vissza a cimoldalra
2017-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (568)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1138)
Erkel Színház (8558)
Jonas Kaufmann (2149)
Berlioz újratemetése (133)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)
Kimernya? (2610)
Operett, mint színpadi műfaj (3406)
Tokody Ilona (307)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1201)
Franz Schmidt (2973)
Lehár Ferenc (594)
Juan Diego Flórez (712)
Kodály Zoltán (349)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2448)
Udvardy Tibor (174)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1201   smaragd • előzmény1199 2017-12-11 13:21:41

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK  

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

V. Vonóshangszerek zongorakisérettel

 

1. Hegedűművek zongorakisérettel

 

KEMÉNY EGON:  Tündértánc.

Bp. 1942. 6 l. 32 cm

1200   smaragd • előzmény1189 2017-12-10 14:03:22

 

Rózsavölgyi Orchester Sorozat

 

Hunnia-Hajdú Film

Daróczy produkció - Gál Béla rendezése

Pesti mese

Vadnai László fimje és versei

Ábrahám Pál zenéje

 

1. Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox

2. Nem csókolnak Pesten könnyen...induló-fox

 

(A fenti két betétdal természetesen két külön füzetben jelent meg, mindkettőben a második oldal bal felső sarkában feltüntetve:

 

KEMÉNY EGON hangszerelése.)

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1937

 

A filmet ma 16:05 kezdettel  a Duna vetíti,

Ábrahám Pál zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából.

 

 

"Nem csókolnak Pesten könnyen" induló-fox, így kezdődik a film, majd a vége felé visszatér, felismerhető benne a "32-es baka vagyok én" című világsláger, amely Kemény Egon első felkérésre készült hangszerelése volt, Ábrahám Páltól, amelyet saját művei mellett 1945--ig  mintegy kétszáz további kisebb-nagyobb hangszerelői megbízás követett, nevét hol kiírva, hol elhallgatva (megállapodás vagy szerződés szerint) , színpadan, rádióban és filmeken.

"Nem bírok a bolond szívemmel" slow-fox, a jelenet 39:00 - 43:33 között látható, 1st violin, 2nd violin, 3nd violin, trombone,1st saxophon, 2nd saxophon, 3nd saxophon, 1st trumpet, 2nd trompet, drums, bass hangszerelésben.

A két betétdal két alkalommal kísérőzeneként is hallható: 53:40,59:47.

 

1199   smaragd • előzmény1198 2017-12-09 15:01:52

 

A Rákóczi-induló honlapja, az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye

itt megtekinthető

A honlap nagy fejezetei:

 

- Beköszöntő

 

- Az induló története

 

- Letölthető kották

1198   smaragd • előzmény1197 2017-12-07 19:54:57

 

A

"Rákóczi-induló"

(lsd 1197 számú előzmény)

 

az alábbi jegyzékben (1951), beírom ide valamennyit:

 

"

 

- Zongorára alk. Erkel Ferenc. Bp. é.n.10 l. 34cm

- Zongorára alk. Poor Vilmos 1939. 4 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre átírta Siklós Albert. Bp. é.n. 10 l. 34 cm

- Zongorára négy kézre Bp. é.n. 6 l 34 cm

- Ének zongorára Bp. 1940 4 l.1 cm

- Vonósnégyesre gordon kísérettel átírta Allaga Géza. Bp. e.n. 5 külön l. 36 cm VMZE 11

- (Berlioz után.) Harmonikára átírta Kállay Ottó. Bp.1940. 4 l  32 cm MTK 3

- Szalonzenekarra hangszerelte Kemény Egon. Bp. 1936. 13 külön l. 34x24 cm borítóban.

- Fúvószenekarra alkalmazta Pécsi József. Bp. 1939. 24 külön l. 17x13 cm, borítóban.

- Fúvószenekarra hangszerelte id. Fricsay Richárd. Bp., 1943. 27 külön l. 17x23 cm, borítóban

 

"

1197   smaragd • előzmény1196 2017-12-06 16:11:55

 

A 1195 számú bejegyzésben "Az általános zeneműjegyzék" több "Rákóczi-induló" árírást, alkalmazást és hangszerelést tüntet fel.

1936-ban az ott közölt szalonzenekari hangszerelés mellett Kemény Egon nagyzenekarra és vonósquintettre áttéve is megkomponálta Rózsavölgyi és Tsa felkérésére, amelyet kottakiadványban jelentetett meg a megrendelő, a címlapon:

 

"

RÁKÓCZI INDULÓ

RÁKÓCZI MARCH

 

         Arr. by

 

E G O N  K E M É N Y

 

 

Klavier Quintett

Salon Orchester

Grosses Orchester

 

 

RÓZSAVÖLGYI & Co., BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 5.

 

"

 
1196   smaragd • előzmény1195 2017-12-05 12:32:15

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

 

 

Zenekari művek

 

1. Nagyzenekari és kiszenekari művek:

 

FUCSIK JULIUS : op. 92

Il soldato. Induló

Hangszerelte Kemény Egon

Bp. 1938. 23 külön l. 27 cm borítóban

 

 

KEMÉNY EGON: Délibáb

Magyar tánc- és dalegyveleg nagyzenekarra

Bp., 1936

 

(A zenekari művek listájáról úgy látom, hogy kimaradt a jegyzékben, az előzményben szerepelt a mű.)

1195   smaragd 2017-12-04 06:35:50

 

ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK

 

AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951

 

" A jegyzék első kísérlet arra, hogy a Magyarországon megjelent és jelenleg forgalomban levő zeneművek anyagát áttekinthetően, mindenki számára érthetően csoportosítsuk. Ezt a jegyzéket alapjegyzéknek szántuk, melyet a szükséghez képest további kiegészítő jegyzékek követnek.

...

A jegyzék 1951. június 15-ig megjelent zeneműveket tartalmazza.

 

Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 15 "

 

 

Zeneművek névsoros jegyzéke:

 

 

KEMÉNY EGON : 

 

- Délibáb.

Magyar tánc- és dalegyveleg. Szalonzenekarra. Bp. 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33 x  26 cm borítóban

- Délibáb.

Nagyzenekarra, Bp. 1936.

Tündértánc.

Hegedűre és zongorára. Bp. 1942. 6 l. 32 cm

- Tündértánc.

Szalonzenekarra. Bp. 1942 16 külön lap, 32 x 24 cm borítóban

- lásd BIHARI-LAVOTTA:

Díszpalotás.

Zongorára.

- lásd BIHARI- LAVOTTA:

Díszpalotás.

Szalonzenekarra

- lásd DANKÓ PISTA:

Hortobágy-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd FUCSIK, JULIUS: Op. 92.

Il soldato.

Nagyzenekarra.

- lásd LÁNYI ERNŐ:

Tokaj-csárdás.

Szalonzenekarra.

- lásd

Rákóczi induló.

Szalonzenekarra.

- lásd RÓZSAVÖLGYI MÁRK:

Első magyar körtánc.

Szalonzenekarra.

- lásd SIMONFFY K.:

Betyár-csárdás.

Szalonzenekarra.

 

 

1194   smaragd • előzmény1193 2017-12-02 17:32:53

 

Ezen a héten

Boros Attila,

a neves és köztiszteletben álló rádiós szakember, zenei szerkesztő, műsorvezető Nagy Ibolya műsorának vendége.

 

Mai gondolatai közül kiemelem, hogy megemlítette : "a tanulnivágyás veszett ki az emberekből." A téma a közel 40 éven át népszerű és tanulságos "Ki nyer ma" kapcsán került elő. Nem idézem szó szerint, de fontos volt, hogy példát is mondott: a döntéshozók nemegyszer kijelentik, hogy "nincs rá igény", ennek a vége: "mert ha nincs rá igény, akkor nem is lesz rá igény". Talán érthető: a nemes tartalom nem jut el a hallgatóhoz, ha a döntéshozó maga sincs azon a szinten, vagy, ha más okok miatt nem kap teret egy értékes műsor vagy szerző.

Természetesen eszembe jutott a magyar rádióoperett is, a rádiódaljátékok, a Rádió Dalszínháza, amelyre egykor, évtizedeken át nagy igény volt...és a rádióhallgatók örömmel fogadták, szerették ezeket a darabokat.

Véleményem szerint jelenleg sajnos sok esetben a műveltségre nincs igény...a művelődésre, saját magunk csiszolására, szellemi feljebb emelkedésre, tisztelet a kivételnek.

 

Az időt nem, lehet visszaforgatni, de ezeket a műveket műsorra lehetne tűzni.

Fent említett csodálatos rádiós kincseinkre van közönségigény, csak sugározni kellene a darabokat, a hallgatók számos mű révén szórakozva művelődhettek a zenés rádiószínházban és ezt a folytonosságot kár volt megszakítani, tovább kellene vinni.

1193   smaragd • előzmény1116 2017-12-01 08:15:33

 

MAGYAR RÁDIÓ

Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 5-7.

 

"A magyar rádiózás napja" mai évfordulóján 

 

felidézem Tamássy Zdenkó szavait, aki egyik műsorában Kemény Egon zeneszerzőre,  mint a Magyar Rádió munkatársára emlékezett, megemlítve, hogy sosem állt a Rádió alkalmazásában. Nagy zenei tudása, szorgalma és pontos megbízhatósága révén közel 35 esztendőn át kapott felkéréseket a Magyar Rádiótól kompozíciók készítésére. 

 

Zeneművei  sokszínű könnyűzene műfajban születtek  - példaként: irodalmi műsorokban operaénekesek előadásában felcsendülő versmegzenésítésektől kezdve zenés rádiójátékokon át szimfonikus művekig -  amelyek egy részét ezen a fórumon bejegyzésekben ismertettünk. 

 

Első rádiós zeneműve közvetítésére a magyar rádiózás 9. évében került sor, Zsolt Nándor stúdióadásban vezényelte az Operaház zenekarát, "Fantázia a 'Hullámzó Balaton' című népdalra".

Kiemelkedő rádiós munkája során önálló műsort is vezetett (1946), 1949-ben az első rádióoperett - "Májusfa"- zenéjének megkomponálásával bízta meg a Magyar Rádió, így jött létre az új rádiós műfaj, a rádióoperett. 

Műveit kora legkiválóbb előadói játszották, gyakran újdonságokat is hozva a magyar rádiózás történetébe. Ezek közül egy újabb (1955) Simándy József prózamondása a "Hatvani diákjai"-ban (1177 számú bejegyzés), ami egyúttal első rádiós daljátékszerepe is volt. Szintén a 'Hatvani'-ban énekelt először rádiós szerepet a Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc.

 

A mai napon köszönettel említem meg azokat a rádiós évtizedeket, amikor Kemény Egon zeneszerző kompozíciói szinte naponta eljutottak a hallgatókhoz, az akkori és jelenlegi műsorkészítő rádiósokat, és örülök annak is, hogy Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió megalakulása óta műsoron tartja Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző műveit.  

1192   smaragd • előzmény471 2017-11-30 10:26:50

KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" (1946)

A "Fekete liliom" franciakeringője Karády Katalin könyvében, ezen az oldalon meghallgatható.

Közvetlen előzmények 1183, 1144 és 471 számú alatt bejegyzessorozat a romantikus nagyopererettről.

1191   smaragd • előzmény732 2017-11-28 23:24:58

 

"Kikelet ucca 3" - Kemény Egon operettjéről az egyik korábbi bejegyzéssorozat olvasható a 732 számú előzmény megnyitásával.

1190   smaragd • előzmény1184 2017-11-28 07:55:42

 

KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" (1929)

Pesti-operette 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

 

"A fiatal magyar opetettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. 

 

Első operettje a "Kikelet utca 3.",

melynek szövegkönyvét Harmath Imre írta, 

 

50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszínházban, 

 

ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett."

 

Az előadásszám megnevezése nagyon fontos (1184 számú bejegyzésben), mert pontos. Van ugyanis olyan, Kemény Egon halála után írt forrás, amely ma is használt és mértékadónak tekintett, holott a "Kikelet ucca 3." esetében az előadásszám és egyéb adatok sem felelnek meg benne a valóságnak!

1189   smaragd • előzmény1187 2017-11-27 08:33:43

 

Előzmény: 1184 számú bejegyzésben beszélgetés Kemény Egonnal, 1931

továbbá

1188 számú bejegyzéshez is:

Nem ismerek ilyen dokumentumot, de még felbukkanhat, talán Németországban.

 

  

KEMÉNY EGON                                       ÁBRAHÁM PÁL

 

Kettőjük emlékére:       "Die Blume von Hawaii", Berlin, 1931 /  YT video

1188   zenebaratmonika • előzmény1187 2017-11-26 13:40:47

Nincs valami videó vagy hangfelvétel Ábrahám Pálról és Kemény Egonról?

Ábrahámról egyet láttam, amikor vezényel, bár a hangját nem hallani.

Az operettszerzők közül eddig Lehárról, Gyöngy Pálról és Fényes Szabolcsról (idős korukban) láttam beszédes videót,, Kálmán Imréről, Huszka Jenőről, Jacobi Viktorról pedig hangnélkülit. Majd linkelem az operett mint színpadi műfajra ezeket később.

1187   smaragd • előzmény1186 2017-11-26 08:32:19

 

KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3." (1929)

Pesti-operette 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

KERTÉSZ DEZSŐ                    SOMOGYI ERZSI

Annuska....Somogyi Erzsi 

 

Laci gróf.....Kertész Dezső

 

A 366 számú előzményt megnyitva a Színházi Élet beszámolóját olvashatjuk Kemény Egon operettjéről.

Tréfás megjegyzést is találunk az írásban: 

"A házmester bizonyára Ábrahám Pál, mert úgy láttuk, ebben a házban ő dirigál."

 

Kemény Egon zeneszerzői pályája 90 évvel ezelőtt indult, Ábrahám Pál 125 évvel ezelőtt született, kettőjük hat és fél éven át tartó szoros zenei kapcsolata Ábrahám Pál ez idő alatt született műveiben is 1927-ben, a Fővárosi Operettszínházban kezdődött. 

Szándékom szerint bejegyzéseinkkel mindkettőjüknek emléket állítunk fórumainkon.

 

 

 

1186   smaragd • előzmény1185 2017-11-25 07:24:19

A 1185 számú bejegyzéshez:

 

"A magasabb színházi politika...."

"Az operett zenéjének hangszerelését Ábrahám Pál vállalta." Ezek a megjegyzések elgondolkodtatóak, ha egyáltalán igaz az utóbbi, amit továbbra is kétségbe vonok.

(Bejegyzéssorozat Ábrahám Pálról  Klaus Waller könyve alapján a 3348 számú bejegyzéstől az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumon, benne Kemény Egon zeneszerző hozzáfűződő baráti és zenei munkatársi témakörökkel is.) 

Ismétlem:  tényszerűen ezt zenetudományi kutatással lehetne megállapítani, nem olvasói fórumon bejegyzett korabeli napilapok, lsd még "8 órai újság" (még csak nem is színházi szaklapok!) egymásközti hírcseréje alapján.  

 

A "Kikelet ucca 3." Kemény Egon kompozíciója, első, nagysikerű 3 felvonásos nagyoperettje.

Somogyi Erzsi szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.

 

 

1185   zenebaratmonika 2017-11-25 04:08:53

Prágai Magyar Hírlap 1929. április 12.


(*) Egy budapesti lap Kemény Egon operettjéről. Budapestről írják: A budapesti Fővárosi
Operettszinház másodkarmesterének, a kassai származású Kemény Egonnak április 27-én mutatják be operettjét. A „Mai Nap“ ezt írja az uj darabról: „Kikelet-ucca 3. Ezt a jóhangjásu utcanevet kedves olvasóim, akárhogy is fogják keresni Budapest térképén egyelőre sehogy sem fogják megtalálni. Ezen utcanév egy soron következő operett cime, melynek az írója Harmath Imre, a diadalmas Verebély-leányok librettistája, a zeneszerzője pedig egy egészen fiatal, alig kuszonkétéves gyerekember: Kemény Egon. Ennek a fiatal zeneszerzőnek a nevével még nem igen találkozott eddig a pesti közönség (egy-egy sikerült dal után nem igen szokták megjegyezni a szerző nevét), ez az első operettje és ami talán eddig még példa nélkül áll a színházak világában, a szereplők, már a próbák kiírása előtt, tudták a dalokat. De nemcsak a szereplők, hanem a szinház összes alkalmazottjainak is kedves melódiái lettek a fiatal Kemény Egon zeneszámai és igen sokszor megtörtént (most már elárulhatom ezt a titkot), hogy a Riviéra Express próbáinak szüneteiben a Kikelet-ucca zenéjére táncoltak a görlicék. Az operettnek a Fővárosi Opereltszinházban már a Riviéra Express előtt kellett volna szinre- kerülnie, de a magasabb színházi politika a Riviéra Expresst indította útnak előbb, hogy az hozza meg a kikeletet — a Kikelet-uccának. De most már megindultak a próbák is Szabolcs Ernő vezetése mellett és Kemény Egon vidám zenéjétől, — mely meglepetés lesz a szakértőknek is — hangos a szinház. Az operett zenéjének a hangszerelését Ábrahám Pál vállalta, ő is fogja dirigálni a darabot, a főszerepeket pedig Fejes Teri, Szokollay Olly, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay, Sarkadi Aladár, Halmai Tibor fogják játszani, a táncokat Rótt Panci tanítja.

1184   zenebaratmonika 2017-11-25 03:51:39

Találtam egy riportot Kemény Egonnal a Prágai Magyar Hírlapból 1931. jan. 18.

Beszélgetés Kemény Egonnal, a kassai származású zeneszerzővel, aki félév óta Berlinben él és Í933- ban Hollywoodba készül
Kassa, január 17. (Kassai ezerkesztőeégűnk löL)

A fiatal magyar operettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. Első operettje, „Kikelet utca 3“, melynek szövegkönyvét Harmatih Imre irta, 50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszinházban, ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett. Karrierjének további szakaszát a „Viktória* világsikere szabta meg, amely a szerző-Ábrahámmal együtt külföldre szólította s most tavaly május óta Berlinben él mint Ábrahám munkatársa.
A tehetséges fiatal muzsikus jelenleg szabadságát tölti otthon családja körében s a vele való beszélgetésünkből a következőket jegyeztük fel a nyilvánosság számára:
— 1930 május vége óta Berlinben élek mint Ábrahám Pál munkatársa, akivel három esztendős szerződést kötöttem. Elsősorban a Viktóriát tanítjuk be a német színpadokon, ahol a darab hatalmas sikerrel fut hónapok óta.
Eddig 44 német színpad játssza a Viktóriát, ezek közül egyedül Berlinben már több, mint 150-szer ment
A német színpadok után Párisban, Londonban és Stockholmban kezdi el diadalutját a Viktória, melyet mindenütt Ábrahám Pállal együtt tanítunk be. 1933 augusztusban kézdődnek el Hollywoodban a Viktória filmfelvételei, melyeket szintén mi készítünk elő Ábrahám Pállal.
— A Viktórián kívül a berlini hangosfilmgyáraknak is dolgozunk s ebből a munkából ki kell emelnem a „Mesék az írógépről* c. filmoperettet, melyet az ismert Szomaházy-regényből ültettek át filmre s amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte. A hangszerelés munkájában magam is tevékeny részt vettem, ugyancsak több számát hangszereltem Brigitte Helm és Ján Kiepura nagysikerű filmjének, a „Forróvérű városnak is. — Véleményem szerint a „Mesék az Írógépről* az utóbbi esztendő egyik legnagyobb sikere lesz, annyira tökéletes munkát végzett Ábrahám Pál a partitúra megírásával.
— Új operetten nem dolgozom egyelőre, egyrészt, mivel nincs rá időm, másrészt, mert eddig még nem sikerült kapnom jó szövegkönyvet. Ez- időszerint csak egyes számokat komponálok, de ha találok megfelelő szövegkönyvet, megírom a második operettemet is.

1183   smaragd • előzmény1144 2017-11-24 14:23:32

 

 

KEMÉNY EGON -Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)

Romantikus nagyoperett

Fővárosi Operettszínház

 

Latabár Kálmán születésnapja mai évfordulóján Rátonyi Róbert mondatait idézem:

 

"....Kemény Egon eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott "Kikelet ucca 3." című darabjával. A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

1182   smaragd • előzmény1103 2017-11-23 17:22:11

 

 

 

 

RUITNER SÁNDOR

 

 

 

A 1103 számú előzmény, bejegyzés archív felvétel, a képen középen Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző zongorán kiséri a "Komáromi farsang" rádiófelvételének egyik próbáját. 

Mögötte Fischer Sándor dramaturg áll.

Bal oldalon, a zongorára támaszkodva, a szereplőket nézve látjuk Erdődy Jánost.

Hátat fordít neki Házy Erzsébet, aki a mikrofon felé fordul, tőle jobbra Ilosfalvy Róbert áll, vele szemben a fiatal Ruitner Sándor fejebúbja látszik.

 

A Rádiószínház bemutatója

KOMÁROMI FARSANG

Daljáték.

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

 

Csokonai.....Zenthe Ferenc

                      Ilosfalvy Robert

 

Lilla..............Korompai Vali

                      Házy Erzsébet

 

(Részlet, Rádióújság)

 

 

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.04

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)

Daljáték, 

"Nyitány"

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió        

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

1181   smaragd 2017-11-23 09:07:51

Most!   Dankó Rádió  ismétlés: 18.04

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)

Nyitány

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

1180   smaragd • előzmény1179 2017-11-23 08:52:48

"KEMÉNY EGON 

    DALOK"

 

 

PETŐFI SÁNDOR

ALKONY

 

ADY ENDRE

BIZTATÓ A SZERELEMHEZ

 

ZSOLT BÉLA

FELVIDÉKI ESTE

 

JUHÁSZ GYULA

VIZIMALOM

 

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

A HOLTAK VONATJA

 

Rózsavölgyi és Társa, 1945

 

 

 

1179   smaragd 2017-11-22 08:18:36

RÁCZ VALI

Ady Endre születésnapjának mai évfordulóján felidézem Kemény Egon megzenésített versei közül: 

 

KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez " (1945)

Műdal, 3'30"

Rádió Budpest, I.

című kompozícióját, amelyet 1947-1948 között három további Ady-költemény követett.

 

Rácz Vali énekelte, zongorán kisérte Horváth Jenő.

1945-ben énekelte Koréh Endre is,  1946-ban Rösler Endre a "Költők  múzsái"ciklusban.

KORÉH ENDRE

Megjelent a "KEMÉNY EGON DALOK" című kottakiadványbn, Rózsavölgyi és Társa, 1945

1178   smaragd • előzmény1177 2017-11-21 09:28:07

 

HATVANI

Hatvani István professzor emlékére

születésnapja évfordulóján

 

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió ( szerzők, rádiós alkotók, szerepek es szereplők)

 

"...hogy új és hazánkban született eredményekkel ajándékozzuk meg a tudomány birodalmát: ez itt a munka, ez a feladat" (Dr. Hatvani István professzor)

Gyarmati Borbála képes összeállítása Hatvani István debreceni professzorról.

Dr. HATVANI I. 1718 - 1786

DEBRECENI COLLEGIUM 1538-1938

- bélyeg - 

 

"Hatvani István (1718 - 86) : legendás hírű magyar polihisztor. Debrecenben, majd Baselben tanult, ahol 1747-ben a teológia és az orvostudományok doktora lett. A heidelbergi, marburgi és leideni egyetemek hívták meg professzornak, ő azonban visszatért Debrecenbe, és a kollégium matematika-fizika- és kémiatanára lett. Több latin nyelvű tudományos művet írt, orvosi magángyakorlatot folytatott, a felvilágosodás eszméit hirdette. Debrecen földrajzi helyzetének csillagászati meghatározása is tőle származik. Személyéről a debreceni diákok adomái nyomán ördöngős mondák terjedtek el, amelyek a "magyar Faust" hírébe hozták. - Lósy-Schmidt E.: H.I élete és művei. 1931; Molnár Á.: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. 1939."

 

ÚJ MAGYAR LEXIKON, AKADÉMIA KIADÓ, 1962

 

1177   smaragd • előzmény1176 2017-11-20 17:05:18

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

 

Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:

 

Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József

 

Simándy József újra "megszólal"...

A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter

 

"Magyar Rádió, 1955. január 24.

 

Hatvani diákja: Simándy József

 

A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban,  a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az  I-es felé...

Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...

Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...

 

A riport szerzője: Haán Endre"

Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem -  öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot,  a  "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.

 

 

 

1176   smaragd • előzmény1175 2017-11-19 14:07:10

PETRESS  ZSUZSA

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

"Megkérdeztem a madártól...- Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A női főszerepben:

Amálka, Fodorító csizmadiamester leánya....Petress Zuzsa

 

 "Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, ami ennél több, énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval."

 

 

(Részlet, Színház- és Filmművészet, CS. P.,1955/ 830 számú bejegyzés)

1175   smaragd • előzmény1166 2017-11-18 19:49:45

BESSENYEI  FERENC

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

A főszerepben:

 

Hatvani professzor....Bessenyei Ferenc

 

 "A "Hatvani diákjai" bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további, hasonló törekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában."

 

(Részlet, Új Zenei Szemle, Tamássy Zdenkó,1955/ 406 számú bejegyzés)

1174   smaragd • előzmény1171 2017-11-17 16:48:16

1171 számú bejegyzéshez:

 

"már napok óta próbálják a "Lulu" című zenés francia vígjátékot" ehhez kapcsolom a Délibáb riportját Kemény Egonnal, akit Szabolcs Ernő rendező kért fel korrepetítornak a Fővárosi Operettszínházba, e munkát a "Lulu" -val kezdte.

 

Tovabbá jelzem, hogy

 

A "Kikelet ucca 3" szerzőtársai Bródy István és Harmath Imre lettek. (A cikkben szereplő Lakatos László helyett.)

 

"Kemény Egon neve ezelőtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt." - írtad, és ebből a megfogalmazásból sajnos kiderül, hogy nem vagy elég tájékozott az életműben, az 1927-1929 alkotói időszakról az elmúlt hónapokban részletesen írtam illetve korábban a "Honolulu"-ról többször írtunk, rangjához mérten. A Színházi Élet mellékletében jelent meg, gramofonfelvétel készült, kottakiadvány is, Dénes Oszkár és Érckövy László énekelték, és egyebek....a bejegyzésekben megtalálható.

 

Majd:

 

" Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban"...nemcsak a stílus furcsa, amint ezt megírtad, hanem pontatlan is, hiányos, pl. : "A három jómadár" c. gyermekelőadás, revűoperett, és más darabok, előadások, tudósítások a budapesti és a kassai lapokban.

 

Fórumtársi üdvözlettel arra kérlek, hogy tájékozódj ezen a fórumon Kemény Egon műveivel kapcsolatosan a bejegyzések tekintetében is, mielőtt megfogalmazod írásodat.

 

Mindenesetre köszönöm mai bejegyzéseidet, és örülök, hogy Ábrahám Pál zeneszerzőről  születésének 125. évfordulója alkalmából barátja és zenei munkatársa, Kemény Egon zeneszerző fórumán ily módon megemlékeztünk.

1173   smaragd • előzmény1170 2017-11-17 16:46:20

1170 számú bejegyzéshez: 

 

Ez a tudósítás  a zenekari főpróbáról szerepelt már fórumunkon. 

A szégyenlős szó jelentése és a viselkedés is mai világunkban már alig értelmezhető...eltűnőben van.

Akkor, ebben az esetben tisztelettudót jelentett, amint a szövegből kiderül: 

"...mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves is jóval öregebb nálam, és -  nekik kell azt játszani, amit én irtam!" (Kemény Egon, 1929)

 

1172   smaragd • előzmény1169 2017-11-17 16:45:21

1169 számú bejegyzéshez:

 

"a két szerző közötti együttműködés később jött létre" írtad, ehhez hozzáfűzöm, hogy a kettőjük közötti szerződés jött később létre.

 

Tudomásom szerint -  ugyanis mint tudjuk, a lapokon kívül más források is vannak - Kemény Egon zeneszerző a "Zenebona" hangszerelésében is részt vett, akkor már másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínházban.

A "Zenebona" előkészületeiről van laptudósítas a fórum bejegyzései között, ha jól emlékszem Ardelao találta meg és jegyezte be.

 

Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelése a "32-es baka vagyok én" volt, Ábrahám Pál "Az utolsó Verebélylány" című operettjében. 

Korábban ezt is megírtuk már.

 

"Annyi bizonyos, hogy az 1934 utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt" - írod.

Ez sem nem bizonyos, sem nem igaz!

A szerződést bontotta fel Kemény Egon, de Ábrahám Pál felkérését adott esetben elfogadta, pl. A "Hotel Kikelet" c. Ábrahám film "Késő" c. hawaii tangó hangszerelését, amely Nádor Kálmán kiadásában jelent meg, 1937-ben. A korábbi szerződéses munkákkal ellentétben itt már Kemény Egon neve megjelent a kottakiadvány címlapján és belső oldalain is...!

További művek még a "3:1 a szerelem javára" és a "Mesék az írógépről", amelyekben szintén Kemény Egon hangszerelői munkája is benne van.

 

Kemény Egon zeneszerzői munkája 1934-től elsősorban a budapesti Rádióhoz kötődik.

 
1171   zenebaratmonika 2017-11-17 10:33:48

8 órai újság 1928. augusztus 23.

— Francia zenes-vígjáték, Ábrahám - operett,Wallae-darab a Fővárosi Operettszinházban. A Fővárosi Operettszinbázban már napok óta próbálják a Lulu című zenés francia vígjátékot, amelynek szeptember közepén lesz a bemutatója. Faludi Sándor, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, gazdag programmot tűzött ki az idei szezonra. Bár főleg zenés darabokat kíván bemutatni, néhány világsikert aratott prózai darab, különösen vígjáték is, előadásra fog kerülni az operettszínházban. A Lulu után Ábrahám Pál és Harmat Imre operettje, majd Szilágyi— Eisemann revüje kerülnek sorra, ezután pedig az első prózai darab, a világhírű Wallaee Varázsló című darabja. Új zeneszerzőt is avat ez évben a Fővárosi Operettszínház egy magyar fiatalember személyében. Kemény Egonnak hívják az új zeneszerzőt, aki Lakatos László Kikelet-utca 3. című operett-librettóját zenésítette meg.

Kemény Egon neve ez előtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston  kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt.

1928. 11. 11. Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban, a Beretvás Károly és Lajtay Lajos: Dörmögő Dömötör c. gyermekdarabját vezényli az Operettszínházban.

1170   zenebaratmonika 2017-11-17 10:11:05

8 órai újság, 1929. április 18.

A szégyenlős komponista
A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca 3..“ című operett-újdonság első zenekari próbája. A sanzonok, indulók, nóták, kuplék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmaih Irme, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista.
— Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . .
— Miért szégyenled magad?
— Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . .Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban
nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .
 

1169   zenebaratmonika 2017-11-17 09:49:27

Szombat PESTI NAPLÓ 1928. március 3. Lakatos László Zenebona
A Fővárosi Operettszínház údonsága
Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos, pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bujtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb,12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért.
A színház áldozattal állt a szerzők mellé; szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gombaszögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphine szerepében. A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos. nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a 'lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.
 

Mindenesetre ez a darab még 1927 végén és 1928 elején készült, és a két szerző közötti együttműködés később jött létre. 1927-től lett Ábrahám karmester az Operettszínházban.

Annyi bizonyos hogy mindkét szerző hangszerelt, és hogy az 1934 vége utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt, így a Történnek még csodákban, a 3:1 a szerelem javárában, a Dzsainahban, a Júliában és a Fehér hattyúban.

A Mese a Grandhotelben, ez passz, mert pont 1934-es.

1168   zenebaratmonika 2017-11-17 09:49:23

Annyira rosszul működik a lap. Először küldjétek el mindeképp utána szerkesztés, nehogy elvesszen a munka.

1167   smaragd • előzmény1165 2017-11-17 07:59:20

 

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Mert más a párja" (1930)

 

Tango , 17 szólam

Saxofon B, in B Trombita, C Basso, Banjo...Harmonium, Cello...

hangszerelésben komponálta és hangszerelte a zeneszerző.

 

Ezt a zenedarabot Budapesten előadták, a Rózsavölgyi és Trsa kiadónál megjelent kottakiadványban, 1930-ban, Kemény Egon zeneszerző berlini éveit (1930-1933) megelőzően.

 

Kemény Egon zeneszerző részére tehát nem volt "új hangszer a bendzsó", a

"Die Blume von Hawaii" (1931) hangszerelésekor!

(lsd. 1164 számú bejegyzés: "új hangszereket is lehet hallani, pl. bendzsó")

 

1139 számú bejegyzéssorozatomhoz kapcsolódik a Cello szólam a fenti zeneműben.

1166   smaragd • előzmény1155 2017-11-16 18:09:40

Hatvani István professzorra emlékezve, halála napja évfordulóján

Hatvani professzor

 

történeti személy, Hatvani István (1718. november 21 - 1786. november 16.) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár.

Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium, diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat.

Előadják mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell.

 

Fenti mondatokat a Néprajzi lexikon szócikkéből ragadtam ki, a "Hatvani diákjai" kedvéért, ahol Elmira sanzonjában hallhatjuk a történetet.

KEMÉNY EGON: "Elmira sanzonja" - Mezey Mária énekel

Hatvani professzor, Néprajzi Lexikon

Hatvani István rövid életrajza

"Hatvani diákjai"

 
1165   smaragd • előzmény1164 2017-11-16 16:45:23

A "Zenebona" dalbetétjeiről is írtunk korábban, érdeklődés esetén meg lehet keresni. Néha egymásnak némileg ellentmondó írások is megjelentek a lapokban. 1146 számú bejegyzésben leírt színlapon (Fővárosi Operettszínház,1928 ) még nem szerepel zeneszerző neve. 

 
1164   zenebaratmonika • előzmény1162 2017-11-16 15:21:54

Nyilvánvaló, hogy együtt hangszereltek, és hát ez a kooperáció nagyon jó eredményre vezetett. Ábrahám maga is jól értett a hangszereléshez, - de mint tudjuk kevés ideje volt sok más elfoglaltsága - hisz pályája kezdetén külföldi számokat hangszerelt és így született a Zenebona dalai kb. fele, a többi saját szerzemény. 48 hangszer az pedig rengeteg, nehéz lehetett összehozni, ráadásul új hangszereket is lehet hallani, mint pl. bendzsó.

A Hawaii rózsája jövőre meghallgatható lesz a Lehár fesztiválon Bad Ishle-ben a Lehár Mosoly országa mellett.

1163   zenebaratmonika • előzmény1162 2017-11-16 14:38:28

https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA

Ezen a linken meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája operettet eredeti verzióban, rekonstruált változat.

1162   smaragd • előzmény1158 2017-11-16 13:25:23

Óriási siker volt!

Mesteri hangszereléssel...

A fórum névadójáról szóló részt kiemelem:

 

"Nem szabad említetlenül hagyni Kemény Egont, aki Ábrahám Pál  hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásaban."

A hűséges is igaz...

 

 

1161   zenebaratmonika • előzmény1160 2017-11-16 13:22:35

Ne lepődj meg, mert mindig beszúrom és utána javítom a szerkesztéssel.

1160   smaragd • előzmény1159 2017-11-16 13:20:00

A két utóbbi bejegyzés: 1156, 1157

1159   smaragd • előzmény1157 2017-11-16 13:13:36

 

Köszönöm a két utóbbi bejegyzésedet.

A "Pármai ibolya" kottakiadványról Ibolya-napon én is írtam.

Kálmán Imre szolgálatába nemigen lehetett szegődni... ezt is megírtuk már, sőt azt is, hogy Kemény Egon zeneszerző atyai jóbarátja volt.

Mindenestre érdekes cikkek, főleg, ha időrendi sorrendben olvassuk őket.

Abból a szempontból fontosak, hogy feljegyezzük, mely műveket hangszerelt Kemény Egon. Az archív rádiódelvételeken nemreg hallottuk  pl. a "Csárdás"-t, "Nem tudok hinni magának...".

Kemény Egon 1927-1929 között komponált és bemutatott zenedarabjait alább bejegyeztem.

1158   zenebaratmonika 2017-11-16 13:05:34

Esti Kurir, 1931. július 29,

„Die Blume von Hawaii" premierjén
Interparlamentáris színigazgató-kongresszus Lipcsében — Rozi Bárzfini. meghódította a német közönséget
Lipcse, 1931 julias 24.
Délután hat óra.
Á szállodahall tele van már szmokingos urakkal. Áhrahám uj operettje a világ minden részéből idecsőditette a színigazgatókat, akik a hal asztalánál ülve kis csoportokat alkotnak és titokzatosan suttognak. Mintha ma lenne itt a színigazgatók világkongreszusa.
Megérkezik autóján Ince  Sándor, aki Karlsbadból elhozta magával Bálint Lajost, a Nemzeti Színház titkárát, Bródg Istvánt, a Magyar Színház igazgatóját és Tihanyi Vilmost, a Király Színház főrendezőjét is.
Háromnegyed nyolc.
Leipzig hatalmas főtere hemzseg az autóktól Fehér plasztrónok és még fehérebb dekoltázsok villannak elő az autókból, hogy besiessenek az impozáns Neues-Theaterbe, amelyre ma az egész színházi világ egyforma érdeklődéssel figyel.
Nyolc óra.
Az elsötétült nézőtéren a közönség tapsorkán bán tör ki, amikor Európának ma egyik legnépszerűbb operettkomponistája, Ábrahám Pál, elfoglalja a karmesteri emelvényt.
A nyitány a szimfónikus es jazz-zenének csodálatos keveréke. Az első néhány széles, klasszikus akkord után a mesterien hangszerelt zenekarban alig hallhatóan felcsendül a hawai gitár meleg, buja hangja... De azonnal felderülnek az arcok akaratlanul is, ritmikusan mozognak a fejek; a sötét nézőtéren úgy érezni, mintha a székek, a csillárok, a levegő is masírozna: A zenekai az új Ábrahám, indulót játsszák *
’ Felgördül a függöny és szemeink elé tárul s gyönyörű kép: Honolulu. A színpadi félhomályban festői hawai kosztümökben majdnem az összes résztvevők, a háttérben a sötét hullámzó- tenger és a színpad balsarkában néhány frakkos pár és estélyiruhás hölgy (köztük égszínkék álomruhájában Bársony Rózsi)../
Az együttes remek megnyitója és néhányszavas párbeszéd után Bársony Rózsi és Fritz Steiner duettje következik. Ezt az első táncduettet a közönség háromszor ismételtet! el. — Barzoni! Barzoni! — kiállja a közönség. Bársony Rózsi befutott!
És a siker egyre fokozódik leirhatatlanul.
Az est legünnepeltebb hősei: Ábrahám Pál és Bársony Rózsi.
A fordulatos, nagyszerű szövegkönyv írója: "Földes Imre, német átdolgozó!: Alfréd Grünwald és dr. Fritz Löhner-Beda.
A mesteri, rutinos rendezés Práger Miksa érdeme. A táncokat a már nálunk is sok sikert aratott, I. Piddöck angol táncmester tanította be. Rita Georg, az operett primadonnája, Laya hercegnő és Susanne Provénce párizsi kokott kettős szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. Nem szabad emlitetlenül hagynunk Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásában. A festői kosztümöket is magyar művész: a tehetséges Váradi Tihamér tervzete. Kis szerepeikben is jót nyújtottak: Lona Erdy (Vásárhelyi Gyula berlini magyar újságíró felesége), Tarján György, a Fővárosi Operettszinház volt tagja, Bob Grach (alias Weisz Imre, akinek ez volt második színpadi szereplése, először Reinhardtnál lépett fel egy revüben).
A B. Z. am Mlttag, Berlin legtekintélyesebb újságja háromhasábos cikkben számol be a nagy magyar sikerről:
• A közönség gyorsan tüzet fogott és mondhatni gázsi nélkül a színészekkel együtt játszott: részben a zene ritmusaira, részben szabadon, azonban mindig elragadtatással tapsolt.)
Jylius 25. déli 12 óra.
A lipcsei szálloda kiürül. A külföldi szinigazgatók boldogan utaznak vissza hazájukba, érdemes volt Lipcsébe jönniök. A telefon szakadatlanul szól, Zürich, Párizs, London, Barcelona, Amerika egymásután hívják a telefonhoz Ábrahámot, hogy gratuláljanak a nagy sikerhez és lekössék színházuk részére ezt az újabb magyar sikert. Eddig 264 színház kötötte le Ábrahám operettjét!
Flseh Károly.
 

1157   zenebaratmonika 2017-11-16 12:52:16

Pesti Napló 1934. 04. 09.

Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
 

1156   zenebaratmonika 2017-11-16 12:50:50

Pesti Napló 1934. április 21.

Kemény Egon tervel. Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.
 

1155   smaragd 2017-11-16 10:02:55

Ma  van Hatvani István debreceni tudósprofesszor születésének évfordulója, az ő munkássága körül forog KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" című daljátéka (1955).

1154   smaragd • előzmény1153 2017-11-16 09:58:41

1153 bejegyzéshez;

 

Vicces látásmódod van...az élet, a dokumentumok komoly dolgok.

1153   zenebaratmonika • előzmény1152 2017-11-16 09:45:49

Akkor még nem volt fénymásoló, se skenner, max. indigó, Kemény Egon szebben írt Ábrahámnál - aki ilyenekkel nem vacakolt - ezért őt  erre is alkalmazta.

 

1152   smaragd • előzmény1151 2017-11-16 06:50:34

Visszatérve Ábrahám Pál és Kemény Egon barátságára és alkotótársi zenei munkáira - tegnapi műsor, "Túl az Óperencián" -  most már az itteni új lehetőséggel képen is megjelentethetjük Ardelao fórumtársunk korábbi bejegyzésének részleteit:

Kemény Egon kéziratai: kottafüzete és a partitura részlete, Ball im Savoy (1932) 

A berlin évek alatt Kapellmeister-ként is részt vett az Ábrahám-operettek színre- és filmre vitelében.

Kenguru fox (egyéb címek alatt is ismert)

Klaus Waller könyvet írt Ábrahám Pál életéről, valamint honlapon is nyilvánosságra hozza kutatási eredményeit.

1151   smaragd • előzmény1149 2017-11-15 13:44:34

1150   smaragd • előzmény1149 2017-11-15 10:34:43

KEMÉNY EGON:  "Szerencsés utazás" , Előjáték

1149   smaragd • előzmény1146 2017-11-15 10:33:21

Most hangzott el, Dankó Rádió  ismétlés ma:18.04

 

Kedves Hallgatóink Ábrahám Pálra emlékezve kihagyhatatlan egy név Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző neve.

Aki nem csak mint barát, hanem, alkotótárs is Ábrahám mellett állt. 1931 után Ábrahám Pál berlini műveinek jó részét Kemény Egon zeneszerző hangszerelte. Őt is megidézve jöjjenek a "Szerencsés utazás" operettjének dallamai. Az Előjátékot halljuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, vezényel Lehel György.

 

Az ismétlésben kb. 18.50-től hallható.

A mai műsor részleteire majd még visszatérek.

Ezen a fórumon a fent idézett életrajzi adatokat külön köszönöm Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1148   smaragd • előzmény1124 2017-11-15 05:34:50

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 

A fénykép 1935 körül készült,  ekkor már - Ábraham Pál zenei munkatársaként Berlinben töltött évek (1930-1933) után -  újra Budapesten élt és komponált.

 

"Magyarújság

Színház- Kultúra

 

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

 

Peschkó Zoltán orgonaművész, Németh Miklós énekes és Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje - Egy 18 éves új csillag tűnt fel Kassán

....

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramfónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója. A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta. Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. A tehetséges kassai származású komponista, aki éveket töltött a berlini filmstúdiókban, állandóan Pesten él, ahol megházasodott és szorgalmasan dolgozik újabb kompoziciókon.

...."

 

1936

 

 

 

 
1147   smaragd • előzmény1144 2017-11-14 07:59:10

"Karády Katalin legszebb dalai"

Lemezborító, rajta 1/2:

KEMÉNY EGON-Halász Rudolf:  "Ma éjjel" (1946) Karády Katalin énekel (YT)

A zeneszerző hangszerelése gramofonfelvételhez, tangó-dal a "Fekete liliom"-ból.

1146   smaragd • előzmény1131 2017-11-14 07:17:24

 

Dankó Rádió  

 

Ezen  a héten Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Ábrahám Pál és Kálmán Imre magyar zeneszerzők életművét idézi fel.

Tegnap, továbbá a hét elején Ábrahám Pál műveivel foglalkozik a műsor, ennek során eredeti felvételeken betétdalokat is hallhattunk a "Zenebona" és az "Utolsó Verebélylány" című darabokból.

 

Az elhangzottakhoz hozzáfűzöm az alábbiakat,

korabeli plakátokon ez áll:

 

"Fővárosi OperettSzínház

1928. november 18. vasárnap

Jazz-operett

Zenebona

3 felvonásos vidámság sok muzsikával. Írták: Bródy István és Lakatos László. A dalok szövegét: Harmath Imre

Rendező: Szabolcs Ernő  Karmester: Ábrahám Pál"

A zeneszerző neve nincs feltűntetve, az idők során Ábrahám Pál műveként maradt fent.

 

Előző nap, 1928. november 17-én, szombaton, ugyancsak délután 1/2 4-kor volt a Fővárosi Operettszínházban a "Dörmögő Dömötör" gyermekelőadás bemutatója, Sarkadi Aladár felléptével "látványos operett-revű 3 felvonásban", ahogy a színlapon olvasható. Karmester: Kemény Egon.

 

A "Zenebona"szerzői közül Bródy István és Harmath Imre Kemény Egon: "Kikelet ucca 3" című pesti-operettjének társszerzői lettek. A nagyoperett rendezője Szabolcs Ernő, karmestere Ábrahám Pál volt.

Bemutatók: 

Budapest, Fővárosi Operettszínház 1929. április 27. 

Kassa, Kassai Nemzeti Színház, 1927. október 14.

 

"Fővárosi OperettSzínház

Ma és mindennap

este 8 órakor

Az utolsó Verebélylány

Operett 3 felvonásban

Drégely Gábor: "A kisasszony férje" című vígjátékéból írta: Harmath Imre

Zenéjét Ábrahám Pál szerezte"

A "32-es baka vagyok én" című világhírűvé vált induló ("Ich bin kein Hauptmann") is elhangzott tegnap, Ambrózy Ferenc előadásában, Kemény Egon zeneszerző hangszerelésével, 

itt hallható:

 

Ábrahám Pál és Kemény Egon zenei együttműködése innen indult tehát, hat és fél éven át tartott.

 

Kemény Egon zeneszerző Ábraham Pál zeneszerző mellett az 1926-1928 évadokban a Fővárosi Operettszínház másodkarmestere, 1928-tól állandó karmestere volt. Első zenedarabját 1927-ben Dénes Oszkár és Érczkövy László fellépésével mutatták be.

 

(Fentiekről lsd korábbi bejegyzéseink)

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

 

1145   smaragd • előzmény1133 2017-11-12 14:30:12

KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)

Dalkeringő, 3'

Új YT felvételen hallgathatjuk meg  Kishegyi Árpád előadásában az eredeti művet, itt!

Köszönöm Szekeres Istvánnak ezt a kellemes meglepetést és azt is, hogy a szerzők nevét, a műcímet is pontosan megjelentette.

1144   smaragd 2017-11-11 17:13:46

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

100 évvel ezelőtt született Csikós Rózsi színésznő, kedvelt és híres szubrett, akinek emlékét Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsor elején idézte fel.

A művesznő vidám közvetlenséggel beszélt pályája alakulásáról, fő céljáról, a siker eléréséről.

Petress István riportalanya volt, természetesen férje Fényes Szabolcs zeneszerző, a Fővárosi Operettszínház igazgatója is több témában megemlíttetett, majd az archív felvétel egyik kérdése így hangzott:

- Melyik operettben nem játszott végül is?

- Jaj, hát nagyon sokban... a "Fekete liliom"-ban...mert Szabolcs minden igyekezetével olyan darabot állított színre, ami fantasztikus.

A fenti idézet nem teljesen szó szerinti, de a fórumhoz kapcsolódóak mindenképpen.

Csikós Rózsinak színházigazgató férje ugyanis kertelés nélkül elmondta, hogy nem olyan nagy név, nincs olyan híre, hogy egyes szerepeket megkapjon. Ezt az állítást a művésznő elfogadta tőle.

Érdekes kor- és operettszínházi dokumentum ez a rövid részlet.

KEMÉNY EGON- Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom"(1946)

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

 

Bejegyzéseinkben korábban idéztük a kritikákat és Fényes Szabolcs színházigazgató szavait is, aki 1946-ban a nehéz gazdasági helyzetben Kemény Egon zenéjétől várta azt a sikert, amely a színházat megmenti az anyagi csődtől. Reménye beteljesedett!

1957-ben a "Valahol Délen" felújítása került színre, színházigazgatói karrierje újabb szakaszában.

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1143   smaragd • előzmény1141 2017-11-10 09:53:26

SOMLAY ARTÚR

 

"Fűszer és csemege" (1940) irodalmi mű feldolgozása, hangosfilm

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető mai műsora kezdetén hívta fel a figyelmet Somlay Artúr halálának évfordulójára.

 

Juhász Gyula: Somlay Arthurnak (1924)

 

"Pozsony és Kassa dómjának harangja

Zeng fönséges hangodban, Somlay,"

 

Ebből az alkalomból KEMÉNY EGON: "Fűszer és csemege" (1939) fimzenéjével emlékezem meg nagy színészegyéniségünkről. Somlay Artúr Puskás Aladár szerepét alakította.

(A hangosfilmről számos bejegyzést tartalmaz fórumunk, egyebek mellett 443 és előzményei)

 

1142   smaragd • előzmény980 2017-11-09 19:08:33

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Feketeszemű kis párom", blues

A "Kikelet ucca 3" c. (1929) pesti operette-ből - Fővárosi Opererettszínház - a fenti ének- és táncszámot Somogyi Erzsi és Kertész Dezső adták elő.

Tartalomjegyzék

1141   smaragd • előzmény933 2017-11-08 17:09:55

"Fűszer és csemege" (1939)

Hangosfilm

 

Plakát

 

A "Csemege" felirat alatt látjuk:

ZENE: KEMÉNY EGON

 

Természetesen Vízváry Mariska neve is olvasható, Somlay Artúr, Jávor Pál, Szörényi Éva játszották a fő szerepeket.

 

 

 

1140   smaragd 2017-11-07 17:23:57

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

A Magyar Opera Napján a műsor zárásaként

 

KEMÉNY EGON szimfonikus könnyűzenéje hallható, rövid részlet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1139   smaragd • előzmény1078 2017-11-07 09:36:31

 

 

A 1064 -1070 számú bejegyzéseimmel és előzményeikkel a cselló hangszeren át vezető zenei vonal kezdeteit próbáltam feltérképezni Kemény Egon életművében, amely művészete legkorábbi szakaszától - Kassa, Bécs, Budapest, 1921-1927 - nagy jelentőséget kapott muzsikájában.

(Kerpely Jenő Popper Dávid tanítványa volt)

 

Ez év március 1-én (előzmény 790) a "Túl az Óperencián" című műsorban hallhattuk újra

"Könnyűzene szimfonikus zenekarra, gordonkára, hegedűre és zongorára" című művét, szvit 4 tételben (1955, 17')

A rádiófelvételen (1955) a gordonkaszólót Tokaji András a hegedűszólót Ramor Ervin, a zongoraszólót Petri Endre játszotta. 

Kisért a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. 

Vezényelt: Lehel György.

 
1138   smaragd • előzmény1125 2017-11-06 13:59:39

A "Békebeli primadonna" (1947) kapcsán már említettem, Neményi Lili operaénekesnő valamint  Rátonyi Róbert színművész (1949-ben, az első rádióoperett - Kemény Egon: "Májusfa"- egyik főszerepét is ő alakította) nevét, akik Kemény Egon több művében is szerepeltek.

Érdekes Kemény Egon életművében felfedezni majd áttekinteni, hogy a rendezők -  adott esetben a zenei rendező vagy a zeneszerző javaslata alapján - zenedarabjaiban mikor és kire osztották a szerepeket. Ezekről a műhelytitkokról is említést tett Ruitner Sándor  műsoraiban.

 

Visszatérve a "Békebeli primadonna"-'ra Vízváry Mariska ( Ómama szerepében) nevét emelem ki, aki a Nemzeti Színház örökös tagja volt. 1939-ben forgatták és 1940-ben mutatták be Kemény Egon zenéjével a "Fűszer és csemege" című hangosfilmet - emlékezetes közönségsikert aratott - , amelynek szintén egyik jelentős szerepét alakította Somlay Artúr oldalán.

A filmből még nem találtam fényképet a nagyszerű művésznőről, ezért híres szakácskönyve címlapjával emlékezem meg róla, amelyen időskori arcképe látható.

 

A "Békebeli primadonna" teljes szereposztása  a 373 számú bejegyzésemben tekinthető meg.

 
1137   smaragd • előzmény1134 2017-11-05 07:11:17

A tegnapi ünnepi műsor záróakkordjaként

 

KEMÉNY EGON: "Könnyű-zene" című 

- nagyzenekari szvit, 3 tételes, 1954 - műve csendült fel, amelyet teljes egészében sugárzott a Dankó Rádió.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

 

(A műcímet Nagy Ibolya pontosan mondta be.

A zenekar neve sajnos pontatlan volt, talán adatbeviteli ok miatt, lehet, hogy nem lehet egykönnyen javítani.)

 
1136   smaragd 2017-11-04 17:39:42

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

KEMÉNY EGON: "Könnyű zene-szvit" (1954)

12'20"

Szvit nagyzenekarra, 3 tételben

Magyar Rádió

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

 

Ma kb. 18.50-kor , a Nemzeti Gyásznap ünnepi műsorának záróakkordjaként fog felcsendülni a mű egyik tétele.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1135   smaragd • előzmény1134 2017-11-04 17:34:27

Köszönöm a bejegyzést, a mai műsort - talán másokkal együtt - ma én is az ismétlésben fogom meghallgatni. Szerencsére erre is van mód és lehetőség!

Meghallgatás után majd tisztázhatjuk a műcímet, az biztos, hogy Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjét nem esztrádzenakar játszotta, hanem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Ha a karmester személyéből indulunk ki, aki Polgár Tibor, akkor másik műről van szó, visszatérhetünk erre.

1134   Búbánat 2017-11-04 10:18:00

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c.,mai adásának legvégén hangzott el:

Kemény Egon: „Könnyűzene vonószenekarra” (1952.)  Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, Polgár Tibor vezényelt.

A rádióban újrameghallgatható lesz ez a zenekari szerzemény a ma 18 órakor kezdődő ismétlő műsor utolsó számaként.

1133   smaragd 2017-11-04 08:06:48

Karády Katalin budapesti otthonában.

KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)

 

Dalkeringő, 3' 

 

Elsőként Lantos Olivér énekelte illetve Karády Katalin a Magyar Rádióban.

 

Ebben az évben (1951) hagyták el mindketten Magyarországot.

 

Megjelent a Zeneműkiadó 1952-es "Újévi Album"-ában.

 

1132   smaragd 2017-11-03 05:15:23

Kemény Egon zeneszerző műveiben a Nemzeti Színház rangos és ünnepelt színésznői is játszottak:

 

"Kikelet ucca 3" (nagyoperett,1929) - Somogyi Erzsi

"Fűszer és csemege" (hangosfilm,1939) - Vizváry Mariska (próza)

"Őszi séta" (dalciklus,1952) - Lukács Margit (próza)

"Valahol Délen" (nagyoperett,1956) - Mezei Mária

 

Ez a felsorolás talán nem is teljes, kiegészítésekkel vissza lehet térni rá.

1131   smaragd • előzmény1130 2017-11-02 16:11:44

Dankó Rádió   ismétlés: ma 18 órakor

 

KEMÉNY EGON: "Tango" (1954) 

6'

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

Ismétlés ma, kb. 18.04 órakor

 

Ábrahám Pál zeneszerző születésnapjának évfordulóján két részlet hangzott fel, a Magyar Rádió archív felvételei.

Óhatatlanul is felsejlik ezen a fórumon ez alkalomból a két zeneszerző barátsága, zenei munkakapcsolata, az ez időszak alatt komponált három világhírű Ábrahám-operett.

Ábrahám Pál szerzeményeiből most a "Hawaii rózsája" és a "Viktória" részleteit halljuk majd az ismétlésben, kb. 18.30-tól.

Házy Erzsébet és Melis György énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

Halottak napján szeretettel emlékezem Ábrahám Pál és Kemény Egon zeneszerzőkre.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

1130   smaragd 2017-11-02 09:06:41

Most! Dankó Rádió

 

KEMÉNY EGON: Tangó

 

Nagy Ibolya műsora

1129   smaragd • előzmény1128 2017-11-01 13:27:33

Lehel György két évtizeden át  vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara karmestereként Kemény Egon műveit.

Ezen a héten Zempléni Mária operaénekesnő a műsor vendége.

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéről (1957) többek között a 1118 számú bejegyzésben írtunk.

 

A tegnapi műsor zárásaként a "Nyitány"-t hallottuk.

1128   smaragd • előzmény1127 2017-10-31 14:45:21

Lehel György karmester

1127   smaragd 2017-10-31 09:55:30

Most!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik

 

 

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1126   smaragd 2017-10-31 09:55:24

Most!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik

 

 

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1125   smaragd • előzmény1123 2017-10-30 11:46:33

A "Békebeli primadonna" szereplői közül Neményi Lili, Vizváry Mariska, Bilicsi Tivadar, Zentai Ferenc, Ráthonyi (Rátonyi )Róbert szerepeltek már korábban is illetve kaptak később is újabb előadói lehetőséget Kemény Egon műveiben, róluk már írtunk itt, a zeneszerző fórumán.

Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Oláh Böske, Németh Marika, Hajnóczy Lívia nevére is visszatérek majd, ha találok még előadásukban szerepeket az életműben.

 
1124   smaragd 2017-10-28 17:52:50

Kassa -  a Fő utca egyik részlete a Színházzal - Kemény Egon zeneszerző neveltetésének színhelye.

1123   smaragd • előzmény1122 2017-10-26 13:11:59

Megtaláltam a képet, amelyről már írtam, majd megkeresem hozzá a bejegyzés számát.

Magyar Rádió

Címlap

III. évfolyam

1947. augusztus 8.

"Neményi Lili

augusztus 12-én a 

"Békebeli primadonna"

zenés vígjáték női főszerepét játssza.

(Várkonyi Stúdió felvetele)"

Zene: Kemény Egon

 

 

1122   smaragd • előzmény377 2017-10-25 12:48:58

70 évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Rádió, Budapest I. programján

Kemény Egon-Thurzó Gábor- Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" című rádiójátékát.

(előzmények: 1109, 377, 373, 372 számú bejegyzések)

Ez a zenés vígjáték egyéb évfordulókhoz is kötődik ebben az évben:

90 évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző pályája, amelyet mindvégig siker koronázott,

100 évvel ezelőtt született Fábry (Fábri) Zoltán, a darab rendezője,

25 évvel ezelőtt hunyt el Rátonyi Róbert, aki a rádiójátékban a fűszerüzlet tulajdonosát játszotta.

 

Németh Marika a főszerepet alakító Neményi Lili unokáját formálta meg.

Neményi Lili Kemény Egon dalait és sanzonjait nagy sikerrel énekelte, Németh Marika - úgy tudom - csak ebben a Kemény-műben szerepelt.

 

Érdekesség, hogy Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.

A rádiójáték a 19 órakor kezdődött az "Előadás a stúdióban" programban. 

Az  I. és a I. felvonás között a szünetben Hírek-et és Sporthírek-et olvastak fel.

Az előadást viaszlemez-felvételen sugározta a Magyar Rádió, majd ismételte.

1121   smaragd • előzmény1120 2017-10-24 22:49:45

Kálmán Imre szobra a Budapesti Operettszínház bejárata előtt.

(Nemrég én is tisztelettel melléültem, különös érzés volt...)

1120   smaragd 2017-10-24 09:43:04

Hans Miilberg operaénekes énekel Kemény Egon és Kálmán Imre operettjeiből. Kálmán Imre születésnapi évfordulóján ezzel a videóval emlékezem mindkettőjükre, jól ismerték egymást...

Kálmán Imre hangját éppen most hallhattuk - Rácz Paliról beszélve - Nagy Ibolya műsorában, "Túl az Óperencián", ismétlése ma kb. 18. 25-kor.

1119   smaragd 2017-10-23 16:04:57

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljaték

"Még az mondják nem illik, a tánc a magyarnak.."

1118   smaragd • előzmény1106 2017-10-23 10:30:17

KEMÉNY EGON-Erdődy János-Kardos György: "Krisztina kiassszony" (1961)

Nagyoperett, Miskolci Nemzeti Színház

A főszerepben: Komlóssy Teri (előzmény 488)

1117   smaragd • előzmény1113 2017-10-22 11:12:49

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya vendége ezen a héten Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja volt. 

Hangja, hanghordozása természetesen sajátja, mégis minden nap azt is figyeltem, mikor fedezem fel benne szüleiét...

Okos, mértéktartó meglátásait szívesen hallgattam, ám bevallom egyik kedvenc filmem is pergett gondolatban a szemem előtt, a vidám és kedves, "életből merített"  "Butaságom története" - főszerepben Básti Lajos.

Kedden a Művésznő édesapjáról elmondott emlékeit Nagy Ibolya Ábrahám Pál: "Hawaii rózsája" (még az eredeti, a Kemény Egon hangszerelői korszakból, ugyanis Ábrahám Pál halála óta új hangszerelések is vannak) egyik dalával zárta. Ez a szerkesztői ötlet, a dal és az előadás rám váratlanul hatott, nagyon megkapó és szép volt, kicsit megilletődtem...

 

 

1116   smaragd • előzmény1103 2017-10-21 09:23:14

Az egykori Magyar Rádió épületének részlete a Pagodával.

Az egykori Magyar Rádió épületének részlete a Pagodával.

1115   smaragd • előzmény1114 2017-10-20 07:00:03

Az egymásra épülés egyik oka lehetett

Kemény Egon zenéinek sikere,

a rádióhallgatók várták újabb és újabb műveinek bemutatóit a Magyar Rádióban, erről korabeli rádióújságok tanuskodnak.

1114   smaragd • előzmény1109 2017-10-20 06:53:34

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben),  helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

 

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte - előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 
1113   smaragd • előzmény1107 2017-10-18 15:01:30

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina ksiasszony"

" Ha én egyszer tereád, szemet vetek..." 

1112   smaragd • előzmény1111 2017-10-18 08:11:13

NAGY IBOLYA, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" címů műsora szerkesztő-műsorvezetője, énekművésznő portréja.

1111   smaragd 2017-10-18 08:04:44

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető, énekművésznő

1110   smaragd 2017-10-18 08:04:28

(Sajnos nekem még mindig nem sikerült, most sem, az elmaradott bemásolása.)

1109   smaragd • előzmény1108 2017-10-18 08:01:16

Köszönöm szépen összefoglaló bejegyzésedet.

Örültem, hogy szerencsésen sikerült bemásolni az új rendszerben.

Kemény Egon zenés rádiójátékai listáját Ardelao fórumtársunk találta meg az interneten, ez a 359 számú bejegyzésben olvasható.

Amennyiben további (34 darab...) zenés rádiójátékainak is elkészül - pl. a "Békebeli primadonna"-  az összesített oldala, akkor a 1108 számúhoz kapcsolhatjuk, így némileg tematizált sorozatot kapunk majd.

1108   Búbánat 2017-10-17 11:11:38

Próba - szerencse...

Kapcs.: 930., 928., 928., 515., 359., 357. sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

 

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )


A fenti kiegészítés kapcsolódik az  "Operett a magyar rádióban (1949-1990)” fórum 2148., 2146., 2145., 2143.,,és  a „Pantheon” fórum 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

1107   smaragd • előzmény1105 2017-10-17 07:57:14

Köszönöm bejegyzésedet.

 

A "Krisztina kisasszony"-ban is megfigyelhetjük a Kemény-Erdődy szerzőpáros mestermunkáját, ahogyan a zene és  a vers egymásba fonódva tökéletes harmóniát alkot.

 

Igy nagyon fontos, hogy ide is a pontosan írjuk le a verset, "Blanche sanzonja" így kezdődik:

 

"Sétál a párizsi utcán

egy édes kis párizsi lány

Büszkén, a gárda huszárja

kocog a lányka után"

 

A "Dal a rabmadárról" versének kezdete:

 

"Kósza felhő úszik fenn az égen, 

rab madárka búsan néz felé

Szabadságnak vágya él szivében, 

várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é".

 

(A versek szövege is szerzői jogvédelem alatt áll.)

1106   smaragd • előzmény748 2017-10-16 18:14:53

Ma!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: cca18.40-kor kezdődik

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Négy részletet fogunk hallani.

A darab színpadi változatát - amint korábban is már megírtuk - a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be, egész estét betöltő nagyoperett.

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1105   Búbánat 2017-10-16 10:05:28

Mától egész héten át Básti Juli színművésznő Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

A mai zenei kínálatból:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély - nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi - részletek

Csákányi László, Kalmár Magda, Németh Marika, Rátonyi Róbert,  Korondy György, Suka Sándor, Gálcsiki János, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Frederick Loewe  - My Fair Lady– dal (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

Kemény Egon -  Erdődy János: Krisztina kisasszony

Bemutató: Magyar Rádió, 1959. augusztus 22. Kossuth-adó
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.

Részletek:

- Blanche sanzonja (Gyenes Magda)
„Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…”

- Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)
„ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” 

- Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)
„- Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…”

- Krisztina és Eugene kettőse -  "Dal a hódításról"  (Petress Zsuzsa-Rátonyi Róber)

„- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..."

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Keringő (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1104   smaragd • előzmény1098 2017-10-16 08:08:15

Ámeli (Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet .

(A szerep nevét javítottam, ami elütés lehetett.)

1103   smaragd • előzmény1099 2017-10-15 14:01:08

Kemény Egon a Magyar Rádióban, 112. születésnapi évfordulóján, a

1102   smaragd 2017-10-15 07:43:16

KEMÉNY EGON:"Valahol Délen" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvétel-részlet

  
Hírek
• Betegség miatt új időpontban, 2017. december 30-án lép színpadra Juan Diego Flórez a Müpában
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Búgócsiga 3."
Zenés foglalkozás, zenehallgatás babákkal érkező családok számára

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Szeretethang 3."
Koncert várandós kismamák, és az őket kísérők részére

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Hargitai Géza tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

19:00 : Budapest
RS9 Színház

Paizs Miklós (játék), Kertész Ágnes (hegedû), Szabó Anna (brácsa), Kertész Endre (gordonka)
Don Giovanni "ujjbábopera"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Meláth Andrea (ének), Horn András (klarinét), Farkas Katalin (hegedű), Ittzés Gergely, Fülep Márk, Drahos Béla (fuvola) és növendékei, Nagy Izabella, Kovács Eszter, Ruskó Rózsa, Tóth Ágnes (fuvola)
"Gábor József emlékhangverseny"
Bach, Mozart, Roussel, Hue, Jolivet, Bartók, Orbán György művei

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Tyson (zongora)
SCHUBERT: A-dúr szonáta, D. 664
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 50
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30
CHOPIN: C-dúr mazurka, op. 33
CHOPIN: Asz-dúr ballada
ALBÉNIZ: Ibéria-szvit
LISZT: Spanyol rapszódia

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bajári Levente és partnere
Vox Humana Kórus (karigazgató: Sándor Bence) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté
"Klasszikus karácsony 2017"
Békebeli advent
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit, op. 71a
HÄNDEL: Messiás, HWV 56 – nyitókórus
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”) – II. tétel
ELGAR: Vonósszerenád, Op.20
MOZART: Ave verum corpus, K. 618
Nosztalgia karácsony – egyveleg:
Pásztorok, pásztorok; A kis Jézus megszületett; Karácsonynak éjszakáján; Hull a pelyhes, Kis karácsony
09:30 : Szombathely
Bartók Terem

"Karácsonyi ünnepvárás"
ismétlés: 10:45

18:00 : Szentendre
Városháza díszterme

A Vujcsics Tihamér Zeneiskola népzene tanszaka
"Adventi népzenei koncert"

21:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Bősze Ádám − házigazda
Vezényel: Vajda Gergely
"Angol nyelvű beavató koncert"
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek, op.36
Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)