vissza a cimoldalra
2018-06-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4006)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60840)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Palcsó Sándor (211)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2763)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Opernglas, avagy operai távcső... (20083)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (886)
Élő közvetítések (7241)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1422)
Franz Schmidt (3139)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4280)
Momus-játék (5497)
Rost Andrea (2026)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

 
1322   smaragd 2018-02-24 07:10:43

 

Kemény Egon színpadi művei sorában  Wikipédia oldalán megjelent:

Kemény Egon - Victorien Sardou -  Békés István: „Párizsiak New Yorkban”  (1960)

Zenés vígjáték

Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház 

Igazgató: Jákó Pál

Egyszer egy archivumban már láttam a darab nagyalakú plakátját. A szereposztást még nem találtam meg.

Zenés hangjáték-változatát a Magyar Rádió szintén 1960-ban mutatta be.

1321   smaragd • előzmény1320 2018-02-22 06:19:15

 

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

1320   smaragd • előzmény1319 2018-02-21 16:08:37

 

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"

Erzsébetvárosi Színház.

Honthy Hanna és Jávor Pál

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottaoldalon feltüntetve):

1. Kék nefelejts... English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.

Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I., "Legyen úgy, mint régen volt"

"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

1319   smaragd • előzmény1318 2018-02-20 17:32:48

 

A tudósítás - 1318/ "...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje..." - Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt" .

Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.

 

KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936

 "Csavargólány..."

Vidám operett 3 felvonásban 9 képben

Írta és zenéjét szerzette: Erdélyi Mihály

1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal

2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox

1st&2nd Violin, 3nd  Violin, Piano, Trombone, st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass

Kalmár Pál énekel/YT

3. Göncölszekér az égen...Fox-trott

 
1318   smaragd • előzmény1148 2018-02-19 09:25:24

 

Nagyon megörültem és át is veszem Ardelao bejegyzését kiegészítve a sajátommal Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)/ lsd 598, 600, 602  

A Kontusovka budapesti bemutatóját eddig nem találtam meg,  kassai párját a 1148 számú bejegyzésbe írtam be,  ahol egyúttal szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is. 

 

 "Magyarújság

Színház- Kultúra

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....

...

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.

Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.

A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.

A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.

Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. 

 

8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:

„Kontusovka

Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban

A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán.Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“

 

"Kontusovka"

- Úgy fáj a szerelem...English Walz

A Rózsavölgyi kotta szerint a dalbetét  -1936 - Hajdú Imre zenéje, az 1936-ban megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje. 

(Csak az első kézirat árulhatná el a zeneszerző személyét, talán.)

Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto,  2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.

 

1317   smaragd • előzmény1316 2018-02-16 17:29:20

 

"Egy nap az üdülőben"

Magyar Rádió

1949. augusztus 

18.00 - 18.45  Kossuth

 

Valentin Katajev bohózata. 

Fordította és átdolgozta ifj. Barta Lajos.

Zenéjét szerzette Kemény Egon.

Közreműködik a rádió kamarazenekara. 

Vezényel Lehel György.

Rendező Cserés Miklós dr.

 

A szereposztásból:

Vera Kanpouna, az üdülő vezetője: Makay Margit

Szeicev, gyermekotthonok szállítója: Tompa Sándor

 

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Egy_nap_az_%C3%BCd%C3%BCl%C5%91ben

1315 bejegyzéshez: http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Tiszta_sz%C3%ADvvel

 

1316   smaragd • előzmény1315 2018-02-15 15:41:46

 

"477   Ardelao • előzmény4762016-11-16 07:56:44

Kemény Egon igen sok rádiójáték zenéjének a szerzője is volt. Sajnos, sok ilyen adás témája ma már nem tart érdeklődésre számot, igazodik az akkori időkben megkövetelt „irányelvekhez”, de zenéjük – Kemény Egon tehetségét és igényességét ismerve – minden bizonnyal értékes. 

Nagy kár, hogy e rádiójátékok zenéit, az azokban elhangzott dalokat ma már a fenti okból nem, vagy csak elvétve hallgathatjuk meg."

 

Talán vannak még megmaradt zenés rádiójátékok. Történhetnek csodák. Értékmentés lenne digitalizálni és műsorra tűzni őket, egykori kiváló színészek, énekesek hangját újra hallani és a zenét is. Ezek a hangjátékok és a felvételek a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának megrendelésére jöttek létre, úgy tudom. Majd ha találok kritikákat bejegyzem.

1315   smaragd • előzmény1314 2018-02-14 12:34:43

 

"Tiszta szívvel"

 

Magyar Rádió

1951. január 22., hétfő, Kossuth

20:45 - 22:00 , 75 perc

Sólyom László rádiójátéka

Kisérőzenéjét szerzette: Kemény Egon

Az Úttörő Színház Zenekarát vezényli: Török Emil

Közreműködik a Földényi-kórus

Rendező: Szécsi Ferenc

 

Személyek: 

Beszélők - Sennyei Vera és Básti Lajos

Mihály - Horváth Ferenc

János - Bihari József 

Kós - Vándor József

Láng - Győző László

Zámboki - Kamarás Gyula

Sanyi bácsi - Bárdi Ödön 

Panni, a felesége - Peéry Piri

Rácz - Zách János

Ráczné - Eőry Kató 

Egy hang - Balázs János 

Nyilas - Surányi Imre 

Ilonka - Gyurkovits Zsuzsa

Janik - Bánhidi László 

Pista - Verebes Károly

Parancsnok - Képesi József

Tibor - Molnár Tibor

I. hang - Pándy Lajos

Rendőr - Fellegi István

1314   smaragd • előzmény1313 2018-02-13 10:58:02

 

1313   smaragd • előzmény1312 2018-02-12 10:40:52

 

Magyar Rádió

Lev Tolsztoj: "Iván Iljics halála" című,  Kemény Egon zenéjével kísért hangjáték.

 

 

Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton

Golovina, a felesége - Ladomerszky Margit

1312   smaragd • előzmény1311 2018-02-12 10:27:45

 

Magyar Rádió

 "Diákkönyvtár hangszalagon"

sorozat egyik kiemelkedő színvonalú darabja Lev Tolsztoj: "Iván Iljics halála" című,  Kemény Egon zenéjével kísért hangjáték.

Az irodalmi mű kötelező olvasmány volt, amely a "Diákkönyvtár"  sorozatban volt kapható.

1311   smaragd • előzmény1310 2018-02-11 13:10:39

 

Ivan Iljics halála

Magyar Rádió

1950. jan.17. Petőfi

19.00 Ivan Iljics halála.

Ismétlés: 1957. február 1. 18.10 Petőfi rádió (61 perc) 1981. márc.29. 18.45-19.49 Kossuth, 65 perc

1988. 01. 02. 18.40 Kossuth

Lev Tolsztoj

ford.: Trócsányi Zoltán

írta: Székely Júlia

Rendező: Cserés Miklós dr.

zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon

 

Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton

Golovina, a felesége - Ladomerszky Margit

Tartalom: A rádiójátékban a halálos betegségben vergődő bíró elhibázott élete tárul fel.

- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Ivan_Iljics_hal%C3%A1la -

 

1310   smaragd • előzmény1308 2018-02-10 12:23:01

 

FERRARI VIOLETTA

Négy napon  belül  - 1949-ben  -  három zenés játékot mutatott be a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjével és nagyszerű szereplőkkel (Ferrari Violetta a "Májusfa"-'ban is szerepelt):

április 30-án: "Dzsomárt szőnyege",  

május 1-én: "Májusfa", 

május 3-án: "Megállt az idő"....

"Dzsomárt szőnyege"

1949. április 30. 19:00

Mesejáték

Írta:G. Rozsát és A. Tazsibájev

Fordította: Sik Endre

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Vezényel: Nagy Olivér

Rendező: Cserés Miklós dr.

Személyek:

Dzsomárt, a bajnok – Szabó Sándor

Neszvelda, szerelme – Szörényi Éva

Zahija, Dzsomárt anyja – Szabó Margit

Dariga, szőnyegszövő asszony - Berki Lili

Kuraláj, unokája – Ferrari Violetta

Gauhardász, fejedelemnő – Tőkés Anna

Ajáz, a zseszternákok vezetője – Balázs Samu

Anápia, Mart, Neszvelda, társnői – Pogány Margit és Nánási Mária 

Harcosnők – Zsolnay Judit és Lénárd Judit

Zseszternákok – Tassy András és Palotai István

1. asszony – Gazdy Aranka

2. asszony – Gyulányi Éva

(60 perc)

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Dzsom%C3%A1rt_sz%C5%91nyege

1309   smaragd • előzmény1180 2018-02-09 14:14:55

 

Az egykori Magyar Rádióban 1934-től Kemény Egon zeneszerző darabjai gyakorta felhangzottak.

Polgár Tibor több szimfonikus művét vezényelte. Évtizedeken át szoros zenei, szakmai kapcsolat fűzte őket egymáshoz.

A Magyar Rádió zenei életének színvonalát kiváló tudásukkal, tehetségükkel mindketten emelték.

 

Koréh Endre énekelte:

KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez "

című kompozícióját, 

(1945, Műdal, 3'30") 1945-ben, Rádió Budapest, I.

Fenti soraim (562 számú bejegyzés) a Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35) -ban is olvashatók, ahonnan  Koréh Endre művészportréjához a 563 számú bejegyzésből Polgár Tibor szavait vettem át:

 "Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban."

 

A Rádióhallgatók Lexikonában ez áll:

"Koréh Endre,

operaénekes, a m. kir. Operaház tagja. *1906. Kiváló művészete a rádióból is közismert. Híres szerepei: Hagen ( Istenek alkonya), Hunding (Walkür), II. Fülöp (Don Carlos), Daland  (Bolygó hollandi), stb. Lemezei közül ismertebbek  "A medvebocs", "Giling-galang", stb."

 

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA

I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1308   smaragd • előzmény1304 2018-02-08 04:36:53

 

Két nappal az első rádióoperett -  Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) - nagy sikert aratott bemutatója után sugározta a Magyar Rádió az itt következő zenés rádiójátékot.

Mindkét darab zeneszerzője Kemény Egon és mindkettőben a főszereplők között: (Ruttkai) Ruttkay Éva.

"Megállt az idő"

Magyar Rádió, 1949. május  3.

21:25 Kossuth

Rádiójáték

Idegen ötletből írta: Thurzó Gábor.

Zenéjét Amádé László verseire szerzette Kemény Egon.

Rendező: Szendrő József.

Szereposztás:

Zöldi Katinka: Ruttkai Éva

Özvegy Boróthné, a nagynénje: Pádua Ildikó

Szontágh Márton, órásmester: Gózon Gyula

Pál, a fiú, lutheránus papa: Ladányi Ferenc

Gotthard János, rozsnyói főbíró: Mádi Szabó Gábor

Menyus, a fia: Ungvári László

Fabriczy György jolsvai pap: Kemény László

Vietoris János, Salitius Péter, Urszinyi Sámuel, Beszteri Balázs, Revucsán Károly, a papi tanács tagjai: Baló Elemér, Téri Arvéd, Pető Endre, Tompa Sándor és Máriás József

Miskolczi Páter, Zöldi Katinka prokátora: Árvai János

Szakmási Pál, Gotthard Menyus prókátora: Rozsos István

Dadus: Simon Marcsa

Pagonyi János, Késműves Imre, Soltész Miklós, ifjú rozsnyói szenátorok: Horkai János, Garai József és Pásztor János

Zsiga, pincér: Deák Lőrinc

Ajtónálló: Arossy Aladár

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Meg%C3%A1llt_az_id%C5%91

1307   smaragd • előzmény1306 2018-02-06 17:59:29

 

 

GÓZON GYULA

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula/YT

 

Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy sokkal többen vannak olvasóink között, akik még nem hallották a "Hatvani diákjai" című daljátékot, mint akik még emlékeznek rá, bár tévednék!

Legutóbb Kemény Egon 100. születésnapja (2005) évfordulóján hangzott el a Magyar Rádióban, ezzel a művével és emlékműsorral tisztelgett Ruitner Sándor zenei rendező és Schubert Ferenc zenei szerkesztő a zeneszerző életműve előtt.

Rég volt, így azután nem csoda, hogy sokan lehetnek, akik Bule Lajos dalát nem tudják ahhoz a jelenethez kapcsolni, amely a debreceni diákok és Hatvani professzor tudományos munkáját itt tréfásan, de megalapozott tényekre építve állítja elénk. Emlékeimben él Simándy József felhangzó diákos nevetése is....

Talán egyszer meglep minket Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető ezzel a jelenettel!

1306   smaragd • előzmény1220 2018-02-05 18:31:09

 

Dankó Rádió, ma     ismétlés: 18:40

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

 

Az ismétlésben újra elhangzik/https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula

"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős,  Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté) 

"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1305   smaragd 2018-02-05 09:43:17

 

Most!       Dankó Rádió      ismétlés: 18: 40

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Magyar Rádió, daljáték, részletek

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1304   smaragd • előzmény1303 2018-02-04 07:56:08

 

"Bocskorosok"

A Magyar Rádiószínház bemutatója

Történelmi rádiódráma

Írta: Erdődy János

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

A Magyar Rádió szimfónikus zenekarát Lehel György vezényelte

Rendezte: Török Tamás

Közreműködtek: Jámbor László (ének), Kováts Barna (gitár), Földényi-kórus

 

Szereplők:

Krónikás – Kőmíves Sándor

Jost Fritz – Sinkovits Imre

Veit Haller – Ujlaki László

Hans Stüblin – Mádi Szabó Gábor

Barbara, a húga – Lelkes Ágnes

Édesanyjuk – Orsolya Erzsi

felkelő parasztok – Soós Lajos és Márkus Ferenc, Kaspar Hölling

Jürg Weser és Urbán Perger 

öreg telkes paraszt – Misoga László

Speyeri püspök – Balázs Samu

Von Bruchsal lovag – Gáti József

Adalbert káplán – Krisztián Ferenc

Inkvizitor – Bárdi Ödön

Plébános – Faragó Ödön

Herold – Kárpári Zoltán

Liese anyó – Vizváry Mariska

 

Magyar Rádió  1953. november 2. 

20:15  Kossuth Rádió, 95 perc

Ismétlés: 1956. szeptember 28.,  20:20 Petőfi Rádió

- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Bocskorosok -

1303   smaragd • előzmény1302 2018-02-02 23:56:32

​​​​​​

"Egy menyecske két ura"

Vidám rádiószínház

Magyar Rádió

Anton Francesco Grazzini novellája nyomán írta:  Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette

Rendező: Rácz György

Személyek: 

Monna Margherita...Berky Lili

Monna Mea...Dajbukát Ilona

 

Közreműködik:  Farkas Ilona, Spiegel Annie és Szabó Miklós

1949. szeptember 11. 

20:55 Kossuth, 65 perc

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Egy_menyecske_k%C3%A9t_ura

1302   smaragd • előzmény1301 2018-02-01 18:38:02

 

"Mandragóra"

Macchiavelli színműve.

Fordította: Vidor Miklós

Rádióra alkalmazta: Székely Júlia

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Rendező Körmöczi László dr.

Szereposztás:

Callimaco: Szakáts Miklós

Ligurie, szolga: Ujlaki László

Nicia: Lengyel Vilmos

Lucrezia: Feleki Sári

Sostrára, komorna: Szabó Margit

Timótheus, barát: Gáti József

I.szolga: Szemethy Endre

II.szolga: Pethő Endre

Közreműködi:  Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének)

Magyar Rádió

1949. június 24. 14.55 Petőfi Ismétlés 1986. május 1. 22:13 Petőfi

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Mandrag%C3%B3ra

1301   smaragd • előzmény1300 2018-02-01 10:03:29

 

Szabadlábon

G. B. Shaw vígjátékát rádióra alkalmazta: Székely Júlia

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Rendező: Rácz György

 

Szereposztás:

Gilbey: Gáti József

Gilbeyné: Keresztessy Mária

Bobby, a fiúk: Somogyvári Miklós

Rokon: Z. Molnár László

Knoxné – Szabó Margit

Margaret, leányuk: Bánki Zsuzsa

Daledey Dóra: Mezey Mária

Duwwalet, tengerésztiszt: Uray Tivadar

Jugg: Basa György

Szentéletű Jonn: Maglári János

Első rendező Molnár József, második rendező Heltey Andor

Magyar Rádió

1949. máj. 29. 20.50 Kossuth 

Ismétlés: 1949.11.27. 20:55, Kossuth, 65 perc

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabadl%C3%A1bon

 

1300   smaragd • előzmény1299 2018-01-31 12:19:53

 

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_hazug_(1949)

A zeneszerző nevét nem tartalmazza az adatlap, ezért bejegyzem:

Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON

"A hazug (1949)

A hazug: Goldoni vígjátéka,

Vidám Rádiószínház

Rendező: Rácz György

Személyek: Gózon Gyula, Feleki Sári, Rátkay Márton

20:55, Kossuth, 65 perc

1949.11.20."

 

1299   smaragd • előzmény1298 2018-01-30 19:45:38

 

A próféta szakálla

1949. június 26. 18.10 Petőfi

Rádiójáték. Leszkov ötletéből írta Romhányi József.

Zenéjét szerzette: Kemény Egon.

A rádió kamarazenekarát Lehel György vezényli.

A szereposztásból:

Oszip Nikitis idős kereskedő: Gózon Gyula

Felesége: Dajbukát Ilona

(http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_pr%C3%B3f%C3%A9ta_szak%C3%A1lla)

1298   smaragd • előzmény1297 2018-01-30 10:08:28

 

Sajnos az adatbank erősen hiányos, talán megakadt a gyűjtés, kutatás.

A zenés játékok között megtaláljuk: http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Az_elrabolt_asszony

Az elrabolt asszony

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Szereplők: Riccardo- Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége- Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca- Petress Zsuzsa…stb.

57 perc

Bemutató: 1949. január 16.

1297   smaragd • előzmény1295 2018-01-29 17:42:34

 

http://radiojatek.elte.hu

A Rádiólexikon az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében készül.

Források:

Magyar Rádió 1.évf. 1.sz. (1945. nov. 16.)-12.évf. 42.sz. (1956. okt. 21.)

FSZEK: 1946-56

OSZK: 6(1950)-12(1956) HB 2.580

Rádióújság

FSZEK: 1957-96 ("rádióújság" címen)

OSZK: 1956-1957 HB 2.597

Rádió és Televízió Újság

FSZEK: 1996-97

OSZK: 1957-98 HB 2.597

Rtv Részletes

FSZEK: 1998-2000 HIÁNY: 1998 január 19-25. HIÁNY: 2004. jun - 2005

2000. Február 20. KOSSUTH és a PETŐFI nem volt benne a könyvben, azok az oldalak minden bizonnyal eltűntek.

OSZK: 1998-2007 HB 2.597

A fentiek is mutatják, hogy a Magyar Rádió indulásától kezdve rendelkezésre álló nyomtatott újságokat megőrizték és fontos forrásként is felhasználták őket. Visszamenőleg ezen a módon is hiteles adatokat lehetett felvenni - gyakran fáradságos, aprólékos munkával - a digitalitizált adatbankokba.

Példaként:

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

 

1296   smaragd 2018-01-28 14:12:51

 

Egy kis vidámság:

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"  (1959)

Rádióoperett

Ha én egyszer tereád szemet vetek...Blanche (Gyenes Magda) és Brunner (Bilicsi Tivadar) kettőse / YT

1295   smaragd • előzmény1282 2018-01-27 14:59:42

 

MAGYAR RÁDIÓ, PETŐFI, egykor:

1957. október 16. szerda

 

6.00-8.00 Reggeli zene.

14.00 Hírek és vízállásjelentés.

14.20 Dalok a moszkvai gyermekrádió műsorából.

14.40 Zenekari hangverseny.

15.45 Vidéki stúdiónk jelentkezik.

16.00 Komáromi farsang. Daljáték. Írta: Erdődy János és Gál György Sándor. Zenéjét szerezte Kemény Egon.

18.10 Rádióegyetem. Zenetörténeti sorozat III. évfolyam Beethoven, II. előadás.

19.00 Hírek, időjárásjelentés.

19.05 1000 szó franciául.

19.15 Fúvóshangverseny.

19.45 Sporthíradó.

20.00 Rózsalovag. Részletek Richard Strauss operájából.

21.00 Hírek.

21.05 Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik.

21.30 Fürge ujjak...Hangszerszólók.

21.50. Mi így látjuk...Színházi esték.

22.00 Ha leszáll az éj...

23.00 Műsorzárás.

 

PETŐFI, ma:

https://www.mediaklikk.hu/musorujsag/#

1294   smaragd • előzmény1293 2018-01-26 07:55:08

 

Az alábbi linken ( lsd.1276 számú előzmény) látható a 2017. december 16-i budapesti bemutató után készült színházi videó,

Lucifer-Show:

https://youtu.be/SpZpA-o89PM

 

1293   smaragd • előzmény1292 2018-01-26 01:41:46

A vége az utolsó sláger, ahogy a programban olvasható.

1292   zenebaratmonika • előzmény1291 2018-01-25 20:33:09

Már kiváncsian várom. Mivel fejeződik be?

1291   smaragd • előzmény1290 2018-01-25 16:47:06

A "show" a millenniummal,  az előző századfordulótól indul...

1290   smaragd • előzmény1289 2018-01-25 13:53:45

 

Annyit javasolhatok, hogy bátran vigyél magaddal másokat is erre az előadásra, élményt ad. 

A közönség számát lehetne növelni. Ifjútól örökifjúig vettek jegyet.

Középiskolásoknak is ajánlható. Nem fognak unatkozni. 

Visszafogott  nézőtéri fogadtatás volt a műsor során, de a darab végén érezhető volt az elégedettség sok tapssal, siker.

 

A "show" az előző ezredfordulótól indul és az utóbbi évtizedekig vezet el minket történelmünkön keresztül, slágerekben is, prózában is előadva, a magasztos ideáloktól a faktoros jelenig süllyedve.

Miután  minden percében átérezhetjük, átgondolhatjuk, hogy mi történt ezelatt velünk magyarokkal, mit bírtunk ki, nem túl sok nevetésre ad lehetőséget ez a zenés játék.

Mégis élvezetes, feszes, szép megoldásokkal van teletűzdelve.

 

Az a jelenet is erős, amelyben Kemény Egon két zeneszámát vitték színre. Sajnos azonban az előadásuknál megtört a tartalom és a forma egysége, amely egyébként a darabon végigvezethető. 

Kemény Egon híres és nagysikerű tömegdala valamint foxtrot táncszáma nem kapott a darabban megfelelő formát, azaz a színpadon látható tartalomhoz más számokat kellett volna szerintem választani vagy Kemény Egon két előadott műve zenei tartalmának megfelelő, színvonalasabb színpadi formát adni. Ez a színpadi  disszonancia nem az előadókon múlt.

 
1289   zenebaratmonika • előzmény1288 2018-01-25 10:27:46

Mennyien voltak? Én is elmegyek rá hamarosan. A jegyeladások elég rosszak a darabra és nincs is kint a maesteszínházon? Hogy fogadta a közönség a dalokat és az előadást, gondolom a szituáció és a történés alapján válogatták őket. Volt benne párbeszéd, vagy csak ének. Nálad volt a dallista?

1288   smaragd • előzmény1287 2018-01-24 08:45:10

Megnéztem a darabot.

Eltekintve a "Kinyílott a pitypang" kifogásolható előadásmódjától tetszettek a zene- és táncszámok, a színészi játék, a koreográfia, a jelmezek és a rendezés.

 
1287   smaragd • előzmény1286 2018-01-23 15:56:45

 

MEGHÍVÓ

A FŐVÁROSI ÉNEK- ZENETAGOZATÚ

ÁLTALÁNOS ISKOLA

II. LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA UTCA 3

ÉVZÁRÓ HANGVERSENYÉRE

 

1961. MÁJUS 14-ÉN

VASÁRNAP DÉLELŐTT 1/2 11 ÓRAKOR

A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA

NAGYTERMÉBEN

 

Tavaszköszöntő

előadják: az I.-II.-III. osztályosok

 

Clarke-Visky: Menuette

előadják: 

Tóth Lajos III.o. hegedűn

Wehner Géza IV. o. gordonkán

Wehner Krisztina III.o. zongorán

 

J.Haydn - Kassay M: Menuette

előadják:

Mikó István IV.o. hegedűn

Gryllus Vilmos III.o. gordonkán

Lendvai Ildikó V.o. zongorán

 

A IV.-V. osztályosok énekkara

J.S.Bach: Polonaise

W.A. Mozart: A B C D

J. Brahms:  A hűtlen kismadár

Kodály Z.: Gergelyvárás

Kodály Z.: Villő

Kemény E.: Kinyílott a pitypang

 

(Részlet a műsorból)

1286   smaragd • előzmény1272 2018-01-22 18:09:15

 

Benne: Május elsején...

Továbbá KEMÉNY EGON-Romhányi József: "Balaton-keringő "(1949)

KEMÉNY EGON-Szász Péter: "Május elsején..." (1950)

foxtrot, 3'

A "Szerencsés utazás" című rádióoperettből

Magyar Rádió

Először Dr. Lantos Olivér énekelte, majd rádiófelvételen:

Gálcsiki János - ének

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezt a dalt a Zeneműkiadó több kottakiadványában is megjelentette, 1951-től.

1285   smaragd • előzmény1282 2018-01-21 18:40:18

 

Ma egy hete búcsúzhattunk el az utolsó Rádióműsortól, ami az RTV Részletesben jelent meg. Pár évvel ezelőtt felfigyeltem arra, hogy egyszercsak megváltoztatták a hagyományos sorrendet, és a rádióműsorok rangvesztettek lettek, ugyanis a napi programokban a tv-műsorokat eléjük helyezte a szerkesztőség. Ezt intő jelnek véltem és sajnos most tényleg baj van.

Másokkal, az újság rendszeres olvasóival is beszélgettem erről a héten, maguk elé nézve, hitetlenkedve jelezték megdöbbenésüket. Családok ehhez kapcsolódó mindennapi szokását húzta ki a napirendünkből a változás. Azokban az otthonokban, ahol olvasták a lapot gyakran többen is forgatták. 

Megvettük vagy megrendeltük. Generációkon keresztül velünk volt a Rádióújság. Helye volt a lakásunkban...

Űr keletkezett hiányával. 

Meglehet nézni a neten...hallom a választ.

Elvettek tőlünk valamit, amit kedveltünk, amire nem sajnáltuk a pénzt, a Rádióújságot.

1284   smaragd • előzmény983 2018-01-20 15:23:19

 

 

Most már az említett könyv címlapját is megtekinthetjük, a hozzázartozó előzmény egy részlete:

"Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt (1927) indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston táncslágere Kassán is előadásra került: 1927-ben,  az Andrássy Palota  elegáns Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor."

1283   smaragd • előzmény1267 2018-01-20 08:30:12

További bejegyzéseink ebben a témakörben az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban  (2508 - 2535; 2018. január 13.) olvashatók.

1282   smaragd • előzmény1281 2018-01-19 04:56:29

 

1281   smaragd 2018-01-18 10:05:12

 

Kemény Egon zeneszerző műveit 1934 óta sugározza a Magyar Rádió, MTVA Dankó Rádió,  "Túl az Óperencián". Elhangzott műsorai, zeneművei a Rádióújságokban megjelentek, sajtóarchívumok, könyvtárak őrzik, ma már digitalizálva is, a régi műsorújságokat.

"A műsorújság

Önálló rádióműsor közlésére először 1924. május 24. jelent meg újság:

Magyar rádió újság : képes rádió szaklap

néven.

1929. szeptember 26-tól Rádió újság névre nevezték át, mivel átvette a folyóiratot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A 21. évfolyam utolsó száma 1944. május 19-én került utcára. Felelős szerkesztője Laszgallner Ernő volt. A Budapesti Hírlap Rt., 1924-1929, Rádió Újság Lapvállalat 1929-1944 adta ki a folyóiratot.[35]

1929. szept. 28-án jelent meg először a Rádióélet utolsó száma pedig 1944. dec. 15.-én (16. évfolyam). Az újság főszerkesztője hosszú időn át Zilahy Lajos és Czizmadia László volt.[36]

A második világháború alatt jelent meg először a Magyar rádió újság : képes rádióműsoros technikai hetilap (1944. május 29.-1944. dec. 15.). Összesen 30 szám került az utcára. A felelős szerkesztői feladatot Petyke Mihály töltötte be.[37]

A második világháborút követően 1945. november 16-án jelent meg ismét műsorújság Magyar Rádió néven,[38] egészen 1956. október 21-ig adták ki. Szerkesztői között: Havas Rezső és Szilágyi Ödönt találjuk. ISSN:0200-0423 [39]. Rádió újság : a Magyar Rádió hetilapját Lévai Béla szerkesztésében 1956. dec. 17-től ismerte meg a lakosság. (ISSN :     0200-0415). Összesen 2 évfolyam jelent meg belőle. Az utolsó szám a 2.évfolyam 42. száma volt 1957. október 27-én. Ezt átnevezték 1957. október 28-án Rádió- és televízióújság : a Magyar Rádió és Televízió hetilapjára, amely névváltozást a televízió megjelenése indokolt. Szerkesztője továbbra is Lévai Béla volt. Melléklete: Az RTV-újság kalendáriuma : a Rádió- és Televízióújság külön-kiadványa mely 1985-1989 között évente jelent meg Boros János szerkesztésében (ISSN : 0324-2080).[40] A Rádió- és televízióújság 1998. február 9-től Rtv részletes : rádió és televízió újság : a Magyar Rádió Rt. műsormagazinja néven jelenik meg (ISSN : 0481-6048). Szerkesztője Aradi Varga Imre lett.[41]"

(Magyar Rádió, Wikipédia)

 

Az utolsó szám:

"RTV RÉSZLETES

5 RÁDIÓ+73 TÉVÉADÓ

TÉVÉ / RÁDIÓ / MAGAZIN

2018. JANUÁR 8 -14.

 

Felelős kiadó:

MTVA Kiadó Kft.

ügyvezető igazgatója

Főszerkesztő:

Kovács Ákos

 

Innen lehet újraindítani, megfiatalítani... :-) Várjuk az új Rádióújságot!

 
 
1280   smaragd • előzmény868 2018-01-17 18:26:07

 

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

 

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

 

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

 

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

 

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1279   smaragd 2018-01-17 09:38:49

 

Most!       Dankó Rádió      ismétlés: 18.39 - 19.00

 

KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves"  (1965 )

 

Itt:

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Most megy:

 

KEMÉNY EGON:  "A tavaszhoz" (1957)

Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra, 14'20"

Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik

 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1278   smaragd • előzmény228 2018-01-16 15:33:06

 

228   Ardelao • előzmény2272016-09-29 07:03:47

Fájdalmas tény, hogy Kemény Egonról – akiről Kassai Zoltán már 1926-ban ilyen elismerő szavakkal írt - ma oly kevés szó esik. Ezért is indokolt, hogy Kemény Egon munkásságáról e fórum keretében is méltóan megemlékezzünk.

 

Az alábbi idézetek

Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1928 (Kassa)  c. visszaemlékezéseiből származnak. 

Az 1920. évi történések idején Kemény Egon még csak 15 éves volt.

 

„ Irodalmi életünk első megnyilatkozása az a törekvés volt, 

hogy egy állandó szépirodalmi és kritikai folyóiratot teremtsen

magának a magyarság. 1920 -ban egymás után indultak meg

a szépirodalmi folyóiratok: Pozsonyban a „Tavasz" és a „Tűz", 

Komáromban a „Vagyunk", Kassán a „Kassai Hét" és „Uj Élet",

Lőcsén a „Holnap" és Galántán a „Mátyusföldi Lapok". Ezek

a szépirodalmi lapok 1-2 esztendei működésük után nem tudtak

gyökeret verni és végeredményben mindegyik az „ideiglenes

szünetelés" állapotába jutott, amelyből azonban sohasem lett

megindulás. 

Úgy az írók, mint az irodalmi egyesületek, jobbanmondva

kultúrális egyesületek teljesen tanácstalanok voltak az új helyzettel

szemben. Az írók különböző lapok hasábjain írásaikkal jelentkeztek.

A kulturális egyesületek pedig az új alapszabályok módosításával

és evvel kapcsolatos jóváhagyással — mely működésük tovább

folytatását jelentette — voltak elfoglalva. 

Az első magyar irodalmi est Kassán folyt le a „Jövőnk" c.

ifjúsági lap rendezésében, a következő műsorral : 

1921. évi július 2.-án a Kath. Olvasókör nagytermében: 

1. A bús testvérekhez (prológ), irta Ölvedi László, szavalja 

Urr Ida. 

2. a) M. Moszkovszky : „Berceúse". 

b) Ph. E. Bach: „Solfeggiello". 

c) Th. Zitter: „Les Conriers". 

Zongorán előadja Kemény Egon. 

3. Az ifjúság és kultúra (Ünnepi beszéd). Tartja Mécs László. 

4. Nyárra. (Elbeszélés). Irta : Rimay Vilma. Felolvassa : 

Amrich Sári. 

5. D. Popper: Op. 68. Rhapsodie Hongroise. 

Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon. (Paulusz 

Ákos zenetanár növendékei). 

6. A semmitkeresők. (Mese), Irta és felolvassa: Schalkházi Sári. 

7. Alfred de Vyny : Az olajfák hegye. Műfordítás Magyar 

Bálint a „Határszéli Újság" szerkesztőjétől. Zenéjét szerezte és 

zongorán kiséri: Deér Lenke. Szavalja: Kerekes Lujza. 

8. Zárszó. Tartja : ifj. Urr György. 

9. Urr Ida saját szerzeményű magyar dalait előadja a cigány-

zenekar. 

Erről az estélyről szól Mécs Lászlónak a „Szegfű" című 

költeménye a „Hajnali Harangszó" c. kötetében. 

 

- Most megtaláltam:

 

Mécs László: "Hajnali harangszó" (1923)

Mécs László első verseskötete, benne a "Szegfű".

1277   smaragd • előzmény1276 2018-01-15 16:05:18

Több szem, többet lát....köszönöm.

1276   Búbánat • előzmény1274 2018-01-15 15:05:32

József Attila Színház - LUCIFER SHOW

Egyébként ennek a produkciónak már volt előzménye:

Lucifer Show - revü két részben

Premier 2002. április 26. Szigligeti Színház, Szolnok

Rendező: Verebes István

 Koreográfus: Bodor Johanna

https://www.youtube.com/watch?v=rSPYlCdCJHQ

1275   zenebaratmonika • előzmény1274 2018-01-15 14:58:57

Sajnos nem sok jegy kelt el még, de három előladás ki van írva, ez a lényeg. Metrópótló megy a Lehel tértől.

1274   smaragd • előzmény1273 2018-01-15 14:51:40

Megtaláltam. Budapest, József Attila Szinház.

1273   smaragd • előzmény1272 2018-01-15 14:45:15

Nem tudtam róla, köszönöm, mikor és hol adják elő?

1272   zenebaratmonika 2018-01-15 14:13:49

Szerintem ez kellemes meglepetés lesz számodra, ugyanis a műsorban el fog hangzani két szerzemény:

RENDEZŐ Verebes István
 
Nők
Fehér Anna, Fekete Réka Thália, Holczinger Szandra, Korponay Zsófia, Kovalik Ágnes, Kocsis Judit, Krassy Renáta, Létay Dóra, Szucskó Noémi
 
Férfiak
Betz István, Blazsovszky Ákos, Brunczlík Péter, Chajnóczki Balázs, Dobrányi Máté, Előd Álmos, Fila Balázs, Ömböli Pál, Schlanger András, Vaszkó Bence, Zöld Csaba
 
Zongorista Darvas Ferenc
Díszlet Mira János
JelmezTordai Hajnal
Dramaturg Szokolai Brigitta
Zenei vezető Gátos Iván
Koreográfus Hajdu Anita
Korrepetitor Fekete Mari
Rendezőasszisztens Németh Dóra
Súgó Törőcsik Eszter
 
Verebes István - Nemlaha György
Lucifer show - történelmi revü két részben
Ügyelő Verebély Monika
 
Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.

I. rész

Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla
Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás

II. rész

G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László
Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente
Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák
Szövegíró: Demjén Ferenc
1271   smaragd • előzmény1270 2018-01-14 13:51:56

 

KEMÉNY EGON (Wikipédia )

"1940-41- ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából."

E művek közül találtam meg az alábbi bejegyzésben (1270) szereplő olasz kiadásokat a könyvtárban.

1270   smaragd 2018-01-13 10:39:12

 

Bartók Béla: Dansa dell' orso (Medvetánc)

Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény

Milano (1950) Zerboni

15 szólam

(könyvtári katalógusból másoltam)

 

Bartók Béla: La sera nella campagne (Este a székelyeknél)

Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény

Milano (1950) Zerboni

14 szólam

(könyvtári katalógusból másoltam)

1269   smaragd 2018-01-12 09:59:21

 

KEMÉNY EGON: "Emlékezés" (1940)

4'

Rádió Budapest I, 1940. szeptember

 

A zeneszerző a kompozíciót 11 tagú szalonzenekarra hangszerelte.

Előadta: Weidinger Ede és szalonzenekara

 

1268   smaragd • előzmény1238 2018-01-10 06:28:11

 

"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

1267   smaragd • előzmény1266 2018-01-09 15:40:43

Rendben van, majd egyszer visszatérünk rá.

1266   zenebaratmonika • előzmény1265 2018-01-09 14:45:06

Korabeli újságcikkekben voltak. Melyik anyag? A librettót a Színházi Élet közölte le....

1265   smaragd • előzmény1264 2018-01-09 14:37:28

Ez az eredeti vagy netes "anyag"? Keresni fogom.

1264   zenebaratmonika • előzmény1263 2018-01-09 14:25:04

Kemény Egon neve sincs feltünteve a Zenebona librettóján, passz írt-e bele dalt, ki kéne deríteni ehhez, hogy a többi dalnak ki a szerzője, de erre semmi nyom nincs. Annyi biztos hogy 4 dalt Ábrahám írt, és azt is kiderítettem, melyek azok. A "Szeretem a feleségemben" 3 külföldi sláger volt, a többi Ábrahám szerzeménye, rábukkantam erre is egy cikkben.

1263   smaragd • előzmény1262 2018-01-09 13:19:31

 

A "Zenebona"-'val eddig nem foglalkoztam, ezek érdekes adatok, lehet, hogy pontosak is, ez szép munka volt.

Ahogy írtam, majd én is keresem a darabot.

Arról én sem tudok, hogy Kemény Egonnak saját kompozíciója lett volna benne, bár van olyan előzményünk, amely mintha sejtetné, majd visszatérhetünk rá. 

Hangszerelt benne,  Ábrahámmal együtt, ez biztos.

Akkor már másodkarmester volt a színházban.

A "Kikelet ucca 3"-ra kapott felkérés volt akkor a legfontosabb. A színház vezetősége az 1928-ra tervezett bemutatót a kész darab ellére 1929-re tette, erről nemrég írtunk. Lehet, hogy szereposztással is összefüggött ez a döntés.

Lakatos László neve nem tudom, hogy hogyan merült fel, erről én is tudok, Bródy István írta a szövegkönyvet.

Azokról az Ábrahám operettekről, amelyek nem együttműködésük alatt születtek szívesebben olvasok az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban, oda illenek.

1262   zenebaratmonika • előzmény1261 2018-01-09 11:51:53

Pesti Hírlap, 1928. március 1. Zenebona dalait leközli:
1. Tán egy férfi akad még...
2. Mondja kis aranyos ...
3. Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz...
4. Három alma meg egy fél...
5. Londonban hej van számos bajos csinta
lan bár...
6. Ide simulj rózsám ...
7. Ugy mesés, csodás a házasélet...
8. Egy hatvanhetes öregúr ...
9. Nincs messze Kairó ...
10. Egy kicsit szeret, ugy-e ,,.

ez talán nem az összes dal, passz. Ezt is írják:
Ezen a házipróbán a kivételes szenzáció erejével hatottak ezek az ének- és táncszámok: ...

8 órai újság ezeket a dalokat emeli ki, 1928. október 4.

közönségének. A nagyszerű jazz- számok: „Párisi... Paris!..."; „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz" és a „Simulj hozzám, rózsám!"...

A darab ezek szerint eljutott Bécsbe és ott is nagy sikert aratott.:

" a bécsi Johann Strauss-Theater Bródy István, Lakatos László és Ábrahám Pál nagysikerű jazzoperettjét, a „Zenebona ‘ -t, amely Bécsben „Spektakel“ címmel kerül színre. A nálunk olyan népszerű darabot Hans Adler és Paul Frank fordították németre...

Ábrahám Pál tényleg nem volt feltünetve szerzőként jogi okok miatt, és csak utólag árulta el hogy ő írta a fentebb említett 4 dalt. A Zenebona szövegkönyvén emiatt nincs feltünetve mint szerző:

a külföldi szerzők az alábbi személyek:

A zeneszámokat szerzették: Gus Kahn, Jacob Gade, Benny Davis, Harry Akst, AlSherman.B. G. de Sylva Sidney Holden, Lew Brown, Ray Henderson,
Robert Stolz, AbeFranki, Robert Katscher

1927. június 28. Pesti Napló viszont már szerzőként tünteti fel Ábrahámot "Cairo" és a "Párizs szép Párizs" c. daloknál.

1928. szeptember 22. Sporthírlap: rádió műsor... Ábrahám: Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz, a „Zenebona” c. operettből. (Dobb- ri saxofon zenekar.)

Nemzeti Sport 1928. szeptember 4. rádióműsor: 7. Ábrahám: Ide simulj rózsám, a „Zenebona” c. operettéből. (D'obbro Saxophon zenekara.)

Tehát később már szerzőként tüntették fel ennél a 4 dalnál Ábrahámot.

Viszont arra semmiféle bizonyítékot nem találok, hogy Kemény Egon közreműködött ebben a darabban, pedig beírtam a keresőbe a nevét. Ebben az időben arról tesznek emléítést, hogy el kezdte írni a Kikelet utca 3. c. operettjét Lakatos Lászlóval és Harmath Imrével, és írt egy Honolulu c. slágert.

Pesti Harlap, 1929. junius 21.

MAGYAR SZÍNHÁZ - SZERETEM A FELESÉCEM.
Birabeau és Doiley 3 táv. zenés vígjátéka.
Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál.  (tehát őt jelölik meg zeneszerzőként itt)

 

1261   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:32:41

A Kicsike vigyázzon...c. dal eredetileg itt volt, később a Savoyba is beletették. A Páris, szép Párizs pedig a Hawaii rózsájába került.

1260   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:26:30

Ábrahámnak 1929-ben is volt egy operettje vagy un. zenés vígjátéka, a Szeretem a feleségem, ez egy francia komédia fordítása volt, melyhez zenét írt. Már találkoztam vele több újságban.

Pesti Hírlap, 1929. 06. 16. (csak részeltet írok ide, inkább az opi fórumba való)

Szeretem a feleségem. - Bemutató a Magyar Színházba.
 Stella Adorján elmés fordításában ...
És a jókedvű, pikantériákkal tűzdelt, gáláns kis vígjáték kedves zenével van fölcifrázva; egy része a muzsikának híres külföldi slágerekből tevődik össze („Pretty little Baby“, „Leila“ stb.) — más részük a zenekart dirigáló Abrahám Pál szerzeménye; utóbbi számok ötletesség, derű, friss ritmus és pompás hangszerelés dolgában méltó társai a slágereknek és méltó zenei konkurrensei a szöveg frisseségének és elmésségének...

1259   smaragd • előzmény1258 2018-01-09 07:21:01

 

1258 számú bejegyzésre:

 

A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....

Én is utananézek most már.

 

A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?

 

A szövegírókat meg lehet találni.

 

Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája. 

Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül -  átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.

Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.

 

Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.

Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.

 
1258   zenebaratmonika • előzmény1257 2018-01-08 19:07:00

4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo,  Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.

A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.

1257   smaragd • előzmény1256 2018-01-08 16:20:45

 

1246 számú bejegyzésre

 

Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.

A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.

Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.

Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.

Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...

A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".

Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.

Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).

Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott)  1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.

Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.

 

1256   zenebaratmonika • előzmény1255 2018-01-08 15:58:46

Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.

32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz

Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.

A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...

én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...

 

1255   smaragd • előzmény1254 2018-01-08 15:36:05

 

Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé,  amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.

Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.

 

1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta. 

Lehet, hogy a szeptemberi revüben  is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)

Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.

Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.

A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.

 

1254   zenebaratmonika • előzmény1253 2018-01-08 13:35:47

Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....

Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.

A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...

Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.

1253   Ardelao • előzmény1250 2018-01-08 13:33:45

Elnézést kérek e topik megnyitójától. Valójában Kemény Egon érintettsége miatt írtam be ide előző bejegyzésemet. Nem kívántam Ábrahám fórummá alakítani Kemény Egon gondosan felépített topikját. Zenebaratmonikát is kérem, legyen kedves az Operettek topikjába beírni az Ábrahám Pállal kapcsolatos további bejegyzéseit. 

Köszönöm.

A.

1252   zenebaratmonika • előzmény1250 2018-01-08 13:28:44

A Színházi Élet 1933/11. szám

Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.

Színházi Élet 1933/23. szám:

Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hnwai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....

 

1251   zenebaratmonika • előzmény1250 2018-01-08 13:07:06

A dal a Júlia c. operettben van benne. Ábrahám Pál azért elég gyorsan tudott dalokat írni, pár óra alatt is, főként este, amikor mindenki aludt írta dalait, pl Berlinben egy kis kunyhóban a villája mellett, máskor vidékre vonult el a magányba, erről több lap is közölt cikkeket, viszont az is igaz, hogy a magyar népzenéből sokat merített, ez a dal is ennek tűnik. Kodály a Székelyfonóban magyar nótákat használt fel.

1250   Ardelao • előzmény272 2018-01-08 12:59:46

Hogy ki írta pl. a "Kis Komárom, nagy Komárom dalt?" Kemény Egon, Ábrahám Pál?

Egy bizonyos  Kleinberger György (Amerikában - Los Angelesben - George Kleba) zongoraművész és zeneszerző - akiről a Californiai magyarok lapjában lehet néhány szót olvasni, de neve néhol itthoni újságokban is megtalálható  - a következőket meséli: 

"Szenes Andorral, Iván édesapjával is van néhány közös szerzeményem. Sőt Ábrahám Palinak is eladtam a "Kis Komárom, nagy Komárom" című dalomat, amit aztán beletett a Fehér hattyú című operettjébe. Kétszáz pengőt kerestem az üzleten."

(Idézet Sugár Róbert "Ugye, hogy nem felejtesz el" c. könyvéből)

Az alábbi linken megtaláltam az Ábrahám Pál által megvásárolt dalt, de az egyik kommentelő azt a"Júlia"c. operett részeként említi. Most már csak "három a" kérdés:

1) Szerepel-e e dal a "Fehér hattyú"-ban is?

2) A "32-es baka vagyok én" előtörténete hasonlatos-e a "Kisomárom, Nagykomároméhoz"?

3) Az előzmények ismeretében lesz-e valaha valaki, aki fényt tud deríteni arra, ki vált valójában világhírűvé - Ábrahám Pál? Kemény Egon vagy valaki más? :)

Kiskomárom, Nagykomárom

1249   smaragd • előzmény1148 2018-01-07 15:49:58

 

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem"(1935)

Angol keringő

 

Több kottakiadványban megjelent az évtizedek során, gramofon- és rádiófelvételen is sikerdarab.

1248   smaragd • előzmény1103 2018-01-06 18:47:52

 

Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Magyar Rádió

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

 

1247   smaragd • előzmény795 2018-01-06 09:01:13

 

GYURKOVICS  MÁRIA

 

A tegnapi és várhatóan a mai tavaszias szép időhöz illik az archív felvétel, a bejegyzéssorozat (795) néhány elemét idehoztam:

 

KEMÉNY EGON-Dalos László: "Tavasz a télben" (1952)

Dalciklus, 25'

Magyar Rádió

 

KEMÉNY EGON-Dalos László: "Hóvirág" 

3'25" 

A dalciklus  egyik legszebb dalát Gyurkovics Mária énekelte,

Andor Ilona Gyermekkórusa közreműködésével.

A szoprán és a bariton szólók mellett - Gyurkovics Mária és Pogány László -  a Magyar Rádió 52 tagú zenekara, a Földényi kórus 36 tagú énekkara és Andor Ilona 30 tagú gyermekkara részére komponálta Kemény Egon ezt a művét, amelynek hangszerelése külön sikert aratott, hasonlóképpen a szép versek.

 

A Magyar Rádió sokszor ismételte. 

Legutóbb 2014-ben, a "Túl az Óperencián" című műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében hallhattunk  részleteket ebből a híres felvételből.

1246   smaragd • előzmény1245 2018-01-04 18:37:27

Köszönöm észrevételeidet, valahogy így lehetett, így van.

Egykori neves rádiós személyiségek Kemény Egonra emlékezve mindig nagy zenei tehetségét, megbízhatóságát, és ehhez társuló szerénységet emelték ki. Siker, tisztelet és szeretet vette körül.

Talán eljutunk oda, hogy műveit CD felvételeken is megismerhetjük.

1245   Ardelao • előzmény1244 2018-01-04 16:57:37

Ha végigolvassuk a Kemény Egonról szóló új, pontosított és kiegészített ismertetőt a neten, bizony elgondolkodhatunk azon, mi mindenhez értett, és hányan vették igénybe segítségét, hányan húztak hasznot e kiváló zeneszerző tudásából annak idején. Kezdetben a jóhiszeműsége, majd a jóindulata, tisztessége és mindvégig a „mélységes szerénysége” „mentette meg” a világhírtől. Mert azért volt, amihez nem értett. Vagy, ha értett is, mások abban messze felülmúlták, mégpedig: önmaga menedzselésében.

Ennek a fórumnak elsődleges értéke az, hogy lassan minden szépen a megérdemelt helyére kerül.

1244   smaragd • előzmény1203 2018-01-04 11:28:01

 

Lavotta János zenéje, emlékezete Kemény Egon zeneszerző életművében két zeneművében jelenik meg:

Rózsavölgyi megbízásából  és kiadásában:

BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás

Zenekari átdolgozás  nagy- és szalonzenekarra

Hangszerelte: Kemény Egon

Bp., 1938. 15 külön lap, 34x24 cm, borítóban

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang"  (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Csokonai Vitéz Mihály...Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla...Házy Erzsébet, Korompai Vali

Lavotta...Molnár Miklós, Gönczöl János

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.

A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt.

Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.

Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte."

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976

 

Fenti ismertetőm a "Fórum  - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" 474 számmal kezdődő írásaihoz kapcsolódik (480), amely Lavotta János életét és művészetét idézi elénk.

 

1243   smaragd • előzmény1236 2018-01-03 16:46:02

 

    

JÁVOR PÁL

mint "segéd úr" , "Fűszer és csemege" hangosfilm (1940), zene és versek: KEMÉNY EGON

1242   smaragd • előzmény1241 2018-01-02 17:24:37

 

Ebben a kiadványban (Zeneműkiadó, 1954) - 1241 számú bejegyzés - a  

Rádió-operettek 

fejezetben találjuk Kemény Egon két keringőjét, itt :

 

KEMÉNY EGON: "Talán a csillagok " (1949) - Hópehely-keringő

 

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás " (1950) - Szerencsés utazás-keringő

1241   smaragd 2018-01-01 17:56:43

 

1238 számú bejegyzésben: "Hópehely-keringő" több kottakiadványban is megjelent, a "Balaton-keringő" szintén, itt könnyű átiratban zongorára, két kézre:

 

1240   smaragd 2018-01-01 17:56:34

 

   

1239   smaragd 2018-01-01 17:35:11

 

Benne:

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Kép-sanzon"

 

"Fénykép, ajándék volt..." Mezey Mária énekelte a Fővárosi Operettszínházban, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjében. Bemutató: 1956. április, felújítás 1957.

 

1238   smaragd 2017-12-31 21:18:52

 

Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor

 

68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".

Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 

Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.

Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.

Vezényelt: Majorossy Aladár

Rendező:  Dr. Rácz György

Szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.

 

A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.

Szereplők:

Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szerzők:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)

Rádióoperett

Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.

1237   smaragd • előzmény1216 2017-12-30 23:34:00

 

"Szedő Miklós interjú, 1975" / YT

A riporter és zongorakísérő: Tamássy Zdenkó

1236   smaragd • előzmény1235 2017-12-30 23:31:59

 

Köszönöm, hogy kerested pályája további részleteit.

Örülök, hogy Kemény Egon táncszámával most Szerdahelyi Rózsi színésznő emlékét is felidézhettük.

 
1235   Ardelao • előzmény1234 2017-12-30 16:24:38

Sajnos nincs! Életrajzi adatai (egyelőre) ismeretlenek.

1234   smaragd • előzmény1233 2017-12-30 09:06:23

Szerdahelyi Rózsi színésznő filmkarrierje húsz éves korában, 1939-ben indult- amint azt a HANGOSFILM.hu oldalon olvashattuk (1228) -  négy filmben kapott szerepet abban az évben. 

A "Fűszer és csemege" (felvétel 1939-ben) énekesnője, ez pályáján előrelépést jelenthetett tekintettel az igen rangos szerzőkre és szereposztásra, filmes alkotókra.

Ebben az évben a Színészkamara új tagja is lett, lsd. Magyarország, 1939. 64.sz. 

Sokat elárul az is, hogy már 1943-ban összegyűjtötték szerepeit, azóta nincs is adat róla.?

1233   smaragd • előzmény1228 2017-12-30 08:33:36

 

2017 - Szörényi Éva születésének 100. évfordulója.

 

KEMÉNY EGON hangosfilmje "Fűszer és csemege" (Port.hu)

 

SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL 

 

1232   smaragd • előzmény1231 2017-12-29 13:14:44

1231 bejegyzésre:

Nem látok ebben a témában semmit, amit meg kellene beszélnünk.

1231   zenebaratmonika • előzmény1230 2017-12-29 13:09:36

Rendben van, majd valamikor lehet odaviszem a kérdést, de úgy se tud rá senki se  válaszolni, ha gondolod inkább privát üzenetben megbeszéljük ezt.

1230   smaragd • előzmény1229 2017-12-29 12:54:42

1129 bejegyzésre válaszolva:

Ábrahám Pál ezen életrajzi adataival itt nem foglalkozunk, az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban írtál legutóbb róla, 3386 számú bejegyzés ill. előzményei 3384, 3383, 3381, stb.

1229   zenebaratmonika • előzmény1223 2017-12-29 12:22:08

Ebből a könyvből vettem az információt:

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999) 79. o.

Ábrahám Pál, Mike Danzi és a jazzoperett Berlinben és Budapesten (1928. október 13 -1933.)

A bácskai Apatinban (ma: Jugoszlávia) 1892. november 2-án született Ábrahám Pál zongorázni tanult és bátyjával, a hegedülni tanuló Imrével rendszeresen eljártak az apatini Lindenmayer Szálló éttermébe, ahol igen sokszor nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő cigányzenét. Kereskedelmi iskoláit 1906 és 1910 között Zomboron végezte. 1911-től a helyi sváb fiatalok szalonzenekarában a zsidó származású Abrahám Imre másodhegedűs, Abrahám Pál pedig zenei irányító és tanácsadó volt. Édesapja halála után Ábrahám Pál édesanyjával Budapestre költözött, ahol 1912-től a Zeneakadémián tanult tovább. Tanárai Herzfeld Viktor és Siklós Albert voltak.
Komolyzenei tanulmányai befejezése után nem tudott a komponálásból megélni és ezért banktisztviselő lett. Társával együtt tőzsdézett, vesztett, társa sikkasztott, Ábrahámot lecsukták.
Kiszabadulása után, a húszas évek második felében Marton Sándor zeneműkiadó hathatós rábeszélései után csak nagy nehezen kezdett úgymond „könnyűzenét” komponálni. Egyre szorosabb kapcsolatba került a zenés színház világával. Tánczenekart vezényelt és jazzbandjét frakkban, glaszékesztyűben dirigálta...

1228   smaragd • előzmény1226 2017-12-29 11:36:20

 

     

                                                                            SZERDAHELYI RÓZSI

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"/YT

Dicséretes, hogy végre valaki elolvasta a filmen szereplő énekesnő nevét, a kezdő képsoroknál látható, azaz nem Fényes Kató énekel,  ahogy a YT-videón  eddig szerepelt, hanem most már helyesen, javítva: Szerdahelyi Rózsi. Róla ezen a linken olvasható néhány adat.

Tökéletes akkor lenne a videó feliratozása, ha 

Kemény Egon neve is megjelenne rajta, aki  a táncszám zenéjét komponálta és hangszerelte valamint a verset is ő írta.

A gramofonfelvételen ezt a táncslágert Sebő Miklós énekelte.

 

1227   smaragd • előzmény1220 2017-12-28 10:01:27

 

Bessenyei Ferencre - elhunyta évfordulója tegnap volt - emlékezve, nagyszerű Hatvani professzor alakítását elevenítem fel itt, YT videón.

 

"Megkérdeztem a madártól..." - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" c. daljátéka

1226   smaragd • előzmény1141 2017-12-27 17:28:44

 

 

Az elmúlt esztendő sikerdalait, a slágereket  az évente frissen megjelentetett rangos válogatás az "Arany Karácsonyi Album", az "Újévi Album", "Táncalbum" mellett a "Farsangi emlékek 1940" ( Tizenhat nagy siker) című kottakiadvány is tartalmazta.

 

Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek" 

című slow-foxtrot táncszáma a

"Fűszer és csemege" című (bemutató: 1940. január 29.) 

irodalmi mű filmfeldolgozásának slágere volt. 

1225   smaragd 2017-12-26 17:30:54

 

 

 

 

 

 

A "Modern táncok" fejezetben látjuk Kemény Egon nevét.

 

Kemény Egon zeneművei

számos ARANY KARÁCSONYI ALBUMBAN megjelentek, ezeket majd egyszer műcím és megjelenési évszám szerint rendszerezni fogom, bár néhányat már korábban is bejegyeztünk fórumunkba, lsd pl. 800 számú bejegyzés és mások.

Az ebben az évben bevezetett képes megjelenítési lehetőség most már módot ad a megtekintésre is.

1224   zenebaratmonika • előzmény1223 2017-12-26 16:57:33

Ezeket a könyveket érdemes megnézegetni. 

Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999)

Simon Géza Gábor (szerk.): Fejezetek a magyar jazz történetéből 1962-ig (Budapest, 2001)

Simon Géza Gábor: Magyar jazzdiszkográfia 1905-1994 - Hungarian Jazz Discography 1905-1994. (Budapest, 1994)

Simon Géza Gábor: Magyar jazzlemezek 1912-1984 - Hungarian Jazz Records 1912-1984 (Pécs, 1987)

Bajnai Klára - Simon Géza Gábor: Képes magyar hanglemez-történet - Hungarian Recording History in Pictures (Budapest, 2012)

Simon Géza Gábor: Magyar ragtime kották bibliográfiája, hangfelvételek diszkográfiája 1896-2009 - Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában és Magyarországon. Korabeli kották és hangfelvételek egykori és mai hanghordozókon (Budapest 2009)

Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet -100 éves a magyar hanglemez, 1908-2008 (Budapest, 2008)

 

1223   smaragd • előzmény1222 2017-12-26 16:17:59

Amennyiben ezt a kérdést hozzám intézted, szeretnélek emlékeztetni, hogy ezen a fórumon Kemény Egon és Ábrahám Pál zenei munkakapcsolatával és barátságával foglalkoztunk.

Ábrahám Pál életrajzi és személyes adatait eddig is az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba írtad be. 

Tematikailag jelenlegi keresésed is odatartozhat, talán át lehetne vinni bejegyzésedet. Azon a fórumon érdekes lehet Simon Gábor könyve is, pontos címe, mert azt hiszem, hogy nem közismert.

 
 
Hírek
• Különleges előadással zárul a Nemzeti Filharmonikusok évadzáró hangversenye a Dohány utcai Zsinagógában
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1821 • A bűvös vadász bemutatója (Berlin)
született:
1927 • Ilosfalvy Róbert, énekes († 2009)
1943 • Marton Éva, énekes