vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4437)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Kimernya? (3276)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1797)
Franz Schmidt (3452)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Zene = Matematika ? (szerk, 2003-05-11 21:23:33)

   
130   Haandel 2019-05-29 17:40:05

Phase transitions: The math behind the music

The structure of musical harmony as an ordered phase of sound: A statistical mechanics approach to music theory

Jesse Berezovsky

129   Haandel 2019-05-05 18:37:23

MuseNet

2019 04 25 - OpenAI - MuseNet Concert

128   Haandel 2017-08-29 19:20:18
Jerome Hines:
There is a certain mathematical precision in great music which lies there unnoticed. You’re not aware of it, but it is there. It’s like when you hear a great singer, you’re not aware of their technique, but boy, it’s there. It would take the same kind of mind to compose a great symphony or opera as it would to come up with a great scientific theory. There’s a great deal of logic involved, as well as discipline. I’m not sure a great performing artist would necessarily have a great scientific mind, though someone who can achieve well in one field possibly can achieve well in any field they were interested in.
127   Haandel 2016-11-15 18:23:06
A MaTeMaTiKa ti(t)Ka

Matematika
Ma tematika

Matematika
Ma te m Atika

Matematika
Ma te ma Tika

Matematika
Mat(t)-e ma Tika?

Matematika
TematikaMa

MatikaMaTe
TikaMaTema

...

MaTiKamat-e?
Matematika = (ZenE)^e?

(;-)
126   Haandel • előzmény125 2016-11-13 09:51:13
É-n csa-k e-gy szim-pla hop-plá algo-ritmus sze-rint vég-zem a dol-gom,
de le-het, ho-gy egy-szer, e-gy up-date u-tán, majd az ová-ciót is fel-fogom.
125   Héterő • előzmény124 2016-11-11 17:10:33
Mindig találsz valami szenzációs dolgot!
124   Haandel 2016-11-11 16:25:43
Scientists can listen to proteins by turning data into music


Using a technique called sonification, the researchers can now transform data about proteins into musical sounds, or melodies. They wanted to use this approach to ask three related questions: what can protein data sound like? Are there analytical benefits? And can we hear particular elements or anomalies in the data?
123   macskás 2016-06-25 20:37:33
123
122   macskás • előzmény121 2016-06-25 20:37:27
121   Haandel 2016-06-25 18:32:59
121
120   Búbánat • előzmény119 2016-06-22 19:03:30
Az alábbi listában két pontosítás:

Nicolai – javítani kell: élt 38 évet 10 hónapot és [...] napot - nem számoltam utána; a sorban megelőzi Chopint (helyet cserélnek)

Weber - az 5 hónapot 6-ra kell javítani
119   Búbánat 2016-06-22 18:32:08
Németh Amadé karmester, zeneszerző, zenei író a Zene c. folyóirat egyik régi számából emelte át könyvébe (Zenei kaleidoszkóp, 1959) az alábbi táblázatot. Valaki kiszámította pontosan napra, hogy meddig éltek a nagy komponisták:

Schubert – élt 31 évet 9 hónapot és 18 napot
Bellini – élt 33 évet 10 hónapot és 22 napot
Mozart – élt 35 évet 10 hónapot és 8 napot
Bizet – élt 36 évet 7 hónapot és 9 napot
Purcell – élt 37 évet [?] hónapot és [?] napot
Mendelssohn – élt 38 évet 9 hónapot és 1 napot
Chopin – élt 39 évet 7 hónapot és 25 napot
Nicolai – élt 39 évet 5 hónapot és 2 napot
Weber – élt 39 évet 5 hónapot és 2 napot
Lortzing – élt 47 évet 2 hónapot és 28 napot
Donizetti – élt 49 évet 6 hónapot és 14 napot
Adam – élt 52 évet 9 hónapot és 9 napot
Beethoven – élt 56 évet 4 hónapot és 11 napot
Halevy – élt 62 évet 9 hónapot és 12 napot
Bach – élt 65 évet 4 hónapot és 7 napot
Kreutzer – élt 67 évet [-] hónapot és 22 napot
Palestrina – élt 69 évet [?] hónapot és [?] napot
Wagner – élt 69 évet 8 hónapot és 22 napot
Massenet – élt 70 évet 3 hónapot és 1 napot
Bruckner – élt 72 évet 1 hónapot és 7 napot
Gluck – élt 73 évet 4 hónapot és 13 napot
Händel – élt 74 évet 1 hónapot és 22 napot
Liszt – élt 74 évet 9 hónapot és 10 napot
Monteverdi – élt 76 évet 5 hónapot és kb. 12 napot
Rossini – élt 76 évet 8 hónapot és 15 napot
Haydn – élt 77 évet 2 hónapot és [-] napot
Rameau – élt 81 évet 11 hónapot és kb. 12 napot
Cherubini – élt 81 évet 6 hónapot és 7 napot
Mascagni – élt 82 évet 7 hónapot és 26 napot
Erkel – élt 83 évet 8 hónapot és 8 napot
Auber – élt 87 évet [-] hónapot és [-] napot
Verdi – élt 87 évet 3 hónapot és 17 napot

Ehhez a táblázathoz semmi hozzáfűznivaló nincs, legfeljebb csak dicséret annak, aki kiszámította.
118   Haandel 2015-09-04 16:38:54
New music notation system could render modern instruments 'useless', researcher claims

Western music took a wrong turn with the introduction of “tempered tuning”, a system which made tuning keyboard instruments easier and helped keep fixed-pitch orchestral instruments in tune with each other, argues Dr David Ryan, an Edinburgh-based music and mathematics expert.


SoundCloud Tracks


Dr David Ryan, Edinburgh, UK, August 2015
A new Computer Friendly Notation for Musical Composition in Just Intonation allowing Easy Transposition by Multiplication of Notations
117   Haandel 2015-08-13 17:30:30
Astronomer creates music using star oscillations

(Phys.org)—Astronomer Burak Ulaş, with the Izmir Turk College Planetarium in Turkey has taken his work into a musical dimension, using star oscillations as a source for a musical composition. He has uploaded a paper describing what he has done along with sheet music and an audio recording of his work to the preprint server arXiv—along with a shout-out to other pioneers in the field, from Kepler to Pythagoras to modern composer scientists Jenő Keuler and Zoltán Kolláth.

Hear more on SoundCloud
116   Haandel • előzmény115 2012-02-20 17:25:56
Glenn
115   Haandel 2012-02-20 17:06:32
Re-Performance

Zenph’s technology translates recorded music into nuanced data that describes exactly what musicians do as they play: their gestures, their timing, their physicality, their individual imprint on a piece of music. Zenph represents this unmistakable signature through an incredibly rich, highly-detailed data set called a re-performance. These re-performances can be played and recorded again any time, on different instruments, in any venue, in front of any microphones.

You Tube Glen Gould- BACH: The Goldberg Variations
Albums
- - -
Play It Again, George

"I'm excited to be involved with this opportunity to present the world premiere of this 're-performance' of 'Rhapsody in Blue.' It's a chance for all of us to cross the years and play music with Gershwin himself—or at least the ghost of Gershwin," he says.
Dallas Wind Symphony Feb 14, 2012
114   Haandel 2011-05-26 17:54:34
Supernova Sonata

listening to the Supernova Sonata
113   Haandel 2011-04-27 16:23:28
PI Symphony → Video

Explanation of the PI Symphony
112   macskás • előzmény111 2010-11-23 22:25:57
Valszeg így van.

Privi megy!
111   Momo • előzmény110 2010-11-23 22:02:37
Habitus kérdése az egész. Gondolom, a ratatázás megnyugtat, a komolyzene meg idegesít.
110   macskás • előzmény105 2010-11-23 21:19:12
Ez egy iszonyú érdekes dolog.
Sok minden eszembe jut ennek kapcsán, például miért van az, hogy a vérnyomásom úgy fel tud menni, ha zenét hallgatok.
Miért ébredek föl a szendergésből, ha a tévében egy filmben klasszikus zenei aláfestés van, a ratatázásra meg nem?
109   Haandel 2010-11-23 17:28:59
Did Mozart Use the Golden Section?
...
Considerable evidence suggests that Mozart dabbled in mathematics. According to his sister, Wolfgang "talked of nothing, thought of nothing but figures" during his school days. Moreover, he jotted mathematical equations in the margins of some of his compositions, including Fantasia and Fugue in C Major, where he calculated his odds of winning a lottery. Although these equations did not relate to his music, they do suggest an attraction to mathematics.

*****
Aranymetszés
108   Haandel 2010-05-24 18:31:57
Crop circle hiding 'beautiful' maths formula appears in rape seed field
107   WiseGentleman • előzmény106 2010-04-29 19:56:47
Szerintem egy dolog a zenében hordozott "survival information", amelynek adott helyzetekben valóban szelekciós értéke lehet. Ugyanakkor, az élvezet, a "feel good" tényező (a maslowi szükséglethierarchiát alapul véve) ennél magasabb hierarchiaszinten helyezkedik el. Érdekes lenne pl. agyi képalkotó módon (PET, MRI, CT, stb) vizsgálni a különböző harmóniák és disszonanciák agyi hatását.
106   Haandel • előzmény105 2010-04-29 18:38:26
Ez egy érdekes kérdés: "What makes music sound good?"

Daniel J. Levitin szerint:
By analogy then, humans who just happened to find creativity attractive may have hitched their reproductive wagons to musicians and artists, and—unbeknownst to them at the time—conferred a survival advantage on their off spring. Early musicians may have been able to forge closer bonds with those around them; they may have been better able to communicate emotionally, diffuse confrontation, and ease interpersonal tensions. They may also have been able to encode important survival information in songs, an easily memorable format that gave their children an additional survival advantage. Making and listening to music, then, feels good not because of anything intrinsic in the music. Rather, those of our ancestors who just happened to feel good during musical activities are the ones who survived to pass on the gene that gave rise to these feelings.
Forrás: The World in Six Songs → The Book → Read more (lásd továbbá: Media → pl. TV)

Mi a véleményed erről? Ha jól értem szerinted:
"What makes music sound good?" = Agykémia/dopamin + Intrinsinc in the music (incl. mathematics)
105   WiseGentleman • előzmény103 2010-04-29 02:18:35
A lényeg úgy tűnik, kimaradt: az agykémia, a dopamin :).
104   Haandel 2010-04-27 16:55:40
Újabb bizonyíték a matematika és a zene szoros kapcsolatára:

He took piano lessons and sang in boys' choirs, but it wasn't until much later that he realised his childhood fantasy might become reality. His music teacher at school thought he was talented and recommended him to a friend who taught at the Munich Musikhochschule. "That was how I found out it was possible to study classical singing. Until then, I'd never had the idea."

Kaufmann's father, meanwhile, aware of the potential precariousness of a musical career, urged caution. "He said, 'Keep doing that, but do something else, something serious.'" He studied mathematics, and hated it. "It wasn't my thing. I needed to act, to do something with brain and body together, so I tried to get into music school and it worked first time."

The Guardian
103   Haandel 2010-04-16 18:35:10
Dmitri Tymoczko, Princeton University associate professor of music, will deliver a free, public lecture -- "What makes music sound good?" from 7:30 to 9:30 p.m. Friday, April 16, in Room 1670 ( Recital Room ), University Capitol Centre.

Tymoczko's public lecture will discuss interactions between music theory and geometry and use interactive 3D computer models allowing the audience to see and hear music simultaneously. He describes five basic components of tonality and demonstrates their effects by making random notes sound increasingly musical. He then develops geometrical representations of musical structure showing how they can be combined. Basic music theory concepts, including chords, correspond to interesting geometrical spaces known as "orbifolds." He will also show how classical composers used a necklace of four-dimensional cubes representing four-note chords.
*****
Azoknak, akik a vulkáni hamu miatt nem lehetnek ott:
YouTube - Dmitri Tymoczko
102   Haandel • előzmény100 2010-04-16 18:30:02
:)))
101   Haandel • előzmény100 2010-04-16 18:29:06
Amúgy a 101 is érdekes szám ;-)
101 ~ zene
101 ~ matematika
100   Szilgyo 2010-04-09 10:41:47
100.

És pont ebbe a topicba!!!!
99   Haandel 2010-04-08 17:01:44
Einstein On Creative Thinking: Music and the Intuitive Art of Scientific Imagination

...
For Einstein, insight did not come from logic or mathematics. It came, as it does for artists, from intuition and inspiration.
...
In other interviews, he attributed his scientific insight and intuition mainly to music. "If I were not a physicist," he once said, "I would probably be a musician. I often think in music. I live my daydreams in music. I see my life in terms of music.... I get most joy in life out of music" (Calaprice, 2000, 155).
...
According to Mueller, Einstein's friend Alexander Mozskowski "says that Einstein recognized an unexplainable connection between music and his science, and notes that his [Einstein's] mentor Ernst Mach had indicated that music and the aural experience were the organ to describe space" (Mueller, 1967, 171). Music also embodies time. Could music have therefore provided Einstein with a connection between time and space through its combination of architectonic, or structural, nature combined with its spatial and temporal aspects?
...
98   macskás • előzmény93 2010-02-13 19:22:26
Vicceltem!!!
:)
97   Haandel 2010-02-13 18:46:19
Mathematics and Art
... So--back to the connection between art and math. Is she showing a deep connection between the objects she photographs and the mathematical world, or is it just a math trick? And is that deep connection necessary? A number of years ago, I went to a concert of the works of György Ligeti. Ligeti gave a talk in which he said the works were inspired by Benoit Mandelbrot's work--though he had not attempted to replicate Mandelbrot curves in the music itself. You didn't need to understand fractals to appreciate the music, and upon hearing the music you wouldn't say "damn, is that a fractal I just heard?" The music didn't attempt to represent the math, and the math doesn't define the music. ...
96   macskás • előzmény95 2009-01-04 22:30:52
:)
95   virius • előzmény94 2009-01-04 22:13:54
Sőt, a Grimes-ban az én kezemet, ujjaimat nézték a többiek a külsőkarban, hogy mikor hány "Peter"-t kell egyhuzamban énekelni (3+5+7+14+1+1).
94   macskás • előzmény93 2009-01-04 22:08:38
Aha!
És számolod az ujjadon?
93   virius • előzmény90 2009-01-04 21:53:27
NEEEM!!! Énekkari praxisomból vettem a példát: melyik dallamfordulatot hányszor kell egymás után énekelni, pl. a Macabre-ban a basszusnak valahogy így: 8+12+12+10, már nem emlékszem pontosan, mit hányszor, de a képlet szólamonként változott. Na ez aztán a zenei matematika!
92   eccerű • előzmény91 2009-01-04 15:44:39
Ja, a 466-os...
91   pszí • előzmény89 2009-01-04 15:42:11
Magyarul: a 20. d-moll zongoraverseny...
90   macskás • előzmény87 2009-01-04 15:15:19
brácsa?
89   eccerű • előzmény88 2009-01-04 15:07:32
Mi az az XX zongoraverseny?
88   pszí • előzmény86 2009-01-03 18:33:12
Igen, ő monndta, hogyha valaki jó politikus vagy közgazdász akar lenni, akkor jó, ha szereti Mozartot és különösen a XX. zongoraversenyt (ha jól emlékszem).
87   virius 2009-01-03 18:11:36
Hát nekem pl. a zene ott egyenlő a matematikával, amikor meg kell jegyezni, hogy egy ostinato HÁNYSZOR megy, no meg a következő. (Saját praxisomból: Macabre, Grimes.)
86   Sipi • előzmény81 2009-01-03 15:58:58
A milyen zenét hallgatsz most? topikban felvetődött a matematika. Hát volt itt régebben ilyen téma is. A közgazdász, akit a hivatkozott üzenetemben idéztem: Alan Greenspan.
85   W.A.M. 2004-11-13 12:21:00
IGEN!
84   W.A.M. 2004-11-10 17:25:15
Is..............?
83   Sipi 2003-12-07 22:00:12
Az ember valóban nem előre kiszámítható gép (sok ember --> a tömeg viszont már annál inkább), és ennek belátásához nem is kell vallásos magyarázat. Nem vagyok fizikus, úgyhogy az alábbi magyarázatom lehet, hogy nem korrekt, de remélem, a lényegre rávilágít: a kvantummechanika ugye az atomi méretű fizikával foglalkozik. Nos ebben a fizikában sok minden nem úgy működik, mint a hagyományos Newton-i mechanikában. Itt már valóban előfordulhatnak véletlenek, olyan események, amelyek semmiféle módon nem számíthatók ki előre. Ezek a véletlenek nagy méretekben kiegyenlítődnek. Az agy összetevői viszont olyan érzékenyek és kicsik, hogy ezek a véletlenek ezen a szinten már hatnak. Így ezt sem lehet teljes egészében gépként kezelni.
82   psmith 2003-12-06 18:25:32
Kedves sphynx!
Azért az, hogy minden cselekedet, gondolat,stb. visszavezethető matematikailag, egy kicsit(?) túlzás. Ez a mechanisztikus szemlélet nem igazán hiteles, hiszen nem bizonyítható. Bizonyos mechanikus funkciók (nem is kevés) vannak az agyban, de, hogy minden csak ide-oda rohangászó ingerületek és ezek hatásainak az összessége lenne, azt nagyon erősen kétlem. Nem mintha bizonyítani tudnám az ellenkezőjét, csak többre tartom az embert, mint biológiai gépezetet. Egy Assisi Szent Ferencet nem lehet képletekkel leírni, mint ahogy a sarki eladót sem.
81   Sipi 2003-12-06 00:47:40
Egyébként valahol nemrég olvastam, hogy olyan program kifejlesztésén munkálkodnak, aminek segítségével meg lehet majd állapítani a slágergyanús zeneszámról, hogy eladható lesz-e vagy nem. Így a nagy zenekiadók a könnyűzene-piacon végre biztosra mehetnek.
A Mindentudás Egyeteme egyik régebbi adásában Hámori József az agyról beszélt és a végén megemlítette, hogy a matematika és a zene (különösen Mozart) összefüggő dolgok és valami közgazdászt idézte, aki azt mondta, hogy aki jó közgazdász akar lenni, az hallgasson sok Mozartot, mert azzal tovább gyarapítja szakmai tapasztalatait.
80   Sipi 2003-12-06 00:42:28
Lassan abba kell hagyni ezt a diskurzust, mert egy hangversenyre legközelebb úgy fogok elmenni, mint egy Analízis-szigorlatra!
79   zandonai 2003-07-28 07:15:44
És Wagner nem volt elég tudatos zeneszerző? Haydnnek, Beethovennek, Schütznek, Palestrinának nem kellett szabályokat megtanulnia, és természetes ill. maga állította korlátok között komponálnia? Attól mert nem csak ihletből dolgozik egy szerző még tudhatna jó zenét is írni…
78   Bulvár Kund 2003-07-27 12:22:58
Nnnnna látod Schenker, milyen ügyes vagy? Ezért kapsz tőlem egy napszemüveget!
77   hargitai 2003-07-27 09:43:43
(bocsánat, jobb...)
76   hargitai 2003-07-27 09:43:21
Szerintem azért Webern a topikcím egyenlőségjelének mégis inkább a bal oldala felé húz...
75   Schenker 2003-07-25 08:40:32
Glenn Gould Richterhez hasonló jelentőségű és tekintélyű zongorista, aki dodekafon kompozíciókat és 1945 utáni szerzők műveit is műsorán tartotta, és foglalkozott a keze alá kerülő zenék elemzésével is. Gould (Richterrel ellentétben) játszott olyan „matematikusoktól” mint Webern, Cage stb. A dodekafon eljárással és Webern zenei tehetségével és intellektuális töltésével létrehozott muzsikát (és Webernt magát) Gould nagyra értékelte. Gondolatait erről 1953-ban „Consideration of Anton Webern” címmel össze is foglalta.

A Webern-darabok gyönyörű zenék és jól elemezhető zenei struktúrák. Webern alkotói eljárásáról itt lehet többet megtudni. (Talán még egy hordó árnyékába bújt csótány is képes megérteni, hogy megtanulhat úgy kombinálni mint Bach vagy Webern, de az említettek tehetsége nélkül az marad ami.)
74   zandonai 2003-07-25 08:02:04
Ez az: Puccini. Dúskál az ihletett pillanatokban. A hatásokat pedig előre kiszámította. Na és? Értett hozzá! Ez a lényeg!
73   Jemnitz 2003-07-24 22:30:13
Az betűhiányt leszámítva tetszik Schenker tanár úr idézete. Gould jó választás volt!!
72   cincogi 2003-07-24 20:04:07
Puccini operáit agykutatók is szokták szeretni. Arról is biztosan olvastak Puccini milyen sokat és hosszan dolgozott azért, hogy egy jelenet, felvonás hatásos legyen. Ő biztosan nem matematikázott, de nem is rázta ki az ujjából a dolgokat, hanem addig csinálta amíg nem volt az eredménnyel elégedett.
71   Bulvár Kund 2003-07-24 18:20:11
Schenker! Glenn 2 n-nel, még árnyékban is...
70   sphynx 2003-07-24 10:36:42
Neketek tökéletesen igazatok van. Most beszéltem egy agykutatóval, aki elmondta, hogy még az is, amit asszociativ gondolkodásnak tartunk, logikus összefüggések milliárdjai által predesztinált rendszer, olyan mint egy pókháló, nem is beszélve az agyban lezajló kémiai folyamatokról, amelyek a legegzaktabb képletekben leírhatók és igazolhazók. Ez viszont azt jelenti, hogy nem csak a zeneírás vezethető vissza kőkemény logikai összefüggések rendszerére, hanem minden cselkedetünk, gondolatunk és mondatunk. Javasolom a címet megváltozatni: matematika=élet.
69   Schenker 2003-07-24 10:18:40
Glen Gould Richterhez hasonló jelentőségű és tekintélyű másik zongorista, aki dodekafon kompozíciókat és 1945 utáni szerzők műveit is műsorán tartotta és foglalkozott a keze alá kerülő zenék elemzésével. Gould (Richterrel ellentétben) játszott olyan „matematikusoktól” mint Webern, Cage stb. A dodekafon eljárással és Webern zenei tehetségével és intellektuális töltésével létrehozott muzsikát (és Webernt magát) Gould nagyra értékelte. Gondolatait erről 1953-ban „Consideration of Anton Webern” címmel össze is foglalta.

A Webern-darabok gyönyörű zenék és jól elemezhető zenei struktúrák. Webern alkotói eljárásáról itt lehet többet megtudni. (Talán még egy hordó árnyékába bújt csótány is képes megérteni, hogy megtanulhat úgy kombinálni mint Bach vagy Webern, de az említettek tehetsége nélkül az marad ami.)
68   Jack 2003-07-24 09:02:42
Én tanultam Webern Op. 27-es Zongoravariációit és Schönberg Klavierstückejét. Nagyon jó zenék, és csodálatos agymunka van bennük.
Szerintem az ő esetükben matematika+zenealkotóitehetség=zene.
67   prigozsin 2003-07-24 08:43:07
A topic címében feltett kérdést nagyobb távlatokban is lehet nézni. A dichotómia évszázadok óta létezik a tudomány és a művészet művelői, illetve a Tudomány és Művészet között.

Ami konkrét témát illeti, az átlag zenehallgató számára teljesen lényegtelen, hogy a zeneszerző hogyan komponálta a hallgatót megérintő/felrázó/elbűvölő/szórakoztató stb stb zenét. Az elemzések ugyanakkor komoly logikai, matematikai (és más tudományokkal kimutatható) összefüggéseket vetnek fel, ami egyes zeneszerzők (ismétlem egyes zeneszerzők) esetében nyilvánvaló prekompozíciós munka és/vagy tudatos kibontás (komponálás) eredménye.
Ha a veleszületett adomány folytán zseniálisan komponáló zeneszerző műveiben a tökéletesség analízissel (tudományos úton) is igazolható, feltételezhető, hogy más típusú, de hasonlóan zseniális zeneszerzők egy másik úton, előre eldöntött alapanyag és megválasztott kivitelezési technika után tudatos komponálás útján képesek megérintő/felrázó/elbűvölő/szórakoztató művet alkotni. Az ő esetükben, ez a tudatos zeneszerzői munka -lévén az ő alkotási eljárásuk összefüggések (zenei összefüggések) és hangmagasságok adott időkeretbe rendezését IS jelenti - bár egyenlőségjel nélkül, jogos a zene és matematika erős kapcsolatának említése. Ilyen zeneszerzők például Webern, Berg, Schönberg, Xenakis, Boulez stb. Róluk tudjuk is, hogy műveik előkészítése és alkotása során komoly számolásokat is végeztek, miközben zenei tehetségük és műveik nagyszerűsége is elvitathatatlan. Más zeneszerzőnél, pl Bartóknál Lendvay Ernő könyve óta ismeretesek a harmóniavilág és forma matematikai összefüggései, ugyanakkor Bartók sohasem beszélt alkotásának erről az aspektusáról, és tudomásom szerint munkajegyzeteit mindig gondosan megsemmisítette. És persze vannak az ösztönös zsenialitás ajándékában részesült komponista, aki tervezgetés és spekulálás nélkül nagyot alkot.
A köztudat elsősorban az utóbbi zeneszerző-típust szereti tudomásul venni.
66   sphynx 2003-07-23 23:21:26
Sőt, ez már a \"Matrix Reloaded\".
65   Marci 2003-07-23 22:27:58
Legfeljebb csak azt hisszük, hogy a tudáson túli szférákban van. Mert ahogy bővül az emberiség tudáshalmaza, egyre több az ismeretlen dolog is, amivel találkozunk. Azzal, hogy én azt gondolom, a \"szépnek\" hallott akkordok illetve dallamok alapvető természeti alaptörvényekre vezethetőek vissza, nem csorbul egy művész értéke sem, hiszen itt mindenkiről (előadóról és hallgatóról egyaránt) szó van: ez egy \"mátrix\", ami egyrészt a tudomány felsőbb szemszögéből lehet analizálható és szabályok szerint működő, másrészt mi mint ezen szabályok szerint működő, és abból kilépni nem tudó lények a mindennapok során nem vagyunk képesek felfogni vagy befolyásolni ezeket a szabályokat.
64   Bulvár Kund 2003-07-23 21:46:44
Schenker, légy stílusosabb! Még akkor is, ha oly magabiztosan tudatlanságot emlegetsz. De ha hallottad (például) Szvjatoszlav Richtert zongorázni, vagy tán a legújabb róla szóló könyvbe (pl. naplójába) beleolvasol, elgondolkozhatsz azon, hogy a művészet jóval a tudáson túli szférákban van. Lehet elemezni, de nem alapfeltétel. Hallasz engem?
63   L.Ernő 2003-07-23 19:11:56
Kedves Schenker, ne kedvetlenedj el. És egyébként sincs miért megsértődni. Gyakran még muzsikusok sem gondolkodnak el azon, hogyan és miért lehetséges egy zenemű memorizálása, a tonális zeneművek formájának és zenei összefüggéseinek felismerése, ami a későbbi korokat illeti, nem tudnak tájékozódni még egy Bartók, nemhogy a XX. század második felének zenéiben, tájékozatlanok a kompozíciós eljárások kérdésében. Mind-mind olyan dolog, amihez némi logikára, matematikára, és ma már információelméleti (nem informatikai) ismeretekre is szüksége lehet. Még akkor is, ha a zenealkotással kapcsolatban nem fogadjuk el a permeditációt, spekulációt, tervezést, még akkor sem, ha Beethoven jegyzetfüzetei némi tudatos munkáról (javításról, keresésről, kísérletezésről) tanúskodnak.

Egyébként jó választás a Schenker név. Azt hiszem valaki már tulajdonított itt Mozartnak egy arra vonatkozó mondatot, miszerint a zenedarab első ütemeinek kitalálása után a többi összerakása csak munka kérdése. Schenker, az osztrák zenetudós a tonális zenék kapcsán foglalkozott azzal, hogy (-és itt utalok a topicon már elhangzottakra-) az első zenei gondolat még a lehetőségek végtelenjéből születhet, de a kibontás már az első gondolatok által determinált. A hangok nem véletlenszerűen követik egymást.
62   sphynx 2003-07-23 18:35:49
De ez már a „történeti áttekintés a matematika és a különböző korok zeneelméleteinek kapcsolatáról” c. topik témája. Azt, aki hordóra állva hirdeti a tudományát, hordószónoknak fogják nézni.
61   Schenker 2003-07-23 17:52:40
Süketek hallására nehéz apellálni. Hasonlóképpen nehéz azokkal beszélni akik csak magukat képesek megérteni, és tudatlanságukban ugynazt hajtogatják.
Végignézve a topicot nem látom, hogy bárki a provokatív címben elhelyezett egyenlőségjel mellett szólt volna. Az zenealkotást senki nem tartja számolás-mérési feladatnak.
Azt látom viszont, hogy a zene és a matematika (+logika, geometrika, aritmetika, csillagászat) kapcsolatáról, mint létező kapcsolatról többen beszélnek. Ez azonban teljes lehorrugást eredményez. Jean Claude RISSET a \"Zene, titkos számok?\" cikkének (1977) első mondat így hangzik: \"Muzsikusok számára a matematika szó pejoratív csengéssel bír.\". Ez van.
Prigonak és Pithagorasznak mondom, nem érdemes ilyesmikre válaszolni.
60   sphynx 2003-07-23 15:03:01
Ezeknek a fejtegetéseknek azért sincs értelmük, mert a tudományból alkímiát, a művészetből meg bohóckodást csinálnak. Még az építészet esetében - ahol az egzakt számítások elengdhetetlenek, a fizikai törvények áthághatatlanok és a tudományos-technológiai vívmányok meghatározóak - sem igaz, hogy puszta szabályok, törvényszerűségek alkalmazásával esztétikai minőséget lehet létrehozni.
59   sphynx 2003-07-23 14:24:34
Szabályok mindenhol vannak. Egymást is csak úgy értjük meg, ha azonos jelrendszert, nyelvet használunk. De ezen a nyelven lehet verseket is írni, meg (nyelvtanilag helyes) hülyeségeket is beszélni. Én transzponálhatok, fordíthatok, tükrözhetek hangokat, attól még nem lesz belőlem Bach.
58   Dendermonde 2003-07-23 14:12:18
Machault, Ockeghem, Bach, Beethoven, Berlioz, Webern, Berg, Schönberg művei esetében is a hangok egymás utánjának elemzésekor rendről, arányokról, tranzpozícióról, fordításról, tükrözésről, hasonlóságról, különbözőségről, azonosságról beszélünk. Alkalmazzuk a geometria, aritmetika és a matematika fogalmi rendszerét.
57   Thagorasz 2003-07-23 12:27:41
A matematikai indíttatásból való komponálásról nem beszéltem. Zeneművek (általában) és konkrétan Palestrina-, Bach- Mozart-, Beethoven művei (hangjai) kapcsán említettem rendszert, összefüggést, logikát.
56   Bulvár Kund 2003-07-22 23:36:12
Természetes, hogy minden zeneműben van logika, rendszer, összefüggések, melyek utólag akár számtanilag is kifejezhetők.(Legalábbis a materiális oldala)De a Thagorasz kollega által említett szerzők közül nem hiszem, hogy bárki egy hangot is leírt volna matematikai indíttatásból.
55   Thagorasz 2003-07-22 22:13:44
„A matematika logikai összefüggések rendszere, míg a hangok között nincs logikai összefüggés, a hang fizikai jelenség, amelyet le lehet írni, de a hangok rendszerbe állítása mindig is tetszőleges, csak egy adott kor függvényében esztétikummal bíró művelet.„-írja sphynx.

Véletlenszerűen egymás után és alá rakott hangok között valóban nehéz lesz logikai összefüggést találni. Egy zenemű azonban nem egymás után és/vagy alá rakott hangok véletlen tömege, legalábbis bizonyításra vár, hogy egy Palestrina-, Bach- Mozart-, Beethoven darabban a hangok között ne lenne rendszer, összefüggés, logika.
54   prigozsin 2003-07-22 11:25:04
Szintén utoljára: a Fibonacci sornak a jól összecsengő hangközökkel való összehasonlítása nem állja meg helyét, mert rögötn a sor második eleme (2) a szekund, az európai műzenében sosem volt konszonáns hangköz. Abban a műzenében pedig, amelyben a szekund a többiekkel teljesen egyenrangú hangköz teljesen értelmetlen lenne a konszonáns prímről, tercről, kvintről beszélni lévén, hogy a konszonanciáról az ilyen ezenében az egyenrangúság miatt nem beszélhetünk. (Vagyis a teljes F.-sor, mint a jól hangzó hangközök matematikai bizonyítása, a XX. századi dodekafon vagy spektrális stb. zenére sem alkalmazható.)

A szekund hangköz gyakori alkalmazására az európai népzenében a bulgároknál találni sok példát.
53   Marci 2003-07-22 09:32:49
Még egyszer, utoljára: én nem hagytam ki egy darab számot se a sorból. A második mondatoddal egyetértek: ha elhatározod, hogy nem állja meg a helyét, akkor az biztos nem is állja meg a helyét. ;)
52   prigozsin 2003-07-22 08:15:29
A Fibonacci-sorozat a \"2\" kivételével nem Fibonacci sor. A hangközökkel való összehasonlítás nem állja meg helyét.
51   Marci 2003-07-22 00:59:25
Akkor egyetértünk.
50   sphynx 2003-07-22 00:25:36
Tulajdonképpen hová akarsz kilyukadni? Az alapkérdés ugye az, hogy matematika=zene? A gondolatmenetedet végigvive, egy képlet vagy arányrendszer alkalmazásával megalkotható az ideális zene, kép, épület?
Vagy csak annyit mondasz, hogy az emberi érzékelés (hallás, látás) fizikai törvényekre vezethető vissza, pl bizonyos hangok vagy hangkombinációk fülsértőek, zavaróak, bizonyos szinek, vagy színkombinációk kellemetlenek. Mert ez igaz, de ebből még nem lesz zene.
49   Marci 2003-07-21 23:24:48
\"És voltak olyan rendszerek vagy képletek, amelyek kimondottan azért készültek, hogy a segítségükkel a tökéletest vagy a harmonikust lehessen létrehozni, zenében, képzőművészetben,
de ezek tulajdonképpen spekulációk maradtak, és nem váltak igazán be. (ld. aranymetszés, az emberi test, mint aránykánon (Vitruvius) stb.)\"

Az aranymetszés bevált, és a mai napig használják. Élő példája a könyvtervezés, mint említettem, de még sok más helyen. A képzőn pedig tanítják az emberi test megjelenítési arányait a klasszikus minta alapján, az más kérdés, hogy ha jól emlékszem, a Vitruvius-féle rossz rendszer volt, ezért is bukott meg.

\"A matematika logikai összefüggések rendszere, míg a hangok között nincs logikai összefüggés, a hang fizikai jelenség, amelyet le lehet írni, de a hangok rendszerbe állítása mindig is tetszőleges, csak egy adott kor függvényében esztétikummal bíró művelet.\"

Mindenesetre a Fibonacci-sorozat (amely az aranymetszésre is vezet) a \"2\" kivételével mindig egy európai fül számára harmonikus hangközt ad, ez azért több mint elgondolkodtató... És ezt a harmóniarendszert használja a nyugati népzene évszázadok óta, és a mostani könnyűzene egésze. Különben el lehet ezt játszani a geometriával is: vajon nevelés kérdése, hogy az euklidészi geometriát tekintjük természetesnek, és a bolyai-féle a \"furcsa\"?
48   sphynx 2003-07-21 22:56:54
Külön kellene választani a különböző rendszereket. Vannak emberalkotta rendszerek, amelyek önmagukon belül logikusak és a dolgok közti eligazodást segítik elő, pl. KRESZ. Vannak leíró rendszerek, amelyek a valóságot próbálják modellezni, pl fizikai törvényszerőségek, csillagászat stb. Vagyis tudományos rendszerek. A középkorban az ilyen kezdetleges tudományos rendszerekkel és azok teológiával feltúrbósított változatával előfordult, hogy a \"tökéletest\" próbálták leírni, de ennek esztétikai vetülete nemigen volt, mert a középkori művészet nem esztétikum központú. És voltak olyan rendszerek vagy képletek, amelyek kimondottan azért készültek, hogy a segítségükkel a tökéletest vagy a harmonikust lehessen létrehozni, zenében, képzőművészetben,
de ezek tulajdonképpen spekulációk maradtak, és nem váltak igazán be. (ld. aranymetszés, az emberi test, mint aránykánon (Vitruvius) stb.)
A matematika logikai összefüggések rendszere, míg a hangok között nincs logikai összefüggés, a hang fizikai jelenség, amelyet le lehet írni, de a hangok rendszerbe állítása mindig is tetszőleges, csak egy adott kor függvényében esztétikummal bíró művelet. Ha bebizonyítjátok, hogy mindez hülyeség, akkor visszavonom a téziseimet.
47   Thagorasz 2003-07-21 22:03:57
Más a 12 hangra felosztott oktáv, más a 12 hangos komponálás. Én az elsőről beszéltem.
46   Marci 2003-07-21 21:19:36
Én nem hagytam ki a 2-est a sorból, egyszerűen nem vettem be az elméletembe... Abban teljesen igazad van, hogy ez a konszonancia az európai kultúrára vonatkozik, de egyrészt miután nem ismerem annyira a keleti hangrendszereket, nem tudom, hogy ott hogy állná meg a helyét (lehet, hogy megállná?), másrészt egy Schönberg tudtommal soha nem állította, hogy az ő 12 hangú skálája konszonáns lenne.
A legegyszerűbb az lenne, hogy fognánk egy újszülöttet, és megnéznénk, mit szól a különböző hangközökhöz.
45   Thagorasz 2003-07-21 19:45:58
Az aranymetszés és az említett hangközök (1 3 5 8 13 21) közötti összefüggés kapcsán meg kell említeni, hogy a szóban forgó hangközök jó hangzásúnak ítélése kultúrtörténeti és geo-kulturális kérdés.
Ezekre a jó hangzásúnak ítélt hangközökre az európai (és az abból ágazó) zenekultúra alkalmazza konszonáns fogalmát. Az európai zene múltjából fennmaradt kevés adat alapján ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a harmóniát (összhangzattani értelemben) nagyon sokáig nem ismerték, ill. hogy később, a konszonánsnak és a tiltottnak tartott hangköz megállapodás kérdése volt, és ez a közmegállapodás (amely esetleg szabályok formájában teoretikusok által meg is fogalmazódott) többször változott.
A Fibonacci-sor első számait (1 3 5 8) a „tökéletes hangközök” (prim-terc-kvint-oktáv”) mellé állítani bár elgondolkoztató dolog, nem feledhetjük, két különböző, de leginkább összecsengőnek tartott hang (az oktávazonos prím) közé a mi kultúránkban 12 különböző hangot helyezünk.
A 12-es rendszerben rendszerben az 1 3 5 8-sor más hangközöket jelent (nagy-szekund, nagyterc, tiszták kvint), illetve ebben a rendszerben nehéz a konszonánsnak tartott tiszta prim, kis-nagy terc, tiszta kvint, tiszta oktáv (1 4 5 8 13) számait a F.-sor szerint következetesen végigvezetni : vagy belekerül a sorba 4-es, vagy ha a 3-ast is szeretnénk bevonni, az a nagyszekundot eredményezi.
A szekund kapcsán szeretném megjegyezni, hogy ha az igazi Fibonacci sort vennénk alapul (1 2 3 5 8 13), akkor a 2-es számmal egyik gondolkodás szerint sem kapunk konszonáns hangközt.

Az európai zenében oktávnak nevezett távolságot a más kultúrák 12 fél hang helyett feloszthatják akár 6-7 egész hangra, vagy 12-13 fél hangra, és a muzsikusaiknak komoly szabályrendszereket kell meg tanulni és improvizációik alatt tiszteletben tartani.
44   sphynx 2003-07-21 00:30:50
Így is van, így is van. Az ilyen kísérletek mindig megbuktak. Nincsenek készenkapott arányrendszerek. Csak kis tehetségű művészek próbálkoztak ilyennel.
43   Bulvár Kund 2003-07-20 23:52:06
A \'Zene=matematika?\' címből az egyenlőségjel nagyon zavar. Elfogadom, hogy a zene bizonyos elemei kifejezhetők számokban,de én még egy egyenlettől sem kaptam katartikus élményt. Levonhatunk matematikai következtetéseket remekművek alapján (a festészetben is, pl.), de a matematika felől közelítve nem fogunk remekműveket létrehozni.
42   prigozsin 2003-07-19 22:16:02
Fibonacci
41   Marci 2003-07-19 18:29:39
Nemrég szó volt az aranymetszésről (a/b=b/a+b), ma zuhanyozás közben volt időm gondolkozni ezen. Szóval van egy számsorozat, ami 1-től indul, és mindig az előző szám hozzáadásával keletkezik a következő. Tehát 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610 stb. (Ezt el is nevezték egy matematikusról, talán Bernoulliról?) Nagyon sok természeti jelenség leírható ezzel a sorozattal. Ha megfigyelitek, rögtön benne van a négy legtisztább hangközünk is: prím (1), terc (3), kvint (5), oktáv (8). És ez még nem minden: ez a sorozat, ahogy nő, egyre jobban közelít a tökéletes aranymetszéshez:
- 8/13=0,61539 és 13/21=0,61905
...és kicsivel előrébb az egymás utáni aránypárok értéke már gyakorlatilag azonossá válik:
- 233/377=0,61804 és 377/610=0,61803.
40   prigozsin 2003-07-18 09:28:25
Az arányok keresése, a csillagok mozgása ill az arányszámok szerinti komponálás a Középkor és Reneszánsz mesterinél kifejezetten a polifóniát alkalmazó szerzők munkájához kapcsolódik. A zenei példájaként utalnék a következőkre: Perotinus, Adam de la Halle, Machault, Ockheghem, Adriaan Willaert, Cyprien de Rore stb stb.

Szeretnék még emlékeztetni a féstészetre, ahol az matematika és a geometria (arányok, szerkezet) rendkívüli módon fontos kompozíciós elem. A hivatkozott korból elég csak Fra Angelico és kortársai munkáit megemlíteni.
39   prigozsin 2003-07-18 09:20:41
A tudatos komponálás (a szerkesztés) és az ihlet témáját a romantika kora óta már sokan megrágcsálták. A matematika és zene témájában csak arra szeretnék emlékezetni, hogy ha az 1200 és 1700-as évek zenei termését és a zenék létrehozását (ill .annak szabályait) vizsgáljuk a mai, köznapi szemlélettel ellentétes meglátásokat találunk. Csak néhány dolgot említenék, ami alapján az érdeklődők a téma bővebb kifejtését egy filozófiai-, vagy zenei lexikonban megtalálják.

„A számok hangokra vonatkozó tudománya a zene” – mondja a teoretikus Jean de Garlande 1275 táján. Megállapítása jól mutatja azt a kapcsolatot, ami a számok és a zene között létezett végig a Középkor folyamán. Ez a mondat arról is tanúskodik, hogy milyen nagy szerepet tulajdonítottak a zene elméleti megközelítésének. Megkülönböztették a zene spekulatív oldalát is értő Musicust és a csak előadó Cantort. A keresztény vallás alapvető tanait részint Platón, részint Arisztotelész alapján bölcseleti alapokra helyező Boëtius, a De institutione musica című munkájában, a zene filozófiai megközelítésével foglakozik. Értékelése szerint a számok a világ tökéletes harmóniáját garantáló Isteni rend képviselői, s a világ minden dolga kifejezhető a számokkal. A zene az, ami számunkra észlelhetővé teszi ezt a kapcsolatot, így a zene Isten tökéletességnek és a teremtés szépségének kifejezője. Ez a számokkal való kapcsolat helyezi a zenét a matematikai tudományok közé, s teszi a Quadriviumot alkotó négy tudomány (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) egyikévé.
A számok zenei megnyilvánulásának egyébként három szintjét állapítja meg Boëtius. A legmagasabb szintet musica mundana alkotja Ez a kategória (mely Platóntól ered) veszi számításba az univerzum minden eleme (dolga) közti harmonikus kapcsolatot. Az ég és a föld, a bolygók, a váltakozó évszakok és a négy elem mozgását, s e mozgások kombinációit. A számoktól való függésük megengedi kapcsolatuk természetének zenei értelmezését. (Mondja Boëtius.)
38   prigozsin 2003-07-18 08:46:17
A Mozart nevű szerző darabját a kombinatorika és véletlen kapcsán is szokták emlegetni. (Meg szoktak beszélni sztohasztiszkáról és aleatóriáról, de ezt most hagyjuk.)
A Musikalisches Würfespiel(1791) lehetővét teszi, hogy bárki „annyi valcert komponáljon amennyit csak akar”-írja Mozart. A lehetőség mégsem végtelen, mert a szükséges két kocka és a Mozart által megadott táblázat segítségével maximum 1116 menüett készíthető. (A kocka által kidobott szám alapján a táblázatban előre, Mozart által megírt ütemekből ütemről ütemre építjük fel a 16 ütemes menüettet.) A lelemény az egészben, hogy minden ütem zenéje jól kapcsolódik minden megelőző és minden következő ütemhez.
A tisztelt hozzászólók szerint az zeneszerzés vagy nem?
37   Marci 2003-07-17 22:00:53
A kakukkot nem is említettem, aki tiszta kvartot füttyent, de hát a madár is ember, ugye.
36   Marci 2003-07-17 21:44:38
A zenében (a klasszikus tonális zenében), ahogy szinte minden művészetben, jelen vannak matematikailag levezethető szabályok. Én odáig is merészkednék, hogy azt mondjam, azok uralják! Nem vicc, például két hang rezgésszámából meg lehet mondani, hogy az adott két hang harmonikus lesz-e egy természetes tonális rendszerben. Ha van egy 440 Hz-es hangunk, az egy oktávval lejjebbi pont 220 Hz, a fölötte lévő pedig 880 Hz lesz. De még egy jól megírt atonális zene előadásánál is meghallani a melléütéseket-melléfogásokat, az pedig csak akkor lehetséges, ha a hangok egy meghatározott rendszerbe illeszkednek.
Valaki kérdezte az aranymetszést: a/b=b/a+b, magyarul a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. Például ezért van az, hogy a könyvek szennycímlapján a cím nem középen van, hanem jóval fölötte (mert úgy szép!) - ez az optikai közép, könnyen kiszámítható az aranymetszéssel.
35   Búbánat 2003-05-16 10:05:07
Egyébként, mint tudjuk a matematika, a számszerűség benne rejlik a Mozart-opera, a Don Giovanni ún.. regiszter áriájának szövegében. Játsszunk el a gondolattal, hogy Mozart ezt az áriát úgy írja meg, hogy az 1003 számot valamilyen módon a kottafejekben is megfogalmazza, pld. 1003 hangjegyben, vagy a négy alapvető művelet kombinációjaként kifejezve. Persze, ehhez új verseket is kellett volna írnia da Ponténak. Valószínűleg, akkor ez az opera ebben a formájában sohasem került volna bemutatásra, a közönség tűrőképességének korlátjai miatt.
34   Búbánat 2003-05-16 10:03:51
Egyébként, mint tudjuk a matematika, a számszerűség benne rejlik a Mozart-opera, a Don Giovanni ún. regiszter áriájának szövegében. Játsszunk el a gondolattal, hogy Mozart ezt az áriát úgy írja meg, hogy az 1003 számot valamilyen módon a kottafejekben is megfogalmazza, pld. 1003 hangjegyben, vagy a négy alapvető művelet kombinációjaként kifejezve. Persze, ehhez új verseket is kellett volna írnia da Ponténak. Valószínűleg, akkor ez az opera ebben a formájában sohasem került volna bemutatásra, a közönség tűrőképességének korlátjai miatt.
33   Szilgyo 2003-05-14 16:05:46
Ha lehet úgy verset írni, hogy szavakat véletlenszerűen egymás mellé rakunk(by Tristan Tzara, erre vonatkozó izgalmas utalások Tom Stoppard Travesztiák című drámájában), akkor meg lehet ugyanezt próbálni a zenével is. Vagy már meg is próbálták...
32   agyament 2003-05-14 16:03:37
Dehogynem!
Nem merek ugyan matematikai kifejezést írni rá, mert nem vagyok otthonos a témában, de fix, hogy az!
31   nekem 8 2003-05-14 16:02:14
Úgy tudom Mozart is írt egy menüettet, aminek az ütemeit dobókockadobás alapján kellett sorrendbe rakni. Állitólag mindenhogyan jól szólt. Persze lehet, hogy ez nem matematika.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)