vissza a cimoldalra
2018-07-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60964)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (942)
A díjakról általában (1029)
Gaetano Donizetti (948)
Élő közvetítések (7303)
Udvardy Tibor (190)
Operett, mint színpadi műfaj (3639)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2807)
Erkel Színház (9443)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1442   smaragd • előzmény1441 2018-07-17 21:11:13

 

 

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946)

Nagyoperett 3 felvonásban

Korabeli kritikákból:

"Fekete liliom

Bemutató az Operettszínházban

Nóti Károly és Földes Imre fordulatokban bővelkedő darabjával operettszínházunk letért a családi operettek hagyományos útjáról.

Az első felvonás egyik része ugyanis egy bordélyházban játszódik le, és ez, hogy úgy mondjuk mind a három felvonásra rányomja a bélyegét.

A zenéje csupa ritmus és kitűnően hangszerelt. Szerző: Kemény Egon.

Az előadás előtt bejelentették, hogy Latabár Kálmán meghűlt, de azért eljátsza szerepét. A népszerű Latyi ez alkalommal mint suttogó humorista mutatkozott be.

-  Karády -  Karády! Száz színben pompázik búgó hangja. Nagy István, Gozmány György, a kitűnő humorú Gombaszögi Ella, a temperamentumos Fejes Teri, a mindig kitűnő Somogyi Nusi, a pikáns Németh Marica, Partos Gusztáv, Zentay Ferenc, Vándory Gusztáv játszák a főszerepeket."

1441   smaragd • előzmény1192 2018-07-15 19:19:05

 

A hagyományos naptár szerint - német nyelvterületen még most is -  ma, július 15-én Egon névnap van.

EGON - Wikipédia: itt

Ezen a napom, azaz ma bővült Kemény Egon Wikipédia oldala a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) újabb képeivel. Főszerepben KARÁDY KATALIN, Zia spanyol hercegkisasszony:

 

          

1440   smaragd • előzmény1439 2018-07-14 16:54:58

 

Az előző bejegyzéshez:

Koncertadatbázis

Budapesti hangversenyek 1900-tól napjainkig

 

MTA BTK Zenetudományi Intézet - http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=13932

1439   smaragd 2018-07-11 14:16:00

 

Kedves fórumtársunk fedezte fel -  azaz én eddig nem ismertem  - a Zenetudományi Intézet koncert-adattárát és elküldte nekem Kemény Egon zeneszerző fórumába az alábbi műsort.

Bevallom jólesett ez a fórumtársi figyelmesség és ezúton is köszönöm szépen.

Kemény Egon  első megzenésített költemény kompozícióját 1937-ben mutatták be. A közönség, a hallgatóság kedvelte az e műfajban alkotott dalait is, zenei körökben elismerést kaptak, ill kapott a zeneszerző.

A Neményi Lili dalesten - Kemény Egon elhunyta előtti évben -  szereplő itt megjelentetett három megzenésített költeményt már részben ismertettük a rádióelőadásoknál:

KEMÉNY EGON - Robert Burns  -  Szabó Lőrinc: "John Anderson, szivem, John " (1946)

KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Honvágy" (1947)

KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Költemény " (1947)

Neményi Lili mellett több híres, nagy művész is énekelte: Rácz Vali, Ányos Irén, Wargha Lívia, Anday Piroska és Lantos Olivér.

A Huges költeményeket Kemény Egon kisérte zongorán a Rádióban.

Országos Filharmónia Kamaraterme

(1968.02.17. 19:30)

Neményi Lili előadóestje

ID_13932

jelleg: dalest

forrás: Filharmónia műsorfüzet

szervező: 

visszhang: 

sorozat: 

megj.: A műsorlapon minden zeneszerző mellett jelölve van a megzenésített vers költője. 

ellenőrizve: igen 

 

 1. Reinitz Béla: Őrizem a szemed  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Ady Endre 

2. Reinitz Béla: Az utolsó mosoly Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Ady Endre 

3. Kerekes János: Milyen volt szőkesége  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Juhász Gyula 

4. Kardos István: Én öngyilkos leszek  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Kosztolányi Dezső 

5. Kelen Hugó: Tiszaparton  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Szép Ernő 

6. Kerekes János: Két karodban  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Radnóti Miklós 

7. Reinitz Béla: Mama  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  József Attila 

8. Reinitz Béla: Betlehemi királyok  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  József Attila 

9. Kerekes János: Az vagy nekem  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  William Shakespeare 

10. Kemény Egon: John Anderson  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Burns 

11. Kerekes János: A hársfaágak  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Walter von der Vogelweide 

12. Respighi, Ottorino: Viharos a tenger  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Neri 

13. Respighi, Ottorino: Párbeszéd  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Maeterlinck 

14. Kemény Egon: Költemény  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Hughes 

15. Kemény Egon: Honvágy  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Hughes 

16. Hans Eisler: A kereskedő dala  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Bertold Brecht 

17. Hans Eisler: Ballada  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Bertold Brecht 

18. Kosma, Joseph: Régi Párizs  Neményi Lili (szoprán)

Arató Pál (zongora)

  Sartre 

1438   smaragd 2018-07-08 09:05:13

 

 

KEMÉNY EGON-Kristóf Károly:  "Nyári szerenád " (1952)

Dalkeringő

Nagy sikerrel játszotta a Magyar Rádió. Talán sikerül korabeli rádióműsorokban az előadókat megtalálnunk, Melis Györggyel is készült felvétel.

1437   smaragd • előzmény1436 2018-07-06 00:41:06

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 

Korábban már ismertettem, hogy a "Komáromi farsang" a  Győri Színház bemutatója lett volna, művészi okok miatt mégsem tudták színre vinni.

Így a Magyar Rádió érdeklődési körébe került és a 3 színpadi felvonást 2 részre dolgozták át szerzői, a Rádiószínház mutatta be. 

A 43 tagú Rádiózenekart Lehel György vezényelte, a 40 tagú Földényi kórus még néhány magánénekessel bővült.

Feljegyzésekben megtalálható, hogyan formálódott a szereposztás. Lilla szerepére eredetileg Petress Zsuzsa neve került szóba, Csokonainál Simándy Józsefé, Bessenyei Ferenc mellett ők voltak a "Hatvani diákjai" (1955) főszereplői is. Könnyen lehet, hogy a rendezők mégis úgy döntöttek, hogy két új operaénekes főszereplőt választanak - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert -, egyebek mellett azért, hogy lehetőséget kapjanak Kemény Egon-daljátékban énekelni. Erről a tényről, miszerint  az énekesek megköszönték Kemény Egonnak, hogy zenéjével sikert arathattak Ruitner Sándor zenei rendező tett említést egyik műsorában. Hasonlóképpen köszönetet mondott egyik vele készült riportban Kemény Egon is a Rádiónak, hogy a legkiválóbb művészek adták elő zeneműveit.

Kemény Egon koloratúr áriáját a "Komáromi farsang" báljelenetében Lehoczky Éva énekelte (mint a bálba meghívott vendég, olasz operaénekesnő, azután ez a szál bonyolódott, Kőmívesné...), ezt megelőzően Romváry Gertrúd neve merült fel erre a szerepre.

1436   smaragd • előzmény1435 2018-07-04 18:13:51

:-)  és most hallgassuk!...

1435   Búbánat • előzmény1434 2018-07-04 18:09:53

Az előbbit kiegészítve:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.

 

1434   smaragd • előzmény1433 2018-07-04 18:06:21

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

1433   smaragd 2018-07-04 09:27:22

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.20

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang "

 http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1432   smaragd • előzmény1431 2018-07-02 06:27:37

 

Igen. Úgy hallottam, hogy nagy szeretettel, lelkesedve tanulták a gyerekek Kemény Egon gyermekkórusnak (a rádiófelvételen kamarazenekarral)  komponált dalát. Egyrészt azért, mert "olyan jó énekelni", ahogy mondták, másrészt Ági néninek, meglepetésként.  A feladatnak ez a része sem volt könnyű, ugyanis a tanulók a szünetekben is vígan dudorászták a dalt...igyekezni kellett, hogy Ági néni meg ne hallja...és titokban maradjon, ezért az óra elejére tette Dávid Krisztina karnagy a gyakorlást, szünetre már más dallamok maradtak az emlékezetükben. "Titoktartási próbatétel " is volt ez egyben, sikerült!

A "Köszöntsük jó tanítónkat!" volt a szép műsor fénypontja, szülők és tanulók együtt örültek,  hogy hálával, ajándékként adhatták Ági néninek. "Megszenvedtünk" vele... - mesélte el nekem vidáman mosolyogva Dávid Krisztina a kulisszatitkot -, talán ettől vált igazi élménnyé előadásuk.

1431   Ardelao • előzmény1430 2018-07-01 10:07:04

Megható, kivételes köszöntő, tiszta tekintetű, tiszta hangú gyermekekkel és felnőttekkel …

1430   smaragd • előzmény1408 2018-07-01 09:36:58

 

FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában 

Szabó Ágnes karnagy, zenepedagógus köszöntése 

Az Évzáró Hangversenyt 2018. május 25-én rendezték meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal a megfelelő méretű iskolai tornacsarnokban. Ez évben szeretve tisztelt Ági néni első évfolyamának egykori tanulói is felejthetetlenné kívánták tenni a gondosan összeállított, szép műsort. Már hónapokkal korábban elkezdődött a szervezés, először abban állapodtak meg, hogy egykori kedvenc énekkari darabjukkal, Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógusnapi énekkari dalával fognak fellépni, a legnagyobb titoktartás mellett felelevenítve és az iskola valamennyi kórusával betanulva. Megtalálták a kottát és az örökösök hozzájárulását is megkapták az előadáshoz. Végül eljött a hetek óta feszülten várt pillanat – pisszenés nélkül figyeltek a nézőtéren a beavatott szülők is – amikor a színpadon a bekonferált, program szerinti műsorszám helyett váratlanul a régi és mai tanítványok együtt énekeltek és egy szál virággal a kezükben búcsúztak meglepődött tanárnőjüktől, aki az iskolában eltöltött negyven éves értékes és elismert pedagógiai munkája végeztével nyugdíjba vonul. 

Iskolaigazgató: Bella Tibor 

Vezényelt: Dávid Krisztina 

Zongorán kísért: Bolyosné Pethő Ildikó 

Az igényes és szép iskolai "performance" videója itt tekinthető  meg / YT

1429   smaragd • előzmény1428 2018-06-30 00:33:27

 

Zentai (Zentay) Annára, születésnapjának évfordulóján, június 29-én egyik rádiós főszerepével is emlékezhetünk, biztos vagyok benne, hogy ma is sikert aratna, ha hallhatnánk...

KEMÉNY EGON– Békés István: "Szabad szívek"

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György

Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)

András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)

Sári – Zentay Anna

Gyuri – Bikády György

Gabi – Rafael Márta

Tapsi – Horváth Tivadar

Juliska néni – Fónay Márta

Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő

Ványa – Agárdy Gábor

Dagi – Suka Sándor

Öreg Bigo – Gonda György

Csige Bálint – Makláry János

Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József

Sturm – Tompa Sándor

Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

(Egyúttal kiegészítettem és javítottam a szereposztásban előfordult korábbi pontatlanságot.)

 

1428   smaragd • előzmény1427 2018-06-28 14:56:59

 

Az alábbi adatbankban a romantikus daljáték Békés István művei között jelenik meg, az adatok, ha nem is teljesek, pontosak:

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabad_sz%C3%ADvek

"Szabad szívek"

Regényes daljáték két részben

Szövegét és verseit Békés István írta

Zenéjét Kemény Egon szerezte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: dr. Cserés Miklós

1960. március 26. 18:45, 1 óra 25 perc

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Földényi kórus Vezényel: Lehel György

Szereplők: Glória: Bánki Zsuzsa; Sándor Judit András: Benkő Gyula; Bende Zsolt

 

1427   smaragd • előzmény753 2018-06-27 10:40:47

 

Bende Zsolt operaénekes pályájának része Kemény Egon emlékezetes daljátéka is, amelyben főszerepet énekelt.

A Magyar Rádió Archívuma kincsei között megőrizte ezt a különleges darabot, erről Ruitner Sándor: "Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből  - KEMÉNY EGON" című két részes műsorából értesülhettünk, amelyben egy zenés részlet is felhangzott.

Két fórumunk 

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

korábbi bejegyzései  (lsd előzmények 753, 40) kiváló operaénekesünk fórumán még nem szerepeltek, ezért

Bende Zsolt halálának 20. évfordulója napján a "Szabad szívek"-ben alakított főszerepével emlékeztem meg róla, ez a 140 számú bejegyzés. 

Felidézem még:

754   smaragd • előzmény 753 2017-02-05 14:51:15

"KEMÉNY EGON - Békés István: "Szabad szívek" (1960)

Operett 2 részben, színpadi változat

Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120'

A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart....

Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman...

Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne  szerepét,  és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is.

A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal."

Hozzáteszem,hogy nagyon örültem volna ha ezt a fényképfelvételt ma itt megjelentethettük volna, de sajnos nincs fent az interneten és Bende Zsoltról amúgy is kevés képet lehet találni. Megvárom az ideillőt.

Szerzők, alkotók és a szereposztás:

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek 

Regényes daljáték két részben

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András

1426   smaragd • előzmény1348 2018-06-25 11:55:19

 

 

Kemény Egon - Petőfi Sándor: "Ezrivel terem a fán a meggy"  (1945)

Dal (Foxtrot)

A Rádió Budapest I. sugározta először, Fekete  Pál énekelte, Somló Sándor kisegyüttese

játszott.

Sikerét Koréh Endre előadása minden bizonnyal tovább fokozta!

https://www.antikvarium.hu/konyv/petofi-sandor-kemeny-egon-ezrivel-terem-a-fan-a-meggy-784990

1425   smaragd • előzmény1400 2018-06-22 10:12:24

 

Pesti Hírlap, 1941.04.11.:

Rádióműsor: 

6.15 h: „A Rádió Szalonzenekara. Vezényel Bertha István. Közreműködik Marjay Erzsébet (ének). ……. 5. Kemény Egon: Pacsirta (Marjay) …..“

 

"Marjay Erzsébet, operaénekesnő, *1914. A rádióban gyakran szerepel."

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM,  RÁDIÓ,  RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA  I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1424   smaragd • előzmény1423 2018-06-20 08:18:16

 

Lavotta János neve ezúttal kimaradt a szereposztásból, talán, hogy külön kiemeljem...?

Csokonai Vitéz Mihály barátjaként szinte folyamatosan szerepel a "Komáromi farsang"-ban: Gönczöl János és Molnár Miklós személyesítették meg. A daljáték Farsang idején kezdődik Komáromban, egy pompás bálteremben és Csokonai csurgói tanári állásának elnyerésével ér véget.

1423   smaragd • előzmény1000 2018-06-18 19:12:20

 

Ilosfalvy Róbert születésnapja mai évfordulója alkalmából, emlékezve:

 

ILOSFALVY RÓBERT

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Az első reggel..."  duett - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A rádiófelvétel lemezen még nem jelent meg, itt hallható, és 2012 óta a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában.

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” 

(1957) Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Vajda Péter - Deák Sándor, Gönczöl János,

Fábián Julianna - Berky Lili,

Kraxelstumpf - Bilicsi Tivadar,

Báró Korponai - Szabó Ernő,

Hajós Gáspár - Hlatky László,

Bájligeti - Fekete Pál,

Kőmívesné - Lehoczky Éva,

Dajka - Völcsey Rózsi,

Kajdács Kelemen - Gózón Gyula,

Éjjeli bakter - Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

1422   smaragd 2018-06-15 21:09:59

 

Kemény Egon megzenésített költeményeit, amelyek a Magyar Rádió irodalmi osztályának magyar, angol, amerikai költők zenés antológiasorozataiban és más irodalmi műsoraiban hangzottak el, részben már ismertettük. 

Az orosz nyelvű versek műfordításaihoz komponált zenéjét ez a rádióműsor őrizte meg:

1949. március 1. kedd

KOSSUTH RÁDIÓ

21.20: Előadás a Stúdióból: Szabadság magvetői. 

Orosz és szovjet költők versei és dalai. 

Képes Géza összeállításában. 

Kemény Egon megzenésítésében. 

Közreműködik: Sennyei Vera, Gáti József, Győző László, Ányos Irén (ének), zongorán kísér Kemény Egon.“

1421   smaragd • előzmény1381 2018-06-14 23:03:40

 

Rádióműsor: 

1940. szeptember 3. Kedd

14.30: Mikulai Gusztáv szalonzenekara. ….. 3. Kemény Egon: Mexikó. ….

 

KEMÉNY EGON: "Mexiko " (1940)
Hangulatkép szalonzenekarra
1420   smaragd 2018-06-12 13:28:16

 

"Valahol Délen" (1956) - színpadkép Mezey Mária és Borvető János, Fővárosi Operettszínház

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

"A vágyakozás" , bolero - Mezey Mária énekel/YT

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. (Rátonyi Róbert: Operett)”

Dankó Rádió     ismétlés  18 órától

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója ma a kasszasiker szót említette, pontosan ez történt meg a  "Valahol Délen" bemutatóját követően is!

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1419   smaragd • előzmény1418 2018-06-10 15:20:11

 

Talán őket is úgy elfeledték már, mint sokakat, olyan régen is voltak az előadások. Jólesett olvasni amit Kelemen Éváról és Gozmány Györgyről írtál. 

Gozmány Györgyről volt a "Fekete liliom" premierjéről képünk a fórumban, sajnos már nem elérhető, Karády Katalin és Zentay Ferenc mellett állt. Talán sikerül egyszer Kelemen Éváról is egy Kemény Egon-darabbeli képet találnunk.

1418   Ardelao • előzmény1417 2018-06-08 13:21:44

 

Mindkét színészt én is nagyon kedveltem. Kedves, tehetséges, szimpatikus házaspár volt. 1945 után a karrierjük kettétört. Sok méltánytalanság érte őket!

1417   smaragd • előzmény1411 2018-06-08 08:18:55

 

Ismét kaptam baráti körömből emlékező megjegyzést. Ezúttal Kelemen Éva és Gozmány György szerepeit, személyét illetően: nagy örömmel fedeztem fel őket a fórumban - Kemény Egon: "Éva és a férfiak"(1945), Kemény Egon: "Kiigényelt szerelem" (1946), kisoperettek/ lsd 1411 - mindketten kedvenceim voltak, az akkori sztárpár! Kelemen Éva nagyon aranyos színésznő volt, Gozmány György humorára is szívesen emlékezem, sajnos őt is sok szenvedés érte...

1416   smaragd • előzmény1415 2018-06-06 18:35:39

 

Figyelemre méltó volt a hétfői adás végén Ábrahám Pál és Kemény Egon darabjainak egymás utáni szerkesztése: a berlini évek alatt 1930-1933 a művészbarátság és a zenei együttmunkálkodás, az un. három nagy Ábrahám operett ideje alatt mindketten Bársony Rózsi társaságában voltak és viszont...ezek a gondolatok Bársony Rózsi tegnapi születésnapi évfordulóján is eszembe jutottak, rájuk, mérhetetlen sikereikre emlékezve.

A hétfőn elhangzott rádiófelvételeken talán még az eredeti hangszerelést hallottuk:

Hollós Ilona & Vámosi János & Rátonyi Róbert -- Egyveleg Ábrahám Pál dalaiból 

Szerző: Ábrahám Pál. Turán László zongorázott.

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert 

Közreműködött a Földényi kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. - a Nyitány hangzott el.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.50

A mai műsor zárószáma:

KEMÉNY EGON: "Tangó" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1415   smaragd 2018-06-04 09:55:34

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.52

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony " (1959)

Magyar Rádió, Rádióoperett - Előjáték

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1414   smaragd • előzmény1402 2018-06-03 11:31:58

 

Rácz György: "Mesterek árnyékában" című könyvében megemlékezik több zenés rádiójáték-rendezéséről, amelyekhez Kemény Egon komponált muzsikát. 

Fórumunkon,  az előzményekben megtalálhatók.  Ezek egyike, ahogy írja "...a felejthetetlen Rátkai Márton...hiszen éppen a felszabadulás hozta meg számára a lehetőséget, hogy kiszabaduljon a táncoskomikus rászoruló skatulyájából, és színpadon eljátssza például a "Revizor" polgármesterét a mikrofon előtt pedig többek közt az "Iván Iljics halálá"-t, egyikét utolsó remekléseinek."

Lsd. 1313, 1312, 1311 sz. előzmények

1413   smaragd • előzmény1412 2018-06-01 17:35:04

 

Köszönöm! Szerepeltek már az alábbi zenés rádiójátékok korábbi bejegyzéseinkben, pl. a "Vizimalom" esetében felsorolva részleteztem Kemény Egon Juhász Gyula költeményeire komponált dalait.

Adategyeztetés szempontjából is hasznos lehet az esetleges ismétlés, mindig beírhatjuk a rádióújságok régi adatait, szinte kivétel nélkül pontosak (nagyon ritkán hiányosak) voltak, amig volt Rádióújság!

Most Kiszely Gyulát emeljük ki.

Az életművét bemutató írások a Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)  848 számú bejegyzésétől kezdődnek.

Rádió Budapest I.

1947.  április 7., (Húsvéthétfő)

17.10: Előadás a Stúdióban.

„Vízimalom“. Rádiójáték Juhász  Gyula emlékezetére.

Írta Sőtér István.

Zenéjét szerzette Kemény Egon.

Közreműködik Warga Lívia, Rösler Endre és a háziegyüttes.

Rendező: Kiszely Gyula.

1412   Ardelao 2018-05-31 10:58:08

E két rádiójáték szerepel ugyan a Kemény Egonról szóló Wikiépdia-ismertetőben, de nem tudom, hogy az itt idézett részletek szerepelnek-e már e topikban:

Szabad Szó Rádióműsor melléklete, 1947.04.07.-13-ig:

Hétfő, április 7., Budapest I
[…]

17.10: Előadás a Stúdióban. „Vízimalom“. Rádiójáték Juhász  Gyula emlékezetére. Írta Sőtér István. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Közreműködik Warga Lívia, Rösler Endre és a háziegyüttes. Rendező: Kiszely Gyula.
Személyek: író — Baló Elemér; Anna — Szörényi Éva; Karinthy — Kőváry Gyula; Kosztolányi — Vándory  Gusztáv; Somlyó Zoltán — Lázár Tihamér; Osváth Ernő — Gellért Lajos; Főúr — Tassy András; Két ápolónő: Orbán Viola éa Haraszti Mici; Házfőnök — Pataky József; Főhadnagy — Pálóczy László; Öltöztetőnő — Oláh Böske; Anya — Gazdy Aranka; Ifjú költő — Takács Miklós.[…]”

Szabad Nép, 1949.04.29.:

Kedd, május 3., Kossuth Rádió

 […]
21.25: Megállt az idő. Rádiójáték. Idegen ötletből írta Thurzó Gábor. Zenéjét Amadé László verseire szerzette Kemény Egon. Rendező Szendrő József. […]”

1411   smaragd • előzmény1410 2018-05-31 08:45:25

 

  

 

KELEMEN ÉVA                                                               GOZMÁNY GYÖRGY                  

Köszönöm bejegyzésedet! A két kisoperettről már írtunk, de mindig van új elem, amit kiemelhetünk....mindkettőhöz óriásplakátokat nyomtattak, KEMÉNY EGON nevét megfelelően feltűntetve, a műsorlapokon is mindkét előadás valamennyi szerzőjét, alkotóit és szereplőit. Ezekből az is kiderül, hogy az „Éva és a férfiak” Kemény Egon kisoperettjének a címe, de január 1-én már az egész előadás címeként nevezte meg névjegyeként Ehrenthal Teddy...siker volt mindkét darab.

Fűtött nézőtér! Nehéz, szomorú idők voltak, az emberek élni akartak és mást látni....az azelőttit...humorba ágyazták a mindennapi visszáságokat.

A magyarországi revű műfaj, revűszínház hasonlóan a kabaré műfajhoz nincs még teljesen feldolgozva. Egy-egy korabeli cikk, ha rövid is, sok tájékoztatást adhat a mai generacióknak. Ebben az esetben a jazz műfajhoz is.

Mindkét előadás rendezője Szabolcs Ernő, aki a Fővárosi Operettszínházban Kemény Egon: "Kikelet ucca 3" című operettjét is rendezte (1929).

Gozmány György Karády Katalin (Zia grófkissszony) mellett 1946 decemberében Kemény Egon:"Fekete liliom" című romantikus nagyoperettjenek egyik főszerepét alakította a Fővárosi Operettszínházban

Természetesen más cikkek is megjelentek előadásokról, különböző újságokban, pontosabb adatokkal, a színházi lapban címlapon Kelemen Évával az „Éva és férfiak” -ban. 

Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és  férfiak” 

Bemutató: 1945. december 22. 

Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy 

Rendező: Szabolcs Ernő 

Fő szerepekben: 

Kelemen Éva, 

Gozmány György, 

Rátonyi Róbert, 

Kardos Magda, 

Soltész Any, 

Antalffy József, 

Pártos Gusztáv.

Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával

 

Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” 

(XV. ker. Lakáshivatal)

Bemutató: 1946. február 1. 

Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti) 

Igazgató: Ehrenthal Teddy 

Fő szerepekben: 

Kardos Magda, 

Lugosi György, 

Kollár Lívia, 

Murányi Lili, 

Varga D. József, 

Dezsőfi László.

Rendező: Szabolcs Ernő

Kottakiadvány: Dr. Marton Sandor, Budapest

Kelemen Éváról itt olvashatunk

Gozmány Györgyről itt olvashatunk

1410   Ardelao 2018-05-29 09:54:22

Tanulmányozom Kemény Egon ismét megújult – és rendkívül informatív – honlapját. Minden elismerésem a honlap létrehozójának! Komoly hiányosságot szüntetett meg ezzel.

Kemény Egon kisoperettjei között látom az „Éva és a férfiak”, valamint a  „Kiigényelt szerelem” címűt. Kíváncsi voltam, mit írt ezekről a sajtó. A következő rövidhíreket találtam /Ha az alább idézett cikkek valamilyen formában már szerepelnek e topikban, úgy elnézést kérek, de inkább többször, mint egyszer sem. HIFISZI-ek /hiányos figyelem-szindrómások/ számára kifejezetten hasznos az ismétlés. :) /:

Kossuth Népe, 1946.01.01.:

Bemutató a Royal Varietében
,Éva és a férfiak“

„Ez a műsor már az én névjegyem“ — így nyilatkozott Ehrenthal Teddy igazgató a Royal Varieté új műsoráról. Nos, e névjeggyel, amelyen az „Éva és a férfiak“ revücím áll, elegánsan mutatkozik be a pesti „revükirály“. Bár hiányzottak a beígért párisi attrakciók, de láttuk oly artisták munkáját — Trio Carolinas, Oriental Brothers —, akiket Paris is szívesen megtapsolna, ha ugyebár nem meredezne ez elé napjainkban néhány akadály. S mivel ez megfordítva is áll, a műsor hazai eledelekkel táplált, zsírral, cukorral, helyenként vitaminnal, nem jegyrendszer alapján. Trojanoff Faust-balettábrándja színes, mutatós koreográfia, jó szólistákkal. A Chappy-zenekar a „Téli szerenád“ számaival a Glenn Miller-i ormokra tekintget és újdonságot jelent. Társai: Susy Martell és Dianna Clayton. S mivel a mosoly szüksége sosem volt annyira gyötrő, mint éppen manapság, — Herczeg-Komlós, Pártos Gusztáv, Keleti László, Peti Sándor, Lugosi György, Antalffy József, Kardos Magda — vonulnak fel a szénsavazott tréfákban és bohózatokban. Az „Éva és a férfiak“ című kis operett valóban „kisoperett", de gusztusosan ízesíti a finom Kelemen Éva, Gozmány György és a mulatságos Rátonyi Róbert. Rendező: Szabolcs Ernő.”

Kis Ujság, 1946.02.02.:

MŰVÉSZETI HIREK
[…]

Pénteken (február 8-án) nyilvános ingyenes főpróbán mulatja be Konfetti című új műsorát a Royal Varieté. Méltóan a címhez, színes, változatos, vidám. Az új műsort Chappy 15 tagú zenekara kíséri végig. A műsor gerince a „Kiigényelt szerelem“ című kisoperett. Meglepetésnek számít Kocsis Judit, az új koloratúrcsoda bemutatkozása. A premiert szombaton tartják meg.

Kemény Egon neve – mint oly sokszor – természetesen itt sem szerepel. Nem tudom ennek okát. A zeneszerzőből feltehetően annyira hiányzott a hiúság, oly természetes volt számára Istentől kapott, rendkívüli tehetsége, hogy ezt a személyét érintő, apró (?) figyelmetlenséget észre sem vette, vagy teljes mértékben lényegtelennek tartotta.

1409   smaragd • előzmény1179 2018-05-28 16:09:24

 

"Krajcár"

sanzonest a budapesti rádióban

1946. október 5.

KEMÉNY EGON - Fedor Ágnes: "Egy szerelem története"

(4 részben,10'15")

Énekelte: Rácz Vali

 
1408   smaragd 2018-05-27 18:27:00

 

A budapesti Gregor József Általános Iskola ének-zene tagozatának idei Évzáró Hangversenyét pénteken tartották meg.

Az ünnepi hangulatot most némileg átszínezte, hogy Szabó Ágnes negyven éves, példamutató és elismert zenepedagógiai pályájának lezárásával esett egybe.

Magas színvonalú és változatos programmal búcsúztak a tanévtől a felkészítő tanárok és a zenei osztályok kórusai.

Amikor az Összkar teljes létszámban felsorakozott a színpadon, meglepetés történt: eltérve a műsor záródarabjától, Ági nénit most az egyszer figyelmen kívül hagyva, megszólalt a zongora és az összkar énekelni kezdett:

Kemény Egon - Soltész Erzsébet: "Köszöntsük jó tanítónkat!" című művét adták elő...

Szabó Ágnes tanárnő a Zeneakadémia elvégzése után, pályája indulásakor tanította meg ezt a dalt első zenei osztályának, akikből kis csoport alakult és flash mob-szerűen, virágszállal a kézben - a kórussal együtt, hosszabb, ügyesen titokban tartott felkészülés után - újra elénekelték, tisztán, szépen, szívből és szeretettel, mint egykor - Ági néninek.

1407   smaragd • előzmény1384 2018-05-25 05:28:27

 

Kemény Egon - nyugodtan kijelenthetjük – abszolút egyedi hangot és formát teremtve dolgozta fel a különböző történelmi korok kínálta magyar témákat.

Érdekes módon, most így utólag vizsgálva a válogatást, az is kiderül, hogy mindig a Debreceni Kollégium hőskorát körüljárva válogatta meg hőseit: a híres Hatvani professzortól és diákjaitól a „Komáromi farsang” Csokonai-kalandjáig vagy „A messzetűnt kedves”-ig, Fazekas Mihállyal a cselekmény centrumában.”

A rövid idézet Ruitner Sándor: „A Rádió Dalszínháza története – 50 év” című rádióműsorában hangzott el.

1406   smaragd • előzmény1374 2018-05-23 17:09:02

 

MR PETŐFI

1997. november 5. szerda

Éjszakai színház 143 percben

Rádiószínház

Hatvani diákjai

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

("A Magyar Rádió Rt. Műsormagazinja"

A teljes szereposztás felsorolásával.)

1405   smaragd 2018-05-21 14:54:45

 

1404   smaragd • előzmény1403 2018-05-20 10:17:42

 

Az interneten megmaradt ez az oldal az aznapi zenei listával, és benne: 

2017. március 1. SZERDA:

09:05:49 Ramor Ervin & Tokaji András & Petri Endre -- Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra , Szerző: Kemény Egon

https://hu-hu.facebook.com/mtvadankoradio/photos/pb.579678575412720.-2207520000.1488177497./1248649148515656/?type=3

Dankó Rádió Hivatalos Oldala

Vendég: Oroszlán Szonja

http://www.mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/

Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA

ZENEI LISTA-hétfő, kedd, szerda:

HÉTFŐ:

09:04:40 Dal Dobsa Sándor & Balázs Gábor & Dán András -- Csak félig lenne meg (Szerző: Fényes Szabolcs)

09:08:20 Dal Bon-Bon -- 1. Valami Amerika (Szerző: Bon-Bon/Duba Gábor)

09:12:16 Dal Németh Marika & Házy Erzsébet & Bilicsi Tivadar -- 4. No.4 Négyes (Lucy, Fritz, Rottenberg, Bessy) (Szerző: Jacobi Viktor/Bródy Miksa/Martos Ferenc)

09:15:12 Dal Németh Marika & Udvardy Tibor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- No.9 Duett (Tom, Lucy) (Szerző: Jacobi Viktor/Bródy Miksa/Martos Ferenc)

09:18:03 Dal Házy Erzsébet & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- No.11 Duett (Bessy, Fritz) (Szerző: Jacobi Viktor/Bródy Miksa/Martos Ferenc)

09:20:54 Dal Kalmár Magda - Szoprán & Magyar Állami Operaház Zenekara & Nagy Ferenc -- Lucy dala (Szerző: Jacobi Viktor/Bródy Miksa/Martos Ferenc)

09:23:46 Dal Házy Erzsébet & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- No.13 Duett (Bessy, Fritz) (Szerző: Jacobi Viktor/Bródy Miksa/Martos Ferenc)

09:28:47 Dal Oroszlán Szonja & Varga Zsuzsa & Pély Barnabás -- 15. Vetkőzés (Szerző: Dés László/Bereményi Géza)

09:32:50 Dal Takács Tamara & Bende Zsolt & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Berta és Drágfay kettőse (No.21) (Szerző: Lehár Ferenc/Gábor Andor/Zoltán Pál)

09:34:30 Dal Szabó Miklós & Állami Színházak Szimfonikus zenekara & Vincze Ottó -- Cigányszerelem - Jonel dala (Szerző: Lehár Ferenc/Bodanzky, Robert/Willner, Alfred Maria)

09:38:53 Dal Kincses Veronika & Gulyás Dénes & Mersei Miklós -- Cigányinduló (No.10) (Szerző: Lehár Ferenc/Gábor Andor/Zoltán Pál)

09:41:30 Dal Fischl Mónika & Vadász Dániel & Kalocsai Zsuzsa -- 10. 2. finálé (Szerző: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert)

09:53:51 Dal Bostoni Szimfonikus Zenekar & Ozawa Seiji -- Párizsi vidámságok - részletek (Szerző: Offenbach, Jacques/Rosenthal, Manuel)

KEDD:

09:05:15 Dal Dobsa Sándor & Balázs Gábor & Dán András -- Ugye, hogy nem felejtesz el (Szerző: Fényes Szabolcs)

09:10:05 Dal Oroszlán Szonja & Ismeretlen előadó -- Tépj szét (Szerző: Szakács László/Rönki Fruzsina)

09:15:55 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)

09:21:31 Dal Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Marica belépője (Szerző: Kálmán Imre/Harsányi Zsolt)

09:27:57 Dal Fischl Mónika / Peller Károly -- Szép város Kolozsvár (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/ Grünwald/ Harsányi Zsolt)

09:31:02 Dal Pitti Katalin & Berkes János & Oszvald Marika -- I. felvonás fináléja (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)

09:48:53 Dal Zenekar -- Casino (Szerző: Berkes Gábor)

09:50:23 Dal Magyar Rádió Esztrádzenekara & Körmendi Vilmos & Mészáros Zsuzsa -- Hawai rózsája - egyveleg (Szerző: Ábrahám Pál)

SZERDA:

09:05:49  Ramor Ervin & Tokaji András & Petri Endre -- Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra (Szerző: Kemény Egon)

09:14:18 Dal Kocsák Tibor -- Amid van, azt mütasd! (Szerző: Brooks, Mel (Melvin Kaminsky)/Meehan, Thomas/GALAMBOS ATTILA)

09:18:13 Dal Haumann Péter / Nagy Sándor -- 4. Megcsináljuk! (Szerző: Brooks, Mel (Melvin Kaminsky)/Meehan, Thomas/GALAMBOS ATTILA)

......

 

1403   smaragd • előzmény1282 2018-05-18 15:50:48

 

Az utolsó RTV Részletes az interneten:

http://www.rtvreszletes.hu/rtv/index.php?option=com_wrapper&Itemid=97

KEMÉNY EGON műveit ezen az oldalon legutóbb 2018. december 20-án, 23-án és 24-én sugározta a Dankó Rádió. Az operettkedvelőknek szóló (egy ideje zenés színházi jelleggel bővült), naponta jelentkező program 2012-es indulása óta ismét eljutnak a rádióhallgatókhoz archív, 20. századi felvételei.

A fenti adásnapokon Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában hallhattunk részleteket a "Krisztina kisasszony" c. rádióoperettből  és a "Hatvani diákjai" című rádiódaljátékból. 

(A részletes rádióműsor sajnos már korábban megszűnt a Dankó Rádió oldalán.)

1402   smaragd • előzmény1354 2018-05-17 10:52:08

 

1948. szeptember 7-én, rádióműsorban,  bekeretezett ajánló:

"Érdemes ma meghallgatni

Budapest I-en 20.45 órakor

A szomszédság nevében

A FOLYÓ VARÁZSA

Rádiójáték. Irta: Josef Toman, fordította: Egri Viktor, zenéjét szerzette: Kemény Egon, rendező: Cserés Miklós dr. Főszereplők: Gózon Gyula, Kállai Ferenc, Gombaszögi Ella, Szemera Vera, Gáti József."

 

1401   smaragd • előzmény1343 2018-05-15 17:36:32

 

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Angolkeringő

Újabb YT video a zeneszám kottakiadványának címlapjával, itt hallható:

Angol keringő, Wikipédia, részlet:

"Az angol keringő ...zenéje szentimentalista, érzéki vonásokat ébreszt, s ritmikusan lendülő mozgásaival a legharmonikusabb standard tánccá alakult. Táncos jellege a lassú és egyenletesen lendülő, térben haladó fordulómozgásokban nyilvánul meg, melyek törésmentesen uralják a táncparkettet. Emellett jellegzetessége még az emelkedések és süllyedések megformálása és az ezek közötti átmenetek hangsúlyozása.

Zenéjére az első ütem hangsúlya jellemző, lassan áradó, harmonikus forma és 3/4-es ütem jellemző....

(Sajnálatos, hogy Harmath Imre versét itt több helyen hibásan írta le valaki.)

1400   smaragd • előzmény1399 2018-05-14 21:09:23

 

KULINYI ERNŐ 

Wikipédiaoldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kulinyi_Ern%C5%91 https://konzerthaus.at/konzert/eventid/54983

 

Kulinyi Ernő

(Szeged, 1893. jún. 18.–Bruck, 1945. febr. 2.): újságíró, kritikus. A bp.-i jogi egyetem elvégzése után hírlapíró lett. Novellák mellett színházi és zenei kritikákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad munkatársa lett. Később aBudapesti Hírlap színházi rovatvezetője volt. 1921-től rövid ideig szerk. a Színészújságot, 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. 1930-ig több mint 40 operettlibrettót írt és fordított. Drámái: A hamburgi menyasszony (1922);Babavásár (1922); Árvácska (1929); Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926); Aranyszőrű bárány (Móra F.-cel, 1929). Fordításai: Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921); Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922); Jessel: Detektívkisasszony (1922); Lehár F.: A sárga kabát (1932); Lehár F.: Paganini (1926); Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).

http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/789.html

1399   smaragd • előzmény1397 2018-05-14 20:48:58

 

KEMÉNY EGON: "HÁROM DAL" (1937)

Néhány sor is szerezhet örömet, köszönöm bejegyzésedet. Így ugyanis most már elég sok adat, azaz régi előadások megmaradt emléke kapcsolódik a műhöz.

Áttekintettem az előzményeket és most ideírom a 903 számút is, hogy még teljesebb képet kapjunk:

903   smaragd • előzmény900  • Válasz erre   2017-05-29 08:32:27


KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Három dal" (1937)

"Édesanyám" (Mütterchen mein) 2'
"Szerenád" (Serenade) 5'
"Pacsirtadal" (Lerchengesang) 4'

A budapesti Rádióban először énekelte: Lenhardt Ilona, 1937. július

Kottafüzetben megjelent: Rózsavölgyi és Társa Budapest,  1937. május

A három dal később a zeneszerző új hangszereléseiben:
 
"Szerenád"  és a "Pacsirtadal" szalonzenekarra, az 
"Édesanyám" zongoraquintettre hangszerelve  is elhangzott a Rádióban.

A "Pacsirtadal" a Zeneakadémián többször elhangzott, Madaras Gizella fütyülte, első alkalommal 1947 májusában.


KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Szerenád"

1955 július, újrafelvétel magnetofonra. 

Énekelte: Simándy József,

Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Rádióműsorban először: "Hogy tetszik" c. műsorban. 1955 július

1398   smaragd • előzmény1396 2018-05-14 20:32:24

 

KEMÉNY EGON: " SCHÖNBUNNI ORGONÁK" (1937)

81 évvel ezelőtt a  KEMÉNY-KULINYI szerzőpár emlékezetes sikereket aratott a "Három dal" és "Schönbrunni orgonák" című műveikkel.

A daljátékban (zenés hangjáték) Rirardi szerepében ezek szerint változás volt. 

Köszönöm, hogy megkerested a műhöz tartozó adatokot. 

Sajnos sem a zenét, sem a  verseket nem hallhatjuk, de a megtalált szereposztással, előzetessel,  vizsgaelőadással (1939) némileg felevenedett ez a hangulatos és derűs - ahogy írták - darab is.

Első bejegyzéseink a zenés darabhoz:

89   smaragd • előzmény88  • Válasz erre 2016-09-18 10:44:2

Ez nagyszerű dokumentum!

A "Schönbrunni orgonák" műfaját tekintve rádiós zenei előzményként előzte meg az 1949-ben létrejött rádióoperett műfajt, aminek keletkezését és első darabját - Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: "Májusfa" c. operettjét - már többször felelevenítettük az operett-fórumokban, amelyek másolatban itteni bejegyzésekben is olvashatók.

88   Ardelao • Válasz erre2016-09-18 09:58:14

Schönbrunni orgonák - A magyar sajtóban megjelent tudósítások (műsorismertetők) „Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékáról”:

Budapesti Hírlap, 1937. június (57. évfolyam, 121-145. szám) 

1. 1937-06-20 / 138. szám 

2. 1937-06-29 / 145. szám 

Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám) 

3. 1938-06-10 / 129. szám 

Budapesti Hírlap, 1939. február (59. évfolyam, 26-48. szám) 

4. 1939-02-14 / 36. szám 

Az Est, 1938. július (29. évfolyam, 146-171. szám) 

5. 1938-07-02 / 146. szám 

Népszava, 1938. január (66. évfolyam, 1–24. sz.) 

6. 1938-01-01 / 1. szám 

Népszava, 1939. január (67. évfolyam, 1–11. sz.) 

7. 1939-01-21 / 3. szám 

Népszava, 1939. április (67. évfolyam, 55–78. sz.) 

8. 1939-04-29 / 77. szám 

Pesti Hírlap, 1937. június (59. évfolyam, 121-145. szám) 

9. 1937-06-25 / 142. szám 

Pesti Hírlap, 1937. augusztus (59. évfolyam, 173-197. szám) 

10. 1937-08-27 / 194. szám 

Pesti Hírlap, 1940. február (62. évfolyam, 25-48. szám) 

11. 1940-02-23 / 43. szám 

Pesti Hírlap, 1940. július (62. évfolyam, 147-172. szám) 

12. 1940-07-19 / 162. szám 

Pesti Napló, 1937. június (88. évfolyam, 121–145. szám) 

13. 1937-06-25 / 142. szám 

Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám) 

14. 1937-07-02 / 147. szám 

Pesti Napló, 1937. augusztus (88. évfolyam, 173–197. szám) 

15. 1937-08-27 / 194. szám 

Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám) 

16. 1938-04-22 / 90. szám 

Pesti Napló, 1938. augusztus (89. évfolyam, 150–173. szám) 

17. 1938-08-19 / 164. szám 

Pesti Napló, 1939. január (90. évfolyam, 1–25. szám) 

18. 1939-01-20 / 16. szám 

Ujság, 1938. július (14. évfolyam, 145-171. szám) 

19. 1938-07-01 / 145. szám 

Ujság, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám) 

20. 1939-02-14 / 36. szám 

1397   Ardelao • előzmény962 2018-05-14 07:38:56

Az „Ujság“ c. lap 1937.05.21-i számában ez a rövid hír olvasható:

„Három dal. Kemény Egon hangulatosan, szépen zenésítette meg Kulinyi Ernő három dalát. Mindegyik műdal jól, énekelhető, finomszövésü, ízléses, szép szerzemény. Valószínűleg gyakrabban találkozunk majd Kemény Egon új dalaival a hangversenytermekben.“

E három dal címe a fenti szövegben nem szerepel. Más újságokban közölt műsorokból viszont - ha jól következtettem - kiderül, hogy mely három dalról van szó:

I. Pacsirta-dal (1937-ben ez a szerzemény annyira elnyerte Anna Maria Guglielmetti tetszését, hogy az a  Városi Színházban műsorának részét képezte.)

II. Szerenád (Az I. és a II. dal Lenhardt Ilonka előadásában 1938. március 7-én hangzott el a rádióban.)

III. Édesanyám.

1396   Ardelao • előzmény1353 2018-05-14 06:34:26

A „Schönbrunni orgonák“ c. zenés hangjáték pontos szereposztása az 1937.06.29-i rádióműsor szerint:

 „Budapest I

 […]
20: „Schönbrunni orgonák.“ Zenés hangjáték egy felvonásban.

Szövegét Kulinyi Ernő, zenéjét Kemény Egon írta.

Rendező Barsi Ödön.

Vezényel ifj. Stephanides Károly.

Személyek:

A császár  — Csortos Gyula;

A főhercegnő — Hajós Éva;

A főherceg — Várady Lajos;

Girardi — Fekete Pál;

A színésznő — Tóth Böske;

Első szárnysegéd — Abonyi Tivadar;

Második szárnysegéd — Csergő István;

Főajtónálló — Kallós Emil;

Lakáj — Leövey Leó;

A mademoiselle — Harsányi Gizi;

A bécsi lány — Tapolczay Jolán.“

(Pécsi Napló, 1937.06.27.)

1395   smaragd • előzmény1364 2018-05-12 16:30:35

 

Nemrég mesélte nekem egy kedves barátom: 

"Egyébként évtizedeken át én is szinte naponta hallottam műsorok előtt, és műsorismertetésnél a Magyar Rádióban:

Zenéjét szerezte: Kemény Egon.

Volt úgy, hogy naponta többször is...máig hallom ezt a mondatot"

És emlékezve, még háromszor elismételte...

1394   smaragd • előzmény1268 2018-05-11 07:28:22

 

FÁBRY EDIT

Fábri Edit /Fábry/ (1923-1990)

Operaénekesnő, szoprán. 

(Budapest, 1923. jún. 1. – Budapest, 1990. okt. 20.) 

Tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd Berlinben T. Lemnitz és F. Leider irányításával fejezte be (1950-1952-ben). 1939-1944. között fellépett az OMIKE Művészakció zenei rendezésein. 1947-1948-ban a budapesti Operaház ösztöndíjasa, 1950-1952 között a berlini Staatsoper stúdiójának magánénekese. 1955-1960-ban az Országos Filharmónia szólistája. 1957-1959-ben a drezdai Staatstheater, 1960-1962 között a Fővárosi Operettszínház magánénekese. 1964-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1974-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Mint szólista az opera és operett terén éppúgy otthon volt, mint a daléneklésben. Mint pedagógus kiváló tanítványokat nevelt fel.

/Magyar Életrajzi Lexikon, Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943./

http://omike.hu/omike/muveszek/fabri-edit-fabry/441

Korábbi valamint a  1387, 1258, 1228 számú bejegyzésekhez,

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: 

Fábry Edit (ének) 

Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte

 
1393   smaragd • előzmény1392 2018-05-08 20:43:10

(Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)    794   smaragd • előzmény7932018-05-07 11:40:49)

Küry Klára

és

KEMÉNY EGON: „Kikelet ucca 3” című „pesti operette”-jéről két előzetest találtam, amelyeket kivonatosan alább olvashatunk:

Az Est

1928.augusztus

„Csak operetteket játszik ebben a szezónban az Operettszínház. A Belvárosi Színház kivételével szombaton már minden budapesti színházban játszani fognak.

...Csupán a Fővárosi Operettszínház állapította meg már előre a műsorát egészen a jövő tavaszig.

...A következő darab Lakatos László és Kemény Egon - egy fiatal magyar zeneszerző - operettje, amelynek címe: Kikelet ucca 3. Ennek egyik főszerepét Küry Klára fogja játszani, aki hosszú évek óta most fog először színpadra lépni.”...

(A darab szövegkönyvét végül nem Lakatos László írta./s.)

Pesti Napló, 1929. január

„Küry Klára: Küry Klára

Szirmai Imre: Szirmai Imre

A Fővárosi Operettszínházban sikerrel kerül színre estinkint a Miss Amerika című revűoperett. A siker egyik természetes következménye az, hogy a színházban egyelőre a - Vígszínház együttese tartja próbáit O'Neil darabjából. A Fővárosi Operettszínház csak februárban kezdi meg a sorra következő újdonság próbáit.

Mi lesz az újdonság? Valószínűleg a Kikelet ucca 3. című operett, amelynek librettóját Bródy István és Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. Kimondottan tavaszi újdonságnak szánta ezt az operettet a színház s ezért március vége előtt nem akarja színre hozni.

A Kikelet ucca 3 egyik legnagyobb érdekessége az, hogy szerepelni fog benne Küry Klára és Szirmai Imre. Küry Klára szerepét Küry Klára, Szirmai Imre szerepét Szirmai Imre fogja játszani.”

(Végül nem így alakult, Küry Klára a januári tervek ellenére áprilisban nem lépett fel a bemutatón, később sem szerepelt darabban. Talán megtaláljuk egy másik cikkben, mi lehetett ennek az oka.

A főszerepet Somogyi Erzsi játszotta, aki a Nemzeti Színházból jött át, ez volt első operettszerepe. Vannak dokumentumok, miszerint tőle Eggert Márta vette át a szerepet, újságcikkben még nem találtam erről említést./s.)

1392   smaragd • előzmény1386 2018-05-07 10:03:44

 

Esti Kurir

SZÍNHÁZ

Péntek,1929.április 26.

„Elsősorban színésznő vagyok és csak másodsorban vívóbajnoknő”,

mondja Tary Gizella, aki most fellép a Fővárosi Operettszínházban

Tary Gizella, aki a tőrvívásban európai hírnevet szerzett magának, szombaton este nem tőrrel a kezében, hanem a színjátszás finom fegyverével áll ki a planchera. A küzdelem színhelye: a Kikelet-utca 3., a zsűri: a közönség.

 

Beszéljen Tary Gizella, az olimpiai bajnoknő Tary Gizelláról, a színésznőről.

- Én elsősorban színésznő vagyok, és csak aztán vívó.

A Rákosi Színiiskolába jártam és ott tanultam először vívni. Igy fedezték fel bennem a Színiiskolában a víváshoz való tehetséget. Később pedig a tőrömmel akartam megszerezni a művészi pályán való érvényesülés lehetőséget.

…..

Mostani szerepem egyelőre kicsi – folytatja – kis karakterszerep, de – ha rövid a kardod toldd meg egy lépéssel. Ha rövid a szereped...

- Akkor?

- Akkor szívvel, tehetséggel kell eljátszani, hogy jelentőséget kapjon.

Az a fontos, hogy végre szóhoz jutottam, hiszen idáig még ennyit sem tudtam elérni.

A görl- és boy-áradat behömpölyög a kapun és kezdődik a próba.

Tary Gizella is indul.”

A riport a  "Kikelet ucca 3" bemutójának előestéjén készült. 

Tary Gizella wikipédia-oldala: itt olvasható.

1391   smaragd • előzmény1390 2018-05-05 18:22:27

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.25

KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965)

Történelmi daljáték

Magyar Rádió, 1965

 

A mai műsorban két részletet hallottunk a rádiódaljátékból:

Búcsú - Ámeli (László Margit) és Fazekas Mihály (Simándy József) kettőse ("Ha egyszer véget ér ez a vétkes háború...") majd  az "Ámeli dal" Fazekas Mihály verse nyomán, (Simándy József)

ezt követte a "Rózsa- kettős" (László Margit és Simándy József).

(A versek,  jelenetrészletek az előzményekben olvashatók.)

Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)

 

A hét vendége : LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő ma Simándy Józseffel kapcsolatos emlékeit és szerepeit idézi fel szép szavakkal, érdekesen és remek rádiófelvételeken.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1390   smaragd • előzmény1389 2018-05-05 09:31:28

 

Most!    Dankó Rádió     mai ismétlés:  kb 18:25

KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965)

Történelmi daljáték

Magyar Rádió, 1965

- részletek - 

Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)

Itt :   https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

A hét vendége : LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1389   smaragd • előzmény1344 2018-05-04 08:56:03

 

LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő a hét vendége Nagy Ibolya műsorában. 

A "Túl az Óperencián" adásaiban az elmúlt öt esztendő folyamán már többször hallhattunk részleteket "A messzetűnt kedves" című történelmi daljátékból. 

A darab "Főhadnagy Fazekas" életét eleveníti fel, amelyben kiemelkedő jelentőségű Ámelihez - a szerepet László Margit elbűvölően énekelte - fűződő szerelme.

FAZEKAS MIHÁLY

Az előzményben olvasható verse mellé idézem az "Ámelihez" címűt. (Ez nem szerepel a daljátékban.)

"Ámelihez"

Veled való múlatásom

     Táplálta életemet,

Tőled való elválásom

     Sietteti végemet.

Ámelim! míg öleltelek,

     Haláltól tudtam félni,

Miolta elvesztettelek,

     Félek azóta élni.

Gondolám: e fa enyhébe

     Hogy majd nyugalmam lelem

S ím könnyebbülés helyébe

     Még kínomat terhelem.

E hely szerelmünk kezdését

     Juttatja bús eszembe,

Hallom egy galamb nyögését,

     S könnyek gyűlnek szemembe,

Amott, ahol a vízesés

     Az ekhót fecsegteti,

Úgy tetszik, a csergedezés

     Nevedet emlegeti.

De csak hasztalan lesem,

     Senki sem száll ölembe;

Mivel Ámeli kedvesem!

     Nem vagy itt, csak szívembe.

Nálad nélkül nem találom

     E világban kedvemet,

S érzem, hogy a végső álom

     Már altatja véremet.

De akkor is, édes hívem!

     Ha éltem kell végezni,

Hogy szeret, azt fogja szívem

     Utóljára érezni.

Fazekas Mihály verse       http://mek.oszk.hu/00600/00649/html/

 

751   smaragd • előzmény7422017-02-04 15:48:50, 742 és korábbiak

"Messzetűnt kedves..."

Történelmi daljáték, 1965

Magyar Rádió

Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

Szereplők:

Fazekas Mihály  a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)

Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) 

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)

○  Ámeli-dal:  Fazekas Mihály - Simándy József

"Mint mikor a nap...

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla 

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

A sűrűségből kibukott árnyék letörüli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beboritott

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap."

Fazekas Mihály verse

"A messzetűnt kedves" rádiódaljáték legutóbb 1997. augusztus 24-én hangzott fel  a Magyar Rádió Petőfi adón.

 

1388   smaragd 2018-05-01 09:58:13

 

Most!    Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:52

KEMÉNY EGON: " Szerencsés utazás " (1950)

Rádióoperett, Nyitány

A  Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1387   smaragd • előzmény1371 2018-05-01 08:01:32

 

MÁJUSFA

A Magyar Rádió rádiótörténeti nevezetessége és újdonsága az 1949. május 1-én létrejött új zenei műfaj: a rádióoperett,  Kemény Egon zenéjével a "Májusfa". 

"Szülőatyjai" az akkori Irodalmi osztály vezető munkatársai Tamássy Zdenkó, Mesterházi Lajos, Szász Péter. A verseket Romhányi József írta.

Fórumunkban már többször foglakoztunk evvel a művel, amely nyitódarabja volt a több évtizedes sikert megélt rádióoperettek és rádiódaljátékok hosszú sorának, a későbbi Zenei Osztály kíváló alkotómunkájának.

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” 

Bemutató: 1949. május 1., este, főműsoridőben

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett.

Szereplők: 

Fábry Edit (ének),

Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán 

Rendező:

Dr. Rácz György 

A bemutatót követően azonnal országszerte ismertté lett és páratlanul népszerű „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

Wikipédia https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jusfa :

"A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket."

 

1386   smaragd • előzmény1385 2018-04-29 08:04:50

 

SARKADI ALADÁR

Sarkadi Aladár  Wikipédia oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Sarkadi_Alad%C3%A1r egy kicsit hiányos - de pótolható -, ami a Fővárosi Operettszínházban (1927-1937), ill. más, fórumunkba tartozó, Kemény Egon zeneszerzői, karmesteri és zongorista alkotómunkájával (Budapest, 1927-1930) kapcsolatos szerepei felsorolását illeti.

Nem csak a "Kikelet ucca 3" hiányzik belőle, hanem más sikeres és színvonalas előadások is. Korábbi bejegyzéseink tehát ebből a szempontból is fontosak, hiánypótlóak. Néhány ezek közül:

1037 Ardelao • előzmény1012 2017-09-09 10:27:12

Esti Kurir, 1929. 12. 03.

„ A három jómadár 

A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje 

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény Egon, a táncokat betanította Metzger Fini.”

1012 Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

"Dörmögő Dömötör "

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt. 

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő. 

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók. 

Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

974 Ardelao 2017-08-08 09:23:56

8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:

„— Nyári revü a Royal Orfeumban.

A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”

Kemény Egon zenei pályája hirtelen berobbanva, meredeken ívelt felfelé Budapesten, ahol Ábrahám Pál sikereihez hasonló, nyomába lépő karriert jósolt neki a szakma (korabeli tudósítasok, cikkek). Minden bizonnyal több oka lehetett annak, hogy 1930. július 7-én mégis már Lipcsében (Berlin 1930-1933) volt, Ábrahám Pál "jobbkezeként".

(Ábrahám Pál első operettjét egy évvel korábban, 1928-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház, lsd. korábbi bejegyzéseink.) 

1385   smaragd • előzmény1190 2018-04-27 19:04:18

 

 

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operette 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál

89 évvel ezelőtt...szombaton, nagy sürgés-forgás, izgalom és drukkolás volt a Fővárosi Operettszínházban!

Igen sok bejegyzésben ismertettük a darabot - néhány ezek közül: 1190, 1184, 980, 979, 956, 724, 714 -, most az egyik legrégebbit idézem:

2766 • Búbánat  Előzmény 2693 2016-08-26 16:43:09

Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást:

Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám

„Kikelet ucca 3.” 

​​​A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje

Bemutató: szombat, április 27. 

A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. 

Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. 

Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. 

Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. 

Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. 

Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. 

Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. 

Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. 

Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. 

A zenekart Ábrahám Pál vezényli. 

A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovits Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.

 

1384   smaragd 2018-04-26 17:31:28

Áthozom mai bejegyzéseinket, köszönettel :-) :

Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)

761   smaragd • előzmény7602018-04-26 08:52

Erkel Elek "Tempefői" című operettjének (1883) recenzióját olvasva felvillant bennem a gondolat, hogy  ez a zenemű Kemény Egon zeneszerző életművében látens inspiráció lehetett, amely a XX.  század közepén komponált alábbi rádiódaljátékait trilógiaként foghatja össze.

Legnagyobb operaénekeseink főszereplésével a rádióhallgatók részére a Magyar Rádió irodalmi majd zenei osztálya nemes szándéka szerint můvelődési céllal szórakoztató formában alkotta meg ezeket a darabokat - Lilla, Csokonai, Hatvani, Fazekas Mihály, Debrecen és Komárom irodalomtörténeti, tudományos és történelmi műveit, halhatatlan magyar költők életrajzi emlékeit, hagyományait felelevenítve.

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics lászló, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező. Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre

 

760   Ardelao • előzmény7592018-04-26 05:17:18

VASÁRNAPI UJSÁG, 1883., 47. SZÁM:

"A népszínházban e hó 16-án «Tempefői» czím alatt eredeti magyar operette került színre. Szövegét Rákosi Jenő írta, zenéjét pedig Erkel Elek. Az operettek régen uralkodnak a színpadon, de ritka alkalom az eredeti termék. Szövegben, zenében sokkal különösebb e genre, mint azok, melyeket a hazai irodalom művel. Erkel Elek most másodszor szolgáltatott zenét operettehez a népszínházban, Rákosi szintén másodszor szöveget. A közönség nagy érdekeltséget tanúsított s az új termék első előadásaira mindig egészen megtöltötte a színházat.

Szöveg és zene különbözik attól a válfajtól, melyhez az «operette» elnevezés hozzászoktatott.Erkel Elek zenei tehetsége komolyabb, mintsem egy divatos genre kedveért megtagadná magát, s coupletek és tánczdallamokban keresné a hatást. A szöveg maga is komoly alaphangulatot kíván. Erkel értékes zenei ékítménnyel látta el, magyaros stylben dolgozta a nagyobb részt, a népies hangot is belevegyítve. A mélyebb érzelmek kifejezésére, a pajzán tréfára egyformán elég kifejező zenét írt. Első felvonása kétségkívül a legértékesebb, a játék-opera styljében tartva; a következő két felvonásban már az operettek könnyűbb természetét tartja inkább szem előtt. A kardalok is melódiával folynak, s erőben lendülnek. A második felvonás indulószerű karéneke tett ezek közt legnagyobb hatást. A magánrészekből többet ismételtettek.

A szöveg sokféle elemből fűződik. Egy költői ötlet körül van összehozva elég komolyság, sok furfang és burleszk. A Csokonaira való reminiszczencziákból írta Rákosi a szöveget, de a költő neve egyszer sem fordul elő, mert szabadon használta az anyagot; «Tempefői» Csokonai egyik vígjátékának a czíme, s e darabról azt tartják, hogy Csokonai saját magát írta le abban. Az operette hősének tehát ezt a czímet adta Rákosi, s fölhasznált Csokonai életére vonatkozó adatokat, és szerepeltet költeményeiben előforduló alakokat. Ott van Silányi néven Szilágyi professzor, ki Csokonait a kollégiumból kicsapta, kombinálva vele az ördöngős Hatvaniból is valami, a Tempefői, Lilla, Zsuzsi, Dorottya, Serteperti, a «Földiekkel játszó égi tünemény», «Estve jött a parancsolat» költemények, Petőfi Csokonairól szóló tréfás költeményének felhasználása a csappal, a debreczeni nagy erdő, Komárom vidéke, Csipkerózsa, tündér, boszorkány, tógás diákok, a hatalmas gerundiummal, a vén dámák diadalma és sok egyéb. Csokonai viszontagságos és rövid életet élt, mely nem volt boldog. Tempefői is meg van hagyva poétának, és mikor a darab házassággal végződik, ő a múzsáé marad, ki Csipkerózsa név alatt mint vízió jelenik meg neki olykor, s megjósolja, hogy dalolni fog, de boldog nem lesz, hanem hírnév vár rá. Lilla iránti szerelme csak gyöngéden van érintve. Mint kóborló érkezik Komáromba, a hol Lillát egy csélcsap báróhoz, Sertepertihez akarják nőül adni. Tempefői megakadályozza e házasságot, s a báró elveszi a vén Dorottyát, Lilla pedig azé lesz, a kit szeret. A szövegnek költőileg írt részei vannak; ilyen a debreczeni erdőben az a jelenet, mikor Csipkerózsa megjelenik Tempefőinek. Kár, hogy épen e részben Csipkerózsa személyesítője nem tudja érvényesíteni a mit szövegben és dalban rábíztak.Az előadás főérdeke Blaháné körül öszpontosul, Tempefői kitűnő ábrázolásáért; aztán Hegyi Aranka (Lilla) és Rákosi Szidi mint Dorottya következnek. Solymosi (Serteperti), Horváth (Silányi) és Tihanyi (nótárius) a derültség elemeit érvényesítik a darabban.”

 

1383   smaragd 2018-04-24 19:01:08

 

KEMÉNY EGON: "Kinyílott a pitypang” /YT

Dalos László verse, 1952, először Petress Zsuzsa énekelte a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült. Országos sikert aratott, zenei körökben is, a közönség kedvence volt – ma is ismert és kedvelt – hosszú évtizedeken át a Magyar Rádió Gyermekkórusa - Botka Valéria, Csányi László - egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon.

(Kemény Egon - Wikipédia) 

 

Néhány szó a pitypangról:

https://magyargyogynovenyek.wordpress.com/2016/01/26/gyermeklancfu-pitypang-taraxacum-officinale/

Népies nevei: barátfej, pitypang, barátfű, békavirág, bimbófű, kákics, dandelion, oroszlánfog, pongyola pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, buborékfű, éjjeli lámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág, tejesfű virág.

Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

1382   smaragd • előzmény1380 2018-04-22 17:15:28

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49) 

3573   Búbánat • előzmény3572

 

FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949-1956 .

B E S Z É L G E T É S  G Á S P Á R  M A R G I T T A L VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III. 

 

Kiemelem, 

Gáspár Margit :

 

"Azt hiszem, még a Valahol délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott."

 Átvettem ezt a rövid szakaszt. A beszélgetésnek ez a része -  KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" című nagyoperettjéről - sajnos szintén rövid, netán rövidített? 

Ami itt olvasható az nagyon lényeges, különleges is ebben az esetben: személyes szavak a nagyoperettről, Mezei Máriáról és szerepéről.

 
1381   smaragd • előzmény1373 2018-04-21 19:25:43

 

"Szalónzenekar. A Szalónzenekar az ú.n. házi zene pótléka a 19. és 20. században. A kizárólag a szórakoztatás céljait szolgáló, könnyű fajsúlyú zene előadására szolgáló Szalónzenekar olyan kisebb szólisztikus együttes, amelyben zongora (harmónium) is szerepel. 

Háromféle típusa fejlődött ki:

1. a bécsi együttes: zongora, harmónium, I. hegedű, gordonka, esetleg ütőhangszerek;

2. berlini együttes: az előbbieken felül brácsa, nagybőgő, fuvola, klarinét, trombita, harsona;

3. párizsi együttes: zongora, hegedű, cselló, nagybőgő, fuvola, piszton és ütőhangszerek.

A rádió erős lendületet adott a Szalónzenekar elterjedésének. Ma már igen sok klasszikus és modern szerző művét átírták Szalónzenekarra és ezáltal irodalma számos magasabb színvonalú művel gazdagodott.Ezek és az újabban komponált igényesebb eredeti művek meglehetősen magasfokú technikai készültséget igényelnek."

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA  I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1380   smaragd • előzmény1379 2018-04-20 17:56:17

 

Már többször bejátszottuk a YT-ról, ám most is örömmel hallgattam, köszönöm.

Elég jó minőségű hangfelvétel, az eredeti az igazi... néhány perc múlva újra meghallgatható.

1379   Búbánat • előzmény1378 2018-04-20 10:15:55

A youtube-ról

Kemény Egon - Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek – Mezei Mária

 Km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János  (1957)

Teljes dalszöveg leírva is megtalálható a linken.

1378   smaragd 2018-04-20 09:13:50

 

Most!    Dankó Rádió     mai ismétlés cca: 18:10

Mezey Mária halálának 35. évfordulóján

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető megemlékezett a sikerekben bőven részesült, kedvelt és nagyrabecsült színművésznő fordulatokban gazdag életpályájáról:

MEZEY MÁRIA  énekel

KEMÉNY EGON: "Ha visszanézek" (1957)

Chanson, 4' 

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1377   smaragd • előzmény1376 2018-04-19 17:02:09

 

"Couplet

1. visszatérő dallam, amelybe újabb és újabb versszakaszt énekelnek.

2. Kisebb terjedelmű és igényű zenei gondolat a nagyobb témák között, ha visszatér, akkor refrainszerű couplet a neve."

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1374/

"Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“ 

Ez a mondat a fentiek szerint átértelmezhető,  a couplet régi jelentése alapján.

Jó lenne meghallgatni a "Hatvani diákjai"-t, teljes időtartamban, hogy nyomon követhessük ezt a zenei szálat.

(Már csak emiatt is...)

Továbbra is talány előttem, mire gondolt a cikk szerzője, a "Felhőcske száll a Hold előtt", Petress Zsuzsa és Simándy József kettőse,  zenei tartalmát illetően.

Hozzáteszem, hogy a "Májusfa" (1949), a "Talán a csillagok" (1949) és a "Szerencsés utazás" (1950) rádióoperettek igen nagy sikert aratott keringőit követően 1955-ben Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című rádiódaljátékában "magyar intonációjú zenét komponált" (lsd 1374) ez nem jelenti azt, hogy ne idézzük fel korábbi műveit, amelyek szintén a magyar zenei kincs őrzői:

"Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)

"Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934) 

"A Tisza” szimfonikus költemény (1935)

„Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)

„Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935)

„Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)

Tény azonban az is hogy a "Rádióbírálat" rovatban jelent meg az írás, az akkori rádióhallgatók a fentiekre még emlékezhettek.

Köszönöm, hogy bejegyezted ezt a részletet, módot adva arra is, hogy egy kicsit "tekeregjek"...körülötte. :-)

 

1376   Ardelao • előzmény1375 2018-04-18 12:41:25

A „tekeredés” kérdésében igazat adok Neked. Ezért is nem idéztem végig a szóban forgó „Rádiókritiká”-t. Bár az alapvetően pozitív megállapításokat tartalmaz a dalműről, az abban foglalt megállapításokból kitűnik, hogy a kritika írója nem állt a zenei ismeretek magaslatán. Amivel egyetértek, és amiért betettem ezt a részt, az Kemény Egon választékos ízlésének és felkészültségének a kiemelése. U.i. azt - a még elérhető hangfelvételek alapján - a laikus is képes megállapítani, hogy Kemény Egon valóban „finom” zenét írt, bármilyen műfajban is tette azt.

1375   smaragd • előzmény1374 2018-04-18 08:59:49

 

Azért van ebben a cikkben egy kis tekeredés, "Elmira sanzonja",, / YT  ,mint kuplé..., Kemény Egon ugyanis korábban sem komponált kuplét, valószínűleg a pesti kabaréra utalt a cikkíró. Az ott előadott  majd gramofon lemezre vett Kemény zeneműveket (Harmath Imre verseivel, modern táncok 1927-1929) már az előzőekben idéztem, a Rott Kabaré és a magyarországi kabaré megjelenítésével, sajátos,  irodalmi jellegével.

 

1374   Ardelao • előzmény1341 2018-04-18 06:26:54

Magyar  Nemzet, 1955.01.27.:

„Rádióbírálat

„Hatvani diákjai – új magyar daljáték”

 ……………..

Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könnyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van, s éppen ez a főerőssége. A diákkórusok (»Jó dolga van a diáknak«), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“ 

1373   smaragd • előzmény1372 2018-04-16 19:05:55

 

"Szalónzene = régi, a főúri szalonok, később nyilvános helyiségek szórakoztató zenéje.

Műsora az erre  a célra készített ú.n. szórakoztatózene-számokból és átiratokból (opera, operett, hangszeres darabok, stb.) áll."

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ÉS FALK GÉZA

I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

1372   smaragd 2018-04-15 23:41:47

 

Rádióműsor: 

1941. május 20.

„13.30 Mikulai Gusztáv Szalonzenekara. …..2. Kemény Egon: Tündértánc“

KEMÉNY EGON: "Tündértánc" (1940)

Hangulatkép, 3'

1371   smaragd • előzmény1370 2018-04-13 17:12:58

 

Rímhányó Romhányi...ahogy tréfásan emlegették...

Ez így van, ahogy írtad,  sőt Kemény Egon zeneszerző "önmaga reklámozását" meg sem próbálta, ahogyan arról már eddig is olvashattunk, zenéje és megbízhatósága vitte jó hírét.

Nem ismertem ezt az emlékezést, köszönöm, hogy bejegyezted. 

Ők hárman viszont annál jobban ismerték egymást a Magyar Rádióból! 

Kemény Egon, Dalos László és Romhányi József - Kemény Egon szerzőtársaiként is (1337, 1324,1238, 1202....)

"még Kemény Egon ajánlására sem"...mutatja a fent említetteket: neve volt, mélységesen szerény személyét mondhatni nimbusz övezte, amelyet rádiós kollégái szerint soha el nem ismert volna,  emellett finom társasági lényével kedvelt volt a rádiós és művészi körökben.

Ehhez kapcsolódik saját rádióműsora is, az egyik adás a rádióújságból:

1946. október 9. szerda

Rádió Budapest I

19:19  "Amit a város dalol"…  Kemény Egon összeállítása.

Szeretettel idéztem fel alakjukat és gondolatban rádiós sikereiket.

 
1370   Ardelao • előzmény1324 2018-04-13 10:06:00

Vajon tudjuk-e, hogy Romhányi József, akit egykor oly sokan kedveltünk, nemcsak pompás, remek ritmusú versei, hanem kedves, derűs egyénisége, közvetlensége miatt is, „rádiós karrierjét”, illetve ismertté válását Kemény Egonnak köszönhette?

Ez azért is érdekes, mert az előzményekből kitűnik, hogy Kemény Egon önmaga reklámozásában nemigen jeleskedett.

Film Színház Muzsika, 1983.05.21.:

(Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől)

„ ………….Romhányi József nevét — ……. — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden
út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a magyar rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.
Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovícs Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten. ……”

1369   smaragd • előzmény1368 2018-04-12 09:42:44

 

Annyi most már sikerült kiderítenem, hogy a YT felvételek szerint Szedő Miklós dr. tangólemezének lehetett a "Budapest tangót táncol" a címe. Ennek egy vagy több felvétele lehetett Kemény Egon zeneszáma.

1368   smaragd • előzmény1366 2018-04-12 07:33:00

 

Pesti Hírlap, 1936. december 11. 

Rádióműsorok

 

„KEDD, DECEMBER 15.

 

BUDAPEST

6:00 Hanglemezek. — I. rész; Pátria-hanglemezek. 1. Kemény Egon: Budapest tangót táncol (dr. Szedő Miklós). ……………. 5. Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath Imre szövege) …“

(Hozzáteszem, hogy a Budapest tangót táncol c. dalt itt olvashatjuk először, majd még ellenőrizni kell, hogy a Kemény Egon életmű része-e.)

1367   smaragd • előzmény1282 2018-04-11 09:10:32
1366   smaragd • előzmény1282 2018-04-11 09:09:48

 

RÁDIÓ és televizió ÚJSÁG

A Magyar Rádió és Televízió hetilapja

1957. szeptember  30 - október 6.

 

A Rádióújság ebben a számban megjelentette

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettje

(Fővárosi Operettszínház) vezérdala refrénjének szövegét, amelyet a Zeneműkiadó Vállalat kiadványa alapján idézett, s amelyet rádiófelvételen Melis György énekelt. 

1365   smaragd 2018-04-09 10:13:39

 

Most hangzott el:   Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:45

KEMÉNY EGON: " „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952) 

12'

Petri Endre  - zongora

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Sándor János vezényelte

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1364   smaragd • előzmény1363 2018-04-08 23:19:05

 

NÉMETH MARIKA

 

Meglepett, hogy ilyen gyorsan találtál új adatokat, örömöt szereztél vele, köszönöm.

Közben én is rábukkantam egy dalbetétre.

Hol lehetnek ezek a rádiófelvételek, hova tűnhettek, miért nem hallhatjuk...nehéz ezt felfogni, bár sok okot fel lehetne sorolni az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiből. Jelenleg az is nagy dolog, hogy digitalizált adatbankokból nem kevés szorgalommal némileg teljes képet kaphatunk egy-egy zenés rádiójátékról. Kíváncsiságunkat mindez nem csillapítja teljesen, különösen olyan érdekes darabok esetében, mint ez. 

Kemény Egont, a zeneszerzőt megtaláltuk, a háziegyüttes neve és a szövegkönyv is felbukkanhat még, de a zene csak a rádiófelvételről szólhatna. Minden bizonnyal nagy siker volt, elsőrangú szereposztással, Szász Péter szövegkönyve is szórakoztató lehetett.

A cukrászda életregénye szellemes fordulatokat sejtet, hozzájuk illeszkedve Kemény Egon zenéje korhű hangulatokat ébreszthetett.

Németh Marika eddigi ismereteim szerint nem szerepelt Kemény Egon színpadi műveiben, ám a Rádióban ebben a darabban  - az 1947-ben bemutatott "Békebeli primadonna" (lsd. 1123 alatti bejegyzéssorozat) után - 23 évesen főszerepet kapott.

A Magyar Rádió hetilap kottamellékletében megjelent, a zenés rádiójátékban 

Németh Marika és Kovách Aladár énekelte:

KEMÉNY EGON -Szász Péter: "Volt egyszer egy cukrászda Budán" (1948)

Dal

1363   Ardelao • előzmény1362 2018-04-08 16:56:08

Azt hiszem, ezt kerested. :)

Most már csak a történet, a zene és a zeneszerző neve hiányzik (ez utóbbi, mint mindig ....). Pedig a szereposztás remek!

SZABAD NÉP, 1948.05.14.:

„Szombat

Május 22.

Budapest I

[…]
18 50: „Volt egyszer egy cukrászda.”
Egy kis budai cukrászda zenés életregénye Mária Teréziától az espressóig Irta: Szász Péter. Rendezi: Pál Sándor. Szereplők: Németh Marika, Hajnóczy Lívia. Sulyok Mária, Gábor Miklós. Kovách Aladár, Gáti József, Pécsi Sándor és Pethes Sándor. Közreműködik a házi-együttes. […]“

1362   smaragd • előzmény1360 2018-04-07 06:28:44

 

Ismét egy rádiójáték, ahol a cím nem teljes, a zeneszerző és a szereplők neve hiányzik. A felhasznált forrásban valószínűleg nem maradtak fent, ezért kiegészítem. Talán a szereplőket is megtaláljuk majd.

 

"Volt egyszer egy cukrászda Budán"

 

Budapest I., 1948. május 22. 18:50

Zenés életregény

Írta: Szász Péter

Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON

Rendezte: Pál Sándor

Hossz: 55 perc

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Volt_egyszer_egy_cukr%C3%A1szda

1361   smaragd 2018-04-06 07:45:57

 

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA, BUDAPEST, SZERVITA TÉR 5.

Kemény Egon zeneszerző és a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó közötti üzleti kapcsolat Kemény Egon Wikipedia-oldalán megjelent kottakiadványokból, fórumunkon ismertetett művei és kottakiadványai valamint a nemrég árverésre került Kemény-Alberti levélkézirat alapján is lassan kibontakozik, a mai zenei nyilvánosság előtt fölelevenedve.

Kemény Egon első zenedarabja, 1927-ben Rózsavölgyinél jelent meg, a Karácsonyi Album 1927-1928 is felvette a legnépszerűbb művek közé.

Ezért meglepett, amikor most megtaláltam Hutira Albin  "Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra" Parlando, 10/3 írásában az alábbi téves adatokat:

"Rózsavölgyi és Társa – Könnyűzenei kiadványok a XX. században

Egyes zeneszerzőkkel a Rózsavölgyi Zeneműkiadó több évre szóló kizárólagos szerzői jogokat kötött le. Ezekben az esetekben a kiadási jog kezdeti időpontja mellett a lejárati dátumot is közöljük.

1927-1944  Kemény Egon táncdalok és operettek hangszerelése"

Kemény Egon hangszerelői zenei munkája valóban rendkívül jelentős, filmzenék is beletartoznak, évtizedeket ívelt át, ám ennél is lényegesebb saját zeneszerzői pályája, amelynek kottakiadványai a fent jelzett 1927-es évtől a cég fennállásáig szinte kizárólag a Rózsavölgyi és Társa kiadóhoz kapcsolódnak.

Hogyan kerülhettek a fenti hibák illetve hiányosságok Hutira Albin írásába? Érdekes lenne, ha a fentiek alapján megtudhatnánk kinek a művét hangszerelte 1927-ben...

1360   smaragd • előzmény1355 2018-04-04 15:06:02

 

Zenés rádiójáték, az alkotók névsora hiányos, ugyanis a zeneszerző nevét nem tüntette fel az alábbi adatlap, ezért beleírom:

"A csúffátett város"

Bemutató:

1949. július 6. 14.30 Magyar Rádió, Petőfi

Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön.

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Rendező Török Tamás

Szereposztás:

Thomson, kalapos: Horváth Tivadar

Utas: Palotai István

Reichards bankpénztáros: Vándori Gusztáv

Reichardsné: Szabados Piroska

Az idegen: Gáti József

Cox szerkesztő: Szakáts Miklós

Burgess bíró: Sz. Kowách Ernő

Billson: Késmárki Kálmán

Willson ügyvéd: Koppány Miklós

Halliday: Ruttkai Ottó

Harkness képviselő: Téry Arvéd

Első nő: Jánosi Judit

Második nő: Földes Éva

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_cs%C3%BAff%C3%A1tett_v%C3%A1ros

1359   smaragd • előzmény1356 2018-04-02 19:44:18

 

1356   Ardelao • Válasz erre2018-03-29 17:36:34

"Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét."

KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)

Köszönöm, érdekes volt végigtekinteni, sajnos nem maradt meg felvétel, bár minden ilyen esetben bízom a csodában...

A XX. század  második harmadában három Franz Schmidt-tanítványt foglalkoztatott a Magyar Rádió: 

Enyedi György, Kemény Egon és Rajter Lajos

a bécsi Zeneakadémia hallgatói voltak.

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59):

2913   smaragd • előzmény29122017-10-12 07:34:22

Ez a kötet közel hozza Franz Schmidt személyét, elsősorban tanítványai emlékei révén.

Magyar tanítványra is bukkantam itt, Dr. Enyedi György személyében, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy a Magyar Rádió tekintélyes zenei vezetője volt egy időben.

Ennek megfelelően még nagyobb nyomatékot kap az az állításom (2906), hogy a pozsonyi születésű Franz Schmidt (korabeli újságokban Schmidt Ferenc néven is említett) osztrák zeneművész , a bécsi Akadémia igazgatója majd rektora Magyarországon a XX. század utolsó harmadáig a legmagasabb zenei körökben ismert és elismert volt. 

Zenei értékeit, kiváló adottságait már életében legendaszerűen emlegették. Néhány emlékezésben már korábban is felidéztük pl. bámulatra méltó zenei memóriáját, ebből a kiadványból idézve majd még folytatom a rá jellemző zenei, különleges tulajdonságok ismertetését. 

1358   smaragd • előzmény1357 2018-03-31 18:47:34

 

1357   smaragd 2018-03-31 09:55:02

 

Most! Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:50

 

KEMÉNY EGON: " A tavaszhoz "  (1957)

Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra 

Petri Endre - zongora

Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara, vezenyélt Borbély Gyula

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1356   Ardelao 2018-03-29 17:36:34

Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét:

 Kis Ujság, 1934.01.29.:

Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1935.11.22.:

November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit                                  

Kis Ujság, 1936.01.31.:

Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  d) Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1937.09.29.:

Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Népszava, 1941.04.11.:

Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.

1355   smaragd • előzmény1354 2018-03-27 08:37:07

 

"Bem tábornok"

Dienes András rádiójátéka.

Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil.

Rendező: Rácz György.

Személyek: Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György; Példaék, nemzetőr — Tompa Sándor; Riczkó ezredes — Juhász József; Teleki Sándor — Palotai István; Kiss alezredes — Turgonyi Pál; Németh alezredes — Táray Ferenc, Bauer — Velenczei István; Dobay százados — Horváth Jenő; Bécsi légionista — Somogyvári Rudolf; Császári parlamenter — Lázár Gida; Bundfrührer — Keleti László; Kamasz-hang — Somogyvári Pál; Mély hang — Dózsa István; Hat hang — Heltay Andor, Márkus Ferenc, Sugár Lajos, Tamás József, Galamb György és Kozák László.

Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével.

Bemutató: 1951. március 15., csütörtök, 17:35, Kossuth

 

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Bem_t%C3%A1bornok

 

1354   smaragd • előzmény1317 2018-03-25 19:40:55

 

"A folyó varázsa" (1948)

Budapest I.

1948., szeptember 7., kedd, 20:45 - 22:00 

75 perc

Rádiójáték

Írta: Josef Toman

Fordította: Egri Viktor

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Rendező: Cserés Miklós dr.

 

A Rádió kamarazenekarát Lehel György vezérli.

 

Szereplők:

Kohák Lipót - Gózon Gyula

Kohákné - Gombaszögi Ella

Helén- Pálfalvi Éva

Francois - Szabó Ferenc

Emmy - Szemere Vera

A főnök úr - Zátony Kálmán

Csavargó - Pásztor János

Beszélő - Gáti József

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_foly%C3%B3_var%C3%A1zsa_(1948)

1353   smaragd • előzmény1352 2018-03-24 18:40:41

 

 CSORTOS GYULA

„(Csortos Gyula új szerepe.)

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este."

Budapesti Hírlap, 1937.06.20.

1350   Ardelao • előzmény9622018-03-23 10:50:00

Korábban már nyitottam egy bejegyzés-sorozatot azokról a kiemelkedő színészeinkről, akik a Nemzeti Színház tagjaként Kemény Egon darabjaiban szerepeltek. Hozzájuk tartozik Csortos Gyula is, akinek életét barátja, Ráday Imre igyekezett megmenteni.

Ráday Imre és Kemény Egon között is évtizedeken át tartó barátság volt, amely talán Berlinből indult, az 1930-as években.

1352   Ardelao • előzmény1351 2018-03-24 17:17:59

A tényt, hogy mennyire népszerű lehetett a „Schönbrunni orgonák”, alátámasztja az a tény is, hogy vizsgaelőadáson is műsorra tűzték. A darab tartalmáról az alábbi rövid leírást találtam:

Kis Ujság, 1938.06.23.:

„Előadás a Stúdióban 1938 július 1 –én, pénteken este 8 órakor.
SCHÖNBRUNNI ORGONÁK.
Zenés hangjáték 1 felvonásban. Irta Kulinyi Ernő. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
Tartalom:
A schönbrunni kastély parkjában nyílnak az orgonák. Mindenki vidám és megelégedett a kastélyban, csak a császár rosszkedvű, mert a fiatal főherceg egy szegény és polgári származású leányt akar feleségül venni.
Girardi, a híres komikus sem tudja teljesen megenyhíteni a haragos uralkodót; ez csak a színésznőnek sikerül, aki egy nagy csokor orgonával beállít a kastélyba. A császár beleegyezik a fiatalok házasságába és megbékélten ül vacsorához kedvencével, a kis nagyhercegnővel.
A lakájok kinyitják a schönbrunni kastély ablakait és az orgonák illata elárasztja a királyi termeket.”

Budapesti Hírlap, 1939.02.14.:

„(Vizsgaelőadás.) Az Országos Filmegyesület filmművészeti iskolája vasárnap délelőtt vizsgaelőadást rendezett a Belvárosi Színházban. A műsor első felében Zilahy Lajos Tábornoká-nak első felvonását adták elő a növendékek […] Szünet után Kulinyi Ernő és Kemény Egon a rádióban nagy sikerrel bemutatott hangjátékát, a Schönbrunni orgonák-at adták elő Vándory Gusztáv rendező-tanár gondos és stílusos betanításában és Stephanides Károly karnagy kitűnő zenei vezetésével. A hangulatos és derűs játék szereplői közül sok megérdemelt tapsot kaptak Adorján Éva, Mattyasovszky Jolán, Láng Marika, Margittay Alajos, Incze Aurél, Tarján Béla, Keresztes György. […]”

1351   smaragd • előzmény1350 2018-03-23 20:09:36

 

Köszönöm szépen! 

Óriási, hogy megtaláltad a szereposztást, mert sokszor nem is olyan könnyű rálelni.

Nagy nevek sejtetik a darab rangját, ugyanis évtizedek múltán is emlékezetes volt rádiós berkekben és akkor még a közönség is emlékezett rá. 

Ismételték... és eljutott a hallgatóhoz.

KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák" (1937)

Az első rádió-daljáték a Magyar Rádióban (Rádió Budapest, I.)

Ezt követte 1949-ben az első rádió-operett (Kemény Egon: "Májusfa"), majd 1950-ben az új politikai, történelmi korszak első rádió-daljátéka (Farkas Ferenc:  "Csinom Palkó").

"Schönbrunni orgonák" egyveleg a hangjáték zenéjéből címmel szintén évekig sugározta a rádió a zenei összeállítást.

1350   Ardelao • előzmény962 2018-03-23 10:50:00

Megtaláltam a „Schönbrunni orgonák” szereposztását:

Budapesti Hírlap, 1937.06.20.:

(Csortos Gyula új szerepe.) Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”

E bemutatóra a 962. bejegyzésben jelzett időpont előtt, tehát még korábban, 1937. 06. 29-én került sor.

Ezt követően a rádió 1940 végéig szerepeltetett műsorában részleteket a „Schönbrunni orgonák”-ból.

1349   smaragd 2018-03-22 10:22:53

 

ANDAY PIROSKA

http://lfze.hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/anday-piroska/10192

 

KEMÉNY EGON -Reviczky Gyula: "Óh, csak még egyszer összejönnénk"

(Műdal, 1945) című dalát 1947-ben a Magyar Rádióban Anday Piroska énekelte.

Anday Piroska művészetéhez is kötődik ez a dal, megzenésített költemény:

KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946)

Műdal, 2'

Rádió Budapest, I

A "Költők múzsái" sorozatban

Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre.

A későbbiekben  Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska

Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.

 

1348   smaragd • előzmény1347 2018-03-20 15:57:51

 

Nagyon érdekes, köszönöm. Elképzelhető....

A címlapot elteszem az ünnepekre, akkorra terveztem a tavalyi bejegyzések (Arany Karácsonyi Album) folytatását.

http://www.antikvarkonyv.hu/showimg.php?image=nagy_71009aranykar46a.jpg

Kemény Egon - Petőfi Sándor: "Ezrivel terem a fán a meggy"  (1945)

Dal (Foxtrot)

A Rádió Budapest I. sugározta először, Fekete  Pál énekelte,  Somló Sándor kisegyüttese játszott.

Sikerét Koréh Endre előadása minden bizonnyal tovább fokozta!

Ezt követően ezt a darabját Kemény Egon zongoraötösre hangszerelte.

1347   Búbánat • előzmény623 2018-03-20 11:02:42

Kapcs. 623. sorszám

Kiegészítés

Kemény Egon – Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy – kotta

Arany karácsonyi album 1946-47
 

kiadó: Bárd Ferenc és Fia Rózsavölgyi és Társa,

A kottában a cím felett ajánlás olvasható:

„Dr. Gerényi Tibor barátomnak szeretettel”

A Google keresőbe beütve a nevet  ezt találtam:

Összeállította és magyarázatokkal ellátta: Dr. Gerényi Tibor ügyvéd. 

egy másik találat

"Bp.(1948.) Magyar Jog 144 l. /Magyar Jog könyvtára 3. kötet/ A füzet elképesztően drága volt, 25 Ft-ba került (ez kb. 10.000 mai forintot jelent). Fűzve, feliratos, kiadói papírborítóban, jó-közepes állapotban"

 

Felteszem, ennek az ügyvédnek szól Kemény Egon ajánlása a kottán.

1346   smaragd • előzmény1310 2018-03-19 17:07:35

 

Rádióműsor:

1949. augusztus 6., szombat, Petőfi Rádió

21.55: Vasárnapéji Rádiószínház. 

Domárt szőnyege -Mesejáték, írta G. Rosál és A. Tadzsibájev. 

Fordította Sík Endre. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Vezényel Nagy Olivér. Rendező Cserés. — Főszereplők: Szakáts, Komlós Juci, Szabó Margit. Ferrari Violetta, Berki Lili. Tökés Anna. Balázs Samu.

 

A bemutató után, itt a  két főszereplő nevében változás  történt...

Akkor a Magyar Rádió Petőfi adójának "Vasárnapéji Rádiószínház" - a volt....

1345   smaragd • előzmény1341 2018-03-18 17:22:54

 

"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.

Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.

Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.

Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.

Sebő Ferencnek köszönöm az elmondottakat!

Ajánlom a mai ismétlést is.

 

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték 

Magyar Rádió

"Megkérdeztem a madártól" - duett, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc /  YT

 
1344   smaragd • előzmény824 2018-03-17 19:53:44

 

LÁSZLÓ MARGIT

operaénekesnő énekelte a női főszerepet - Ámeli - 

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" c. történelmi daljátékában (Magyar Rádió, 1965) 

Simándy József - Fazekas Mihály - oldalán.

 

A Művésznő mai szülétésnapjáról tisztelettel megemlékezve említem meg, hogy a daljáték teljes egészének ismétlése, sugárzása nagy örömet szerezne a hallgatóknak!

1343   smaragd • előzmény1342 2018-03-16 18:20:25

 

Most, hogy a  YT-on hallhatjuk Kemény Egon egyik legismertebb és legkedveltebb keringőslágerét - most már a szerzőpár neve is megjelent - felidézem hozzá korábbi bejegyzésem egy részletét:

1033   smaragd • előzmény10322017-09-06 08:31:28

Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.

Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk 

"A hangszóró mellől" címmel megjegyezte,

'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '...

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető és közreműködik: Kováts Péter (hegedű)
MOZART: G-dúr cassazione K.63
MOZART: B-dúr hegedűverseny K.207
MOZART: D-dúr divertimento K.136
MOZART: A-dúr szimfónia K.201
20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

Magyar Állami Operaház Énekkara
vez.: Csiki Gábor
"OperaFüred"
Énekkari gála