vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Polgár László (268)
Kimernya? (3246)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Balett-, és Táncművészet (5895)
Élő közvetítések (8196)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Vannak-e „ilyen” hegedűsök, mélyvonósok, fúvósok? (johanna, 2013-01-25 22:21:24)

     
41   musicus2 • előzmény38 2013-02-02 22:32:45
Figyelem, Musicus2001 nem az én bővített és javított kiadásom! Nem vagyunk azonosak! (bár ettől lehet köztünk véleménybeli hasonlóság, mint jelen esetben is)
40   B.Cs • előzmény38 2013-02-02 18:12:23
Nagyon örülök, hogy idetette a Fesztiválzenekarról szóló kritikát, de azt hiszem, érzem azt az árnyalatnyi, mégis nagyon lényeges különbséget, amire Johanna gondolt. A Szentpéterváriak nincsenek benne a TOPP 10-ben, ahol a Fesztiválzenekar. Mégis van egyfajta egységes hozzáállás, ösztönös elegancia, ami egyébként számos orosz, német, osztrák, s más zenekar sajátja. S ebben kétségtelenül részük van a zenekari akadémiáknak, a Mahler és más ifjusági zenekarokban szerezhető ismereteknek és tapasztalatoknak, ám az alap mégis a zeneiskolai szinten a muzsikusokba oltott hangképzési, s egyéb, ösztönössé fejődő készségek.

Sajnos, nekem nem sikerül a belinkelés, ha valaki segíteni tud, megköszönöm. http://www.youtube.com/watch?v=az0GBZFqN6c
39   zalbarna • előzmény38 2013-02-02 14:48:26
lsd. a 17-es beszólást....
38   musicus2001 2013-02-02 09:52:57
Idén január 22-én a "The New York Times" kritikusa megtalálta a választ a fórumtéma kérdésére: Vannak-e „ilyen” (magyar)hegedűsök, mélyvonósok, fúvósok? a Fesztiválzenekar két hete elhangzott Lincoln Center-beli koncertjéről beszámolvaa következőket írja: "The sound is also a result of the glossy brilliance of a first-rate violin section, the patrician authority of the brasses and the stubbornly individualistic colors of many woodwind soloists (...) In part, the orchestra draws its generous, zaftig sound from the basses.(...) No glasses were required at Sunday’s concert by the Budapest Festival Orchestra under the direction of Ivan Fischer, who created volleys of sound so vividly three-dimensional that you sometimes had to resist the impulse to duck."
37   johanna • előzmény34 2013-01-31 08:56:18
Ez tényleg nagyon jól hangzik...
36   macskás • előzmény33 2013-01-30 23:22:26
igen, vigyázok rád:))

és próbálom megvilágítani, amit nem úgy látsz, ahogy kéne (vagy én:)))
35   zalbarna • előzmény34 2013-01-30 23:09:32
Vagy ebben?
Itt ugyan nem " hallasz ki " üres húrt... Tudod mikor hallasz ki? Na, amikor olyanok játszanak. akik nem használják ezt a tecnikát, mert nem tanulják, mert nem tanítják nekik. Vagy a süketek, őkis tudnak úgy játszani. Most divat különben is... Jó pénzért mindent...
34   zalbarna • előzmény33 2013-01-30 23:04:05
Tessék például.... Ebben mit utálsz ? Két bb-ben jácca, nem használ "fekvést" direkte, absz. Leop. Moz. mintán jáccik. Kihallod a g, a' , d' , e'' hangokat?
(Hemzseg tőlük a darab, mer mindenhol módosít...)
33   zalbarna • előzmény32 2013-01-30 22:53:51
zenei frázisra ( nehogy beleköss, enélkül a javítás nélkül nehogy megértsd, mit akarok írni )


( bár tudom, ha kötekszel, rám vigyázol..)
32   zalbarna • előzmény31 2013-01-30 22:51:09
Amellet, ha figyelmesen olvasol , mindig mondom, h a zene dönt technikai kérdésekben, De!!!! Egy bizonyos zene frázisra a hegedűn nem egy megoldás van. Ha csak egyet tudsz, az olyan, mint a halál.
31   zalbarna • előzmény30 2013-01-30 22:47:45
Jó, hangverseNYEN jáccanak, nem hversenyt , most boldog vagy? Nézze , ezt nem úgy kell érteni, hogy nincs magas hang, oh máj God, hogyisjut eszébe...!
OLvassa el Kigyelmed a Leopoldius Mozart hegedűiskolát, ki is Mozartnak atyja vala és őkelmét a hegedűre tanítá ( beleértve azon gyönyerő magas hangokat, mellet Őn a régizenétől elvitatni igyekszik...Szal sztem itt Neked is van mit pótolnod...
30   macskás • előzmény29 2013-01-30 21:20:16
Jó ég!
Több kérdés felmerül a zemberben.
Nyilván az általad imádott régizenében nincs túl sok magas hang, eleve a technika nem volt olyan, mint Paganini után.
A kényelmi szempont pedig elvetendő.
Éppen a csodálatos szépségű magas hangokra képzeltek el szerzők frázisokat stb.
Az üres húr hangzását utálom. Több esetben is szóvá tettem. Kilóg a hangok közül.

Hangverseny-ügyben nincs reflektálás?
29   zalbarna • előzmény28 2013-01-30 20:46:23
""A magas fekvések kerülése nem kényelmi szempont, hanem ha egy húr a kvintje felett van lefogva, akármilyen jó minőségű, elveszti a harmadát a felhangjainak. És ez már pont az a hangminőségi terület, amit a cikk tárgyal. Ha a Szentpétervári zenekar Auer iskolán nőtt, akkor felhangdúsabb .""


Nem mindent magas fekvésben jáccanak. Más a hang. Sokkal több üres húrt használnak pl..
28   macskás • előzmény26 2013-01-30 20:27:03
"Ha egy Mozart vagy Haydn hangvaersenyt olyan emberek játszanak, akiknek van régizenei praxisuk, akkor felhangdúsabb hangon hegedülnek. "


????

Hangversenyt játszani?
És ugyan hogy játszik felhangdúsabban???
27   B.Cs • előzmény17 2013-01-30 12:34:14
Kedves zalbarna, úgy látom, kezdünk közös nevezőre jutni. A korábbi véleményben is, hogy a minőség és az elismertség nem feltétlenül és mindig azonos. Idézhetem Yehudi Menuhint, hogy a sikerhez kell 20% tehetség, 30% szorgalom és 50% szerencse. Ebben benne van, hogy ha művész nem jut pódiumra, akkor nem tudunk róla, akkor ő nem létezik.
De nekem a keresés, a felfedezés a célom. Pár hónapja nézegettem egy hangszerész honlapját. Az egyik hangszert megszólaltatja valaki, aki az NFZ tagja. Nos, a felvétel minősége és a környezet kb. az ugyan-már-játsz-valamit-ezen-a-hegedűn kategóriára következtet, s a historikus előadásmód prófétái is bizonyára megköveznének, de én nagyon egyetértek az egyik hozzászólóval: "milyen jól játszik"
http://www.youtube.com/watch?v=az0GBZFqN6c
Nemessányi László egyik hangszeréről van szó.
26   zalbarna • előzmény25 2013-01-29 15:58:16
A kritika sztem a szép hangról szólt. Szép hangon játszani. " Miért nem szól úgy...." . Igazad van, h minden technikát tudni és használni kell és sztem sem árt az épp odaillőt használni. De azért hangsúlyozom a régizenét és annak is a technikai részét, mert az pont arról a hangképzésről szól, ami a mai hegedűhang-hangképzés okozati előzménye. ( oka!!!! ). Tisztában vagyok azzal, hogy mindig a zene dönt, tehát egy Beethoven, pláne romantikus műben mások a paraméterek. Nade, az előzményeket nem ismerni, az azt jelenti, hogy amit csinálok azt nem tudom megokolni a magam számára. Emellett a régizenei technika egy sokkal felhangdúsabb hangot eredményez ez tapasztalatom és meggyőződésem. A magas fekvések kerülése nem kényelmi szempont, hanem ha egy húr a kvintje felett van lefogva, akármilyen jó minőségű, elveszti a harmadát a felhangjainak. És ez már pont az a hangminőségi terület, amit a cikk tárgyal. Ha a Szentpétervári zenekar Auer iskolán nőtt, akkor felhangdúsabb .

Ha egy Mozart vagy Haydn hangvaersenyt olyan emberek játszanak, akiknek van régizenei praxisuk, akkor felhangdúsabb hangon hegedülnek. Abszolúte okozati ősszefüggést látok. Egy régizenei praxissal rendelkező hegedűs esetenként más megoldást választ , mint az. akinek nincs ilyen. ( De a zene mondja meg, teheti-e ezt...naná. )
25   B.Cs • előzmény22 2013-01-29 15:27:39
Kedves Zalbarna, én kissé másféle alapokra gondolok. Amikor úszni tanultam, az egyik első lecke az volt, hogy ha szétnyitom az ujjamat, átmegy közötte a víz. Hallottam egyszer: a négy oktávos skála helyett inkább értékes barokk szonátákat kellene tanítani. De máskor meg azt, hogy rögtön kiderül, valaki azért nem vibrál Bach, Mozart darabjaiban, mert stílustalan, vagy azért játszik többnyire barokk műveket, mert nem tud vibrálni. S ugyanez vonatkozik a "tarózkodóbb" hangképzésre, vagy az áradó legatóra. Szóval, a vitaindító kritika valószínűleg arra az eleganciára célzott, ahol nem azért játszanak a vonó ugyanazon részén, mert utasítást kaptak, hanem mert ösztönös kézség.
Bartos Csaba
Bartos Csaba
24   B.Cs 2013-01-28 17:06:13
Találtam egy érdekes cikket Káté István tanár úrról.
"a Zenekonzervatóriumban Várnagy Lajos hegedűművész volt a mestere, aki a világhírű Hubay hegedűiskola tanítási módszereit kapta örökül, s ezt adta az ifjú hegedűsnek tovább. 1955-ben, a hegedűtanári diploma megszerzése után került Veszprémbe hegedűtanárnak." (Veszprémi Napilap)
Szóval, a Hubay-iskola ment Auer városába.
23   B.Cs 2013-01-28 09:15:54
Elkéstem. Elkéstünk.
Kété István tanár úr sincs már közöttünk.

"Káté István iskolát teremtett, nemzedékeket nevelt fel, egész pályája során Veszprémben, a legendás hegedűművész, Auer Lipót hazájában tevékenykedett. Növendékei itthon és a világ több pontján hirdetik a magyar, s ezen belül is a veszprémi hegedű- illetve zeneoktatás jelentőségét." (Veszprém.hu)

Bartos Csaba
22   zalbarna • előzmény20 2013-01-27 18:35:30
" A vonáskultúrát, hangképzést, stílusismeretet nem lehet a „zenekari képzés” nevű tanórán elkezdeni. Akár van, akár nincs. "


Hát jó, hogy folytattad a témát, mert a fenti mondatoddal egész jól meg tudom világítani az álláspontomat. Az a tételem, hogy a régizenei zeneművek ( barokk, de reneszánsz is!!) játszása nélkül , úgyértem a gyakorlatban és rendszeresen, tehát MEGTANULVA A TECHNIKÁT IS, a hegedűjáték nincs megalapozva. Főleg fejben, de szervesen a technikában is. ( Auer a régizenére nagy súlyt helyezett. Játszott és játszatott ilyet állandóan. ) Az eltávolodás , mivel időben történt, fokozatos volt és csak most lett nyilvánvaló, hogy már nincs összefüggő okozati hiererchia a fejekben a régi korok játéka és a mai között a klasszikus-romantikus alapú hegedűoktatásban.
Amiben sztem valódi világnagyság voltunk a századfordulón, és méltán.)

Ahol a szerencsés történelmi körülmények nem szakították meg a tradíciót, a régizene ma is élő, a fent említeett fogyatékosság nem szembeötlő és nem is érhető tetten. Nem úgy nálunk, ahol a népzenén kívül NINCS régizenei tradíció.
21   B.Cs 2013-01-27 12:02:16
Bocsánat, elütöttem. ...minden egyes elemnek, mozdulatnak...
20   B.Cs 2013-01-27 11:59:56
Csábító a kísértés, hogy szakmai vitába keveredjünk, hiszen az én álláspontom nagyon közel áll Johannához és zalbarnához, hogy az iskola, az alapok nélkülözhetetlenek. Abban eltér, hogy én a zenekari alapokat közösnek tartom az általános alapokkal. Egy úszóedző mondta: az úszásnak - benne minden egyes rlrmnrk, mozdulatnak, lélegzetvételnek - ösztönössé kell válni, függetlenül attól, hogy gyorsúszónak vagy vízilabdázónak készül valaki. A vonáskultúrát, hangképzést, stílusismeretet nem lehet a „zenekari képzés” nevű tanórán elkezdeni. Akár van, akár nincs.

De szeretnék visszatérni ahhoz, amivel kezdtem, hogy az elmúlt években, évtizedekben voltak – és remélem, vannak – tanárok és tanítványok, műhelyek, ahonnan folyamatosan érkeznek rangos zenekarokba művészeink.

Felhozok egy példát, mint „kutatási metódust”.

Talán 30 éve ért az a megtiszteltetés, hogy felkértek egy városi zenei verseny zsürijébe. Amikor néhány versenyző (hegedűs) után csodálkozva körülnéztem: ki lehet itt a tanár? egy – számomra – ismeretlen névvel találkoztam. Akkor fiatalságom és tájékozatlanságom számlájára írtam a dolgot, de ma sem emlegetik gyakran. S már csak ezért is érdemes volna az Auer filmet megnézni, melyben Káté István tanár úr növendékei szerepelnek.

Bartos Csaba
19   eccerű • előzmény6 2013-01-26 16:32:00
Ez nem outsider megjegyzés, hanem a lényeg, és sajnos az igazság. Volt szerencsém német nyelvterületen több zenei felsőfokú intézmény munkájába bepillantást nyerni, és ott vagy eleve ezen a néven külön tantárgyként, vagy a főtárgy részeként kifejezetten hangsúlyos szerepet kap a zenekari játékra való felkészítés. Arról nem is szólva, hogy pl. a Berlini Filharmonikusoknak van egy önálló intézménye is erre a célra.
Nálunk pedig képzik a leendő szólistákat, s persze a nagy részük nem azzá válva sokszor megkeseredett, beteglelkű emberré válik.
18   zalbarna • előzmény17 2013-01-26 16:00:06
Az "alapok"-on a Hubay kritikámban ( ami nem ítélet csak kritika, nem mondtam, hogy dobjuk ki..) a régizenét értem, azt hittem ez világos abból, amit Auernél írtam...
17   zalbarna 2013-01-26 15:51:27
Nagyon sok olyan érvet látok a hozzászólásokban, ami az elismertséget tartja a legfőbb bizonyítéknak. Már megtanultam régen, hogy ez a minőség szempontjából az égilágon semmit sem jelent. (Annál többet a megélhetés szempontjából.) A gyümölcs a döntőa minőségi kérdésekben.. Gyümölcs például a kérdésben, hogy mennyien járnak ezeket a zenekarokat meghallhatni, milyen rendszerességgel, mennyire része az életüknek...

B.Cs. köszönöm a választ.
16   johanna • előzmény14 2013-01-26 14:29:41
Nem gondolom... De valamiért úgy érzem, hogy másról beszélünk...
15   johanna • előzmény2 2013-01-26 14:28:40
"Logika szerint tehát kell, hogy legyenek, kizárt, hogy ne legyenek nálunk is „ilyen” hegedűsök. Ha a kritikus szerint nálunk, a mi zenekarainkban nincsenek, vagy nem látjuk őket, meg kell keresni, fel kell fedezni őket. Azt a leegyszerűsítő sztereotípiát, hogy „elmennek, jobb fizetésért, jobb körülmények miatt, stb.” mellőzném."

Mit jelentene ez konkrétan? Megkeresni, felfedezni őket... És mitől nevezhető leegyszerűsítő sztereotípiának, hogy elmennek innen jobb fizetésért? Hiszen ez történik...sajnos...
14   kobzos55 • előzmény12 2013-01-26 14:19:59
Kedves Johanna!

Ugye nem gondolod komolyan, hogy egy ilyen kis országban ennél több olyan zenekar lehetne, amely a szentpéterváriakhoz mérhető? (Olyan talán a 140 milliós Oroszországi Föderációban sincs több!)

13   B.Cs 2013-01-26 14:08:59
Kedves Zalbarna, becsületszavamat adom, hogy igyekszem megérteni a hozzászólások szellemét. Ugyanakkor igyekszem, hogy az én álláspontom is érthető legyen.

Amely szerint (s tökéletesen egyetértek fórumtársunkkal) mégiscsak kell, hogy legyenek olyan muzsikusok, akik ugyanitt tanultak, itt kapták meg az alapokat és a „zenekari képzést” is, hiszen mindezzel együtt illeszkedtek/illeszkednek be világszerte a nagy zenekarokba. Szólócsellistaként, első fúvósként, s a tuttiban is. Egyébként én nem tudok különbséget tenni szólista és zenekari muzsikus között, az alapokat mindenkinek meg kell tanulni. Nem csak a régi zenét, a tradíciót, hanem a skálát, hangképzést is. Érdemes elolvasni Menuhin életrajzát, aki csodagyerekként kezdte, de a csodafelnőtté váláshoz vissza kellett kanyarodnia az alapokhoz.

Lehet, hogy nem fogalmazok elég világosan – nem a hiányokat szeretném keresni, hanem a létező értékeket. Tiszta szívből ajánlom például az Auer filmet, gyönyörű alkotás, s nem csak Auer miatt. Egy olyan mai zenei műhelybe visz el minket, amelyről sajnos igen keveset tudunk. S ezzel válaszoltam másik fórumtársunknak is.

Nem hiszem, hogy ilyen súlyos ítéletet kellene mondani a Hubay iskola fölött. Akiket növendékei közül említettem, nem valószínű, hogy kihagyták volna az alapokat, sem saját művészetükben, sem tanításukban.

Tulajdonképpen most azzal kellene folytatnom, hogy akkor miért. De éppen ezt szeretném elkerülni. Akkor örülnék, ha inkább minél több „ilyen” muzsikust, tanárt vennénk észre, hallanánk meg. S nem csak a ma élők közül, hanem az elmúlt évszázadból. szerte a világból. Nemrég olvastam egy doktori értekezést. Éder Pál: Európai gyökerek, magyar vonatkozások az amerikai vonósnégyes-kultúra felvirágzásában. Akik ebben szerepelnek, igencsak nem hagyhatták ki sem az alapokat, sem a kamara-, sem a zenekari „képzést”.

Bartos Csaba
12   johanna • előzmény9 2013-01-26 14:06:22
Kedves Kobzos!
Nem arról az egy-két kivételes zenekarunkról beszélgetünk, akikhez mindig visszakanyarodsz...
11   kobzos55 2013-01-26 13:53:57
Bocs, még egy analógia, egy másik területről:

A tudományban azokból lesznek eredményes kutatók, akik

- a) 15 évesen elhatározzák, hogy Nobel-díjasok lesznek [Heifetz],
- b) 25-30 évesen rájönnek, hogy nem, s frusztráció helyett megtalálják a nekik való kutatási témát [beilleszkednek a képességeiknek megfelelő zenekarba].

Mindkét feltétel teljesülése szükséges!
10   Sipi • előzmény9 2013-01-26 13:51:29
Ha jól emlékszem, Kocsis legutóbbi interjújában - amit belinkeltem egy másik fórumon - azt mondta, hogy az NFZ most már ott tart, hogy bármelyik muzsikusa képes lenne szólistaként is játszani. Akkor azért szerinte is van fejlődés.
9   kobzos55 2013-01-26 13:46:00
Kedves Johanna és Zéta!

Én Nálatok sokkal "outabb sider" vagyok. De tisztelettel kérdem, hogyha
- "idehaza nincs zenekari muzsikus képzés" (Zéta)
és
- "mire felnövünk ebben az országban, oktatási rendszerben, zenészképzésben, addigra elvesztünk valami eszméletlenül fontos dolgot." (Johanna)

akkor honnan kerül elő az a sok remek (és semmi eszméletlenül fontos dolgot el nem felejtett) muzsikus, aki a Fesztiválzenekart a világ egyik legjobbjává teszi, és remekül beilleszkedik a világ nagy zenekaraiba "Berlini Filharmonikusoktól Luxembourgon és Svájcon át Amerikáig"? (idézet B.Cs-től)

Ami pedig Kocsis Zoltán nyilvánvalóan tökéletesen igaz heifetzes megjegyzését illeti, ide írom egyik kedvenc adomámat (a hitelességéért nem vállalok felelősséget, én is csak hallottam):
Szóval még a két háború között egy újságíró megkérdezte az egyik magyar püspököt, gondolta-e ifjú korában, hogy ő egyszer püspök lesz?
S a válasz: Édes fiam, ha fiatalon nem akartam volna római pápa lenni, most nem lennék veszprémi püspök...
8   johanna • előzmény6 2013-01-26 13:38:15
Mindig ugyanoda lyukadunk ki végül... az oktatáshoz...
7   Sipi • előzmény4 2013-01-26 13:32:13
"Remélem, van jellegzetes budapesti is."

Ha jól emlékszem, a BFZ egyik franciaországi turnéja után a francia kritikák "budapesti hangzás"-ról írtak. Hát úgy látszik, szerintük van...
6   -zéta- • előzmény5 2013-01-26 13:24:31
Az én, kicsit outsider megjegyzésem az, hogy idehaza nincs zenekari muzsikus képzés (éppúgy, mint énekkari énekes sem).

A minap Kocsis egy interjúban pont azt fejtegette, hogy mindenki Heifetznek készül, de szinte mindenki nem lesz Heifetz és ez kellően frusztrálttá teszi a nem-Heifetz-eket...:-)

Nem lehet, hogy itt a kulcs?
5   johanna • előzmény4 2013-01-26 13:07:03
Kedves Kobzos!
Azt hiszem másról beszélünk...
Az írásomban én eredetileg azt szerettem volna kifejezni, hogy engem teljesen lenyűgözött a vonóskar, legfőképpen a hegedűk tökéletessége. A zenészek technikai tudása, az elképesztően laza kezük, agyuk, az egész hozzáállásuk a zenéhez. És ez nálunk - szerintem - nincs meg. És én nem hiszem, hogy azért, mert mi tehetségtelenebbek vagyunk. Nem vagyunk. De mire felnövünk ebben az országban, oktatási rendszerben, zenészképzésben, addigra elvesztünk valami eszméletlenül fontos dolgot. A zenélés könnyedségét, a zenei gondolkodás szabadságát. És az oktatásunk jóformán csak a technikára szorítkozik, de azt sem jól, mert csak belemerevedünk a problémákba. És mindehhez még jön az is, hogy a magyar zenész nem tud megélni a fizetéséből (kivéve azt az igen csekély számú szerencsés embert, aki a legjobb zenekarokba bekerült). De annál sokkal több tehetséges zenész bóklászik munka nélkül, vagy dolgozik létminimumszerű fizetésért. És ugyanez a zenész ha kimegy külföldre, rendes munkát és fizetést kap.
De ez az egész nagyon messzire vezet, mert ugye ezt át kellene látni a legfelsőbb szinten és nem hagyni ennyi zenészt képezni, ha előre tudjuk, hogy nem lesz munkájuk. De ebbe inkább nem akarnék belemenni...:-)
4   kobzos55 2013-01-26 10:54:52
Kedves Barátaim!

Nem értem, miről beszéltek. Nem jártok a nagy magyar zenekarok ragyogó koncertjeire? Nem olvastátok a hangversenyeikről beszámoló lelkes külhoni kritikákat? Nem emlékeztek rá, hogy nem is olyan régen szakemberek hada szavazta be a Fesztiválzenekart a világ legjobb együttesei közé?

Vagy csak csatlakoztok a nagy magyar divathoz, hogy mindent, ami hazai szapulni kell?

Tovább megyek. Johanna eredetileg így fogalmazott: „nálunk nincsenek ilyen hegedűsök”. Ez valószínűleg igaz, hiszen közismerten van jellegzetes bécsi, londoni, szentpétervári stb. zenekari hangzás. Az egyik „ilyen”, a másik meg „olyan”. Más, de nem jobb, meg rosszabb. Remélem, van jellegzetes budapesti is. És az sem rosszabb.


3   zalbarna • előzmény2 2013-01-26 09:51:01
Kedves B.Cs., üdvözlöm a témát, amit felvetettél. Mindjárt az elején meg kell fogadnod, hogy megpróbálod megérteni a hozzászólások szellemét, hogy mit is szándékoznak mondani, és arra reflektálni. Johanna cikke a számomra nem azt mondja, amivel vitatkozol, h ugyanis nincsenek nagy nevek a hegedűseink között, hanem hogy nem szólnak jól együtt. Hogy a ZENEKARI HEGEDŰJÁTÉK miért olyan, amilyen. És, hogy miért mennek külföldre?

Auer említése sztem kulcsfontosságú a kérdésben. Ezzel az én álláspontom meg is alapozható. Azt mondom ugyanis, hogy azért szólnak másképpen a mi hegedűseink együtt, mert az iskola, amit végeznek, ugyanolyan hiányosságokat mutat. Hiányzik a képzésből, pontosabban szólva a magyar ZENEI TRADÍCIÓBÓL, valami nagyon fontos. És ez pedig nem más, mint az alap, a régi korok zenéinek és technikáinak ismerete. Ezek a mi hegedűseink, bár egyszerűen néha darabokra gyakorolják magukat, az életüket, nem kapják meg ezt az iskolákban. És ezzel nem azt mondom, h nincsenek érintőleges zenetörténeti ismeretek a tantervben, mert vannak, hanem azt, hogy igazán senki nem tartja ezt fontosnak. Auer annak (alapvetően fontosnak) tartotta. A " nyugati""civilizációkban meg a szó szoros értelmében ÉL a régizenei hagyomány. Véleményen szerint ez a fő ok. - Alapok nélkül nem tudoK játszani, mert nem tudom MIÉRT kell valamit úgy játszani, ahogy kell.- mondja a csóri kis magyar zenekari hegedűs. ( A lelke mélyén. De hát onnan kell játszani.

(A hubay iskolát sztem ! nem szerencsés együtt emlegetni Auer iskolájával.
A mai defektes zenekari helyzet nagyrészben a Hubay iskolának köszönhető, pontosabban annak a ténynek, hogy nem mélyül el a zenei ALAPOK-ban, ezt kihagyja. . ( Szólistáknak ugye nincs ezzel problémája, mert nekik semmivel nincs, úgyis szólisták lesznek, ha a fene fenét eszik, akkor is...valahonnan végül is mindent megtudnak.)
2   B.Cs 2013-01-26 09:01:20
A gondolatindító egy kritika („Fiatalok 70-en felül” (Café Momus, 2012. dec. 4, Johanna), valamint Vázsonyi Bálint a Dohnányi-életrajz második kiadása előszavában megjelent megállapítása („1971-ben úgy határozott a magyar zenetudomány, hogy az ebben a könyvben foglaltakkal nem bajlódik”) volt.

A kritikából.

„Na, igen, a zenekar. Hát én nem tudom, hogy van ez, legfeljebb csak sejtem, de nálunk nincsenek ilyen hegedűsök. És hát akárhogyan is, jó hegedűsök nélkül nincsen jó zenekar. Ebben a zenekarban pedig mindenki hangot képez, dallamot formál, együtt él a zenével. Az utolsó pultban is. Könnyed vonóval, gyönyörű hangon. És a mélyvonósok nem kevésbé. Na és persze a fúvósok nagyszerűségét is bátran említhetném.”

Ugyanakkor a világ számos nagy zenekarában játszanak magyar muzsikusok. Hegedűsök a Berlini Filharmonikusoktól Luxembourgon és Svájcon át Amerikáig. A Bécsi Filharmonikusok mindhárom szólócsellistája, egyik szóló-nagybőgőse. A Berlini Filharmonikusok két első trombitása. Ha csak sorolni akarnám a neveket akár vezető, akár „tutti” beosztásokban, megtelne több oldal. S még nem beszéltem az idősebb generációról.

Más. A Szentpétervári Szimfonikusok – róluk volt szó – hegedűsei azt az „orosz” iskolát követik, amely alapítójaként Auer Lipótot tiszteli. Sőt, Yehudi Menuhin szerint „a XX. század hegedűiskolái nagy részben Auerből nőttek ki.” Nem tűnik túlzásnak, ha Auer akár Szentpéterváron, akár Amerikában végzett növendékeire gondolunk. „Egy veszprémi hegedűs családfa ágai” (Rakos Miklós 2011)

S ne feledkezzünk meg a Hubay-iskoláról, amely Auerrel közös gyökereket is ápol (Joachim), s úgyszintén számos nagy művészt adott a világnak. Elég Fehér Ilonára, Gertler Endrére, Ormándy Jenőre, Szigeti Józsefre, Végh Sándorra gondolnunk.

Logika szerint tehát kell, hogy legyenek, kizárt, hogy ne legyenek nálunk is „ilyen” hegedűsök. Ha a kritikus szerint nálunk, a mi zenekarainkban nincsenek, vagy nem látjuk őket, meg kell keresni, fel kell fedezni őket. Azt a leegyszerűsítő sztereotípiát, hogy „elmennek, jobb fizetésért, jobb körülmények miatt, stb.” mellőzném.

Ahogyan Dohnányival, éppúgy Auerrel, Hubayval, ma élő nagyjainkkal, iskolateremtő tanárainkkal is kellene „bajlódni”. Hogy meglássuk ma élő „ilyen” hegedűseinket, mélyvonósainkat, fúvósainkat. Mielőtt elmennek.

Bartos Csaba
1   johanna 2013-01-25 22:22:16
Kedves olvasónk kérésére nyitottam meg ezt a fórumot, és bízom benne, hogy nem hiába...:-)
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)