vissza a cimoldalra
2019-04-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5795)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61638)
Momus-játék (5638)
modern eszement rendezesek (286)
Társművészetek (1303)
Plácido Domingo (707)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4344)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (29)
Élő közvetítések (7830)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1641)
Franz Schmidt (3314)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
László Margit (195)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

 
1541   smaragd 2018-12-06 18:38:44

 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

Rádióoperett 2 részben

Főszerepben: Petress Zsuzsa

Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Földényi-kórus.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr.

1540   smaragd 2018-12-06 18:38:40

 

Itt találtam... :-)  délelőtt nem hallottam:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

3015   Búbánat • előzmény3014

 

2018-12-06 12:00:5

A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.

szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.

Mindjárt kezdődik: 

KEMÉNY EGON: " Krisztina kisasszony " (1959)

Rádióoperett

Nyitány

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1539   smaragd • előzmény1535 2018-12-04 17:28:42

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

 

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen….Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

1538   smaragd • előzmény1537 2018-12-02 20:33:21

 

A Magyar Rádió Zenei Osztálya hangsúlyt helyezett arra, hogy Kemény Egon szép dalait Melis György előadásában is megörökítse, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, néhányat felsorolok:

KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)

"Megkérdeztem a madártól..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György

KEMÉNY EGON - József Attila: "Tél" (1941)  

Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben,

A budapesti Rádióban énekelte: Basilides Mária, Székely Mihály, Lantos Olivér, Báthy Anna, Bencze Miklós.

Melis Györggyel 1954-ben magnófelvételt készített a Magyar Rádió.

KEMÉNY EGON - Juhász Gyula: "Szerelem?"  (1940) 

Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben, a Bp. Rádió I adásában hangzott fel először, Nagykovácsi Ilona énekelte, zongorán kisért: Polgár Tibor

Majd Kemény Egon hangszerelésében 46 tagú zenekarra Rösler Endre adta elő, nagy sikerrel énekelte Neményi Lili,  Wargha Lívia, később Sennyei Vera. 

Melis Györggyel két alkalommal vette fel a Rádió, 1954-ben és az újabb bemutató 1957-ben volt.

KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Reggeli telefon" (1965)

Melis György 

MÁV Szimfonikus Zenekara,  Vincze Ottó vezényelt

KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre:  "Bárányfelhő" (1965)

Melis György

MÁV Szimfonikus Zenekara,  Vincze Ottó vezényelt

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" (1957)

 "Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

 "Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte

KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Édesanyám" (1963)

Dal baritonszólóra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel

Melis György

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Breitner  Tamás vezényelte.

 

1537   smaragd • előzmény1536 2018-11-29 11:15:15

 

Melis György Kemény Egon szép versekre komponált dalai mellett ezt a vidám foxtrottot is énekelte:

KEMÉNY EGON -Dalos László: "Találkozzunk holnap a Moszka-téren! " (1952)

Foxtrot

 

1536   smaragd • előzmény1523 2018-11-27 18:55:52

 

Melis György elhunyta évfordulóján, emlékezve...

MELIS GYÖRGY 

 

Hangját, kiváló előadását Kemény Egon műveiben napjainkban  a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy  Ibolya  szerkesztésében elsősorban  a "Valahol Délen" című nagyoperett rádiófelvételéről ismerjük, amelyet a Fővárosi Operettszínház-beli bemutató után készítettek vele. A dal rendkívül kedvelt volt, évtizedeken át gyakran szerepelt a Magyar Rádió műsorán.

1535   smaragd • előzmény1533 2018-11-26 10:01:19

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

 

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

1534   smaragd • előzmény1530 2018-11-24 10:08:39

 

Házy Erzsébet elhunytának évfordulóján:

HÁZY ERZSÉBET

A kép 1957. februárjában készült, a Komárom farsang rádiófelvételeinek napjaiban....

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió, 1957 

Daljáték 2 részben

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

 
1533   smaragd • előzmény1528 2018-11-23 17:47:46

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

 

27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

1532   smaragd • előzmény1531 2018-11-22 08:27:01

 

1957. augusztus 30-án, pénteken a  Petőfi-Rádió műsora volt az  alábbi válogatás:

22:00

Részletek Kemény Hatvani diákjai és Komáromi farsang c. daljátékaiból.

A hét folyamán több más szerkesztésben is szerepeltek Kemény Egon művei, amelyeket a közelmúltban a "Túl az Óperencián" adásaiban mi is hallhattunk, a Tango, Ha visszanézek, Szerencsés utazás- Előjáték és minden bizonnyal továbbiak, pl. a Könnyű zene című, a rádióújságban nem részletezett műsorban.

 

1531   smaragd 2018-11-20 17:09:43

 

A "RÁDIÓ és televízió ÚJSÁG" 1957-es évfolyamából már korábban is bejegyeztem műsorokat.

Most a "Komáromi farsang" bemutatója miatt vettem kézbe néhány lapszámot. Ebben az évben volt a "Valahol Délen" felújítása is a Fővárosi Operettszínházban.

A 44. számban, a hét műsorában:

Kedd 

November 5. Petőfi-Rádió

21:40 Szórkoztató zene

1. Kacsoh-Vécsey: Toborzó a János vitézből 

2. Kemény - Dalos: Őszi séta (Sándor Judit és Rösler Endre)

3. Martiny: Románc

4. Bródy: Altatódal

Péntek

November 8. Petőfi-Rádió

23.00 Operettrészletek

....

Kemény: Talán a csillagok - Hóvirágkeringő (Gyurkovics Mária)

....

Vasárnap

November 10.  Petőfi-Rádió

11.30 Zenés vasárnap délelőtt

...

Kemény-Dalos: Tavasz a télben ( Gyurkovics Mária)

...

(Hátlapon: TV A televízió kísérleti műsora)

1530   smaragd 2018-11-16 09:13:14

 

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 245. évfordulója kapcsán

a Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Csokonai - sétát szervez, 2018. november 16-án, pénteken

Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen

Belvárosi sétánk a debreceni Csokonai-kultusz legfontosabb emlékhelyéről, a Debreceni Református Kollégiumból indul. Séta közben felidézzük a „vígkedvű poéta” alakját, a néphagyomány garabonciását, valamint szépművészeti alkotások, irodalmi szövegek és diáklegendák segítségével „megrajzoljuk” Csokonai portréját.

Korosztály: 10 - 99 év

http://muzeum.drk.hu/tartalom/109/1/hirek-aktualitasok/csokonai-seta-2018-november-16-an-penteken 

KEMÉNY EGON rádiódaljátékai közül Csokonai Vitéz Mihály életének egy epizódját a "Komáromi farsang", a Debreceni Református Kollégiumot a "Hatvani diákjai" idézik fel. 

Debrecen városa Fazekas Mihály életútja ábrázolásával "A messzetűnt kedves" egyik színhelye, továbbá a Magyar Rádió 1960-ban kiírt pályázati felkérésére, a különleges hangvételű "Szabad szívek" című művével állít zenei emléket a kiemelkedő magyar tudósnak és a költőknek, a 18. és 20. századi Debrecennek.

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: ”Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor, Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre

1529   smaragd 2018-11-14 18:24:33

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.40

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban Mezey Máriára emlékezett vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta.

Most ismét meghallgathatjuk:

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Magyar Rádió, rádiódaljáték

Kemény Egon - Ambrózy Ágoston:

Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor

KEMÉNY EGON - Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957)

Sanzon

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)

Magyar Rádió, rádióoperett

Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 "Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Az előző bejegyzésekben éppen említettük Mezey Mária szerepét és alakítását a Hatvani diákjaiban...

1528   smaragd • előzmény1527 2018-11-13 17:39:09

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „ Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma…ami a Hatvanival kezdődött…„

 

1527   smaragd • előzmény1526 2018-11-12 11:55:16

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

 

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.”

1526   smaragd • előzmény1524 2018-11-11 09:36:32

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

1525   smaragd • előzmény1524 2018-11-09 16:32:25

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957)  Daljáték 2 részben

Magyar Rádió

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali,

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Lilla és Csokonai kettőse "Lilla, szívemet ne vesd meg..."

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebet_ilosfalvy_robert__komaromi_farsang__lilla_es_csokonai_kettose

1524   smaragd • előzmény1521 2018-11-09 16:23:22

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

1523   smaragd • előzmény1522 2018-11-08 18:28:44

 

A Magyar Rádió felvételén Melis György énekelte, ezen az oldalon hallható  a  Valahol Délen.

1522   Búbánat 2018-11-08 10:27:46

Lehet, hogy már szerepelt itt ez az antikvár-kiadvány, mindenesetre belinkelem; a kotta 680 Ft-ért megvásárolható a www.antikvarium.hu  internetes portálon, a regisztrálást követően.

Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, 1958

3 oldal, 30 cm x 21 cm.

Kotta dalszöveggel. Írta Erdődy János, zenéjét szerezte Kemény Egon. Előadói példány.

 

1521   smaragd • előzmény1520 2018-11-07 22:26:54

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégum felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 

(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

1520   smaragd • előzmény1519 2018-11-06 22:28:03

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

1519   smaragd • előzmény1518 2018-11-05 14:03:41

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki…Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

(Amálka-Hatvani kettőse: "Megkérdeztem a madártól..." YT

1518   smaragd • előzmény1515 2018-11-03 17:17:42

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

1517   smaragd • előzmény1516 2018-11-02 10:13:33

 

 

Ma, Halottak napján,  Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon "Tangó" című, a Magyar Rádióban  1954-ben bemutatott művével kezdte a programot, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte. Érdekes volt meghallgatni ezen a napon és felfedezni benne a múlékonyság szomorúságát és a megújulás fényét. Köszönöm szépen.

1516   smaragd 2018-11-02 09:07:08

 

Most hallható Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

KEMÉNY EGON: "TANGO"

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1515   smaragd • előzmény1514 2018-10-31 08:47:13

 

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM

1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult logikát és retorikát. 1775. április 27-én togátus lett; azonban szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele miatt sok nézeteltérése volt elöljáróival. Ezért a teológiai tanulmányoktól elidegenedvén, a debreceni iskolától 1780-ban önként megvált. A nagyhírű Hatvani István tanártól matematikai képzettségéről jó bizonyítványt kapott és ez segítette a mérnöki hivatalhoz.  

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m

 

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM (1760–1820) ÉS A KORABELI ÉNEKGYŰJTÉS

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/74.html

 
1514   smaragd • előzmény1513 2018-10-31 08:46:48

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a délamerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt.)

1513   smaragd • előzmény1511 2018-10-30 10:54:38

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

1512   smaragd • előzmény1247 2018-10-28 17:39:45

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.40-től

Kemény Egon „Hóvirág-keringő”-jével emlékezett ma Nagy Ibolya Gyurkovics Mária koloratur szoprán operaénekesnőnk elhunyta 45. évfordulójáról.

A Hóvirágkeringő felülmúlta a Hópehely- ( Májusfa-) keringő sikerét is, az akkori új műfajban, a rádioperettek közül a másodikban hangzott el, Szilveszter éjjelén a Magyar Rádióban:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett  Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László . A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1511   smaragd • előzmény1510 2018-10-26 12:55:06

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitünően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátsza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

1510   smaragd • előzmény1507 2018-10-25 00:36:52

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

1509   smaragd • előzmény1508 2018-10-25 00:36:23

(Váratlan netes probléma miatt nem sikerült az előző bejegyzést megírni.)

1508   smaragd • előzmény1507 2018-10-24 19:26:07

K

1507   smaragd • előzmény1506 2018-10-21 17:28:34

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából…Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

 

1506   smaragd • előzmény1505 2018-10-19 23:36:35

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

 

1505   smaragd • előzmény1504 2018-10-19 06:22:57

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

 

1504   smaragd • előzmény1503 2018-10-19 06:21:47

lsd.1505

1503   smaragd • előzmény1501 2018-10-16 12:48:51

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

1502   smaragd • előzmény1500 2018-10-14 17:50:22

 

Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

 

KEMÉNY EGON "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935)  egyik legnagyobb slágerkeringője volt. A Magyar Rádió vonós tánczenekara előadásában hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt, ma újra, a felfrissített változatát. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető tegnap nem tért ki külön emlékezve Kemény Egon születésnapi évfordulójára - igazán sok szép archív daljáték- és operettfelvételét és életművének bemutatását is hallhattuk az utóbbi hónapokban is - , de ezzel a számmal az éteren át mintha azért üzent volna. Mindenestre illett a vasárnapi műsor elejére és gondolom, hogy rajtam kívül más is örült neki.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1501   smaragd • előzmény1499 2018-10-13 19:43:59

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, akik egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

1500   smaragd 2018-10-13 19:38:07

 

KEMÉNY EGON szüketésnapja mai évfordulóján

A nap képe fórumból idézem Ardelao írását: 

Kemény Egon születésnapja alkalmából – ma lenne 113 éves - e kiváló zeneszerzőnkről ritka fotó jelent meg "A nap képében". Kemény Egon nevet!!! Ahogy sorsának alakulását a róla megjelent cikkek alapján végigkísértem, mindig az volt az érzésem, hogy ilyen komoly, (faj)súlyos „könnyűzene-szerzőt” nem sokat hordott még hátán a föld. Pedig zenéje csupa frissesség, csupa fény, és a finom humor is ott lappang, vagy gátak nélkül felszínre tör szerzeményeiben. Hiszen az operett, mely műfajban a legtöbbet alkotott, nem sokáig viseli el a szomorúságot, a közönség happy endet vár. Gyermekeknek írt dalai kedvesek, élettel teliek, mosolyt csalnak az arcokra. És mégis, Kemény Egont az általam eddig látott fotók vagy munkába feledkezve, töprengő vagy túlságosan fegyelmezett arckifejezéssel ábrázolják, mint aki katonás szigorral még egy „pihenj”-t sem enged vezényelni önmagának. De Kemény Egon itt nevet, és fülemben hallom a „Kinyílott a pitypang”-ot. Gondolatban felszállok a Széchenyi-hegytől induló gyermekvasútra, hogy onnan a második megállónál leszállva, a „Csillebérci fák alatt” ellenőrizzem, igaz-e, amit a zeneszerző állít. Persze, lehet, hogy bár nevet, most sem viccel, komolyan beszél. Ebben a gyönyörű, langymeleg őszi időben igaz lehet:

Kinyílott a pitypang.

A Mennyei Páholy kitett magáért. Kemény Egonnak gyönyörű születésnapi megemlékezést rendezett, mindannyiunk örömére! KEMÉNY EGON

És az én hozzászólásomat:

Egyetértek...így van, ahogy írtad.

Kemény Egon születésnapi évfordulóján a róla készült fotón az ő igazi, derüs énjét látjuk, amelyet élete során a családja, a hazája, a magyarországi zenei élet, barátai és elsősorban saját maga iránt tanusított erkölcsi szigora, magas mércéje is áthatott. Ez a kép hozzájárul az életmű szerzőjéről kialakítható meglátások bővítéséhez is. 1968-ban jelent meg, egy Kemény Egonról készült német rádióadáshoz a rádióújságjukban.

1499   smaragd • előzmény1498 2018-10-13 19:37:48

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

1498   smaragd • előzmény1497 2018-10-13 19:37:32

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában. nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós…de a névsort még sokáig folytathatnám…"

1497   smaragd • előzmény1496 2018-10-13 19:37:15

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfónikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

1496   smaragd • előzmény1493 2018-10-13 19:35:25

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás: Még azt mondják,nem illik...

1495   smaragd • előzmény1494 2018-10-13 17:11:26

 

Ugyancsak ma jelent meg a FŰSZER ÉS CSEMEGE teljes film: itt

Kemény Egon egyetlen filmje, amelyhez zeneszerzőként írt filmzenét.

Annak oka ismeretlen, azaz nem lehet tudni, hogy miért szakadt meg a sikeresen induló zenei irány. Nagyon sok kortársa, zeneszerző kollégája fimjeit hangszerelte, sikerüket alátámasztotta.

1494   smaragd 2018-10-13 17:03:54

 

A zeneszerző: KEMÉNY EGON / YT új videója a Fűszer és csemege című film előzetese - utólag...: itt

1493   smaragd • előzmény1492 2018-10-12 07:39:11

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

1492   smaragd • előzmény1491 2018-10-11 06:07:15

 

„És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”- írta Ruitner Sándor Kemény Egonról a „Májusfa-’val induló új, magyar rádióoperett és -daljáték műfajra vonatkoztatva.

Hozzáteszem, mint ahogyan itt a fórumon is részben bemutattuk, 1940-től a Magyar Rádió (korábban Rádió Budapest I.) irodalmi műsoraiban is megjelentek Kemény Egon kompozíciói: magyar, angol, amerikai költők verseit zenésítette meg. Előadóik kiváló operaénekesek voltak:  Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Warga Lívia, Neményi Lili, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre.

1491   smaragd • előzmény1490 2018-10-10 13:23:02

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

1490   smaragd • előzmény1487 2018-10-08 17:05:56

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

1489   smaragd • előzmény1488 2018-10-06 19:36:57

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk:

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A darab méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?

1488   smaragd • előzmény1485 2018-10-06 09:20:54

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.18

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957)

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekel

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1487   smaragd • előzmény1486 2018-10-05 05:59:55

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

1486   smaragd • előzmény1454 2018-10-03 11:57:43

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

 

1485   smaragd 2018-10-01 19:48:24

Ezen a héten három gyönyörű hölgy tölti be a "Túl az Óperencián" című program műsorideje alatt életünket, zenével, történetekkel, emlékekkel.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető e heti vendégével Klemen Teréziával a felvidéki magyarok művészi, kulturális érdeklődését, az általuk szervezett előadásokat, rendezvényeket állítja elénk természetesen komáromi születésű vendége életpályájával együtt.

A harmadik személy Házy Erzsébet operaénekesnő. Születésnapja évfordulója alkalmából hét napon át csodálhatjuk tüneményes lényét, énekművészetét a Magyar Rádió rendkívül szép rádiófelvételein.

Kemény Egon "Komáromi farsang" (1957) című daljátékában Lilla szerepében nagy sikert aratott, rádiófelvételeken dalait énekelte a Magyar Rádióban.

1484   smaragd 2018-09-29 16:48:35

 

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor 

Rendező: Dr. Székely György

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Karmester: Bródy Tamás

1483   smaragd • előzmény1482 2018-09-28 17:08:39

 

Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:

"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. 

Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő - ahogy mondta - rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelt, prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett. Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

(1955) Magyar Rádió,  rádiódaljáték

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Elhangzott:

Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Jelenet és kettős : Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József

A Dereceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar

Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula

Elmira sanzonja -Mezey Mária

Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara

 

1482   smaragd 2018-09-26 09:28:39

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.20

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" (1955)

MAGYAR RÁDIÓ, daljáték, részletek

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1481   smaragd • előzmény1463 2018-09-25 01:28:05

 

Megjelent az MTVA Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak a 1463 és a 1103 számú bejegyzésben látható kép.

BILICSI TIVADAR ÉS HLATKY LÁSZLÓ

A jelenet a daljáték elején, a báli forgatagban játszódik, Csokonai üldözőinek kara ezen a felvételen hallható: YT

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

A részletes szereposztást már korábban közreadtuk, a a daljáték zenéjét Nagy Ibolya műsorában hallhatjuk a Dankó Rádióban.

Erre a kiváló műre, rádiós alkotásra még sokszor visszatérünk majd.

1480   smaragd • előzmény1209 2018-09-21 19:40:03

 

A "Krisztina kisasszony"  dalait,  nyitányát Nagy Ibolya szerkesztésében újra és újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában. Most a színházi előadás egyik felvétele került nyilvánosságra:

Krisztina kisasszony - KOMLÓSSY  TERI

 

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) 

A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban 

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. 

Igazgató: Jákó Pál Rendezte: Orosz György Karnagy: Virágh Elemér. 

Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri 

1479   smaragd 2018-09-20 13:08:22

 

Nagy Ibolya mai műsorában is gyönyörködhettünk Simándy József előadásában. A pár nappal ezelőtti évforduló természetesen rajongói körében is ünnepelt esemény, de igazán akkor örül szívünk, ha hangját halljuk. Sikeres, szép és emlékezetes rádiófelvételek őrzik Kemény Egon műveit is, amelyeket Simándynak, az ő hangjára komponált, barátságuk idején.

1478   smaragd • előzmény1475 2018-09-17 08:30:44

 

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Magyar Rádió, 1949. május 1. Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

Majorossy Aladár karmester 

Középiskoláit Szombathelyen, a zeneszerzési tanulmányokat a Zeneművészeti Főiskolán, Siklós Albertnál végezte. Évekig a berlini Lindström hanglemezgyár hangszerelője volt. 1939-től az Operaház tagja, 1947-től 1956-ig a Magyar Rádió karmestere volt. 1956-ban elhagyta az országot és New Yorkban lett zenetanár és zeneszerző.

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/majorossy-aladar

1477   smaragd • előzmény1476 2018-09-10 07:06:19

"Karády Katalin legkedvesebb dalai"

KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947)

Dal és slowflox

szerepel a Zeneműkiadó Hamvadó cigerattavég - "Karády Katalin legkedvesebb dalai" című kottakiadványában is.

Lantos Olivér előadásában itt / YT.Talán megtaláljuk majd Karády Katalinnal is ezt a felvételt, korabeli rádióműsorokban vagy lemezen...

1476   smaragd • előzmény1147 2018-09-07 17:31:36

 

A 1147 számú bejegyzéshez kapcsolhatjuk most már a néhány hete megjelent új KEMÉNY EGON: "Ma éjjel" videót is. "Fekete liliom" (1946) főszereplője KARÁDY KATALIN, Zia spanyol grófkisasszony  - itt .

1475   smaragd • előzmény1474 2018-09-05 09:16:24

 

"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."

"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."

Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 

Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)

Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 

Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.

Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t. A Fővárosi Operettszínház zenekara játszott.

Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.

1474   smaragd • előzmény1470 2018-09-01 17:24:59

 

Köszönettel olvastam és Kemény Egon fórumában is elhelyezem:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2861   Búbánat • előzmény1065

  2018-08-31 22:09:59

Kapcs. 1065. sorszám

1979. május 7-13. RTV Újság

„30 éves a rádióoperett”

/Rácz György/

1949. május 1-én került adásba az első ’rádióoperett’, amely – legalábbis a külföldi rádiók műsorát is jól ismerő Tamássy Zdenkó szerint – nem is csak hazánkban volt e nemben az első. Amikor külföldi rádiósoknak elmondta, hogy mi két éven át minden héten ’termeltünk’ egy-egy ilyen zenés játékot, eléggé kétkedően és hitetlenkedve néztek rá…

Jómagam egyike voltam a műfaj életrehívóinak (mint a Rádió akkori dramaturg-főrendezője), de hozzám hasonló részt szerzett abban Szász Péter, a dramaturg (akit később a Filmgyár hódított el a műfajtól), Lehel György (aki itt tette meg első karmesteri lépéseit), hogy aztán végképp Beethovenhez, meg a többi klasszikusokhoz és annyi modern magyar zeneszerzőhöz pártoljon) és Tamássy Zdenkó, a zenei lektor és dramaturg (őt viszont a tévé meg a film sok kísérőzenéje foglalta le később csaknem teljesen). És nem hagyhatom ki a sorból a műfaj két első ’forgatóját’: Gyenes Györgyöt (ma a szórakoztató osztály főmunkatársa) és Palásti Pált (aki a TV zenei forgatócsoportjának lett a vezetője), meg az első ügyelőt, Bodnár Istvánt, aki később megérdemelten adásrendezővé lépett elő.

Szóval: ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet: Kemény Egon Májusfa című művét, hogy azután sorra következzenek Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Hajdú Júlia, meg a többiek alkotásai, amelyek felépítésükben csaknem teljesen elszakadtak a bécsi operett (s annak felhígult változatai) sémáitól: a bonviván-primadonna, szubrett-táncoskomikus pároktól éppúgy, mint a II. felvonásbeli kötelező bonyodalmaktól (néha még a hepiendtől is), s amelyekben bugyuta grófok és lokálkirálynők helyébe dolgozó emberek léptek.

Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária és Sárdy János, sőt még Lukács Margit és Sennyei Vera, meg Apáthi Imre és Gáti József is énekelt.

1473   smaragd 2018-08-31 09:54:09

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

Most hallható! Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.54

KEMÉNY EGON:  " Tango" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1472   smaragd • előzmény1471 2018-08-28 18:38:35

 

Örülök, hogy beírtad. Én is hallottam, pont a 1470 számú bejegyzésemet írtam és a balatoni szellő dallamai keringőztek még a gondolataimban  :-)

Mindjárt kezdődik:https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Dankó Rádió     

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony " (1959)

Magyar Rádió, rádióoperett - Nyitány

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1471   Búbánat 2018-08-28 10:20:00

A "Túl az Óperencián" mai adásának végén a Krisztina kisasszony című operett nyitányának dallamai csendültek fel a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában.Újra meghallgatható lesz a 18 órakor kezdődő ismétlő adásban, kb. 18.50-től...

1470   smaragd • előzmény1466 2018-08-28 09:50:11

 

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949) 

 

A Zeneműkiadó a "Csodálatos Balaton" című kiadványában is megjelentette:

1469   smaragd • előzmény1468 2018-08-25 19:53:48

 

Az internet jelentősége...lehetőségeit érdemes igénybe venni.

Hogy miért nem játszották Kemény Egon  darabjait Nyugaton, annak oka sem személyében, sem zenéjében nem keresendő, talán sorsszerű. Egy biztos, sikeres zenei életművet alkotott, elismert művész és szeretett ember volt hazájában, és mindenhol, ahol műveit bemutatták.

1468   Ardelao • előzmény1467 2018-08-24 10:32:57

Nagy örömmel olvastam ezt a német nyelven megjelent, hiánypótló ismertetőt! Értő gondossággal összeállított, szép munka, mind magyar, mind német nyelven. A fordítás révén végre nemcsak a hazai érdeklődők, hanem a nagyvilág is tudomást szerezhet egy újabb magyar kiválóságról, akinek a nevét és életművét tőlünk nyugatra - a már korábban ismertetett okoknál fogva - eddig nem sokaknak állt módjában megismerni.

1467   smaragd 2018-08-23 08:20:09

 

Újdonság a Wikipédián: 

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-díjas zeneszerző német nyelvű élet- és pályarajza, rövidített összefoglalás a magyar nyelvű oldal alapján - Egon Kemény .

1466   smaragd 2018-08-21 09:09:32

 

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949)

 

A "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen Gyurkovics Mária énekelte, nagy sikerrel, évtizedeken át, azaz még ötven év múlva is nevezetes és igen kedvelt volt a hallgatók és a zenei szakma körében.

Ez az oka annak, hogy ez a hangulatos, gyönyörű zene és finoman megírt vers számos korábbi nyomtatott kiadvány után még 2002-ben is megjelent, az Editio Musica Budapest válogatásában. 

A "Balaton-keringő"  először 1949. május 1-én hangzott fel a Magyar Rádióban, az első rádióoperettben, a "Májusfa"-' ban.

1465   smaragd 2018-08-18 17:45:54

 

Éteri asszociáció....

Nagy Ibolya szerkesztőként és műsorvezetőként nemcsak figyelmességéről nevezetes - eddigi vendégeinek születésnapjairól, nagy művészegyéniségek életrajzi, -pályabeli évfordulóiról emlékezik meg, hanem ettől függetlenül beleérző képessége is többször feltűnt már nekem.

Ma ünnepeljük családunk egykori kedves baráti körének szellemileg is jó karban levő hölgytagja 90. születésnapját. Kemény Egont személyesen ismerte, így a délelőtti adásban felhangzó "Ritka madár a szerelem" hallgatóként hozzá születésnapi köszöntésként is szólt...

Kemény Egon elhangzott angol-keringője után Blaskó Bernadett operettprimadonna a hét vendégeként egy történetet mesélt el arról a 98 éves hölgyről, akinek műsoruk célt adott  99. életéve megéléséhez ...azt éreztem, hogy ez a műsor sokszor, mint ma is, olyan "kerek", mint maga az egész élet, amikor éppen nagyon szép...

Gencsy Sári operaénekesnő Kemény Egon koloratúr keringőit énekelte, aki ezek közül nemegyet az ő számára komponált, egyszer-egyszer már hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban is: "Szél, könnyű szél", "Óra-keringő"című nagy sikerű rádiófelvételeket. Tegnapelőtti születésnapi évfordulóján a két csodálatos primadonna, Nagy Ibolya és Blaskó Bernadett elevenítette fel emlékét.

(Nemrég szerettem volna Gencsy Sári sírjára virágot vinni, de sajnos a Wikipédián olvasható adat pontatlan, ha valaki tudja, hol található, kérem szépen adja meg pontosan.)

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 04

KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte,  a Magyar Rádió felvétele 1958-ban készült.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1464   smaragd • előzmény1462 2018-08-14 14:32:58

 

Karády Katalin dalok ●  YT-ra készített videó: itt

KEMÉNY EGON - Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" francia-keringő a "Fekete liliom" című nagyoperettből (1946)  

1463   smaragd • előzmény1437 2018-08-10 10:15:06

 

Megjelent az MTI Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak 1103 számú bejegyzésben látható kép.

KOROMPAI VALI  ÉS  ZENTHE FERENC

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

1462   smaragd • előzmény1461 2018-08-07 14:47:42

 

Így igaz, Kemény Egon: "Ma éjjel" című tangója több helyen is elérhető a YT-on, de eddig sajnos a szerzők neve és egyéb műadatok nélkül jelentek meg a videók.

Ezért is köszönöm a híres szerzőtársak "fotoalbumát", amit elkészítettél és természetesen bejegyzésedet.

Ezen az új Kemény Egon - videón az eredeti Durium gramofonfelvétel hallható (1947), amelyet később a Hungaroton is megjelentett.

1461   Ardelao • előzmény1442 2018-08-07 07:05:49

Örvendetes hír:

Két nappal ezelőtt újabb zenei videó került fel a You Tube-ra, amelyen részletet hallhatunk Kemény Egon „Fekete liliom“ c. nagyoperettjéből:

Kemény Egon – Halász Rudolf: Ma éjjel (tangódal, 1946) Karády Katalin énekel.

E tangódal már korábban is szerepelt a neten, de az újabban feltett videó az operettre vonatkozóan bővebb információt, ill. képanyagot is nyújt.

Az operettet „Irták: Nóti Károly és Földes Imre. Zenéjét Halász Rudolf verseire szerzette: Kemény Egon.“ Íme a szövegíró triumvirátus:

Képtalálat a következőre: „Nóti Károly”

Nóti Károly

https://www.hangosfilm.hu/image/739660635w250.jpg

Földes Imre

https://www.hangosfilm.hu/image/858327707w250.jpg

Halász Rudolf

 

1460   smaragd • előzmény1459 2018-08-05 23:24:31

 

Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 

Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.

1459   smaragd 2018-08-04 18:01:04

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 

A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)

Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959 

Rádióoperett 2 részben 

Közreműködött a Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: Cserés Miklós dr.

 

Főszerepben:

Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa

 

-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

 

A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1458   smaragd • előzmény1457 2018-08-02 12:10:02

 

Megrendített a Prágai Magyar Hírlap írása!

Köszönöm szépen, hogy bejegyezted. Néhány ponton majd hozzáfűzök dolgokat, most például azt, hogy fontos dokumentumról van szó, akárcsak az előző írásban/1444 olyan apró részletek merültek fel, amelyek pl. a teljesen elfeledett Érczkövy László művészetét is felvillantják. Korhű leírást olvashatunk Kemény Egon sikereiről, a Rott Kis Komédiáról is, "Malvin"-ról írtunk már itt a fórumban, ezekkel a sorokkal teljes a kép. Fájlalom, hogy Kassa látensen vidéki...státuszt kapott, és a történelmi helyzet is érzékletesen jelenik meg.  Egyszóval ki fogom jegyzetelni magamnak is a cikkben mint  kincses adattárban rejlő értékeket.

1457   Ardelao • előzmény1444 2018-08-02 10:37:22

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1927.12.18.:

Kemény Egon, a huszonkétéves kassai zeneszerző arrivált

          Kassa, december 17. (Alkalmi munkatársunktól.) Ha banális akarnék lenni, akkor így kezdhetném: Egy óra Kassán, a művészet csarnokában. Egészen véletlenül kerültem hozzá, hogy

          felfedezzem önmagam számára és a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége számára az egyik legkiválóbb magyar zeneszerző tehetséget,

          akinek a nevével a közeljövőben igen sűrűen fogunk találkozni a fővárosi színpadok színlapjain. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez a megállapítás kizárólag az enyém, és így, mint egy újságíró fantasztikus megállapítását, alacsonyabb értékre kell szállítani. Nem. Kemény Egont nem én fedeztem fel, és nem nekem kell bemutatni a magyar főváros zenekedvelő közönségének, mert ő már Budapesten arrivált. A Színházi Életben olvassuk, hogy megjelent a szerkesztőségben egy 22 éves, kassai származású bécsi orvosnövendék, engedelmet kért arra, hogy egy-két kompozícióját bemutassa. A sablónos udvariassággal fogadták, és bizonyos elnéző jóakarattal várakoztak az elkövetkezőkre. Ez a kissé lenéző jóakarat, amely minden fővárosi kritikusban és irodalmi tényezőben megvan az ismeretlen vidéki tehetségekkel szemben, egyetlen csapásra megváltozott, amikor Kemény Egon ujjai alól boszorkányos ütemű modern táncmelódiák gördültek ki az elefántcsont billentyűkről. A szerkesztőségből gyorsan futárt küldöttek Harmath Imréhez, az elismert operettlibrettistához, és egy félóra múlva Harmath Imre túláradó lelkesedéssel talált rá a régóta keresett komponistájára. Biztosak vagyunk benne, hogy

          már ebben a szezonban is szerepelni fog a Harmath—Kemény társascég valamelyik fővárosi operettszínház műsorán.

          Nem mi mondjuk, Harmath Imre írja, az Egon fiúnak dedikált fényképén: „Egon barátomnak, az új Jakobynak.".
Ezek után minden jogcímünk megvan arra, hogy a szerény fiatal muzsikust kirántsuk kassai művészotthonának intimitásából és bemutassuk a csehszlovákiai magyarságnak, mint közülünk való, sokat ígérő zeneszerző tehetséget. Eddig csak kisebb súlyú kompozíciókat produkált, egy pár lüktető ütemű charleston és shymmi jelent meg a nevével a Rózsavölgyi cég kiadásában, de ezek a muzsikák is felérik, sőt meg is haladják a fővárosi orfeumok slágerszámait.

          Nem csoda, ha a nagy mulatók sietve kötötték le a kassai muzsikus friss verésű táncszámait és Érzkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésü közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát" című bananas-leyt s hasonló siker az osztályrésze a „Honolulu" charleston-slágernek.

          Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb házi szerzője.

          Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Skala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát. (!!!)

          Az éjjeli lokálok táncmuzsikája azonban csak kezdeti állomást jelenthet Kemény Egon számára.

          Az egyik legelőkelőbb magyar operettszínház máris lekötötte a Harmath—Kemény film operettet,

          amely már nagyszabású alkotás lesz, három felvonásból, elő- és utójátékból fog állani. A fiatal komponista természetesen mélyen hallgat a műhelytitokról, de a riporteri élelmesség annyit már megtud, hogy a librettó s a zene is már elkészült, és a nagy valcer meg a japán legények karéneke operettirodalmunk igazi gyöngyei. Ezt az utóbbit el is zongorázta a szerző nekünk, és az Amerikában élő japánok fájdalmas honvágyának megrendítőbb zenei interpretálását ritkán hallottuk, mint a „Zúg a Fuzsijáma“ kezdetű korálisban.

          Így hát Kemény Egon, a Szlovenszkó-szerte ismert nevű, nemrégiben elhunyt Kemény Dezső dr. kassai fogorvos második fia, a kassai zeneiskolából, ahol Kövér Dezső igazgató foglalkozott szeretettel vele, a bécsi zenekonzervalórium művészkurzusán át a beérkezett zeneszerzők sorába lépett. Megérdemli, hogy Kassa közönsége és a csehszlovákiai magyarság is megismerkedjék nevével és alkotásaival.

(V.)“

Ez az írás is bizonyítja, hogy Kemény Egon pályájának alakulására nézve az Ábrahám Pállal kötött „szerződés“ – amely hosszú ideig teljesen megakadályozta Kemény Egon nevének ismertté tételét, és amely alapján Ábrahám maximálisan kihasználta az ifjú zeneszerző zsenijét - valóságos katasztrófa volt.

1456   smaragd • előzmény1444 2018-07-30 18:01:36

 

"Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne."

Ehhez a bekezdéshez Kemény Egon személyiségének odaadó vonásai tartoznak:

Ahogy a  725 számú bejegyzésben már megjelent

 725   smaragd • előzmény7242017-01-19 00:24:04

Kemény Egon és a 32. gyalogezred zenekara

A 714 számú bejegyzésben olvashatunk arról, hogy Kemény Egon - a bécsi Akadémia elvégzését követően, és talán már az előtt is - Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel tűnt fel.

Emellett karmesterként is bemutatkozott, ezt követően utazott le Budapestre, ahol a Fővárosi Operettszínház szerződtette.

Kétnyelvű plakát részlete, évszám nélkül, feltehetőleg 1926; Kassa:

Košice város szociális ügyosztálya 

a karácsonyi gyermekfelruházási akció javára 

december hó 19-én szombaton du. 3 órai kezdettel

magyar nyelvű nagy jótékonycélú

műkedvelő előadást rendez a 

Városi Színházban.

Színre kerül:  A nóta vége

Operett 3 felvonásban. Írták: Bús Fekete és Zerkovitz

Karmester: Kemény Egon

A 32. gyalogezred zenekara játszik.

1926-ban lehetett, megmutatkozott szakmai önzetlensége, kassai dalkörök zenei támogatójaként is, jótékonysági dalest (1925) közreműködőjeként (zongorán) amely minden bizonnyal Budapesten a Kövessy Vár dísztagságával folytatódott majd Dr. Huszka Jenő, akivel a szerzői jogvédelem kiterjesztésén és főleg érvényesítésén dolgoztak.

A Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagjaként a zeneszerzők érdekvedelme, szociális biztonságuk létrehozása volt egyik célkitűzésük.

"A Kövessy Vár":

Kövessy Albert (1860–1924), a boldog emlékű színigazgató, színművész, író és melegszívű emberbarát hívei, akiket élete utolsó esztendőiben maga köré vonzott, akik szerettek tartalmas, szellemes tréfálkozás közepette, délutáni New York kávéházbeli asztalánál, társaságában szellemi felfrissülést nyerni, és hálából segíteni őt abban az emberbaráti munkában, hogy az esztendő legszebb ünnepén, karácsonykor, az öreg munkaképtelen színészek néhány napi gondtalanságra valóval legyenek megajándékozva; elhatározták, hogy Kövessy Albert elköltözése után is, szellemét tisztelve, együtt maradnak szoros kapcsolatban, és megalapították baráti egyesülésüket, melyet Kövessy Várnak neveznek” (A Kövessy Vár életrendje, 1929). 

  

https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842

 

Sarkadi Aladár, aki a "Kikelet ucca 3" egyik főszereplője volt, aktívan részt vett a gyűjtésben, Wikipédia oldalán találjuk:

"Ekkor alakult meg a Kövessy-vár, amely az elaggott színészek megsegítésére szolgáló jótékonysági intézmény volt. A Kövessy Albert által alapított asztaltársaság azt tűzte ki célul, hogy pénz- és természetbeni adományokat gyűjt, amelyeket karácsonykor adtak át a New York Kávéházban. Ennek a társaságnak az egyik legaktívabb tagja Sarkadi volt. Ő nem sajnálta az időt és fáradságot: adománykérő céllal sorra járta mindazokat a kollégákat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, gyárakat, üzleteket, akiktől segítséget remélt. Már kora ősszel megkezdte munkáját, hogy minél több téli ruhaneműt, élelmiszert és édességet gyűjtsön össze. Nem ritkán úgy körbehízelegte az adakozásra kiszemelt áldozatát, hogy az többet adott, mint eredetileg szándékában állt. Sarkadi ha kellett, viccet mesélt vagy drámaian körülírta a bajba jutott kollégák helyzetét, de legtöbbször elegendő volt személyes megjelenése és híres közvetlensége, és máris megnyíltak a pénztárcák, s megtelt ajándékokkal a mindig nála lévő üres táska. Karácsonykor aztán a New York Kávéház nagyasztala köré gyűltek a színészvilág ismert és kevéssé ismert alakjai, hogy a Kövessy-vár tagjai egyetlen estére boldogságot varázsoljanak a szegény kollégák szívébe. Sarkadi Aladárnak sikerült ezt a jótékonysági akciót évtizedeken át életben tartania páratlan népszerűségének, utánozhatatlan bájának, és kiapadhatatlan humorának köszönhetően. Karitatív munkájában a felesége, Verber Olga is segített neki. Támogatásukat az Országos Színészegyesület és a nyugdíjasok hálával emlegették."

1455   smaragd • előzmény1452 2018-07-28 20:40:15

 

Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón

 

"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút..." 

"Istenadta zenei tehetsége" szószerint így jellemezte Ruitner Sándor zenei rendező is beszélgetesünkben 2000 körül Kemény Egon adottságait.

A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :

Itt Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 

A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.

Dr. Kövér Dezső a Kassai Zeneiskola igazgatója volt.

Küry Klára visszatérése a színpadra a "Kikelet ucca 3" bemutatójára volt tervezve, ezek szerint a próbákat el is kezdte. Nem tudjuk, hogy végül  miért nem ő játszotta el a szerepet, az életkorát biztosan palástolni tudta volna. Kedves lehetett neki ez a szerep, annnál is inkább, mert a Franzstadt (lsd 724 számú bejegyzés) kedvelt lakóhelye volt.

Nem tudtam, hogy az Operettszínházban vették fel  gramofonra a "Kikelet ucca 3" slágerszámait:  "a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is."

 

1454   smaragd • előzmény1341 2018-07-26 18:06:44

 

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

 

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

1453   smaragd 2018-07-26 09:35:37

 

Most hallható, Dankó Rádió

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai"

Magyar Rádió, daljáték

Részletek

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1452   Ardelao • előzmény1451 2018-07-25 21:31:36

Kedves Smaragd!

Nagyon örültem, amikor rábukkantam az említett újságcikkre. Szerencsére Kemény Egont fórumának megnyitásával sikerült újra ismertté tenned, hiszen az ifjabb generáció bizonyára már nem vagy nem sokat hallott róla. Ám rövid idő alatt annyi értékes anyag gyűlt össze ebben a témakörben – elsősorban a Te munkád eredményeként -, hogy  már alig volt lehetséges újdonságot találni. Nem tudom, hogy ez  a prágai cikk szerepelt-e korábban a neten. Bizonyára nem, hiszen akkor aligha kerüli el a figyelmemet. Meg vagyok győződve arról, hogy magasabb erők közreműködtek abban, hogy az idézett írás pontosan a zeneszerző halálának évfordulóján vonta magára a figyelmemet. E cikk tartalma a megszokottnál sokkal személyesebb, sokkal bensőségesebb, szeretetteljesebb, és minden más írásnál jobban alátámasztja azt, hogy Kemény Egon született zseni volt. 

1451   smaragd • előzmény1444 2018-07-25 17:55:58

 

Mindjárt kezdődik a mai műsor ismétlésében Kemény Egon művének részlete, előtte még van idő az előzményben Ardelao bejegyzését elolvasni, a zeneszerző pályájának indulásáról...

Kedves Ardelao, köszönöm szépen.

1450   smaragd 2018-07-25 09:07:12

 

Most hallható: Dankó Radió    

(ismétlés 18.00-kor, a műsor elején)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben" (1955)

Az első tételt sugározta a mai adás.

A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1449   smaragd • előzmény1448 2018-07-24 05:09:10
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai


Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

1448   Búbánat 2018-07-23 19:39:18
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

 

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

1447   Búbánat • előzmény1446 2018-07-23 18:46:55
  • Magyar Nemzet, 1969. július 25. 

Elhunyt Kemény Egon zeneszerző

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt.  Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

1446   smaragd • előzmény1443 2018-07-23 16:55:18

 

Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:

a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON

a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.

Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták.Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”

emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.

A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó a pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.

Dankó Rádió     mai ismétlés  18. 00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A Dankó Rádió 2012 évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:

„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait KassánKassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3”Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.

Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.

Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.

És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.

De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”

Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:

  • Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György

  • Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

  • Valahol Délen...Dal, Melis György

  • A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária

  • Nézd, hogy ragyog ránk az fény... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)

  • Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Ismételten köszönöm a "Café Momus" szerkesztőinek és kedves fórumtársaimnak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművének átfogó megismertetéséhez az internet adta lehetőségekkel hozzájárultak, kezdeményezésemet támogatták és felkutatták a fellelhető internetes adatbankok dokumentumainak tekintélyes részét.

Személy szerint úgy érzem, hogy Kemény Egon zenéje ma is itt van közöttünk, amit a mai rádióadás is példáz. Gondolhatnánk, hogy műveit ma ritkánt játszák, zenei lexikonokban kevés azaz nem teljes műadat található. Mindez a jelen, nem végleges, tovább bővülhet a nyilvánosságra hozatal és az előadások száma. Zeneművei csodálatos kompozíciók – klasszikus muzsikán és a magyar népzenei alapokon a gershwini szimfonikus könnyűzene jegyein alapulva bontakozott ki a XX. századi magyar u.n. szórakoztató zene egyik legjelentősebb tehetségének, Kemény Egon alkotói nagysága.

Az elkövetkező években halálának 50.és születésének 115.évfordulója is lehetőséget ad arra, hogy a Kemény Egon Wikipédia és fórumunk, fórumaink mellé újabb előadások, lemezek, zenetörténeti munkák, elemzések kapcsolódjanak, - bár korunk ennek látszólag kevésbé kedvez - amelyek nagy előadóink a zeneszerző életében, műveivel aratott sikerei után után ismét reflektorfénybe állítják Kemény Egon szép muzsikáját, mesteri, magas szintű, ezáltal egyáltalán nem könnyen előadható kiváló zenéjét. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál vonzóbb.

1445   Búbánat • előzmény1444 2018-07-23 11:26:33

Kemény Egon negyvenkilenc évvel ezelőtt halt meg ezen a napon (1969)!

1444   Ardelao 2018-07-23 11:21:38

Kemény Egonra emlékezve, halálának 49. évfordulóján

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.:

KIKELET UCCA 3 
Kemény Egon csodálatos karrierje Kassától, Bécsen át Pestig „Egy új Jacoby született“ — A magyar operett új csillaga
Kassa, február 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban közölték a pesti lapok, hogy a „Fővárosi Operettszínház" megkezdte a Kikelet ucca 3 c. új operett próbáit, melynek szövegét Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A színház tavaszi slágernek szánta a darabot, de a színház meteorológusai azt jövendölgetik, hogy a jövő szezon elejére is el vannak látva ezzel a darabbal. 
Kemény Egon kassai fiú. Paulusz mestertől hallottam a nevét többször, mint kedvenc tanítványáét, évekkel ezelőtt jósolgatta, hogy ebből a fiúból lesz valami. Az idő csalékonyan rohan manapság, a gyerekek nyakunkra nőnek, mégsem lehet több az Egon gyerek 22—23 évesnél. Ha csakugyan „befutott”, valami egészen különös és szokatlan előretörésről lehet szó, járjunk a végére. 
Igy tudtam meg kedves fogorvosomtól, Kemény Albert dr.-tól ennek a mesébe illő karriérnek a históriáját, érdemes megírni, muszáj is, hiszen erre minálunk úgy is az a nagy hiba, hogy a saját értékeinket soha nem becsüljük meg, csak akkor csóváljuk a fejünket: „Hát mégis?!“ — mikor magasra lendültek — másutt. 
Kemény Egon Bécsben született, 1905 okt. 13-án. Kassán végezte el a gimnáziumot s mellette Paulusz Ákos vezetése mellett hegedűt, Kövér Dezsőtől zongorát és zeneszerzést tanult. Istenadta zenei tehetsége nagyon korán megnyilatkozott, ötéves kora óta élte a maga külön, második életét a zongora mellett s ha elvégezte a napi gyakorlás penzumát, színes zeneálmok keltek ujjai alól a fehér -feket billentyűkből. 
A családi hagyomány az orvosi pályára vitte, apja is az volt, Kemény Dezső dr., bátyja is az. Egon beiratkozott a bécsi egyetemre, elvégzett négy félévet, kitüntetéssel letett hat szigorlatot. A bizonyítvánnyal hazajön édesapjához és kijelenti, hogy semmi kedve az orvosi pályához, kéri, hogy engedjék muzsikussá lenni. És az áldott lelkű, ma már csak áldott emlékű apa, gyermekeinek megértő jóbarátja, nem ellenkezik. Másnap már viszi a vonat vissza Bécsbe, egyenesen a zeneakadémia rektorához, Schmidt professzorhoz, adja meg ő a feleletet Kemény Egon nagy kérdőjelére. 
Itt történt Kemény Egon életében az első csoda. A hivatalos „fölvételi“ tananyagon egy félóra alatt átesik. Jön az örök zene örök Rubikonja, a kontrapunkt, a zenei tudomány logaritmusa. Schmidt rektor úr rágyújt egy szivarra. Akik ismerik, azt mondják, hogy nála ez a legnagyobb megelégedés jele. Végtelen jóindulattal megkérdezi, szokott-e komponálni. Féltízkor hangzik el a kérdés, lesz tíz, tizenegy és Kemény Egon magafeledten még mindig játszik, egyik zenekölteményt a másik után. Schmidt professzor úr, akinek valószínűleg a könyökén jön ki minden muzsika, hallgatja mosolyogva. Déli harangszóra tér magához a két rokonlélek s könnyesen megszorítja egymás kezét. A nagy zeneoroszlán melegen gratulál a fiatal zseninek és kijelenti: 
— Uram, ön elvégezte ez idő alatt a négy zeneakadémiai évet és a kétévi mesteriskolát. Ezt írásban adom. Hivatalos bizonyítványt, sajnos, nem adhatok, mert törvényeink írják elő, hogy legalább egy teljes évet hallgatnia kellene érte az akadémián, arra meg önnek nincs ideje. Menjen, az élet hívja. 
A kassai meleg családi körben nagy a boldogság, — de csak rövid időre, mert árnyba borítja a jó édesapa hirtelen-váratlan halála. 
„Az élet. várja” — de hol keresse meg a hozzávezető utat szegényen, apátlan-árván? Egyetlen támasza a bátyja, aki az apa helyettesítésére vállalkozik ugyanolyan megértő szeretettel, mint az „öregúr”. 
Egy félévig álmodozik Egon, végre, valószínűleg sok gyötrődés után, elébe áll a jó bátyának: 
— A fejem tele van melódiákkal, nincs szövegem. 
Arra a kérdésre, hogy (kitől szeretne szöveget kapni, hosszas habozás után egy nevet mond ki: 
— Harmath Imre. 
Talán elérhetetlen vágynak gondolta, ábrándnak, ami soha meg nem valósulhat és valósággá vált a második csoda. Egy levélre két nap múlva megérkezik egy tangószöveg a világ egyik legmelegebb szívű poétájától. Reggel nyolckor jön a levél és Kemény Egon délután háromkor kiröppen a családi meleg fészekből, egyetlen látható vagyona a megzenésített Harmath Imre-dal. Szállt, mint egy sasfiók, neki az ismeretlennek, a megtáruló messzeségnek. 
Harmath Imre hűvös udvariassággal fogadja, de amikor zongorához ül az ismeretlen fiatalember, megismétlődik a Schmidt rektor esete. A vége az, hogy a poéta megöleli az új csillagot, autóba kapja s akinek minden órája ezreket jelent pengőben, maga alkudozik a kiadóval s atyailag gondoskodik arról, hogy ennek a gordiusi csomónak fölvágásából megmaradt szálak ne kössék meg a fiatal muzsikust. Igy született az első Harmath-Kemény-dal, a „Szerettelek” c. tangó. Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberty előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom! 
Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. 
Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el. Igénytelen, szerény, munkás ember, szótlan, mosoly nem játszik az ajkán. Mindenütt ott van, mindent tud, de mintha szellem volna, sehol se látják, semmit el nem árul. Ruhája egyszerű, mindig sötét, mégis kifogástalan eleganciájú. Pontos, mint az óra, gyors, mint a villám. 
El lehet képzelni, milyen lázasan s milyen szeretettel készül a színház, Szabolcs, Faludi igazgatókon kezdve, át a rendezőkön, a színészeken (Gaál Franci, Fejes Teri, Szokolay Oly, Dobos Annus, Fried Böske, Küry Klára, Sarkady Aladár, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay Imre) a kulisszafestőkig, muzsikusokig a dédelgetett kedvenc nagy sikerére. 
— Megmutatjuk a mi kedves Egonunknak — adta ki a programot Szabolcs igazgató —, mit tudunk nyújtani annak az embernek, aki a legtöbbet alkotta a színház érdekében. 
Sok megható részlete van ennek a belsőséges életnek, — mely jóformán oázis a színházi üzlet-világban, — hosszú lenne mind elmondani. Az operett már sajtó alatt van s amíg a színpadon folynak a próbák, a festőtermekben festik a ragyogó díszleteket, írják a zenekar részére a szólamokat a partitúrából, szóval a munka lázában ég minden ember, — a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is. 
Mesébe illő ez a lendület, operettben szoktak teljesedni így az álmok. Egy huszonhároméves kassai fiú csodás karriérjéről talán érdemes volt — egyelőre — ezzel a pár szóval megemlékezni. Szinte idekívánkozik a végére: „Folytatása következik”.

 

1443   smaragd • előzmény1420 2018-07-21 11:45:12

 

SENNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT

KEMÉNY  EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor

Rendező: Dr. Székely György 

Díszlet: Fülöp Zoltán  Kossuth-díjas 

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 

Karmester: Bródy Tamás

Gonzales......Sennyei Vera

Rodrigo........ Rátonyi Róbert

Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t  Gáspár Margit igazgató bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.

Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten

pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és

vasárnap "Luxemburg grófja"

kedden "Csárdáskirálynő"

szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A "Valahol Délen" kapcsolódik Dr. Winkler Gábor professzor úr mai mondataihoz, ugyanis ez a nagyoperett éppen az 50-es években "válságban levő operett" megújítását célozta meg. Nagy sikerrel...

Túl az Óperencián - Nagy Ibolya  műsora  - Dankó Rádió   ismétlés 18 órától

1442   smaragd • előzmény1441 2018-07-17 21:11:13

 

 

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946)

Nagyoperett 3 felvonásban

Korabeli kritikákból:

"Fekete liliom

Bemutató az Operettszínházban

Nóti Károly és Földes Imre fordulatokban bővelkedő darabjával operettszínházunk letért a családi operettek hagyományos útjáról.

Az első felvonás egyik része ugyanis egy bordélyházban játszódik le, és ez, hogy úgy mondjuk mind a három felvonásra rányomja a bélyegét.

A zenéje csupa ritmus és kitűnően hangszerelt. Szerző: Kemény Egon.

Az előadás előtt bejelentették, hogy Latabár Kálmán meghűlt, de azért eljátsza szerepét. A népszerű Latyi ez alkalommal mint suttogó humorista mutatkozott be.

-  Karády -  Karády! Száz színben pompázik búgó hangja. Nagy István, Gozmány György, a kitűnő humorú Gombaszögi Ella, a temperamentumos Fejes Teri, a mindig kitűnő Somogyi Nusi, a pikáns Németh Marica, Partos Gusztáv, Zentay Ferenc, Vándory Gusztáv játszák a főszerepeket."

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Orgován Csenge (hegedű)
Nagy Réka (cselló), Nagy Orsolya Petra, Csipkay Éva (zongora)
Orgován Csenge hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 2. (a-moll) hegedűszonáta, BWV 1003 – 1. Grave, 2. Fúga
BRAHMS: 1. (H-dúr) zongoratrió, op. 8
SOSZTAKOVICS: 1. (a-moll) hegedűverseny, op. 77

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Mali Emese tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Németh Gábor (hegedű)
Kovalszki Mária, Pálóczy Júlia (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Németh Gábor hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
BARTÓK: 1. hegedűverseny, BB 48a
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
CSAJKOVSZKIJ: Valse-scherzo, op. 34

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MASCAGNI, LEONCAVALLO: Parasztbecsület, Bajazzók

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ballai László (vers, próza)
Hámori Szabolcs (basszus), Hegedüs Gönczy Katalin (zongora), Megyeri Noémi (hegedű), Vályi Csilla (gordonka)
Zenés irodalmi est
BALLAI LÁSZLÓ: Bonyolult, szép vers
SCHUBERT: A pásztor panaszdala, A halászlányka, A vándor, Ottlét
BALLAI LÁSZLÓ: Szász János és a napisten
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BALLAI LÁSZLÓ: A nyúl és a fanyúl, A nyúl és a teknős, A patkány és a nagykán
BALLAI LÁSZLÓ: Lacrimosa
MOZART: G-dúr trió, KV 564
BALLAI LÁSZLÓ: Denevér út
BRAHMS: e-moll gordonka szonáta, op. 38

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hotzi Mátyás (cselló)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Ingenium Trio:
Li Ke (hegedű), Hotzi Mátyás (cselló), Moldoványi András (zongora)
Hotzi Mátyás cselló diplomakoncertje
J.S. BACH: 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012 – Preludium, Sarabande, Gigue
LIGETI: Csellószonáta
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, op. 129
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67


19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Perényi Miklós (cselló)
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
BEETHOVEN: István király - nyitány, op. 117
DVOŘÁK: h-moll csellóverseny, op. 104
BRAHMS: I. (c-moll) szimfónia, op. 68
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Kecskeméti Énekes Kör
Mendelssohn Kamarazenekar
vez.: Erdei Péter
CALDARA: Missa dolorosa
MOZART: Ave Verum Corpus

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Váradi Mariann, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Cser Krisztián
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1926 • A Turandot bemutatója (Milánó)
született:
1918 • Astrid Varnay, énekes († 2006)
1924 • Szőnyi Erzsébet, zeneszerző