vissza a cimoldalra
2018-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60752)
Társművészetek (1244)
Momus társalgó (6313)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3969)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11263)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1224)
Balett-, és Táncművészet (5515)
Operett, mint színpadi műfaj (3572)
Franz Schmidt (3105)
Opernglas, avagy operai távcső... (20059)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2494)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2674)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1380)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (750)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4254)
Momus-játék (5468)
Kedvenc magyar operaelőadók (1082)
Zenei események (991)
Natalie Dessay (1802)
Kodály Zoltán (378)
Erkel Színház (9195)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

 
1280   smaragd • előzmény868 2018-01-17 18:26:07

 

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

 

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

 

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

 

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

 

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1279   smaragd 2018-01-17 09:38:49

 

Most!       Dankó Rádió      ismétlés: 18.39 - 19.00

 

KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves"  (1965 )

 

Itt:

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Most megy:

 

KEMÉNY EGON:  "A tavaszhoz" (1957)

Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra, 14'20"

Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1278   smaragd • előzmény228 2018-01-16 15:33:06

 

228   Ardelao • előzmény2272016-09-29 07:03:47

Fájdalmas tény, hogy Kemény Egonról – akiről Kassai Zoltán már 1926-ban ilyen elismerő szavakkal írt - ma oly kevés szó esik. Ezért is indokolt, hogy Kemény Egon munkásságáról e fórum keretében is méltóan megemlékezzünk.

 

Az alábbi idézetek

Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1928 (Kassa)  c. visszaemlékezéseiből származnak. 

Az 1920. évi történések idején Kemény Egon még csak 15 éves volt.

 

„ Irodalmi életünk első megnyilatkozása az a törekvés volt, 

hogy egy állandó szépirodalmi és kritikai folyóiratot teremtsen

magának a magyarság. 1920 -ban egymás után indultak meg

a szépirodalmi folyóiratok: Pozsonyban a „Tavasz" és a „Tűz", 

Komáromban a „Vagyunk", Kassán a „Kassai Hét" és „Uj Élet",

Lőcsén a „Holnap" és Galántán a „Mátyusföldi Lapok". Ezek

a szépirodalmi lapok 1-2 esztendei működésük után nem tudtak

gyökeret verni és végeredményben mindegyik az „ideiglenes

szünetelés" állapotába jutott, amelyből azonban sohasem lett

megindulás. 

Úgy az írók, mint az irodalmi egyesületek, jobbanmondva

kultúrális egyesületek teljesen tanácstalanok voltak az új helyzettel

szemben. Az írók különböző lapok hasábjain írásaikkal jelentkeztek.

A kulturális egyesületek pedig az új alapszabályok módosításával

és evvel kapcsolatos jóváhagyással — mely működésük tovább

folytatását jelentette — voltak elfoglalva. 

Az első magyar irodalmi est Kassán folyt le a „Jövőnk" c.

ifjúsági lap rendezésében, a következő műsorral : 

1921. évi július 2.-án a Kath. Olvasókör nagytermében: 

1. A bús testvérekhez (prológ), irta Ölvedi László, szavalja 

Urr Ida. 

2. a) M. Moszkovszky : „Berceúse". 

b) Ph. E. Bach: „Solfeggiello". 

c) Th. Zitter: „Les Conriers". 

Zongorán előadja Kemény Egon. 

3. Az ifjúság és kultúra (Ünnepi beszéd). Tartja Mécs László. 

4. Nyárra. (Elbeszélés). Irta : Rimay Vilma. Felolvassa : 

Amrich Sári. 

5. D. Popper: Op. 68. Rhapsodie Hongroise. 

Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon. (Paulusz 

Ákos zenetanár növendékei). 

6. A semmitkeresők. (Mese), Irta és felolvassa: Schalkházi Sári. 

7. Alfred de Vyny : Az olajfák hegye. Műfordítás Magyar 

Bálint a „Határszéli Újság" szerkesztőjétől. Zenéjét szerezte és 

zongorán kiséri: Deér Lenke. Szavalja: Kerekes Lujza. 

8. Zárszó. Tartja : ifj. Urr György. 

9. Urr Ida saját szerzeményű magyar dalait előadja a cigány-

zenekar. 

Erről az estélyről szól Mécs Lászlónak a „Szegfű" című 

költeménye a „Hajnali Harangszó" c. kötetében. 

 

- Most megtaláltam:

 

Mécs László: "Hajnali harangszó" (1923)

Mécs László első verseskötete, benne a "Szegfű".

1277   smaragd • előzmény1276 2018-01-15 16:05:18

Több szem, többet lát....köszönöm.

1276   Búbánat • előzmény1274 2018-01-15 15:05:32

József Attila Színház - LUCIFER SHOW

Egyébként ennek a produkciónak már volt előzménye:

Lucifer Show - revü két részben

Premier 2002. április 26. Szigligeti Színház, Szolnok

Rendező: Verebes István

 Koreográfus: Bodor Johanna

https://www.youtube.com/watch?v=rSPYlCdCJHQ

1275   zenebaratmonika • előzmény1274 2018-01-15 14:58:57

Sajnos nem sok jegy kelt el még, de három előladás ki van írva, ez a lényeg. Metrópótló megy a Lehel tértől.

1274   smaragd • előzmény1273 2018-01-15 14:51:40

Megtaláltam. Budapest, József Attila Szinház.

1273   smaragd • előzmény1272 2018-01-15 14:45:15

Nem tudtam róla, köszönöm, mikor és hol adják elő?

1272   zenebaratmonika 2018-01-15 14:13:49

Szerintem ez kellemes meglepetés lesz számodra, ugyanis a műsorban el fog hangzani két szerzemény:

RENDEZŐ Verebes István
 
Nők
Fehér Anna, Fekete Réka Thália, Holczinger Szandra, Korponay Zsófia, Kovalik Ágnes, Kocsis Judit, Krassy Renáta, Létay Dóra, Szucskó Noémi
 
Férfiak
Betz István, Blazsovszky Ákos, Brunczlík Péter, Chajnóczki Balázs, Dobrányi Máté, Előd Álmos, Fila Balázs, Ömböli Pál, Schlanger András, Vaszkó Bence, Zöld Csaba
 
Zongorista Darvas Ferenc
Díszlet Mira János
JelmezTordai Hajnal
Dramaturg Szokolai Brigitta
Zenei vezető Gátos Iván
Koreográfus Hajdu Anita
Korrepetitor Fekete Mari
Rendezőasszisztens Németh Dóra
Súgó Törőcsik Eszter
 
Verebes István - Nemlaha György
Lucifer show - történelmi revü két részben
Ügyelő Verebély Monika
 
Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.

I. rész

Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla
Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás

II. rész

G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László
Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente
Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák
Szövegíró: Demjén Ferenc
1271   smaragd • előzmény1270 2018-01-14 13:51:56

 

KEMÉNY EGON (Wikipédia )

"1940-41- ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából."

E művek közül találtam meg az alábbi bejegyzésben (1270) szereplő olasz kiadásokat a könyvtárban.

1270   smaragd 2018-01-13 10:39:12

 

Bartók Béla: Dansa dell' orso (Medvetánc)

Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény

Milano (1950) Zerboni

15 szólam

(könyvtári katalógusból másoltam)

 

Bartók Béla: La sera nella campagne (Este a székelyeknél)

Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény

Milano (1950) Zerboni

14 szólam

(könyvtári katalógusból másoltam)

1269   smaragd 2018-01-12 09:59:21

 

KEMÉNY EGON: "Emlékezés" (1940)

4'

Rádió Budapest I, 1940. szeptember

 

A zeneszerző a kompozíciót 11 tagú szalonzenekarra hangszerelte.

Előadta: Weidinger Ede és szalonzenekara

 

1268   smaragd • előzmény1238 2018-01-10 06:28:11

 

"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

1267   smaragd • előzmény1266 2018-01-09 15:40:43

Rendben van, majd egyszer visszatérünk rá.

1266   zenebaratmonika • előzmény1265 2018-01-09 14:45:06

Korabeli újságcikkekben voltak. Melyik anyag? A librettót a Színházi Élet közölte le....

1265   smaragd • előzmény1264 2018-01-09 14:37:28

Ez az eredeti vagy netes "anyag"? Keresni fogom.

1264   zenebaratmonika • előzmény1263 2018-01-09 14:25:04

Kemény Egon neve sincs feltünteve a Zenebona librettóján, passz írt-e bele dalt, ki kéne deríteni ehhez, hogy a többi dalnak ki a szerzője, de erre semmi nyom nincs. Annyi biztos hogy 4 dalt Ábrahám írt, és azt is kiderítettem, melyek azok. A "Szeretem a feleségemben" 3 külföldi sláger volt, a többi Ábrahám szerzeménye, rábukkantam erre is egy cikkben.

1263   smaragd • előzmény1262 2018-01-09 13:19:31

 

A "Zenebona"-'val eddig nem foglalkoztam, ezek érdekes adatok, lehet, hogy pontosak is, ez szép munka volt.

Ahogy írtam, majd én is keresem a darabot.

Arról én sem tudok, hogy Kemény Egonnak saját kompozíciója lett volna benne, bár van olyan előzményünk, amely mintha sejtetné, majd visszatérhetünk rá. 

Hangszerelt benne,  Ábrahámmal együtt, ez biztos.

Akkor már másodkarmester volt a színházban.

A "Kikelet ucca 3"-ra kapott felkérés volt akkor a legfontosabb. A színház vezetősége az 1928-ra tervezett bemutatót a kész darab ellére 1929-re tette, erről nemrég írtunk. Lehet, hogy szereposztással is összefüggött ez a döntés.

Lakatos László neve nem tudom, hogy hogyan merült fel, erről én is tudok, Bródy István írta a szövegkönyvet.

Azokról az Ábrahám operettekről, amelyek nem együttműködésük alatt születtek szívesebben olvasok az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban, oda illenek.

1262   zenebaratmonika • előzmény1261 2018-01-09 11:51:53

Pesti Hírlap, 1928. március 1. Zenebona dalait leközli:
1. Tán egy férfi akad még...
2. Mondja kis aranyos ...
3. Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz...
4. Három alma meg egy fél...
5. Londonban hej van számos bajos csinta
lan bár...
6. Ide simulj rózsám ...
7. Ugy mesés, csodás a házasélet...
8. Egy hatvanhetes öregúr ...
9. Nincs messze Kairó ...
10. Egy kicsit szeret, ugy-e ,,.

ez talán nem az összes dal, passz. Ezt is írják:
Ezen a házipróbán a kivételes szenzáció erejével hatottak ezek az ének- és táncszámok: ...

8 órai újság ezeket a dalokat emeli ki, 1928. október 4.

közönségének. A nagyszerű jazz- számok: „Párisi... Paris!..."; „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz" és a „Simulj hozzám, rózsám!"...

A darab ezek szerint eljutott Bécsbe és ott is nagy sikert aratott.:

" a bécsi Johann Strauss-Theater Bródy István, Lakatos László és Ábrahám Pál nagysikerű jazzoperettjét, a „Zenebona ‘ -t, amely Bécsben „Spektakel“ címmel kerül színre. A nálunk olyan népszerű darabot Hans Adler és Paul Frank fordították németre...

Ábrahám Pál tényleg nem volt feltünetve szerzőként jogi okok miatt, és csak utólag árulta el hogy ő írta a fentebb említett 4 dalt. A Zenebona szövegkönyvén emiatt nincs feltünetve mint szerző:

a külföldi szerzők az alábbi személyek:

A zeneszámokat szerzették: Gus Kahn, Jacob Gade, Benny Davis, Harry Akst, AlSherman.B. G. de Sylva Sidney Holden, Lew Brown, Ray Henderson,
Robert Stolz, AbeFranki, Robert Katscher

1927. június 28. Pesti Napló viszont már szerzőként tünteti fel Ábrahámot "Cairo" és a "Párizs szép Párizs" c. daloknál.

1928. szeptember 22. Sporthírlap: rádió műsor... Ábrahám: Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz, a „Zenebona” c. operettből. (Dobb- ri saxofon zenekar.)

Nemzeti Sport 1928. szeptember 4. rádióműsor: 7. Ábrahám: Ide simulj rózsám, a „Zenebona” c. operettéből. (D'obbro Saxophon zenekara.)

Tehát később már szerzőként tüntették fel ennél a 4 dalnál Ábrahámot.

Viszont arra semmiféle bizonyítékot nem találok, hogy Kemény Egon közreműködött ebben a darabban, pedig beírtam a keresőbe a nevét. Ebben az időben arról tesznek emléítést, hogy el kezdte írni a Kikelet utca 3. c. operettjét Lakatos Lászlóval és Harmath Imrével, és írt egy Honolulu c. slágert.

Pesti Harlap, 1929. junius 21.

MAGYAR SZÍNHÁZ - SZERETEM A FELESÉCEM.
Birabeau és Doiley 3 táv. zenés vígjátéka.
Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál.  (tehát őt jelölik meg zeneszerzőként itt)

 

1261   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:32:41

A Kicsike vigyázzon...c. dal eredetileg itt volt, később a Savoyba is beletették. A Páris, szép Párizs pedig a Hawaii rózsájába került.

1260   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:26:30

Ábrahámnak 1929-ben is volt egy operettje vagy un. zenés vígjátéka, a Szeretem a feleségem, ez egy francia komédia fordítása volt, melyhez zenét írt. Már találkoztam vele több újságban.

Pesti Hírlap, 1929. 06. 16. (csak részeltet írok ide, inkább az opi fórumba való)

Szeretem a feleségem. - Bemutató a Magyar Színházba.
 Stella Adorján elmés fordításában ...
És a jókedvű, pikantériákkal tűzdelt, gáláns kis vígjáték kedves zenével van fölcifrázva; egy része a muzsikának híres külföldi slágerekből tevődik össze („Pretty little Baby“, „Leila“ stb.) — más részük a zenekart dirigáló Abrahám Pál szerzeménye; utóbbi számok ötletesség, derű, friss ritmus és pompás hangszerelés dolgában méltó társai a slágereknek és méltó zenei konkurrensei a szöveg frisseségének és elmésségének...

1259   smaragd • előzmény1258 2018-01-09 07:21:01

 

1258 számú bejegyzésre:

 

A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....

Én is utananézek most már.

 

A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?

 

A szövegírókat meg lehet találni.

 

Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája. 

Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül -  átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.

Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.

 

Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.

Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.

 
1258   zenebaratmonika • előzmény1257 2018-01-08 19:07:00

4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo,  Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.

A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.

1257   smaragd • előzmény1256 2018-01-08 16:20:45

 

1246 számú bejegyzésre

 

Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.

A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.

Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.

Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.

Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...

A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".

Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.

Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).

Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott)  1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.

Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.

 

1256   zenebaratmonika • előzmény1255 2018-01-08 15:58:46

Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.

32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz

Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.

A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...

én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...

 

1255   smaragd • előzmény1254 2018-01-08 15:36:05

 

Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé,  amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.

Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.

 

1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta. 

Lehet, hogy a szeptemberi revüben  is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)

Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.

Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.

A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.

 

1254   zenebaratmonika • előzmény1253 2018-01-08 13:35:47

Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....

Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.

A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...

Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.

1253   Ardelao • előzmény1250 2018-01-08 13:33:45

Elnézést kérek e topik megnyitójától. Valójában Kemény Egon érintettsége miatt írtam be ide előző bejegyzésemet. Nem kívántam Ábrahám fórummá alakítani Kemény Egon gondosan felépített topikját. Zenebaratmonikát is kérem, legyen kedves az Operettek topikjába beírni az Ábrahám Pállal kapcsolatos további bejegyzéseit. 

Köszönöm.

A.

1252   zenebaratmonika • előzmény1250 2018-01-08 13:28:44

A Színházi Élet 1933/11. szám

Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.

Színházi Élet 1933/23. szám:

Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hnwai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....

 

1251   zenebaratmonika • előzmény1250 2018-01-08 13:07:06

A dal a Júlia c. operettben van benne. Ábrahám Pál azért elég gyorsan tudott dalokat írni, pár óra alatt is, főként este, amikor mindenki aludt írta dalait, pl Berlinben egy kis kunyhóban a villája mellett, máskor vidékre vonult el a magányba, erről több lap is közölt cikkeket, viszont az is igaz, hogy a magyar népzenéből sokat merített, ez a dal is ennek tűnik. Kodály a Székelyfonóban magyar nótákat használt fel.

1250   Ardelao • előzmény272 2018-01-08 12:59:46

Hogy ki írta pl. a "Kis Komárom, nagy Komárom dalt?" Kemény Egon, Ábrahám Pál?

Egy bizonyos  Kleinberger György (Amerikában - Los Angelesben - George Kleba) zongoraművész és zeneszerző - akiről a Californiai magyarok lapjában lehet néhány szót olvasni, de neve néhol itthoni újságokban is megtalálható  - a következőket meséli: 

"Szenes Andorral, Iván édesapjával is van néhány közös szerzeményem. Sőt Ábrahám Palinak is eladtam a "Kis Komárom, nagy Komárom" című dalomat, amit aztán beletett a Fehér hattyú című operettjébe. Kétszáz pengőt kerestem az üzleten."

(Idézet Sugár Róbert "Ugye, hogy nem felejtesz el" c. könyvéből)

Az alábbi linken megtaláltam az Ábrahám Pál által megvásárolt dalt, de az egyik kommentelő azt a"Júlia"c. operett részeként említi. Most már csak "három a" kérdés:

1) Szerepel-e e dal a "Fehér hattyú"-ban is?

2) A "32-es baka vagyok én" előtörténete hasonlatos-e a "Kisomárom, Nagykomároméhoz"?

3) Az előzmények ismeretében lesz-e valaha valaki, aki fényt tud deríteni arra, ki vált valójában világhírűvé - Ábrahám Pál? Kemény Egon vagy valaki más? :)

Kiskomárom, Nagykomárom

1249   smaragd • előzmény1148 2018-01-07 15:49:58

 

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem"(1935)

Angol keringő

 

Több kottakiadványban megjelent az évtizedek során, gramofon- és rádiófelvételen is sikerdarab.

1248   smaragd • előzmény1103 2018-01-06 18:47:52

 

Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Magyar Rádió

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

 

1247   smaragd • előzmény795 2018-01-06 09:01:13

 

GYURKOVICS  MÁRIA

 

A tegnapi és várhatóan a mai tavaszias szép időhöz illik az archív felvétel, a bejegyzéssorozat (795) néhány elemét idehoztam:

 

KEMÉNY EGON-Dalos László: "Tavasz a télben" (1952)

Dalciklus, 25'

Magyar Rádió

 

KEMÉNY EGON-Dalos László: "Hóvirág" 

3'25" 

A dalciklus  egyik legszebb dalát Gyurkovics Mária énekelte,

Andor Ilona Gyermekkórusa közreműködésével.

A szoprán és a bariton szólók mellett - Gyurkovics Mária és Pogány László -  a Magyar Rádió 52 tagú zenekara, a Földényi kórus 36 tagú énekkara és Andor Ilona 30 tagú gyermekkara részére komponálta Kemény Egon ezt a művét, amelynek hangszerelése külön sikert aratott, hasonlóképpen a szép versek.

 

A Magyar Rádió sokszor ismételte. 

Legutóbb 2014-ben, a "Túl az Óperencián" című műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében hallhattunk  részleteket ebből a híres felvételből.

1246   smaragd • előzmény1245 2018-01-04 18:37:27

Köszönöm észrevételeidet, valahogy így lehetett, így van.

Egykori neves rádiós személyiségek Kemény Egonra emlékezve mindig nagy zenei tehetségét, megbízhatóságát, és ehhez társuló szerénységet emelték ki. Siker, tisztelet és szeretet vette körül.

Talán eljutunk oda, hogy műveit CD felvételeken is megismerhetjük.

1245   Ardelao • előzmény1244 2018-01-04 16:57:37

Ha végigolvassuk a Kemény Egonról szóló új, pontosított és kiegészített ismertetőt a neten, bizony elgondolkodhatunk azon, mi mindenhez értett, és hányan vették igénybe segítségét, hányan húztak hasznot e kiváló zeneszerző tudásából annak idején. Kezdetben a jóhiszeműsége, majd a jóindulata, tisztessége és mindvégig a „mélységes szerénysége” „mentette meg” a világhírtől. Mert azért volt, amihez nem értett. Vagy, ha értett is, mások abban messze felülmúlták, mégpedig: önmaga menedzselésében.

Ennek a fórumnak elsődleges értéke az, hogy lassan minden szépen a megérdemelt helyére kerül.

1244   smaragd • előzmény1203 2018-01-04 11:28:01

 

Lavotta János zenéje, emlékezete Kemény Egon zeneszerző életművében két zeneművében jelenik meg:

Rózsavölgyi megbízásából  és kiadásában:

BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás

Zenekari átdolgozás  nagy- és szalonzenekarra

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1938. 15 külön lap, 34x24 cm, borítóban

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang"  (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Csokonai Vitéz Mihály...Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla...Házy Erzsébet, Korompai Vali

Lavotta...Molnár Miklós, Gönczöl János

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.

A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt.

Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.

Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte."

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976

 

Fenti ismertetőm a "Fórum  - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" 474 számmal kezdődő írásaihoz kapcsolódik (480), amely Lavotta János életét és művészetét idézi elénk.

 

1243   smaragd • előzmény1236 2018-01-03 16:46:02

 

    

JÁVOR PÁL

mint "segéd úr" , "Fűszer és csemege" hangosfilm (1940), zene és versek: KEMÉNY EGON

1242   smaragd • előzmény1241 2018-01-02 17:24:37

 

Ebben a kiadványban (Zeneműkiadó, 1954) - 1241 számú bejegyzés - a  

Rádió-operettek 

fejezetben találjuk Kemény Egon két keringőjét, itt :

 

KEMÉNY EGON: "Talán a csillagok " (1949) - Hópehely-keringő

 

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás " (1950) - Szerencsés utazás-keringő

1241   smaragd 2018-01-01 17:56:43

 

1238 számú bejegyzésben: "Hópehely-keringő" több kottakiadványban is megjelent, a "Balaton-keringő" szintén, itt könnyű átiratban zongorára, két kézre:

 

1240   smaragd 2018-01-01 17:56:34

 

   

1239   smaragd 2018-01-01 17:35:11

 

Benne:

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Kép-sanzon"

 

"Fénykép, ajándék volt..." Mezey Mária énekelte a Fővárosi Operettszínházban, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjében. Bemutató: 1956. április, felújítás 1957.

 

1238   smaragd 2017-12-31 21:18:52

 

Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor

 

68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".

Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 

Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.

Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.

Vezényelt: Majorossy Aladár

Rendező:  Dr. Rácz György

Szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.

 

A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.

Szereplők:

Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szerzők:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)

Rádióoperett

Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.

1237   smaragd • előzmény1216 2017-12-30 23:34:00

 

"Szedő Miklós interjú, 1975" / YT

A riporter és zongorakísérő: Tamássy Zdenkó

1236   smaragd • előzmény1235 2017-12-30 23:31:59

 

Köszönöm, hogy kerested pályája további részleteit.

Örülök, hogy Kemény Egon táncszámával most Szerdahelyi Rózsi színésznő emlékét is felidézhettük.

 
1235   Ardelao • előzmény1234 2017-12-30 16:24:38

Sajnos nincs! Életrajzi adatai (egyelőre) ismeretlenek.

1234   smaragd • előzmény1233 2017-12-30 09:06:23

Szerdahelyi Rózsi színésznő filmkarrierje húsz éves korában, 1939-ben indult- amint azt a HANGOSFILM.hu oldalon olvashattuk (1228) -  négy filmben kapott szerepet abban az évben. 

A "Fűszer és csemege" (felvétel 1939-ben) énekesnője, ez pályáján előrelépést jelenthetett tekintettel az igen rangos szerzőkre és szereposztásra, filmes alkotókra.

Ebben az évben a Színészkamara új tagja is lett, lsd. Magyarország, 1939. 64.sz. 

Sokat elárul az is, hogy már 1943-ban összegyűjtötték szerepeit, azóta nincs is adat róla.?

1233   smaragd • előzmény1228 2017-12-30 08:33:36

 

2017 - Szörényi Éva születésének 100. évfordulója.

 

KEMÉNY EGON hangosfilmje "Fűszer és csemege" (Port.hu)

 

SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL 

 

1232   smaragd • előzmény1231 2017-12-29 13:14:44

1231 bejegyzésre:

Nem látok ebben a témában semmit, amit meg kellene beszélnünk.

1231   zenebaratmonika • előzmény1230 2017-12-29 13:09:36

Rendben van, majd valamikor lehet odaviszem a kérdést, de úgy se tud rá senki se  válaszolni, ha gondolod inkább privát üzenetben megbeszéljük ezt.

1230   smaragd • előzmény1229 2017-12-29 12:54:42

1129 bejegyzésre válaszolva:

Ábrahám Pál ezen életrajzi adataival itt nem foglalkozunk, az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban írtál legutóbb róla, 3386 számú bejegyzés ill. előzményei 3384, 3383, 3381, stb.

1229   zenebaratmonika • előzmény1223 2017-12-29 12:22:08

Ebből a könyvből vettem az információt:

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999) 79. o.

Ábrahám Pál, Mike Danzi és a jazzoperett Berlinben és Budapesten (1928. október 13 -1933.)

A bácskai Apatinban (ma: Jugoszlávia) 1892. november 2-án született Ábrahám Pál zongorázni tanult és bátyjával, a hegedülni tanuló Imrével rendszeresen eljártak az apatini Lindenmayer Szálló éttermébe, ahol igen sokszor nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő cigányzenét. Kereskedelmi iskoláit 1906 és 1910 között Zomboron végezte. 1911-től a helyi sváb fiatalok szalonzenekarában a zsidó származású Abrahám Imre másodhegedűs, Abrahám Pál pedig zenei irányító és tanácsadó volt. Édesapja halála után Ábrahám Pál édesanyjával Budapestre költözött, ahol 1912-től a Zeneakadémián tanult tovább. Tanárai Herzfeld Viktor és Siklós Albert voltak.
Komolyzenei tanulmányai befejezése után nem tudott a komponálásból megélni és ezért banktisztviselő lett. Társával együtt tőzsdézett, vesztett, társa sikkasztott, Ábrahámot lecsukták.
Kiszabadulása után, a húszas évek második felében Marton Sándor zeneműkiadó hathatós rábeszélései után csak nagy nehezen kezdett úgymond „könnyűzenét” komponálni. Egyre szorosabb kapcsolatba került a zenés színház világával. Tánczenekart vezényelt és jazzbandjét frakkban, glaszékesztyűben dirigálta...

1228   smaragd • előzmény1226 2017-12-29 11:36:20

 

     

                                                                            SZERDAHELYI RÓZSI

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"/YT

Dicséretes, hogy végre valaki elolvasta a filmen szereplő énekesnő nevét, a kezdő képsoroknál látható, azaz nem Fényes Kató énekel,  ahogy a YT-videón  eddig szerepelt, hanem most már helyesen, javítva: Szerdahelyi Rózsi. Róla ezen a linken olvasható néhány adat.

Tökéletes akkor lenne a videó feliratozása, ha 

Kemény Egon neve is megjelenne rajta, aki  a táncszám zenéjét komponálta és hangszerelte valamint a verset is ő írta.

A gramofonfelvételen ezt a táncslágert Sebő Miklós énekelte.

 

1227   smaragd • előzmény1220 2017-12-28 10:01:27

 

Bessenyei Ferencre - elhunyta évfordulója tegnap volt - emlékezve, nagyszerű Hatvani professzor alakítását elevenítem fel itt, YT videón.

 

"Megkérdeztem a madártól..." - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" c. daljátéka

1226   smaragd • előzmény1141 2017-12-27 17:28:44

 

 

Az elmúlt esztendő sikerdalait, a slágereket  az évente frissen megjelentetett rangos válogatás az "Arany Karácsonyi Album", az "Újévi Album", "Táncalbum" mellett a "Farsangi emlékek 1940" ( Tizenhat nagy siker) című kottakiadvány is tartalmazta.

 

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek" 

című slow-foxtrot táncszáma a

"Fűszer és csemege" című (bemutató: 1940. január 29.) 

irodalmi mű filmfeldolgozásának slágere volt. 

1225   smaragd 2017-12-26 17:30:54

 

 

 

 

 

 

A "Modern táncok" fejezetben látjuk Kemény Egon nevét.

 

Kemény Egon zeneművei

számos ARANY KARÁCSONYI ALBUMBAN megjelentek, ezeket majd egyszer műcím és megjelenési évszám szerint rendszerezni fogom, bár néhányat már korábban is bejegyeztünk fórumunkba, lsd pl. 800 számú bejegyzés és mások.

Az ebben az évben bevezetett képes megjelenítési lehetőség most már módot ad a megtekintésre is.

1224   zenebaratmonika • előzmény1223 2017-12-26 16:57:33

Ezeket a könyveket érdemes megnézegetni. 

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999)

Simon Géza Gábor (szerk.): Fejezetek a magyar jazz történetéből 1962-ig (Budapest, 2001)

Simon Géza Gábor: Magyar jazzdiszkográfia 1905-1994 - Hungarian Jazz Discography 1905-1994. (Budapest, 1994)

Simon Géza Gábor: Magyar jazzlemezek 1912-1984 - Hungarian Jazz Records 1912-1984 (Pécs, 1987)

Bajnai Klára - Simon Géza Gábor: Képes magyar hanglemez-történet - Hungarian Recording History in Pictures (Budapest, 2012)

Simon Géza Gábor: Magyar ragtime kották bibliográfiája, hangfelvételek diszkográfiája 1896-2009 - Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában és Magyarországon. Korabeli kották és hangfelvételek egykori és mai hanghordozókon (Budapest 2009)

Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet -100 éves a magyar hanglemez, 1908-2008 (Budapest, 2008)

 

1223   smaragd • előzmény1222 2017-12-26 16:17:59

Amennyiben ezt a kérdést hozzám intézted, szeretnélek emlékeztetni, hogy ezen a fórumon Kemény Egon és Ábrahám Pál zenei munkakapcsolatával és barátságával foglalkoztunk.

Ábrahám Pál életrajzi és személyes adatait eddig is az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba írtad be. 

Tematikailag jelenlegi keresésed is odatartozhat, talán át lehetne vinni bejegyzésedet. Azon a fórumon érdekes lehet Simon Gábor könyve is, pontos címe, mert azt hiszem, hogy nem közismert.

 
1222   zenebaratmonika 2017-12-26 15:13:14

Arra a kérdésre tudsz válaszolni, hogy Ábrahám Pálnak mi történt a testvérével? A  Simon Gábor könyvében megemlítette, hogy Pali Imre nevü bátyjával együtt zenélt az apatini szalonzenekarban. Ábrahám édesapja Ábrahám Jakab gyászjelentéséből (1909.) viszont az derül ki, hogy egy László (Laci) nevü fiútestvére volt, Imre pedig az unokatestvére volt. Van akik szerint a testvére elesett az I. világháborúban, viszont ilyen név nem szerepel a világháborús halottak listáján, aztán lehet simán valami betegségben halt meg, nem tudni mikor, passz.

http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452

Ebből kiderül az is, hogy anyai nagyszüleit Blau Rezsőnek és Freund Jeanette-nek hívták.

Ez pedig a nagypapája gyászjelentése.

http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452

Itt sok embert meg lehet találni, ha érdekel valakit, de sajnos sok mindenkit nem...

 

 

 

1221   smaragd 2017-12-26 10:58:24

 

"Mit adhat nekünk az életünk" angol-keringő

 

Laurisin Miklós pályájával a "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" fórumban Kemény Egon zeneszerzővel kapcsolatban a "Pusztai királykisasszony" és "A hölgy egy kissé bogaras" című magyar filmek zenéjének hangszerelésével is foglalkoztunk (323, 322, 321, 305 számú bejegyzések). 

Most felbukkant az egyik említett kottakiadvány, fent megtekinthetjük a címlapot.

1220   smaragd • előzmény1219 2017-12-25 17:04:43

 

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

 

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nelkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

 

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

 

A Hatvani diákjai című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.

1219   smaragd • előzmény1178 2017-12-24 17:17:59

 

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

 

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

 

A mai műsorban elhangzott:

 

- Nyitány

 

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

 

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

 

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

 

Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

 

1218   smaragd 2017-12-24 09:16:55

 

Most!  Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték, részletek

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1217   smaragd • előzmény1214 2017-12-23 15:08:36

 

Ma,  

a Dankó Rádió  6. évének első napján,

az ismétlésben kb. 18.50-kor:

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)

Nyitány

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1216   smaragd 2017-12-22 16:26:52

 

Kemény Egon táncslágereit Szedő Miklós dr. is énekelte, ezek közül az egyik:

KEMÉNY EGON-Salver Béla : "Mondd, miért születtél oly csodásan szépnek angyalom" (1936)

Tango-dal, 3'

 

Énekli: Dr. Szedő Miklós

Patria gramofonfelvétel

 

Megjelent: Rózsavölgyi és Társa, Arany Karácsonyi Album,1936-1937

 
1215   smaragd • előzmény1210 2017-12-22 01:09:11

 

Az előbbi program lsd. előzmenyek - az Esti Kurirban jelent meg, továbbiak:

 

Pesti Hírlap

1935. 02. 08. 

A Pesti Hírlap Rádiómelléklete:

Morva Ostrava

5.30

Danyi Nándor cselló- és Barti József zongoraművész Kodály szonátáját adja elő.

 

Pesti Napló

1937. 11. 05.

Ostrava

Rádióműsor

November 12-én

22.00 Danyi Nándor csellózik

 

Pesti Napló

1938. 08.12.

Külföld műsora

Ostrava

Augusztus 15.

20.55 Rádiózenekar Danyi Nándor csellóssal

 

 

1214   smaragd • előzmény1209 2017-12-21 11:59:55

 

A tegnapi műsorban -   Dankó Rádió:

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Magyar Rádió

 

A felvételen a "Nyitányt" hallottuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.

 

Kemény Egon közvetlenül  a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban,  1956-ban a "Valahol Délen", Fővárosi Operettszínház bemutatójával aratott sikert.

 

"Túl az Óperencián" -  NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió 

1213   smaragd • előzmény1212 2017-12-20 10:10:49

Igen...rákeszülni, azaz előre örülni, hogy újra hallhatjuk a múlt század könnyű-zenejének nagyjait, zenéjüket és az archív, egyben csodálatos rádiófelvételeket.

1212   Búbánat • előzmény1211 2017-12-20 10:00:50

Marad az ismétlés  - elég baj, hogy a rádió facebook oldalán már jó ideje nem írják ki, milyen zenék hallgathatók meg az adásnapon; így nincs módunk rákészülni - akár Kemény Egon szerzeményére.

De azért hallgatjuk a műsort: így a műsor első részében Huszka Jenő Bob hercegéből felcsendült részleteknek is örülhettem.

1211   smaragd 2017-12-20 09:56:27

 

Most!!!  Dankó Rádió  ismétlés ma: 18.53

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony " 

Nyitány

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1210   smaragd • előzmény1139 2017-12-19 14:45:08

 

Kemény Egon és Danyi Nándor  - 227, 228 számú bejegyzések - életpályája

kassai zeneiskolai tanulmányaikkal indult, és a zeneművészetben teljesedett ki. 

Danyi Nándor csellóművészről eddig kevés dokumentumot találtunk, ezek közül néhány:

 

Kassa,

Rádióműsor

1932. 01.01.

9:30 Danyi Nándor csellóművész hangversenye

 
1209   smaragd • előzmény1118 2017-12-18 11:56:24

 

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Magyar Rádió

 

"A francia huszárok dala" / YT

Gyenes Magda énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli, közreműködik a Földényi kórus férfikara.

1208   zenebaratmonika • előzmény1207 2017-12-17 22:13:26

Ábrahám Pál búcsúja 1937 és 1938-ban több szerzeményében előjön. A Fehér hattyú volt a búcsú operettje 1938. karácsonyán, és ebben a Bon Soir, szerelmem jó éjszakát c. tangó. Itt feleségétől búcsúzik, aki nem ment vele, mert római katolikus volt

Ábrahám mielőtt elhagyta az országot 1939 elején többektől is elbúcsúzott, többek között barátjaitól Harmath Imrétől és Kellér Dezsőtől.

1207   smaragd • előzmény1200 2017-12-17 14:29:06

 

Duna nosztalgia - Ábrahám Pál 125

 

Ma, 

 

15.00 Hotel Kikelet

Magyar fimvígjáték (1937)

 

Zeneszerző: Ábrahám Pál

 

Kottakiadványon:

 

 

"nádor salon jazz orchester

 

Hunnia-Hajdu Film

Daróczy Produkció

 

A "HOTEL KIKELET" c. filmből

 

Késő...

Hawai tangó

 

Vadnai László

verse

 

Ábrahám Pál zenéje

 

Nádor Kálmán Budapest, Rákóczi út 28. félemelet"

 

Ez áll a címlapon, a 2. oldal bal felső sarkában:

 

Arr. by E. KEMÉNY

 

A betétdallal kezdődik és végződik a film, közben pedig többször aláfestőzeneként tűnik fel.

 

Férfi főszerepben a titkár (....), akit Páger Antal és Kabos Gyula személyesít meg. Nem ismerem a film keletkezésének körülményeit, mégis az a benyomás támadt bennem, hogy a vidám fordulatok mögött Ábrahám Pál búcsúja érhető tetten, barátjával Kemény Egonnal és másokkal is a nagy sikereket megidézve, emlékezve.

1206   Ardelao • előzmény1205 2017-12-16 12:53:49

Az alábbi bejegyzésben szereplő fotó kapcsán szeretném felhívni a figyelmet Kemény Egon megújult honlapjára. Fantasztikus! Követendően informatív és ízléssel megtervezett. A honlap készíttetőjét messzemenő elismerés illeti. 

1205   smaragd • előzmény1204 2017-12-15 17:25:32

 

CSALA ZSUZSA ÉS GONDA GYÖRGY

KEMÉNY EGON-Macchiavelli-Vidor Miklós: Mandragora

Sostrata, Lucrezia komornája....Csala Zsuzsa

Timotheus...Gonda György

 

Déryné Színház, 1957

Budapest, VI. Nagymező utca 11.

 

Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne

Díszlettervező: Rajky György

1204   smaragd • előzmény330 2017-12-14 16:01:04

 

KEMÉNY EGON-Macchiavelli: Mandragora

CSALA ZSUZSA - Sostrata, Lucrezia komornája

Kemény Egon zenéjével a művet 1949-ben a Magyar Rádió rádiójátékként mutatta be, majd a Déryné Színház, 60 évvel ezelőtt, 1957-ben tűzte műsorra, komédia 3 felvonásban.

Fórumunkon a 330, 327, 75 számú előzményekben olvasható a teljes szereposztás is.

 

1203   smaragd • előzmény1201 2017-12-13 11:38:32

 

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

Zenekari művek

 

3. Szalonzenekari művek

 

BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1938. 15 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

DANKÓ PISTA: Hortobágy-csárdás Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp.,1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

FEHÉR B.: Bugac-csárdás. Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp. 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

KEMÉNY EGON: Délibáb

Magyar tánc- és dalegyveleg

Bp., 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33x26 cm, borítóban

 

KEMÉNY EGON: Tündértánc

Bp., 1942. 16 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

LÁNYI ERNŐ: Tokaj-csárdás Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

Rákóczi-induló

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1936. 13 külön l. 34x24 cm, borítóban

 

RÓZSAVÖLGYI MÁRK: Első magyar körtánc

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön füzet, 44 l. 34x24 cm, borítóban

 

SIMONFFY KÁROLY: Betyár-csárdás

Magyar dalegyveleg

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban

 

(Kemény Egon itt felsorolt művei és hangszerelései a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadónal jelentek meg. A szakjegyzék a kiadókat nem tűntette fel.)

 

 

 

 

1202   smaragd 2017-12-12 11:16:58

 

 

Rösler Endre operaénekes halálának mai évfordulóján felidézem Kemény Egon zeneszerző műveiben énekelt szerepeit és dalait, amelyeket az előző bejegyzésekben megtalálhatunk. 

Ezek közül kiemelem:

 

KEMÉNY EGON-Képes Géza-Dalos László: "Őszi séta" (1952)

Dalciklus, 27'

Magyar Rádió

 

Közreműködtek:

 

Sándor Judit - szoprán (Anna)

Rösler Endre - tenor (Gábor)

Lukács Margit - próza (Mesemondó)

 

Andor Ilona Gyermekkórusa (60 tagú, 3 szóló)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (58 tagú) Polgár Tibor vezényelte.

 

1201   smaragd • előzmény1199 2017-12-11 13:21:41

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK  

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

V. Vonóshangszerek zongorakisérettel

 

1. Hegedűművek zongorakisérettel

 

KEMÉNY EGON:  Tündértánc.

Bp. 1942. 6 l. 32 cm

1200   smaragd • előzmény1189 2017-12-10 14:03:22

 

Rózsavölgyi Orchester Sorozat

 

Hunnia-Hajdú Film

Daróczy produkció - Gál Béla rendezése

Pesti mese

Vadnai László fimje és versei

Ábrahám Pál zenéje

 

1. Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox

2. Nem csókolnak Pesten könnyen...induló-fox

 

(A fenti két betétdal természetesen két külön füzetben jelent meg, mindkettőben a második oldal bal felső sarkában feltüntetve:

 

KEMÉNY EGON hangszerelése.)

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1937

 

A filmet ma 16:05 kezdettel  a Duna vetíti,

Ábrahám Pál zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából.

 

 

"Nem csókolnak Pesten könnyen" induló-fox, így kezdődik a film, majd a vége felé visszatér, felismerhető benne a "32-es baka vagyok én" című világsláger, amely Kemény Egon első felkérésre készült hangszerelése volt, Ábrahám Páltól, amelyet saját művei mellett 1945--ig  mintegy kétszáz további kisebb-nagyobb hangszerelői megbízás követett, nevét hol kiírva, hol elhallgatva (megállapodás vagy szerződés szerint) , színpadan, rádióban és filmeken.

"Nem bírok a bolond szívemmel" slow-fox, a jelenet 39:00 - 43:33 között látható, 1st violin, 2nd violin, 3nd violin, trombone,1st saxophon, 2nd saxophon, 3nd saxophon, 1st trumpet, 2nd trompet, drums, bass hangszerelésben.

A két betétdal két alkalommal kísérőzeneként is hallható: 53:40,59:47.

 

1199   smaragd • előzmény1198 2017-12-09 15:01:52

 

A Rákóczi-induló honlapja, az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye

itt megtekinthető

A honlap nagy fejezetei:

 

- Beköszöntő

 

- Az induló története

 

- Letölthető kották

1198   smaragd • előzmény1197 2017-12-07 19:54:57

 

A

"Rákóczi-induló"

(lsd 1197 számú előzmény)

 

az alábbi jegyzékben (1951), beírom ide valamennyit:

 

"

 

- Zongorára alk. Erkel Ferenc. Bp. é.n.10 l. 34cm

- Zongorára alk. Poor Vilmos 1939. 4 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre átírta Siklós Albert. Bp. é.n. 10 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre Bp. é.n. 6 l 34 cm

- Ének zongorára Bp. 1940 4 l.1 cm

- Vonósnégyesre gordon kísérettel átírta Allaga Géza. Bp. e.n. 5 külön l. 36 cm VMZE 11

- (Berlioz után.) Harmonikára átírta Kállay Ottó. Bp.1940. 4 l  32 cm MTK 3

- Szalonzenekarra hangszerelte Kemény Egon. Bp. 1936. 13 külön l. 34x24 cm borítóban.

- Fúvószenekarra alkalmazta Pécsi József. Bp. 1939. 24 külön l. 17x13 cm, borítóban.

- Fúvószenekarra hangszerelte id. Fricsay Richárd. Bp., 1943. 27 külön l. 17x23 cm, borítóban

 

"

1197   smaragd • előzmény1196 2017-12-06 16:11:55

 

A 1195 számú bejegyzésben "Az általános zeneműjegyzék" több "Rákóczi-induló" árírást, alkalmazást és hangszerelést tüntet fel.

1936-ban az ott közölt szalonzenekari hangszerelés mellett Kemény Egon nagyzenekarra és vonósquintettre áttéve is megkomponálta Rózsavölgyi és Tsa felkérésére, amelyet kottakiadványban jelentetett meg a megrendelő, a címlapon:

 

"

RÁKÓCZI INDULÓ

RÁKÓCZI MARCH

 

         Arr. by

 

E G O N  K E M É N Y

 

 

Klavier Quintett

Salon Orchester

Grosses Orchester

 

 

RÓZSAVÖLGYI & Co., BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 5.

 

"

 
1196   smaragd • előzmény1195 2017-12-05 12:32:15

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

 

 

Zenekari művek

 

1. Nagyzenekari és kiszenekari művek:

 

FUCSIK JULIUS : op. 92

Il soldato. Induló

Hangszerelte Kemény Egon

Bp. 1938. 23 külön l. 27 cm borítóban

 

 

KEMÉNY EGON: Délibáb

Magyar tánc- és dalegyveleg nagyzenekarra

Bp., 1936

 

(A zenekari művek listájáról úgy látom, hogy kimaradt a jegyzékben, az előzményben szerepelt a mű.)

1195   smaragd 2017-12-04 06:35:50

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

" A jegyzék első kísérlet arra, hogy a Magyarországon megjelent és jelenleg forgalomban levő zeneművek anyagát áttekinthetően, mindenki számára érthetően csoportosítsuk. Ezt a jegyzéket alapjegyzéknek szántuk, melyet a szükséghez képest további kiegészítő jegyzékek követnek.

...

A jegyzék 1951. június 15-ig megjelent zeneműveket tartalmazza.

 

Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 15 "

 

 

Zeneművek névsoros jegyzéke:

 

 

KEMÉNY EGON : 

 

- Délibáb.

Magyar tánc- és dalegyveleg. Szalonzenekarra. Bp. 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33 x  26 cm borítóban

- Délibáb.

Nagyzenekarra, Bp. 1936.

Tündértánc.

Hegedűre és zongorára. Bp. 1942. 6 l. 32 cm

- Tündértánc.

Szalonzenekarra. Bp. 1942 16 külön lap, 32 x 24 cm borítóban

- lásd BIHARI-LAVOTTA:

Díszpalotás.

Zongorára.

- lásd BIHARI- LAVOTTA:

Díszpalotás.

Szalonzenekarra

- lásd DANKÓ PISTA:

Hortobágy-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd FUCSIK, JULIUS: Op. 92.

Il soldato.

Nagyzenekarra.

- lásd LÁNYI ERNŐ:

Tokaj-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd

Rákóczi induló.

Szalonzenekarra.

- lásd RÓZSAVÖLGYI MÁRK:

Első magyar körtánc.

Szalonzenekarra.

- lásd SIMONFFY K.:

Betyár-csárdás.

Szalonzenekarra.

 

 

1194   smaragd • előzmény1193 2017-12-02 17:32:53

 

Ezen a héten

Boros Attila,

a neves és köztiszteletben álló rádiós szakember, zenei szerkesztő, műsorvezető Nagy Ibolya műsorának vendége.

 

Mai gondolatai közül kiemelem, hogy megemlítette : "a tanulnivágyás veszett ki az emberekből." A téma a közel 40 éven át népszerű és tanulságos "Ki nyer ma" kapcsán került elő. Nem idézem szó szerint, de fontos volt, hogy példát is mondott: a döntéshozók nemegyszer kijelentik, hogy "nincs rá igény", ennek a vége: "mert ha nincs rá igény, akkor nem is lesz rá igény". Talán érthető: a nemes tartalom nem jut el a hallgatóhoz, ha a döntéshozó maga sincs azon a szinten, vagy, ha más okok miatt nem kap teret egy értékes műsor vagy szerző.

Természetesen eszembe jutott a magyar rádióoperett is, a rádiódaljátékok, a Rádió Dalszínháza, amelyre egykor, évtizedeken át nagy igény volt...és a rádióhallgatók örömmel fogadták, szerették ezeket a darabokat.

Véleményem szerint jelenleg sajnos sok esetben a műveltségre nincs igény...a művelődésre, saját magunk csiszolására, szellemi feljebb emelkedésre, tisztelet a kivételnek.

 

Az időt nem, lehet visszaforgatni, de ezeket a műveket műsorra lehetne tűzni.

Fent említett csodálatos rádiós kincseinkre van közönségigény, csak sugározni kellene a darabokat, a hallgatók számos mű révén szórakozva művelődhettek a zenés rádiószínházban és ezt a folytonosságot kár volt megszakítani, tovább kellene vinni.

1193   smaragd • előzmény1116 2017-12-01 08:15:33

 

MAGYAR RÁDIÓ

Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 5-7.

 

"A magyar rádiózás napja" mai évfordulóján 

 

felidézem Tamássy Zdenkó szavait, aki egyik műsorában Kemény Egon zeneszerzőre,  mint a Magyar Rádió munkatársára emlékezett, megemlítve, hogy sosem állt a Rádió alkalmazásában. Nagy zenei tudása, szorgalma és pontos megbízhatósága révén közel 35 esztendőn át kapott felkéréseket a Magyar Rádiótól kompozíciók készítésére. 

 

Zeneművei  sokszínű könnyűzene műfajban születtek  - példaként: irodalmi műsorokban operaénekesek előadásában felcsendülő versmegzenésítésektől kezdve zenés rádiójátékokon át szimfonikus művekig -  amelyek egy részét ezen a fórumon bejegyzésekben ismertettünk. 

 

Első rádiós zeneműve közvetítésére a magyar rádiózás 9. évében került sor, Zsolt Nándor stúdióadásban vezényelte az Operaház zenekarát, "Fantázia a 'Hullámzó Balaton' című népdalra".

Kiemelkedő rádiós munkája során önálló műsort is vezetett (1946), 1949-ben az első rádióoperett - "Májusfa"- zenéjének megkomponálásával bízta meg a Magyar Rádió, így jött létre az új rádiós műfaj, a rádióoperett. 

Műveit kora legkiválóbb előadói játszották, gyakran újdonságokat is hozva a magyar rádiózás történetébe. Ezek közül egy újabb (1955) Simándy József prózamondása a "Hatvani diákjai"-ban (1177 számú bejegyzés), ami egyúttal első rádiós daljátékszerepe is volt. Szintén a 'Hatvani'-ban énekelt először rádiós szerepet a Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc.

 

A mai napon köszönettel említem meg azokat a rádiós évtizedeket, amikor Kemény Egon zeneszerző kompozíciói szinte naponta eljutottak a hallgatókhoz, az akkori és jelenlegi műsorkészítő rádiósokat, és örülök annak is, hogy Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió megalakulása óta műsoron tartja Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző műveit.  

1192   smaragd • előzmény471 2017-11-30 10:26:50

KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" (1946)

A "Fekete liliom" franciakeringője Karády Katalin könyvében, ezen az oldalon meghallgatható.

Közvetlen előzmények 1183, 1144 és 471 számú alatt bejegyzessorozat a romantikus nagyopererettről.

1191   smaragd • előzmény732 2017-11-28 23:24:58

 

"Kikelet ucca 3" - Kemény Egon operettjéről az egyik korábbi bejegyzéssorozat olvasható a 732 számú előzmény megnyitásával.

1190   smaragd • előzmény1184 2017-11-28 07:55:42

 

KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" (1929)

Pesti-operette 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

 

"A fiatal magyar opetettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. 

 

Első operettje a "Kikelet utca 3.",

melynek szövegkönyvét Harmath Imre írta, 

 

50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszínházban, 

 

ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett."

 

Az előadásszám megnevezése nagyon fontos (1184 számú bejegyzésben), mert pontos. Van ugyanis olyan, Kemény Egon halála után írt forrás, amely ma is használt és mértékadónak tekintett, holott a "Kikelet ucca 3." esetében az előadásszám és egyéb adatok sem felelnek meg benne a valóságnak!

1189   smaragd • előzmény1187 2017-11-27 08:33:43

 

Előzmény: 1184 számú bejegyzésben beszélgetés Kemény Egonnal, 1931

továbbá

1188 számú bejegyzéshez is:

Nem ismerek ilyen dokumentumot, de még felbukkanhat, talán Németországban.

 

  

KEMÉNY EGON                                       ÁBRAHÁM PÁL

 

Kettőjük emlékére:       "Die Blume von Hawaii", Berlin, 1931 /  YT video

1188   zenebaratmonika • előzmény1187 2017-11-26 13:40:47

Nincs valami videó vagy hangfelvétel Ábrahám Pálról és Kemény Egonról?

Ábrahámról egyet láttam, amikor vezényel, bár a hangját nem hallani.

Az operettszerzők közül eddig Lehárról, Gyöngy Pálról és Fényes Szabolcsról (idős korukban) láttam beszédes videót,, Kálmán Imréről, Huszka Jenőről, Jacobi Viktorról pedig hangnélkülit. Majd linkelem az operett mint színpadi műfajra ezeket később.

1187   smaragd • előzmény1186 2017-11-26 08:32:19

 

KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3." (1929)

Pesti-operette 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

KERTÉSZ DEZSŐ                    SOMOGYI ERZSI

Annuska....Somogyi Erzsi 

 

Laci gróf.....Kertész Dezső

 

A 366 számú előzményt megnyitva a Színházi Élet beszámolóját olvashatjuk Kemény Egon operettjéről.

Tréfás megjegyzést is találunk az írásban: 

"A házmester bizonyára Ábrahám Pál, mert úgy láttuk, ebben a házban ő dirigál."

 

Kemény Egon zeneszerzői pályája 90 évvel ezelőtt indult, Ábrahám Pál 125 évvel ezelőtt született, kettőjük hat és fél éven át tartó szoros zenei kapcsolata Ábrahám Pál ez idő alatt született műveiben is 1927-ben, a Fővárosi Operettszínházban kezdődött. 

Szándékom szerint bejegyzéseinkkel mindkettőjüknek emléket állítunk fórumainkon.

 

 

 

1186   smaragd • előzmény1185 2017-11-25 07:24:19

A 1185 számú bejegyzéshez:

 

"A magasabb színházi politika...."

"Az operett zenéjének hangszerelését Ábrahám Pál vállalta." Ezek a megjegyzések elgondolkodtatóak, ha egyáltalán igaz az utóbbi, amit továbbra is kétségbe vonok.

(Bejegyzéssorozat Ábrahám Pálról  Klaus Waller könyve alapján a 3348 számú bejegyzéstől az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumon, benne Kemény Egon zeneszerző hozzáfűződő baráti és zenei munkatársi témakörökkel is.) 

Ismétlem:  tényszerűen ezt zenetudományi kutatással lehetne megállapítani, nem olvasói fórumon bejegyzett korabeli napilapok, lsd még "8 órai újság" (még csak nem is színházi szaklapok!) egymásközti hírcseréje alapján.  

 

A "Kikelet ucca 3." Kemény Egon kompozíciója, első, nagysikerű 3 felvonásos nagyoperettje.

Somogyi Erzsi szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.

 

 

1185   zenebaratmonika 2017-11-25 04:08:53

Prágai Magyar Hírlap 1929. április 12.


(*) Egy budapesti lap Kemény Egon operettjéről. Budapestről írják: A budapesti Fővárosi
Operettszinház másodkarmesterének, a kassai származású Kemény Egonnak április 27-én mutatják be operettjét. A „Mai Nap“ ezt írja az uj darabról: „Kikelet-ucca 3. Ezt a jóhangjásu utcanevet kedves olvasóim, akárhogy is fogják keresni Budapest térképén egyelőre sehogy sem fogják megtalálni. Ezen utcanév egy soron következő operett cime, melynek az írója Harmath Imre, a diadalmas Verebély-leányok librettistája, a zeneszerzője pedig egy egészen fiatal, alig kuszonkétéves gyerekember: Kemény Egon. Ennek a fiatal zeneszerzőnek a nevével még nem igen találkozott eddig a pesti közönség (egy-egy sikerült dal után nem igen szokták megjegyezni a szerző nevét), ez az első operettje és ami talán eddig még példa nélkül áll a színházak világában, a szereplők, már a próbák kiírása előtt, tudták a dalokat. De nemcsak a szereplők, hanem a szinház összes alkalmazottjainak is kedves melódiái lettek a fiatal Kemény Egon zeneszámai és igen sokszor megtörtént (most már elárulhatom ezt a titkot), hogy a Riviéra Express próbáinak szüneteiben a Kikelet-ucca zenéjére táncoltak a görlicék. Az operettnek a Fővárosi Opereltszinházban már a Riviéra Express előtt kellett volna szinre- kerülnie, de a magasabb színházi politika a Riviéra Expresst indította útnak előbb, hogy az hozza meg a kikeletet — a Kikelet-uccának. De most már megindultak a próbák is Szabolcs Ernő vezetése mellett és Kemény Egon vidám zenéjétől, — mely meglepetés lesz a szakértőknek is — hangos a szinház. Az operett zenéjének a hangszerelését Ábrahám Pál vállalta, ő is fogja dirigálni a darabot, a főszerepeket pedig Fejes Teri, Szokollay Olly, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay, Sarkadi Aladár, Halmai Tibor fogják játszani, a táncokat Rótt Panci tanítja.

1184   zenebaratmonika 2017-11-25 03:51:39

Találtam egy riportot Kemény Egonnal a Prágai Magyar Hírlapból 1931. jan. 18.

Beszélgetés Kemény Egonnal, a kassai származású zeneszerzővel, aki félév óta Berlinben él és Í933- ban Hollywoodba készül
Kassa, január 17. (Kassai ezerkesztőeégűnk löL)

A fiatal magyar operettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. Első operettje, „Kikelet utca 3“, melynek szövegkönyvét Harmatih Imre irta, 50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszinházban, ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett. Karrierjének további szakaszát a „Viktória* világsikere szabta meg, amely a szerző-Ábrahámmal együtt külföldre szólította s most tavaly május óta Berlinben él mint Ábrahám munkatársa.
A tehetséges fiatal muzsikus jelenleg szabadságát tölti otthon családja körében s a vele való beszélgetésünkből a következőket jegyeztük fel a nyilvánosság számára:
— 1930 május vége óta Berlinben élek mint Ábrahám Pál munkatársa, akivel három esztendős szerződést kötöttem. Elsősorban a Viktóriát tanítjuk be a német színpadokon, ahol a darab hatalmas sikerrel fut hónapok óta.
Eddig 44 német színpad játssza a Viktóriát, ezek közül egyedül Berlinben már több, mint 150-szer ment
A német színpadok után Párisban, Londonban és Stockholmban kezdi el diadalutját a Viktória, melyet mindenütt Ábrahám Pállal együtt tanítunk be. 1933 augusztusban kézdődnek el Hollywoodban a Viktória filmfelvételei, melyeket szintén mi készítünk elő Ábrahám Pállal.
— A Viktórián kívül a berlini hangosfilmgyáraknak is dolgozunk s ebből a munkából ki kell emelnem a „Mesék az írógépről* c. filmoperettet, melyet az ismert Szomaházy-regényből ültettek át filmre s amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte. A hangszerelés munkájában magam is tevékeny részt vettem, ugyancsak több számát hangszereltem Brigitte Helm és Ján Kiepura nagysikerű filmjének, a „Forróvérű városnak is. — Véleményem szerint a „Mesék az Írógépről* az utóbbi esztendő egyik legnagyobb sikere lesz, annyira tökéletes munkát végzett Ábrahám Pál a partitúra megírásával.
— Új operetten nem dolgozom egyelőre, egyrészt, mivel nincs rá időm, másrészt, mert eddig még nem sikerült kapnom jó szövegkönyvet. Ez- időszerint csak egyes számokat komponálok, de ha találok megfelelő szövegkönyvet, megírom a második operettemet is.

1183   smaragd • előzmény1144 2017-11-24 14:23:32

 

 

KEMÉNY EGON -Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)

Romantikus nagyoperett

Fővárosi Operettszínház

 

Latabár Kálmán születésnapja mai évfordulóján Rátonyi Róbert mondatait idézem:

 

"....Kemény Egon eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott "Kikelet ucca 3." című darabjával. A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

1182   smaragd • előzmény1103 2017-11-23 17:22:11

 

 

 

 

RUITNER SÁNDOR

 

 

 

A 1103 számú előzmény, bejegyzés archív felvétel, a képen középen Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző zongorán kiséri a "Komáromi farsang" rádiófelvételének egyik próbáját. 

Mögötte Fischer Sándor dramaturg áll.

Bal oldalon, a zongorára támaszkodva, a szereplőket nézve látjuk Erdődy Jánost.

Hátat fordít neki Házy Erzsébet, aki a mikrofon felé fordul, tőle jobbra Ilosfalvy Róbert áll, vele szemben a fiatal Ruitner Sándor fejebúbja látszik.

 

A Rádiószínház bemutatója

KOMÁROMI FARSANG

Daljáték.

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

 

Csokonai.....Zenthe Ferenc

                      Ilosfalvy Robert

 

Lilla..............Korompai Vali

                      Házy Erzsébet

 

(Részlet, Rádióújság)

 

 

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.04

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)

Daljáték, 

"Nyitány"

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió        

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

1181   smaragd 2017-11-23 09:07:51

Most!   Dankó Rádió  ismétlés: 18.04

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)

Nyitány

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nagy Dóra (oboa)
Karasszon Eszter (cselló), Csuti Dávid (nagybőgő), Tóth Ágnes (fuvola), Katrin Mátyás, Nyujtó Zsanett (klarinét), Gaján Evelin (oboa), Tóth Ramóna, Losonci Luca (fagott), Csabay László, Südi Bálint, Szokola János (kürt)
Közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"Nagy Dóra oboa diplomakoncertje"
J.S. BACH: A-dúr oboa d’amore verseny, BWV 1055
DORÁTI: Öt darab oboára
IBERT: Három rövid darab
DVOŘÁK: Fúvósszerenád, Op.44

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Körmendi Johanna (hegedű)
Kovalszki Mária, Horváth Krisztina (zongora)
"Körmendi Johanna hegedű diplomakoncertje"
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
MOZART: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
SAINT-SAËNS: Havanaise, Op.83

19:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ligeti András
SMETANA: Az eladott menyasszony – Komédiások tánca
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) szimfónia, Op.70
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek, Op.36
ENESCU: Román rapszódia (A-dúr), Op.11 No.1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Horgas Eszter - Falusi Mariann: Kék Rapszódia - Gershwin és Bernstein Amerikában

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Hsin-Ni Liu (zongora)
CHEN MAO SHUEN: Fantasy Ballade No. 1 (2009 premiered)
Nocturnes No. 1 (1989 published, 1991 premiered)
Nocturnes No. 2 (1989 published, 1991 premiered)
Fantasy Ballade No. 2 (2009 premiered)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
GRIEG: Két szimfonikus darab Op.14
GRIEG: Norvég táncok Op.35.
GRIEG: Két keringő -capriccio Op.37
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit
LISZT: Második Mefisztó keringő - a szerző saját négykezes átirata

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel"