vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61158)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (182)
Operett, mint színpadi műfaj (3720)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2933)
Élő közvetítések (7456)
Lisztről emelkedetten (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1505   smaragd • előzmény1504 2018-10-19 06:22:57

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

 

1504   smaragd • előzmény1503 2018-10-19 06:21:47

lsd.1505

1503   smaragd • előzmény1501 2018-10-16 12:48:51

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

1502   smaragd • előzmény1500 2018-10-14 17:50:22

 

Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

 

KEMÉNY EGON "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935)  egyik legnagyobb slágerkeringője volt. A Magyar Rádió vonós tánczenekara előadásában hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt, ma újra, a felfrissített változatát. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető tegnap nem tért ki külön emlékezve Kemény Egon születésnapi évfordulójára - igazán sok szép archív daljáték- és operettfelvételét és életművének bemutatását is hallhattuk az utóbbi hónapokban is - , de ezzel a számmal az éteren át mintha azért üzent volna. Mindenestre illett a vasárnapi műsor elejére és gondolom, hogy rajtam kívül más is örült neki.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1501   smaragd • előzmény1499 2018-10-13 19:43:59

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, akik egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

1500   smaragd 2018-10-13 19:38:07

 

KEMÉNY EGON szüketésnapja mai évfordulóján

A nap képe fórumból idézem Ardelao írását: 

Kemény Egon születésnapja alkalmából – ma lenne 113 éves - e kiváló zeneszerzőnkről ritka fotó jelent meg "A nap képében". Kemény Egon nevet!!! Ahogy sorsának alakulását a róla megjelent cikkek alapján végigkísértem, mindig az volt az érzésem, hogy ilyen komoly, (faj)súlyos „könnyűzene-szerzőt” nem sokat hordott még hátán a föld. Pedig zenéje csupa frissesség, csupa fény, és a finom humor is ott lappang, vagy gátak nélkül felszínre tör szerzeményeiben. Hiszen az operett, mely műfajban a legtöbbet alkotott, nem sokáig viseli el a szomorúságot, a közönség happy endet vár. Gyermekeknek írt dalai kedvesek, élettel teliek, mosolyt csalnak az arcokra. És mégis, Kemény Egont az általam eddig látott fotók vagy munkába feledkezve, töprengő vagy túlságosan fegyelmezett arckifejezéssel ábrázolják, mint aki katonás szigorral még egy „pihenj”-t sem enged vezényelni önmagának. De Kemény Egon itt nevet, és fülemben hallom a „Kinyílott a pitypang”-ot. Gondolatban felszállok a Széchenyi-hegytől induló gyermekvasútra, hogy onnan a második megállónál leszállva, a „Csillebérci fák alatt” ellenőrizzem, igaz-e, amit a zeneszerző állít. Persze, lehet, hogy bár nevet, most sem viccel, komolyan beszél. Ebben a gyönyörű, langymeleg őszi időben igaz lehet:

Kinyílott a pitypang.

A Mennyei Páholy kitett magáért. Kemény Egonnak gyönyörű születésnapi megemlékezést rendezett, mindannyiunk örömére! KEMÉNY EGON

És az én hozzászólásomat:

Egyetértek...így van, ahogy írtad.

Kemény Egon születésnapi évfordulóján a róla készült fotón az ő igazi, derüs énjét látjuk, amelyet élete során a családja, a hazája, a magyarországi zenei élet, barátai és elsősorban saját maga iránt tanusított erkölcsi szigora, magas mércéje is áthatott. Ez a kép hozzájárul az életmű szerzőjéről kialakítható meglátások bővítéséhez is. 1968-ban jelent meg, egy Kemény Egonról készült német rádióadáshoz a rádióújságjukban.

1499   smaragd • előzmény1498 2018-10-13 19:37:48

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

1498   smaragd • előzmény1497 2018-10-13 19:37:32

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában. nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós…de a névsort még sokáig folytathatnám…"

1497   smaragd • előzmény1496 2018-10-13 19:37:15

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfónikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

1496   smaragd • előzmény1493 2018-10-13 19:35:25

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás: Még azt mondják,nem illik...

1495   smaragd • előzmény1494 2018-10-13 17:11:26

 

Ugyancsak ma jelent meg a FŰSZER ÉS CSEMEGE teljes film: itt

Kemény Egon egyetlen filmje, amelyhez zeneszerzőként írt filmzenét.

Annak oka ismeretlen, azaz nem lehet tudni, hogy miért szakadt meg a sikeresen induló zenei irány. Nagyon sok kortársa, zeneszerző kollégája fimjeit hangszerelte, sikerüket alátámasztotta.

1494   smaragd 2018-10-13 17:03:54

 

A zeneszerző: KEMÉNY EGON / YT új videója a Fűszer és csemege című film előzetese - utólag...: itt

1493   smaragd • előzmény1492 2018-10-12 07:39:11

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

1492   smaragd • előzmény1491 2018-10-11 06:07:15

 

„És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”- írta Ruitner Sándor Kemény Egonról a „Májusfa-’val induló új, magyar rádióoperett és -daljáték műfajra vonatkoztatva.

Hozzáteszem, mint ahogyan itt a fórumon is részben bemutattuk, 1940-től a Magyar Rádió (korábban Rádió Budapest I.) irodalmi műsoraiban is megjelentek Kemény Egon kompozíciói: magyar, angol, amerikai költők verseit zenésítette meg. Előadóik kiváló operaénekesek voltak:  Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Warga Lívia, Neményi Lili, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre.

1491   smaragd • előzmény1490 2018-10-10 13:23:02

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

1490   smaragd • előzmény1487 2018-10-08 17:05:56

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

1489   smaragd • előzmény1488 2018-10-06 19:36:57

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk:

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A darab méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?

1488   smaragd • előzmény1485 2018-10-06 09:20:54

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.18

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957)

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekel

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1487   smaragd • előzmény1486 2018-10-05 05:59:55

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

1486   smaragd • előzmény1454 2018-10-03 11:57:43

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

 

1485   smaragd 2018-10-01 19:48:24

Ezen a héten három gyönyörű hölgy tölti be a "Túl az Óperencián" című program műsorideje alatt életünket, zenével, történetekkel, emlékekkel.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető e heti vendégével Klemen Teréziával a felvidéki magyarok művészi, kulturális érdeklődését, az általuk szervezett előadásokat, rendezvényeket állítja elénk természetesen komáromi születésű vendége életpályájával együtt.

A harmadik személy Házy Erzsébet operaénekesnő. Születésnapja évfordulója alkalmából hét napon át csodálhatjuk tüneményes lényét, énekművészetét a Magyar Rádió rendkívül szép rádiófelvételein.

Kemény Egon "Komáromi farsang" (1957) című daljátékában Lilla szerepében nagy sikert aratott, rádiófelvételeken dalait énekelte a Magyar Rádióban.

1484   smaragd 2018-09-29 16:48:35

 

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor 

Rendező: Dr. Székely György

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Karmester: Bródy Tamás

1483   smaragd • előzmény1482 2018-09-28 17:08:39

 

Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:

"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. 

Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő - ahogy mondta - rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelt, prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett. Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

(1955) Magyar Rádió,  rádiódaljáték

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Elhangzott:

Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Jelenet és kettős : Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József

A Dereceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar

Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula

Elmira sanzonja -Mezey Mária

Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara

 

1482   smaragd 2018-09-26 09:28:39

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.20

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" (1955)

MAGYAR RÁDIÓ, daljáték, részletek

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1481   smaragd • előzmény1463 2018-09-25 01:28:05

 

Megjelent az MTVA Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak a 1463 és a 1103 számú bejegyzésben látható kép.

BILICSI TIVADAR ÉS HLATKY LÁSZLÓ

A jelenet a daljáték elején, a báli forgatagban játszódik, Csokonai üldözőinek kara ezen a felvételen hallható: YT

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

A részletes szereposztást már korábban közreadtuk, a a daljáték zenéjét Nagy Ibolya műsorában hallhatjuk a Dankó Rádióban.

Erre a kiváló műre, rádiós alkotásra még sokszor visszatérünk majd.

1480   smaragd • előzmény1209 2018-09-21 19:40:03

 

A "Krisztina kisasszony"  dalait,  nyitányát Nagy Ibolya szerkesztésében újra és újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában. Most a színházi előadás egyik felvétele került nyilvánosságra:

Krisztina kisasszony - KOMLÓSSY  TERI

 

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) 

A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban 

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. 

Igazgató: Jákó Pál Rendezte: Orosz György Karnagy: Virágh Elemér. 

Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri 

1479   smaragd 2018-09-20 13:08:22

 

Nagy Ibolya mai műsorában is gyönyörködhettünk Simándy József előadásában. A pár nappal ezelőtti évforduló természetesen rajongói körében is ünnepelt esemény, de igazán akkor örül szívünk, ha hangját halljuk. Sikeres, szép és emlékezetes rádiófelvételek őrzik Kemény Egon műveit is, amelyeket Simándynak, az ő hangjára komponált, barátságuk idején.

1478   smaragd • előzmény1475 2018-09-17 08:30:44

 

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Magyar Rádió, 1949. május 1. Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

Majorossy Aladár karmester 

Középiskoláit Szombathelyen, a zeneszerzési tanulmányokat a Zeneművészeti Főiskolán, Siklós Albertnál végezte. Évekig a berlini Lindström hanglemezgyár hangszerelője volt. 1939-től az Operaház tagja, 1947-től 1956-ig a Magyar Rádió karmestere volt. 1956-ban elhagyta az országot és New Yorkban lett zenetanár és zeneszerző.

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/majorossy-aladar

1477   smaragd • előzmény1476 2018-09-10 07:06:19

"Karády Katalin legkedvesebb dalai"

KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947)

Dal és slowflox

szerepel a Zeneműkiadó Hamvadó cigerattavég - "Karády Katalin legkedvesebb dalai" című kottakiadványában is.

Lantos Olivér előadásában itt / YT.Talán megtaláljuk majd Karády Katalinnal is ezt a felvételt, korabeli rádióműsorokban vagy lemezen...

1476   smaragd • előzmény1147 2018-09-07 17:31:36

 

A 1147 számú bejegyzéshez kapcsolhatjuk most már a néhány hete megjelent új KEMÉNY EGON: "Ma éjjel" videót is. "Fekete liliom" (1946) főszereplője KARÁDY KATALIN, Zia spanyol grófkisasszony  - itt .

1475   smaragd • előzmény1474 2018-09-05 09:16:24

 

"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."

"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."

Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 

Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)

Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 

Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.

Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t. A Fővárosi Operettszínház zenekara játszott.

Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.

1474   smaragd • előzmény1470 2018-09-01 17:24:59

 

Köszönettel olvastam és Kemény Egon fórumában is elhelyezem:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2861   Búbánat • előzmény1065

  2018-08-31 22:09:59

Kapcs. 1065. sorszám

1979. május 7-13. RTV Újság

„30 éves a rádióoperett”

/Rácz György/

1949. május 1-én került adásba az első ’rádióoperett’, amely – legalábbis a külföldi rádiók műsorát is jól ismerő Tamássy Zdenkó szerint – nem is csak hazánkban volt e nemben az első. Amikor külföldi rádiósoknak elmondta, hogy mi két éven át minden héten ’termeltünk’ egy-egy ilyen zenés játékot, eléggé kétkedően és hitetlenkedve néztek rá…

Jómagam egyike voltam a műfaj életrehívóinak (mint a Rádió akkori dramaturg-főrendezője), de hozzám hasonló részt szerzett abban Szász Péter, a dramaturg (akit később a Filmgyár hódított el a műfajtól), Lehel György (aki itt tette meg első karmesteri lépéseit), hogy aztán végképp Beethovenhez, meg a többi klasszikusokhoz és annyi modern magyar zeneszerzőhöz pártoljon) és Tamássy Zdenkó, a zenei lektor és dramaturg (őt viszont a tévé meg a film sok kísérőzenéje foglalta le később csaknem teljesen). És nem hagyhatom ki a sorból a műfaj két első ’forgatóját’: Gyenes Györgyöt (ma a szórakoztató osztály főmunkatársa) és Palásti Pált (aki a TV zenei forgatócsoportjának lett a vezetője), meg az első ügyelőt, Bodnár Istvánt, aki később megérdemelten adásrendezővé lépett elő.

Szóval: ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet: Kemény Egon Májusfa című művét, hogy azután sorra következzenek Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Hajdú Júlia, meg a többiek alkotásai, amelyek felépítésükben csaknem teljesen elszakadtak a bécsi operett (s annak felhígult változatai) sémáitól: a bonviván-primadonna, szubrett-táncoskomikus pároktól éppúgy, mint a II. felvonásbeli kötelező bonyodalmaktól (néha még a hepiendtől is), s amelyekben bugyuta grófok és lokálkirálynők helyébe dolgozó emberek léptek.

Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária és Sárdy János, sőt még Lukács Margit és Sennyei Vera, meg Apáthi Imre és Gáti József is énekelt.

1473   smaragd 2018-08-31 09:54:09

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

Most hallható! Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.54

KEMÉNY EGON:  " Tango" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1472   smaragd • előzmény1471 2018-08-28 18:38:35

 

Örülök, hogy beírtad. Én is hallottam, pont a 1470 számú bejegyzésemet írtam és a balatoni szellő dallamai keringőztek még a gondolataimban  :-)

Mindjárt kezdődik:https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Dankó Rádió     

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony " (1959)

Magyar Rádió, rádióoperett - Nyitány

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1471   Búbánat 2018-08-28 10:20:00

A "Túl az Óperencián" mai adásának végén a Krisztina kisasszony című operett nyitányának dallamai csendültek fel a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában.Újra meghallgatható lesz a 18 órakor kezdődő ismétlő adásban, kb. 18.50-től...

1470   smaragd • előzmény1466 2018-08-28 09:50:11

 

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949) 

 

A Zeneműkiadó a "Csodálatos Balaton" című kiadványában is megjelentette:

1469   smaragd • előzmény1468 2018-08-25 19:53:48

 

Az internet jelentősége...lehetőségeit érdemes igénybe venni.

Hogy miért nem játszották Kemény Egon  darabjait Nyugaton, annak oka sem személyében, sem zenéjében nem keresendő, talán sorsszerű. Egy biztos, sikeres zenei életművet alkotott, elismert művész és szeretett ember volt hazájában, és mindenhol, ahol műveit bemutatták.

1468   Ardelao • előzmény1467 2018-08-24 10:32:57

Nagy örömmel olvastam ezt a német nyelven megjelent, hiánypótló ismertetőt! Értő gondossággal összeállított, szép munka, mind magyar, mind német nyelven. A fordítás révén végre nemcsak a hazai érdeklődők, hanem a nagyvilág is tudomást szerezhet egy újabb magyar kiválóságról, akinek a nevét és életművét tőlünk nyugatra - a már korábban ismertetett okoknál fogva - eddig nem sokaknak állt módjában megismerni.

1467   smaragd 2018-08-23 08:20:09

 

Újdonság a Wikipédián: 

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-díjas zeneszerző német nyelvű élet- és pályarajza, rövidített összefoglalás a magyar nyelvű oldal alapján - Egon Kemény .

1466   smaragd 2018-08-21 09:09:32

 

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949)

 

A "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen Gyurkovics Mária énekelte, nagy sikerrel, évtizedeken át, azaz még ötven év múlva is nevezetes és igen kedvelt volt a hallgatók és a zenei szakma körében.

Ez az oka annak, hogy ez a hangulatos, gyönyörű zene és finoman megírt vers számos korábbi nyomtatott kiadvány után még 2002-ben is megjelent, az Editio Musica Budapest válogatásában. 

A "Balaton-keringő"  először 1949. május 1-én hangzott fel a Magyar Rádióban, az első rádióoperettben, a "Májusfa"-' ban.

1465   smaragd 2018-08-18 17:45:54

 

Éteri asszociáció....

Nagy Ibolya szerkesztőként és műsorvezetőként nemcsak figyelmességéről nevezetes - eddigi vendégeinek születésnapjairól, nagy művészegyéniségek életrajzi, -pályabeli évfordulóiról emlékezik meg, hanem ettől függetlenül beleérző képessége is többször feltűnt már nekem.

Ma ünnepeljük családunk egykori kedves baráti körének szellemileg is jó karban levő hölgytagja 90. születésnapját. Kemény Egont személyesen ismerte, így a délelőtti adásban felhangzó "Ritka madár a szerelem" hallgatóként hozzá születésnapi köszöntésként is szólt...

Kemény Egon elhangzott angol-keringője után Blaskó Bernadett operettprimadonna a hét vendégeként egy történetet mesélt el arról a 98 éves hölgyről, akinek műsoruk célt adott  99. életéve megéléséhez ...azt éreztem, hogy ez a műsor sokszor, mint ma is, olyan "kerek", mint maga az egész élet, amikor éppen nagyon szép...

Gencsy Sári operaénekesnő Kemény Egon koloratúr keringőit énekelte, aki ezek közül nemegyet az ő számára komponált, egyszer-egyszer már hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban is: "Szél, könnyű szél", "Óra-keringő"című nagy sikerű rádiófelvételeket. Tegnapelőtti születésnapi évfordulóján a két csodálatos primadonna, Nagy Ibolya és Blaskó Bernadett elevenítette fel emlékét.

(Nemrég szerettem volna Gencsy Sári sírjára virágot vinni, de sajnos a Wikipédián olvasható adat pontatlan, ha valaki tudja, hol található, kérem szépen adja meg pontosan.)

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 04

KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte,  a Magyar Rádió felvétele 1958-ban készült.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1464   smaragd • előzmény1462 2018-08-14 14:32:58

 

Karády Katalin dalok ●  YT-ra készített videó: itt

KEMÉNY EGON - Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" francia-keringő a "Fekete liliom" című nagyoperettből (1946)  

1463   smaragd • előzmény1437 2018-08-10 10:15:06

 

Megjelent az MTI Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak 1103 számú bejegyzésben látható kép.

KOROMPAI VALI  ÉS  ZENTHE FERENC

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

1462   smaragd • előzmény1461 2018-08-07 14:47:42

 

Így igaz, Kemény Egon: "Ma éjjel" című tangója több helyen is elérhető a YT-on, de eddig sajnos a szerzők neve és egyéb műadatok nélkül jelentek meg a videók.

Ezért is köszönöm a híres szerzőtársak "fotoalbumát", amit elkészítettél és természetesen bejegyzésedet.

Ezen az új Kemény Egon - videón az eredeti Durium gramofonfelvétel hallható (1947), amelyet később a Hungaroton is megjelentett.

1461   Ardelao • előzmény1442 2018-08-07 07:05:49

Örvendetes hír:

Két nappal ezelőtt újabb zenei videó került fel a You Tube-ra, amelyen részletet hallhatunk Kemény Egon „Fekete liliom“ c. nagyoperettjéből:

Kemény Egon – Halász Rudolf: Ma éjjel (tangódal, 1946) Karády Katalin énekel.

E tangódal már korábban is szerepelt a neten, de az újabban feltett videó az operettre vonatkozóan bővebb információt, ill. képanyagot is nyújt.

Az operettet „Irták: Nóti Károly és Földes Imre. Zenéjét Halász Rudolf verseire szerzette: Kemény Egon.“ Íme a szövegíró triumvirátus:

Képtalálat a következőre: „Nóti Károly”

Nóti Károly

https://www.hangosfilm.hu/image/739660635w250.jpg

Földes Imre

https://www.hangosfilm.hu/image/858327707w250.jpg

Halász Rudolf

 

1460   smaragd • előzmény1459 2018-08-05 23:24:31

 

Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 

Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.

1459   smaragd 2018-08-04 18:01:04

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 

A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)

Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959 

Rádióoperett 2 részben 

Közreműködött a Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: Cserés Miklós dr.

 

Főszerepben:

Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa

 

-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

 

A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1458   smaragd • előzmény1457 2018-08-02 12:10:02

 

Megrendített a Prágai Magyar Hírlap írása!

Köszönöm szépen, hogy bejegyezted. Néhány ponton majd hozzáfűzök dolgokat, most például azt, hogy fontos dokumentumról van szó, akárcsak az előző írásban/1444 olyan apró részletek merültek fel, amelyek pl. a teljesen elfeledett Érczkövy László művészetét is felvillantják. Korhű leírást olvashatunk Kemény Egon sikereiről, a Rott Kis Komédiáról is, "Malvin"-ról írtunk már itt a fórumban, ezekkel a sorokkal teljes a kép. Fájlalom, hogy Kassa látensen vidéki...státuszt kapott, és a történelmi helyzet is érzékletesen jelenik meg.  Egyszóval ki fogom jegyzetelni magamnak is a cikkben mint  kincses adattárban rejlő értékeket.

1457   Ardelao • előzmény1444 2018-08-02 10:37:22

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1927.12.18.:

Kemény Egon, a huszonkétéves kassai zeneszerző arrivált

          Kassa, december 17. (Alkalmi munkatársunktól.) Ha banális akarnék lenni, akkor így kezdhetném: Egy óra Kassán, a művészet csarnokában. Egészen véletlenül kerültem hozzá, hogy

          felfedezzem önmagam számára és a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége számára az egyik legkiválóbb magyar zeneszerző tehetséget,

          akinek a nevével a közeljövőben igen sűrűen fogunk találkozni a fővárosi színpadok színlapjain. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez a megállapítás kizárólag az enyém, és így, mint egy újságíró fantasztikus megállapítását, alacsonyabb értékre kell szállítani. Nem. Kemény Egont nem én fedeztem fel, és nem nekem kell bemutatni a magyar főváros zenekedvelő közönségének, mert ő már Budapesten arrivált. A Színházi Életben olvassuk, hogy megjelent a szerkesztőségben egy 22 éves, kassai származású bécsi orvosnövendék, engedelmet kért arra, hogy egy-két kompozícióját bemutassa. A sablónos udvariassággal fogadták, és bizonyos elnéző jóakarattal várakoztak az elkövetkezőkre. Ez a kissé lenéző jóakarat, amely minden fővárosi kritikusban és irodalmi tényezőben megvan az ismeretlen vidéki tehetségekkel szemben, egyetlen csapásra megváltozott, amikor Kemény Egon ujjai alól boszorkányos ütemű modern táncmelódiák gördültek ki az elefántcsont billentyűkről. A szerkesztőségből gyorsan futárt küldöttek Harmath Imréhez, az elismert operettlibrettistához, és egy félóra múlva Harmath Imre túláradó lelkesedéssel talált rá a régóta keresett komponistájára. Biztosak vagyunk benne, hogy

          már ebben a szezonban is szerepelni fog a Harmath—Kemény társascég valamelyik fővárosi operettszínház műsorán.

          Nem mi mondjuk, Harmath Imre írja, az Egon fiúnak dedikált fényképén: „Egon barátomnak, az új Jakobynak.".
Ezek után minden jogcímünk megvan arra, hogy a szerény fiatal muzsikust kirántsuk kassai művészotthonának intimitásából és bemutassuk a csehszlovákiai magyarságnak, mint közülünk való, sokat ígérő zeneszerző tehetséget. Eddig csak kisebb súlyú kompozíciókat produkált, egy pár lüktető ütemű charleston és shymmi jelent meg a nevével a Rózsavölgyi cég kiadásában, de ezek a muzsikák is felérik, sőt meg is haladják a fővárosi orfeumok slágerszámait.

          Nem csoda, ha a nagy mulatók sietve kötötték le a kassai muzsikus friss verésű táncszámait és Érzkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésü közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát" című bananas-leyt s hasonló siker az osztályrésze a „Honolulu" charleston-slágernek.

          Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb házi szerzője.

          Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Skala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát. (!!!)

          Az éjjeli lokálok táncmuzsikája azonban csak kezdeti állomást jelenthet Kemény Egon számára.

          Az egyik legelőkelőbb magyar operettszínház máris lekötötte a Harmath—Kemény film operettet,

          amely már nagyszabású alkotás lesz, három felvonásból, elő- és utójátékból fog állani. A fiatal komponista természetesen mélyen hallgat a műhelytitokról, de a riporteri élelmesség annyit már megtud, hogy a librettó s a zene is már elkészült, és a nagy valcer meg a japán legények karéneke operettirodalmunk igazi gyöngyei. Ezt az utóbbit el is zongorázta a szerző nekünk, és az Amerikában élő japánok fájdalmas honvágyának megrendítőbb zenei interpretálását ritkán hallottuk, mint a „Zúg a Fuzsijáma“ kezdetű korálisban.

          Így hát Kemény Egon, a Szlovenszkó-szerte ismert nevű, nemrégiben elhunyt Kemény Dezső dr. kassai fogorvos második fia, a kassai zeneiskolából, ahol Kövér Dezső igazgató foglalkozott szeretettel vele, a bécsi zenekonzervalórium művészkurzusán át a beérkezett zeneszerzők sorába lépett. Megérdemli, hogy Kassa közönsége és a csehszlovákiai magyarság is megismerkedjék nevével és alkotásaival.

(V.)“

Ez az írás is bizonyítja, hogy Kemény Egon pályájának alakulására nézve az Ábrahám Pállal kötött „szerződés“ – amely hosszú ideig teljesen megakadályozta Kemény Egon nevének ismertté tételét, és amely alapján Ábrahám maximálisan kihasználta az ifjú zeneszerző zsenijét - valóságos katasztrófa volt.

1456   smaragd • előzmény1444 2018-07-30 18:01:36

 

"Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne."

Ehhez a bekezdéshez Kemény Egon személyiségének odaadó vonásai tartoznak:

Ahogy a  725 számú bejegyzésben már megjelent

 725   smaragd • előzmény7242017-01-19 00:24:04

Kemény Egon és a 32. gyalogezred zenekara

A 714 számú bejegyzésben olvashatunk arról, hogy Kemény Egon - a bécsi Akadémia elvégzését követően, és talán már az előtt is - Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel tűnt fel.

Emellett karmesterként is bemutatkozott, ezt követően utazott le Budapestre, ahol a Fővárosi Operettszínház szerződtette.

Kétnyelvű plakát részlete, évszám nélkül, feltehetőleg 1926; Kassa:

Košice város szociális ügyosztálya 

a karácsonyi gyermekfelruházási akció javára 

december hó 19-én szombaton du. 3 órai kezdettel

magyar nyelvű nagy jótékonycélú

műkedvelő előadást rendez a 

Városi Színházban.

Színre kerül:  A nóta vége

Operett 3 felvonásban. Írták: Bús Fekete és Zerkovitz

Karmester: Kemény Egon

A 32. gyalogezred zenekara játszik.

1926-ban lehetett, megmutatkozott szakmai önzetlensége, kassai dalkörök zenei támogatójaként is, jótékonysági dalest (1925) közreműködőjeként (zongorán) amely minden bizonnyal Budapesten a Kövessy Vár dísztagságával folytatódott majd Dr. Huszka Jenő, akivel a szerzői jogvédelem kiterjesztésén és főleg érvényesítésén dolgoztak.

A Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagjaként a zeneszerzők érdekvedelme, szociális biztonságuk létrehozása volt egyik célkitűzésük.

"A Kövessy Vár":

Kövessy Albert (1860–1924), a boldog emlékű színigazgató, színművész, író és melegszívű emberbarát hívei, akiket élete utolsó esztendőiben maga köré vonzott, akik szerettek tartalmas, szellemes tréfálkozás közepette, délutáni New York kávéházbeli asztalánál, társaságában szellemi felfrissülést nyerni, és hálából segíteni őt abban az emberbaráti munkában, hogy az esztendő legszebb ünnepén, karácsonykor, az öreg munkaképtelen színészek néhány napi gondtalanságra valóval legyenek megajándékozva; elhatározták, hogy Kövessy Albert elköltözése után is, szellemét tisztelve, együtt maradnak szoros kapcsolatban, és megalapították baráti egyesülésüket, melyet Kövessy Várnak neveznek” (A Kövessy Vár életrendje, 1929). 

  

https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842

 

Sarkadi Aladár, aki a "Kikelet ucca 3" egyik főszereplője volt, aktívan részt vett a gyűjtésben, Wikipédia oldalán találjuk:

"Ekkor alakult meg a Kövessy-vár, amely az elaggott színészek megsegítésére szolgáló jótékonysági intézmény volt. A Kövessy Albert által alapított asztaltársaság azt tűzte ki célul, hogy pénz- és természetbeni adományokat gyűjt, amelyeket karácsonykor adtak át a New York Kávéházban. Ennek a társaságnak az egyik legaktívabb tagja Sarkadi volt. Ő nem sajnálta az időt és fáradságot: adománykérő céllal sorra járta mindazokat a kollégákat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, gyárakat, üzleteket, akiktől segítséget remélt. Már kora ősszel megkezdte munkáját, hogy minél több téli ruhaneműt, élelmiszert és édességet gyűjtsön össze. Nem ritkán úgy körbehízelegte az adakozásra kiszemelt áldozatát, hogy az többet adott, mint eredetileg szándékában állt. Sarkadi ha kellett, viccet mesélt vagy drámaian körülírta a bajba jutott kollégák helyzetét, de legtöbbször elegendő volt személyes megjelenése és híres közvetlensége, és máris megnyíltak a pénztárcák, s megtelt ajándékokkal a mindig nála lévő üres táska. Karácsonykor aztán a New York Kávéház nagyasztala köré gyűltek a színészvilág ismert és kevéssé ismert alakjai, hogy a Kövessy-vár tagjai egyetlen estére boldogságot varázsoljanak a szegény kollégák szívébe. Sarkadi Aladárnak sikerült ezt a jótékonysági akciót évtizedeken át életben tartania páratlan népszerűségének, utánozhatatlan bájának, és kiapadhatatlan humorának köszönhetően. Karitatív munkájában a felesége, Verber Olga is segített neki. Támogatásukat az Országos Színészegyesület és a nyugdíjasok hálával emlegették."

1455   smaragd • előzmény1452 2018-07-28 20:40:15

 

Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón

 

"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút..." 

"Istenadta zenei tehetsége" szószerint így jellemezte Ruitner Sándor zenei rendező is beszélgetesünkben 2000 körül Kemény Egon adottságait.

A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :

Itt Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 

A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.

Dr. Kövér Dezső a Kassai Zeneiskola igazgatója volt.

Küry Klára visszatérése a színpadra a "Kikelet ucca 3" bemutatójára volt tervezve, ezek szerint a próbákat el is kezdte. Nem tudjuk, hogy végül  miért nem ő játszotta el a szerepet, az életkorát biztosan palástolni tudta volna. Kedves lehetett neki ez a szerep, annnál is inkább, mert a Franzstadt (lsd 724 számú bejegyzés) kedvelt lakóhelye volt.

Nem tudtam, hogy az Operettszínházban vették fel  gramofonra a "Kikelet ucca 3" slágerszámait:  "a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is."

 

1454   smaragd • előzmény1341 2018-07-26 18:06:44

 

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

 

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

1453   smaragd 2018-07-26 09:35:37

 

Most hallható, Dankó Rádió

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai"

Magyar Rádió, daljáték

Részletek

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1452   Ardelao • előzmény1451 2018-07-25 21:31:36

Kedves Smaragd!

Nagyon örültem, amikor rábukkantam az említett újságcikkre. Szerencsére Kemény Egont fórumának megnyitásával sikerült újra ismertté tenned, hiszen az ifjabb generáció bizonyára már nem vagy nem sokat hallott róla. Ám rövid idő alatt annyi értékes anyag gyűlt össze ebben a témakörben – elsősorban a Te munkád eredményeként -, hogy  már alig volt lehetséges újdonságot találni. Nem tudom, hogy ez  a prágai cikk szerepelt-e korábban a neten. Bizonyára nem, hiszen akkor aligha kerüli el a figyelmemet. Meg vagyok győződve arról, hogy magasabb erők közreműködtek abban, hogy az idézett írás pontosan a zeneszerző halálának évfordulóján vonta magára a figyelmemet. E cikk tartalma a megszokottnál sokkal személyesebb, sokkal bensőségesebb, szeretetteljesebb, és minden más írásnál jobban alátámasztja azt, hogy Kemény Egon született zseni volt. 

1451   smaragd • előzmény1444 2018-07-25 17:55:58

 

Mindjárt kezdődik a mai műsor ismétlésében Kemény Egon művének részlete, előtte még van idő az előzményben Ardelao bejegyzését elolvasni, a zeneszerző pályájának indulásáról...

Kedves Ardelao, köszönöm szépen.

1450   smaragd 2018-07-25 09:07:12

 

Most hallható: Dankó Radió    

(ismétlés 18.00-kor, a műsor elején)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben" (1955)

Az első tételt sugározta a mai adás.

A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1449   smaragd • előzmény1448 2018-07-24 05:09:10
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai


Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

1448   Búbánat 2018-07-23 19:39:18
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

 

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

1447   Búbánat • előzmény1446 2018-07-23 18:46:55
  • Magyar Nemzet, 1969. július 25. 

Elhunyt Kemény Egon zeneszerző

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt.  Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

1446   smaragd • előzmény1443 2018-07-23 16:55:18

 

Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:

a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON

a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.

Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták.Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”

emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.

A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó a pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.

Dankó Rádió     mai ismétlés  18. 00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A Dankó Rádió 2012 évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:

„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait KassánKassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3”Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.

Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.

Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.

És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.

De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”

Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:

  • Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György

  • Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

  • Valahol Délen...Dal, Melis György

  • A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária

  • Nézd, hogy ragyog ránk az fény... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)

  • Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Ismételten köszönöm a "Café Momus" szerkesztőinek és kedves fórumtársaimnak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművének átfogó megismertetéséhez az internet adta lehetőségekkel hozzájárultak, kezdeményezésemet támogatták és felkutatták a fellelhető internetes adatbankok dokumentumainak tekintélyes részét.

Személy szerint úgy érzem, hogy Kemény Egon zenéje ma is itt van közöttünk, amit a mai rádióadás is példáz. Gondolhatnánk, hogy műveit ma ritkánt játszák, zenei lexikonokban kevés azaz nem teljes műadat található. Mindez a jelen, nem végleges, tovább bővülhet a nyilvánosságra hozatal és az előadások száma. Zeneművei csodálatos kompozíciók – klasszikus muzsikán és a magyar népzenei alapokon a gershwini szimfonikus könnyűzene jegyein alapulva bontakozott ki a XX. századi magyar u.n. szórakoztató zene egyik legjelentősebb tehetségének, Kemény Egon alkotói nagysága.

Az elkövetkező években halálának 50.és születésének 115.évfordulója is lehetőséget ad arra, hogy a Kemény Egon Wikipédia és fórumunk, fórumaink mellé újabb előadások, lemezek, zenetörténeti munkák, elemzések kapcsolódjanak, - bár korunk ennek látszólag kevésbé kedvez - amelyek nagy előadóink a zeneszerző életében, műveivel aratott sikerei után után ismét reflektorfénybe állítják Kemény Egon szép muzsikáját, mesteri, magas szintű, ezáltal egyáltalán nem könnyen előadható kiváló zenéjét. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál vonzóbb.

1445   Búbánat • előzmény1444 2018-07-23 11:26:33

Kemény Egon negyvenkilenc évvel ezelőtt halt meg ezen a napon (1969)!

1444   Ardelao 2018-07-23 11:21:38

Kemény Egonra emlékezve, halálának 49. évfordulóján

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.:

KIKELET UCCA 3 
Kemény Egon csodálatos karrierje Kassától, Bécsen át Pestig „Egy új Jacoby született“ — A magyar operett új csillaga
Kassa, február 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban közölték a pesti lapok, hogy a „Fővárosi Operettszínház" megkezdte a Kikelet ucca 3 c. új operett próbáit, melynek szövegét Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A színház tavaszi slágernek szánta a darabot, de a színház meteorológusai azt jövendölgetik, hogy a jövő szezon elejére is el vannak látva ezzel a darabbal. 
Kemény Egon kassai fiú. Paulusz mestertől hallottam a nevét többször, mint kedvenc tanítványáét, évekkel ezelőtt jósolgatta, hogy ebből a fiúból lesz valami. Az idő csalékonyan rohan manapság, a gyerekek nyakunkra nőnek, mégsem lehet több az Egon gyerek 22—23 évesnél. Ha csakugyan „befutott”, valami egészen különös és szokatlan előretörésről lehet szó, járjunk a végére. 
Igy tudtam meg kedves fogorvosomtól, Kemény Albert dr.-tól ennek a mesébe illő karriérnek a históriáját, érdemes megírni, muszáj is, hiszen erre minálunk úgy is az a nagy hiba, hogy a saját értékeinket soha nem becsüljük meg, csak akkor csóváljuk a fejünket: „Hát mégis?!“ — mikor magasra lendültek — másutt. 
Kemény Egon Bécsben született, 1905 okt. 13-án. Kassán végezte el a gimnáziumot s mellette Paulusz Ákos vezetése mellett hegedűt, Kövér Dezsőtől zongorát és zeneszerzést tanult. Istenadta zenei tehetsége nagyon korán megnyilatkozott, ötéves kora óta élte a maga külön, második életét a zongora mellett s ha elvégezte a napi gyakorlás penzumát, színes zeneálmok keltek ujjai alól a fehér -feket billentyűkből. 
A családi hagyomány az orvosi pályára vitte, apja is az volt, Kemény Dezső dr., bátyja is az. Egon beiratkozott a bécsi egyetemre, elvégzett négy félévet, kitüntetéssel letett hat szigorlatot. A bizonyítvánnyal hazajön édesapjához és kijelenti, hogy semmi kedve az orvosi pályához, kéri, hogy engedjék muzsikussá lenni. És az áldott lelkű, ma már csak áldott emlékű apa, gyermekeinek megértő jóbarátja, nem ellenkezik. Másnap már viszi a vonat vissza Bécsbe, egyenesen a zeneakadémia rektorához, Schmidt professzorhoz, adja meg ő a feleletet Kemény Egon nagy kérdőjelére. 
Itt történt Kemény Egon életében az első csoda. A hivatalos „fölvételi“ tananyagon egy félóra alatt átesik. Jön az örök zene örök Rubikonja, a kontrapunkt, a zenei tudomány logaritmusa. Schmidt rektor úr rágyújt egy szivarra. Akik ismerik, azt mondják, hogy nála ez a legnagyobb megelégedés jele. Végtelen jóindulattal megkérdezi, szokott-e komponálni. Féltízkor hangzik el a kérdés, lesz tíz, tizenegy és Kemény Egon magafeledten még mindig játszik, egyik zenekölteményt a másik után. Schmidt professzor úr, akinek valószínűleg a könyökén jön ki minden muzsika, hallgatja mosolyogva. Déli harangszóra tér magához a két rokonlélek s könnyesen megszorítja egymás kezét. A nagy zeneoroszlán melegen gratulál a fiatal zseninek és kijelenti: 
— Uram, ön elvégezte ez idő alatt a négy zeneakadémiai évet és a kétévi mesteriskolát. Ezt írásban adom. Hivatalos bizonyítványt, sajnos, nem adhatok, mert törvényeink írják elő, hogy legalább egy teljes évet hallgatnia kellene érte az akadémián, arra meg önnek nincs ideje. Menjen, az élet hívja. 
A kassai meleg családi körben nagy a boldogság, — de csak rövid időre, mert árnyba borítja a jó édesapa hirtelen-váratlan halála. 
„Az élet. várja” — de hol keresse meg a hozzávezető utat szegényen, apátlan-árván? Egyetlen támasza a bátyja, aki az apa helyettesítésére vállalkozik ugyanolyan megértő szeretettel, mint az „öregúr”. 
Egy félévig álmodozik Egon, végre, valószínűleg sok gyötrődés után, elébe áll a jó bátyának: 
— A fejem tele van melódiákkal, nincs szövegem. 
Arra a kérdésre, hogy (kitől szeretne szöveget kapni, hosszas habozás után egy nevet mond ki: 
— Harmath Imre. 
Talán elérhetetlen vágynak gondolta, ábrándnak, ami soha meg nem valósulhat és valósággá vált a második csoda. Egy levélre két nap múlva megérkezik egy tangószöveg a világ egyik legmelegebb szívű poétájától. Reggel nyolckor jön a levél és Kemény Egon délután háromkor kiröppen a családi meleg fészekből, egyetlen látható vagyona a megzenésített Harmath Imre-dal. Szállt, mint egy sasfiók, neki az ismeretlennek, a megtáruló messzeségnek. 
Harmath Imre hűvös udvariassággal fogadja, de amikor zongorához ül az ismeretlen fiatalember, megismétlődik a Schmidt rektor esete. A vége az, hogy a poéta megöleli az új csillagot, autóba kapja s akinek minden órája ezreket jelent pengőben, maga alkudozik a kiadóval s atyailag gondoskodik arról, hogy ennek a gordiusi csomónak fölvágásából megmaradt szálak ne kössék meg a fiatal muzsikust. Igy született az első Harmath-Kemény-dal, a „Szerettelek” c. tangó. Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberty előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom! 
Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. 
Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el. Igénytelen, szerény, munkás ember, szótlan, mosoly nem játszik az ajkán. Mindenütt ott van, mindent tud, de mintha szellem volna, sehol se látják, semmit el nem árul. Ruhája egyszerű, mindig sötét, mégis kifogástalan eleganciájú. Pontos, mint az óra, gyors, mint a villám. 
El lehet képzelni, milyen lázasan s milyen szeretettel készül a színház, Szabolcs, Faludi igazgatókon kezdve, át a rendezőkön, a színészeken (Gaál Franci, Fejes Teri, Szokolay Oly, Dobos Annus, Fried Böske, Küry Klára, Sarkady Aladár, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay Imre) a kulisszafestőkig, muzsikusokig a dédelgetett kedvenc nagy sikerére. 
— Megmutatjuk a mi kedves Egonunknak — adta ki a programot Szabolcs igazgató —, mit tudunk nyújtani annak az embernek, aki a legtöbbet alkotta a színház érdekében. 
Sok megható részlete van ennek a belsőséges életnek, — mely jóformán oázis a színházi üzlet-világban, — hosszú lenne mind elmondani. Az operett már sajtó alatt van s amíg a színpadon folynak a próbák, a festőtermekben festik a ragyogó díszleteket, írják a zenekar részére a szólamokat a partitúrából, szóval a munka lázában ég minden ember, — a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is. 
Mesébe illő ez a lendület, operettben szoktak teljesedni így az álmok. Egy huszonhároméves kassai fiú csodás karriérjéről talán érdemes volt — egyelőre — ezzel a pár szóval megemlékezni. Szinte idekívánkozik a végére: „Folytatása következik”.

 

1443   smaragd • előzmény1420 2018-07-21 11:45:12

 

SENNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT

KEMÉNY  EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor

Rendező: Dr. Székely György 

Díszlet: Fülöp Zoltán  Kossuth-díjas 

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 

Karmester: Bródy Tamás

Gonzales......Sennyei Vera

Rodrigo........ Rátonyi Róbert

Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t  Gáspár Margit igazgató bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.

Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten

pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és

vasárnap "Luxemburg grófja"

kedden "Csárdáskirálynő"

szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A "Valahol Délen" kapcsolódik Dr. Winkler Gábor professzor úr mai mondataihoz, ugyanis ez a nagyoperett éppen az 50-es években "válságban levő operett" megújítását célozta meg. Nagy sikerrel...

Túl az Óperencián - Nagy Ibolya  műsora  - Dankó Rádió   ismétlés 18 órától

1442   smaragd • előzmény1441 2018-07-17 21:11:13

 

 

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946)

Nagyoperett 3 felvonásban

Korabeli kritikákból:

"Fekete liliom

Bemutató az Operettszínházban

Nóti Károly és Földes Imre fordulatokban bővelkedő darabjával operettszínházunk letért a családi operettek hagyományos útjáról.

Az első felvonás egyik része ugyanis egy bordélyházban játszódik le, és ez, hogy úgy mondjuk mind a három felvonásra rányomja a bélyegét.

A zenéje csupa ritmus és kitűnően hangszerelt. Szerző: Kemény Egon.

Az előadás előtt bejelentették, hogy Latabár Kálmán meghűlt, de azért eljátsza szerepét. A népszerű Latyi ez alkalommal mint suttogó humorista mutatkozott be.

-  Karády -  Karády! Száz színben pompázik búgó hangja. Nagy István, Gozmány György, a kitűnő humorú Gombaszögi Ella, a temperamentumos Fejes Teri, a mindig kitűnő Somogyi Nusi, a pikáns Németh Marica, Partos Gusztáv, Zentay Ferenc, Vándory Gusztáv játszák a főszerepeket."

1441   smaragd • előzmény1192 2018-07-15 19:19:05

 

A hagyományos naptár szerint - német nyelvterületen még most is -  ma, július 15-én Egon névnap van.

EGON - Wikipédia: itt

Ezen a napom, azaz ma bővült Kemény Egon Wikipédia oldala a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) újabb képeivel. Főszerepben KARÁDY KATALIN, Zia spanyol hercegkisasszony:

 

          

1440   smaragd • előzmény1439 2018-07-14 16:54:58

 

Az előző bejegyzéshez:

Koncertadatbázis

Budapesti hangversenyek 1900-tól napjainkig

 

MTA BTK Zenetudományi Intézet - http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=13932

1439   smaragd 2018-07-11 14:16:00

 

Kedves fórumtársunk fedezte fel -  azaz én eddig nem ismertem  - a Zenetudományi Intézet koncert-adattárát és elküldte nekem Kemény Egon zeneszerző fórumába az alábbi műsort.

Bevallom jólesett ez a fórumtársi figyelmesség és ezúton is köszönöm szépen.

Kemény Egon  első megzenésített költemény kompozícióját 1937-ben mutatták be. A közönség, a hallgatóság kedvelte az e műfajban alkotott dalait is, zenei körökben elismerést kaptak, ill kapott a zeneszerző.

A Neményi Lili dalesten - Kemény Egon elhunyta előtti évben -  szereplő itt megjelentetett három megzenésített költeményt már részben ismertettük a rádióelőadásoknál:

KEMÉNY EGON - Robert Burns  -  Szabó Lőrinc: "John Anderson, szivem, John " (1946)

KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Honvágy" (1947)

KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Költemény " (1947)

Neményi Lili mellett több híres, nagy művész is énekelte: Rácz Vali, Ányos Irén, Wargha Lívia, Anday Piroska és Lantos Olivér.

A Huges költeményeket Kemény Egon kisérte zongorán a Rádióban.

Országos Filharmónia Kamaraterme

(1968.02.17. 19:30)

Neményi Lili előadóestje

ID_13932

jelleg: dalest

forrás: Filharmónia műsorfüzet

szervező: 

visszhang: 

sorozat: 

megj.: A műsorlapon minden zeneszerző mellett jelölve van a megzenésített vers költője. 

ellenőrizve: igen 

 

 1. Reinitz Béla: Őrizem a szemed  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Ady Endre 

2. Reinitz Béla: Az utolsó mosoly Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Ady Endre 

3. Kerekes János: Milyen volt szőkesége  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Juhász Gyula 

4. Kardos István: Én öngyilkos leszek  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Kosztolányi Dezső 

5. Kelen Hugó: Tiszaparton  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Szép Ernő 

6. Kerekes János: Két karodban  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Radnóti Miklós 

7. Reinitz Béla: Mama  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  József Attila 

8. Reinitz Béla: Betlehemi királyok  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  József Attila 

9. Kerekes János: Az vagy nekem  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  William Shakespeare 

10. Kemény Egon: John Anderson  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Burns 

11. Kerekes János: A hársfaágak  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Walter von der Vogelweide 

12. Respighi, Ottorino: Viharos a tenger  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Neri 

13. Respighi, Ottorino: Párbeszéd  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Maeterlinck 

14. Kemény Egon: Költemény  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Hughes 

15. Kemény Egon: Honvágy  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Hughes 

16. Hans Eisler: A kereskedő dala  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Bertold Brecht 

17. Hans Eisler: Ballada  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Bertold Brecht 

18. Kosma, Joseph: Régi Párizs  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Sartre 

1438   smaragd 2018-07-08 09:05:13

 

 

KEMÉNY EGON-Kristóf Károly:  "Nyári szerenád " (1952)

Dalkeringő

Nagy sikerrel játszotta a Magyar Rádió. Talán sikerül korabeli rádióműsorokban az előadókat megtalálnunk, Melis Györggyel is készült felvétel.

1437   smaragd • előzmény1436 2018-07-06 00:41:06

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 

Korábban már ismertettem, hogy a "Komáromi farsang" a  Győri Színház bemutatója lett volna, művészi okok miatt mégsem tudták színre vinni.

Így a Magyar Rádió érdeklődési körébe került és a 3 színpadi felvonást 2 részre dolgozták át szerzői, a Rádiószínház mutatta be. 

A 43 tagú Rádiózenekart Lehel György vezényelte, a 40 tagú Földényi kórus még néhány magánénekessel bővült.

Feljegyzésekben megtalálható, hogyan formálódott a szereposztás. Lilla szerepére eredetileg Petress Zsuzsa neve került szóba, Csokonainál Simándy Józsefé, Bessenyei Ferenc mellett ők voltak a "Hatvani diákjai" (1955) főszereplői is. Könnyen lehet, hogy a rendezők mégis úgy döntöttek, hogy két új operaénekes főszereplőt választanak - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert -, egyebek mellett azért, hogy lehetőséget kapjanak Kemény Egon-daljátékban énekelni. Erről a tényről, miszerint  az énekesek megköszönték Kemény Egonnak, hogy zenéjével sikert arathattak Ruitner Sándor zenei rendező tett említést egyik műsorában. Hasonlóképpen köszönetet mondott egyik vele készült riportban Kemény Egon is a Rádiónak, hogy a legkiválóbb művészek adták elő zeneműveit.

Kemény Egon koloratúr áriáját a "Komáromi farsang" báljelenetében Lehoczky Éva énekelte (mint a bálba meghívott vendég, olasz operaénekesnő, azután ez a szál bonyolódott, Kőmívesné...), ezt megelőzően Romváry Gertrúd neve merült fel erre a szerepre.

1436   smaragd • előzmény1435 2018-07-04 18:13:51

:-)  és most hallgassuk!...

1435   Búbánat • előzmény1434 2018-07-04 18:09:53

Az előbbit kiegészítve:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.

 

1434   smaragd • előzmény1433 2018-07-04 18:06:21

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

1433   smaragd 2018-07-04 09:27:22

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.20

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang "

 http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1432   smaragd • előzmény1431 2018-07-02 06:27:37

 

Igen. Úgy hallottam, hogy nagy szeretettel, lelkesedve tanulták a gyerekek Kemény Egon gyermekkórusnak (a rádiófelvételen kamarazenekarral)  komponált dalát. Egyrészt azért, mert "olyan jó énekelni", ahogy mondták, másrészt Ági néninek, meglepetésként.  A feladatnak ez a része sem volt könnyű, ugyanis a tanulók a szünetekben is vígan dudorászták a dalt...igyekezni kellett, hogy Ági néni meg ne hallja...és titokban maradjon, ezért az óra elejére tette Dávid Krisztina karnagy a gyakorlást, szünetre már más dallamok maradtak az emlékezetükben. "Titoktartási próbatétel " is volt ez egyben, sikerült!

A "Köszöntsük jó tanítónkat!" volt a szép műsor fénypontja, szülők és tanulók együtt örültek,  hogy hálával, ajándékként adhatták Ági néninek. "Megszenvedtünk" vele... - mesélte el nekem vidáman mosolyogva Dávid Krisztina a kulisszatitkot -, talán ettől vált igazi élménnyé előadásuk.

1431   Ardelao • előzmény1430 2018-07-01 10:07:04

Megható, kivételes köszöntő, tiszta tekintetű, tiszta hangú gyermekekkel és felnőttekkel …

1430   smaragd • előzmény1408 2018-07-01 09:36:58

 

FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában 

Szabó Ágnes karnagy, zenepedagógus köszöntése 

Az Évzáró Hangversenyt 2018. május 25-én rendezték meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal a megfelelő méretű iskolai tornacsarnokban. Ez évben szeretve tisztelt Ági néni első évfolyamának egykori tanulói is felejthetetlenné kívánták tenni a gondosan összeállított, szép műsort. Már hónapokkal korábban elkezdődött a szervezés, először abban állapodtak meg, hogy egykori kedvenc énekkari darabjukkal, Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógusnapi énekkari dalával fognak fellépni, a legnagyobb titoktartás mellett felelevenítve és az iskola valamennyi kórusával betanulva. Megtalálták a kottát és az örökösök hozzájárulását is megkapták az előadáshoz. Végül eljött a hetek óta feszülten várt pillanat – pisszenés nélkül figyeltek a nézőtéren a beavatott szülők is – amikor a színpadon a bekonferált, program szerinti műsorszám helyett váratlanul a régi és mai tanítványok együtt énekeltek és egy szál virággal a kezükben búcsúztak meglepődött tanárnőjüktől, aki az iskolában eltöltött negyven éves értékes és elismert pedagógiai munkája végeztével nyugdíjba vonul. 

Iskolaigazgató: Bella Tibor 

Vezényelt: Dávid Krisztina 

Zongorán kísért: Bolyosné Pethő Ildikó 

Az igényes és szép iskolai "performance" videója itt tekinthető  meg / YT

1429   smaragd • előzmény1428 2018-06-30 00:33:27

 

Zentai (Zentay) Annára, születésnapjának évfordulóján, június 29-én egyik rádiós főszerepével is emlékezhetünk, biztos vagyok benne, hogy ma is sikert aratna, ha hallhatnánk...

KEMÉNY EGON– Békés István: "Szabad szívek"

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György

Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)

András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)

Sári – Zentay Anna

Gyuri – Bikády György

Gabi – Rafael Márta

Tapsi – Horváth Tivadar

Juliska néni – Fónay Márta

Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő

Ványa – Agárdy Gábor

Dagi – Suka Sándor

Öreg Bigo – Gonda György

Csige Bálint – Makláry János

Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József

Sturm – Tompa Sándor

Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

(Egyúttal kiegészítettem és javítottam a szereposztásban előfordult korábbi pontatlanságot.)

 

1428   smaragd • előzmény1427 2018-06-28 14:56:59

 

Az alábbi adatbankban a romantikus daljáték Békés István művei között jelenik meg, az adatok, ha nem is teljesek, pontosak:

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabad_sz%C3%ADvek

"Szabad szívek"

Regényes daljáték két részben

Szövegét és verseit Békés István írta

Zenéjét Kemény Egon szerezte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: dr. Cserés Miklós

1960. március 26. 18:45, 1 óra 25 perc

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Földényi kórus Vezényel: Lehel György

Szereplők: Glória: Bánki Zsuzsa; Sándor Judit András: Benkő Gyula; Bende Zsolt

 

1427   smaragd • előzmény753 2018-06-27 10:40:47

 

Bende Zsolt operaénekes pályájának része Kemény Egon emlékezetes daljátéka is, amelyben főszerepet énekelt.

A Magyar Rádió Archívuma kincsei között megőrizte ezt a különleges darabot, erről Ruitner Sándor: "Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből  - KEMÉNY EGON" című két részes műsorából értesülhettünk, amelyben egy zenés részlet is felhangzott.

Két fórumunk 

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

korábbi bejegyzései  (lsd előzmények 753, 40) kiváló operaénekesünk fórumán még nem szerepeltek, ezért

Bende Zsolt halálának 20. évfordulója napján a "Szabad szívek"-ben alakított főszerepével emlékeztem meg róla, ez a 140 számú bejegyzés. 

Felidézem még:

754   smaragd • előzmény 753 2017-02-05 14:51:15

"KEMÉNY EGON - Békés István: "Szabad szívek" (1960)

Operett 2 részben, színpadi változat

Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120'

A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart....

Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman...

Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne  szerepét,  és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is.

A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal."

Hozzáteszem,hogy nagyon örültem volna ha ezt a fényképfelvételt ma itt megjelentethettük volna, de sajnos nincs fent az interneten és Bende Zsoltról amúgy is kevés képet lehet találni. Megvárom az ideillőt.

Szerzők, alkotók és a szereposztás:

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

1426   smaragd • előzmény1348 2018-06-25 11:55:19

 

 

Kemény Egon - Petőfi Sándor: "Ezrivel terem a fán a meggy"  (1945)

Dal (Foxtrot)

A Rádió Budapest I. sugározta először, Fekete  Pál énekelte, Somló Sándor kisegyüttese

játszott.

Sikerét Koréh Endre előadása minden bizonnyal tovább fokozta!

https://www.antikvarium.hu/konyv/petofi-sandor-kemeny-egon-ezrivel-terem-a-fan-a-meggy-784990

1425   smaragd • előzmény1400 2018-06-22 10:12:24

 

Pesti Hírlap, 1941.04.11.:

Rádióműsor: 

6.15 h: „A Rádió Szalonzenekara. Vezényel Bertha István. Közreműködik Marjay Erzsébet (ének). ……. 5. Kemény Egon: Pacsirta (Marjay) …..“

 

"Marjay Erzsébet, operaénekesnő, *1914. A rádióban gyakran szerepel."

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM,  RÁDIÓ,  RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA  I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1424   smaragd • előzmény1423 2018-06-20 08:18:16

 

Lavotta János neve ezúttal kimaradt a szereposztásból, talán, hogy külön kiemeljem...?

Csokonai Vitéz Mihály barátjaként szinte folyamatosan szerepel a "Komáromi farsang"-ban: Gönczöl János és Molnár Miklós személyesítették meg. A daljáték Farsang idején kezdődik Komáromban, egy pompás bálteremben és Csokonai csurgói tanári állásának elnyerésével ér véget.

1423   smaragd • előzmény1000 2018-06-18 19:12:20

 

Ilosfalvy Róbert születésnapja mai évfordulója alkalmából, emlékezve:

 

ILOSFALVY RÓBERT

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Az első reggel..."  duett - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A rádiófelvétel lemezen még nem jelent meg, itt hallható, és 2012 óta a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában.

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” 

(1957) Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Vajda Péter - Deák Sándor, Gönczöl János,

Fábián Julianna - Berky Lili,

Kraxelstumpf - Bilicsi Tivadar,

Báró Korponai - Szabó Ernő,

Hajós Gáspár - Hlatky László,

Bájligeti - Fekete Pál,

Kőmívesné - Lehoczky Éva,

Dajka - Völcsey Rózsi,

Kajdács Kelemen - Gózón Gyula,

Éjjeli bakter - Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

1422   smaragd 2018-06-15 21:09:59

 

Kemény Egon megzenésített költeményeit, amelyek a Magyar Rádió irodalmi osztályának magyar, angol, amerikai költők zenés antológiasorozataiban és más irodalmi műsoraiban hangzottak el, részben már ismertettük. 

Az orosz nyelvű versek műfordításaihoz komponált zenéjét ez a rádióműsor őrizte meg:

1949. március 1. kedd

KOSSUTH RÁDIÓ

21.20: Előadás a Stúdióból: Szabadság magvetői. 

Orosz és szovjet költők versei és dalai. 

Képes Géza összeállításában. 

Kemény Egon megzenésítésében. 

Közreműködik: Sennyei Vera, Gáti József, Győző László, Ányos Irén (ének), zongorán kísér Kemény Egon.“

1421   smaragd • előzmény1381 2018-06-14 23:03:40

 

Rádióműsor: 

1940. szeptember 3. Kedd

14.30: Mikulai Gusztáv szalonzenekara. ….. 3. Kemény Egon: Mexikó. ….

 

KEMÉNY EGON: "Mexiko " (1940)
Hangulatkép szalonzenekarra
1420   smaragd 2018-06-12 13:28:16

 

"Valahol Délen" (1956) - színpadkép Mezey Mária és Borvető János, Fővárosi Operettszínház

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

"A vágyakozás" , bolero - Mezey Mária énekel/YT

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. (Rátonyi Róbert: Operett)”

Dankó Rádió     ismétlés  18 órától

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója ma a kasszasiker szót említette, pontosan ez történt meg a  "Valahol Délen" bemutatóját követően is!

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1419   smaragd • előzmény1418 2018-06-10 15:20:11

 

Talán őket is úgy elfeledték már, mint sokakat, olyan régen is voltak az előadások. Jólesett olvasni amit Kelemen Éváról és Gozmány Györgyről írtál. 

Gozmány Györgyről volt a "Fekete liliom" premierjéről képünk a fórumban, sajnos már nem elérhető, Karády Katalin és Zentay Ferenc mellett állt. Talán sikerül egyszer Kelemen Éváról is egy Kemény Egon-darabbeli képet találnunk.

1418   Ardelao • előzmény1417 2018-06-08 13:21:44

 

Mindkét színészt én is nagyon kedveltem. Kedves, tehetséges, szimpatikus házaspár volt. 1945 után a karrierjük kettétört. Sok méltánytalanság érte őket!

1417   smaragd • előzmény1411 2018-06-08 08:18:55

 

Ismét kaptam baráti körömből emlékező megjegyzést. Ezúttal Kelemen Éva és Gozmány György szerepeit, személyét illetően: nagy örömmel fedeztem fel őket a fórumban - Kemény Egon: "Éva és a férfiak"(1945), Kemény Egon: "Kiigényelt szerelem" (1946), kisoperettek/ lsd 1411 - mindketten kedvenceim voltak, az akkori sztárpár! Kelemen Éva nagyon aranyos színésznő volt, Gozmány György humorára is szívesen emlékezem, sajnos őt is sok szenvedés érte...

1416   smaragd • előzmény1415 2018-06-06 18:35:39

 

Figyelemre méltó volt a hétfői adás végén Ábrahám Pál és Kemény Egon darabjainak egymás utáni szerkesztése: a berlini évek alatt 1930-1933 a művészbarátság és a zenei együttmunkálkodás, az un. három nagy Ábrahám operett ideje alatt mindketten Bársony Rózsi társaságában voltak és viszont...ezek a gondolatok Bársony Rózsi tegnapi születésnapi évfordulóján is eszembe jutottak, rájuk, mérhetetlen sikereikre emlékezve.

A hétfőn elhangzott rádiófelvételeken talán még az eredeti hangszerelést hallottuk:

Hollós Ilona & Vámosi János & Rátonyi Róbert -- Egyveleg Ábrahám Pál dalaiból 

Szerző: Ábrahám Pál. Turán László zongorázott.

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert 

Közreműködött a Földényi kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. - a Nyitány hangzott el.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.50

A mai műsor zárószáma:

KEMÉNY EGON: "Tangó" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1415   smaragd 2018-06-04 09:55:34

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.52

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony " (1959)

Magyar Rádió, Rádióoperett - Előjáték

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1414   smaragd • előzmény1402 2018-06-03 11:31:58

 

Rácz György: "Mesterek árnyékában" című könyvében megemlékezik több zenés rádiójáték-rendezéséről, amelyekhez Kemény Egon komponált muzsikát. 

Fórumunkon,  az előzményekben megtalálhatók.  Ezek egyike, ahogy írja "...a felejthetetlen Rátkai Márton...hiszen éppen a felszabadulás hozta meg számára a lehetőséget, hogy kiszabaduljon a táncoskomikus rászoruló skatulyájából, és színpadon eljátssza például a "Revizor" polgármesterét a mikrofon előtt pedig többek közt az "Iván Iljics halálá"-t, egyikét utolsó remekléseinek."

Lsd. 1313, 1312, 1311 sz. előzmények

1413   smaragd • előzmény1412 2018-06-01 17:35:04

 

Köszönöm! Szerepeltek már az alábbi zenés rádiójátékok korábbi bejegyzéseinkben, pl. a "Vizimalom" esetében felsorolva részleteztem Kemény Egon Juhász Gyula költeményeire komponált dalait.

Adategyeztetés szempontjából is hasznos lehet az esetleges ismétlés, mindig beírhatjuk a rádióújságok régi adatait, szinte kivétel nélkül pontosak (nagyon ritkán hiányosak) voltak, amig volt Rádióújság!

Most Kiszely Gyulát emeljük ki.

Az életművét bemutató írások a Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)  848 számú bejegyzésétől kezdődnek.

Rádió Budapest I.

1947.  április 7., (Húsvéthétfő)

17.10: Előadás a Stúdióban.

„Vízimalom“. Rádiójáték Juhász  Gyula emlékezetére.

Írta Sőtér István.

Zenéjét szerzette Kemény Egon.

Közreműködik Warga Lívia, Rösler Endre és a háziegyüttes.

Rendező: Kiszely Gyula.

1412   Ardelao 2018-05-31 10:58:08

E két rádiójáték szerepel ugyan a Kemény Egonról szóló Wikiépdia-ismertetőben, de nem tudom, hogy az itt idézett részletek szerepelnek-e már e topikban:

Szabad Szó Rádióműsor melléklete, 1947.04.07.-13-ig:

Hétfő, április 7., Budapest I
[…]

17.10: Előadás a Stúdióban. „Vízimalom“. Rádiójáték Juhász  Gyula emlékezetére. Írta Sőtér István. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Közreműködik Warga Lívia, Rösler Endre és a háziegyüttes. Rendező: Kiszely Gyula.
Személyek: író — Baló Elemér; Anna — Szörényi Éva; Karinthy — Kőváry Gyula; Kosztolányi — Vándory  Gusztáv; Somlyó Zoltán — Lázár Tihamér; Osváth Ernő — Gellért Lajos; Főúr — Tassy András; Két ápolónő: Orbán Viola éa Haraszti Mici; Házfőnök — Pataky József; Főhadnagy — Pálóczy László; Öltöztetőnő — Oláh Böske; Anya — Gazdy Aranka; Ifjú költő — Takács Miklós.[…]”

Szabad Nép, 1949.04.29.:

Kedd, május 3., Kossuth Rádió

 […]
21.25: Megállt az idő. Rádiójáték. Idegen ötletből írta Thurzó Gábor. Zenéjét Amadé László verseire szerzette Kemény Egon. Rendező Szendrő József. […]”

1411   smaragd • előzmény1410 2018-05-31 08:45:25

 

  

 

KELEMEN ÉVA                                                               GOZMÁNY GYÖRGY                  

Köszönöm bejegyzésedet! A két kisoperettről már írtunk, de mindig van új elem, amit kiemelhetünk....mindkettőhöz óriásplakátokat nyomtattak, KEMÉNY EGON nevét megfelelően feltűntetve, a műsorlapokon is mindkét előadás valamennyi szerzőjét, alkotóit és szereplőit. Ezekből az is kiderül, hogy az „Éva és a férfiak” Kemény Egon kisoperettjének a címe, de január 1-én már az egész előadás címeként nevezte meg névjegyeként Ehrenthal Teddy...siker volt mindkét darab.

Fűtött nézőtér! Nehéz, szomorú idők voltak, az emberek élni akartak és mást látni....az azelőttit...humorba ágyazták a mindennapi visszáságokat.

A magyarországi revű műfaj, revűszínház hasonlóan a kabaré műfajhoz nincs még teljesen feldolgozva. Egy-egy korabeli cikk, ha rövid is, sok tájékoztatást adhat a mai generacióknak. Ebben az esetben a jazz műfajhoz is.

Mindkét előadás rendezője Szabolcs Ernő, aki a Fővárosi Operettszínházban Kemény Egon: "Kikelet ucca 3" című operettjét is rendezte (1929).

Gozmány György Karády Katalin (Zia grófkissszony) mellett 1946 decemberében Kemény Egon:"Fekete liliom" című romantikus nagyoperettjenek egyik főszerepét alakította a Fővárosi Operettszínházban

Természetesen más cikkek is megjelentek előadásokról, különböző újságokban, pontosabb adatokkal, a színházi lapban címlapon Kelemen Évával az „Éva és férfiak” -ban. 

Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és  férfiak” 

Bemutató: 1945. december 22. 

Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy 

Rendező: Szabolcs Ernő 

Fő szerepekben: 

Kelemen Éva, 

Gozmány György, 

Rátonyi Róbert, 

Kardos Magda, 

Soltész Any, 

Antalffy József, 

Pártos Gusztáv.

Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával

 

Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” 

(XV. ker. Lakáshivatal)

Bemutató: 1946. február 1. 

Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti) 

Igazgató: Ehrenthal Teddy 

Fő szerepekben: 

Kardos Magda, 

Lugosi György, 

Kollár Lívia, 

Murányi Lili, 

Varga D. József, 

Dezsőfi László.

Rendező: Szabolcs Ernő

Kottakiadvány: Dr. Marton Sandor, Budapest

Kelemen Éváról itt olvashatunk

Gozmány Györgyről itt olvashatunk

1410   Ardelao 2018-05-29 09:54:22

Tanulmányozom Kemény Egon ismét megújult – és rendkívül informatív – honlapját. Minden elismerésem a honlap létrehozójának! Komoly hiányosságot szüntetett meg ezzel.

Kemény Egon kisoperettjei között látom az „Éva és a férfiak”, valamint a  „Kiigényelt szerelem” címűt. Kíváncsi voltam, mit írt ezekről a sajtó. A következő rövidhíreket találtam /Ha az alább idézett cikkek valamilyen formában már szerepelnek e topikban, úgy elnézést kérek, de inkább többször, mint egyszer sem. HIFISZI-ek /hiányos figyelem-szindrómások/ számára kifejezetten hasznos az ismétlés. :) /:

Kossuth Népe, 1946.01.01.:

Bemutató a Royal Varietében
,Éva és a férfiak“

„Ez a műsor már az én névjegyem“ — így nyilatkozott Ehrenthal Teddy igazgató a Royal Varieté új műsoráról. Nos, e névjeggyel, amelyen az „Éva és a férfiak“ revücím áll, elegánsan mutatkozik be a pesti „revükirály“. Bár hiányzottak a beígért párisi attrakciók, de láttuk oly artisták munkáját — Trio Carolinas, Oriental Brothers —, akiket Paris is szívesen megtapsolna, ha ugyebár nem meredezne ez elé napjainkban néhány akadály. S mivel ez megfordítva is áll, a műsor hazai eledelekkel táplált, zsírral, cukorral, helyenként vitaminnal, nem jegyrendszer alapján. Trojanoff Faust-balettábrándja színes, mutatós koreográfia, jó szólistákkal. A Chappy-zenekar a „Téli szerenád“ számaival a Glenn Miller-i ormokra tekintget és újdonságot jelent. Társai: Susy Martell és Dianna Clayton. S mivel a mosoly szüksége sosem volt annyira gyötrő, mint éppen manapság, — Herczeg-Komlós, Pártos Gusztáv, Keleti László, Peti Sándor, Lugosi György, Antalffy József, Kardos Magda — vonulnak fel a szénsavazott tréfákban és bohózatokban. Az „Éva és a férfiak“ című kis operett valóban „kisoperett", de gusztusosan ízesíti a finom Kelemen Éva, Gozmány György és a mulatságos Rátonyi Róbert. Rendező: Szabolcs Ernő.”

Kis Ujság, 1946.02.02.:

MŰVÉSZETI HIREK
[…]

Pénteken (február 8-án) nyilvános ingyenes főpróbán mulatja be Konfetti című új műsorát a Royal Varieté. Méltóan a címhez, színes, változatos, vidám. Az új műsort Chappy 15 tagú zenekara kíséri végig. A műsor gerince a „Kiigényelt szerelem“ című kisoperett. Meglepetésnek számít Kocsis Judit, az új koloratúrcsoda bemutatkozása. A premiert szombaton tartják meg.

Kemény Egon neve – mint oly sokszor – természetesen itt sem szerepel. Nem tudom ennek okát. A zeneszerzőből feltehetően annyira hiányzott a hiúság, oly természetes volt számára Istentől kapott, rendkívüli tehetsége, hogy ezt a személyét érintő, apró (?) figyelmetlenséget észre sem vette, vagy teljes mértékben lényegtelennek tartotta.

1409   smaragd • előzmény1179 2018-05-28 16:09:24

 

"Krajcár"

sanzonest a budapesti rádióban

1946. október 5.

KEMÉNY EGON - Fedor Ágnes: "Egy szerelem története"

(4 részben,10'15")

Énekelte: Rácz Vali

 
1408   smaragd 2018-05-27 18:27:00

 

A budapesti Gregor József Általános Iskola ének-zene tagozatának idei Évzáró Hangversenyét pénteken tartották meg.

Az ünnepi hangulatot most némileg átszínezte, hogy Szabó Ágnes negyven éves, példamutató és elismert zenepedagógiai pályájának lezárásával esett egybe.

Magas színvonalú és változatos programmal búcsúztak a tanévtől a felkészítő tanárok és a zenei osztályok kórusai.

Amikor az Összkar teljes létszámban felsorakozott a színpadon, meglepetés történt: eltérve a műsor záródarabjától, Ági nénit most az egyszer figyelmen kívül hagyva, megszólalt a zongora és az összkar énekelni kezdett:

Kemény Egon - Soltész Erzsébet: "Köszöntsük jó tanítónkat!" című művét adták elő...

Szabó Ágnes tanárnő a Zeneakadémia elvégzése után, pályája indulásakor tanította meg ezt a dalt első zenei osztályának, akikből kis csoport alakult és flash mob-szerűen, virágszállal a kézben - a kórussal együtt, hosszabb, ügyesen titokban tartott felkészülés után - újra elénekelték, tisztán, szépen, szívből és szeretettel, mint egykor - Ági néninek.

1407   smaragd • előzmény1384 2018-05-25 05:28:27

 

Kemény Egon - nyugodtan kijelenthetjük – abszolút egyedi hangot és formát teremtve dolgozta fel a különböző történelmi korok kínálta magyar témákat.

Érdekes módon, most így utólag vizsgálva a válogatást, az is kiderül, hogy mindig a Debreceni Kollégium hőskorát körüljárva válogatta meg hőseit: a híres Hatvani professzortól és diákjaitól a „Komáromi farsang” Csokonai-kalandjáig vagy „A messzetűnt kedves”-ig, Fazekas Mihállyal a cselekmény centrumában.”

A rövid idézet Ruitner Sándor: „A Rádió Dalszínháza története – 50 év” című rádióműsorában hangzott el.

1406   smaragd • előzmény1374 2018-05-23 17:09:02

 

MR PETŐFI

1997. november 5. szerda

Éjszakai színház 143 percben

Rádiószínház

Hatvani diákjai

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

("A Magyar Rádió Rt. Műsormagazinja"

A teljes szereposztás felsorolásával.)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)