vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

A Magyar Zenekarok helyzetéről (62)
Élő közvetítések (8244)
Kimernya? (3288)
Erkel Színház (10371)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7232)
Palcsó Sándor (269)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2352)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
4146   Búbánat • előzmény4145 2019-11-13 13:31:25

Köszönöm! Ez a Hogy volt?! sorozatepizód nagyon élvezetes beszélgetős műsor. A meghívott vendégek a televízió stúdiójában ezúttal az operett műfaj hazai táncoskomikus  prominensei  a közelmúltból és napjainkban: Bozsó József, Csere László, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Peller Károly. A Radványi Dorottya szerkesztő moderálta közös beszélgetés résztvevője még Nemlaha György újságíró, szerkesztő, művészeti-zenei író is.

A  műsor zenei és képi illusztrációjában helyett kapott duettek részletei : a Mágnás Miska, Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja, A bajadér, Mária főhadnagy, Viktória, Bál a Savoyban, A chicagói hercegnő, Marica grófnő, Maya… Forrásuk: operett-előadások, operettgálák archív felvételei.

Az énekfelvételek előadói között láthatjuk a régi időkből: Mészáros Ágit, Feleki Kamillt, Latabár Kálmánt, Rátonyi Róbertet. A stúdióba meghívott táncoskomikus művészek partnereiként Dancs Annamari, Dávid Krisztina, Kovács Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Anna, Szendy Szilvi énekelnek-táncolnak a kettősökben a bejátszott hang- és képfelvételeken.

4145   Edmond Dantes 2019-11-12 16:37:17

Tegnap este a köztévé Hogy volt?!-sorozatában Radványi Dorottya vendégei táncoskomikusok voltak. Némi zenei illusztráció kíséretében sokat locsogtak-fecsegtek, ami szakmájuk velejárója. A teljes adás itt tekinthető meg.

4144   Búbánat 2019-11-12 14:53:27

"SZÉP VOLT, DE SZÉP” - EGY PRIMADONNA TITKAI

Óbudai Társaskör - 2019. november 18., 19:00

Till Ottó-terem

Domonkos Zsuzsa „emlékelevenítő” beszélgetése Baranyi Ferenccel, sok vetítéssel, élő produkciókkal fűszerezve

Közreműködik:

Berkes János – ének
Hegedűs Valér – zongora

Szerkesztő-műsorvezető: Baranyi Ferenc 

Domonkos Zsuzsa 1972-től a Fővárosi Operettszínház művésze. 1974-ben végzett Vámos László operett-musical osztályában a Színművészeti Főiskolán. Kulturált játékstílusa és iskolázott énekhangja okán operettek mellett operák főszerepeit is énekelte a Magyar Állami Operaházban. Többször járt külföldi vendégszerepléseken, turnékon és a televízió is gyakran foglalkoztatta. Játékmesterként a Fővárosi Operettszínház több előadásának létrehozásában közreműködött. Rendezéssel és tanítással is foglalkozik. Tanított az Operettszínház Stúdiójában, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Kőbányai Zenei Stúdióban, illetve a Théba Művészeti Akadémia ének és zenés osztályaiban színészmesterséget.

4143   joska141 • előzmény4142 2019-11-11 16:49:22

Tisztelt „Myway”! Elolvastam az Ön által idézett Apáti Bence blog véleményt. Elöljáróban: mindenkinek tiszteletben tartom a politikai meggyőződését, természetesen megfelelő formában vitatkozom, érvelek vele vagy ellene. Úgy vélem ez a fórum, nem alkalmas erre, hiszen Apáti Bence nem, mint Operettszínház Balettigazgató fejtette ki a véleményét, Kálmán Olga munkakörével kapcsolatban.

Apáti Bence, mint blogíró számára az a tanácsom, hogy írásait jó lenne, ha megjelenés előtt egy független személlyel átnézetné helyesírás, alany és állítmány kapcsolata, mellérendelt mondat, stb. szempontjai szerint.

 

Apáti Bence, mint Operettszínház Balettigazgató számára viszont figyelmébe ajánlom az Operettszínház legutolsó, mai hírlevelét, melyből idézek:

„Örömmel értesítjük Önöket, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel új normál jegyáras szektorokat nyitottunk meg a Párizsi Randevú novemberi előadásaira.”

Számomra a „nagy érdeklődésre való tekintettel” kifejezés mindig azt jelenti, hogy bőven van még jegy az adott eseményre. Tekintettel arra, hogy a nevezett produkció nem nélkülözi a tánc elemeit, úgy vélem, valamilyen szinten a Balettigazgató hatáskörébe is tartozik, hogy mennyiben lesz sikeres.

(A Jegy.hu rendszere a holnapi és holnaputáni előadás jegyeit 20% kedvezménnyel árusítja!)

4142   Myway 2019-11-11 15:48:40

A balettigazgató megint kinyilatkoztatott:

https://hirtv.hu/apati_bence_blogja/olga-a-kulturos-2490127?fbclid=IwAR0ZIuohQdeYAsepqNc92kfQBs2JbN-_IvK6x4S2IduyhHTIfFY_cQRL_Hw

UNDORÍTÓ!

4141   Edmond Dantes 2019-11-11 08:58:48

HVG -neten ingyenesen csak részben hozzáférhető- cikke a Vígszínház Mágnás Miska-előadásáról. Két idézet a rövid írásból (kiemelés tőlem - E.D.):

"Aki Szirmai Albert klasszikus operettjét a századforduló hangulatát idéző előadásban szeretné látni, az ne a Vígszínházba menjen." ...

... "Ifj. Vidnyánszky Attila Mágnás Miskaként, Szilágyi Csenge pedig partnere, az átíratban mindent megoldó Marcsa szerepében viszi az előadást. Az egyetemi hallgatókkal dúsított rendkívül energikusan játszó társulat kórusban még csak-csak megszólal, de a színészek énekhangja hiányérzetet hagy maga után - az élménynek ezt a részét beáldozták az újraértelmezés oltárán." (Forrás: HVG, 2019.11.07.)

4140   Edmond Dantes • előzmény4134 2019-11-05 17:11:26

Kedves joska141, (nagyobb) részben off: tudjuk, hogy a Rocco és fívérei premierje is kirobbanó, óriási siker volt mint ahogyan a darab szentpétervári előadásán is páratlan, óriási siker, álló taps volt, amihez csak gratulálhatunk. Ehhez képest módfelett sajnálatos, hogy a produkció októberre tervezett három pesti előadásából egy ismeretlen okból elmaradt, a novemberre kiírt három előadásból egy szintén elmaradt, ugyancsak  ismeretlen okból. Továbbá még sajnálatosabb, hogy a másik két novemberi előadás iránti érdeklődés nem igazán mondható óriásinak, pedig mindkettő itt van már a nyakunkon, pontosabban a színház nyakán: a szerdai, 6-ai előadásra még 234, a másnapira még 173 eladatlan jegy van, miközben feltűnő, hogy a jelentős befogadóképességű karzatot és az összes középpáholyt hetekkel ezelőtt nagy hirtelen "pirosították ki", erős gyanúperrel élve és magyarán: lezárták (és nem eladták). Őszintén remélem, hogy legalább a piros vonalzóval meghúzva eladott (?) földszinti és balkon első sorok megtelnek e két alkalomra. Decemberben ugyanis egyetlen alkalommal sem ostromolhatják meg a nézők a pénztárat, mivel egyetlen óriási sikerű Rocco-előadás sem lesz. Ez az időszak viszont alkalmas lehet Vezérigazgató Úr számára, hogy előjegyzési naptárát elővéve további, biztos (?) sikerrel kecsegtető magyar operettrendezésekről tárgyaljon a Nagymező u.-i teátrum illetékeseivel, akár az ön által említett Marica grófnő vagy A mosoly országa megrendezéséről...vagy bármiről, amit ő óhajt. Hajrá magyar operett!

4139   IVA • előzmény4129 2019-11-05 05:32:02

A közízlés nem, mindenesetre nem csak magától változik. Ha az értelméség évtizedeken keresztül általánosítva és nyafogva nyilatkozik az operettről, a filmesek csak kivételesen vagy elvétve számolnak az operettszínészek drámai tehetségével (manapság még véletlenül sem), egyszerűen ciki lesz operettet nézni, és sikk átvenni a nyafogást. A musical nem szenvedte el ezt a kollektív megvetést, és élvezte az igényesebb alapanyagok értékelését. Akad ebben igazság, bár meg kell jegyeznem, hogy pl. a Pygmalion ismeretében nehezen találni igazibb és hígabb operettet az általam is kedvelt zenéjű és My Fair Ladynél.
Az akkori jelenben élve meg a két nagyjátszóhelyes Madách Színház folyamatait, sőt maga Mácsai interjúira és azok kicsengésére is emlékezve, korántsem maradt a Wikipédia összefoglalásának megfelelő, idilli emlékem a „leválás” folyamatáról és Mácsai felemelkedéséről.

4138   IVA • előzmény4126 2019-11-05 05:25:00

Szerintem 1958-ban szegényebb volt az ország, mint mostanság, az Operába sem öntöttek annyi pénzt, mégis színpadi előadásban újították fel A hegyek aljánt az Erkel Színházban, és 1960-ig 28-szor műsorra is tűzték. (Sajnos nem láttam.) Igaz, megalomán iparkodása egyik vezetésnek sem volt: a válogatás, választás lehetőségével éltek.
A Müpa előadásainak értékelésében nem fogunk egyetérteni. Én operaszínpadra vitt előadásokon nőttem fel. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem előadásairól jó hangzású, nemzetközi sztárokat felléptető tantermi színházi (szegényszínházi) emlékeim maradtak.

4137   zenebaratmonika • előzmény4133 2019-11-04 14:14:20

A Turay Ida Színház már már teljesen elfeledett operettet is felújított idén, Jacobi Leányvásárját, amit meg is néztem, és nagyon tetszett, bár még harmadház se volt a hétvégi előadáson. Láttam itt a Viktóriát és a Bál a Savoybant is, ott valamivel azért nagyobb volt  a közönség. Emellett a Jacobi Sybilljét is feltették. Úgy tudom ezek darabok még műsoron lesz az évdban. Decemer 15. Sybill, dec. 1 és 21. Luxemburg grófja Soroksáron, november 11 órakor és 15 órakor pedig Bál a Savoyban is lesz, tehát mégse vették le. Akit pedig Huszka Bob Hercege érdekli nagyszínpadon, Győrben jelenleg műsoron van.

4136   zenebaratmonika • előzmény4135 2019-11-04 13:59:29

Úgy tudom, nincs egyetlenegy unokája sem Kálmán Imrének, leszámítva Charles két nevelt gyerekét.

4135   Búbánat • előzmény4132 2019-11-04 12:16:52

A Csárdáskirálynő addig kap prioritást, amíg Kálmán Imre lánya, Yvonne még köztünk van; ő és más körök lobbitevékenysége dominál... Véleményem szerint.

4134   joska141 • előzmény4132 2019-11-04 12:08:30

Tisztelt „Edmond Dantes” A Csárdáskirálynő már a nyári bemutató alkalmával „döbbenetes sikerű”, „standing ovation” produkció volt. Az őszi, kőszínházba történő bevitelével pedig „megújította a magyar operettjátszást”. Valószínűleg ezért vette le az Operettszínház a többi régi operettet a nagyszínpadi repertoárról, mert azok még a „megújítás” előtti rendezésűek. Abban Önnek tökéletesen igaza van, hogy Vidnyánszky Attilának – sokszínű, sokoldalú tevékenysége mellett – még nem volt kellő ideje a magyar operettjátszás további megújítására.

Így az Operettszínház Főzeneigazgatója által ezen a fórumon is idézett interjúban konkrétan említett, szükségszerűen alaprepertoárba tartozó „Mosoly országa” és „Marica grófnő” még érintőlegesen sem szerepel a színház 2024-ig felsorolt terveiben. Bízhatunk benne, hogy Vidnyánszky Attila 2025.évi naptárában már lesz hely ezen operettek megújító rendezésére is.

Addig viszont jó étvágyat kívánok az – idézem a honlapról - „artistaprodukciókkal, vérpezsdítő táncokkal gazdagított Párizsi Randevú showhoz, melynek során mesterszakácsok négyfogásos vacsoráját is élvezhetik.”

4133   joska141 • előzmény4128 2019-11-04 11:53:39

Tisztelt „zenebaratmonika”! Köszönöm értékes felsorolását, mely természetesen még tovább folytatható a Vidám Színpad, a Turay Ida Színház és egyéb budapesti játszóhelyek produkcióival. Számomra mindig rokonszenves, ha egy szükségszerűen korlátozott anyagi lehetőségekkel és színészgárdával rendelkező kisebb együttes magyar szerzők zenés játékait állítja színpadra. Az előadásba vetett hit és a szemmel látható igyekezet, ha nem is pótolja az operetteknél szinte szükségszerű gazdag díszletet és jelmezt, de a műfajt mindenképpen közelebb hozza a nézőkhöz.

Ebből kifolyólag csodálkozom, ha valahol rendelkezésre áll „pénz, paripa, fegyver”, akkor olyan előadások születnek, mint a Vígszínház jelenlegi Mágnás Miska produkciója.

Nem hiszem, hogy a színház vélt vagy valós közönségének zenés színházi műfajjal történő megszerettetésének megfelelő megnyilvánulási módja, ha félmeztelenül, fürdőköpenyben, WC csészéken üldögélnek emberek és közben mikroportba énekelnek.

Persze ízlések és pofonok…

4132   Edmond Dantes • előzmény4130 2019-11-04 11:40:44

...ezzel szemben a "megújuló", "nemzeti dalszínházzá" válni óhajtó Operettszínház milyen ...khm... újdonsággal rukkolt elő? Hát a Csárdáskirálynővel. És miért? Szerintem azért, mert Vidnyánszky Attila így akarta, így rendelte meg ... magának. És miért? Talán mert "házi" színházának, a Nemzetinek az élén immár hetedik éve képtelen valós, tartós sikert hozó produkciót, még kevésbé stabil, felnőtt, fizető törzsközönséget maga, a társulat és a produkciók köré szervezni és végre egyszer, ha számára idegen helyen, "m.v.", de biztosra akart menni. Sok jel (és kritika) azonban arra utal, hogy még a tuti(nak gondolt) Csárdáskirálynővel is "sikerült" alaposan melléfognia.

4131   Edmond Dantes • előzmény4123 2019-11-04 11:08:25

Ez így igaz ... az operá(k)ra. A topikhoz tartozó operettet illetően már nem vagyok ilyen bizakodó. A barokk operák reneszánsza :-) szerintem éppen azoknak a "modern" rendezéseknek köszönhető, amiket sokan nem szeretnek (talán még többen meg igen), amelyeket a rendezők mai kontextusba igyekeznek helyezni, mai díszletekkel-jelmezekkel és nem utolsósorban (sőt!) fiatal, jól játszó-mozgó és jól kinéző fiatal énekesekkel, köztük kontratenorokkal, ami külön zamatot ad az érintett produkcióknak: férfi szerepet "igazi" férfi alakít, eredeti, "női" hangfekvésben. A korai Verdik és főleg a ritkábban játszott-eltűnt bel canto darabok (újra)felfedezését Callashoz majd az ő nyomdokaiba lépő más művészekhez szokás kötni, az ötvenes évek óta folyamatos, helytől-időtől függően váltakozó intenzitással.

4130   Búbánat • előzmény4128 2019-11-04 11:02:35

A magyar szerzők felsorolásából - akiknek darabjai  visszatérő jelleggel a repertoáron vannak - kihagytam Szirmai Albertet. Ugyanakkor neki is csak egy darabját - Mágnás Miska - játsszák alkalmanként, pedig szerintem annál sokkal értékesebb operettjei is vannak: Alexandra, Gróf Rinaldó,  Mézeskalács. De a Táncos huszárok, vagy a Mexikói lány is teli van jobbnál jobb betétszámokkal.  Jó lenne, ha az említett művek is olykor a színpadra kerülnének - ahogy hiányzik a palettáról a már említett Ábrahám Pál, Jacobi Viktor,  Huszka Jenő, Lehár Ferenc vagy Kálmán Imre művei közül is sok értékes darab. Mindenesetre legyenek bár hazai szerzők, a "bécsi operett" képviselői vagy a francia és angol operettszerzők, szükségesnek tartom bővíteni a meglévő repertoárt, mert egyszerűen unalmas évről-évre ugyanazokat a darabokat viszont látni színpadon - még akkor is, ha új rendezésben, felújításban, új beállókkal mutatják be azokat évről-évre, újra és újra. Ezért is üdvözlendő az Operettszínház pályázatában megjelölt újdonságok. Csak valósuljanak is meg ezek - még ha nem is abban a sorrendben, ahogyan az évadtervekben szerepelnek.  

4129   Edmond Dantes • előzmény4122 2019-11-04 10:56:14

Nem kétséges, hogy az Operettszínházban szükséges musicalt játszani, ahogy írod, létszükséglet(e). Ahogyan a főváros -ha nem is mindig azonos hőfokon és közönségérdeklődés mellett- sokáig elbírt két operettszínházat plusz majd minden nagy prózai színház is időről-időre játszott operetteket, zenés darabokat (Víg, Magyar stb.) és se szeri se száma nem volt alkalmi színházaknak és alkalmi produkcióknak. Ugyanígy áll ez ma a musicalre: legalább két nagy színház (Operett, Madách) és szinte minden nagyobb és kisebb prózai színház is játszik musicalt, zenés darabot. (Operettet is néhány, de jóval kevesebbet.) A változás, a musical irányába való erős elmozdulás szerintem -manapság pláne- nem politika, polgári gőg vagy előítéletesség következménye volt-van, hanem egyszerűen a közízlés változott meg. A Madách-csal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy egyrészt ma sem tisztán musical-színház, másrészt "elmusicalesedése" nem Mácsai Pál idején, hanem jóval korábban elkezdődött, továbbá Mácsai nem lekapcsolta magának a Madách Kamarát. A nem Szentírás, de mégis irányadó wikipédia szócikkének idevágó része tömören összefoglalja a történteket.: "Ádám Ottó nyugdíjba vonulásával (1989-E.D.) a (Madách-E.D.) színház műsora végleg a bulvárirodalom felé tolódott...2000-ben, a Madách Színház nagy felújítása után a fenntartó a színház igazgatójának feladatául jelölte meg a Madách Kamara önállósulásának előkészítését. Kerényi Imre igazgató felkérte Mácsai Pált, hogy a színház leválásának folyamatát vigye végig, mint a Madách Kamara művészeti vezetője."

4128   zenebaratmonika • előzmény4118 2019-11-04 10:36:03

Ábrahám Pál: Viktória c. darabja lesz áprilisban az operettszínházban. Eisemann Mihály:Egy csók és más semmije megy a Tháliában, és Szirmay Mágnás Miskája a vígszínházban. A Fedák Sári Színház pedig felteszi Lehár Luxemburg grófját és Víg özvegyét. (Most a budapesti előadásokat soroltam fel)

4127   zenebaratmonika • előzmény4116 2019-11-04 10:33:37

Zeller: Madarász, ez jöhetne vagy akár Leo Fall: Sztambul rózsája.

4126   Edmond Dantes • előzmény4120 2019-11-04 10:28:50

4120-21 együtt: természetesen az operák esetében is a klasszikus = rendezett, díszletes-jelmezes verzió a preferált. Különösen igaz ez az általad említett példákra: Aida (!), Traviata, Hunyadi László és még sokan mások. Tudomásul kell azonban venni, hogy egyrészt minden operaháznak vannak kapacítás-határai, magyarul: mindent nem játszhat(nak), még hosszabb távon sem, másrészt egy csomó operánál a közönség igénye sem terjed túl  egy (két?) alkalomnál többre. Kultúrpolitikai, hagyományőrzési, presztizs- és egyéb szempontból viszont szükséges, fontos és érdekes lehet ritka inyencségek kitűzése mint a már említett A hegyek alján vagy a te példád: Erkel Erzsébetje és sok más ... ám szerintem felesleges luxus (lenne) ezeket 1-2 alkalomra komplett színpadi produkcióvá előléptetni. A koncertáns vagy félig szcenírozott előadások gyakorlata terjed és én változatlanul üdvözlöm ezt a gyakorlatot a már körülírt operakörben. Meg kell jegyeznem, hogy pl. a MüPa Ringje és Parsifalja számomra teljes értékű produkciók színpadi látvány/hatás tekintetében is, a többi, ott előadott Wagner-mű esetében sem a "bepréseltséget" kifogásolnám, hanem a fentiekhez képest számomra rosszabb rendezést. Rosszul rendezni azonban, tudjuk, komplett színpadi előadásokat is lehet, azokról nem a koncertáns/félig szcenírozott megoldás tehet.

4125   Búbánat • előzmény4122 2019-11-04 09:03:51

Nyilván szükség van a musicalre, és nem bánom, legyen a musicaleket játszó színházak között verseny a közönség kegyeiért; a musical-dömping  a Rock Színház megalakulásával vette kezdetét, mely színházat kényszerből (?)  összevonták az Operettszínházzal; addig az Operettben döntően operett volt repertoáron.

4124   IVA • előzmény4117 2019-11-04 05:29:12

Szerintem egy lecsengést nem érdemes véglegesnek tekinteni. A barokkot és a korai Verdiket is időről időre felfedezik, a prózai színházakban is divatok irányítják egy-egy szerző elfeledését vagy agyonjátszását.

4123   IVA • előzmény4117 2019-11-04 05:29:09

Szerintem egy lecsengést nem érdemes véglegesnek tekinteni. A barokkot és a korai Verdiket is időről időre felfedezik, a prózai színházakban is divatok irányítják egy-egy szerző elfeledését vagy agyonjátszását.

4122   IVA • előzmény4116 2019-11-04 05:01:58

Kedves Bűbánat, magam is sokkal jobban kedvelem az operettet, mint a musicalt, mégis úgy gondolom, egy főváros elvisel két olyan színházat, amely nagyszabású színrevitelben, egymással versengve ad elő musicalt.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Operettszínházban immár több, mint fél évszázados hagyománya van a musical játszásának. (Ha jól tudom, a Jó éjt, Bess! bemutatásával kezdődött, amit a My Fair Lady 1966. februás 11-i bamutatása követett.) Az operettjátszásnak akkor is akadtak kisebb-nagyobb válságai, nem utolsósorban annak az előítéletes közvélekedést is alakító értelmiségi rétegnek köszönhetően, amely teljes mellszélességgel és meglehetős gőggel, különböző esztétikai, még inkább politikai érvekkel nyírta az operett műfaját és művészeit. A musical a színház életben tartására is kapóra jött, és úgy gondolom, ma is létszükséglete az Operettszínháznak.
A Madách Színház musical-profilját is a megélhetési szükség hívta elő: ahogy a főváros egyik (ha nem a) legjobb színházából fogytak a színészóriások és a nagy rendezők, majd Mácsai Pál lekapcsolta magának a Madách Kamarát. A Madách mára gyakorlatilag tisztán musical-színház, amelynek nevéhez ugyanúgy nem illik Madách Imre neve, mint a „Magyar Nemzeti” név az Operaház balett-társulatához.

4121   IVA • előzmény4115 2019-11-04 04:18:11

Az „egyszerjátszós” művek bemutatását akkor is pazarlásnak tartom, ha azokat koncertszerűen adják elő. Egy jó művész ugyanis nem érheti be a kotta blattolásával, meg kell ismerkednie, össze kell érnie és azonosulnia a szereppel, értelmeznie kell azt akkor is, ha nem kap hozzá jelmezt, sem kulisszákat, és nem kell játszania. Vagyis úgy készül fel és annyit ad magából, mintha teljes előadásban szerepelne. Jelesen példázták ezt legutóbb az Erzsébet II. felvonásának előadói: Kolonits Klára, László Boldizsár, Haja Zsolt, Balga Gabriella, Cser Krisztián, Káldi Kiss András is. „Mentsége” az ilyen pazarló produkciónak, hogy egyúttal lemezre vették. Ideálisnak azonban azt gondolom, ha egy művész (vagy társulat) tartós kapcsolatra készül egy szereppel, illetve darabbal, melynek hosszú távjára majd a közönség mond igent vagy nemet.

4120   IVA • előzmény4114 2019-11-04 04:05:00

Én a részben és félreszcenírozott operáról ugyanazt gondolom, amit az operettről írsz. A műfaj előadási sajátossága a csillogás, káprázatos jelmezek, díszletek, nagy be- és kivonulások, fény, pompa, ragyogás. Természetesen nem úgy értelmezve, hogy minden díszletelemnek, gyöngysornak és fülönfüggőnek a hatalom és a főúri osztály gazdagságát kell szemléltetnie öncélúan. Amit viszont a zene ábrázol az alaphelyzetekben, a bonyodalmakban és a konfliktusokban, azt nem lehet semmibe venni vagy átértelmezni. A látvány gazdagságának a zene gazdagságával kell adekvátnak lennie. Amit (csak pédául!) Anger Ferenc „korszerűen” lökött Traviatájában, Mohácsi János fontoskodva semmitmondó Aidájában vagy Szinetár Miklós kispolgáriságba és giccsbe süllyesztett Denevérjében kifogásolok, az a zene semmibe vétele! Verdi az Aida templomjelenetében az érzéken túli lelkiállapotból való erőmerítést mutatja be, nem gusztustalan naturalizmussal ábrázolt véráldozatot. A Keleti táncban a győzelem örömére bemutatott pazar ünnepet kell látnunk (mely miliőjének pompájához felmérhetetlen muzeális és képzőművészeti anyag áll rendelkezésre), nem a háború szörnyűségének didaktikus szemléltetését, amin a zene már különben is túljutott. Az előadott opera vagy operett világa a színpadon van! Ez a látvány elkülönített egység, nem vehet részt benne a Kongresszusi Központ vagy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem belsőépítészeti arculata, ahogy V. László és Cillei találkozásában sem az Erkel Színház zenekari árkát elválasztó mellvéd, földszinti nézőterének két járása és a köztük fejüket forgató nézők; Nabucco megjelenésében sem az Erkel Színház középerkélye; a kórus sem énekelhet az oldalpáholyok alatt, ahol a nézők egy része számára láthatatlan. (Utóbb Szűcs Gábor, illetve Kesselyák Gergely dilettáns őrületeire utaltam.)
Az a jelenség, hogy a közönségnek mégis kellenek a Wagner-darabok (vagy akár A mosoly országa) stílustalanul bepréselve a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem burkolatai és technikai mutatványai közé, azzal magyarázható, hogy máshol nem találja ezeknek a műveknek a színvonalas zenei előadását. Elfogadásukat bizony megalapozták a Bingo keretében előadott darabok. Hogy a nézőtéren nem csak magyar közönség tapsol? Ma már nem lehetnek kételyeink afelől, hogy a Bingo sem hungarikum volt, az igénytelenség és a művészet üzletiesítése nemzetközi.

4119   IVA • előzmény4113 2019-11-04 03:50:30

... csak éppen – hadd ne menjek messzebb a topic címénél – nem úgy mutatták be az operettet, mint színpadi műfajt. A világégések idején a marharépa és a lótetem is jó volt arra, hogy az emberek ne vesszenek éhen, de azért nem felejtették el, hogy sütemény és ludaskása is létezik.

4118   joska141 • előzmény4116 2019-11-03 23:01:48

Tisztelt Búbánat! Ahogy nézem az Operettszínház (!!!) 2019.november-decemberi műsorát, az Ön kívánságai részben teljesültek. Így már nem játszanak Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Ábrahám Pál, Farkas Ferenc, Zerkovitz Béla, Fényes Szabolcs nevével fémjelzett darabokat. „Természetesen” szintén nem játszanak az Ön által említett francia szerzők darabjaiból sem, mint ahogy a bécsi nagyoperett világából sem, az „elmaradhatatlan” Denevért sem.

Van helyette 6 musical 23 előadásszámmal (Rebecca, Jövőre veled, Virágot Algernonnak, Isten pénze, István a király. Az óriási siker érdekében újrafordított Szépség és Szörnyeteg 2 azaz Kettő előadással)

Vannak helyette gyerekdarabok (Szegény Dzsoni, Diótörő) 18 előadással.

Vannak tényleg klasszikus operettek a Raktárszínházban, a Kálmán Imre Teátrumban (Régi nyár, Chicagói hercegnő) 5 azaz Öt előadással.

Van a főigazgatói pályázatban írt, tervezett János vitéz 9 előadásban és a nem tervezett, magyar operettjátszást megújító Csárdáskirálynő 6 előadásban.

Van a felsoroltakon kívül a vacsorával összekötött varieté előadás, a Párizsi randevú 25 azaz Huszonöt előadással.

Azt hiszem az Operettszínház (!!!) műsorpolitikájáról, a tervezett és eddig megvalósult előadások összetétele alapján mindenki le tudja vonni a saját következtetését.

4117   Edmond Dantes • előzmény4116 2019-11-03 21:26:59

Apró kiigazítás, ezt írtam: " A műfaj tudtommal sok országban lecsengett." És 1981 régen volt. A többit majd meglátjuk...

4116   Búbánat • előzmény4114 2019-11-03 21:08:11

A műfaj lecsengett?... Ellenkezőleg: él és virul.  Erről beszélt nemrég Szinetár Miklós a Dankó Rádió operettműsorának vendégeként, akinek tobb operett-rendezését játsszák például Szentpétervár operett-teátrumában, de Európától Japánig sok színháznak ígényük van a műfaj legjobbjaira.  

A problémát abban látom, hogy nálunk az Operettszínházban, de a vidéki színházakban is, főként magyar operettkomponisták műveit preferálják; a közönség is - mert nem kap mást, nem tud másról és nincs alkalma sem arra, hogy ebből a kényelmes, megszokott "komfortzónájából" egyáltalán kizökkentsék: nálunk Kálmán, Lehár, Huszka, Jacobi, Kacsóh, esetleg Ábrahám Pál,  Eisemann Mihály, Farkas Ferenc, Zerkovitz Béla egy-darabja van állandóan repertoáron, esetleg egy-egy Cigánybáró, a  szilveszterkor az elmaradhatatlan Denevér darabokkal kiegészülve. Más semmi.  Offenbachból legalább volt egy  - formabontó rendezésű – Kékszakáll a közelmúltból, és meggyőződésem, hogy hagyományos színrevitelben jobban fogadta volna a publikum. (Anno - 1981-ben - az Erkel Színházban is bemutatták a Kékszakáll-t.  Békés András rendezésében óriási sikerrel játszották e művet.) 

Úgyhogy mindenképpen örülök az új vezetés bejelentésének, hogy a következő évadokban a terveik szerint nyitnak a francia és az angol operettszerzők felé, fontosabb darabjaik bemutatásával.  A közönség zene- és operettszerető rétege bizonyára fogékony lesz erre.  Ebben merek hinni.  Addig pedig hallgassák  a Dankó Rádió napi sugárzású operettműsorát: ismerkedjenek meg a legszebb részletekkel belőlük, amíg a teljes mű láthatóságához, élő színházi előadásához hozzájutnak. 

A másik: vegyenek vissza a musical-dömpingből - mármint az Operettben =arra ott van a Madách Színház erre szakosodott részlege - és az így  felszabaduló erőforrásaikat állítsák minél több klasszikus nagyoperett ígényes előállítására-előadatására.

4115   Edmond Dantes • előzmény4111 2019-11-03 13:58:42

Szavaiddal élve: a szegényoperettet én sem tartom életképesnek, ld. ez alatti beírásomat. Ellenben a szegényoperát, egyes operák félig szcenírozott quasi koncertáns előadását helyes és szükséges gyakorlatnak tartom. Bizonyos operák -és vannak ilyenek számosan- nem vonzanak akkora közönséget, ami -nem csupán anyagi értelemben- megérné a darab megrendezett, bedíszletezett, jelmezes kihozását, amihez persze hosszabb széria is dukálna, inkább több is és nem lenne rá valós közönségigény. Hogy ne MüPás példát hozzak, ahol több ilyen egyszerjátszós művet tűznek ki, ott volt az Erkelben d'Albert Tieflandja: jó opera, jó előadásban ... egyszer. És még sok más ott is ... egyszer. Ha valamiről netán kiderülne, hogy nagyobb igény van rá, még kihozhatják hagyományos módon később.

4114   Edmond Dantes • előzmény4109 2019-11-03 13:45:45

Legyen neked igazad :-) bár az átnevelhetőséget illetően erős kétségeim vannak. A műfaj tudtommal sok országban lecsengett. Nekünk sok jó és 2-3 nemzetközi (világ?) hírű operettszerzőnk volt, műveik hungarikumok lettek és ez még kitart. A bécsi és főleg a Bécsen túli import termés, J. Strauss, Offenbach 1-2 darabját leszámítva nem hinném, hogy (valaha) kelendő lesz már itthon. Megjegyzem, az operettek túlnyomó többségét szerintem nem az örökkévalóságnak szánták, az arany- és ezüstkorban futószalagon gyártották őket. Többségük a süllyesztőben végezte, rangos szerzők darabjai is. A félszcenírozott -nagyjából koncertáns- operettet nem gondolom életképesnek. A műfaj sajátossága éppen a csillogás, káprázatos jelmezek-díszletek, nagy be- és kivonulások, fény-pompa-ragyogás, hasonlók; ezek nélkül csak még inkább kilógna a "lóláb" azaz a zenei, még inkább az irodalmi anyag változó, gyakran gyenge színvonala.

4113   Búbánat • előzmény4111 2019-11-03 10:50:55

A "Bingo" mellett hasonló "tákolmány" volt az "Operett dióhéjban" televíziós sorozat, melynek epizódjai 30 percben mintegy kivonatát mutatták be egy-egy operettnek. Arra viszont jók voltak, hogy népszerűsítették a műfajt, a szerzőt, a darabot és a közreműködő művészeket.

4112   smaragd 2019-11-03 10:08:03

Az alábbi témákhoz hozzáfűzöm, hogy a Budapesti Operettszínházban új szelek fújnak február óta, az eltelt idő még nagyon rövid ahhoz, hogy nézőként bármilyen ítéletet hozhassunk – szerintem. Én ezt az irányt nagyon színvonalasnak találom.

Nagy Ibolya feltűnését és tündöklését szeretném még kiemelni és hangsúlyozni, az operett és a zenés színház népszerűsítése terén. Idestova hét esztendeje nap mint nap élvezhetjük a 2012. decembere óta megalakult Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című hétfőtől hétfőig tartó műsorheteiben a szórakoztató zenei műfaj teljes körét. Ennek során a felelősszerkesztő-műsorvezető, opererettprimadonna, énekművésznő szerényen és szakmai alázattal, ugyanakkor nagy színpadi tapasztalattal és sok személyes sikerrel feltett kérdéseire és felvetett témáira vendégei –  fiatal, kezdő művészek és már nagynevű hírességek –  adnak választ, emlékműsoraiban nemzetünk csillagait eleveníti fel, valamint a Magyar Rádió Archívumából szerkesztett rádiófelvételekkel és kívülről hozottakkal is a zeneművek legszélésebb horizontját tárja elénk. Előkészítve és kiegészítve ezzel a színházlátogatást. Műsora igen népszerű.

Némileg „intimpista”’’-skodva :-) elmondhatom, hogy jóleső érzés volt az Operettgála utáni fogadáson megismerkedem Dénes Viktorral, majd őt a Csárdáskirálynőben színpadi szerepben megtekinteni, és ezen a héten Nagy Ibolya műsorában hallani. Érett és komoly meglátásaival és a szerepben nyújtott alakításával sok kellemes percet szerzett nekem. Akárcsak Lévai Enikő. Hasonló élmény volt a további szereplőkkel is színpadon találkozni, akik már korábban a "Túl az Óperencián" műsorban vendégeskedtek, majd alakításukat színpadi produkciókban látni, hallani.

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/27/tul-az-operencian-levai-enikovel-es-denes-viktorral-44-het/

Amint a fentiekből is kiderül, aktív Operettszínház-látogató lettem.

Az operett műfaját – mint tudjuk – kis túlzással már ezerszer eltemették, gyakran igyekeztek megújítani, útkeresést élünk át jelenleg is, a műfaj láthatóan él és virul.

Van tehát mit megtekinteni az Operettszínházban és meghallgatni a rádióban, és ez reményeim szerint csak fokozódhat… :-) !

4111   IVA • előzmény4109 2019-11-03 04:58:31

Operát lehet „félszcenírozottan” játszani, de vajon jó dolog-e a szegényszínház? Illetve a szegényopera, a szegényoperett. Az utóbbinak komoly gyakorlata volt egykor a televízióban – nem a TV Zenés Színházára gondolok, hanem – azt hiszem, a Bingo nevű szerencsejáték keretét adta, sok pasztellszínű neoncsővel.

4110   Búbánat • előzmény4104 2019-11-02 22:43:42

Egyszerűen dühít, hogy mindhárom Huszka-operettet - a tervek szerint - csak a Raktárszinpadon képzelik el....

4109   Búbánat • előzmény4105 2019-11-02 22:38:12

A közönséget "át kell nevelni" ... Egyáltalán, fontos lenne, hogy a klasszikus operettirodalom jelentős műveit bemutassák, megismerje a publikum - ne csak rádióból, vagy gálákon részleteket, hanem a teljes művet - élőben előadni. 

Próbálkozni kell, és igényes fordításban, kiállításban, ismert művészekkel színpadra állítani.  A sokszor zene- és szövegellenes rendezések miatt lehetne csak aggódni... De azt sem bánom ha koncertszerűen esetleg félszcenírozva játszanák el a teljes operettet; ha operát lehet lehet így, akkor operettet is lehetne hasonlóképpen  előadni-bemutatni néhány előadás erejéig.  Először is az érdeklődést fel kell kelteni a nevezett operettek iránt!

4108   zenebaratmonika • előzmény4106 2019-11-02 10:11:39

A János vitéz helyett inkább 2 másik operett lett volna jó, mert a János vitézt az Erkel is feltette, talán kéne a két színház között valami összhang.

Nálam mindig Ábrahám Pál: Hawaii rózsája lenne a befutó, és az nemzetközileg is jegyzett és játszott darab napjaiknban is, és egész modern.

A másik ilyen kedevenc a Fényes Szabolcs: Maya, de azt feltették tavaly és meg is néztem.

4107   zenebaratmonika • előzmény4104 2019-11-02 10:09:36

A Güll Baba pár éve ment a Turay Ida Színházban, bár én nem láttam. A Bob herceget nagyon rég láttam, de az meg megy jelenleg a Győri Nemzeti Színházban, ott megnézheted.

Offenbach szerintem nem lesz mostanában, nemrég volt a Kékszakáll, azt láttam is, sőt a Rajnai Sellők is ment az Erkelben, az is nagyon szép volt. Az Orfeuszt inkább az Erkelnek kéne feltennie.

A Suppé és Planquette darab, az tényleg nagyon régies. A Dubarry-ban egy ismert dal van, az ment is a palotakoncerten.

4106   joska141 • előzmény4104 2019-11-01 22:26:38

Örülök, hogy az Ön „kívánságlistája” és a pályázati anyag szerinti tervek között van bizonyos összhang. Önhöz hasonlóan és is szurkolok, hogy „csak sikerüljön színpadra kerülniük”.

Ebben én már pesszimistább vagyok Önnél. Kérem vegye figyelembe, hogy a mostani 2019-2020-as évadra tervezett 4+2+1 produkcióból mindössze 1 azaz Egy (!!!) valósul/valósult meg, a János vitéz, a többiről még említés szintjén sem esik szó.

Helyette viszont van Diótörő balett, vacsorával egybekötött varieté produkció és régebbi musical előadások új fordításban, (most a fordítót övező politikai felhangoktól tekintsünk el) újra színpadra állítása, amit Ön is idéz itt a „musical” fórumon.

Hm…

4105   Edmond Dantes 2019-11-01 22:23:49

Nem egészen és nem csupán a lentebb felsoroltakra emlékszem a pályázattal kapcsolatban. Nemzeti Dalszínházzá változtatná Kiss-B.Atilla az Operettet, tervez(ett) Háry Jánossal, Trianon-musicallel, egyebekkel, amik nem klasszikus klasszikusok. Másrészt az a -talán nem egészen szubjektív- véleményem, hogy az operett műfaja hogy úgy mondjam, nem a felszálló ágban van. Nálamnál szakértőbb fórumtársa(i)m  impozáns listája inkább tűnik egyfajta tiszteletet érdemlő időutazásnak és lexikális névsornak semmint valós és jelentős közönségigényt tükröző "menünek". Az angol és francia operett talán (a francia, Offenbachot nem számítva szinte biztosan) még-már a saját hazájában is lefutott, nem tegnap. A klasszikus osztrák és magyar operettek jelentős hányada is szerintem ma már úgyszólván előadhatatlan a maguk teljességében, nagyobbrészt elavult librettóik miatt, de valószínűleg zenéik is -finoman szólva- egyenetlen színvonalúak. Nem véletlen, hogy régóta divatban vannak az operettgálák, amik kimazsolázzák a porossá vált darabok slágerszámait.

4104   Búbánat • előzmény4103 2019-11-01 21:45:39

Köszönöm.  A pályázatba foglalt lístán ott vannak én kívánságlistámom szereplő darabok közül: 

Suppé: Boccaccio

Lehár: Giuditta

Huszka: Bob herceg - (könyörgök: ne a Raktárszínpadra, hanem a Nagyszínpadra, zenekarral!!!))

Offenbach: Orfeusz az alvilágban

Millöcker: Madame Dubarry

Planquette: A corneville-i harangok

Huszka: Gül baba - (könyörgök: ne a Raktárszínpadra, hanem a Nagyszínpadra, zenekarral!!!))

 

Ez nem kevés az én ígényemhez képest... csak sikerüljön színpadra kerülniük!

(És azt sem bánnám, ha a pályázati anyagban közölt címek más része "lecserélődne" az enyém  óhaja szerintire...)

4103   joska141 • előzmény4102 2019-11-01 21:32:38

Tisztelt Búbánat! Maximálisan egyetértek Önnel, hogy Főzeneigazgató Úr a „még meg nem valósult” művészi terveiről beszélt az interjújában. Azt azért feltételezem, hogy Főzeneigaztó és Kiss B. Attila Főigazgató Úr között van valamiféle összhang az Operettszínház jövőbeni terveit illetően. Ebből következően újra elolvastam Főigazgató Úr nyilvános pályázati anyagát, amit beadott a főigazgató posztra jelentkezése alkalmával. Itt megtalálható a következő évek programja az alábbiak szerint:

2019/2020

Nagyszínpad

1. Kacsóh: János vitéz

2. Suppé: Boccaccio

3. Szakcsi Lakatos: Bestia

4. Kocsák: Légy jó mindhalálig

Teátrum

1. Weill: Koldusopera

2. magyar zenés darab ősbemutató

Raktárszínház

Eisemann: Egy csók és más semmi

2020/21

Nagyszínpad

1. Lehár: Giuditta

2. Strauss: Cigánybáró

3. Elton John: Aida

4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója

Teátrum

Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)

Raktárszínház

Huszka: Bob herceg

2021/2022

Nagyszínpad

1. Jacobi: Leányvásár

2. Offenbach: Orfeusz az alvilágban

3. Szakcsi Lakatos: Az ember tragédiája

4. Kocsák: Tűzről pattant tündérország (családi musical)

Teátrum

Menotti: A vénkisasszony és a tolvaj – magyarországi bemutató

Raktárszínház

Eisemann: Zsákbamacska

2022/23

Nagyszínpad

1. Ábrahám: Bál a Savoyban

2. Millöcker: Madame Dubarry

3. Szörényi: Atilla

4. Kander: Chicago

Teátrum

Tolcsvay: Lúdas Matyi

Raktárszínház

magyar zenés darab ősbemutató

2023-2024

Nagyszínpad

1. Kálmán: Az ördöglovas

2. Planquette: A corneville-i harangok

3. Menken: Aladdin

4. Tolcsvay: A kőszívű ember fiai

Teátrum

magyar zenés darab ősbemutató

Raktárszínház

Huszka: Gül baba

Hogy a pályázati anyag, a főzeneigazgatói interjú és a jelen valósága között mi az összefüggés és különbözőség mindenki döntse el saját maga (miután 2019 és 2024 évek között megtalálta az alap repertoárban a Marica grófnő és a Mosoly országa című műveket).

4102   Búbánat • előzmény4098 2019-11-01 20:43:28

Az én értelmezésemben a főzeneigazgató úr az interjúban a még meg nem valósult elképzeléseiről szól, melyeket szeretné a színház  műsorpolitikájában realizálni - miért is ne? Kívánom neki - és magunknak is - hogy ezek a tervek mihamarabb valóra váljanak! A Csárdáskirálynő bemutatója után  hamarosan  itt a János vitéz.  Követi a Diótörő balett.  Egyetértek az interjúban jelzett t ö r e k v é s  és  c é l mibenlétével.  

Ha ezek a tervek megvalósulnak, örülni fogok, mert kell a változatosság,  kellene a frissülés! Jöjjenek a francia és az angol operett jeles képviselőinek értékes operettjei is, de szívesen látnám még a bécsi operett nálunk háttérbe szorult szerzőinek - Suppé, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus - a színpadi műveit is az Operettszínházunkban:

"A színház vezetése részéről a jövőre vonatkozó törekvés, hogy bizonyos alapdarabokat, például a Marica grófnő-t és A mosoly országá-t az állandó repertoár részévé tegyük. Célunk az is, hogy a közönséggel újra megszerettessük a francia és az angolszász operett műfaját is, többek között Hervé, Planquette, Offenbach, vagy éppen Sullivan világát."

Lehár Ferenc nagyoperettjeit különösen a szívemen viselem, fájlalom, hogy az operai igényű darabjai többségét nem lehet (?) az Operettszínházban "eladni"; az Opera műsorpolitikájába nem fér bele, így "gazdátlan maradnak". Pedig a Paganini, a Friderika, a Frasquita, A cárevics, a Kék mazúr, a Szép a világ, a Giuditta és külösképpen a magyar tematikájú Pacsirta, megérdemelnék az újabb próbálkozást, hogy a közönség kegyeit elnyerjék - úgy mint évtizedekkel ezelőtt történt -  sikerrel.

 

A Huszka-emlékévben pedig jöhetne mondjuk a rég nem látott Gül baba, de akár a Bob herceg. A Lili bárónő nagyoperettet pedig a repertoárban végre át kellene tenni a kis Raktárszínházból a nagyszínpadra -  mégpedig zenekarral,  az eddigi hangsúlytalan zongorakíséret helyett -,  mert inkább odavaló!

4101   zenebaratmonika • előzmény4097 2019-11-01 11:31:06

A cikk említette, hogy a Grand hotel c darabot vezényelte Pfeiffer Gyula, ez Ábrahám Pál Mese a Grand Holtelben c. darabja lenne? Ez eddig csak 2 helyen ment, a német Komische Oper Berlinben és Mainz-ben, illetve egy hete feltette a Luzerner Theater is Svájcban.

4100   smaragd • előzmény4099 2019-11-01 08:42:55

Amint baráti körömből értesültem, minden előadás fellépőktől és karmesterektől függően más és más hangulatú – erről ezen a héten Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető is beszélgetett vendégeivel a „Túl az Óperencián” című műsorában a Dankó Rádióban: https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/27/tul-az-operencian-levai-enikovel-es-denes-viktorral-44-het/

4099   smaragd 2019-11-01 08:42:36

Tegnap este megnéztem a Csárdáskirálynő előadást a Budapesti Operettszínházban.

Sem hosszabb véleményt sem kritikai megjegyzést nem szeretnék írni, csak annyit, hogy nagyon színvonalas este volt, érdemes jegyet váltani rá. Telt házzal ment.

4098   joska141 • előzmény4097 2019-10-31 23:20:41

A színház műsorpolitikája tökéletesen tükrözi, amelyet Főzeneigazgató úr az interjúban említett. Nevezetesen:

  • állandó repertoár része pl. a Marica grófnő és a Mosoly országa – Nincs a repertoáron
  • megszerettessük Hervé, Planquette, Offenbach, Sullivan világát – Még tervben sincs egyik sem.

Miután ezen meg nem valósuló terveiket előadta Főzeneigazgató Úr, közölte, hogy a ezen terveknek megfelelően bemutatják a János vitézt, majd a Diótörő balettet, majd Huszka emlékévre készülnek.

 

4097   Búbánat 2019-10-31 22:23:44

Interjú Pfeiffer Gyulával, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójával.

https://www.origo.hu/kultura/20191029-pfeiffer-gyula-interju.html

OLÁH ZSOLT

2019.10.31. 08:36 Origo.hu

„A színház vezetése részéről a jövőre vonatkozó törekvés, hogy bizonyos alapdarabokat, például a Marica grófnő-t és A mosoly országá-t az állandó repertoár részévé tegyük. Célunk az is, hogy a közönséggel újra megszerettessük a francia és az angolszász operett műfaját is, többek között Hervé, Planquette, Offenbach, vagy éppen Sullivan világát, akinek művei gyökeresen különböznek a bécsi operett hagyományaitól, ugyanakkor sokan a musical előképének tekintik. A zenéje ezért talán közelebb áll majd azon nézőinkhez, akik egy operettben nem feltétlenül várják mindenáron például a valcert, vagy a csárdást. Jelenleg november 22-i premierünkre, Kacsóh Pongrác János vitézére készülünk, amely kivételesen izgalmas munkafolyamatnak ígérkezik számunkra, hiszen a daljáték negyven éve nem hangzott el az Operettszínház színpadán. Mindemellett pedig ismerkedünk decemberi premierünk, a Diótörő zenei anyagával is és előttünk áll a Huszka Jenő-emlékév. Bízom benne, hogy többek között a zenei élményt tekintve is sok újdonsággal szolgálunk a közönségnek, hiszen az operett ugyanolyan zenei igényű műfaj, mint az opera: Lehár élénk levelezésben állt Puccinivel, egymásra gyakorolt hatásuk mindkettőjük műveiben tetten érhető, csak amíg Puccinit klasszikus zeneszerzőnek tartjuk, Lehár operettjeit a könnyűzenéhez soroljuk.”

4096   zenebaratmonika 2019-10-30 13:59:04

Egy kis revüoperett tévémozi az NSZK-ból, 1971-ből: 

Ábahám Pál 1931-es Hawaii rózsája c. darabja egészében (kivéve az Ittam egy kis pityókát c. dal) megtekinthető az alábbi linken (az eredeti librettót Földes Imre szerezte). Jó lenne egyszer már a magyar színházakban is látni a darabot:

https://www.youtube.com/watch?v=Zy_z1-afxRE

Szereposztás

Suzanne Provence - Layla : Uta Sax

Lilo Taro: Rex Gildo

Jim Boy: Gene Reed

Bessie: Stella Mooney

Raka: Paola

Stonk kapitány: Peter Fröhlich

4095   Edmond Dantes • előzmény4094 2019-10-30 09:18:04

Eszenyi nem kezdte rosszul színigazgatói tevékenységét és voltak ígéretesen jó produkciók később is (pl. Docekallal, Alföldivel, nem csak velük, de főleg vendégrendezőkkel) és még ma is akad, aztán fokozatosan visszasüpped(t) abba az érdektelen zónába, ami az előző igazgató és 1-2 felkent -ma is aktív- rendező évtizedeiben volt ott. Maradva a topik témájánál, nehéz nem azt gondolni, hogy a Mágnás Miskával ismét ifj. Vidnyánszky Attilának akar(t) kedveskedni -egyben önmagát pozicionálni- az igazgató: Vidnyánszky színészként vagy rendezőként máris a Víg (egyik?) legfelkapottabb művésze ... és talán leendő igazgatója.

4094   IVA • előzmény4093 2019-10-30 00:07:57

Éppen 17 évvel ezelőtt, 2002 novemberében láttam a Pesti Színházban az Antonius és Kleopátrát, Eszenyi Enikő „rendezésében” és címszereplésével. Két bagatell színházi feladat, de a Kossuth-díjas művésznő magabiztosan nyilatkozta, hogy ha úgy érezte volna, sok együtt a két kihívás, kiosztja a főszerepet. (Nem osztotta ki.)
Azóta meggyőződésem, hogy Eszenyi szemfényvesztő, az Eszenyi-jelenség pedig egy nagy lufi, és mindig csodálkozom azokon – kritikusokon legfőképpen –, akik képesek gyanakvás nélkül beülni az előadásaira és meglepődni bármin is.

4093   joska141 • előzmény4092 2019-10-29 19:41:23

Mindenkinek tisztelettel ajánlom figyelmébe a következő honlapon levő kritikai írást:

https://revizoronline.com/hu/cikk/8130/szirmai-albertbakonyi-karolygabor-andor-magnas-miska-vigszinhaz/

Csáki Judit sokkal alaposabban, szakszerűbben részletezi azt a „merényletet”, amit a Vígszínház a Mágnás Miska című operett ürügyén elkövetett és amit én korábban csak egy-két szóval minősítettem.

4092   Búbánat • előzmény4091 2019-10-28 22:28:12

:))

4091   joska141 • előzmény4090 2019-10-28 21:49:28

Azt hiszem az Ön által használt "riasztó" a legjobb kifejezés erre az előadásra. Feleségem "brechti elidegenedést" említett. Egy biztos, az előadás olyan távol van az operett szellemétől, mint az én botfülem az abszolút hallástól.

Egy-két pillanatra vécékagylóra vagy emelőkosárba ülésen kívül mindenki mintegy két és fél órán keresztül követhetetlenül rohangált és közben rettentő hangosan kiabált és énekelt (természetesen mikroporttal). Brrr...

4090   Búbánat • előzmény4089 2019-10-28 21:08:35

Eszenyi Enikő rendezései zavarbaejtőek, olykor  riasztóak; a Mágnás Miska operettbemutatójára sem csábulok el - akármilyen körítésbe is csomagolták; meg egyebként sem az esetem... (sem Eszenyi, sem a "Miska"...)

4089   joska141 • előzmény4087 2019-10-28 13:59:09

Idézet Eszenyi Enikő nyilatkozatából: "...jól eljátszott, jól előadott színházi előadás megmutatja a történet minden vetületét, mélységét, fényét, és így a mű egész gazdagsága láthatóvá, hallhatóvá válik. "

Tényleg láthatóvá vált: még be nem épített fürdőkádak, WC-kagylók, piszoárok formájában...

4088   Búbánat 2019-10-28 12:30:29

Múltidéző

Johann Strauss: A denevér

Fővárosi Operettszínház bemutatója (1978. április 21.)

https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/996779/default/doc_url/A_denevr_6961.pdf

Szöveges-képes ismertető

Fordító :

Fischer Sándor

   

 

Eisenstein: Marik Péter (szerepkettőzés)
Eisenstein: Rózsa Sándor (szerepkettőzés)
Rosalinda: Tiboldi Mária (szerepkettőzés)
Rosalinda: Gallay Judit (szerepkettőzés)
Rosalinda: Domonkos Zsuzsa (szerepkettőzés)
Alfréd: Rózsa Sándor (szerepkettőzés)
Alfréd: Krasznai Tamás (szerepkettőzés)
Adél: Zsadon Andrea (szerepkettőzés)
Adél: Domonkos Zsuzsa (szerepkettőzés)
Adél: Oszvald Marika (szerepkettőzés)
Falke: Gárday Gábor (szerepkettőzés)
Falke: Marik Péter (szerepkettőzés)
Frank: Hadics László (szerepkettőzés)
Frank: Mucsi Sándor (szerepkettőzés)
Orlovszky: Németh Sándor (szerepkettőzés)
Orlovszky: Maros Gábor (szerepkettőzés)
Blind: Maros Gábor (szerepkettőzés)
Blind: Kokas László (szerepkettőzés)
Frosch: Suka Sándor (szerepkettőzés)
Frosch: Latabár Kálmán (szerepkettőzés)
Ida: Csongrádi Kata
Hordár: Tauz Lajos
Inas: Ladányi Árpád

Rendező :

Vámos László

Karmester :

Pázmány Tibor

Koreográfus :

Bogár Richárd 

Díszlettervező :

Forrai Gábor m.v.

Jelmeztervező :

Schäffer Judit m.v.

4087   Búbánat 2019-10-26 16:24:57

Ma este:

MÁGNÁS MISKA – 20 ÉV UTÁN ÚJRA OPERETT PREMIER A VÍGSZÍNHÁZBAN

/szinhaz.org/

Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette 2019-ben.

Eszenyi Enikő a produkcióról:

„Vörös Róbert dramaturggal minden változatot újraolvastuk, és úgy gondoltuk, hogy az 1916-os ősváltozat áll legközelebb a szívünkhöz. Nagyon megtetszett arányossága, humora, játékossága és szemtelensége. Ezt az ősváltozatot „karcoltuk” meg, kerestünk olyan új kifejezéseket, hangsúlyokat a szövegkönyvben, ami a mai életünkre reflektál.

Operettet több féleképpen lehet nézni és játszani. A mézédes dallamok szárnyán andalogva és nem gondolkodva. De egy vadul, szenvedélyesen, jól eljátszott, jól előadott színházi előadás megmutatja a történet minden vetületét, mélységét, fényét, és így a mű egész gazdagsága láthatóvá, hallhatóvá válik.”

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Korláth gróf -  Hirtling István 

Korláth grófné -  Bandor Éva 
Rolla -  Dobó Enikő

Gida -  Dino benjamon e.h.
Técsey Pikszi - Horváth Szabolcs

Récsey Mikszi - Orosz Ákos
Marica - Rudolf Szonja e.h.

Jella - Márkus Luca e.h. 
Baracs Iván - Ertl Zsombor e.h. 

Szele - Kurely László
Marcsa - Szilágyi Csenge 

Miska - ifj. Vidnyánszky Attila
Leopold - Márton András 

Kati néni - Hullan Zsuzsa
Inas -  Reider Péter e.h. 

Márton bácsi - Dengyel Iván
Zsorzs - Gyöngyösi Zoltán 

Borcsa - Rudolf Szonja e.h.

Koreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁD

Díszlet: ANTAL CSABA

Jelmez: PUSZTAI JUDIT

Közreműködik a Vígszínház tánckara, énekkara és zenekara

Karmesterek: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID

Zenei vezető, karmester: RÁCZ MÁRTON
 

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Rendező: ESZENYI ENIKŐ

 

Bemutató | 2019. október 26. | Vígszínház

4086   smaragd • előzmény4085 2019-10-25 17:08:26

Telt ház volt és nagy siker!

4085   Búbánat 2019-10-25 16:49:37

Az Operettszínház honlapjáról:

Gálaműsor és díjeső a Magyar Operett Napján

/2019. október 24./

A Budapesti Operettszínház idén tizennyolcadik alkalommal ünnepelte az operett műfaját, és adta át elismeréseit a kimagasló teljesítményt nyújtó művészeinek.

A Te rongyos élet címet viselő gálaest nyitányaként felcsendült Lehár Ferenc walzerje a színház zenekarának előadásában, Pfeiffer Gyula vezényletében. A színpadon egymást követték a legismertebb operettslágerek kiváló művészeink előadásában, Kállay Bori műsorvezetésében. Kálmán Imre és Lehár Ferenc szerzeményei mellett Ábrahám Pál, Franz Grothe, Huszka Jenő, Jacques Offenbach, Kacsóh Pongrác, Karl Millöcker és Zerkovitz Béla duettjeit és áriáit hallgathatta a közönség. Az est során színpadra lépett Bojtos Luca, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Erdős Attila, Fischl Mónika, Fonyó Barbara, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.

Természetesen az idei gála sem maradhatott díjak nélkül. Színházunk főigazgatója, Kiss-B. Atilla adta át a Budapesti Operettszínház elismeréseit.

Az Évad Legígéretesebb Ifjú Művészének járó vándordíjunkat, a Marsallbotot ezúttal Széles Flóra kapta. A fiatal művésznő idén végzett a Színművészeti Egyetemen, ezt követően csatlakozott hivatalosan a Budapesti Operettszínház társulatához. Ennek ellenére korábban is láthattuk már az Operettszínház színpadán, megformálta többek között Julie-t a Carouselből, Belle karakterét A Szépség és a Szörnyetegből, hamarosan pedig Stáziként köszöntheti őt a közönség a Csárdáskirálynőben. Kállay Bori a következő szavakkal konferálta fel a díjazottat: "A kitüntetett ifjú művésznőt a báj, a tehetség és a szorgalom hármas egysége jellemzi. Fiatalkora ellenére érett, cizellált szerepformálás az ismertetőjegye, amelyhez gyönyörű énekhang párosul. A kitüntetést a Carousel című előadás főszerepéért kapja." A marsallbotot a tavalyi nyertes, Laki Péter adta át Széles Flórának.

Az Évad Musicalszínésze Sándor Péter lett, akit az István, a király címszerepében, valamint a Carousel című musical Liliomának karakterében láthatott a nagyközönség. Ahogy az a díjátadón is elhangzott, Sándor Péter szuggesztív szerepformálásával hamar belopta magát a nézők szívébe.

Az Évad Operettszínésze elismerést Bordás Barbara kapta, aki 2010 óta oszlopos tagja társulatunknak. Színházunk egyik vezető primadonnája, operettekben és musicalekben egyaránt játszik, mindemellett operaáriákat is több alkalommal hallhattunk tőle. "Szinte hihetetlen, hogy már tíz éve erősíti a társulatunkat. Zeneileg és színészileg egyaránt elmélyült szerepformálás jellemzi. A díjat A víg özvegy és a Maya című előadás címszerepeiért kapta." - mondta az est házigazdája.

A gálaest során adták át a Musica Hungarica Kiadó díjai is, melyet az intézmény alapítója, Éliás Tibor énekművész nyújtott át a nyerteseknek.

"Óriási boldogság, hogy tizennyolcadik alkalommal állhatunk itt együtt a színpadon, a világ legszebb és legjobb színházának a színpadán, és önök élvezhetik azt a műsort, melyet a nagy magyar szerzők, a fantasztikus előadók, zenészek, no és persze a műszak biztosít." - kezdte beszédét Éliás Tibor. "Az én tisztem az, hogy két olyan személyt köszöntsünk itt a színpadon, akik már nagyon régóta tapossák ezeket a deszkákat."

Az első egy úr, aki néhány nap híján ötven éve lépett át az Operettszínház küszöbén. Nem művész, de nélküle valószínűleg nem lett volna előadás. Az úr, aki az operettel, az operettért és az operett mellett élte az életét. Ő Foczmann István, aki 1965-ben, első munkahelyeként kezdett az Operettszínházban, 2002 óta pedig a színház üzemeltetési igazgatójaként erősíti a társulatot és a vezetőséget. Elkötelezett munkájáért a Musica Hungarica Kiadó Életmű-díját vehette át. Éliás Tibor kiemelte, általa és vele az egész műszaki gárdának szeretné megköszönni az elmúlt évtizedek áldozatos és lelkiismeretes munkáját.

"Az ünnepi pillanatoknak is van egy még ünnepélyesebb pillanata: amikor a nagyasszony színpadra lép." - folytatta Éliás Tibor. Galambos Erzsit konferálta fel, hiszen idén ő vehette át a Musica Hungarica Kiadó Nagydíját. A művésznő több mint hetven évvel ezelőtt lépett fel először a világot jelentő deszkákra, és varázsolta el a közönséget. Több mint 140 főszerepet játszott el idehaza és külföldön, az évtizedek során együtt játszott többek között Honthy Hannával és Darvas Ivánnal is. Galambos Erzsi Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész, megkapta a Kritikusok díját és a Kossuth-díjat, A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, továbbá a József Attila Színház örökös tagja, valamint megkapta a József Attila Színház Nívódíját. Galambos Erzsi meghatottan vette át a Nagydíjat: "Köszönöm szépen, hogy megkaptam ezt a díjat! Köszönöm, hogy a Jó Isten megengedte, hogy sok-sok évtized után újra itt állhassak a Fővárosi Operettszínház színpadán. Nekem az Operettszínház nem egy színház, hanem az életem, az ifjúságom volt." - mondta.

A művésznőt Felföldi Anikó is köszöntötte a színpadon a MASZK Országos Színészegyesület nevében. Az ünneplő szavak mellett felcsendültek az "Engem nem lehet elfelejteni" dal híres sorai, óriási tapsvihart kiváltva a közönségből.

 

4084   smaragd 2019-10-25 00:20:03

Elegáns előadásban, kiváló volt a mai Operett-Gála! (Azaz a tegnap esti.)

www.operett.hu, felvétel készült.

4083   joska141 2019-10-24 16:01:40

Ha valakit érdekeln: más program miatt díjmentesen átküldöm e-mail-ban a mai Operett Gálára érvényes 2 db jegyemet. (Emelet oldalülés 1.sor 1-2.szék)

4082   Búbánat • előzmény4067 2019-10-23 20:55:41

Párizsi randevú Budapesten

A DINNER SHOW MŰFAJÁT HONOSÍTANÁK MEG A KÁLMÁN IMRE TEÁTRUMBAN

/B. Orbán Emese – mno.hu/

Ugye ismerik azt a viccet, hogy mi a véleménycsere? Amikor bemégy a főnökhöz a saját véleményeddel és kijössz az övével. Bár maradtak fenntartásaim, majdnem így jártam én is, amikor leültem beszélgetni id. Richter József Kossuth- és Jászai Mari-díjas artistaművésszel és Zsilák György Jászai Mari- és Hortobágyi Károly-díjas zsonglőrlegendával annak apropóján, hogy a Budapesti Operettszínház egy új műfajjal próbálkozik.

A 2019-es téli szezon szenzációjaként meghirdetett produkció a gasztronómia és a minőségi szórakozás találkozását ígéri: a Párizsi randevú egy dinner show, amely az Egyesült Államokban elterjedt szórakoztató műfaj, egy éttermi vacsorát és egy színdarabot vagy musicalt tartalmaz. A november 8-án debütáló produkció helyszíne a Kálmán Imre Teátrum, vagyis a hajdani pesti ­Moulin Rouge, rendezője id. Richter József.

4081   Haandel 2019-10-22 17:52:43

Das Problem ist, dass Operette an vielen Häusern einfach getötet wurde mit Antiinszenierungen. Es ist ja nicht chic, dass man sich amüsiert. Das ist aber schade, weil die Operette ist dafür da. Natürlich gibt es darin unterschwellige Kritik und jede Menge Andeutungen — aber das genügt doch, da muss man ja nicht mit der Zaunlatte kommen. Aber diese Mode, unter der leidet die Oper, aber die Operette noch viel mehr. Alle, die das nicht wollen, wandern dann ab zum Musical — was, positiv formuliert, die Fortführung der Operette ist und negativ formuliert ein Abklatsch.
...
Da habe ich schon gedacht — man sollte mal eine gescheite Operette machen. Natürlich hätte ich da große Lust dazu. Aber da muss ich zuerst noch ein paar Leute überzeugen, vor allem die Intendanten, dass sie auf hohem Niveau eine vernünftige Operette machen.

...

Und was die Operette betrifft: Wien wäre natürlich ein idealtypischer Platz, um so etwas zu machen.

Jonas Kaufmann: „Ich mag dieses G’stanzlhafte gern“

4080   zenebaratmonika • előzmény4078 2019-10-12 19:48:28

Köszi a linket, de itt ugyanúgy nincs kedvezmény semmi. Annyira nem fontos, inkább a Férfiagyat nézem meg ugyanennyiért.

4079   Búbánat 2019-10-12 11:35:39

Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:

2019. október 12. szombat 21:30 - 00:10

Lehár Ferenc: A mosoly országa

(160')

A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.

A főbb szerepekben:

Szu Csong herceg: Vincent Schirrmacher,

Lisa Lichtenfels: Karine Babajanyan,

Gustav von Pottenstein-Hatfaludy: Franz Gürtelschmied

Mi, Szu-Csong húga: Yitian Luan,

Csang bácsi: Xiao Rui,

Főeunuch: Franz Tscherne,

Ferdinand Lichtenfels gróf, Liza apja: Ernyey Béla,

Hardegg bárónő: Náray Erika,

Vali, a lánya: Aisha Kardffy,

Fu Li: Nótás György

 

Közreműködik: A Pécsi Balett.

Koreográfus: Vincze Balázs;

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Vezényel: Xu Zhong

Rendező: Káel Csaba

Az operett műfajának klasszikus mestere, Lehár Ferenc alkotói pályája csúcsán komponálta ezt a remekművét, melyet élete legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességű darab a kor divatos irányzata, a kelet kultusza, a keleti motívumok, témák iránti érdeklődés jegyében született, története az európai, bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelme, mely végül a két világ között feszülő, áthidalhatatlan különbség következtében nem bizonyul életképesnek. Az előadás különlegessége, hogy a darab MÜPA és a Shanghai Opera együttműködésében került színre, kiváló nemzetközi alkotó- és szereplőgárda közreműködésével.

4078   joska141 • előzmény4077 2019-10-11 21:28:37

A megfelelő, kedvezményes link:

https://www.jegy.hu/program/egy-csok-es-mas-semmi-105558?affiliate_code=nl20191011thalia&utm_source=newsletter20191011thalia&utm_medium=email&utm_campaign=egyedi-hirlevel-thalia&utm_term=egyedi-normal&utm_content=egycsok&sc_src=email_3586587&sc_lid=272414285&sc_uid=bhE4291KGE&sc_llid=111133&sc_customer=962642

október 18 - október 20 bőségesen van jegy.

 

4077   zenebaratmonika • előzmény4076 2019-10-11 19:21:02

Ha az Egy csók és más semmire gondolsz, én is rámentem az jegy.hu-ra és nincs semmilyen akció most és elég drága, az opiban egy operett megtekintése jóval olcsóbb. A Tháliában 6500-4000 Ft, csoda, hogy ennyit eladtak, ráadásul, ez nem is igazi operett, csak inkább zenés vígjáték, nem hiszem, hogy sok dal van benne. A filmben kb. 3 dal volt.

4076   joska141 • előzmény4073 2019-10-11 16:57:59

A "www.jegy.hu" oldalon 20% kedvezménnyel válthatók a jegyek. A bemutató napján kívül a többi előadásra bőségesen kaphatók jegyek.

4075   zenebaratmonika 2019-10-11 15:55:40

A bariton Foki Dánielnek komoly sikert jelent, hogy a Komische Oper Berlinben énekel, íme egy kis ízelítő hangjából:

https://www.youtube.com/watch?v=Tsw_fL3wfuo

4074   zenebaratmonika 2019-10-11 15:48:02

A Komische Oper Berlin pedig egy újabb Ábrahám Pál operettet újít fel 2019. decemberében 2 koncert erejéig, az 1935-ös darab címe Dschainah Das Mädchen aus dem Tanzhaus, ami anno annak idején a Theater Wien-ben került bemutatásra egész nagy sikerrel, ráadásul, ez volt a színház utolsó sikere a bezárása előtt. Az operett végül sohasem jutott el a magyar színházakba, mert helyette Ábrahám másik darabja került műsorra az évben, aminek Történnek még csodák volt a címe.

A Dschainah c. operett 5 szereplős darab, ezek közül az egyik a virtuózok tehetségkutatóból ismertté vál Foki Dániel BARÓ BOGUMIL BARCZEWSKY szerepében.

Dániel Foki

https://www.komische-oper-berlin.de/programm/spielplan/dschainah-das-maedchen-aus-dem-tanzhaus/1258/

Azt nem tudom, hogy erről az operettről is készül e hangfelvétel, mint a Mese a Grandhotelben c. operettről, utóbbi itt hallgatható meg:

https://www.youtube.com/watch?v=iUYMZwRQ-Bc

 

4073   zenebaratmonika 2019-10-11 15:23:21

Most látom, hogy a Thália Színház műsorára tűzte Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi c. operettjét, https://port.jegymester.hu/hun/Production/56938  2019.október 18. a premier, az alábbi linken érhető el a jegyvásárlás, eléggé elvitték már a helyeket.

4072   zenebaratmonika • előzmény4071 2019-10-11 13:58:28

Én hamarosan megnézem a Carouselt, kiváncsian várom, még a Színházak éjszakáján vettem rá jegyet 30% kedvezménnyel, ennyit még áldoztam rá, gondolom nem igen lesz máskor rá lehetőség. Szerintetek leveszik? Ez nagy kudarc lenne. Egy lányt kérdeztem az operett és musical gálán, aki előttem ült, neki tetszett a musical.

4071   smaragd • előzmény4070 2019-10-09 13:51:38

Már korábban szó volt róla, hogy a Carousel még az előző operettszínházi vezetéshez tartozó darab. Én a premiert láttam és ott már érezni lehetett, hogy valahogy nem fekszik az itteni közönségnek ez az előadás, holott a művészek kitettek magukért.

4070   joska141 • előzmény4068 2019-10-09 11:12:12

Tisztelt Búbánat! Köszönöm imponáló tárgyismeretet mutató kiegészítését az általam felvetett „operett” és „cirkusz” témájában. Teljes mértékben egyetértek Önnel, ezt a két műfajt össze lehet kapcsolni. Sőt, ha belegondolunk a legtöbb operettben van egy báli, orfeumi jelenet, ahol van lehetőség ilyen cirkuszi produkciók előadására is.

Az én gondom viszont az, hogy miközben az új Operettszínház, új főigazgatója, új balettigazgatója, új zeneigazgatója, új vendégrendezővel és új vendégkoreográfussal, tomboló sikerrel, megújította a magyar operettet, azóta szinte egyáltalán nem játszik Hungarikumnak minősített magyar operettet. Van helyette különböző gálaest, zenés cirkuszi produkció, gyerekeknek, felnőtteknek musicalok minden mennyiségben, Operaházból átvett darabok, rockoperák, stb. Mai példa: hírlevél érkezett az Operettszínházból, hogy az abszolút bukásnak számító Carousel mellett adnak jegyet a Magyar Nemzeti Cirkusz előadására. Hm…

Még egy köszönet: hogy tetszett közölni a Jonas Kaufmann est programját. A jegyek (100 Ft kerekítéssel) 10 ezer és 30 ezer Ft közötti árban lesznek kaphatók általánosan október 17-től. Ugyanezt a programot, ugyanezzel a szereplőkkel, idén október 14-én a bécsi Konzerthaus-ban is előadja 35 EUR és 245 EUR közötti jegyárakkal. Egyébként nem érdemes kisietni, erre minden jegy elkelt.)

4069   Búbánat 2019-10-08 21:45:28

Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban

2020. január 10. péntek19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

  •  Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány
  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)
  • J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)
  • J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388
  • J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)
  • J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365
  • J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”
  • J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319
  • J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)
  •  
  • Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898
  • Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”
  • Stolz: Wiener Café - keringő
  • Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume
  • Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht
  • Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal
  • Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon
  • Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257
  • Sieczyński: Wien, Wien nur du allein

Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.

4068   Búbánat • előzmény4067 2019-10-08 13:18:46

Az idézett cikkben áll: „A Párizsi randevú-ra is világsztárokat hívtunk, olyan profi előadóművészeket, akik akrobatikus mutatványokat, rúd- és görgőszámokat adnak elő, mindezt komikus elemekkel kiegészítve.”

Az Operettszínház Kálmán Imre teátrumának színpadán lehet, hogy újdonságként fog hatni a feltűnő cirkuszmutatványok, de láttunk már ilyet, ehhez hasonló cirkuszi mutatványokat -  operettprodukcióban  –,  így a tavaly nyáron a Margitszigeten bemutatott Cirkuszhercegnő előadásain is:  benne szerepeltek: Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov Troupe (Oroszország) két bravúros száma is. A Miskolci Nemzeti Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Dobó EnikőMiller Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével.

4067   joska141 2019-10-08 11:33:01

Úgy látszik az Origo kulturális rovatát szinte teljes egészében az új arculatú Operettszínház produkcióinak szentelik. A mai cikk:

 

https://www.origo.hu/kultura/20191008-vilagsztarokkal-keszul-a-budapesti-operettszinhaz-novemberi-bemutatojara.html?utm_source=hirkereso

 

Az egyik bekezdést idézem:

 

„Új, különleges élményt nyújtó produkciót mutat be a Budapesti Operettszínház 2019 novemberében. Terített asztalok, látványos, színes showelemek, artistaprodukciók, vérpezsdítő táncok és slágerek is lesznek. A Párizsi randevú az őt megillető helyen, a mai Kálmán Imre Teátrumban, vagyis a hajdani pesti Moulin Rouge-ban kap helyet. Egy igazi dinner show-ról van szó - ez a szórakoztató műfaj az Egyesült Államokban terjedt el, és lényege, hogy egy éttermi vacsorát és egy színdarabot vagy musicalt tartalmaz.”

Szükség is van egy ilyen új műfajra, ha már az ide szánt Eisemann est – nem tudni, milyen okból – elmaradt, valamint az Operettszínház nagyoperett produkcióinak előadásszáma radikálisan csökken.

4066   Búbánat 2019-10-07 21:26:36

"Új műsorhoz új férfi kell"

ORIGO2019.10.07. 16:47

Szeptemberben mutatta be az új vezetésű Budapesti Operettszínház - Kiss-B. Attila főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Apáti Bence balettigazgató - a Csárdáskirálynőt. Az új Operettszínház első premierje, és ez volt Vidnyánszky Attila első operettrendezése. Az előadás páratlan sikerű, a nagy színházrendező minden túlzás nélkül megújította az operettjátszást. Ebben partnere volt természetesen Bozsik Yvette, a nagyszerű koreográfus és az komolyzene világából érkező karmester, Pfeiffer Gyula is.

Oláh Zsolt, a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjának támogatottja hosszabb elemzést írt a Csárdáskirálynőről. Az írást - amelynek Oláh Zsolt a darab egyik szállóigéjét választotta, "Új műsorhoz új férfi kell" - változtatás nélkül közöljük. 

4065   Búbánat • előzmény4064 2019-10-02 18:14:03

János vitéz bemutató _ olvasópróba_videoriport

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz november 22-én, 40 év után tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a próbafolyamat, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.

4064   Búbánat 2019-10-02 17:55:36

Az Operettszínház honlapjáról

Elkezdődtek a János vitéz próbái

Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik. Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.

Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.

4063   Búbánat 2019-10-02 11:12:17

Az Operettszínház honlapjáról:

Képes beszámoló az ukrán-magyar operettgáláról

Miként arról korábban is hírt adtunk, szeptember 25-én nyolc szólista és egy karmester érkezett hozzánk a Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínházból, hogy az este során az Operetthíd című közös gálaműsorral varázsolják el közönségünket. Anatolity Pogrebnyit, Mariana Bodnart, Arsen Kurbanovot, Halyna Hrehorchak-Odrynskát, Igor Levenetst, Olena Arbuzovát, Olexander Chuvpylót, Valeriya Tulist és Oksana Madarash-t, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit, Homonnay Zsoltot, Laki Pétert, Lukács Anitát, Lévai Enikőt, Bojtos Lucát és Vadász Zsoltot délután egy sajtótájékoztató keretein belül köszöntöttük.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Bogdan Sztrutinszkij, az ukrán színház igazgatója egyaránt kiemelték, mennyire nagyszerű látni azt a baráti összefogást, ami létrejött. Elhangzott, a zene által a lelkek beszélgetnek egymással, és ebből mindig fantasztikus dolgok születnek.

Ez esetben is így lett, az Operetthíd címre keresztelt gálaestre megtelt a nézőtér, és a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a két társulat tagjait. A gála a két ország himnuszával kezdődött, majd az est során felcsendültek az operettirodalom legszebb slágerei, többek között Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld dallamai, sőt még operarészleteket és ukrán népdalokat is hallhattunk.

Sok egyéb mellett elhangzott például Kacsóh Pongrác János vitézéből A francia királylány dala, Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájából Olympia áriája, Gioachino Rossini La danzája, vagy épp igazi kuriózumként Agustín Lara Granada című spanyol dala. Számos duettet magyar-ukrán páros előadásában élvezhettünk, ami még különlegesebbé tette a gálaestet.

A gálát Kálmán Yvonne is megtisztelte jelenlétével. Kálmán Imre lánya méltatta a gála magas szakmai színvonalát, a fellépő művészeknek - beleértve a balettművészeknek, a zenekarnak és annak élén Pfeiffer Gyula, az Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójának - magas színvonalú művészi teljesítményét.

Az est műsorvezetőjétől, Peller Annától elhangzott: a zene szeretete egy olyan emberi vonás, ami összeköt bennünket, ennek kapcsán létrejöhetnek olyan találkozások, mint ez a mai este is. Reméljük, még sok ilyen találkozást ünnepelhetünk majd falainkon belül és kívül is!

A gálát Somogyi Szilárd rendezte, koreográfusa Lénárt Gábor, Pfeiffer Gyula vezényelt. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Zenekara és Balettkara. A műsorvezetői szerepben Peller Annát láthattuk.

A Kállai-Tóth Anett további csodás képeiből készült galéria ide kattintva látható. 

4062   Búbánat 2019-09-25 20:40:37

Harmath Imre, névváltozat: Hartmann, született: Hoffmann Imre (Budapest, 1890. július 23. – Budapest, 1940. szeptember 16.) színpadi szerző, versszövegíró.

4061   zenebaratmonika 2019-09-25 09:56:35

Theater Dortmund operettgálájának műsora:

SA, 28. SEPTEMBER 2019
SO, 13. OKTOBER 2019
SO, 17. MAI 2020

Programm (Änderungen vorbehalten):

1.) Ouvertüre (Franz von Suppé: Leichte Kavallerie)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller

2.) „Mein Herr Marquis“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller

3.) „Wie mein Ahnl zwanzig Jahrʼ“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

4.) „Freunde, das Leben ist lebenswert“ (Franz Lehár: Giuditta)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Christoph JK Müller

5.) „Heia, heia, in den Bergen ist mein Heimatland“ (Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin)
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller

6.) An der schönen blauen Donau, Walzer Op. 314 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel

7.) „Es steht ein Soldat am Wolgastrand“ (Franz Lehár: Der Zarewitsch) Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

8.) Wolgalied (Franz Lehár: Der Zarewitsch)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

9.) Vilja-Lied (Franz Lehár: Die lustige Witwe)                        
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel

10.) „Mein Liebeslied muss ein Walzer sein“ (Ralph Benatzky/Robert Stolz: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Dirigent: Christoph JK Müller

11.) Finale 1 (Ralph Benatzky: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller
                                       
- Pause -
12.) Radetzky-Marsch, Op. 228 (Johann Strauss (Vater) )
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel

13.) „Lippen schweigen“ (Franz Lehár: Die lustige Witwe)
Romana Noack / Irina Simmes, Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

14.) Frühlingsstimmen, Walzer Op. 410 (Johann Strauss)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller

15.) Dynamiden, Walzer Op. 173 (Josef Strauss)
Dortmunder Philharmoniker Dirigent: Christoph JK Müller

16.) Unter Donner und Blitz, Polka Op. 324 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller

17.) „Es ist so schön am Abend bummeln zu gehʼn“ (Paul Abraham: Ball im Savoy)
Romana Noack / Irina Simmes, Fritz Steinbacher, Dirigent: Sebastian Engel

18.) „Wenn es Abend wird“ (Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel

19.) „Klänge der Heimat“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Romana Noack / Irina Simmes, Dirigent: Sebastian Engel

20.) „Schenkt man sich Rosen in Tirol“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller

Besetzung

4060   macskás 2019-09-18 22:44:58

4060

4059   zenebaratmonika 2019-09-18 22:09:23

Miket nem találok, egész elképesztő meglepetés (Ez Fényes Szabolcs igazgatása alatt lehetett...)

Kossuth Népe, 1947. 12. 25.

A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ
is bekapcsolódik a nagyszabású tervezgetésekbe. A centenáris emlékére valószínűleg Lestyán Sándor ír darabot, de addig is sok magyar operettet mutat be a színház. Lekötötték Szántó-Szécsén „Művészálom“ című operettjét, Békeffi—Bródi diákoperettjét, a „VIII. osztály"t, Ábrahám Pál „Tamburin“ című új darabját, valamint Vadnai László „A maharadzsa és a manikűröslány“ című vígjátékát. Tárgyalások folynak arról is, hogy Kálmán Imre legújabb operettjét, a „Saratoga“t a Fővárosi Operett színház mutatja be.
Az ünnepi műsor tehát mindenütt teljes, most már csak jobbnál jobb előadásokat várunk és kérünk a centenárium tiszteletére.

Nem semmi, de hogy kerül a műsorba, a nácik elől Amerikába menekült két világhírű komponistánk, Ábrahám Pál és Kálmán Imre soha sehol be nem mutatott, Amerikában komponált két operettje. Azt se tudtam, hogy Kálmán írt ilyen darabot. Ábrahám és Kálmán ezen két operetteje Amerikában nem került bemutatásra, végül persze Budapesten sem.

A többi darab is teljesen no name, nem tudom mik kerültek végül repertoárra.

 

4058   zenebaratmonika 2019-09-18 21:50:25

Pesti Napló 1929. január 23.

Tizennyoloéves komponista operettje — budapesti színpadon
Szabolcs Ernő. a Fővárosi Operetttzinház főrendezője mondja:
— A Fővárosi Operettszínházba» ezentúl kizárólag fiatal magyar komponisták operettjei kerülnek színre. Egész különös kivétel lesz az, ha ettől az irányelvünktől néha-néha el fogunk térni. Íme a bizonyosság: Ábrahám Pál,
Eisemann, és legközelebb: Kemény Egon. Kemény Egon mindössze huszonkét éves. Kikelet utca 3 című operettjének zenéje meglepően jó és szép.
— Van azonban színházunknak egy új zeneszerzője is, kivel eddig még nem beszéltünk. Ki ez? Fényes Szabolcs a neve. Mindössze tizennyolc éves. A Zeneakadémia növendéke. Egy teljes operettre váló zenéjét fogadtuk el előadásra. Színrehozzuk a jövő szezonban. Most készítjük hozzá a librettót. Azt hisszük, hogy Fényes Szabolcs zenéje meglepetés lesz. Ki ez.a Fényes Szabolcs, Fényes Annusnak, a volt kis operettprímadonnának unokaöccse. Többet mi sem tudunk róla.

4057   Búbánat • előzmény4047 2019-09-13 14:54:54

Video montázs A Csárdáskirálynő operettszínházi bemutatójáról; Vidnyánszky Attila rendező beszél a darabról.

Nem értek egyet azokkal a megállapításokkal – túlzóak s persze elfogultak (ami nem baj…)

 „világ leghíresebbje”   

„elsőszámú operett”

„operettek operettje”

Ezekben a kategóriákban világvezető Lehár nagyoperettje: A víg özvegy!

De legalább annyira játszott és ismert  A denevér,  A cigánybáró,  A szép Heléna, A mosoly országa és még sok más darab – egyenértékűek vagy jobbak is Kálmán közismert operettjénél. Nálunk persze: „emblematikus” színpadi mű, de ez többféle okra vezethető vissza…

4056   joska141 2019-09-13 14:42:29

Megjelent az interneten az operaházi produkciót ismertető nézői vélemény utolsó mondatában várt „Menyasszonytánc” előadás fogadtatásának leírása, a következő honlapon:

https://www.origo.hu/kultura/20190913-telavivban-szerepelt-az-operettszinhaz-a-menyasszonytanc-cimu-eloadasaval.html?utm_source=hirkereso

Az ismertető címe:

Hosszú ideig, hihetetlenül lelkesen ünnepelték az Operettszínházat Tel-Avivban

Viszonylag rövid az egész cikk, ezért szinte teljes egészében idézem:

„Telt ház előtt adta elő a Budapesti Operettszínház a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét Tel-Avivban. Az előadás hatalmas sikert aratott.”

„Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója az MTI-nek azt mondta, „a Menyasszonytánc olyan történeteket mesél el, melyekhez hasonlókat mindannyian hallottunk a családunkban, akik akár Magyarországon, akár az elcsatolt területeken, akár Izraelben élünk.”

Az új Operettszínház - Kiss-B. Atilla főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Apáti Bence balettigazgató - első premierjét a múlt héten tartotta, elképesztően óriási sikerrel. A Csárdáskirálynőt Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus Bozsik Yvette volt - és a nagy művészek kétségtelenül és persze nem meglepő módon nagy előadást alkottak.”

Számomra, azon kívül, hogy tudomást szerezhettem az Operettszínház újabb diadaláról, nagyon figyelemre méltó volt a cikk egy jelzője, mely szerint: „Az új Operettszínház”, azaz nem új színpadgépezet, nem új vezetés, hanem egy teljesen új profílt kialakító színház.

4055   joska141 • előzmény4054 2019-09-11 08:50:04

Még egyszer visszahivatkozás a Csárdáskirálynő bemutatójáról írtakra, valamint az Ön figyelemre méltó megjegyzésére, hogy néhány szerepet egy-egy emberrel társítunk.

A napokban, 2019.augusztus 31-én jelent meg az interneten egy cikk Rátonyi Róbertről. A cikk címét és tartalmát – nem a Momushoz kapcsolódó tárgy miatt – nem csatolom, nem idézem, de egy mondatot belőle igen:

„A Csárdáskirálynő Bóni grófja – egyébként világcsúcstartó – 2027 (!!!) alkalommal varázsolta el a közönséget a szerepben igazán nőfaló figura.”

Tiszta szívből kívánok a Bóni grófot jelenleg alakító, az „előadás motorja” Laki Péternek hasonló sikert a továbbiakban vagy a Bóni grófja vagy más szerepekben.

4054   Klára • előzmény4053 2019-09-09 19:55:58

Na igen, vannak darabok, illetve áriák, melyek egy meghatározott személyhez kötődnek, pl. "Szivem szevet, valóság, ez nem álom", stb. A szeret/szevet/ középső mássalhangzója leírhatatlan, de Kamillka előadásában kitörölhetelen annak a füléből, aki valaha látta-hallotta!

4053   Edmond Dantes • előzmény4052 2019-09-09 15:55:25

Humornak szántam ld. szmájli a végén + annyira szeretem ezt a Fleury-belépőt (ld. a linket) ... vele.

4052   Klára • előzmény4051 2019-09-09 15:36:26

De énekelni mikroport nélkül is tudott! És a bejegyzés lényege - emlékezetem szerint - ez volt!

4051   Edmond Dantes • előzmény4048 2019-09-09 13:15:03

Ajjaj, Honthy Hanna már az autómobilt, a repülőgépet és a mozit sem tartotta sokra ;-)

4050   Edmond Dantes • előzmény4047 2019-09-09 12:59:03

Kedves joska141, köszönöm, én is elgyönyörködtem tegnap délután a fotókban, bár a mikroportokra nem figyeltem föl. Érdeklődéssel várjuk a képsorozat címénél -"Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje"- kissé árnyaltabb, igazi, pro és kontra értéksemleges kritikákat, már ha egyáltalán léteznek olyanok. Mikroportot többnyire musical- és szabadtéri előadásokon, gálaesteken szoktam látni, ezek szerint már klasszikus operett-előadásokon is tért és decibeleket hódít. Milyen bölcs volt pl. Mahler, amikor nagy szimfonikus műveit, köztük a tegnap este megcsodált (ld. Nemzeti Hangversenyterem...-topik) III. szimfóniát akkora apparátusra írta, ami -egyelőre?- nem igényel effajta kütyüket :-)

4049   Edmond Dantes 2019-09-09 12:36:20

"Operettrajongóknak szóló, egész estés szórakoztató műsorunk a Hosszú az éjszaka…  -Eisemann est" címmel hirdette az Operettszínház "a Kálmán Imre Teátrumban helyet kapó gálaműsorát" ... amely(nek előadásai) egy friss közlemény szerint "technikai okok miatt elmarad(nak)."   A jegyek visszaválthatók 2019.10.01-ig, vagy becserélhetők bármely más előadásra.

4048   Klára • előzmény4047 2019-09-09 07:57:53

Kedves joska141!

Üzenetével tökéletesen egyetértek, a művészekre felragasztott mikrofonról már pár alkalommal kifejtettem a véleményemet, éppen az Ön által is nevesített MŰVÉSZEK példakénti elmítésével. Hogy miért a nagybetű? Ök igazi művészek voltak, ismerték a szakma csinját-bínját, és tudtak beszélni, noch dazu énekelni is. Azonkívül akkoriban a szükséges hangosítást -  mert azért néha akkor is kellett -  a színpad elején eldugott mikrofonok segítségével oldották meg.

4047   joska141 • előzmény4046 2019-09-08 22:25:53

Tisztelt Edmond Dantes!

 

Köszönöm kiegészítését. Az eredeti tudósításból nem akartam senkit sem külön kiemelni, hiszen ezzel megsértettem volna a XXI.századi magyar színháztörténet ezen eseményének egységét.

Azonban a tudósítás szerzői érezhették, hogy a leírtak bizonyos szempontból hiányosak, ezért néhány óra múlva további kiegészítést tettek hozzá a következők szerint:

https://www.origo.hu/kultura/galeria/20190908-csardaskiralyno-operettszinhaz-premier.html?utm_source=hirkereso

Ennek összefoglaló címe: „Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje”

Elnéztem Gordon Eszter 23 fényképét, a szereplőkön látható leukoplaszttal felragasztott mikrofonokat. Koromnál fogva még láthattam a Szinetár-féle Csárdáskirálynőt szintén az Operettszínházban. Megpróbáltam elképzelni – nem igazán sikerült – az akkori szereplőket, Honthy Hannát, Németh Marikát, Gyenes Magdát, Baksay Árpádot, Rátonyi Róbertet, Feleky Kamillt homlokukra, arcukra felragasztott mikrofonokkal. Mivel akkor fiatalabb voltam, jobban is hallottam, így nem is hiányoltam ezeket a hangosító eszközöket.

(Zárójelben: délután volt a televízióban a Formula 1 futam közvetítése. A felvezető műsorban beszélgetők szintén hasonló mikrofonokat használtak, de mindegyiken keresni kellett, annyira aprók voltak és ügyesen tűzték be az ingük, ruhájuk hajlataiba)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)