vissza a cimoldalra
2019-12-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2983)
Pantheon (2460)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)
Erkel Színház (10390)
Társművészetek (1530)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4624)
Kimernya? (3362)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3531)
Kolonits Klára (1153)
Franz Schmidt (3474)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62004)
Opernglas, avagy operai távcső... (20365)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1819)
Cziffra György (110)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (118)
Lisztről emelkedetten (980)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - hanglemez - lemezhang (zesa, 2003-07-24 21:29:13)

   
111   oicka 2014-04-22 09:57:55
BA-LU EUfórikusok - A brémai muzsikusok
2014. április 05. 11:00
IBS Színpad · Budapest

Balogh Sándor legújabb fantasztikusan szórakoztató és roppant élvezetes zenés mesejátéka! A brémai muzsikusok történetét valószínűleg minden gyerek ismeri, azonban a brémai rézfúvósokéról már kevesebben hallottak.
Ezen szeretnénk változtatni és reméljük igazat is adnak majd nekünk! Az öt jóbarát története ugyanis nemcsak mulatságos, de roppant tanulságos is annak, aki jól figyel. A csupa rézfúvósokból álló együttesben a különböző hangszereknek különböző szerep jut. Szó szerint, ugyanis az egyes állatokat az egyes rézfúvós hangszerek testesítik meg. A mesejáték eredeti, Hungaroton által megjelentetett hangfelvételét nem kisebb művészek játszották fel, mint a Berlini Filharmonikusok Rézfúvós Kamaraegyüttese, akik a világ több országában is előadták ezt a felejthetetlen előadást!

Tehát nemcsak kiváló szórakozást, A brémai muzsikusok című mese fantasztikus adaptációját, hanem a rézfúvós hangszerek minden csínját-bínját is megtanulja az, aki erre a koncertre ellátogat!
110   Sipi 2009-11-06 16:52:27
A Brahms-Rattle felvétel kritikájával kapcsolatban jegyezném meg: az EMI-vel mostanában nekem is pozitív élményem volt, a Mahler 5. Rattle-Berliniek szerintem nagyon jól sikerült felvétel, a dinamika nagyon tág, a hangszerek szépen szólnak, az atmoszféra jó. Nem tudom, általános tendencia-e ez a kiadónál vagy csak néhány lemez sikerült így, de én örülök neki.
109   Sipi • előzmény108 2009-10-05 19:31:30
Nekem is magyar kábelem van, szerintem jók a magyar hifi termékek is, én is ezeket preferálom. A cikket sajnos nem én írtam, de nekem is nagyon tetszett.
108   tomás • előzmény107 2009-10-05 15:39:50
Kedves Sipi!
Nagy segítséget jelentettek a hazai gyártók linkjei is! Itt találtam kiváló minőségű, de megfizethető kábelt is! A gondolataiddal pedig 100%-ban egyetértek! Számomra elsősorban a zene a fontos, s bár a kelenlegi hanggal még nem vagyok teljes tekintetben elégedett (főleg a kórusok szólnak tompán), de ezt remélem sikerül megoldanom a tervezett fejlesztésekkel. Köszönöm!
107   Sipi • előzmény106 2009-10-01 20:29:03
Rendben. Ha esetleg van kedved erről olvasni, a honlapomon olvashatsz egy nagyon jó esszét. Rögtön a kezdőlapon "A zene és a hifi" képre kattintva már elérhető.
106   tomás • előzmény105 2009-10-01 19:04:21
Ezt meg fogom szívlelni! :)
A Marantz PM-68, november tájékán valószínűleg "beköltözik" hozzám, az Orion HS-400-asokat is újrakábeleztetem. Ezt már régóta terveztem. Már meg is van a kábel, német gyártmány, kiváló minőségű, ennyit tudok róla (meg hogy nagytisztaságú oxigénmentes rézből vagyon), ajánlották, és jó áron kaptam. Majd nézek valamilyen audió-kábelt is, most ajánlottak egy jót és olcsót.
Itt meg fogok állni és merengek majd, hogy tetszik-e a hangzás. És csak komoly hiányérzet esetén változtatok rajta. Se kedvem, se pénzem nincs, hogy többet törődjek vele.
105   Sipi • előzmény104 2009-10-01 18:43:20
Ja, ok. Csak vigyázz, mert a ravasz marketing-róka könnyen bevihet az erdőbe. Ha tetszik az, amit hallasz, akkor már ne változtass rajta.
104   tomás • előzmény103 2009-10-01 15:57:57
:) oda "amerre tovább"...
Vagyis szeretnék végre eg véhleges, összeállt rendszert birtokolni, amihez már nem kell hozzányúlni.
103   Sipi • előzmény102 2009-10-01 15:30:59
"De szeretnék végre megérkezni!!!"

Hová?
102   tomás • előzmény101 2009-10-01 15:05:38
Köszi! Ez bíztatólag hangzik! :)
Kaptan egy előnyös ajánlatot egy Marantz PM-68-asra. Lehet, hogy arra lesz a csere. A hangfalak új kábelt kapnak, aztán majd meglátjuk merre tovább. De szeretnék végre megérkezni!!! :D
101   balazsm • előzmény100 2009-10-01 11:25:12
Nálam egy Marantz 3001-es DVD és az erősítő között van QED Qnex 1-es, ami a Performance 1-es elődje - jól muzsikál. (Nincs nagy különbség a Performance és Qnex között.) Ha kapsz valahol használtan, kábelt érdemes így venni, de a Perf. 1 alapkábel, belépőszintű gépekhez való inkább. A tiéd már a 3-ast is elbírná, hallani a különbséget. (Vagyis a különbség nem nagy - de hallható.) A QED Original hangfalkábel elég jó az árához képest, én is ezt ajánlottam volna. Én egy Van den Hul 302-est cseréltem le erre a QED-re és nagyon jó döntésnek bizonyult, csakúgy, mint az Inakustikról váltani QED Originalra.
100   tomás • előzmény99 2009-09-30 18:16:51
Iggen! "performance" - az az!
Az erősítőm most még egy Technics SA-DX940..., de nem sokára már egy Sansui AU-317-est fogok használni, ami szintén keményebb hangú. (A Technics mos egy kicsit). Egy pár óriási Orion hangfalam van, amikkel nagyon meg vagyok elégedve. (ennek a kábelezése is cserélve lesz QED Original-ra.)
Nagy különbséget jelentene, ha csak audio 1-es QED-kábelt vennék?
99   balazsm • előzmény96 2009-09-30 16:12:26
Kedves Tomás! Azt hiszem, a QED Performance Audio 2-re gondolsz, az 15 és féle ezer Ft. Elég jó kábel, én is ilyet használok, keményebb hangú gépekhez jól passzol, mert elég lágy, kiegyenlített, angolos a hangja - Marantzhoz is teljesen jó, szerintem, főleg ha az erősítőd is hasonló hangkaraktert nyújt. 7001-hez már ez a kategória dukál. A rendszer meghálálja, ha a hangsugárzókábel is QED, persze ez függ a hangfaltól - meg az ízlésedtől - is.
98   tomás • előzmény97 2009-09-30 15:05:03
Köszi!
Nagyszerű ötlet ez a letétes dolog, meg is fogom kérdezni!
97   Sipi • előzmény96 2009-09-30 14:48:22
Egyáltalán nem szükséges. Az árból soha nem lehet a hangminőségre következtetni. Nem biztos, hogy többet tud, de ezt csak te tudod eldönteni; neked tetszik-e. És ha ilyen drága, akkor a kereskedő valószínűleg letét ellenében odaadja kipróbálni és el tudod dönteni, kell-e neked. Én próbálgattam IC-kábelként néhányat, de nálam szinte alig hallható volt a különbség.
96   tomás 2009-09-30 14:39:40
Hali!
Hátha erre jár egy HiFi-tudor...

Most vettem (tegnap) egy Marantz SA7001-est. Klassz készülék, nagyon elégedett vagyok vele. Az eladók persze rögtön betették a bogarat a fülembe, hogy dukálna hozzá egy QED Professional Audio 2-es audió-kábel... ez viszon elég sokba fáj. Kérdésem. Mivel tud többet egy ilyen 16ezres kábel egy mondjuk 6-7ezrestől? (Most egy olcsó kis vacakon megy, így se rossz, de egy HiFi-kábel azért majd kelleni fog.) Kérdésem tehát: valóban "szükséges" a drágábbik?
95   zesa • előzmény94 2009-01-27 11:32:26
Lemaradt: budapesti helyszínről lenne szó.
94   zesa 2009-01-27 11:31:28
Sziasztok!
Kissé off, de hátha van valakinek ötlete.
Egy hegedűs barátomnak szeretnénk hangfelvételt készíteni és keresünk csöndes, nyugodt, jó akusztikájú teret. Lehet ez könyvtár, iskola, templom - ahol nem kérnek bérleti díjat. A felvétel - jó értelemben - amatőr indíttatású, magáncélra készülne.
93   bermuda • előzmény92 2006-09-09 16:33:52
Igen, és büszke vagyok rá!!
egyébként mindenki elfogult valakivel szemben ,te például egy énekesnővel szemben akit meg én nem kedvelek, de igy kerek a világ.
92   parampampoli • előzmény90 2006-09-09 10:55:30
Igen, elfogult vagy!
91   zitto • előzmény90 2006-09-09 10:49:34
\"De ha a piacon kapható, már nem is olyan szerény Trubadúr-videó kínálaton végigtekintünk, alighanem ez a felvétel viszi el a pálmát.\"

Ezzel a sommás ítélettel zárta a honlapon megjelent recenzióját Cura Trubadúr-dvd-jéről a kritikus. Semmiképpen nem érthetek vele egyet!! (Remélem, más se!) A TDK 1978-as bécsi Trubadúrja négy korszakos énekes-zsenivel a színpadon, Karajannal a dirigensi pulton nehogy már bármilyen szempontból alatta maradjon a még közepesnek is csak jóindulattal nevezhető londoni előadásnak. Hvorosztovszkij egy évszázadban nem említhető a történelem egyik legpazarabb Lunáját éneklő Cappuccillivel, a bizonytalan intonációjú Villaroel Kabaivanszkával, egy majdenem no name Azucena a fénykorabeli Cossottoval. És Domingo?? Abban hasonlítanak Curával egymásra, hogy a Stretta \"C\"-je mindkettőjüknek problémás, de Domingo kárpótol gyönyörű hangszínével, arisztokratikus megjelenésével és frazírozásával. Hogy jön hozzá Cura, bármilyen szempontból is??? Mielőtt efféle kijelentéseket leírna, nézze már meg a konkurenseket az igen tisztelt \"szakértő\" !! Legalább ezt az egyet!
90   bermuda 2006-09-07 20:13:37
Köszönöm a beszámolót a Curás-Trubadurról, nekem ez volt az első dvd-m, mivel kedvenc énekesemről van szó azt hittem csak elfogult vagyok....
89   Búbánat 2006-09-07 10:49:12
Operatörténet magánerőből
Haydn által Eszterházán színpadra vitt barokk zenemű DVD-n
Népszabadság • Varsányi Gyula • 2006. augusztus 3.


A gödöllői kastély nemrég felújított színházában készült Dittersdorf operájának felvétele
Egy osztrák zeneszerző, bizonyos Karl Ditters von Dittersdorf a XVIII. század második felében ontotta az olasz operákat (csak később vált a német nyelvű opera \"atyjává\"), ezek közül néhányat az Eszterházán dalszínházat vezető komponista, Joseph Haydn előadásra kiválasztott.





Az utóbbi művek egyikét, A Rocca Antica-i báró története címűt szemelték ki a Hungaroton lemezkiadónál, hogy az első opera-DVD-t elkészítsék belőle. A lemez most került boltokba.

A Bánk bán Káel Csaba rendezésében elkészült filmfeldolgozása és DVD-változata után A Rocca Antica-i báró... mozgóképi fölidézése igazi kultúrhistóriai meglepetés. A két felvonásos vígoperában, amely a kor divatja szerint Goldoni szövegére készült, mindössze négy szerep van - ezeket Kóbor Tamás, Fodor Beatrix, Károly Edit és Bretz Károly énekli. A krónika szerint Haydnnak - és persze a főúri Eszterháza közönségének - annyira tetszett a könynyed darab, hogy 1776-tól több éven át műsoron tartotta. A mű szerzői kézirata jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményében található. Ott fedezte föl a régizene egyik jeles hazai kutatója és előadója, Németh Pál, aki a Capella Savaria együttes alapítójaként is ismert, de a művet mostani zenekara, a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével vezényelte a DVD-fölvételen.

Voltaképpen egy színielőadás látható a lemezen, Tóth János, az Operaház magánénekese rendezésében, amelyet a gödöllői királyi kastély két éve fölújított, kiváló akusztikájú, száz főt befogadó színházában rögzítettek. A lemez extrái megismertetik a nézőt Dittersdorf világával és a gödöllői kastéllyal is.

Hollós Máté kiadóvezető érdeklődésünkre megerősítette: az újdonság megjelentetése a Hungaroton alapkoncepciójába illeszkedik, vagyis elsősorban a ritkaságokat kedvelő gyűjtők érdeklődésére számíthat világszerte. A DVD egy tervezett - magyar vonatkozású - sorozat első darabja lehet, ha sikerül további magántámogatókat bevonni a finanszírozásba. A Rocca Antica-i báró... fölvétele hatmilliós költségének egy részét is a filmtörvény adta befektetői kedvezmény révén sikerült előteremteni.
88   Escamillo 2006-02-06 11:53:14
A Lang Lang lemezkritikával sajnos nagyon egyet tudok érteni, legalábbis a zongorista értékelését illetően. Ugynis bár konkrétan ehez a koronghoz nem volt szerencsém, hallottam LL Csajkovszkij-Rachmanyinov 1. zv-es és Rachamnyinov 3. zv és Paganini rapszódia albumait, amelyeken tökéletesen bizonyítja, hogy miként lehet teljesen értelmetlen tempókkal, gyakorta giccsbe hajló hangulatokkal tönkretenni műveket. Az USA-ban a fiatalemberről többen úgy beszélnek, mint az új Horowitz-ról, ami végzetes tévedés. Az amazon.com-on látható beszámolók is jól tükrözik a helyzetet. Az egekbe magasztalások váltakoznak értetlenkedésekkel, hogy miként lehet, hogy LL a legnagyobb nevű karmesterekkel (az első zv-es cédén Barenboim, a Rachamnyinov cédén Gergiev)és a világ legjelentősebb klasszikus zenei kiadójánál jelentetheti meg a felvételeit. A diverz vélemények vizsgálva általában hamar kiderül, hogy a dícsérő kritikák többsége olyanoktól származik, akiknek ez szinte csak az ismerkedése a klasszikus zenével, így összehasonlítási alapjuk nincs, és a popkultúrán nevelkedtek számára valóban andalító lehet LL stílus. A másik oldalhoz tartozó vélemnyek jó része viszont hallotta a jó felvételeket is... Ez utóbbi természetesen nem feltétlenül Horowitzot jelenti.
Nekem a fiatal \"sztárok\" közül például Arcadi Volodos sokkalta jobban tetszik.
87   Sesto 2005-07-18 09:59:41
pardon: \"örömmel\"
86   Sesto 2005-07-18 09:59:14
...rörömmel olvastam a Gardiner \"Szöktetés\" kritikát,...s valóban nagyon helyes a megállapitás, ami Orgonasova-val kapcs. elhangzik!-bár Orgonasova(=lemezen mindig jó!!!)esetében-szomorú, hogy live fele akkora a hang, mint amilyennek a hanghordozók által hinné az ember, pedig roppant kultúrált, stilisztikailag is biztos énekes=igazi \"lemezhang\"... Még sem tudom \"nem szeretni\"! ;-)))
85   zesa • előzmény81 2005-03-30 20:18:38
filemile, köszi az infót!
Kicsit tényleg késő, de nem lényeg :-)
Tk. személyes tapasztalatokat vártam volna, végül hagyatkoztam arra amit a neten találtam (pl. összehasonlitó kritika a rondomagazinban), és az nem volt túl pozitív.
Egyébként éppen a napokban belefutottam egy antikváriumi Boulezes Tavaszi Áldozatba (DG) de a rövid belehallgatás nem csigázott fel.
81   filemile • előzmény83 2005-03-28 20:25:00
Kocsergától már az is elég karizma, hogy életben maradt Csernobil után (egész családja elpusztult). Azért hallgasd (nézd) meg egy TDK DVD-n (DV-ECSPE)a Berlini Filharmonikusok és Abbado kíséretével az 1996-os szentpétervári koncerten. Szerintem elég jó az Aljeko kavatinában.
A Boriszban abban az időben nem lehetett találni jobbat (tud valaki mást?).
Idézet a Penguin Guide-ból:
\"Vocally, the performance centres on the glorious singing of Anatoly Kotcherga as Boris. Rarely has this music been sung with such firmness and beauty as here and, so far from losing out dramatically compared with rivals who resort to parlando effects for emphasis, the performance gains in intensity. Kotcherga may not have as weighty a voice as Talvela on EMI, but with Abbado encouraging high contrasts, the darkly meditative depth of the performance is enhanced without loss of power.\"

Nem veszem mindig készpénznek az angol kritikusokat, de az idézettel most egyetértek.

Nem vagyok biztos, hogy a Solti féle Frau ohne Schattem költségvetése nem volt-e magasabb?
84   karnagy • előzmény69 2005-03-28 18:16:13
Én meg szeretem az Abbado-s Borist. Kotserga nem egy Christoff vagy Ghiaurov, de azért igen tisztességesen abszolválja a címszerepet. Mellesleg ez a világ legdrágábban felvett operalemeze, nem értem, hogy a Sony miért nem szerződtetett a címszerepre egy karizmatikusabb művészt. A \"kisebb\" szerepeket egytől egyig remek művészek szólaltatják meg (Lipovsek, Ramey stb.)
83   vörösbegy • előzmény81 2005-03-28 18:16:09
Hát ez egy kicsit megkésett. Fordítás nincs?
82   filemile • előzmény80 2005-03-28 18:12:29
zesa, ime a Gramophone kritikája a lemezről:

Stravinsky

Pulcinella. The Rite of Spring, \'Le sacre du printemps\'.
Olga Borodina mez John Mark Ainsley ten Ildebrando d\' Arcangelo bass
Berlin Philharmonic Orchestra/Bernard Haitink

Philips CD 446 698-2PH (71 minutes : DDD)

Text and translation included.
Reviewed: Gramophone 4/1999, John Steane

The booklet’s interior artwork – a jagged cubist pattern of white print on a black background and vice-versa – will strike you either as inventive or deeply irritating, but its contrasts are mirrored in the success and failure of the two performances. Despite occasional instances of affectionate pointing, and finely done solos from the tenor and bass, conditions for this Pulcinella – among them, a possible unfamiliarity with the notes – do not lend themselves to buoyancy, fun and quick wittedness, and a wonderfully effervescent score is rendered, for the most part, foursquare and flat.
But how different is this Rite (as far as I am aware, the Berliners’ first Rite since their 1975 recording with Karajan); and if the opening bassoon solo – a very melancholy air, beautifully eased into – hints at a performance more ear-caressing than earth-cracking, what emerges is as comprehensive a realization of the many elements of this score as I have heard. The light-toned recording combines of vividly present and analytical clarity with a mostly audible sense of space; its sophistication only slipping in those moments where the parts don’t relate to the whole. Opinions will differ about whether those ‘moments’ are few or many, but the balance allows a very high yield of the score’s intricacies and radicalism, and provides a clear window on (and thus uplifting appreciation of) the wonderful expressive variety of the playing. So, you notice such things as the distinctive profile of the opening minutes’ woodwind lines emerging as a direct result of the player’s artistry rather than, as with Rattle, at the conductor’s obvious prompting; and that the playing is generally, and to a surely unprecedented degree, free of fudging (apart from the solo violin’s harmonics from 1\'11\'\' on track 8), or, to put it more positively, that, for example, the horns, although playing with brazen attack and abandon, and often at the speed of light, are also playing all of the notes at all the right times.

But what of Haitink’s parameters? As it happens, they are mainly Stravinsky’s, with tempos that keep the work on its feet (the swift Introduction to Part 2 following Stravinsky’s own 1960 recording rather than his score’s metronome marking), an avoidance of inflexions alien to the score, and an appreciation of how much more radical The Rite can sound if not turned into a percussion concerto. It is not for me to say how much Haitink’s presence contributed to the brilliant nature and placing of the attack, and to the highly expressive cantabiles; or if, in a studio recording, considerations of ‘pacing’ – as in preserving tone and stamina for the danger-spots as well as the highest peaks – actually come into the equation. The important thing is that they are all here.

When all is said and done, you have to ask yourself with any performance of The Rite, are you left shaken by it? I was by this one. \'

John Steane
80   zesa 2004-11-03 14:24:17
Kedves szakértők,
arra lennék kíváncsi van-e valakinek valamilyen kritikai információja, impressziója arról a Stravinsky - Haitink+BPO - Philips Cd-ről (Le sacre+Pulcinella), amely 95-ben jelent meg, de már a 98-as Bielefelderben és 2000-es Ph katalógusban sem látom nyomát. Csak a korábbi Londoniakkal készült felvételét lehet kapni. A lemez száma: 446 698-2
79   Búbánat 2004-09-23 20:31:22
Dohnányi Ernő: Cantus vitae –oratórium
Km.: a MR Énekkara, Gyermekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Strausz Kálmán
Szólót énekel: Korondi Anna, Meláth Andrea, Mukk József, Tóth János
Magyar Rádió, 2004

Érdekes elemzést olvastam Pallós Tamás tollából az Új Ember legfrissebb számában
az említett Dohnányi - oratórium szombati zeneakadémiai bemutatójához időzített CD-felvételéről.

„Túlzás lenne azt állítanunk, hogy Dohnányi Ernő életműve reneszánszát éli, az viszont mindenképpen igaz, hogy a kiváló zongoraművész – karmester - zeneszerző egyre több darabját játsszák és veszik hanglemezre világszerte. Az elmúlt években itthon is elkezdődött az adósságtörlesztés: hosszú idő óta újra felhangozhatott zenekari műveinek sora, a szegedi dóm felszentelésére komponált miséje, az Erkel Színházban pedig előadták A vajda tornya című operáját.
A Magyar Rádió együtteseinek köszönhetően most az 1941-ben bemutatott Cantus vitae-t emelték ki a feledés homályából. A mű újbóli (zeneakadémiai) előadása és hiánypótló lemezfelvétele által valódi remekművet ismerhet meg a zenehallgató közönség. A Madách Tragédiájának szövegrészleteit felhasználó szimfonikus kantáta egyszerre ars poetica és világnézeti állásfoglalás. Dohnányi legkedvesebb irodalmi alkotásából, a számára fontos sorok sajátos szempontú csoportosításával állította össze a szövegkönyvet, a zenével pedig új jelentéstartalommal bővítette az idézett részleteket. Lehetősége nyílt a történelmi áthallások művészi megjelenítésére, a különböző értékrendek között feszülő ellentétek vagy éppen az „egymásból következések” plasztikus ábrázolására. A legfeltűnőbb példa erre az egyik zenekari közjáték, amelyben a francia forradalomra, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére utaló Marseillaise-t „felülírja” az Internacionálé, a XX. század hasonló elveket hangoztató diktatúrájának ismert dallama.
A világdráma ihlette kantáta központi gondolata – minden korabeli aktualitása mellett – az emberiség, s ezen belül az egyén üdvtörténete. Az emberiség sorsát tekintve a teremtés – bűnbeesés-megváltás, az egyén oldaláról pedig az eszmélés, a küzdelem és az örök élet reményének hármassága határozza meg a művet.
Dohnányi zenéjét hallgatva először önkéntelenül zenei párhuzamokat keresünk. Kézenfekvő, kényelmes megoldásnak tűnhet, mégsem lehet az óriás zenekart, vegyes- és gyermekkórust és négy énekes szólistát felvonultató darabot egyszerűen az eklektikus, utóromantikus művek közé sorolni. Érezni ugyan rajta Wagner, Mahler, Richard Strauss, sőt Respighi hatását, de nincsen kétség afelől, Dohnányi teljesen egyénit, eredetit alkotott. A Cantus vitae magában foglalja a kor zenei törekvéseit: a karakterizálás jellege, lendülete már Sosztakovicsot előlegezi. A pazar, sokszínű, burjánzó hangszerelés hőfoka, állandó izzása egy pillanatra sem engedi a hallgató figyelmének lankadását. A szopránszóló a művészet, az újrakezdés és a hit győzelmének hirdetője. Dohnányi különleges szépségű lírája e részletekben bontakozik ki leginkább. (A szerző hasonló zenei megoldásokkal élt Iva búcsújánál, A vajda tornya című operájában.) A befejezés, az Istent dicsőítő két utolsó tétel Wagner Parsifaljának zárójelenetével rokon. Emelkedett, őszinte, üres hatáskereséstől mentes, nagy formátumú mű Dohnányi szimfonikus kantátája, amely a magyar zenetörténet jelentős darabjainak sorát gazdagítja.”

Megismétlem: az élő bemutatóra ugyanezekkel a közreműködőkkel most szombaton kerül sor a Zeneakadémián, amelyet a Bartók Rádió 19:35 órai kezdettel élőben közvetíti.
78   velence • előzmény76 2004-08-10 13:41:16
Az Eroica fantasztikus.
77   Sipi 2004-08-08 15:02:28
Az is, de ezt már a Beethovenről mélyebben témában elmondtam. Bár a kísérőfüzetben az is szerepel, hogy a 9. második tételét helyszűke miatt kicsit meg kellett kurtítani.
76   Tamás 2004-08-07 23:46:22
Mindenkinek ajánlom, hogy megjelent a 20. század karmesterei sorozatban Furtwängler is. A lemez Beethoven 3., 5., és 9. szimfóniáját tartalmazza. Érdekes lehet.
75   zesa 2004-04-14 01:41:34
Egy kis érdekesség.
Ma este egy barátomtól kaptam másolatban egy Mozart négykezes szonátát és Schubert Grand Duo-t, amely az Aldeburghi fesztiválon hangzott el Richter és Britten tolmácsolásában. A CD 2002-ben jelent meg az amerikai Music & Arts kiadásában. Ismerős volt a felállás, aztán rájöttem, hogy a Schubert mű nekem is megvan (más darabok társaságában) egy 2000-es Decca-BBC kiadásban. Miután a trackek nem egyeztek időtartamban teljesen, a felvétel időpontja pedig csak évszám pontossággal szerepelt a M&A lemezen, nekiláttam hasonlítgatni. A zörejek egyértelművé tették, hogy ugyanarról az előadásról van szó, viszont meglepve tapasztaltam, hogy míg a Decca CD sztereo, addig a M&A Schubertje monó és alaposan szalagzajos. Hát, furcsa ez így. Nagyon úgy tűnik, mintha ez utóbbi valamiféle kalózkiadás lenne, amit anno a rádióközvetítés során rögzítettek magnóra. Az is egészen bizonyos, hogy nem a Decca CD-t keverték át monóra, mert a Decca hangmérnökei bizony bele-belenyúltak a felvételbe és bizonyos zavaró zajokat \"kivágtak\" legalábbis tompítottak, hallatszik a finom utómunka, míg a másik lemezen kendőzetlenek a zajok.
Szóval érdekes ez a kalózgyanús kiadvány a M&A-tól... Annak még nem néztem utána, hogy a Mozart négykezesnek is megjelent-e az eredetije a Deccánál? Ez a felvétel csak egy évvel későbbi (1966-os) mint a Schubert, de ez már a M&A-nál is sztereo.
74   Sipi • előzmény73 2004-02-17 20:33:07
Talán a piros?
73   aei 2004-02-10 08:13:54
Kár szabadkoznod Sipi, ugyan melyik lap ma a hifistáké? :-(
72   janomano 2004-02-07 18:45:15
Kedves zesa!

Azért örülök, hogy tetszett neked! :)
Szerintem jó kis lemez. Én szeretem.
71   Sipi 2004-02-06 21:12:04
Akit érdekel még a CD-s technika, az föltétlen vegye meg a februári Magyar PC Magazint, mert ez az egyik fő témája, bár elismerem, hogy az MPCM nem épp a hifisták lapja.
70   zesa 2004-02-06 00:37:37
(janomano melegen ajánlotta az Eötvös-féle (BMC) Beethoven ötödiket, de miután ez a Historikus előadás... fórumban OFF, így inkább itt folytatom.)


Nos, janomano köszönöm az ötleted, azt hiszem értem miért is tetszik neked annyira. Tényleg klassz kis előadás! Feszes, dinamikus és amolyan \"értelmezős fajta\".
Még el sem kezdődött és engem már magával ragadott, mert jó koncertfelvételhez illően nem a nagy semmiből szólalt meg, hanem van előtte egy kis \"élet\", egy kis teremzaj, ami pillanatok alatt képes az embert ráhangolni a koncertterem levegőjére. És ezeknek az apró figyelmességeknek nagyon tudok örülni. Az előadás tartalmi részének \"elemzéséhez\" én kicsiny vagyok, meg nem árt az ilyesmit többször is meghallgatni, de a porolási szándékhoz nem fér kétség. Ilyen értelemben akár még párhuzamot is vonhatnék a Harnoncourt és Eötvös felvétel között, de ezzel talán ki is merítem az összes hasonlóságot (a többiek kedvéért, az egész Beethoven ciklus N.H. kapcsán került szóba) Mert ugyan a N.H. CD is koncertfelvétel, de az Eötvösével ellentétben az egyedül a borító hátoldalán szereplő Live Recording feliratból derül ki, ami nekem azért nem elég meggyőző...

Az Eötvös-féle hangzásról az egyetlen negatívum, ami valójában inkább csak törvényszerűség és nem hiány, hogy úgy általában a hangszerek nem szólnak olyannyira szépen, mint mondjuk a bécsiek, berliniek, de ennek két alapvető oka is van (a zenészektől függetlenül), egyrészt ez a zenekar biztosan kisebb, mint mondjuk a Karajané, vagy C. Kleiberé (arról már nem is beszélve, hogy nem is akarnak úgy simogatni, melengetni) másrészt pedig én azt hiszem, hogy ez a felvétel igen erősen közelmikrofonozott, aminek egyébként meghatározó szerepe lehet a nagy dinamikai végeredményben. Ráadásul (ezt nem tudom, hogyan kell mondani szakszerűen) a lemez eleve igen hangosra van \"kivezérelve\". Ez kicsit becsapós így!

Félig-meddig érthető okokból a zenei rendező megkímélt bennünket a mű végi tapstól, amit csak azért sajnálok, mert a végső lecsengés nem csupán a \"kiürült\" nézőtér érzetét kelti, de belekerült egy csúnyácska vágás is :-((
Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én annyira tudok haragudni a közönségre, hogy nem képes megvárni a mű végét - a mű vége számomra az a pillanat amikor az utolsó hang is elhal a semmiben, amit én szívem szerint mindig lélegzetvisszafojtva várok (várnék) de sajnos mindig akad egy-két túlbuzgó türelmetlen alak, aki valójában már a mű kezdete óta arra vár, hogy végre ő zajonghasson...

(Az Eötvös darabot még nem hallgattam a CD-ről)
69   Szilgyo 2003-08-12 08:24:15
Az Abbado-s Boris-t senkinek nem ajánlom, mert bár nagyon szép, igazi Boris nélkül megette a fene. A Kotserga nevű énekes teljesítménye szerintem igen halovány...
68   sphynx 2003-08-12 02:15:32
Én most az Anyegin Eugénre pályázom, van egy 54 (?)-es orosz, Khaikin vez, Visnyevkszkaja, stb.. Két kiadás, az egyik rosszabb (állítólag), a másik BMG-s, azt Norvégiából fogom megrendelni, máshol nem láttam.
67   Benno 2003-08-12 02:11:00
jo hogy mondod, legalább megtudom mi a \"reális\" - arrafele.

az egy inetrnetes bolt, ha jol látom, www.zenebona.hu
66   sphynx 2003-08-12 02:08:19
3 cd-ért reális. Mi az a zenebona?
65   Benno 2003-08-12 02:06:20
most nézem a zenebona-n (annak milyen a hire?) a Cluytens 7390...

huh, van bőr, van kép, van rajta
64   sphynx 2003-08-12 02:01:40
Az fóliás volt még, nyilván új ár. A Karajanos antikvár, de azt sem tudom, mennyi. (gondolom, 10 e körül).
63   Benno 2003-08-12 01:58:33
mennyi a Cluytens-es?
62   sphynx 2003-08-12 01:57:32
Láttam a Concerto-ban. Ott Cluytens-es is volt nemrég. Abbado-st dícsérik.
61   Benno 2003-08-12 01:55:20
párszáz forintért a 49es Golovanov-ot

ha filologizálni is akarsz (változatok stb) akkor kedvenc sorozatodban a Christoff/Cluytens (de szerintem a Christoff rajongók másik fele az 54es EMIre esküszik)

engem viszont most a Deccás Boris érdekel(Gyaurov, Visnyevszkaja, Karajannal), meg is keresem majd egy könyvtárban mert nagyon full-price
60   Szilgyo 2003-08-04 14:45:48
Thanks a lot.

Egyébként mostanság Boris Godunovot keresek, szerintetek melyiket érdemes meghallgatni/megvenni?
59   sphynx 2003-08-04 14:38:30
Láttam azt a Tannhausert, amit másoltam neked, 10 000-ért, de az a gyanúm, az nem igazán nyerte meg a tetszésedet. Nem nagyon emlkészem operákra.
58   Szilgyo 2003-08-04 14:31:17
Milyen az antikvár kínálat a Múzeum krt-n Sphynx, vannak operalemezek is? Érdemes ellátogatni?
57   ari 2003-08-02 18:48:57
Minimum 256 kbit/s? Tudtommal efölött már csak a 320 kbit/s választható...
Egyébként meg szerintem az mp3 lényege pont a kompakt méret: nagy bitráta használatával ez az előnye elveszik. Ilyen igények esetén már érdemesebb 1:1-ben CD-t másolni.
És van egy olyan tapasztalatom is -erősítsen meg aki tud-, hogy a változó bitrátájú mp3-ak rosszabbul szólnak még akkor is, ha akár 256 kbit/s korlát lett beállítva tömörítéskor.
Még csak azt tenném hozzá, hogy aki ún. \"multimédia hangszórókon\" hallgat zenét, és ugyanakkor a standard 128 kbit/s minőséget megveti, orvos azon már nem segít...
56   Marci 2003-08-02 13:39:07
Jár bizony. A mértéke változó, komolyzenéhez én minimum 256 kbps-mal tömöríteném, de még így is bőven hallható lesz a változás. Az is lényeges, hogy mivel kódolod, a Lame állítólag az egyik legjobb.
55   sphynx 2003-08-01 15:43:10
Arra kérném valamely okos ember válaszát, hogy a CD formátum mp3-ba való tömörítése jár-e hangminőség-romlással, és ha igen, mekkorával.
54   sphynx 2003-07-31 16:25:34
Na, negnéztem az antikvár kínálatot, hát, ha ugyanaz később kijött olcsó sorozatban, akkor tényleg drága. Mindazonáltal, lehetnek benne jó dolgok, de ahhoz meg megint drága, hogy csak úgy vaktában válogasson az ember. Amire emlékszem, hogy megvan és jó, vagyis ajánlom: Handel 12 conc. grossi, Iona Brown, Philips,/Haydn zong.szon. Brendel Philips. Erre a két ritkább dologra emlékszem.
53   sphynx 2003-07-31 02:44:00
Neked is. Még egy Schubert vonós4est én is lenyomok.
52   zesa 2003-07-31 02:14:05
Az én figyelmemet a kritikus füllel-ben hívták fel rá, mind a három szagértő:-) nagyon dícsérte. Ez már három :-)
A gyűjtemények sorsa az elkótyavetyélés. Különben nem jönnének újabbak létre :-)
Na jó éjt, még szeretnék valamit hallgatni ma este.

Ps. legutóbb Brahms harmadikat hallgattam Celibidacheval.
51   sphynx 2003-07-31 01:56:28
Jó, felírtam, hogy dícsérted. De pl. nekem ahhoz, hogy megvegyek egy bizonyos felvételt legalább 3 helyről kell jót hallanom róla. CD gyűjteményt eladni meg nagy baromság. Nem éri meg. Én egyszer talán elajándékozom az enyémet, valami iskolának, vagy oda, ahol hallagtják.
50   zesa 2003-07-31 01:43:18
Sphynx
Mahler 3 - hallgasd meg esetleg a Kent Nagano féle (elég) új felvételt is. Igaz ez például már elsőre is vékony tokba került, a kísérőfüzet pedig túl vastag ahhoz, hogy sérülés nélkül lehetne könnyen ki-be tologatni.
49   zesa 2003-07-31 01:39:42
Igen, a Múzeum körútra gondoltam.
Ami az első kiadást illeti, nos én nem akarom eldönteni a kérdést, egy biztos, az elsőnek a gyűjtők körében mindig van valamiféle jelentősége. Igaz ez a könyvekre, hanglemezekre, kottákra, stb.
Ami pedig a szépséget illeti, arra tudok ellentétes példákat mondani. De a többség (az én véleményem szerint a 90 százalék) az amikor az újrakiadás szerényebb külsőt kap. Ezért is adják olcsóbban. (lásd a multik különböző sorozatnév alatt futó újrakiadásait) Persze aztán van olyan is, amikor egy legendásan jó felvételt új, divatos külsővel adnak el full price kategóriában. De ezek többsége az LP korszakból származik, vagyis az \"eredetit\" nem CD-n kell keresni.
Egy példa: az alábbi gyűjteményben A Gardiner-féle Messiásnak szerepelt az eredeti 3CD-n kiadott verziója, és a későbbi takarékosabb 2 CD-s változata is. A boltos urak szemrebbenés nélkül darabáron árulják. Kíváncsi lennék melyiket viszik el előbb? Persze aki jót akar, az inkább még lapoz egyet és a Pinnock-féle verziót viszi ;-)

A Decca lyukakról csak annyit, utoljára, hogy azok a lyukak nem most keletkeznek, hanem a gyártás során kerültek rá!!! Ez különbség.
48   sphynx 2003-07-31 01:38:12
Double Decca, Philips Duo, DG 2CD, Emi Kutyás stb. Tömegcucc. És randák. Nem szeretem a vékony 2cd-s tokokat sem. Olyanoknak van, akik bemennek és azt mondják: \"kérek egy sor cédét az új polcomra\". (Tudom, hogy jó felvételek.)
47   Benno 2003-07-31 01:28:12
melyik sorozatban mi a gagyi?
46   sphynx 2003-07-31 01:04:53
Vitába szállnék veled. Részlegesen. Másik fórumon mondták, hogy lyukadnak a régi Decca cd-k és ettől nagyon megrémültem. A bontás lehet, hogy jobb, de a külső!!! Az nagyon gagyi! Ezekre a sorozatokra gondolok. Nomeg, már nem is nagyon akarok-tudok mit vásárolni. 1-2 cd van most kitűzve célul, de csak úgy nem veszek már. Valamit korábban írtál Mahler 3 Horenstein-nel, na azt úgy bevállalnám, de azért nem döglök meg utána. Szóval miattam nem kell listát csinálni.
45   Benno 2003-07-31 00:33:49
én nem vagyok oda ez elsö kiadásos CDkért, szerintem se nem szebbek se nem jobbak (sajna itt a könyvtárak csak akkor vették meg az adott felvételt, melyek 15 év alatt el is koptak).
közülük joparnak a bontása jobb lett: pl. a Callas sorozatban az Aida és a Turandot 3->2CDre \"tömörödött\", vagy a felvonások szétvagdosására is jobban odafigyelnek. az \"ujracsomagolt\" változat még szebb is néha (Great recordings vagy a Originals egyes darabjai)

na sphynx, láthatod az alapárat :)
44   sphynx 2003-07-31 00:09:01
Zenei antikvárium hol? Múzeum krt?
43   zesa 2003-07-30 23:41:43
No ha még valaki éber a szerkesztő urakon kívül, akkor annak figyelmébe ajánlom, hogy hétfőn a Zenei Antikváriumban kipakoltak 4-500 új-régi CD-t. Azért fogalmaztam így, mert használt CD-ről van szó, de egyrészt nagyon megkímélt állapotú (sőt bontatlan is némelyik) másrészt -és ez a rossz hír- ahhoz képest igen drágán mérik. Általában 3500-4000 között. A gyűjtemény annyiból érdekes, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik az eredeti első kiadásból származik, szóval ugyanezt ugyanilyen formában már nem lehet kapni. Nem tudom ez lelkesít-e valakit, de ma már ritkán látni olyan CD-ket, amelyek a nyolcvanas évek elején voltak forgalomban. No, és hogy kapcsolodjak korábbi témánkhoz, látható egy rakás lyukacsos Decca :-) Vagy :-( ?
Egyébként a lemezek többsége Philips Decca és DG. Mintha a tulajnak köze lett volna a Polygramhoz...
41   ari 2003-07-27 20:10:13
(na tessék, íme a bizonyság milyen éberek a Szerkesztők...)
40   ari 2003-07-27 20:09:07
És még egy megjegyzés: logikád szerint a \"zenebarátok\" amúgy sem hallják meg amit a \"hifisták\": aggodalomra tehát semmi ok - hacsak nem sznobok azok a \"zenebarátok\" ;-)
39   Szerkesztő urak 2003-07-27 20:05:33
Igyekszünk.
A fórumokkal kapcsolatos technikai problémák megoldása hamarosan (szerintünk valamikor augusztusban) várható.
Addig is marad a \"másolatok\" törlése.
38   ari 2003-07-27 20:03:45
Zesa, célom a parttalan találgatások helyett némi konkrét mûszaki probléma felvetése volt, se több, se kevesebb: elnézést kérek attól aki mindettõl \"megriadt\". (Azért hozzátenném, hogy az a szûrõ bizony 18dB/oktáv meredekségû, vagyis tényleg brutális! Erre a szûrõre az SACD-nek egyébként nincsen szüksége.)
42   zesa 2003-07-27 17:40:33
Bocsánat, már megint nyomtam egy Frissítés gombot, de azt nem szabad, mert újra megy a hozzászólás (ez elég nagy butaság...)Szerkesztő urak, lehetne törölni az ilyesmit?

Ps. Legutóbb Norah Jones-t hallgattam (legalábbis szólt a háttérben...)
37   zesa 2003-07-27 16:32:09
Marci
Ami a DVD-Audio megjelenését és főleg elterjedését illeti, bár eléggé, (sőt teljesen) tájékozatlan vagyok a témában, van egy olyan érzésem, hogy nem fog egykönnyen menni. Csupán paraszti logikámra hagyatkozva, amennyiben ez az új médium csupán (hang)technikai jóságában különbözik a CD-től, az nem lesz elégséges a tömegek \"átállítására\". A többségnek nincsenek minőségi kifogásai a CD-vel kapcsolatban, sőt, mint hallani néha, egyfajta etalonnak számít a CD-minőség! meghatározás.
Amennyiben persze valami egyéb pluszt is tud a DVD-A, (aminek persze semmi köze a hangminőséghez) akkor gyorsan is győzedelmeskedhet. A józan érveket persze a multik áthághatják: például valamiféle közös megegyezéssel az új lemezeiket csak az új formátumban adják ki, bevezető kedvezményeket alkalmaznak, stb. Attól is függhet, hogy a DVD-A másolása hasonaltos lesz-e a CD-éhez. Bevallom én a magam részéről kevéssé érzem realitását a még drágább médiumoknak, a CD ára is eléggé a fellegekben jár. Lásd a SACD pangását is.
De mindezt a laikus mondatja velem, legyetek elnézőek! :-)
Arra tehát még várni kell (akár 5-10 évet), hogy a zenei antikváriumokban kedvére csemegézhessen az ember az olcsó CD-k között.

Más. Tud-e valaki olyan netes forrást, ahol az elsők között megjelent (80-as évek elejéről származó) CD-kről van valamiféle összefoglaló, lista, stb.( Tehát, mintha elővenném a Gramophone akkori számait és átlapozmám az Újdonságok fejezetet.)
36   zesa 2003-07-27 16:17:05
Szia Ari, ne is emlegessük a vérre menést (köszi a smile-t), idáig mindenki olyan kedves volt :-)
És ez jó lenne ha így is maradna, hiszen a zene szempontjából mégiscsak másodrendű a hangtechnikai kivitelezés. És miután a momus komolyzenei magazin, nem is bánnám ha nem riasztanánk el a zenebarátokat.
A nézetkülönbségek természetesek, saját netes tapasztalatom, hogy a parttalan vitáknak a szükségesnél erősebb jelzők a fő kiváltói. Magyarra fordítva: a brit szakértők vlsz. még hallottak Sokol rádiót, ha (most éppen a jitter kapcsán) valamit \"katasztrofálisnak\" neveznek a . Mert nyílván nem katasztrófáról van szó, csak nem kielégítő eredményről. A vártnál gyengébbről, kimutatható hibáról, stb.
Hasonlóan megtévesztő lehet a \"brutális fázismanipuláció\" kifejezés. Ezt már nem lehet tovább fokozni, noha még mindig nem a Sokol rádió kapcsán felmerült jelenség leírásáról van szó. A fázismanipuláció már önmagában elég csúnya szó, nem is igényli a dehonesztáló jelzőt.

Na, ennyit általánosságban.
A felvetett technikai kérdésekhez sajnos érdemben nem tudok hozzászólni műszaki analfabétaságom okán :-(

Sokol rádiótól pedig elnézést kérek, amúgy szeretem :-))
35   ari 2003-07-27 09:04:27
Az audio CD-k hangminõségével kapcsolatban szeretnék néhány \"új\" dolgot bedobni - mielõtt még vérre mennétek ;-)

1., Rögtön elsõnek itt van a \"jitter\". Ez magyarra lefordíthatatlan, \"digitális lebegésnek\" szokták - de ez nem sokat mond. Gondoljatok bele, mi történik akkor, ha nem pontos az órajel, ami alapján a kiolvasás történik! A gép néha \"kihagy\" vagy \"összeolvas\" egy-egy pitet. A jitter hallható hatása brit hifi szakírók szerint katasztrofális, nagyonis lehetséges hogy ez az egyik oka a \"CD-betegségnek\". És a jitter nem feltétlenül az órajel miatt keletkezik, lehet maga a lemez is pontatlan - és így jitteres. (Megkockáztatom, hogy íráskor leginkább ez számít!)
2., Van egy olyan csúnya dolog is, hogy \"alacsonyszintû linearitás\". Mint az köztudott, az egyes hangminták (amibõl másodpercenként 44100 van) szintjeit (vagyis a helyreállítandó \"szinusz\" hanggörbe egy-egy pontját) a CD technika 65500 értékkel tudja meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a halk részleteknek már csak jóval kevesebb szint marad, erõsen csökken a pontosság, és így torzítás lép fel. Sajnos itt pont a klasszikus zene húzza a rövidebbet, mivel a halk részek jóval gyakoribbak...
3., A \"fázismenet\". Az egész sztereo technika (a \"térérzet\"!) fáziskésleltetésen alapul: emiatt fontos, hogy a magas- és a mély hangok pontosan ugyanolyan idõ alatt jussanak el a fülünkhöz. Nos, a CD játszókban alkalmazott analóg szûrõk brutális fázismanipulációt végeznek: a \"tér\" összeomlik, zavaros lesz...

Sok-sok ilyen kérdés van még ami izgalmassá teszi a mi kis hobbynkat: és a CD-játszó még mindig maga a megtestesült tökély a hangdobozokhoz képest...
Emiatt van aztán, hogy aki mûszaki tudományokra adja a fejét ÉS megérti ezek lényegét, abból elõbb-utóbb az idealizmus minden formája kihal...

...és még egy kísérletet javaslok. Grabbeljetek le egy lehetõleg hosszabb mûsoridõvel rendelkezõ audio CD-t a \"szokásos\" WAV formátumba. A kedvenc CD-író programotokkal csináljatok úgy, mintha audio CD-t szeretnétek írni, és figyeljétek meg, hány megabájtnak jelzi ki az adatmennyiséget a program. Ezután próbáljátok meg ugyanezt az anyagot CD-ROM formátumban (vagyis WAV fájlok formájában) felírni: pusztán az adatmenyiségek közti különbség magyarázatot ad, hogy a CD-ROM miért megbízhatóbb sokkal, mint a CD-Audio...
34   Marci 2003-07-26 10:29:25
Pontosan arra gondoltam, amire te is. Ebből persze mi csak jól járunk, mert le fog esni a cédék ára, ahogy egyre jobban elterjed a DVD-Audio. És persze lehet majd turkálni a second hand üzletekben is, jól tele lesznek mindenfélével.
33   zesa 2003-07-26 00:55:15
Cédék a kukába?
Nem lehet, hogy ez a rákfenéje az LP-CD vitának? Arra gondolok, hogy ha jön egy újabb médium, akkor valakik azt sugallják, hogy a régit kukába kell dobni. Ez szerintem eléggé téves elgondolás. (nem rád gondolok Marci!- úgy általában mondom)
Miért ne lehetne felváltva LP-t CD-t és még újabbat hallgatni? Én várom, hogy kirukkoljanak valami nagyon egyértelműen jobbal, de az nem jelenti azt, hogy a CD-imet kötelező lenne kidobni. Ami meglévő zeném van, az újabb formátumban sem fog számottevően jobban szólni, tehát nem érdemes lecserélni sem, az új felvételeket viszont érdemes lesz majd új eszközön hallgatni. Az egyetlen kifogásom csupán csak praktikus és anyagi természetű: miből veszem meg az újabb ketyerét és hová teszem? :-)))
32   zesa 2003-07-26 00:46:44
Sziasztok!

Az amerikai lemezekre visszatérve: én is sokszor hallottam már, azt a (tév?)hitet, hogy jobban szólnak.
Pagliaccio magyarázata számomra nagyon szimpatikus, már csak azért is mert a különböző közvetítőeszközök összehasonlítása során a legtöbb félrevezető megállapítást a hangerőkülönbség képes produkálni. Hifikereskedőnél nem egyszer tapasztaltam már, hogy az \"ég és föld\" különbség leginkább a különbözőképpen beállított hangerőből származott.
Saját, amerikai gyártású, de európai kiadótól származó (Philips, DG) CD-imről én elég szkeptikusan vélekedem. Hangminőséggel semmi gondom (persze nincs is módom hasonlítani a német kiadásúhoz)
viszont ha a kísérőfüzetre nézek, akkor az eléggé lehangoló. Öt nyelv helyett csak angolul, egy lappal több, mint a tesco-gazdaságos CD-k... Amelyiknél nem ez a helyzet, ott viszont importálták az európai printet, tehát más szerepel gyártóként a füzetben és a CD-n... Ezek persze apróságok, de mégis szemet szúrnak.
A japán újrakiadások jelentős részével más a helyzet, ők kimondottam szakosodtak arra, hogy újrakeverjenek, tuningoljanak régi felvételeket. Ezek tényleg másképpen szólnak.
Nem pont erre a japán \"bizniszre\" példa, de összehasonlítottam évekkel ezelőtt a CBS-es G. Gould féle utolsó Goldberg variációkat a digitálisan megpiszkált Sony-s újrakiadással. Egyértelműen \"megtisztították\" a felvételt, de a 20. perc után én már egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy az új szól jobban...

Az írott CD-k hangjáról inkább nem nyilatkozom, erről vérre menő vitákat tudnak folytatni a józan eszű és a vájtfülű \"kollégák\". Nem is bánnám ha elkerülnénk a de-nem-de-nem típusú vitákat, a magamfajta outsider ebből csak annyit szokott levonni a maga számára, hogy igazán egetverő különbség mégsincs, ha már a létén is lehet vitatkozni. Gyorsan hozzáteszem, megállapításom nem vonatkozik a laboratóriumi hifire, olyat mégiscsak kevesen hallgat(hat)nak.

Marci! Meglepett amit a sokfelé előforduló lyukakról írtál, amint már jeleztem, nálam ez szűkíthető volt 1-2 márkára. Most viszont nem veszem a fáradtságot, hogy kémleljem őket, majd csak ami éppen a kezembe akad.

Ps. Legutóbb Bach csellószviteket hallgattam Jaap ter Lindennel (HM 1997)
31   Marci 2003-07-25 19:55:29
Köszi, persze, hogy érdekel. A DVD-Audióról én is hallottam már. Kérdés, hogy mi lesz akkor. Cédék a kukába? Mert nyilvánvaló, hogy jobb lesz a DVD-Audió.
30   Pagliaccio 2003-07-25 19:18:03
Amit lejjebb a DVD-Audio-ról írtam, érdemes elolvasni! Főleg a linket nézd meg!!!
29   Pagliaccio 2003-07-25 19:13:37
Na, tudod mit!

Utána fogok kérdezni ennek nálamnál hozzáértőbb kollégáknál, akik több tudással rendelkeznek erről, ennyire mélyen még én sem mentem bele, de megpróbálok releváns információt szerezni, ha érdekel! Most viszont lassan lelépek és elkezdem a hétvégét...
Jó pihenést neked is!
Üdv: Pagliaccio
28   Pagliaccio 2003-07-25 19:10:40
Egyébként tudomásom szerint a profi nyersanyagok (pl. 6-700 Ft-ért is lehet kapni üres TDK /vagy más/ cd-t, amit kifejezetten audió hangfelvételre gyártanak, adatot asszem nem is lehet rátenni) jobbak, mint a gyári cd-k anyagai. Kevésbé karcolódik, jobb minőségű benne az ezüstfólia, jobbak az adatmegőrző tulajdonságai, de a hangminőséget ez SEM fogja befolyásolni...
27   Marci 2003-07-25 19:09:58
\"...természetesen profi nyersanyagra...\"

Akkor most számít, vagy nem? Az a helyzet, hogy a digitális hanghordozókhoz annyira nem értek, ezért érdemben nem igazán tudok hozzászólni. De a fülemnek hiszek: van különbség egy írott és egy gyári cédé között, sőt van különbség lassan írott és gyorsan írott cédé között, ez utóbbi tényleg nagyon fülbeötlő. Ami még akartam írni: adat-cédénél nincs hibajavítás, audionál viszont van (plusz túlmintavételezés is), ezért szerintem többsről van itt szó, mint puszta bináris adathalmaz, és annak a beolvasása.
26   Pagliaccio 2003-07-25 19:04:15
Ha túl sok 0 és 1 sérül és tűnik el, akkor valóban rossz lesz a másolat, de ez inkább sercenések, pattogások formájában jelentkezik. A hibák száma egyenesen arányos a cd-írás sebességével, tehát ha mondjuk 64x-esen írsz, sokkal nagyobb az esély a hibára, mntha mondjuk csak 2x-esen írnál. Az én audio cdíróm pl csak 1x-esen ír. 1 az 1-ben, ami a keverőpultból vagy a másik cdjátszóból megy bele, ezért nincs is minőségromlás. Még soha nem hibázott. Jó, mondjuk egy Marantz Professional stúdiócd-íróról van szó, ami 350.000 Ft...
25   Pagliaccio 2003-07-25 18:56:32
Cd-re íráskor a zenét digitális jellé alakítják, azaz kódolják, mikor berakod a cd-játszóba, az elolvassa a digitális jeleket és ismét hanggá alakítja azt. Ezek tények. Én a stúdióban pl. csak audiócd-ket írok, természetesen profi nyersanyagra és ha az általam megírt cd-ből másolatot készítek, az semmivel nem lesz rosszabb hangzásban, mint az első darab. tök ugyanúgy szól, hacsak nem sérül meg valamiért az ADAT. A cd gyárakban ugyanúgy másolják a cd-ket és az egyik pont ugyanúgy fog szólni, mint a másik. Az eredeti master-cd-t sokszorosítják, de ugyanazzal a technológiával, mint mi kicsiben otthon.
24   Pagliaccio 2003-07-25 18:49:27
A másolt cdknél más a helyzet. Itt sem az anyag minősége a meghatározó, hanem azért romolhat a minőség, mert esetleg megsérül az ADAT (1-ek és 0-k halmaza). A cd anyaga nem befolyásol semmit, tehát ez sem törvényszerű, hogy egy másolt cd rosszabbul fog szólni, mint az eredeti. Maximum pattogások kerülhetnek bele. Digitális adathalmazról beszélünk: ez azt jelenti, hogy a hang kódolva van, a minőségromlás csak adatvesztés által jöhet létre. Ez olyan, pl. ha átmásolsz egy számítógépes szoftvert és mondjuk hibás lesz a kép vagy akármi, akkor az az adat sérülése miatt van. De a hangszínt, frekvenciát ez nem befolyásolja. Nem befolyásolhatja. az 1-ek és a 0-k nem kophatnak el, maximum eltűnhetnek örökre.
A Dead Kennedys-nél meg valószínűleg az a helyzet, hogy mivel az egy régebbi cucc, eredetileg bakeliten jött ki, csináltak belőle egy ún. remaster-t, ami azt jelenti, hogy kiszélesítik pl a sztereóhatást, rátesznek egy kis eq-t, stb... ezt csinálhatták több stúdióban is egymástól függetlenül és ez különböző minőséget eredményezhetett. Az adott ország/stúdió/hangmérnök elvárásainak megfelelőt.
23   Marci 2003-07-25 18:45:58
Akkor mivel magyarázod az írott és nyomott cédék közti különbséget? Egyébként nem hinném, hogy az általam említett felvételekből különbözőeket küldtek volna ide vagy oda: kis kiadó, kis példányszám, kis kültségvetésű felvételek, reklám nulla, legkisebb gondjuk is nagyobb ennél.
22   Pagliaccio 2003-07-25 18:38:54
És még eszembe jutott ezzel kapcsolatban valami:
Gyakran előfordul az is, hogy ugyanazt a hangfelvételt más és más masteringgel (végkeveréssel) küldik gyártásra az USÁba, Japánba, Európába, mert mások a piaci elvárások. Tehát ugyanaz a felvétel létezhet többféle keveréssel is, de ez nem attól függ, hogy hol gyártották, mert mivel itt digitális jelekről van szó ugye, nem analóg technológiáról, a cd anyaga nem befolyásolhatja a hangzás minőségét ellenben a bakelittel, ahol nagyonis sok múlik ezen, de ott ugye a fizikai kapcsolat eredményezi a hangzást.
És ha miondjuk tudja egy producer, hogy az amerikaiak elvárása a hangosabb lemez, akkor készítenek az amerikai piacra egy külön mixet és ennek során kerül bele a +hangerő ill. a torzítás.
21   Marci 2003-07-25 18:34:12
\"És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).\"

Közben rájöttem, hogy erről lehet szó... egyébként nem gondoltam, hogy bántó szándékkal írtad, meg nem is könnyű megbántani. :)
20   Marci 2003-07-25 18:32:47
\"A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)\"

Ha nem is változhat, én meghallom. :) Viccet félretéve, amikor a Dead Kennedys-sorozatomat lecseréltem amerikairól japánra, meghallgattam őket. Mindkettő azonos hangerejű volt, tehát ez sem csaphatott be - a japánnak sokkal tisztább volt a magas tartománya. Hogy miért, azt én sem tudom, de gyártási különbségeknek is kell lennie - hiszen az köztudott, hogy egy írott lemez gyengébben szól a gyári eredetinél, amiről másolták, pedig csak annyi történik, hogy az olvasó beolvassa digitálisan (még DA átalakítás sem szükséges), és azt felírja az írhatóra. Valami mégis történik, illetve hiába digitális a hordozó, van különbség. Hogy miért, azt meg nem tudnám mondani...
19   Pagliaccio 2003-07-25 18:23:49
Ja és... abban igazad van, hogy a cd-lemezre fizikai képtelenség 0dB-nél többet tenni, ez valóban így van, az a +xdB a mastering során kerül rá, aztán ezért tűnik hangosabbnak és dinamikusabbnak a lemez, ami valójában egy torzítást eredményez. Ez általában egy átlagos otthoni hi-fi cuccon nem érzékelhető, de stúdiólehallgatórendszeren igen. Ez persze nem borzalmas mértékű, hanem szinte alig észrevehető torzítás. De a lényeg, hogy túlvezérlik. És mivel a cd valójában 0dB-nél nem tud feljebb menni, viszont magasabb jelet küldenek rá, ezért egy picit hangosabb lesz (de torzítani is fog).
18   Pagliaccio 2003-07-25 18:12:31
Ne haragudj, nem bántó szándékkal írtam, amit írtam, de sokszor tényleg ez van, hogy egyszerűen túlvezérlik (!!!) a lemezt! Komolyan! Ilyenkoir a keverőpult meter-bridge-én is látszik, hogy clipout-os a jel. Abban van igazság, hogy az Amerikában RÖGZÍTETT lemezek jobban szólnak sokszor mint az európaiak, ez meg egyszerűen azért van, mert talán jobb eszközeik vannak, bár mondjuk pl. egy olyan stúdió, mint a londoni Abbey Road, semmiben sem marad el amerikai kollégáitól! pesze nem minden zenekar teheti meg, hogy a legprofibb cuccal dolgozzon, de a nagyok természetesen igen. De az sok mindennek a függvénye, hogy végülias milyen lesz a hangzás.
De ha azt nézzük, hogy veszünk egy adott felvételt (ami kevert, masterelt anyag) amit aztán külön legyártottak mondjuk az USÁban, Japánban és Európában, hangzásbeli különbségek FIZIKAILAG nem lehetnek, mert a gyártás során már nem tudnak a keverésbe beleszólni, maximum túlvezérelhetik (amit meg is tesznek) a cd-re kerülő jelet! A hangzás egyébként többelk között a mikrofonok, és a többi berendezés és természetesen lényeges mértékben a hangmérnök tudásától függ. A gyártás során a minőség egyszerűen már nem változhat. Ha tetszik, ha nem, ez van. :)
17   Marci 2003-07-25 17:56:44
Azért annyit feltételezhettél volna rólam, hogy nem a hangerő számít. Ha hangosabb, hát lehalkítom (egyébként találkoztam én már nagyon hangos magyar koronggal is). Hallottam már ugyanazt európai, amerikai és japán lemezen is. A sorrend is körülbelül hasonló, főleg a japán ugrik ki nagyon hangminőségben.

Még valami. Én nem vagyok szakmabeli, de eddig meg voltam győződve róla, hogy cédét egyszerűen technológiai képtelenség 0 db fölé vezérelni.
16   Pagliaccio 2003-07-25 17:11:09
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
15   Pagliaccio 2003-07-25 17:09:08
(Az előbb nem dvd-romról, vagy a dvd-filmek hangzásáról beszéltem, a félreértéseket elkerülendő...)
14   Pagliaccio 2003-07-25 17:06:51
Egyébként kíváncsi vagyok, hogy az új formátum, a DVD-AUDIO mikor jön majd be, mert akkor minden audiofil zenehallgató örömünnepet tarthat, mert a cd-lemezek 44.1 kHz-es frekvenciaszabványához képest ezek a lemezek tömörítés nélkül adják vissza a mamár stúdióstandard-é vált 96kHz/24bit-en rögzített hangminőséget, amelynek hangzása úgy szemléltethető, hogyha az élő hangzást (mondjuk egy koncertteremben) vesszük 100%-nak, akkor a cd az olyan 70-80% a dvd audio pedig 90% felett van bőven. (na ez szép egy körmondat lett...hihi) Én tudom, mi a különbség, mert stúdióban dolgozom, s bár dvd-audio lemezt még nem hallottam, de a gépek már az új szabvány szerint adják vissza a hangminőséget. A baj csak az, hogy \'visszabutul\' a hangzás, ha cd-re tesszük, merthogy szükségszerűen ilyenkor a frekvenciát át kell konvertálni a cd-szabványra. De higgyétek el, fantasztikus lesz, ha bejön a dvd-audio. Ha érdekel valakit, itt egy link a témáról, a dolby honlapján: http://www.dolby.com/tech/m.br.0004.DVDAudio.html
13   Pagliaccio 2003-07-25 16:52:49
Kedves Marci!

Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
12   Pagliaccio 2003-07-25 16:49:56
Kedves Marci!

Az amerikai lemezek jobb hangzásával vitatkoznék... Igazából nem szólnak jobban, mint az európai lemezek, csupán más standard szerint készül az amerikai lemezek masteringje, ami annyit jelent, hogy nem 0 dB-re vezérlik ki a végső jelet, hanem azt hiszem +3 dB körülre. Ez annyit eredményez, hogy a lemez hangosabban fog szólni, mint a nem amerikai lemezek, és ez megtévesztő... Én találkoztamn már olyan amerikai lemezzel, amin emiatt (megfelelő lehalgató rendszeren hallgatva) torzítás volt hallható. Ennyi.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)
Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei
Vezényel: Antal Mátyás
Műsorvezető: Becze Szilvia
"Magyar Karácsony" - Szokolay Sándor művei
A Szokolay InspirArt – SZIA 2019 zeneszerzőverseny díjnyertes művei
SZOKOLAY: Magyar Karácsony – magyar karácsonyi énekek és népi betlehemesek
SZOKOLAY: Mohácsi Betlehemes – népdalkantáta nőikarra és zenekarra

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Varga Oszkár, Osztrosits Eszter (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Matuska Flóra (cselló), Radnóti Róza (zongora)
"A tehetség kötelez"
Mendelssohn-est
MENDELSSOHN: Három dal, op. 84 – 2. Herbstlied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 71 - 5. Auf der Wanderschaft, 6. Nachtlied
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
MENDELSSOHN: Hat dal, op.57 - 5. Venetianisches Gondellied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 86 – 5. Der Mond
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 34 – 6. Reiselied
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
21:00 "Kóda" Beszélgetés az előadókkal

19:35 : Budapest
Erkel Színház

Komlósi 35
Jubileumi gálaest
19:00 : Debrecen
Csokonai Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból
A mai nap
történt:
1905 • A Salome bemutatója (Drezda)
született:
1915 • Elisabeth Schwarzkopf, énekes († 2006)
1934 • Kun Zsuzsa, balettművész
1967 • Joshua Bell, hegedűs