vissza a cimoldalra
2020-08-03
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11544)
A csapos közbeszól (95)

A nap képe (2220)
Kimernya? (3726)
A MET felvételei (871)
Régizene (3510)
Momus-játék (5870)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2809)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4022)
Pantheon (2711)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4881)
Operett, mint színpadi műfaj (4414)
Pitti Katalin (841)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2007)
Franz Schmidt (3650)
Kolonits Klára (1177)
Lisztről emelkedetten (1006)
Társművészetek (1826)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
2008   smaragd • előzmény2007 2020-08-02 18:02:00

Új oldal Kemény Egon zeneszerző weboldalán:

https://kemenyegon.hu/diszkografia-kemeny-egon-lemezfelvetelei-97

    (Forrás: OSZK Zeneműtár)

Intenzív szakaszba lépett életműve diszkográfiájának összeállítása.

2007   smaragd • előzmény2000 2020-07-30 19:07:06

Dankó Rádió  „Az a szép…”

Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia

Most hangzott el Rátonyi Róbert emlékműsorában:

részlet a „Valahol Délen”  című nagyoperettből, amelyben Rátonyi Róbert 1956-ban és az 1957-es felújításban is Don Rodrigo szerepét játszotta a Fővárosi Operettszínházban.

RÁTONYI RÓBERT ÉS A GIRLÖK

Kemény Egon – Erdődy János: „Még nincsen senkim sem…”

               foxtrott, kettős Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelt.

A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

2006   smaragd • előzmény1999 2020-07-27 19:05:25

„Talán a csillagok” - a kantáta ill. oratórium keletkezési körülményei, röviden, Rácz György szavaival:

… egyetlen buktatót nem tudtunk kikerülni. Azt tudniillik, hogy a kiszabott másfél óra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s ez nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért.

Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túl szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és az énekkar valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt!

Az ismétlés alkalmával már az oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.

*

Ez azt mutatja, hogy valóban felvették a stúdió-előadáson a kantátát, de csak a szilveszteri bemutatón sugározták.

Az biztos, hogy meglepő módon sok feldolgozásra váró forrás maradt meg a „Májusfa” és a „Talán a csillagok” alkotói folyamatáról - sajnos a teljes felvételek eltűntek -, amire valamennyien, példaképpen: a zeneszerző, a rendező, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Tamássy Zdenkó és mások még évtizedekkel később is sok szeretettel gondoltak rádióműsorokkal és írásos emlékezésekkel.

Kemény Egon keringői aratták a legnagyobb közönség- és szakmai sikert:

Májusfa-keringő, Hópehely-keringő

Balaton-keringő

Hóvirág-keringő

valamennyit Gyurkovics Mária előadásában is felvette a Magyar Rádió.

Kemény Egon első rádióoperettjei, a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" a Rádió Dalszínháza sok évtizedes sikerének nyitottak utat - a hallgatók szívében és a magyar rádiózás történetében.

2005   Búbánat • előzmény2002 2020-07-26 08:23:03

"Ilyen lesz az új operett"

  • Képes Figyelő, 1950. január 27.

1949 május elsejére született meg az első korszerű operett »Májusfa« címmel. Ez volt a rádió első kísérlete, hogy az operettet mai tartalommal töltse meg. — mondja Lehel György, a Rádió karmestere. — Első kísérletünkben sokat tévedtünk, mert a feladat oly nagy volt és a tapasztalat olyan csekély, hogy nem is lehetett hiba nélkül megoldani.

De a kísérlet nem bizonyult hiábavalónak, azóta a Népművelési Minisztérium és a Rádió életre hívott egy munkaközösséget, amely most már minden héten új operettel, vagy zenés vígjátékkal lép a mikrofon elé.  [...]

— Hogyan oldják meg a korszerűsített operett feladatát a munkaközösségben?
— A feladat az, hogy a zenés drámai műfajnak is a mi életünk harcos lendületét, mindent betöltő optimizmusát kell kivetítenie. Szórakoztasson, neveljen és segítse a dolgozó népet a szocializmusért vívott nagy harcban."

2004   Búbánat • előzmény2003 2020-07-26 08:19:34

-:)

2003   smaragd • előzmény2002 2020-07-26 07:46:20

Köszönöm szépen Kemény Egon emlékműsorával, és  a "Májusfa"-'val kapcsolatos fórumtársi együttműködésedet!

Klaus Waller úr is meghallgatta a két adásnapot, nagyon tetszik neki Kemény Egon zenéje, a műsor összeállítását is dicsérte.

2002   Búbánat • előzmény2001 2020-07-25 23:14:57

Új magyar operett bemutatója a rádió május 1-i műsortervében

  • Szabad Nép, 1949. április 27.

Este új magyar operett kerül első ízben a mikrofon elé: a „Májusfa“. Kemény Egon zenéjével, Mesterházi Lajos és Szász Péter szövegével.

Bár a szerzők „nagyoperett”-ként jelölik, a darab teljesen elüt ennek a műfajnak eddigi sablonjaitól. A szereplők — a magyar operett történetében talán első ízben — nem hercegnők, grófkisasszonyok, bárók és katonatisztek, hanem egyszerű, mai emberek. A cselekmény is a dolgozók mindennapjairól szól, s Pesten, Óbudán, Csillebércen a gyermekvasúton bonyolódik. A „színlapon” szövőnők, ifjúmunkások, üb-elnök, párttitkár, népi kollégisták szerepelnek.

2001   Búbánat • előzmény1999 2020-07-25 23:14:13

ÚJSZERŰ OPERETT A RÁDIÓBAN MÁJUS 1-ÉN

  • Szabad Szó, 1949. április 24.

Békésen építő hazánk, szabadon dolgozó népünk már készül a munkásság május 1-i ünnepének megülésére. Az ünneplésekből a Rádió is kiveszi a részét.

Az Irodalmi osztály május 1-én mutatja be új operettjét,  a „Májusfát“. A szöveget Mesterházi Lajos és Szász Péter írta, zenéjét Kemény Egon szerzetté és az operett versbetéteit egyik fiatal költőnk írta. Miről szól ez az operett? Erről beszélgetünk.

— Ez az újszerű operett, — mondja informátorunk, — egy nagyüzem ifjúságáról szól. Központi problémája egy munkásleány karrierje, történetesen az, hogy a munkásból lett operetténekesnő elszakad-e osztályától, vagy nem. Természetesen a darabban kiderül, hogy nem szakad el, mert hiszen a művész ma éppen olyan dolgozó, mint bármelyik munkástársa. Az operett különböző részei gyárban, üzemi étkezdében, balatoni üdülőben, Budán játszódnak le.
—- Ezzel az operettel az volt a célunk, hogy megteremtsük az új magyar realista könnyű operettet. A május 1-i adást hanglemezre vettük és kivisszük az üzemekbe is, ahol lepergetjük a dolgozóknak. A szerzők, a szereplők és a dolgozók közös vitájából szűrődik majd le, hogy jó úton járunk-e.
— Az operettben két új tömegdal is születik. A két dalnak, reméljük, igen nagy sikere lesz.
A Rádió május 1-i új operettje csak az első lépés afelé, hogy a huszárkapitányos, csókos, uraskodó régi sablonoperettektől elfordulva új utakon keressük a könnyű szórakozás lehetőségeit. Reméljük, ezen az úton elindulva, még sok új operettet hallunk majd a rádióban.

2000   smaragd • előzmény1992 2020-07-25 17:39:44

                                            Emlékműsor

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján

A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

1. rész 2020. július 23.

2. rész 2020. július 24.

2020. július 24. 2. rész

A műsor folyamán Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető újabb részletekkel frissítette a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi adatait, műveinek bemutatóit és rádiótörténeti jelentőségét, megemlítve az első rádióoperettet:

Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” (1949)

Az elhangzott művek és részleteik:

  • Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949)

Balaton-keringő „ A balatoni szellő csak rólad mesél…” – koloratur-dalkeringő Gyurkovics Mária, Földényi kórus

Konyt-kettős ”Úgy szeretném megcsodálni csodálatos kontyát…” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Sördal  „Víg vasárnap délelőtt mi szórakozni elmegyünk…” – Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert

Kiránduló-dal ”Rossz idő vagy jó…”  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Zsuzsa, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Előjáték

„Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Valahol Délen ”Valahol Délen, idegen tájon…” – dal, Melis György

A vágyakozás ”Fekete az éj…” – bolero, Mezei Mária

Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – kettős, Petress Zsuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

  • Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)

Nyitány

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Ha majd a fény… „Felhőcske száll a Hold előtt…” – kettős Petress Zsuzsa és Simándy József

Kántus „Jó dolga van a diáknak…” Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Kemény Egon – Romhányi József: „Szél, könnyű szél…” (1952)

„Szél, könnyű szél, jó, ha épp erre lenget az éj…” – koloraturdal, Gencsy Sári, Földényi kórus Női kara

Stúdiózenekar, Vincze Ottó vezényelt.

  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” rádióoperett (1960)

Nyitókórus – a Magyar Rádió Férfikara

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A tegnap elhangzott emlékműsor ismét érdekes és szép válogatásban adott betekintést Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveibe, a Magyar Rádió felvételeivel miközben röviden karrierjét is ismertette.

Megállapíthatjuk, hogy két adásnap erre korántsem elegendő, ám a hallgatókat mindkét műsor elkápráztatta: a gyönyörű zene és a szellemes, nemes versek… a nagyszerű előadók, sokáig hallgatták volna, hallgatnák tovább, ahogy nekem elmondták… Természetesen elsősorban azok a generációk, akik még a rádió mellett ülve, mint most is, boldogan füleltek minden hangra…, mint egykor, évtizedeken át, és emlékeztek a ritkán játszott dalokra is.

Remélhetőleg az emlékműsor is felkerül az „Az a szép” című műsor körforgásos programjába és így alkalom lesz arra is, hogy további Kemény Egon-felvételekkel gazdagodjon a kínálat!

1999   Búbánat • előzmény1996 2020-07-25 16:41:06

A felvételen elhangzott az "Ötéves-terv" kantáta:

Éjszakai hangfelvétel a STUDIÓ-ban

  • Világosság, 1949. december 30.

— Csendet kérek! Hangfelvétel!
A zaj, amely megüli a XI. számú rádió-stúdiót, a kemény rendezői vezényszóra hirtelen elcsendesedik. Több mint harminc színész, szereppel kezében gyorsan elfoglalja helyét, az emelvényen készen áll a zenekar és a titokzatos üvegkamra mögött egy fehérköpenyes férfi helyezkedik el Rácz György rendező mellett. Éjféli hangfelvétel a rádióban. A szilveszteri műsor nagy operettjének ősbemutatója ez, melyet ezúttal — ritka alkalom! — az üvegkamra mögül, műszerek, órák és mikrofonok között hallgatunk meg. Olyan az üvegfal, mint egy vetítő- vászon, látjuk a szereplőket, de hangjukat csak a mikrofonon keresztül hallhatjuk.
Megkezdődik az adás. Címe: Talán a csillagok …” Kissé furcsa így nézni a mikrofon előtt beszélő színészeket. Középen egy barna fiatalember sürög- forog, mint kiderül, kellékes, aki a későbbiek során a „zörejeket“ produkálja.  Az első percekben furcsán hat, hogy Rácz György rendező az üvegfal mögül felemeli mutatóujját és abban a pillanatban előlép egy színész a csoportból és beszélni kezd a mikrofonba. Az is furcsa, hogy a műszaki rendező pillanatok alatt élethű harangzúgást imitál, az egész olyan, mint egy üvegfal mögül nézett különös kosztüm nélküli színpadi próba.
Amikor azonban felcsattan az első nevetés, már meg is szokjuk azt, hogy voltaképpen televíziórendszerű előadást látunk s egy egészséges humorú, jómuzsikájú — Kemény Egon szerzeménye —mulatságos operettet, melynek üzemi dolgozók a hősei és szerzője Szász Péter, eredményesen próbálta  meg az újfajta öröm élethű ábrázolását
Száz szereplő dolgozik a felvételnél, hol az emelvényen hangzik fel énekhang, hol közel érezzük, hol pedig távol a színészek hangját: mindezt az üvegfal mögül, némán, „beintéssel” irányítja a rendező. Múlik az idő, egy óra, két óra, egyre emelkedik az operett, a szorongó arcok kipirulnak, mindenki érzi, hogy a hosszú munkának eredménye lesz Szilveszter éjszakáján. Derű és optimizmus árad a kitűnően rendezett darabból, vidámak a dalok, a jelenetek.
Pontosan két óra, amikor a sikerült operett befejeződik. Suttogva jegyzi meg valaki: 
— Nem is olyan könnyű a „könnyű műfaj".  De azt hisszük, sikerült....
Erőteljes kórus hangzik fel: az  „Ötéves terv kantáta", melynek szövegét Kemény Egon zenéjére Hegedűs Zoltán írta. Közel tizenöt percig zeng a kantáta dallama, hirdeti, hogy az adás pillanatában, Szilveszterkor, éjfél után kezdi meg népünk az új, hatalmas munkát, az ötéves tervet...
Az éjszakai adás véget ért a Stúdióban. Vidáman, jó munka tudatában készülődnek hazafelé a színészek. Szilveszterkor ők is meghallgatják a vidám, zenés vígjátékot a rádióban. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Érdemes meghallgatni.

 

1998   Búbánat • előzmény1995 2020-07-25 16:36:33

Számomra zavaros az is, hogy a korabeli rádióújságban az említett részleteket is hol a Májusfa hol a Talán a csillagok operettek részleteként tüntetik fel. Keverés van:

Például kiírtam ezeket:

3. Kemény Egon: Mackódal a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Pogány Margit és Rátonyi Róbert),

Kemény: Talán a csillagok — Balaton- kerlngö (Gyurkovics Mária, Földényl- kórus).

Kemény Egon: Balaton keringő a Májusfa című rádióoperettből (Konkoly Gitta) 

Kemény: Talán a csillagok c. rádióoperettből.

a) Szövögép-dal (Bán Kiári, Gyenes Magda és Pogány Zsuzsa),

 b) Konty- kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert),

c) A szélvész dala (Mindszenti Ödön),

3. Kemény Egon: Hóvirág-keringő a Talán a csillagok c. rádió- operettből (Konkoly Gitta énekel)

2. Kemény: Hópehelykeringő a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Roósz Emil
együttese játszik. — Fenyvesné Zsoldos Hilda énekel.)

Kemény Egon: Májusfa - „Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert

6. Kemény: Kirándulódal a Májusfa c. operettből (Rátonyi Róbert, Pogány Margit és Rafael Márta).  - máshol ugyanez a Talán a csillagok betétszámaként jegyzi... stb. 

1997   Búbánat • előzmény1995 2020-07-25 16:20:35

 

Talán a csillagok - 1949. december 31.

A színlap szerint Lehel György vezényel.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte? Mikor készült a felvétel - részletek? És mi indokolta, miért változott a karmester személye?

1996   smaragd • előzmény1994 2020-07-25 16:16:52

Az "Ötéves-terv" kantátát, úgy emlékszem Rácz György említi könyvében, végül nem kellett előadni... 

Óriási sikert aratott a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" is!

1995   smaragd • előzmény1993 2020-07-25 16:12:03

Előzmény a pontos adatok összeállításához: "Májusfa"

1927   smaragd
1994   Búbánat • előzmény1993 2020-07-25 16:02:58

„Talán a csillagok…” színlapja (hiányos; részben énekhangok, kórus, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

Rádióbemutató: 1949. december 31., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.15

Vidám zenés szilveszteri játék

Írta: Szász Péter

Zenéjét Romhányi József szövegére szerzette Kemény Egon

Az ötéves terv”-kantáta Hegedűs Zoltán költeménye.

Közreműködik: Rafael Márta, Feleki Rezső és Mindszenti Ödön dr.

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Személyek:

Szélvész elvtárs – Pándy Lajos

A Colortex-gyáriak:

Balázs Eszter – Petress Zsuzsa

Fikusz Panna – Kiss Manyi

Kovács Ica – Gyurkovics Zsuzsa

Táncos Mihály – Gálcsiki János

Fakó Ferdinánd – Tompa Sándor

Lalkovics  - Keleti László

Gléda – Rozsos István

Vállalatvezető – Peéri Piri

Portás – Bársony István

Kabátné – Soltész Annie

Egy lány – Szitányi Gabriella

A Thelmus-gyáriak:

Galamb Irma – Romváry Gertrúd

Ammondó Pál – Soós Lajos

Koncsák Miklós – Bilicsi Tivadar

Klári – Lórán Lenke

Manyi – Táncsics Mária

A Hóvirág üdülőből:

Lajos, a főpincér – Keleti László

Jani – Pongrácz Imre

Eta – Balogh Erzsi

Utasok a Hóvirág üdülőben:

Dorner Felicián – Komlós Vilmos

Ágh Krisztina – Lukács Margit

Varsa Károly – Bárdi György

A rádió munkatársai:

Telepes Béla rendező – Ráthonyi Róbert

Réz Teréz, rendezőgyakornok – Ruttkai Éva

Főrendező – Horváth Jenő

Slégek, hanglemezforgató – Hlatky László

Szigetvári bácsi – Justh Gyula

Ákos, technikus – Győző László

Rajtuk kívül:

  1. detektív – Bodó György
  2. detektív – Barlay Gusztáv

Soffőr – Árossy Aladár

Úttörő – Kardos Jóska

Anyóka – Zala Karola

Férfihang – Sárosi Mihály

Női hang – Surányi Magda

1993   Búbánat 2020-07-25 15:58:07

A „Májusfa" színlapja (hiányos; énekhangok, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

1949. május 1.,  Kossuth Rádió, 20.50 – 22.00

"Előadás a stúdióban"

„Rádiót a dolgozóknak”

MÁJUSFA

Mesterházy Lajos és Szász Péter nagyoperettje

Zenéjét szerzette: Kemény Egon

Vezényel: Majorossy Aladár

Közreműködik a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Személyek:

Kálló Marika, a Technotex szövőnője – Ferrari Violetta

Gyurik Péter, Pokics Pál, Szuh Ferenc és Huszár Jóska ifjúmunkások – Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert és Kárpáti Zoltán

Panda Antal, szakács – Bilicsi Tivadar

Studla bácsi - üb. elnök – Szigeti Jenő

Baksa, párttitkár – Szakáts Miklós

Tavi János, Szög Panni, Mikola Mici és Dósa Sári, népi kollégisták – Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit és Parragh Éva

Konok Teri, műegyetemista – Ruttkay Éva

Samu, kukta – Fehéregyházi Tibor

Bradács, házmester – Baló Elemér

Újságíró – Győző László

„Ez az első, mai valóságoperett, amely a dolgozók életéről és problémáiról szól. Pesten, Óbudán, Csillebércen, a gyermekvasúton történik és mindenütt, ahol a mai ember él és megfordul.”

1992   smaragd • előzmény1991 2020-07-24 12:46:52

Kemény Egon zeneszerző weboldala : https://kemenyegon.hu/

1991   smaragd • előzmény1989 2020-07-24 12:39:37

                                          Emlékműsor

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján

A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia

1. rész 2020. július 23.

2. rész 2020. július 24.

A műsor azonnal a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncslágerének, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult. Ezt követték Kemény Egon felvételei, amelyek a Magyar Rádióban készültek. Kivétel a „Ma éjjel” gramofonfelvételről készített rádióátvétel.

Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető összekötőszövegével tehetségesen fűszerezte a kiváló felvételeket, életrajzi adatokat valamint a zeneszerző karrierjét bemutató fontos és pontos tényeket ismertetett.

A hozzám eljutott hallgatói lelkesültség alapján elmondhatom, hogy a tegnapi műsor elragadtatott hangulatba hozta Kemény Egon zenéjével és a nagyszerű előadókkal azokat, akik jól ismerik, szeretik és már nagyon várták a zeneszerző műveit az „Az a szép” című műsorban is.

Gratulálunk Claudia és köszönjük szépen!

A meglepetéseket tovább fokozta a bejelentés: „tartsanak velünk holnap is a magyar könnyűzene egyik mesterével!” A műsor két részes, azaz ma ismét hallhatjuk Kemény Egon műveit: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac 18.04 – 19.00 között!

2020. július 23. 1. rész

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Előjáték

Dal a rab madárról –  „Kósza felhő úszik fenn az égen…” Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla

 „Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa

Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda

 „Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”

„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet

 „Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

 „Lilla szívemet ne vesd meg…” – Lilla és Csokonai kettőse, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

„Egy-kettő…” – Kraxelstumpf szerenádja, Bilicsi Tivadar

  • Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

„Ötvenkilenc dáma, elindult a bálba…” – Elmira sanzonja, Mezei Mária

„Még azt mondják nem illik…” –  Kapocs dala, Hadics László és a Földényi-kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Kemény Egon – Halász Rudolf: „Fekete liliom”

„Ma éjjel” – tangó-dal, Karády Katalin, Durium Zenekar

  • Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „ A néma asszony”

 „Élt túl az Óperencián…” sanzon, Lukács Margit, Zsoldos Imre Együttese

Kemény Egon: "Tangó"

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Kerekes János vezényelte.

*További részleteket itt találunk: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-zeneszerzo-eletmuve-72

1990   Búbánat • előzmény1989 2020-07-23 20:30:11

Nagyon örülök, hogy a Dankó Rádióban  a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ma, Kemény Egon halálának évfordulóján,  egy szép, tartalmas zenei összeállítással emlékezett meg a kiváló zeneszerzőről. Várom a holnap délutáni folytatást! ("Az a szép")

1989   smaragd • előzmény1988 2020-07-23 19:36:51

                         

KEMÉNY EGON                                ERDÉLYI CLAUDIA

Most hangzott el Erdélyi Claudia szerkesztő mősorvezető kiváló összeállítása, amelyben a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorában Kemény Egon kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett - rádiófelvételekkel és igényesen összeállított életrajzi ismertővel.

Gratulálok!

A műsor műsodik részét holnap hallhatjuk, a "Májusfa" és a "Valahol Délen" részleteivel is!

 

1988   smaragd • előzmény1987 2020-07-23 17:35:49

Kemény Egon zeneszerző emlékére, halála évfordulóján

Korábbi értesülés szerint ma

Kemény Egon zeneszerzőre emlékezik

a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető.

A linket megnyitva: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac meghallgatható a műsor: 18.04 – 19.00.

Kemény Egon művészbarátságai a nyilvánosság előtt is ismertek voltak. Az akkori színházi újságokban, rádióújságban, napilapokban képes riportok, tudósítások jelentek meg a művészekről.

A mai napon a KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020 kiadványban megjelent írással emlékezem a zeneszerzőre és művészbarátaira.

Kemény Anna Mária emlékező szavai a „Simándy szobor koszorúzása” című emlékműsor után, Kistarcsa, 2019. szeptember 15.

Drága Jutka néni,

Péter

és Simándi család!

Tisztelt ünneplő közönség!

Mindenekelőtt köszönöm a meghívást, régóta készülök Önökhöz.

Ebben az évben édesapám, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójára is emlékezünk.

Életműve egyik kiemelkedő pontja a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság, amelynek személyes szálait szép emlékeink között őrizzük.

Művészetük első közös, nagysikerű daljátéka a Hatvani diákjai volt, a Magyar Rádió mutatta be, 1955-ben. Simándy József könyveiben is helyet kapott a rádiótörténeti jelentőségű mű – Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas kompozíciója:

„Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljátékszerepemre, amelyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom.„

„Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának.”

Simándy József szavai, idézetek Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvéből.

„Bessenyei Ferenc oldalán kellett helytállni. Nagy élmény volt, hogy együtt lehettünk, a két Bánk bán.”

Simándy József szavai, idézet Simándy József: Bánk bán elmondja (Krónikás: Dalos László)

A mai ünnepi megemlékezés alkalmat kínál arra is, hogy helyet, időt találjunk életünkben – és újraolvassuk a Simándy Józsefről írt könyveket, meghallgassuk a „Hatvani diákjai”-t, amely új CD-kiadvány, elhoztam Önöknek.

Köszönöm szépen.

SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN

Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.

Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes  is.

A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.

Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház,1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.

Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.

Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.

Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.

Néhányat kiemelek:

Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),

Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk…(1940),

József Attila: Tél (1941),

Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946)

Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…(1946),

amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.

1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.

Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.

A Mosolyod–dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.

Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.

Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.

A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.

Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel-Ferenc díját.

A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.

2019. februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándi Józsefné Hegedüs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…

„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.

A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel.

Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.

Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.

Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.

Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.

Kemény Anna Mária

*KEMÉNY EGON CD-k ● a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” lemezbemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4

1987   smaragd • előzmény1983 2020-07-21 19:53:51

LAVOTTA EMLÉKÉV PROGRAMJA 2020

2020. január 19.

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye

2020. március 8-11.

XVIII. Lavotta Napok, Sátoraljaújhely

  • Verbunkos kamarazenekari est a Városháza dísztermében
  • Kossuth Lajos azt üzente – Lukin László népdaléneklési verseny
  • Regionális verbunkos négykezes verseny
  • Kodály Zoltán nyomában Budapesten – Ittzésné Kövendi Kata könyvbemutatója a Városháza Könyvtárában

2020. március 31 – május 31.

Online Játék & Muzsika 8x6 percben

(A fenti programok teljesültek…)

*Közvetlen előzmény: az 1983 számú bejegyzés

  • 2020. október 3-án

9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében

A felkért  előadók végleges névsorát hamarosan megkapjuk. közöttük szerepel Kemény Anna Mária is.

1986   smaragd • előzmény1985 2020-07-19 05:28:29

Az 1985 számú bejegyzéshez:

Kemény Egon zeneszerző halálának (1969. július 23.) közelgő évfordulóján felidézhetjük első nagyoperettjét is, amelynek részletes elemzése még várat magára. A zeneszerző fórumán a legtöbb megjelent írást már bejegyeztük. Ez a tréfás szöveg felhívja a figyelmet a korabeli magyar vicclapokra, amelyek közkedveltek voltak, és a karikatúra eszközeivel tovább  népszerűsítették a darabokat is. Ebben az esetben az „Ojság” cím is feltűnő, amely nyilván „Az Ujság” című lapra hajaz. (Vajon van-e kiadvány, tanulmány, amely a magyar vicclapok történetét dolgozta fel?)

Itt jegyzem meg, hogy hajaz is nagyon régi szó, nem a mai szleng alkotta, hallhatjuk a „Hatvani diákjai”-ban is Fodorító Márton debreceni csizmadia céhmestertől: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

A „Kikelet ucca 3.” írásmódja nem helyesírási hiba, ahogyan ma gondolnánk, hanem akkor elfogadott írásmód, nyilvánvalóan a ferencvárosi miliőre is célozva. („Kikelet utca 3.” címmel is megjelentek cikkek.) Az akkori pesti hangulatot tükrözi az operett szövegkönyve és zenéje – korszakváltás a Monarchia utáni társadalmi és zenei életben. Pesti operett, „mai magyar operett”, ahogy később a szakma fogalmazott.

A szereplők névsora is sok érdekességet tartalmaz – részletek a korábbi bejegyzéseinken – most csak egyet emelek ki: Somogyi Bogyó (Erzsébet) a Nemzeti Színházból jött át az Operettszínházba és a „Kikelet ucca 3”- ban mutatkozott be, a vasfüggönnyel Kemény Egon operettjében ismerkedett meg... Szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.

                                                         

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett.

Történik: 1929-ben. Színhely: Budapest, Ferencváros (Franzstadt) és a Liget.

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi ErzsiEggerth MártaFejes TeriKertész DezsőSarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.

Rendező: Szabolcs Ernő

Karmester: Ábrahám Pál.

Díszlet: Gara Zoltán.

Ruhatervező: Váradi Tihamér.

Jelmez: Berkovits Andor.

A táncokat betanította: Rott Ferenc.

„Kikelet ucca 3

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének". (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)

A huszonhárom éves zeneszerző, Kemény Egon 1928-ban lett a Fővárosi Operettszínház szerződtetett, állandó karmestere Ábrahám Pál mellett, aki ezt a posztot 1927 óta töltötte be.

Források:

https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

1985   zenebaratmonika 2020-07-18 19:39:47

Találtam egy vicces cikket a Kikelet utca 23. c. Kemény Egon operettről

Az Ojsag 1929. 05. 05. számában jelent meg


Kinek kelleti ucca 3
Ezajus siker a Fővárosi Operettszinházban.
ELŐJÁTÉK.
Miss Amerika rövid, ittartózkodás után felül a Riviera Expressre és elutazik.
ELSŐ FEIVONÁS.
Gróf Kertész Dezső, miután a bostoni egyetem évzáró vizsgáján Lázár Ödön nagynehezen átengedte, kimegy a ligetbe és ott megismerkedik Somogyi Bogyóval, akinek azt mondja:
— Te kis bolond naiva, mit tespedsz ott a Nemzeti Színházban, nézd a Gál Francit, nézd a Gál Francit, az is operettben lett nagy, gyere velem az akáclombos Nagymező-utcába.
Bogyó nem tud ellentállni a kisértésnek és megy.
MÁSODIK FELVONÁS.

Főúri palota, ahova mindenki bemegy vicceket mondani. A vicceket szívességből Harmath Imre engedte át. A palotából hirtelen bár lesz, ahol egymásután jelennek meg a híresnél híresebb zeneszerzők, akiket Ábrahám Pál lelkedezö karokkal üdvözöl és minduntalan hallatszik: Szevasz Strausz, szevasz Puccini, szevasz Verdi, szevasz Zerkovitz. A zene nemcsak hogy igen erotikus, de direkt lapos.
HARMADIK FELVONÁS.
Minden rendbejön, Kertészről kitudódik, hogy nem gróf, Somogyi Bogyóról kitudódik, hogy operettben is remek, Radó önmagát múlja felül, Szokolay jobb mint Radó, Kabosban legalább annyi a bü, mint a báj, Fejes nemcsak fejes, de lábas is, Halmny édes, Sarkadi smekedig, Szabolcs jobb, mint a Rákosi rendező, pedig annak régibb praxisa van és a szerzők boldogok, mert most igazán a tehetségük javát adták.

1984   zenebaratmonika 2020-07-18 19:33:30
1983   smaragd • előzmény1982 2020-07-17 16:40:34

LAVOTTA JÁNOS 200

Az emlékévről a Bartók Rádió kétrészes műsorban emlékezett meg, lsd 1966 számú előzmény.

A fenti címmel rendezendő program előzetesét kaptam meg Dombóvári János úrtól:

LAVOTTA JÁNOS 200

2020. Sátoraljaújhely

  • október 2-án

18.00  Lavotta János Kamarazenekar Lavotta-estje

  • október 3-án

9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében

„Magyar zenetörténeti kérdések. Lavottán innen és túl”

16.30 Elek Szilvia és Kassai István Mosonyi-hangversenye

19.00 Pincelátogatás

  • október 4-én, Tállya

A konferencia folytatása, koszorúzás.

*

Lavotta János a "Komáromi farsang" című daljátékbanhttps://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

1982   smaragd • előzmény1981 2020-07-16 13:37:29

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

   mandadb.hu

MÁTHÉ ÉVA ÉS A FÉRFIKAR

* Közvetlen előzmény: 1980

1981   smaragd • előzmény1980 2020-07-15 19:23:24

Ma, július 15-én van a német naptár szerint és Kemény Egon életében, a XX. században Magyarországon is -  EGON névnap.

1980   smaragd • előzmény1979 2020-07-13 13:31:28

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

Történik: 1809-ben. Színhely: Győr

Ha madárka dalol az ágon… Krisztina dala – Petress Zsuzsa /YT

* Közvetlen előzmény: 1974

1979   smaragd • előzmény1978 2020-07-12 14:21:10

A két első rádióoperett (1949. május1., december 31.) slágerré lett koloratur-dalkeringőit Gyurkovics Mária operaénekenő előadásában szerette meg az ország…, a rádióhallgatók ebben a műsorban a Kemény Egon – Romhányi József szerzőpár két népszerű dalát Orosz Júlia operaénekesnő előadásában hallhatták:

  MTVA Archívum

1950. 12. hét

március 27. hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ

21 Magyar könnyű zene

Közreműködik Orosz Júlia, Várhelyi Endre, a Pro Musica-énekegyüttese és a Budapest Zenekar

Orosz Júlia műsora

Kemény Egon: Balaton keringő a „Májusfa” című rádióoperettből

Kemény Egon: Hóvirág keringő a „Talán a csillagok” című rádióoperettből

1978   smaragd • előzmény1977 2020-07-11 11:41:35

George Gershwin hálála évfurdulóján, emlékére

A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon

ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL

Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila    

"Boros Attila:         Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?

Kemény Egon:     Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.

Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”

* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.

1977   smaragd • előzmény1976 2020-07-09 19:35:50

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

A mai műsort 2018. december 8-án hallhattuk, zárószámként hangzott el a "Krisztina kisasszony" Nyitánya (Előjáték).

Kemény Egon –  Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

Rádióoperett 2 részben

Krisztina: Petress Zsuzsa

további fő szerepekben: Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert.

Közreműködött a Földényi-kórus.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1976   smaragd • előzmény1975 2020-07-08 19:59:27

A tegnapi bejegyzéshez még két előadóval:

Kemény Egon – Falu Tamás: „Kacagtál”  dal, 1940

1949. évf. 18. hét

15.20 Solti Károly

1949. évf. 40. hét

15. Sipos Erzsébet

a műsorban még egy Kemény Egon megzenésített költeménnyel:

Kemény Egon – Kosztolányi Dezső: „Mélyek a kutak” műdal, 1946

1975   smaragd • előzmény1974 2020-07-07 14:33:31

1940. évf. 43. hét

Az 1940-es években Kemény Egon dalait gyakran irodalmi műsorokban, -sorozatokban mutatta be a Magyar Rádió (lsd 1953, 1689, 1686, 1643 számú és más előzmények) több előadóval is sugározták megzenésített költeményeit. Most ezt a műsort találtam:

18.35 Móryné Szakmáry Magda énekel

Kemény Egon – Falu Tamás

  • Kacagtál
  • Kinyúlt egy kéz

Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus”

* külön érdekesség, hogy Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus” című dalát Palló Imre operaénekes, a Magyar Királyi Operház örökös tagja gramofonlemezre énekelte, a rádió közvetítés engedélyhez volt kötve.

1974   smaragd • előzmény1973 2020-07-05 04:32:45

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

* Közvetlen előzmény: 1971

1973   smaragd • előzmény1972 2020-07-03 16:06:08

Nagy örömmel fedeztem fel Kovács Róbert orgonajátékát a YouTube-on, szeretném végre eredeti előadásában is hallani, Budapesten!  :-)

Kemény Egon 1924-ben minden valószínűség szerint tudott tanárának, Franz Schmidtnek erről a művéről is, a bemutató 1925-ben volt, hallhatta is.

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

1972   smaragd • előzmény1971 2020-07-02 19:30:11

Melis György születésnapi évfordulóján köszönettel emlékezem rá… Előadásában Kemény Egon „Valahol Délen”-rádiófelvételeit és válogatást dalaiból a zeneszerző 2019-es emlékhetén hallhattunk legutóbb, Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.

1971   smaragd • előzmény1970 2020-07-01 15:14:04

Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

Közvetlen előzmény: 1911

1970   smaragd • előzmény1969 2020-06-29 08:56:08

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela, Caracas

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.” Rátonyi Róbert: Operett I.-II.

 A Magyar Rádió közvetítette a bemutatót, majd stúdiófelvételeket készített, ezek közül hangzott el 2020. június 26-án a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában, szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia:

Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Ha az este leszáll… (Kandúr-szerenád) –  foxtrot, Rátonyi Róbert

Még nincsen senkim sem…– duett, foxtrot Rátonyi Róbert és Gyenes Magda

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária /  a felvétel a YT-on

* az elhangzott műsorszámok címét Búbánat fórumtársunk bocsátotta rendelkezésemre, továbbá, hogy Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető 2020. július 23-án, Kemény Egon halálának évfordulóján műveiből válogatva emlékezik meg a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről.

1969   smaragd • előzmény1968 2020-06-26 20:34:43

VALAHOL DÉLEN

a fenti nagyoperett színlapja nyitható meg a cím alatti pdf-n, Kemény Egon legsikeresebb operettjeként ismert, ez az előadás a szereposztás alapján az 1957-es felújítás, amelyet Fényes Szabolcs igazgató vitt színpadra a Fővárosi Operettszínházban.

„Mai magyar operett” célkitűzéssel Gáspár Margit igazgatósága alatt született meg, színhely: Venezuela, Caracas... Lolitát Mezey Mária alakította, akit a Nemzeti Színházból a Fővárosi Operettszínház „vett át”… A Valahol Délen kasszasiker volt. Részletek: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

1968   smaragd • előzmény1967 2020-06-25 20:13:10

Klaus Waller úr értesített, hogy

Ábrahám Pál : "Dschainah - das Mädchen aus dem Tanzhaus" című operettjének felvételét, Komische Oper Berlin

2020. június 27-én, 21 órakor sugározza a Deutschlandfunk Kultur.

Itt meghallgatható majd: https://www.deutschlandfunkkultur.de/.

*Ez az Ábrahám Pál operett már nem Kemény Egon zenekari hangszerelésével jött létre.

1967   smaragd • előzmény1966 2020-06-24 18:18:14

„Hatvani diákjai”, „Komáromi farsang”

A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM MÚZEUMÁNAK BOLTJÁBAN

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-daljatekai-cd-n-94

1966   smaragd • előzmény1965 2020-06-22 16:52:17

Dombóvári János úr, Lavotta-kutató, volt zeneiskola-igazgató, a Lavotta János Kamarazenekar művészeti vezetője és tagja tájékoztatott éppen a mai rádióműsorról és örül, ha minél több hallgatóhoz eljut az emlékműsor mai első, és második része, amelyet a jövő héten hallhatunk:

Bartók Rádió   2020. június 22. 19.00
Évfordulók
200 éve hunyt el Lavotta János zeneszerző, hegedűművész
II./1. rész Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

(Ismétlés: szombat 9:30) https://mediaklikk.hu/bartok/

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang ● Dombóvári János ajánló szavai a CD-bemutatón, XVII. Lavotta Napok / YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=0ubGrZngTtg

1965   smaragd • előzmény1964 2020-06-20 13:48:09

Gyurkovics Mária tegnapi születésnapi évfordulójára:

Gyurkovics Mária operaénekesnő neve a Magyar Rádió első rádióoperettjéhez, a „Májusfa”-'hoz is kötődik, ugyanis 1949-ben a Májusfa-keringő országos sikerét követően vele külön felvették a darab koloratur-dalkeringőjét. Ezután a rádióhallgató közönség kérésére született meg a folytatás: a szilveszteréji „Talán  a csillagok”, amelyben már szereplőként vett részt. A két első Kemény Egon-rádióoperettet követték más szerzők operett- és daljátékszerepei.

1950-ben a „Szerencsés utazás” című rádióoperettben, 1952-ben Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklusában énekelt.

Fenti felvételeit a Zenei Archívum őrzi, évtizedeken át sugározta a Magyar Rádió. A Dankó Rádióban 2012-2020 között Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában is ráismerhettek az idősebb hallgatók és meghallgathatta a fiatalabb korosztály is!

Kemény Egon Wikipédia-oldala: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

1964   smaragd • előzmény1963 2020-06-18 19:19:34

Ilosfalvy Róbert mai születésnapi évfordulóján szeretettel emlékezem a rádiófelvételre, a fellelhető emlékekre és az emlékezőkre, Csokonai megszemélyesítőjére (ének-szerepe) és a tüzesen ízzó, mégis finom légkörű stúdiómunka részeseire.

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

1963   smaragd • előzmény1962 2020-06-17 17:57:28

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/11/12/tul-az-operencian-lote-attilaval-46-het/

Nagy Ibolya a mai műsorban Mezey Máriát idézte fel vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta. (2018. 11.14.)

  • KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték.

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor

  • KEMÉNY EGON – Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Magyar Rádió, sanzon.
  • KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950) Magyar Rádió, rádióoperett Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Kemény Egon – Mezei Mária: "Ha visszanézek"

„Nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek!” / YouTube felvételen

1962   smaragd • előzmény1961 2020-06-16 12:13:25

Magyar Rádió

Ismét olyan műsornapot találtam, 1953. május 21. vasárnap, Kossuth, amelykor három rádióadásban hangzottak fel Kemény Egon művei:

  • a műsorcím Kemény Egon 1951-ben komponált műve:

15.30 Boldog új élet

10. Kemény: Boldog új élet – keringő (Koncert-kamarazenekar, vez. Vincze Ottó)

  • 20.40 Néked dalolunk, szép magyar hazánk

Magyar művészek ünnepi hangversenye. Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző (*műmegjelölés nélkül)

  • Kemény Egon – Dalos László: Százszorszép a május (1953) lassú táncdal

23.00 A Magyar Rádió tánczenekara és népi zenekara játszik Gyurkovics Mária Kossuth-díjas és Melis György énekel:

2. Kemény: Százszorszép a május (Gyurkovics)

 mtva. archivum

1961   smaragd • előzmény1960 2020-06-14 18:37:30

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!” http://www.parlando.hu/2020/2020-4/Koszontsuk.pdf

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

3.

KEMÉNY ANNA MÁRIA

KEMÉNY EGON PEDAGÓGUS-NAPRA KOMPONÁLT MŰVEIRŐL

  

KEMÉNY EGON                           SOLTÉSZ ERZSÉBET

(1905 - 1969)                                 (1916 - 2011)

Most, amikor Soltész Erzsébet és a kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon portréira tekintek, azonnal megelevenedik bennem gyermekkori emlékeim közül a csendes, tisztelet- és szeretetteli alkotólégkör, a hangulat, amelyben dalaik születtek. Erzsike –, ahogyan édesapám megszólította a kiváló zenepedagógust – megbeszélésre érkezett Kapy utcai házunkba. Szerzőtársi kapcsolatuk a Magyar Rádióban, 1954-ben kezdődött és 1963-ban zárult le, amikor az Oktatási Minisztérium megbízásából dalaik az „Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.” (Országos Pedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó 1963.) című kötetben megjelentek. Ezt a nagyobb munkát még a „Ballagásra” című daluk követte. A Pedagógus-napot 1952-ben vezették be Magyarországon. Kemény Egon és Soltész Erzsébet 1958. májusában kapott felkérést a Magyar Rádiótól a „Köszöntsük jó tanítónkat!” és „A tanítónéni” címmel pedagógusnapra készítendő versre és zeneműre. Rádiós bemutatóra készültek tehát, a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában. Talán nem is hinnénk, milyen körültekintő és aprólékos odaadással jöttek létre a dalok. A határidő ugyan sürgetett, ám ihletben nem volt hiány. A prozódiával kapcsolatos finomításról fennmaradt a kettőjük közötti levelezés kis részlete. A Magyar Rádió 1958. június 1-én, Pedagógus-napon, a Kossuth-Rádióban mutatta be a szerzőpár ünnepi újdonságait. A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekelt, vezényelt Botka Valéria és dr. Csányi László.A digitalizált műsorújságban, archívum.mtva, megtaláltam ezt az oldalt: https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWSd242dUhlVTlWd2x1TXRaNG4wbTkyZmdoT2ZuVDVMdUJSanVlTi9DRlE5bz0 Érdekesség, de nem ritkaság, hogy néhány órával később még egy Kemény Egon mű következett. Ez alkalommal a Vasárnapi Rádiószínház keretében egy vidám zenés rádiójáték. Somerset Maugham: A hódítás iskolája, amelynek a zenéjét Kemény Egon írta.

Itt jegyzem meg, hogy az akkor már kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1958-ban közel huszonöt esztendeje a Magyar Rádió talán egyik legfoglalkoztatottabb „háziszerzője”-ként

„Mindig jót adott… Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget, a szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért.” Tamássy Zdenkó Kemény Egon halálának 16. évfordulóján, hiányát említve, elismeréssel emlékezett meg róla egyik műsorában. (Magyar Rádió, Minden hangra emlékezem. Részlet. 1985).

2020. október 13-án Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója jön el. Amikor meghallgatjuk, mert az új CD kiadványról meghallgathatjuk „A tanítónéni”-t, szemünk előtt végig pereg az oktató-nevelő folyamat egyik legszebb, és legnehezebb szakasza, a kis elsőosztályosok iskolába érkezése. A „Köszöntsük jó tanítónkat!” felsőbb osztályokhoz is szól. A Magyar Rádió Gyermekkara megejtő tisztaságú előadásában éljük át egykori önmagunk, gyermekeink és unokáink iskolai életszakaszát. Erős nevelőereje van mindkét dalnak, rejtve és hatásosan. A tanulók lelkét ma is megérintik, ennek jelét látjuk a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola előadásának – életem felejthetetlen élménye lett! – videofelvételén, amikor a kislányok (és bizony a közönség körében is néhányan) éneklés alatt meghatottan pityeregni kezdtek. Magamra ismertem, én sem tudtam soha sírdogálás nélkül elénekelni az iskolai énekkarban, vagy családi körben a rádió mellett meghallgatni ezeket az őszinte dalokat. Tanítóink, tanáraink tiszteletét a XX. században még megkövetelték tőlünk, kiérdemelni csak példamutatással lehetett. Biztos vagyok benne, hogy hálás érzések vezették a szerzők kezét is az alkotás során. Jól emlékszem, amikor édesapám mesélt nekünk iskolai éveiről – latin és görög nyelvű idézetekkel szőtte át –, a Kassai Zeneiskola és a Főgimnázium tanárairól; a Miskolci Főgimnáziumban 1923-ban magántanulóként érettségizett magyar nyelven… majd Bécsben járt egyetemre, az Orvosi Fakultáson és egyidejűleg a Zeneakadémiát végezte el, tanára Franz Schmidt volt…

Sok szeretettel gondolok Szabó Ágnes, Dávid Krisztina és Gordos Júlia karnagyokra, akik a Magyar Rádió Gyermekkórusától részben átvették Kemény Egon gyermekkari műveinek előadását, azaz Szabó Ágnes tanárnő fiatal karnagyként, már pályája kezdetén elhozta egykori iskolájába, a Gregor József Általános Iskolába, és most már mindhárman, értékes kórusmunkájuk során, szépen éneklő tanítványaikkal, zongorakísérettel előadva több generáción át éltetik e műveket.

  • Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat!

Dal háromszólamú gyermekkarra, egy szólóra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.

(Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)

„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba…”

„Köszöntsük jó tanítónkat hálateli szívvel…”

  • Kemény Egon – Soltész Erzsébet: A tanítónéni

Dal kétszólamú gyermekkarra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.

A rádiófelvételen zongorakísérettel halljuk. (Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)

„Csodálkozó gyermekszemmel néztünk a világba…”

„Szálljon, áldás, béke, kedves tanítónkra.”

A „Gyermekjátékok” című Kemény Egon-CD létrejöttét  az a szándékom is vezette, hogy színesítsük az óvodai-, iskolai-, énekkari dalválasztékot, a mai lehetőségekhez alkalmazkodva zenehallgatással vagy kottából megtanulva, amelyhez szívesen nyújtok segítséget a https://kemenyegon.hu/ weboldalon keresztül. Éppen ezért a Gyermekjátékok kedvező áron vásárolható meg itt, a webáruházban, tekintettel a családi-, óvodai- és iskolai vásárlóközönségre.

Végül: hálával gondolok most én is pedagógusaimra, akik magas követelményeikkel támogatták fejlődésemet, gyarapították tudásomat, és szinte érzem régi kertünk gyönyörű rózsaszálainak illatát, amelyeket édesapám küldött el velem tanítónénimnek, a tanári asztalra.

1960   smaragd • előzmény1959 2020-06-13 13:57:23

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

2.

GORDOS JÚLIA:

GONDOLATOK PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL

„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba,

szívünk-lelkünk szeretetét öntsük vidám dalba…” (S.E.)

Az 1980-as évek elején kisiskolás voltam a Gregor József ének-zene tagozatos Általános Iskolában, akkori nevén Hősök-terei Általános Iskola ének-zene tagozatán. Karnagyunk Szabó Ágnes, a fiatal ének-zene tanár oltotta belénk ezt a gyönyörű melódiát. A többes szám teljes joggal megállja itt a helyét, mert nem túlzás azt állítani, hogy a gregoros ének-zene tagozatos diákok több generációja ismeri ezt a dalt úgy, mint a pedagógus napra való legszebbet, legkifejezőbbet, az egyetlent. Nem énekeltünk mást a tanévnek ebben az időszakában. Jól emlékszem a fellépésekre, a dal előadására, az azt követő zajos sikerre. Mind éreztük, hogy valami mást, különlegesebbet adtunk a közönségnek ezzel a dallal. Talán azért is, mert a mi szívünket is átjárta. A szöveg csodálatos képi világot teremtett, a dallam minden érzelmet kifejezett, előadás közben ösztönösen hozta elő belőlünk, gyerekekből a tanáraink iránt érzett szeretetet. A zene kifejező erejét nem volt nehéz átadni.

Közel negyven év elteltével is sikerült, és akkor az egyetlen, legjobban szeretett énektanárunknak szólt a köszöntés. A dal szívünk mélyéről szólt „hálateli szívvel”. A meglepetés elsöprő erejű volt, hiszen soha nem szólt 40 évig csakis annak, aki sok éven át tanította sok-sok zeneis diáknak.

* Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0

Szabó Ágnes – számomra Ági néni, hiszen tanítványa voltam, vagyok, az is maradok – tanárként élte meg, hogy milyen rátalálni egy olyan műre, amely a dalszerző és szövegíró nagyszerű együttműködését mutatja. Semmi másból nem derül ez ki, csakis az örömteli előadásból, sőt, az előtte lezajló tanulási/tanítási folyamatból. Jómagam kisdiákként voltam ennek részese. A tapasztalatok összeadódnak. És visszük tovább… 

* GYERMEKJÁTÉKOK CD BEMUTATÓ 

Kemény Egon-Dalos László: Hóember c. dalát a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa énekli Gordos Júlia vezényletével a felvétel 28:52-től,

https://www.youtube.com/watch?v=U7A7cSLJc3M

1959   smaragd • előzmény1958 2020-06-12 14:59:56

Nemrég jött el az idei Pedagógus-nap, biztosan minden iskolában másképpen köszöntötték a tanítókat, tanárokat június 7-én, a 2020. évi járványkrízis vége felé, mint eddig. Személyes megjelenés, ünnepség és énekkar nélkül… A régebbi iskolai- és kerületi előadásokra a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános iskola karnagyai és a zeneszerző lánya így emlékezik, a Parlando 2020. 4. számából idézek részleteket:

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

1.

„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”

KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival

Kemény Egon: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában

https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0

SZABÓ ÁGNES

egykori, és most nyugdíjban levő karnagy visszaemlékezése

Pályakezdő voltam az akkor már közel huszonöt éves ének–zene tagozatos általános iskolában, Budapest XVII. kerületében. Egymás után jöttek a felkérések és szereplések a különböző alkalmakra, így a Pedagógus-napra is. A sok szép, de már közismert mű mellett lelkesen kerestem valami mást, ami dallamában és szövegében egyaránt rólunk és tanítványainkról szól. És akkor, egyszer meghallottam a rádióból a Magyar Rádió Gyermekkarának előadásában Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! című kórusművét, ami nagyon megtetszett. A kotta nyomába eredve jutottam el a zeneszerző özvegyéhez, aki segítőkészen másolásra átadta nekem a kéziratot, és én megtanítottam kis tanítványaimnak, akik szívesen és könnyen meg is tanulták. Amikor elénekeltük évzáró hangversenyünkön, lelkesült tapsvihar tört ki a mű hallatán, és igazi sikerszámunk lett. Az akkori kerületi tanácselnök nyomban meg is „rendelte” a kerületi Pedagógus-nap alkalmára. Éveken át énekeltük, több kolléga is elkérte a kottát, hogy megtaníthassa saját diákjainak. Ilyen az, amikor zeneszerző és szövegíró gyümölcsöző együttműködéséből születik meg olyan zenemű, amelyet azután szívesen tanítanak pedagógusok, és örömmel énekelnek a diákok. Legyen ez így a jövőben is!

1958   smaragd • előzmény1957 2020-06-11 18:51:17

Műsor

1953. augusztus 20. vasárnap, Kossuth

17.15  KEMÉNY EGON - Romhányi József: Vidám Balaton

Dalciklus. Bemutató: Magyar Rádió, Petőfi-adó, 1951. június 3.

Kemény Egon rádióbeli sikerei, amelynek egy része 1948-tól Romhányi József szerzőtársa verseihez (chansonok, Májusfa, Talán a csillagok, rádiójátékok fordítója, társszerzője) is kapcsolódik újabb kiemelkedő műve Gencsy Sárira épült, a rádiófelvételén Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi-kórus énekelt, az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte.

Amint a rádióújság megörökítette, a „Vidám Balaton” című dalciklus hanglemezen is megjelent:

1957   smaragd • előzmény1956 2020-06-09 19:45:26

Dankó Rádió – „Az a szép” naponta 18.00 – 19.00

Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető

A mai műsorban elhangzott:

Kemény Egon –  Ignácz Rózsa –  Soós László –  Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben.

13. Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

1956   smaragd • előzmény1955 2020-06-08 20:53:34

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” romantikus nagyoperett

Magyar Rádió 1947. 2. hét

    

https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol

1955   smaragd 2020-06-06 17:20:40

Kemény Egon művei a Dankó Rádióban:

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Nagy Ibolya: A mai műsort kezdjük mindenekelőtt Kemény Egon „Tangó”-jával, hallottuk a tegnapi műsorban (a 2018. 11. 02-i adás ismétlése), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte (1954).

A zeneszerző egyik nagy sikert aratott koloratur-dalkeringője hangzott el, Nagy Ibolya fel- és lekonferálásával, a „Hóvirág-keringő”-t Nagy Ibolya Gyurkovics Máriára emlékezve szerkesztette műsorába, 2018. 10. 28-án, a „Talán a csillagok” című 1949. szilveszter-éji rádióoperettből:

KEMÉNY EGON – Romhányi József: „Hóvirág-keringő”

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ismétlésben: 2020. május 31.

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1954   smaragd • előzmény1953 2020-06-04 18:50:35

Kemény Egon zeneszerző Bécsben született és 1910-től Kassán nevelkedett, itt kezdte zenei tanulmányait a Kassai Városi Zeneiskolában, majd a Főgimnázium tanulója lett.

1920-ban 15 éves volt.

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA KASSÁN 2020. június 4.

https://amikassa.sk/2020/06/01/a-nemzeti-osszetartozas-napja-kassan/

16.40 TRIANON ÉS ELŐZMÉNYEI – Előadó: Balassa Zoltán történész

1953   smaragd • előzmény1952 2020-06-03 19:45:32

KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: „Tiszavirág a mi szerelmünk” (1947)  Dal és slowfox, kísért: a Durium Zenekar / YouToube

A Magyar Rádió gyakran játszotta a gramofonfelvételt, ezen az oldalon 1948. március 18-án, az Ötórai tea című műsorban szerepelt.

(mtva archivum)

A zeneszerző ezekben az években: 1947, 1948 - dalokat komponált, megzenésített verseit a Rádió irodalmi  műsoraiban énekelték operaénekesek, sanzonjait Neményi Lili, Rácz Vali és mások adták elő.

Majd 1949-ben született meg az új rádiós műfaj: a rádióoperett ("Májusfa, "Talán a csillagok"), amelynek előzményeként Kemény Egon zenéjével már igen sok rádiójátékot mutatott be a Magyar Rádió, 1937-től kezdve: az első rádiódaljáték (zenés játék) a "Schönbrunni orgonák" volt.

1952   smaragd • előzmény1951 2020-06-01 16:44:31

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN

1951   smaragd 2020-05-31 18:29:37

                                  GYERMEK-NAPRA

                              

Blog: https://kemenyegon.hu/gyermeknapra-90  

Homokvár - 1:52:37    https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png
(„Játszótér, játszótér, homokdombbal ékes…”)

1950   smaragd • előzmény1949 2020-05-29 17:01:46

Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.

Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.

Felvételek a YouTube-ról:

*Paul Abraham: Die Blume von Hawaii in der Kölner Philharmonie (WDR 2009) https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8...

Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.

Die Solisten:

Melba Ramos – Prinzessin Laya

Melvin Edmondson – Jim Boy

Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro

Kay Stiefermann – Harald Stone

Stefan Bwoing – Buffy

Heike Susanne Daum – Bessie

Anja Metzger – Raka

Boris Leisenheimer – Sunny Hill

Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.

*Paul Abraham: Ball im Savoy in der Kölner Philharmonie (WDR 2010) https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&feature=youtu.be

Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.

Die Solisten:

Heike Susanne Daum, Sopran

Susanne Martin, Sopran

Romana Noack, Sopran

Andreas Scheideger, Tenor

Miljenko Turk, Bariton

1949   smaragd • előzmény1948 2020-05-28 08:39:47

Átírt változat alatt természetesen újrahangszerelést értek, nagy zenekarról az előadás lehetőségeihez igazodva.

1948   smaragd • előzmény1947 2020-05-28 04:53:59

A 1947 számú bejegyzéshez

Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.

Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.

Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.

Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.

1947   zenebaratmonika 2020-05-27 21:39:54

Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben

https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk&t=271s

Sajnos a Johny dal kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.

Alul magyar felirat is választható az automatikus fordításnál, természetesen érdekes hallani angol fordításban az eredetileg német nyelvű operettet. A szövegkönyv Földes Imre műve.

 

1946   smaragd • előzmény1939 2020-05-26 19:14:00

A Fűszer és Csemege egyik korabeli pakátja és a film az IMDb oldalán:

https://www.imdb.com/title/tt0031356/?ref_=ttfc_fc_tt

*

  • „Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmzáltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Bécsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos
  • „Kemény Egon filmzenéjének sikere

Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csató Kámán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melódikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal írta, aki ezzel a muzsával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.

az Esti Ujság színháza, 1940. március 4.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

1945   smaragd • előzmény1944 2020-05-26 13:57:37

Köszönöm a teszt ábrát, az én gépeimen nem okoz ez a méret sem problémát, remélem olvasóinknál sem.

1943   smaragd • előzmény1942 2020-05-26 05:30:40

Kedves Héterő,

avec palisir…, szeretettel, megértéssel olvastam észrevételeidet. Közben azért elgondolkodtam, hogy melyik ló szaladt el valójában…?

Jelzem, hogy

  1. a Fórumszabályzat nem írja elő a bejegyzések hoszát,
  2. a képméret megadásánál még az általam legyakrabban használtnál is sokkal nagyobbak készítésére van lehetőség,
  3. a betűméret is választható.

Az, hogy ki mit zavar mások bejegyzéseiben, az egyéni probléma, oka a saját készülékben keresendő. Engem pédául az ékezetek hiánya, mert az magyartalan, az ékezet néküli bejegyzéseket nem olvasom el.

Bírálatodat a szövegek hosszával kapcsolatban már más fórumokban is olvastuk. Lyányomnak mondom, hogy menyem is értsen belőle…?

Te röviden írsz, mások meg hosszabban, néha talán túl hosszan; van hely és nem kell sablonosan írnunk. A téma részletei az Olvasói levelek fórumba tartoznak.

Igyekszem azért majd kedves kiakadásod tartalmát a kedvedért szem előtt tartani.

1942   Héterő • előzmény1941 2020-05-26 00:52:37

Kedves (+ csinos, + szemrevaló) smaragd !
Korábbi bejegyzések során néha elszaladt a ló, ezért ez a topic - practice - olvashatatlan.
Érdemes lenne a lóbetűket, plakátnagyságú képeket-lócímeket visszamenőleg kiirtani. Pardon, madame, de ez a helyzet. Je suis animé des meilleures intentions. :-)
És mindez már egy éve megy.

Bizony, más topic is rászorulna némi visszafogottságra!

1941   smaragd • előzmény1940 2020-05-25 17:54:23

Igen, ha sikerült volna nekem ekkorában... most megvan kicsiben és nagyban, éppen elég komoly ritkaság!

OPPÁ, kis okítással sikerült! :-)

1940   Héterő • előzmény1939 2020-05-25 17:40:44

KE Elég lenne ekkorában.

1939   smaragd • előzmény1938 2020-05-25 17:10:42

Még egy kártya Kemény Egon fiatalkori (1923-ban érettségizett), gazdag és értékes, egykori autogram-gyűjteményéből (Előzmény: 1888 szám és korábbi bejegyzések.):

Forrás:https://www.ukauctioneers.com

RUTHERFORD ERNEST: (1871-1937) New Zealand-born British Physicist, the father of Nuclear Physics. Nobel Prize winner for Chemistry, 1908. Bold, black fountain pen ink signature ('E Rutheford') on the printed postcard of the autograph collector Egon Kemeny. Rutherford has added the Latin words 'Arduus ad solem' (striving towards the sun) and the date, Cambridge, 9th October 1923, in his hand beneath his signature. VG.

International Autograph Auctions Spain

Autograph Auction (12:00 CET) - Saturday 28th March 2015

1938   smaragd • előzmény1937 2020-05-24 20:23:59

Megjelent a PARLANDO új száma

Felelős szerkesztő: Zelinka Tamás

2020. 4. szám

A zenepedadagógiai folyóirat a közelgő Pedagógus-napra „Köszöntsük jó tanítónkat!” címmel Kemény Egon – Soltész Erzsébet  kórusművével, Szabó Ágnes, Gordos Júlia és Kemény Anna Mária gondolataival készített összeállítást.

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

Előzmény: 1931 számú bejegyzés

1937   smaragd • előzmény1936 2020-05-23 12:08:49

Kemény Egon karrierje Budapesten, 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban indult, pályája kezdete Harmath Imréhez és Ábrahám Pálhoz is kapcsolódik.

Ez a műsorlap Alpári Ágnes: „A Fővárosi kabarék műsora” c. könyvében található. A programban az akkor 22 éves Kemény Egon zeneszerző szerzőtársa Harmath Imre, már itt együtt szerepel későbbi szerzőtársaival is, azaz a színházi életben rögtön az élvonalba került!

A „Fekete lilliom” című romantikus nagyoperetjének (1946) későbbi egyik szerzőtársa Nóti Károly, Kellér Dezső „Álmaimban” címmel írt verset 1939-ben slowrox (gramofonsláger lett) kompozíciójához, barátsága és zenei munkatársi kapcsolata Ábrahám Pállal közismert volt és az is maradt.

1927.  

Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa

Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő

Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat bétán.: Rott Ferenc

Kőváry Gyula: HÚZZAD CSAK, HÚZZAD CSAKK... Ételkép dalban és szószban. Zenéjét összeáll.: Hetényi-Heidelberg Albert.

Nóti Károly: KATICABOGÁR. Pesti hangulatkép. Rend.: Szántó Jenő

Malcsiner B.-Ács K. : Ibolyák. Szcenírozott kép Ea. : Gáspár Endre

Hetényi-H. A.-Harmath I. : Gyöngyvirágom Pétör Hetényi-H.

Hetényi-H. A.-Ács K. : Mesék a porszívógépről Ea. : Krajnik Mária

Erdősi-Szász-Kelen : Hétfőn, kedden . . .

Kemény Egon-Harmath I. : Csússzunk egyet . . .

Kemény Egon-Harmath I. : Honolulu

Ea. : Érczkövy László

(Forrás: https://library.hungaricana)

1936   smaragd • előzmény1935 2020-05-20 14:53:07

Kemény Egon zeneszerző hangszerelései zeneszerző kollégái körében is nagyon kelendőek voltak, más szóval a siker egyik garanciáját jelentették!

Erdélyi Mihály: Csavargólány (1936)

Vidám operett 3 felvonásban

című darabjából tűnt most fel egy kottarészlet, Kemény Egon ének-zongora hangszerelésével. A gramofon-jazzhangszerelés is az ő munkája, valószínűleg a teljes operettet is ő hangszerelte és annak sikerét követte a kottakiadás valamint a lemezfelvétel.

Sárgarézből van a pipakupakom – Induló fox; a gramofonfelvételen (YouTube) Kalmár Pál énekel.

1935   smaragd • előzmény1934 2020-05-17 17:59:47

Ma

  • reggel a Dankó Rádióban hangzott fel Kemény Egon egyik angol keringője,
  • este a Duna TV vetíti az Aki maradtak című filmet, Magyarország Oscar nevezettje, 2019.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

A mai ismétlés a 2018. október 13-i műsor.

Kemény Egon születésnapjának évfordulóján

KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem…

című angol keringőjével  egyik legnagyobb sikerével, ami valódi örökzöld sláger – kezdődött.

A rádiófelvételen Bolba Lajos vezényelte a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát.

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

*Ezt is Kemény Egon írta? Hányszor, de hányszor hallottam már a kérdést… éppen a napokban is, egyik kedves barátomtól. Gramofonfelvételről megszámlálhatatlan ismétlésben ment a Rádióban…

*Kemény Egon  –  Harmath Imre: Ritka madár a szerelem…. (1935)* 

most bukkantam rá a fenti felvételre /YouTube link, a zeneszerző hangszerelésével több előadóval és zenekarral készült gramofonlemez. Ezen Sebő Miklós énekel.

*

https://kemenyegon.hu/akik-maradtak-89

SZŐKE ABIGÉL (KLÁRA)

Akik maradtak, május 17-én, 21:15-től a Dunán.

A film a vetítés után 7 napig megtekinthető a Médiaklikken.

Link az Akik maradtak megtekintéséhez: https://mediaklikk.hu/duna/cikk/akik-maradtak/

1934   smaragd • előzmény1933 2020-05-14 19:18:50

Jó bornak is kell cégér…

A fenti képet a világhálón a keresőben véletlenül találtam arról a nyomdáról, ahol a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” CD albumok bemutatójára készítették a roll-up-okat, amelyek a belépő nézőket tájékoztatták… mik vannak!

Kemény Egon CD albumainak nem kell cégér…

bár spot is készült, a Dankó Rádióban és a Bartók Rádióban volt hallható, ám enélkül is megtalálják a vásárlók, ahogyan a Blog bejegyzésben olvashatjuk: https://kemenyegon.hu/vasarloi-visszhang-88.

1933   smaragd • előzmény1931 2020-05-12 18:39:55

1930 és 1929 számú bejegyzésekhez:

Az „Az a szép” című operett-óra 2020. május 11-12-én Erdélyi Claudia szerkesztésében röviden ismertetve végigkísérte a hallgatókat Ábrahám Pál zeneszerző, karmester életútján, legsikeresebb operettjei részleteit tűzte műsorra. Az összeállításokból most azokat a felvételeket válogattam ki, amelyek ez eredeti Kemény Egon-zenekari hangszerelésre (1928-1933) még emlékeztettek (Búbánat és smaragd bejegyzések nyomán, Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47):

  • Dankó Rádió, 2020. május 11.

Az Ábráhám Pál-összeállításhoz kaptunk egy pár életrajzi adatot, emlékműsornak is vehetjük, bár nem hangzott el, hogy halálának 60. évfordulója alkalmából készült volna.

Kemény Egon zeneszerző eredeti zenekari hangszerelésének, – amely Ábrahám Pál jazz-operettjeinek különleges szépségéhez és ezzel a világsikerhez nagy mértékben hozzájárult – nyomai még fellelhetők néhány felvételen (a többi műrészletet Ábrahám Pál halála után áthangszerelték):

Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Lohner Beda - Földes Imre Harmath Imre: Viktória

- Nyitány

Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre: Hawaii rózsája

Hawaii keringő: „Ilyen szép nincsen még.../ A dél tenger tündérvilága…”  (Petress Zsuzsa, Melis György, km. az MRT Énekkara és  Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Bródy Tamás) –  Rádiófelvétel: 1963

- „A csillogó ezüstfolyó partján pálmafák.../Zöld smaragd föld…”  (Melis György)

  • Dankó Rádió, 2020. május 12.

Ábrahám Pál - Harmath Imre: Az utolsó Verebély-lány

32-es baka vagyok én”  (Weygand Tibor) eredeti  gramofonfelvétel

Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József: Bál a Savoyban

- Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

- Tangolita belépője, I. felv.: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!”  (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

* A „32-es baka vagyok én…” (1928) volt az első hangszerelés, amelyre Ábrahám Pál felkérte Kemény Egont, ez nagyon emlékezetes tény, tekintve, hogy óriási sikere a berlini indulást (1930), a világhírhez vezető utat is megalapozta…(lsd  Klaus Waller biográfiája)

Örültem a két műsornapon elhangzott egy-egy Nyitánynak, talán még sosem hallottam őket, vagy nagyon régen.

Gyermekkorom óta csodálom Házy Erzsébet előadásában a ’Tangolitát’, nem tudom, énekelte-e valaha szebben és élvezetesebben más, mint ő…

Német rádióműsor Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján, 2020. május 6-án:

https://wdrmedien-a.akamaihd.net/medp/podcast/weltweit/fsk0/215/2155254/wdrzeitzeichen_2020-05-06_paulabrahamkomponisttodestag651960_wdr5.mp3

1932   zenebaratmonika • előzmény1930 2020-05-11 19:46:26

Sajnos tényleg nem emlékezett meg senki Ábrahám Pál halálának 60. évfordulója napján a zeneszerzőről, de ugye a tévéműsor azért szerencsére elkészült. Sajnos a Viktória operett előadása is elmaradt a vírus miatt az Operettszínházban, reméljük azért pótolva lesz ősszel, ha egyáltalán kinyit akkor a színház.

Különben az egyik német rádió megemlékezett Ábrahám Pálról halála 60. évfordulója alkalmából.

1931   smaragd • előzmény1930 2020-05-11 17:28:42

Kemény Egon zeneszerző műveiről szóló írások és videofelvételek a Parlandoban 2019 - 2020

2019/6.

Kemény Anna Mária: Nem csak a XX. század közönségének komponált.  Emlékezés Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre (pdf)  

2020/1.

Gyermekjátékok – nemcsak gyerekeknek. Válogatás Kemény Egon darabjaiból – CD-felvételen (Fittler Katalin)  

A Gregor József Általános Iskola karácsonyi műsora a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templomban a YouTube-n (2019. december 19.) (részletek)  (Benne a Kemény Egon – Dalos László: "Hóember" című kórusműve) 

2020/2.

Fehér Anikó: Hangról hangra  

1930   smaragd • előzmény1929 2020-05-09 09:17:09

Pesti mese

A fenti kottarészlet az Ábrahám Pál – Kemény Egon művészbarátság egyik utolsó közös munkája (közvetlen előzmény: 1867 számú bejegyzés), amiről a: https://kemenyegon.hu/abraham-pal-halalanak-60-evfordulojan-87 Blog oldalon olvashatunk. A kottán balra fent a hangszerelő Kemény Egon, jobbra a szerzők: Vadnai Tibor és Ábrahám Pál neve olvasható.

Elfelejtették volna Ábrahám Pált? Épp a napokban hallottam, hogy Magyarországon még jobban emlékeznek rá, mint Németországban… és ezt nem akárki mondta nekem, hanem biográfiájának szerzője.

1929   smaragd 2020-05-06 17:28:46

Ábrahám Pálra emlékezett a Duna Televízió „Hogy volt?! Ábrahám Pál" című műsorával, amelyet 2020. január 26-án láthattunk először, azóta többször ismételték.

Ma, Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján nem sugározzák, itt megtekinthető:

https://kemenyegon.hu/duna-tv-hogy-volt-abraham-pal-68

„HOGY VOLT?!”  ÁBRAHÁM PÁL

Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József a felvétel után a stúdióban.

MTVA, Budapest, 2020. január.

1928   smaragd • előzmény1927 2020-05-03 16:26:39

Blog https://kemenyegon.hu/anyak-napjara-edesanyanknak-86

KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD albumáról Anyák napjára komponált gyermekkari művének rövid részletével kívánok minden szépet és jót az édesanyáknak:

Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Édesanyánknak - 1:36:59  https://kegon.cdn.shoprenter.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png?v=null.1551364173 

(„Nagy csokor virággal, szívünkben hálával…”)

Közreműködött: a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, Beliczay Éva vezényelt.

Énekszóló: Kovács Ildikó, Raics István – zongora.

A Kemény Egon – Soltész Erzsébet szerzőpár Anyák napja ünnepéhez is több felkérést kapott: a fenti dalt a Magyar Rádió felvétele (1959) őrizte meg.

Az alábbi óvodai kézikönyvekből óvónők generációi tanultak.

Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.

Országos Pedagógiai Intézet Vikárné Forrai Katalin

Budapest, Tankönyvkiadó 1963.

Az Anyák napja fejezetben:

  • Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Könnyű szél illatoz…”

kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak

  • Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Ispiláng ispiláng…” („Ünnepi csokor”)

kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak

Az „Ispiláng ispiláng…” új kiadásban is megjelent: Forrai Katalin: Ének az óvodában Móra Könyvkiadó, 2016.

Az óvodai Anyák-napi ünnepségeken ritkán hangzik el a szerzők neve… de a címekről felismerhetjük a dalokat, a kisgyermekek kedves hangján felcsendülő szép szavakról és dallamokról meghitt Anyák-napi ünnepségek emléke idéződhet fel bennünk…

1927   smaragd • előzmény1926 2020-05-01 17:57:25

https://kemenyegon.hu/majusfa-az-elso-radiooperett-bemutatoja-1949-majus-1-85 Blog

„MÁJUSFA” –  AZ ELSŐ RÁDIÓOPERETT BEMUTATÓJA: 1949. MÁJUS 1.

Címlap: Ruttkay Éva a "Májusfa" című rádióoperettben szerepel május 1-én.

Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”

Előzetes a „Májusfa” című első magyar rádióoperettről:

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin

(Rádióélet, részlet,1949., archivum.mtva.hu)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. … Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat, társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

MÁJUSFA

Mesterházi  Lajos, Szász Péter és Romhányi József nagyoperettje.

Zenéjét szerzette: Kemény Egon.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.

Közreműködik a Földényi-kórus.

Rendező: Rácz György.

Szereplők:

Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Az ünnepi műsort követően azonnal megnyilvánult, hogy rádiótörténeti jelentőségű volt a  „kísérlet”, a rádióhallgatók sokasága telefonált be és azonnali folytatást kért…

Az első magyar rádióoperett, a „Májusfa” nyitott utat a Magyar Rádióban a Rádió Dalszínháza öt évtizedes sikersorozatának: a klasszikus operettfelvételek mellett ezután a magyar szerzők felkérésekre írt, új operettjeiről készültek rádiófelvételek.

Legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra és 1949. Szilveszter éjjelére elkészült a második, most már nem „kísérleti”… rádióoperett, Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”.

2019-ben, a „Májusfa” bemutatójának 70. évfordulóján és a KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK című emlékhéten, https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-50, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő– műsorvezető a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve tűzte műsorra a rádiófelvételeket:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária

Konty ­– kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók – dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A „Májusfa” emlékét évtizedeken át idézték és szeretettel említették a Rádióújságban és a Magyar Rádió műsoraiban Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Dr. Rácz György, Tamássy Zdenkó, Kemény Egon, Ruitner Sándor és mások.

1926   smaragd • előzmény1925 2020-04-30 19:07:55

Amit a város dalol - Kemény Egon zeneszerző 1946-ban önálló műsort kapott, amelybe a legfrissebb slágerszámokat és közkedvelt melódiákat szerkesztett; a műsort élő adásban vezette. 

Később, feltehetően zenei elfoglaltsága miatt a szerkesztést vállalta csak, egy adás a sok közül:

1947. január 29. - 1947. február 5

18.00 Amit a város dalol Összeállította Kemény Egon…

1925   smaragd • előzmény1924 2020-04-29 16:56:45

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Operettslágerek a Dankó Rádióban…

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

1483   smaragd • előzmény1482

 

2018-09-28 17:08:39

Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:

"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. 

„Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelte prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett.”

Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

(1955) Magyar Rádió,  rádiódaljáték

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Elhangzott:

Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Jelenet és kettős: Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József, Bessenyei Ferenc

A Debreceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar

Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula

Elmira sanzonja -Mezey Mária

Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Érdekes volt ma meghallgatni a 2018. szeptember 26-i műsort, még a Hatvani diákjai CD kiadása előtt készült. Az elhangzott műsor az ismertető füzet szerint:

https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…" - 04:43 
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Szerenád, Amálka – Máté kettőse: "Édes lányka, szép Amálka…" - 02:23 
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Kántus "Jó dolga van a diáknak…" - 00:25
(Simándy József, Földényi-férfikar)

Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21 
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról "Elpirult, miért pirult?..." - 04:07 
(Mezei Mária, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója és Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik..." - 02:53 
(Ramor Ervin, Hadics László, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

1924   smaragd • előzmény1923 2020-04-27 18:11:56

Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.

Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján

Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.

A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.

Főszereplő sztárgárda: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.

Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.

„Kikelet ucca 3.

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”

A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.

A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.

A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:

„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)

2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…

Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.

https://kemenyegon.hu/ Blog

1923   smaragd • előzmény1922 2020-04-26 16:27:42

https://kemenyegon.hu/zenthe-ferenc-emlekere-szuletese-100-evfordulojan-82 Blog 2020. április 24.

ZENTHE FERENC EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁN

Zenthe Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Korompai Vali, Lilla prózai szerepében a "Komáromi farsang" felvételén a Magyar Rádió stúdiójában, 1957-ben. MTI Foto

Fiatalos, lendületes, kalandra kész és emberséges, becsületes férfi benyomását tette a rádióhallgatókra, majd a TV-nézőkre, így él emlékezetünkben Zenthe Ferenc színművész.

1957-ben harminchét esztendős volt, ekkor kapta meg Csokonai Vitéz Mihály prózai szerepét Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang című daljátékában, a főszerep operaénekes párja Ilosfalvy Róbert volt, Lilla szerepét Házy Erzsébet énekelte. Nagy sikerrel mutatta be a Magyar Rádió a Csokonai és Lilla szerelme körül forgó cselekményű művet, amelyben valamennyi szerző és szereplő, csakúgy a rádió alkotógárdája tudása legjavát adta. Mulattató jelenetek tarkítják az irodalomból ismert történetet, szívszorító helyzettel zárul le a reményteli vonzalom... A Magyar Rádió és a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora gyakorta ismételte, teljes egészében legutóbb a Bartók Rádió 2001-ben sugározta.

A darab egyik kulcsmondata: „Lillám, szeretsz-é?”- kérdi Csokonai, ezt a pár emlékezetes szót évtizedek óta Zenthe Ferenc hangján hallom... magamban.

"Komáromi farsang" Zenthe Ferenc emlékét is őrzi, dupla CD-albumon jelent meg és megvásárolható.

Zenthe Ferenc a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész életművéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a „Komáromi farsang”-ban nyújtott feledhetetlen alakítása is, érdemes megismerkedni vele.

 

1922   smaragd • előzmény1921 2020-04-24 18:19:30

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

Ma, a 2018. augusztus 31-i műsort

Kemény Egon: „Tangó” című zenekari műve zárta, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Kemény Egon első tangó-dala 1927-ben jelent meg, előadásban is, Harmath Imre versével, címe: "Szerettelek". A „Tangó” (1954) egyetlen zenekari műve ebben a genre-ban. Hosszú évtizedek alatt sok sikert aratott ezzel a műfajjal is. Nyomtatott kottafüzetek tanúsága szerint pályatársai közül többen az ő tangó-hangszerelésével, például: Ábrahám Pál, Buday Dénes, de Fries Károly, Eisemann Mihály, Erdélyi Mihály, Dolecskó Béla, Paksy József, Erdős László, Waldmann Miklós, Nádas Béla és mások.

1921   smaragd • előzmény1920 2020-04-23 19:09:38

MAGYAR RÁDIÓ, Műsor 1948.05.13 

A kottarészlet után, a lap alján:

JÖVŐ HÉTEN KÖZÖLJÜK A NAGYSIKERŰ RÁDIÓJÁTÉK A "Budapesti látomás" slágerét: "KÖNNYEK TAVASZÁN" KEMÉNY EGON MUZSIKÁJA! 

Forrás: mtva. archívum

Kemény Egon - Dr. Lantos Olivér: Könnyek tavaszán

Dalkeringő, Dr. Lantos Olivér énekelte.

(A díjnyertes rádiódrámáról korábbi bejegyzéseinkben is írtunk.)

1920   smaragd • előzmény1919 2020-04-22 15:33:06

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-dalos-laszlo-kinyilott-a-pitypang-81 

   

Új videóklipp A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA/videos?view_as=subscriber

Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang * https://www.youtube.com/watch?v=4eahci8D1gw

       

Az ismert és generációk által közkedvelt dalocska számos lemezfelvétele közül az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában, Csányi László vezényletével az M. H. V. Kisegyüttese kíséretével hangzik fel. Különleges megvilágításban jelennek meg a tavaszt jelző, kedves kis virágok, pajkosságuk mosolyt csal arcunkra. Kemény Egon dallamai, Dalos László verse tiszta, vidám gyermekhangokkal életkedvet sugároznak, a természetbe hívnak minket..., most is.

CD-n megjelent – KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok

1919   smaragd • előzmény1918 2020-04-21 11:39:28

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/08/27/tul-az-operencian-agardi-laszloval-35-het/.

Ma, a 2018. augusztus 28-i műsort

Kemény Egon: „Krisztina kisasszony” című rádióoperettjének Előjátéka zárta, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-muvei-73

1918   smaragd • előzmény1917 2020-04-19 19:29:36

Kemény Egon rádiójátékokhoz írt kompozíciói közül most találtam meg a „Bem tábornok” című darab színlapját:

1951. március 15.

Kossuth

17:35 Bem tábornok

1917   smaragd • előzmény1916 2020-04-18 16:42:41

Kemény Egon dalai önálló műsorként a Magyar Rádió utolsó évtizedeiből, néhányat kiválasztottam:

  • 1972. február 17. Petőfi

14:00 Kettőtől – hatig, zenés délután

14:00 – 14:13 Kemény Egon dalaiból

  • 1981. július 1. Kossuth

16:50 – 17:07 Kemény Egon dalaiból

  • 1982. február 28. Petőfi (műsorkezdésként)

8:05 – 8:20 Kemény Egon dalaiból

*

1990. június 7. Petőfi

21:29 – 21:55 Kemény Egon szerzeményeiből

Wikipédia Kemény Egon zeneszerző https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Dalok, műdalok és megzenésített költemények

Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal”  (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.

Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.

„Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.

8 órai újság, Színház rovat, 1940.”

1916   smaragd • előzmény1915 2020-04-17 10:30:44

LÁSZLÓ MARGIT

(MTI-FOTO)

László Margit (Kolozsvár1931március 17. – 2019április 15.https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_Margit

Egy évvel ezelőtt kaptuk a megrendítő hírt László Margit haláláról. Röviden, ám meleg szívvel emlékezem meg szeretett művésznőnkról, aki sok híres szerepe mellett a

Magyar Rádióban 1965-ben bemutatott:

Kemény Egon –  Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)  

Szereplők:

  • Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván
  • Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József
  • Ámeli – László Margit/Domján Edit
  • Julika – Andor Éva/Örkényi Éva
  • Zenei rendező: Ruitner Sándor.
  • Rendezte: László Endre.
  • A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 

történelmi daljátékában is főszerepben, gyönyörű hangjával, kiváló előadásban szólaltatta meg Ámelit, Fazekas Mihály költő és természettudós fiatalkori, francia szerelmét.

A rádiódaljátékból legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékhetén, halálának 50. évfordulóján hallottunk részleteket Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.

Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a magyar rádió talán legfoglalkoztatottabb háziszerzőjének műveit a Dankó Rádióban 2020 januárjában indult „Az a szép” című műsorába Erdélyi Claudia is szerkessze, „A messzetűnt kedves”-ből kiemelve a rég nem hallott műrészleteket, László Margit énekével.

1915   smaragd • előzmény1914 2020-04-15 18:42:15

Kemény Egon modern tánc slágerei 1927 óta jelentek meg gramofonlemezeken. 1934-től játszotta műveit a magyar rádió, amely a lemezfelvételeit is közvetítette. Az alábbi összeállítás érdekessége, hogy két Kemény Egon mű szerepel benne, a „Budapest tangót táncol” című lemez szerkesztője volt, és a mellékelt műsor szerint a lemezeken szereplő tangókból egyveleg komponálásával is megbízták.

Előzmények: Ardelao 1777, smaragd 1902


BUDAPEST I.

1936. augusztus 17. hétfő

20:00 Hanglemezek

3. Kemény Egon: Budapest tangót táncol egyveleg (Szedő Miklós dr. és Komor Géza tánczenekara)

13. Kemény Egon – Harmath Imre: Légy életem és halálom (Szedő Miklós dr., Komor Géza Pátria Tánc-zenekara)

1914   smaragd • előzmény1913 2020-04-14 07:02:28

1909 számú bejegyzéshez — két nap múlva ismét hallhattak Kemény Egon-művet a hallgatók:

1941. április 15., szerda

13:30 Országos Postászenekar. Vezényel: Eördögh János

5. Kemény Egon: Schönbrunni orgonák

(A zeneszerző az azonos című, a magyar rádióban 1937-ben bemutatott első rádiódaljáték nagyzenekari egyvelegét az Országos Postászenekar számára áthangszerelte.)

1913   smaragd • előzmény1912 2020-04-11 16:36:59

Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!

1912   smaragd • előzmény1911 2020-04-08 19:24:58

Film Színház Muzsika, 1961-06-09 / 23. szám


A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZBAN már túljutott a 25. előadáson

Kemény Egon—Kardos György—Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

című daljátéka.

Képünkön a két főszereplő: Komlóssy Teri és Polgár Géza

(Foto:  az 1910 számú bejegyzésnél.)

1911   smaragd • előzmény1910 2020-04-07 17:07:24

59 évvel ezelőtt ezekben az órákban már készültek a bemutatóra, Kemény Egon zeneszerző jelenlétével

Kemény Egon  Kardos György  Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

JELENET középen Krisztina kiasszony, Komlóssy Teri

A képsorozat korábbi bejegyzéseimben megtalálható, a mai évfordulóhoz még egy Kemény Egon interjút is csatolok, amelyet most találtam meg az arcanum archívumban:

  • Film Színház Muzsika, 1961-06-16 / 24. szám

KEMÉNY EGON

„Valahol délen” című operettje nemrégiben érdekes jubileumhoz érkezett: századszor játszották Leningrádban. Előzőleg több szovjet színpadon is sikerrel mutatták be. Kérdésünkre a következőket mondotta:

— Igen örülök a sikernek! Hosszú zeneszerzői munkásságom megbecsülését látom benne. 1929-ben a „Kikelet utca három” című operettel mutatkoztam be, röviddel azután, hogy tanulmányaimat befejeztem a bécsi zeneakadémián. Egy ideig az Operettszínház karmestere voltam, majd Ábrahám Pál magával vitt Németországba, és ott mintegy hat évig dolgoztunk együtt. — A felszabadulás óta a rádió többízben adott műveimnek nyilvánosságot. A Krisztina kisasszony is — amelyet most Miskolcon játszanak —, rádióoperett volt eredetileg. Egyik legjobb visszhangot keltett rádióoperettemet, a „Hatvani diákjai''-t  pedig most dolgozom át a színpad számára. Erre a daljátékra kaptam a második Erkel-díjat és azt hiszem, megállja majd a helyét a színpadon is. Egyébként talán nem újdonság az, hogy "komoly" szerző is vagyok, legutóbb Gyermekjáték címen öttételes zenekari szvitet írtam, amely a rádióban kerül bemutatóra Lehel György vezényletével.

(Kemény Egon 1930-33 között élt és dolgozott Berlinben Ábrahám Pál zenei munkatársaként, ebben a cikkben pontatlanul jelent meg ez az időszak.)

A Gyermekjátékok szvit rövid részletekben itt hallható: https://kemenyegon.hu/gyermekkari-muvek-140 és megrendelhető, Hatvani diákjai CD: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

"Valahol Délen" a színház honlapján: Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer

1910   smaragd • előzmény1909 2020-04-07 17:06:41
  • Film Színház Muzsika, 1961-04-07 / 14. szám

Április 7-én mutatják be Kardos György, Erdődy János és Kemény Egon új daljátékát, a „Krisztina kisasszony”-t. Amikor Miskolcon jártunk, még csak próbát láthattunk, Orosz György irányításával. A főbb szerepeket Komlóssy Teréz. Máthé Éva, Fehér Tibor. Polgár Géza, Csiszér András és Némethi Ferenc alakítja. Komlóssy Terézt legutóbb Sybill- ként láthattuk — finom, karakterisztikus játéka, szép énekhangja pompásan illett az elegánsan mulatságos, igényes előadás sítlusába. (Szilágyi Albert rendezése.) Máthé Éva, az Arbuzov-dráma kitűnő Larisszája és a Sybill szubrettje most is szubrettszerepet játszik. Hálás szerep jutott a színház jeles buffójá- nak: Fehér Tibornak is; Fehér a Sybill kormányzójaként győzött meg legutóbb szellemes, eredeti humoráról, mértéktartó és mégis bővérű komédiázásáról, igényes jellemformálásáról. Képünkön Komlóssy Teréz mint Krisztina kisasszony. A próbaképen Fehér Tibor, Dobránszky Zoltán és Máthé Éva.

1895   smaragd • előzmény1894  • Válasz erre   2020-03-21 12:03:20

Kemény Egon  Kardos György  Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

KOMLÓSSY TERI – POLGÁR GÉZA

Közvetlen előzmény: 1892

1909   smaragd • előzmény1908 2020-04-05 19:02:41

Rádióműsor, a délután folyamán két Kemény Egon zenekari művel:

1941. április 13., vasárnap

12:30 Székesfővárosi Zenekar, vezényel: Polgár Tibor

4. Kemény Egon: Magyar szvit

18:15 A rádió szalonzenekara. Vezényel: Bertha István

5. Kemény Egon: Pacsirta

1908   smaragd • előzmény1904 2020-04-03 18:55:02

Innen lehet folytatni… írta Búbánat fórumtársunk (1905) és… Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető folytatta… 2012 és 2020 között, a „Túl az Óperencián” című műsorában. Majd egyszer szorgalmasan összeírjuk, mikor, hány alkalommal ékesítették a „Komáromi farsang” részletei adásait. Legutoljára 2020. január 26-án, utolsó műsora végén – Kemény Egon daljátékával búcsúzott hallgatóitól (1851 számú bejegyzés).

A „Komáromi farsang” bemutatójának és ismétléseinek időpontját részletesen jeleztük (1905, 1906,1907). Fábián Juliannát alakító csodálatos Berky Lilit és férjét, a közkedvelt Gózon Gyulát, aki Kajdács Kelemen szerepében jeleskedett, említette egy bemutató előtti hír fotóval, lsd. 1907.

  
legújabb:
Pál Tamás - 2020-07-28
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1829 • A Tell Vilmos bemutatója (Párizs)
elhunyt:
1998 • Alfred Schnittke, zeneszerző (sz. 1934)
2006 • Elisabeth Schwarzkopf, énekes (sz. 1915)