vissza a cimoldalra
2017-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3834)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59739)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla (1881-1945) (192)
Bartók Béla szellemisége (177)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4049)
Franz Schmidt (2893)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2317)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (233)
Balett-, és Táncművészet (5398)
Bánk bán (2929)
Ilosfalvy Róbert (769)
Élő közvetítések (6586)
MET-es operaelőadások moziban (592)
Thomas Hampson (255)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1055)
Opernglas, avagy operai távcső... (19848)
Operamúzeum (910)
Ferencsik János (75)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3246 • Búbánat 2017-09-21 15:59:53
Az Antikvárium.hu 4. online aukciója

Fedák Sári: Útközben I-II. (szerzői aláírt, számozott példány)

89. tétel

KIKIÁLTÁSI ÁR: 17 000 HUF

LICIT INDUL:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00

LICIT ZÁRÁS:
2017. 10. 01. vasárnap 20:00

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Budapest, é.n., Szőllősi Zsigmond kiadása (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 223 p.; 232 p.

Szerzői aláírt, számozott példány.

"Ebből a könyvből a szerző által tervezett Fedák-kötésben és sajátkezű névírásával 500 számozott példány készült. Ez a példány a 238-as számú".

A címlap előtti oldalon a szerző keretes, fekete-fehér arcképével illusztrált kiadás.

Fedák Sári nagy port kavaró visszaemlékezésének az "Útközben"-nek ez az aláírt, számozott példánya már kötésében is magán viseli a felejthetetlen színésznő egyéniségét, mivel magát a kötést is ő maga tervezte.

Kiadói aranyozott, virágmintás hímzett selyem könyvszalaggal díszített egészvászon Fedák-kötésben lévő, megkímélt állapotú példány.

Tóth Károly így méltatta Fedák könyvét: "a mű szubjektív, tiszta hangja, mély érzésvilága magasba emeli a könyv színvonalát, ahogy magának Fedáknak a színpadi játéka is mély érzésekről, magas szintű művészi tehetségéről tanúskodik".

Árverési feltételek


aukció időpontja:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00 - 2017. 10. 01. vasárnap 20:00

aukció helyszíne:
https://www.antikvarium.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:
1095 Budapest, Soroksári út 18.

kiállítás ideje:
Szeptember 21. és szeptember 28. között H-P.: 10-18; Szo.: 10-13

egyéb információ:

Az aukció online zajlik: 2017.09.21. 0:00-tól 2017.10.01. 20:00-ig!

A tételekre licitálni csak az alábbi weboldalon lehet:
https://www.antikvarium.hu/aukcio/

A tételekre vételi megbízást kizárólag, az axioart oldalán keresztül adhat!
3245 • Búbánat Előzmény 3243 2017-09-21 15:55:59
A Marica grófnő még mindig jobb operett, mint az agyonnyúzott Csárdáskirálynő... Egyébként Szabó Máté igen tehetséges rendező, már letette a névjegyét több operával és operettel; utóbbiak közül Jacobi Sybilljének színpadra állítása tett rám igen kedvező benyomást (Budapesti Operettszínház) Hátha Miskolcon tud "kezdeni" valamit a Maricával is...
3244 • zenebaratmonika Előzmény 3242 2017-09-21 14:50:57
Szóval lehet persze ezt a darabot jól is előadni, de az opis verzió nagyon giccses, régimódi volt nekem, és a tartalma uncsi. Sajnos a gyenge librettó a legtöbb operett jellemzője, de azért Grünwald ennél jobb darabokat is írt pl. Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban.... ott azért van valami tartalom.
3243 • zenebaratmonika Előzmény 3242 2017-09-21 14:48:08
Kinek mi. Én majdnem elaludtam rajta, a librettója nagyon gyenge, a dalok meg agyonjátszottak, azért párat szeretek a Marica belépőjét, az Imádom a Pesti nőket és a Ne szólj kicsimet.. még ott van a Hej cigány is. Kb. 3-4 éve láttam az opi-ban. Nekem a Cirkuszhercegnő a legkedveltebb Kálmán operettem, de most megnézem a Chicagoi hercegnőt is, majd meglátjuk....
3242 • Búbánat 2017-09-20 11:57:46
Életteli operett egy férfiról és egy nőről, akik majdnem elmennek egymás mellett – Marica grófnő bemutató Miskolcon

www.amdala.hu, 2017-09-20

Kálmán Imre legkedveltebb operettjének bemutatójával indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban. Szeptember 22-én kerül a nézők elé a Marica grófnő a Nagyszínházban.

Rendező: Szabó Máté

A címszerepben Eperjesi Erika
Taszilo: Szőcs Arthur
3241 • Búbánat 2017-09-17 12:32:30
Bad Ischl – Lehár Fesztivál – 2018

„2018-ban a Lehár Fesztiválon Bad Ishle-ben Lehár Mosoly országa mellett látható Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. darabja, utóbbi 1987-benment utoljára Magyarországon, annak ellenére, hogy világhíres darab, ezért is jó hír, hogy Ausztriában megnézhető. 2 kocert formájában a Fritz Kriesler Sissy c. operettje is műsoron lesz, amit a 2017-es Palotakoncerten lehetett hallani.”
3240 • Búbánat Előzmény 3239 2017-09-17 12:22:46
Persze 2012 decemberétől szól a Dankó Rádió!
3239 • smaragd Előzmény 3229 2017-09-17 09:00:06

Operettet 2012 decembere óta hallgathatunk újra magyar rádióban.

Néhány éves kihagyás után. Nem tudom most pontosan megmondani, meddig tartott ez a méltatlan helyzet a Magyar Rádióban. Utána lehet nézni.
Volt egy átmeneti vagy kisérleti állapot, akkor az MR7 interneten sugárzott válogatást, betétdalokat visszatérő jelleggel, műsorelőzetessel. Napi 24 órás adásidő volt, rádiófelvételeket sugároztak.
Ez is megszűnt.

Majd mindentől függetlenül létrejött, elindult a Dankó Rádió (2012), benne állandó program Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető "Túl az Óperencián" című, a hét minden egyes napján felhangzó, operettkedvelőknek szóló műsora, napi egy óra időtartammal és annak ismétlésével. Azóta elsősorban, újra a Magyar Rádió archív operettfelvételeit hallhatjuk.

(Feltételezem, hogy bejegyzésedben a 2014 évszám elütés lehet.)
3238 • Búbánat 2017-09-16 23:06:35
A Lehár-topicból áthozom ide az alábbi szöveget - a téma miatt.

Lehár Ferenc: „Miért éppen operett?” („Warum Opererette?”) – SCHWEINFURTER ZEITUNG, Schweinfurt, 1944. április 26.

„…vannak jó operák meg rosszak, jó operettek meg rosszak. Értelmes embernek soha nem jutna eszébe, hogy becsmérlőleg nyilatkozzék magáról az operáról csak azért, mert e fogalom alatt sokminden kerül operaszínpadra, ami hidegen hagyja a szívet s a kedélyt, a jó zene e hangulati alapjait, mert sok minden akad, amit, fejcsóválva, legfeljebb mellőzni lehet. Ám az operettet mint műfajt szívesen teszik felelőssé mindazért, amit olykor – e fogalommal visszaélve – giccsben, rossz minőségben, alja-zenében feltálalnak. A zenetudomány legtöbbször megvetéssel kezeli vagy agyonhallgatja az operettet. Ha egy író valami silány, felületes fickót kíván regényében jellemezni, azt írja róla, hogy operett-dallamot fütyül, vagy – ahogy mondani szokás – holmi silány operettben gyönyörködik. A legnevesebb, zenével foglalkozó müncheni író egyszer azt tanácsolta a zeneakadémistáknak, hogy ha nincs elég tehetségük az operaszerzéshez, komponáljanak operettet!”

Lehár Ferenc: „Hogy hogyan jön létre egy operett?” („Wie eine Operette entsteht”) – NEUES WIENER JOURNAL, Bécs, 1905. VI. 11.

„ Egy operett létrejötte során olyan jelenetekre kerül sor, melyek annál mulatságosabbak a kívülállók szemében, minél komolyabban veszik az érdekelt felek. Pontosan mint az operettben: az akaratlanul komikus szituáció általában a leghatásosabb! Az operett-komponálás első mozzanata: hajsza a szövegkönyv után, avagy ’országomat egy jó ötletért’! Librettókkal Dunát lehet rekeszteni, magam is sok százat lapoztam át. Honnan vegye az ember a türelmet valamennyinek az elolvasására, ha ilyen ’költeményekre’ akad, mint az, amelyik véletlenül most éppen előttem van (egy vándorló beduin, nőrabló stb. belépője): […]. Alatta pedig aláhúzva: Egy a nagy sláger!... Ám egy ifjú, ismeretlen zeneszerző előtt egyetlen cél lebeg: hogy szövegkönyvet szerezzen valamelyik elismert librettistától! Ám ők igen tartózkodóak holmi ismeretlen zeneszerzővel szemben.”

Hiszen ugyanezt tapasztalta Lehár a Victor Léonnal való együttműködés kezdetén is. Amikor aztán kifejtette A drótostót cselekményét, a szlovákiai falusi idillt, Pfefferkorn alakját, hát az olyasmi volt, hogy – írja Lehár ugyanebben a cikkében -,

„szinte szükségletemmé lett ezt zeneileg kifejezni. Minden zeneszerző leghőbb vágya, hogy ilyen belső késztetés alapján dolgozzék. Csak keveseknek adatott meg, hogy kényszerítő erővel hassanak a komponistára. Ha aztán végre megvan a librettó, megkezdődik a zeneszerző harca a költővel, a színházzal és a közönséggel. A zeneszerző lubickol a művészi felépítésű fináléban vagy egy hosszabb zenei jelenetben, a szövegíró számára mindez túl hosszú. S leírhatatlan az öröme, ha a komponistáról lefaragott egy percnyi zenét! Ám bármennyi is a súrlódás munka közben, végül csak a szépre emlékezik; például egy új dallamra, melyet elsőként a direktornak játszott el nagy örömmel, s érezte, hogy az mennyire el van ragadtatva. Nem minden szövegkönyvíró egyforma; bánni kell tudni velük. Sokszor nem is annyira muzsikusnak, mint inkább diplomatának éreztem magamat, afféle mindent elsimító udvari tanácsosnak. Direktorokra, énekesnőkre, énekesekre, színészekre kell különös tekintettel lenni, mindnek van valami kívánsága, s ezeket mind figyelembe kell venni, nem egy esetben: de mennyire kell!”

Lehár többször is nyilatkozott a munkamódszeréről. Elmondta, hogy komponálni szinte kizárólag csak éjjel szokott:

„Amikor minden csendes, amikor tökéletes a nyugalom körülöttem, akkor jutnak eszembe a legjobb ötletek. Mindenekelőtt a szöveg szélére írok néhány hangjegyet, valami, csak számomra érthető vázlat-félét. Ezek aztán egyre világosabbak lesznek. Addig változtatok, míg az az érzésem nem támad, hogy ennek így és nem másképp kell lennie. Ennek a munkának az ideje számomra a legboldogságosabb. Erre emlékszem legszívesebben, ez hozza a legnagyobb kielégülést. Minden éjszaka hajnalig ülök az íróasztal mellett, míg a test el nem kezdi követelni a maga jogait! Sokszor az íróasztalra borulva aludtam el.”

/Forrás: Otto Schneidereit: Lehár, Zeneműkiadó, 1988.)/
3237 • zenebaratmonika 2017-09-15 11:19:51
EISEMANNBÓL HANGOSFILMZENE KOMPONISTA LESZ.
Eisemann Mihályt visszük hangosfilmhez. Néhány perc még és a magyar zeneszerző hangosfilm muzsika komponistává avanzsál.
A hatalmas filmvállalat próbatermében már összeült a bizottság. Huszonnégy tagja van: rendezők, Írók, dramaturgok, zenei vezetők, producerek, karmesterek, muzsikusok, alelnökök és főelnökök, parancsnokok, vezérek, korifeusok, a film korlátlan uralkodói.
Izzik a levegő. Az egyik sarokban, a nagy kiadó cég, a Bohém Verlag hangosfilm osztályának egyik vezetője, a magyar származású Rényi István drukkol. Dehogy drukkol. Tördeli a kezét. Eisemann az övé és ő nagy üzletet lát benne.
— Alsó Herr Eisemann!
Ebbén a 'pillanatban mélységes csend borul a párnáktól hizó próbateremre. Az elnök ur szivarját kiveszi szájából. A főrendező előrelép, a vezérdirigens felnyitja a zongorát, amely e percben még hallgat.
Eisemann leül a zongorához. Reszket a keze. A forgó kis zongoraszéken féloldalt ül. mint a drukkoló diák, amikor felelésre vár.
Azután felkel és meghajtja magát. Az elnök ur szemtelenül int kezével, amelyet köszönésnek is beképzelhetsz, de annak is, hogy a prezident azt akarja közölni:
3236 • Búbánat Előzmény 3235 2017-09-14 10:53:42
A Veszprémi Petőfi Színház új operettbemutatója lesz a Bob herceg.
3235 • Búbánat 2017-09-14 10:52:15
HUSZKA-BAKONYI-MARTOS: Bob herceg

operett

Rendező: Bozsó József

Bemutató: 2017.09.29.

Leírás

„Londonban, hej, van számos utca…” – és ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban – Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. „Te más világban, én más világban” – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül legyőzi-e a rangkülönbséget a „minden akadályt legyőző szerelem”? Huszka Jenő operettjének a különlegessége, hogy az első magyar nyelven írt operett volt: 1902 december 20-án mutatták be a Népszínházban. Innen eredeztethetjük a magyar operett játszást, hiszen a Bob herceg hatalmas sikeréből nőtt ki a magyar operett máig tartó világsikere. A veszprémi előadásban visszanyúlunk a gyökerekhez: Bakonyi Károly eredeti szövegkönyvét használtuk, félretéve a sok átiratot, mai színpadra alkalmaztuk, de érthetően megtartva a múlt század elejei nyelvezetet és hangulatot.
MŰSORON

Szereposztás

A királynő | KÁLLAY BORI Érdemes művész
György herceg, a fia | DÓSA MÁTYÁS
Annie, Tom apó lánya | TÓTH DOROTTYA
Pomponius, a herceg nevelője | KÖRÖSI CSABA
Viktória hercegnő | HALAS ADELAIDA
Lord Lancaster, gárdakapitány | SZELES JÓZSEF
Hopmester | BOZSÓ JÓZSEF
Mary Pickwick | TERESCSIK ESZTER
Tom apó | TÓTH LOON
Plumpudding, borbély | MÁTÉ P GÁBOR
Pickwick, kocsmáros | ZSOLNAY ANDRÁS
Gippsy | VAJDA KÁROLY
Udvarhölgyek | BONYHÁDI VIKTÓRIA, CSUTAK NOÉMI, LUKÁTS SÁRA, ZAB JOHANNA
Katonák IMRE MARCELL, RÁCZ JÁNOS, ROGÁCSI MÁRTON, SCHMIDT MARCELL

Közreműködők


Zenei vezető | KÉMÉNCZY ANTAL
Jelmeztervező | LIBOR KATALIN

Rendező, koreográfus, látvány | BOZSÓ JÓZSEF


3234 • zenebaratmonika Előzmény 3233 2017-09-14 09:58:29
imádja, de néha gyűlöli

A szövegbeolvasó sokszor rosszul olvassa be a szövegeket. Érdekes, hogy akkoriban elég sok helyesírási hiba volt az újságokban.
3233 • zenebaratmonika 2017-09-13 16:41:53
És egy érdekes nyilatkozat Ábrahám Páltól.... persze más komponisták is érdekelnének a témával kapcsolatban pl. Kálmán Imre, ő úgy tudom szivarozott...

Mit határozott a cigaretta-ankét?
Négy nyilatkozat — hadd álljon itt minden kommentár nélkül ...

Ábrahám Pál:

A cigaretta olyan, mint a feleség, le adja, de néha gyűlöli s mégis soha nem tud meglenni nélküle az ember. A cigaretta éppen úgy hozzam tartozik, mint a kezem, vagy az agyam s ha le kellene mondanom róla, azt hiszem ugyanúgy hiányozna, mintha az egyik karomat vágnák le. Legutóbb egy éjszaka hirtelen észrevettem, hogy kifogyott a cigarettám. Az egész lakásban, bármennyire is felforgattam mindent — egyetlen darabot sem találtam. Méltánytalanság lelt volna felkölteni házam népét, igy hát magam mentem cigarettáért. Nálam ez nem olyan egyszerű, én nem találok minden kávéházban megfelelő cigarettát, mert
— miután rengeteget szívok, igen megszoktam a nihotexest:
Másfél órai viszontagság után hazaértem s amint rágyújtottam az első cigarettára, rögtön remekül ment a munka, amely pedig dohányfüst nélkül teljesen csődöt mondott.

Csortos Gyula:
— A dohányzás problémái közül leginkább az
ártalmasság kérdését hánytorgatják. Hát hogy ártalmas-e vagy sem. azt a magam részéről nem tudom eldönteni. I)e van erre egy nagyon jó mottó, amelyet Roda-Róda. a híres bécsi író talált ki s nyert pályázatot azon a bécsi plakátversenyen, amelyen arra kellett felelnie ártul mas-e a dohányzás-? Hoda-Roda pályadíjnyertes mondata igy hangzik: ,,A nagyapám szenvedélyes dohányos volt és 84 éves korában halt meg. A kisöcsém, aki egyállalán nem dohányzóit, négyéves korában halt meg." Ez a bölcs mondás nyilvánvalóan fejezi ki, hogy a dohányzásnak semmi köze az élet egyéb erőihez, amelyek elvégzik a maguk dolgát. En magam a leggyengébb dohánynemüt szívom: a ni kotexcs Jovialest. Ezt aztán elég gyakran.

Esti Kurir, 1934. december 9.
3232 • zenebaratmonika 2017-09-13 16:07:16
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült)

ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük:
Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a
Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van.

Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
3231 • zenebaratmonika 2017-09-13 15:38:36
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára.
Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat
Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
3230 • Búbánat 2017-09-12 11:22:54
Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya

2017-09-08, www.operett.hu

Szeptember 1-én a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak, a világhírű operett szerző, Kálmán Imre lányának, édesapja munkásságának és az operettnek, mint magyar műfajnak nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Emellett bejelentette a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.
3229 • Búbánat 2017-08-30 12:00:19
Örvendetes, hogy sok-sok év után újra van - 2014 óta -operett a magyar rádióban (Dankó Rádió).

Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy régen a rádióban nemcsak itthon készült és felvett, magyar nyelvű stúdiófelvételekről hallgathattunk operetteket, operett-részleteket.

Külföldi rádiófelvételekről, hanglemezfelvételekről is napi rendszerességgel szólaltak meg dalok, kettősök, együttesek, finálék, nyitányok, jelenetek, kórustételek, balettképek az ismert vagy kevésbé ismert operettekből, daljátékokból, zenés játékokból - eredeti nyelven, és a kor legendás operaénekeseinek, operacsillagainak tolmácsolásában, kiváló zenekarok, énekkarok közreműködésével, neves karmesterek vezényletében.

Tehát pld. francia nyelven élvezhettük Lecocq: Angot asszony, Hervé: Nebányvirág, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, A szép Heléna, Périchole, Tamburmajor lánya...; németül Lehár: A víg özvegy, A mosoly Országa, Pacsirta, Giuditta stb., Suppé: Boccaccio, J. Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében..., Fall: Pompadour; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő…, Zeller: A madarász, Millöcker: A koldusdiák, Dubarry, Oscar Straus: Varázskeringő, Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Hawaii rózsája…, angol nyelven Jones: A gésa, Sullivan: A Mikádó, A gondolások, Patience…, és számos más operettkomponista műveinek részleteit is, sorolhatnám ezeket tovább…

Napi rendszerességgel hallhattunk olyan világsztárokat és/vagy jónevű operaénekeseket operettet énekelni, mint Regine Crespin, Mady Mesplé, Suzanne Lafaye, Yvonne Minton, Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hilde Güden, Erika Köth, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, Brigitte Fassbender, Gundula Janowitz, Réthy Eszter, Anday Piroska, Wilma Lipp, Joan Sutherland, Janet Baker, Monica Sinclair,Elsie Morison, Valerie Masterton, Elisabeth Harwood, Lisa della Casa, Anna Moffo, Teresa Stratas, Frederica von Stade, Beverly Sills…
Gabriel Bacquier, Gérard Souzay, Michel Sénéchal, Robert Massard, Michel Dens, Ernest Blanc, Roger Soyer, Jules Bastin, Alain Vanzo, Nicolai Gedda, Peter Schreier, Fritz Wunderlich, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Hermann Prey, Gerhard Unger, Walter Berry, Erich Kunz, Tom Krause, Kurt Böhme, Stuart Burrows, Alexander Young, Richard Lewis, John Cameron, Geraint Evans…

A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió naponta sugározta a fentiek operettfelvételeit is – a magyar előadóké mellett. Tehát a rádióhallgatónak lehetősége volt arra, hogy ugyanazt az operettrészletet egyik nap eredeti nyelven, a következő nap akár magyar felvételről is meghallgatni, élvezni azt!

Ugyanez volt a helyzet az operarészletek tekintetében is: napról napra hol magyar, hol külföldi előadók tolmácsolásában hallgathattuk meg kedvenc darabjaink ismert ének-zene számait.
Sajnos, ez a számomra igencsak becsült műsorválaszték (rádiós korszak) a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve előbb ritkulni kezdett, majd bánatomra, teljesen eltűnt a rádió zenei műsorkínálatából (párhuzamosan a CD, video, DVD, majd az internet megjelenésével ). Sajnálom.
3228 • zenebaratmonika 2017-08-30 09:57:03
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
3227 • zenebaratmonika 2017-08-30 09:53:57
Suppe
7 előadás 2 produkció 2 városban
Nico Dostal
0
Robert Stolz
0
30 előadás 3 produkció 3 városban
Charles Lecocq
Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot
1 előadást látok aug 20-án
3226 • zenebaratmonika 2017-08-30 09:32:09
Ábrahám Pál
55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment)
Huszka Jenő
22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből)
Jacobi Viktór
11 előadás Budapeten
Szirami Albert
10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak)
Eisemann Mihály
29 előadás Pécsett
Zerkovitz Béla
0 előadás

Ralph Benatzky
154 előadás 14 produkció 13 városban
Oscar Strauss
20 előadás 3 produkció 3 városaban
Carl Zeller
45 előadás 6 produkció 6 városban
Millöcker
15 előadás 2 produkció 2 városban
Artur Sullivan
97 előadás 20 produkció 18 városban
Leo Fall
17 előadás 3 produkció 3 városban
Paul Linke
18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna)
Hervé
20 előadás 4 produkció 4 városban
Eduard Künneke
17 előadás 3 produkció 3 városban
3225 • zenebaratmonika 2017-08-30 09:09:38
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap)
Johann Strauss
557 előadás 107 produkció 82 városban
Offenbach
392 előadás 71 produkció 61 városban
Lehár Ferenc
315 előadás 59 produkció 52 városban
Emmerich Kalman
329 előadás 70 produkció 48 városban

Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
3224 • Búbánat Előzmény 3223 2017-08-30 08:58:31
"a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon" - statisztika alapján első helyen áll: Lehár _ A Víg özvegy
3223 • zenebaratmonika Előzmény 3222 2017-08-30 08:50:16
Legelől a Denevér marad.
Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
3222 • Búbánat Előzmény 3219 2017-08-29 22:56:15
Megnyugtat, hogy Lehár Víg özvegye van a rangsor elején... (korábban, magam is - "látatlanban" -, így gondoltam... és így van "rendjén...)
3221 • zenebaratmonika Előzmény 3218 2017-08-29 21:52:31
Igazam volt, ez a lista több év összesítése:
Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16

3220 • zenebaratmonika 2017-08-29 14:29:06
Ez a vége a listának:
szerintem ez több év összesítése

1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1)
1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2)
1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2)
1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1)
1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1)
1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1)
1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2)
1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2)
1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1)
2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2)
2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1)
2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1)
2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1)
2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1)
2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1)
2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1)
2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1)
2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1)
2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works
3219 • zenebaratmonika Előzmény 3218 2017-08-29 14:24:35
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon:

19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223)
22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177)
39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90)
80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46)
107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24)
108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33)
134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13)
144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12)
148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26)
158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9)
165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9)
197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9)
199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5)
213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15)
233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15)
254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8)
281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5)
298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10)
315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6)
315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5)
329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8)
329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5)
329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3)
346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8)
368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2)
393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4)
437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4)
454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6)
560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3)
560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1)
581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1)
644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3)
644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3)
703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4)
703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2)
703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2)
703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1)
741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1)
797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2)
797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1)
906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2)
906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2)
1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3)
1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2)
1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2)
1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1)
1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1)
1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1)
1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3)
1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works

Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036)
[*] : Works by living composers (9)
[f] : Works by female composers (1)
3218 • Búbánat Előzmény 3217 2017-08-29 13:02:59
Köszönöm, számomra is igen érdeklődést keltett adatok ezek mind!
3217 • zenebaratmonika 2017-08-29 12:41:43
2015/16-os év adatai
3216 • zenebaratmonika 2017-08-29 12:40:56
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480)
8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526)
34 3 at (#3) Benatzky 516 (69)
43 4 at (#4) Berg 306 (64)
49 5 at (#5) Millocker 272 (37)
54 6 at (#6) Haydn 213 (78)
58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27)
61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32)
66 9 at (#9) Schubert 161 (53)
82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27)
86 11 at (#11) Straus 108 (19)
87 12 at (#12) Ullmann 107 (39)
108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7)
112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12)
119= 15 at (#15) Krenek 70 (11)
137= 16 at (#16) Suppe 56 (11)
137= 17 at (#17) Schreker 56 (10)
146= 18 at (#18) Toch 50 (8)
168= 19 at (#19) Dostal 44 (5)
216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6)
244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10)
293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7)
308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6)
326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6)
326= 25 at (#25) Raymond 18 (5)
342= 26 at (#26) Binder 17 (3)
357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5)
357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4)
357= 29 at (#29) Stolz 16 (3)
371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3)

Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
3215 • zenebaratmonika 2017-08-29 12:35:08
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon:
a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál

13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348)
14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318)
39 3 hu (#3) Abraham 340 (47)
57 4 hu (#4) Huszka 204 (20)
75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12)
83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9)
104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14)
112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5)
127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20)
130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9)
180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5)
188= 12 hu (#12) Javori 38 (5)
188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3)
200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8)
251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5)
326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1)
390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2)
493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2)
580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3)
695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1)
695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1)
842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2)
842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1)
842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1)
1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2)
1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1)
1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1)
1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all composers
3214 • Búbánat 2017-08-25 12:06:43
Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, 2017. szeptember 22-én:

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MARICA GRÓFNŐ

Fordította: Harsányi Zsolt

Kardos G. György átdolgozását felhasználva, színpadra alkalmazta: Szabó Máté

Szereposztás:

• Marica grófnő: EPERJESI ERIKA/BALOG TÍMEA
• Tasziló gróf: SZŐCS ARTUR/SARÁDI ZSOLT
• Liza, Tasziló gróf lánytestvére: TENKI DALMA
• Popolescu Dragomir Móritz herceg: KINCSES KÁROLY
• Bozsena (Cecília hercegnő): MÁHR ÁGI, Jászai-díjas
• Zsupán: RÓZSA KRISZTIÁN
• Kudelka, Cecilia hercegnő komornyikja: SALAT LEHEL
• Tschekko: (Mihály Marica öreg szolgája) SZEGEDI DEZSŐ, Jászai-díjas
• Manya, cigány jósnő: VARGA ANDREA

Közreműködik:

a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett

• Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
• Jelmeztervező:FÜZÉR ANNI Jászai-díjas

• Zenei vezető: CSER ÁDÁM

• Koreográfus: BODOR JOHANNA
• Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER

• Rendező: SZABÓ MÁTÉ
3213 • Ardelao Előzmény 3209 2017-08-25 09:41:13

A Katókában eljön Budapestre, a már népszerű „Kis gárdahadnagy.“


A Fővárosi Operett Színház szombaton este Stolz Róbertnek, a világhírű zeneszerzőnek egyik legérdekesebb művét állítja a közönség elé. Stolz Róbertet az utóbbi időben különösen kedveli Budapest zenekedvelő népe, amióta a „Zwei Herzen im dreiviertel Takt” melódiáival, valósággal elbűvölte a közönséget. Ma ő a világ egyik legkeresettebb és legtöbbet kereső muzsikusa, aki naponta egész postacsomag számra kapja a megrendeléseket a legkülönbözőbb hangosfilm-vállalatoktól és színházaktól.

A Fővárosi Operett Színházban színre kerülő operettje, a Katóka, egyik legsikerültebb alkotása, amely rövidesen, mint hangosfilm is megjelenik. Németországban, ahol bemutatták, a közönség lelkesedése vette vállára. Slágerei már kiszivárogtak a német határokon túlra is, a rádió és a gramofonlemez elvitte mindenfelé és a „Kis gárdahadnagy” már Budapesten is közismert és utcasarkokon is dúdolt sláger.

A librettó, amely Stolznak ezer alkalmat ad zenei ötleteinek csillogtatására, egy örökifjú és örökbohó férfiról szól, aki nem hajlandó megkomolyodni. Nagybátyja trükköt eszel ki, becsempész a házba egy elragadó, fiatal titkárnőt, akiről elhiteti, hogy egyik fiatalkori kalandjának emléke. Ebből támadnak azután a mulatságos bonyodalmak, amelyeket a librettista Stolz muzsikájával nyújt át a közönségnek.

A Fővárosi Operett Színház új operettjének, a Katókának, Biller Irén a primadonnája, aki külföldi sikerei után most lép először operettben a közönség elé, A többi szereplő Fejes Teri, Somogyi Nusi, Kabos Gyula, Delly Ferenc és Sziklay József.
Karmester: Szántó Mihály.
Rendező: Szabolcs Ernő.

ESTI KURIR, 1931. február 17.
(9. Évfolyam, 38. szám)


Adieu mein kleiner Gardeoffizier
3212 • Ardelao Előzmény 3209 2017-08-25 09:38:49
:-)
3211 • zenebaratmonika 2017-08-25 08:56:48
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló

salome
3210 • zenebaratmonika 2017-08-25 08:50:43
Kedvenc dalaim tőle

ötkisnő
KovácsJózsef
3209 • zenebaratmonika Előzmény 3208 2017-08-25 08:47:55
Köszi a megemlékezést. A Budavári Palotakoncerten is műsorra vették Stolz-t, 2016-ban 3 dalt, idén pedig 1 dalt játszottak tőle.

3208 • Ardelao 2017-08-25 06:46:01

Születésnapján Robert Stolzra
(1880. 08. 25.-1975. 06. 27.)
emlékezve

HÁROMNEGYED ÜTEMBEN
(Írta: Dalos László)

Kedvence volt a zene múzsájának: csupa örökzöld dallamot szerzett; kegyeltje volt a sorsnak: két hónap híján 95 évet élt.

Robert Stolz , egészen kicsi gyerekként, a gyakran hozzájuk látogató Brahms ölében ült, és amikor szülei már aludni küldték, a nagy kései romantikus zeneszerző neki, a kis Robertnek zongorázta el Bölcsődalát. Tizenkilenc éves, amikor Bécsben marhagulyásebédre (!) hívja meg ifjabb Johann Strauss , a keringőkirály, s a szerény eszem-iszom után fölváltva játszanak keringőket A denevér komponistájának zongoráján.

Négy esztendő múlva Brünnben karmesterkedik, s reggelenként öt krajcárért cigarettát hoz neki egy Mizzi Jedliczka nevű színházi kóristalány, akiből később Jeritza Mária lesz. Huszonöt esztendős, amikor a bécsi Theater an der Wien zenekari pulpitusánál vezényelni kezdi A víg özvegyet, és abba sem hagyja az 547. előadásig, bár egy kritika ezt írta: „Lehár Ferenc Víg özvegyének tegnapi ősbemutatójával az operettműfaj végleg meghalt …”

Legféltettebb kincse egy ezüst díszítésű ébenfa karmesteri pálca volt, amely „a keringőkirályok jogara” nevet viselte. Joseph Helmesberger ajándékozta Suppénak , ő ifj. Johann Straussnak adta tovább; ezután Adele, az özvegy jóvoltából Lehárhoz került, ő később így nyújtotta át Stolznak: „Kedves Robet, megérdemled ezt a trófeát …”

Az ébenfapálcás karmester 1910-ben, harmincesztendős fejjel, megírja első sikeres operettjét (Das Glücksmädel), ráadásul Alexander Girardi , a páratlan színész a főszereplője …

Szakítsuk meg az események menetét, s mondjuk el, hogy az eddigiekről és még rengeteg minden másról a páratlanul népszerű osztrák komponista-karmester, Robert Stolz ugyanolyan emberi bájjal mesél a Die ganze Welt ist himmelblau című memoárkötetében, ahogyan szava is hangzottak a rádió mikrofonja előtt másfél-két évtizede Sebestyén János több riportműsorában. Igen, ez ugyanaz a kissé naiv és talán örökké diáklelkű, szeretetre méltó muzsikus, aki több, mint hat évtizeden át örökzöld dallamokkal ajándékozta meg az embereket. Leírt mondataiban is zene bujkál, gyakran háromnegyed ütemű dallam.

Mert Stolzról a mai tisztes-őszes-halántékúaknak legelébb is a Zwei Herzen im Dreivierteltakt kezdetű dal jut eszükbe, a Két szív háromnegyed ütemben, a film, amelyben fölhangzott, és amely magyarul a Szívek szimfóniája címet viselte. Ifjabb Strauss és Lehár Ferenc után igazi bécsi keringőt Robert Stolz mert és tudott írni. (Persze, más ritumushoz is értett. Dr. Ralph Bunche , az Egyesült Nemzetek főtitkár-helyettese 1957-ben arra kérte fölt: írjon Egyesült Nemzetek-indulót. Ne háborús marsot, hanem - békeindulót ..)

Sok-sok dalt komponált, sok zenés játékot, operettet, rengeteg filmhez írt betétszámokat, kísérőmuzsikát. Egy görögországi utazása ihlette A Madonna rózsái című egyfelvonásos operáját.

Memoárkötetének egy helyén ezt írja: „Mozartot mélységesen tisztelem, Wagnert nagyra becsülöm, Verdit határtalanul csodálom, de a szeretetem Puccinié …”

Nagy fekete autójában üldözöttek tucatjait csempészte át Hitler Németországából az ideig-óráig még veszélytelen Ausztriába. Ausztria bekebelezésének küszöbén kivette csaknem egymilliós bankbetétjét, egy megbízható ügyvédnek adta át a pénzt, hogy az az elkövetkező nehéz időkben segítse a majdani kitaszítottakat, föld alá szorulókat, barátokat, szerzőtársakat. Ő maga pedig, akár Thomas Mann , az emigrációt válaszotta. Előbb Franciaországba, majd Amerikába ment.

Robert Stolz nemcsak melódiát tudott írni: emberként is jelesen vizsgázott a legpróbálóbb időkben.

Bécs egyiket sem felejtette el neki, a második világháború befejezése után visszavárta. Stolz 1946-ban visszatért a romok közé, hogy segítsen a város és a lelkek újjáépítésében. Még csaknem három évtized gazdag alkotó szakasza állt előtte. Bécs városa 1970-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmából, díszpolgársággal tisztelte meg.

Mi minden történt hosszú életében! Hadd említsünk még két élményt. Az első színhelye Berlin, 1924-ben. Stolz egy társaságban van Isadora Duncannel , a táncosnővel, és Szergej Jeszenyinnel . A költő részleteket mond a Pugacsov című drámai költeményéből … A másik az amerikai emigráció egy páratlan epizódja. Látogatás Albert Einsteinnél . A nagy tudós előveszi hegedűjét és – Stolz-dallamokat játszik zeneszerző vendégének. Azután a komponista folytatja a páratlan hangversenyt …

Robert Stolz már nem fejezhette be emlékiratait. A feleség, Einzi Stolz írt egy zárórészt a könyvhöz, meghatottan összefoglalva az utolsó éveket. Einzi Stolz nemcsak a memoárkötetet tette teljessé: azon fáradozik, hogy férjének életműve minél több helyen minél több örömöt szerezzen. A minap a budapesti Vigadó Robert Stolz-hangversenyére is eljött. A dallamok, a ritmusok élnek. Őszinteségük, humanizmusok élteti őket.

(Ez az írás a Film Színház Muzsika 1986. szeptember 20-i számában jelent meg.)

Robert Stolz: Zwei Herzen im Dreivierteltakt – Énekel: Nicolai Gedda és Anneliese Rothenberger
3207 • zenebaratmonika 2017-08-22 20:25:58
Operettszínház
Lehár Ferenc: Víg özvegy
Lehár Ferenc: Luxemburgrófja
Offenbach: Kékszakáll
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Huszka Jenő: Lili bárónő
Kálmán Imre: Marica grófnő
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő

úgy tudom már Jacobi Sybill nem lesz

Erkel Színház
Offenbach: Rajnai sellők - nem tudom hogy ez opera e vagy operett, talán a kettő között van valahol...
3206 • zenebaratmonika 2017-08-22 20:10:07
FedakSariSzinha
3205 • zenebaratmonika 2017-08-22 20:08:39
A 23. kerületi soroksári Fedák Sári Színház a jövő évadban több operettet is darabra tűzött:

Huszka Jenő: Lilibárőnő
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
Kálmán Imre: Montmartrei ibolya
Kálmán Imre: Éljen a szerelem
Kálmán Imre: Cigányprímás
Ábrahám Pál: Viktória
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi
Szirmai Albert: Mágnás Miska

és emellett a régi 30-as évek filmjeit is vetítik.
Nagyon örvendetes ez, még nem voltam ott sose, de napjainkban sajna nem sok színház mondhatja el magáról Budapesten, hogy operettet játszik.
József Attila Színház: Csókos asszony
Turay Ida Színház: Zsuzsi kisasszony
Erkel Színház: Cigánybáró

még ezeket találtam.
3204 • Búbánat Előzmény 3167 2017-08-22 11:28:22
Szombaton este megnéztem a Cigánybáró-produkciót a Városmajorban. Nem volt rossz előadás, még az éjjel kitört szélvihar és eső előtt idejében hazaértem; amúgy a színpad és a nézőtér fedél alatt van (csak oldalról érhetnék a szereplőket és a nézőket az időjárás szélsőségei) így a kellemes, langyos esti légáramlás miatt nem kellett aggódnunk, hogy pld összedől a díszlet és „elfújja a szél” azt és az operettet… De biztos, ami biztos, Csonka Zsuzsa az előadás kezdete előtt a színpadra érkezve bejelentette nekünk, hogy az előre nem látható időjárási szeszélyek miatt festett vásznak előtt zajlik majd a játék. Egyébként illúziót keltő, tényleg festői színpadképben énekeltek-játszottak a szereplők.

Magára a produkcióra nem sok szót vesztegetek: semmilyen tekintetben nem mérhető az Erkel Színházban elmúlt évadban színre hozott Szinetár Miklós-féle Cigánybáró-rendezéshez, de más, emlékezetes, színházi (szabadtéri) előadáséval sem vethető össze: a Városmajori Színpad kis mérete, a zenekari árok és sok minden más szükséges feltétel hiánya miatt egyszerűen nem alkalmas nagyszabású operett-darabok színpadi kiállítására, de arra igen, hogy kevés szereplővel, négy-öt tagú „kórus”, és pár táncossal jelzés szerű díszletek között, de azért igényes jelmezekben, valamint a színpad jobb sarkában elhelyezett kis létszámú (15 fő) zenekarral, áthangszerelve - mintegy átíratban – megvalósítva-megrendezve bármi előadás előadható legyen; akár olyan zenés produkció (operett), mint volt a korábbi években: Bál a Savoyban; A madarász; Lili bárónő; Cigányprímás.
Ha sikerül ehhez tehetséges, ismert, népszerű művészeket megnyerni, akkor - úgy gondolják a szervezők - már „eladható” a darab, és a közönség megveszi, mert az ismert hiányosságokat kompenzálja az igény egy nyáresti – a „szabadban de mégis fedél alatt eltölthető” – „kiruccanásra a zöldbe” jeligével szórakozni-kikapcsolódni; ezt tudatosítva magunkban minden más gondolatot félretéve a „hiányérzetünk” a minimálisra csökken…

Most Johann Strauss örökbecsű darabjának Jókai-féle romantikája nem lett „kilúgozva” – és ez már eleve nagy szó. A cigánybáró dallamai, a szép melódiák „átjöttek” a fülünkbe, még akkor is, ha a kevéske zenei kíséret, a sok húzás, a dramaturgiai szálak összevonása, a cselekmény „redukálása” hagy kivetni valót maga után… Mégis, Bozsó József rendezése ügyesen áthidalja ezeket az „anomáliákat” és ami történet és látvány a szemünk elé kerül, meg az énekművészek hangján felcsendül, az elismerésre méltó. Látszik, hogy a lelkes közreműködők így is igyekeztek olyan Cigánybáró-produkció élményével, varázsával megajándékozni a szép számú közönséget, akik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret; amit „letettek az asztalra” (színpadra) így sem kevés…

„Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Bátki Fazekas Zoltán) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Rikker Mária), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.”

A szereplőkre nem lehet panaszom, tényleg, a tudásukat, tehetségüket hozták; a dialógusokban és énekszólamaikban hangjuk a hangerősítés (mikroport) alkalmazásával jól hallható volt. Domoszlai Sándor Homonnayként ugyancsak kiváló alakítást nyújtott. Csonka Zsuzsanna amellett, hogy egy „vicces” Mirabella megformálással rukkolt elő, elismerést érdemel a tőle már megszokott, a szereplőkre „varrott” szép jelmezkölteményeiért is, Bozsó József pedig azért is, mert bravúros énekszáma mellett egy sikeres, a közönség szimpátiájától övezett rendezését tapsolhattuk meg az előadás legvégén. A Saffit alakító Vörös Editet és Arsena szerepében Galambos Lillát is „kegyeinkbe” fogadtuk, hiszen játékuk, előadásuk hozták a „kötelezőt”: szép énekhangjukon jól szóltak az operett igényes dalai, ahogyan a nagyobb együttesekben is kitűntek. A címszerepben Turpinszky Gippert Béla kifogástalan énekhangon szólaltatta meg tenorszólamait, megnyerő jelenség volt a színpadon ő is: Barinkay első áriáját, ami az egyik legvirtuózabb operettbelépő az operettirodalomban, magasan a legsikerültebb énekszáma volt az előadásnak. Rikker Mária mint Czippra, Bátki Fazekas Zoltán mint Zsupán ugyancsak elismerésre méltó színpadi jelenségek voltak és énekelnivalójukat is színvonalasan oldották meg.
A Farkas Pál irányította kis létszámú élőzenekar (a Váci Szimfonikusok ) érdeme, hogy még ez a „zsugorított” hangszeres apparátus is tudott olyan elfogadható hangzást produkálni, mely az énekesek kíséretét szem előtt tartva, velük együtt, egy klasszikus nagyoperett előadásához szükséges minimum élvezhetőséget produkált úgy, hogy olykor az volt az érzésem, mintha a maximum sem lett volna számukra elérhetetlen – ha úgy adódik, máshol, más színpadi körülmények, nagy zenekari felállás esetén működni...
3203 • zenebaratmonika 2017-08-22 08:54:30
operettlap

Ez egy német operett internetes oldal, érdemes nézelődni rajta.
3202 • Búbánat Előzmény 3167 2017-08-19 11:15:59
Újra ideírom:

Ma este - egyetlen alkalom - a Városmajori Szabadtéri Színpadon:

Johann Strauss: A cigánybáró - operett

2017. augusztus 19. szombat 20.00

A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.

3201 • Búbánat 2017-08-14 23:55:45

Beszélgetés Nagy Ibolya énekes-színésszel, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével

„A mosoly muzsikusai – Túl az Óperencián”

/Megjelent a Keresztény Élet c. hetilapban 2017. augusztus 6-án./

„Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő Túl az Óperencián… című slágerét Nagy Ibolya színpadi előadás keretében soha nem énekelte, hiszen ez a szubrett és a bonviván duettje, ő pedig a primadonna volt a miskolci, a debreceni, a szegedi színházban, az osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő-előadásokon és Szilvia dalait énekelte a hazai és külföldi operett gálákon. Viszont 2012 óta a Dankó Rádióban vezeti, szerkeszti a Túl az Óperencián című zenés színházi magazint….”

Részlet az interjúból:

[…] „– Amikor a Dankó Rádióba került, és elvállalta a műsorvezetést, szerkesztést, azt is vállalta, hogy másokat népszerűsít!
– Eleinte szokatlan volt, hogy nem engem kérdeznek, nem én vagyok a középpontban, de elárulok egy nagy titkot, ezt még élvezem is, mert a rádió, a rádiózás egy olyan új világot nyitott ki előttem, melyben parttalanul gazdag az ismeretterjesztés, az érték közvetítés lehetősége. Ezzel is szeretnék jól sáfárkodni.
Köszönöm a Teremtőnek, hogy ilyen „tanösvényre” vezérelt.

– Tényleg igaz, hogy mindig mosolyog?!
- Ez belülről fakad. Ez a lelki alkatom, de dolgozom is érte. Az operett egy csodálatos műfaj, népszerűsítése egy életérzés közvetítése, nem más, mint a mosoly muzsikája, és így mi lehetünk a mosoly muzsikusai.
Remélem, akik eljönnek koncertjeinkre, vagy hallgatják a Dankó Rádiói szép nótáit, népdalait, operettjeit, azoknak is mosolyt csalhatunk az arcukra és derűt, örömet, szívükbe, lelkükbe.” […]


Nagy örömmel olvastam el a [b] Nagy Ibolyával készített beszélgetés [/i] szövegét; akit régóta ismerünk, és a szívünkbe is zártuk, Róla minden hírvonatkozás érdeklődést kelt; így van ezzel a rádióhallgató is, aki szívesen veszi azt is ha kedvenc műsora népszerű vezetőjéről-szerkesztőjéről talál valami érdeklődésre számot tartó olvasnivalót; akinek rádiós műsorában hétről-hétre a művészvilág ismert, jeles személyiségei tárulkoznak ki, ezúttal készségesen vállalta a fordított „szereposztást”: ő maga nyílt meg/ki... És milyen jól tette, hogy személyes gondolatait megosztotta a nyilvánossággal – ami önvallomással is felér(t)! További szeretetet, lelkesedést vált ki belőlünk nemcsak műsora, hanem kedves lénye iránt is.

Hálás köszönetem Neki, hogy: "van" - értünk!

Nagy Ibolya élvezetes rádiós-beszélgetős, operettműsorát továbbra is várom napról-napra, változatlan érdeklődéssel, „elszánt” figyelemmel, kedvvel.



3200 • Búbánat Előzmény 3199 2017-08-10 15:09:48
További fotók a Budavári Palotakoncert – „Sissi nyomában” – operettestről – a Fischl Mónika nyilvános Facebook oldaláról. (2017. augusztus 5., Oroszlános Udvar)
3199 • Búbánat Előzmény 3181 2017-08-09 10:18:26
Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók I.

Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók II.

Az Oroszlános Udvarban augusztus 5-én megtartott operettgálát felvette a televízió. A koncertet a Duna TV-én láthatjuk majd jövő vasárnap (augusztus 20.) két részben: 20.00 – 21.00 és a tűzijáték után, 21.35 – 22.35 óra között.
3198 • Búbánat Előzmény 3167 2017-08-01 21:57:28
Lesz egy másik szabadtéri Cigánybáró -produkció is augusztusban: korábban említettem Budán, a Városmajort, ahol a szabadtéri színpadon adják elő a Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában Johann Strauss remekét augusztus 19-én.

Most találtam rá a Szarvasi Hét rendezvényei között ugyanerre a produkcióra, melynek

időpontja: 2017. aug. 4., 20:30
helyszíne: Szarvasi Vízi Színház, Szarvas, Petőfi u. 7,

A cigánybáró - Szarvasi Vízi Színház

operett két részben – a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója

(A városmajori Cigánybáró előadása szereposztásától némileg eltérő szereplő-gárdával mutatják be Szarvason az operettet.)

Szereplők:

Barinkay: Turpinszky Gippert Béla
Saffi: Vörös Edit
Zsupán: Németh Gábor
Homonnay: Domoszlai Sándor
Czippra: Tas Ildikó
Mirabella: Csonka Zsuzsanna
Arsena: Galambos Lilla
Ottocar: Laczó András
Carnero: Bozsó József

Díszlet: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna

Rendező: Bozsó József
3197 • Búbánat Előzmény 3196 2017-08-01 21:41:40
És idén is lesz (augusztusban) "Palotakoncert" fenn a Vár Oroszlános Udvarában...
3196 • Búbánat Előzmény 3191 2017-08-01 21:38:28
Régen gyakorta adtak operettkoncerteket, elsősorban a Pesti Vigadóban, de a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Rádió bérletsorozatában nyilvános operett hangversenyek is rendszeresen előfordultak a Rádió 6-os stúdiója mellett "kiruccanva" az MN Művelődési Háza vagy a Csepeli Munkásotthon koncertpódiumára. Voltak tematikus operettestek: Lehár, Kálmán, Huszka, Offenbach, Suppé, Johann Strauss. Ezeket a rádió élőben vagy felvételről sugározta, én többször elmentem ezekre az élő operettkoncertekre, hol a legnevesebb operaénekeseink léptek fel, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és kiváló karmestereink vezényletével.

Az utóbbi évtizedben az Operettszínházban is alkalmanként tartanak operetthangversenyt.
3195 • zenebaratmonika 2017-08-01 16:01:26
Grandhotel
3194 • zenebaratmonika Előzmény 3190 2017-08-01 15:52:41
Josephine
3193 • zenebaratmonika 2017-08-01 15:42:50
Szép ez az ária, egész ismerős.
3192 • zenebaratmonika 2017-08-01 15:41:52
Kaiserin
3191 • zenebaratmonika Előzmény 3190 2017-08-01 15:37:31
Köszi a beszámolót, nem ugranak be ezek a dalok.
A Fred Raymond darab viszont fent van a youtube-n, nem tudom Nagy Ibolya megnézi-e mindhárom darabot. A Kálmán Imre darab csak koncert formájában kerül fel összesen 2 előadás lesz, úgy tűnik ez kint divat. A Komisch Oper Berlin decemberben Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabját veszi elő 2 koncert erejéig. Persze jó lenne, ha felvennék ezeket, mert utóbbit se ismerjük egyáltalán. Magyarországon még nem hallottam operettkoncertről, de operakoncert szokott menni az Erkelben és az Operaházban is meg persze a Müpában. Nem tudom jó ötlet lenne ha ha nálunk is lenne koncertoperett.
3190 • Búbánat Előzmény 3188 2017-08-01 14:37:50
Bad Ischl - 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman)

Valóban, kevéssé ismert darabja Kálmán Imrének a „ Kaiserin Joséphine”. Ez az operett a komponista utolsó befejezett zenés színpadi alkotása, amely még életében a színpadra került – Európában. (A háromfelvonásos operettet 1936. január 18-án Zürichben mutatta be a Stadttheater; Magyarországi bemutató: 1937. március 26., Budapest, Városi Színház.

Ez volt az utolsó magyar Kálmán-premier: a „ Joséphine császárné”címszerepét – (Joséphine Beauharnais) - az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. A további kulcsszerepekben Napóleont Fehér Pál, Barras-t id. Latabár Árpád, Talleyrandot pedig Z. Molnár László játszotta a Városi Színházban, a kisebb karakterszerepekben Mindszenthy Magdát, Sándor Máriát, Berend Istvánt, Fáy Bélát és Fodor Artúrt láthatta a pesti közönség.

A mű Napóleon tábornok, konzul, majd császár és a kacér párja, Joséphine szerelmi kalandját meséli el a történelemhez híven, némileg felmagasztosult zenével.

Tudni lehet, a budapesti előadásnak sikere volt. Németh Mária operadíva, és Fehér Pál, akkor éppen a zürichi Operaház vezető tenoristája, kiválóan alakították szerepüket. Rátonyi Róbert írja az Operett könyvében, hogy Szabolcs Ernő bravúros rendezői munkájának eredményeként a cselekmény filmszerűen pergett, az egyik jelenetben háborús tömegjelenetek és lenyűgöző hatású csataképek tárultak a nézők elé, hogy néhány pillanat változás alatt káprázatos szalont ábrázoljon a színpad, melyben a kor minden pompája látható volt díszletben (alkotó: Upor Tibor) és jelmezben (alkotó: Vogel Erik).
A szubrett-táncoskomikuspár sem hiányozhatott a darabból: Feleki Kamill egy jóképű káplárt játszott, Vágó Märy egy tündéri kalaposlányt. Finomak voltak, szeriőzek és mégis nagyon mulatságosak. A táncaik eseményszámba mentek.”

A szövegkönyvet Paul Knepler írta és Herczeg Géza fordította át magyarra.

A darab azóta a „süllyesztőbe került”, és csak azért nem felejtődött el teljesen, mert a Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét, a nyolcvanas-kilencvenes években a részletei még gyakran felcsendültek az operettadásokban. Én is onnan ismerem Kálmán mára szinte „elfeledett” zenéjét:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.

Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara

Vezényel: Bródy Tamás

Szerkesztő: Bitó Pál

A Dankó Rádióban egyszer- kétszer adásba került erről a magyar nyelvű stúdiófelvételről néhány részlet:

- Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót…”
- Ugyanők egy másik kettőse: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)
- Joséphine dala (No.5) (Kalmár Magda, az MRT Énekkara)
- Napóleon dala (Korondy György
- Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét…” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRTÉnekkara)

Remélhetőleg Nagy Ibolya, a rádió szerkesztő-műsorvezetője, erről a Kálmán Imre-operettről sem feledkezik meg, amikor beszámolni fog nyári, Bad Ischl-ben töltött élményeiről, köztük a Lehár-fesztivál zenei érdekességeiről – amennyiben jelen volt az ott bemutatott előadásokon, és talán zenei illusztrációkkal is tud majd szolgálni nekünk!
3189 • zenebaratmonika Előzmény 3186 2017-07-31 16:00:49
Tényleg remek darabok, sajnos Magyarországon nem sokat látni ezek közül, nem tudom szoktak e készíteni videót az előadásokról vagy van e élő közvetítés.
Tavaly a Mörbisch-i operettfesztiválon a Viktória és Huszárja ment, Ábrahám Pál darabja, és ezt meg tudtam nézni a youtube-n, mert pár napra felkerült. A bécsi operaház pedig feltette Benatzky Axel an der Himmelstür (1936) c. darabját.
3188 • zenebaratmonika Előzmény 3187 2017-07-31 15:42:08
Akkor meg fogja nézni gondolom az említett 3 operettet, ami közül 2 szinte ismeretlen itthon. Kíváncsian várjuk a véleményét.
3187 • Búbánat Előzmény 3183 2017-07-31 09:04:18
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya tegnapi operettműsorában sejtelmesen elárulta, hogy Bad Ischlben tölti szabadságát, tele élményekkel, alig várja, hogy ezeket, benyomásait megossza kedves rádióhallgatóival...Én is alig várom...
3186 • Búbánat Előzmény 3184 2017-07-31 09:01:07
Imponáló lista...
3185 • zenebaratmonika 2017-07-29 13:34:59
Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch

Ebből összesen 2 előadás lesz.
3184 • zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04
Gespielte Operetten

Ez a Lehár fesztiválon játszott eddig játszott operettek teljes listája, úgy nézem jövőre nem lesz 3. darab


2018 Die Blume von Hawaii (Paul Abraham)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch
Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Saison in Salzburg (Fred Raymond)
2016 Die Juxheirat (Franz Lehár) - halbszenisch
Die Rose von Stambul (Leo Fall)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
2015 Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
2014 Die Kaiserin (Leo Fall) - halbszenisch
Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
2013 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) - halbszenisch
Gasparone (Karl Millöcker)
2012 Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Zigeunerliebe (Franz Lehár)
2011 Paganini (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
2010 Frasquita (Franz Lehár) - semikonzertant
Der fidele Bauer (Leo Fall)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
2009 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
2008 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
2007 Giuditta (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
2006 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Fatinitza (Franz von Suppe)
2005 Eva (Franz Lehár)
Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
2004 Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
2003 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
Die Perlen der Cleopatra (Oscar Straus) - semikonzertant
2002 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
2001 Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Madame Pompadour (Leo Fall)
2000 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1999 Paganini (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1998 Umbau des Kurhauses
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1997 Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
1996 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1995 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
1994 Paganini (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
1993 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1992 Giuditta (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1991 Der Rastelbinder (Franz Lehár)
Die Zirkusprinzessin (Emmerich Kalman)
1990 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham)
1989 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Maske in Blau (Fred Raymond)
1988 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1987 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1986 Frasquita (Franz Lehár)
Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
1985 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
1984 Paganini (Franz Lehár)
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
1983 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
1982 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1981 Zigeunerliebe (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1980 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1979 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Die Rose von Stambul (Leo Fall)
1978 Giuditta (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1977 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1976 Paganini (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
1975 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1974 Wo die Lerche singt (Franz Lehár)
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
1973 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1972 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1971 Paganini (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
1970 Giuditta (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Zarewitsch (Franz Lehár)
1969 Paganini (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller) - Gastspiel der bayerischen Opernbühne München
Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham)
1968 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1967 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1966 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1965 Brand des Kurhauses, daher nur konzertante Aufführungen
1964 Eva (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Der feurige Elias (Rudi Gfaller)
1963 Paganini (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der feurige Elias (Rudi Gfaller) - Uraufführung
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
1962 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Filmmillionär (Wilhelm Leitner) - Uraufführung
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
1961 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Paganini (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
3183 • zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06
A híres Bad Ischl-i Lehár fesztivál idén Lehár Víg özvegye mellett két másik darabot is játszik, az egyik Fred Raymond: Saison of Salzburg c. darabja, ez már július vége óta megy, a másik pedig Kálmán Imre: Kaiserin Josephine c. operettje. Erről a két darabról tudtok valamit? Igazából csak a címüket hallottam. Fred Raymond ismertebb operettje a Maske in Blue, ebben van a híres Juliska Budapesten c. nóta. Megy közületek valaki oda? Pár éve jártam a városban egy csoportos utazáson, de nem tudom hogy lehet oda eljutni máshogyan.
2018-ban pedig Lehár Mosoly országa és Ábrahám Pál Hawai rózsája fog műsorra kerülni a 3. operett még nem tudni mi lesz. Jó lenne már egyszer Magyarországon is látnia a Hawai rózsáját, de úgy néz ki hogy csak a német nyelvterületeken népszerű, most szeptemberben a svájci Bazelben lesz az operaházban.
3182 • Búbánat 2017-07-28 13:43:47
A Szolnoki Szigligeti Színház december 15-én mutatja be Huszka Jenő Lili bárónő című híres operettjét.

A darabot Balázs Péter rendezi Lőrincz Judit és Járai Máté vendégszínészek főszereplésével.
3181 • Búbánat 2017-07-26 11:13:54
Előzetes

Budavári Palotakoncertek 2017 – fesztivál az Oroszlános udvarban

3180 • Búbánat Előzmény 3179 2017-07-25 10:54:53
Lehoczky Zsuzsa
3179 • Búbánat 2017-07-25 10:54:11
Egy szép fotó a szülinapos url] https://www.facebook.com/loveoperett/photos/pb.265765453484270.-2207520000.1500966076./1511527475574722/?type=3&theater; Lehoczky Zsuzsáról! [/url] Isten éltesse sokáig!
3178 • Búbánat 2017-07-23 08:12:10

Seefestspiele Mörbisch - 2017

TRAILER: Karl Zeller: Der Vogelhändler


A Mörbischi Operettfesztiválon 1957 óta hallgathatunk operetteket és musicaleket a közvetlenül a Fertő-tóra épített vízi színpadról. A világ legnagyobb szabadtéri operett színpada harmonikusan illeszkedik a Fertő-Hanság Nemzeti Park lenyűgöző kulisszái közé. A fesztivál a kultúra határok nélküli élvezetét hirdeti, ami a látogatót kiragadja a hétköznapi gondokból, és elvezeti egy operettekkel és musicalekkel teli mágikus világba. Művészileg a fesztivál a legmagasabb színvonalat képviseli: az alaposan átgondolt és neves előadókat felsorakoztató produkciók évről évre teltházat vonzanak. 2017-ben a Madarász (Karl Zeller) című operett szerepel repertoárjukon.


Előadások időpontja: 2017.07.07 - 08.19

A 2017 évi Mörbischi Operettfesztivál kitesz magáért! A Christl von der Post-al és Ádámmal, a madarásszal két legismertebb operett szereplő tér vissza majd’ 20 év távollét után a tó színpadára. Korrupció, félreértések és szívbéli dolgok – „A madarász” mesteri módon vegyíti a klasszikus operettelemeket. A "Grüß enk Gott, alle miteinander", "Ich bin die Christl von der Post" és a "Schenkt man sich Rosen in Tirol" dallamok az operettet kedvelők számára szerte a világon jól ismertek.

TARTALOM
Ádám, a tiroli madarász, végre újra látogatóba érkezik abba a kis Rajna menti falucskába, ahol menyasszonya, Christl lakik. Sajnos esküvőjüket pénzszűke miatt állandóan el kell halasztani. A hiányzó pénz felkutatása során azonban súlyos tévedés esik, mely végül zátonyra juttatja Ádám és Christl kapcsolatát. Jó pár komoly megpróbáltatást kell leküzdeni ahhoz, hogy a szerelmesek újra egymás karjaiba találjanak.
3177 • Búbánat 2017-07-23 07:59:02
http://www.bajaiszabadteri.hu/index.php/eloadasok/magnas-miska

2017. augusztus 25. és 26.
Baja, Szentháromság tér

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, melyet időről időre bemutatnak zenés és prózai színházak egyaránt, augusztusban pedig Bajára érkezik a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában, hogy itt is meghódítsa a közönség szívét.

A szatirikus, mulatságos történetet Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számai teszik teljessé olyan jól ismert slágerekkel, mint A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott, ez alkalommal PELLER ANNA és PELLER KÁROLY neve garantálja a felhőtlen szórakozást. Zsorzsi nagymama szerepében LEHOCZKY ZSUZSA, míg Stefániaként KALOCSAI ZSUZSA lesz látható, Korláth grófot pedig FARAGÓ ANDRÁS alakítja majd.

"Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává, tenyeres-talpas babájából, Marcsából is estélyi ruhás, "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig."

RENDEZŐ: VEREBES ISTVÁN
3176 • Búbánat Előzmény 3175 2017-07-21 10:38:51
Épp most hangzott el a Dankó Rádió operettműsorának a legvégén Franz von Suppé egyik híres nyitánya - a "Fatinitza" operettjének. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli.
3175 • nickname 2017-07-21 07:37:56
Köszönöm a tájékoztatást. Az operett műfajában annyira nem vagyok otthon, de most Rossini mellett Suppé nyitányokat hallgattam tegnap délután.
3174 • Búbánat Előzmény 3173 2017-07-20 17:39:08
Persze Suppé operettje címében szereplő kártyalap-motívumnak szerepe van a cselekmény alakulásában:

Judit, egy jövendőmondó asszony, titokban segíti a fiatal szerelmespárt, hogy a lány gonosz gyámjának mesterkedései ellenére révbe jussanak; utóbbi sürgetésére kártyát húz neki, hogy jövendőjét megmondja: a pikk dámát húzza ki a csomagból, s az asztalra téve sejtelmesen csak annyit mond: ez az asszony sötét titkot őriz a kérdező múltjából, amit ha nyilvánosságra hoz. neve s alakja egyaránt a pokol tüzének martaléka lesz (I. felv.)
3173 • Búbánat Előzmény 3172 2017-07-20 17:24:47
Suppé „Pikk dámá”jának (1884) semmi köze nincs Puskin verses elbeszéléséhez; egész más történet, más kor, más helyszín, más cselekmény, más szereplők – vidám darab és boldog véggel… Suppé korábban komponált művének - Die Kartenschlägerin („A kártyajósnő”, 1862) az átdolgozása, de ez sem volt igazán sikeres operettje, igazán a nyitánya az, ami máig népszerű és a koncerttermekben is olykor felcsendül. Nálunk Ferencsik János, Breitner Tamás, Sándor János is vezényelte, rádió- ill. lemezfelvételük van (külföldön Karajan, Bernstein és sokan mások is felvették repertoárjukba.

Suppénak több operettje nem érte el a Boccaccio (1879), A szép Galathea (1865), a Pajkos diákok (1863) sikerét, lekerültek a színpadokról és csak azért nincsenek elfeledve, mert nyitányaik viszont maradandóak, máig népszerűek, önmagukban is igényes, nívós zenekari darabok, amelyek gyakorta felhangzanak lemezekről, de önálló hangversenydaraboknak is elmennek és mindig hatalmas sikerük van:

Könnyű lovasság (1866)
Banditák (1867)
Tantalusi kínok (1868)
Fatinitza (1876)
A pikk dáma (1884)
Költő és paraszt (Suppé 1846-ban ír zenés darabját átdolgozta Carl Elmar, bemutató: 1936)
Reggel, délben, este Bécsben („Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien”
nem operett; zenés játékhoz írt nyitánya - 1844)
3172 • nickname Előzmény 3171 2017-07-20 13:48:07
Egyébként nem is tudtam, hogy Suppé a Pik dáma történetét is megzenésítette. Most véletlen futottam bele a darab nyitányába a tubuson.
3171 • nickname 2017-07-20 13:46:51
"Itt em lítjük meg, hogy ugyancsak márciusban vendégszerepei a Városi Színházban a bécsi Staatsoper is, amire vonatkozólag ma kötötték meg a szerződést.
E nevezetes vendégjátékokig K. Halász Gyula, K ristóf Károly és N agypál Béla. nagy sikert aratott Suppé-operettje, a .,Tarantella“ uralja a Városi Színház műsorát. Zoltán Irén az operett női főszereplője felgyógyult betegségéből s az ő, Szűcs László, F. Sziklai Szeréna, Szilágyi Maresa, Sziklai József és Fodor Artúr főszereplésével e hét péntekén indul a Tarantella új előadássorozata."

Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)
3170 • Búbánat Előzmény 3168 2017-07-18 15:47:55
Említettem azt a négy Sullivan-operettet, amelyeket adaptálta a Magyar Rádió, és a stúdiófelvételüket a Dalszínháza égisze alatt bemutatta hazai művészeink közreműködésével. Ideírom ezeket:

I. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
/Eredeti címe: Trial by Jury (1875) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00

Magyar szöveg: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

A bölcs bíró – Melis György
A felperes – László Margit
Az alperes – Réti József
A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor
I. Esküdt – Domahidy László
Törvényszolga – Várhelyi Endre

További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor


II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó
/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)


III. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon


IV. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila,
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Sajnálatosnak tartom, hogy megszakadt ez a szép sorozat: a Magyar Rádió a hetvenes évek közepétől nem érzett késztetést további – újra - Sullivan-operettekből felvételt készíteni. Pedig szerintem érdemes lett volna még „A gondolások”, „A gárdista”, „Patience” darabokat is a rádióra alkalmazni, hiszen e műveknek ugyancsak igen értékes zenéi vannak.

Az is tény, hogy a hetvenes évek elejétől-közepétől ritkultak a rádióban a teljes operettfelvételek bemutatói (úgy a hazai szerzőkéi, mint a külföldi komponistákéi); a számuk jelentősen visszaesett az ötvenes-hatvanas évek „terméséhez” képest – aminek okai között a közönség érdeklődésének megcsappanása és az anyagi források csökkenése állhatott (bizonyára a szerzői jogokra is tekintettel kellett lenni.), egyáltalán a „telítettség” érzete is benne volt Persze azért még így is számos új operettfelvételt mutatott be a rádió, egészen a nyolcvanas évek végéig - igaz, évente már alig egy-két darabot jelentett a műfajból:

Offenbach, Johann Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker, Ziehrer műveit ismerhették meg a rádióhallgatók – közöttük olyanokat is, amelyeknek addig még nem volt teljes felvételük és magyar fordításuk/feldolgozásuk:

Offenbach: Sóhajok hídja, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, Kékszakáll
Johann Strauss: Bécsi vér
Millöcker: Gasparone
Ziehrer: A csavargó
Lehár: Friderika, Tavasz, Szép a világ,
Lehár: Cigányszerelem, Paganini, Éva, Giuditta (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya.
Kálmán Imre: Marica grófnő, Cirkuszhercegnő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Huszka: Gül Baba, Lili bárónő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)

Sullivan említett művei mellett hasonlóképpen hiányolom a rádióból a következő operettek teljes, magyar nyelvű változatát, - csak az igen értékes zenei anyagot tartalmazó darabcímeket sorolom:

Offenbach: Périchole, A trapezunti hercegnő, Kakadu (Vert-Vert), Fantasio, Coscoletto, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, Robinson Crusoe,
Johann Strauss: Simplicius
Zeller: A bányamester (csak részleteket vett fel a rádió az operettből)
Oscar Straus: A csokoládékatona
Fall: A dollárkirálynő, A spanyol csalogány
Lehár: A hercegkisasszony (csak részletek vannak a rádióban)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban (ezekből a darabokból is csak részleteket vett fel a rádió)

Nem fűzök sok reményt ahhoz, hogy a jövőben magyar nyelvű, teljes rádiófelvételeken ismerkedhetünk meg e remek operettekkel –(és teljes zenéjükkel).
3169 • Búbánat Előzmény 3168 2017-07-16 12:15:58
A Bartók Rádióban tegnap este leadott Sullivan-Gilbert operett zenei stúdiófelvétele megtalálható abban a CD-boxban, amely a nagy angol komponista válogatott munkáit tartalmazza 16 CD-n!

Gilbert & Sullivan - Operettas / Pro Arte Orchestra · Sir Malcolm Sargent Box set

Ezt az EMI-kiadványt sikerült annak idején beszereznem, azóta is, rendszeresen „töltekezem” belőle...
3168 • Búbánat 2017-07-15 14:37:16
Ma este (19.00 – 20.42) a Bartók Rádió egy híres angol operett-különlegességgel rukkol elő:

Sir Arthur Sullivan - W.S. Gilbert: A gárdista ( The Yeomen of the Guard )

Vezényel: Malcolm Sargent

Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara és a Pro Arte Zenekar.

(Felvétel ideje: 1958. év)

A vígopera műfajához közelítő kétfelvonásos darab (mely egy másik címen is ismeretes: A testőrök ) bemutatója 1888. október 3-án volt Londonban (Savoy), és még ugyanabban az évben New Yorkban is színre került.

Sullivan A gárdista komponálásakor már túl volt a H.M.S. Pinafore (A Pinafore hadihajó, 1878; a magyar rádiófelvételen „A Fruska” címet kapta), The Pirates of Penzance (A penzance-i kalózok, 1879; a magyar rádió felvételén A cornwalli kalózok címen ismeretes), Patience (1881), Iolante (1882), Princess Ida (1884), a legnagyobb sikerű The Mikado (1885) és a Ruddigore (1887) vígoperai igényű operettjein, de még előtte volt az ugyancsak sikeres The Gondoliers (A gondolások, 1890), az Ivanhoe c. operája (1891), vagy The Grand Duke (A nagyherceg, 1896) és az utolsóként bemutatott The Rose of Persia (Perzsia rózsája, 1900) bemutatója.

Sir Arthur Sullivan (sz. London, 1842. 05.13., mh. London, 1900.11.22.) apja, Thomas Sullivan, klarinétművész volt, és a sandhursti Royal Military College katonazenekara vezetője. Már kisgyermekként tehetségesnek mutatkozott, ezért énekelni kezdett a Chapel Royal kórusában. 11 éves korában adta el első kompozícióját, és elnyert egy ösztöndíjat, amelynek segítségével megkezdhette tanulmányait a Royal Academy of Music falai között. Hallgatóként kísérőzenét írt a „Tempest” Shakespeare-drámához , s hamarosan úgy emlegették, mint az angol zene új reménységét. Pályája során mindvégig egyszerre kellett együtt élnie azzal az elvárással, hogy tiszteletreméltó, „komoly” zeneszerzővé váljék, valamint a vígoperái-operettjei közönségsikerével. Első ilyen próbálkozásában F.C. Burnand volt a társa, a mű a Cox and Box (1866). Híres együttműködése Sir William Schwenck Gilberttel a Thespis című művel kezdődött 1871-ben, és a Trial by Jury-val (a magyar rádiófelvételén Az esküdtszéki tárgyalás címet kapta) véglegesen megszilárdult 1875-ben. Szakadatlan sora következett ezután operettjeinek, vígoperáinak – a legnagyszerűbb és legragyogóbb ilyen sorozat az angol zene történetében; a „komoly” műveket messzemenően háttérbe szorítva. A The Mikado (1885) után különböző viták zajlottak a szerzőtársak között, s többször úgy látszott, hogy társulásuknak vége szakad,d mégis folytatták egészen 1892-ig, az Utopia Limited-ig. Magasabbb igényeit időközben Sullivan a The Golden Legend című operatóriummal és az említett Ivanhoe-val elégítette ki. Sullivan is, Gilbert is kísérletezett más partnerekkel is, de hiába. A Savoy-operettek (vígoperák) nem veszítettek népszerűségükből, s aligha írtak jobbakat műfajukban náluk. Sikerük messze túlszárnyalta Sullivan – mostanában újra felfedezett – egyéb muzsikájának népszerűségét.


Sullivan: A gárdista

Operett két felvonásban

Szövegét W. S. Gilbert írta

Vez. Malcolm Sargent

Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara (karig.: Peter Gellhorn) és a Pro Arte Zenekar

Szereposztás:

Sir Richard Cholmondeley, a Tower őrségének parancsnoka - Denis Dowling (bariton)
Fairfax ezredes - Richard Lewis (tenor),
Mr. Meryll, a királyi testőrség őrmestere - John Cameron (bariton)
Leonard Meryll, a fia és Első testőr - Alexander Young (tenor)
Phoebe Meryll, a lánya - Marjorie Thomas (kontraalt)
Elsie Maynard, komédiás - Elsie Morison (szoprán)
Jack Point, bohóc - Geraint Evans (bariton)
Wilfred Shadbolt, főfoglár - Owen Brannigan (basszus)
Második testőr - John Carol Case (bariton)
Dame Carruthers, a Tower házfelügyelője - Monica Sinclair (kontraalt)

Helyszín: London, a Tower
Idő: 1520 körül, VIII. Henrik uralkodása idején


A cselekmény fő vonulata:

Phoebe Meryll a rokka mellett ülve éppen egy bánatos szerelmes dalt énekel, amikor betoppan Wilfred Shadbolt, a londoni Tower börtönőre és helyettes kínvallatója. Phoebe gúnyolja őt visszataszító munkája miatt. Wilfred „természetesen” nagyon vonzódik a lányhoz, de tudja, hogy szíve hölgye a Tower egyik őrizetese, Fairfax ezredes iránt érdeklődik. Hogy bosszantsa a lányt, nagy örömmel újságolja a hírt, hogy az ezredest tiltott varázslással vádolják és lefogják fejezni. Phoebe erősködik, hogy amit boszorkányságnak vélnek, az pusztán tudomány. Fairfax ugyanis nemcsak feltűnően jóképű, hanem alkimista is. Phoebe elhatározza, hogy saját élete kockáztatásával is megmenti a férfit.
Innen indul el a történet kifejlődése… nagyvonalakban:

Phoebe és az apja azt eszelik ki, hogy az ezredes mint Phoebe bátyja, Leonard lépjen be az őrségbe. Megjelenik Jack Point bohóc és társa, Elsie Maynard, szórakoztatják az ítélet végrehajtására várakozó közönséget. Közben Fairfax azt kívánja, hogy hátralévő félórájára legyen a felesége az első lány, aki hajlandó hozzámenni, hogy legyen örököse, s ne kapzsi rokonaira szálljon a birtoka. A Tower őrmestere Elsie segítségét kéri. A nőt megkísérti a lehetőség – kábán követi vezetőjét a szertartásra. A Fairfax megszöktetésére szervezett akció azonban sikerrel jár, így Elsie egy idegen férfi feleségeként ébred fel kábulatából. Shadbolt, a szerelmes természetű főfoglár, és Point is azt állítják, hogy lelőtték a menekülő Fairfaxet.
2. felvonás: Fairfax most már szabad, de még mindig a szerelem rabja. Leonard Meryll szerepében verseng az Elsie szerelméért epedő Pointtal. Elsie megadná magát Leonardnak, de arról értesül, hogy férjét Fairfaxet nem ölték meg, sőt kegyelmet kapott, s most útban van, hogy bejelentse igényét a feleségére. Azután rájön, hogy az a férfi, akit szeret, és az, akihez hozzáment, egy és ugyanaz a személy. Phoebe és az apja Shadbolttal, illetve Dame Carruthersszal, a Tower gondnoknőjével köt házasságot, mert e két személy tud a végrehajtott cselről. De szegény öreg Jack Point mindent elveszít: a sorsa iránt közömbös nézőknek elsírja boldogtalan szerelmének történetét, majd összetört szívvel meghal.

Ismert áriák:

1. felvonás
- When maiden loves (Poebe)
- Tower warders, unde orders (Merry és a kórus)
- Is life a boon? (Fairfax)
- I’ve jibe and joke (Jack Point)
- Were I thy bride (Phoebe)
2. felvonás
- Oh! a private buffoon (Jack Point)
- A man who woukd woo a fair maid (Fairfax, Phoebe és Elsie)
- I have a song to sing-o (Jack Point)

A darab zenéjét elemzők többsége Sullivan legkiforrottabb operettjének tartja, különösen nyitányát emelik ki, amely az előző – és a későbbi – művektől eltérően nem a legismertebb részekből összeállított, szokás szerint „potpourri”, hanem önálló zenei részleteket szonátaformában bemutató zenekari mű. Ez volt egyébként a zeneszerző első olyan darabja, amelynek zenekarában a szokásosnál több fúvós – kürt, harsona és fagott – játszott.

A történet ötlete Gilbert, a szövegíró visszaemlékezéséből ismeretes (Winkler Gábor említi Operett című könyvében): 1887 őszén, az uxbridge-i állomáson, vonatra várva akadt meg a szeme egy hirdetésen, amelyen egy „beefeater”, a Tower jellegzetes, piros ruhába öktözött őre reklámozta a Tower Szolgáltató Vállalat sokrétű tevékenységét. Ez adta az ötletet egy Towerben játszódó darab írásához. Sullivan el volt ragadtatva a többszörösen megcsavart, fejetetejére állított, ugyanakkor nagyon emberi és nagyon vidám történettől. Az impresszárió-operaigazgató D’Oyly Carte beleegyezett, hogy ez legyen a szerzőtársak következő darabja színházában, a Savoyban. Tavaszra elkészült a partitúra, a nyár végén megkezdődhettek a próbák, s a kitűzött időben sor került a premierre is. Később Gilbert és Sullivan kissé átdolgozták darabjukat: az első felvonást jelentősen lerövidítették, s ebben a változatban olyan nagy sikert ért meg a darab, hogy 423 alkalommal volt műsoron. Az angol színpadoknak ma is rendszeresen játszott darabja.

Magyarországon 1889. április 26-án, a budapesti Népszínház mutatta be. A magyar szövegű dialógusokat Evva Lajos, a verseket Ukki Imre írta (fordította).
3167 • Búbánat 2017-07-14 19:24:22
Az Erkel Színház után egy újabb, másik – ezúttal szabadtéren bemutatásra váró - Cigánybáró-val ismerkedhetünk meg, augusztusban:

Johann Strauss: A cigánybáró - operett

2017. augusztus 19. szombat 20.00

Városmajori Szabadtéri Színpad

A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.

Szereposztás:

Barinkay - Turpinszky Béla
Saffi - Vörös Edit
Zsupán - Bátki Fazekas Zoltán
Czipra - Rikker Mária
Homonnay - Domoszlay Sándor
Arsena - Galambos Lilla
Ottocar - Laczó András
Mirabella - Csonka Zsuzsanna
Carnero - Bozsó József

Közreműködik: Váci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Farkas Pál

Színpadkép: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna

Rendező: Bozsó József
3166 • Búbánat 2017-07-05 13:53:11
Jövő szombaton este a Bartók Rádióban - ritka alkalom! - teljes operett kerül sugárzásra!

Sir Arthur Sullivan - W.S. Gilbert: A gárdista ( The Yeomen of the Guard ) - angol nyelven.

Vezényel: Malcolm Sargent

Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara és a Pro Arte Zenekar.

A vígopera műfajához közelítő kétfelvonásos darab (mely egy másik címen is ismeretes: A testőrök ) bemutatója 1888. október 3-án volt Londonban (Savoy), és még ugyanabban az évben New Yorkban is színre került.

Minderről bővebben szólok majd a jövő heti rádióközvetítést megelőzően.
3165 • Ardelao 2017-07-04 18:18:31

Aki Kacsóh Pongrácnál volt egy csodálatos délelőttön…

Beöthy László, egykori kerékpáros küldönce beszél a halhatatlan „Gráci”-ról.


„Itt ülök egy józsefvárosi vendéglő asztalánál másodmagammal az esős kora éjszakában, a füstben, víg kurjongatások közepette. Csodálatos percek vesznek körül. Hallom a szavát egy lelkes-beszédű, érdekes embernek, Kovács Dezsőnek. Ez az értelmes-arcú, öregedő fiú, már közel harminc éve, mint kerékpáros-küldönc keresi meg a kenyerét. Dezső barátom ismerős, járatos a színházi világban, hiszen megboldogult Beöthy Lászlónak, a vezérnek volt öt évig küldönce, mindenese, kedves bizalmi embere. Kovács Dezső beszélt nekem egy régi, csodálatos délelőttről, 1922-ben, mikor még az Unió-tröszt öt színháza élt, virágzott, a vezér, a „János vitéz” immár halhatatlan szerzőjéhez, Kacsóh Pongráchoz küldte Dezsőt, a legendás emlékű Grácihoz, az ihletett lelkű középiskolai tanár úrhoz, aki abban az időben már utolsó hónapjait élte…

A derék öreg-fiú kezébe temette kicsit álmodozó fejét, végigsimított szürkülő üstökén és mondta:

A Magyar Színházban egy vígjátékot adtak, volt hozzá néhány zeneszám és a vezér a tanár úrral csináltatott hozzá muzsikát. Emlékszem, a darabból már javában folytak a próbák, és a zene még nem volt kész. Ilyen őszidő-tájt, egy ködös, hideg délelőtt Beöthy vezérigazgató úr elküldött a tanár úrhoz és a lelkemre kötötte, hogy a kotta nélkül el ne jöjjek. Úgy látom magam előtt, mintha most történt volna: elmentem a József utcai öreg házba, amelynek első emeletén egy háromszobás lakásban lakott az özvegy tanár úr kisfiával és öreg házvezetőnőjével. Mikor benyitottam, a házvezetőnő bejelentett és kisvártatva kijött a tanár úr, papucsban, hosszú házikabátban. Sovány volt, mint az ujjam, az arca olyan volt, mint a pergamen, de a szemei, azok fénylettek, mint a két fekete gyémánt.
Milyen finom, kedves úr volt. Rám-nevetett, megveregette a vállamat és bevezetett a szobájába. Nagy volt ott a rendetlenség. A szivarfüstöt vágni lehetett, a rengeteg kottapapír hevert szanaszét a földön. A nyitott zongorán kis állólámpa égett, mert a redőnyök le voltak eresztve. A tanár úr rámutatott a zongorán lévő kottákra és mondta:

„Édes fiam, mondd meg Beöthy bátyámnak, hogy nagyon cudarul érzem magam, de most már állom a szavamat. Egész éjjel szakadatlanul dolgoztam, már csak egy utolsó kis vers van hátra. No, ülj le, öcsém, vegyél ki a skatulyából egy szivart, azután várjál. mindjárt elvihetsz mindent.”

És Dezső mondta tovább a józsefvárosi kocsmában a duhaj nóták közepette, szép emlékét, amint a tanár úr visszaült a zongorához és csonttá soványodott, hosszú ujjai végigfutottak a billentyűkön. Sokszor abbahagyta, rekedt hangon dúdolni kezdett és amint eljátszotta a dúdolt nótát a zongorán, olyan szépen hangzott az, hogy az ember lelke csak úgy repdesett tőle. Még néhányszor eljátszotta, cserélte-váltogatta a hangokat a melódiában, azután gyorsan lekottázta. Alig vártam egy fél órát, kész volt a tanár úr.

„No, fiam, ezen is túl vagyunk” – mondta mosolyogva és becsomagolta a kottákat. Mikor a csomagolással foglalatoskodott, még csak annyit mondott:

„Mond meg fiam, Beöthy bátyámnak, hogy megint pokolra való napjaim vannak…”

Nem láttam őt többé – mondta Beöthy László egykori küldönce. – Néhány hónap múlva elmentem a temetésére. Sokan zokogtak ott, gyönyörűen játszotta a zenekar a »János vitézt« meg a »Rákóczi megtérését,« felejthetetlenül szépen kísérték a tanár urat utolsó útjára…”


A riport készítője nem közölte a nevét.
Megjelent: a „Délibáb” című Színházi Hetilap 41.számában.
Budapest, 1934. október 6.
3164 • Búbánat 2017-06-24 09:41:53
Szabad Föld, 1973. június 10. (23. szám)

A Qualiton sikerrel folytatja szép kezdeményezését: egy-egy lemezen mintegy arcképet ad előadóművészetünk kiválóságairól. Ennek a portrésorozatnak legújabb darabja (LPX 16573) Házy Erzsébet bemutatkozása - operettprimadonnaként. Érdekes és vonzó zenei pillanatfelvétel: az a művésznő, aki Mozart, Puccini, Strauss és egész sor modern mester hősnőivel népesítette be a színpadot, most pillekönnyű műfaj - az operett népszerű dallamaival mutatkozik be. A finnyás szakemberek talán elhúzzák a szájukat: M o z a r t után Ábrahám Pál?! A Manon szomszédságában a Cirkuszhercegnő?! E sorok írója helyteleníti az efféle osztályozást. A legnagyobb drámai színészek szívesen rándultak át a nyári színpadok - hogy is fejezzük ki magunkat - törékenyebb és jól-rosszul összetákolt deszkáira. Megnemesítették a könnyű műfajt és a könnyű műfaj megtermékenyítette képzeletüket, mintegy új távlatokat nyitva ki előttük drámai alakításuk során. Nos, a mi Házy Erzsébetünk is ezen az ösvényen halad. A Csárdáskirálynő Sylvia belépője, a Víg özvegy Vilja-dala, a Cigánybáró Szaffija nem halványítja el, Házy Erzsébet operaházi remekléseit. Csak teljesebbé teszi a képet: íme, a zenei drámák hősnője tud mosolyogni is, sőt kacagni, érti a táncos ritmusokat s szívesen bízza rá magát az operettdallam pilleszárnyaira is. Nagyon szép s igen gazdagon kiállított lemez: a Cigánybáró, a Mosoly országa, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban, Viktória, Víg özvegy, West Side Story - Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Melis György közreműködésével szólal meg a zenekar és a kórus karnagyai között ott találjuk Bródy Tamás, Breitner Tamás, Kerekes János, Gyulai Gaál Ferenc, Sapszon Ferenc és Virány László nevét.

/Gál György Sándor/
3163 • Búbánat 2017-06-23 10:22:30

Múltidézés

"Még egyszer - Baksay Árpád"

Szabad Föld, 1993. április 27. (17. szám)

Nem láttam Baksay Árpád személyi igazolványát, de esküdnék rá, hogy annak foglalkozás rovatában ez a szó szerepel - színművész. A közönség meg mindmáig így emlegeti - bonviván. Ami magyarán vonzó külsejű, főleg szerelmes fiatalt ábrázoló énekes-táncos színészt jelent. Olyat, aki főleg operettekben szerepel.

Bonvivánunk szerepköréhez illő környezetben él. Budán, hegyek között. Még az utcájának neve is érzelmes operettbe illik: Csillagvölgyi út.
Jókedv és csipetnyi fáradtság elegyül arcán, amikor leülünk a beszélgetéshez. Az előbbi lényéből fakad, az utóbbi abból, hogy kórházból bocsátották haza, „hétvégi szabadságra”.

- Készültem életrajzi adataidból - kezdem. - Tudom, huszonhétben születtél, s a Zeneművészeti Főiskola ének tanszakán tanultál. Diplomáztál is?
- Nem - mondja minden szomorúság nélkül. - Ötvenkettőben született egy rendelkezés, mely szerint ének főtanszakos hallgatók hivatásos énekkarban nem tevékenykedhetnek. Én éppen a rádiókórusban énekeltem olyanokkal, mint Házy Erzsébet meg Bartha Alfonz. Az említett határozat elütött volna a kenyérkeresettől. Kapóra jött, hogy Mikó András akkor rendezte a Fővárosi Operettszínházban a Luxemburg grófja című Lehár- operettet. Kérdezte, vállalnám-e annak férfi főszerepét. Vállaltam, s ezzel megoldódott megélhetési gondom. Viszont abbamaradt tanulásom a főiskolán.

Bejön egy jó tartású fiúcska, lehet vagy tizennégy éves. Unoka. Hallgatja - talán először - nagyapjának élettörténetét.

- Korábban szerepeltél színpadon ? - ámulok a mesébe illő kezdésen. - És ki mindenki mellé kellett odaállnod?
- Addig nem voltam színpadon. És egyszeriben oly fénylő csillagok mellé kerültem, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert.

A színháztörténet parádés szerepekben jegyzi meg Baksay Árpád nevét, minthogy ő volt Szu- Csong A mosoly országában; címszereplő a Boccaccióban; Páris a Szép Helénában; nagyherceg az Egy éj Velencében című operettben; Danilo A víg özvegyben.

- Hány évet töltöttél az operett szolgálatában?
- Kereken harmincat. Tíz éve korkedvezménnyel mentem nyugdíjba. Saját kérésemre, egészségi állapotom miatt. Infarktussal nem lehet ugrálni.

Ránézek és akaratlanul is kibuggyan belőlem a kérdés, hogy nem volt-e túl korai ez a visszavonulás. A válasz megfontolt:

- A tenoristák pályája általában rövid életű. Ez annak következménye, hogy a hangképzéshez szükséges rekeszfeszültség fizikailag fölér a keszonmunka megerőltetésével. Bár vannak kivételes testi adottságú tenoristák is, akik magas életkort értek meg, a többség meghal hatvanéves kora körül. Caruso ötvennyolc éves volt, amikor elvesztette őt a világ. A magyar Sárdy János hatvankét évesen ment el, Réti József az ötvenet se érte meg. Gigli a maga hetvenhét évével szinte tenor matuzsálemkort élt meg. Tehát döntenem kellett, az éneklés vagy az élet. Két gyermekem van, öt unokám, rájuk is gondolnom kellett.

- Értem és helyeslem akkori döntésedet. De kérdezlek, készítettél-e magadnak a továbbiakra élettervet? Hogy mikor ébredsz, mennyit sétálsz, így vagy úgy táplálkozol? Ilyen és ilyen időnként ellenőrizteted magad orvossal?

Keserű fintor:
- Ezt kellene csinálni. Nem sikerül.

Megszólal bennem a kisördög.
- Elterjedt a hír, hogy mint nyugdíjas lementél a Balatonra, büféd volt, s ott tettél-vettél, még borravalót is kaptál.

- Ez nem egészen volt így. Már nyugdíj előtt lent voltunk a feleségemmel Zamárdiban. Neki volt ott büféje. Valóban, még fel is szolgáltam. Hetvenkettőtől nyolcvanig. Akkor abbahagytuk. Ami fontosabb, az a
harminc év olyan volt számomra, hogy mindig kissé vendégnek éreztem magamat az Operettszínházban.

- Miért? Mit gondoltál, hol lett volna a helyed?

Itt rágyújt egy cigarettára. Uramisten, mit szólna ehhez az orvosa?

- Mondtam tán, operaénekesnek készültem.
- Magyarán zátonyra futott az életed?
- Ezt nem mondanám. Nincs bennem olyan kesergés, hogy félrecsúsztam a pályán. Az ember azt végzi, ami rá van róva. Meg voltak is nekem próbálkozásaim. De az ötvenes években nem én döntöttem el, hogy mit csinálok. Később meg már a család, a gyerekek...

Derűsebb irányba terelem a beszélgetést.
- Melyik volt az az operett, melyben a legtöbbször léptél színpadra?

- A Csárdáskirálynő. Abban tizenöt évig játszottam. Az több, mint egy életfogytiglani... A szeplő ezen az volt, hogy soha nem tudtam teljesen azonosulni a szereppel. Pedig boldoggá tett, hogy olyan kitűnő csapattal dolgozhattam. És még személyes sikerem is volt. Nagyon jó melódiákat énekeltem benne.

És még mindig visszanézünk:
- Mikor készítettek veled legutóbb interjút?
- Mikor is? — mormolja. — Nem tudom, hogy egyáltalán készítettek-e. Nem voltam legelöl, s ha valaki, aki mögöttem állt, és előbbre akart menni, hagytam.

- Mikor írt rólad utoljára újság?
- Azt se tudom.

- Autogramkérés ?
Fölvidul:
- Az előadódik. Most a kórházban is felismertek és kértek aláírást.

- Van türelmed az olvasáshoz?
- Van. De a huzamosabb olvasásnál elfárad a szemem. Inkább a rádió meg a tévé köt le.

- A kertben tevékenykedsz?
- Amennyit bírok.

- Színház?
- Amióta eljöttem, nem láttam előadást.

- Mindezekből arra gondolhat az olvasó, hogy megkeseredett ember vagy.

Elnyomja a cigarettát.
- Egyáltalán nem vagyok az... Amikor kiléptem az Operettszínház művészbejáróján, lezártam magamban mindent a múltból. Lélekben is, tetteimben is. Mint egy civil, úgy gondolok a színházra. Nincs bennem semmiféle visszavágyó szomorúság. Van családom, van otthonom, van nyugalmam.

- Nyugdíjad mennyi van?
- Az emeléssel együtt most havi tízezer forint. Harminc év után.

Fölszisszenek és csak gondolom: kitettél magadért művészetpártoló Magyarország.

/ Bajor Nagy Ernő /
3162 • Búbánat 2017-06-10 21:58:45
Budavári Palotakoncertek 2017. AUGUSZTUS 4-5.

„Az idén ötödik alkalommal csendülnek fel csodálatos operett dallamok a gyönyörű Budai Várban. A műsort ez alkalommal Sissi hercegnő ihlette, a címe Sissi nyomában. A műfaj legkiválóbb szólistái, többek között Bordás Barbara, Fischl Mónika, Fülöp-Gergely Tímea, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Hanczár György, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter és Vadász Zsolt mellett a Budapesti Operettszínház kiváló balettkara teszi varázslatossá az élményt. A legismertebb
operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Lévay Szilveszter legszebb melódiáinak tökéletes hangzásáról, a Budapesti Operettszínház ötventagú szimfonikus zenekara gondoskodik, melyet Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Szabó Mónika vezényel. Az idei Palotakoncert érdekessége, hogy a budapesti előadás egy nemzetközi sorozat része. Sissi legkedvesebb városait meglátogatva Budapest mellett Triesztben július 4-én, Bécsben pedig október 21-én mutatjuk be ezt a nagyszabású műsort.

Az est háziasszonya az előző évekhez hasonlóan, Szulák Andrea.

A gála rendezője: Somogyi Szilárd

Műsorszerkesztő és művészeti vezető: Kero (R)”

A 150 évvel ezelőtt megkötött kiegyezés adja az 5. Budavári Palotakoncertek idei témáját; a négynaposra bővült rendezvénysorozat augusztus 3. és 6. között néptánc-, operett- és komolyzenei előadásokkal várja a közönséget a Budavári Palota Oroszlános udvarában.

A nyitónapon a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kiegyezés/150 című produkciója lesz látható, augusztus 4-én és 5-én a Budapesti Operettszínház művészei lépnek fel a Sissi nyomában című osztrák-magyar műsorral, majd a Nemzeti Filharmonikusok Magyar estje zárja a fesztivált – mondták el a Budavári Palotakoncertek pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Nacsa Olivér és Vadász Dániel producerek.
Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője hangsúlyozta: a budai várban fellépni mindig nagy ünnep, így örömmel vállalták a felkérést.
Mint a szakember rámutatott, nem könnyű a néptánc nyelvén felidézni a kiegyezést, annak előzményeivel és hatásával együtt.
A nagyszabású, 160 táncost felvonultató előadás ennek ellenére az 1848-1849-es szabságharctól az 1896-os milleniumig tekinti át a magyar történelmet; a közönség visszajelzései szerint hatásosan – számolt be Zsuráfszky Zoltán.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi művészeti piacon ez az a három műfaj – az operett, a néptánc és a klasszikus zene -, amelyet Magyarországhoz kötnek.
A Sissi nyomában című estről szólva hozzáfűzte: a magyar komponisták mellett a bécsi operett világát is megidézi a műsor, amelynek szerkesztője Kerényi Miklós Gábor, rendezője Somogyi Szilárd.
Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatójának elmondása szerint a zenekar augusztus 6-i Magyar estjén Liszt, Kodály és Dohnányi műveit játssza majd; a szólista Ránki Fülöp zongoraművész, a karmester Hamar Zsolt lesz.

– MTI –
3161 • Haandel 2017-06-10 07:51:55
Musikalische Komödie Leipzig - Aufzeichnung vom 26.03.2017
Nico Dostal: "Prinzessin Nofretete"
10.6.2017 | 19:05 | Deutschlandfunk Kultur


Operette in zwei Akten und einem Zwischenspiel
Libretto: Rudolf Köller und Nico Dostal

Lilli Wünscher, Sopran - Prinzessin Nofretete/Claudia
Angela Mehling, Sopran - Quendolin Tottenham
Nora Lentner, Sopran - Pollie Miller/Teje
Milko Milev, Bariton - Lord J.Callagan/Pharao Rhampsinit
Jeffery Krueger, Tenor - Totty Tottenham/Prinz Thototpe
Radoslaw Rydlewski, Tenor - Dr. Hjalmar Eklind/Amar
Hinrich Horn, Bariton - Abu Assam/ Assamabu

Chor und Orchester der Musikalischen Komödie Leipzig
Leitung: Stefan Klingele
3160 • Haandel 2017-06-04 16:13:59
Apropos Operette
Operetten-Schauplatz Polen:
05.06.2017 | 15:05 | Ö1

Ausschnitte aus "Der Bettelstudent" von Karl Millöcker, "Polenblut" von Oskar Nedbal und "Polnische Hochzeit" von Joseph Beer.
3159 • zenebaratmonika Előzmény 3157 2017-06-03 22:17:09
Én úgy látom, hogy Ábrahám Pál zenéje merőben különbözik magyar kortársaitól, egyedi hangvétele érezhető a többi operettjén is, de szerintem a Hawaii rózsája mellett a Savoy a legjobban sikerült operettje. Ezek nem a magyaros, hanem a berlini korabeli zenei stílust követték, viszont a Viktória, 3:1 a szerelem javára, Az utolsó Verebélylány inkább a magyar közönségnek készült, bár mindegyiket bemutatták külföldön is.
3158 • Búbánat 2017-06-03 21:33:19
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján Kacsóh Pongrác- Bakonyi Károly-Endrődi József „Rákóczi” daljátékának 1964-es, teljes rádiófelvételéről szólalt meg három részlet – Udvardy Tiborral a címszerepben. Ezen a stúdiófelvételen további kiváló operaénekeseink egész sora működött közre: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Kerekes János vezényletével.

A bejátszott részletek zenéit prózában elhangzó dialógusok vezetik fel, melyeket szintén az említett operaénekesek hangján halljuk. A közzétett szereposztásban a kisebb szerepek tolmácsolói: mások mellett Agárdy Gábor, Ambrus András, Horváth Jenő, Kálmán György és Ujlaky László színművészek – csak a dialógusokban volt szerepük az operaénekesek mellett.

- Jelenet és „Rákóczi megtérése” , I. felv. – ária: ”Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég…/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”(Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Ujlaky László)

- Jelenet és Katica dala: „Elment az én rózsám a messzi csatába….” (Andor Éva, km. Agárdy Gábor, Ambrus András) (No.9.)

- Jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus, III. felv. (Udvardy Tibor, továbbá Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, ill. Agárdy Gábor, Horváth Jenő, Kálmán György, Ujlaky László és az MRT Énekkara) „…Pro libertate!... Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!” (No. 14.)

Meghallgatván újra ezeket a gyönyörű Kacsóh-dallamokat, előkerestem a korabeli, bemutató-előadásról megjelent kritikát, ami a Pesti Naplóban jelent meg, az 1906. november 21-i számban.

Érdemesnek tartom ezt a bírálatot megismertetni a mai olvasóval, ezért teljes terjedelmében idemásolom ennek a szövegét:

SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET

RÁKÓCZI

- A Királyszínház újdonsága –

„Egy óriási színpadi siker nimbuszának a terhével léptek ma este ismét a budapesti közönség elé Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác, a háromszáz és egynéhány előadást ért János vitéz szerzői.
A siker kötelez. Az olyan kolosszális siker pedig, mint amilyet e két szerző első közös színpadi művével aratott: a közönség felcsigázott várakozására és szigorúságára ad jogosultságot. Akik olyan színpadi sikert arattak, mint a János vitéz szerzői: e sikerre való eleven emlékezés kapcsán jóindulatú elnézésre, jóakaratú vállveregetésre, a magyar szerzők munkájával szemben támasztott igények szokásba vett, szinte törvényszerű lefokozására nem számíthatnak.
A siker kötelez és a Királyszínház mai bemutatójának közönsége, velünk együtt, a legnagyobb bizalommal, de egyúttal a legfelfokozottabb ellenőrző, bíráló, sőt akadékoskodó kedvvel nézett a Rákóczi elé.
Éppen ezért szenzációs meglepetés volt, hogy a „Rákóczi“ a ma esti premieren nagy és megérdemelt sikert aratott. A János vitéz szerzői külsőségekben zajos, különösen pedig belső tartalmában értékes sikert arattak. Sikerük egyúttal örvendetes fejlődésüket is dicséri: mind a szöveg írója, mind a zene szerzője nem állott meg azon az úton, melyen együtt megindultak, hanem nagy lépéssel haladtak előre.
Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha jobban tetszik: dráma zenével. Olyan új forma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt szerves, szétbonthatatlan művészi közösségben. A szöveg nem szolgai alárendelése a zenének és a zene nem élénkítője, úgynevezett cicomája a szövegnek. A szöveg és a zene együtt viszi előre a cselekményt, anélkül, hogy egymás rovására dominálnának. Együvé tartoznak, elválaszthatatlanok és ezért a szövegíró és a komponista munkájának hatása egy oszthatatlan sikerben nyilvánul.
Az egész Rákóczit és az egész kuruc-korszak tragikumát sikerült adnia Bakonyinak a Rákóczi négy felvonásában. Rákóczi és a kuruc-korszak lelke sugárzik a munkából és ezért egységes a dráma hatása. Részletei, felépítése, epizódjai a fegyelmezett ízlésű színpadi íróra vallanak. Ízlését és mértéktartását mi sem jellemzi ékesebben, mint az, hogy mindvégig el tudta kerülni - a dráma hőse és cselekménye dacára - az üres, lélektelen hazafias puffogtatásokat. Pedig, ami természetes, elejétől végig a hazáról, a szabadságról folyik a szó. De a dráma mozgató erői nem hangos és hazug színpadi kuruckodások, hanem mélységes, érthető és mindenkihez közelálló személyi momentumok.
Tagadhatatlan, hogy a mai premier-est közönsége érdeklődésének nagyobb intenzivitásával a Kacsoh Pongrác új munkája felé fordult. Kacsohnak a János vitéz muzsikája olyan népszerűséget szerzett, hogy most már ha nem is rendkívülit, de mindenesetre olyat vártak tőle, mint amilyen a „János vitéz“ zenéje volt.
Nos, Kacsoh új művével két meglepetést szerzett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sokkal különb annál. A Rákóczi muzsikája művészibb, öntudatosabb, előkelőbb stílusú és maradandóbb becsű, mint a János vitéz muzsikája. Hogy az újdonságban sikerült jellemezni az igazi Rákóczit és az egész kuruckorszakot, ahhoz a Kacsoh muzsikája legalább olyan mértékben járult hozzá, mint a Bakonyi szövege. A Rákóczi muzsikájában benne sír az ezredéves nagy magyar fájdalom és benne nyugtalankodik a soha ki nem irtható magyar reménykedés... A dalokon elömlik ugyanaz a bensőséges, őszinte lírizálás, amely a János vitéz dalainak adott utolérhetetlen hangulatosságot. Hogy dallamkincsben gazdagodott és hogy ötleteiben és humorában is találékonyabb, előkelőbb lett: azt az első felvonás elmés és hatásos kezdő együttese bizonyítja. Csodálatosan haladt Kacsoh Pongrác első műve óta a hangszerelés művészetében is: zenekara csupa szín, jellemző erő és fordulatosság.
A színház minden erejével a két kiváló szerző mellé szegődött, hogy sikerét szolgálja és emelje. Gyönyörű kiállítással, pazar kosztümökkel, hangulatos díszletekkel. A rendezésért és a zenei rész nem kevesebb munkával járó vezetéséért Mérei Adolf rendezőt és Vincze Zsigmond karmestert elismerés illeti.
Az előadás női főszerepében egy terjedelmére nem nagy, de határozott talentum után áhítozó szerepben Küry Klára lépett fel, akit a közönség percekig zúgó tüntető tapssal üdvözölt, amikor az első felvonásban a magyar színpadtól való hosszai távollét után eléje lépett. Az ünneplés végigkísérte a művésznő nemes, részleteiben épp úgy mint egészében az igazi tehetség öntudatosságával kidolgozott és megformált alakítását. Kitűnő drámai színésznőnek bizonyult ma este Küry Klára: artisztikus és poétikus meghalási jelenete után a legnagyobb lelkesedéssel nagyon sokszor tapsolták a függöny elé a harmadik felvonás befejeztével. Környey Béla kitűnően személyesítette Rákóczi Ferencet: stílszerű és átgondolt volt az alakítása, különösen az első felvonás nagy jelenetében, amikor Rákóczinak, a császári udvaroncnak lelke átváltozik magyarrá. Ének dolgában pedig a Királyszínház hangóriása ma aratta legnagyobb diadalát. A legőszintébb dicséretet érdemlik Papp Mihály, Csiszér és Sziklai Kornél, aki egyedül képviselte a vidámságot, de felért tízzel, Harmat Ilona, Szentgyörgyi Lenke, Vágó, Horváth, Molnár és Rátkai: valamennyi erősségei az előadásnak.
A legnagyobb hatása ma az első felvonásnak volt, mely feltétlenül a legsikerültebb. E felvonás után a szereplők, a két szerzővel tizenötször jelentek meg a közönség előtt. A második felvonás után a szerzőket ötször hívták ki a harmadik után tizenkétszer jelenhettek meg Küry Klárával, aki tengernyi virágot és babért is kapott.”

/E. N./
3157 • Búbánat Előzmény 3155 2017-06-03 21:24:30
Köszönet ezért a linkért. Bele-belenéztem az előadás felvételébe, nem rossz, csak keveset értettem meg belőle - lévén a német nyelv nem az erősségem. Profi-előadás, profi előadókkal. És „hamisítatlan” Ábrahám-melódiák! Érzékelhetően nagy sikere volt az előadásnak, amit nem is csodálok… minden együtt volt, hogy elnyerjék a nézők tetszését...
3156 • zenebaratmonika 2017-06-03 10:58:59
4 perc 17 mp:
Der schönste Gedanke bist Du (6.9.1932)Zigeuner der Nacht c. német film (Éjszaka cigánya) dala

2 óra 24 perc 00 Pardon Madame: ez pedig a Viktória operettben van, akár 2 óra 56 perc 20 Good night (Nem történt semmi csak elválunk csendben)
1 óra 54 perc 10 My litte boy pedig a Hawaii rózsája c. operettben van eredetileg.

Ha júl nézem Nánási Henrik a pécsi magyar karmester vezényel, aki a Komische Opern igazgatója.
3155 • zenebaratmonika 2017-06-03 10:42:09
Savoy


Ábrahám Pál- Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda
Bál a Savoyban
3154 • zenebaratmonika 2017-06-03 10:38:59

Az Arte német televízió nemrégiben leadta Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjének Komische Opern Berlin által játszott előadását, a darab 2013-2017 májusa között volt műsoron. A video meglehetősen hosszú, 3 óra, vannak benne más darabokbkól áthelyezett Ábrahám Pál dalok is.

Savoy
3153 • Búbánat 2017-05-31 17:12:35
Egy Víg özvegy-kritika…

Népszava|2017. ápr 8. 07:45 Bóta Gábor

„Veszettül kikészül Danilovics Danilo követségi titkár Homonnay Zsolt alakításában, A Víg özvegyben, Lehár Ferenc klasszikusában, a Budapesti Operettszínházban. Úgy kiborul, ahogy operettben nem szokás. Valóságos őrülési jelenetet ad elő, kifordul önmagából fene nagy féltékenységében, tajtékzik, kiabál, fenyegetőzik, rázkódik a teste, teljesen elveszti az önuralmát, komolyan tartani kell attól, hogy menten szívszélhűdést kap. No eddig persze jó firma volt, az a típus, akire azt mondják, hogy „a legyet is röptében”, tán ezért is nem jöttek össze komolyabban egykori nagy szerelmével, aki azóta megözvegyült, és ezáltal igencsak meggazdagodott, Glavari Hannával. Ő most némiképp bosszúból, leckéztetésből, kicsit tán pedagógiai okokból, visszaadja a kölcsönt a még mindig csélcsap Danilónak. Az pedig teljesen az eszét veszti. Homonnay a második rész nagyjelenetében úgy játszik, hogy azt lehetne gondolni, itt aztán kő kövön nem marad, netán rögvest verekedést provokál, nekimegy akár többeknek is megveszekedett feldúltságában, vagy esetleg magával végez, mert annyira nekibúsult.” […]
3152 • Ardelao 2017-05-31 11:19:51

126 évvel ezelőtt, ezen a napon, 1889. május31-én született Kosáry Emmi
Buttykay Ákos zeneszerző, zongoraművész és főiskolai tanár felesége, Budapest egyik legnépszerűbb és legsikeresebb primadonnája.


A középiskola elvégzése után zongoraművésznek és operaénekesnek készült. 1912-ben az Operaházhoz szerződött, koloratúra szerepeket énekelt. A Király Színházhoz, mint vendég került, nagy sikereket aratott és ott maradt operett-primadonnának. Nagy sikerrel szerepelt a bécsi Carl-Theaterben és Berlinben is. 1920-ban a Városi Színház tagja lett. Híres szerepe volt Lehár: „Pacsirta” című operettje, melyben Lehár olyan belépő koloratúra-kadenciát komponált – Kosáry Emmi – számára, amelyhez fogható nehéz ária kevés akad a legnehezebb operák egész irodalmában. Lehár az operettje zongorakivonatában is kinyomatta ezt a számot, mintegy kuriózum gyanánt, emlékül egy bámulatos énekesnőnek, aki játszva – a szó szoros értelmében – énekli el a kábító nehézségű ékítményes számot.


És most, Kosáry Emmi önmagáról ír, a Színházi Élet Szerkesztőjének, Ince Sándornak:

„Kedves Szerkesztő Úr, arra kér, hogy írjak valamit önmagamról. Mit írhatnék? Az írás nem az én mesterségem. Az én mesterségen két írás közé esik. Először írnak nekem. Aztán írnak rólam. És minden színésznő meg lehet elégedve, ha a sok írás közt úgy meg tud húzódni, mint én. Eddig éppen úgy többnyire jót írtak nekem, mint ahogy aztán jót írtak rólam.

Ha a különös alkalomkor mégis kezembe veszem a tollat és színésznő létemre olyat teszek, ami a nőknek nem szokott jól állani, akkor tűnődve nézek magamba és a lelkem rejtett színésznői titkai után kutatok, mit mondhatnék el valami olyat, ami a színésznő közönségét érdekelheti, amit még nem mondtam és nem mutattam senkinek? Hasztalan kutatok, nem találok ilyet. A színésznőt az teszi színésznővé, hogy megvan benne az a nő is, akit a színpadon ábrázolnia kell. Én már sokféle nőt játszottam életemben, szerepem szerint kellett előkelőnek, kacérnak, naivnak, ravasznak, lányosnak, gőgösnek, fájdalmasnak, hidegnek, hóbortosnak lennem. Ezt mind teljes lelkemből játszottam a színpadon, teljes lélekkel azzá igyekeztem lenni, amit a szerep jelentett. Nincs bennem semmi a világon, amit két kézzel ne adtam volna a közönség elé.

Legalább is megpróbáltam. Ha magamba nézem és olyan vizsgálatot tartok, mintha gyónnék, egy komoly és lelkes szándékot látok végigvonulni egész színésznői életemben: minden erővel és minden képességgel megcsinálni a feladatot. Hogy jó primadonna vagyok-e, arra nem tudok felelni. De hogy nagyszerű primadonna akartam-e mindig lenni, arra határozott igennel felelek. Akárki olvassa ebben a pillanatban ezeket a sorokat, annak én tetszeni akartam. Vegye tudomásul uram, vagy asszonyom, aki jelen gyónásomat olvassa, hogy nagyon-nagyon tetszeni akarok önnek. Ezért minden munka, minden tanulás és minden lázas igyekezet. És ha sikerül tetszenem és ön tapsol, akkor nagyon boldog vagyok.

Hogy mi fog állani rólam a magyar színjátszás történtében, mikor már régen nem leszek, ezt el sem tudom képzelni. Lehet, hogy tíz sor. Lehet, hogy egy oldal, hiszen még fiatal vagyok és még olyan sok szép minden történhetik velem. De ha a kezembe adnák a tollat, hogy én írjam meg a magamról szóló sorokat, nem tudnék szebbet írni, mint ezt: a mesterségem mindig szent volt nekem.”

Aláírás: Kosáry Emmi

Megjelent: a Színházi Élet című folyóiratban
VII. évfolyam, 1918. március 31-április 7-ig.
14. szám.
3151 • Búbánat Előzmény 3150 2017-05-30 22:50:11
Arthur Sullivan brit zeneszerző talán legismertebb dalműve volt A Mikádó (1885)
A Mikádó „műfajától" függetlenül klasszikus műremeknek számit a színpadi zeneirodalomban. Tündöklő példája annak, hogy az úgynevezett könnyű zene is lehet magasrendű és hogy az operett is lehet jogcím arra, hogy valaki bejusson a zenei Pantheonba. Mert a Mikádó szerzője, Sir Arthur Sullivan, elvitathatatlanul odajutott. Ez a zeneszerző, akit Viktória királyné őfelsége a muzsikájáért emelt nemesi rangra, már száztizenhét éve halott és százharminckét esztendővel ezelőtt írta ezt a muzsikát.

Olvasom a húszas évek közepén megjelent hazai hírlapban az alábbi cikk szerzőjének felvetését:

„- Vajon a mai, divatos operettek közül hány lesz élő zene negyven esztendő múlva? A Mikádó ritmusai, zenei formái a mából fakadnak, de túlélték születésük esztendejét és nem nehéz megjósolni, hogy sokáig fognak dacolni az eliramló idővel. Sir Arthur nagyképzettségű férfiú volt. Akadémikus. Főiskolai professzor, elöljáró, igazgató. Zenei tekintély. Shakespeare műveihez írt kísérőzenét, nagy és komoly operákat irt, szimfonikus műveket.
A Mikádó: friss, üde, fiatalos zene, értékét már fémjelezte a zenetörténelem."

Egy Mikádó-kritika (Új Idők, 1924 )

„A Városi Színház műsorába iktatott egy operettet, amely már apáink ifjúkorában lázba ejtette Európát, Budapestet sem kivéve. A Mikádóról parfümöt, kávéházat, szappant, pongyolát és selymet neveztek el a nyolcvanas évek végén Budapesten, amikor is — 1886-ban — százötvennél többször játszotta egyfolytában ezt az operettet a Népszínházban Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Margó Célia, Németh József és Szilágyi Béla.

A szerző: Sir Arthur Seymour Sullivan, a National Training School for Music igazgatója, a Royal College of Music elöljárója, a felsőház tagja stb. stb. több, mint negyven esztendeje írta ezt a művét s negyven év a tiszavirág-életű operetteknél nagy idő. Amely operett megéli ezt a kort, már szinte halhatatlannak képzelheti magát. S valóban: a Mikádóra már régen alkalmazza a kritika ezt a jelzőt: klasszikus.
Az-e? Kétségtelen, hogy ha az operettek világában megismétlődnék Szodoma és Gomorrha esete, ha az Úr elhatározná, hogy eltörli a föld színéről az ízléstelenségek, rossz tréfák, engedelem nélkül kölcsönvett zenék, érzelgések és a hamis páthosz orgiáit, amelyek ma operett néven kerülnek színpadra, ha, mondom, elhatározná, hogy ezt a műfajt eltörli a föld színéről, de mégis hajlandó lenne megkegyelmezni neki arra az esetre, ha akadna tíz érdemes az operett népes társadalmában, úgy kétségtelen, hogy a tíz között ott szerepelne Sir Arthurnak, az angol főrendnek, egyházi zeneszerzőnek és Shakespeare-megzenésítőjének operettje is. Miért?
Azért, mert az ostoba operettlibrettókat parodizáló szövege mulatságos, sőt elmés, a zenéje pedig igazi muzsikus, vérbeli zeneszerző érdekes, egyéni és eredeti munkája, formás, elegáns, leleményes, ideális operettzene.

Hogy az ideális operettzene milyen? Olvassuk le a Mikádó partitúrájáról. Tehát:

1. Az operettkomponista tudja, hogy az operett szó, vonatkozásban az operával, nem a művészi színvonal süllyedését, nem az ízlés támasztotta igények leszállítását jelzi, hanem éppen csak annyit mond, hogy az operettben szűkebb keretek és kisebb eszközök állnak a zeneszerző rendelkezésére, mint az operában. Nem érzi tehát feljogosítva magát arra, hogy ízléstelen vagy művészietlen legyen.

2. Minthogy az operett a közönség szélesebb rétegeinek készül, mondanivalóját egyszerűen, közvetlenül, mindenki számára könnyen és azonnal értetődően mondja el. A lehetőség szerint tekintettel van a közönség széles rétegeinek zenei kulturáltságára.

3. Fokozottan figyelemmel van a művészi alkotás ökonómiai alaptörvényeire: kevés szóval sokat mond, kis eszközökkel nagy hatást ér el.

4. Úgy ír, hogy az úrnő éppen úgy gyönyörködhessen zenéjében, mint a komorna. A ritmikája gazdag, a melódiáit könnyű appercipiálni. De a harmonizálás s a formák választékossága: csemege a műértők számára.

Sir Arthur mindezt mintaszerűen cselekedte meg. Ő nem felejtette el, hogy a mai operett a Matrimonio segreto-val, a Serva padrona-val — sőt! az Entführung aus dem Serail-jal tartja a rokonságot és méltó igyekszik lenni azokhoz.
A japán világ a tizenkilencedik század végén épp olyan mulatságos operettvilág volt Európa számára, mint a tizennyolcadik században a török a francia vidám színpadon. Anglia torkaszakadtából kacagott a Mikádó furcsa, kontyos, copfos figuráján, de jött az orosz-japán háború és a nevetés az ajkakra fagyott.

A Városi Színház szép előadásban mutatja be Sullivan operettjét, amely ma is olyan üde és friss, mint akkor amikor a mai öregek még fiatalok voltak. „

/Fodor Gyula /
3150 • Búbánat 2017-05-30 22:26:38
Kissé elfeledkeztem arról, hogy idén emlékezünk az egyik legismertebb, ünnepelt brit zeneszerző, Sir Arthur Sullivan születésének 175. évfordulójára. (1842. május 13., Lambeth, London – 1900. november 22., London)

Legyen most itt néhány korabeli újsághír meg anekdota a világhírű komponistáról.

• Pesti Hírlap, 1895. május 19.

(Rubinsteinról) jellemző anekdotát mond el Sir Arthur Sullivan.

„Londoni tartózkodása alatt egy este meglátogatta Sullivant. Rubinstein kezet fogott vele s fölszólította, hogy menjenek ki a balkonra egy cigarettát kiszívni. Leültünk, Rubinstein az egyik, én a másik székre, egy-egy cigarettát csavartunk, rágyújtottunk és fújtuk a kék füstfelhőket a levegőbe. Végre, hosszú pauza után kérdeztem: „Beethovent nagyon szereti, nemde?“ „Igen,“ felelte Rubinstein. „És Wagnert?“ kérdem tovább. „Nem,“ felelte. Ez volt minden. Egyebet egy szót se szóltunk. Csak székeinket hintáltuk és cigarettáztunk. Egyebet semmit. Hosszú idő múlva, így szóltam: „No, itt az ideje, hogy menjek.“ — „Óh, nem,“ szólt Rubinstein, „maradjon még, oly jó önnel csevegni.“ És ön? Maradtam, hintáltam magamat és tovább füstöltem, egy szót sem szóltam s csak reggel felé álltam föl, mondván: „Most azonban mégis megyek. Azt hiszem, hogy most már éppen eleget csevegtünk.“ Rubinstein pedig kihúzta óráját és egész megütődve csóválta a fejét. „Fél három,“ mondá, „csodálatos, mily gyorsan telik az idő kellemes társaságban.“

• Pesti Hírlap, 1900. június 12.

(A Mikádó szerzője), sir Arthur Sullivan Berlinben időzött, ahová leghíresebb művének bemutatójára érkezett. Apró termetű, vézna ember. Kissé ósdiasan öltözködik. Kurtanyakú; szeme barna, élénk; bajsza még sötét, rövid oldalszakálla erősen szürkült. Haja középen van elválasztva; még sötét, de ritka. Egy berlini zsurnalisztának, aki fölkereste, ezeket mondta:

— Eljöttem, hogy az operaházban a császár előtt dirigáljak. Beváltottam szavamat.Tegnap érkeztem. Holnap este az előadás után — ha még elérem a vonatot — visszautazom Londonba. Percnyi időm sincs; nyakig ülök a kótában.
Sullivan elmondta, hogy gróf Hochberg intendáns ismételten sürgönyözött érte és a táviratokból kitetszett, hogy a császár óhajtja a szerző jelenlétét.
— És ez döntött ?
— Bizonyára. Ha Németország császárja, ha oly műértő és művészi érzékű uralkodó, mint Vilmos császár, érdeklődik szerzeményem iránt, nem habozhattam.

Sullivan London közelében, sheppertoni birtokán lakik. Ott dolgozik. — A Mikádó első előadása óta több mint 1500 jelmezt hozattak Japánból London és a vidék számára. — A berlini művészekkel Sullivan nagyon meg van elégedve, de panaszkodik, hogy a zenét erőszakosan megváltoztatták. Gondoskodni fog róla, hogy a Mikádó új és korrekt kiadásban jelenjék meg. — A Mikádó úgy keletkezett, hogy Londonban egy „japán falu“ volt látható és ez inspirálta Gilbertet a szöveg megírására. — A címet csak akkor állapították meg, amikor már a partitúra is készen volt. Eleinte „Kivégzésnek“ akarták a darabot elnevezni, aztán „Tetesusu városának“, egyszerre aztán eszükbe jutott a Mikádó cím. — Pénzügyi tekintetben a Mikádónak volt a legnagyobb sikere Sullivan művei közt. A „Perzsia rózsájá”-tól, amelyet most adnak, szintén nagy hatást vár Sullivan, aki már újabb operetten dolgozik.

BUDAPESTI HÍRLAP. (10. sz.)
1901. január 10.

„Diadalmi énekre, Te Deumra találtak Sullivan Arthur, a Mikádó szerzőjének hagyatékában. Sullivan azt akarta, hogy az ő szerzeményét énekeljék Anglia összes templomaiban, majd ha az angolok győztek Dél-Afrikában.
Az angolok még nem győztek.”
3149 • Búbánat Előzmény 3148 2017-05-29 14:13:00
Részletek másolok ide Pálmay Ilka regényes életútját megörökítő Krúdy Gyula-írásból: a Primadonna című kötetének XIV. fejezetéből („amelyben megkezdődik a londoni szezon.” )

„... Ilkánk tehát férje társaságában útra kelt, hogy meghódítsa Shakespeare Londonját.
A Drury-Lane-színházba bevonult a „Madarász" című operett és az osztrák Zeller muzsikája nyolc napig mulattatta a gyermetegkedélyű angolokat. A színészek — közöttük Ilkánk is — németül mondták és énekelték a szerepeiket, nem ismerték még akkor a háborút, Viktória, az anyakirályné, a legnagyobb békességben akart uralkodni.”
„...Ezenközben pedig a „Madarász" előadásai zsúfolt házakat csináltak a Drury-Lane-ban. Azok az omnibuszok, amelyek olyan nagy utakat csinálnak Londonban, hogy az óriási várost egyik végétől csaknem a másikig bejárják: mindig hosszadalmas stációt tartottak a Drury-Lane-nél, mert az utazóknak nagy része itt szállott le. Az egyfogatú kocsik, amelyeket olyan méltóságteljesen hajtanak a bérkocsisaik: ugyancsak a Drury- Lane felé igyekeztek. De az ódon városnegyedből, az arisztokraták fertályából is útra keltek mindenféle viscountok, countok, sirök, lordok, amikor meghallották, hogy egy bizonyos Kinsky grófné vendégszerepel a Drury-Lane-ban.

— Talán csak nem annak a Kinsky grófnak a felesége, aki tavaly a nagy liverpooli akadályversenyt nyerte? — kérdezték tűnődve a londoni előkelőségek, mert a zöld gyepről győzelmei révén minden valamirevaló angol ismerte a Kinsky nevet.
Egy sportlapban, amelynek Angliában mindent kell tudnia, csakhamar megjelent a hiteles hír, hogy ki is a Kinsky grófné, aki a színházban vendégszerepel. Nem felesége, hanem sógornője Kinsky Károly grófnak, az Angliában is jól ismert lófuttatónak ... De most már kevesbedhetett Ilkánk presztízse a sportbarátok előtt, addigra olyan alaposan megnyerte a színházbarátok szívét, hogy egyetlen hely sem maradt üresen a Drury-Lane-ban, amikor Kinsky grófné fellépését hirdették, habár a grófné csak sógornője a híres futtatónak...

… A Drury-Lane-ban sohasem képzelt elegáns frakkok és egyéb ruházatok mutatkoztak a nézőtéren. Ilkánk bízvást azt hihette, hogy ez a változás az ő tiszteletére van.. .
---A Savoy Színház őfelsége ama színházai közé tartozott, amelyeket a legelőkelőbbnek mondanak a földkerekségen. Sir Arthur Sullivan, a világhírű zeneszerző és Gilbert a rendes színpadi szerzői. Nem régen adták benne háromszázadszor a „Mikádó" című operettet, most ismét új Sullivan—Gilbert színdarabra készülnek .. .
A kollégáitól megtudta, hogy ez a színház, ahol az öltözőkben a következő szövegű tábla van kifüggesztve: Minden kétértelmű beszéd vagy viselkedés a rögtöni elbocsátásra jogosítja az Igazgatóságot. És ez az a színház, ahol nő még operettben sem játszott soha nadrágban, férfiruhában...
...Mrs Carte és Ilkánk megállapodtak a Savoy-színházbeli vendégszereplésről. A vendégszereplés hat hónap múlva fog bekövetkezni. Ilkánk addig szorgalmasan tanul angolul, mert a Savon-színházban nem lehet német nyelven énekelni.
Gilbert majd ír számára egy olyan szerepet, amelyben hibás nyelvtudásával is bemutatkozhatik a színpadon. Egy vándor német színésznőt fog játszani, aki Londonba kerül.

… mire a kontinensre visszatért, már erszényében volt a szerződés a világ legelőkelőbb színházához, a Savoyhoz.

A házaspár a család régi birtokán, az Olmütz melletti Namiestben telepedett meg, abban a várkastélyban, amely messzire uralja innen a vidéket, ötven szoba volt a kastélyban és Ilkánk eleinte minden nap végigsétált az ötven szobán, mialatt Miss Powertől szorgalmasan vette az angol leckéket. Nem volt most unalmas a kastélyélet, hiszen Ilkánk tudta, hogy nem tart az örökké, legfeljebb hat hónapig, amíg Londonban a színházi szezon elkezdődik. Azonkívül a környékbeli arisztokraták sem hagyták Ilkánkat unatkozni, mint Althofenben. Mindenki kíváncsi lett egyszerre a színésznőre, aki ősztől kezdve a londoni Savoy-színházban fog fellépni. Nagy társaságok szállták meg a namiesti kastélyt, a vadászkocsik reggeltől-estig robogtak az udvaron. Olmützből, Prágából, Bécsből siettek az úrhölgyek és urak, hogy a világhírű művésznőnél tiszteletüket bemutassák. Egyik mulatság a másikat követte, a vadászatoknak nem volt végük, néha mind az ötven szobát vendégek lakták.

…A hat hónap, amelyet Ilkánknak az angol nyelv tanulásával kellett volna eltölteni, folytonos ünneplés és mulatság közben repült el az Olmütz melletti várkastélyban. Késő őszre járt, mikor a kastély tornyából bevonták a családi lobogót, ami azt jelentette, hogy a vár lakói vendéget ezentúl nem fogadnak.
… Mrs Carte, a Savoy-színház direktrixe, levélben értesítette Kinsky Jenőné birodalmi és tettaui grófnét, hogy az a színdarab, amelyet részére Sir Arthur Sullivan és Gilbert urak írtak, immár készen van, a grófnét várják Angliában.
— Kezdődik a munka! — kiáltott fel Ilkánk olyan lámpalázzal, amelyet azelőtt sohasem érzett.
Mrs Carte levelében egyéb praktikus tanácsokkal is szolgált. Megírta, hogy Londonban csak azok laknak szállodában, akiknek a világon senkijük sincs. Rendes ember, még ha idegen is a városban, gondoskodik állandó lakásról, ahol barátait, ismerőseit fogadhatja. Tud is egy ilyen kis, különálló, egyemeletes villát a Hyde Park közelében, amelynek kellemetes fekvése van. Ilkánk utólagos beleegyezésével
Mrs Carte, a direktrix kibérelte ezt a villát a Kinsky-házaspár részére. Csupán cselédséget kell magukkal hozni... Ilkánk ámulva olvasta a levelet.
— Hiszen ez egy rendkívüli nő!
— Az angolok mind ilyenek! — felelt Kinsky gróf. — Ott alig ismerik a rendetlen embert.
Az ausztriai esős őszi idő eközben beköszöntött, a várkastélyból elszéledtek az utolsó vendégek, most már Ilkánk komolyan hozzáláthatott a csomagoláshoz, ki tudja, meddig fog tartani az angliai vendégszereplés? Az estélyi ruhák mellé bepakolta a háziruhákat is. Matild, a komorna és Paul, az inas, egy harmadik személyt kaptak a társaságukba: egy magyarországi szakácsnét, akit Szemere Miklós küldött Ilkánknak.
— Zemplén-megyei asszony, még az édesanyámtól tanult főzni — írta Szemere úr ajánlólevelében.
Most már aztán útra kelhettek a nagy sárga bőröndök, kofferek, világjáró úti fölszerelések a tengerentúlra.
Ilkánkat ugyan meglepte az, hogy az állomáson senki sem várja, amint azt már megszokta eddigi vendégszereplései alkalmával, de hát az angolok tartják magukat ilyen dolgokban a formákhoz: nem tolakodnak hívás nélkül. Ellenben néhány nap múlva, amikor az Idegenek Névsorában a londoni újságok hivatalosan is közölték
Count Kinsky és neje Londonba való érkezését, a Hyde Park mellett levő villa csengője többször megszólalt naponta, hogy különböző látogatójegyeket adjanak át a kapusnak.
Sir Arthur Sullivan és Gilbert urak az elsők közé tartoztak, akik a művésznő kapusánál látogatójegyeiket visszahagyták.
Kinsky úr, aki már egy régebbi londoni utazása alkalmával tagja lett egy előkelő klubnak, most felújította régi ismeretségeit és délutánonként ellátogatott a klubba, amely nélkül igazi angol ember nem élhet. Innen, a klubból hozta Kinsky gróf az információit.
— Sullivan zeneszerzőt Viktória királynő nevezte ki Szőrré, ami nem utolsó kitüntetés Angliában, Sir Arthurt a közelebbi ismerősei kissé különc embernek mondják, mert éjszaka szokott komponálni egy Themse-folyón úszó házban. Van ugyan kastélya a Riviérán, Monte-Carlóban is, de itt csak az esztendő néhány hetét tölti. Leginkább a Themsén szeret lakni. Levontatja az úszó házát valamely néptelen part mellé és ott éjszakánkint zenét ír.
— És Gilbert? Aki a szöveget írja részemre? — kérdezte Ilkánk.
— Gilbert már sokkal érthetőbb ember. Pirospozsgás, mint egy mészáros és rajongója a sportoknak. London közelében lakik villájában, majdnem mindig otthon van, mert nagy gonddal dolgozik színdarabjain.
Ilkánk elgondolkozva forgatta kezében a két szerző névjegyét.
— Akkor tehát Gilbert urat keresnénk fel először, mert hiszen a muzsikus után nem utazhatunk a Themse-folyón.
— Úgy sem találnánk meg — vélekedett Zsenerl gróf is és utazókocsit fogadott, amelyen a falun lakó Gilbert urat meglátogatják.
Mosolygó, zsúptetős falusi villában lakott Gilbert úr, amint a régebbi angol regényírók leírták azokat a házakat, amelyekben a boldog megelégedettség lakik.
Éppen vasárnap volt és Gilbert úr széles vállaival, kicsattanó arcával, barátságos tekintetével a helybeli templomból jött, nagy zsoltáros könyv volt a hóna alatt. Életvidáman, harsogva kiáltozott, amikor megtudta, hogy kik a látogatói.
— Én már magukat régen szerettem volna ismerni, még akkor, mikor a grófné a Drury-Lane-színházban játszott, de hát mi angolok nem szeretünk tolakodni.
Egyszerűen, falusi ember módjára beszélt a világhírű író és nyomban megmutatta falusi gazdaságát a Kinsky-párnak. Különösen büszke volt juhaira, lovaira ..
…A gazdasági sétának csak dél felé lett vége, mert Gilbert úr még a krumpliföldjét is megmutatta…. Végre ebéd után Gilbert úr rátért a színdarabra is, amelyben szerepet szánt Ilkánknak. Csinos kis füzetke, kaligrafikus írásba volt foglalva Ilkánk szerepe. Ilkánk a szövegbe nézett, versben volt az írva és Ilkánk kétségbeesetten felkiáltott:
— Egy szót sem értek belőle!
Gilbert úr olyan egészségesen nevetett, hogy mind a harminckét fogát megmutatta.
— Más dolog az angolul beszélni és angolul érteni. Pláne az angol vers valami nagyon furcsa dolog. No de majd menni fog a dolog, grófné. Egyelőre húsz
sort adok fel magának a szerepéből tanulás végett. A jövő héten majd tiszteletemet
teszem a Hyde-Parkban.
Ilkánk komoly aggodalmakkal ért vissza Londonba ... Sohasem lehet angol színésznő belőle, mert hiszen a nyelvet nem érti, holott otthon Namiestben azt hitte, hogy már tökéletesen tud angolul. De senkinek, még a férjének se mert szólni, csak magában aggodalmaskodott és álmatlankodott. Mi lesz, ha Mrs Carte megtudja, hogy Ilkánk még mindig nem tanult meg tökéletesen angolul! Legkevesebb, hogy felbontja a Savoy-színház szerződését.
És éppen a legaggodalmasabb napokban, amikor Ilkánk már agyonsírta magát az érthetetlen szerep fölött: egy magastermetű, civilbe öltözött, katonatiszt-formájú úriember jelentkezett a Hyde Park melletti villában. A névjegyén ennyi állott: Sullivan.
— Tudom, hogy keresni fognak, — mondá mosolyogva — de engem nem lehet megtalálni, mert én elevezek az olyan tájékról, ahol engem megtalálni lehet. Azért jöttem magam, hogy segítségére legyek a művésznőnek.
Sir Arthur Sullivanon meglátszott a vízi életmód, egészséges volt, mint egy matróz és ábrándos, mint egy halász.
— Nézzük csak, — mondta darab idő múlva, átvéve Ilkánk könnyel áztatott szerepét — talán emlékezetből el tudom játszani ennek a szövegnek a megfelelő zenéjét.
A zongorához ült és egy melódiába kezdett . ..
Ilkánk felfigyelt a zenére... Mintha egyszerre megvilágosodna, ragyogna, mosolyogna reá a szerep minden egyes betűje, amint a zenekíséretet hallgatta.
Sir Arthur Sullivan, mint egy dolgavégzett varázsló állott fel a zongora mellől.
— Most már tanuljon tovább, művésznő. Én elmegyek.
— Nem addig, amíg a magyar szakácsném főztjét meg nem kóstolta! — kiáltotta túláradó örömmel Ilkánk.
Ezen a napon éppen szegedi halászlét főzött Szemere Miklós úr szakácsnéja. Az angol úr nagyot nézett a paprikás ételre:
— Hm, ha ilyen paprikásan fog énekelni is, akkor nagy sikerünk lesz.
Ilkánk pedig lelkesedve fogott bele a szerep tanulásába. Midőn egy hét múlva Gilbert úr Ígérete szerint látogatóba jött a Hyde-Park mellé, Ilkánk nemcsak a leckének feladott húsz sort tudta szerepéből, hanem kifogástalanul tudta az egész szerepet. Boldogságában észre sem vette, hogy Londonban elkövetkeztek a ködös napok, a színházi szezon megkezdődött.”
3148 • Búbánat Előzmény 3147 2017-05-29 12:32:29
Ez a könyv pedig "kötelező" olvasmány a Pálmay Ilka-rajongók számára, nem különben a Krúdy Gyula írásait kedvelők táborának:

Krúdy Gyula: Primadonna

"Regényes Történet Pálmay Ilkáról – aki meghódította a világot"

„- Apám, én színésznő szeretnék lenni! – rontott rá apjára egy vasárnapon Petráss Ilka, amikor a zárdából atyja látogatására kiengedték.” A „sárga hajú, pulykatojásképű, zörgő csontú kassai apácanövendék” mindössze tizennégy esztendős, midőn előáll az ő köreiben szokatlan kívánsággal. S hamarosan felléphet a világot jelentő deszkákra; igaz, egy ideig még szalvétával kell kitömnie a harisnyáját, hogy pipaszárlábát mutatósabbá tegye. Ám kirobbanó tehetsége lenyűgözi a közönséget, s a nyiszlett bakfis nemsokára gyönyörű nővé fejlődik, ő lesz korának, a múlt század végének legünnepeltebb, tisztelt, csodált körülrajongott primadonnája.

Eredeti megjelenés éve: 1926

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest) , 1988
Ragasztott kemény papírkötés , 184 oldal
Sorozatcím: Csíkos könyvek

Egész oldalas fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Tartalomjegyzék

Első fejezet – A zárdából az út a színpadra vezet

Második fejezet – amelyben Szilihetiné Pálmay Ilka elindul világhódító útjára

Harmadik fejezet – amelyben hősnőnk újabb lépéseket tesz végzete felé

Negyedik fejezet – amelyben nagyon érzelmes dolgok foglaltatnak a jókedvű férjről

Ötödik fejezet – amelyben pár nélkül marad a madárka

Hatodik fejezet – amelyben Ilkánk legyőzi ellenfeleit, köztük a férjét is

Hetedik fejezet – amelyben Ilkánk elrepül a földi halandók köznapi világából

Nyolcadik fejezet – amelyben az ünnepélyes hangulatot egy vándorszínész megjelenése zavarja

Kilencedik fejezet – amelyben hősnőnk elhagyja Pestet

Tizedik fejezet – amelyben új, ismeretlen világ mutatkozik

Tizenegyedik fejezet – amelyben hősnőnk egyelőre titokban, de valódi grófné lesz

Tizenkettedik fejezet – amelyben látszólag békésen bevégződik hősnőnk története

Tizenharmadik fejezet – amelyben a birodalmi grófnő elszökik a színészethez

Tizennegyedik fejezet – amelyben megkezdődik a londoni szezon

Tizenötödik fejezet – amelyben Magyarország visszahívja világhírű lányát
3147 • Ardelao Előzmény 3145 2017-05-29 11:58:26

Pálmay Ilkáról nagyon sok írás található az interneten. Legérdekesebb viszont az a könyv, amit saját magáról írt:

„Emlékirataim”

Írta Gróf Kinskyné Pálmay Ilka

Budapest, 1912.
Singer és Wolfner kiadása
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Birsen Ulucan (zongora), Ozcan Ulucan (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Rózsa Richárd (gordonka)
FAURÉ: c-moll zongoranégyes Op. 15.
BRAHMS: g-moll zongoranégyes Op. 25.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Hegedűs Endre (zongora)
"Emlékhangverseny Bartók Béla halálának évfordulóján"
BARTÓK: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
BARTÓK: Szvit op. 14
BARTÓK: Szonatina
BARTÓK: Régi táncdalok a 15 magyar parasztdalból
LISZT: A Villa d'Este szökőkútjai
LISZT: 104. Petrarca - szonett
LISZT: I. elfelejtett keringő
DONIZETTI - LISZT: Lammermoori Lucia - reminiszcenciák S. 397
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Bethlen Téri Színház

Garami Gábor és Bede Péter
"Párbeszéd koncert"

19:00 : Budapest
Radnóti Színház

"Viva Bartók"
Bálint András és Fülei Balázs levélkoncertje

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Estefania Avilés, Kiss Judit Anna, Ninh Duc Hoang Long, Endrész Ferenc (ének)
A Szent Gellért Akadémia zenekara
Vaszy Viktor Kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor)
Vezényel: Yoon Kuk Lee
"X. Szent Gellért Fesztivál"
BEETHOVEN–KARAJAN: Európa-himnusz
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, Op.125
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)