkívánatra harmadszor felemelt helyárakkal, mint ezt a klasszikus hátterű sületlenséget Csodáljuk Strausz Oszkárt a zeneszerzőt, hogy aránylag dallamos és parodisztikus muzsikáját ezzel a szellemtelenséggel túltelített librettóval adta össze vadházasságra. Mert ezt tisztességes viszonynak nem lehet nevezni! Szegény szereplők pedig mindent megtettek, hogy felszínen tartsák a darabot, Károlyi Leona, T. Pogány Janka, Batizfalvi Elza, Lányi Edit, Krasznai, Deési, Asszonyi, Hajnal, Toronyi megadással viselték a librettista által rájuk mért fonák helyzet kényelmetlenségeit. Azt hisszük, ők maguk is csendes részvétet és koszorúk mellőzését kérték, reméljük, hogy a másodszori előadás elleni tiltakozást illetőleg, ők is szolidaritást vállalnak a kritikával. Ami pedig a vasárnapi közönséget illeti, azt az ilyen darabbal valósággal elriasztják a színháztól, úgy hogy mézeskaláccsal sem lehet őket oda többé becsalni, ami pedig sem a színészetnek, sem a direktornak nem érdeke."

3548   Ardelao • előzmény3547 2018-03-06 14:33:10

Képtalálat a következőre: „Oscar Strauss + Beöthy”

3547   Búbánat 2018-03-06 13:39:41

Ma 148 éve született Oscar Straus zeneszerző - ugyanabban az évben, mint Lehár Ferenc -, aki operettjei mellett operákat, filmzenéket és kabarészámokat is szerzett.

Oscar Straus  (1870. március 6., Bécs – 1954. január 11., Bad Ischl) nem állt semmiféle családi kapcsolatban a keringőkirály Johann Strauss dinasztiájával (ahogyan Richard Strauss-szal sem) , de ő is Bécsben született, és a császárvárosban szerezte zenei képesítését, majd a Monarchia és Németország különböző városaiban (Brünn, Teplitz-Schönau, Mainz, Berlin…) tevékenykedett mint színházi karmester. 1900-ban Berlinben Ernst von Wolzogen Überbrettl elnevezésű irodalmi kabaréjának zongoristája és háziszerzője lett.

Zeneszerzői munkásságát Jacques Offenbach nyomdokain haladva szatirikus-parodisztikus művekkel kezdte (A víg Nibelungok). A polgárságot, illetve a burzsoá mentalitást kritizáló, gúnyoló művei azonban nem arattak sikert, ezért hangot váltott, és a közönség igényeinek jobban megfelelő zenés darabokat kezdett el írni. 1907-ben aratta első sikerét Varázskeringő című darabjával, amelyben a romantikus, fordulatos operettmeséhez a bécsi valcer zenei világából táplálkozó, kellemes, fülbemászó muzsikát írt. Rövidesen a korszak egyik legtermékenyebb operettgyárosává vált. (A bájos ismeretlen; Legénybúcsú; Búcsúkeringő; A csokoládékatona;  Kleopátra gyöngyei; Terezina;  stb.) Hamarosan egy sorba került a kor többi híres operettkomponistájával (Lehár, Leo Fall,  Kálmán, Ziehrer).  Zenéjét áradó melódiák, gazdag hangszerelés jellemzik. 

Oscar Straus írt filmoperettet („A moszkvai nász”) és komponált operát is  (Colombine)– de ezek kevéssé értékesek.

1927-ben rövid ideig Párizsban majd Londonban élt, ezt követően visszatért Ausztriába, de az Anschlusst követően (1939) – származása okán – jobbnak látta, ha családjával emigrál: Párizs érintésével Amerikába utazott: előbb New Yorkban,  aztán Hollywoodban élt. 1950-ben visszatért Európába, s rövid párizsi tartózkodás után újra Ausztriában telepedett le. Bad Ischlben hunyt el. Síremléke közvetlenül Lehár nyughelye mellett található.

 

3546   Búbánat 2018-03-06 10:42:56

Kállay Bori és Szacsvay László vall Kékszakállbeli szerepükről

Fidelio.hu – Spilák Klára,  2018. 03.04.

Február 23-án mutatta be a Budapesti Operettszínház Jacques Offenbach Kékszakáll című nagyoperettjét Székely Kriszta rendezésében. Az előadás igazi főszereplői ezúttal a nők, akik ha tetszik, kényükre-kedvükre mozgatják a körülöttük lévő férfiakat. Nincs ez másként Bobéche szenátor és felesége Clémentine esetében sem, ahol a kissé teszetosza politikus mellől sűrűn kacsingat ki asszonya.

Kállay Bori:

 „Egészen más zene, mint amit a magyar operettekből ismerünk, sőt még Strausshoz képest is nagyon más. Sodró lendületű, rettenetesen dinamikus és gyors.”

„Nincsenek benne nagy, éneklős, hatalmas ívek, tartott hangok. A Kékszakállban például egy vagy két lassabb tempójú dal van, a többi mind olyan, mint amikor egy tájfun csap le az emberre. Ezért nehéz is énekelni. Nem is tudom, gondolt-e a szerző írás közben arra, hogy az énekesnek néha levegőt is kell vennie. És miután nagyon „sűrű” a zene, ettől nagyon „sűrű” a szöveg is. Közben arra is gondot kell fordítanom, hogy feltétlenül értse a néző, miről beszélek és énekelek. Szóval mindenkinek feladja a leckét. Az előadásban nem csak a Kékszakáll eredeti zenéi vannak, Dinyés Dániel zenei vezető feldúsította más Offenbach-művekben szereplő számokkal is. Így még tartalmasabb lett a zenei anyag.”

„Egészen mást látnak a nézők, mint amit megszokhattak egy-egy operett bemutató kapcsán. Kicsit groteszk, kicsit „elemelt” az egész. Remélem, a közönség ugyanúgy megszereti majd, mint ahogyan mi szeretjük.”

Szacsvay László

Szacsvay László egyelőre leginkább a daloktól fél. A tercettől, ahol két kolléganőjével más-más szólamban énekel, és a finálétól, ahol egy-egy megszólalása van:

„Ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha tudom az egészet. Baromi nehéz. Ezeket csak iszonyú sok gyakorlással lehet profi módon megoldani. Mindenesetre dolgozunk ezerrel.”

„Ez a karakter kicsit hasonlítani akar Chaplin diktátor-paródiájához, aki közben egy esendő ember. Teljesen tönkreteszi a feleségével, Clémentine-nel való konfliktus. Ő szerelmes, de a nő egy büdös... majdnem kimondtam, micsoda.”

„A régi iskolán nevelkedtem. Pályám kezdetén úgy hívtam, hogy hapták színjátszás. Nem lehetett beleszólni, el kellett fogadni, amit a rendező kért. Azt szoktam mondani, hogy a demokrácia a színház halála. Ha mindenkit meghallgatunk, abból nem lesz semmi. Kell egy erős egyéniség, aki megmondja a frankót.”

3545   Búbánat 2018-03-02 14:21:52

Legyen itt is meg:

Kortalan, pörgős, vidám csapatmunka – A Kékszakáll az Operettben

Café Momus - zéta -, 2018-02-28 [ Operabemutatók 

3544   Edmond Dantes 2018-03-01 21:45:06

A Budapesti Operettszínház közleménye, mi lett a belső vizsgálat eredménye a korábban felfüggesztett rendező, Kerényi Miklós Gábor ügyében, itt.

3543   zenebaratmonika 2018-03-01 18:40:47

Hétfőn megtekintettem Offenbach: Kékszakállját az Operettszínházban,és tetszett, (én a 2. szereposztással láttam), de nem bánom, mert itt voltak a nagyobb hangok szerintem. A modern feldolgozás nem zavart, bár picit furcsa volt, de végülis érdekes történet kerekedett ki belőle. A zene végig szép és dalllamos volt, én két részt ismertem belőle a Kékszakáll belépőjét és a nagy duettet a 2. felvonásban, ezek előadása remek volt. A kórusrészek is szépen egybe szóltak, betöltötték az egész termet. Végre egy igényes, szépen hangszerelt operett vagy inkább vígopera....szerintetek melyik? Ami kifogásom volt, az a darab érthetősége, ez különösen a hölgy énekesekre volt igaz, egyszerűen rosszul artikuláltak. Az átírt lilbrettórót emiatt nem annyira tudom értékelni. Lusine Sahakyan és Vadász Zsolt remekül énekeltek, és Vadász jól alakította a gonosz szerepét. Meg voltam elégedve a naiva szerepét játszó Kardffy Aisha-val is, lehet érdemes lenne mégegyszer megnézni, melyik szereposztás a jobb szerintetek? Különben örültem, hogy láthattam Veréb Tamást (most először élőben), ő is remek volt és persze Szacsvay és Kállay Bori is.

 
 

Vadász Zsolt

   
    Lusine Sahakyan
Boulotte
 
   
      Erdős Attila
Popolani
 
   
    Szacsvay László
Bobéche
 
   
    Kállay Bori
Clémentine
 
   
    Kendi Ludovik
Oscar
 
   
    Veréb Tamás
Saphir
 
   
    Kardffy Aisha
Fleurette
 
   
      Imre Roland
Alvarez
 
   
      Ruff Rolan
3542   Búbánat • előzmény3538 2018-03-01 16:37:30

Itt van egy újabb Kékszakáll-kritika

"Színház az egész…"

Szinhazikritikak.blog.hu

2018. február 27.

Kékszakáll - premier (Budapesti Operettszínház, 2018)

írta: John Theatre

A Budapesti Operettszínház legfrissebb bemutatója nem csak egy vérbő komédiába áztatott  remekül megfogalmazott társadalomkritika, hanem az utóbbi évek egyik legeredetibb operett-rendezése is. Offenbach több mint 150 éves remekműve, a Kékszakáll 2018. februárjától látható a fővárosban Székely Kriszta rendezésében.

3541   smaragd • előzmény3539 2018-02-28 09:04:45

 

A Fővárosi Operettszínházban ezzel egyidőben a színházvezetés fiatal tehetségeknek is utat adott, írta az egyik korabeli színházi lap.  

Kemény Egont, az ifjú zeneszerzőt (22 éves) az Operettszínház lekötött nagyoperettjének (1928) komponálásakor Faludi Sándor és Szabolcs Ernő másodkarmesternek és korrepetítornak is szerződtette - "az ajánlatot persze elfogadtam s már a "Lulu"- nál megkezdtem a korrepetálást." (Kemény Egon, 1928). 

1929-ben: "...

Szabolcs és Faludi igazgatók  becézik Kemény Egont és nem titok, hogy benne látják a magyar operettkomponisták fiatal generációjának legtehetségesebb tagját.  Szolid, kedves modorú, előzékeny, szorgalmas és mindenek fölött talentumos ez az egyre jobban kibontakozó tehetségű kassai muzsikus, akinek a nevét már ismerik a legelső színházi körökben s egyesek már a Fővárosi Operettszínház eljövendő nagy karmesterének emlegetik."

3540   zenebaratmonika 2018-02-27 17:40:38

Újsag, 1935. január 8.
Ábrahám Pál — operát irt Ábrahám Pál befejezte Dzsainach cimü új müvét, amelyet— az Operaháznak kínál fel előadásra. Ezzel Ábrahám Pál ismét visszatér oda, ahonnan elindult: a komoly zenéhez. A világszerte népszerű magyar szerzőt éppen az különböztette meg olyan előnyösen sok más népszerű szerzőtől, hogy a tehetségen kívül komoly zenei tudás kompozícióinak az alapja. Ábrahám maga végzi nemcsak a harmonizálás, hanem a hangszerelés munkáját is, sőt éppen ezen a téren mutatott fel egészen ritka eredetiséget és invenciót. A budapesti Zeneakadémiát végezte; Kodály Zoltán tanítványa volt. Ábrahám operája nagy érdeklődésre tarthat számot. Érdeklődtünk az Operaházban is, ahol azonban közölték, hogy Ábrahám eddig nem nyújtotta ál a Dzsainach partitúráját.

...

Végül ez a darab csak Bécsben került bemutatásra, mint operett, bár egyik felvonása opera, a másik pedig revü.

 

3539   zenebaratmonika 2018-02-27 16:07:56

Ábrahám Pál nagy rangongója volt a műfaj mesterének Offenbach-nak, volt olyan dala, amit jazzre hangszerelt:

Esti Kurír, 1928. szeptember 21.

A FŐVÁROSI OPERETTSZINHÁZ görl néíküli operettjében, a Lulu-ban nagy sikere van a hat kis mosolygós görlnek, akik a második felvonás beköszöntőjében eléneklik Offenbach megjazzesitett Barcaroláját.
A gyönyörű dal körül természetesen temérdek móka keletkezik és a színház tagjai valósággal ölik Ábrahám Pált, a jazzmestert, aki még a Barcaroiát is át tudta hangszerelni szakszofonra, indusdobra, ezüst pistonra.
Tegnap például Ábrahám egy babérkoszorút kapott ismeretlen tettesektől. A babérkoszorút hatalmas szalag ölelte, amelyen ez a felirat állott:
Ábrahámnak, a modern muzsikusnak, az öreg Offenbach.

3538   Búbánat 2018-02-27 11:18:30

Idézek  a Deszkavízió.blog Kékszakáll-kritikájából (2018. február 26. - Jasinka Ádám;  a 2. premierről, 2018. február 24., este)

„....A címszereplőt alakító Vadász Zsolt briliáns volt, folyamatosan könnyed játékosság járta át a mozdulatait. Boulotte-ot alakító Lusine Sahakyan pedig attól a pillanattól kezdve, hogy betolja „az emeleti irodába” takarító kiskocsiját, végig olyan dinamikával van jelen, hogy nem kétséges, a minket is magával ragadó forgószelet is ő táplálja. Boulotte-ja karakán, ellentmondást nem tűrő. Bárkivel is volt közös jelenete, kivétel nélkül csempészett bele valami olyan bravúrt - akár az éneklést, akár a komikai megmozdulásokat tekintve -, hogy szem nem maradt szárazon.

A legviccesebb pillanatokat azonban nem is a főszereplővel, hanem Popolanival való incselkedései okozták. Erdős Attila túlmozgásos, buzgó, főnöke kegyét kereső figurája a talpától a feje tetejéig élt, bejárta a színpadot és még le is ugrott róla, hogy minden néző arcára egyesével csaljon mosolyt. Ritka szórakoztató volt minden, amit ők külön-külön mutattak, amikor pedig együtt voltak, kirobbant a nevetés a nézőtérből. Mivel váltott szereposztásban játsszák ezt a darabot is, így az egyes szereplők „értelmezésében” lehetnek eltérések.

A szerző zenéit Dinyés Dániel fogta össze és frissítette lendületes egésszé, amik betöltik Balázs Juli modernnek ható, ám mégis retró irodabelsőt formáló díszletét. Ebben a térben pedig remekül mutatnak Pattantyus Dóra jelmezei (kosztümök, öltönyök, estélyik és a fürdőruhák) és a hozzájuk választott kiegészítők, melyek együtt megidézik az ’50-es és ’60-as évek Amerikáját.

Székely Kriszta rendezésében a Kékszakáll a zenés, vidám darabok kedvelői számára olyan csemege, amihez foghatót talán még nem ízleltek. Ha viszont megkóstolják, nehéz lesz ellenállni az újabb adag csábításának."

3537   Edmond Dantes 2018-02-26 16:38:33

Zavarban vagyok. Offenbach Kékszakállját láttam szombat délután, éppen két héttel a MüPa-beli Bartók-Kékszakállú után. Nem ettől vagyok zavarban, hanem az Operettszínház produkciójától. Offenbach zenéje szép és szórakoztató, de sokkal egysíkúbb mint teszem azt -hogy a közelben maradjak- nagy kedvencem, a Hoffmann meséi. Néhány számot, prózai részt is nyugodtan kihúzhattak volna. A második rész túl hosszú, de már az első részben eltévedtem a "ki kicsoda", mi-miért-merre-meddig zavaros útvesztőjében.  A cselekmény Kékszakáll megjelenésétől vált számomra úgy-ahogy követhetővé, de részleteiben ma sem tudnám elmesélni, miről szól a darab..Biztosan bennem van a hiba. Offenbach illetve operettjei ismeretesen aktuál-politizáltak (ennyit a "zenében ne politizáljunk!"-elvet vallók igazságáról), következésképpen a szövegek mára elavultak, átigazításuk elengedhetetlen. A szemet gyönyörködtető egyetlen, art-deco díszlet (tervező: Balázs Juli) és a ruhák (tervező: Pattantyús Dóra) alapján talán a múlt század 30-as éveibe helyezhették a cselekményt, de az is lehet, hogy a mába. A rendező (Székely Kriszta) nem meglepő: vastagon beépítette mának szóló mondanivalóját, üzeneteit a sorok közé. Bányai Tamás világításterve most is élményszerű. Roppant igényes és színvonalas a zenekar és a kórus munkája, ha szabad mondanom: úgyszólván operai minőség! (karmester: Dinyés Dániel, karigazgató: Drucker Péter-Szabó Mónika) A táncokat (koreográfus: Kulcsár Noémi) kicsit keveselltem, lehet, hogy telhetetlen vagyok. Az énekesek-színészek vegyesen teljesítettek. Raoulja után nagyon vártam Boncsér Gergelyt, még az előadás napján (!) is az ő nevét olvastam az interneten, a helyszíni kiíráskor derült ki a csere: azóta már tudom, hogy Boncsér A rajnai sellők Erkel-premierje miatt nem is énekelhette aznap a szerepet. Ez bizony átverés! Varga Donátot, akinek neve egyáltalán nem szerepel/t a kettős szereposztásban, láttam már a Kamra Cosi-produkciójának egyik próba-előadásán: úgy hiszem, az illetékesek nem gondolták teljesen át (cím)szerepeltetését, amit a fentiek ismeretében immár beugrásnak sem lehet nevezni. Kékszakáll ugyanis egy roppant összetett, abszolúte élvonalbeli szólóénekesi-színészi kvalitásokat igénylő figura. Erről ennyit. Bordás Barbara megerősítette korábbi benyomásaimat: szinte (?) operai minőségű hang, remek színpadi mozgás, telivér egyéniség. Jeles! A két játékmester közül Peller Károly tetszett jobban, Langer Soma szerepe valahogy körvonalazatlanabb vagy ismét csak én vesztettem el a fonalat. Bojtos Luca jó a seconda donna zűrös szerepében, különös volt Dolhai Attilát pizzafutárból fejkendős keleti herceggé változó "secondo amorosoként" látni, mert amiben fellép, ott többnyire ő "A" bonviván. Szacsvay László pályafutását évtizedek óta tisztelettel követem, örülök a Nemzet Színésze- tagságának. Ebben a szerepben nem ragaszkodtam volna hozzá, különösen akkor, amikor énekelnie kellett (volna). Kállai Bori királynői megjelenése, vonzó személyisége szintén addig hódító, ameddig nem kell énekelnie. Erről meg ennyit. A közönség az Operettszínházban elmaradhatatlan és örök vasfüggönyös-meghajlásokig sokat vastapsol(t).

Offenbach: Kékszakáll - Budapesti Operettszínház, 2018. február 24. 15,00 óra.

3536   Búbánat 2018-02-26 11:55:49

Villanófényben - Vadász Zsolt (A Kékszakáll szerepéről beszél)

2018-02-24 - Operettszínhaz.hu

"Minden gonoszság valamilyen lelki sérülésből, torzulásból fakad"

Több mint harminc év után ismét látható Magyarországon Jacques Offenbach klasszikus nagyoperettje, a Kékszakáll. A Budapesti Operettszínház első alkalommal tűzi műsorára a művet, a címszerepben váltott szereposztásban Boncsér Gergellyel és Vadász Zsolttal. A szerző és a szerep adta kihívásokról ezúttal Vadász Zsolt mesél.

"- Rettenetesen izgalmas muzsika. Teljesen eltér azoktól az operettektől, amiket Magyarországon megszoktunk. Más a dinamika, a ritmus, jóval több a nagy együttes megszólalás. Azt tudjuk, hogy ő teremtette meg a műfajt, és ő a névadó is. Franciául az operett kis operát jelent, és valóban, a művei operai igénnyel vannak megírva. És ennek a stílusnak megfelelően nem az általunk jól ismert bonviván, primadonna, táncos-komikus, szubrett szólamok jelennek meg, sokkal inkább az operában megszokott hangzások."

"Már maga a zenei anyag komoly kihívást jelent. Nagyon fel kell rá készülni, hogy jól el tudd énekelni. Ráadásul sűrű a szöveg, ezért az érthetőségre is igen nagy hangsúlyt kell helyeznünk. Kékszakáll figurája pedig az eddigi pályám egyik legizgalmasabb karaktere. Nagyon sok klasszikus hőst eljátszottam már. Az operettek bonvivánjai jórészt a hős szerelmes típusba tartoznak, Kékszakáll azonban rendkívül összetett figura: egoista, önző, rosszindulatú, kifejezetten gonosz, groteszk személyiség. Az elmúlt három hónapom arról szólt Székely Kriszta irányítása mellett, hogy miként tudom a lelkének minden oldalát megmutatni. Azt is, hogy mitől ilyen sérült. Mert minden gonoszság és rosszindulat valamilyen lelki sérülésből és torzulásból fakad. Ezt a második részben meg is mutatjuk majd a nézőknek."

Az előadáshoz új szövegkönyv készült, és más korba, más környezetbe került a darab. Ez mennyiben befolyásolja a történetet?

Azt gondolom, nem változott az alapfelállás attól, hogy az alkotók az '50-es évek Amerikájára hajazó közegbe helyezték a történetet. Az eredeti darabban lovagok, királyok, a nép egyszerű gyermekei szerepelnek, most szenátor, vállalati vezérigazgató és takarító lány a főszereplő, de ettől a viszonyok nem változnak, hiszen megmarad ugyanaz az alá-fölé rendeltség. Ott vannak az esendők, a gonoszak, az egyszerűek, a rafináltak, az igaz szerelmesek. A szövegek nagyon jók: mai nyelvezetűek, kifejezőek és viccesek.
 

Egy komment a cikk után

Zathureczky György:

"Konzervatív opera és operettnéző vagyok, ezért félve mentem az előadást megnézni. Alaptalanul!! Az kétségtelen, hogy az előadás hangvétele, stílusa eltér attól a marcipánnal kevert viaszfigurás operettjátszástól, amelyen én nőttem fel, és amelynek korszerűtlenségéről már a 60-as években is beszéltek, sőt: a Fuss, hogy utólérjenek című film egyik témája is ez volt. Amit azonban a színház társulata Székely Kriszta vezetésével létrehozott, az a modern zenés színházi színjátszás követendő mintájául is szolgálhat. MInden kitalálva, kidolgozva, semmi üresjárat, nagyszerű karakterek, kitűnő alakítások a főszereplőktől a tánckar és az énekkar tagjaiig mindenkitől. Az lehet, hogy az Operettszínház törzsközönségétől ez némileg idegen, de én azt hiszem, hogy annak is csak egy részétől: az elmúlt 20 évben felnőtt ott is egy olyan generáció, amely nyitott az újra, és nagyon is vevő lehet erre a megszokottól eltérő hangra. Mert jó hang, tiszta hang! Én már kétszer láttam családommal az előadást, és istenien szórakoztunk mindannyian. Ajánlom mindenkinek!"

3535   Búbánat • előzmény3531 2018-02-26 11:39:32

Érdemes azt is megjegyezni, hogy Boncsér Gergely egyszerre két Offenbach-művet tanult be és játszik:

a Kékszakáll címszerepét az Operettszínházban (magyarul, ének és próza) - premier volt február 23.

az Erkel Színházban A rajnai sellő tenor főszerepe (Franz Waldung) várt rá (német nyelven) - február 25-én volt a bemutatkozása és még március 2-án is énekli. Majd ismét a Kékszakáll következik az Operettszínházban!...

Még jó, hogy kettős szereposztásban (a Kékszakáll szerepét hárman játsszák) állították ki mindkét produkciót; azért így sem egyszerű feladat megosztani magát Boncsérnak -  nem lehetett könnyű egyeztetnie időben sem a két színházban vállalt munkáját.

 

3534   Károly 2018-02-26 10:37:01

Székely Kriszta Kékszakáll rendezése a tökéletes példa arra, hogyan lehet végig érdekfeszítően, üres járatok és hézagok nélkül,  modern korban játszani egy meglehetősen bizarr történetet! A szereplő gárda legjobbjai Vadász Zsolt , Lusine Sahakyan, és Erdős Attila .  Vadász Zsoltról korábban nem volt valami jó véleményem, de ebben a szerepben megtáltosodott és nagyon magabiztosan , énekelt. Magas hangjai is kitűnőek! A fiatal Lusine Sahakyan sziporkázó humora és telt hangja hatott elementárisan!

3533   Weissappel 2018-02-26 10:14:52

Azért a Mezei Néző írásait én nem nevezném kritikának. És ő is tartózkodik ettől.

3532   Weissappel 2018-02-26 10:14:48

Azért a Mezei Néző írásait én nem nevezném kritikának. És ő is tartózkodik ettől.

3531   zenebaratmonika • előzmény3530 2018-02-26 00:58:38

Örülök hogy tetszett, majd én is írok véleményt miután megnéztem.

Érdekesség, hogy szombaton két Offenbach premier is volt Budapesten, az Erkelben a Rajnai sellők c. operát tették fel, ebből 4 előadás van összesen, jövő hét csütörtök és péntek a két utolsó lehetőség megnézni. Te mész rá?

3530   Búbánat 2018-02-25 23:35:38

Alig van az operettirodalom költői között párja annak a népszerűségnek, mely Jacques Offenbach páratlanul invenciózus muzsikájának minden ütemét mintegy másfélszáz év óta az egész világ közönségének közkincsévé tette. Ezek a csodás gazdagsággal ömlő melódiák ma ugyanolyan frissek, színpompában ragyogók, mint megszületésük idejében. Az operett-gyűjtőcím alá foglalt 103 színpadi műve kimeríthetetlen kincsesbányái a muzsika nemes értékeinek

Azt, hogy a rendező, Székely Kriszta,  művészi elvei mennyire meghatározóak, és hogy milyen jelentős hatást gyakorolhat a modern zenésszínpad históriájára is, ezen a hét végén a Kékszakáll, Offenbach művének (vígopera ? — klasszikus operett?) rendhagyó előadásával bizonyította a gyakorlatban: ezúttal  az „új szelek fújta” Operettszínházban…

Offenbach — akár az Orfeusz az alvilágban,  a Szép Helénában, vagy A párizsi életben — itt is a francia második császárság megsemmisítő erejű szatíráját, egy a végzete felé rohanó züllött társadalom kíméletlen paródiáját nyújtja megfelelő áttételekkel, de Székely Kriszta mindezt átülteti a huszadik század második felének viszonyai közé; de akár napjaink vállalati szférájának vetületét leképezve, utalásokkal, például a hivatal felső vezetősége és mindenkori beosztott női „alattvalók” közötti etikai kérdések felvetését sem megspórolva -  de ki nem zökkentve magát az offenbachi pajkosságból, fricskákból… Székely Kriszta víziójában a színpadon mindenféle játékforma megelevenedik, melyben nincs egyetlen üres pillanat, az ötletek kergetőzésében nincs egyetlen kihagyott helyzet, elszalasztott lehetőség sem.

A Kékszakáll-bemutató elragadott a pénteki premier-előadás (első szereposztás), a szombat esti és a ma délutáni második  szereposztás izgalmasságával, frissességével, lendületével.
Mondanom sem kell, hogy ebben az óramű pontossággal pergő előadásban minden a helyén van, minden a játék elevenségét, lankadatlan lendületét szolgálja. S milyen irigylésre méltó az együttes munka, melyben a Kékszakáll kísérete, vagy a szenátusi slepp lakájai ugyanolyan kidolgozottan, odaadó precizitással látják el feladatukat, mint bármelyik főszereplő.
Ez utóbbiak közül elsőként Lusine Sahakyan de Bordás Barbara (Boulotte) vérbő, sodró elevenségű, sokszínű játéka az, ami tetszett legjobban,  a címszerepben Boncsér Gergely/Vadász Zsolt/Varga Donát három különböző figurarajza is felér egy jól sikerült „karikatúrával”. Popolani alkimistát (itt Kékszakáll személyi titkára) Peller Károly és Erdős Attila, a kissé túlrajzolt Bobéche szenátor alakját a mindig nagyszerű Szacsvay László és Csuha Lajos hozza.  Clementine-t, a szenátor megjátszott „kardos” hitvesét Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa formálták meg, egyformán erősen.  A bájos Fleurette  (majd Hermia mint a szenátor lánya) szerepében két fiatal szubrett aratott osztatlan sikert: Bojtos Luca és Kardffy Aisha.  Safir herceg, az álruhás pizzafutár karakterében Dolhai Attila és nála is szerethetőbben (énekhang), Veréb Tamás  aratta le a poénokat - pompásan mókáztak. Oscart, a szenátor főtanácsadóját Langer Soma és Kendi Ludovik mintázta remekbe.

Kellemes volt hallgatni a rádióból régi-új felvételekről kedves-ismerősen csengő, kifejezéssel teli, vonzó Offenbach-dallamokat mind a zenei vezető-első karmester, Dinyés Dániel, mind a másik dirigens, Silló István vezette Zenekartól, melyhez sokszínű teljesítményével csatlakozott az Operettszínház Énekkara és Balettkara.

Eredeti, egyéni szellemtől sugárzó, élményszerű — valóban „a zene és színház szintézisét” szolgáló —produkciónak szóltak mindkét bemutatón és ma délután is a közönség tapsai.

Meg kell még említenem az új librettó,  dalszövegek szerzőit is: Szabó-Székely Ármin, Székely Kriszta, Lőrinczy Attila. Munkájuk, mind prozódiailag, mind a szüzsé tekintetében a helyén van, a mai szóhasználatával is szellemes, vokális tekintetben pedig jól énekelhető. 

 Még egy adalék: a pompás Offenbach-operett zenéjébe a dramaturgia igénye szerint a komponista más darabjaiból is betettek néhány számot, ezek közül különösen kettő volt az, amely, jól kiegészítette, „frissítette” az alapmű hangulatát is a remek muzsikájával:

 „Az elizondói lány” -   Vertigo áriája  Figaróról, a sevillai borbélyról;  itt Popolani és Oscar kettősében az első felvonásban hangzik ez el. „A sóhajok hídja” „A hős kapitány” dala  (ezt másokkal együtt Bobèche szenátor énekli).  A dialógusok között ezeknek a betétszámoknak helyük volt - jól beleilleszkedtek a témákba, illetve a szituációkba.

Bővebben minek is írnék erről a nagyszerű operett-élményről, mely, olvasom, a"Mezei néző" blogírót is annyira rabul ejtette; minden benne van a második szereposztásban játszott szombat esti bemutató-előadásról írt beszámolójában:

http://mezeinezo.blog.hu/2018/02/25/operettszinhaz_most_rajta_a_sor_boulotte_lusine_sahakyan_offenbach_kekszakall_2018_02_24_masodik_sze

3529   Livingstone 2018-02-25 16:23:02

Óriási az operettes Kékszakáll! Színes, ötletes, és lebilincselő a rendezés!  Én mindkét szereposztással a főpróbát láttam, de márciusban még egyszer megnézem! Szenzációsat alakít benne Sahakyan Lusine, mint Boullotte, aki civilben Lukács Gyöngyi szuper tehetséges lánya! 

3528   trisztán 2018-02-25 15:18:55

http://mezeinezo.blog.hu/2018/02/25/operettszinhaz_most_rajta_a_sor_boulotte_lusine_sahakyan_offenbach_kekszakall_2018_02_24_masodik_sze

3527   trisztán 2018-02-25 15:18:31

Nagyszerű premier volt tegnap este az Operettszínházban!

Ime egy kritika:

3526   zenebaratmonika • előzmény3522 2018-02-24 16:45:10

Én már korábban láttam ezt az Operettszínházban a Sybillt, de a másik szereposztásban, örülök, hogy most Dolhai Attilával láthatom. Nekem az volt a véleményem, hogy az első felvonás remek, a második viszont gyengébb, ott csak a fődal ami tetszett, azt ismételték meg többször. Összességében szeretem ezt a darabot, bár Jacobi Leányvásárja szerintem erősebb zeneileg és a története is érdekesebb.

3525   zenebaratmonika • előzmény3522 2018-02-24 16:41:57

Sőt még egy jóhír számunkra. Úgy nézem, hogy a Komisch Oper Berlin által hamarosan játszandó Kékszakáll c. Offenbach mű megnézhető lesz ingyen, majd figyelni kell a dátumot: (2018. márc. 17. 19 óra - ezt írják)

https://operavision.eu/en/coming-soon

Nekem addigra már lesz összehasonlítási alapom a budapesti előadással.

3524   Búbánat • előzmény3523 2018-02-24 11:36:00

Kíváncsian várom ezt a felvételt; sokszor egész más sül ki belőle, mint amit élő előadásban, saját szemével/fülével megtapasztalt...

3523   telramund 2018-02-24 10:50:48

Ez a Sybill a beharangozás alapján eléggé szörnyű!

3522   Búbánat • előzmény2591 2018-02-24 10:39:15

A 2.591. sorszám alatt írtam beszámolót a 2015. év végén az Operettszínházban Szabó Máté rendezésében bemutatott Sybll operettről.

Megtört a jég: a televízió végre felvett egy teljes operettelőadást a teátrum repertoárjából, így ma este az M5 csatornán láthatjuk Jacobi remekének közvetítését - felvételről - a Budapesti Operettszínházból!

2018. február 24., szombat   20:45 - 23:35

Jacobi Viktor: Sybill

A Budapesti Operettszínház előadásának felvétele

(2017)

Illuzioperett két részben, magyar nyelven

Szöveg Bartos Ferenc, Bródy Miksa.

Díszlet Cziegler Balázs.

Koreográfus Bodor Johanna.

Rendező Szabó Máté

"Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó.

Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába.

Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett.

Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból. Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe… Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését. Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet."

 

Fischl Mónika - Sybill,

Dolhai Attila - Petrov,

Vadász Zsolt – Nagyherceg,

Frankó Tünde – Nagyhercegnő,

Kocsis Dénes – Poire,

Szendy Szilvi – Charlotte,

Oszvald Marika – Olga,

Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó

Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás

3521   Búbánat • előzmény3516 2018-02-23 10:40:58

„A PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

tisztelettel meghívj Önt

2018. március 1-én, 16 órára a Bajor Gizi Színészmúzeumba.

„AZ ÖRÖK PRIMADONNA”
 

125 éve született Honthy Hanna

 Rá emlékezünk.

Vendégeink:

Nemlaha György író,
Rátonyi Hajni színművész

Házigazda: Gajdó Tamás színháztörténész

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Belépő: 500 Ft”

3520   Búbánat 2018-02-22 10:57:16

Cairo Opera House - Lehár: The Merry Widow - In Arabic

2018. februar 22.

Cairo Opera Company

Cairo Opera Orchestra

Cairo Opera Ballet Company

Cairo Opera Choir

 

Operetta

The Merry Widow

In Arabic

Franz Lehár

Choir Master: Aldo Magnato

Choreographer: Erminia Kamel

Set & Lighting Design: Amr Abdalla

Conductor: Hisham Gabr

Director: Mahdy El Sayed

Artistic Supervision: Dr.Iman Moustafa

 

Ugyanez arabusul...

3519   smaragd • előzmény3517 2018-02-22 06:03:31

Előzmény 3515, 3505 is részben

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek.

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

3518   Búbánat • előzmény3516 2018-02-21 22:15:03

Lehár: Friderika c. operettje (1930)

Békássy István és Honthy Hanna

Lehár Ferenc 1930 áprilisában ünnepelte 60. születésnapját, akit Budapesten is felköszöntöttek. Az ünnepségsorozatnak része volt október 31-én a Friderika bemutatója a Király Színházban.  

Gál Róbert írja „Óh, lányka, óh lánykám…” - Lehár, az  operett fejedelme című könyvében – melyből idézek sorokat:

„A darab próbái a forró augusztus után kitűnő hangulatban, a nyár végén kezdődtek. A színház csőd közeli helyzete egyelőre lekerült a napirendről. A bankok hiteleztek.

Lázár Ödön igazgató vette a fáradságot – ritka dolog -, és a lakásán kereste fel a Király Színház első számú díváját, Honthy Hannát.

- Mi szél hozta hozzám, direktor úr? kérdezte várakozóan Honthy? Baj van a színházban, vagy tisztelgő látogatás talán? kérdezte várakozóan.

- Nem, nem, Hanna, tudja, nagy tisztelője vagyok Önnek. Évtizedek óta csodálom, ámulom és bámulom az Ön rendkívüli tehetségét. Gyönyörködteti, andalítja és elbűvöli az emberiségnek azt a részét, amelyet egyszerűen közönségnek nevezünk. Mint az operett koronázatlan királynője, őrzi a műfaj hagyományait, az operettvilág törvényeit, szabályait, és senkitől sem engedi megszegni.

- Ne udvaroljon, Lázó!

- Hanna, Lehárbemutató lesz a Király Színházban. Ha elfogadja ajánlatomat, a női főszerep az Öné.

- Miről van szó?

- Nem szokványos operettszerep. Ha meglátja a zongorakivonatot, egyetért majd velem. Két szóval: opéra comique.

- Lázó, csak  nem azt kívánja tőlem, hogy operát énekeljek?

- Hanna, drága, én semmit sem kívánok, csak azt, hogy vállalja el Lehár Friderikájának címszerepét. Lehár ragaszkodik hozzá, hogy maga legyen Friderika.

[…] A Friderika premierje péntekre esik… kinn zuhog az eső, hideg köd gomolyog a főváros fölött. … Bent a Király Színházban meleg van, egyre forróbb a hangulat. Budapest társadalmi és művészi életének színe-java ott tolong az előcsarnokban. Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel és Ripka Ferenc főpolgármesterrel beszélget. Odébb Kálmán Imre, Rátkai Márton és Beöthy László társalog.

Lehár kicsit feszeng, kipirulva hallgatja a jubileumi ünnepség háziasszonyát, operettjeinek kedvenc primadonnáját, Lábass Jucit – ki felidézi neki a régi időkből az 1918-as Pacsirta-premiert, melyben játszott és Lehár dirigált és lám, tizenkét év elteltével ismét az ő kezében van a karmesteri pálca… De még az előadás elkezdése előtt sorba mutatja be neki azokat a jóbarátokat, akik üdvözölni kívánják, és az ünnepi szónokokat  jelenti be: Lehár szülővárosának, Komáromnak főpolgármestere, Alapy László; a Király Színház igazgatója, Lázár Ödön;

Harsányi Zsolt szavait viharos tetszésnyilvánítás kíséri:

„Kormányzó urunktól már megkaptad a polgári érdemrend másodosztályú keresztjét. De hordasz te egy másik keresztet is – a sorsodat, hogy magyar vagy. Bízzunk benne, hogy az utóbbi kereszt nemsoká lesz súlyos teher. Ellenkezőleg, dicsőség és büszke öröm.”

[…] Az ünnepség és a Friderika premierje után a színház színpadán svédasztal várja a vendégeket. Lehár alig tud kiszabadulni a barátok gyűrűjéből.  Honthyhoz igyekszik.

Hanna Beöthy családi páholyában, a bal négyesben Kálmán Imrével beszélget.[…] Lehár megáll Hanna előtt. Zsebkendőjével titkolni igyekszik, hogy szeme csupa könny. Hanna kezére hajol, megcsókolja.

- Friderikámmal Berlinben, Münchenben, Lipcsében, Bécsben és Prágában jártunk, csodálatos előadásokban volt részem. De ilyen Friderikám, mint maga, Hanna, sosem volt, és sosem lesz többé. Imre ismeri azt az érzést, azt a hangulatot, amikor nem hallom saját melódiáimat. A zenekart sem. Csak azt érzem, hogy valaki kilép a múltból, és visz magával olyan világba, amelyről eddig csak álmodnunk adatott. Most a maga jóvoltából nemcsak álmodunk róla, hanem át is éljük…

3517   smaragd • előzmény3513 2018-02-21 16:47:42

 

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"

 Erzsébetvárosi Színház

Honthy Hanna és Jávor Pál

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

 

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):

1. Kék nefelejts.. English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel / YT

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

 

Rádióközvetítés! Archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. / YT  "Legyen úgy mint régen volt "

 

...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

 

3516   Búbánat 2018-02-21 10:34:02

Ma 125 éve született Honthy Hanna!

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka - Budapest, 1893. február 21. - Budapest, 1978. december 30.) - Kossuth-díjas színművésznő,  operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.

Emlékét idézem az alábbi cikk ide bemásolásával:

Megkésett születésnapi beszélgetés HONTHY HANNÁVAL,  aki színész-díjat alapit  és életrajzát írja

Film Színház Muzsika, 1962. március 16. / 11. szám

Honthy Hannáról olykor úgy beszélünk, mint afféle fogalomról. Valaki egyszer elmésen azt mondta róla, hogy valóságos „nemzeti intézmény”, olykor még idegenforgalmi attrakció is. Miért? Alighanem azért, mert igazán csak egy van belőle, a maga nemében egyszeri tüneménye az operettszínpadnak, ezt elismeri az is, aki nem kedveli a műfajt. S aztán, ahogy telnek-múlnak az évek, lassan-lassan valamiféle csodabogárrá is válik, hiszen nem mindennapos jelenség az a sokat emlegetett örökifjúsága,  tágra nyílt égszínkék szeme, ránctalan arca, aranyszőke haja és egész tejszínhabos lénye. A hangja is olyan, most, amikor beszélgetek vele, mint egy üde fiatal leányé, pedig éppen csak kilábolt a divatos influenzából. Legutoljára 38.6-tal játszotta végig a Csárdáskirálynőt, ami valóban hősies erőfeszítés lehetett.
De nemcsak beteglátogatóba mentem hozzá, hanem azért is, mert valahol azt olvastam: kerekszámú születése napját ünnepelte, s mivel tudom, hogy sohasem titkolja éveinek számát, sőt kérkedik vele, ez a kérdés is izgatott.


Ki kell ábrándítanom — mondja, és máris csilingel a nevetése — egy év még hiányzik a kerek számból, habár a születésnapom óta már taposom. Az egyik lexikon tévesen azt írta, hogy 1892-ben születtem, holott csak 1893- ban. Szóra sem érdemes az az egy év, dehát mégiscsak ez az igazság ...
 

Csak úgy dobálódzik az évszámokkal!
Sok mindenre voltam hiú életemben — mondja elbűvölő mosollyal — de életkoromra sohasem. Például igen sokáig nem viseltem nappal szemüveget, még akkor sem, ha kevéssé jól láttam ...


Ami a hiúságot Illeti, azt hiszem, most meg éppen hiúságból beszél az évszámokról. Most arra hiú, hogy sokéves korában is megmaradt a régi Honthy Hannának. Dehát mitől maradt ilyennek, mint amilyen? Meséli, hogy az utóbbi években hatszázszor játszotta el a Csárdáskirálynőt. Ebbe nem számítja bele régi fellépéseit, mert valamikor Sylviát is alakította a Kálmán-operettben. Csak azt nem értem, hogyhogy nem unja ennyiszer eljátszani ezt a káprázatos parádét! Ez a kérdés akkor is felmerül, hogyha a művel kapcsolatos vélemények és ízlések különfélék ...


Semmit sem unok, amíg a nézőtéren nem unják, amit csinálok — feleli.— Mindig más-más közönségnek játszom. S valahányszor kimegyek a színpadra, elönt a boldogság, amikor az emberek tapssal fogadnak. Én körülnézek, és azt mondom magamban, „szervusztok édeseim!” S máris megkezdődik a teniszezés a közönség és köztem. Engem rendkívül lelkesít, ha érzem, hogy játékom hat a közönségre. Ettől valósággal elérzékenyülök... Az én legnagyobb színpadi élményem: az összjáték a közönséggel...

Minden művésznek mást és mást jelent a színpad. Mindenki mást és mást vár és kap tőle. Honthy Hanna magányosan él itt, fent a Deres utcában, kulturált ízléssel megteremtett gyönyörű otthonában, s a szeretetet, a gyöngédséget, ami nélkül senki sem érzi jól magát az életben, ő a közönségtől kapja meg ...


Mióta színész?
Ötven év óta - mondja. S amikor elcsodálkozom ezen, rögtön meg is magyarázza: — Tudom, tudom, már évekkel ezelőtt ünnepeltük ezt a jubileumot, de akkor beleszámították az én balettéveimet is, mert én már 12 éves koromban táncoltam a Babatündérben.  Most azonban csak az operettszínpad éveit sorolgatom. Szívesen gondolok vissza a hosszú évtizedekre, és nem szégyellem, hogy soha semmit sem kaptam ingyen. Én mindenért mindig megküzdöttem…

Így, kívülről pedig úgy látszik, mintha egész pályáján játszi könnyedséggel szerezte volna meg a sorozatos diadalokat. De mit nevez ő küzdelemnek? Egy olyan példát mond el, amely ma valósággal kortörténetnek hat az operettek egykori kulisszavilágából.

— A Király Színház vezetősége annak idején kiosztotta rám a Mézeskalács Örzse szerepét. Petráss Sárit pedig meghívták a királykisasszony eljátszására. Ő azonban rögtön kijelentette, hogy csakis Örzsét hajlandó alakítani, mert olyan szerepet nem vállal, amelyben a férfi nem marad az övé. Kétségbe voltam esve a szerepcsere miatt, de aztán mégis sikerem volt...

— Másképpen játszik-e ma, mint régen?

— Én mindig arra törekedtem, hogy emberi legyek a színpadon... Akik nem szeretik az operettet, többnyire azzal érvelnek, hogy ebben a műfajban a szereplők minden ok nélkül váratlanul táncra perdülnek és énekelnek... Nos, hát éppen ez az: erre vigyáztam mindig, hogy a tánc és az ének természetes következménye legyen az előzményeknek. Nemegyszer mondták nekem: hogyan lehetséges, hogy 37-es lábad van, amikor a színpadon 35-ösnek se látszik? Ez igaz is, mert én a színpadon nem Honthy Hanna vagyok, hanem az, akit játszom...

Ezzel ugyan nem értek egyet, mert az ő egyénisége, az ő kialakult játékstílusa minden maszkon és kosztümön keresztülsüt. Éppen ez az, hogy mindig Honthy Hanna...
Nemsokára ismét Játszik a Fővárosi Operettszinházhan, az influenza nehezebbik felén már túljutott. Mit csinált itthon egész nap?

— Vagy ötezer könyvem van, így hát sosem unatkozom. Azonkívül megkezdtem az önéletrajzom írását...
— Önéletrajzot ír? Hogyan?
— Egyelőre magnetofonba mondom be, ami éppen eszembe jut, a kezdettől máig. A pályámat és a magánéletemet akarom megírni ... Azt hiszem, érdekli majd a fiatalokat is az én sokféle színészi tapasztalatom. Az az elképzelésem, hogy könyvem jövedelméből díjat alapítok fiatal színészeknek ...

—Mi volt a legfontosabb tapasztalata?
— Tálán az, hogy az operettszínész is neveli a maga módján a közönséget. Mondjuk jó ízlésre. Én mindig óvakodtam attól, hogy valaha is frivol, ízléstelen, vagy éppen közönséges legyek a színpadon. Pedig sokan hajlamosak erre a nagyobb és olcsóbb siker érdekében. Valamikor a Fifi című francia vaudeville-ben játszottam. Másnap az egyik kritikus azt írta rólam, hogy még a Sacre Coeur növendékei is megnézhetnek, még ők is tanulhatnak tőlem illemet és jó modort... Pedig csak egy kis kokottot alakítottam ...

— Nem bánta meg. hogy az operett műfaját választotta élete hivatásául?

— Amióta a világ világ, minden operettszínész azt nyilatkozza, hogy a lelke mélyén Shakespeare-t és Szophoklészt szeretné játszani ... Nem, nem, ezt ne várja tőlem ... Még akkor sem, ha régi, jól sikerült prózai szerepléseimre utal... Én ma is változatlanul szeretem az operettet.

Az operett is őt...

Gách Marianne

3515   smaragd • előzmény3505 2018-02-21 05:19:15

 

Szántó Mihály (3505 számú bejegyzéshez)  nevét eddig nem ismertem, így fellapoztam Rátonyi Róbert operett-könyvét, ahol ez áll (1930):

"Május 24-én mutatta be a Színkör a Mit susog a fehér akác sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét, a Lehullott  a rezgő nyárfát, amely összesen 14 előadást ért meg.

Sebestyén elkeseredve mondta: "Úgy látszik, ezekkel a magyarnótás című operettekkel nincs szerencsém!"

"sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét"
....arról sem tudtam eddig, hogy Erdélyi Mihálynak zenei szerzőpárja volt....
3514   Búbánat • előzmény3512 2018-02-20 19:47:50

Offenbach: Kékszakáll - Próba közben - video

Revizor -a kritikai portál - megosztotta a Facebookon az Operettszínháztól kapott riportot a próbafolyamatról.

február 3., 12:00

"A próbaidőszak közepén megnéztük, mi történik..."

Székely Kriszta rendező megosztja  gondolatait Offenbach művének színpadra állításáról.

3513   smaragd 2018-02-20 17:45:21

 

"Magyarújság

Színház- Kultúra

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....

...

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.

Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.

A "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.

A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.

Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak.

....

1936"

A fenti tudósítás Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt".

Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.

KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936

 "Csavargólány..."

Vidám operett 3 felvonásban 9 képben

Írta és zenéjét szerezte: Erdélyi Mihály

1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal

2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox

1st&2nd Violin, 2ns Violin, Piano, Trombone, 1st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass

Kalmár Pál énekel/YT

3. Göncölszekér az égen...Fox-trott

 

3512   Búbánat • előzmény3511 2018-02-20 14:54:10

Kékszakáll - Nyílt próba - video-interjúk - Operettszínház

 

A Kékszakáll nyílt próbáján jártunk

Operettszinhaz.hu, 2018-02-14

Tíz nappal a február 23-i bemutató előtt nyílt próbát tartottunk nagyszínpadunkon, ahol Székely Kriszta rendező irányításával javában zajlanak a Kékszakáll munkálatai.

A Magyarországon több mint 30 éve nem játszott művet színházunkban első alkalommal tűzzük műsorra. A próbát követő sajtótájékoztatón az előadás rendezője, Székely Kriszta arról beszélt, régi álma vált valóra azzal, hogy megrendezheti élete első operettjét. Mert bár prózai rendezőként is számos kihívásnak kell megfelelnie, "ez a műfaj, azon belül is Offenbach és a hatalmas kórusképei egy egészen más dologra tanítanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon biztonságos környezetben érzem magam, mert olyan művészekkel dolgozom, akik rengeteget tudnak az operettről. Ezért azt gondolom, jóféle kölcsönhatásban keveredik munkánkban a régi az újjal. Örömmel veszem az ő tapasztalataikból adódó segítséget és úgy érzem, ők is nyitottan állnak hozzá ahhoz, amit én tudok hozzáadni ehhez a dologhoz".

Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője is első ízben dolgozik operettel. Úgy véli,  e műfajok találkozása jelen esetben nem idegen egymástól, mert az volt a koncepciójuk, hogy ötvözzék az újszerű táncokat és mozgásokat az operett klasszikus hagyományaival, és egy-egy ponton akár kísérletezzenek is.

Dinyés Dániel zenei vezető és első karmester azt hangsúlyozta, hogy Offenbach mindig kihívást jelent az alkotók számára Magyarországon, mert a zeneszerző életműve nem igazán tudott megragadni az itthoni előadói hagyományban. "Dacára annak, hogy ő volt, aki életre hívta az operettet, és ő használta először magát az operett szót is, a műfaj később túlnőtt rajta. Lehár Ferenc és Kálmán Imre is magáévá tette ezt a kifejezést, és nekünk, magyaroknak, ők jelentik az operettet. Offenbach sokkal gyorsabb, sokkal kuplésabb, sanzonosabb, mint hazai követői és az egésznek van egy iramló, rohanó természete mind zeneileg, mind színpadilag. Miközben egy rendkívül szellemes zenéről és hihetetlenül szórakoztatóan megfogalmazott gondolatokról beszélünk."

Az előadás címszerepében az Operettszínház két sztár bonvivánja, Boncsér Gergely és Vadász Zsolt látható, akik örülnek, hogy a klasszikus hős szerepből kibújva ezúttal kegyetlenebb énüket is megmutatják.

Boulotte karakterét Bordás Barbara és a vendégművész Lusine Sahakyan ölti magára, akik azért is kedvelik különösen a takarító lány figuráját, mert eltérve a klasszikus primadonnai ívtől, erős benne a komikai és szubrett vonulat, miközben hangterjedelmét és zeneiségét tekintve mégis operai feladatot jelent.

Popolaniként Peller Károly és a fiatal vendég baritonista, Erdős Attila brillírozik majd.

Bobèche szenátorként a vendégként érkező Szacsvay László, a Katona József Színház művésze és az egykori  rockszínházas, ma már az Operettszínház oszlopos tagja, Csuha Lajos mutatkozik be, akinek egyébként ez első operett szerepe.

A szenátor kevéssé hűséges feleségét Clémentine-t, a társulat két dívája, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa tölti meg élettel és derűvel.

Oscar, a szenátor jobb keze Langer Soma, valamint az operában és operettekben egyaránt otthonosan mozgó, a Kreatív kapcsolatokban már a Kálmán Imre Teátrumban is fellépett Kendi Ludovik lesz.

Saphir, a pizzafutár (vagy álruhás herceg?) szerepében Dolhai Attila és Veréb Tamás mutathatja meg humoros oldalát, táncos-komikusi vénáját.

A bájos Fleurette bőrébe a Notre Dame-i toronyőrben debütált Bojtos Luca és a szubrett szerepekben már többszörösen bizonyított Kardffy Aisha bújik.

További szereplők: Horváth Dániel, Imre Roland, Szörényi Andrea, Rikker Mária, Halasi Bianka, Zábrádi Annamária, Kékszakáll első feleségeként pedig Lévai Enikő lép színpadra.

Az előadás szövegét Szabó-Székely ÁrminLőrinczy Attila és Székely Krisztajegyzi, a dalszövegeket Máthé Zsolt írta.

A második karmester Silló István, a karigazgató Szabó Mónika, a jelmeztervező Pattantyús Dóra, míg a díszlettervező Balázs Juli.

 

3511   Búbánat 2018-02-20 14:35:04

Máthé Zsolt: Ez volt életem legnagyobb szövegírói munkája

Fidelio, 2018.02.17. 14:34 – Spilák Klára

Máthé Zsolt jegyzi a Budapesti Operettszínház új bemutatójának, Offenbach Kékszakáll című nagyoperettjének dalszövegeit. Az Örkény István Színház színművésze írt már rap, opera, kuplé, sláger és színházi dalszövegeket, készített saját dalestet, de ez az első alkalom, hogy nagyoperetthez kérték fel. A február 23-i premier kapcsán a feladat nehézségeiről és örömeiről, az operett korszerűségéről és a nőközpontú történetekről beszélgettünk.

"[Székely] Kriszta és az alkotótársak, Szabó-Székely Ármin és Lőrinczy Attila eleinte nem akartak semmilyen komolyabb változtatást az eredeti történeten és jeleneteken, ezért én is úgy indultam neki, hogy azt fogom meg-, illetve átírni, ami van. Az 1981-es Erkel színházi előadás példányát olvasgattam és hallgattam eredetiben a dalokat. Közben gondolkoztam, mi az, amit én akarok közölni a szövegek által. Eleinte nem volt egyszerű. Eleve úgy állapodtam meg Krisztával, hogy néhány számot kiválasztunk, arra megírom az általam elképzelt verziót és aztán egyeztetünk, jó-e ez az irány vagy merre induljak tovább. Tulajdonképpen ez volt az együttgondolkodás menete. Miután az én verzióim többé-kevésbé elsőre tetszettek Krisztának, a továbbiakban ebben a hangvételben és szóhasználattal, stílussal dolgoztam. Később aztán volt egy kis koncepcióváltás, amikor úgy döntöttek, megváltoztatják a történet idejét és közegét.

Elhagyták ezt a pásztoridillel induló, királyos-lovagos sztorit és a 20. századba, az '50-es évek Amerikájára hajazó közegbe helyezték a cselekményt.

Ezért visszamenőleg néhány helyen változtatnom kellett a szövegen. Dinyés Danival, a zenei vezetővel sokat konzultáltam, mindig szólt, ha valami prozódiailag nem stimmelt és felhívta a figyelmemet, ha a zene, a kíséret más hangulatot sugallt, mint az én ahhoz írt soraim."

3510   Búbánat • előzmény3488 2018-02-20 14:27:10

Ki volt az igazi Kékszakállú? - I. rész

Fidelio. hu -   Csabai Máté

2018.02.20. 13:26

"A kamrájában hét halott feleség, a nyolcadik túlságosan kíváncsi. Alakját Bartók és Offenbach is feldolgozta, az utóbbit tűzi műsorra az Operettszínház. Utánajárunk, honnan ered Kékszakáll mondai alakja."

"Cikkünk második részében sorra vesszük a leghíresebb Kékszakállú-feldolgozásokat, különös tekintettel Bartók és Offenbach műveire."

3509   zenebaratmonika 2018-02-20 14:25:08

Alfred Grünwald igazi librettószöveggyáros volt Németországban, Ausztriában, - 1933-tól ugye már csak utóbbiban - számos ismert darabhoz írt szövegkönyvet, melyek közül többet hazánkban is játszanak vagy játszottak, ezért érdemesnek tartom linkelni operettlibrettói listáját:

A magyar szerzők közül Kálmán Imrének 5, Ábrahám Pálnak 6, Lehár Ferencnek 2 librettót készített.

Werke (Auswahl)

  • Elektra, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Bela Lasky, 1905
  • Die lustigen Weiber von Wien, Operette, Musik: Robert Stolz, 1908
  • Die Dame in Rot, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Winterberg, 1911
  • Hoheit tanzt Walzer, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Ascher, 1912
  • Der lachende Ehemann, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Edmund Eysler, 1913
  • Die ideale Gattin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Franz Lehár, 1913
  • Die schöne Schwedin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Winterberg, 1915
  • Die Kaiserin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Fall, 1916
  • Die Rose von Stambul, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Fall, 1916
  • Bruder Leichtsinn, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Ascher, 1917
  • Das Sperrsechserl, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Stolz, 1920
  • Der letzte Walzer, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1920
  • Die Bajadere, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1921
  • Die Tangokönigin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Franz Lehár, 1921
  • Die Perlen der Cleopatra, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1923
  • Mädi, Operette, (mit Leo Stein), Musik: Robert Stolz, 1923
  • Gräfin Mariza, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1924
  • Die Zirkusprinzessin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1926
  • Die gold’ne Meisterin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Edmund Eysler, 1927
  • Die Herzogin von Chicago, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1928
  • Das Veilchen vom Montmartre, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1930
  • Viktoria und ihr Husar, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1930
  • Die Blume von Hawaii, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1931
  • Ball im Savoy, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1932
  • Eine Frau, die weiß, was sie will, Operette, Musik: Oscar Straus
  • Venus in Seide, Operette, Musik: Robert Stolz
  • Märchen im Grand-Hotel, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1934
  • Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1935
  • Polnische Hochzeit, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Joseph Beer, 1937
  • Roxy und ihr Wunderteam, Operette, (mit Hans Weigel), Musik: Paul Abraham, 1937
  • Bozena, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1952
3508   smaragd • előzmény3507 2018-02-20 00:47:40

Mesélte..., vannak benne igaz elemek is.

Nyilván nem emlitette azokat a zeneszerzőket, akiket nem érintettek ezek a dolgok.

3507   zenebaratmonika • előzmény3506 2018-02-19 20:33:35

Miért kellett ezt megrendelni?

Divatba jöttek a jazzes slágerek és ennek elterjedését mesélte. De ez még a kezdet, mert az igazi híres jazzoperettek 1930. után születtek, az első kísérletek pedig 1928-ban történtek... pl. Zenebona...

Az általad említett szerzők más műfajban mozogtak, azért nem említették őket a cikkben. Könnyűzene, de nem jazz....

3506   smaragd • előzmény3504 2018-02-19 19:05:21

 

Érdekes cikkek (3504)...tartalmuk alapján felmerülhet az emberben, hogy akkor ezeket ki rendelte meg és ki fizette?  :-)

Hétköznapi szinten számol be a "mindent elsöprő" társadalmi jelenségről, amit az új zenei irányzatok, a jazz és  szalonzene megjelenése és gyors elterjedése váltott ki. 

Korabeli jeles szerzők értékes zenei ismertetőit is meg lehet találni, mélyebben tájékozódni.

 

Egy későbbi Bárd Kottafüzetből:

Magyar Zene Szalonzenekarra

Zeneszerzők:

Pécsi József

Kacsoh Pongrác - János vitéz egyveleg

Ákom Lajos

Sándor Jenő

Huszka Jenő (Kemény Egon hangszerelése)

 

Nagy Ibolya műsorának vendége volt nemrég Boros Attila, akinek egykori riportalanya, Fehér György érzékletesen és ifjúságára visszaemlékezve lelkesen mesélte el, milyen nagyszerű volt az új "könnyűzenei" irányzatok, a jazz felé fordulni budapesti zeneakadémiai tanulmányai közben majd ezt követően egész életében.

"Túl az Óperencián", 2017. november 30.

3505   zenebaratmonika 2018-02-19 14:56:07

Itt pedig egy szomorú hír, az egyik fiatal zeneszerző haláláról, akihez sok sláger fűződik:

Pesti Napló, 1935. február 29.


(*) Szánthó Mihály halála. Szánthó Mihály, a kitűnő komponista és karmester, sok nagysikerű operett muzsikájának szerzője, hosszas szenvedés után, 39 éves korában meghalt. Szánthó Mihály tehetséges ember volt, sokat dolgozott és különös érdeme volt, hogy a legtöbb divatos magyar zeneszerző operettjének muzsikáját hangszerelte. Szánthó Mihály operettjei közül a "Mit susog a fehér akác" és a "Lehullott a rezgő nyárfa" címűek aratták a legnagyobb sikert. Szánthó Mihály a mult év nyarán végigdirigálta a Cirkusz csillaga előadásait. Az utolsó előadás után ágynak dőlt, a Siesta-szanatóriumba vitték. Tüdőbaja elhatalmasodott rajta, néhány héttel ezelőtt orvosai gégerákot is konstatáltak. Súlyos szenvedésektől váltotta meg a fiatal karmestert a halál. Felesége, Pálffy Blanka, a kitűnő primadonna gyászolja. Temetése kedden délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri római katolikus temetőben.

3504   zenebaratmonika 2018-02-19 13:11:33

Újság, 1927. július 21.

A birkozóbajnok, az ügyvéd, a csokoládégyáros, a rendőrtisztviselő, a járásbiró, a színész és a többiek, akik valamennyien zenét szereznek

1.

A körúti művész- és életmüvész-kávéház zsibongó hangzavarában mint rikkantó csatakiáltások törnek fel a zeneszerzők harsány, vitatkozó szavai. Itt termelődött ki a szövegíró börze, azaz a muzsikusok ide járnak el egy-egy jó szövegért. Komoly kávéházi bölcsek ellentmondást nem tűrő hangsúllyal jelentik ki, hogy az 1927-es év Budapesten a zeneszerzés jegyében fejlődött ki és ma az van itt a zenében, ami pár év előtt tőzsdében volt. És a Teréz-köruti Padillák és Yvain-ek, ami a legfontosabb, sőt talán egyedül fontos: tehetségesek. Hiszen voltak itt mindig kitűnő művelői a könnyű muzsikának; de a Hulló falevél szerzőjének évtizedekig kellett verekedni, körömszakadtig a legfalatnyibb sikerért. Ma pedig? ... Két jó taktus és a zeneszerző ölébe hull a pénz és a hir. Egy bárkarmesler két kótájával „befut" és azontúl mindenki ismeri Eisemann Mihály nevét. Aztán a legdivatosabb (egyben legkomolyabb értékű) komponistája a könnyű zenének: Márkus Alfréd. Mindig megállapították róla, hogy vérbeli tehetség, de igazi, átütő sikere alig volt. Tavaly aztán merészet gondolt Márkus, irt egy remek, parkettrekergető charlestont és a kótára igy irta a nevét: Fred Márkush. A muzsika külföldre került. Pár hét múlva visszajutott hozzánk. Mint a legdivatosabb angol tánczene, azzal az ajánló pecséttel, hogy a Dollyak a Casino de Paris-bán erre a muzsikára táncolnak. És Márkus Alfréd, az ügyes, nagyszerű muzsikus ilyen csellel végre igazán meghódította ezt a várost, amely a tehetségest csak akkor tűri meg, ha idegen vignetta alatt jelentkezik.

2.

Ha két jó taktussal ezreseket és csengő nevet lehet szerezni, csoda-e ha a kávéházi terraszon ott gubbasztanak Irvius Berlin jelöltek és kiagyalni próbálják azt a ritmust, amivel mindent megszerezhetnek, amit az élet csak nyújthat. Egy kávéházi statisztikus kiszámitotta, hogy e pillanatban több mint nyolcvan ismert zeneszerző-jelölt jár a városban azzal a szent hittel, hogy pár hónap múlva ő lesz a Fred Márkush, mert most mindenki őt irigyli Az én babám egy fekete nő-ért...

Hol vannak ma már az álmodozó, kékszemü zeneakadémisták, akik örökélefü szimfóniákat terveitek ki magukban? Kihallak, utánpótlás pedig nincs. A könnyű muzsikát ma már a kiválasztott zeneértőkön kivül csak a bólogató smockok nézik le,hiszen a tánczene valóságos életformájává lett a modern embernek, szükséglet lett mint a ruha, vagy az élelem. A fiatal és képzett muzsikusok is tudják ezt, Ábrahám Pál, aki áhitatosan tiszta zenei kompozíciókkal kezdte, ma —- charleston- zenét ir.

3.

Így vált ragadó őrületté, tobzódó mániává a tánczeneszerzés Pesten. Eisemann óta mindenki tangót ir, akit valaha gondos mamája zongorázni fanitott, Wilde népszerűsége idején mindenki afrorizmákat gyártott, — ma tangót dudorász a praktikáns, — hátha kijön belőle valami?... Nem Írunk itt most a beérkezett régi zeneszerzőkről, a partot ért árnyékről. Inkább róluk legyen szó, akiket megmámorositolt a siker látása. És azokról a fiatalokról, akik máról-holnapra hihetetlen népszerüségü tánczenéket komponáltak és oly rövid idő alatt lopták be taktusaikat a publikum szivébe? hogy a közönség nem is jegyezhette meg a nevüket". Pedig érdemes. A sikeresek között hivatásos muzsikus alig akad. Hanem: Talán a legtehetségesebb egy ifjú birkozóbajnok. Garai Imre a neve. Kedves olvasó, tegye szivére kezét és úgy vallja be, hogy a Hallod-e, hallod-e körösi lány zenéjét ismeri? Na ugy-e? De azt nem képzelte, hogy ennek az aranyos muzsikának a szerzője egy aktív birkozóchampion, aki ellentfeleit a szőnyegre vagdossa. A publikumot ezzel a dalával máris „kétvállra fektette".
Aztán azt a dalt, hogy: Este hétkor kis babám .. . egy ifjú, teljesen ismeretlen karmester, Ilnitzky László irta. A nevét senki nem ismeri, a muzsikáját mindenki. És a többiek: a csokoládégyáros, aztán az ismert büntetőjogász, a városligeti kis színész és mások', csupa nagysikerű muzsika szerzői. Hát érdemes operát írni?

4.

A kóta útja? Most erről is kell beszélni.
Tudniillik, ne gondoljuk azt, hogy a zeneszerző megkomponálja a „fülbemászót" és máris mindenki dudorász ... Óh, dehogy. A popularitásért meg kell dolgozni, különösen azóta, hogy a sláger az utcáról bekerült a teadélutánra, a lokál karmesteri pulpitusára, a kávéház és a szálloda zenekarába. Mistinguette valóságos hadsereggel, előre pontosan elkészített stratégiai tervvel lopta be a Valenciát előbb Párizs, aztán az egész világ fülébe. Még a világjáró gőzösök matrózai is meg voltak vesztegetve, hogy ezt a dalt és csak ezt a dalt dúdolják az utasok fülébe. Maurice Chevalier, Páris kuplékirálya, amikor tavalyi műsorát, a Valentinéi divatba hozta, végigjárta a párizsi éjszakát és minden helyiségben ingyen énekelte a kupiét érte rajongó párizsiaknak. Komoly, céltudatos munka a dal népszerűsítése, ötlet és pénz kell hozzá.

A pesti kóta útja?
Amint az ifjú tehetséget érez magában, elszalad a körúti kávéházba a szövegíró börzére Írót keresni. A szövegíró a legfontosabb, jó szöveg nélkül nincs siker és mostanában születtek olyan tánczenék, amelyeket négy-öt szövegre énekelnek. Szövegírót találni azonban nem könnyű feladat. A hires mondást kell ide aplikálni: három dolog kell hozzá, pénz, pénz, pénz. És el kell árulnunk azt az édes titkot, hogy a szövegírót az esetek kilencvenöt százalékában a zeneszerző fizeti a saját zsebéből, vállalván természetesen a kockázatot. Amellett zeneszerző minden kávéházi asztal mellett öt ül, szövegírót azonban csak lámpással lehet találni. Tegyük fel, hogy már elkészült a zene és megiródott a szöveg. Akkor jön a nagy feladat: a kótát kiadni! Ismét a gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy a modern tánckólák javarészét nem zeneműkiadó adja ki, hanem maga a zeneszerző és a zeneműkiadó csupán bizományosa. Négyszáz-ötszáz pengőbe kerül átlag egy, kóta kiadása.
Ha már megjelent a kóta, akkor kerül sor az „osztogatásra“. Hogy mi az az osztogatás, azt mindjárt megmagyarázzuk. Fel kell bérelni húsz- harminc gyorslábú fiatalembert, akik ingyen osztogatják a zeneszám szövegét. De csak' a szövegét. Hogy aztán a közönség kiváncsi legyen — a zenére!
Ezután következik a „plaszirozás". A muzsikus elhelyezi a kótát. Ez úgy történik, hogy a zeneszerző végigjárja a lokálokat és a zenekaroknak ajándékozza a kótát azzal, hogy legalább egyszer játsszák el minden este. Tudni kell, hogy minden, sikertelen zeneszerző arra hivatkozik, hogy őt a zenekarok nyomják el. A zeneszerző hihetetlenül agilis ilyenkor. Nem elégszik meg azzal, hogy hogyne, majd játsszuk a dalt... hanem leül a legelső asztalhoz és ellenőrzi, mikor csendül fel az ő minden reménységét magában foglaló száma. Ha a zenekar késlekedik, — ó borzalom! — maga leül a zongorához és valósággal kiforszirozza, hogy az ö muzsikájára táncoljanak a parketten suhanó párok. Beszélik, hogy sok kiskorú zeneszerző igy züllött el, hogy ellenőrizze mikor zenditenek rá a muzsikájára?

5.


A siker titka az, amit nem lehet megfejteni. Vannak zeneszámok amelyek rögtön népszerűek lesznek, de két hét múlva mindenki elfelejti őket. Természetes, hogy a pattogó refrén pótolhatatlan. Az már törvény, hogy a könnyű tánczene néhány hónap alatt a feledés homályába vész, viszont a dalok, bár nem gyors népszerüségüek, hosszabb ideig élnek.
E pillanatban a legdivatosabb tánczene, mint ismeretes, Az én babám egy fekete nő... Két hónapig énekelték az egyik orfeumban, hangos siker nélkül. A refrént senki nem dúdolta az utcán. Egy regel arra ébredt a szerencsés zeneszerző, Márkus Alfréd, hogy mindenki az Ö dalát dúdolja. Pedig az orfeumban akkor már régen nyári szünet volt. A siker kiszámíthatatlan.

6.

Egész más a helyzet a dalköltőknél. Ne beszéljünk most Fráter Lórándról, Balázs Árpádról és a többi nagyokról, akiknek neveihez már tradíció fűződik.
A mostaniak közül a legnépszerűbb Ányos Laci, a megboldogult Sas Náci öccse, az ő dalait éneklik szerte az országban. A legtöbb dala a Nem én lettem hűtlen hozzádtól egészen a legújabb sikeréig meghódították az egész országot.
Ha nem is olyan nagy mértékben, mint a könnyü tánczenéknél, a dalköltésben is nagy az invázió most. Uj dalköllök neveit ismeri meg az ország, csupa olyan nevet, amelyek viselői polgári foglalkozást töltenek be.
Csak a budapesti főkapitányságon öt főtiszt- viselőt lehet összeszámlálni, akik valamennyien sikeres dalkőltők: Igen hires dalköltő lett az utóbbi időben egy szombathelyi órásmester: Koller István. Nagyon népszerű zeneszerző Bajomi Hümér fárásbiró, akinek több dala bejárta az egész országot.


7.


A „vérbeliek" most tangózenét komponálnak. Az a legkönnyebb — mondják ők — és a legtöbb pénzt lehet vele keresni. És végül olvasóm egy figyelmeztetést, ha a kávéházban két urat látsz összebújva, amint élénk gesztikulálás kíséretében Gergelyffy Gábor, Sándor Jenő dr., Balázs Árpád, Dirner Gusztáv és Babits László vitatkoznak, ne hidd, hogy valami üzletet tervelnek ki. Ó nem! Az egyik a zeneszerző, a másik" szövegíró!
Mert most zeneszerzésben van konjunktúra .. j
(K. A.)

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Mikolaj Warszynski (zongora)
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 2. Il Penseroso
LISZT: Három koncertetűd – 3. Un sospiro
LSIZT: Két koncertetűd – 2. Gnomenreigen
LISZT: Liebesträume (Három noktürn) – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: 2. ballada
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 6. 123. Petrarca-szonett
LISZT: 10. magyar rapszódia
LISZT: 1. legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
LISZT: 12. magyar rapszódia

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik és vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: Hegedűverseny
DVOŘÁK: VIII. szimfónia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Drahos Evelin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
J.S. BACH: Ich folge dir gleichfalls - ária a János passióból, BWV 245
HÄNDEL: Tornami a vagheggiar - részlet az Alcina című operából
PURCELL: Hark, the Ech'ing Air - részlet a Tündérkirálynő című operából
MOZART: Exultate, jubilate, K. 165 - Alleluja!
LISZT: In Liebeslust, S. 318
KODÁLY: Várj meg madaram, Op.14, No.3
PUCCINI: Quando m'en vo' soletta - részlet a Bohémélet című operából
DONIZETTI: Regnava nel silenzio - részlet a Lammermoori Lucia című operából

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar művészei
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 5
MENDELSSOHN: Oktett Op. 20
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 6
MENDELSSOHN: C-dúr szimfónia No. 13

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kruppa Bálint tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Az Indiana University rézfúvós kvintettje és a Zeneakadémia diákjai
DUKAS: La Péri - Fanfár
ROLAND BARETT: Three Frames
ANTHONY PLOG: 2. Mozaik rézfúvós kvintettre
DUKE ELLINGTON: It Don’t Mean A Thing If It Ain’t Got That Swing (David Kosmyna átirata)
HIDAS: Signal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Artemis Quartett:
Vineta Sareika, Anthea Kreston (hegedű), Gregor Sigl (brácsa), Eckart Runge (cselló)
MENDELSSOHN: 3. (D-dúr) vonósnégyes, Op.44/1
SOSZTAKOVICS: 5. (B-dúr) vonósnégyes, Op.92
SCHUMANN: A-dúr vonósnégyes, Op.41/3

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Kölcsey Kórus
Arte Semplice Kamarakórus
Vezényel: Duffek Ildikó
"Duffek Ildikó karvezetés DLA zárókoncertje"
WEELKES: The Nightingale, the Organ of Delight
WILBYE: Come Shepheard Swaynes
WEELKES: On the Plaines Fairie Traines
FARMER: Faire Phyllis I saw sitting all alone
BENNET: Weepe O Mine Eyes
MORLEY: April is in My Mistris Face
ORBÁN GYÖRGY: Come Away
JEAN BELMONT: The Passionate Shepherd to His Love
BRITTEN: Öt virágének, Op.47 – 4. The Evening Primrose
ARCADELT: Il bianco e dolce cigno
MONTEVERDI: Cor mio, mentre vi miro (a 4. madrigálkötetből)
CLAUSETTI: L’ombra dei boschi d’Aser
CLAUSETTI: Saltavan ninfe
KODÁLY: Négy olasz madrigál – 1. Chi vuol veder, 2. Fior scoloriti, 3. Chi d’amor sente
KOCSÁR MIKLÓS: Négy madrigál – 1. Alkonyi dal, 2. Elfojtódás
VAJDA JÁNOS: Álmok – 1. Álom pávákkal, 2. Szélnóta
PETROVICS: Hervadáskor
TÓTH PÉTER: Magyar madrigálok – 9. Elmehetsz már, 10. Magas hegyről foly le a víz, 12. Bordal (asszonycsúfoló)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)