vissza a cimoldalra
2019-12-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20359)
modern eszement rendezesek (336)
Bánk bán (2973)
Élő közvetítések (8264)
Nagy koncertek emlékezete (37)
Zenei események (1005)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1364)
Help me! (1106)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3525)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1814)
Franz Schmidt (3464)
Palcsó Sándor (273)
OperaDigiTár (33)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7233)
Kimernya? (3358)
Erkel Színház (10387)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1814   smaragd • előzmény1813 2019-12-04 11:55:36

Most jelent meg:

Zenepedadógiai folyóirat

Felelős szerkesztő: Zelinka Tamás

2019. 6. szám

XXI. SZÁZAD ZENÉJE

Kemény Anna Mária:

Nem csak a XX. század közönségének komponált

Emlékezés Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre

http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html

http://www.parlando.hu/2019/2019-6/Kemeny_Egon.pdf

1813   smaragd • előzmény1812 2019-12-03 10:18:12

Nagy a készülődés a Gregor József Általános Iskolában!

A holnapi CD-bemutatón "meglepetésvendégek" is szerepelni fognak...

1812   smaragd • előzmény1809 2019-11-30 08:00:36

Most értesültem, hogy a 

KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok című CD

bemutatójának díszvendégei a zeneszerző szerzőtársainak Soltész Erzsébet valamint Dalos László gyermekei lesznek:

Soltész Anna és Dr. Dalos Gábor.

Részletek itt: https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok-523

1811   Búbánat • előzmény1810 2019-11-28 10:56:05

- 2019.12.07 Templomunkban lesz a Gyászmise elhunyt Judit asszonyért, s egyben az urna előtt róhatjuk le kegyeletünket.
 
 
Gazdagrét Szentangyaloktemplom 
1810   smaragd • előzmény1801 2019-11-28 10:09:27

Simándiné Hegedűs Judit halála (1934-2019)

Forrás: http://szentangyalok.hu

November 13-án, életének 85. évében elhunyt egyházközségi Képviselőtestületünk tiszteletbeli tagja, Simándiné Hegedűs Judit. Az infánsnő születésnapja című Radnai Miklós táncjátékban már 14 éves korában szerepelt, majd negyedszázadon át – 1950 és 1975 között – volt az Operaház balettkarának megbecsült tagja. Jutka asszony Simándi József gazdag pályafutása alatt férje fontos támasza és három gyermekük édesanyja volt. A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, operaházi Örökös Tag 1997-ben bekövetkezett halála után is minden idejét és kiapadhatatlan energiáját a legendás tenor emléke ápolásának szentelte. A Szegeden 1998-ban alapított Simándi József Énekversenyen évről évre fővédnökként figyelte a jövő generációját, valamint tevékenyen részt vett a 2017-es Simándy100 rendezvénysorozat lebonyolításban. Plébániánk több csoportjának tagja volt. Minden hívő szerette és becsülte Judit asszonyt az alázatos, szolgálatkész, kedves és embertársait szerető megjelenéséért. Mindenszentek ünnepén a szentmisén áldozott, kórházi ágyán megkapta a szent kenet szentségét, és teljes búcsúban részesült. Felkészülten lépte át az örökkévalóság kapuját. Nyugodjék békében!!!

1809   smaragd • előzmény1808 2019-11-26 18:16:42

Kedves Ardelao!

Köszönöm szépen bejegyzésedet, amely a „Gyermekjátékok” CD több lényeges pontjára valamint Kemény Egon egykori zenei és emberi tekintélyére is rámutatott.

Tegyünk hozzá még valamit: egymás szeretete is sugárzik a versekből és a zenéből.

Ahogy Fittler Katalin írta: hanghordózóváltás történt. Ez azt jelenti, hogy új hallgatók, mai generációk és vásárlók is megismerkedhetnek a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” daljátékokkal, rangos alkotóikkal és előadóművészeikkel – értékes, tanulságos szórakozást nyújtanak.

Mind a három CD – kemenyegon.hu – megjelenése után lett nyilvánvaló, hogy sem Kemény Egont, sem daljátékait, sem gyermekkarra írt zenekari műveit nem felejtették el a rádióhallgatók, a közönség! Épp ellenkezőleg: szeretetteli történetek, emlékek bukkannak fel.

A zeneszerző emléke és művei felelevenítéséhez, ahogy már korábban is hangsúlyoztam 2012 decembere óta Nagy Ibolya „Túl az Óperencián" című műsorával nagy mértékben járul hozzá a „régi rádiósok”  Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Schubert Ferenc és mások Kemény Egon és művei emlékét őrző műsorsorozatait, riportjait követően.

Nem ritkán hangzik el mostanában a Kemény Egon CD-k kapcsán: olyan, mint régen, amikor együtt hallgattuk a rádió mellett ülve…

1808   Ardelao • előzmény1806 2019-11-25 18:16:09

A „Kemény Egon életműve” CD-sorozat most megjelent 3. lemeze igazi kincs lehet azok számára, akiknek a gyermekkora és ifjúsága a II. világháborút követő első 15 évre esett, de élményt jelenthet minden más korosztály számára is. Mert történelmet idéznek ezek a gyermekek számára komponált, nagyszerű kis művek. Derű, humor, életkedv árad belőlük, a lírai részek pedig úgy hatnak, mint egy lágy szülői simogatás. Csodálatos gyermekkórusok és gyermekhangok, nagyszerű hangszerelés. Ezeknek a daloknak egykor igazi közösségkovácsoló erejük volt. A tisztességre, tiszteletre nevelés szolgálatában álltak. És erre Kemény Egon személye, becsületessége és sokoldalú tehetsége garancia volt.

Köszönet illeti Kemény Egon leányát, Kemény Anna Máriát, aki nem kis munkával és áldozatvállalással tette lehetővé, hogy a zenekedvelő közönség a zeneszerző e műveit is újra vagy első ízben meghallgathassa. 

1807   smaragd • előzmény1806 2019-11-24 02:52:09

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

JELENET

(Sajnos nincsenek a szereplők a forrásban - mandadb - megjelölve, talán még megtaláljuk őket.)

A Krisztina kisasszony színpadképsorozat a 1770 számú bejegyzéssel indult, közvetlen előzmény: 1797.

1806   smaragd • előzmény1805 2019-11-21 06:42:59

Új hír Kemény Egon zeneszerző weboldaláról:

 

KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK
KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE CD-SOROZAT 2019/CD 3

Válogatás a Magyar Rádió Archívumából 
a rádiófelvételek 1952-1962 között készültek, restaurálás és digitalizálás: 2019

(Összidő: 72:07:53)

Kemény Egon első alkalommal 1953-ban kapott Erkel Ferenc-díjat, gyermekkarra komponált zenekari műveivel nyerte el a zenei kitüntetést. 1952-ben mutatta be a Magyar Rádió Kemény Egon   Dalos László: "Tavasz a télben" című dalciklusát Gyurkovics Mária, Pogány László és Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában. A most megjelent CD a zeneműből a "Hóember" címú dalt is bemutatja, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Elmaradhatatlan a szerzőpár egyik legnagyobb sikerdala is: "Kinyílott a pitypang" (1952), Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában maradt meg rádiófelvétel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

További részletek a weboldalon.

1805   smaragd • előzmény1802 2019-11-19 15:00:14

Ma este a Dunán!

NAGY IBOLYA

https://mediaklikk.hu/duna/cikk/2019/11/18/onok-kertek-nagy-ibolyaval/

DUNA

Önök kérték Nagy Ibolyával

2019. 11. 19.  20:34          

A november 19-i adás tartalmából.

Igyekszünk most is az egész családot szórakoztatni, hiszen kapunk levelet minden korosztályból: írnak nekünk nagyszülők, de sokszor gyerekek is, ennek megfelelően az operettől a könnyűzenéig most is minden műfajból merítünk. Egy nagyon kedves kollégánkat hívtuk meg a keddi adásba, hiszen Nagy Ibolyával mostanság a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőként találkozhatnak, de igazán ismertté primadonnaként vált.

1804   smaragd • előzmény1802 2019-11-19 15:00:11

Nagy Ibolya Wikipédiaoldala

1803   smaragd • előzmény1802 2019-11-19 15:00:07

Nagy Ibolya honlapja 

Nagy Ibolya felelősszerkesztő műsorvezető egy hónap híján hét esztendeje a "Túl az Óperencián" című műsor háziasszonya is, akinek adásait naponta - nagy örömünkre - hallhatjuk. Íly módon archív és friss felvételeken megismerhettük már eddig is a szórakoztató zene klasszikus és új műveit, szerzőit, előadóit, és ma este a Dunán őt magát is, talán egy kicsit közelebbről.

1802   smaragd • előzmény1801 2019-11-17 18:18:29

Dankó Rádió

Ezen a műsorhéten két alkalommal hallhattuk Kemény Egon zenéjét a „Túl az Óperencián” című műsorban, két nagyoperettjét a „Fekete liliom”-ot idézte fel Karády Katalinnal gramofonfelvételről (1798, november 13.) Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető majd a „Valahol Délen” címűt, mindkettőt a Fővárosi Operettszínház mutatta be.

A „Valahol Délen” bemutatóját a Magyar Rádió közvetítette az Operettszínházból.

A héten, november 15-én hangzottak el az alábbi rádiófelvételek, amelyeket egy kivétellel a színpadi szereplőkkel és a Fővárosi Operettszínház Zenekarával készített a Magyar Rádió, Bródy Tamás vezényelt.

Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen”

A vágyakozás… – bolero, Mezey Mária

Még nincsen senkim sem…foxtrot, kettős Gyenes Magda és Rátonyi Róbert 

Valahol Délen – dal, Melis György, akivel a színpadi előadástól függetlenül készült a felvétel, hogy a nagy sikerű operett vezérdalát az ő előadásában megörökítsék meg.

Ha az este leszáll…. – foxtrot, ’Kandúr-step’ Rátonyi Róbert

 

Valahol délen a Fővárosi Operettszínházban

Budapest, 1956. március 28. Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo), Tabi László-Kemény Egon: Valahol délen című operettjében. A darabot március 30-án mutatják be dr. Székely György rendezésében a Fővárosi Operettszínházban. Magyar Fotó: Keleti Éva

Forrás: archivum.mtva.hu

Ezen a műsorhéten engem is nagyon foglalkoztató témákról beszélgetett Nagy Ibolya és vendége, Kurutz Márton – elsősorban a filmoperettek köréből.

Így jutottam arra a gondolatra, hogy a közkedvelt, régi magyar filmek után a Venezuelában játszódó „Valahol Délen” (1956) nagyoperett megfilmesítése újdonságként hatna, színpadi kasszasikere után filmest is arathatna!

("Álom, álom, édes álom, álomkép..." :-), amint a mai műsorban hallhattuk!)

"Túl az Óperencián"  NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1801   smaragd • előzmény1800 2019-11-15 06:17:27

Elhunyt Simándi Józsefné

Hegedűs Judit balerina nagyon fiatalon megtalálta élete párját, Simándy Józsefet. Judit és Péter, csodaszépek kisgyermekek voltak, már akkor nagyon hasonlítottak szüleikre. Egyszercsak világra jött a kis Katika …

Rég volt, és mégis igaz. Most eltávozott közülünk Jutka, Jutka asszony, Jutka néni is, színpadra termett teremtés volt, akinek életét a szolgálat töltötte be: szerényen és serényen élt másokért.

Nemes emberségét, emlékét szeretettel őrzöm én is.

1800   smaragd • előzmény1799 2019-11-13 17:13:55

KARÁDY KATALIN  Zia spanyol grófkisasszony szerepében a "Fekete liliom"-ban

A zeneszerző:KEMÉNY EGON YT csatornán a "Ma éjjel" és a "Bocsánatot kérek" 

https://www.youtube.com/watch?v=ZgGu78DgiP4 

című daloknál tűnt fel először ez a Karády címlapfotó és a nagyoperett több más, évtizedek óta nem látott dokumentuma. A "Fekete liliom"-ot emlékezetes sikerrel (fórumunkon részleteztük) mutatta be a Fővárosi Operettszínház 1946-ban, Fényes Szabolcs igazgatósága idején.

www.kemenyegon.hu

1799   smaragd • előzmény1798 2019-11-13 17:13:41

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom”

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20.

Főszereplők: Karády Katalin – Zia spanyol grófkisasszony

Gombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa.

Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

1798   smaragd • előzmény1797 2019-11-13 17:13:27

Dankó Rádió                         mai ismétlés: 18:00 – 19:00 óra

Érdekes fonata volt a mai műsornak!

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/11/12/tul-az-operencian-kurutz-martonnal-46-het/

Kurutz Márton igen tanulságos filmes szakmai-témái köré szerkesztette – vele beszélgetve –  a zenei példákat Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető. Mindvégig a XX. században maradtunk, a kor színházi és zenei életét archív rádiófelvételek hozták közel hozzánk.

Ritkaságként hallhattuk Király Ernő két zenés felvételét, majd a Zerkovitz-csokor következett. Ezután a Karády Katalin-rész, hozzá kapcsolódott Kemény Egon és Ábrahám Pál egy-egy operettjének betétdala.

Az elhangzott gramofonfelvételt a Magyar Rádió Archívumából az MTVA restaurálta és digitalizálta:

Kemény Egon – Halász Rudolf: „Bocsánatot kérek” – francia keringő, a "Fekete liliom" című nagyoperett Párizsban játszódó felvonásából, 18:45 körül hallható:

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1797   smaragd • előzmény1796 2019-11-12 18:45:42

FEHÉR TIBOR  PÁKOZDY JÁNOS BŐSZE PÉTER

KEMÉNY EGON - Erdődy János: Krisztina kisasszony

Nagyoperett

A Miskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.

21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu

A Krisztina kisasszony színpadképsorozat a 1770 számú bejegyzéssel indult, közvetlen előzmény: 1795.

1796   smaragd • előzmény1795 2019-11-11 10:33:28

Közvetlen előzmény: 1793

A hét vendége Palcsó Sándor volt. https://hu.wikipedia.org/wiki/Palcs%C3%B3_S%C3%A1ndor

Az elmúlt heti összeállítás egyszerre dicséri Nagy Ibolya avatott zenei szerkesztését és műsorvezetését, a nagyszerű előadóművészeket valamint az egykori Magyar Rádió Dalszínházának valamennyi rádiós tehetségét, akik a műsorokat megalkották, gyártották és nem utolsó sorban a közönség gyönyörködtetésére, művelődésére a szerzőktől megrendelték!

A műsorhét valamennyi vendége és a közreműködők sziporkázó műsorhetet nyújtottak mindannyiunknak, akik szeretik az operett-műfajt és a vidámságot.

"Mindez már történelem…" amint a napokban KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok című új CD albumával és a rádiófelvételekkel kapcsolatban operaéletünk egyik kiválósága írta nekem.

Ismeretlenül is jó egészséget kívánok Palcsó Sándor művész úrnak és még sok örömet az életben! Köszönöm szépen művészi alakításait!

Nagy Ibolya forgószínpada ’nem vár…’, az e heti program vendége:

KURUTZ MÁRTON - KUTATÁSI ÉS GYŰJTEMÉNYI MENEDZSER
Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum Igazgatóság , 46.hét - FILM-OPERETT HÉT - aki bizonyosan sok érdekességet fog elénk tárni.

1795   smaragd • előzmény1794 2019-11-10 07:39:20

POLGÁR GÉZA – KOMLÓSSY TERI

KEMÉNY EGON - Erdődy János: Krisztina kisasszony

Nagyoperett

A Miskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.

21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu

https://mandadb.hu/mandadb/webimage/4/3/2/6/7/pre_wimage/174_Krisztina_kisasszony_Polgar_GezaKomlossy_Teri0001.jpg

A Krisztina kisasszony színpadképsorozat a 1770 számú bejegyzéssel indult, közvetlen előzmény: 1776.

1794   smaragd • előzmény1793 2019-11-07 11:14:54

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2019. október 26-án jelentette be a „Túl az Óperencián” című műsorában (hangfelvételen az 1785 számú bejegyzésben a 0:26 időpontnál hallható)

a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD sorozat 2019 –  CD 3 megjelenését:

KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok

További részletek és rövid zenei minták, CD vásárlási lehetőség: www.kemenyegon hu.

1793   smaragd • előzmény1792 2019-11-04 18:14:14

Dankó Rádió – mai ismétlésben: 18.50 után

A mai műsor elején Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlékezett a Nemzeti Gyásznapról.

A zenei összeállítást

KEMÉNY EGON:  Könnyű zene című műve zárta.

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Elhangzott: részlet, 3.tétel.

Szvit nagyzenekarra 3 tételben, Magyar Rádió, 1954

A Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1792   smaragd • előzmény1791 2019-11-02 15:57:09

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tegnap Mindenszentek ünnepét idézte fel a nyitó-muzsikával.

A műsor gerincét Ábrahám Pál – Kemény Egon – Fényes Szabolcs zenéje adta.

Ők évtizedeken át bizonyos értelemben magyar, XX. századi zeneszerző-triászt alkottak… operettszerzőként mindhármukat a Fővárosi Operettszínház – mint fiatal zeneszerzőket – indította el a pályán, 1928 körül. A mai napon különösen mély érzéseket vált ki belőlem ez a tény.

Szeretettel hallgattam rádiófelvételeiket, köszönöm szépen.

1791   smaragd • előzmény1790 2019-11-01 17:39:38

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.30 órától  

Mindenszentek napjáról megemlékezve, majd a 

mai műsor középső részében, Petress Zsuzsa operettprimadonna énekelt, így hallhattuk a Magyar Rádióban 1959-ben bemutatott

Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” című rádióoperett egyik (élettapasztalatban bővelkedő  :-)) kettősét is:

Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert 

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1790   smaragd • előzmény1789 2019-10-31 07:52:59

Tegnap értesültem róla, hogy a Nyitott ablakot Kemény Egon zenéjével a Szolnoki Szigligeti Színház valóban bemutatta 1964-ben.

Az interneten a Meghívó is látható, majd megpróbálom a fórumba áthozni.

Ezúton is köszönöm Ardelao segítségét - korábbi bejegyzéseink - a fenti bemutató keresésében :-).

1789   smaragd • előzmény1788 2019-10-29 18:19:45

Dankó Rádió

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/27/tul-az-operencian-levai-enikovel-es-denes-viktorral-44-het/

 

a mai ismétlésben: 18.50 körül

itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

KEMÉNY EGON: „Szerencsés utazás” Előjáték – részlet –

Magyar Rádió, rádióoperett, 1950

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

1788   smaragd • előzmény1787 2019-10-29 07:37:45

No lám! Lexikális irányba kanyorodtál el :-).

Utaljunk a teljesség kedvéért a nevek eredeténél Szent Anna és Szűz Mária személyére valamint üdvtörténeti jelentésére is!

1787   Héterő • előzmény1786 2019-10-28 20:46:50

ANNA → kegyelem, Isten kegyelme, kellem, báj, kecsesség
MÁRIA → ellenálló, lázadó, fegyelmezetlen, zabolátlan; kövér, erős

1786   smaragd • előzmény1785 2019-10-28 09:44:44

Kedves Héterő!

Köszönöm szépen különleges bejegyzésedet. :-)

1785   Héterő • előzmény1784 2019-10-26 20:31:06

                     Kemény Anna Mária _ Boldog születésnapot!

1784   smaragd • előzmény1783 2019-10-26 17:28:50

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.12 órától  

A hét vendége: Szinetár Miklós

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/21/tul-az-operencian-szinetar-miklossal-43-het/

Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.

Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:

Kedves Hallgatóink!

Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

A mai műsorban elhangzott, itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

  • Nyitány
  • Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        

Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel…" kettős                                                     

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          

Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

  • „Lilla, szívemet ne vesd meg…” kettős

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            

Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Közreműködött a Földényi-kórus.

www.kemenyegon.hu

1783   smaragd • előzmény1782 2019-10-23 17:45:09

Kemény Egon Bécs után Kassán (1910 – 1923) nevelkedett, zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte, majd a Főgimnázium tanulója volt. Rétháti Kövér Dezső, a Zeneiskola igazgatója készítette fel a Bécsi Zeneakadémia felvételi vizsgájára, igazgatója Prof. Dr. Franz Schmidt volt. 

Kassai különlegességek

Kassa a magyar királyság területén Nagy Lajos jóvoltából  már 1347-ben  szabad királyi város címet kapott, ami egyben azt is jelentette, hogy Buda után a második legjelentősebb városnak számított abban az időben.

A kassai márka

Kassa fejlődését – Róbert Károlytól kezdve egészen V. Lászlóig – több kiváltság odaítélésével is előmozdították. Ilyen szabadalmak voltak például a csöböradó alól való felmentés, a vásárjog, a mindennél fontosabb árumegállító jog, amelyet Nagy Lajos 1361-ben adott a városnak. Ennek értelmében az orosz- és lengyelországi kereskedők Kassán tartoztak letenni és eladni árucikkeiket. Kiváltságot kaptak Zsigmond királytól a helybeliek arra nézve is, hogy a város kebelébe nem tartozók nagyobb bevásárlásokat kizárólag a kassai kereskedőknél tehetnek, sőt a város polgárai is csak bizonyos mennyiségben szerezhetik be szükségleteiket az idegen kereskedőktől. / Például csak 6 vég lengyel posztót, 4 vég barhetet, 12 kalapot, vagy sipkát vásárolhatnak./ Kassa árumegállító joga és sok más szabadalma nagy üzleti lehetőségeknek az alapjait vetette meg, melyek oda vezettek, hogy a 14. század elején a kereskedelmi szükségletek lebonyolítására saját pénzt, a kassai márkát hozták forgalomba.

A barhet gyártás kassai monopólium

Kassa egyedi termékek előállítására is jogosítványokat kapott. Ezek közül a barhet gyártásra és árusításra vonatkozó volt a legjelentősebb. A rendelkezés szerint Kassán kívül Magyarországon sehol sem készíthettek barhetet, de még a barhet-gyártóknak is Kassára kellett költözniük, ha történetesen más városokban űzték mesterségüket. A híres szabadalom-levél, melyet Zsigmond király 1419-ben adott ki a következőket tartalmazza:

„Egyedül Kassán és sehol másutt országunk területén ne készítessék, tartassék és adassék el barhet és senki, akár kereskedő, akár pedig más állású egyéniség ne merészeljen külföldi barhetet bárhonnan az országunkba hozni, vagy pedig innét kivinni. Kassa város bírája és esküdt polgárai beleegyezése nélkül akarjuk, határozzuk és rendeljük, hogy a barhetkészítéssel foglalkozók, bárhol tartózkodjanak is királyságunk területén, akár nemesek, kár más birtokosok földjén, akár pedig városokban és szabad községekben, névszerint Bártfán, kivétel nélkül Kassára vonuljanak vagyonukkal és a barhetmesterség űzéséhez minden szükségesekkel együtt, mesterségüket a jövőben sehol másutt, mint Kassán gyakorlandók.“

 Kassai sonka

 A Kassai sonka egy csaknem negyedszázada ide vándorolt olasznak és társának köszönheti a létezését. Korábban mindketten a híres „veroneser“ szaláminak voltak a kitűnő mesterei. Előbb Debrecenben akartak letelepedni, de rájöttek, hogy Kassa sokkal jobb hely lehet számukra, mégpedig azért, mert itt van a közelben a jó és olcsó lengyel sertés, amelynek a húsa kiváló a konzerválásra. Pár esztendő múlva egy Elischer nevezetű szepességi hentes is itt ütött tanyát. Valójában ez a két jövevény: az olasz és a cipszer munkálkodott azon, hogy a kassai sonkának jó hírnevet szerezzenek. Elischer nagy segítségére volt a gyógyszerész bátyja, aki addig kotyvasztott, kísérletezett, amíg sikerült valami különös, jóízű pác-levet feltalálnia, ami a kassai sonka egyedi jellegét adta. Az olasz később kivált az üzletből. Elischer Kassán egyedül maradt a sonka-király. Nagy mennyiségben kivitelre is dolgozott. A Kassai-sonkát Németország, Törökország és Hollandia is vásárolta. A specialitás titka az volt, hogy Elischer a különleges pácolás után hetekig száraz füstön tartotta a sonkákat, tehát mire lehozták őket a kéményből, főzés nélkül is élvezhetőek voltak.

Kassai sör

A Bauernebl-féle sör- és malátagyár már 1858 óta működik Kassán, alapítója Bayer János volt. Később volt még egy sörgyára a városnak, a Lepesch és fia serfőzője, amelyet 1870-ben alapítottak. Hogy Kassán századokra visszamenően mindig virágzó iparágnak bizonyult a sörkészítést, ezt kifejezően bizonyítják a ránk maradt feljegyzések. Egy Szathmáry György prímásról, Kassa nagy jótevőjéről szóló írás megemlíti, hogy mekkora szeretettel és odaadással fáradozott a kiváló főpap a kassai szegény emberek megsegítésén. Többek között ezt is írja:

„A tanács 1516-ban egy Sándor nevű polgárnak bizonyos ok miatt megtiltotta, hogy jól jövedelmező iparát, a serfőzést folytassa. Sándor mester, mikor a budai vásáron járt, meglátogatta Szathmáryt, ki is „mint régi ismerősét“ szívesen fogdta s elkérdezősködött életviszonyairól. Amint nagy baját a tanács tilalmát hallotta, kész volt a közbenjárásra. Minthogy a saját házában már van sörfőzője – mondja Szathmáry – s életének nagyobb részét sörfőzéssel töltötte, megindította e régi ismerősének nyomora és szüksége: miért is kéri a tanácsot, hogy reá való tekintetből vonja vissza tilalmát s engedje meg a sörfőzést Sándor mesternek.“

A fenti sorok számunkra azért lehetnek fontosak, mert ezekből is kitűnik – ezek is azt igazolják –, hogy Kassán már 1516-ban – tehát egy félévezreddel ezelőtt – kassai sört ihattak a polgárok, ha éppen ehhez volt kedvük.

/szasz/

2019-07-21

https://amikassa.sk/2019/07/21/kassai-kulonlegessegek/

1782   smaragd • előzmény1781 2019-10-21 18:40:57

Új bejegyzés:  Fűszer és csemege –  A zeneszerző KEMÉNY EGON YT csatornán:

„Magyarországon csak hónapokat töltöttem. Szüleim dicsősége hogy magyarul beszélek. Igaz hogy hibásan írok de büszkén megtartottam a magyar nyelvet. Brazíliában elek már 75 éven át. Ez a film nekem egy megrendítő elvezet. Már négyszer néztem végig. Tiszta élvezet. Köszönöm szépen.”

www.kemenyegon.hu

1781   smaragd • előzmény1780 2019-10-19 18:40:57

Dankó Rádió                        a mai ismétlésben: 18.50 után

Mondhatjuk, hogy az Ábrahám – Kemény barátság keretezte a mai műsor zenei részét… Ábrahám Pál-operettjével indult és Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjével zárult…

Itt meghallgatható: https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON: Tangó

Magyar Rádió, 1954, 6’, – részlet –

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1780   smaragd • előzmény1779 2019-10-18 16:33:39

Kemény Egon néhány nappal ezelőtti (október 13.) születésnapi évfordulója alkalmából feleleveníthetjük, hogy zeneszerzői karrierje színpadi szerzőként, Budapesten indult.

Első nagyoperettjét még abban az esztendőben, pontosan 90 évvel ezelőtt, 24. születésnapja előestéjén, a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta:

Kemény Egon  –  Bródy István  –  Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”

Pesti operett 3 felvonásban.

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.

Főszereplők: Somogyi ErzsiEggerth MártaFejes TeriKertész DezsőSarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.

Rendező: Szabolcs Ernő.

Karmester: Ábrahám Pál.

Díszlet: Gara Zoltán.

Ruhatervező: Váradi Tihamér.

Jelmez: Berkovits Andor.

A táncokat betanította: Rott Ferenc.

„Kikelet ucca 3
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”

                               

                           

 

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”

Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban: 1929. október 12.

Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa.

Rendező: Szántó Jenő.

Karnagy: Fischer Károly. 

Díszlet: Ütő Endre.

A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kemény_Egon

1779   smaragd • előzmény1778 2019-10-16 17:17:04

Helyesbítek: Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredes úr.

1778   smaragd • előzmény1776 2019-10-13 17:45:45

Kedves Ardelao, lehet-e egy zeneszerzőnek nagyobb öröme, mint az, hogy életében művei bemutatóit rendre siker kíséri? Köszönöm emlékezésedet.

Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.

Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.04-től

Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:

„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.””

Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.

Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.

Nemsokára kezdődik az ismétlés, itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac mindenkinek szívből ajánlom:

Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:

Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Történik Debrecenben, 1780-ban

www.kemenyegon.hu

A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként  kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:

  • Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
  • Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor

Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”

  • Pálóczy Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1777   Ardelao 2019-10-13 10:55:27

 

KEMÉNY EGON EMLÉKÉRE
 

RÁDIÓÉLET:

12.05: Osváth Júlia az Operaház tagja énekel zongorakísérettel.

[…] Kemény Egon: Szerenád […]

1937. november 3. (BUDAPEST I.)

*

18.30: Budapest tangót táncol

(összeállította Kemény Egon, Szedő Miklós dr.)

[…] Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath szövege. Szedő Miklós dr.) […]

1937. november 8. (BUDAPEST I.)

*

12.10: Országos postászenekar. Vezényel: Eördögh János.

[…] Kemény Egon: Kis balettzene.[…]

1942. február 12. (BUDAPEST I.)

*

14.18: Mindenki muzsikája. Jáki Tóth Pál szalonzenekara játszik.
[…] Kemény Egon: Tündértánc. […]

1942. augusztus 2. (BUDAPEST I.)

*

20.35: BOLOND ISTÓK, a rádió házi-kabaréja.

Írták: Darvas Szilárd, Fejér István, Gádor Béla, Gyöngyi László, Kemény Egon, Lányi Viktor, Romhányi József, Tabi László, Tiszai Márton.

Közreműködnek: Rácz Vali, Somogyi Erzsi, Surányi Magda, Benedek Tibor, Gács László, Herczeg Jenő, Komlós Vilmos, Lantos Olivér, Lugossy György, Mihályi Ernő, Pongrácz Imre és a Hurrican énekegyüttes. Zongorán kísér: Kardos István.

1942. augusztus 6. (BUDAPEST II.)

1776   smaragd • előzmény1775 2019-10-11 16:39:08

1770 számú bejegyzéshez

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál

FEHÉR TIBOR – MÁTHÉ  ÉVA – DOBRÁNSZKY ZOLTÁN

ForrásMAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM

1775   smaragd • előzmény1773 2019-10-09 16:45:50

1770 számú bejegyzéshez

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.


 

FEHÉR TIBOR   POLGÁR GÉZA  KOMLÓSSY TERI

ForrásMAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM 

1774   smaragd 2019-10-07 21:51:30

1770 számú bejegyzéshez

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

ForrásMAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM

1773   smaragd • előzmény1772 2019-10-06 08:06:53

1772 számú bejegyzéshez:

Időszerű lenne itthon is tiszta vizet önteni a pohárba, erre a mondatra gondolok:

„Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt.”

Klaus Waller, Ábrahám Pál életrajzírója óriási munkával elérte azt, amit eddig senki más, hiteles dokumentumok alapján összeállította és megírta Ábrahám Pál életrajzát.

Az első fejezetben olvashatjuk:

„ Irgendwann tauchte er in Berlin auf. Es war in der zweiten Hälfte des Jahres 1930, als man in Berliner Künstlerkreisen plötzlich auf einen Komponisten namens Paul Abraham aufmerksam wurde. Bisher hatte niemand von ihm gehört, allenfalls hatte der eine oder andere mitbekommen, dass der erfolgreiche Schlager Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier aus der ersten Ufa-Tonfilm Melodie des Herzens von einem bis dahin völlig unbekannten ungarischen Komponisten stammte.”

*Kívánatos lenne ezt a könyvet magyarul is megjelentetni.

Klaus Waller: Paul Abraham Der tragische König der Operette Eine Biographie 2., überarbeitete Auflage, 2017

Waller úr a napokban elégedettem említette nekem, hogy sikerült magánkiadásban megjelentetett könyvét eladni, annak ellenére, tette hozzá kissé lehangoltan, hogy Paul Abraham neve is lassan feledésbe merül.

** "Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier""  ­- a „32-es baka vagyok én” című induló német nyelvre fordított címe...

1772   smaragd • előzmény1770 2019-10-04 17:34:14

Megjelent a dal+szerző legfrissebb száma ­Kemény Egon 50. évvel ezelőtti  halála (1969. július 23.) és születése (1905. október 13.) közötti naptári időszakban emlékezik a zeneszerzőre az Artisjus kulturális magazinja, MMXIX harmadik negyedév, 40 - 41. oldal.

Ezen a linken megtekinthetjük és átlapozhatjuk a kiadványt: https://issuu.com/artisjus/docs/dsz_031_web

A kétoldalas ismertető, emlékező életmű-összefoglaló címe Kemény Egon zeneszerző megnyerő külsejét és kedves szeretetreméltóságát emeli ki személyisége egyik jellemzőjeként:

KEMÉNY EGON (1905 – 1969)

EGY BÁJOS EMBER

Sokszor nehéz azokat a művészeket újradefiniálni, elhelyezni egy képzeletbeli tablón, akik valamiért elhalványodtak az emlékezetben: Kemény Egon zenei életútja igazi XX. századi magyar történet.

A háború előtt sokszor használták ezt a jelzőt a szeretetreméltó emberekre. Kemény Egonra ez többszörösen igaz volt, és ha mindezt átkonvertáljuk munkásságára, talán a legszerényebb XX. századi zeneszerzőink egyikének a képe rajzolódik ki, aki mégis sokszor alkotott harsány műfajokban. Bécs, Kassa, Bécs, Budapest, Berlin, Budapest - valahogy így néz ki élete egy térképen, ahol többször átrajzolódtak a határok.

  Az 1905-ben született zeneszerző-karmester-hangszerelő tehetségét már hat éves korában felismerte sebész főorvos apja. 1923-ig Kassán tanult zongora-hegedű-zeneelméletet Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott, Miskolcon érettségizett, majd a Bécsi Egyetem orvosi fakultásán készült orvosnak, ahol négy szemesztert végzett el, de párhuzamosan az orvosi karral a bécsi Zeneakadémiára járt, ahova azonnal a legfelső évfolyamra vették fel. Kemény Egon mint Franz Schmidt-tanítvány végezte el zenei felsőfokú tanulmányait, ám innen Bécsből Budapestre vezetett az útja, ahol a huszonéves fiú belecsöppent az akkor rendkívül izgalmas pesti színházi, jazz, operett életbe, 1929-tól az Operettszínház állandó karmestere lett, ahol bemutatásra került első nagyoperettje, a Kikelet ucca 3. is Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor főszereplésével.

  Ebben az időszakban bontakozott ki igazán: ismert zeneszerzők műveit, dalait ő hangszerelte – 32-es baka vagyok én Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély lány (1928) című operettjéből, a Viktória (1930) című operettet, vagy részben a Zenebona (1928) című jazz-operettet –, slágereket írt  (Honululu stb.), nem sokkal később már filmzenét írt és hangszerelt, majd évtizedekig a Magyar Rádió egyik legfontosabb szerzője volt –, és nem utolsósorban a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is számon tarthatjuk.
  Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt. Ebben az időben karnagyként, hangszerelőként, titkárként tevékenykedett hangosfilmtől az operettig. Az ebben a három éves időszakban íródott Ábrahám-operettek mind Kemény hangszerelésében szólaltak meg.

  Lassan mindenhonnan zene szólt: az élőzenén, a kottán túli világban elterjedtek a gramofonlemezek, a rádió, a hangosfilm, így a szerzői jogok érvényesítése egyre nagyobb  szerepet kapott: a fiatal Kemény Egon Dr. Huszka Jenő mellett a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett az Artisjus előd MARS szövetkezetnél. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.

  1934-ben kezdődött a Magyar Rádióval való szoros kapcsolata: zenedarabjait számtalanszor játszották és mutatták be itt. Mindezen túl rádió- és zenetörténeti jelentőségű is itt végzett munkássága: Kemény Egonhoz fűződik az első rádió daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937),  híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először könnyűzenei műfajokban a rádióban, ő írta az első rádióoperettet (Májusfa, 1949), vagy a Hatvani diákjai című daljátékában játszott először prózai szerepet operaénekes, Simándy József (1955).

  Kemény Egon mindvégig ápolta az osztrák, német, magyar zenei hagyományokat, még az ideológiailag igencsak zűrös ötvenes években is, igyekezett megmaradni egy szeretetre és tiszteletre méltó bájos embernek, még ha éppen munkásmozgalmi dalokat kellett írni vagy gyerekdalokat.

  Kemény Egon kétszer kapott Erkel Ferenc-díjat, halálának 50. évfordulójakor CD-n jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla albumai.

–AJM–

Foto:               a megemlékező írás oldalán (41.) Kemény Egon portréja 1967 körül

Illusztráció:    a 40. oldalt teljesen kitölti Kemény Egon: Fekete liliom nagyoperettjének plakát-színlapja (Fővárosi Operettszínház, 1946.), piros betűkkel jelezve az 50-75 előadásszámot, 1947-ben.

1771   smaragd • előzmény1754 2019-10-03 14:48:13

Simándy Józsefre emlékeztek Kistarcsán 

Megjelent a a Szilas Tv videofelvétele / YouTube: 

https://www.youtube.com/watch?v=WKXLjuF16pU&list=PLIPBxAS99lNLUfcmr_4i0EVt1SwT_I5-a&index=2&t=0s

1770   smaragd • előzmény1769 2019-10-02 17:59:26

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.

Igazgató: Jákó Pál.

Krisztina kisasszony címszerepében: 

Komlóssy Teri.

Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér.

A színrevitelről előző bejegyzéseinkben már írtunk, kritikákból is idéztem, most az előadásról készült felvételeket láthatjuk.

ForrásMAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM 

https://mandadb.hu/tetel/49532/Kemeny_Egon__Krisztina_kisasszony

NÉMETHY FERENC  CSISZÉR ANDRÁS

1769   smaragd • előzmény1768 2019-09-30 17:54:31

Dankó Rádió                      a mai ismétlésben: 18.50 után

Itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

KEMÉNY EGON: Krisztina kisasszony – Nyitány

Magyar Rádió, 1959

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A szövegében és zenéjében is fordulatos, szellemes, ugyanakkor tiszta és mély emberi érzéseket, erkölcsi tartást elénk állító rádióoperettet nagyon rég óta nem játszotta a Magyar Rádió, a teljes darab sugárzására sincs mód… zenés részleteket a Dankó Rádió megalakulása óta mégis hallhatunk belőle.

Műrészletek: lsd. a 1744 számú bejegyzésben.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1768   smaragd • előzmény1767 2019-09-30 08:42:50

Zenejét szerzette: Kemény Egon

A zeneszerző életművének számos elveszettnek hitt felvétele bukkant fel az utóbbi években. Talán a rádiójátékokhoz komponált zenéit (1935 -1961) is megtalálják még. Fórumunkon a témában először Ardelao kutatott digitális archívumban és nem kevés eredeti dokumentumot tett közzé, én a radiojatek.elte.hu bejegyzéseimben sorozatszerűen folytattam. Most az archivum.mtva.hu oldalról mutatom be Molière vígjátékát – nagyszerű fordításban és versekkel, kiváló szereposztással és énekes előadókkal: Farkas Ilonka, Spiegel Annie, Angyal-Nagy Gyula és Mindszenti Ödön dr.

1961. december 4. vasárnap

Kossuth Rádió

20. 55  A kotnyelesek 

1767   smaragd • előzmény1765 2019-09-28 17:45:57

Dankó Rádió         a mai ismétlés kezdete: 18.00 óra

A mai műsor nyitószáma:

KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem

angol-keringő, 1935

Itt hallható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A Magyar Rádió 1960-as években készített, úrjahangszerelt felvételét halljuk, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.

Kemény Egon zeneszerző karrierje igen fiatalon, operettszerzőként indult – Fővárosi Operettszínház, Kikelet ucca 3.,(1929), majd három esztendőn át Berlinben dolgozott.

1933-ban tért haza Budapestre, és végleg itt telepedett le. 1934-ben nagyzenekari művel mutatkozott be a Magyar Rádióban, majd ezt követte a Ritka madár a szerelem óriási népszerűsége. A  Kemény Egon – Harmath Imre: Ritka madár a szerelem (1935) című angol-keringő nagy sikert aratott, több előadóval is készült gramofonfelvétel róla.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1766   smaragd • előzmény1747 2019-09-25 22:48:02

Magyarország OSCAR nevezettje

Tegnap tartották meg

TÓTH BARNABÁS

AKIK MARADTAK

című filmjének magyarországi díszbemutatóját, a Corvin Mozi két termében egyidejűleg vetítették. Ezt követően a meghívottak a nagy sikert aratott film szereplőivel és alkotóival beszélgethettek.

Zene: Pirisi László

Felhasznált zene: Kemény Egon (lsd. 1747 számú bejegyzés). A műrészlet egy otthoni jelenet hangulatfestését szolgálja, a rádióból gyermekkórus éneke szól.

Engem a film mély tartalma ragadott meg - a drámai témák korhű ugyanakkor szép és szelíd megjelenítése, a szeretet fensőbbsége, amely minden bajon átlendíti az embert.

Az alábbi linken fotók is láthatók a filmből:  

https://port.hu/cikk/mozi/akik-maradtak---borzasztoan-szeretheto-az-oscar-eselyes-magyar-film/article-61356 

1765   smaragd • előzmény1754 2019-09-24 11:00:50

Megjelent a Panoráma Magazin legújabb lapszáma!

2019/ 2. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA   

                                                                     ÉLETMŰ

Hűség a hazához, az anyanyelvhez és szeretteinkhez

Zenéjét szerzette: Kemény Egon

Különleges értékű zenei duplaalbum

*  A cikk ezen a weboldalon olvasható el:  

http://vilagklub.hu/home?subSiteId=1 - PANORÁMA MAGAZIN / PDF 16.oldal 

1764   smaragd • előzmény1759 2019-09-19 18:03:39

Ezt a cikket lehet egy kicsit elemezni, mert Kemény Egon zeneszerző Budapesten 1927-1930-ig felépített karrierjét berlini tartózkodása (1930-1933) miatt saját kompozíciókkal nem gyarapította, és visszatérése után folytatta a komponálást.

Fontos adatok:

  • ahogy megemlíti az Ábrahám-Kemény szerződést, amelyet Kemény Egon bontott fel (a Rákóczi induló körüli botrányok miatt).
  • Hangszerelőként is kiváló volt, ennek a munkájának egzisztenciális oka is lehetett, amellett Kemény Egon neve hangszerelőként is rangot adott, sikert hozott ... zeneszerző-kollégái műveinek.
  • 1934-ben mutatta be a Rádió Budapest I. Kemény Egon első zeneművét (www.kemenyegon.hu), a közel négy évtizedes rádiós sikereinek kiemelkedő darabjai közül 2019-ben a Kemény Egon életműve CD-sorozatban jelentek meg: CD1 Hatvani diákjai, CD2 Komáromi farsang, a daljátékokat egy másik műfaj követi, ez lesz a CD3.

Az Est 1934. április 21.

Kemény Egon tervei.

Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket:

Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singapoori Maharádzsa című új operettjét.

Ugyancsak én hangszerelem Földes-Dolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színre kerülni a Budai Színkörben.

Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam.

A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan.

A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat.

Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.

1763   smaragd • előzmény1756 2019-09-19 17:55:27

1755 számú bejegyzéshez még hozzáteszem,

ez az állítás nem helytálló: "Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról" esetleg úgy, hogy Ábrahám Pál kénytelen volt lemondani stb.

A köztük levő szerződést Kemény Egon bontotta fel, lsd korábban: Rákóczi induló.

1762   smaragd • előzmény1761 2019-09-18 21:49:43

1761 bejegyzésre:

Búbánat már réges-rég megtalálta és bejegyezte, az előbbi cikkeket pedig Ardelao.

Kemény Egon a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetőjeként tért vissza Budapestre, a film körülötti bonyodalmakat is megtárgyaltuk már a fórumon.

1761   zenebaratmonika 2019-09-18 21:43:38

Miket nem találok? Ő az édesanyja?

Esti Kurir 1933. augusztus 23.

Házasság
Kemény Egon, Ábrahám Pál munkatársa és titkára, Berlinben nőül vette Gora Zoltán elvált feleségét. A fiatal pár Budapestre jön nászúira, ahol Kemény Egon segédkezni fog Ábrahám Pálnak a Rákóczi cimü film zenéjének filmrc

1760   smaragd • előzmény1758 2019-09-18 21:38:38

1758 számú bejgyzésre:

Ez a cikk is volt már, felesleges újra beírni féligazságokat. 

"Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült" - nevetséges fogalmazás! Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt.

1759   smaragd • előzmény1757 2019-09-18 21:32:43

1756 számú bejegyzéshez:

Ez a cikk már szerepelt itt.

A René filmzenéjéről még nem hallottam, érdemes lenne kutatni utána.

A Magyar szvit (nagyzenekari szvit négy tételben, 1936) előadásai az alábbiakban többször szerepeltek.

1758   zenebaratmonika • előzmény1756 2019-09-18 21:31:55

A Kálmán Imréről írtakra gondolsz?

Itt rá a válasz:

Pesti Naplo 1934. április 19.
(*) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.

1757   zenebaratmonika 2019-09-18 21:29:21

Az Est 1934. április 21.



(•) Kemény Egon tervel.

Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.

1756   smaragd • előzmény1755 2019-09-18 21:29:18

1755 számú bejegyzésre:

Nem kell minden újságcikknek bedőlni, mert nem biztos, hogy igazat ír…

Ami viszont igaz, Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző legjobb barátja volt, és felkérését elfogadva 25 évesen, a nagy gazdasági világválság idején, szerződéssel zenekari hangszerelője és zenei munkatársa lett Lipcsében és Berlinben 1930-1933 között.

1755   zenebaratmonika 2019-09-18 21:06:44

Az Est 1934. január 20.


Zenei íródiákját Kálmánnak engedte át Ábrahám


Zenei iródiákí Ilyen is van, csak a be nem avatottak nem tudnak róla.
Népszerű, sokat dolgozó, sokfelé elfoglalt zeneszerzők tartanak ilyen zene- titkárt, aki segít is nekik és őrzi is titkaikat. (Mert egy zeneszerzőnek csak vannak titkai ?...)
A zenei íródiák rendezi, fésüli, összeállítja, szétszedi, Ábrahám Pál ismét összeállítja, csoportosítja az anyagot, amit a Mester alkot, A melódia, a harmónia, a ritmus a nagy zeneszerző kötelessége, a hangszerelés is az ő feladata, — ha ráér. Ha nem ér rá és a színház sürget: az instrumentálásban segit neki a zenei munkatárs.
Ábrahám Pál egyike ma a világ legelfoglaltabb komponistáinak, tehát neki is szüksége van zenei író diákra. Több év óta Kemény Egon, egy fiatal magyar zeneszerző töltötte be mellette őzt a tisztet. Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról, akit aztán Kálmán Imre azonnal szerződtetett. A zenei berkekben ez nagy esemény volt, de csak addig, amíg Ábrahám meg nem találta új zenei munkatársát Bródy Tamás, a tehetséges és nagyon Ifjú karmeter személyében.

Csak érdekességképp küldöm a cikket, remélem segítségére lehettem. Most már érhető, hogy miért is van édesapja kézírása a darab kottáján, mert ezzel is segített neki, nyilván szépen írt. Szerintem Kálmán Imrénél végül is nem dolgozott, Passz, csak nem hallottam arról.

1754   smaragd • előzmény1753 2019-09-18 20:50:14

Simándy József emlékére, születésnapi évfordulóján:

„Hazám, hazám…” 

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA

Simándy-szobor - Szinetár Miklós avatóbeszéde -  Szeged, 2019 

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=-qD4RfyCLkc

1753   smaragd • előzmény1752 2019-09-16 11:27:29

Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.

Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.

1752   smaragd • előzmény1751 2019-09-13 17:18:04

Kistarcsai Kulturális Egyesület

Szeptember 15., vasárnap

17.00   A Simándy-szobor koszorúzása

Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.

Közreműködik: Fleischer Bence,

Gulyásik Attila,

Jutasi-Varró Diána,

Kelemen Zoltán,

Váray-Major Zsófia.

Hangfelvételről Simándy József.

*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a  2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)

1751   smaragd • előzmény1750 2019-09-11 18:28:36

Dankó Rádió               a mai ismétlésben: 18:55

itt hallható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

50 esztendeje hunyt el Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, így vezette be a műrészletet Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető

KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” – Nyitány (részlet)

Magyar Rádió, rádióoperett, 1959.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Lehel György vezényelte.

„Túl az Óperencián”  – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió

1750   smaragd • előzmény1749 2019-09-10 20:21:16

Ilosfalvy Róbert díjat alapított a Zeneakadémia (Forrás: Café Momus, Hírek)

Egykori növendékéről Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.

Pontosan három évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző fóruma. Akkor még senki nem is sejthette, hogy 2019-ben majd lehetőség nyílik arra, hogy a „Komáromi farsang” CD-kiadványon megjelenik - Ilosfalvy Róbert Csokonai Vitéz Mihály énekes főszerepét alakította a daljátékban. Elbűvölően. 29 éves volt.

Ez a daljáték-kiadvány is tiszteletnyilvánítás valamennyi szerzője, alkotója és előadója művészete iránt.

1749   smaragd • előzmény1748 2019-09-09 23:39:44

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Komáromi farsang

A két részes rádiódaljáték drámai csúcspontja, amikor Vajda Péter kíséretével leányát, Lillát Csokonai és a vándorszínészek körében megleli. A szívszorító jelenet után érkezik meg Lavotta a szőnyi pappal, hogy megeskesse a szerelmeseket…

VIOLA MIHÁLY

Magyar Foto: Farkas Tamás

A szőnyi kálomista pap szerepében: Viola Mihály

Elegáns, jó humorú, mindig mértékkel karikírozó színész volt. Jellegzetes hanghordozása a figyelmet rendszerint rá irányította. A színpadon nagy rutinnal mozgott, kiemelkedő színpadi mozgáskultúrával rendelkezett. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994

https://hu.wikipedia.org/wiki/Viola_Mih%C3%A1ly

1748   smaragd • előzmény1746 2019-09-08 09:04:19

A „Komáromi farsang” a Felvidéken is elérhető lesz!

HÁZY ERZSÉBET – LILLA

ILOSFALVY RÓBERT – CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston:

KOMÁROMI FARSANG

Megjelent: Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója esztendejében

MEGVÁSÁROLHATÓ:

   

  • Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntő –  gála

2019. szeptember 22-én, 16.00 órai kezdettel Érsekújvár, Kultúrház

1747   smaragd 2019-09-04 13:44:37

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/mozi/cikk/2019/09/04/a-kozmedia-es-a-mediatanacs-tamogatasaval-keszult-az-uj-magyar-oscar-nevezes

https://www.youtube.com/watch?v=GfVgAMDXmo0#action=share

Az alkotók az 1953-ban játszódó film zenéje mellé az egyik jelenethez Kemény Egon 1954-ben készült kompozíciójából választottak egy rövid részletet:

Kemény Egon - B. Radó Lili: "Derűvel, dallal..." (2' 5")

Magyar Rádió, 1954.

A Vendel utcai Tanítóképző Intézet Kodály-kórusát és a Magyar Rádió 61 tagú Szimfonikus Zenekarát Nagy Olivér vezényelte.

1746   smaragd • előzmény1745 2019-09-02 20:39:30

LUKÁCS MARGIT

Lukács Margit előadása különleges rádiófelvétel. Kemény Egon több kompozícióját énekelte, amelyeket a Magyar Rádió mutatott be – ez az egy maradt meg. Aki most hallotta – 2019. július 23. – annak bizonnyal emlékezetes élményt nyújtott. (Részletek a 1744 számú bejegyzésben.)

Lukács Margit - Wikipédia

1745   smaragd • előzmény1744 2019-08-30 08:36:28

Kemény Egon életműve - CD-sorozat 2019

CD 1 Hatvani diákjai

CD 2 Komáromi farsang

Előkészületben:

CD 3

CD 4

1744   smaragd • előzmény1738 2019-08-27 12:30:57

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK

Dankó Rádió – Túl az Óperencián

                                A MŰSORHÉT ZENEI ÖSSZEÁLLÍTÁSA  és

      INTERJÚK KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel

Dankó Rádió – Túl az Óperencián, 2019. 30. hét

  • 2019. július 22., hétfő

1. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem – angolkeringő

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

2. Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” – dalciklus (1952) „Őszi séta” – kettős, Sándor Judit és Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

3. Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1954).

4. Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek…” (1957) – sanzon, Mezei Mária

A Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényelt.

5. Kemény Egon – Kótzián Katalin: „Mindenki tanul…” (1962) – dal, Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényelt.

6. Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955)

Kemény Egon-CD: jelenetek és dalok: CD 1/18., 19., 20 CD 2/1., 2. www.kemenyegon.hu

7. Kemény Egon: „Keringő rapszódia” – hangversenykeringő (1965)

Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

  • 2019. július 23., kedd

1. Kemény Egon: „Valahol Délen” – nagyoperett – Előjáték

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

2. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” (Műsorvezető: Boros Attila, 1967)

3. Kemény Egon – Képes Géza: „Szeptemberi tűnődés” (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

4. Kemény Egon –  Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)

„Valahol Délen” – dal, Melis György

„Még nincsen senkim sem…” – kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

5. Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” – rádióoperett (1950)

„Nézd, hogy ragyog ránk a rét…” –  kettős, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós

6. Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” – kuplé, (1948, sanzon) – Lukács Margit  

Rádiózenekar

7. Kemény Egon: „A tavaszhoz” – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)  

Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

  • 2019. július 24., szerda

1. Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett – Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) – rádiódaljáték 

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert

„Dal a nápolyi királyról” – Fekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről (1965)

„Az első szerelem dala” – Andor Éva és Simándy József

„Szüretelők dala” – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

„Rózsa kettős” – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

4. Kemény Egon: „Tangó” – szimfonikus mű (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

  • 2019. július 25., csütörtök

1. Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – daljáték (1955) – Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” – rádióoperett (1959)

„Krisztina románca” – Petress Zsuzsa

„Dal a hódításról” – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

„Dal a rabmadárról” – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla

„Blanche és Brunner kettőse” – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)

„Balaton-keringő” – Gyurkovics Mária

„Konyt-kettős” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

„Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert

„Kirándulódal” – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

4. Kemény Egon: „Könnyűzene fúvósokra” (1954) – szimfonikus mű.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • 2019. július 26., péntek

1. Kemény Egon: „Estefelé” – karakterdarab esztrádzenekara (1964)

A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)

„Valahol Délen” – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. Megzenésített költemények:

Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” (1940) – Nagykovácsi Ilona énekelt, zongorán kísért: Polgár Tibor.

Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

4. Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György

Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

5. Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” – koloratúrdal szimfonikus zenekarral (1958) – Lehoczky Éva

Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.

6. Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – történelmi rádiódaljáték (1960) – Finálé

Sándor Judit, Bende Zsolt, Raffael Márta, Zentay Anna, Bikády György.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • 2019. július 27., szombat

1. Kemény Egon: „Eső és napsütés” – hangulatkép nagyzenekarra (1958)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

2. Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és a „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)

„Hópehely-keringő” – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Szélvész dala” – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Hóvirág – keringő” – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3. „Hatvani diákjai”  – rádiódaljáték (1955) Kemény Egon-CD:

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

4. „Komáromi farsang” – rádiódaljáték (1957) Kemény Egon-CD:

Nyitány

„Az első reggel…” – Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

5. Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • 2019. július 28., vasárnap

1. Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)

„Még nincsen senkim sem…” –  foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

 „Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária

„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3. Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

4. Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

5. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

6. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)

            Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.

1743   smaragd • előzmény1326 2019-08-25 07:59:48

Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész

Államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán újságírót, helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Balassa Zoltánnak Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul ma adta át. A meghívott vendégek és a sajtó jelenlétében Simon Lívia, a Kassai Magyar Főkonzulátus művelődésszervezője olvasta fel az alábbi laudációt:

https://amikassa.sk/2019/08/22/magyar-allami-kituntetest-kapott-balassa-zoltan-kassai-helytortenesz/

1742   smaragd • előzmény1741 2019-08-22 19:15:20

Közvetlen előzmény: 1709 számú bejegyzés,  2019. július 22.

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

egy tavaszi életképet megjelenítő, különleges hangulatú dalnak, amelyet Melis György kíváló előadóművészetével élvezhettünk és évtizedek óta nem volt hallható, tévesen adtam meg a címét és itt most javítom, elhangzott:

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

1741   smaragd 2019-08-20 20:09:18

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang

A februárban megjelent dupla CD-album értékét növeli:

Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)

"Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD);  a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki."

Hozzáteszem, hogy a teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett számos más érdekessége van.

Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).

1740   smaragd • előzmény1739 2019-08-18 21:38:37

Augusztus 16-án volt Gencsy Sári operénekesnő születésének 95. évfordulója.

A „Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján” című emlékhét keretében minden igyekezet ellenére sem lehetett életműve valamennyi részletét megemlíteni – ez természetes. Így maradtak ki Gencsy Sárinak írt dalai, amelyeket azonban Nagy Ibolya már a Dankó Rádió indulása környékén is műsorába szerkesztett, ez volt a „Szél, könnyű szél…” című dal (1951), a verset Romhányi József írta és egy Gencsy Sári -megemlékezésben néhány évvel ezelőtt a szerzőpár „Óra-keringő”-jét (dalkeringő, 1952) is hallhattuk.

Kemény Egon művei közül továbbiakat is énekelt Gencsy Sári, a rádiófelvételeken kívül lemezfelvétel is készült, amelyen a „Hópehelykeringő”-t énekelte a „Talán a csillagok” című rádióoperettből (1949).   

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gencsy_S%C3%A1ri

1739   smaragd • előzmény1738 2019-08-17 14:21:13

A gramofonfelvételekhez - a közvetlen előzmény száma 1727:

KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: „Keresek egy leányt…”

Tango

Természetesen ebben az esetben is a zeneszerző saját hangszerelésében, kottakiadványban (1939) is megjelent:

Violin Direction (1st & 2nd Violin), Harmonika, Clarinet in Bb, 3nd Violin, Cello, Bass, Guitarre, Trumpet in Bb, Drums.

1738   smaragd • előzmény1737 2019-08-15 13:43:43

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlítette, hogy

Házy Erzsébet idén lenne 90 esztendős…

Így a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang daljátékok dupla CD-albumai a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi évfordulója mellett a korábbi bejegyzésekben már említett Ignácz Rózsa szerzőtárs, Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) főszereplő, Ruitner Sándor zenei rendező valamint Házy Erzsébet (Lilla), az énekes női főszerepben, emlékére, tiszteletére is szolgáló, méltó kiadvány, ritkaság, szép ajándékként is átnyújtható.

(A fent felsorolás, kerek életrajzi évfordulókkal, még bővülhet.)

1737   smaragd • előzmény1733 2019-08-13 18:40:11

Barlay Zsuzsa operaénekesnővel és Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetővel egy héten át ismét örülhettünk a Magyar Rádió aranykorának, a remek felvételeknek – szinte éreztem a régi stúdióhangulatot…

"Nagyon-nagyon szerettük egymást" - mondta a művésznő pályatársaira is emlékezve.

Életfeladatának tartja egykori művésztársa, barátnője Házy Erzsébet pályája emlékének őrzését.

Érdekes történetekkel szép műsorhétben részesültünk – gratulálok!

1736   smaragd • előzmény1735 2019-08-11 06:30:37

Eltérő árban kaphatóak, legkedvezőbb a webáruház ajánlata.

1735   Hné P. Ida • előzmény1734 2019-08-10 19:37:57

Mennyibe kerülnek?

1734   smaragd 2019-08-08 18:10:41

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

   

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.

Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.

KOMÁROMI FARSANG

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi TivadarGózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu

1733   smaragd • előzmény1732 2019-08-06 18:19:03

Dankó Rádió

A hét vendége:  Barlay Zsuzsa Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Dankó Rádió: cca 18.40  http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Barlay Zsuzsa emlékezetes szerepei közül ebben a nagyszerű daljátékban nyújtott alakítása vidám részlete e heti portréműsorának:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”  Magyar Rádió, 1965

Történelmi daljáték. Fő szerepekben:

Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József

Ámeli – László Margit/Domján Edit

Julika – Andor Éva/Örkényi Éva.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendezte: László Endre.

Az egyik legutóbbi előzmény

1638   smaragd • előzmény1637

 

2019-04-17 07:14:26

 

 rövid részlete:

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel, köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...

Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Megjegyzem, hogy a Zenei Archívum digitalizált művei között még nem szerepel a teljes mű. Az ismétlésekben hallható részek a debreceni, magyar hangulathoz kötődő gyönyörű muzsikát és szavakat őrizték meg. Kíváncsian várom a Nyitányt, a Finálét és más vidám, a debreceni diákélet hangulatát megjelenítő kiváló versek és zene mellett, Amélie francia dalát, amelyet a rádióhallgatók évtizedek óta nem hallhattak. Hátha sikerül... :-))

A mai műsorban elhangzott:

Szüretelők dala – kettős, Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Az első szerelem dala – kettős, Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály)

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Magyar Rádió Énekkara.

„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió

1732   smaragd • előzmény1731 2019-08-06 09:56:58

Most hangzottak el részletek - természetesen

  • Barlay Zsuzsa szereplésével is -  Kemény Egon: "Messzetűnt kedves" c. rádiódaljátékából, majd estefelé részletezem és "közvetítem"... :-) 

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió

1731   smaragd • előzmény1730 2019-08-05 17:19:09

BARLAY ZSUZSA

Dankó Rádió 18:04   http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A hét vendége: Barlay Zsuzsa

Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713  • előzmény1712  •  - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a

Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.

Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.

Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.

Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!

Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió

1730   smaragd • előzmény1729 2019-08-02 16:26:42

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) 

Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg

A Rózsavölgyi Orchester Sorozatban megjelent:

Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums

A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:

KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”

Dalkeringő

1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.

1729   smaragd • előzmény1728 2019-07-31 17:32:49

Gyorsan helyesbítem/ 1728   smaragd • előzmény1727

az akkori műfaji elnevezés:

  modern táncok

volt. 

1728   smaragd • előzmény1727 2019-07-31 10:13:06

A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.

Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…

WEYGAND TIBOR

A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg

Weygand Tibor, színész, énekművész:
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/weygand-tibor
1727   smaragd • előzmény1726 2019-07-30 07:44:55

A Kemény-Kulinyi szerzőpárról már korábban is említést tettem, első sikerük a „Schönbrunni orgonák” (1937) volt.

Most megtaláltam a Youtube-on az 1939-es gramofonfelvételt, Kalmár Pál énekel:

KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: „Keresek egy lányt…” https://youtu.be/ZUros9wVKCs

tangó, 1939, 3’

1726   smaragd • előzmény1721 2019-07-29 17:33:33

KEDDI KALEIDOSZKÓP

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata

Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget

Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.

https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt

Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.

Itt megtekinthető az a felvétel, amely 2019. májusában a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült: https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw

1725   smaragd • előzmény1723 2019-07-29 07:18:54

Kedves Ardelao,

köszönöm hozzászólásodat.

Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.

Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének  és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.

Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.

Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.

Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.

Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…

1724   smaragd • előzmény1722 2019-07-29 06:49:19

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.

1723   Ardelao • előzmény1721 2019-07-28 21:55:01

Fájlalom, hogy a Dankó Rádióban véget ért a Kemény Egon halálának 50. évfordulója alkalmából készített zenei műsor. Szép, méltó megemlékezést hallhattunk egy héten át e nagyszerű zeneszerzőnkről, élvezhettük az általa komponált, csodálatos dallamokat, zeneszámokat. Külön köszönet illeti Kemény Egon leányát, aki felkutatta az édesapja szerzeményeiről készült, elveszettnek, megsemmisültnek hitt hangfelvételeket, és gondoskodott arról, hogy azok élvezhető, jó minőségben jussanak el a hallgatók füléhez, szívéhez.  Kemény Anna Mária hatalmas feladatot vállalt és teljesített, amelyért nemcsak a zenekedvelők tartoznak hálával, hanem a zene hivatásos krónikásai is. Remélhetőleg a jövőben Kemény Egon neve mellett a zenei lexikonokban már nemcsak két-három rövidke sor szerénykedik majd; e zeneszerzőnk is az őt megillető, rangos helyre kerül!

1722   Búbánat 2019-07-28 18:01:22

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.

1721   smaragd • előzmény1720 2019-07-28 17:08:00

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

1720   smaragd • előzmény1719 2019-07-27 17:16:29

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sándor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

1719   smaragd • előzmény1715 2019-07-26 17:36:32

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét

  • Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.

A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

A mai beszélgetések témái röviden:

Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü

www.kemenyegon.hu

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.

Kikelet ucca 3

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)

és a Kassai Nemzeti Színházban:

  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:

dal

  • Kemény Egon – Erdődy János:

Valahol Délen – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint

megzenésített költemények:

  • Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor
  • Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György

dal és sanzon:

  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

koloratúrdal:

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva

Koloratúrdal szimfonikus zenekarral

Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte

Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).

Lehoczky Éva 1965-től lépett fel Az éj királynője szerepében Németországban és a Magyar Állami Operaházban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_%C3%89va

És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:

daljátékrészlet:

  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé

Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.

Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.

(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1718   Héterő • előzmény1717 2019-07-26 12:53:50

Természetesen igyekszem kiegészíteni a maradék kettővel;
dehát mit lehet tenni, ha ma van Anna-nap...?

1717   smaragd • előzmény1716 2019-07-26 12:31:27

 

Ajaj...hát szabad ezt? Mit szól hozzá az MTVA? És Kemény Anna Mária? A jó minőségű hangot biztos nem bánja :-) Vagy Anna napra szántad? :-)

A vasárnap délutáni ismétlésig tart a műsor... :-), de maradjunk inkább Kemény Egon zenéjénél!

1715   Búbánat • előzmény1714 2019-07-25 19:21:19

Magyar Rádió stúdiója, Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony című  "dalos rádiójátékának" felvétele. Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa és Bitskey Tibor színművészek. (1959)

Forrás: Fortepan.hu

Fotó: Szalay Zoltán

 

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony 

Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 - 22:00 

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, 
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Goda Sára (hárfa)
Hartenstein Péter (fagott)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
J.S. BACH: 3. (G-dúr) brandenburgi verseny, BWV 1048
HÄNDEL: B-dúr hárfaverseny, HWV 294
VIVALDI: e-moll fagottverseny, RV 484
J.S. BACH–GOUNOD: Ave Maria
CORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 6/8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Magyar Állami Operaház Gyermekkara (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Vezényel: Halász Péter
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő, op. 71
18:30 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Bálint János (fuvola)
Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető: Kováts Péter
"Komolyzenei Esték 2019 III."
BACH: h-moll szvit BWV 1067
GRIEG, E.: Holberg-szvit op. 40
BIZET: Gyermekjátékok (zenekari változat)
TURINA: A torreádor imája op. 34
BORNE: Carmen-fantázia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Szabadi Vilmos (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
WEINER: 1. Divertimento
DOHNÁNYI: 2. c-moll hegedűverseny
BARTÓK: Concerto

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Schöck Atala, Kovácsházi István (ének)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Antal Mátyás
W.A. MOZART: Szabadkőműves gyászzene (K. 477)
DRAGONY TÍMEA: Szimfónia 'OBRETAM' (ősbemutató)
MAHLER: Dal a Földről – szimfónia
A mai nap
született:
1946 • José Carreras, énekes
1962 • José Cura, énekes, karmester
elhunyt:
1791 • Wolfgang Amadeus Mozart, zeneszerző (sz. 1756)
1916 • Richter János, karmester (sz. 1843)
1989 • John Pritchard, karmester (sz. 1921)
2007 • Karlheinz Stockhausen, zeneszerző (sz. 1928)