vissza a cimoldalra
2020-05-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4306)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3883)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1947)
Lisztről emelkedetten (993)
Szkrjabin (547)
Marton Éva (794)
Társművészetek (1696)
Momus-játék (5838)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62157)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4806)
Franz Schmidt (3606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20487)
Balett-, és Táncművészet (6024)
Bartók Rádió (771)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (171)
A MET felvételei (423)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3606   smaragd 2020-05-26 18:54:25

8. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2020

11. - 19. SEPTEMBER 2020 Wien

Az új weboldalon minden szükséges tájékoztatás megjelent már: https://www.orgelwettbewerb.at/2020/03/22/neue-fso-website/

3605   smaragd • előzmény3604 2020-05-25 17:12:04

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

22.

Der Unterricht verlief immer so, daß alle Schüler anwesend waren, mesit sechzehn bis zwanzig. Einer hat dann sein neues Stück vorgetragen, und Schmidt hat dann darüber gesprochen. Es war auch nie so wie bei Marx, der immer wollte, daß man so wie er schreibt. Der Schmidt konnte alles, nur keine Atonalität unterrichten. Und wenn es die Umstände erlaubten, hat man das neue Stück auch gleich in die Tat umgesetzt: „Holen wir uns gleich ein Chello, eine Bratsche usw. …”

3604   smaragd • előzmény3603 2020-05-24 20:25:35

A Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának kiadója: http://www.doblinger-musikverlag.at/Verlag/index.php?sp=2&kat=1

3603   smaragd • előzmény3599 2020-05-23 12:08:30

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

21.

Der Klavierunterricht war meist Einzelunterricht, aber es wurde uns anempfohlen, daß man auch andere Klavierstunden besucht, da man ja auch von Kollegen lernt, man kann selber ja nicht alles spielen.

3602   smaragd 2020-05-20 14:56:49

Franz Schmidt Pozsonyban szültetett, 1874. december 22-én. Pozsony híres épületei, terei fették körül, itt nevezkedett, gimnáziumi karátja volt Dohnányi Ernő és Bartók Béla. Zenei indulása is a pároshoz köti, majd 1888-ban Bécsbe költözött át családjával.

Pozsony nevezetes épületeit Rudolf Alt és Jakob Alt több képén is megrökönyítette (Forrás: https://pozsonyikifli.sk/a-pozsonyi-ferenciek-tere-ahogy-mi-latjuk/):

Rudolf Alt: A pozsonyi Fő tér és a Ferenciek tere, webumenia.sk

3601   smaragd • előzmény3581 2020-05-17 18:11:49

3600   smaragd 2020-05-14 19:23:39

3599   smaragd • előzmény3598 2020-05-14 19:23:20

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

20.

Der Wiener ist sehr konservativ. Man hat den Berg, Schönberg, oder Webern im Konzert tumultiert oder auch die Philharmoniker, die sich geweigert hatten, neue Musik aufzuführen oder auch bis heute keine Frau in ihre Reihen ließen: Warum, wenn sie besser ist?

3598   smaragd • előzmény3596 2020-05-12 18:42:45

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

19.

Gibt es bei Schmidt etwas typisch Ungarisches oder auch Österreichisches in seiner Musik?

Ist Brahms denn besonders ungarisch oder österreichisch oder Beethoven? Ich finde, daß es international  ist. Da ist Schubert doch noch mehr österreichisch als Beethoven. Ich bin selber Österreicher und ich finde es ganz richtig, daß man sagt, Österreich ist das Land der Musik. Ich könnte mir den Schmidt nirgendwo anders vorstellen.

3597   smaragd 2020-05-11 17:31:08

Susanne Rohn

Das Dirigierrepertoire der Künstlerin umfasst die verschiedensten Epochen und Stilistiken und enthält auch Werke, die über das Standard-Repertoire hinausgehen (z.B. Edward Elgar „The Dream of Gerontius“, Franz Schmidt „Das Buch mit sieben Siegeln“, Michael Tippett „A Child of Our Time“, Oskar Gottlieb Blarr „Osteroratorium“, Ralph Vaughan Williams „Five Mystical Songs“, Vaclav Trojan „Märchen“ für Akkordeon und Orchester oder Max Reger „Der 100. Psalm&ldquo.) https://www.volksbank-hochrhein-stiftung.de/1990.html

https://de.wikipedia.org/wiki/Susanne_Rohn

https://www.rondeau.de/infocenter.php?cms=1&item=161

Tegnap fedeztem fel a videofelvételeket, amelyeken Susanne Rohn játszik gyülekezete templomának orgonáján. Kedvesen vezet be minket a frissen felújított hangszer titkaiba és Bach születésnapján két kisebb darabját adta elő.

Régóta készülök őt személyesen bemutatni, így a világhálón megismerhetik olvasóink sokoldalú tehetségét és elragadó személyét.

https://www.youtube.com/watch?v=i1o0tNCruzI

Orgelpodcast 21.3.20 aus der Erlöserkirche, S. Rohn: J.S. Bach „Herzlich tut mich verlangen“ BWV 727

Max Reger mai születésnapi évfordulójára:

https://www.youtube.com/watch?v=_Bf7G0yIuCE

Orgelpodcast 3. 4. 20 Susanne Rohn spielt von Max Reger: „Ein feste Burg ist unser Gott” op.67, Nr.6

3596   smaragd • előzmény3594 2020-05-09 09:22:29

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

18.

Wie mag es zu einem Werk wie der „Deutschen Auferstehung” gekommen sein?

Da könnte eventuell der Schütz beteiligt gewesen sein, der ja in der Partei war. Der Schmidt auf jeden Fall war völlig unpolitisch. Er hatte in seinem großen Freundenkreis ja sehr viele Juden. Vielleicht war der Schmidt sogar ein bißchen Opportunist in diesem Zusammenhang, so ähnlich wie eben Wittgenstein gesagt hat, ich zahle Ihnen eine Villa in Perchtoldsdorf, wenn Sie mir schöne Musik machen. Aber das ist ja auch nicht Schlechtes, das war völlig unpolitisch; der Richard Strauss hat ja auch nichts gegen Geld gehabt. Der Wiener denkt immer so, daß nur der ein Genie sei, der verhungert! „Der Schubert, das war ein Genie, der arme Teufel”; und wenn einer Geld bekommt – so wie Strauss für den Rosenkavalier nicht wenig bekommen hat – dann ist das schon verdächtig.

3595   smaragd • előzmény3592 2020-05-06 18:00:47

Részletek a lemezről:

3594   smaragd • előzmény3589 2020-05-03 16:30:52

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

17.

Gibt es in Schmidts Kompositionen so etwas wie eine Entwicklung?

Entwicklung wie bei Beethoven z. B.? Wenn man es so versteht, dann muß ich sagen, sie ist nicht so stark. Denn wenn man immer von modern oder kompliziert spricht, so ist die Vierte weniger kompliziert als die Zweite. Beim Streichquartett gibt es diese Entwicklung noch eher, das erste Quartett ist noch sehr in der Romantik des 19. Jahrhunderts, das zweite ist davon schon viel weiter entfernt.

3593   smaragd 2020-05-01 18:10:57

Forrás és részletek az előző bejegyzéshez:

https://www.prestomusic.com/classical/products/8306218--karajan-the-berliner-philharmoniker

3592   smaragd 2020-05-01 18:10:55

Schmidt, F: Notre Dame

3591   smaragd • előzmény3584 2020-04-30 18:10:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

Oct 07, 08

2020

Konserthuset Stockholm: Stora SalenStockholm

Mozart, Piano Concerto no. 16 in D, K451

Schmidt, Symphony no. 2 in E flat major

Royal Stockholm Philharmonic Orchestra

Simone YoungConductor

Lise de la SallePiano

3590   smaragd 2020-04-29 15:42:23

Zubin Mehta születésnapi évfordulóján

YouTube:  

Franz Schmidt "Symphony No 4" Zubin Mehta

https://www.youtube.com/watch?v=y4JdB7zk5T0

3589   smaragd • előzmény3588 2020-04-27 18:20:11

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

16.

Gibt es heute noch jemanden, der den Schmidtischen Stil weitergetragen hat?

Am ehesten vielleicht noch Alfred Uhl, obwohl es nicht nach Schmidt klingt, so ist er doch in der Tonalität in seinen Bahnen. Er geht auf der Schmidtischen Linie eben weiter; der Uhl ist ja auch ein unerhört begabter Mensch. Weißensteiners Musik hat dagegen mit Schmidt weniger zu tun.

3588   smaragd • előzmény3587 2020-04-26 16:20:39

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

15.

Warum wird die Schmidtische Musik heute so wenig gespielt, ist sie zu schwer?

Nein, das glaube ich nicht. Es ist eine Art Snobismus. Schmidt steht etwas zwischen den Fronten: Für den atonalen Komponisten war er zu „rückschrittlich” und für das normale Publikum war und ist er doch wiederum zu modern, zu schwer verständlich. Ich glaube, das wird sich ändern.

3587   smaragd • előzmény3579 2020-04-24 18:26:20

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

14.

Hatte Schmidt musikalische Vorbilder?

Ich weiß nicht genau, einen epigonalen Stil hatte er jedenfalls nie. Wie ich Ihnen schon sagte, man erkennt den Schmidtischen Stil sofort, auch wenn man nicht sagen kann, warum es so ist.

Wie würden Sie Schmidt charakterisieren?

Er war sehr ruhig, freundlich, konnte aber schon auch zynisch werden. Sofort beeindruckte eben auch seine unglaublich rasche Auffassungsgabe.

3586   smaragd 2020-04-23 19:30:56

Ismét kiváló lemezhallgatási lehetőség a YouTube-on, Franz Schmidt egyik legismertebb és legkedveltebb műve: 

https://youtu.be/aDMjQMVVYVA

Franz Schmidt : Variationen über ein Husarenlied for orchestra (1930-31)

  1. Introduction (Adagio)
  2. Theme (Vivace alla marcia)
  3. Variations I to XV
  4. IV. Coda.

Performed by the New Philharmonia Orchestra conducted by Hans Bauer.

3585   smaragd 2020-04-22 15:13:02

Itt hallható.

YouTube:

Franz Schmidt : Conzertante Variationen über ein thema von Beethoven for piano (LH) and orch. (1923)

Rodders 7,34 E feliratkozó The theme is from the third movement, Scherzo of Beethoven's Violin Sonata No. 5 in F major Op. 24 'Frühlingssonate'

I. Langsam

II. Thema

III. Ruhig fliessend

IV. Lebhaft, Doch nicht zu schnell

V. Langsam - Sehr lebhaft

VI. Sehr ruhig

VII. Mässig bewegt - Sehr lebhaft.

Performed by Karl-Andreas Kolly (piano) and Musikkollegium Winterthur conducted by Werner Andreas Albert.

3584   smaragd • előzmény3569 2020-04-21 11:47:17

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=G4ysRz0TLu0

Dallas Symphony Orchestra

Learn more about Schmidt's magnum opus, The Book with Seven Seals. Luisi, a champion of the work, will present its Dallas premiere from April 3 to 5, 2020.

FABIO LUISI conducts

HERBERT LIPPERT tenor (St. John the Divine)

MIKA KARES bass (The Voice of the Lord)

MEGHAN KASANDERS soprano

KELLEY O'CONNOR mezzo-soprano

MATTHEW PEARCE tenor

HADLEIGH ADAMS bass

MICHAEL SCHÖNHEIT organ

DALLAS SYMPHONY

CHORUS: JOSHUA HABERMANN director

* Legnagyobb örömömre Fabio Luisi, Franz Schmidt műveinek avatott karmestere elmondja a leglényegesebb tudnivalókat; szinte szóról szóra a szavakkal, amelyekkel én őt kisgyermekkoromban családi körben megismertem… majd évekkel ezelőtt a kolozális művész, zenepedagógus ezen rendkívüli értékeinek továbbadása céljával nyitottam meg Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) fórumát.

Ezt követően Fabio Luisi a "nagy oratórium"-ot –, ahogyan Schmidt említette és amelyet életműve csúcspontjának (Norbert Tschulik könyve) tekintett – nagy vonalakban ismerteti, saját véleményével, meglátásaival együtt; zenei élményben is részünk lehet – az alig három perces video révén.

3583   smaragd • előzmény3582 2020-04-19 19:31:52

Érdekes, Franc Schmidt rövid bemutatása különösen, örülök, hogy megtaláltad!

3582   Ardelao 2020-04-18 13:59:12

"PÁRBESZÉD AZ ALKOTÓVAL
 

Trózner József

Napjainkban, amikor a zeneszerzők kísérletező kedve sok vívódással, sok érdekességgel, de talán kevesebb azonnal értékelhető zenei telitalálattal jár együtt, sokkal inkább, mint bármikor, szükségünk van a tapasztalt, évtizedes távlatokkal rendelkező muzsikusok véleményére. Hogyan látja tanár úr világviszonylatban, hazai viszonylatban és marosvásárhelyi viszonylatban hagyomány és újítás, az elődök mintájához kötöttség és modernség kérdését?

— Mindhárom viszonylatban, így vásárhelyiben is, nagyon szép hagyományok örökösei vagyunk. De le kell szögezzem, hogy amivel a mai fiatalság napjainkban kísérletezik, azzal nem értek mindenben egyet. Bizonyosfajta zenei bruitizmust, a zörejek kultuszát művelik sokan. Természetesen az eredményeket nem én, hanem a jövő fogja tisztázni. így aztán kérdésére nem érdemes kimerítő választ adnom. Mikor a kísérletezés a zene rovására megy, akkor öregnek és maradinak, igen, igen, írja csak szó szerint, öregnek és maradinak tartom magam. S mikor mindezt mondom, tudom, hogy én vagyok a hibás, én vagyok a meg nem értő, a jövő a fiatalságé, nem az enyém.

Másik központi kérdése a mai alkotónak a népzenéhez való viszony. Hogyan vélekedik tanár úr a népzene szerepéről napjainkban és e szerep jövőjéről, természetesen a műzenére gyakorolt hatás szemszögéből?

— A népzene mindig aktuális, nemcsak napjainkban. A népzenének múltja, jelene és jövője van, nagyon sokáig fog még világítani az útját kereső zeneszerző számára. Hogy ez a befolyás az egyes zeneszerzőknél mennyire intenzív, azt már az illető belső világa, beállítottsága szabja meg. Kivonni magad a népzene hatása alól? Ez véleményem szerint lehetetlenség. ...

Az idei vásárhelyi fesztivál egyik hangversenyén a tanár úr kórusműve is szerepelt. Milyen időszakból származó alkotás ez, és milyen helyet foglal el a zenekari művek, kamaraművek, dalok között? Milyen műfaj területén közelítette meg tanár úr leginkább zenei eszményeit?

— Előadott kórusművem 1953-ban született. Kriza „Vadrózsái-ból” vettem szövegét, címe: „Leterítem keszkenyőmet.” Rövidesen megjelenik a Művelődés-ben. Egyébként elég kevés kórusművet írtam, kedvenc műfajom a dal marad. Barabás Kásler Magda tavaly és a télen több dalomat énekelte, s őszire is tervbe vettünk egy újabb közös szerzői estet. Zenekari műveimet nem tartom olyan jónak, mint dalaimat. ...

Milyen költők verseire írt dalokat legszívesebben, mikortól kezdve, és mi jelent meg nyomtatásban a tudomásom szerint gazdag daltermésből?

— Előszeretettel írtam dalokat erdélyi költők verseire és ezek közül Berde Máriát és Dsida Jenőt említeném meg. További kedvenc költőim, akiknek a verseire dalokat írtam: Balassi Bálint, Juhász Gyula, Shakespeare, Michelangelo, Hugó, Baudelaire, Verlaine, Charles d’Orléans és sokan mások. Legelőször a 40-es években írtam dalokat és jelenleg is írok. Dalaim nincsenek kiadva. Szó van róla, hogy kiadnak belőlük, igen, szó van róla. ...

Fiatalabb muzsikusok, akik a tanár úr növendékei voltak, büszkén szoktak mesélni Önről, mint a bécsi zeneakadémia és zeneszerző mesteriskola egykori ösztöndíjasáról. ...

— Igen, Bécsben ragyogó tanáraim voltak, olyanok, mint dr. Richard Stöhr, vagy Franz Schmidt. Ez utóbbi, aki Bruckner tanítványa volt, különösen emlékezetes maradt számomra. Univerzális zenei zseni volt, valóságos megszállott. Képzeljen el valakit, aki a Bécsi Filharmonikusok cselló koncertmestere, de ugyanakkor zongora-mesteriskola tanár az akadémián, és ugyanott zeneszerzés-mesteriskolát is vezet. Művei most jönnek divatba; nemrég olvastam valahol, hogy Lorin Maazel vezényli őket. Rengeteg történetet, anekdotát hallottam tőle Bruckner, Brahms, Hanslick korából. Gondolom, én vagyok az egyik utolsó tanú, aki ezeket még egyenes, forrásból közvetíthetné. … Jó lenne mindezt egyszer lejegyezni és közölni. ...

Állok rendelkezésére, amikor kedve tartja. ...

  Szóval, Bécs után hazatértem Vásárhelyre, és itt a helyi, konzervatórium, népi művészeti iskola, zenei líceum, majd a pedagógiai főiskola tanára lettem. Most nyugdíjas, vagyok. Sok ezer tanítványom, volt, ha összeszámítjuk a csoportos összhangzattan, ellenponttan és formatan-óráim növendékeit. Olyan növendékeimmel büszkélkedhetek, mint Szabó Csaba, Csíky Boldizsár, Terényi Ede, Orbán György. Mint kuriózumot, azt is elmondhatom, hogy van egy olyan család, ahol a nagyapát, apát és unokát egyaránt tanítottam az évtizedek során....

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az igényes zene még sokkal inkább a tömegek közkincsévé váljék?

— Úgy képzelem, hogy az, igény fokozódni fog. Példa volt erre a marosvásárhelyi zenei fesztivál. Csupa telt ház, nem lehetett jegyet kapni. Ez bizonyítja, hogy a jó zene mindig talál magának közönséget. Nem tudom elképzelni, hogy a zene hatása valaha is csökkenne. Az ember nem vonhatja ki magát a zene hatása alól. Még a legbotfülübb, ember is, ösztönösen, énekel vagy fütyül, olyan hamisan, hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében, de igenis énekel. Minden házban van, rádió vagy tévé, mindenhová, behatol a zene.

No, igen, de vajon a rádió, és tévé eleget tesz-e feladatának, hogy hozzájáruljon a jó zenei ízlés kialakulásához? Gondolok a könnyűzene-dömpingre, gondolok az ál-népzenék, özönére stb.

— Nem hallgatok rádiót, nem nézek tévét, mert nem szeretem a gépi zenét. Gondolom, hogy ha valóban úgy van, ahogy mondja, akkor jó, lenne javítani a dolgon. A komolyzene megközelíthető, fajtáját kéne felkarolni, azt, ami vonz, és nem elriaszt. Ma, már egy Mozart-, vagy Beethoven-mű nem probléma,, mindenki megértheti őket. A rádió és tévé valóban elkényelmesít, leszoktat az élő, zene hallgatásáról, műveléséről, de mindezt nem látom komoly veszélynek, és maradéktalanul optimista vagyok a zene jövőjét illetően."

Simon Dezső

UTUNK, 1973.IX.7. (28. Évfolyam, 36. szám)

3581   smaragd • előzmény3570 2020-04-17 10:33:53

Schmidt, F: Toccata

Christian Brembeck (organ)

https://www.prestomusic.com/classical/products/8006350--freu-dich-sehr-o-meine-seele

3580   smaragd 2020-04-15 18:47:56

Jonathan Berman

BBC National Orchestra of Wales

THE FRANZ SCHMIDT PROJECT

https://youtu.be/uROr8pOE1iA

The BBC National Orchestra of Wales and Jonathan Berman will record all 4 symphonies of Franz Schmidt, exploring and promoting his music leading to his 150th birthday in 2024!

3579   smaragd • előzmény3572 2020-04-14 06:57:45

Az alábbi (3572) idézethez tartozó lábjegyzet:

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

13.

„Das Honorar für die Beethoven-Variationen rückte die Verwirklichung eines langgehegten Wunsches in reale Nähe: ein eigenes Haus auf dem Lande zu haben….Die Wittgensteinische Summe hätte dafür ausgereicht …” (Alfred Jirasek: „Erinnerungen an Franz Schmidt”, Graz 1975)

Anmerkung von Frau Dorothea Schmidt-Jirasek: In einem Brief klagt die Witwe Margarete Schmidt über die lange Abzahlung der Schulden aus dem Hauskauf; das Wittgenstein-Honorar reichte also bei weiterem nicht zur Finanzierung.

3578   smaragd 2020-04-11 16:38:10

Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!

3577   ladislav kozlok 2020-04-09 09:25:13

Koszonom szépen ezt az interjút. Ludovít Rajter/Lajos bácsi/ nagy alakja volt a szlovák zenei életnek, errol már beszégettunk.    

3576   Ardelao 2020-04-09 06:23:34

FRANZ SCHMIDT tanítvány, a fiatal Rajter Lajos

 

Diszkózenéből a barokkba?

A Budavári Zeneművészeti Alapítvány negyedszer rendezte meg az egyházzenei fesztivált. A koncertsorozatot az idén Mosonyi Mihály emlékének ajánlották a zeneszerző születésének 180. évfordulóján Budapest/Budavár—Pozsony/Bratislava helyszíneken. A Mátyás-templomban, az osztrák—szlovák—magyar esten Schubert G-dúr miséjét követően Mosonyi F-dúr miséjét László Váradi Gyula, a hangversenysorozat művészeti vezető-rendezője gondozásában dirigálta Rajter Lajos (Ludovit Rajter) szlovákiai karnagy, zeneszerző. A két művész a koncertet megelőző főpróbán beszélgetett a 89 éves karnagy pályájáról, a század végi, ezred végi zenei folyamatokról.

— Karnagy úr pályája is — mint Mosonyi Mihályé — elválaszthatatlan a szlovák—osztrák—magyar zeneművészettől. Milyen hatással volt művészi tevékenységére a hármas kultúra?

— A bécsi klasszikusok, a „második bécsi iskola”, Schönberg, Berg, Webern, Budapesten Kodály és Bartók óriási hatással voltak rám. Alapos pozsonyi zenei előkészületek után kerültem a bécsi Zeneművészeti Főiskolára. Mesterem zeneszerzésben az ugyancsak pozsonyi születésű Franz Schmidt volt. 1924-ben gazdag zenei élet folyt Bécsben, és az ott megforduló zeneművészekkel később személyes kapcsolatba is kerültem. Ezután Bartók Béla ajánlatára Budapestre kerültem Dohnányi Ernő mesteriskolájába. Itt ismertem meg Bartók és Kodály műveit. Nincs olyan Bartók-mű, melyet ne dirigáltam volna.

— A Budapesten eltöltött időszak nemcsak professzor úr pályáján, hanem a Magyar Rádió történetében is jelentős. ...

— Két évig a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tanítottam, utána kerültem Budapestre, s a Magyar Rádiónak lettem a karmestere. Mint fiatal dirigensnek ez óriási feladat volt, hiszen akkor még nem volt rádiózenekar, hanem az operaházi és a mai Magyar Állami Hangversenyzenekar elődje létezett. Mindkettő nagyszerű együttes volt. A legtöbb művet kívülről játszották. A legnagyobb feladatom az volt, hogy a partitúrát kitűnően ismerjem. A próbára már teljes kép volt bennem a művekről.

— Hogyan látja karnagy úr a század végi—ezred végi zenei folyamatok alakulását?

— A zeneszerzésben a zenei túlzások kezdenek eltűnni a műsorokból. A kollégáim is visszatérnek a szolidabb zeneszerzési formákhoz, kisebb együttesekre írnak. A fiatalság egyre jobban érdeklődik a barokk zene iránt. Mintha menekülni akarnának a sokdecibeles diszkózene förgetegéből. ... Idővel a túlzott „modernizmus” megszűnik, s egy egészségesebb, érthető stílusnak ad majd helyet. Erősen hiszek a zeneszerzés jövőjében. A megbékélés jegyében.

Lejegyezte: Török Judit                 

MAGYARORSZÁG, 1995.X.13. (32. Évfolyam, 41. szám)

3575   smaragd • előzmény3574 2020-04-08 12:31:30

Nagyon szívesen meghallgattam most is a legjobb felvételt, sokak szerint Rudolf Moralt vezényletével. Tételenként hallhatjuk ezek szerint a most felbukkant 2018-as YT-videón, holott Franz Schmidt egybehangzó előadásra komponálta. Mégis remek így is, jobban, hosszabban elmélyedhetünk a zenében és gondolatainkban, amelyeket hetek óta átsző a rejtett félelem, szeretteink iránti aggodalmunk.

Franz Schmidt lyánya halála utáni fájdalmában komponálta.

Sosem fogom elfelejteni azt az elementáris élményt, amit 2014-ben a budapesti Operában átéltem a közönségben sok fehér hajú, szépkorú,  és számos fiatal, Franz Schmidt  zenéjét ismerő vagy iránta érdeklődő hallgatóval együtt, a IV. Szimfónia bemutatóján.

3574   Ardelao • előzmény3573 2020-04-08 07:41:13

Franz Schmidt: Symphony No. 4 (Moralt) 1955 - I. Allegro molto moderato - Passionato

3573   Ardelao 2020-04-07 21:43:10

Vienna Symphony Orchestra

Rudolf Moralt (conductor)

3572   smaragd • előzmény3567 2020-04-07 17:04:52

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

12.

Ist das Verhältnis Schmidt – Schütz vergleichbar mit Reger – Straube?

Das weiß ich nicht genau. Aber der Schmidt hat ja nicht ungern geschrieben, um einen Auftrag auszuführen. Denken Sie nur an die ganze Literatur für den Wittgenstein. Das war ja alles bestellt. Schmidt hat dies natürlich auch nicht ohne einen Seitenblick auf Geld getan, das ist ja nichts Schlimmes. Das hat der Richard Strauss ja auch getan.

3571   smaragd 2020-04-05 18:59:37

https://www.facebook.com/orgelwettbewerb/

3570   smaragd • előzmény3568 2020-04-03 18:58:37

Schmidt, F: Notre Dame

Berliner Philharmoniker Herbert von Karajan

Recorded: 1967-09-22

Recording Venue: Jesus-Christus-Kirche, Berlin

Intermezzo  4:42

https://www.prestomusic.com/classical/products/8252625--berliner-philharmoniker-the-christmas-album#tracklist

3569   smaragd • előzmény3555 2020-04-02 18:15:30

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

Meyerson Symphony Center

Dallas, Texas, 75201, United States

2021 April 01, 02, 03 at 19:30

PROGRAMME

  • Brahms, Johannes (1833-1897)         Piano Concerto no. 2 in B flat major, Op.83           
  • Schmidt, Franz (1874-1939) Symphony no. 4 in C major  

PERFORMERS

Rudolf Buchbinder    Piano

Fabio Luisi     Conductor

Dallas Symphony Orchestra

3568   smaragd • előzmény3566 2020-03-31 17:44:58

Schmidt, F: Praeludium und Fuge - Hallelujah

  • Andrew Canning (organ)
3567   smaragd • előzmény3565 2020-03-30 00:12:52

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

11.

Im „Buch mit sieben Siegeln”  kommen sehr umfangreiche Orgelzwischenspiele vor. Glauben Sie, daß Franz Schütz dafür ausschlaggebend war?

Das ist gut möglich. Schmidt hat sich für Orgel sehr interessiert, hat selbst sehr gut gespielt und hat auch sehr viele Werke für Orgel und für Schütz geschrieben.

*https://www.youtube.com/watch?v=O-h5j_OhQ70&list=UUGHMiBOIHzhLcLJny1RPCEg&index=5&t=0s

Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” - Ausschnitt (Orgel) aus einem Konzert im Großen Saal des Musikvereins Wien am 20. 12. 2009 mit den Wiener Philharmonikern und dem Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde.

Dirigent: Nicolaus Harnoncourt, Organist: Robert Kovács an der RODGERS Orgel.

3566   smaragd • előzmény3564 2020-03-28 12:59:53

Schmidt, F: Notre Dame

Budapest Symphony Orchestra Michael Halász

Notre Dame: Interlude 4:28

3565   smaragd • előzmény3563 2020-03-26 17:02:03

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

10.

Zu einem der möglichen „Initiatoren” zum „Buch mit sieben Siegeln” wird Raimund Weißensteiner gezählt, er behauptet dies zumindest in seiner eigenen Biographie. Würden Sie  noch andere Anregungen zu diesem Oratorium für möglich halten?

Es ist doch irgendwie so, da sich jeder Komponist denkt, ich möchte Symphonien schreiben, ein Violinkonzert oder ein Klavierkonzert, ich möchte ein Oratorium schreiben, usw. Das gehört sozusagen dazu. Das haben alle großen Komponisten getan, und es hat den Schmidt eben gereizt, für diese große Besetzung ein Werk zu schreiben. Aber ich glaube nicht, da die Idee nur auf Weißensteiner zurückgeht.

3564   smaragd • előzmény3560 2020-03-25 10:17:02

Erről a felvételről eddig nem tudtam!  :-)

*

Bartók: Piano Concerto No. 3, BB 127, Sz. 119

Rachmaninov: Piano Concerto No. 2 in C minor, Op. 18

Ravel: Piano Concerto in G major

Respighi: Concerto in modo misolidio

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra

Conductors

Boreyko, Andrey

Kuchar, Theodore

Groups & Artists

Hamburg Symphony Orchestra

Janáček Philharmonic Orchestra

National Symphony Orchestra of Ukraine

Schirmer, Ragna

Würtz, Klára

Label

Berlin Classics

Meghallgatható részletek: https://www.prestomusic.com/classical/products/8035545--great-piano-concertos

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra   29:52

Ragna Schirmer (piano)

  • Hamburg Symphony Orchestra
  • Andrey Boreyko
  • Recorded: May 2004
  • Recording Venue: Friedrich-Ebert-Halle, Hamburg, Germany

I. Langsam  4:07

II. Thema: Scherzo, allegro vivace  4:33

III. Ruhig fliessend  2:18

3563   smaragd • előzmény3562 2020-03-23 14:07:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

9.

Hat er im Unterricht andere Musiker als Vorbilder herangezogen?

Ja sicherlich. Ich habe ihn z. B. darum gebeten, er solle mir ein Buch nennen bezüglich Instrumentation. Und er sagte mir, das beste sei ein Abonnnement zu den Philharmonikern mit gründlicher Vorbereitung. Da hat er Recht!

(A fenti idézet közvetlen előzménye a 3559 számú bejegyzés.)

3562   smaragd • előzmény3561 2020-03-21 12:01:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

8.

Halten Sie die Zwölftontechnik für eine Sackgasse?

Das kann ich nicht beurteilen; der Schönberg war ein genialer Mensch, auch die Werke vor op. 11 sind genial. Ich halte es aber sonst mit Schmidt, daß Atonalität und Musikalität nicht vereinbar seien. Diese neue Technik war natürlich unerhört praktisch, man kann, wenn man einmal eine Reihe hat und die ganzen Umkehrungen usw., natürlich immer wieter komponieren.

3561   smaragd • előzmény3559 2020-03-19 17:37:28

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

7.

Ist Schmidt in der Schönberg-Epoche ein „Konservativist”?

Naja, man sagt so. Eine Zeitlang war es doch so, daß man jemanden, der nicht atonal komponiert hat, als konservativ und rückschrittlich bezeichnet hat. Aber das stimmt eben meiner Ansicht nach nicht. Es ist mit dem Schönberg und auch mit dem Hauer so eine Sache. Schönberg hat doch behauptet, daß er mit seiner Erfindung ein Monopol habe. Das ist sachlich nicht richtig. Es gibt vom Liszt, von dem geschmähten Liszt, eine Bagatelle. Genau heißt sie: „Bagatelle sans Tonalité” das heißt wörtlich „Atonalität”. Ich weiß nicht, ob Schönberg dieses Stück gekannt hat, ich glaube schon, denn Schönberg hat fast alles gekannt. Aber denken Sie sich den Fall, der Armstrong, der erste Mann auf dem Mond, kommt dort an und findet eine Tafel „Wilkommen! gez. Franz Liszt”. Was kann er da machen? Entweder er meldet das, oder er läßt die Tafel verschwinden! Da war Schönberg noch gar nicht auf der Welt, da hat Liszt das komponiert. Wenn es also ein Patent gäbe, so hätte das der Liszt, nicht Hauer oder Schönberg.

3560   smaragd • előzmény3558 2020-03-17 12:44:53

3559   smaragd • előzmény3557 2020-03-15 18:55:20

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

6.

Hat Schmidt im Unterricht über seine eigenen Werke gesprochen?

Nein, nie!

3558   smaragd • előzmény3554 2020-03-14 22:44:54

 

3557   smaragd • előzmény3556 2020-03-13 17:57:41

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

 

5.

Wie sehen Sie Schmidts Kompositionsstil im Vergleich zu Max Reger?

Obwohl es da Ähnlichkeiten gibt, ist Reger doch ganz anders. Reger ist viel intellektueller, denken Sie nur an die vielen Fugen. Schmidt hat einmal gesagt: „Wenn einem nichts einfällt, so soll man eine Fuge schreiben, das geht immer.“

3556   smaragd • előzmény3549 2020-03-12 17:55:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

4.

Würden Sie Schmidt eher als Pianist oder als Cellisten einordnen?

Als Komponisten.

Gibt es einen typischen Schmidt-Stil?

Na und wie! Nach ein paar Sekunden sagt man: Das ist Schmidt. Man kann im ersten Moment vielleicht nicht sagen, warum; es ist nicht nur ein einzelner Akkord, an dem man ihn erkennt, aber man weiß, das ist Schmidt, seine Handschrift.

3555   smaragd • előzmény3547 2020-03-11 19:15:26

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

OpernhausFalkenstrasse 1, Zürich, 8008, Switzerland
On Sunday 13 December 2020 at 11:15

PROGRAMME

Brahms, Johannes (1833-1897)

Violin Concerto in D major, Op.77

 

Schmidt, Franz (1874-1939)

Symphony no. 4 in C major

 

PERFORMERS

Augustin Hadelich

Violin

Philharmonia Zürich

Fabio Luisi

3554   smaragd • előzmény3548 2020-03-10 20:54:44

Schmidt, F: Toccata in D minor for the left hand

https://www.prestomusic.com/classical/products/8063143--stefan-warzycki-piano-music-for-the-left-hand

3553   smaragd 2020-03-09 19:11:38

https://open.spotify.com/album/7usXTxBFJIWywtDdY5IAG5

3552   smaragd • előzmény3551 2020-03-09 18:42:59

https://www.facebook.com/hrsinfonieorchester/videos/297663317826786/

3551   smaragd 2020-03-07 17:27:15

Lassan, de halad az adatok bevitele.

Franz Schmidt zeneművészeti munkásságának sok fontos alapadata hiányzik. Vagy talán nem fér ki... ? 

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Schmidt,%20Franz%22

Név Schmidt, Franz

Foglalkozás zeneszerző

Született 1874. 12. 12. Pozsony

Meghalt 1939. 02. 11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés

a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmónikások szólócsellistája volt
emlékszabjája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.01.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Notre%20Dame%22

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.14. magyarországi bemutató

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.17.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.21.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.26.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1917.01.11.

 

Megjegyzem, hogy a magyarországi ősbemutatót születésnapjához igazíttatták...

3550   smaragd • előzmény3549 2020-03-06 17:12:42

https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Josef_Dichler

Josef Dichler, * 11. Juli 1912 Wien, † 26. März 1993 Wien, Klavierpädagoge, fast dreißig Jahre Professor für Klavier-Konzertfach an der Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien.

Dichler gründete 1970 den Verein "Wiener Musikseminar". Der Dr.-Josef-Dichler-Klavierwettbewerb wird von der Dr. Josef-Dichler-Gedächtnisstiftung finanziert, deren Gründung Dichler testamentarisch verfügte.

3549   smaragd • előzmény3546 2020-03-06 17:04:09

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

3.

War er als Lehrer streng oder penibel?

Nein, gar nicht, man hat ihm die Aufgaben vorgespielt, und er hat gesagt, wie man dies oder jenes noch besser machen könnte. Aber nicht streng. “bitte, wie Sie wollen, wenn Sie diesen Akkord gerne hören und da wollen, dann schreiben Sie ihn.“

Denn Komponieren kann man eigentlich nicht lernen. Nach der Stunde ist man weggegangen und hat zu sich gesagt, ja, jetzt werde ich komponieren. So sehr hat er einen begeistert für die Musik.

Ich habe nie in meinem Leben einen größeren Musiker kennengelernt als ihn. Und was der für eine Auffassungsgabe und für ein Gedächnis hatte! Es gab ja öfters einen Klavierabend – aber ohne irgendetwas zu üben. Die Leute, die bei ihm im Haus gewohnt haben, sagten, er habe überhaupt nicht geübt[1]. Und Cello hat er ja auch fantastisch gespielt.

[1] Die Aussagen beziehen sich auf die Zeit, als Schmidt noch nicht in Perchtoldsdorf wohnte.

3548   smaragd • előzmény3541 2020-03-05 18:30:41

Dimitri Mitropoulos conducts Schoenberg, Scriabin & Schmidt

  • Wiener Philharmoniker, Studio orchestra
  • Dimitri Mitropoulos
  • Recorded: 28 September 1958
  • Recording Venue: Grosser Saal of the Musikverein

https://www.prestomusic.com/classical/products/7936711--dimitri-mitropoulos-conducts-schoenberg-scriabin-schmidt

3547   smaragd • előzmény3518 2020-03-04 17:57:50

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Thu 15 Oct at 19:30

Royal Festival HallLondon

Schmidt, Notre Dame: Intermezzo

Mozart, Piano Concerto no. 20 in D minor, K466

Mahler, Symphony no. 9 in D major

Philharmonia Orchestra

Paavo Järvi, Conductor

Jan Lisiecki, Piano

3546   smaragd • előzmény3544 2020-03-02 16:35:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

2.

Welche Eigenheiten hatte Schmidt im Unterricht?

Man konnte tun, was man wollte. Nur wenn jemand atonal komponiert hat, so sagte er, daß er das nicht verstände. Er hat auch einmal gesagt: Für  mich sind die zwei Begriffe Atonalität und Musikalität unvereinbar.”

3545   Ardelao 2020-03-01 07:48:26

Képtalálatok a következőre: mitropoulos dimitri cd schmidt

3544   smaragd • előzmény3542 2020-02-27 19:54:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

1.

Ich bin 1936 in die Kompositionsklasse bei Schmidt eingetreten; ich war also bei Schmidt weder in Klavier noch in Theorie. In Theorie war ich bei Stöhr. Als Schmidt dann krank wurde, sind alle seine Schüler zu Josef Marx gekommen. Das war übrigens auch ein sehr bedeutender Mann. Er war zwar kein Schmidt, aber er war unerhört gebildet und intelligent, auch auf anderen Gebieten, in Medizin, und in Physik vor allem. In Klavier war ich bei Kerschbaumer.

3543   Ardelao • előzmény3537 2020-02-26 09:23:24

3542   smaragd • előzmény3538 2020-02-25 20:44:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

23.

Schmidt war, wenn auch nur vorwiegend im deutschsprachigen Raum, in anspruchsvollen Musikkreisen als letzter Romantiker der deutschen Schule (besonders auch auf dem Gebiete als Kammermusiker) nicht nur als Komponist, sondern auch als ausübender Musiker bekannt und anerkannt.

(Anton Dermota írásának utolsó bekezdése.)

3541   smaragd • előzmény3537 2020-02-24 20:25:33

Bruckner: String Quintet & Schmidt: Piano Quintet

3540   smaragd • előzmény3539 2020-02-22 08:43:31

Köszönöm bejegyzésedet!

3539   Heiner Lajos • előzmény3537 2020-02-22 06:37:20

Kreizberget egyszer hallottam Amsterdamban a Concertgebouw elen, nagyon tehetseges dirigens volt, szomoru, hogy fiatalon meghalt valami langusztaban.

3538   smaragd • előzmény3534 2020-02-21 18:16:48

Végül rövid idézet a könyv szerzőjének megjegyzéséből:

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

22.

Im Februar 1989 sandte mir Prof. Dermota eine – nach seiner Meinung – verbesserte Fassung des zuvor abgedruckten Gesprächs . In dieser korrigierten Version fehlte aber eine große Menge Informationen, die der erste Gesprächsentwurf enthielt.

Wien, 7. Feber 1989

3537   smaragd • előzmény3535 2020-02-19 18:10:26

https://www.prestomusic.com/classical/products/8006341--in-memoriam-yakov-kreizberg-1959-2011

3536   smaragd 2020-02-18 22:25:47

Franz Schmidt (1874-1939) https://www.prestomusic.com/classical/composers/1808--schmidt-f

3535   smaragd • előzmény3532 2020-02-17 10:33:37

3534   smaragd • előzmény3520 2020-02-17 10:33:10

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

21.

"Kennen Sie Gründe, die zur Komposition des „Buch mit sieben Siegeln” geführt haben?

Nein, das weiß ich nicht genau. Er war – weltanschaulich – ein gläubiger Mensch, das hat er wiederholt bewiesen, in seiner Musik, in Gesprächen mit Bekannten. Kurz vor der Uraufführung von „Buch mit sieben Siegeln”  ist in der Zeitfolge Hitler nach Österreich gekommen und man wollte Schmidt dann überreden zu einem Hymnus auf Deutschland, aber das Werk ist ja nicht vollendet worden. Da hat man ihm dann noch nach seinem Tode Vorwürfe gemacht, daß er sich hat einspannen lassen. Man hat aber nie einen Vorwurf gemacht, daß er sich religiös oder kirchlich "einspannen lassen", das sind zwei Kontraste. Schmidt hat diese neue Ära nicht mitbekommen, er ist schon zuvor „in die ewigen Räume” abgegangen."

3533   smaragd • előzmény3500 2020-02-17 08:17:48

Időpont-egybeesés miatt nem tudtam meghallgatni a tegnap előadott FranzSchmidt-művet, reménykedem, hogy majd Perchtoldsdorfból kapunk néhány sort fórumunk számára a koncertélményről :-).

3532   smaragd • előzmény3517 2020-02-15 19:21:01

Franz Schmidt: Notre Dame – Zwischenspiel

Wiener Tonkünstler-Orchester 1999

Itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=8VyMSs2UmC8

3531   Ardelao 2020-02-14 04:47:35

Nem tudni, igazából mely történéseknek köszönhető az utóbbi években bekövetkezett változás, de tény, hogy a magyar születésű Schmidt Ferenc, akiről a 20. század második felében a zenével hivatásszerűen foglalkozók is alig hallottak, vagy nem akartak hallani, mondhatni világszerte egyre ismertebbé és elismertebbé válik.

Egy amerikai online újság 2018. évi kiadásában Terez Rose balett- és komolyzene-kritikus F. Schmidt IV. szimfóniájáról ír elragadtatással, mégpedig annak a San Franciscoi Szimfonikusok által, 2008. októberében történt előadásáról.

A cikk bevezető mondata – kissé szabad fordításban - így hangzik:

„Franz Schmidt gyászzenéje gyönyörűvé varázsolja a fájdalmat. Makulátlanul tisztává emeli azt, a hegycsúcson lévő hóhoz hasonlatossá, amely, ha belebotlasz, éget és ledermeszt, talajtalanná tesz, de távolról, óh, ez a leírhatatlan szépség maga. […]”

A teljes írás itt olvasható:

Requiem for His Daughter: Franz Schmidt's Lament

3530   smaragd • előzmény3465 2020-02-14 00:32:32

Franz Schmidt: „Notre Dame”

Act II Scene 2: De ventre inferi clamavi (Archdeacon, Quasimodo, Esmeralda,...)

 YT / https://www.youtube.com/watch?v=GmC17kvsHLA

3529   smaragd • előzmény3528 2020-02-11 23:30:00

Köszönöm szépen! Megjeleníti és kiegészíti korábbi bejegyzéseinket, a Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának Franz Schmidt und Preßburg című kötetétéből (Carmen Ottner kiadása) lefordított részleteket. Most Franz Schmidt halála évfordulóján tértünk vissza Pozsonyba, akkor születése napja alkalmából. Közvetlen előzmény: 2015. december 5. 1126 számú bejegyzés  Ardelao.

3528   Ardelao 2020-02-11 21:41:43

Zuzana Godárová Schmidt Ferencről szóló, tartalmas és értékes fotókkal illusztrált írását smaragd fórumtárs korábban már belinkelte (ld. a 3475. sz. bejegyzést).

Ebben Z. Godárová, mint azt másutt is olvashattuk, a következőt írja a zeneszerzőről: „[… legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. …]”                        

Felicián atyáról fotót eddig még nem láttam, avagy elkerülte a figyelmemet? Mindenesetre – ugyancsak egy, a Pozsonyi Kifliben megjelent cikkben (itt) – annak szomorú tartalmától eltekintve - örömmel fedeztem fel Schmidt Ferenc szeretett oktatójának a fényképét is.

3527   Ardelao • előzmény3524 2020-02-11 21:39:08

 

Schmidt Ferenc halála.

Bécsből jelentik, hogy Schmidt. Ferenc, a kiváló, magyar származású zeneszerző 64 éves korában meghalt. Schmidt Ferenc Pozsonyban született. Zenei tanulmányait Bécsben, Hellmesbergernél végezte. A bécsi udvari Opera gordonkása lett, majd a bécsi Zeneakadémia tanára és később igazgatója.  

A kitűnő zenésznek magyar zenei körökben is sok barátja volt. 

BUDAPESTI HÍRLAP, 1939.II.14.

3526   smaragd • előzmény3525 2020-02-11 10:25:36

Franz Schmidt: "4. Symphonie in C-dur" (1932-1933) 

Detroito Symphony Orchestra     Neeme Jaervi   https://youtu.be/9skFKtFhejk

  •  

Magyarországi ősbemutató: 2014., ahogy eddig tudtuk, az alábbi dokumentumok szerint a rádióhallgatók magyar előadásban már 1939-ben hallhatták. Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.

Rajter Lajos Schmidt-tanítvány volt.

Talán felbukkan még Papp Viktor nekrológja is!

3525   smaragd • előzmény3524 2020-02-11 09:41:57

Franc Schmidt halálának mai évfordulójára

3524   Ardelao 2020-02-11 06:14:00

 

81 évvel ezelőtt, a mai napon hunyt a Franz SCHMIDT

(1874. december 22. Pozsony – 1939. február 11. Perchtoldsdorf)

*

SCHMIDT FERENC, a bécsi zeneakadémia igazgatója meghalt
Bécs, február 13.

(Az Est külön tudósítójától)

Schmidt Ferenc, a kiváló zeneszerző 64 éves korában meghalt.

Schmidt, akit baráti szálak fűztek több magyar zeneszerzőhöz, Pozsonyban született. Zenetanulmányait Bécsben végezte, ahol az udvari opera zenekarához került gordonkásnak. 1910-ben zongora-szakos tanára lett a bécsi zeneakadémiának. 1925-ben kinevezték igazgatónak és ebben a pozíciójában Marx József utódja lett. Így egyben vezetője lett a bécsi állami színművészeti akadémiának is, amely szoros összefüggésben van a zeneművészeti főiskolával. Schmidt Ferenccel, magyar ember, kitűnő muzsikus került a nagy-múltú bécsi zenei intézet élére.

Szerzeményei közül legismertebb két hatásos dalműve: a Notre Dame, amelyet nálunk is bemutattak és a Fredigundis, továbbá három romantikus stílusú szimfónia, és a drámai hatású negyedik szimfónia, azon-kívül zongora,- orgona és kamarazeneművek.  

Vele most Bécs reprezentáns zenésze tűnt le.
 

AZ EST, 1939.II.14.

*

RÁDIÓ:

Budapest I.

23.00:

Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.

Bevezetőt mond Papp Viktor.

Vezényel: Rajter Lajos.

Előadásra kerül Schmidt Ferenc IV. szimfóniája.

PESTI NAPLÓ, 1939.III.31.

*

3523   smaragd • előzmény3522 2020-02-10 10:10:50

A 3522 számú bejegyzéshez

Vajon miért zavar ez téged? Kérdésedre válaszolok: 

  • elsősorban szerzői jogi oka van, rövid részleteket szabad idézni,
  • továbbá a pozsonyi cikkből kihagytam azt a részt, amelyről nem találtam hitelt érdemlő dokumentumot (ez a rész az eredeti linken elolvasható),
  • nem tud mindenki németül, már emiatt sem szeretnék túl hosszú német szöveget egyszerre beírni,
  • a Studien zu Franz Schmidt kiadványok esetében természetesen amúgy is csak kiemelésekkel foglalkozom itt a fórumon,
  • érkezett korábban fórumtársi észrevétel a túl hosszú bejegyzéseket  illetően is ... :-). 
3522   z on gora • előzmény3520 2020-02-10 01:51:01

Mi értelme van egy szöveget 20-30 részletben bemásolni ahelyett, hogy egyben tennéd?

3520   smaragd • előzmény3519 2020-02-09 19:48:21

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

20.

Sie würden Schmidt also nicht zu sehr auf Ungarn fixieren?

Ganz bestimmt nicht; natürlich gibt es ein paar folklorische Stellen in seinen Werken, in Notre Dame oder in den Husarenlied-Variationen, da sicherlich. Aber in seiner Klassik ist er eben über den Nationen stehend international.

3519   smaragd • előzmény3454 2020-02-07 17:44:30

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

19.

Sie sagen, daß man in seiner Musik ein „landschaftlich geprägtes Dokument“ finden kann. Wie stark sehen Sie seine ungarische Heimat in der Musik vertreten?

Der „Halleluja-Chor“ aus seinem „Das Buch mit sieben Siegeln“ ist z.B. so ein Dokument seiner Abstammung; aber er hat sich eigentlich später doch immer als Österreicher gesehen und dazu bekannt. Ich war einige Male in Pressburg und habe dort sein Geburtshaus besichtigt. Seltsamerweise bekennt sich das dortige Regime zu Schmidt, es kann ihn halt doch nicht umgehen, weil er ja doch schon ein Klassiker geworden ist. Und in diesem Sinne muß man eben doch sehen, daß er ein Weltbürger war, er ist in Ungarn gewesen, in Deutschland, Österreich, den slawischen Ländern usw., er ist über den nationalen Anschauungen gestanden.

3518   smaragd • előzmény3500 2020-02-05 12:02:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Fri 28 Feb at 19:30 

Palau de la Musica: José Iturbi, Valencia

Maria Dolores Vivó, flauta

Krommer, Flute concerto no. 1 in G major, Op.30

Schmidt, Symphony no. 4 in C major

María Dolores Vivó, Flute

Orquesta de Valencia

Alexander Soddy, Conductor

3517   smaragd • előzmény3515 2020-02-03 20:01:52

3516   smaragd 2020-02-01 18:33:40

 

Muzeális érték... az egykori Franz Schmidt-Gesellschaft honlapjának részlete:



F R A N Z   S C H M I D T - B I O G R A P H I E

(1874 / Preßburg - 1939 / Perchtoldsdorf bei Wien)
Die Familie Schmidt - teilweise magyarischer Herkunft - übersiedelte 1888 nach Wien. Dies bedeutete für das musikalische "Wunderkind", am damaligen "Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde" studieren zu können.

Franz Schmidt beeinflußte das österreichische, bzw. Wiener Musikleben in verschiedensten Berufssphären: 1896-1911 war er Mitglied der Wiener Philharmoniker, bis 1913/14 auch im Verband des Hofopernorchesters (als Cellist) engagiert. Als Pädagoge für Klavier, Violoncello, Kontrapunkt und Komposition bildete er an der gegenwärtigen Universität für Musik und darstellende Kunst zahlreiche später bedeutende Musiker, Dirigenten und Komponisten aus.
1925-27 war er Direktor, 1927-31 Rektor der traditionsreichen Ausbildungsstätte. Zu seinen bekanntesten Schülern zählten u.a. der Pianist Friedrich Wührer oder Alfred Rosé (Sohn des legendären Quartett-Primus, Konzertmeister der Wiener Philharmoniker und Schwager Gustav Mahlers, Arnold Rosé). Von den Komponisten sind Theodor Berger, Marcel Rubin, Alfred Uhl zu nennen.
Franz Schmidt war als Solist, Kammermusiker, Begleiter und Dirigent gleichermaßen anerkannt und gefeiert. Hinsichtlich seines phänomenalen musikalischen Gedächtnisses gibt es zahlreiche Anekdoten: Die noch lebenden (oder kürzlich verstorbenen) Schüler berichten von der unglaublichen Literaturkenntnis aller musikalischer Gattungen, die der Meister jederzeit präsent hatte.

Hohe Auszeichnungen bezeugen die Wertschätzung der Zeitgenossen: u.a. der "Franz Josefs-Orden", Dr. h.c. der Universität Wien (wie Anton Bruckner!).


Sein Privatleben stand im "negativen Kontrapunkt" zu dieser erfolgreichen beruflichen Laufbahn:
Zwei Jugendlieben - beide Frauen waren jüdischer Abstammung - blieben unerfüllt. Die erste Gattin dämmerte ab 1919 in der Wiener Heilanstalt "Am Steinhof" dahin, um drei Jahre nach dem Tod des berühmten Gatten im Rahmen der nationalsozialistischen "Euthanasie" - Kampagne in Deutschland ermordet zu werden. Die Tochter Emma verstarb unerwartet nach der Geburt ihres 1. Kindes. Der gebrochene Vater schuf danach seine 4. Symphonie als "Requiem für meine Tochter".

Die zweite Ehe mit einer jüngeren Klavierschülerin brachte dem bereits Anfang der Dreissigerjahre mit schwersten gesundheitlichen Problemen kämpfenden Künstler die notwendige Stabilisierung seines Privatlebens. Als Kollege, Freund und Lehrer wurde Franz Schmidt sehr verehrt. Sein geselliges Wesen ließ ihn bald zum "Wiener" werden: er liebte gemeinsames Musizieren im Kollegen-Studentenkreis und geistreiche Gesellschaft.

In seinem letzten Lebensjahr wurde der Todkranke mit dem Beginn des nationalsozialistischen Regimes konfrontiert. Nach dem Tod Alban Bergs und Franz Schrekers, der Emigration von Arnold Schönberg und Alexander Zemlinsky galt Franz Schmidt zu Recht als der bedeutendste Komponist der damaligen "Ostmark". (Die Anerkennung, die dem Schaffen seiner Kollegen Julius Bittner, Wilhelm Kienzl oder Joseph Marx zuteil wurde, ist nicht mit dem Ansehen und der Stellung Franz Schmidts im damaligen Wiener Musikleben zu vergleichen). Die Kantate "Deutsche Auferstehung" wurde vom Regime eingefordert, der Komponist ließ die Komposition jedoch unvollendet und schuf noch zwei inspirierte Auftragswerke für den einarmigen Pianisten Paul Wittgenstein: das Klarinettenquintett in A-Dur und die (Solo)-Toccata d-Moll - finalisiert im Sommer und Oktober 1938, wenige Monate vor seinem Tod.






https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo2.jpg
Zur Zeit der Vollendung
der ersten Oper "Notre Dame"




https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo5.jpg
Ende der 20er Jahre



https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo4.jpg
Franz Schmidt mit Joseph
Marx und Alexander Wunderer




https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo3.jpg
Sommer 1938, ein halbes
Jahr vor seinem Tod

 

3515   smaragd • előzmény3508 2020-01-31 10:59:07

3514   smaragd • előzmény3513 2020-01-29 18:08:37

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.

21.

Zenéje ma is jelen van, csak fel kell fedezni. 2018 novemberében a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara Martin Leginus vezényletével bemutatta Schmidt III. (A-dúr) szimfóniáját, amelyet a Columbia Gramofontársaság által a Schubert halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett 1928-as Nemzetközi Schubert-versenyre komponált. Schmidt műve elnyerte az osztrák nemzeti díjat, a kritikusok azonban a szimfóniáját jóval többre értékelték a svéd Kurt Atterberg nagydíjas művénél. Bízom benne, hogy az évforduló évében gyakrabban találkozunk Schmidt zenéjével.

3513   smaragd • előzmény3506 2020-01-27 08:49:39

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak
2019. 11. 13.


20.

2017 tavaszán, működésének hatvanötödik évében megszűnt az osztrák Franz Schmidt Társaság – éppúgy, ahogy ő maga is életének hatvanötödik évében távozott.

3512   smaragd 2020-01-26 09:48:59

Franz Schmidt magyar nyelvű wikipédia oldala

https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

tájékoztatása szerint, a lapot eddig a Musikverein, Ausztria kultúrája, Ferencsik János, Zenetörténet és a Február 11. oldalak vették át.

Tegnap jelent meg az Irodalom cím, amely a zeneszerzőről kiadott könyveket tartalmazza, ez a lista még bővíthető.

3511   Ardelao • előzmény3510 2020-01-24 19:43:15

 

NAGY ÖRÖM LÁTNI ÉS HALLANI EZT A NAGY SIKERT!!!

3510   z on gora • előzmény3509 2020-01-24 18:00:59

Franz Schmidt: „Notre Dame” (Intermezzo)

3509   smaragd • előzmény3465 2020-01-24 17:32:30

https://www.youtube.com/watch?v=jXMmpOlQKt8&list=RDjXMmpOlQKt8&start_radio=1&t=29

Franz Schmidt: Notre Dame  

Act I Scene 1: Halt! Nicht weiter! (Archdeacon, Quasimodo, Phoebus)

3508   smaragd • előzmény3464 2020-01-22 18:12:40

3507   z on gora 2020-01-21 18:41:51

A cikk forrása (pozsonyikifli.sk)

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész

Híres pozsonyiak
2019 11 13.

2019-ben Schmidt Ferenc, illetve ahogy a világ ismeri: Franz Schmidt két jubileumáról is megemlékezhetünk: februárban a halála 80. évfordulójáról, decemberben pedig a születése 145. évfordulójáról. Szeretnék röviden ismertetni néhány mozzanatot városunk e mára szinte teljesen elfeledett szülöttének életéből.

Schmidt Ferenc 1874. december 22-én született a vásártéri Reidner-féle házban, amelynek a helyén ma a Kulturális Minisztérium épülete áll a Szlovák nemzeti felkelés terén. Atyja, id. Schmidt Ferenc (1848–1910) fuvarozócéget vitt. Anyja, Ravasz Mária (1853–1931) Szakolcáról (Skalica) származott, de mivel árvaságra jutott, pozsonyi rokonai nevelték. Ferencnek két húga volt: Mária és Emma.

A Reidner-féle ház

A Reidner-féle ház lebontása után üresen álló telek

Első (és állítása szerint a legjobb) zongoratanára az édesanyja volt. Schmidt már ötéves korában eljátszott egyházi vagy katonadalokat hallás után. Zenei oktatását Rudolf Mader, a dóm orgonistája vette át, akit Ludwig Burger karnagy követett, vele azonban nem volt jó a kapcsolata. A legszebb hangú hangszernek az orgonát tartotta, amelynek titkaiba a közeli ferences kolostor orgonistája, Móczik József – Felicián atya avatta be. Schmidt szívesen emlékezett vissza a ferencesek orgonájának ezüstös hangjára, amely egy életre meghatározta belső hallását. Felicián atya, mint később elmondta, Schmidt zenekari műveiben ennek az orgonának a hangját hallotta. A festőművészként is tevékenykedő lelkész, a zeneelméleti tudással is rendelkező kiváló orgonista nagy hatással volt Schmidtre, de nemcsak a művészi fejlődésére, hiszen a zene mellett latin nyelvvel és matematikával is foglalkoztak. Felicián páter mint Frigyes főherceg és Izabella főhercegné udvari lelkésze az udvari körökbe is bevezette a fiút, aki később a főhercegnének ajánlotta I. szimfóniáját.

Annál nagyobb sokként érte Schmidtet 1917-ben Felicián atya meggyilkolásának híre (a témával egy korábbi cikkünk foglalkozik: https://pozsonyikifli.sk/felician-pater-meggyilkolasa-1861-1917/). A Franz Schmidt Társaság által 1999-ben kiadott „Franz Schmidt und Preßburg” című kötet idézi kedveséhez, egykori növendékéhez, Gusti Hasterlikhez írt leveleit arról, hogy milyen formában (unokatestvérétől és újságkivágásokból) értesült a pozsonyi bűntényről. Ez a levelezés mindaddig ismeretlen volt, amíg Gusti halála után az unokahúga el nem juttatta a leveleket az Osztrák Nemzeti Könyvtár Zenei Gyűjteményéhez. Gusti a Schmidttel folytatott ötéves kapcsolat után megismerkedett Heimito von Dodererrel, A Strudlhof-lépcső című regény későbbi szerzőjével, aki a mű egyik szereplőjében meg is örökítette az alakját. Sok év után házasodtak össze, de alig néhány elteltével külön is költöztek. A zsidó származású Gustinak majdnem az életébe került, hogy csak hosszú évek után tudta kimondatni a válást, és csupán ezt követően, 1938-ban emigrálhatott az USA-ba, ahol zongora- és zeneelmélet-oktatásból élt.

De térjünk vissza az ifjú Schmidt pozsonyi éveihez. A fiú az egykori klarissza kolostor épületében működő Királyi Katolikus Főgimnázium növendéke volt, olyan fiatalabb iskolatársakkal, akik később szintén híres zeneszerzők, illetve zenészek lettek: Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Albrecht Sándor. Schmidt Dohnányi Frigyeshez, Ernő apjához járt énekórákra, aki matematikát és fizikát, de zenei tárgyakat is tanított az iskolában. A budapesti zeneoktatásban új korszakot nyitó három fiatalabb diák közül csak Albrecht Sándor tért vissza Pozsonyba. Ő, majd később a fia, János (Hansi) lendítette fel a pozsonyi életet, pozitív hatásuk még a pedagógusok és zenészek mai generációján is érződik. Hansi Albrecht Spomienky bratislavského hudobníka (Egy pozsonyi zenész emlékiratai) című kötetében nagyon találóan állapítja meg Schmidtről, hogy „nem született szerencsés csillagzat alatt”.

Schmidt számos művésszel és zeneművel ismerkedett meg Bednarics kisasszony pozsonyi zenei szalonjában, és az ő ajánlására lett Bécsben a neves zongoraművész és pedagógus, Theodor Leschetizky növendéke. Tanára szerint Schmidt „feltűnően korrekt, technikailag kifogástalan, de kevéssé sármos” volt. Leschetizky a saját osztályába, nem pedig valamelyik asszisztensének előkészítő osztályába vette fel az ifjút, ami Schmidt nagy tehetségéről árulkodik. Azonban két erős személyiség feszült egymásnak: Schmidt mint növendék nem volt hajlandó túlzó artikulációval játszani Bach Prelúdiumát – végtére is nem követhetett el ilyen bűnt Bach zenéjével szemben –, amiért kapott egy pofont. Leschetizky minimum kifogásolható kijelentése, miszerint „ha valakit Schmidtnek hívnak, az ne legyen művész”, ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Schmidt többé ne tegye be a lábát az osztályba. Másrészt viszont a született tehetség Schmidt nem akarta belátni, hogy gyakorlásra szükség van…

14 éves korában Schmidt az egész családjával Bécsbe költözött az atyja cégbeli problémái miatt – későbbi önéletírásában megtiltotta a részletek utáni kutakodást. Norbert Tschulik Schmidt-életrajza szerint azonban id. Schmidt Ferenc pénzeslevéllel kapcsolatos csalás kísérlete miatt összeütközésbe került a törvénnyel, majd miután idő előtt szabadlábra helyezték, Bécsben helyezkedett el könyvelőként. Felesége, aki a pozsonyi lakásból meg tudta menteni az ékszereket és a bútorokat, szabóműhelyt nyitott az osztrák fővárosban.

Schmidt először a nála mindössze három évvel fiatalabb Willy házitanítója lett a perchtoldsdorfi Grienauer családnál, ahová pozsonyi ismerőse, Alfons Steiner ajánlotta be. Két gondtalan évet töltött ezen a Bécs melletti településen – sárkányeregetéssel, tekézéssel, házi zenéléssel, illetve az első saját szerzemények titokban történő megírásával és gondos megsemmisítésével (Emma húga kettőt megmentett). A bátortalan, komor komponistát, Hugo Wolfot is látta itt három alkalommal, de igyekezete ellenére nem sikerült vele összeismerkednie (Wolfnak ma múzeuma van Perchtoldsdorfban). Schmitt 1891-ben magyar nyelven leérettségizett szülővárosában. Ezután szüleivel Bécsben lakott az Erdbergstraße 57. szám alatt (1891–1899); huzamosabb tartózkodási helye volt még az Auhofstraße 146. (1905–1909) és az Elßlergasse 26. (1912–1922). Ezeken kívül hat további lakcíme volt Bécsben.

Erdbergstraße 57

Auhofstraße 146

Elßlergasse 26

Ismerősei nógatására Bécsben 1889 és 1896 között a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumába járt. Bár Anton Bruckner kontrapunktista osztályába jelentkezett, a mester betegsége miatt annak egyetlen óráján sem vehetett részt, és Robert Fuchs osztályába került. Emellett – pusztán az ösztöndíj miatt – csellózni is tanult Ferdinand Hellmesberger osztályában, aki úgy látta, hogy nem különösebben tehetséges, azonban szorgalmas. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Schmidt a csellóját nem is hordta haza, hanem az iskola portáján hagyta, és jóformán nem is gyakorolt. Könnyedén játszott, magától járt a keze. Később azonban már örömmel csellózott dr. Adler vonósnégyesének házi zenélésein. A tanulás mellett magán-matematikaórákat adott, korrepetált és magyarra, illetve magyarról fordított. Bécsből is eljárt Pozsonyba, utolsó koncertjét a ferencesek orgonáján 1913-ban adta.

1896-tól a Bécsi Filharmonikusok és az Udvari Opera Zenekarának csellistája, amelynek első párizsi útján is részt vett 1900-ban, Gustav Mahler vezetésével. Notre Dame című első operájának írásakor vélhetőleg ebből az élményből merített, viszont életében ez volt az egyetlen hosszabb útja, ugyanis nem szívesen utazott. Mahlerrel és Arnold Rosé koncertmesterrel egyaránt hosszan tartó konfliktusai voltak. I. szimfóniája sikere után, amellyel megnyerte a Zenebarátok Társasága által kiírt pályázatot, a kritikusok egy része azt állította, hogy Schmidt összejátszott az újságírókkal Mahler ellen. Az ő hozzáállása Schmidt játékához kezdetben nem változott, csupán a kapcsolatuk vált hűvössé. Bár Schmidt sokáig de facto szólócsellistaként játszott a zenekarban, hivatalosan nem kapta meg ezt a posztot. Az Arnold Rosé által a szólószólamok előadására kijelölt két zenész nem felel meg Mahler igényeinek, aki azt szerette volna, hogy Schmidt játssza a szólót, de szólócsellistai kinevezés nélkül. Schmidt viszont az utolsó pult mögé vonult játszani, amivel az utolsó esélyét is eljátszotta. Felmondást azonban nem kapott. Maga hagyta ott a filharmonikusokat 1911-ben, az opera zenekarát pedig 1914-ben, hogy a tanításnak és a komponálásnak szentelje magát. Egyesek szerint a távozása után többé nem lehetett tisztán intonált csellószólót hallani a Bécsi Filharmonikusoktól. Az opera zenekarában Schmidt saját bevallása szerint unatkozott (kivéve persze a Wilhelm Jahn vagy Hans Richter vezénylete alatti szép élményeket), és előadás közben is gyakran komponált fejben.

1901-től csellót tanított a Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában. 1908-ban tanári, 1914-ben professzori állást kapott az Állami Akadémián (a mai bécsi Zeneakadémián; 1914: zongoraprofesszor, 1920: a zeneelmélet professzora, 1922: az ellenpont és zeneszerzés professzora). 1925-től ’27-ig igazgatója, 1927 és ’31 között pedig rektora az Akadémiának, és közben megkapja az „udvari tanácsos” (Hofrat) címet. Rektorként megpróbálta elérni, hogy barátját, Arnold Schönberget, a Második Bécsi Iskola megalapítóját és a dodekafónia megalkotóját kinevezzék az intézmény élére, de a minisztérium ezt elutasította. Schmidt ezért legalább egy emlékestet rendezett, amelyen barátja Pierrot Lunaire című művét mutatták be. Bár Schönberg Megdicsőült éjszakájának 1902-es bemutatóján Rosé kvartettje és Franz Jelinek mellett a második csellószólamot játszotta, és rajongott Schönberg zenéjéért, ő maga kitartott a neoromantika mellett.

Schmidt 1908-ban házi orgonát rendelt a Szent Márton-dóm orgonáját is jegyző Mozsnyi Vince mesternél. A Bécsbe szállíttatott hangszert növendékénél, Latour grófnőnél állították fel a Karl-Schweighofer-Gasse 7. szám alatti Latour-palotában. Az orgonát gyakran fújtatta felváltva Schmidt édesapja, illetve barátja, Wunderer Sándor oboista. Apja 1910-es halála után azonban Schmidt nem nyúlt többé a hangszerhez. Növendékének, Armin Hochstätternek ajándékozta az orgonát. Később egy további tanítványa, Julius Peter, a hietzingi (Bécs) Kreuzkirche evangélikus templom karnagya megvásárolta a hangszert, amely aztán 1933-ig ebben a templomban szolgált. 1996-ban a Maria Enzersdorf-i Südstadtkirche templomba került, itt azonban nem voltak megfelelőek a feltételek egy sípos orgona számára. A hangszer 2016 óta a bécsi Zeneakadémia Orgona- és Egyházzene-kutató Intézetének klimatizált alagsori helyiségében, a Seilerstätte 12. szám alatt várja a rekonstrukciót, hogy ismét játszható állapotba kerüljön, és birtokba vehessék a diákok.

Schmidt Ferenc házi orgonája; fotó: Josef Ruffer, 2018. január

Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.

Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).

Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.

A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.

1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.

Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával

A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.

Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).

Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paula Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.

Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.

Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben

A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.

Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában

Bécs XIII. kerületében 2001-ben ünnepélyesen megnyitották a Franz Schmidt parkot, ahol 2005-ben leleplezték a zeneszerző emlékművét. A park a Ghelengasse és a Prehausergasse mentén terül el, nem messze a Ghelengasse 3. szám alatti háztól, ahol Schmidt gyakran zenélt növendékeivel. Az emlékművön elhelyezett mellszobor Hilde Uray 1954-es alkotása.

Schmidt Ferenc emlékműve a bécsi Franz Schmidt parkban

2017 tavaszán, működésének hatvanötödik évében megszűnt az osztrák Franz Schmidt Társaság – éppúgy, ahogy ő maga is életének hatvanötödik évében távozott.

2018-ban a bécsi Szent Orsolya-, Jezsuita és Skót-templomban (St.-Ursula-Kirche, Jesuitenkirche, Schottenkirche) rendezték meg a Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaverseny 7. évfolyamát. Az első öt évfolyam helyszíne Kitzbühel (Tirol), az utóbbi kettőé Bécs volt.

Zenéje ma is jelen van, csak fel kell fedezni. 2018 novemberében a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara Martin Leginus vezényletével bemutatta Schmidt III. (A-dúr) szimfóniáját, amelyet a Columbia Gramofontársaság által a Schubert halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett 1928-as Nemzetközi Schubert-versenyre komponált. Schmidt műve elnyerte az osztrák nemzeti díjat, a kritikusok azonban a szimfóniáját jóval többre értékelték a svéd Kurt Atterberg nagydíjas művénél. Bízom benne, hogy az évforduló évében gyakrabban találkozunk Schmidt zenéjével.

Zuzana Godárová

Fordította: Böszörményi Péter

  
Hírek
• Ismét szolgáltathatnak zenét a vendéglátóhelyek
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1906 • Svéd Sándor, énekes († 1979)
1923 • Ligeti György, zeneszerző († 2006)
1925 • Dietrich Fischer-Dieskau, énekes († 2012)
elhunyt:
1787 • Leopold Mozart, zeneszerző (sz. 1719)
1805 • Luigi Boccherini, zeneszerző (sz. 1743)