vissza a cimoldalra
2017-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1213)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59900)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Erkel Színház (8367)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1122)
Udvardy Tibor (167)
Bartók Béla szellemisége (214)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (300)
Élő közvetítések (6644)
Lisztről emelkedetten (849)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2364)
Franz Schmidt (2923)
Edita Gruberova (3020)
Wagner-felvételek (257)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1115)
Balett-, és Táncművészet (5406)
Lehár Ferenc (578)
Jonas Kaufmann (2132)
Pantheon (2104)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1115   smaragd • előzmény1114 2017-10-20 07:00:03

Az egymásra épülés egyik oka lehetett

Kemény Egon zenéinek sikere,

a rádióhallgatók várták újabb és újabb műveinek bemutatóit a Magyar Rádióban, erről korabeli rádióújságok tanuskodnak.

1114   smaragd • előzmény1109 2017-10-20 06:53:34

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben),  helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

 

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte - előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 
1113   smaragd • előzmény1107 2017-10-18 15:01:30

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina ksiasszony"

" Ha én egyszer tereád, szemet vetek..." 

1112   smaragd • előzmény1111 2017-10-18 08:11:13

NAGY IBOLYA, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" címů műsora szerkesztő-műsorvezetője, énekművésznő portréja.

1111   smaragd 2017-10-18 08:04:44

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető, énekművésznő

1110   smaragd 2017-10-18 08:04:28

(Sajnos nekem még mindig nem sikerült, most sem, az elmaradott bemásolása.)

1109   smaragd • előzmény1108 2017-10-18 08:01:16

Köszönöm szépen összefoglaló bejegyzésedet.

Örültem, hogy szerencsésen sikerült bemásolni az új rendszerben.

Kemény Egon zenés rádiójátékai listáját Ardelao fórumtársunk találta meg az interneten, ez a 359 számú bejegyzésben olvasható.

Amennyiben további (34 darab...) zenés rádiójátékainak is elkészül - pl. a "Békebeli primadonna"-  az összesített oldala, akkor a 1108 számúhoz kapcsolhatjuk, így némileg tematizált sorozatot kapunk majd.

1108   Búbánat 2017-10-17 11:11:38

Próba - szerencse...

Kapcs.: 930., 928., 928., 515., 359., 357. sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

 

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )


A fenti kiegészítés kapcsolódik az  "Operett a magyar rádióban (1949-1990)” fórum 2148., 2146., 2145., 2143.,,és  a „Pantheon” fórum 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

1107   smaragd • előzmény1105 2017-10-17 07:57:14

Köszönöm bejegyzésedet.

 

A "Krisztina kisasszony"-ban is megfigyelhetjük a Kemény-Erdődy szerzőpáros mestermunkáját, ahogyan a zene és  a vers egymásba fonódva tökéletes harmóniát alkot.

 

Igy nagyon fontos, hogy ide is a pontosan írjuk le a verset, "Blanche sanzonja" így kezdődik:

 

"Sétál a párizsi utcán

egy édes kis párizsi lány

Büszkén, a gárda huszárja

kocog a lányka után"

 

A "Dal a rabmadárról" versének kezdete:

 

"Kósza felhő úszik fenn az égen, 

rab madárka búsan néz felé

Szabadságnak vágya él szivében, 

várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é".

 

(A versek szövege is szerzői jogvédelem alatt áll.)

1106   smaragd • előzmény748 2017-10-16 18:14:53

Ma!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: cca18.40-kor kezdődik

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Négy részletet fogunk hallani.

A darab színpadi változatát - amint korábban is már megírtuk - a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be, egész estét betöltő nagyoperett.

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1105   Búbánat 2017-10-16 10:05:28

Mától egész héten át Básti Juli színművésznő Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

A mai zenei kínálatból:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély - nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi - részletek

Csákányi László, Kalmár Magda, Németh Marika, Rátonyi Róbert,  Korondy György, Suka Sándor, Gálcsiki János, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Frederick Loewe  - My Fair Lady– dal (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

Kemény Egon -  Erdődy János: Krisztina kisasszony

Bemutató: Magyar Rádió, 1959. augusztus 22. Kossuth-adó
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.

Részletek:

- Blanche sanzonja (Gyenes Magda)
„Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…”

- Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)
„ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” 

- Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)
„- Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…”

- Krisztina és Eugene kettőse -  "Dal a hódításról"  (Petress Zsuzsa-Rátonyi Róber)

„- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..."

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Keringő (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1104   smaragd • előzmény1098 2017-10-16 08:08:15

Ámeli (Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet .

(A szerep nevét javítottam, ami elütés lehetett.)

1103   smaragd • előzmény1099 2017-10-15 14:01:08

Kemény Egon a Magyar Rádióban, 112. születésnapi évfordulóján, a

1102   smaragd 2017-10-15 07:43:16

KEMÉNY EGON:"Valahol Délen" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvétel-részlet

1101   smaragd • előzmény1100 2017-10-13 17:01:36

Ma!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.30

 

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 112. évfordulója alkalmából:

 

 

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Daljáték

 

Az első szerelem dala - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1100   smaragd • előzmény1099 2017-10-13 13:05:55

Mindkét fórumtársamnak köszönöm mai bejegyzéseit :-).

1099   Búbánat • előzmény1096 2017-10-13 10:59:56

„A nap képe” – galéria – Café Momus

2017. október 13.

A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában

A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

1098   Búbánat 2017-10-13 10:21:29

A most véget ért operettműsorban, a Dankó Rádióban, újra hallhattunk részleteket Kemény Egon művéből: „Messzetűnt kedves”

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

Ezúttal három részlet csendült fel  a darabból - emlékezve a zeneszerzőre, aki ezen a napon, október 13-án született, 1905-ben.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse: „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

(A Túl az Óperencián adásának első részében Nádor Mihály- Kuliniy Ernő Babavásár című operettjének részletei szólaltak meg Koltay Valéria, Andor Éva, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor előadásában, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényelte az 1968-ban készült stódiófelvételen.)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1097   Ardelao • előzmény1093 2017-10-13 10:02:03

 

Kemény Egon a saját darabjáról:

NÉPSZABADSÁG, 1957-12-21 / 301. SZÁM:

A „Valahol délen" sikere — a Szovjetunióban
Csaknem harminc  színház tűzi műsorára  Kemény Egon operettjét

Hárman  ültek  együtt  a  Hungária  kávéház  asztalánál.  Ketten  — Tabi László, a szövegkönyv és Erdődy János, a versek  írója — Kemény  Egont,  a  zeneszerzőt  igyekeztek  rávenni:  vállalja   el  operettlibrettójuk    megzenésítését. „Ha a Valahol délen kezdetű dalt meg tudom jól csinálni, akkor elvállalom az egészet"  —  volt  a felelet, s ebben  maradtak.

Most  majdnem  ugyanannál   az asztalnál  beszélgetünk  a Valahol délen   zeneszerzőjével,   mert   a dal is,  az  operett  is,  elkészült,  a Fővárosi  Operettszínházban  be  is mutatták, sikere is volt, s egy  idő múlva  le  is  vették   a   műsorról, ahogy  az nálunk szokás.   Az operett  azonban   kikerült  a  Szovjetunióba,  ahol a szverdlovszki  operettszínház  műsorra  tűzte  s  idén tavasszal nagy sikerrel bemutatta. Az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett színházi    fesztiválra   meghívták Moszkvába  a szverdlovszki  társulatot,  a Valahol  délent,  és  magát a szerzőt is.  November 30-án  volt az  operett  első  előadása  a  Majakovszkij Színházban. Ennyit mond róla  a  szerző:
 

— Legnagyobb  örömöm,  hogy  a magyar  operettzene  egyik  képviselőjeként  megállhattam  a  helyemet.  A  fogadtatásra  vonatkozólag csak  annyit:  a  harmadik  felvonás után  is  kitapsolt  a  szovjet  közönség  a  páholyból.
 

Az  előadást  a  televízió  is  közvetítette.   Ott  látta   Hrennyikov elvtársnak,  a  szovjet  Zeneszerzők Szövetsége  főtitkárának  a  sofőrje,  aki  azonnal  „referált”  a  neki nagyon  tetsző  operettről. Talán ennek  is  tulajdonítható,  hogy   a második előadást Hrennyikov elvtárs  is  végignézte,  elragadtatással nyilatkozott és  szívből gratulált  a szerzőnek.


— Úgy  gondoltam,  amikor  felültem  a  repülőgépre,  hogy  megbukni  azért  nem  fog  ez  a  darab, de ilyen  sikerre   nem   számítottam  —  mondja  Kemény  Egon  —, és  mélységesen  meghatott  az az őszinteség,  amellyel  a  szovjet  zeneszerzők  lelkűk  mélyéig  örülnek egy  másik  komponista  sikerének. Miljutyinnal  órákon   át   játszottunk  egymásnak  a  készülő  darabjainkból  és  megállapodtunk   benne,  hogy  közösen  írunk  operettet a  magyar—szovjet  barátság  témaköréből.  Elutazásom  előtt  közölték  velem,  hogy  a  „Valahol  délen"  partitúráját,  zongorakivonatát  és  szövegkönyvét  kiadják,   s eddig  valamennyi szovjet  operettszínház   (összesen   húsz)   és   hat vidéki  opera  kötötte  le  előadásra. Tallinnban  január  25-én,  Leningrádban   áprilisban,  a   moszkvai Sztanyiszlavszkij  Színházban  pedig  novemberben  lesz  a  bemutató.  Az  utóbbi  főrendezője,  Bara- tov  professzor,  a   Színművészeti  Főiskola  tanára  is.  Meghívott  a főiskolára,  ahol  növendékei   már próbálják   az   operettet,  s  be  is mutatják.  Egyébként  nemrég  értesültem,  hogy   márciusban   Romániában  is  színre  kerül,  először Ploestiben, majd  Bukarestben és műsorra  tűzik  Berlinben  is.
 

Lehet,  hogy  némi  változással  a „Valahol  délen”-nek  is  az  lesz  a sorsa,  ami  jó néhány, azóta  híressé  vált  magyar  operettnek:   itthon  majd  csak   akkor  kell   igazán,  ha  külföldről  hozzuk  haza? Talán  nem  —  hiszen  úgy  hírlik, hogy  a  Fővárosi   Operettszínház február  táján  újra  műsorra  tűzi."

1096   smaragd • előzmény1000 2017-10-13 02:20:38

Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző születésének 112. évfordulója van ma.

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" - "A nap képe "archív felvétel, arról az ihletette egykori rádiós stúdiómunkáról, amelyet a régi rádiósok évtizedekig emlegettek egymás között a Pagodában.

1095   smaragd • előzmény1092 2017-10-12 16:43:26

Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek

A bejegyzések száma: 1002, 1061, 1062, 1092

 

 

1094   smaragd • előzmény1035 2017-10-12 07:37:16

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Főszerepben: Petress Zsuzsa  "Ha madárka dalol az ágon"

1093   smaragd • előzmény1092 2017-10-11 19:14:55

KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" A rádiófelvételen Melis György énekel

1092   Búbánat • előzmény1061 2017-10-11 13:08:03

Kapcs.: 1061. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)

1078   smaragd • előzmény1072 2017-10-09 18:37:31

Ehhez a bejegyzéssorozathoz még két linket csatolok:

 

Ász Dezső: Popper Dávid (Nyugat, 1913)

"Nagy elődök" - Kerpely Jenő

1072   smaragd • előzmény1070 2017-10-09 15:09:51

Popper Dávid - Wikipedia

1070   smaragd • előzmény1069 2017-10-07 21:15:08

"....Kornstein...."

1069   smaragd • előzmény1068 2017-10-07 07:57:27

"Wien, 8. II. 21

 

Beethoven Sonate op. 110.

Mozart:(?) moll Quartett

Beethoven: a moll op. 132

Brahms: Klavierquintett in c moll

 

Emerich Waldbauer

Eugen von Kerpely

Egon Kronstein

Johann von Temesváry

Franz Schmidt"

A kötet végén néhány oldalon  Franz Schmidt kézírásával láthatjuk  Dr. Jerome Stonborough vendégkönyvében a koncertek időpontjait, a műsorokat és az előadó muzsikusok nevét. 

 

1068   smaragd • előzmény1067 2017-10-06 00:35:38

"KAMMERMUSIKABENDE

 

Kammermusikabende bei Familie Dr. Stonborough (1921-1923)

In den Jahren 1921 bis (Anfang) 1923 gab Franz Schmidt in der Wohnung des Arztes Dr. Jerome Stonborough (1876-1938) regelmäßig Klavierabende oder musizierte mit  bedeutenden Vertretern des Wiener Musiklebens.

Diese interessanten musikalischen Ereignisse sind in einem Büchlein aufgezeichnet, dessen Inhalt ich durch das liebenswürdige Entgegenkommen des Sohnes, Hrn. Dr. Thomas Stonborough, photokopieren durfte. (Es werden nur Konzerte mit Schmidt dokumentiert.)

Die erste (handschriftliche) Eintragung Schmidts war am 4.1.1921, die letzte am 16.1.1923. Hr. Dr. Thomas Stonborough war aber der Ansicht, daß das letzgenanannte Datum sicher nicht identisch mit dem letzten Besuch im Hause seines Vaters war. Bis zu diesem Zeitpunkt wurde Franz Schmidt in erster Linie als Künstler eingeladen. Danach dürften diese  Besuche private Zusammenkünfte gewesen sein, da auch die Gattin des Gastgebers, eine Schwester des Pianisten Paul und des Philisophen Ludwig Wittgenstein, sehr an künstlerischen, vorallem musikalischen Gesprächen interessiert war. Kurze Zeit gab der Komponist dem Sohn Thomas sogar einige Klavierstunden"

"Bei der Durchsicht der Aufzeichnungen sehen wir sofort, daß Schmidts Soloklavierabende - meist wöchentlich veranstaltet - wesentlich die Anzahl der Kammermusikabende übertreffen. Der Komponist als genialer Pianist - in den Erinnerungen noch lebender Kollegen, Freude und Schüler charakterisiert - ist in diesem kleinen Būchlein ebenso dokumentiert wie sein Musizieren mit kongenialen Kollegen.

Diese "Kollegen" möchte ich nun vorstellen. Franz Schmidt musizierte mit Josef Peischer, in einem Konzertprogramm des Musikvereins als  "1. Konzertmeister des Wiener-Sinfonie-Orchesters" vorgestellt, mit dem Cellisten Hugo Kreisler und dem Streichquartett des Geigers Emmerich (Imre) Waldbauer und seine damaligen Kollegen Egon Kornstein (2.Violine), Eugen (Jenő) von Kerpely (Cello) und Johann (János) von Temesvary, der wahrscheinlich an jenen Abenden die Bratsche spielte.

 

Auch mit dem damals sehr bekannten Mairecker-Buxbaum-Quartett musizierte Franz Schmidt."

1067   smaragd • előzmény1064 2017-10-04 22:16:23

"Franz Schmidt als Pianist-Cellist und Organist - ein unerschöpfliches Thema!"

ez a mondat az alábbi kiadványban szerepel, amelynek tartalma a zenepedagógus, zeneszerző, kamarazenész, Zeneakadémia-igazgató és rektor Franz Schmidt zenész baráti körének és tanítványainak magángyűjteményekben elérhető és fellelt dokumentumait tartalmazza.

Kemény Egon Franz Schmidt tanítvány volt, így a gyűjteményből az ő bécsi zeneaakadémiai tanulmányi évei atmoszférájáról is benyomást kaphatunk e munka révén:

Carmen Ottner

Quellen II

zu Franz Schmidt

Briefe, Autographen, Aufzeichnungen im Privatbesitz, Erinnerungen

Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt-Gesellschaft

Studien zu Franz Schmidt V

Copyright 1987

Satz und Druck: Doblinger Wien

INHALT

Vorwort

Abkürzungsverzeichnis

I. Briefe

II. Autographen

III. Kammermusikabende

IV. Erinnerungen

Abbildungen

Register

 

1066   smaragd • előzmény1065 2017-10-03 17:40:41

D. Popper: "Rhapsodie Hongroise" David Louwerse violoncello, François Daudet piano

1065   smaragd • előzmény228 2017-10-03 05:33:33

"D. Popper: Op. 68 Rapsodie Hongroise

 

Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon" 

 

(1921, Kassa)

 

Vajon találunk-e Danyi Nándor, a fiatal csellóvirtuóz művészetét és életpályáját bemutató dokumentumokat?

 
1064   smaragd • előzmény1056 2017-10-01 12:46:18

"Kerpely Jenő csellószólói

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre:  "Kikelet ucca 3" című nagyoperettjében.

Erre a témára majd még visszatérek.

1063   smaragd • előzmény1038 2017-09-29 18:34:56

Gyenes Magda utolsó útja előtt (Pantheon 2060) ma a "Krisztina kisasszony" Nyitánya csendült fel, mintha így Blanche-ra is emlékeznénk, együtt, a rádió mellett...
1062   smaragd • előzmény1061 2017-09-29 18:33:49

Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek:
1002, 1061
bejegyzésekben.

Örültem a mai "műsoremlék"-nek is...
Kemény Egon zeneszerzőről nem készült (még...) portréfilm.
1061   Búbánat 2017-09-29 12:51:41
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. [b]Kemény Egon: Valahol Délen[b]
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz

Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

(A műsort az Intervízió is átveszi)
1060   smaragd 2017-09-29 09:54:09

Most! Dankó Rádió     ismétlés: 18.53



KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
Nyitány


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1059   smaragd • előzmény1058 2017-09-29 09:40:45

Kemény Egon mindhárom nagyoperettjére azonnal amerikai és nyugat-európai érdeklődés mutatkozott és lekötések is létrejöttek.
Miért nem valósultak meg ezek a bemutatók? Csak a "jó Ég tudja", ahogy régen mondták.
Meglehet,hogy még ezekre az dolgokra is fény derül egyszer.
1058   smaragd • előzmény1057 2017-09-28 14:07:55

MAI NAP
SZÍNHÁZ
Teljes gőzzel

Magyar Színház....

Városi Színház....

Belvárosi Színház....

"A Fővárosi Operettszínház
csak a hónap vége felé ad premiert, amikor Kemény Egon - Harmath Imre Kikelet-utca 3 című operettjét fogja előadni. Az operett a régi jó béke világban játszódik le és a fiatal Kemény Egon zenéje a modern operettzene legsikerültebb alkotása. A legnagyobb népszerűség vár erre a zenére azok szerint, akik már hallottak belőle valamit."

1929. április


1057   smaragd • előzmény1056 2017-09-27 10:04:51

Budapesten Kemény Egon táncszámai (1927-1928) - amelyek minden bizonnyal a magyarországi korai jazz műfajába tartoznak - a híres kabarék előadásaiban példaként:  Rott Kiskomédia, Rott Komédia Kabaré a legnevesebb énekesekkel, Harmath Imre verseivel lettek slágerek.
Kottakiadványok és gramofonfelvételek jelentek meg, még ismertebbek lettek. 

Eközben Bécsben is publikálták egyik korai művét:

Wiener Musikmagazin
3. Jahrgang Heft 8
"Stunden, die man nie vergießt"
Lied und Tango für Gesang und Klavier, 2 händig
von Egon Kemény
Text von Wilhelm Sterk


Ezek a sikerei  valamint karmesteri munkássága a Fővárosi Operettszínházban vezethettek bő egy év leforgása alatt oda, hogy a színház igazgatója 3 felvonásos operett komponálására kérte fel (Bemutató: 1929).
1056   smaragd • előzmény1055 2017-09-26 12:22:09



"Kikelet ucca 3."


Kemény Egon muzsikája
Ábrahám Pál karmester
Kerpely Jenő csellószólói


Kikelet ucca 3 -  a Fővárosi Operettszínház szombati premierje abszolút biztonsággal indul el a Zenebona és Az utolsó Verebély-lány sikereinek útjára.

A darab szövege:
  a legvidámabb Budapest, csupa kedvesség, közvetlenség, humor.

Muzsikája szenzáció!  Az új komponista
  Kemény Egon, csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia.
Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. Ez a muzsika üdülés, pláne, hogy melódiáit
  
  Ábrahám Pál
dirigálása alatt hozza a zenekar, amelynek külön szenzációja, hogy
  
Kerpely Jenő, a világhírű csellóművész,
minden hangverseny-dobogó attrakciója
részt vesz benne. Első eset, hogy ilyen kaliberű művész beült egy operettzenekarba.

És az előadás:
  Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olly,
Felhő Rózsi, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Kertész Dezső,
Sarkadi Aladár, Szirmai Imre, Radó Sándor, Peti Sándor
a legjobbak, legkedvesebbek, legmulatságosabbak.

  Hogy siker lesz a Fővárosi Operettszínházban? Nagy, a legnagyobb siker!


Magyarország
Színházi hírek
1929. április 28.








1055   smaragd • előzmény1054 2017-09-24 16:45:12

"HÉTFŐI NAPLÓ
Budapest, 1929. május 6.

SZÍNHÁZI NAPLÓ

Míg a Nemzetközi Vásáron a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság reprezentáns termékei kerülnek a vidéki és a külföldi közönség elé, addig talán csak egyedül a Fővárosi Operettszínház az, amely magyar szerzők darabjaival szolgálja ki a pesti idegenforgalmat.
A Kikelet-utca 3. című operett nem is téveszti el hatását, mert esténként valóságos roham indul az Operettszínház pénztára ellen, ugy, hogy Harmath, Bródy és Kemény Egon operettjének eljött a megérdemelt nagy sikere.
A többi színházak mind külföldi darabokat játszanak.
...."
1054   smaragd • előzmény714 2017-09-24 10:42:19

Kemény Egon nagy sikerű modern, jazz táncslágerei közül néhányat az alábbi bejegyzésekben is bemutattunk, korábban is,  kassai operettbemutatója kapcsán is felidézték, lsd 714 számú bejegyzésben.

"...Kemény Egon beérkezett." Írta a Színházi Élet 1927- ben (510 számú bejegyzés), "Kemény Egon Kassán is beérkezett", írta a Kassai Újság 1929. októberében a "Kikelet ucca 3" bemutatója után.
1053   smaragd • előzmény1052 2017-09-23 08:06:03

"A BESZÉLŐ FILM-KABARÉ MŰSORA

Talkie konfliktus. Írta: Csupkó Lajos
Az asszony: Faragó Sári  A férj: Mátrai Sándor  A szomszéd: Somlár Stefi

Alkonyi tangó. (Innocent Ernő-P.Shussy)
Éneklik: a színpadon - Dalmady Erzsi, a rádión - Békéssy József

Esküvő előtt. Írta: Vaszary János.
A vőlegény: Anday Béla  A kislány: Fehér Lili

Szentiványi Kálmán konferál

A telefonkönyvfenomén
Játsszák: Anday Béla, Békéssy József

Vidor Ferike

A jövő zenéje. (Innocent Ernő-Ábel Pál-Vincze Ottó)
Éneklik: Dalmady Erzsi, Fekete Pál, Békéssy József

Pesti kertek. Írta: Heltay Jenő  Elmondja: Faragó Sári

A braziliai ültetvényes. Írta: Vadnai László
Fenyő - Anday Béla  Telefonoslány - Somlár Stefi
Recege - Fekete Pál  Pincér - Mátray Sándor
Suhajda - Rott Ferenc  Történik a kávéházban.

A szünetben rádión Békéssy József orosz dalokat énekel.

Látogatás. Írta: Harsányi Zsolt.
A színésznő: Haraszti Mici  A grófnő: Faragó Sári

Malvin. (Kellér Dezső-Kemény Egon)
Játsszák és táncolják: Rott Ferenc és Tubay Sári

Par-Don Kozák kórus

Békeffy Vocal Quartett új slágerekkel

Rózsahegyi Kálmán. Írta: Bródy László  Elmondja: Haraszti Mici

A kalbász. Írta: Rózsahegyi László
Személyek:
cs. Sutya Mihály - Rózsahegyi Kálmán m.v.
A felesége - Vidor Ferike
Dr. Kovács, ügyvéd - Szentiványi Kálmán"

(Közvetlen Előzmények: 1051,1052, 547 számú bejegyzések)
1052   smaragd • előzmény1051 2017-09-21 15:04:19

"Talkie Kabaré
(József krt. 31.)

Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie-beszélőfilm-kabaré."
1051   smaragd • előzmény1050 2017-09-21 09:12:28

1021 számú bejegyzésemhez kapcsolódik majd a következő is, említettben idéztem Alpár Ágnes szavait "A cabaret" című könyvéből: "A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv vállalkozott. Ez azonban nehéz feladat a források hiányossága miatt."

Ehhez a munkához szeretnék hozzájárulni a teljes műsorral, amelynek részlete a könyv Talkie Kabaré fejezetében megtalálható.
Ardelao fórumtársunk az 547 számú bejegyzésében leírta a könyv internetes adatbázisban olvasható részét.
Ezt egészítem ki, az eredeti műsorlap alapján.

A Talki Kabaré első előadásában  azaz megnyitásakor - 1929.VI. 11. - játszották és táncolták:
KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: Malvin (1927) c. zeneszámát.
Charleston, 3'

Ez a műsor a "Kikelet ucca 3". c. Kemény Egon-operett bemutatója - Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27 - után került színpadra.
(A nagy gazdasági világválság idején.)
A Kassai Nemzeti Színház 1929. október 12-én mutatta be a "Kikelet ucca 3". című nagyoperettet, a zeneszerző a Nyitányt vezényelte.
1050   smaragd • előzmény1045 2017-09-20 09:56:51

Még egy zeneszám, amely nem szerepel Alpár Ágnes könyvében a megmaradt műsorok között, de fellelhető:

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Salamon" (1928)

A "Rott-Komédiában" énekelte Érczkövy László
1049   smaragd • előzmény1048 2017-09-19 17:54:43

Peter Wicke könyvének eredeti címe:
Von Mozart bis Madonna. Eine Kulturgeschichte der Popmusik.

További fejezetcímek, amelyek fórumunk szempontjából még érdekesek lehetnek:

- Adj nekem egy kis szerelmet
Sláger slágert követ

- Szabad kérnem a következő tangót?
A populáris zene erotizálódása

- Jön-e velem nagysád shimmyt járni?
A test középpontja és a dzsessz

Az első fejezetben  a szerző "A művészettől a szórakoztatásig - a populáris zene születése" alcímmmel a 18. századból eredő  gyökereket tárja fel.
"...megszületik a populáris (magyarul leginkább:szórakoztató) zene is."

A könyvet kultúrtörténeti tartalma miatt hoztam ide a fórumba. Sok ismeretet ad, maga is szórakoztató. Nem árt, ha újszerű meglátásokkal is gyarapítjuk korábbi ismereteinket.
Érdekel továbbá az is, hol vált el a klasszikus alapokra épült könnyűzene ( könnyű zene), amely Kemény Egon zeneszerző művészetének is sajátja, a mai értelemben vett szórakoztató (populáris) zenétől.
A szórakoztató zene fogalma már a Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) tartalomjegyzékében  is szerepel. A "Szórakoztató zene" fejezetben "A cigányzene", "A jazz", "A szalonzene" című értékes munkák olvashatók.
Az operett a "Színházi zene" fejezetben van, "A magyar operett".

1048   smaragd • előzmény1047 2017-09-18 15:31:40


Fejezetcímek:

- "Ne feledkezz el a populáris elemről"

- A szűz imája
Szerelmi játékok a zongorán

- "Kék Duna" keringő
Táncol a polgár

.......

1047   smaragd 2017-09-18 06:17:15

Peter Wicke:
A szórakoztató zene

Mozarttól Madonnáig

"Ne feledkezz el a populáris elemről" - intette fiát Wolfgang Amadeust, aki meg is fogadta az atyai jótanácsot, és nem állt útjába a zene populáris ága fejlődésének..."

"Peter Wicke a szórakoztató zene térnyerését mutatja be a zenei klasszikus kortól napjainkig."

Atheneum 2000 Kiadó

Gustav Kiepenheuer Verlag GmbH, Leipzig,1998
1046   smaragd • előzmény933 2017-09-17 09:05:16

Az Előzmény 933-t megnyitva a 821 számú bejegyzésben hallhatjuk  Fényes Kató előadásában a "Fűszer és csemege" című  film slowfox-számát. Sajnos a  jelenetet követő tánc nem maradt fent, a film restaurálása után már nem látható.
A fox-trott és annak lassú (slow) fox változata a film alkotása idején (1939) a legnépszerűbb,a jazz műfajba sorolt, tánc ill. tánczene volt.
1045   smaragd • előzmény1041 2017-09-16 09:24:19


RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA
I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

Benne:

"Tánc-, jazz-, slágerzene története és fejlődése
Háromféle csoportba sorolható tánczenét különböztethetünk meg: 1. valcer, 2. tangó, 3. foxtrot. Valamennyiük történetét külön-külön kell tárgyalnunk, hiszen más és más eredetük van.
...
A jazz-muzsika magyar slágerszerzői közül fel kell említeni: Márkus Alfréd (Fred Márkus), Walter László, Sally Géza, Seress Rezső, Fries Karoly, Szabó Kálmán, Grossz Alfréd, Szlatinay Sándor, Vécsey Ernő, Dr. Zakál Dénes, Pártos Jenő, Gyöngy Pál, Beretvás Károly, Kemény Egon, dr. Fehér, Dolecskó Béla, Vincze Ottó, Ákom Lajos, Nádor Jenő, Kalmár Tibor, Zerinvári Andor, Kovács Kálmán, Vályi és Hajós, Brodszky Miklós, Szekeres Ferenc, Kondor Leó, Feleky László, Kiszely Gyula, Ránki György, stb., stb. nevét."



1044   smaragd • előzmény1028 2017-09-15 10:04:45

KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen " (1956)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház, felújítás 1957

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth díjas
Díszlet:
Fülöp Zoltán Kossuth-díjas

1043   smaragd • előzmény1038 2017-09-14 10:40:41

"Új gyermekdarab a Fővárosi Operettszínházban. A Fővárosi Operettszínházban új gyermekdarabot mutattak be Dörmögő Dömötör címen. A gyermekdarabban, amelynek szövegét Beretvás Károly írta, zenéjét pedig  Lajtay Lajos szerezte, mindaz megvan, ami az apróságokból álló közönség megkíván a jó gyermekdarabtól. A jóízű tréfák, mulatságos jelenetek, az ötletes mókaságok valósággal kergetik egymást ebben a kis darabban, amelyhez Lajtay Lajos hangulatos és fülbemászó muzsikát szerzett. A két gyermekszereplőt, Szécsy Hédit és Horváth Mancit és a felnőtt szereplők : Gábor Mara, Sarkady Aladár, Kürthy Teréz és Gaál Dezső játékát a nézőtéren ülő kis gyerekek zajos tapssal és hangos kacagással kisérték végig az előadás során.
A zenekar betanításáért Kemény Egont illeti az elismerés."

A fenti tudósítás sajnos két helyen hiányos, ugyanis Lajtay Lajos csak részben szerzője a darab zenéjének. Még nem találtam dokumentumot arra nézve, hogy ki állította össze a zene többi anyagát.

Másrészt Kemény Egon karmestere is volt a Dörmögő Dömötör című látványos gyermekoperett-revünek, ez kimaradt a fenti tudósításból.

Kemény Egon a Fővárosi Operettszínházban először 1928. novemberében, a gyermekrevüt megelőzően, a "Jazz-matiné" című, tomboló sikerű darabban vezényelt.
1042   smaragd • előzmény1041 2017-09-13 11:20:14

(Alább idéztem, de helyesen: montmartre-i)
1041   smaragd • előzmény1026 2017-09-12 14:04:02

Kemény Egon zeneszerző budapesti pályakezdésére (1926-1929) visszatérve, egy másik zenei és karmesteri munkája a Fővárosi Operettszínházban  "A három jómadár" gyermekoperett (1928) a 1037 és 1038 számú bejegyzésekben található.

A kabaré műfajban előadott táncszámai, gramofonslágerei témához még egy idézet Alpár Ágnes könyvének bevezetőjéből:

Az első állandó jellegű magyar kabaré csak 1907-ben alakult meg  Bonboniere néven, ettől kezdve a  hosszabb-rövidebb életű kabarék már megszakítatlan sorban követték egymást.
A "cabaret" francia elnevezése átszármazott a magyar nyelvbe, de a műfaj magyar változata mégis eltéréseket mutat nyugati elődeitől.
Kosztolányi Dezső így jellemzi később:
" A mi kabarénk nem montremartrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem ideg-csigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a  bécsi.
Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél.
Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be.
Alig volt kitűnő írónk, akinek a neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte." (Színházi Élet, 1922. 38.sz.)
1040   smaragd • előzmény1039 2017-09-12 08:32:39
A kottakiadványok (Rózsavölgyi, Bárd és más zeneműkiadók) címlapján a szerzők neve volt feltüntetve, valamint - ahogy alább is írtam - "Hangszerelte: KEMÉNY EGON" vagy "KEMÉNY EGON hangszerelése" megjelöléssel szintén a címlapon, vagy az első oldalon, balra fent elhelyezve, az akkori szokás szerint.
Mivel ez megállapodás kérdése volt ( ill. szerződés szerint) a zeneszerző és a hangszerelő zeneszerző között, az említett több, mint 140 művön kívül legalább annyi lehetett a fel nem tüntetett hangszerelései száma, ezen felül  még az Ábrahám operettek.

Buday Dénes: "Csárdás" c. operettjéről megemlékezve Nagy Ibolya a következőket mondta (részlet): "Buday Dénes talán az egyik legismertebb és nemzetközi sikert is elért operettje a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás". Egyik lelkes méltatója azt írta kritikaként, hogy a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre is emlékeztető operett zenéje felettébb szép és hangulatos, angol keringője, tangója, rumbája és foxtrotja meglepően művészi...."

( lsd. 1039 számú bejegyzést)
1039   smaragd 2017-09-10 09:26:19

"Csárdás" operett 3 felvonásban, 1936. Buday Dénes Szilágyi László darabjának egyik betétdala, de könnyen lehet, hogy a teljes operett Kemény Egon hangszerelése.

"Nem tudok hinni magának", tangó, megjelent Rózsavölgyi kiadásban, Kemény Egon hangszerelését feltüntetve, ezt halljuk most, ismétlés 18.20, Dankó Rádió.

Ez a betétdal része annak a 140 műnek, amely "hangszerelte Kemény Egon" kottakiadványban megjelent 1936-1941 között.
1038   smaragd • előzmény1037 2017-09-09 20:05:06

Nagyszerű, köszönöm, hogy bejegyezted és örülök, hogy a sajtóban meglelted a két gyermekoperettet.

Egy ideje kerestük már Beretvás Károly munkáit. Most Kemény Egon zeneszerző és karmester mellett megtaláltuk közös előadásaikat, író, rendező, zeneszerző, karmester alkotótársakként - a Fővárosi Operettszínházban.
 "A Dörmögő Dömötör" (1928) és  "A három jómadár" (1929) látványos  operettrevü, gyermekelőadás ill. gyermekoperett műfajban.
Mindkettőben szerepel Gyenes Magda, akinek egyik elragadó rádiófelvételét épp tegnap hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Krisztina kisasszony" (1959) kedvelt duettjében.
Talán még további részletek is előkerülnek e homályba tűnt művekről, fotók, dalok ugyanakkor az eddigiek alapján is el lehet képzelni a közönségsikert...

A Kassai Napló 1928 decemberében kiemelt helyen, egész oldalas cikket közölt egyik számában ezzel a  címmel: "A Fővárosi Operett-Színház állandó karmesterének szerződtette KEMÉNY EGONt, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította."
1037   Ardelao • előzmény1012 2017-09-09 10:27:12

Esti Kurir, 1929. 12. 03.:

A három jómadár

A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”
1036   smaragd • előzmény961 2017-09-08 11:31:03

A tegnapi műsorhoz kapcsolom, KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéhez korábbi bejegyzéseket az Előzmény 961 megnyitásával olvashatunk el.
1035   smaragd • előzmény1034 2017-09-07 17:54:45

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

A mai műsorban  - "Túl az Óperencián" - elhangzott részletek közreműködői a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével
valamint

Dal a rab madárról  - duett, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla

Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert

Ha én egyszer tereád szemet vetek - duett, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar

A rádióoperett (zenés játék 2 részben) nagy sikerét színházi változat követte.
1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, Krisztina címszerepében Komlóssy Teri.
Részletek a 488, 487, 475, 473-  bejegyzésekben találhatók (Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969)

Az ismétlés 18 órakor kezdődik.
1034   smaragd 2017-09-07 09:20:24

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.19


KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
Rádióoperett


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1033   smaragd • előzmény1032 2017-09-06 08:31:28

Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.

Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk  "A hangszóró mellől" címmel megjegyezte, 'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '.
A "Ritka madár a szerelem" bemutatója a Fővárosi Operettszínházban volt, erre majd visszatérek.

A műsorhéten Nagy Ibolya vendége: Szomor György, aki a Budapesti Operettszínház darabjainak is művésze.

1032   smaragd 2017-09-05 09:05:58

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.04


KEMÉNY EGON zenéje


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1031   smaragd • előzmény765 2017-09-03 19:56:03

Kemény Egon dalai - költeményekre írt kompozíciói,  műdalok, u.n. megzenésített versek -  bemutatói többnyire a Magyar Rádió (Budapest I.) irodalmi műsorsorozataiban hangzottak fel.
Már bejegyeztem a "Költők múzsái" és más rangos programokat.
Neményi Lili a "Zenés anthológia angol költők verseire" c. adássorozat egyik műsorában, 1946-ban adta elő először "A négergyerek" című Kemény Egon-William Blake-Faludi György dalt, zongorán Kemény Egon kísérte.

Az Előzmény 765 szám alatt ismertettem részletesen.
Ez a bejegyzésem a 1029 (1030) számúhoz kapcsolódik, ahol a budapesti zeneakadémia előadást (1947) is olvashatjuk.
1030   smaragd • előzmény1029 2017-09-03 19:53:32

4. Jemnitz Sándor: Szonáta op. 46 (brácsaszólóra)....Lukács Pál
Allegro - Lento - Allegro vivo


(javítottam és kiegészítettem)
1029   smaragd 2017-09-02 17:04:07


A fórumok  témájához, életművekhez illesztve Jemnitz Sándor és Kemény Egon kiemelésével közlöm most az egyik gyűjteményben talált műsorlapot:

NEMZETI SEGÉLY
Szombaton, 1947. február 8-án este 7 órakor
a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

"Otthont az elhagyott gyermekeknek"
c. akció javára tartandó hangverseny

műsora
1. Bevezető....Jemnitz Sándor
2. Beethoven: Kreutzer szonáta...Böszörményi-Nagy Béla, Zathureczky Ede
3.
József Attila - Reinitz Béla: Mama
William Blake - Kemény Egon:  A négergyerek
Babits Mihály - Kardos István: Zsoltár gyermekhangon...   Neményi Lili
4. Jemmitz Sndor: Szonáta op. 46. (brácsa szólóra)...Lukács Pál
5.
Chopin: f-moll fantázia
cisz-moll polonaise...Fischer Annie
6. Debussy: Menuette
Bartók-Székely: Román táncok....Lengyel Gabriella

Zongoránál: Hajdu István
Bösendorfer zongora

Rendező: Kun Imre




1028   smaragd • előzmény1027 2017-09-01 13:36:24

Nehogy félreértés legyen, az eltűnt dolgok régi ügyek, már korábban részleteztük!
1027   smaragd • előzmény1025 2017-09-01 13:21:52

Sajnos a "Valahol Délen" zenéjéből összeállított 40 perces montage felvétele már régóta nem hallható, eltűnhetett...mint oly sok más szerző felvétele...de talán még egy műsorújságban rábukkanhatunk, hogy műsorra tűzték, ismételték.
1026   smaragd • előzmény1021 2017-08-31 07:27:52

További idézet a Bevezetőből:

A szecesszió légkörében és törekvéseinek jegyében született meg egy új műfaj, a kabaré is.
Előzményeit a párizsi café concert vagy café chantant elnevezésű zenés kávéházakban kell keresnünk. Ezek közül először a Chat Noir nevű kávéházban kezdtek először rendszeresen sanzonokat, verseket, táncszámokat és kis bohózatokat előadni egy pódiumon, amely az asztalok körül helyet foglaló közönség  előtt volt felállítva. Ebből alakult ki az asztalok nélküli, színházi jellegű kis nézőtér, a pódiumból pedig egy kis színpad. A francia kabaré  műsorának központjában a sanzon állt, ...
Hogy a francia kabaré műsorában a sanzon mindvégig megtartotta központi szerepét, azt elsősorban annak köszönheti, hogy sanzon művészi folyamatosságát  olyan előadók őrizték és  ápolták  - mintegy egymásnak örökítve át a nemes zenei hagyományt -, mint Yvette  Guilbert, Mistinguett, Maurice Chevalier, Raquel Meller, Josephine Baker, Edith Piaf, Yves Montand és Mireille Mathieu.
Németországban az első kabarét a fiatal Reinhardt és baráti társasága hozta létre. Már 1900-ban működtek a Berliner Künstlerhaus-ban s akkor kezdték magukat Goethétől kölcsönzött ironikus néven "Schall und Rauch"-nak (Zaj és füst) nevezni. Hivatalosan azonban a kabaré csak 1901. októberében nyílt meg az Unter den Lindenen bérelt új helyiségben.
1025   smaragd • előzmény1024 2017-08-30 09:20:36

"Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány"
Megtévesztő lehet, ezért jelzem, hogy a videón látható képen Rátonyi Róbert nem a "Valahol Délen"-ben játszott szerepében látható.
A verscímben magázó formát használtak a szerzők, ami akkor bizalmas volt, vagy bizalmaskodó is lehetett, azután tegezőbe váltott.

Ne tekintsük idegennek ("kakukktojás") Kemény Egon Raics István duettjét a  "Szerencsés utazás"-ból (1950) - korábban már tisztáztam a pontos műcímet Gyurkovics Mária és Szabó Miklós duettjéhez - adatai a digitalizáláskor becsúszott elírás is minden bizonnyal javítva van, ahogyan a régi programok engedik.
Talán Nagy Ibolya művészi szabadságáról van itt szó, aki szerkesztőként a rádióhallgatók részére sajátos módon, kivételesen, ezt a betétdalt a "Valahol Délen"-hez sorolja...hasonló "rakosgatás" már nem egyszer színpadi műveknél, máshol, nem egyszer előfordult...
A duett szépségével beépült a tegnap elhangzott Kemény Egon rádiófelvétel-blokk műélvezetébe.

Sikerült megtalálnom a rádiófelvételek  pontos adatait, a "Valahol Délen"-ből  tegnap elhangzott betétdalok mindegyikét:

A vágyakozás (bolero, 4'40", Fekete az éj..)

Ha az este leszáll (foxtrot, 2'25" "Kandúr-szerenád")

Még nincsen, senkim sem (foxtrot, 2'30" , Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány..)

Valahol délen (dal,  3'30, Valahol délen, idegen tájon)

már 1956 májusában rádiófelvételek készültek, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A "Valahol Délen"-ből az Előjátékot, a Táncjátékot és a zenéből készült 40 peres montage-t  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Lehel György vezényelte. Ezek a felvételek 1956 nyarán készültek.

Eközben a Fővárosi Operettszínházban pótszékes táblás házzal ment a "Valahol Délen".
1024   smaragd • előzmény1023 2017-08-29 18:13:03

Gyenes Magda néhány nappal ezelőtti halálára és életpályája során nagyszerű előadásmódjára, hangjára, sikereire emlékezhetünk ma a "Valahol Délen" nagyoperett duettjével a Dankó Rádió adásában, az operettkedvelők műsorában.
Nagy Ibolya talán majd még hosszabb műsort készít  a művésznő életéről és szerepeiről, Kemény Egon kompozíciója rádiófelvételének mai sugárzása az első, amelyet a kiváló énekesnő halála után ismét hallhattunk a rádióban!

A mai adás ismétlése már elkezdődött.
1023   Búbánat • előzmény1022 2017-08-29 10:42:06
„Túl az Óperencián” A Dankó Rádió mai -
délelőtti - operettösszeállításában két nagysikerű operett rádiófelvételéről hangoztak el szép részletek:

Nádor Mihály – Kardos Andor – Kulinyi Ernő: Babavásár

Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 – 21.18

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Vezényel: Sebestyén András

Az alábbi dalok szólaltak meg erről a kiváló stúdiófelvételről:

- Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „Elszállt az édes nyári mámor…./Ó, régi nyár, elszállt ma már, sóvárgó vágyunk rád hol talál?.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat!...(Andor Éva, Udvardy Tibor)

- Richard és Gitta másik szerelmi kettőse, II. felv.: ”Szeme tengerkék, haja tenger szép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség, kicsi angyalkák, szeme angyalt lát, ha halkan lágyan ringatják…./Drága tündér tán, szőke tündér lány, nincs oly édes szende kis lány, mint az én kis szép mamám… Ő is épp ily szép,Ő is épp így lép. Mit tagadjam, rám hasonlít; rá meg én, mint hű leány/legény” (Andor Éva, Udvardy Tibor)

- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv. : „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Kishegyi Árpád és Andor Éva)

- - Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Koltay Valéria és az énekkar)


Kemény Egon – Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen

Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957)

Az alábbi részletek csendültek fel ebből az ugyancsak nagyon népszerű operettből:

- Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég. …” (Melis György)

- Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” (Rátonyi Róbert és Gyenes Magda )

- Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső…” (Mezei Mária)

- Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” (Rátonyi Róbert)

„Kakukktojás”: - egy másik Kemény Egon-operett – -Raics István: Szerencsés utazás (1950-es rádiófelvétell) - szép kettőse is ebben a zenei blokkban hangzik fel – már nem először: a „Valahol Délen” stúdiófelvételéhez sorolhatták a digitalizáláskor, úgy látszik, ezen már nem lehet változtatni…(Nagy Ibolya szerkesztő esetleg megpróbálhatna ennek utánajárni):

- „Nézd, hogy ragyog ránk a rét, és a vadvirág…./ Szeretem én napsütést, rétek illatát (Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

Franz von Suppé: Fatinitza – a nyitány részletével (Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli) zárult a mai operettműsor a Dankó Rádióban

A délelőtti adás ismétlése: 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.
1022   smaragd 2017-08-29 09:45:49

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.40


KEMÉNY EGON zenéje


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1021   smaragd • előzmény1020 2017-08-28 17:10:49

Alpár Ágnes könyvének bevezetője, rövid részlet:

A magyar kabaré kezdettől fogva politikai és társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre is, nevetve gúnyolódott és tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, akár a konferanszon keresztül, akár a jelenetek témájába rejtve. Jellegzetes műsorszámai a monológ,  a duó,  szkeccs, a paródia, a versmondás, a villámtréfa, az egy órát meg nem haladó jelenetek, és a sajnos egyre inkább ritkuló szellemes sanzonok.
A kabaré sajátos színésztípust fejlesztett ki, ami a műfaj életképességét is bizonyítja. Közöttük Rott Sándor, Steinhardt Gyula, Salamon Béla, Radó Sándor, Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boross Géza, Sajó Géza voltak a legkiválóbbak.
A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv írója vállalkozott. Ez azonban igen nehéz feladat a források hiányossága miatt.
...
De a feltárt műsorok is bőséges alapot nyújtanak annak, aki a magyar kabaré történetének megírására vállalkozik.

Fórumunk témájához, Kemény Egon ez időben komponált modern táncszámai és operettje előadásaihoz a fentiek közül Rott Sándor és Steinhardt Gyula neve kapcsolódik: a Rott Kis Kabaré és a Komédia Kabaré igazgatói és színészei voltak,  valamint Radó Sándor és Kabos Gyula, akik a Kikelet utca 3. c. operettjében léptek fel.
Kabos Gyula az egyik főszerepet alakította, Radó Sándor Somogyi Erzsivel kabarészámot adott elő a Fővárosi Operettszínházban játszott darabban.
1020   smaragd • előzmény1018 2017-08-27 19:32:21

Rott Sándor, Színészkönyvtár
az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
1019   smaragd 2017-08-27 19:25:28

A Duna TV- n ment ma este 6-ig a "Hogy volt...A pesti Brodway" c. műsor, de sajnos csak a végét csíptem el.
Televíziós rendezők, Oszwald Marika és mások vendégeskedtek az adásban valamint Dr. Molnár Dániel színháztörténész, akinek a revü egyik kutatási területe. Lassan már achívnak mondható televíziós filmrészletekkel illusztrálva témáik között az egykori kabaré és a revü is szerepelt, jövőjük lehetőségei, ez éppen illik  fórumunk, bejegyzéseink jelenlegi tárgyához.
A mai adás megtekinthető a mediaklikken.

1018   smaragd • előzmény1013 2017-08-27 19:23:38




Műsorlap, 1927-ből:

"AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA

Érczkövy László műsorából

HONOLULU LULU
Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON"

A műsorlap túloldalán  Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel.


Az egykori nagy nevek közül:

Érczkövy László wikipédiaoldala

Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban

Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan:

Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése
Táncok a műzenében
Tánc és a rádió

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.




1017   smaragd • előzmény1013 2017-08-26 16:31:43

KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" (1961)
Szvit nagyzenekarra (60 tagú), gyermekarral (40 tagú)
Bemutató:
Magyar Rádió, Kossuth-adó,
1961. február 8., 1-4 tétel
1962. szeptember, 5-7. tétel

1., Paprikajancsi
2., Baba
3., Mackó
4., Hinta
5., Sárkány
6., Hajó
7., Vonat

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Lehel György vezényelte.
1016   smaragd • előzmény1014 2017-08-26 08:08:49

"...Kemény Egon....akinek dalai....
és sok más daljáték betétei az idők során
oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának"

Elgondolkodtató a rövid nekrológ szövegezése. Nem valószínű, hogy elkapkodott dolog, bár Kemény Egon hirtelen halála váratlanul ért mindenkit, nagy csend és megdöbbenés övezte.

Hiányzik a felsorolásból:

Kemény Egon: Komáromi farsang

Kemény Egon: Hatvani diákjai

Kemény Egon: Messzetűnt kedves

valamint  a Szerencsés utazás és a Szabad Szívek című daljátékai, a Valahol Délen rádiófelvételei és további műveinek, sikereinek említése.

Nem szól az 1945 előtti, 1934-ben kezdődött rádiós munkáiról sem, amelyek sokasága és műfaji változatossága említendő lett volna.
Különös megfogalmazás a "sok más daljáték betétei", amely azt sejteti, hogy titokban más szerzők műveihez is komponált betétdalokat, amelyről a szöveg írójának tudomása volt, avagy csak lemaradt volna az a betű a daljáték szó végéről...?
Ne ítéljünk elhamarkodottan. Talán mindennek az lehetett az egyszerű oka, hogy ilyen kevés hely állt az újságban rendelkezésre....
Ami mindennél fontosabb, hogy ismét elhangzott a "Krisztina kisasszony", természetesen ismét csak a rendelkezésre álló műsoridőpontban...

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Concerto Budapest
Művészeti vezetők:
Keller András (programigazgató)
Rácz Zoltán
"A Hallgatás Napja | A Concerto Budapest és a BMC egész napos kortárs zenei fesztiválja"
Részletes program a hallgatasnapja.hu oldalon

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Gulyás István (zongora)
"Liszt Születésnap"
Liszt:Zarándokévek - II. kötet („Itália”)

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Nikola Parov (kaval), Orczy Géza (tambura), Gera Gábor (harmonika)
"Zenél a világ! - "Páratlan" zenék a Balkánról"

13:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Keller Kvartett, Szent Efrém Férfikar
"A hallgatás napja"
ALBAN BERG: Wozzeck – töredékek
ARVO PÄRT: Seven Magnificat Antiphons

15:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Kaczander Orsolya (fuvola), Keller András (hegedű), Balog József (zongora)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"A hallgatás napja"
HENRYK GÓRECKI: Zongoraverseny
SOFIA GUBAIDULINA: Impromptu
HENRYK GÓRECKI: Kleines Requiem für eine Polka

15:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Farkas Róbert
Műsorvezető: Péteri Lóránt
"Zenebeszéd"
MOZART: g-moll szimfónia K.550

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Yohei Wakioka (zongora)
"Liszt Születésnap"
LISZT: 10. Magyar rapszódia
LISZT: 104. Petrarca szonett
LISZT: Zarándokévek II. kötet („Itália”) - Mária eljegyzése
LISZT: Bölcsődal
WAGNER-LISZT: Izolda szerelmi halála
LISZT: Spanyol rapszódia

17:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 2.
Tízezer nap (1967, rendezõ: Kósa Ferenc)

17:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Nora Fischer (ének)
Concerto Budapest
vez.: Keller András, Rácz Zoltán
"A Hallgatás napja"
LOUIS ANDRIESSEN: M is for Man, Music, Mozart
LOUIS ANDRIESSEN: The nine symphonies of Beethoven

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Jandó Jenő (zongora)
"Liszt Születésnap"
BEETHOVEN: 23. (f-moll) szonáta, Op.57 („Appassionata”)
LISZT: Két legenda
BARTÓK: Szvit zongorára, Op.14 (BB 70)
Válogatás Liszt Ferenc kései műveiből

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Vörös Elma Dóra (zongora), Nagy Judit (fuvola), Papp Tímea (hárfa), Szűcs Péter (klarinét), Borsos Kata, Tálas Anna (hegedű), Kiss Alexandra Enikő (brácsa), Onczay Zoltán (gordonka)
"Doktorandusz koncertek 1."
„Francia kamaraest fuvolával és hárfával”
IBERT: Piéce
DEBUSSY: Six épigraphes antiques
RAVEL: Introduction et allegro
JONGEN: Deux Pieces en Trio, Op.80
TOURNIER: Szvit, Op.34

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Balog József (zongora)
Concerto Budapest
vez.: Keller András
"A Hallgatás napja"
GEORGE BENJAMIN: Canon and Fugue
LUCIANO BERIO: Contrapunctus XIX ("Die Kunst der Fuge")
BERND ALOIS ZIMMERMANN: Stille und Umkehr Orchesterskizzen
BERND ALOIS ZIMMERMANN: Musique pour les soupers du Roi Ubu

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

Tőkés Emese (zongora)
BEETHOVEN: 32 variacio WoO 80.
CHOPIN: Asz dur polonaise Op.53.
LISZT: Csárdás obstiné
LISZT: Funérailles
LISZT: Après une lecture du Dante-Fantazia quasi Sonata
LISZT: Sposalizio

19:30 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 3.
Magasiskola (1970) / GAÁL István (rend.)

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András Gábor (orgona), Szentpáli Roland (szerpent, tuba)
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
"Studio5 - nyolc másodperc"
Bemutatók vegyeskarra és orgonára
SOLTI ÁRPÁD: Last Statements
BELLA MÁTÉ: Béke
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Seven Choralmeditations
VARGA JUDIT: Pocket Requiem
KUTRIK BENCE: In paradisum

21:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán, Keller András
"A Hallgatás napja"
SZŐLLŐSY ANDRÁS: Addio - Georgii Kroó in memoriam
KURTÁG GYÖRGY: Jelenetek egy regényből Op.19, 15 dal Dalos R. versei
VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Le piano & Ses doubles
KURTÁG GYÖRGY: Esterházy Péter emlékére
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)